EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.12.11.
COM(2018) 821 final
2018/0416(NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek az elektronikus felület használata által elősegített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint a nem adóalanyok részére szolgáltatásokat nyújtó, termékek távértékesítését végző és egyes belföldi termékértékesítéseket végző adóalanyokra vonatkozó különös szabályozások tekintetében történő módosításáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: héairányelv) 397. cikke értelmében „a Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag elfogadja a héairányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket”.
Erre tekintettel a 282/2011/EU tanácsi rendelet (a továbbiakban: héa végrehajtási rendelet) jogilag kötelező erejű szabályokat állapít meg a héairányelv egyes rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatban. E rendelet XI. fejezetének 2. szakasza részletes rendelkezéseket tartalmaz a nem adóalanyok számára távközlési, rádió- és televízióműsor- vagy elektronikus szolgáltatásokat nyújtó, nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó, a héairányelv 358–369k. cikkében foglalt különös szabályozással kapcsolatban (az úgynevezett szűkített egyablakos ügyintézés). A szűkített egyablakos ügyintézés keretében az említett szolgáltatások nyújtói, a más tagállamokban fizetendő héa elszámolása céljából internetes portált használhatnak abban a tagállamban, ahol héaazonosító számot állapítottak meg számukra.
A Tanács 2017. december 5-én elfogadta az (EU) 2017/2455 irányelvet (a továbbiakban: az e-kereskedelmet érintő héaszabályozásról szóló irányelv), amely többek között az alábbiak szerint módosította a héairányelvet:
–kiterjeszti a szűkített egyablakos ügyintézés alkalmazási körét valamennyi szolgáltatástípusra, valamint a termékek Közösségen belüli távértékesítésére és a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítésére, ezáltal a szűkített egyablakos ügyintézést egyablakos ügyintézéssé alakítja át;
–különös rendelkezéseket állapít meg azon adóalanyok számára, akik más adóalanyok által végzett bizonyos termékértékesítéseket segítenek elő elektronikus felület, például piactér, platform, portál vagy más hasonló eszköz használata által.
A jelen javaslat célja a héairányelv fenti, 2021. január 1-jétől alkalmazandó módosításait támogató végrehajtási szabályok meghatározása. Ez a cél a héa végrehajtási rendelet módosítása révén valósul meg.
•Összhang a szakpolitikai területen már meglévő rendelkezésekkel
E javaslat a héára vonatkozó cselekvési terv részét képező, az e-kereskedelmet érintő héaszabályozásról szóló irányelv végrehajtásához szükséges részletes rendelkezéseket állapítja meg.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A héára vonatkozó cselekvési terven felül az európai digitális egységes piaci stratégia, valamint az egységes piaci stratégia és az e-kormányzati cselekvési terv kulcsfontosságú kezdeményezésként határozta meg az e-kereskedelmet érintő héaszabályozásról szóló irányelvet.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A jelen javaslat alapja a héairányelv 397. cikke. Ez a cikk arról rendelkezik, hogy a Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag elfogadja az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A javaslat módosítja a héa végrehajtási rendeletben meghatározott szűkített egyablakos ügyintézés alkalmazási körének kiterjesztése után az egyablakos ügyintézés megfelelő működéséhez szükséges részletes rendelkezéseket. Az uniós szintű informatikai rendszeren alapuló egyablakos ügyintézés lehetővé teszi a tagállamok között a héanyilvántartás és a héabevallás adatainak elektronikus cseréjét, amelynek harmonizált részletes jogi rendelkezéseken kell alapulnia. A javaslat továbbá végrehajtja az e-kereskedelmet érintő héaszabályozásról szóló irányelv azon adóalanyokra vonatkozó rendelkezéseit, akik vagy amelyek elektronikus felület, például piactér, platform, portál vagy más hasonló eszköz használata által termékek vagy szolgáltatások értékesítését, illetve nyújtását segítik elő. A tagállamoknak harmonizált módon kell alkalmazni ezeket a rendelkezéseket, hogy ne keletkezzenek bevételkiesést okozó kiskapuk.
A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének.
•Arányosság
A javaslat szükséges a héa végrehajtási rendeletnek az e-kereskedelmet érintő héaszabályozásról szóló irányelv által módosított héairányelv rendelkezéseihez történő hozzáigazítása érdekében. A javaslat összhangban van az arányosság elvével, azaz nem mutat túl az e-kereskedelmet érintő héaszabályozásról szóló irányelv célkitűzéseinek megvalósításához szükséges mértéken.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A javaslat módosítja a héairányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendeletet.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
Az e-kereskedelmet érintő héaszabályozásról szóló irányelv elfogadásához vezető bizottsági javaslathoz készített hatásvizsgálat értékelte a szűkített egyablakos ügyintézést, és többek között számos hiányosságot tárt fel, például, hogy az adóalanyok számára bonyolult a héabevallások helyesbítése. Az e-kereskedelmet érintő héaszabályozásról szóló irányelv orvosolta ezeket a hiányosságokat, de részletes végrehajtási rendelkezéseket kell megállapítani a héa végrehajtási rendeletben.
•Konzultáció az érdekelt felekkel
A Bizottság a héa jövőjével foglalkozó csoport keretében számos konzultációt folytatott a tagállamok adó- és vámhatóságaival. A Bizottság továbbá megbeszéléseket folytatott a héával foglalkozó szakértői csoport keretében az érintett vállalkozásokkal, valamint külön találkozókon az elektronikus felületek üzemeltetőivel és a postai szolgáltatókkal. Végül, 2018 márciusában Máltán megrendezésre került egy külön Fiscalis 2020 műhelytalálkozó, amelyen az adó- és vámhatóságok, valamint az érintett üzleti ágazatok képviselői közösen megvitatták az e-kereskedelmet érintő héaszabályozásról szóló irányelv végrehajtásából eredő kérdéseket.
•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása
Külső szakértők bevonására nem volt szükség.
•Hatásvizsgálat
Az érintett intézkedések kizárólag technikai jellegűek, és csupán a Tanács által elfogadott rendelkezések alkalmazását írják elő. Hatásvizsgálat ezért nem volt szükséges.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
A javaslat az e-kereskedelmet érintő héaszabályozásról szóló irányelvet hajtja végre, amely kiterjeszti a szűkített egyablakos ügyintézést a határokon átnyúló, vállalkozások és fogyasztók közötti valamennyi szolgáltatásnyújtásra, valamint a termékek – mind az Unión belüli, mind a harmadik területekről vagy harmadik országokból az Unióba irányuló – távértékesítésére. Az egyablakos ügyintézés fontos egyszerűsítést jelent az érintett termékértékesítők és szolgáltatásnyújtók számára, mivel lehetővé teszi számukra, hogy a termék vevői, illetve a szolgáltatás igénybevevői részére más tagállamokban végzett valamennyi termékértékesítést, illetve szolgáltatásnyújtást terhelő héát egyetlen tagállamban vallják be és fizessék be. Ez különösen fontos a kkv-knak, mivel számukra a héakötelezettségek teljesítésének költsége viszonylag fontosabb, mint a nagyobb vállalatok esetében.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslatnak nincsenek a költségvetést érintő vonzatai.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A Közigazgatási Együttműködési Állandó Bizottság (SCAC) az információtechnológiával foglalkozó albizottsága, az Információtechnológiai Állandó Bizottság (SCIT) segítségével felügyeli a rendelkezések végrehajtását.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
1.
Az értékesítő közvetett részvétele a feladásban vagy fuvarozásban
Az e-kereskedelmet érintő héaszabályozásról szóló irányelv által módosított héairányelv 14. cikkének (4) bekezdése meghatározza a „termékek Közösségen belüli távértékesítése” és „a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítése” fogalmakat. Ezek a fogalmak kiterjednek azokra a termékértékesítésekre is, amelyek esetében az értékesítő közvetett részvételével adják fel vagy fuvarozzák el a terméket. E fogalommeghatározások helyes és egységes alkalmazásának biztosítása érdekében meg kell határozni a „közvetett” kifejezés jelentését. Mindezidáig csak a héabizottság iránymutatásai pontosították ezt a fogalmat. A javaslat beilleszti a héa végrehajtási rendeletbe ezen iránymutatások szövegét, hogy erősítse a jogbiztonságot mind a gazdasági szereplők, mind az adóhatóságok számára (1. cikk 1. pontjának b) alpontja, amely egy új 5a. cikkel egészíti ki a rendeletet).
2.
Az elektronikus felületekkel kapcsolatos rendelkezések
Az e-kereskedelmet érintő héaszabályozásról szóló irányelv által módosított héairányelv 14a. és 242a. cikke különös rendelkezéseket állapít meg azon elektronikus felületekkel, például piactérrel, platformmal vagy portállal kapcsolatban, amelyek bizonyos termékek vagy szolgáltatások más adóalanyok által történő értékesítését, illetve nyújtását segítik elő. A Tanács az e-kereskedelmet érintő héaszabályozásról szóló irányelv elfogadásakor készült jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatban felkérte a Bizottságot, hogy az alábbi szempontok figyelembevételével tegyen javaslatot az e rendelkezések alkalmazásához szükséges végrehajtási intézkedésekre:
–azon eset meghatározása, amikor úgy tekinthető, hogy egy adóalany elektronikus felület használata által termékek vagy szolgáltatások értékesítését, illetve nyújtását segíti elő (az 1. cikk 1. pontjának a rendeletet egy új 5b. cikkel kiegészítő b) alpontja, valamint a rendeletet egy új 54b. cikkel kiegészítő 4. pontja);
–különös rendelkezések, amelyek meghatározzák a fizetés elfogadásának időpontjával kapcsolatos feltételeket annak megállapítása érdekében, hogy melyik adómegállapítási időszakban kell bevallani az elektronikus felület által termékek Közösségben történő értékesítését elősegítő adóalany, illetve a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítésére vonatkozó különös szabályozást alkalmazó adóalany által történő értékesítést (az 1. cikknek a rendeletet egy új Va. fejezettel és 41a. cikkel kiegészítő 3. pontja, valamint a rendeletet egy új 61b. cikkel kiegészítő 5. pontja);
–az elektronikus felület használata által termékek vagy szolgáltatások Közösségben történő értékesítését, illetve nyújtását elősegítő adóalanyok által vezetett nyilvántartásban szereplő információk típusa. Figyelembe kell venni, hogy milyen információk állnak az említett adóalanyok rendelkezésére, mely információk relevánsak az adóhatóságok számára és arányosak a rendelkezés céljával, valamint meg kell felelni az (EU) 2016/679 általános adatvédelmi rendeletnek is (az 1. cikknek a rendeletet egy új 1a. szakasszal és 54c. cikkel kiegészítő 4. pontja).
A tagállamok hatóságaival és a vállalkozásokkal folytatott megbeszélések eredményeként az 1. cikk 1. pontjának b) alpontja egy új 5c. cikket illeszt be a héa végrehajtási rendeletbe, amely az alábbiakat tartalmazza:
–amikor nem kötelezhető az elektronikus felület által történő értékesítések tekintetében bevallott és megfizetett héát meghaladó héa megfizetésére az az adóalany, aki úgy tekintendő, mintha ő maga kapta volna meg, majd értékesítette volna a termékeket. Ez a rendelkezés azért szükséges, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára az elektronikus felületek mentesítését a többlethéa megfizetése alól, amennyiben az elektronikus felület az elektronikus felületen keresztül terméket értékesítő által megadott információkra támaszkodik, és bizonyítani tudja, hogy jóhiszeműen járt el;
–a felületen keresztül értékesítő személyt adóalanynak, a vevőt pedig nem adóalanynak kell tekinteni. Ez a vélelem mentesíti a felületet az eladó és a vevő jogállásának bizonyítása alól.
3.
Az egyablakos ügyintézés alkalmazási körének kiterjesztésével kapcsolatos rendelkezések (az 1. cikk 5. pontja, amely a héa végrehajtási rendelet XI. fejezetének 2. szakasza helyébe lép)
E rendelkezések többsége aktualizálja a héa végrehajtási rendelet XI. fejezetének 2. szakaszát azáltal, hogy a szűkített egyablakos ügyintézés alkalmazási körének kiterjesztése után az egyablakos ügyintézés megfelelő működéséhez szükséges részletes rendelkezéseket állapítja meg.
Ezenkívül az érdekelt felekkel folytatott konzultáció eredményeképpen számos olyan változtatás szerepel a javaslatban, amely túlmutat e rendelkezéseknek a szűkített egyablakos ügyintézés alkalmazási körének kiterjesztésével való egyszerű összehangolásán. Az említett módosítások a következő kérdésekre vonatkoznak:
a)Az e-kereskedelmet érintő héaszabályozásról szóló irányelv által módosított héairányelv 369q. cikke értelmében az azonosítót kiadó tagállam héaazonosító számot állapít meg a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítése tekintetében egyablakos ügyintézést alkalmazó adóalany nevében és javára eljáró közvetítő részére. A héa végrehajtási rendelet 57e. cikkét kiegészítő második bekezdés egyértelművé teszi, hogy ez az azonosító szám egyfajta engedély, amely feljogosítja a közvetítőként való eljárásra, és azt a közvetítő nem használhatja az adóköteles ügyleteket terhelő héa bevallásához.
b)A héa végrehajtási rendelet 57g. cikke alapján, amennyiben az adóalany önként megszünteti a szűkített egyablakos ügyintézés alkalmazását függetlenül attól, hogy továbbra is értékesíti azt a terméket, illetve nyújtja azt a szolgáltatást, amely a szabályozás hatálya alá tartozhat, két naptári negyedéven keresztül egyetlen tagállamban sem alkalmazhatja a szűkített egyablakos ügyintézést. Ezt a rendelkezést el kell hagyni, mivel a tagállamok nem tartják célszerűnek, és további terheket róhat az érintett adóalanyokra.
c)Az e-kereskedelmet érintő héaszabályozásról szóló irányelv három éven belül egy következő bevallásban lehetővé teszi az egyablakos ügyintézés keretében benyújtott korábbi héabevallásokkal kapcsolatos helyesbítést, és nem kell újból benyújtani a helyesbítéssel érintett adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallást, mint a szűkített egyablakos ügyintézés esetében. Az e-kereskedelmet érintő héaszabályozásról szóló irányelv azonban nem tartalmazza, hogy 2021-től hogyan kell benyújtani a helyesbítést a 2021. január 1-jét megelőző adómegállapítási időszakokra vonatkozó bevallásokkal kapcsolatban. Az egyik rendszerről a másikra való áttérés informatikai hatásának korlátozása érdekében célszerű megtartani a jelenlegi rendszert a 2017. negyedik negyedév és a 2020. negyedik negyedév közötti időszakokra vonatkozóan a szűkített egyablakos ügyintézés keretében benyújtott héabevallások helyesbítése tekintetében. A javaslat ennek megfelelően módosítja a héa végrehajtási rendelet 61. cikkét.
d)Az egyablakos ügyintézés keretében a korábbi héabevallások helyesbítését valamelyik következő bevallásban kell szerepeltetni. A héa végrehajtási rendelet 61a. cikke alapján az egyablakos ügyintézésből kizárt adóalany a záró héabevallás benyújtását követően nem nyújthat be később héabevallást. Következésképpen, a javaslat előírja, hogy a záró héabevallás benyújtását követően a záró héabevallással vagy a korábbi bevallásokkal kapcsolatos valamennyi helyesbítést közvetlenül az érintett fogyasztás szerinti tagállam adóhatóságainak kell benyújtani.
e)A szűkített egyablakos ügyintézést alkalmazó adóalany által vezetett nyilvántartás jelenleg csak a szolgáltatás igénybevevőjének nevét tartalmazza, amennyiben az az adóalany számára ismert. Mivel ezeket az információkat csak akkor kell nyilvántartani, ha rendelkezésre állnak, és nem szükséges azon tagállam meghatározásához, amelyben a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás adóköteles, és adatvédelmi aggályokat is felvethet, ezért már nem kell szerepeltetni az egyablakos ügyintézést alkalmazó adóalanyok által vezetett, a héa végrehajtási rendelet 63c. cikke szerinti nyilvántartásban. A 63c. cikk a termékek és a küldemények visszaküldésével vagy az ügyletazonosítókkal kapcsolatos további információk nyilvántartását írja elő, hogy megkönnyítse az ilyen műveletek ellenőrzését.
4.
További rendelkezések
Mivel az e-kereskedelmet érintő héaszabályozásról szóló irányelv elhagyja a héairányelv 34. cikkét, ezért a 14. cikket is el kell hagyni (1. cikk 2. pontja).
A 2. cikk előírja, hogy az intézkedéseket 2021. január 1-jétől kell alkalmazni, ami az e-kereskedelmet érintő héaszabályozásról szóló irányelv vonatkozó rendelkezései alkalmazásának kezdőnapja, amelyeket e javaslat hajt végre. A rendelkezés továbbá lehetővé teszi az adóalanyok számára, hogy 2020. október 1-jétől nyilvántartásba vetessék magukat az egyablakos ügyintézés tekintetében, így 2021. január 1-jétől alkalmazhatják is azt.
2018/0416 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek az elektronikus felület használata által elősegített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint a nem adóalanyok részére szolgáltatásokat nyújtó, termékek távértékesítését végző és egyes belföldi termékértékesítéseket végző adóalanyokra vonatkozó különös szabályozások tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre és különösen annak 397. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az (EU) 2017/2455 tanácsi irányelv által módosított 2006/112/EK tanácsi irányelv többek között kiterjeszti a nem adóalanyok számára távközlési, rádió- és televízióműsor- vagy elektronikus szolgáltatásokat nyújtó, nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös szabályozások alkalmazási körét valamennyi szolgáltatástípusra, valamint a termékek Közösségen belüli távértékesítésére és a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítésére. Az (EU) 2017/2455 irányelv továbbá bizonyos rendelkezéseket állapított meg azon adóalanyok számára, akik termékek vagy szolgáltatások más adóalanyok által történő értékesítését, illetve nyújtását segítik elő elektronikus felület, például piactér, platform, portál vagy más hasonló eszköz használata által.
(2)A 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendeletben meghatározott különös szabályozások alkalmazására vonatkozó részletes rendelkezéseket hozzá kell igazítani a szabályozások alkalmazási körének kiterjesztéséhez.
(3)A 2006/112/EK irányelvben a „termékek Közösségen belüli távértékesítése” és „a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítése” fogalommeghatározások kiterjednek azokra a termékértékesítésekre is, amelyek esetében az értékesítő közvetett részvételével adják fel vagy fuvarozzák el a terméket. Ennélfogva, a tagállamokban az említett fogalommeghatározások helyes és egységes alkalmazásának biztosítása, valamint a gazdasági szereplők és az adóhatóságok számára a jogbiztonság erősítése érdekében ebben az összefüggésben pontosítani kell és meg kell határozni a közvetett kifejezés jelentését.
(4)Hasonlóképpen, a Közösségben termékek vagy szolgáltatások értékesítését, illetve nyújtását elősegítő adóalanyokra vonatkozó rendelkezések egységes alkalmazásának biztosítása és a hozzáadottérték-adó (a továbbiakban: héa) alanyai és az ezen előírásokat érvényesítő adóhatóságok számára a jogbiztonság erősítése érdekében pontosítani kell az „elősegít” kifejezés meghatározását, valamint azt az esetet, amikor nem tekintendő úgy, hogy egy adóalany elektronikus felület használata által elősegíti termékek vagy szolgáltatások értékesítését, illetve nyújtását.
(5)A héaszabályok egységes alkalmazásának biztosítása érdekében egyértelműen meg kell határozni a vevő által teljesített fizetés elfogadásának időpontját annak megállapítása érdekében, hogy melyik adómegállapítási időszakban kell bevallani az elektronikus felület által termékek Közösségben történő értékesítését elősegítő adóalany, illetve a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítésére vonatkozó különös szabályozást alkalmazó adóalany által történő értékesítést.
(6)Meg kell határozni az elektronikus felület használata által a Közösségben termékek vagy szolgáltatások értékesítését, illetve nyújtását elősegítő adóalanyok nyilvántartásában szereplő információk típusát. Ennek során figyelembe kell venni az említett adóalanyok rendelkezésre álló információk jellegét, azok jelentőségét az adóhatóságok számára, valamint azt a követelményt, hogy a nyilvántartásnak arányosnak kell lenni, hogy összhangban legyen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt jogokkal és kötelezettségekkel.
(7)Úgy kell tekinteni, mintha az elektronikus felület használata által termékek Közösségben történő értékesítését elősegítő adóalany kapta volna meg, majd ő maga értékesítette volna a termékeket, és ez az adóalany az ezen értékesítéseket terhelő adó megfizetésére kötelezett személy. Fontos figyelembe venni, hogy az adott adóalany bizonyos esetekben az elektronikus felületen keresztül terméket értékesítők által adott információk pontosságára támaszkodik az esedékes héa helyes bevallása és megfizetése során. Ezért indokolt előírni, hogy az említett adóalany nem köteles megfizetni az elektronikus felület által történő értékesítések tekintetében bevallott és megfizetett héát meghaladó héát, ha a részére adott információ helytelen, amennyiben bizonyítani tudja, hogy nem tudta és tőle elvárható módon nem tudhatta, hogy ez az információ helytelen. Ebben az esetben lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy mentesítsék ezeket az adóalanyokat a további héakötelezettség alól, amennyiben jóhiszeműen jártak el.
(8)Az elektronikus felület használata által termékek Közösségben történő értékesítését elősegítő adóalanyokra háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében helyénvaló mentesíteni ezen adóalanyokat az eladó és a vevő jogállásának bizonyítása alól. Ezért bizonyos megdönthető vélelmeket kell felállítani, amelyek alapján az elektronikus felületen keresztül termékeket értékesítőket adóalanynak, míg vevőiket nem adóalanynak kell tekinteni.
(9)A kétségek elkerülése érdekében meg kell határozni, hogy a behozatali szabályozást alkalmazó adóalany nevében és javára eljáró közvetítő részére megállapított azonosítószám egyfajta engedély, amely feljogosítja a közvetítőként való eljárásra, és azt a közvetítő nem használhatja az általa teljesített adóköteles ügyleteket terhelő héa bevallásához.
(10)A tagállamok nem tartják célszerűnek, és további terheket róhat az érintett adóalanyokra az a rendelkezés, amely valamely különös szabályozás alkalmazását önként megszüntető adóalanyt két naptári negyedéven keresztül kizárja az adott különös szabályozás újbóli alkalmazásából. A szóban forgó rendelkezést ezért el kell hagyni.
(11)A valamely különös szabályozás keretében benyújtott korábbi hébabevallás helyesbítésének módjával kapcsolatos változás informatikai hatásának korlátozása érdekében célszerű előírni, hogy az adott bevallás módosítása útján kell helyesbíteni azon időpontot megelőző adómegállapítási időszakokra vonatkozó héabevallást, amikortól a tagállamoknak az (EU) 2017/2455 irányelv 2. és 3. cikkének való megfeleléshez szükséges nemzeti intézkedéseket alkalmazniuk kell. Emellett, mivel 2021. január 1-jétől a korábbi héabevallások helyesbítését valamely későbbi adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallásban kell benyújtani, a különös szabályozásból kizárt adóalany későbbi bevallásban nem tud benyújtani helyesbítést. Ebből következően meg kell állapítani, hogy az említett helyesbítéseket közvetlenül az érintett fogyasztás szerinti tagállam adóhatóságainak kell benyújtani.
(12)Mivel a szolgáltatás igénybevevőjének nevét a különös szabályozást alkalmazó adóalanynak csak akkor kell nyilvántartani, ha rendelkezésére áll, és nem szükséges azon tagállam meghatározásához, amelyben a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás héaköteles, továbbá adatvédelmi aggályokat is felvethet, ezért a szolgáltatás igénybevevőjének nevét már nem kell szerepeltetni a különös szabályozást alkalmazó adóalany által vezetett nyilvántartásban. A különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítés ellenőrzésének elősegítése érdekében a termékek és a küldemények visszaküldésével vagy az ügyletazonosítókkal kapcsolatos információkat is szerepeltetni kell az adóalanyok által vezetett nyilvántartásban.
(13)A 282/2011/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 282/2011/EU végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:
1.A IV. fejezet a következőképpen módosul:
a)a IV. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:
„ADÓZTATANDÓ ÜGYLETEK
(A 2006/112/EK IRÁNYELV IV. CÍME)
1. SZAKASZ
Termékértékesítés
(A 2006/112/EK irányelv 14–19. cikke)”;
b)a rendelet a következő 5a., 5b. és 5c. cikkel egészül ki:
„5a. cikk
A 2006/112/EK irányelv 14. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában a következő esetekben kell úgy tekinteni, hogy a terméket az értékesítő adta fel vagy fuvarozta el, illetve az értékesítő megbízásából adták fel vagy fuvarozták el, ideértve azt is, amikor ez az értékesítő közvetett részvételével történt:
a)ha az értékesítő a termék feladásával vagy fuvarozásával harmadik személyt bíz meg, aki a terméket kiszállítja a vevőnek;
b)ha a terméket harmadik személy adja fel vagy fuvarozza el, de részben vagy teljes körűen az értékesítő felel a termék vevő részére történő kiszállításáért;
c)ha az értékesítő számlázza ki és szedi be a szállítási díjat a vevőtől, és továbbítja azt egy harmadik személynek, aki megszervezi a termék feladását vagy fuvarozását;
d)ha az értékesítő bármilyen módon előmozdítja a harmadik személy kézbesítési szolgáltatásait a vevő felé, létrehozza a vevő és a harmadik személy közötti kapcsolatot, vagy más módon átadja a harmadik személynek a termék vevő részére történő szállításához szükséges információkat.
Nem tekinthető azonban úgy, hogy a terméket az értékesítő adta fel vagy fuvarozta el, illetve az értékesítő megbízásából adták fel vagy fuvarozták el, ha a terméket maga a vevő fuvarozza el, vagy a vevő szervezi meg a termék harmadik személy általi szállítását, és az értékesítő sem közvetlenül, sem közvetve nem vesz részt a termék feladásában vagy fuvarozásában, illetve nem nyújt annak megszervezéséhez segítséget.
5b. cikk
A 2006/112/EK irányelv 14a. cikkének alkalmazásában az „elősegít” kifejezés olyan elektronikus felület használatát jelenti, amely lehetővé teszi az elektronikus felületen keresztül terméket értékesítő és a vevő közötti kapcsolatfelvételt, és ennek következtében a terméket az adott elektronikus felületen keresztül értékesítik a vevőnek.
Az adóalany azonban a következő feltételek teljesülése esetén nem segítheti elő a termékértékesítést:
a)az adóalany sem közvetlenül, sem közvetve nem határozza meg a termékértékesítésre vonatkozó általános feltételeket;
b)az adóalany sem közvetlenül, sem közvetve nem vesz részt a vevő által kifizetett összeg felszámításában;
c)az adóalany sem közvetlenül, sem közvetve nem vesz részt a termék megrendelésében vagy szállításában.
Továbbá a 2006/112/EK irányelv 14a. cikke nem alkalmazandó a kizárólag az alábbi tevékenységek valamelyikét végző adóalanyra:
a)fizetések feldolgozása a termékértékesítés tekintetében;
b)termékek listázása vagy reklámozása;
c)az értékesítésben való további részvétel nélkül a vevő átirányítása vagy átvitele a terméket felkínáló más elektronikus felületre.
5c. cikk
(1)
A 2006/112/EK irányelv 14a. cikkének alkalmazásában az az adóalany, aki úgy tekintendő, mintha ő maga kapta volna meg, majd értékesítette volna a termékeket, nem kötelezhető az említett értékesítések tekintetében általa bevallott és megfizetett héát meghaladó héa megfizetésére, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:
a)az adóalany az elektronikus felületen keresztül terméket értékesítő vagy más harmadik személy által adott információkra támaszkodik az értékesítést terhelő héa helyes bevallása és megfizetése során;
b)az adóalany részére adott információ helytelen;
c)az adóalany bizonyítani tudja, hogy nem tudta és észszerűen elvárható módon nem tudhatta, hogy ez az információ helytelen.
(2)
A 2006/112/EK irányelv 14a. cikkének alkalmazásában:
a)az elektronikus felületen keresztül terméket értékesítő személyt adóalanynak kell tekinteni;
b)a terméket megvásárló személyt nem adóalanynak kell tekinteni.
Az az adóalany ugyanakkor, aki úgy tekintendő, mintha ő kapta volna meg, majd értékesítette volna a termékeket, megcáfolhatja az első albekezdésben foglalt vélelmeket, ha ennek ellenkezőjéről van tudomása.”;
c)a rendelet szövege a 6. cikk előtt a következő címmel egészül ki:
„2. SZAKASZ
Szolgáltatásnyújtás
(A 2006/112/EK irányelv 24–29. cikke)”.
2.A 14. cikk törlésre kerül.
3.A szöveg a következő Va. fejezettel egészül ki:
„Va. FEJEZET
ADÓZTATANDÓ TÉNYÁLLÁS ÉS AZ ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE
(A 2006/112/EK IRÁNYELV VI. CÍME)
41a. cikk
A 2006/112/EK irányelv 66a. cikkének alkalmazásában a fizetés elfogadásának időpontja az az időpont, amikor a terméket elektronikus felületen keresztül értékesítő vagy a megbízásából eljáró személy megkapja a fizetési visszaigazolást, a fizetési jóváhagyás üzenetét vagy a vevő fizetés iránti kötelezettségvállalását függetlenül attól, hogy a tényleges kifizetésre mikor került sor.”.
4.A X. fejezet a következő 1a. szakasszal egészül ki:
„1a. SZAKASZ
Az adó nyilvántartása
(A 2006/112/EK irányelv 241–249. cikke)
54b. cikk
(1)
A 2006/112/EK irányelv 242a. cikkének alkalmazásában az „elősegít” kifejezés olyan elektronikus felület használatát jelenti, amely lehetővé teszi valamely terméket vagy szolgáltatást az elektronikus felületen keresztül értékesítő, illetve nyújtó személy és a vevő, illetve a szolgáltatás igénybevevője közötti kapcsolatfelvételt, és ennek következtében a terméket vagy a szolgáltatást az adott elektronikus felületen keresztül értékesítik, illetve nyújtják a vevőnek.
Az „elősegít” kifejezés azonban nem terjed ki a termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:
a)az adóalany sem közvetlenül, sem közvetve nem határozza meg a termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra vonatkozó általános feltételeket;
b)az adóalany sem közvetlenül, sem közvetve nem vesz részt a termék vevője, illetve a szolgáltatás igénybevevője által kifizetett összeg felszámításában;
c)az adóalany sem közvetlenül, sem közvetve nem vesz részt a termék megrendelésében vagy szállításában;
d)az adóalany sem közvetlenül, sem közvetve nem vesz részt a szolgáltatás nyújtásában.
(2)
A 2006/112/EK irányelv 242a. cikkének alkalmazásában az „elősegít” kifejezés nem terjed ki kizárólag az alábbi tevékenységek valamelyikét végző adóalanyra:
a)fizetések feldolgozása a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében;
b)termékek vagy szolgáltatások listázása vagy reklámozása;
c)a termékértékesítésben vagy szolgáltatásnyújtásban való további részvétel nélkül a termék vevőjének, illetve a szolgáltatás igénybevevőjének átirányítása vagy átvitele a terméket vagy szolgáltatást felkínáló más elektronikus felületre.
54c. cikk
(1)
A 2006/112/EK irányelv 242a. cikkében említett adóalanynak az alábbi nyilvántartásokat kell vezetni azon termékértékesítések tekintetében, amelyek esetében a 2006/112/EK irányelv 14a. cikkével összhangban úgy tekintendő, mintha ő maga kapta volna meg, majd értékesítette volna termékeket, vagy azon szolgáltatásnyújtások tekintetében, amelyek esetében e rendelet 9a. cikkével összhangban az elektronikus úton nyújtott szolgáltatás nyújtásában részt vevő adóalany úgy tekintendő, mint aki saját nevében jár el:
a)e rendelet 63c. cikkében foglalt nyilvántartás, amennyiben az adóalany a 2006/112/EK irányelv XII. címének 6. fejezetében meghatározott valamely különös szabályozás alkalmazását választotta;
b)a 2006/112/EK irányelv 242. cikkében foglalt nyilvántartás, amennyiben az adóalany a 2006/112/EK irányelv XII. címének 6. fejezetében meghatározott egyik különös szabályozás alkalmazását sem választotta.
(2)
A 2006/112/EK irányelv 242a. cikkében említett adóalany által vezetett nyilvántartásnak az alábbi információkat kell tartalmaznia az (1) bekezdésben nem említett termékértékesítésekről, illetve szolgáltatásnyújtásokról:
a)azon termékértékesítő, illetve szolgáltatásnyújtó neve és címe, akinek vagy amelynek a termékértékesítését, illetve szolgáltatásnyújtását az elektronikus felület használata által elősegítették, és amennyiben rendelkezésre áll:
i.a termékértékesítő, illetve a szolgáltatásnyújtó elektronikus levelezési címe vagy webhelye;
ii.a termékértékesítő, illetve a szolgáltatásnyújtó héaazonosító száma vagy nemzeti adószáma;
iii.a termékértékesítő, illetve a szolgáltatásnyújtó bankszámlaszáma vagy virtuálisszámla-száma
b)a termék meghatározása, értéke, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – a feladott vagy elfuvarozott termék érkezési helye és az értékesítés időpontja;
c)a szolgáltatás meghatározása, értéke, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének megállapítására szolgáló információ és a szolgáltatásnyújtás időpontja.”.
5.A XI. fejezet 2. szakasza helyébe a következő szöveg lép:
„2. SZAKASZ
„A nem adóalanyok részére szolgáltatásokat nyújtó, termékek távértékesítését végző és egyes belföldi termékértékesítéseket végző adóalanyokra vonatkozó különös szabályozások
(A 2006/112/EK irányelv 358–369x. cikke)
1. alszakasz
Fogalommeghatározások
57a. cikk
E szakasz alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
1.»nem uniós szabályozás«: a 2006/112/EK irányelv XII. címe 6. fejezetének 2. szakaszában megállapított, a Közösség területén nem letelepedett adóalanyok által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályozás;
2.»uniós szabályozás«: a 2006/112/EK irányelv XII. címe 6. fejezetének 3. szakaszában megállapított, a termékek Közösségen belüli távértékesítésére, az értékesítést elősegítő elektronikus felület használata által valamely tagállamban végzett termékértékesítésre és a Közösség területén, de nem a fogyasztás szerinti tagállamban letelepedett adóalanyok által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályozás;
3.»behozatali szabályozás«: a 2006/112/EK irányelv XII. címe 6. fejezetének 4. szakaszában megállapított, a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítésére vonatkozó különös szabályozás;
4.»különös szabályozások«: a »nem uniós szabályozás«, az »uniós szabályozás« vagy a »behozatali szabályozás«, a szövegösszefüggés szerint;
5.»adóalany«: a 2006/112/EK irányelv 359. cikkében említett adóalany, aki vagy amely számára engedélyezték a nem uniós szabályozás alkalmazását, a 2006/112/EK irányelv 369b. cikkében említett adóalany, aki vagy amely számára engedélyezték az uniós szabályozás alkalmazását, vagy a 2006/112/EK irányelv 369m. cikkében említett adóalany, aki vagy amely számára engedélyezték a behozatali szabályozás alkalmazását;
6.»közvetítő«: a 2006/112/EK irányelv 369l. cikkének 2. pontjában meghatározott személy.
2. alszakasz
Az uniós szabályozás alkalmazása
57b. cikk
(1)Amennyiben az uniós szabályozást alkalmazó adóalany gazdasági tevékenységének székhelyét a Közösség területén létesítette, az azonosítót kiadó tagállam az a tagállam, amelyben gazdasági tevékenységének székhelye található.
Amennyiben a Közösségen kívül letelepedett, uniós szabályozást alkalmazó adóalany a Közösségben egynél több állandó telephellyel rendelkezik, a 2006/112/EK irányelv 369a. cikkének második bekezdésével összhangban bármelyik olyan tagállamot megjelölheti azonosítót kiadó tagállamként, amelyben állandó telephellyel rendelkezik.
(2)Amennyiben a Közösségben nem letelepedett adóalany az uniós szabályozást alkalmazza a termékértékesítés tekintetében, az a tagállam az azonosítót kiadó tagállam, ahonnan feladják vagy elfuvarozzák a termékeket. Ha több tagállamból adják fel vagy fuvarozzák el a termékeket, a 2006/112/EK irányelv 369a. cikkének második bekezdésével összhangban az adóalany bármelyik olyan tagállamot megjelölheti azonosítót kiadó tagállamként, ahonnan feladják vagy elfuvarozzák a termékeket.
3. alszakasz
Az uniós szabályozás hatálya
57c. cikk
Az uniós szabályozás nem alkalmazandó az azon tagállamban nyújtott szolgáltatásokra, amelyben az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye van. Ezen szolgáltatások nyújtását az említett tagállam illetékes adóhatóságai részére a 2006/112/EK irányelv 250. cikke szerinti héabevallásban kell bevallani.
4. alszakasz
Adóazonosítás
57d. cikk
(1)Amennyiben az adóalany az azonosítót kiadó tagállamot arról tájékoztatja, hogy a nem uniós vagy az uniós szabályozást kívánja alkalmazni, a különös szabályozás a következő naptári negyedév első napjától alkalmazandó.
Amennyiben azonban az említett időpontot megelőzően kerül sor először azon termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra, amelyre az uniós vagy nem uniós szabályozás vonatkozhat, a különös szabályozás az első termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás időpontjától alkalmazandó, feltéve, hogy az adóalany legkésőbb az első termékértékesítést, illetve szolgáltatásnyújtást követő hónap tizedik napján bejelenti az adott különleges szabályozás hatálya alá tartozó tevékenység megkezdését az azonosítót kiadó tagállamnak.
(2)Amennyiben az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő arról tájékoztatja az azonosítót kiadó tagállamot, hogy a behozatali szabályozást kívánja alkalmazni, a különös szabályozás attól a naptól alkalmazandó, amikor a 2006/112/EK irányelv 369q. cikkének (1) és (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapították az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő számára a behozatali szabályozás alkalmazásához szükséges egyedi héaazonosító számot.
57e. cikk
Az azonosítót kiadó tagállam a 2006/112/EK irányelv 214. és 215. cikkével összhangban héaazonosító számmal látja el az uniós szabályozást alkalmazó adóalanyokat.
A 2006/112/EK irányelv 369q. cikkének (2) bekezdése szerint a közvetítő számára megállapított egyedi azonosító szám feljogosítja a közvetítőt a behozatali szabályozást alkalmazó adóalany megbízásából történő eljárásra. A közvetítő azonban nem használhatja ezt a számot az adóköteles ügyleteket terhelő héa bevallásához.
57f. cikk
(1)Amennyiben az uniós szabályozást alkalmazó adóalany már nem teljesíti a 2006/112/EK irányelv 369a. cikke első bekezdésének 2. pontjában szereplő fogalommeghatározás feltételeit, az a tagállam, amely az adóazonosítóját kiadta, megszűnik az adóalany azonosítót kiadó tagállama lenni.
Amennyiben az adóalany továbbra is teljesíti az adott különös szabályozás alkalmazásának feltételeit, akkor a szabályozás alkalmazásának folytatásához azt a tagállamot kell megjelölnie az azonosítót kiadó tagállamként, amelyben gazdasági tevékenységének székhelye van, illetve amennyiben a székhelye nem a Közösség területén van, akkor egy olyan tagállamot, amelyben állandó telephelye van. Amennyiben a termékértékesítés tekintetében uniós szabályozást alkalmazó adóalany nem telepedett le a Közösségben, azt a tagállamot kell megjelölnie új azonosítót kiadó tagállamként, ahonnan feladják vagy elfuvarozzák a termékeket.
Amennyiben az azonosítót kiadó tagállam a második albekezdés alapján megváltozik, ez a változás attól az időponttól kezdve érvényes, amikortól az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye már nem az azonosítót korábban kiadó tagállamban van, vagy amikortól az adóalany már nem az említett tagállamból adja fel vagy fuvarozza el a termékeket.
(2)Amennyiben a behozatali szabályozást alkalmazó adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő már nem teljesíti a 2006/112/EK irányelv 369l. cikke második bekezdése 3. pontjának b)–e) alpontjában szereplő feltételeket, az a tagállam, amely az adóalany vagy a közvetítő adóazonosítóját kiadta, megszűnik az adóalany azonosítót kiadó tagállama lenni.
Amennyiben az adóalany vagy a közvetítő továbbra is teljesíti az adott különös szabályozás alkalmazásának feltételeit, akkor a szabályozás alkalmazásának folytatásához azt a tagállamot kell megjelölnie az azonosítót kiadó tagállamként, amelyben gazdasági tevékenységének székhelye van, illetve amennyiben a székhelye nem a Közösség területén van, akkor egy olyan tagállamot, amelyben állandó telephelye van.
Amennyiben az azonosítót kiadó tagállam a második albekezdés alapján megváltozik, ez a változás attól az időponttól kezdve érvényes, amikortól az adóalany vagy a közvetítő gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye már nem az azonosítót korábban kiadó tagállamban van.
57g. cikk
(1)A nem uniós vagy az uniós szabályozást alkalmazó adóalany megszüntetheti a különös szabályozás alkalmazását függetlenül attól, hogy továbbra is értékesíti azt a terméket vagy nyújtja azt a szolgáltatást, amely a szabályozás hatálya alá tartozhat. Az azt megelőző naptári negyedév vége előtt legalább 15 nappal, amelytől meg kívánja szüntetni a különös szabályozás alkalmazását, az adóalany tájékoztatja az azonosítót kiadó tagállamot e szándékáról. A megszüntetés a következő naptári negyedév első napjával lép hatályba.
A megszüntetés hatályosulásának időpontját követően értékesített termékekkel vagy nyújtott szolgáltatásokkal összefüggően felmerülő valamennyi héakötelezettséget közvetlenül az érintett fogyasztás szerinti tagállam adóhatóságai felé kell teljesíteni.
(2)A behozatali szabályozást alkalmazó adóalany megszüntetheti a szabályozás alkalmazását függetlenül attól, hogy továbbra is végzi harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítését. Az azt megelőző hónap vége előtt legalább 15 nappal, amelytől meg kívánja szüntetni a különös szabályozás alkalmazását, az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő tájékoztatja az azonosítót kiadó tagállamot e szándékáról. A megszüntetés a következő hónap első napjával lép hatályba, és az adóalany nem alkalmazhatja a szabályozást az ettől a naptól végzett termékértékesítésre, illetve szolgáltatásnyújtásra.
5. alszakasz
Bejelentési kötelezettségek
57h. cikk
(1)Az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek legkésőbb a tevékenység megszüntetését vagy a változást követő hónap tizedik napján, elektronikus úton tájékoztatnia kell az azonosítót kiadó tagállamot az alábbiakról:
a)a valamelyik különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenységének megszüntetéséről;
b)a valamelyik különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenységében bekövetkező olyan módosításokról, amelyek következtében már nem teljesíti a különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeket;
c)az azonosítót kiadó tagállamnak bejelentett információkban bekövetkezett változásokról.
(2)Amennyiben az azonosítót kiadó tagállam az 57f. cikkel összhangban megváltozik, az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő – legkésőbb a székhely vagy az állandó telephely megváltoztatását követő hónap tizedik napján – tájékoztatja a változásról mindkét érintett tagállamot. Az adóalany az azonosítót kiadó új tagállam számára megadja ugyanazon nyilvántartási adatokat, amelyeket az adóalany akkor köteles megadni, amikor először alkalmazza a különös szabályozást.
6. alszakasz
Kizárás
58. cikk
(1)Amennyiben a valamely különös szabályozást alkalmazó adóalany teljesíti a 2016/112/EK irányelv 369e. cikkében a kizárásra vonatkozóan vagy a 2016/112/EK irányelv 363. cikkében vagy a 369r. cikkének (1) és (3) bekezdésében az azonosítási nyilvántartásból való törlésre vonatkozóan meghatározott feltételek legalább egyikét, az azonosítót kiadó tagállam kizárja az adóalanyt az adott szabályozásból.
Kizárólag az azonosítót kiadó tagállam jogosult kizárni az adóalanyt valamely különös szabályozásból.
Az azonosítót kiadó tagállam a kizárásról vagy törlésről szóló döntését bármely rendelkezésre álló információra alapozza, beleértve a bármely más tagállam által közölt információkat is.
(2)Az adóalanynak a nem uniós vagy az uniós szabályozásból való kizárása azt a napot követő naptári negyedév első napjától lép hatályba, amelyen az azonosítót kiadó tagállam az adóalanyt a kizárásról elektronikus úton tájékoztatta. Amennyiben azonban a kizárás oka a gazdasági tevékenység székhelyének vagy az állandó telephelynek, illetve a feladás vagy a fuvarozás kiindulási helyének a megváltoztatása, a kizárás e változtatás időpontjától hatályos.
(3)Az adóalanynak a behozatali szabályozásból való kizárása azt a napot követő hónap első napjától lép hatályba, amelyen az azonosítót kiadó tagállam az adóalanyt a kizárásról elektronikus úton tájékoztatta, kivéve a következő esetekben:
a)ha a kizárás oka a gazdasági tevékenység székhelyének vagy az állandó telephelynek a megváltoztatása, a kizárás e változtatás időpontjától hatályos;
b)ha a kizárás oka az e különös szabályozásra vonatkozó előírások rendszeres be nem tartása, a kizárás azt a napot követő naptól lép hatályba, amelyen az azonosítót kiadó tagállam az adóalanyt a kizárásról elektronikus úton tájékoztatta.
(4)A b) pontban foglalt eset kivételével a behozatali szabályozás alkalmazásához megállapított egyedi héaazonosító szám a kizárást megelőzően értékesített termék importjához szükséges időtartamig, de legfeljebb a kizárástól számított két hónapig érvényes marad.
(5)Amennyiben a közvetítő teljesíti a 2006/112/EK irányelv 369r. cikkének (2) bekezdésében a törlésre vonatkozóan meghatározott feltételek legalább egyikét, az azonosítót kiadó tagállam a közvetítőt törli az azonosítási nyilvántartásból, valamint az adott közvetítő által képviselt adóalanyokat kizárja a behozatali szabályozásból.
Kizárólag az azonosítót kiadó tagállam jogosult törölni a közvetítőt az azonosítási nyilvántartásból.
Az azonosítót kiadó tagállam a törlésről szóló döntését bármely rendelkezésre álló információra alapozza, beleértve a bármely más tagállam által közölt információkat is.
A közvetítőnek az azonosítási nyilvántartásból való törlése azt a napot követő hónap első napjától lép hatályba, amelyen az azonosítót kiadó tagállam a közvetítőt és az általa képviselt adóalanyokat a törlésről elektronikus úton tájékoztatta, kivéve a következő esetekben:
a)ha a törlés oka a gazdasági tevékenység székhelyének vagy az állandó telephelynek a megváltoztatása, a törlés e változtatás időpontjától hatályos;
b)ha a közvetítő törlésének oka a behozatali szabályozásra vonatkozó előírások rendszeres be nem tartása, a törlés azt a napot követő naptól lép hatályba, amelyen az azonosítót kiadó tagállam a közvetítőt és az általa képviselt adóalanyokat a törlésről elektronikus úton tájékoztatta.
58a. cikk
Amennyiben a különös szabályozás valamelyikét alkalmazó adóalany két évig a fogyasztás szerinti egyetlen tagállamban sem értékesített, illetve nyújtott a szabályozás hatálya alá tartozó terméket, illetve szolgáltatást, úgy kell tekinteni, hogy adóköteles tevékenysége a 2006/112/EK irányelv 363. cikkének b) pontja, 369e. cikkének b) pontja, 369r. cikke (1) bekezdésének b) pontja vagy 369r. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében megszűnt. Ez a megszűnés nem akadálya annak, hogy a valamely különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenységének újrakezdése esetén az adóalany alkalmazza bármelyik különös szabályozást.
58b. cikk
(1)Amennyiben az adóalanyt valamelyik különös szabályozásra vonatkozó előírások rendszeres be nem tartása miatt kizárják az érintett szabályozásból, az adóalany valamennyi tagállamban és valamennyi különös szabályozás alkalmazásából kizárt azon bevallási időszakot követően két évig, amelyben kizárták a szabályozásból.
Az első albekezdés azonban nem alkalmazandó a behozatali szabályozás esetében, ha az előírások rendszeres be nem tartása miatt zárták ki az adóalany megbízásából eljáró közvetítőt.
Amennyiben a közvetítőt a behozatali szabályozásra vonatkozó előírások rendszeres be nem tartása miatt törölték az azonosítási nyilvántartásból, a nyilvántartásából való törlés hónapját követően két évig nem járhat el közvetítőként.
(2)Legalább a következő esetekben úgy kell tekinteni, hogy az adóalany vagy a közvetítő a 2006/112/EK irányelv 363. cikkének d) pontja, 369e. cikkének d) pontja, 369r. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 369r. cikke (2) bekezdésének c) pontja vagy 369r. cikke (3) bekezdésének d) pontja értelmében rendszeresen nem tartja be a valamely különös szabályozásra vonatkozó előírásokat:
a)amennyiben az azonosítót kiadó tagállam három egymást követő bevallási időszakra vonatkozóan a 60a. cikk szerinti figyelmeztetést küldött meg az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek, és a héabevallást a figyelmeztetések kiküldésétől számított tíz napon belül egyik bevallási időszakra vonatkozóan sem nyújtotta be;
b)amennyiben három egymást követő bevallási időszakra vonatkozóan az azonosítót kiadó tagállam a 63a. cikk szerinti figyelmeztetéseket küldött meg az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek, és az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő a figyelmeztetések kiküldésétől számított tíz napon belül nem fizette be az esedékes héa teljes összegét egyik bevallási időszakra vonatkozóan sem, kivéve, ha a fennmaradó be nem fizetett összeg valamennyi bevallási időszak vonatkozásában kevesebb, mint 100 EUR;
c)amennyiben az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő az azonosítót kiadó tagállam kérésére és az azonosítót kiadó tagállam által ezt követően küldött figyelmeztetést követően egy hónappal sem bocsátotta elektronikus úton rendelkezésre a 2006/112/EK irányelv 369., 369k. és 369x. cikkeiben említett nyilvántartást.
58c. cikk
Amennyiben az adóalanyt kizárják a nem uniós vagy az uniós szabályozásból, az adóalany a kizárás hatályossá válásának időpontját követően értékesített termékekkel vagy nyújtott szolgáltatásokkal összefüggően felmerülő, héával kapcsolatos valamennyi kötelezettséget közvetlenül az érintett fogyasztás szerinti tagállam adóhatóságai felé teljesíti.
7. alszakasz
Héabevallás
59. cikk
(1)A 2006/112/EK irányelv 364., 369f. vagy 369s. cikke értelmében vett minden bevallási időszak önálló bevallási időszak.
(2)Amennyiben az 57d. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban a nem uniós vagy az uniós szabályozás az első termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás időpontjától alkalmazandó, az adóalanynak külön héabevallást kell benyújtania arra a naptári negyedévre vonatkozóan, amelyben az első szolgáltatást nyújtotta vagy az első termékértékesítést végezte.
(3)Amennyiben egy adóalanyt valamely bevallási időszak folyamán a nem uniós vagy az uniós különös szabályozás keretében nyilvántartásba vettek, akkor héabevallást kell benyújtania, és teljesítenie kell a megfelelő befizetéseket az azonosítót kiadó tagállam részére mindegyik szabályozás keretében, az adott szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítések, illetve szolgáltatásnyújtások és az érintett időszak tekintetében.
(4)Amennyiben az azonosítót kiadó tagállamnak az 57f. cikk szerinti megváltoztatása az adott bevallási időszak első napját követően történik, az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek mind az előző, mind az új – azonosítót kiadó – tagállam számára be kell nyújtania a héabevallást, és teljesítenie kell a megfelelő befizetéseket külön-külön azon időszakok során értékesített termékek vagy nyújtott szolgáltatások tekintetében, amelyek alatt a tagállamok az azonosítót kiadó tagállamoknak minősültek.
59a. cikk
Amennyiben a valamely különös szabályozást alkalmazó adóalany egy adott bevallási időszakban egyetlen fogyasztás szerinti tagállamban sem értékesít, illetve nyújt a különös szabályozás hatálya alá tartozó terméket, illetve szolgáltatást, és a korábbi bevallásokkal kapcsolatban nem kell benyújtani helyesbítést, az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek olyan héabevallást kell benyújtania, amelyből kiderül, hogy az említett időszak során nem történt termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás (nullás héabevallás).
60. cikk
A különös szabályozás szerinti héabevallásban szereplő összeg nem kerekíthető sem lefelé, sem felfelé a legközelebbi egész pénzegységre. A héa pontos összegét kell bevallani és befizetni.
60a. cikk
Az azonosítót kiadó tagállam elektronikus úton figyelmezteti a 2006/112/EK irányelv 364., 369f. vagy 369s. cikke szerinti héabevallás benyújtását elmulasztó adóalanyokat vagy a megbízásukból eljáró közvetítőket a bevallás benyújtására vonatkozó kötelezettségükre. Az azonosítót kiadó tagállam a bevallás benyújtása esedékességének napját követő tizedik napon figyelmeztetést küld meg, és tájékoztatja a többi tagállamot a figyelmeztetés megküldéséről.
Bármely ezt követő figyelmeztetés, illetve a héa megállapítása és behajtása érdekében tett lépés az érintett fogyasztás szerinti tagállam felelősségi körébe tartozik.
A fogyasztás szerinti tagállam által megküldött figyelmeztetések vagy megtett lépések ellenére az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek a héabevallásokat az azonosítót kiadó tagállam számára kell benyújtania.
61. cikk
(1)
A 2020. évi utolsó bevallási időszakra vagy az azt megelőző bevallási időszakokra vonatkozó héabevallás benyújtását követően az abban szereplő adatok utólagos megváltoztatására kizárólag az adott bevallás módosítása révén kerülhet sor, későbbi bevallásokban történő kiigazításuk révén nem.
A 2021. évi első bevallási időszakra és az azt követő időszakokra vonatkozó héabevallás benyújtását követően az abban szereplő adatok utólagos megváltoztatására kizárólag későbbi bevallásokban történő kiigazításuk révén kerülhet sor.
(2)
Az (1) bekezdésben említett módosításokat az eredeti bevallás benyújtása esedékességének időpontjától számított három évig terjedő időszakon belül kell elektronikus úton eljuttatni az azonosítót kiadó tagállamnak.
Ez nem érinti azonban a fogyasztás szerinti tagállamnak az adómegállapításra és a módosításokra vonatkozó szabályait.
61a. cikk
(1)Az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő a záró héabevallást és a korábbi bevallásokkal kapcsolatos késedelmes benyújtásokat, valamint a megfelelő befizetéseket azon tagállamban kell benyújtania vagy teljesítenie, amely az adott megszüntetés, kizárás vagy változtatás előtt az azonosítót kiadó tagállam volt, amennyiben:
a)az adóalany megszünteti valamely különös szabályozás alkalmazását;
b)az adóalanyt kizárták a különös szabályozások valamelyikének igénybevételére jogosult adóalanyok köréből;
c)az adóalany az 57f. cikkel összhangban megváltoztatja az azonosítót kiadó tagállamot.
A záró héabevallás benyújtását követően a záró héabevallással vagy a korábbi bevallásokkal kapcsolatos valamennyi helyesbítést közvetlenül az érintett fogyasztás szerinti tagállam adóhatóságainak kell benyújtani.
(2)A közvetítőnek valamennyi általa képviselt adóalany tekintetében a záró héabevallást, valamint a korábbi bevallásokkal kapcsolatos minden késedelmes benyújtást, valamint a megfelelő befizetéseket azon tagállamban kell benyújtania vagy teljesítenie, amely a törlés vagy a változtatás előtt az azonosítót kiadó tagállam volt, amennyiben:
a)a közvetítőt törölték az azonosítási nyilvántartásból;
b)az 57f. cikk (2) bekezdésével összhangban megváltoztatja az azonosítót kiadó tagállamot.
A záró héabevallás benyújtását követően a záró héabevallással vagy a korábbi bevallásokkal kapcsolatos valamennyi helyesbítést közvetlenül az érintett fogyasztás szerinti tagállam adóhatóságainak kell benyújtani.
7a. alszakasz
Behozatali szabályozás – adóztatandó tényállás
61b. cikk
A 2006/112/EK irányelv 369n. cikkének alkalmazásában a fizetés elfogadásának időpontja az az időpont, amikor a behozatali szabályozást alkalmazó adóalany vagy a megbízásából eljáró személy, vagy a 2006/112/EK irányelv 14a. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a terméket elektronikus felületen keresztül értékesítő megkapja a fizetési visszaigazolást, a fizetési jóváhagyás üzenetét vagy a vevő fizetés iránti kötelezettségvállalását függetlenül attól, hogy a tényleges kifizetésre mikor került sor.
8. alszakasz
Pénznem
61c. cikk
Amennyiben az azonosítót kiadó tagállam, amelynek pénzneme nem az euro, előírja, hogy a héabevallás a saját nemzeti pénznemében készüljön, ezen előírás valamennyi, különös szabályozást alkalmazó adóalany héabevallására alkalmazandó.
9. alszakasz
Adófizetés
62. cikk
A 63a. cikk harmadik albekezdése és a 63b. cikk sérelme nélkül, az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő az azonosítót kiadó tagállam részére teljesíti a befizetéseket.
Az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő által a 2006/112/EK irányelv 367., 369i. vagy 369v. cikke szerint befizetett héa összegének az említett irányelv 364., 369f. vagy 369s. cikke alapján benyújtott héabevalláshoz kell kapcsolódnia. Az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő által befizetett összeget kizárólag ehhez a bevalláshoz kapcsolódóan lehet később módosítani, és azt nem lehet egy másik bevalláshoz kapcsolni, vagy egy későbbi bevallásban módosítani. Minden egyes befizetés esetében meg kell adni a kapcsolódó bevallás hivatkozási számát.
63. cikk
Ha az azonosítót kiadó tagállam a 2006/112/EK irányelv 364., 369f. vagy 369s. cikke szerinti héabevallás alapján fizetendő összegnél magasabb összeget szedett be, a többletet közvetlenül az érintett adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek téríti vissza.
Ha az azonosítót kiadó tagállam egy később hibásnak bizonyuló héabevallásra tekintettel részesült befizetésben, és az érintett tagállam az összeget már elosztotta a fogyasztás szerinti tagállamok között, akkor az esetleges többletből e fogyasztás szerinti tagállamok a rájuk eső részt közvetlenül térítik vissza az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek.
Amennyiben azonban a többletfizetések a 2018. évi utolsó bevallási időszakra vagy az azt megelőző bevallási időszakokra vonatkoznak, az azonosítót kiadó tagállam a 904/2010/EU rendelet 46. cikke (3) bekezdésének megfelelően visszatartott összeg arányos részét téríti vissza, a fogyasztás szerinti tagállam pedig a többletfizetés és az azonosítót kiadó tagállam általi visszatérítés összegének különbözetét téríti vissza.
A fogyasztás szerinti tagállam elektronikus úton tájékoztatja az azonosítót kiadó tagállamot a visszatérített összegekről.
63a. cikk
Amennyiben az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő a 2006/112/EK irányelv 364., 369f. vagy 369s. cikke alapján héabevallást nyújt be, befizetés azonban nem történik, vagy a befizetés összege kevesebb, mint a bevallásban szereplő összeg, az azonosítót kiadó tagállam azon napot követő tizedik napon, amelyen a fizetést legkésőbb teljesíteni kellett volna, a 2006/112/EK irányelv 367., 369i. vagy 369v. cikkével összhangban elektronikus úton figyelmezteti az adóalanyt vagy a megbízásából eljáró közvetítőt a fennálló héatartozásra.
Az azonosítót kiadó tagállam elektronikus úton tájékoztatja a fogyasztás szerinti tagállamokat a figyelmeztetés megküldéséről.
Minden ezt követő figyelmeztetés és a héa behajtása érdekében tett lépés az érintett fogyasztás szerinti tagállam felelősségi körébe tartozik. Amennyiben az ilyen jellegű további figyelmeztetéseket a fogyasztás szerinti tagállam küldte meg, a héát e tagállam részére kell teljesíteni.
A fogyasztás szerinti tagállam elektronikus úton tájékoztatja az azonosítót kiadó tagállamot a figyelmeztetés megküldéséről.
63b. cikk
Amennyiben a héabevallást nem nyújtották be, vagy a héabevallást későn nyújtották be, vagy az hiányos vagy hibás, továbbá ha a héabefizetés késedelmes, a fogyasztás szerinti tagállam hatáskörébe tartozik a kamat, a bírság és az egyéb díjak kiszámítása és kivetése. Az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő az ilyen kamatokat, büntetéseket és más díjakat közvetlenül a fogyasztás szerinti tagállamnak teljesíti.
10. alszakasz
Nyilvántartás
63c. cikk
(1)
Annak érdekében, hogy a 2006/112/EK irányelv 369. és 369k. cikke értelmében kellőképp részletesnek minősüljön, az adóalany által vezetett nyilvántartásnak az alábbi információkat kell tartalmaznia:
a)a fogyasztás szerinti tagállam, amelynek területén a terméket értékesítik, illetve a szolgáltatást nyújtják;
b)a szolgáltatások típusa vagy az értékesített termékek mennyisége és meghatározása;
c)a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás időpontja;
d)az adóalap, a pénznem megadásával;
e)az adóalap esetleges további növelése vagy csökkentése;
f)az alkalmazott héamérték;
g)a fizetendő héa összege, a pénznem megadásával;
h)a teljesítés időpontja és a kapott ellenérték;
i)adott esetben a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítése előtt kapott előlegek;
j)amennyiben számlakibocsátásra kerül sor, a számlán szereplő információk;
k)szolgáltatások esetében az igénybevevő letelepedési helyének, illetve állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helyének meghatározására szolgáló információ, termékek esetében a vevő részére feladott vagy elfuvarozott termék kiindulási és érkezési helyének meghatározására szolgáló információ;
l)a termék lehetséges visszaküldésének bizonyítéka, például az adóalap és az alkalmazott héamérték.
(2)
Annak érdekében, hogy a 2006/112/EK irányelv 369x. cikke értelmében kellőképp részletesnek minősüljön, az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő által vezetett nyilvántartásnak az alábbi információkat kell tartalmaznia:
a)a fogyasztás szerinti tagállam, amelynek területén a terméket értékesítik;
b)az értékesített termékek mennyisége és meghatározása;
c)a termékértékesítés időpontja;
d)az adóalap, a pénznem megadásával;
e)az adóalap esetleges további növelése vagy csökkentése;
f)az alkalmazott héamérték;
g)a fizetendő héa összege, a pénznem megadásával;
h)a teljesítés időpontja és a kapott ellenérték;
i)adott esetben a termékértékesítés teljesítése előtt kapott előlegek;
j)amennyiben számlakibocsátásra kerül sor, a számlán szereplő információk;
k)a vevő részére feladott vagy elfuvarozott termék kiindulási és érkezési helyének meghatározására szolgáló információ;
l)a termék lehetséges visszaküldésének bizonyítéka, például az adóalap és alkalmazott héamérték;
m)egyedi küldeményazonosító vagy egyedi ügyletazonosító.
(3)
Az (1) és (2) bekezdésben említett információkat az adóalanynak vagy a megbízásából eljáró közvetítőnek oly módon kell nyilvántartania, hogy az késedelem nélkül és minden egyes értékesített termék vagy nyújtott szolgáltatás tekintetében elektronikus úton rendelkezésre bocsátható legyen.
Ha az adóalanynak vagy a megbízásból eljáró közvetítőnek kérésre elektronikus úton be kell nyújtani a 2006/112/EK irányelv 369., 369k. és 369x. cikkében említett nyilvántartást, és a kéréstől számított 20 napon belül nem nyújtja be, az azonosítót kiadó tagállam figyelmezteti az adóalanyt vagy a megbízásból eljáró közvetítőt a nyilvántartás benyújtására. Az azonosítót kiadó tagállam elektronikus úton tájékoztatja a fogyasztás szerinti tagállamokat a figyelmeztetés megküldéséről.”.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.
A tagállamok mindazonáltal lehetővé teszik, hogy az adóalanyok és a megbízásukból eljáró közvetítők a különös szabályozások keretében történő nyilvántartásba vétel céljából 2020. október 1-jétől benyújthassák a 2006/112/EK irányelv 360., 369c. vagy 369o. cikkében előírt információkat.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök