EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.6.11.

SWD(2018) 346 final

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

Jelentés a vámkedvezmények Nyugat-Szaharából származó termékekre történő kiterjesztésének a nyugat-szaharai lakosság számára jelentkező előnyeiről, valamint a nyugat-szaharai lakossággal ebben a tárgyban folytatott konzultációról

amely a következő dokumentumot kíséri

Javaslat
A Tanács határozata

az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodás 1. és 4. jegyzőkönyvének módosításáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság között levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről

{COM(2018) 481 final}

JELENTÉS A VÁMKEDVEZMÉNYEK NYUGAT-SZAHARÁBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEKRE TÖRTÉNŐ KITERJESZTÉSÉNEK A NYUGAT-SZAHARAI LAKOSSÁG SZÁMÁRA JELENTKEZŐ ELŐNYEIRŐL, VALAMINT A NYUGAT-SZAHARAI LAKOSSÁGGAL EBBEN A TÁRGYBAN FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓRÓL

A Bizottság szolgálatai és az Európai Külügyi Szolgálat által közösen kidolgozott jelentés

Tartalomjegyzék

1    ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS    

1.1    Háttér-információk    

1.2    Az értékelés hatóköre és módszertani kérdések    

1.2.1    A vizsgálat hatóköre    

1.2.2    Módszertani korlátok    

1.3    Az érintett lakossággal folytatott konzultáció    

2    AZ EMBERI JOGOK NYUGAT-SZAHARÁBAN    

2.1    Az emberi jogi helyzet Nyugat-Szaharában    

2.2    Az Európai Unió és Marokkó között az emberi jogok és a demokrácia kérdésével kapcsolatban folytatott együttműködés operatív kerete    

2.3    A társulási megállapodás 1. és 4. jegyzőkönyve módosításának a nyugat-szaharai emberi jogi helyzetre jelentkező következményei    

3    A NYUGAT-SZAHARAI GAZDASÁG – AZ ÉRINTETT LAKOSSÁG SZÁMÁRA JELENTKEZŐ GAZDASÁGI ELŐNYÖK    

3.1    A nyugat-szaharai gazdaságnak és szükséges diverzifikálásának általános áttekintése    

3.2    A gazdaság főbb exportágazatainak érdekei    

3.2.1    A mezőgazdasági ágazat    

3.2.2    A halászati termékek ágazata    

3.2.3    A foszfátágazat    

4    A TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS 1. ÉS 4. JEGYZŐKÖNYVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁVAL ÉRINTETT LAKOSSÁGGAL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK    

4.1    A konzultáció célkitűzése és hatóköre    

4.2    Fontosabb eredmények    

4.3    Következtetés    

5    ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉS    

Melléklet    

1ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

1.1Háttér-információk

Nyugat-Szahara Északnyugat-Afrikában fekvő terület, amely Marokkóval, Algériával és Mauritániával határos. 1976-ig spanyol igazgatás alatt állt. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése 1960. december 14-én elfogadta a gyarmati országok és népek függetlenségének biztosításáról szóló 1514 (XV) számú határozatot. 1963-ban, a Marokkói Királyság kérésére, valamint a Spanyol Királyság által az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 73. cikke e) pontjának alkalmazásában végzett tájékoztatás nyomán az ENSZ felvette Nyugat-Szaharát az önkormányzattal nem rendelkező területek jegyzékébe. A terület továbbra is szerepel az említett jegyzékben.

Mind a Marokkói Királyság, mind a Front populaire pour la libération de la Saguía-el-Hamra et du Río de Oro (Saguía-el-Hamra és Río de Oro felszabadításáért népfront) (a továbbiakban: Front Polisario) magának követeli a területet, és az ENSZ régóta dolgozik e vita békés rendezésén. Az Európai Unió és tagállamai tartózkodnak attól, hogy bármilyen módon beavatkozzanak és állást foglaljanak ebben a vitában, és adott esetben el fognak fogadni – az ENSZ égisze alatt – a nemzetközi jognak megfelelően eldöntött bármilyen megállapodást. Nem ismerik el Marokkó Nyugat-Szahara feletti szuverenitását, de támogatják az Egyesült Nemzetek főtitkára által annak érdekében tett erőfeszítéseket, hogy olyan igazságos, tartós és kölcsönösen elfogadható politikai megoldást érjen el, amely lehetővé tenné a nyugat-szaharai nép önrendelkezését.

Spanyolország 1976. évi kivonulása óta nem továbbítottak az ENSZ részére ennek a területnek a gazdasági, társadalmi és oktatási helyzetére vonatkozó statisztikai információkat.

Jelenleg Nyugat‑Szahara területének legnagyobb részét a Marokkói Királyság ellenőrzi, míg a Front Polisario egy kisebb méretű, nagyon ritkán lakott részt ellenőriz a terület keleti részén. A Front Polisario által ellenőrzött területet a Marokkói Királyság által ellenőrzött területtől egy, az utóbbi által épített és a marokkói hadsereg által felügyelt homokfal választja el. Jelentős számú nyugat‑szaharai származású menekült él a Front Polisario által igazgatott, Algéria területén található táborokban, Nyugat‑Szahara mellett 1 .

Spanyolország jelenlétének megszűnése és Mauritánia kivonulása óta a Marokkói Királyság valójában egyedül igazgatta az ellenőrzése alatt álló Nyugat-Szaharát. A Marokkói Királyság megítélése szerint Nyugat-Szahara a Marokkói Királyság területéhez tartozik. Az Európai Unió úgy ítéli meg, hogy ezt az önkormányzattal nem rendelkező területet Marokkó igazgatja.

E jelentés további részében a „Nyugat-Szahara” kifejezés a terület azon részére utal, amelyet ténylegesen a marokkói hatóságok igazgatnak.

Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodás 2 (a továbbiakban: EU–Marokkó társulási megállapodás vagy társulási megállapodás) hatálybalépése óta a Nyugat-Szaharából származó termékek ténylegesen a társulási megállapodás releváns rendelkezéseiben előírt vámkedvezményekben részesültek, mivel azokról Marokkó igazolta, hogy marokkói preferenciális származásúak. Az Európai Unió Bírósága azonban 2016. december 21-én, a C-104/16 P. sz. ügyben hozott ítéletében 3 pontosította, hogy e megállapodás hatálya kizárólag a Marokkói Királyság területére terjed ki; az önkormányzattal nem rendelkező területnek minősülő Nyugat-Szaharáéra nem 4 . Ennek közvetlen következményeként az Unió tehát megszüntette a fent említett vámkedvezményeket, amelyeket csak (a marokkói mezőgazdasági termékek, feldolgozott mezőgazdasági termékek, halak és halászati termékek uniós piacra jutására vonatkozó) 1. jegyzőkönyv és (a származási szabályokra vonatkozó) 4. jegyzőkönyv releváns rendelkezéseinek módosítását követően tudott kilátásba helyezni, többek között azon elv egyértelmű megállapításával, amely szerint a nyugat-szaharai termékek a Marokkóban előállított termékekkel azonos elbánásban részesíthetők.

E célból a Tanács 2017. május 29-én felhatalmazta az Európai Bizottságot arra, hogy az Unió nevében kössön a társulási megállapodás szükséges módosításait célzó, levélváltás formájú nemzetközi megállapodást. A Tanács azonban két feltételhez kötötte ezt a felhatalmazást: egyrészt az új megállapodás aláírása előtt az Európai Bizottságnak értékelnie kell, hogy annak milyen hatásai vannak Nyugat-Szahara fenntartható fejlődésére, és ki kell emelnie többek között a helyi lakosság számára jelentkező előnyöket és a természeti erőforrások kiaknázásának az érintett területekre kifejtett hatását; másrészt a megállapodással érintett lakosságot megfelelően be kell vonnia.

Bár a nyugat-szaharai nép rendelkezik az önrendelkezéshez való joggal, de egyrészt nem az Európai Uniónak kell népszámlálást végeznie, és nem is végezhet népszámlálást e nép körében, illetve nem az Európai Uniónak kell meghatároznia e nép összetételét 5 , másrészt az önkormányzattal nem rendelkező területeken folytatott gazdasági tevékenységekre vonatkozó ENSZ-dokumentumok a társadalmi-gazdasági előnyök kapcsán szintén e területek lakosaira hivatkoznak 6 . Ezekre a különbségekre, valamint egy pontosabban csak a későbbiekben meghatározható népre kifejtett hatás vizsgálatának nehézségeit figyelembe véve, illetve tekintettel arra, hogy az Unió a kedvezményeket kiterjeszti egy adott terület termékeire, és így az előnyök – logikusan – elsősorban ehhez a területhez kapcsolódnak, az elemzés a nyugat-szaharai lakosság számára jelentkező előnyökre összpontosít.

E jelentés célja, hogy reagáljon a Tanács említett kéréseire. A jelentés a következők alapján készült:

·minden rendelkezésre álló statisztikai adat;

·az Európai Unió és Marokkó közötti információcserék;

·a nyugat-szaharai lakosság társadalmi-gazdasági és politikai szereplőinek széles körével folytatott konzultációk, többek között civil társadalmi szervezetekkel, nyugat-szaharai parlamenti képviselőkkel, gazdasági szereplőkkel és végül a Front Polisario szervezettel folytatott megbeszélések útján;

·a Front Polisario által a T-512/12. sz. keresetében és a Western Sahara Campaign által a C-266/16. sz. ügynek helyt adó nemzeti jogvita keretében tett észrevételek;

·az ENSZ-főtitkár éves jelentései a nyugat-szaharai helyzetről, valamint a nyugat‑szaharai népszavazás megszervezésére létrehozott ENSZ-misszió honlapja 7 ;

·nyilvánosan hozzáférhető információk.

Az Európai Bizottság szolgálatai és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) ezenkívül rendszeres kapcsolatot tartottak az ENSZ-főtitkár Nyugat-Szaharával foglalkozó személyes megbízottjának munkacsoportjával is. E kapcsolattartás célja az arról való meggyőződés volt, hogy a javasolt megállapodás valóban támogatná az Egyesült Nemzetek főtitkárának arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elveknek és célkitűzéseknek megfelelően a nyugat-szaharai nép önrendelkezését kilátásba helyező megoldás valósuljon meg.

1.2Az értékelés hatóköre és módszertani kérdések

1.2.1A vizsgálat hatóköre

Ezen értékelés tárgya a nyugat-szaharai lakosság számára jelentkező előnyök meghatározása, ennek során az értékelés az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 73. cikke keretében releváns paraméterekre hagyatkozik. Így elemzésre kerülnek a megállapodásnak a nyugat-szaharai fenntartható fejlődésre kifejtett lehetséges hatásai, többek között az érintett lakosság számára jelentkező előnyök és az érintett területek természeti erőforrásainak kiaknázása tekintetében. Márpedig a fenntartható fejlődésre és a helyi lakosságra kifejtett tényleges hatás csak akkor értékelhető, ha a vámkedvezmények biztosítása hatást fejt ki az Unió és Nyugat-Szahara közötti kereskedelmi forgalomra. Ezért először is azt kell értékelni, hogy a vámkedvezmények milyen hatást fejtenek ki a Nyugat-Szaharából az Európai Unióba irányuló kereskedelmi forgalomra.

Csak második lépésben értékelhető a vámkedvezményeknek a fenntartható fejlődésre és a helyi lakosságra kifejtett tényleges hatása; ez a kérdés ugyanis csak akkor merül fel, ha a vámkedvezmények biztosítása hatást fejt ki az Unió és Nyugat-Szahara közötti kereskedelmi forgalomra.

Ezek a kedvezmények – bizonyos feltételek mellett – az áruk Unióba történő beléptetésekor kedvezményes vám (a termékek többsége esetében nulla vámtétel) alkalmazását irányozzák elő. Az alkalmazandó vám meghatározása három tényező függvényében történik: az árunak a vámnómenklatúra 8 szerinti vámtarifaszáma, az áru származása, azaz az állítólagos származási országa, és végül – bizonyos esetekben – az áru értéke. E jelentés további részében időnként részletesen hivatkozni kell ezekre a fogalmakra.

1.2.2Módszertani korlátok

A módszertani korlátok különböző jellegűek, és a következőkhöz kapcsolódnak:

·a rendelkezésre álló információk minősége,

·a Bíróság 2016. december 21-i ítéletéig követett gyakorlat,

·az értékelés hatókörének a meghatározása,

A rendelkezésre álló információk. A Nyugat-Szaharára vonatkozó statisztikai adatok általában véve továbbra is hiányosak és heterogének. Ez természetesen a terület sajátos politikai helyzetéhez kapcsolódik. Például ugyan sok információ szerepel a különböző marokkói intézmények (többek között a Gazdasági, Szociális és Környezetvédelmi Tanács és a Tervezési Főbiztosság) honlapján, Nyugat-Szahara területe nem esik pontosan egybe azon „déli tartományok” területével, amelyekre a marokkói hatóságok a kiadványaikban, illetve az Európai Bizottság szolgálataival folytatott információcseréik során hivatkoznak (Laâyoune-Sakia el Hamra, Dakhla-Oued ed Dahab és Guelmim-Oued Noun régiók). Ez az akadály azonban megkerülhető, mivel az e jelentésben tárgyalt gazdasági tevékenység Laâyoune-Sakia el Hamra régióban és Dakhla-Oued ed Dahab régióban összpontosul.

A Bíróság 2016. december 21-i ítéletéig követett gyakorlat. Ami az uniós intézmények rendelkezésére álló adatokat illeti, a módszertani korlátok a 2016. december 21-ig – az Európai Unió Bírósága által hozott ítélet napjáig – érvényesült gyakorlathoz kapcsolódnak. Mivel az Unióba importált nyugat-szaharai áruk ténylegesen ugyanazokban a vámkedvezményekben részesültek, mint a Marokkóból származó áruk, a marokkói behozatal általában nem különböztethető meg a nyugat-szaharai behozataltól, és ennélfogva általában nem értékelhető a Nyugat-Szaharából származó termékeknek a külkereskedelemre vonatkozó uniós statisztikákon (például az Eurostat által biztosított COMEXT adatbázison) alapuló része. Az Európai Bizottság által kezelt TRACES rendszerből (Trade Control and Expert system; kereskedelem-ellenőrzési és szakértői rendszer) származó adatok csak a halászati termékek esetében teszik lehetővé annak becslését, hogy mekkora részt tesznek ki a területen feldolgozott és az Európai Unióba importált halászati termékek.

Az értékelés hatókörének a meghatározása. Az „érintett lakosság” kifejezés különbözően, sőt eltérően értelmezhető 9 . A kifejezés utalhat a területen lakó lakosságra; ez a marokkói értelmezés, amely nem tesz etnikai/közösségi alapon különbséget a lakosok között. A kifejezés utalhat meghatározott lakosokra is, többek között etnikai/közösségi alapon (szahravik); ebben az esetben az érintett lakosság legalább részben a Nyugat-Szahara területén kívül lakó személyeket (a menekülteket) jelentheti, és előfordulhat, hogy egyes, közelmúltban letelepedett jelenlegi lakosok nem képezik az érintett lakosság részét. A Front Polisario különösen ezt az értelmezést veszi figyelembe. Az érintett lakosság etnikai/közösségi meghatározásának figyelembevétele esetén három tényre kell emlékeztetni: (1) a nyugat-szaharai népszavazás megszervezésére létrehozott ENSZ-misszió (MINURSO) 13 évig, 1991 és 2004 között azon dolgozott, hogy meghatározza a nyugat-szaharai nép önrendelkezéshez való jogának gyakorlásában való részvételre jogosult személyeket, de nem jutott döntő eredményre, (2) a magát szahraviként meghatározó lakosság Nyugat-Szahara területénél jóval nagyobb kiterjedésű területen telepedett le, amely többek között magában foglalja Marokkó déli részét, Mauritániát, Algéria egy részét, valamint jelentős csoportjai vannak Európában és Észak-Amerikában stb.; (3) ennek a hagyományosan nomád szahravi lakosságnak a térség határain túlra kiterjedő családi kötelékei vannak. Ez jelzi, hogy az Európai Bizottság szolgálatainak nehézségekkel kell szembesülnie, mivel semmilyen pontos és megbízható eszközzel nem rendelkezik az „érintett [szahravi] lakosság” meghatározásához.

Ezenkívül nagyon nehezen mérhetők a vámkedvezményeknek a természeti erőforrásokra, a foglalkoztatásra és az emberi jogokra kifejtett hatásai, mivel közvetettek.

Annak ellenére, hogy ez a jelentés a lehető legtárgyilagosabban készült, megvannak a természetes korlátai: egyrészt a Nyugat-Szaharával és a jogállásával kapcsolatos vitában érintett felek álláspontja gyökeresen eltérő, másrészt nem létezik a nemzetközi kereskedelmi megállapodások Nyugat-Szahara számára jelentkező előnyeire vonatkozó, az ENSZ megbízásából készült független elemzés. Az Európai Unió továbbá sem hatáskörrel, sem közvetlen vizsgálati eszközökkel nem rendelkezik Nyugat-Szahara területén.

Mindenesetre a Bizottság szolgálatai úgy ítélték meg, hogy először azt kell megvizsgálni, hogy a megállapodás pozitív hatást fejt-e ki a Nyugat-Szahara és az Európai Unió közötti kereskedelmi forgalomra. Ebben az esetben a Bizottság szolgálatai annak megállapítására törekedtek, hogy ennek milyen következményei lennének a foglalkoztatás és a természeti erőforrások kiaknázása tekintetében. A lehetőségekhez mérten annak feltárására is törekedtek, hogy a hatás differenciálható-e az érintett személyek származásától függően (őslakosok/nem őslakosok).

Ehhez az elemzéshez az Európai Bizottság szolgálatai következésképp a rendelkezésükre álló összes információt összevetették. Bár ezek az információk nem teljes körűek, mégis lehetővé teszik a társulási megállapodásban foglalt kereskedelmi kedvezmények kiterjesztése által a nyugat-szaharai kivitelre kifejtett hatásnak a közelítő meghatározását, vagyis annak értékelését, hogy az említett kedvezmények biztosításának elmaradása milyen hatást fejt ki a terület gazdaságára, a fenntartható fejlődésre és az érintett lakosságra.

A nyugat-szaharai gazdasági tevékenység vizsgálatából kiderül, hogy az Unió felé jelentős exportforgalmat bonyolító ágazatokat a halászati ágazat és a mezőgazdasági ágazat jelenti. E jelentés további része a megállapodásnak az említett ágazatokra kifejtett potenciális hatásait elemzi. A foszfátágazat a benne rejlő lehetőségek miatt szintén elemzés tárgyát képezte.

1.3Az érintett lakossággal folytatott konzultáció

Ennek az egyeztetésnek az volt az egyik célja, hogy a társulási megállapodás 1. és 4. jegyzőkönyve módosításának előkészítése során ügyelni lehessen „a társulási megállapodás által érintett lakosság megfelelő bevonására”. A nyugat-szaharai lakossággal folytatott közvetlen konzultációt lehetővé tevő elképzelhető alternatíva hiányában az Európai Bizottság szolgálatai és az EKSZ következésképp a szahravi civil társadalmat képviselő szervezetek, parlamenti képviselők, gazdasági szereplők és szervezetek széles körével, többek között a Front Polisario szervezettel folytattak konzultációt. E szervezetek és egyesületek többsége – többek között a Front Polisario – megosztotta az álláspontját az Európai Bizottság szolgálataival és az EKSZ-szel, és csak egyesek utasították el a hozzájuk intézett felkérést. E konzultációk központi célkitűzése az volt, hogy ki lehessen cserélni az azzal kapcsolatos álláspontokat és észrevételeket, hogy miért lenne érdekelt a nyugat-szaharai lakosság és a terület gazdasága abban, hogy a marokkói termékekre biztosított preferenciális elbánás a nyugat-szaharai termékekre is kiterjedjen az Unióba történő behozatalukkor.

2AZ EMBERI JOGOK NYUGAT-SZAHARÁBAN

2.1Az emberi jogi helyzet Nyugat-Szaharában

A nyugat-szaharai emberi jogi helyzet általában véve megfelel a marokkói emberi jogi helyzetnek. A védelmet szabályozó mechanizmusok és törvények azonosak. Mindazonáltal léteznek Nyugat-Szaharában a politikai vitával összefüggő sajátosságok, többek között a véleménynyilvánítás, a tüntetés és az egyesülés szabadsága tekintetében. A „területi integritás” bármely megsértése – vagyis a Polisario-párti szeparatista mozgalom is – tilos, bírsággal, sőt szabadságvesztéssel sújtandó.

A Front Polisario a T-512/12. sz. ügy keretében többek között beszámolt arról, hogy Marokkó tüntetések alkalmával szahravi civilekkel szemben megsértette az emberi jogokat. Egyes civil társadalmi szervezetek és nem kormányzati szervezetek szerint 10 a társadalmi-gazdasági helyzettel, valamint a polgári és politikai jogokkal kapcsolatos mulasztásokra Nyugat-Szaharában gyakrabban hivatkoznak, mint Marokkóban. Ezt az aspektust az Egyesült Nemzetek főtitkárának a Nyugat-Szaharára vonatkozó legutóbbi jelentése 11 is kiemelte. A vita sajátos jellegére tekintettel egyes szahravi szervezetek különösen a véleménynyilvánítás, a tüntetés és az egyesülés szabadságának megsértéséről számolnak be. Ennek kapcsán az említett szahravi szervezetek arról számolnak be, hogy jogi elismerés hiányában nehezen tudják tevékenységüket folytatni. Az elmúlt években tapasztalható biztató reformlégkör ellenére bizonyos elnyomó gyakorlatok továbbra is fennmaradnak, és bizonyos civil társadalmi szereplőket továbbra is akadályoznak mindennapi fellépésükben.

A hatóságok az utóbbi években erőfeszítéseket tettek arra, hogy reagáljanak a nemzetközi közösség és a civil társadalom bizonyos aggodalmaira, de ezeknek az erőfeszítéseknek a mérésére és az emberi jogi helyzetre kifejtett hatásaik ellenőrzésére szolgáló módszereket még tökéletesíteni kell. Az utóbbi évek során az egyik jelentős előrelépés az volt, hogy Marokkó elismerte az Emberi Jogok Súlyos Megsértése Áldozatainak Szahravi Egyesületét (Association Sahraouie des Victimes des Violations Graves des Droits de l’Homme), amely az első bejegyzett szahravi egyesület. Az Országos Emberi Jogi Tanács Dakhlában és Laâyoune-ban működő regionális bizottságainak megerősítése szintén hozzájárult ahhoz, hogy javult a terület emberi jogi helyzetének nyomon követése.

Marokkóról 2017 szeptemberében az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Tanácsa keretében elkészült a harmadik időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés, melynek során Marokkó 244 ajánlást kapott. Ezek elsősorban a halálbüntetés eltörlésére, a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelem megerősítésére, a nők és a férfiak közötti egyenlőség tiszteletben tartására, a házasságon kívül született gyermekekkel szembeni diszkrimináció megszüntetésére, illetve az azonos nemű felnőttek közötti kapcsolatok bűncselekménnyé minősítésének megszüntetésére vonatkoztak. Ez az utolsó időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés rávilágított arra, hogy bizonyos kihívások merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az emberi jogok esetén a nemzetközi jog elsőbbséget élvez a belső joggal szemben.

2.2Az Európai Unió és Marokkó között az emberi jogok és a demokrácia kérdésével kapcsolatban folytatott együttműködés operatív kerete

Nyugat-Szaharáról régóta folyik párbeszéd az Európai Unió és Marokkó között az emberi jogok és a demokrácia kérdésével kapcsolatban a társulási megállapodás keretében, amelynek 2. cikke a következőképpen rendelkezik: „[a]z Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kinyilatkoztatott demokratikus elvek és alapvető emberi jogok tiszteletben tartása inspirálja a Közösség és Marokkó belső és nemzetközi politikáját, és e megállapodás alapvető elemét képezi”.

Az Európai Unió és Marokkó között az emberi jogok kérdésével kapcsolatban fenntartott kapcsolatokat magas szintű, rendszeres politikai és technikai párbeszéd kísérte a Társulási Tanács ülésein, a vezető tisztségviselők hivatalos látogatásain, illetve – a létrehozása óta évente ülésező – emberi jogok, demokratizálódás és kormányzás albizottság 12 ülésén technikai szinten.

Bár az e témát érintő informális kapcsolatok fennmaradtak az utóbbi években, a Törvényszék által (a T-512/12. sz. ügyben) 2015. december 10-én hozott ítélet óta a kétoldalú kapcsolatok során felmerült nehézségek ellehetetlenítették ezeknek az üléseknek a hivatalos megtartását. A folyamatban lévő normalizálódás keretében és a kétoldalú kapcsolatok újraindítása érdekében az Európai Unió 2018 vége előtt újra kívánja indítani ezt a párbeszédet.

A fent említett eszmecserék során felmerült a személyhez fűződő különböző jogokra és a különböző kollektív jogokra vonatkozó reformok végrehajtása terén elért előrehaladás, de az emberi jogokkal és a kormányzással kapcsolatos uniós finanszírozású programokról is szó esett. Bizonyos egyedi esetekre vonatkozó kérdések keretében felmerült az emberi jogok állítólagos megsértése is, ez utóbbi kérdés ugyanis különösen releváns Nyugat-Szaharában.

Az Európai Unió a politikai párbeszéde keretében rendszeresen hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának jelentőségét, többek között az igazságszolgáltatás területén. E párbeszéd mellett az Európai Unió jelentős támogatást biztosít a marokkói igazságszolgáltatási rendszer reformjához, melynek célja az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása, a polgári jogok és szabadságjogok jobb bírói védelmének biztosítása, valamint az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának fokozása. Ehhez a politikai és technikai jellegű intézményi párbeszédhez a civil társadalommal folytatott párbeszéd társul.

Az Európai Unió Marokkóba delegált küldöttsége gyakran tart kapcsolatot az Országos Emberi Jogi Tanáccsal. Ez a független intézmény fontos szerepet tölt be a marokkói emberi jogi helyzet nyomon követésében, többek között a nyugat-szaharai regionális bizottságainak közreműködésével. Az Európai Unió az Országos Emberi Jogi Tanácsot – többek között a Dakhlában és Laâyoune-ban működő regionális bizottságainak – intézményi kapacitása megerősítését célzó program keretében támogatja.

Az Európai Unió rendszeres kapcsolatot tart más szereplőkkel, többek között a Nyugat-Szaharát rendszeresen felkereső és a helyzetről részletes információkat szolgáltató nemzetközi szervezetekkel és harmadik országokkal. Az Európai Unió küldöttsége a maga részéről szintén felkereste Nyugat-Szaharát 2015-ben, a kétoldalú kapcsolatok megszakadása előtt.

Végezetül az Európai Unió tanulmányozza a Nyugat-Szaharát felkeresett emberijog-védő ENSZ-ügynökségek – többek között az ENSZ emberi jogi főbiztosa és az ENSZ kínzás elleni küzdelemmel foglalkozó különleges előadója – által készített jelentéseket.

2.3A társulási megállapodás 1. és 4. jegyzőkönyve módosításának a nyugat-szaharai emberi jogi helyzetre jelentkező következményei

Az Unió és Marokkó közötti társulási megállapodás 1. és 4. jegyzőkönyvének – többek között az európai piacra jutást és a nyugat-szaharai külföldi beruházások ösztönzését lehetővé tevő – módosítását kiváltó gazdasági fejlődés mindenképpen elősegítheti a társadalmi-gazdasági jogok fejlődését, valamint a foglalkoztatáshoz vagy a szociális ellátáshoz való hozzáférést. Hosszabb távon a – módosítással párhuzamosan bekövetkező – külvilág felé való nyitásnak, a kereskedelem és az egyéb csereügyletek megsokszorozódásának olyan társadalmi-gazdasági és kulturális változásokat kellene kiváltaniuk, amelyek hozzájárulhatnak a középosztály kibővüléséhez és megerősödéséhez, valamint az elit fokozottabb fluktuációjához. A magánszektorbeli tevékenységhez és a vállalkozási szabadsághoz kapcsolódó lendületnek mérsékelnie kellene a társadalmi-politikai fejlődést hosszú távon veszélyeztető központi hatalomtól való függőség logikáját.

Miközben az Európai Unió és Marokkó közötti kétoldalú kapcsolatoknak a Törvényszék (T-512/12. sz. ügyben) 2015. december 10-én hozott ítélete óta bekövetkezett megrekedése megnehezítette az emberi jogokra vonatkozó párbeszéd rendszeres megtartását, az Európai Unió és Marokkó közötti szerződéses jogviszony normalizálódása során érvényesülő megerősített konzultáció szelleme hozzá fog járulni e rendszeres párbeszéd újraindításához. E tekintetben a jegyzőkönyvek módosításának hivatkozási kerete (a társulási megállapodásnak a demokratikus elvek és az alapvető jogok tiszteletben tartását garantáló 2. cikke) mindenképpen megerősítheti az emberi jogok nyugat-szaharai tiszteletben tartásának nyomon követését, többek között azok társadalmi-gazdasági vonatkozásai esetében. Ezenkívül a megállapodás módosítása keretében a természeti erőforrások fenntartható kiaknázására vonatkozó rendszeres információcsere-mechanizmus végrehajtása elő fogja segíteni a fejlődés hozadékainak társadalmi szempontból igazságosabb eloszlását. Ennek alapján a megállapodás módosításaiból legkevésbé profitáló lakosságcsoportoknak (például a nomád lakosságnak) szánt konkrét együttműködési projekteket könnyebben meg lehet majd határozni.

Ami általában véve a vámkedvezmények nyugat-szaharai termékekre történő kiterjesztése által a szóban forgó terület emberi jogi helyzetére várhatóan kifejtett hatást illeti, analógia útján az EU–Marokkó társulási megállapodás marokkói emberi jogi helyzetre kifejtett hatásával kell érvelni. Amennyiben a megállapodás a különböző területeken érvényesülő európai uniós normák irányába tartó szabályozási konvergenciát ösztönzi, közvetett pozitív hatás figyelhető meg többek között a munkakörülmények (például a biztonsági intézkedések), a munkajog (például a gyermekvédelem), a növény-egészségügyi intézkedések, vagy akár a fogyasztóvédelem tekintetében.

3A NYUGAT-SZAHARAI GAZDASÁG – AZ ÉRINTETT LAKOSSÁG SZÁMÁRA JELENTKEZŐ GAZDASÁGI ELŐNYÖK 

3.1A nyugat-szaharai gazdaságnak és szükséges diverzifikálásának általános áttekintése

A még mindig a múltbeli elmaradottság nyomait mutató, és hosszú ideig a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi áramlatokon kívül rekedt Nyugat-Szahara 266 000 km² kiterjedésű, túlnyomórészt sivatagos terület, lakossága kb. 584 000 fő 13 .

A rendelkezésre álló információk szerint Nyugat-Szahara egy kisméretű piacgazdaság, amelynek tevékenysége a halászat és a halászati termékek feldolgozása, a foszfátbányászat, a mezőgazdaság (többek között ún. „primőr” kategóriába tartozó gyümölcsök és zöldségfélék termesztése és nomád pásztorkodás), a kereskedelem és a kézműipar köré összpontosul. Más ágazatok – például az idegenforgalmi ágazat és a megújulóenergia-ágazat – még kezdetlegesek.

A centrum és a periféria szoros kapcsolatán alapuló fejlődés keretében a marokkói központi kormányzat jelentős nyomást fejt ki a nyugat-szaharai gazdaság fejlesztését célzó politikában, és fontos szerepet tölt be a terület foglalkoztatásával, infrastruktúra-fejlesztésével és társadalmi újraelosztásával kapcsolatos kérdésekben. A központi állam kezdeményező szerepe az utóbbi évtizedben még jobban felgyorsult, lehetővé téve Nyugat-Szahara számára, hogy behozza Marokkó legfejlettebb régióihoz viszonyított lemaradásának egy részét. A marokkói Gazdasági és Pénzügyminisztérium Pénzügykutató és Pénzügyi Előrejelző Igazgatósága így hangsúlyozza, hogy a 2007–2014 közötti időszakban Dakhla-Oued ed Dahab és Laâyoune-Sakia el Hamra régióban a regionális szintű növekedés 2011–2014 között 4,9 ponttal, 2007–2010 között pedig 5,6 ponttal meghaladta az országos szintű növekedést. Azt is kiemeli, hogy ez a megállapítás a déli régiókban annak érdekében engedélyezett állami beruházásoknak tulajdonítható, hogy ezek a régiók országos szinten versenyképes régiókká váljanak 14 .

Ugyanígy a marokkói Gazdasági, Szociális és Környezetvédelmi Tanács egy 2013. márciusi jelentésében 15 azt közli, hogy „a három déli régió GDP-je 2010-ben 21,7 milliárd MAD, azaz az éves szinten előállított nemzeti vagyon 3,5 %-a volt”. Hozzáteszi, hogy „Míg az ott tapasztalható munkanélküliség [a Tervezési Főbiztosság 2007–2011 közötti időszakra vonatkozó felmérése szerint] az aktív népesség 15,2 %-át érinti, szemben az országos szinten tapasztalható 8,9 %-kal (a nők esetében a munkanélküliségi ráta 35,1 %, míg országos szinten 10,2 %), Laâyoune és Dakhla régiója az ország legkevésbé szegény régiói között szerepel (a szegénységi arány 2,2 %, illetve 2,6 %, míg országos szinten 8,9 %)”. Végezetül azt is kiemeli, hogy egyrészt „a magánszektor jelentéktelen”, másrészt „az állam a szuverenitási feladatkörei keretében, valamint az állami beruházások, a közigazgatási kiadások, valamint a szociális segélyek elosztása támogatásával ennek az átalakulásnak a központi szereplője volt”.

Kereskedelmi szempontból életképes kőolajforrást még nem találtak Nyugat-Szaharában, és a viszonylagos visszaesés ellenére egyes feltárási műveletek még mindig folyamatban vannak. Tekintettel arra, hogy Nyugat-Szahara belső piaca szűk, és a termelés nagyon korlátozott számú termékre összpontosul, a terület gazdaságának legnagyobb kihívása az, hogy a tevékenységeit a terület és az egész lakosság számára munkahely- és jövedelemtermelő ágazatok felé diverzifikálja, a gazdaság diverzifikálása ugyanis a kereskedelmi elzártsága megszüntetésének a kulcstényezője.

Ez a nemzetközi gazdasági nyitás és az általa kiváltott diverzifikálás annál inkább fontosabb, minél inkább fejlődik a terület gazdasága abban a jelentősen megmerevedett maghrebi regionális környezetben, ahol a régión belüli kereskedelem rendkívül gyenge szinten stagnál, hiányzik a határokon átnyúló együttműködés, és egyes határokat tartósan lezárnak.

A marokkói kormány 2015 novemberében a tevékenység diverzifikálását célzó beruházásokat jelentett be, míg a marokkói vállalkozások általános szövetsége 609 millió USD nagyságrendű beruházási kezdeményezést irányzott elő a régió számára 2015 márciusában. A Nemzeti Beruházási Bizottságnak a kormányfő felügyelete mellett tartott 2018. januári ülésén bejelentett számadatok szerint 2018-ban a Marokkó által előirányzott beruházások jelentős részének – közel 1,5 milliárd EUR összegben és a remények szerint közel 3 000 munkahely teremtésével – Nyugat-Szaharára kellene összpontosulnia.

2018. évi marokkói beruházások

A területen Marokkó által már megvalósított vagy tervezett beruházások azonban éles kontrasztot képviselnek a nemzetközi beruházások viszonylagos visszaesésével és a kiterjesztésüket láthatóan gátló várakozó állásponttal szemben.

A társulási megállapodás hatályának Nyugat-Szaharára történő kiterjesztését ellenzők döntő érve az, hogy Marokkó azzal a politikai céllal sokszorozná meg a területen a strukturális beruházásokat, hogy a terület identitásának megváltoztatásával érje el annak elcsatolását. E célból feltehetőleg átfogó igazgatási és gazdasági gyakorlatot hajtott végre 16 . Ebben az értelemben a Front Polisario a nyugat-szaharai természeti erőforrások marokkói ellenőrzés mellett történő kiaknázását „a szahravi társadalom szerkezetének módosítását célzó gazdasági kizsákmányolásnak” minősíti 17 .

Ugyanebben az értelemben, ami a lakosságot illeti, a Front Polisario fenntartja, hogy Marokkó olyan politikát folytatott, amelynek keretében különböző ösztönzőkkel marokkói származású személyeket telepített Nyugat-Szaharába. Így 1975 óta feltehetőleg több ezer marokkói települt be Nyugat-Szahara területére, melynek eredményeként a szahravi nép kisebbséggé vált a saját területén. E lakosságnak a „nyugat-szaharai nép” fogalmába vagy a „helyi lakosság” fogalmába való belefoglalása vagy abból való kihagyása természetesen nyilvánvaló következményekkel járna a Nyugat-Szahara jogállásáról tartandó jövőbeli népszavazásra 18 .

A második érv tulajdonképpen nem e jelentés tárgyára, hanem egy általános politikai aspektusra vonatkozik, nem közvetlenül az EU–Marokkó társulási megállapodásban előírt vámkedvezmények nyugat-szaharai termékekre történő kiterjesztésének kérdésére. Igaz, hogy bármely termelési tevékenység természeti erőforrások felhasználásával jár; ez azonban nem vonhatja maga után eleve bármiféle gazdasági tevékenység tilalmát, ugyanis így a gazdasági fejlődés lehetőségét tiltanák. A nyugat-szaharai gazdasági szereplőkkel 2018 februárjában folytatott konzultáció során több tárgyalópartner előterjesztette, hogy a lakosságnak joga van a fejlődéshez, és hogy a fejlődés lehetővé tételéhez nem ésszerű az ENSZ keretein belül megoldást várni a vitára. Ez a megközelítés ugyanis a területen folytatott mindenféle gazdasági tevékenységet befagyasztana, és a helyi lakosság elleni szankcióval lenne egyenértékű.

Ami a második érvet illeti, igaz, hogy a jogvita eredménytelensége miatt a marokkói lakosság keveredett a nyugat-szaharai lakossággal; ez természetesen módosítja a terület lakosságának szerkezetét. Ezzel azonban nem lehet előzetesen megítélni, hogy a lakosságból kikkel lehetne ténylegesen konzultálni a terület jogállásáról tartandó népszavazás során. Továbbá, ugyan vitathatatlan, hogy a szahravi lakosság nem elhanyagolható része Nyugat-Szahara területén kívül él 19 , az is vitathatatlan, hogy a szóban forgó lakosság jelentős része viszont ezen a területen él. Ennek a lakosságnak joga van ahhoz, hogy követelje a gazdasági fejlődés folyamatában való részvételét.

A kis létszámú lakosságra tekintettel a terület gazdasági fejlesztési modellje túlnyomórészt a korlátozott számú exporttermék fejlesztésén alapul. A megállapodás érintett lakosság szempontjából jelentkező előnyeinek értékeléséhez részletesen meg kell vizsgálni, hogy a javasolt megállapodás milyen hatást fejt ki a Nyugat-Szaharából származó termékek – jelenlegi és potenciális – főbb exportágazataira.

3.2A gazdaság főbb exportágazatainak érdekei

3.2.1A mezőgazdasági ágazat

3.2.1.1Bevezetés

A régió domborzata miatt a nyugat-szaharai mezőgazdasági termelés korlátozott számú termelési ágazatra tevődött át. Sivatagos jellegéből fakadóan a régió az állattenyésztés (főként teve-, kecske- és juhtenyésztés) felé orientálódott; ennek a tevékenységnek kedvez a kifutóterületek kialakítása és az állattenyésztésből származó, állati eredetű termékek iránti helyi kereslet. Hangsúlyozni kell, hogy a Nyugat-Szaharában előállított állati eredetű termékek még nem felelnek meg az európai piacra jutásukat lehetővé tevő állat-egészségügyi előírásoknak, ezért ilyen terméktípusokat nem exportálnak az Európa Unióba 20 .

Ezenkívül Dakhla térségében mérsékelt az éghajlat (egész évben 18–25 °C közötti hőmérsékletekkel), állandó a napsütés, valamint enyhén kénes a víz, amely tényezők kedveznek az üvegházi növénykultúrák talaj nélküli termesztésének: ez kiemelkedő hozzáadott értéket képvisel, és valamivel fejlettebb, mint a marokkói növénytermesztés 21 .

Marokkói információk szerint 2016-ban a térségben 6 847 mezőgazdasági üzem volt (valamennyi tevékenységet és terméket együttvéve). Úgy tűnik, hogy a mezőgazdasági tevékenység jelentős foglalkoztatási forrás, 35 000 munkahelyet teremt egy 584 000 lakosú és kb. 15 %-os – az országos átlagot (9 %) jóval meghaladó – munkanélküliségi rátájú térségben.

3.2.1.2Mezőgazdasági termelés, az Európai Unióval folytatott kereskedelem és a társadalmi-gazdasági hatás

A „primőr” kategóriába tartozó gyümölcsök és zöldségfélék ágazata az egyik legfontosabb nyugat-szaharai exportágazat az Európai Unió viszonylatában. Az Európai Bizottság szolgálatai részére továbbított információk szerint 2016-ban a területen folytatott primőrtermesztés mintegy 900 hektáron (ha) folyt 22 , a betakarított mennyiség becsült értéke pedig 64 000 tonna (t) volt. A rendelkezésre álló adatok szerint magas hozzáadott értéket képviselő termékekről van szó, amelyeknek legfeljebb 78 %-a paradicsom (50 000 t különböző fajtájú és fajtaváltozatú) és 22 %-a sárgadinnye (14 000 t). Ezeket a termékeket az Európai Unióba, Oroszországba, az afrikai országokba, valamint a helyi piacra szánják. Mivel a betakarított termékeket az Agadir térségében található válogató- és csomagolóüzemekbe szállítják, nehezen lehet pontosan meghatározni az említett termékek exportpiaconkénti végső rendeltetési helyét, de a Nyugat-Szaharában termesztett gyümölcsök és zöldségfélék feltehetőleg szintén a jövedelmező piacot jelentő Európai Unióba exportált termékek részét képezik.

Az EU–Marokkó társulási megállapodás keretében a marokkói mezőgazdasági termékek preferenciális feltételek mellett juthatnak az uniós piacra. Ezek a feltételek a termékek többsége esetében 23 mennyiségi korlátozás nélküli vámmentességben nyilvánulnak meg, egyes gyümölcsökre és zöldségfélékre külön rendelkezések vonatkoznak, mennyiségi korlátozások (vámkontingensek) hatálya alá is tartozhatnak.

A 2016-ra vonatkozóan rendelkezésre álló adatokat alapul véve, és feltételezve, hogy a Nyugat-Szaharában termesztett összes terméket az Unióba exportálják, a társulási megállapodásban a 14 000 t sárgadinnyére előírt kedvezmények alkalmazásának előnye mintegy 1,3 millió EUR vám megtakarítása lenne. Hasonlóképpen, ami a paradicsomot illeti, ha a teljes termelésre (50 000 t) kedvezményeket biztosítanának, az előny 5,3 millió EUR körüli vámmegtakarítás lenne, amennyiben nem kerül sor specifikus vám alkalmazására 24 . Pontosítani kell, hogy a paradicsom exportvolumenére a megállapodásban előírt vámfeltételek vonatkoznának, többek között bekerülne a Marokkó számára biztosított kontingensbe. Ami a volument illeti, 2016-ban a paradicsomexport az összes kivitelnek feltehetőleg 12,7 %-át, a sárgadinnyeexport pedig 31,09 %-át tette ki. Összességében a marokkói gyümölcs- és zöldségimport teljes volumene 2016-ban 1,2 milliárd tonna volt, értéke pedig 1,4 milliárd EUR.

Társadalmi-gazdasági szempontból a primőrtermesztés fontos foglalkoztatási forrás. A magas hozzáadott értéket képviselő – gyakran üvegházban, talaj nélküli módszerrel termesztett – primőrök termesztése a jellegéből fakadóan rendkívül munkaerő-igényes. 2016-ban ez hozzávetőleg 14 000 közvetlen munkahelyet (hektáronként átlagosan 15 munkavállalót) jelentett. Ez a régió összes mezőgazdasági munkahelyének kb. 40 %-át képviseli.

Azt állították, hogy ebből a tevékenységből a helyi lakosságnak nem származik előnye. Ezt az érvet többek között a C-266/16. sz. ügynek helyt adó nemzeti jogvita keretében hozták fel, amelynek során közölték, hogy 2008-ban Dakhla környékén a mezőgazdasági ágazat 4 000 idénymunkást foglalkoztatott 10 hónapos szerződésekkel, míg az állandó munkavállalók száma kb. 200 volt, az idénymunkások a betakarítási idényre érkeztek Marokkóból, és azután visszatértek Marokkóba. A Western Sahara Resource Watch szerint Marokkó számára a mezőgazdaság a terület benépesítésére szolgáló eszköz, és ez a tevékenység fejlődik.

Ebben a tekintetben igaz, hogy Marokkó nem szolgáltatott adatokat arra vonatkozóan, hogy a primőrágazatban hogyan oszlanak meg a munkahelyek a szahravik és az egyéb alkalmazottak között. Erről a kérdésről megbeszélések folytak a marokkói hatóságokkal, amelyek szerint az „etnikai” alapú statisztikák készítése ellentétes a Marokkóban irányadó megkülönböztetésmentesség elveivel. Mindazonáltal a 2018 februárjában folytatott konzultációk alkalmával a tárgyalópartnerek, akiknek a döntő többsége szahravinak vallotta magát, jelezték, hogy az ágazat fejlődése ténylegesen kedvez a helyi (azaz szahravi) lakosság számára. Megjegyzendő, hogy a konzultációkon részt vett választott képviselők (parlamenti képviselők, régiók kormányzói) és a helyi gazdasági szereplők (beleértve a kereskedelmi kamara, az agrárkamara és a halászati kamara elnökét) a területről származó szahraviknak vallják magukat. Mindezek után emlékeztetni kell arra, hogy az Unió harmadik országokban nem rendelkezik vizsgálati hatáskörrel annak meghatározására, hogy egy adott tevékenységi ágazatban foglalkoztatott személyek a lakosság meghatározott szegmenséhez tartoznak-e 25 .

3.2.1.3Az erőforrások felhasználása

Bármiféle mezőgazdasági tevékenység a természeti erőforrások – többek között a talaj és a víz – felhasználásával jár. Nyugat-Szahara esetében a terep jellege és a kevés csapadék miatt a víz bizonyul az első korlátnak. Kutatások szerint létezik a Szaharában talajvíztükör, még akkor is, ha nehezen számszerűsíthető pontosan a tartalékok szintje és a feltöltődésük mértéke.

Marokkói információk szerint a talajvíztükör területe igen nagy kiterjedésű (90 000 km²), mély (akár 1800 m), és állandó tartaléka becslések szerint 3 milliárd m³. A marokkói Belügyminisztérium helyi önkormányzatokkal foglalkozó főigazgatósága által Dakhla-Oued ed Dahab régiójáról készített általános monográfia szerint létezik egy „üledékes medence (Laâyoune-Dakhla medencéje), amely az Atlanti-óceán mentén a medence nyugati részén terül el, és amelynek kontinentális területe kb. 110 000 km². Ez a medence általános kiterjedésű felszín alatti víztartalékokban viszonylag gazdag, de az azokra vonatkozó ismeretek még nem kielégítőek, emellett a mélység, a kőzettani szerkezet, a termékenység és a vízminőség szempontjából jelentős változásokat mutat. Az első jelek azonban azt mutatják, hogy hidrogeológiai szempontból ebben a medencében számos, többrétegű felszín alatti víz található, amely rétegek jelentős mennyiségű, de nem megújuló vizet rejthetnek.”

A primőrtermesztéshez eddig használt öntözővíz a felszín alatti vizekből származik (a felszín alatti vizeket használják az ivóvízellátáshoz is). Marokkói információk szerint a mezőgazdasághoz jelenleg használt mennyiség nem éri el a 3 millió m³-t, azaz a rendelkezésre álló mennyiség 0,1 %-át. A Western Sahara Ressource Watch azt állítja, hogy Nyugat-Szahara felszín alatti víztartalékait jelenleg túlzott mértékben kiaknázza a terület agráripari ágazata, különösen Dakhlában. A marokkói hatóságoknak tudomásuk van ezekről a problémákról, és korrekciós intézkedéseket hoztak. Különböző marokkói intézmények hasonló észrevételeket tettek, hangsúlyozva, hogy „bizonyos, kivitelre szánt termékek (sárgadinnye, paradicsom) intenzív termesztése annál is inkább káros, mivel a régióban az öntözést olyan fosszilis felszín alatti vizekből biztosítják, amelyeknek a rejtett lehetőségeit mindeddig nem értékelték egyértelműen” 26 . 2013-ban a marokkói Tervezési Főbiztosság is megjegyezte a felszín alatti vizek kiaknázása kapcsán, hogy „A déli régiókban a környezeti korlátok figyelembevétele egyértelműen nem megfelelő. Bár javulnak, továbbra is korlátozottak a tengerpart felügyeletére és az ottani szennyezés kockázatainak megelőzésére szolgáló állami eszközök. A vízforrások túlzott mértékű elszivattyúzása komoly fenyegetés”. 27 Ugyanez a jelentés a 26. oldalon hozzáteszi: „bizonyos, kivitelre szánt termékek (sárgadinnye, paradicsom) intenzív termesztése annál is inkább káros, mivel a régióban az öntözést olyan fosszilis felszín alatti vizekből biztosítják, amelyeknek a rejtett lehetőségeit mindeddig nem értékelték egyértelműen”.

Továbbra is nyitott az a kérdés, hogy pontosan mennyi és milyen tulajdonságú felszín alatti víz van, és hogy a kiaknázásuk milyen mértékben hordozza a kimerítésük tényleges kockázatát, ennélfogva ugyanis negatív hatást fejtenek ki Nyugat-Szahara természeti erőforrásaira.

A felszín alatti vizekből kinyert víz jelenlegi felhasználásának optimalizálása érdekében azonban helyhez kötött (csepegtető) öntözőrendszereket vezettek be a primőrtermesztés esetében. A marokkói hatóságok továbbá néhány éve a vízfelhasználás korlátozására és a felhasználók tudatosságának fokozására irányuló intézkedéseket dolgoznak ki a „felszín alatti vizekre vonatkozó szerződések” formájában (Nyugat-Szahara esetében a szerződés jelenleg kidolgozás alatt áll).

Ezenfelül a hatóságok a tengervíz sómentesítésére szolgáló üzemek építését célzó projektekre irányuló felhívást adtak ki, elsősorban a Dakhlában és Boujdourban biztosítandó ivóvízellátás és öntözés érdekében. Az előirányzott ütemezés szerint a Dakhlában létesítendő üzem 2020-tól működne. Egy ilyen infrastruktúra egy öntözésre szakosodott köz-magán társulási projekt keretében lehetővé tenné a növénytermesztésre használt terület 5 000 hektárra növelését. A szóban forgó beruházások tényleges megvalósítása és ütemezése a későbbiekben kerül megerősítésre.

3.2.1.4Következő lépések

A Zöld Marokkó Tervnek a Regionális Mezőgazdasági Tervet tartalmazó része a mezőgazdasági terület (900 hektárról kb. 5 000 hektárra) növelését irányozza elő, amellyel mintegy 500 000 tonna primőr termesztése lenne elérhető. Ebben az esetben a mezőgazdasági terület növelésével 60 000 új munkahelyet lehetne teremteni (ez a szám a termelési technikáktól és a termesztett termékek lehetséges diverzifikálásától egyaránt függ), amelyek a régióban maradnának és ott jövedelmet termelnének. Ennek a magas hozzáadott értéket képviselő növénytermesztésnek jelentős exportpotenciálja lenne. Nyilvánvaló, hogy a fenntarthatóság érdekében e tevékenység fejlesztése során figyelembe kell venni a természeti erőforrások – különösen a víz – felelősségteljes felhasználását.

A munkahelyek és az előnyök száma akkor is emelkedhet, ha az állati eredetű termékek meg fognak felelni az uniós piacra jutásukhoz szükséges állat-egészségügyi kritériumoknak. Jelenleg azonban nehezen becsülhetők meg e terméktípus kivitelének gazdasági és társadalmi hatásai.

Általánosságban természetesen nem jelenthető ki, hogy a szóban forgó növekedés gazdasági hatásai rendszeresen és közvetlenül kedveznének az őslakosok számára. Csak feltételezhető, hogy ennek a lakosságnak legalább közvetett előnye származna belőle. A 2018 februárjában folytatott konzultációk során több tárgyalópartner kiemelte a mezőgazdasági ágazatnak a régió fejlődése szempontjából vett jelentőségét, és többen utaltak arra, hogy a vámkedvezmény hiánya a terület mezőgazdasági fejlődésének megszűnését jelentené.

3.2.1.5Következtetés

Nyugat-Szaharában folyik mezőgazdasági termelés, főként primőröket (paradicsomot és sárgadinnyét) termelnek, amelyeknek van piaca az Európai Unióban. E termelés becsült mennyisége 64 000 tonna, és mintegy 14 000 közvetlen munkahelyet jelent. Behozatali értéke hozzávetőleg 65 millió EUR. Vámkedvezmények hiányában erre a kivitelre 6,6 millió EUR vámfizetési kötelezettség vonatkozna.

A gazdasági előnyök gyarapodhatnának, ha a jövőben Nyugat-Szahara továbbfejlesztené a termelését és az Európai Unióba irányuló kivitelét a jelenleg mérlegelés tárgyát képező tervek keretében. Ez a munkahelyek számára is hatással lenne, amely egyes előrejelzések szerint az ötszörösére emelkedhetne.

Bár a mezőgazdasági termelés hatást fejt ki a vízforrásokra, ezt a hatást különféle intézkedések enyhítik. Összességében egyrészt úgy tűnik, hogy napjainkban kevés hiteles alternatíva van az érintett terület gazdasági fejlődésének lehetővé tételére, másrészt a vízforrások felhasználásából fakadó hátrányokat ellensúlyozza a Nyugat-Szahara számára jelentkező pozitív gazdasági hatás.

3.2.2A halászati termékek ágazata

3.2.2.1Bevezetés

A nyugat-szaharai halászati ágazat részletes bemutatása előtt emlékeztetni kell arra, hogy e jelentés célja többek között a megállapodás fenntartható fejlődésre kifejtett hatásának és különösen a helyi lakosság számára jelentkező előnyeinek az értékelése, valamint a természeti erőforrások kiaknázásának az érintett területekre kifejtett hatásának az értékelése. Ez azt feltételezi, hogy meg kell határozni a megállapodásnak az Unióba irányuló kivitelre kifejtett lehetséges hatásait. Ennek keretében az érintett termékek származásának meghatározása lényeges elem. Márpedig a parti tengereken (12 tengeri mérföldön) kívül halászott tengeri halászati termékek annak a hajónak a származását szerzik meg, amely azokat kifogta. A halászati termékek származására vonatkozóan a társulási megállapodás 4. jegyzőkönyvének 5. cikkében meghatározott feltételek szerint a megállapodás egyik szerződő felének hajói által kifogott halászati termékek preferenciális származásúnak minősülnek.

A parti tengereken kívül kifogott halak a hajó tulajdonjogára, lobogójára, személyzetére és lajstromozására vonatkozó kritériumok (a társulási megállapodás 4. jegyzőkönyvében meghatározott kritériumok) alapján szerzik meg a preferenciális származást. Mivel nincs olyan halászflotta, amely Nyugat-Szahara lobogója alatt közlekedne, a kifogott halak soha nem szereznek nyugat-szaharai preferenciális származást (a parti tengerek kivételével). A feldolgozott termékek csak a feldolgozási szakaszban és származási kumulációval 28 válhatnak nyugat-szaharai származásúvá, és így részesülhetnek vámkedvezményekben.

A megállapodás hatásának értékeléséhez a vizsgálatnak következésképp a halászati termékek feldolgozására irányuló, Nyugat-Szahara területén végzett feldolgozási tevékenységekre, valamint arra kell összpontosítania, hogy a szóban forgó termékek esetében milyen hatást fejtett volna ki a kedvezmények biztosítása vagy megtagadása. Ez tehát nem veszi figyelembe a halászati tevékenységet és ennek a tevékenységnek a helyét (a tengereket) sem: ezek a kérdések ugyanis csak nagyon korlátozott mértékben vonatkoznak ennek az elemzésnek a célkitűzésére.

A feldolgozott termékek általában Nyugat-Szahara partjai mentén a parti tengerekben (12 mérföldön belül) vagy a szomszédos (200 mérföldön belüli) kizárólagos gazdasági övezetben kifogott halászati termékek, de ezen az övezeten kívül (Marokkó parti tengereiben vagy kizárólagos gazdasági övezetében) kifogott halakat is jelenthetik.

3.2.2.2A nyugat-szaharai halászati ágazat

A halászati ágazat Laâyoune, Boujdour és Dakhla városában összpontosul. Marokkói információk szerint ezekben a városokban 141 feldolgozó vállalkozás van, amelyek közvetlenül vagy közvetett módon mintegy 90 000 főt foglalkoztatnak, és amelyek becslések szerint 4,9 milliárd MAD (kb. 450 millió EUR) értékű terméket dolgoznak fel, melyből 2,6 milliárd MAD (kb. 240 millió EUR) értékű terméket kivitelre szánnak (ennek kb. 60 %-a az Unióba irányul).

A halászati és a tengerből nyert termékek feldolgozásával foglalkozó ágazat a terület elsődleges foglalkoztatási ágazata, ugyanakkor elsődleges exportágazata is 29 . A halászati tevékenység azonban továbbra is az előzetes feldolgozásra összpontosul, mivel nincs elegendő feldolgozó létesítmény, amely lehetővé tenné a termékek jobb hasznosítását 30 . Ez az ágazat így Nyugat-Szahara jelentős növekedési és foglalkoztatási potenciállal rendelkező ágazatai között szerepel.

Az Európai Unió hozzájárult a halászati termékek feldolgozására irányuló nyugat-szaharai tevékenységek fejlesztéséhez. A Unió és Marokkó közötti halászati partnerségi megállapodás jegyzőkönyvének az ágazati támogatásra vonatkozó rendelkezései alkalmazásában az Unió számos intézkedést is finanszírozott, például a halászati termékek feldolgozásával foglalkozó ágazat versenyképességének és foglalkoztatásának javítását lehetővé tevő infrastruktúrák és berendezések építését.

3.2.2.3 Halászati termékek Európai Unióba irányuló kivitele

Marokkói információk szerint a nyugat-szaharai halászati termékek 31 Unióba irányuló kivitele és az EU–Marokkó társulási megállapodásban előírt kedvezmények alkalmazásának köszönhetően meg nem fizetett vámok összege a következő:

Marokkói információk szerint a nyugat-szaharai kivitel tonnában kifejezve 2015-ben 44 891 tonna, 2016-ban pedig 54 637 tonna volt 32   33 . A Nyugat-Szaharából származó behozatal értéke 2015-ben 121 millió EUR, 2016-ban pedig 134 millió EUR volt, és kismértékben – 11 %-kal – meghaladta a Marokkóból és Nyugat-Szaharából származó behozatal teljes értékét 34 .

Így a marokkói számadatok a nyugat-szaharai halászati termékek Unióba irányuló kivitelére vonatkozó összeget jeleznek, amely alacsonyabb a behozatalra vonatkozó uniós adatoknál, míg az Unióba irányuló marokkói és nyugat-szaharai kivitel összértéke (2015-ben 1,01 milliárd EUR, 2016-ban pedig 1,14 milliárd EUR) hasonló az uniós adatokhoz. Ami a vámkedvezményeket illeti, az alábbi táblázat szerint az EU–Marokkó társulási megállapodás által előírt vámkedvezmények alkalmazása miatt be nem szedett vámok összege évente 9 és 9,5 millió EUR közötti.

Ami a nyugat-szaharai halászati termékeket feldolgozó létesítményeket illeti, az Unióba irányuló kivitelnek „engedélyezett” feldolgozó/tároló létesítményekből vagy vállalkozásoktól kell származnia. Az engedélyezett létesítmények jegyzéke nyilvános, és elérhető az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságának (DG SANTE) honlapján  35 .

Ebből a jegyzékből kiderül, hogy a területen halászati és akvakultúra-termékek feldolgozására engedélyezett létesítmények a következő három part menti településen találhatók: Dakhla (délen), Laâyoune (északon) és Boujdour (a középső részen).

Marokkói információk szerint az Unióba exportáló létesítményekben a közvetlen munkahelyek száma a következő, beleértve több feldolgozóhajót is:

Marokkói információk szerint e létesítmények termelésének kb. 50 %-át az Európai Unióba szánják. Ebből tehát arra lehet következtetni, hogy ez a foglalkoztatás (2016-ban több mint 6 500 fő) közvetlenül az Unióba irányuló kiviteltől függ.

A létesítmények Marokkó által közölt jegyzéke megegyezik az uniós jogszabályoknak megfelelően engedélyezett létesítmények jegyzékével.

3.2.2.4A kereskedelmi kedvezmények alkalmazásának hatása

Az EU–Marokkó társulási megállapodásban előírt kedvezményeknek a nyugat-szaharai termékekre történő kiterjesztése 100–200 millió EUR értékű nyugat-szaharai halászati termék Unióba irányuló vámmentes behozatalát tenné lehetővé. A vámkedvezményeknek erre a kivitelre történő kiterjesztése következtében az Unió évente 9–9,5 millió EUR összegű vámot nem szedne be.

Ami a területről exportált halászati termékek fajonkénti ismertetését illeti, az alábbi táblázat a 2015-ben és 2016-ban érintett főbb fajokat mutatja be a be nem szedett vámok tekintetében.

Végezetül, ami a halászati termékek előállítása és feldolgozása révén Nyugat-Szaharában közvetlenül vagy közvetett módon – akár közvetlenül a halászhajókon, a halászati termékeket feldolgozó létesítményekben vagy a halászati termékek előállításához kapcsolódó iparágakban – teremtett munkahelyeket illeti, a számadatok a következők 36 :

Marokkói információk szerint e létesítmények termelésének kb. 50 %-át az Unióba szánják, tehát úgy tekinthető, hogy mintegy 45 000 munkahely közvetlenül vagy közvetett módon függ az Európai Unióba irányuló kiviteltől.

Mivel a halászati termékekre kivetett vámok magasak, sőt bizonyos esetekben nagyon magasak (például: a konzervált szardínia esetében 25 %), a vámkedvezmények (nulla vámtétel) jelentősen befolyásolhatják az uniós importőrök beszerzési döntéseit. Nyugat-Szahara esetében a vámkedvezmények elmaradásának hatásaként a jelenleg Nyugat-Szaharában végzett feldolgozási tevékenység a kedvezmények igénybevétele érdekében máshová – és különösen Marokkóba – tevődne át, a helyi lakosság rovására  37 .

Vannak olyan állítások, amelyek szerint ebből a tevékenységből a helyi lakosságnak nem származna előnye. A Tengeri Halászati Szakmai Intézet végzett diákjainak 2012-es tüntetésére hivatkoztak, akik az ellen tiltakoztak, hogy kizárták őket a halászati ágazat munkaerőpiacáról abból a tényből fakadóan, hogy a halászati ágazatban a felvételi beszélgetések Marokkóban zajlottak, és azt kérték, hogy ezekre Laâyoune-ban kerüljön sor. 2011-ben és 2013-ban hasonló állításokat fogalmaztak meg (lásd a Western Sahara Resource Watch különböző jelentéseit 38   39   40 ). A nyilvánosan hozzáférhető információk között azonban nincs arra utaló jel, hogy ezek a gyakorlatok később folytatódtak, illetve hogy sor került volna ilyen irányú tüntetésekre 2013 eleje után). Mindenesetre ezek az állítások nem bizonyítják, hogy a szahravik ténylegesen ki lennének zárva a halászati ágazat munkaerőpiacáról. Ezenkívül a 2018 februárjában folytatott megbeszélések során a tárgyalópartnerek rendszeresen hangsúlyozták, hogy a kedvezmények kiterjesztése kedvező a mezőgazdasági ágazat és a halászati ágazat számára. Egyesek egyébként kiemelték, hogy a szahravik hajlandóbbak a hagyományos tevékenységnek minősülő mezőgazdaságban, mint a halászatban dolgozni, amely a nomád állattenyésztők számára általában idegen tevékenység.

3.2.2.5Következtetés

Nyugat-Szaharában jelentős a halászati termékek feldolgozóipara, 141 létesítmény exportálhat az Európai Unióba. A területről exportált halászati termékek értéke 2015-ben és 2016-ban 100 millió és 200 millió EUR között volt. Az Európai Unióba irányuló kiviteltől közvetlenül vagy közvetett módon függő munkahelyek száma hozzávetőleg 45 000 volt. A vámkedvezményeknek erre a behozatalra történő kiterjesztése tehát jelentős hatást fejtene ki a terület gazdaságára, és következésképp a foglalkoztatásra. Összhangban lenne a Nyugat-Szahara támogatását és fejlesztését célzó, az ágazat versenyképességének, a halászok foglalkoztatásának és életminőségének, valamint a természeti erőforrások fenntartható kiaknázásának pénzügyi támogatásával megvalósuló európai uniós hozzájárulással is. Ezzel szemben az említett kedvezmények biztosításának elutasítása veszélyeztetné a kivitelt, ugyanakkor a foglalkoztatást is, és elősegítené, hogy ezek a feldolgozási tevékenységek más helyekre, valószínűleg Marokkóba tevődjenek át. Ellentétes lenne az Európai Unió azon célkitűzéseivel is, hogy támogassa ennek az ágazatnak a fejlesztését Nyugat-Szaharában.

A nyugat-szaharai halászati termékek európai importőrei jelezték, hogy a (kedvezmény nélküli – nem preferenciális vámtételű) közös külső vám magas szintjére tekintettel e termékek vásárlása sokkal kevésbé lenne előnyös, ha nem részesülnének preferenciális elbánásban.

3.2.3A foszfátágazat

3.2.3.1Bevezetés

A foszfátok a mezőgazdaságban használt foszfáttartalmú műtrágyák alapját képező ásványok (kőzetek). Világviszonylatban a termelésnek több mint 80 %-át a mezőgazdaság használja fel; nincs helyettesítő termék, és a kereslet növekszik. A legjelentősebb foszfáttelepek jelenleg Marokkóban találhatók 41 .

Világviszonylatban az első számú foszfátexportőr az OCP Csoport (a korábbi Office Chérifien des Phosphates) 42 , amely az ágazat egészét ellenőrzés alatt tartja Marokkóban és Nyugat-Szaharában.

A legfontosabb foszfátbányák Marokkóban (Khouribga és Gantour térségében) találhatók, Nyugat-Szaharában jelenleg egyetlen fejtőhely ismert, amely Boucraa térségében található 43 . Az OCP Csoport éves jelentésében szerepel a marokkói és a nyugat-szaharai termelés, azonban nem lehet megkülönböztetni a Marokkóra, illetve a Nyugat-Szaharára vonatkozó részt.

A Boucraa térségében található fejtőhelyet a Phosboucraa vállalat üzemelteti. A fejtőhely jelenleg 2,6 millió tonna ásványi foszfátot termel 44 , és kb. 300 évre elegendő, kitermelhető foszfáttartalékot (becslések szerint 1,1 milliárd m³ tartalékot) rejt. A 2014–2020 közötti időszakra előirányzott beruházások értéke 17 milliárd MAD (ez kb. 1,6 milliárd EUR-nak felel meg) 45 .

Ami a foglalkoztatást illeti, a közel 2 200 alkalmazottat foglalkoztató Phosboucraa a terület legnagyobb magánszektorbeli munkáltatója. Az OCP szerint, míg az 1970-es években a helyi munkaerő aránya 4 % volt, 2017-ben 76 %, és az új alkalmazottaknak közel 100 %-át helyben toborozzák. A vezető beosztású tisztségviselők száma a 2003. évi egyről 2017-ben 27-re emelkedett, ami a 49 vezetői munkakörnek az 55 %-át jelenti. Ez a gazdasági tevékenység kedvez a régiónak (50 helyi vállalkozás 450 közvetett munkahelyet képvisel, a fejtőhelyen dolgozók családjainak és a fejtőhelyről nyugdíjba vonulóknak nyújtott szociális ellátások, orvosi szolgáltatások jelenléte stb.). Az OCP azt is jelzi, hogy van egy, a tengervíz sómentesítésére szolgáló létesítmény, 13 000 fa telepítésére került sor, és Laâyoune strandját 2008 óta „kék lobogós” stranddá nyilvánították a „tiszta strandok” projekt hatásainak köszönhetően. A 2013–2022 közötti időszakra a Phosboucraa Igazgatótanácsának költségvetésében 250 millió USD-t különítettek el a régió társadalmi fejlődésének céljára, továbbá 140 millió USD-t ingatlanprojektek céljára, azaz összesen kb. 2,2 milliárd USD-t.

Egyesek azonban kevésbé kedvező előrejelzést javasolnak. A Western Sahara Resource Watch például azt állítja, hogy 1968-ban a jelenleg Nyugat-Szaharában működő foszfátágazatban 1600 főt foglalkoztattak 46 . Mára a többségüket a területre települt marokkóiak váltották fel. Jelenleg az ágazat feltehetőleg mindössze 200 szahravit foglalkoztat az összesen 1900 fős munkaerőből. A szahravi alkalmazottakkal szemben megkülönböztetést alkalmaznak a marokkói munkatársaikhoz viszonyítva. Ezenfelül 1975 óta nagyon kevés szahravit léptettek elő, és a többségüket elbocsátották 47 .

Ezzel kapcsolatban először is hangsúlyozandó, hogy nem lehet összehasonlítani a jelenlegi időszakot azzal az időszakkal, amikor Nyugat-Szahara még spanyol gyarmat volt. Ráadásul tény, hogy az OCP által szolgáltatott számadatok helyben toborzott munkaerőre, nem pedig szahravi származású munkaerőre hivatkoznak. Márpedig egyrészt az Európai Bizottság szolgálatai nem rendelkeznek a foglalkoztatottak minősítésének (szahravi vagy nem) helyi ellenőrzésére szolgáló eszközökkel, másrészt szintén nem az Európai Uniónak a hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy ki képezi az őslakosság részét. Ezenkívül a 2018 februárjában folytatott megbeszélések során nem közöltek arra utaló jeleket, hogy a munkaerő felvételekor etnikai alapon megkülönböztetést alkalmaznának. Más közzétett információk ugyanilyen értelműek 48 .

A természeti erőforrások kiaknázásának fenntarthatósága tekintetében a Phosboucraa a megújuló energiaforrások felé fordulással fontos lépéseket tett az energiahatékonyság maximalizálása érdekében. 2013 júliusa óta a Phosboucraa energiafogyasztásának 99,8 %-át a Foum El Oued-i szélerőműpark biztosítja.

3.2.3.2Termelés, az Európai Unióval folytatott kereskedelem és a társadalmi-gazdasági hatás

A foszfátkitermelés fontos tevékenységforrás Nyugat-Szahara területe számára. Következésképp fontos megvizsgálni azt, hogy a foszfátok milyen lehetőségeket rejtenek a nyugat-szaharai ipari tevékenység fejlődése és a lakosság számára jelentkező előnyök szempontjából. Ehhez azonban nem elegendő a kereskedelmi statisztikák tanulmányozása. A nyugat-Szaharára eső részt ugyanis ebben az esetben sem pontosítják a rendelkezésre álló átfogó számadatok (az egyetlen forrás Marokkó). Tudvalevő, hogy 2015-ben az Unióba irányuló foszfátbehozatal 34 %-a Marokkóból származott, de a nyugat-szaharai kivitelnek megfelelő rész nem pontosítható.

Az ágazatra vonatkozó különjelentések elemzésével azonban megállapítható, hogy a különböző foszfáttartalmú termékek esetében a vámkedvezmény alkalmazásának elmaradása hatást fejt ki az Európai Unióba történő behozatalukkor.

A foszfáttartalmú ásványi vagy vegyi műtrágyák között az Unió által alkalmazott vámnómenklatúra megkülönbözteti a „szuperfoszfátokat” 49 és az egyéb foszfáttartalmú műtrágyatípusokat. Az Unióba importált nyers foszfát 50 jelentős részére nem fizetendő vám, többek között egy preferenciális rendelkezés keretében. E termékek esetében az EU–Marokkó társulási megállapodás hatályának a nyugat-szaharai termékekre történő kiterjesztése tehát feltehetőleg nem fejt ki hatást. Kizárólag a „szuperfoszfátokra” 51 fizetendő behozatali vám (4,8 %) az Unióban. A megállapodás hatásának kérdése tehát e termékek esetében nem merül fel.

2014 és 2016 között a szóban forgó vámok 1,13 millió és 1,83 millió EUR között változnak. E termékek Unióba irányuló behozatala esetében úgy tekinthető, hogy a behozatalnak a Nyugat-Szaharából származó része elhanyagolható. Marokkói fejtőhelyekkel összevetve ugyanis a Phosboucraa fejtőhelyének viszonylag alacsony a termelési kapacitása; ezenfelül marokkói információk szerint erről a fejtőhelyről nem az Európai Unióba exportálnak 52 .

A fentiek alapján tehát azt a következtetést kell levonni, hogy a szóban forgó vámokra alkalmazott vámkedvezmény elmaradása rendkívül korlátozott hatást fejtene ki a jelenlegi nyugat-szaharai foszfátkitermelésre, sőt, egyáltalán nem lenne arra hatása, azaz az EU–Marokkó társulási megállapodás által előírt vámkedvezmények biztosítása nincs hatással a Nyugat-Szaharából származó jelenlegi szuperfoszfát-behozatalra.

Léteznek azonban bizonyos, foszfátokból származó termékek 53 , amelyeket jelenleg nem gyártanak Nyugat-Szaharában, mivel nincs a területen foszfátfeldolgozó ipari telephely, bár ezeket a termékeket lehetne gyártani, és ebben ez esetben kedvezményekben részesülnének, ugyanis az Unióba irányuló behozatalukra jelenleg 4,8 % és 6,5 % közötti vámot vetnek ki, amennyiben olyan országokból származnak, amelyekkel az Unió nem kötött preferenciális megállapodást. Értékelni kell tehát, hogy milyen hatást fejt ki a nyugat-szaharai termékeknek az EU–Marokkó társulási megállapodás által előírt vámkedvezményből való kizárása; ehhez elemezni kell, hogy a Nyugat-Szaharából származó anyagok más telephelyeken – Marokkóban – történő feldolgozása hatással van-e a preferenciális származás meghatározására.

A társulási megállapodás keretében ezekre a termékekre alkalmazott származási szabály meghatározó annak megállapítása szempontjából, hogy lehetséges-e hatás vagy sem. Ez a kérdés a foszforsavat és bizonyos műtrágyákat érinti:

Foszforsav (HR 29.19)

29.19 – Foszforsav-észterek és sóik, beleértve a lakto-foszfátokat; ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai.

A szokásos vám (a legnagyobb kedvezmény záradéka szerint) 6,5 %.

A társulási megállapodás keretében a preferenciális vám nulla.

A kedvezmény igénybevételéhez alkalmazandó származási szabály a következő: a tarifális besorolás megváltoztatása vagy hozzáadottérték-szabály (legfeljebb 40 % nem származó anyag).

E termék esetén a származási szabály a vámtarifaszám megváltoztatása. Mivel a foszfátokat (esetlegesen a Nyugat-Szaharából származó foszfátokat) a Harmonizált Rendszer 31. árucsoportjába sorolják, a foszforsav előállítása, amelynek a készterméke a Harmonizált Rendszer 29. árucsoportjába tartozik, az árucsoport – és így a vámtarifaszám – megváltoztatását eredményezi. Következésképp a feldolgozás elegendő, és a foszforsav preferenciális származása nem függ a feldolgozott foszfátok származásától. Az alkalmazandó vámtétel meghatározásához döntő kritériumot jelentő származás attól az országtól függ, ahol a foszfátokat foszforsavvá dolgozzák fel. Következésképp a feldolgozott foszfátok származásától függetlenül a Marokkóban előállított foszforsav preferenciális elbánásban részesülhet az Unióba történő behozatalakor.

Trágyázószerek (HR 31.05)

31.05 – A nitrogén, foszfor és kálium közül két vagy három trágyázó elemet tartalmazó ásványi vagy vegyi trágyázószer; egyéb műtrágya; az ezen árucsoportba tartozó termékek tablettázva vagy hasonló formában vagy legfeljebb 10 kg bruttó tömegű csomagolásban.

A szokásos vám (a legnagyobb kedvezmény záradéka szerint) 6,5 %.

A társulási megállapodás keretében a preferenciális vám nulla.

A kedvezmény igénybevételéhez alkalmazandó származási szabály a következő: a tarifális besorolás megváltoztatása legfeljebb 50 % nem származó anyaggal, vagy hozzáadottérték-szabály (legfeljebb 40 % nem származó anyag).

Amennyiben vámkedvezményeket alkalmaznának a nyugat-szaharai termékekre, a Laâyoune-ban előállított foszforsav kedvezményekben részesülne; ugyanez lenne a helyzet a műtrágyák esetében, mégpedig kétszeresen, ugyanis a preferenciális származás feltétele, hogy a nyersanyagoknak legalább 50 %-a származó anyag legyen, ami kedvezne a Phosboucraa vállalatnak. Az OCP Csoportnak a műtrágyák (foszforsav és műtrágyák) gyártására szolgáló laâyoune-i ipari komplexum fejlesztését, valamint Laâyoune kikötőjében új rakpart építését célzó terveit tehát befolyásolhatja, ha a kérdéses termékekre nem alkalmaznak preferenciális tarifális elbánást.

Bejelentették, hogy egy fejlesztési terv szerves részeként műtrágyák szélesebb skáláját állítanák elő jövőbeli beruházások keretében. Ez a terv a Phosboucraa vállalaton belüli vegyipari komplexum létrehozásán alapul, amely lehetővé tenné a rugalmasság fokozását is a nyers foszfátkőzet piaci árfolyamának változásaival szemben (e beruházás becsült összege 1,2 milliárd USD).

Ez a beruházási terv az OCP által közölt részletei szerint összesen több mint 2 milliárd USD (hosszabb távú beruházásokat is beleértve) 54 . Ezek a tervek veszélybe kerülnének, ha Nyugat-Szahara nem részesülhetne a kedvezményekben, emellett kihatással lenne a helyi foglalkoztatásra is.

3.2.3.3Következtetés

Jelenlegi helyzete miatt a nyugat-szaharai foszfátágazatot – és következésképp az ezen ágazaton belüli gazdasági tevékenységet, valamint a foglalkoztatást és más társadalmi-gazdasági vonatkozásokat – nem befolyásolja azonnal és közvetlenül Nyugat-Szaharának a társulási megállapodásból való kizárása. Ennek három fő okát lehet meghatározni: 1. egyes termékekre (a nyers foszfátokra) nulla vámtétel vonatkozik (a legnagyobb kedvezmény záradéka), 2. nincs olyan foszfátkitermelés, amelynek létezne piaca az Unióban, 3. bizonyos, Nyugat-Szaharában kitermelt foszfátok Marokkóban történő feldolgozása (vagy bármely más olyan országban történő feldolgozása, amellyel az Európai Unió preferenciális megállapodást kötött) elegendő lenne ahhoz, hogy ezek a termékek marokkói preferenciális származást szerezzenek, tehát az e feldolgozott termékekre biztosított kedvezményekből fakadó előny nem függ az ásványok származásától.

Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a Nyugat-Szaharából származó termékekre biztosított kedvezmények hatással lennének egyes foszfátok előállításának jövőbeli fejlődésére. A foszfátokból származó termékek (többek között a foszforsav és a műtrágyák) nyugat-szaharai előállítására vonatkozóan bejelentett, jelentős (2 milliárd USD-t meghaladó) beruházások ugyanis veszélybe kerülnének, ha e foszfáttartalmú termékek Unióba irányuló kivitele nem részesülhetne preferenciális elbánásban. Kedvezmények hiányában Nyugat-Szaharánál vonzóbbak lennének más olyan helyekre irányuló beruházások, ahol kedvezmények vonatkoznának a gyártásra (például Marokkóban). A nyugat-szaharai beruházások megszakítása hatással lenne a gyártási kapacitásra, a termékek sokféleségére, és következésképp a régió foszfátágazatán belüli foglalkoztatásra.

4A TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS 1. ÉS 4. JEGYZŐKÖNYVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁVAL ÉRINTETT LAKOSSÁGGAL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK 

4.1A konzultáció célkitűzése és hatóköre

4.2Fontosabb eredmények

4.3Következtetés

5ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉS

Nyugat-Szahara kialakulófélben lévő piacgazdaság, melynek tevékenysége korlátozott számú ágazat köré összpontosul: halászat és halászati termékek feldolgozása, foszfátbányászat, mezőgazdaság (többek között gyümölcs- és zöldségtermesztés és nomád pásztorkodás), kereskedelem és kézműipar. Más ágazatok – például az idegenforgalmi ágazat és a megújulóenergia-ágazat – még kezdetlegesek.

Nyugat-Szahara gazdasági potenciáljának szükséges diverzifikálása tehát a külső beruházások ösztönzését feltételezi, amelynek többek között előfeltétele a jobb jogbiztonság és következésképp a Nyugat-Szahara Unióba irányuló jelenlegi vagy jövőbeli kivitelére alkalmazandó általános vámfeltételek egyértelművé tétele. A vámkedvezményeknek a nyugat-szaharai termékekre történő kiterjesztése a jellegéből fakadóan biztosítja a beruházási feltételeket, emellett – a terület kiaknázatlan gazdasági potenciáljára és a közvetlen külföldi beruházások jelenlegi alacsony szintjére tekintettel – elősegíti a helyi foglalkoztatás szempontjából kedvező, gyors és jelentős fellendülésüket.

Annak ellenére, hogy nehezen szerezhetők mindig pontos adatok, ez a vizsgálat lehetővé teszi annak megállapítását, hogy Nyugat-Szaharában léteznek olyan gazdasági tevékenységek és létezik olyan termelés, amelyek esetében kiemelkedő érdek fűződne ahhoz, hogy a Marokkói Királysággal azonos vámkedvezményekben részesüljenek. Valójában e termékek közül egyesek 2016. december 21-ig részesültek ilyen kedvezményekben, ami lehetővé tette a gazdasági tevékenység fejlesztését és a munkahelyteremtést Nyugat-Szaharában: többek között a halászati termékek és egyes mezőgazdasági termékek ágazata esetében. Az uniós vámkedvezmények e termékekre történő kiterjesztése lehetővé tenné a kivitelük fenntartásának biztosítását.

Ezzel szemben a vámkedvezmények biztosításának elmaradása jelentősen veszélyeztetné a nyugat-szaharai kivitelt, többek között a halászati és a mezőgazdasági termékek kivitelét. Tehát valószínű, hogy e termékek – már jelenleg is korlátozott – száma még tovább csökkenne, és ezáltal a régiót súlyos hátrány érné. A kedvezmények nyugat-szaharai termékekre történő kiterjesztésének hiányában ugyanis ezekre a termékekre a szokásos vámok (a legnagyobb kedvezményes elbánás keretében alkalmazandó uniós vámok) vonatkoznának, és így nem jutnának kiváltságosan az uniós piacra. A kedvezményes vámok biztosításának elmaradása nem tenné versenyképessé ezeket a termékeket az európai piacon. Ez csak nagyon korlátozott mértékben érintené az ipari termékek (a foszfátok) kivitelét, de kifejezetten negatív hatást gyakorolna a halászati és a mezőgazdasági termékek Unióba irányuló kivitelére.

Általánosabban: a vámkedvezmények biztosítása várhatóan jelentős hatást fejtene ki a nyugat-szaharai gazdaságra, ösztönözve az ezen ágazatokban végrehajtott beruházásokat. Ez a helyzet például egyes foszfátok (nevezetesen a foszforsav és a műtrágyák) esetében, ugyanis már előirányoztak beruházásokat a mezőgazdaság esetében, ahol szintén vannak fejlesztési tervek, csakúgy, mint a halászat esetében. Ezzel szemben az említett kedvezmények biztosításának hiányában akadályba ütközhetnének a beruházások, a gazdasági tevékenységek fejlesztése és diverzifikálása, valamint a foglalkoztatás is.

A marokkói hatóságok széles körű, valamennyi érdekelt nemzeti, regionális és helyi testületre kiterjedő konzultációt folytattak figyelemfelkeltési céllal, illetve a hozzájárulásuk és az esetleges észrevételeik összegyűjtése céljával. E folyamat azzal a következtetéssel zárult, hogy a tervezett módosítást igen széles körben támogatják, és hogy a hatásainak optimalizálása érdekében bizonyos releváns ajánlásokat kell tenni. A választott területi képviselők bevonását követően az Európai Bizottság szolgálatai és az Európai Külügyi Szolgálat által bonyolított konzultációs folyamat alapján szintén arra a megállapításra lehet jutni, hogy a vélemények döntő többsége támogatja az EU–Marokkó társulási megállapodás jegyzőkönyveinek annak érdekében történő módosítását, hogy a vámkedvezmények a nyugat-szaharai termékekre is kiterjedjenek. A tárgyalópartnerek többsége arról számolt be, hogy a lakosság egészére kifejtett hatás pozitív, különösen a szóban forgó kereskedelmi kedvezményeknek a magánberuházásokra esetlegesen kifejtett, meghatározó multiplikátorhatását emelték ki. E logika alapján az európai piacokhoz való kiváltságos hozzáférés javítaná az üzleti kapcsolatok légkörét, valamint az európai közvetlen beruházásokat, és ezáltal megerősítené Nyugat-Szahara új, részvételen alapuló és fenntartható fejlődési modelljét. Ugyanakkor a Nyugat-Szaharával bonyolított kereskedelmi forgalmat érintő jogbizonytalanság tartós fennállása jelentős terhet róna a társadalmi-gazdasági fejlődésre, ahogyan arról Nyugat-Szahara bizonyos tagállamokkal, illetve bizonyos ágazatokban fennálló kereskedelmi kapcsolatainak lelassulása már most is tanúskodik. Nyugat-Szahara külföldi piacokra jutásának és külföldi beruházásokhoz való hozzáférésének korlátozása következésképp csak gátolná a belkereskedelmi tevékenységek fejlődését és veszélyeztetne bizonyos társadalmi-gazdasági változásokat pontosan akkor, amikor úgy tűnik, hogy Nyugat-Szahara fejlődése végre megindulna.

Ezenkívül a Front Polisario szervezettel folytatott technikai jellegű megbeszélések során kiderült, hogy a Front Polisario elvi síkon elutasítja a megállapodás módosítását, és az elutasítást elsősorban tágabb politikai megfontolások indokolják, amelyek nem magának a módosításnak a tartalmára vonatkoznak.

A társulási megállapodás 1. és 4. jegyzőkönyvének az Európai Bizottság által előterjesztett módosítása tehát Nyugat-Szahara Európai Unióba irányuló kivitelének megszilárdítását és megkönnyítését, valamint a térség fejlődésének és gazdasága diverzifikálásának elősegítését célozza.

* * *

Melléklet

(1)

Az Unió a demokrácia és az emberi jogok európai eszközével, valamint a menekülteknek szánt humanitárius segéllyel támogatja a szahravi lakosságot. Lásd az EU–Algéria közötti együttműködésről szóló jelentés 2016-os kiadását: https://eeas.europa.eu/sites/eeas/files/rapport_de_coorperation_2016_v.numerique.pdf

(2)

     HL L 70., 2000.3.18., 2. o.

(3)

     A Bíróság C-104/16 P. sz., Tanács kontra Front Polisario ügyben 2016. december 21-én hozott ítélete (ECLI:EU:C:2016:973).

(4)

   A fent hivatkozott, 2016. december 21-i ítélet szerint Nyugat-Szahara területe a rá vonatkozó önrendelkezés elve értelmében „elkülönülő jogállású” (92. pont). Az Európai Unió Bírósága az Unió és Marokkó közötti halászati megállapodására vonatkozó 2018. február 27-i ítéletében (C-266/16. sz., Western Sahara Campaign ügy) kimondja, hogy „Nyugat‑Szahara területe nem tartozik a [...] »Marokkó területe« fogalom alá” (64. pont), és hogy „a Nyugat‑Szaharával szomszédos vizek nem tartoznak a [...] marokkói halászati övezethez” (69. pont).

(5)

     Lásd az 1.2.2. pont harmadik bekezdését.

(6)

     Az önkormányzattal nem rendelkező területek népeinek érdekeit sértő gazdasági és egyéb tevékenységekről szóló, a Közgyűlés által 2017. december 7-én elfogadott határozat (2017. december 14-i A/RES/72/92 számú dokumentum).

(7)

      https://minurso.unmissions.org/  

https://minurso.unmissions.org/secretary-general-reports  

(8)

A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló egyezmény által szabályozott nómenklatúráról, az úgynevezett „HR-nómenklatúráról” van szó.

(9)

Megjegyzendő, hogy míg a tárgyalási irányelvek francia változata például a „populations” (lakosság), az angol változat a „people” (nép) kifejezést említi. Ez már az ENSZ dokumentumainak eltérő terminológiáját tükrözi. A Nemzetközi Bíróság 1975. október 16-i véleménye például a következtetések francia változatában a „populations” (lakosság), az angol változatban azonban a „people” (nép) kifejezést használja.

(10)

Lásd az Amnesty International és a Human Rights Watch jelentését:

https://www.amnesty.org/fr/countries/middle-east-and-north-africa/morocco/report-morocco/ (megtekintés időpontja: 2018.4.23.).

https://www.hrw.org/fr/middle-east/n-africa/morocco/western-sahara (megtekintés időpontja: 2018.4.23.).

(11)

A főtitkár jelentése a nyugat-szaharai helyzetről. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának S/2018/277. számú dokumentuma. Lásd különösen a 65–73. pontot.

(12)

Az EU–Marokkó Társulási Tanács 1/2006 határozata (2006. szeptember 26.) az emberi jogok, demokratizálódás és kormányzás albizottság létrehozásáról (HL L 276., 2006.10.7., 73. o.).

(13)

  http://www.un.org/en/decolonization/pdf/Western-Sahara2017.pdf (megtekintés időpontja: 2018.4.23.)

(14)

Direction des Etudes et des Prévisions Financières (Pénzügykutató és Pénzügyi Előrejelző Igazgatóság). Etudes DEPF, 2017. június: Profil de la croissance économique des régions (A régiók gazdasági növekedésének profilja) (megtekintés időpontja: 2018.4.23.).

https://www.finances.gov.ma/depf/SitePages/publications/en_catalogue/etudes/2017/croissance_des_regions.pdf

(15)

Gazdasági, Szociális és Környezetvédelmi Tanács – Modèle de développement régional pour les provinces du sud – Evaluation de l’effectivité des droits humains fondamentaux dans les provinces du sud (A déli tartományok regionális fejlesztési modellje – Az alapvető emberi jogok tényleges érvényesülésének értékelése a déli tartományokban) (megtekintés időpontja: 2018.4.23.) http://www.cese.ma/Documents/PDF/Web%20Rapport%20Effectivite%20des%20droits%20VF%2011042013.pdf

(16)

Lásd többek között a Front Polisario által a T-512/12. sz. kereset keretében készített jelentést: „Le Sahara occidental – Statut et exploitation économique – Etude juridique faite à la demande du Front Polisario” (Nyugat-Szahara – Jogállás és gazdasági kizsákmányolás – a Front Polisario megbízásából készült jogi tanulmány) – 2012. május.

(17)

Lásd a T-512/12. sz. ügyben hozott ítélet 242. pontját.

(18)

Lásd a C-266-16. sz. ügynek helyt adó nemzeti jogvitát: Second Witness Statement of John Gurr.

(19)

A lakosságnak ezt a részét nem lehetett számszerűsíteni, mivel az algériai Tindoufban lévő menekülttáborokban nem végeztek összeírást. Különböző források szerint a lakosságnak ez a része a teljes szahravi lakosság 20 %-a (a Marokkó-párti szahravik szerint) és 50 %-a (a Front Polisario szerint) között van.

(20)

 A 2018 februárjában folytatott konzultációkból kiderül, hogy az állattenyésztés – többek között a tevetenyésztés – különösen fontos tevékenység. Több tárgyalópartner hangsúlyozta, hogy a szahravik hagyományosan nomád állattenyésztők, és kiemelten erre a tevékenységre szakosodtak. Ez azt jelzi, hogy a megállapodás közvetlen hatásának korlátozott vizsgálata nem teszi lehetővé a nyugat-szaharai társadalom teljes összetettségének meghatározását.

(21)

A nyugat-szaharai mezőgazdasági termelés tágabb összefüggésbe helyezéséhez pontosítani kell, hogy Marokkó határozottan mezőgazdasági hagyományokkal rendelkező ország. 2016-ban a mezőgazdaságnak a gazdasághoz való hozzájárulása becslések szerint a GDP 12 %-át tette ki az ország egészét tekintve. A mezőgazdasági hasznosítású terület 8,7 millió hektárt tesz ki, melynek 52 %-án gabonatermesztés, 3 %-án pedig primőrtermesztés folyik. A Marokkó által az Európai Unióba exportált mezőgazdasági termékek fő kategóriáját a zöldségfélék jelentik (2016-ban 951 millió EUR), azokat a citrusfélék nélkül figyelembe vett gyümölcsök (347 millió EUR) és a citrusfélék (175 millió EUR) követik. Ami a foglalkoztatást illeti, a mezőgazdasági ágazat az aktív népesség 39 %-át tömöríti országos szinten, ez az arány vidéki térségekben ennek kétszerese lehet.

(22)

A Nyugat-Szaharában primőrtermesztésre szánt terület 0,4 %-kal kevesebb, mint a Marokkóban erre szánt összterület.

(23)

Egyáltalán nem biztosítanak kedvezményt a „cukorra” (egyes vámtarifaalszámok kivételével az 1701 és 1702 KN-kód alá tartozó termékekre).

(24)

Ennél a számításnál a 2016. évi egységárat 1066 EUR/tonnában állapították meg a sárgadinnye esetében (45 millió t behozatal, 48 millió EUR vámérték mellett), 8,8 %-os szokásos vám (a legnagyobb kedvezményes elbánás keretében az Unióban alkalmazandó vám) alkalmazásával. A paradicsom esetében az egységárat 1059 EUR/tonnában állapították meg (417,14 millió t behozatal, 393,75 millió EUR vámérték mellett), évszaktól függően 8,8 % és 14,4 % közötti szokásos vám mellett, tekintettel arra, hogy a kivitelnek mintegy 80 %-át november eleje és április vége között bonyolítják (8,8 %-os vám).

(25)

Ugyanazon kereset keretében azt jelezték, hogy 2010-ben a Nyugat-Szaharában működő marokkói agáripari ágazatban foglalkoztatott személyek száma 6 480 volt. A marokkói mezőgazdasági minisztérium szerint ennek a számadatnak 2020-ig a háromszorosára kell emelkednie; 2020-ig 2000 hektáron kell növénytermesztést folytatni, és a kivitelre szánt termelésnek 2020-ban 160 000 tonnára kell emelkednie. Végezetül ugyanezen keretek között előterjesztették, hogy a mezőgazdasági termelés 95 %-át exportálják, ideértve a paradicsom-, a sárgadinnye- és az uborkatermelést is, de a preferenciális rendelkezésnek köszönhetően szerzett pénzeszközöket nem fektették be a szahravi nép javát szolgáló infrastruktúrákba [lásd a C-266/16. sz. ügynek helyt adó nemzeti jogvitát: Second Witness Statement of John Gurr – C-74–75. o.]. Ennek kapcsán rá kell mutatni arra, hogy nagyon korlátozó jellegű lenne, ha egy megállapodás meghatározott lakosságra kifejtett kedvező hatásának az értékelése szigorú visszakerülés alapján történne, a termékek értékesítéséből származó nyereségnek ugyanis teljes egészében vissza kell kerülnie az adott lakossághoz. Inkább azt kell megvizsgálni, hogy az érintett lakosság számára jelentkeznek-e általában véve előnyök, és nem szembesül-e megkülönböztetéssel az álláskeresés során. Ahogyan korábban említésre került, a 2018 februárjában folytatott konzultációkból az derül ki, hogy jelenleg nincsenek arra utaló jelek, hogy a munkaerő-felvételkor megkülönböztetést alkalmaznának. Ezt több tárgyalópartner, többek között szahravi tárgyalópartnerek is megerősítették.

(26)

Lásd a marokkói Belügyminisztérium Helyi Önkormányzatokkal Foglalkozó Főigazgatósága által Dakhla-Oued ed Dahab régióról 2015-ben készített általános monográfia 25–26. oldalát.

(27)

http://www.cese.ma/Documents/PDF/Web%20Rapport%20Effectivite%20des%20droits%20VF%2011042013.pdf (megtekintés időpontja: 2018.4.23.)

(28)

A származó anyagokból kielégítően feldolgozott termékek a társulási megállapodás 4. jegyzőkönyve szerint preferenciális származásúnak minősülnek.

(29)

2012-ben a terület az összesített marokkói és nyugat-szaharai fogásmennyiségnek 78 %-át és azok értékének 79 %-át adta.

(30)

Lásd a Gazdasági, Szociális és Környezetvédelmi Tanács jelentését: „Nouveau modèle de développement pour les provinces du Sud” (A déli tartományok új fejlesztési modellje) – 2013. október, 44. o.

http://www.ces.ma/Documents/PDF/Web-Rapport-NMDPSR-FR.pdf (megtekintés időpontja: 2018.4.23.)

(31)

Az itt figyelembe vett halászati termékek a vámnómenklatúra 3. árucsoportjában (halak és rákfélék, puhatestű és más gerinctelen víziállatok), valamint az 1504 (halból vagy tengeri emlősből nyert zsír és olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva), az 1603 (kivonat és lé húsból, halból vagy rákféléből, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatból), az 1604 (elkészített vagy konzervált hal; kaviár és halikrából készített kaviárpótló) és a 2301 (emberi fogyasztásra alkalmatlan liszt, dara és labdacs (pellet) húsból, vagy vágási melléktermékből, belsőségből, halból, vagy rákféléből, puhatestűből vagy más gerinctelen víziállatból; tepertő) vámtarifaszám alatt szereplő termékek.

(32)

Mindez a behozatal az EU–Marokkó társulási megállapodás 4. jegyzőkönyvében foglalt származási szabályok alapján vámkedvezmények (nulla vámtétel) biztosítása mellett került az Unióba.

(33)

Uniós számadatok szerint (forrás: a TRACES adatbázisból és az Eurostattól származó becslések) a nyugat-szaharai engedélyezett létesítményekből a halászati termékek Unióba irányuló behozatalának becsült mennyisége 2015-ben 69 350 tonna, 2016-ban pedig 58 436 tonna volt. Ezek a számadatok az említett évek vonatkozásában a Marokkóból (és Nyugat-Szaharából) származó halászati termékek teljes behozatali mennyiségének 30,9 %-át, illetve 23,9 %-át tették ki. A marokkói adatoktól való eltérés lehetséges oka a nyugat-szaharai termékexport kiszámításának módja.

(34)

Az Európai Bizottság szolgálatainak becslése szerint a Nyugat-Szaharából származó behozatal a Marokkóból és Nyugat-Szaharából származó összes behozatalnak 2015-ben 21,2 %-át, 2016-ban annak 10,6 %-át tette ki: a nyugat-szaharai halászati termékek Unióba irányuló behozatala 2015-ben 215 millió EUR-t, 2016-ban pedig 122 millió EUR-t tett ki (az Eurostat kapcsolódó, hivatalos számadatai szerint a Marokkóból és Nyugat-Szaharából származó összes kivitel értéke 2015-ben 1,01 milliárd EUR, 2016-ban pedig 1,14 milliárd EUR volt). Marokkói információk szerint a Nyugat-Szaharából exportált halászati termékek értéke 2015-ben 121 millió EUR, 2016-ban pedig 134 millió EUR volt. Ezeknek az eltéréseknek az lehet a magyarázata, hogy az uniós számadatok az Unióba irányuló behozatalra vonatkozó számadatokra vonatkoznak, és euróban vannak kifejezve, míg a marokkói információkon alapuló számadatok a kivitelre vonatkoznak, és euróra átváltott dirhamban vannak kifejezve.

(35)

  https://webgate.ec.europa.eu/sanco/traces/output/MA/FFP_MA_hu.pdf

(36)

Ezek a számadatok magukban foglalják az előző táblázatban említett munkahelyeket.

(37)

A jelenlegi jogi helyzetben és az EU–Marokkó társulási megállapodás rendelkezései szerint ahhoz, hogy ezek a Marokkóban feldolgozásra kerülő termékek preferenciális elbánásban részesüljenek az Unióban, elegendő, hogy a termékeket a két Fél hajói Nyugat-Szahara parti tengerein kívül (12 mérföldnél távolabb) fogják ki.

(38)

  http://www.wsrw.org/a214x2342 (megtekintés időpontja: 2018.4.23.).

(39)

  http://www.wsrw.org/a204x2048 (megtekintés időpontja: 2018.4.23.).

(40)

  http://www.wsrw.org/a217x2479 (megtekintés időpontja: 2018.4.23.). Úgy tűnik, ezek a tüntetések inkább az orosz hajók gyakorlataira vonatkoztak.

(41)

  https://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/phosphate_rock/mcs-2017-phosp.pdf (megtekintés időpontja: 2018.4.23.).

(42)

  http://www.ocpgroup.ma/  

(43)

A Phosboucraa fejtőhelyének, amelyet az OCP társaság tart fenn, van honlapja: http://www.phosboucraa.ma/ (megtekintés időpontja: 2018.4.23.)

(44)

A Western Sahara Resource Watch szerint a Boucraa térségében lévő fejtőhelyen a foszfáttermelés a teljes marokkói termelés 10 %-ának felel meg, és mennyisége évente mintegy 3 millió tonna. http://www.wsrw.org/a117x521 (megtekintés időpontja: 2018.4.23.)

(45)

  http://www.phosboucraa.ma/company/key-figures (megtekintés időpontja: 2018.4.23.).

(46)

Lásd az Association Française d’Amitié et de Solidarité avec les Peuples d’Afrique elnevezésű egyesület által a nyugat-szaharai Phosboucrâa munkavállalóit megillető szerződéses jogok megkérdőjelezéséről készített jelentést:

http://www.afaspa.com/IMG/pdf/RAPPORT_PHOSBOUCRAA.pdf (megtekintés időpontja: 2018.5.14.)

(47)

  http://www.wsrw.org/a112x576 (megtekintés időpontja: 2018.4.23.).

(48)

Lásd különösen: https://www.nutrien.com/sites/default/files/uploads/2018-01/NRF_Human%20Rights%20Assessment%20Report%202016.pdf (megtekintés időpontja: 2018. május 14.)

(49)

A szuperfoszfát foszfáttartalmú ásványi műtrágya.

(50)

Túlnyomórészt a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszer („Harmonizált Rendszer”) 25.10 vámtarifaszáma alá sorolt „természetes kalcium-foszfátról, természetes alumínium-kalcium-foszfátról és foszfátkrétáról” van szó.

(51)

Ezeket a Harmonizált Rendszer 28.35 vámtarifaszáma alá sorolják.

(52)

A Western Sahara Resource Watch elnevezésű nem kormányzati szervezet ellentmondásos észrevételei („P for Plunder” [„K” mint kizsákmányolás] című 2014. évi jelentés, Western Sahara Resource Watch http://www.wsrw.org/a105x3185 ) szerint 2014-ben mintegy 400 000 tonnát exportáltak Litvániába (az AB LIFOSA vállalat részére). Mivel az Unióban rendelkezésre álló statisztikák nem jelzik ezt a behozatalt, kevéssé valószínű, hogy ezt az árut a HR 31.03 vámtarifaszáma alá sorolták, illetve ebben a formában az Európai Unió piacára szánták, emellett az is lehetséges, hogy az áru az Unión kívülre irányuló egyszerű árutovábbítás alatt állt. Mindenesetre a Western Sahara Resource Watch egyik frissebb jelentése már nem számol be az Európai Unióba irányuló kivitelről ( http://www.wsrw.org/a111x4160 , jelentés időpontja: 2018. április 24., megtekintés időpontja: 2018.5.13.)

(53)

Az Európai Unió és Marokkó közötti kereskedelmi statisztikákra (különösen a marokkói Office des Changes adataira) tekintettel az elemzés a következő termékeket vette figyelembe: természetes és vegyi műtrágyák, foszforsav és foszfátok, valamint különösen a következő vámtarifaszámokat:

- Foszforsav – HR 29.19

- Ásványi vagy vegyi foszfát trágyázószer (beleértve a szuperfoszfátokat) – HR 31.03

Két vagy három trágyázóelemet (a nitrogén, a foszfor és a kálium közül) tartalmazó ásványi vagy vegyi trágyázószer; más trágyázószer – HR 31.05.

(54)

Ezeket a beruházásokat több szakaszban irányozzák elő. http://www.ocpgroup.ma/sites/default/files/filiales/document/presentation_phosboucraa_fr.pdf (megtekintés időpontja: 2018.4.23.).

(55)

 Laâyoune-Sakia el Hamra, Dakhla Oued Eddahab, Souss-Massa és L'Oriental.

(56)

 Laâyoune régióban 57,66 %-os részvételi arány, Dakhla régióban 52,14 %-os részvételi arány, azaz az országos átlagot meghaladó részvételi arány mellett.

(57)

 Association Sahraouie des Victimes des Violations des Droits de l'Homme, Association Al Ghad pour les droits de l'Homme, Western Sahara Campaign, Western Sahara Resource Watch, Independent Diplomat.