EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2019.1.7.
COM(2018) 862 final
2018/0437(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi egyezmény szerinti anyagjegyzékekbe való felvétel tekintetében a Kábítószer-bizottság 62. ülésszakán az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT TÁRGYA
E javaslat tárgya az ENSZ-nek az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezménye és az ENSZ pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi egyezménye szerinti anyagjegyzékekbe való felvétel tekintetében a Kábítószer-bizottság 62. ülésszakán az Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.
2.A JAVASLAT HÁTTERE
2.1. Az ENSZ-nek az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezménye és az ENSZ pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi egyezménye
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezménye (a továbbiakban: Kábítószer Egyezmény) arra irányul, hogy összehangolt nemzetközi fellépéssel vegye fel a küzdelmet a kábítószerekkel való visszaéléssel szemben. Az intervenció és ellenőrzés két, egymással összefüggően működő formáját határozza meg. Először is, kizárólag orvosi és tudományos célokra kívánja korlátozni a kábítószerek birtoklását, alkalmazását, kereskedelmét, forgalmazását, behozatalát, kivitelét, gyártását és előállítását. Másodszor, a kábítószer-kereskedők visszatartását és elrettentését célzó nemzetközi együttműködéssel küzd a kábítószer-kereskedelem ellen.
A pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi ENSZ-egyezmény (a továbbiakban: a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény) létrehozza a pszichotrop anyagok nemzetközi ellenőrzési rendszerét. Az egyezmény a kábítószerek körének diverzifikációjára és bővülésére reagálva ellenőrzéseket vezetett be számos szintetikus kábítószerre vonatkozóan, figyelembe véve egyrészt az azokkal való visszaélés lehetőségét, másrészt pedig terápiás értéküket.
A Kábítószer Egyezménynek és a pszichotrop anyagokról szóló egyezménynek valamennyi tagállam részes fele. Az Unió nem részes fele az egyezményeknek.
2.2.A Kábítószer-bizottság
A Kábítószer-bizottság az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának bizottsága, amelynek feladat- és jogkörét többek között a Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény határozza meg. A bizottságot a Gazdasági és Szociális Tanács által kiválasztott 53 ENSZ tagállam alkotja. Jelenleg 11 EU-tagállam rendelkezik szavazati joggal a Kábítószer-bizottságban. Az Unió megfigyelői státusszal rendelkezik a Kábítószer-bizottságban.
2.3.A Kábítószer-bizottság tervezett jogi aktusa
A Kábítószer-bizottság a kábítószer-függőséggel foglalkozó szakértői bizottság tanácsadását követő Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai alapján rendszeresen módosítja a Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény mellékleteibe foglalt anyagjegyzékeket.
A WHO 2018. december 7-én azt ajánlotta az ENSZ Főtitkárának, hogy egészítse ki az egyezményekhez csatolt jegyzékeket 10 olyan anyaggal, amelyeket a WHO kábítószer-függőséggel foglalkozó szakértői bizottsága kritikai elemzés alá vetett. A WHO kábítószer-függőséggel foglalkozó szakértői bizottsága által elemzett többi anyagot illetően nem fognak jegyzékbevételi ajánlásokat tenni.
A Kábítószer-bizottság 2019. március 18–22. között Bécsben megrendezésre kerülő 62. ülésszakán határozatokat fogad el e 10 anyagnak a Kábítószer Egyezményhez, illetve a pszichotrop anyagokról szóló egyezményhez csatolt jegyzékekbe való felvételéről.
3.AZ UNIÓ ÁLTAL KÉPVISELENDŐ ÁLLÁSPONT
A Kábítószer Egyezményhez és a pszichotrop anyagokról szóló egyezményhez csatolt jegyzékek változtatásai minden tagállam esetében közvetlen hatást gyakorolnak a kábítószer-ellenőrzés terén meglévő uniós jog tárgyi hatályára. A tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, 2004. október 25-i 2004/757/IB tanácsi kerethatározat 1. cikke 1. pontjának a) alpontja kimondja, hogy a kerethatározat alkalmazásában „kábítószer”: a Kábítószer Egyezmény vagy a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény hatálya alá tarozó anyagok bármelyike, valamint a kerethatározat mellékletében felsorolt anyagok bármelyike. Ezért a 2004/757/IB tanácsi kerethatározatot alkalmazni kell a Kábítószer Egyezményhez és a pszichotrop anyagokról szóló egyezményhez csatolt jegyzékekben felsorolt anyagokra. Tehát az említett egyezményekhez csatolt jegyzékek bármely változása – az EUMSZ 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően – közvetlenül érinti a közös uniós szabályokat és módosítja azok hatályát. Ez nem függ attól, hogy a szóban forgó anyagot már Unió-szerte alávetették-e ellenőrzésnek a 2005/387/IB tanácsi határozat alapján.
A WHO kábítószer-függőséggel foglalkozó szakértői bizottsága által kritikai elemzésnek alávetett és jegyzékbe vételre javasolt 10 anyag közül csak négy olyan anyag van, – az ADB-CHMINACA, a CUMYL-4CN-BINACA, a metoxiacetil-fentanil és a ciklopropil-fentanil –amelyeket már az egész Unióban ellenőrzési intézkedések alá vetettek. A többi anyagra még nem vonatkoznak ellenőrzési intézkedések az egész Unióban.
Az uniós közös álláspont tervezetére irányuló bizottsági javaslat a WHO ajánlásainak támogatását javasolja, mivel ezek összhangban állnak a tudományos ismeretek jelenlegi állásával. Ami az új pszichoaktív anyagokat illeti, a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) az új kábítószerekre vonatkozó európai adatbázisából származó információk is alátámasztják ezeknek az anyagoknak a két egyezmény jegyzékeibe való felvételét.
Azokat az üléseket, amelyeken a Kábítószer-bizottságnak az anyagok jegyzékéről kell döntenie, a tagállamoknak kell előkészíteniük, tanácsi közös álláspont kialakítása révén. Az Unió megfigyelői státuszából adódó korlátozások miatt ezt az álláspontot a Kábítószer-bizottságban jelenleg tagsággal rendelkező tagállamoknak kell képviselniük, amelyek a bizottságban együttesen, az Unió érdekében járnak el. Az Unió, amely nem tagja a Kábítószer Egyezménynek és a pszichotrop anyagokról szóló egyezménynek, nem rendelkezik szavazati joggal a Kábítószer-bizottságban.
Ezért a Bizottság javaslatot tesz a Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény szerinti anyagjegyzékekbe való felvétel tekintetében a Kábítószer-bizottság 62. ülésszakán az Európai Unió nevében képviselendő közös álláspontra. A Bizottság most harmadízben terjeszt elő ilyen közös uniós álláspontra irányuló javaslattervezetet, miután ilyeneket már elfogadtak a Kábítószer-bizottság 2017. márciusi és 2018-i ülésére vonatkozóan. A Tanács elfogadta a közös álláspontokat, és ez lehetővé tette, hogy az EU egységesen lépjen fel a nemzetközi anyagjegyzékekbe való felvétel tekintetében a Kábítószer-bizottság korábbi ülésein, mivel a Kábítószer-bizottságban részt vevő tagállamok az elfogadott közös álláspontnak megfelelően az anyagoknak a jegyzékekbe való felvétele mellett szavaztak.
4.JOGALAP
4.1.Eljárási jogalap
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat.”
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése attól függetlenül alkalmazandó, hogy az Unió tagja-e a szervnek vagy részes fele-e az érintett megállapodásnak. A Kábítószer-bizottság e cikk értelmében véve „megállapodással létrehozott szerv”, mivel konkrét feladatkörét a Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény alapján biztosították.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, amelyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát”.
A Kábítószer-bizottság jegyzékbevételi határozatai az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése értelmében vett „joghatással bíró jogi aktusok”. A Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény szerint a Kábítószer-bizottság határozatai automatikusan kötelező erejűek, kivéve ha az egyik fél a vonatkozó határidőn belül határozat felülvizsgálata iránti kérelmet nyújt be a Gazdasági és Szociális Tanácshoz. A Gazdasági és Szociális Tanácsnak az ügyre vonatkozó határozatai jogerősek. A Kábítószer-bizottság jegyzékbevételi határozatai az uniós jogból, nevezetesen a 2004/757/IB tanácsi kerethatározatból eredően az uniós jogrendben is joghatással rendelkeznek. A Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény jegyzékeinek változtatásai közvetlen hatást gyakorolnak ezen uniós jogi eszköz tárgyi hatályára.
4.2.Anyagi jogalap
A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a tiltott kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos.
Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 83. cikkének (1) bekezdése, amely a több tagállamra kiterjedő vonatkozású, különösen súlyos bűncselekmények egyikeként említi a tiltott kábítószer-kereskedelmet, és felhatalmazza az Európai Parlamentet és a Tanácsot a bűncselekményi tényállásokra és a büntetési tételekre vonatkozó szabályozási minimumok meghatározására a tiltott kábítószer-kereskedelem területén.
4.3.Változó geometria
A Szerződésekhez mellékelt, az átmeneti rendelkezésekről szóló (36. sz.) jegyzőkönyv 10. cikkének (4) bekezdése szerint az Egyesült Királyság bejelentette, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt, a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén elfogadott aktusok tekintetében nem fogadja el a Bizottság és a Bíróság teljes hatáskörét. Ennek megfelelően a 2004/757/IB tanácsi kerethatározat 2014. december 1-jétől nem alkalmazandó az Egyesült Királyságra.
Mivel a Kábítószer-bizottság jegyzékbevételi határozatai nem érintik a tiltott kábítószer-kereskedelem területére vonatkozó közös szabályokat, amelyek kötelezőek az Egyesült Királyságra nézve, az Egyesült Királyság nem vesz részt a szóban forgó jegyzékbevételi határozatok elfogadásakor az Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról szóló tanácsi határozat elfogadásában.
Dániára nézve kötelező a 2018. november 22-ig alkalmazandó 2004/757/IB tanácsi kerethatározat, amelynek 1. cikke kimondja, hogy „kábítószer” a Kábítószer Egyezményben és a pszichotrop anyagokról szóló egyezményben foglalt anyagok bármelyike.
Mivel a Kábítószer-bizottság jegyzékbevételi határozatai érintik a tiltott kábítószer-kereskedelem területére vonatkozó közös szabályokat, amelyek kötelezőek Dániára nézve, Dánia részt vesz a szóban forgó jegyzékbevételi határozatok elfogadásakor az Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról szóló tanácsi határozat elfogadásában.
4.4.Következtetés
E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikke (9) bekezdésével összefüggésben értelmezett 83. cikkének (1) bekezdése.
5.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslatnak nincs költségvetési vonzata.
2018/0437 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi egyezmény szerinti anyagjegyzékekbe való felvétel tekintetében a Kábítószer-bizottság 62. ülésszakán az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 83. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezménye (a továbbiakban: Kábítószer Egyezmény) 1975. augusztus 8-án lépett hatályba.
(2)A Kábítószer Egyezmény 3. cikke értelmében a Kábítószer-bizottság dönthet anyagoknak az említett egyezmény jegyzékeibe történő felvételéről. A jegyzékeket csupán az Egészségügyi Világszervezet (WTO) ajánlásainak megfelelően módosíthatja, úgy is dönthet azonban, hogy nem hajtja végre a WHO által ajánlott változtatásokat.
(3)A pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi ENSZ-egyezmény (a továbbiakban: pszichotrop anyagokról szóló egyezmény) 1976. augusztus 16-án lépett hatályba.
(4)A pszichotrop anyagokról szóló egyezmény 2. cikke értelmében a Kábítószer-bizottság – a WHO ajánlásai alapján – dönthet anyagoknak az említett egyezmény jegyzékeibe történő felvételéről vagy azokból való törléséről. Széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a gazdasági, szociális, jogi, adminisztratív és egyéb tényezők figyelembevétele terén, azonban nem járhat el önkényesen.
(5)A két egyezmény jegyzékeinek változtatásai közvetlen hatást gyakorolnak a kábítószer-ellenőrzés terén alkalmazandó uniós jog tárgyi hatályára. A 2004/757/IB tanácsi kerethatározatot alkalmazni kell a Kábítószer Egyezményhez és a pszichotrop anyagokról szóló egyezményhez csatolt jegyzékekben felsorolt anyagokra. Ezért az ezen egyezményekhez csatolt jegyzékek bármely változása – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően – közvetlenül érinti a közös uniós szabályokat, és módosítja azok hatályát.
(6)A Kábítószer-bizottság 2019. március 18–22. között Bécsben megrendezésre kerülő 62. ülésszakán várhatóan döntést hoz 10 új anyagnak az ENSZ-egyezmények jegyzékeibe való felvételéről.
(7)Az Unió nem részes fele az érintett ENSZ-egyezményeknek. Megfigyelői státusszal rendelkezik a Kábítószer-bizottságban, amelyben jelenleg 11 tagállam szavazati joggal rendelkező tag. Ezért a Tanácsnak fel kell hatalmaznia a tagállamokat az Unió álláspontjának képviseletére a Kábítószer Egyezmény, valamint a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény szerinti anyagjegyzékekbe való felvétel tekintetében, mivel az új anyagoknak az egyezmények jegyzékeibe való felvétele az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(8)A WHO azt ajánlotta, hogy egészítsék ki öt új anyaggal a Kábítószer Egyezményhez csatolt I. jegyzéket, és ugyancsak öt új anyaggal a pszichotrop anyagokról szóló egyezményhez csatolt II. jegyzéket.
(9)A WHO kábítószer-függőséggel foglalkozó szakértői bizottságának (a továbbiakban: a szakértői bizottság) értékelése szerint az ADB-FUBINACA (kémiai név: N-(1-amino-3,3-dimetil-1-oxobután-2-il)-1-(4-fluor-benzil)-1H-indazol-3-karboxamid) szintetikus kannabinoid receptor agonista, amely hasonló hatásokat mutat, mint a kannabisz legfőbb pszichoaktív hatásaiért felelős tetrahidrokannabinol (THC). Az ADB-FUBINACA-nak nincs gyógyászati felhasználása, és gyógyszerként sem kapott forgalombahozatali engedélyt. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek az ADB-FUBINACA-val, és ez közegészségügyi és társadalmi problémának minősülhet, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy az ADB-FUBINACA-t vegyék fel a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.
(10)A Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) az 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet feltételei szerinti új pszichoaktív anyagként ellenőrzi az ADB-FUBINACA-t, amelynek jelenlétét 19 tagállamban mutatták ki, és amelyet legalább tíz tagállamban ellenőriznek. Legalább két halálesettel és négy heveny mérgezéssel hozható kapcsolatba, és az Európai Unió korai előrejelző rendszere közegészségügyi figyelmeztető jelzést adott ki rá nézve.
(11)Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy az ADB-FUBINACA-t fel kell venni a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.
(12)A szakértői bizottság értékelése szerint a FUB-AMB (más néven: MMB-FUBINACA vagy AMB-FUBINACA, kémiai név: metil (2S)-2-[[1-[(4-fluor-fenil)metil]indazol-3-karbonil]amino]-3-metil-butanoát; metil-2-(1-(4-fluor-benzil)-1H-indazol-3-karboxamid)-3-metil-butanoát) szintetikus kannabinoid receptor agonista, amely hasonló hatásokat mutat, mint a kannabisz legfőbb pszichoaktív hatásaiért felelős THC. A FUB-AMB-nak nincs gyógyászati felhasználása, és gyógyszerként sem kapott forgalombahozatali engedélyt. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek a FUB-AMB-al, és ez közegészségügyi és társadalmi problémának minősülhet, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy a FUB-AMB-t vegyék fel a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.
(13)Az EMCDDA az 1920/2006/EK rendelet feltételei szerinti új pszichoaktív anyagként ellenőrzi a FUB-AMB-t, amelynek jelenlétét 23 tagállamban mutatták ki, és amelyet legalább négy tagállamban ellenőriznek. Legalább két halálesettel és két heveny mérgezéssel hozható kapcsolatba.
(14)Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy a FUB-AMB-t fel kell venni a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.
(15)A szakértői bizottság értékelése szerint az ADB-CHMINACA (kémiai név: N-[(2S)-1-amino-3,3-dimetil-1-oxobután-2-il]-1-(ciklohexil-metil)indazol-3-karboxamid); N-(1-amino-3,3-dimetil-1-oxobután-2-il)-1-(ciklohexil-metil)-1H-indazol-3-karboxamid) szintetikus kannabinoid receptor agonista, amely hasonló hatásokat mutat, mint a kannabisz legfőbb pszichoaktív hatásaiért felelős THC. Az ADB-CHMINACA-nak nincs gyógyászati felhasználása, és gyógyszerként sem kapott forgalombahozatali engedélyt. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek ADB-CHMINACA-val, és ez közegészségügyi és társadalmi problémának minősülhet, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy az ADB-CHMINACA-t vegyék fel a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.
(16)Az ADB-CHMINACA-t az (EU) 2018/747 tanácsi végrehajtási határozattal már uniós szintű ellenőrzési intézkedéseknek vetették alá.
(17)Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy az ADB-CHMINACA-t fel kell venni a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.
(18)A szakértői bizottság értékelése szerint a CUMYL-4CN-BINACA (kémiai név: 1-(4-ciano-butil)-N-(1-metil-1-fenil-etil)-1H-indazol-3-karboxamid) szintetikus kannabinoid receptor agonista, amely hasonló hatásokat mutat, mint a kannabisz legfőbb pszichoaktív hatásaiért felelős THC. A CUMYL-4CN-BINACA-nak nincs gyógyászati felhasználása, és gyógyszerként sem kapott forgalombahozatali engedélyt. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek CUMYL-4CN-BINACA-val, és ez közegészségügyi és társadalmi problémának minősülhet, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy a CUMYL-4CN-BINACA-t vegyék fel a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.
(19)A CUMYL-4CN-BINACA-t az (EU) 2018/748 tanácsi végrehajtási határozattal már uniós szintű ellenőrzési intézkedéseknek vetették alá.
(20)Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy a CUMYL-4CN-BINACA-t fel kell venni a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.
(21)A szakértői bizottság értékelése szerint a ciklopropil-fentanil (kémiai név: N-fenil-N-[1-(2-fenil-etil)piperidin-4-il]ciklopropánkarboxamid) a szintetikus opioidok közé tartozik, és szerkezetileg hasonló a fentanilhoz, amely a gyógyászatban széles körben – műtéti általános érzéstelenítéshez, valamint fájdalomcsillapításhoz – alkalmazott, ellenőrzött anyag. A ciklopropil-fentanilnak nem létezik igazolt gyógyászati felhasználása, alkalmazása pedig halálesetekhez vezetett. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek a ciklopropil-fentanillal, és ez közegészségügyi és társadalmi problémának minősülhet, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy a ciklopropil-fentanilt vegyék fel a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.
(22)A ciklopropil-fentanilt az (EU) 2018/1463 tanácsi végrehajtási határozattal már uniós szintű ellenőrzési intézkedéseknek vetették alá.
(23)Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy a ciklopropil-fentanilt fel kell venni a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.
(24)A szakértői bizottság értékelése szerint a metoxiacetil-fentanil (kémiai név: 2-metoxi-N-(1-fenil-etil-piperidin-4-il)-N-fenil-acetamid) a szintetikus opioidok közé tartozik, és szerkezetileg hasonló a fentanilhoz, amely a gyógyászatban széles körben – műtéti általános érzéstelenítéshez, valamint fájdalomcsillapításhoz – alkalmazott, ellenőrzött anyag. A metoxiacetil-fentanilnak nem létezik igazolt gyógyászati felhasználása, alkalmazása pedig halálesetekhez vezetett. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek metoxiacetil-fentanillal, és ez közegészségügyi és társadalmi problémának minősülhet, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy a metoxiacetil-fentanilt vegyék fel a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.
(25)A metoxiacetil-fentanilt az (EU) 2018/1463 tanácsi végrehajtási határozattal már uniós szintű ellenőrzési intézkedéseknek vetették alá.
(26)Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy a metoxiacetil-fentanilt fel kell venni a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.
(27)A szakértői bizottság értékelése szerint az orto-fluor-fentanil (kémiai név: N-(2-fluor-fenil)-N-[1-(2-fenil-etil)-4-piperidinil]-propánamid) a szintetikus opioidok közé tartozik, és szerkezetileg hasonló a fentanilhoz, amely a gyógyászatban széles körben – műtéti általános érzéstelenítéshez, valamint fájdalomcsillapításhoz – alkalmazott, ellenőrzött anyag. Az orto-fluor-fentanilnak nem létezik igazolt gyógyászati felhasználása, alkalmazása pedig halálesetekhez vezetett. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek az orto-fluor-fentanillal, és ez közegészségügyi és társadalmi problémának minősülhet, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy az orto-fluor-fentanilt vegyék fel a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.
(28)Az EMCDDA az 1920/2006/EK rendelet feltételei szerinti új pszichoaktív anyagként ellenőrzi az orto-fluor-fentanilt, amelynek jelenlétét öt tagállamban mutatták ki, és amelyet legalább négy tagállamban ellenőriznek. Legalább négy halálesettel és két heveny mérgezéssel hozható kapcsolatba.
(29)Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy az orto-fluor-fentanilt fel kell venni a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.
(30)A szakértői bizottság értékelése szerint a p-fluor-butiril-fentanil (más néven: 4-fluor-butir-fentanil vagy 4F-BF; kémiai név: N-(4-fluor-fenil)-N-[1-(2-fenil-etil)piperidin-4-il]butánamid) a szintetikus opioidok közé tartozik, és szerkezetileg hasonló a fentanilhoz, amely a gyógyászatban széles körben – műtéti általános érzéstelenítéshez, valamint fájdalomcsillapításhoz – alkalmazott, ellenőrzött anyag. A p-fluor-butiril-fentanil átalakítható az izomérjévé, p-fluor-izobutiril-fentanillá, ami szerepel a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékében. A p-fluor-butiril-fentanilnak nem létezik igazolt gyógyászati felhasználása, alkalmazása pedig halálesetekhez vezetett. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek a p-fluor-butiril-fentanillal, és ez közegészségügyi és társadalmi problémának minősülhet, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy a p-fluor-butiril-fentanilt vegyék fel a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.
(31)Az EMCDDA az 1920/2006/EK rendelet feltételei szerinti új pszichoaktív anyagként ellenőrzi a p-fluor-butiril-fentanilt (4-fluor-butir-fentanil / 4F-BF néven), amelynek jelenlétét hét tagállamban mutatták ki, és amelyet legalább hét tagállamban ellenőriznek. Az anyagot nyíltan értékesítik a piacon. Legalább három halálesettel hozható kapcsolatba.
(32)Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy a p-fluor-butiril-fentanilt fel kell venni a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.
(33)A szakértői bizottság értékelése szerint a p-metoxi-butiril-fentanilt (kémiai név: N-(4-metoxi-fenil)-N-[1-(2-fenil-etil)piperidin-4-il]butánamid) a szintetikus opioidok közé tartozik, és szerkezetileg hasonló a fentanilhoz, amely a gyógyászatban széles körben – műtéti általános érzéstelenítéshez, valamint fájdalomcsillapításhoz – alkalmazott, ellenőrzött anyag. A p-metoxi-butiril-fentanilnak nem létezik igazolt gyógyászati felhasználása, alkalmazása pedig halálesetekhez vezetett. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek a p-metoxi-butiril-fentanillal, és ez közegészségügyi és társadalmi problémának minősülhet, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy a p-metoxi-butiril-fentanilt vegyék fel a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.
(34)Az EMCDDA az 1920/2006/EK rendelet feltételei szerinti új pszichoaktív anyagként ellenőrzi a p-metoxi-butiril-fentanilt (4-metoxi-butir-fentanil / 4-MeO-BF néven), amelynek jelenlétét két tagállamban mutatták ki, és amelyet legalább négy tagállamban ellenőriznek. Az anyagot nyíltan értékesítik a piacon. Legalább két halálesettel hozható kapcsolatba.
(35)Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy a p-metoxi-butiril-fentanilt fel kell venni a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.
(36)A szakértői bizottság értékelése szerint az N-etil-norpentilon (kémiai név: 1-(2H-1,3-benzodioxol-5-il)-2-(etilamin)pentán-1-on) szintetikus katinon. Az N-etil-norpentilonnak nincs gyógyászati felhasználása, és gyógyszerként sem kapott forgalombahozatali engedélyt. A lefoglalások azt jelzik, hogy az N-etil-norpentilon por, kristály, kapszula és tabletta formájában érhető el. Arra is vannak példák, hogy ezt a kábítószert „ecstasy”/MDMA-nek álcázva értékesítették. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek az N-etil-norpentilonnal, és ez közegészségügyi és társadalmi problémának minősülhet, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy az N-etil-norpentilont vegyék fel a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.
(37)Az EMCDDA az 1920/2006/EK rendelet feltételei szerinti új pszichoaktív anyagként ellenőrzi az N-etil-norpentilont (Ephylone néven), amelynek jelenlétét 24 tagállamban mutatták ki, és amelyet legalább hat tagállamban ellenőriznek. Az N-etil-norpentilont nyíltan értékesítik a piacon, MDMA-val, kokainnal és ketaminnal keverve is. Legalább hét halálesettel és hét heveny mérgezéssel hozható kapcsolatba.
(38)Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy az N-etil-norpentilont fel kell venni a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.
(39)Helyénvaló meghatározni az Unió által a Kábítószer-bizottságban képviselendő álláspontot, mivel a 10 anyag jegyzékbe vételével kapcsolatos határozatokra vonatkozó döntések meghatározó módon befolyásolják majd az uniós szabályozás, nevezetesen a 2004/757/IB kerethatározat tartalmát.
(40)Az Unió álláspontját azon tagállamok képviselik közösen eljárva, amelyek tagjai a Kábítószer-bizottságnak.
(41)Dániára nézve a 2004/757/IB kerethatározat kötelező, ezért részt vesz ennek a határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.
(42)Írországra nézve a módosított 2004/757/IB kerethatározat kötelező, ezért részt vesz ennek a határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.
(43)Az Egyesült Királyságra nézve a módosított 2004/757/IB kerethatározat nem kötelező, ezért nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, így az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A tagállamoknak az Unió nevében az e határozat mellékletében foglaltaknak megfelelő álláspontot kell képviselniük a Kábítószer-bizottság 62. ülésszakán, 2018. március 18–22-én, amikor a testület eleget tesz annak a felszólításnak, hogy fogadjon el olyan határozatokat, amelyek további anyagokkal egészítik ki az ENSZ 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezményének, valamint a pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi ENSZ-egyezménynek a jegyzékeit.
2. cikk
Az 1. cikkben említett álláspontot azon tagállamok képviselik közösen eljárva, amelyek tagjai a Kábítószer-bizottságnak.
3. cikk
Ennek a határozatnak a Szerződéseknek megfelelően a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.