A Bizottság közleménye a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott állami támogatások vizsgálatáról szóló iránymutatás módosításáról

(2018/C 422/01)

Az „Iránymutatás a halászati és az akvakultúra-ágazatban nyújtott állami támogatások vizsgálatáról” című bizottsági közlemény (1) a következőképpen módosul:

A 9. pont helyébe a következő szöveg lép:

„A halászati és akvakultúra-ágazatnak nyújtott állami támogatás a közös halászati politika szélesebb keretébe illeszkedik. Ebből következően az állami támogatás alkalmazása csak akkor igazolható, ha összhangban van a közös halászati politika céljaival. A Bizottság ezért a közös halászati politika szabályaival összhangban alkalmazza és értelmezi ezt az iránymutatást. A közös halászati politikán belül az Unió az Európai Tengerügyi és Halászati Alapon (ETHA) keresztül ad pénzügyi támogatást a halászati és akvakultúra-ágazatnak. A közpénzből nyújtott támogatás szociális és gazdasági hatása ugyanaz, függetlenül attól, hogy azt (akár részben) az Unió vagy egyedül egy tagállam finanszírozta-e. A Bizottság ezért úgy véli, hogy következetességnek és koherenciának kell lennie az állami támogatások ellenőrzési politikája és a közös halászati politika keretében nyújtott támogatások között. Állami támogatás elvileg nem nyújtható az ETHA keretében nem támogatható műveleteknek, mindazonáltal egyes állami támogatási intézkedések – a közös halászati politika célkitűzéseihez való pozitív hozzájárulásuk miatt – bizonyos körülmények között a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthetők.”

2.	A 35. pont helyébe a következő szöveg lép: „Az 508/2014/EU rendelet 11. cikke szerinti nem támogatható műveleteknek megfelelő tevékenységre nem adható támogatás, hacsak ez az iránymutatás erről másképpen nem rendelkezik.”

3.	A 38. pont helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság úgy véli, hogy az ezen iránymutatás 4., 5.1., 5.3., 5.4. és 5.6a. szakaszában meghatározott egyedi feltételeket teljesítő támogatási intézkedések egy közös érdekű cél eléréséhez is hozzájárulnak.”

A 42. pont helyébe a következő szöveg lép:

„Ezen iránymutatás alkalmazásában a Bizottság úgy tekinti, hogy az ezen iránymutatás 4., 5.1., 5.3., 5.4. és 5.6a. szakaszában meghatározott egyedi feltételeknek megfelelő támogatás esetében a piac állami beavatkozás nélkül nem éri el a várt célt, ezért szükség van állami beavatkozásra.”

A 44. pont helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság úgy véli, hogy az ezen iránymutatás 4., 5.1., 5.3., 5.4. és 5.6a. szakaszában meghatározott egyedi feltételeket teljesítő támogatás megfelelő szakpolitikai eszköz. Minden más esetben a tagállamnak bizonyítania kell, hogy más, kevésbé torzító szakpolitikai eszköz nem létezik.”

6.	Az 52. pont helyébe a következő szöveg lép: „Nem kell ösztönző hatásúnak lennie a kompenzációjellegű támogatásnak, például a 4., 5.3. és 5.4. szakasz egyedi feltételeinek, az 5.6. szakasz feltételeinek, valamint az 5.6a. szakasz egyedi feltételeinek megfelelő támogatásnak.”

7.	Az 58. pont helyébe a következő szöveg lép: „Arányosnak minősül a kompenzációjellegű támogatás, például a 4., 5.3. és 5.4. szakasz egyedi feltételeinek, az 5.6. szakasz feltételeinek, valamint az 5.6a. szakasz egyedi feltételeinek megfelelő támogatás.”

A 62. pont helyébe a következő szöveg lép:

„Az ágazat fejlődésére gyakorolt pozitív hatásai miatt a Bizottság úgy véli, hogy ha a támogatás teljesíti az ezen iránymutatás 4., 5.1., 5.3., 5.4. és 5.6a. szakaszában meghatározott egyedi feltételeket, akkor a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások a minimumra korlátozódnak.”

Az 5.6. szakasz 114. pontja után a szöveg a következő szakasszal egészül ki:

„5.6a. A legkülső régiókbeli halászflották felújítására nyújtott támogatás

114a.

Figyelembe véve a legkülső régióknak a Szerződés 349. cikke szerinti sajátos helyzetét és a társadalmi-gazdasági fejlődésüket befolyásoló, az említett cikkben meghatározott egyedi tényezők miatt fennálló kihívásokat, valamint a „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című, 2017. október 24-i bizottsági közlemény (*1) nyomán – amely elismerte, hogy a fenntartható halászat fontos szerepet tölt be e régiók kék gazdaságában –, továbbá tekintettel arra, hogy a támogatások a legkülső régiókban hozzájárulnak a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósulásához, különösen a környezeti szempontból fenntartható halászati tevékenységek, a gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási előnyök, illetve az élelmiszerellátás biztosítása tekintetében, a Bizottság az ezen iránymutatás 3. szakaszában megállapított elvek és az e szakaszban meghatározott egyedi feltételek alapján értékeli a támogatást, amennyiben annak célja a legkülső régiókban lajstromba veendő új halászhajók beszerzéséhez kapcsolódó költségek fedezése.

114b.

Az új halászhajó beszerzéséhez nyújtott, e szakasz szerinti támogatás csak akkor nyújtható, ha:

a)	az új halászhajó megfelel a halászhajók fedélzetén végzett munkához szükséges higiéniai, egészségügyi, biztonsági és munkakörülményekre, valamint a halászhajók jellemzőire vonatkozó uniós és nemzeti szabályoknak; valamint

b)	a támogatás igénylésének időpontjában a kedvezményezett elsődleges lajstromozási helye abban a legkülső régióban található, ahol az új hajót felveszik a hajólajstromba.

114c.

A támogatásnyújtás időpontjában az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint, az említett időpont előtt elkészített legutóbbi jelentésnek bizonyítania kell, hogy a halászati kapacitás és a halászati lehetőségek egyensúlyban vannak a legkülső régió azon flottaszegmensében, amelyhez az új hajó tartozni fog. Nem nyújtható támogatás abban az esetben, ha az említett jelentésben azon flottaszegmens egyensúly szempontjából történő értékelése, amelyhez az érintett hajó tartozni fog, nem a szóban forgó rendelet 22. cikkének (2) bekezdésében említett közös iránymutatásokban meghatározott biológiai, gazdasági és hajóhasználati mutatók alapján történt (*2).

114d.

Az egyes tagállamok és a legkülső régiók minden egyes flottaszegmense vonatkozásában a halászati kapacitásnak az 1380/2013/EU rendelet II. mellékletében meghatározott felső határértékeit – figyelembe véve az említett rendelet 22. cikkének (6) bekezdése szerinti felső határértékek esetleges csökkentését – semmikor sem szabad túllépni. Az állami támogatással szerzett új kapacitás flottába való beépítését a kapacitás tekintetében megállapított felső határértékek maradéktalan tiszteletben tartásával kell végrehajtani, és az nem vezethet az említett felső határértékek túllépéséhez.

114e.

A támogatásnak nem lehet feltétele az, hogy az új hajó beszerzése egy meghatározott hajógyárból történjen.

114f.

Az állami támogatás maximális intenzitása a 12 méternél kisebb teljes hosszúságú hajók esetében nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 60 %-át, a legalább 12 méter, de 24 méternél kisebb teljes hosszúságú hajók esetében nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 50 %-át, a legalább 24 méter teljes hosszúságú hajók esetében pedig az összes elszámolható költség 25 %-át.

114g.

A támogatással beszerzett hajónak a támogatásnyújtás időpontjától számítva legalább 15 évig szerepelnie kell a legkülső régió hajólajstromában, valamint az említett időszakban a hajó összes fogását köteles a legkülső régiók valamelyikében kirakodni. Ha ez a feltétel nem teljesül, a támogatást a meg nem felelés időtartamával vagy mértékével arányos összegben vissza kell téríteni.

(*1) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival (COM(2017) 623 final)."

(*2) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A halászati kapacitás és a halászati lehetőségek közötti egyensúlynak a közös halászati politikáról szóló 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikke szerinti elemzésére vonatkozó iránymutatás (COM(2014) 545 final).”"

10.	A 115. pont helyébe a következő szöveg lép: „Ha a támogatás a 4. és az 5.1–5.6a. szakaszban említett támogatástípusok egyikének sem felel meg, akkor elvileg a belső piaccal összeegyeztethetetlen.”

(1) HL C 217., 2015.7.2., 1. o.