INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•Indokok és célok

E javaslat a „Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára – A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret” című bizottsági közleményben 1 körvonalazott többéves pénzügyi keret részét képezi. A közlemény a „Szomszédság és a világ” fejezete alatt meghatározza az EU külső tevékenységi programjainak fő prioritásait és általános költségvetési keretét. Ebbe beletartozik az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III).

Ez a javaslat az IPA III 2021. január 1-jétől történő alkalmazását írja elő. A javaslat a 27 tagállamú Európai Unióra vonatkozóan kerül előterjesztésre. Ez összhangban van az Egyesült Királyság arra vonatkozó szándékával, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján kilépjen az Európai Unióból és az Euratomból. Az Európai Tanács a bejelentést 2017. március 29-én kapta meg.

Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke úgy rendelkezik, hogy bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak – értékeit, és elkötelezett azok érvényesítése mellett. Az uniós csatlakozás iránti kérelmet benyújtott európai állam csak akkor válhat az Unió tagjává, ha megerősítést nyert, hogy teljesíti az Európai Tanács 1993. júniusi koppenhágai ülésén megállapított tagsági kritériumokat (a koppenhágai kritériumok), és amennyiben az Unió rendelkezik kapacitással az új tag integrálására.

A koppenhágai kritériumok az alábbiakra vonatkoznak:

·a demokráciát garantáló intézmények stabilitása, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a kisebbségek tiszteletben tartása és védelme,

·a működő piacgazdaság megléte, és az Unión belüli verseny nyomásával, illetve az uniós piaci erőkkel szembeni helytállás képessége, valamint

·a Szerződések szerinti jogok mellett az azokban meghatározott kötelezettségek – ideértve a politikai, gazdasági és monetáris egységre való törekvéssel történő azonosulást – vállalására való képességek.

A bővítési folyamat meghatározott kritériumokra, valamint szigorú és igazságos feltételrendszerre épül. Minden egyes tagjelölt vagy potenciális tagjelölt értékelése az érdemei szerint történik. Az elért előrehaladás értékelése, valamint a hiányosságok azonosítása azt célozza, hogy ösztönzést és iránymutatást biztosítson a tagjelöltek vagy potenciális tagjelöltek számára a szükséges messze ható reformok végrehajtásához. Ahhoz, hogy a bővítés kilátása reálissá válhasson, továbbra is nagyon fontos az „alapvető feladatok elsődlegességének elve” 2 melletti szilárd elkötelezettség. A bővítési folyamat megerősíti Európában a békét, a demokráciát és a stabilitást, és kedvezőbb helyzetet teremt az Unió számára a globális kihívások kezeléséhez. A bővítési folyamat átalakító ereje messzemenő politikai és gazdasági reformokat eredményez a bővítési folyamatban részt vevő partnereknél, ami az Unió egészének a javát is szolgálja. A csatlakozás irányába történő előrehaladás annak függvénye, hogy az egyes, csatlakozni kívánó államok milyen mértékben tartják tiszteletben az uniós értékeket, és milyen mértékben képesek vállalni a politikai, az intézményi, a jogi, a közigazgatási és a gazdasági rendszereiknek az Unió szabályaihoz, normáihoz, szakpolitikáihoz és gyakorlatához való hozzáigazítása által megkövetelt reformokat.

2015 novemberében a Bizottság előterjesztette az uniós bővítési politikával kapcsolatos középtávú stratégiát 3 , amely jelenleg is érvényes. A jelenlegi bővítési menetrend a nyugat-balkáni partnereket és Törökországot öleli fel. Elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások a következő tagjelölt országokkal: Törökország (2005), Montenegró (2012) és Szerbia (2014). Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 2005 óta tagjelölt ország, Albánia pedig 2014-ben kapott tagjelölti státuszt. Bosznia-Hercegovina (amely uniós csatlakozási kérelmét 2016 februárjában nyújtotta be) és Koszovó 4* (amellyel a stabilizációs és társulási megállapodás 2016 áprilisában lépett hatályba) potenciális tagjelöltek. 2018. április 17-én az Európai Bizottság az eddig elért előrehaladás fényében javasolta a Tanácsnak, hogy kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal és Albániával. Ez fenntartaná és elmélyítené a jelenlegi reformok lendületét.

Az Európai Bizottság Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal című közleményében 5 ismételten megerősítette, hogy az érdemek alapján az uniós tagság szilárd perspektíváját kínálja a Nyugat-Balkán számára. Ez az egész Nyugat-Balkán számára erős bátorító üzenet, amely jelzi, hogy az Unió elkötelezett európai jövőjük mellett.

A Bizottság nyitott és építő párbeszédet tartott fenn Törökországgal és kihasznált minden alkalmat annak hangsúlyozására, hogy Törökország uniós csatlakozás melletti kinyílvánított elkötelezettségét a megfelelő intézkedéseknek és reformoknak kell alátámasztaniuk. A Bizottság továbbra is készen áll együttműködni Törökországgal számos kulcsfontosságú, közös érdeklődésre számot tartó területen. Idetartoznak a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, az energiaügy, a közlekedés, a migráció és menekültügy, a külpolitika, a biztonság és a terrorizmus elleni küzdelem.

Három kulcsfontosságú elem szolgált iránytűként e rendeletjavaslathoz:

·A 2021–2027 közötti időszakra az IPA III (Előcsatlakozási Támogatási Eszköz) keretéül egyértelműen az új nyugat-balkáni stratégiának kell szolgálnia, és az IPA III-nak tükröznie kell a Törökországgal való kapcsolatok alakulását. Az IPA III az új stratégia célkitűzéseit tükrözi annak érdekében, hogy:

·maximalizálja a stratégiában ismertetett kiemelt kezdeményezések hatását,

·elősegítse a Nyugat-Balkánon zajló átalakulási folyamatokat az elkövetkező időszakban,

·erőteljes gazdasági reformprogramokat hajtson végre, valamint

·újra középpontba állítsa a jövőbeli tagsághoz szükséges reformokat.

·A nyugat-balkáni stratégia legalább néhány tagjelölt esetében potenciális csatlakozási dátumot is megjelöl azzal a szigorú feltétellel, hogy valamennyi feltételnek teljesülnie kell. A pénzügyi eszközöknek rendelkezésre kell állniuk a csatlakozás előtti években szükséges előkészületek és beruházások támogatása céljából. Ebbe beletartozik az előcsatlakozási státuszról a tagállami státuszra való fokozatos és zökkenőmentes áttérés biztosítása. Ez azt is szükségessé teszi a partnerek számára, hogy kifejlesszék az uniós források felvételéhez szükséges kapacitásokat, különösen a mezőgazdasági és kohéziós politika végrehajtása érdekében.

·Az IPA II végrehajtása még most is folyamatban van, és ezt a folyamatosságot fenn kell tartani.

A politikai prioritások tekintetében az IPA III a releváns bővítési politikai és stratégiai dokumentumokban meghatározott kulcsfontosságú prioritások köré épül majd. Ezek a következők: a jogállamiság, az alapvető jogok és a kormányzás, a társadalmi-gazdasági fejlődés, az Uniós szakpolitikák és vívmányok; az emberek közötti kapcsolatok és a megbékélés, a jószomszédi viszony és a regionális együttműködés. Ezek már szerepeltek az IPA II-ben, azonban más kulcsfontosságú kihívások, mint például a migráció, a biztonság, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás jobban előtérbe kerülnek a javaslatban.

•Összhang a meglévő szakpolitikai rendelkezésekkel

A Bizottság ezzel párhuzamosan a külső finanszírozási eszközök jelentős egyszerűsítését is javasolja. Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz célkitűzései azonban továbbra is lényegesen eltérnek az Unió külső tevékenységének általános célkitűzéseitől, mivel az IPA célja a partnerek felkészítése és csatlakozási folyamatuk támogatása. Lényeges ezért fenntartani egy külön a bővítési politika támogatását szolgáló eszközt, annak biztosításával, hogy az kiegészítse az Unió külső tevékenységének általános célkitűzéseit, különösen ami a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (a továbbiakban: NDICI) 6 célkitűzéseit illeti.

Ez a javaslat lehetővé teszi az Unió számára, hogy továbbra is teljesíteni tudja az előcsatlakozási célkitűzéseket. A jelenlegi külső finanszírozási eszközökhöz hasonlóan az IPA III-nak továbbra is egy olyan felhatalmazó rendeletnek kell lennie, amely a csatlakozásra való felkészülés során elérendő célkitűzéseket határozza meg, miközben megkönnyíti a támogatásnak az egyes tagjelöltek szükségleteihez történő igazítását.

Amint arra rámutattunk a külső tevékenységi eszközökre vonatkozóan lefolytatott félidős felülvizsgálat 7 során, az IPA II betöltötte szerepét és helytállónak bizonyult. Ezért csak minimális változtatások javasolására került sor. A legfőbb változtatás, hogy a célkitűzéseket szerkezetét át kell alakítani a teljesítmény mérésére vonatkozó általános célkitűzéssel összhangban.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

E rendelet végrehajtása során biztosítani kell a többi releváns uniós szakpolitikával és programmal való következetességet.

A javaslat az előcsatlakozást továbbra is a külső tevékenységi politika kulcsfontosságú elemeként határozza meg. Az IPA III továbbra is szorosan fog kapcsolódni más külső tevékenységi programokhoz is.

A bővítési folyamat kiterjeszti az Unió belső politikáit a bővítési partnerekre. Ez hozzájárul többek között a következőkhöz:

·a belső piac, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség és a transzeurópai energia- és közlekedési hálózatok kiterjesztéséhez,

·a munkahelyteremtéshez, a készségek fejlesztéséhez, az oktatáshoz és a társadalmi befogadáshoz, valamint a szegénység csökkentéséhez,

·a környezet védelméhez és az országhatárokon átterjedő szennyezés csökkentéséhez,

·a közös agrárpolitikával és a közös halászati politikával történő összehangoláshoz;

·az energiaforrások diverzifikálásához és az energiabiztonság garantálásához való erőfeszítésekhez, ideértve a megújuló energiák kifejlesztését és az energiahatékonyság előmozdítását, valamint a körforgásos gazdaságra való áttérést, a katasztrófákkal szembeni ellenálló-képesség és a kockázatmegelőzés és a katasztrófavédelem javítását, valamint

·a tengerpolitikák, a tudományos kiválóság és a digitális menetrend integráltabbb és stratégiaibb szemléletét célzó erőfeszítésekhez.

Ezenkívül az Unió éghajlatpolitikájához és jogszabályaihoz történő konvergencia jelentős hasznot hoz a bővítési partnerek számára az éghajlatváltozás hatásainak nagyon kiszolgáltatott régióban végrehajtott, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó fejlesztés és a zöldebb munkahelyek létrehozása révén.

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslat az éghajlat-politikai szempontok erőteljesebb érvényesítését javasolja az összes uniós programban azon általános célkitűzés érdekében, hogy az uniós kiadások 25 %-a hozzájáruljon az éghajlat-politikai célok eléréséhez. Az IPA III hozzájárulását ezen általános célkitűzés eléréséhez egy uniós éghajlati markerrendszer követi majd nyomon, megfelelő bontásban, pontosabb módszertani eszközöket is alkalmazva, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak. A Bizottság továbbra is évente ismertet majd információkat kötelezettségvállalási előirányzatok formájában az éves költségvetés-tervezet keretében.

A program éghajlati célkitűzésekhez való hozzájárulásában rejlő potenciál maradéktalan kihasználásának elősegítése érdekében a Bizottság törekszik arra, hogy releváns intézkedéseket határozzon meg a program előkészítési, végrehajtási, felülvizsgálati és értékelési folyamatai során.

A program ezért komplementaritásra törekszik majd az uniós programok széles körével. Ezek közé tartoznak:

·a belső szakpolitikai programok (szinergikus hatások a biztonsági, migrációs, kutatási és innovációs politikákkal, a környezet- és éghajlat-politikákkal, a konnektivitási és energiapolitikákkal); valamint

·a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz, amely az összes külső finanszírozási eszközre vonatkozó közös szabályokat és egy közös beruházási elemet tart fenn, valamint egyszerűsíti a külső finanszírozási eszközök hozzájárulását az Erasmus külső dimenziójának támogatásához.

Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek továbbra is részesülnek a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz tematikus, különösen az emberi jogokat támogató programjaiból.

Az IPA a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközről szóló rendeletben (NDICI-rendeletben) meghatározott Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusznak is részét képzi majd, és hozzájárul a külső tevékenységi garancia tartalékfeltöltési igényeihez, ami az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteknél történő műveleteket illeti. A külső tevékenységi garancia, amelyet e rendelet és az NDICI finanszíroz majd, fedezni fogja a makroszintű pénzügyi támogatáshoz szükséges tartalékok feltöltési igényeit is az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteknél és a többi releváns országban előforduló fizetésimérleg-válságok kezelése céljából. A makroszintű pénzügyi támogatást szolgáló külső tevékenységi garancia céltartalékának arányban kell állnia az ezekben az országokban fennálló politikai kihívások és gazdasági instabilitás kezeléséhez szükséges mértékkel, melyhez referenciaként a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatában megállapított éves hitelezési volumen szolgálhat. E nem programozható támogatásnak az e rendeletben meghatározott többi támogatási módozatot kell kiegészítenie.

A tagjelölt országokkal és a potenciális tagjelöltekkel kötött stabilizációs és társulási megállapodások és más megállapodások révén az Unió aktívan ösztönzi a bővítési partnereket versenyjogi rendszerek létrehozására.

Európa biztonságosabbá tétele kiemelt helyet foglal el az Unió terveiben. Az előcsatlakozásra nyújtandó pénzügyi támogatás stratégiai irányultságának javítása hozzájárul a bővítési partnerek támogatásához a szervezett bűnözés és a korrupció megelőzésében és kezelésében, valamint a bűnüldözési és migrációkezelési, ezen belül határigazgatási képességeik erősítésében.

A bővítés révén az Unió súlya megnő és véleménye nagyobb súllyal esik latba a nemzetközi fórumokon. A Nyugat-Balkán és Törökország csatlakozási folyamata kapcsán tovább növekszik az Unió érdekeltsége és befolyása a Földközi-tenger és a Fekete-tenger régióiban, valamint a Duna medencéjében.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A bővítési politika az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkén alapul, amelyben az áll, hogy „Az Unió nemzetközi szintű fellépése azon elvekre épül, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését vezérelték, és arra irányul, hogy ezek érvényesülését a világ többi részén is előbbre vigye; ezek az alapelvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása.”

Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 212. cikkének (2) bekezdése.

•Szubszidiaritás

Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz egyedülállóan segíti a tagjelölt országokat és a potenciális tagjelölteket az uniós tagságára való felkészülésre vonatkozó cél elérésében. Ez a cél csak az Unió szintjén érhető el sikeresen.

Az előcsatlakozási támogatás hozzáadott értéke az általa alkalmazott eszközök alkalmazási körén is nyugszik. A Twinning és a TAIEX (technikai segítségnyújtási és információcsere eszköz) kezdeményezés intenzív alkalmazásával az egyes tagállamok szakértelme eljut az IPA-kedvezményezettekhez, elősegítve ezzel egyedi igényeik kielégítését. Hosszú távú kapcsolatok kiépítése egy tagállam hasonló partnerintézményeivel – ez a Twinning kézzelfogható eredménye.

Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz hatékonyan előmozdítja a területi együttműködést, például a határokon átnyúló programok, a transznacionális és régiók közötti együttműködési programok és a makroregionális stratégiák révén. A hozzáadott érték nyilvánvaló: megbékélés és bizalomépítés a Nyugat-Balkánon, a földrajzi és kulturális akadályok áthidalása és a jószomszédi viszonyok kialakulása. Ezek továbbra is mind a bővítési folyamat kulcsfontosságú ismérvei, amelyekkel kizárólag az uniós programok foglalkoznak, és más donorok nem.

•Arányosság

Az arányosság elvének megfelelően a javasolt rendelet nem lépi túl a célkitűzései eléréséhez szükséges mértéket.

3.A VISSZAMENŐLEGES ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok visszamenőleges értékelése / célravezetőségi vizsgálata

2016 végén az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz II (IPA II) félidős felülvizsgálatára került sor. Jóllehet a végrehajtása még korai szakaszban járt, a külső értékelés azt állapította meg, hogy az IPA II – az uniós prioritások és a kedvezményezettek szükségletei tekintetében – teljesítette célkitűzéseit. Az értékelő jelentés kiemelte, hogy az IPA II stratégiaibb jellegűvé vált elődjénél. A prioritások tekintetében egyre inkább a következőkre összpontosít:

-a kulcsfontosságú reformok előmozdítása, pl. a bővítési stratégia három „alapvető fontosságú eleme” (a jogállamiság és az alapvető jogok, a demokratikus intézmények megerősítése, valamint a közigazgatás reformja és a gazdasági kormányzás), továbbá

-a reformok eredményei a teljesítménymérési keret bevezetése révén.

Az IPA II a felmerülő válságokra és kihívásokra (például árvizek, migrációs és biztonsági problémák) való rugalmas reagálási kapacitását is bebizonyította.

Az IPA II növelte a teljesítményre és eredményekre helyezett hangsúlyt, de ez még tovább javítható: a mutatók minősége, a nyomonkövetési és értékelési keret helyi szintű kialakítása és a kedvezményezetteknél történő adatgyűjtés terén.

A jelentés azt is kiemelte, hogy az IPA II jól kiegészíti más eszközök, kiváltképpen a demokrácia és az emberi jogok előmozdításának európai eszközének (EIDHR) és a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköznek (IcSP) az intézkedéseit. Mindazonáltal a koordináció javítására van szükség a tervezési és programozási szakasz során.

A félidős felülvizsgálat megállapításainak figyelembevétele céljából az IPA III-nak a teljesítményt kellene az eszköz központi kérdéséve tennie. Hangsúlyosabban stratégiai programozás révén a javaslat várhatóan nagyobb mozgásteret hagy arra, hogy a teljes finanszírozás elosztása jobban tükrözze a kedvezményezettek reformok irányába tett vállalásait és előrehaladását. Rugalmasabb választ tesz majd lehetővé a kialakulóban lévő kihívásokra.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az érdekelt felekkel való konzultációra a szélesebb konzultációs eljárás során került sor, amely hozzájárult az összes külső fellépési eszköz félidős felülvizsgálatához. Háromfajta konzultációra került sor az érdekelt felekkel. Az értékelést végzők körülbelül 1000 strukturált vagy részben strukturált interjút készítettek az uniós intézmények, tagállamok és partnerek tisztviselőivel és képviselőivel. Számos szakmai műhelytalálkozóra került sor az értékeléstervezetek bemutatása és megvitatása céljából az Európai Parlament, a tanácsi munkacsoportok, a tagállami bizottságok, a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok résztvevőivel. 2017 elején nyilvános konzultációt tartottak. A célja az volt, hogy visszajelzéseket gyűjtsenek be az érdekelt felektől az eszközök értékeléséből származó megállapításokról, valamint a 2020 utáni külső tevékenységi eszközökről.

A megkérdezett érdekelt felektől származó főbb üzenetek az alábbiak voltak.

·Rugalmasság: az érdekelt felek egyetértettek abban, hogy a finanszírozási eszközöknek rugalmasabbnak kellene lenniük az előre nem látható kihívások és válságok kezelése érdekében. Mindenekelőtt kiemelték annak szükségességét, hogy könnyebb legyen a források régiók és támogatási eljárások közötti átrendezése. Azt is kiemelték azonban, hogy a rugalmasság növelése ne történjen a kiszámíthatóságnak, a partnerek felelősségvállalásának, illetve a hosszú távú fejlesztési célkitűzések elérésére való fókuszálásnak a rovására. Néhány válaszadó – a rugalmasság és a kiszámíthatóság biztosítása érdekében – az el nem különített tartalékok megfelelő nagysága mellett érvelt.

·Koherencia: az érdekelt felek szükségesnek tartották, hogy nagyobb koherenciát biztosítsanak az Unió belső és külső politikái között, valamint maguk a külső eszközök között. A legtöbbször azt javasolták, hogy az Unió töltsön be vezető szerepet az Unión belüli és kívüli különböző érdekelt felek közötti komplementaritás javítása érdekében.

·Egyszerűsítés: Az Unió komoly ösztönzést kapott az eszközök általános szerkezetének további egyszerűsítésére. Az EU-nak folytatnia kell az arra irányuló erőfeszítéseit is, hogy egyszerűsítse nehézkes adminisztratív és pénzügyi eljárásait.

·Tőkeáttétel: általános egyetértés volt az érdekelt felek között abban, hogy az innovatív finanszírozási eszközök fontos szerepet játszhatnak az uniós külső támogatás számára történő köz- és magánfinanszírozás mozgósítása terén.

Az IPA III létrehozására irányuló jelen rendeletjavaslat választ ad a megkérdezett érdekelt felek által kifejezett aggályok legtöbbjére.

-Nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé azáltal, hogy nem rögzíti a kezdetektől fogva a partnerek keretösszegeit. Az IPA programozási keretének a változó szükségleteken kell alapulnia, és egyensúlyt kell teremtenie a kiszámíthatóság és a teljesítményalapú finanszírozás között.

-A külső tevékenységi eszközök új szerkezete meg fogja könnyíteni a koherenciát és a szinergikus hatást az IPA III, valamint a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz között. Ez különösen igaz a tematikus és gyorsreagálási elemek esetében, amelyeket olyan kezdeményezéseknél kell alkalmazni, amelyek célkitűzéseit nem lehet hatékonyan elérni földrajzi programokkal.

-Az IPA III-nak tovább kell mozgósítania a nemzetközi pénzügyi szervezetek és más partnerek – köztük a magánszektor – áttételi potenciálját is. Az IPA III általános teljesítménymérési keretének megerősítésére és egyszerűsítésére kerül majd sor.

•Külső szakvélemény

A 2017 decemberében közzétett, a külső tevékenységi eszközökre kiterjedő félidős felülvizsgálati jelentés és a kapcsolódó bizottsági munkadokumentumok 8 nagyrészt a 2016–2017-es időszakban lefolytatott több független értékelési jelentésen alapultak (Eszközönként egy értékelés lefolytatására került sor, ez az Előcsatlakozási Támogatási Eszközre is igaz).

Ugyanakkor a Bizottság egy független jelentést is megrendelt azzal a céllal, hogy megvizsgálja a félidős felülvizsgálati jelentés által lefedett külső tevékenységi eszközöket és levonja belőlük a legfontosabb tanulságokat és következtetéseket 9 .

•Hatásvizsgálat

2018-ban a Bizottság egy hatásvizsgálatot folytatott le, amely azt elemezte, hogy mely külső tevékenységi eszközöket lehetne egyetlenegy átfogó eszközbe sűrítve racionalizálni.

A hatásvizsgálat elemezte a jelenlegi eszközök – az Európai Fejlesztési Alap, a fejlesztési együttműködési eszköz, az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz, a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz, a Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz és a Partnerségi Eszköz – racionalizálásának hatásait. A hatásvizsgálat megállapította, hogy az Előcsatlakozási Támogatási Eszköznek önálló eszköznek kell maradnia.

A hatásvizsgálatról a Szabályozói Ellenőrzési Testület 2018. április 27-én fenntartásokat tartalmazó pozitív véleményt adott.

A legfőbb fenntartások a javasolt „Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközre” vonatkoztak és mindenekelőtt annak irányítási struktúrájára, a több eszköz egy eszközbe történő beolvasztásának indokolására, az Európai Fejlesztési Alapnak az EU költségvetésébe történő integrálásának finanszírozására és szakpolitikai következményeire, a finanszírozási alapforgatókönyvre, a prioritásokra, az esetleges elkülönítésre, valamint a nyomonkövetési és értékelési keretekre. A hatásvizsgálat módosítására került sor a Szabályozói Ellenőrzési Testület által felvetett kérdések megoldása céljából. Meg kell jegyezni, hogy a Szabályozói Ellenőrzési Testület egyik fenntartása sem vonatkozott az IPA III létrehozásáról szóló rendeletjavaslatra vagy annak a szélesebb eszközzel való kölcsönhatására.

•Egyszerűsítés

Ez a javaslat minimális változtatásokat hajt végre a hatályos rendelethez képest. Az egyszerűsítés általános célkitűzéséhez az alábbi módokon járul hozzá.

·Koherenciát biztosít majd a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközzel. (A tematikus programok alkalmazására a földrajzi programok kiegészítéseként kerül majd sor, és a szóban forgó eszköz keretében létrehozott külső tevékenységi garanciára támaszkodik majd).

·Továbbra is egységes szabályozást fog alkalmazni a külső tevékenységre a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközben meghatározott pénzügyi szabályok alkalmazásával (ezek korábban a külső tevékenységre vonatkozó közös végrehajtási szabályokat tartalmazó külön rendeletben szerepeltek). Lehetőség szerint a költségvetési rendeleten alapul.

·A végrehajtás során a programozás megváltozott megközelítése csökkenteni fogja a Bizottság által elfogadott partner alapú programok számát. Ez a kedvezményezettek számára is egyszerűsítést fog eredményezni, akik képesek lesznek majd megfelelni a saját stratégiai dokumentumukkal meghatározott prioritásoknak, és akiknek nagyobb lesz a felelősségvállalása.

•Alapjogok

Az IPA III politikai prioritásai a releváns bővítési politikai és stratégiai dokumentumokban meghatározott kulcsfontosságú prioritások köré épülnek majd, és kiemelt hangsúlyt kap a jogállamiság elvének és az alapvető jogoknak a tisztelete.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

2018. május 2-i közleményében 10 az Európai Bizottság (jelenlegi árakon) 14 500 000 000 EUR összeg elkülönítését javasolta az új Előcsatlakozási Támogatási Eszköz számára a 2021–2027 közötti időszakra.

Az e javaslat részletes várható pénzügyi hatását a javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás tartalmazza.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A végrehajtást fel kell gyorsítani, különösen az első években, a szerződéskötések és a végrehajtás terén való struktúrális lemaradások elkerülése és a jelenlegi késedelmek fokozatos behozatala érdekében. A Bizottság kiemelt figyelmet fordít a kedvezményezettekkel megvalósítandó közvetett irányításra. A félidős értékelés azt mutatja, hogy ami a nagyobb felelősségvállalást illeti, a hatás pozitívnak mondható, azonban a szerződéskötési teljesítmény gyenge volt és nagy késedelmek voltak a végrehajtás során, különösen Törökországban.

A nyomon követésre a javaslatban meghatározott mutatók alapján kerül majd sor. Meghatározásra kerülnek majd a releváns teljesítménymutatók, amelyek bekerülnek az IPA programozási keretébe és arányos jelentéstételi követelményeket írnak elő az uniós források címzettjei számára. A bővítési jelentéseket kell összehasonlítási alapként használni az IPA III támogatás eredményeinek értékelésekor. A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a végrehajtás nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék.

A Bizottság rendszeresen figyelemmel kíséri tevékenységeit és áttekinti, hogy milyen mértékben sikerült már eredményeket elérni. Összhangban a 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 11 (22) és (23) bekezdésével, amelyben a három intézmény megerősítette, hogy a hatályos joganyag és szakpolitikák értékelésének kell a további intézkedési lehetőségek hatásvizsgálatainak alapját képeznie, a Bizottság egy félidős és egy végső értékelést végez majd. Az értékelések az eszközök gyakorlati hatásait egyfelől a releváns mutatók és célok alapján mérik fel, másfelől egy részletes elemzésre támaszkodva, amely azt vizsgálja, hogy az eszköz milyen mértékben tekinthető relevánsnak, eredményesnek, hatékonynak, valamint hogy kielégítő uniós hozzáadott értéket képvisel-e, és összhangban van-e az egyéb uniós szakpolitikákkal. Az értékelések tanulságokat is megfogalmaznak annak érdekében, hogy azonosítsák az esetleges hiányosságokat/problémákat, illetve a fellépések továbbfejlesztésének vagy az eredmények javításának lehetőségeit, valamint hogy hozzájáruljanak azok kiaknázásának/hatásának maximalizálásához.

Az értékelések észrevételekkel kísért megállapításait a Bizottság közli az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Ez a javaslat a lehetőségekhez mérten a többi uniós programhoz hasonló felépítést követi. Prioritást biztosít a külső tevékenységek egységes szabályozásának. Ezt jelenleg a külső tevékenységekre vonatkozó közös végrehajtási szabályok biztosítják, amelyeket a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközbe integráltak. Az egyszerűsítéssel járó előnyök megtartása érdekében a javaslat a lehető legnagyobb mértékben a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközre történő kereszthivatkozásokkal él.

Az I. fejezet meghatározza az eszköz alkalmazási körét és kidolgozza a fogalommeghatározásokat, célkitűzéseket, a költségvetést és a több programot érintő rendelkezéseket. A fogalommeghatározásokat összehangolták a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközzel, ezzel egyidejűleg kiemelt figyelmet kapott a költségvetési rendelettel való átfedések elkerülése. A célkitűzések nagyrészt hasonlóak maradtak az előző IPA II által kitűzött célokkal, csak annyi változott, hogy a célok koherensebben strukturáltak, tükrözve a teljesítményalapú költségvetés-tervezés általános szándékait: az egyedi célkitűzésekhez rendelik a költségvetési juttatásokat (Címek). A lehető legnagyobb rugalmasság fenntartása érdekében a költségvetés egy végösszeggel van jelölve. E szabály alóli kivétel a határokon átnyúló programokban tervbe vett kiadások maximális összegének jelölése, a kiadások jelenlegi mértékének fenntartása érdekében. A több programot érintő rendelkezések hozzájárulnak az egyszerűsítés általános céljához, egyértelműen jelezve, hogy milyen egységes szabályozást kell alkalmazni, amikor az IPA III más programokhoz járul hozzá.

A II. fejezet az általános szakpolitikai kerettel való következetességet biztosítja. A fejezet a tagállamokkal való szoros együttműködésre irányuló kötelezettségvállalást is taglalja, aminek célja a koherencia és a donorok koordinációjának biztosítása.

A III. fejezet részletezi a végrehajtás – az IPA III programozási keretének meghatározásától az éves és többéves cselekvési tervek és intézkedések elfogadásáig terjedő – különböző lépéseit. Az IPA programozási keret áthelyezi a hangsúlyt a partnerek keretösszegeiről a célkitűzések elérése terén nyújtott teljesítményre. A támogatást továbbra is a kedvezményezettek konkrét helyzetéhez kell igazítani, illetve céljait a szerint kell kialakítani. Mindazonáltal a méltányos elosztás elve mellett a támogatásokhoz való hozzáférésnek olyan kritériumokon kell alapulnia, mint a projekt/program kidolgozottsága, a várható hatás és a jogállamiság elvével, az alapvető jogokkal és a kormányzással kapcsolatos előrelépés. A teljesítményt díjazó mechanizmus ezért szervesen beépül az általános költségvetési juttatásokba.

A javaslat fenntartja az éves és többéves tervek elfogadására vonatkozó egységes szabályozást, amint az a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközben szerepel. Nincsenek nagyobb változások azokban a szabályokban, amelyek korábban a külső tevékenység közös végrehajtási szabályainak részét képezték.

A IV. fejezet olyan jogosultsági szabályokat vezet be a javaslatba, amelyeket előzőleg a külső tevékenységek közös végrehajtási szabályaiban határoztak meg.

Az V. fejezet taglalja, hogy a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközben meghatározott költségvetési garancia az IPA III kedvezményezettjeit is lefedi majd. Az IPA III keretében kidolgozott finanszírozási eszközök – nevezetesen a nyugat-balkáni beruházási keret – számára meghatározott irányítás lesz továbbra is felelős a garancia által fedezett műveletekért.

A VI. fejezet azokat a nyomonkövetési, értékelési és jelentéstételi szabályokat határozza meg, amelyek továbbra is a [Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközben] meghatározott egységes szabályok alá tartoznak.

A VII. fejezet a végleges és átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. A fennakadások elkerülése érdekében az IPA II-t továbbra is alkalmazni kell az azt létrehozó rendelet által finanszírozott műveletekre.

2018/0247 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 212. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 12 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 13 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A 231/2014/EU rendelet 14 2020. december 31-én hatályát veszti. Az Unió külső tevékenysége eredményességének fenntartása érdekében fenn kell tartani a külső támogatás tervezésének és végrehajtásának a keretét.

(2)Egy előcsatlakozási eszköz célkitűzései továbbra is lényegesen eltérnek az Unió külső tevékenységének általános célkitűzéseitől, mivel ezen eszköz célja az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek felkészítése jövőbeli uniós tagságukra, valamint a csatlakozási folyamatuk támogatása. Ezért lényeges egy külön a bővítés támogatását szolgáló eszköz megléte, annak egyidejű biztosításával, hogy az kiegészíti az Unió külső tevékenységének általános célkitűzéseit és különösen a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközt (a továbbiakban: NDICI).

(3)Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 49. cikke úgy rendelkezik, hogy bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely támogatja az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékeit. Az uniós csatlakozás iránti kérelmet benyújtott európai állam csak akkor válhat az Unió tagjává, ha megerősítést nyert, hogy teljesíti az Európai Tanács 1993. júniusi koppenhágai ülésén megállapított kritériumokat (a továbbiakban: koppenhágai kritériumok), illetve amennyiben a csatlakozás nem haladja meg az Uniónak az új tag integrálásával kapcsolatos kapacitását. A koppenhágai kritériumok a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitásával kapcsolatosak, továbbá a működő piacgazdaság meglétére és az Unión belüli verseny, illetve piaci erők által támasztott nyomás kezelésére, valamint a Szerződések szerinti jogok mellett az azokban meghatározott kötelezettségek – ideértve a politikai, gazdasági és monetáris unió céljaihoz való igazodást – vállalására való képességre vonatkoznak.

(4)A bővítési folyamat meghatározott kritériumokra, valamint szigorú és igazságos feltételrendszerre épül. Minden kedvezményezett értékelésére a saját érdemei alapján kerül sor. Az elért előrehaladás értékelése, valamint a hiányosságok azonosítása azt célozza, hogy ösztönzést és iránymutatást biztosítson az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek számára a szükséges messze ható reformok végrehajtásához. Ahhoz, hogy a bővítés kilátása reálissá válhasson, nagyon fontos ezután is az „alapvető feladatok elsődlegességének elve” 15 melletti szilárd elkötelezettség. A csatlakozás irányába való előrehaladás annak függvénye, hogy az egyes csatlakozni kívánók milyen mértékben tartják tiszteletben az uniós értékeket, és milyen mértékben képesek vállalni a politikai, az intézményi, a jogi, a közigazgatási és a gazdasági rendszereiknek az Unió szabályaihoz, normáihoz, szakpolitikáihoz és gyakorlatához való hozzáigazítása által megkövetelt reformokat.

(5)Az Unió bővítési politikája befektetés Európa békéjébe, biztonságába és stabilitásába. Fokozott gazdasági és kereskedelmi lehetőséget teremt az Unió és a csatlakozni kívánó országok kölcsönös előnyére. Az uniós tagság távlata erőteljes átalakító hatással bír, megszilárdítja a pozitív demokratikus, politikai, gazdasági és társadalmi változásokat.

(6)Az Európai Bizottság Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal című közleményében 16 ismételten megerősítette, hogy az érdemek alapján az uniós tagság szilárd perspektíváját kínálja a Nyugat-Balkán számára. Ez az egész Nyugat-Balkán számára erős bátorító üzenet, amely jelzi, hogy az EU elkötelezett a térség európai jövője mellett.

(7)A támogatást továbbá az Unió által az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel kötött megállapodásokkal összhangban kell nyújtani. A támogatásnak főleg arra kell összpontosulnia, hogy segítse az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteket a demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősítésében, az igazságszolgáltatási és a közigazgatási rendszer reformjában, az alapvető jogok tiszteletben tartásában, valamint a nemek közötti egyenlőség, a tolerancia, a társadalmi befogadás és a megkülönböztetésmentesség előmozdításában. A támogatásnak a szociális jogok európai pillérében 17 meghatározott kulcsfontosságú elveket és jogokat is támogatnia kell. A támogatásnak továbbra is a regionális, a makroregionális és a határokon átnyúló együttműködés, illetve a területfejlesztés előmozdítására irányuló erőfeszítéseik további támogatására kell irányulnia, többek között az Unió makroregionális stratégiáinak végrehajtása révén. Ezenkívül elő kell segítenie gazdasági és társadalmi fejlődésüket, gazdasági kormányzásukat, támogatva az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési tervet, többek között a regionális fejlesztési, mezőgazdasági és vidékfejlesztési, szociális és foglalkoztatási politikák végrehajtása, valamint a digitális gazdaság és társadalom fejlesztése révén, többek között A Nyugat-Balkánra vonatkozó digitális menetrend elnevezésű kiemelt kezdeményezéssel összhangban.

(8)Az Uniónak a tagállamok tapasztalatai alapján támogatnia kell a csatlakozás felé történő átmenetnek az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek számára előnyös módon történő megvalósítását. Az együttműködésnek különösen a tagállamok által a reformfolyamatok során szerzett tapasztalatok átadására kell irányulnia.

(9)Az Unió és az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek közötti, a biztonsággal kapcsolatos megerősített stratégiai és operatív együttműködés sarkalatos abból a szempontból, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen kezelni a biztonsági és terrorizmussal kapcsolatos fenyegetéseket.

(10)Alapvető fontosságú a migrációval – ezen belül a határigazgatással – kapcsolatos együttműködés fokozása, a nemzetközi védelemhez való jog biztosítása, a releváns információk megosztása, a migráció fejlesztési előnyeinek megerősítése, a legális és a munkaerő-migráció megkönnyítése, a határellenőrzés fokozása, az irreguláris migráció, az emberkereskedelem és a migránscsempészés elleni küzdelem terén tett erőfeszítéseink folytatása.

(11)A jogállamiság megerősítése – ideértve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcot – és a jó kormányzás – ideértve a közigazgatás reformját – az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek többsége esetében továbbra is a legfontosabb feladatok közé tartozik, és alapvető fontossággal bír a kedvezményezetteknek az Unióhoz való közelítése, illetve később az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljes körű vállalása szempontjából. Tekintettel az e területeken folytatott reformok hosszabb távú jellegére, illetve a felmutatható eredmények elérésének a szükségességére, az e rendelet keretében nyújtott pénzügyi támogatásnak a lehető legkorábban az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel szemben támasztott teljesítésére kell irányulnia.

(12)A részvételi demokrácia elvével összhangban a Bizottságnak az I. mellékletben felsorolt minden egyes kedvezményezett esetében ösztönöznie kell a parlamenti felügyeletet.

(13)Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteknek felkészültebbeknek kell lenniük az olyan globális kihívások kezelésére, mint a fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozás, és igazodniuk kell az Unió által ezen összetett kérdések kezelésére tett erőfeszítésekhez. Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit az Unió Párizsi Megállapodásnak és a fenntartható fejlesztési céloknak a végrehajtását érintő kötelezettségvállalásai is tükröznek, ez a program hozzá fog járulni az éghajlatvédelmi intézkedések valamennyi szakpolitikára kiterjedő érvényesítéséhez, valamint ahhoz, hogy az uniós költségvetés az összkiadásainak 25 %-ával támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. Az e program keretében végrehajtott műveletek várhatóan 16 %-kal járulnak hozzá a program éghajlat-politikai célkitűzéseket szolgáló teljes pénzügyi keretösszegéhez. A vonatkozó tevékenységek a program előkészítése és végrehajtása során kerülnek beazonosításra, és a programból tett általános hozzájárulásnak részét kell képeznie a vonatkozó értékeléseknek és felülvizsgálati eljárásoknak.

(14)Az ezen eszköz keretében végzett tevékenységnek támogatnia kell az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének végrehajtását, amely mellett az EU és tagállamai teljesen mértékben elkötelezettek, és amelyet az I. mellékletben felsorolt valamennyi kedvezményezett elfogadott.

(15)Ez a rendelet pénzügyi keretösszeget állapít meg a program teljes időtartamára vonatkozóan, amely [a hivatkozást frissíteni kell az új intézményközi megállapodás szerint: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 18 ], 17. pontja értelmében vett elsődleges referenciaösszeget jelent az éves költségvetési eljárás során az Európai Parlament és a Tanács számára.

(16)A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell támogatásuk szabályszerűségét, koherenciáját és kiegészítő jellegét, különösen a támogatási folyamat különböző fázisai során tartott rendszeres konzultációk és a vonatkozó információk gyakori megosztása révén. Meg kell tenni a szükséges lépéseket a többi donorral való jobb koordináció és kiegészítő jelleg biztosítása érdekében, többek között rendszeres konzultációk segítségével. Növelni kell a civil társadalom szerepét mind a kormányzati szervek segítségével végrehajtott programokban, mind pedig azokban, amelyekben az uniós támogatás közvetlen kedvezményezettjeiként vesznek részt.

(17)Az e rendelet keretében támogatandó megfelelő szakpolitikai területek célkitűzéseinek elérését célzó tevékenységekre vonatkozó prioritásokat a Bizottság által az Unió többéves pénzügyi keretének 2021–2027 közötti időtartamára vonatkozóan megállapított programozási keretben kell meghatározni, az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel partnerségben, a bővítési menetrend és az egyedi igényeik alapján, az e rendeletben meghatározott általános és egyedi célkitűzésekkel összhangban, és kellő figyelmet szentelve a vonatkozó nemzeti stratégiáknak is. A programozási keretnek meg kell határoznia a támogatandó területeket, támogatási területekenként indikatív allokációkkal, feltüntetve az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások becsült értékét is.

(18)Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek uniós tagság céljából tett reform-erőfeszítéseinek támogatása az Unió érdekében áll. A támogatás keretében kiemelt figyelmet kell fordítani az eredményekre, és ösztönzőket kell biztosítani azok számára, akik az előcsatlakozási támogatás eredményes végrehajtása és a tagsági kritériumok teljesítése felé vezető úton elért eredmények révén bizonyítják a reformok iránti elkötelezettségüket.

(19)Az előcsatlakozási alapoknak a Bizottság általi közvetlen irányításáról az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek általi közvetett irányítás felé való átmenetnek fokozatosnak kell lennie, és igazodnia kell ezeknek a kedvezményezettek az egyedi kapacitásaihoz. A támogatás keretében továbbra is igénybe kell venni az előcsatlakozási folyamat során bevált struktúrákat és eszközöket.

(20)Az Uniónak a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie külső tevékenysége hatásainak optimalizálása érdekében. Ezt az Unió külső tevékenységi eszközei közötti koherencia és kiegészítő jelleg, valamint az eszközök és az egyéb uniós szakpolitikák közötti szinergiák megteremtése révén kell elérni. Ez adott esetben a makroszintű pénzügyi támogatással való koherenciát és kiegészítő jelleget is magában foglalja.

(21)Annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a kombinált beavatkozások egy közös célkitűzés elérésével kapcsolatos hatását, e rendeletnek hozzá kell tudnia járulnia más programok alá tartozó intézkedésekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik.

(22)Az e rendeletből származó finanszírozást az Erasmus program nemzetközi dimenziójához tartozó intézkedések finanszírozására kell felhasználni, amelyeket az Erasmus rendelet 19 szerint kell végrehajtani.

(23)Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók. Ezek a szabályok a költségvetési rendeletben kerülnek meghatározásra, és különösen a költségvetés elkészítésére és – támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás, pénzügyi támogatás, költségvetés-támogatás, vagyonkezelői alapok, finanszírozási eszközök és költségvetési garanciák révén történő – végrehajtására vonatkozó eljárást határozzák meg, valamint előírják a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzését. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban és harmadik országokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint a hatékony uniós finanszírozás szempontjából.

(24)Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, az átalányfinanszírozás és az egységköltségek alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(25)Az Uniónak továbbra is közös szabályokat kell alkalmaznia a külső tevékenységek végrehajtására. Az Unió külső tevékenységei finanszírozására vonatkozó eszközeinek végrehajtására vonatkozó szabályokat és eljárásokat az (EU)… [NDICI] európai parlamenti és tanácsi rendelet határozza meg. További részletes rendelkezéseket kell meghatározni a specifikus helyzetekre, például a határokon átnyúló együttműködésre, a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztési szakpolitika területére.

(26)A külső tevékenységek végrehajtása gyakran rendkívül változékony környezetben történik, és folyamatos és gyors alkalmazkodást igényel az uniós partnerek alakuló szükségleteihez, illetőleg az emberi jogokat, a demokráciát és a jó kormányzást, a biztonságot és stabilitást, az éghajlatváltozást és környezetet, valamint az irreguláris migrációt és annak okait érintő globális kihívásokhoz. A kiszámíthatóság elvének és az új igényekre való gyors reagálás szükségességének összeegyeztetése következésképpen a programok pénzügyi végrehajtásának a változásokhoz való igazításával jár. Az Unió előre nem látható szükségletekre való reagálási képességének növelése érdekében – tiszteletben tartva az uniós költségvetés évenkénti meghatározására vonatkozó elvet – e rendeletnek fenn kell tartania a költségvetési rendelet által más szakpolitikák számára már lehetővé tett rugalmassági mechanizmusok alkalmazásának – nevezetesen a lekötött pénzeszközök átvitelének és újbóli lekötésének – lehetőségét annak érdekében, hogy biztosított legyen az uniós pénzeszközök hatékony felhasználása mind az uniós polgárok, mind az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek számára, így maximalizálva az Unió külső tevékenységi beavatkozásaihoz rendelkezésre álló uniós pénzeszközöket.

(27) Az új Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusznak (a továbbiakban: EFFA+) sikeres elődjére építve olyan integrált pénzügyi csomagot kell alkotnia, amely vissza nem térítendő támogatások, költségvetési garanciák és finanszírozási eszközök formájában világszintű finanszírozási kapacitást biztosít az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek részére is. Az e rendelet keretében végrehajtott műveletek irányítását továbbra is a nyugat-balkáni beruházási keretnek kell biztosítania.

(28)A külső tevékenységi garanciának támogatnia kell az EFFA+ műveleteket, és az IPA III-nak pedig hozzá kell járulnia az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek javát szolgáló műveletek tekintetében szükséges céltartalékokhoz, amelybe beletartoznak a makroszintű pénzügyi támogatási hitelekből származó feltöltési igények és kötelezettségek.

(29)Fontos biztosítani, hogy a határokon átnyúló együttműködési programok végrehajtása a külső tevékenységi programokban és a területi együttműködési rendeletben meghatározott kerettel koherens módon történjék. Külön társfinanszírozási rendelkezéseket kell meghatározni ebben a rendeletben.

(30)A 8. cikkben említett éves vagy többéves cselekvési tervek és intézkedések a költségvetési rendelet szerinti munkaprogramnak minősülnek. Az éves vagy többéves cselekvési tervek több, egyetlen dokumentumba rendezett intézkedésből állnak.

(31)A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 20 , a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel 21 , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 22 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel 23 összhangban az Unió pénzügyi érdekeit hatékony és arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv 24 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy jogalanynak, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, adott esetben az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek haladéktalanul jelentik a Bizottságnak a közigazgatási vagy jogi szempontból első ténymegállapítás tárgyát képező feltételezett csalást és egyéb szabálytalanságokat is, és tájékoztatják utóbbit a közigazgatási és jogi eljárások alakulásáról. A tagállamok bevált gyakorlataihoz való igazodás céljából ennek a jelentéstételnek elektronikus úton kellene történnie, a Bizottság által kidolgozott szabálytalanságkezelő rendszer alkalmazásával.

(32)A bővítési politika keretében bekövetkező változások vagy az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteknél előforduló jelentős fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a támogatások II. és III. mellékletben felsorolt tematikus prioritásainak módosítására és frissítésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(33)E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni különösen az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel való közvetett irányítás specifikus feltételei és struktúrája, valamint a vidékfejlesztési támogatás végrehajtása tekintetében. Ezeket a hatásköröket a [182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 25 ] megfelelően kell gyakorolni. Az e rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek megállapítása során figyelembe kell venni a korábbi előcsatlakozási támogatások irányítással és végrehajtással kapcsolatos tapasztalatait. Ezeket az egységes feltételeket az esetleges fejlemények függvényében módosítani kell.

(34)Az e rendelettel létrehozott bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie az 1085/2006/EK rendelet 26 , a 231/2014/EU rendelet szerinti jogi aktusok és kötelezettségvállalások, valamint a 389/2006/EK tanácsi rendelet 27 3. cikkének a végrehajtása tekintetében is.

(35)A meghozandó intézkedések azonnali alkalmazásának lehetővé tétele érdekében e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [kevesebb mint húsz napon belül] hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az „Előcsatlakozási Támogatási Eszköz” (a továbbiakban: IPA III) programot.

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós támogatás formáit, valamint az ilyen támogatás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

„határokon átnyúló együttműködés”: az EU tagállamai és az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek közötti, az I. mellékletben felsorolt két vagy több kedvezményezett közöttivagy az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek és [az NDICI-rendelet] I. mellékletében felsorolt országok és területek közötti együttműködés az [ETE-rendelet] 28 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő hivatkozás szerint.

3. cikk

Az IPA III célkitűzései

(1)Az IPA III általános célja, hogy támogassa az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteket azoknak a politikai, intézményi, jogi, közigazgatási, társadalmi és gazdasági reformoknak az elfogadásában és végrehajtásában, amelyekre ezeknek a kedvezményezetteknek az uniós tagság érdekében, az uniós értékeknek való megfelelésük, valamint az uniós szabályokhoz, normákhoz, szakpolitikákhoz és gyakorlathoz való fokozatos igazodásuk céljából szükségük van, és ezáltal hozzájárul e kedvezményezettek stabilitásához, biztonságához és jólétéhez.

(2)Az IPA III egyedi célkitűzései a következők:

a)A jogállamiság, a demokrácia megerősítése, az emberi jogok, az alapvető jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartásának, a civil társadalomnak és a biztonságnak az erősítése, valamint a migráció szabályozásának, ezen belül pedig a határigazgatásnak a javítása;

b)A közigazgatás hatékonyságának megerősítése, valamint a strukturális reformok és a jó kormányzás megvalósítása minden szinten;

c)Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek szabályainak, szabványainak, szakpolitikáinak és gyakorlatának az Unió szintjéhez való igazítása, a megbékélés és a jó szomszédi viszonyok, valamint az emberek közötti kapcsolatok és kommunikáció megerősítése;

d)A gazdasági és társadalmi fejlődés megerősítése a megnövekedett hálózati összekapcsoltság és regionális fejlesztési, mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint szociális és foglalkoztatási politikák révén, a környezetvédelem megerősítése, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia növelése, a karbonszegény gazdaságra való áttérés felgyorsítása, valamint a digitális gazdaság és társadalom fejlesztése;

e)A területi és a határokon átnyúló együttműködés támogatása;

(3)Az egyedi célkitűzésekkel összhangban az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek szükségleteinek és kapacitásainak megfelelő támogatás tematikus prioritásai a II. mellékletben találhatók. Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek közötti határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó tematikus prioritások a III. mellékletben találhatók. Minden egyes tematikus prioritás hozzájárulhat egynél több egyedi célkitűzés eléréséhez.

4. cikk

Költségvetés

(1)Az IPA III 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 14 500 000 000 EUR.

(2)Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket, és bármilyen, az előcsatlakozási támogatás utódprogramjához kapcsolódó tevékenységet az [NDICI-rendelet] 20. cikkével összhangban.

5. cikk

Programokon átnyúló rendelkezések

(1)E rendelet végrehajtása során koherenciát, szinergiákat és komplementaritást kell biztosítani az Unió külső tevékenységének egyéb területeivel és a többi érintett uniós szakpolitikával és programmal, valamint gondoskodni kell a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról.

(2)Az e rendelet keretében végrehajtott tevékenységekre az [NDICI rendelet] vonatkozik, amennyiben arra ebben a rendeletben utalás történik.

(3)Az IPA III hozzájárul az (EU) .../... [(Erasmus 29 )] rendelet alapján kialakított tevékenységekhez. E pénzeszközök felhasználására az [(EU) Erasmus rendeletet] kell alkalmazni. Ebből a célból az IPA III-hoz való hozzájárulást bele kell foglalni az [NDICI-rendelet] 11. cikkének (7) bekezdésében említett, egységes indikatív programozási dokumentumokba, és azt az említett rendeletben meghatározott eljárások szerint kell elfogadni.

(4)Az IPA III keretében nyújtandó támogatást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap 30 , az Európai Szociális Alap Plusz 31 és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 32 keretében meghatározott típusú tevékenységekre lehet nyújtani.

(5)Az [ERFA] 33 hozzájárul az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek és a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez. Ezeket a programokat és intézkedéseket a Bizottság a 16. cikkel összhangban fogadja el. Az IPA–határokon átnyúló együttműködésből származó hozzájárulás összegének meghatározására az [ETE-rendelet] 10. cikkének (3) bekezdése alapján kerül sor. Az IPA határokon átnyúló együttműködési programjainak irányítására az [ETE-rendelettel] összhangban kerül sor.

(6)Az IPA III hozzájárulhat az [ETE-rendelet] rendelkezései értelmében létrehozott és végrehajtott azon transznacionális és régiók közötti együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez, amelyekben az e rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek részt vesznek.

(7)Adott esetben más uniós programok is hozzájárulhatnak az e rendelet keretében, a 8. cikkel összhangban létrehozott tevékenységekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. E rendelet emellett hozzájárulhat más uniós programok keretében létrehozott intézkedésekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Ilyen esetekben az ezekre a tevékenységekre kiterjedő munkaprogramoknak meg kell határozniuk, melyik szabályrendszer alkalmazandó.

(8)Kellően indokolt körülmények esetén, valamint az uniós finanszírozás koherenciájának és hatékonyságának biztosítása és a regionális együttműködés támogatása érdekében a Bizottság dönthet úgy, hogy a 8. cikk (1) bekezdése szerinti cselekvési programokban és intézkedésekben való részvételre nem csak azok az országok, területek és régiók jogosultak, amelyek az I. mellékletben szerepelnek, amennyiben a végrehajtandó program vagy intézkedés globális, regionális vagy határokon átnyúló jellegű.

II. FEJEZET

STRATÉGIAI TERVEZÉS

6. cikk

Szakpolitikai keret és általános elvek

(1)Az e rendelet végrehajtására vonatkozó átfogó szakpolitikai keretet az Európai Tanács és a Tanács által meghatázotott bővítéspolitikai keret, az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel jogilag kötelező erejű kapcsolatot létrehozó megállapodások, valamint az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásai, a Bizottság közleményei, illetve a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös közleményei adják. A Bizottság gondoskodik a támogatás és a bővítéspolitikai keret közötti koherenciáról.

(2)Az e rendelet szerinti programok és tevékenységek érvényesítik az éghajlatváltozás, a környezetvédelem és a nemek közötti egyenlőség szempontjait, és adott esetben kezelik a fenntartható fejlesztési célok 34 közötti összefüggéseket, hogy előmozdítsák azokat az integrált tevékenységeket, amelyek járulékos előnyt teremthetnek és koherens módon többféle célkitűzést teljesíthetnek.

(3)A Bizottság és a tagállamok együttműködnek a koherencia biztosítása érdekében, valamint törekednek arra, hogy elkerüljék az IPA III-ból, illetve az Unió, a tagállamok és az Európai Beruházási Bank által nyújtott egyéb támogatás közötti átfedéseket, összhangban a külső támogatás területén történő operatív koordináció erősítésére, valamint a szakpolitikák és az eljárások összehangolására vonatkozó, már kialakult elvekkel, és nevezetesen a nemzetközi fejlesztéshatékonysági elvekkel 35 . A koordináció magában foglalja a támogatási ciklus különböző szakaszaiban folytatott rendszeres konzultációkat, az információk gyakori cseréjét, a támogatás koordinációjára irányuló inkluzív üléseket, és a koordináció kulcsfontosságú lépésnek számít az Unió és a tagállamok programozási eljárásaiban.

(4)A Bizottság a tagállamokkal kapcsolatot tartva megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a megfelelő összehangolást és komplementaritást a multilaterális és regionális szervezetekkel és jogalanyokkal, úgymint nemzetközi szervezetekkel és pénzügyi intézményekkel, ügynökségekkel, valamint EU-n kívüli donorokkal.

III. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS

7. cikk

Az IPA programozási kerete

(1)Az IPA III keretében történő támogatás a 3. cikkben említett egyedi célkitűzések elérését szolgáló IPA programozási keretén fog alapulni. Az IPA programozási keretét a Bizottság hozza létre az Unió többéves pénzügyi keretének időtartamára.

(2)Az IPA programozási keretének kellően figyelembe vennie a vonatkozó nemzeti stratégiákat és ágazati szakpolitikákat.

A támogatást az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek konkrét helyzetéhez kell igazítani, illetve céljait a szerint kell kialakítani, figyelembe véve a tagsági kritériumoknak való megfeleléshez szükséges további erőfeszítéseket, illetve e kedvezményezettek kapacitásait. A támogatásoknak a hatókör és az intenzitás tekintetében különbözniük kell a szükségletek, a reformok iránti elkötelezettség mértéke, valamint a reformok végrehajtásában elért eredmények szerint.

(3)A (4) bekezdés sérelme nélkül az IPA programozási keretét végrehajtási jogi aktus útján a Bizottság fogadja el. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 16. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)A tagállamokkal való határokon átnyúló együttműködés programozási keretét a Bizottság fogadja el az [ETE-rendelet] 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

(5) Az IPA programozási keretének az abban meghatározott célok elérése terén tett előrehaladás értékelését lehetővé tevő mutatókat kell tartalmaznia.

8. cikk

Végrehajtási intézkedések és módszerek

(1)Az IPA III keretében nyújtandó támogatást közvetlen irányítással vagy közvetett irányítással, a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani az [NDICI-rendelet] II. címének III. fejezetében említett éves vagy többéves cselekvési tervek és intézkedések útján. Erre a rendeletre – a 24. cikk (1) bekezdésének kivételével [részvételre jogosult személyek és jogalanyok] –az [NDICI-rendelet] II. címének III. fejezete alkalmazandó.

(2)E rendelet szerint a cselekvési terveket legfeljebb hét évig tartó időszakra lehet elfogadni.

9. cikk

Határokon átnyúló együttműködés

(1)A pénzügyi keretösszeg legfeljebb 3 %-át az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek és a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködési programokra kell indikatívan elkülöníteni, szükségleteiknek és prioritásaiknak megfelelően.

(2)Az uniós társfinanszírozási arány az egyes prioritások szintjén nem lehet magasabb a határokon átnyúló együttműködési program elszámolható kiadásának 85 %-nál. Technikai segítségnyújtás esetében az uniós társfinanszírozás aránya 100 %.

(3)A tagállamokkal folytatott, határokon átnyúló együttműködés előfinanszírozásának szintjét a munkaprogramban határozzák meg az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek szükségleteinek megfelelően, és az előfinanszírozás meghaladhatja az ETE-rendelet 49. cikkében hivatkozott százalékos arányt.

(4)Amennyiben a határokon átnyúló együttműködési programok az [ETE-rendelet] 12. cikkének megfelelően megszűnnek, a megszűnt program számára e rendeletből nyújtott támogatásból megmaradt, rendelkezésre álló források a rendeletből támogatható bármely más tevékenység finanszírozására felhasználhatók.

IV. FEJEZET

JOGOSULTSÁG ÉS EGYÉB SPECIFIKUS RENDELKEZÉSEK

10. cikk

Finanszírozási jogosultság az IPA III keretében

(1)A következő országokból származó ajánlattevők, pályázók és részvételre jelentkezők jogosultak támogatásra az IPA III keretében:

a)a tagállamok, az e rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei, valamint az [NDICI-rendelet] I. mellékletében szereplő országok, valamint

b)olyan országok, amelyek számára a Bizottság a külső támogatás kölcsönös igénybevételének lehetőségét biztosítja. Ez a kölcsönös igénybevételi lehetőség legalább egyéves, korlátozott időtartamra biztosítható, amennyiben egy ország egyenlő feltételek mellett részvételre jogosítja az Unió és az e rendelet alapján jogosult országok jogalanyait. A Bizottság az érintett kedvezményezett országgal vagy országokkal folytatott konzultációt követően határoz a kölcsönös igénybevételi lehetőségről.

V. FEJEZET

EFFA+ ÉS KÖLTSÉGVETÉSI GARANCIÁK

11. cikk

Finanszírozási eszközök és a külső tevékenységi garancia

(1)Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek jogosultak az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Pluszra (EFFA+) és a külső tevékenységi garanciára az [NDICI-rendelet] II. címének IV. fejezetében meghatározottak szerint. Ebből a célból az IPA III-nak hozzá kell járulnia az [NDICI-rendelet] 26. cikkében hivatkozott külső tevékenységi garanciához kapcsolódó céltartalék képzéséhez, az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek javára végzett beruházások arányában.

VI. FEJEZET

NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

12. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek nyomon követése, ellenőrzése, értékelése és védelme

(1)Az [NDICI-rendelet] nyomon követéssel,jelentéstétellel és értékeléssel kapcsolatos II. címének V. fejezete alkalmazandó erre a rendeletre.

(2)Az IPA III végrehajtásának, valamint a 3. cikkben meghatározott egyedi célkitűzéseinek megvalósítása felé tett előrelépések nyomon követéséhez használandó mutatók a jelen rendelet IV. mellékletében találhatók.

(3)A tagállamokkal folytatott határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó mutatókat az [ETE-rendelet] 33. cikke tartalmazza.

(4)A IV. mellékletben említett mutatókon kívül a bővítési jelentéseket is figyelembe kell venni az IPA III támogatás eredménykeretében.

(5)A költségvetési rendelet Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 129. cikkén kívül, közvetett irányítás esetén az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek haladéktalanul jelentik a Bizottságnak a közigazgatási vagy jogi szempontból első ténymegállapítás tárgyát képező feltételezett csalást és egyéb szabálytalanságokat is, és tájékoztatják utóbbit a közigazgatási és jogi eljárások alakulásáról. A jelentéstételnek elektronikus úton kell történnie, a Bizottság által kidolgozott szabálytalanságkezelő rendszer alkalmazásával.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 14. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet II., III. és IV. mellékletének módosítására vonatkozóan.

14. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap a 13. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az említett határozatban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)A 13. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

15. cikk

További végrehajtási szabályok elfogadása

(1)A 16. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban az e rendelet végrehajtásának egységes feltételeit meghatározó specifikus szabályokat kell elfogadni, különös tekintettel a csatlakozás előkészítése céljából létrehozandó struktúrákra és a vidékfejlesztési támogatásra.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

16. cikk

Bizottság

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság (az „előcsatlakozási támogatási eszköz bizottsága”) segíti. Ez a bizottság a [182/2011/EU rendelet] értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

(3)Az EBB egy megfigyelője részt vesz a bizottságnak az EBB-t érintő kérdésekre vonatkozó eljárásaiban.

(4)Az IPA III-bizottság a Bizottság munkáját segíti és hatáskörrel rendelkezik az 1085/2006/EK rendelet, a 231/2014/EU rendelet szerinti jogi aktusok és kötelezettségvállalások tekintetében és a 389/2006/EK rendelet 3. cikkének végrehajtása tekintetében is.

(5)Az IPA III-bizottság nem illetékes az 5. cikk (3) bekezdésében részletezett Erasmus+ hozzájárulásaiért.

17. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)Az [NDICI-rendelet] 36. és 37. cikkét kell alkalmazni.

18. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)Ez a rendelet nem érinti az érintett tevékenységek lezárásig történő 231/2014 rendelet [IPA II] és 1085/2006/EK rendelet [IPA] szerinti folytatását vagy módosítását, amely rendeletek továbbra is alkalmazandók az érintett tevékenységekre azok lezárásáig. Ezekre a tevékenységekre az [NDICI-rendelet] II. címének III. fejezete vonatkozik – ez korábban a 236/2014/EU rendeletben szerepelt, – a 24. cikk (1) bekezdésének kivételével.

(2)Az IPA III pénzügyi keretösszegéből az IPA III és annak elődje, az IPA II alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)A 2027-ig be nem fejezett tevékenységekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [huszadik] napon, […]-án/én lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (programklaszter)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.Időtartam és pénzügyi hatás

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási tétele/tételei

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás:

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III)

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

Előcsatlakozási klaszter

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

⌧ új tevékenység

◻ A kísérleti projektet / előkészítő tevékenységet követő új tevékenység 36

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átcsoportosítása egy másik/új intézkedésre

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) nagyban hozzájárul az Unió közvetlen szomszédságában a stabilitás, a biztonság és a jólét biztosítására irányuló tágabb európai célkitűzések eléréséhez. Továbbá a tagállamok és a kedvezményezettek közötti közelség, valamint a koordináció ennek megfelelő szükségessége biztosítja, hogy a kedvezményezetteknek nyújtott támogatás hozzásegíti az EU-t a fenntartható gazdasági fellendülés, a migráció, a biztonság, az energiaellátás, a közlekedés, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás tekintetében kitűzött saját céljainak megvalósításához.

A bővítési folyamat meghatározott kritériumokra, valamint szigorú és igazságos feltételrendszerre épül. Minden egyes tagjelölt vagy potenciális tagjelölt értékelése a saját érdemei alapján történik. Az elért előrehaladás értékelése, valamint a hiányosságok azonosítása azt célozza, hogy ösztönzést és iránymutatást biztosítson a tagjelöltek vagy potenciális tagjelöltek számára a szükséges messze ható reformok végrehajtásához. Ahhoz, hogy a bővítés kilátása reálissá válhasson, nagyon fontos ezután is az „alapvető feladatok elsődlegességének elve” melletti szilárd elkötelezettség. A bővítési folyamat megerősíti Európában a békét, a demokráciát és a stabilitást, és kedvezőbb helyzetet teremt az Unió számára a globális feladatok megoldásához. A bővítési folyamat átalakító ereje messzemenő politikai és gazdasági reformokat eredményez a bővítési folyamatban részt vevő partnereknél, ami az Unió egészének a javát is szolgálja. A csatlakozás irányában való előrehaladás annak függvénye, hogy az egyes, csatlakozni kívánó államok milyen mértékben tartják tiszteletben az uniós értékeket, és milyen mértékben képesek vállalni a politikai, az intézményi, a jogi, a közigazgatási és a gazdasági rendszereiknek az Unió szabályaihoz, normáihoz, szakpolitikáihoz és gyakorlatához való hozzáigazítása által megkövetelt reformokat.

2015 novemberében a Bizottság előterjesztette az uniós bővítési politikával kapcsolatos középtávú stratégiát, amely jelenleg is érvényes. A jelenlegi bővítési menetrend a nyugat-balkáni országokat és Törökországot öleli fel. Elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások a következő tagjelölt országokkal: Törökország (2005), Montenegró (2012), Szerbia (2014). Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 2005 óta tagjelölt, Albánia pedig 2014-ben kapott tagjelölti státuszt. Bosznia-Hercegovina (uniós csatlakozási kérelmét 2016 februárjában nyújtotta be) és Koszovó* (a stabilizációs és társulási megállapodás 2016 áprilisában lépett hatályba) potenciális tagjelöltek. 2018. április 17-én az Európai Bizottság az eddig elért előrehaladás fényében javasolta a Tanácsnak, hogy kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal és Albániával, fenntartva és elmélyítve a jelenlegi reformlendületet.

2018 februárjában az Európai Bizottság „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című közelmúltbeli közleményében ismételten megerősítette, hogy az érdemek alapján az uniós tagság szilárd perspektíváját kínálja a Nyugat-Balkán számára. Ez az egész Nyugat-Balkán számára erős bátorító üzenet, amely jelzi, hogy az EU elkötelezett a térség európai jövője mellett.

A Bizottság nyitott és építő párbeszédet tartott fenn Törökországgal és kihasznált minden alkalmat annak hangsúlyozására, hogy Törökország uniós csatlakozás melletti kinyílvánított elkötelezettségét a megfelelő intézkedéseknek és reformoknak kell alátámasztaniuk. A Bizottság továbbra is készen áll együttműködni Törökországgal számos kulcsfontosságú, közös érdeklődésre számot tartó területen, idetartoznak a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, az energiaügy, a közlekedés, a migráció és menekültügy, a külpolitika, a biztonság és a terrorizmus elleni küzdelem.

Az IPA III-nak az új nyugat-balkáni stratégia összefüggésébe kell elhelyezkednie és tükröznie kell a Törökországgal való kapcsolatok alakulását. Az IPA III a Nyugat-Balkánra vonatkozó új stratégia célkitűzéseit tükrözi annak érdekében, hogy: maximalizálja a stratégiában ismertetett kiemelt kezdeményezések hatását, elősegítse a Nyugat-Balkánon zajló átalakulási folyamatokat az elkövetkező időszakban, erőteljes gazdasági reformprogramokat és a kapcsolódó partnerspecifikus ajánlásokat hajtson végre, újra középpontba állítsa a jövőbeli tagsághoz szükséges reformokat.

A nyugat-balkáni stratégia legalább néhány tagjelölt esetében potenciális csatlakozási dátumot (2025) is megjelöl, amennyiben valamennyi feltétel teljesül. A pénzügyi eszközöknek rendelkezésre kell állniuk a csatlakozás előtti években szükséges előkészületek és beruházások támogatása céljából, ebbe beletartozik az előcsatlakozási státuszról a tagállami státuszra való fokozatos és zökkenőmentes áttérés biztosítása, lehetővé téve a források felvételéhez szükséges kapacitások kifejlesztését, különösen a mezőgazdasági és kohéziós politika végrehajtása érdekében.

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Az EU bővítésének támogatása természeténél fogva olyan feladat, amelyet uniós szinten lehet a legjobban megoldani. Az előcsatlakozási támogatás nyújtása hatékonyabb, ha egyetlenegy eszközből és egységes kritériumok alapján, nem pedig több forrásból – ideértve a tagállamok nemzeti költségvetését is – és különböző eljárások és prioritások szerint történik. Ezenkívül az EU politikai hatása és befolyása lehetővé teszi, hogy nagyobb tekintéllyel és jogbiztonsággal vonja be a nemzeti hatóságokat, mint azt az egyes tagállamok külön-külön tehetnék. Az eszköz kiegészíti az Unió bővítési politikáját azáltal, hogy támogatja a politikai és gazdasági reformokat a tagjelölt országokban/potenciális tagjelölteknél, továbbá az eszközt proaktív módon használják fel a kedvezményezett kormányokkal a koppenhágai kritériumok, valamint a stabilizációs és társulási megállapodások feltételeinek teljesítése érdekében folytatott tárgyalások előmozdítása érdekében.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A 10 külső finanszírozási eszközre 37 , köztük a II. Előcsatlakozási Támogatási Eszközre (IPA II) vonatkozóan elfogadott félidős (2017. december) felülvizsgálati jelentés 38 megállapította, hogy a külső tevékenységi eszközök összességében véve megfeleltek a célnak, és kedvező tendenciák jelentek meg a célkitűzések teljesítése terén.

Csak minimális változtatások lennének ahhoz szükségesek, hogy az IPA III az új nyugat-balkáni stratégia összefüggésébe helyeződjön és tükrözze a Törökországgal való kapcsolatok alakulását. Ugyanakkor jobban kell törekedni arra, hogy biztosítani lehessen a koherenciát és a szinergiákat az átfogó eszközzel, különösen a tematikus program és a nem programozható elem tekintetében. A más külső finanszírozási eszközökkel, nevezetesen a demokrácia és az emberi jogok európai eszközével és a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközzel való kiegészítő jelleg korábban jó volt, azonban a koordináció a tervezési és programozási szakaszban nem volt elégséges. Az IPA programozási ciklusai és az átfogó eszköz programozható részei közötti szorosabb összehangolás elősegítené a kiegészítő jelleget.

A politikai prioritások tekintetében az IPA III az alábbi kulcsfontosságú politikai prioritások köré épül majd: jogállamiság, alapvető jogok és kormányzás, társadalmi-gazdasági fejlődés; uniós szakpolitikák és vívmányok; valamint a megbékélés, a jószomszédi viszony és a regionális együttműködés. Ezek ugyan már szerepeltek az IPA II-ben, azonban az olyan új kihívásokat is figyelembe kell venni, mint például a migráció, a biztonság, és az éghajlatváltozás.

Az új prioritások megvalósításához és a levont tanulságok integrálásához az IPA III-at jobban hozzá kell igazítani a bővítési politika legutóbbi fejleményeihez. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy szoros kapcsolat legyen az új nyugat-balkáni stratégia célkitűzéseivel, annak érdekében, hogy maximalizálják a stratégiában ismertetett kiemelt kezdeményezések hatását az elkövetkező időszakban a Nyugat-Balkánon zajló átalakulási folyamatok elősegítése céljából, hogy erőteljes gazdasági reformprogramokat hajtsanak végre, vagy újra középpontba állítsák a jövőbeli tagsághoz szükséges reformokat. A finanszírozás elosztásának nagyobb rugalmasságát kell biztosítani annak érdekében, hogy fel lehessen készülni a váratlanul megjelenő/felmerülő prioritásokra és figyelembe lehessen venni az egyes országok uniós reformokkal kapcsolatos fejlődési szintjét. A végrehajtást fel kell gyorsítani, különösen az első években, a szerződéskötések és a végrehajtás terén való strukturális lemaradások elkerülése és a jelenlegi késedelmek fokozatos behozatala érdekében. Korlátozott költségvetési források esetén az IPA III-nak munkálkodnia kell a nemzetközi pénzügyi szervezetek és más partnerek – köztük a magánszektor – áttételi potenciáljának további mozgósítása érdekében, különösen a versenyképesség és inkluzív növekedés támogatására vagy nagyszabású infrastruktúrális beruházások finanszírozására. Az általános teljesítménymérési keret megerősítésére és egyszerűsítésére van szükség.

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A program komplementaritásra törekszik majd az uniós programok széles körével, ideértve a belső szakpolitikai programokat és a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközt. Ezután is fennmaradnak a kölcsönhatások az Európai Regionális Fejlesztési Alappal és a kohéziós politikával, valamint a közös agrárpolitikával a kedvezményezett partnereknek a jövőbeli uniós finanszírozás fogadására és kezelésére történő felkészítése során.

Fenn kell tartani a koherenciát az InvestEU Alap, az EU belső politikáinak új, egységes beruházási eszköze, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) között annak érdekében, hogy biztosított legyen a csatlakozás előtt álló tagjelöltek és potenciális tagjelöltek új alaphoz való hozzáférésének lehetősége, és esetleg növekedjen a következő pénzügyi keretben.

1.5.Az intézkedés időtartama és pénzügyi hatása

☑ határozatlan időtartam

–A beindítási időszak 2021-től kezdődik,

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 39

Bizottság általi☑ közvetlen irányítás

–☑ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

–☑ a végrehajtó ügynökségeken keresztül

◻ Megosztott irányítás
a tagállamokkal

☑ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–☑ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

–☑ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

–☑ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

–☑ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–☑ közjogi szervek;

–☑ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

–☑ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

–☑ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Az IPA III keretében nyújtandó támogatást közvetlen irányítással vagy közvetett irányítással, a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani éves vagy többéves cselekvési tervek és intézkedések útján. Még mindig tart a partnerországok alkalmazkodási folyamata az IPA II változásaihoz, és az IPA II programok végrehajtása még mindig korai szakaszban van; ezért a folyamatosságot a legnagyobb mértékben biztosítani kell. Az erős teljesítményalapú elem megmarad, de egyszerűsödik a nyomon követés és a jelentéstétel megkönnyítése, valamint a kedvezményezettek tényleges ösztönzése érdekében.

A megszerzett tapasztalatokat és levont tanulságokat alapul véve az IPA III továbbra is több különböző partnerre – például nemzeti hatóságok, nemzetközi szervezetek, tagállami ügynökségek és szervezetek, civil társadalmi szervezetek, nemzetközi és fejlesztési pénzügyi intézmények – hagyatkozik, olyan esetekben, amikor ezek egyértelmű hozzáadott értéket képviselnek.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

Az Európai Bizottság nyomonkövetési rendszere az általános teljesítménymérési keret fontos eleme, amely a megfelelő egyedi célkitűzéseken és a kapcsolódó mutatókon alapul, és egyre inkább az eredményt fogja a középpontba helyezni.

A rendszerek a belső állományt és a külső szakértelmet is magukban foglalják. Az uniós küldöttségeknél és a központban az operatív vezetők folyamatosan nyomon követik a projektek és a programok végrehajtását különböző módszerekkel, beleértve − amikor lehetséges − a helyszíni látogatásokat. A nyomon követés értékes információkkal szolgál az elért eredményekről, segít a tényleges és lehetséges szűk keresztmetszetek azonosításában, és adott esetben a korrekciós intézkedések időben történő megtételében.

Ezenkívül külső független szakértőket alkalmaznak az Unió külső fellépéseinek különböző kiegészítő rendszerekkel történő értékelésére. Ezek az értékelések hozzájárulnak az elszámoltathatósághoz és a folyamatban levő támogatások javításához; a múltbéli tapasztalatokból is következtetéseket vonnak le, melyeket figyelembe vesznek a jövőbeli szakpolitikák és fellépések során. Az alkalmazott eszközök összhangban vannak a nemzetközileg elismert OECD-DAC értékelési kritériumokkal és az Európai Bizottság minőségi jogalkotással kapcsolatos megközelítésével.

A Bizottság a kedvezményezett országokat is támogatja a saját nyomonkövetési kapacitásuk kiépítésében. Amikor azonban a támogatást a kedvezményezett nevében a Bizottság igazgatja, akkor a Bizottság megtartja az elsődleges felelősséget a nyomon követés tekintetében. Másrészt amikor a kedvezményezett országok saját felelősségük keretében igazgatják a támogatást (közvetett irányítás), a Bizottságnak főleg felügyeleti szerepe van, és az elsődleges felelősséget a kedvezményezett viseli.

A tervekhez képesti előrehaladásról szóló projektszintű nyomonkövetési jelentés különösen az alábbiakra vonatkozik: i. szerződéskötés/támogatás odaítélése és ii. teljesítések. A műveleti menedzserek munkáját az eredményorientált nyomonkövetési (EOM) rendszer is segíti, amely a támogatásokból vett minta minőségéről készít pillanatképet. Igen összetett, szabványosított módszertant használva a független EOM-szakértők értékelik a projekt erősségeit és gyenge pontjait, és ajánlásokat fogalmaznak meg a hatékonyság javítására.

Az ágazati és programszintű monitoring bizottságok, amelyek társelnökét a kedvezményezettek és a Bizottság biztosítja, adják meg a tervekhez képesti előrehaladás értékelésének fórumát. Ezek a bizottságok a nyomonkövetési jelentések és az értékelések megállapításaira támaszkodnak. Kulcsszerepet játszanak annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi támogatás végrehajtása megfelelően illeszkedjen a politikai párbeszédbe, és a bizottságok következtetéseit és ajánlásait rendszeresen figyelembe vegyék és nyomon kövessék .

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

Az IPA III keretében nyújtandó támogatást közvetlen irányítással vagy közvetett irányítással, a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani éves vagy többéves cselekvési tervek és intézkedések útján. Az irányítási módokat a program és a partner típusa alapján választják ki. A tagállamokkal való területi együttműködés irányítására megosztott irányítás keretében, az ETE-rendelettel összhangban kerül sor. A megosztott irányítást ezért ez a rendelet nem írja elő. Nincsenek alapvető változások az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz II-höz képest, mivel az IPA II programok végrehajtása még mindig korai szakaszban van. Következésképpen a folyamatosságot a legnagyobb mértékben biztosítani kell.

A megszerzett tapasztalatokat és levont tanulságokat alapul véve az EU továbbra is partnerek – például nemzeti hatóságok, nemzetközi szervezetek, tagállami ügynökségek és szervezetek, civil társadalmi szervezetek, nemzetközi és fejlesztési pénzügyi intézmények – sokaságára hagyatkozik olyan esetekben, amikor ezek egyértelmű hozzáadott értéket képviselnek.

Az EU továbbra is ösztönzi a partnerországokkal való közvetett irányítást a kedvezményezetteket az uniós strukturális, kohéziós, mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapok kezelésére felkészítő programoknál. Az előcsatlakozási alapoknak a Bizottság általi közvetlen kezelésről a kedvezményezettek általi közvetett kezelésük felé való átmenetnek fokozatosnak kell lennie, és igazodnia kell ezeknek a kedvezményezettek az egyedi kapacitásaihoz. A támogatás keretében továbbra is igénybe veszik az előcsatlakozási folyamat során bevált struktúrákat és eszközöket.

Az eszközök és teljesítési módok tekintetében, a költségvetési rendeletben szereplő, (a támogatástól, közbeszerzéstől, pénzdíjaktól, a külső tevékenységre képzett uniós vagyonkezelői alapokhoz történő hozzájárulásoktól kezdve a költségvetés-támogatásig, pénzügyi eszközökig és költségvetési garanciákig terjedően) valamennyi finanszírozási típus bele fog kerülni az IPA III-ba.

Az IPA III az [új költségvetési rendelet] 125. cikkével összhangban, lehetőség szerint a hozzájárulások egyszerűsített formájának – egyösszegű átalány, egységköltség és a százalékos átalány – alkalmazását írja elő az elszámolható költségek megtérítésére, valamint adott esetben a hozzájárulások költségfüggetlen finanszírozására.

Az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága ( a továbbiakban: DG NEAR) belső kontrollfolyamatokat hozott létre, melyek célja az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatos kockázatok megfelelő kezelése a programok többéves jellegének és az érintett kifizetések jellegének figyelembevételével.

• Az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága (DG NEAR) átfogó kontrollkörnyezetének kategorizálása.

A DG NEAR működési környezete egy komplex és kockázatnak kitett környezet, melynek jellemzői:

Általánosságban magas szintű kockázatok a partnerországokban (egyikben több mint a másikban) a politikai, intézményi, adminisztratív és társadalmi környezet miatt. Ez a kockázatelemzés partnerenként árnyalásra szorul.

-Mintegy 25 országot lefedő, földrajzilag szétszórt tevékenységek, a támogatásokat a küldöttségek kezelik a DG NEAR nevében.

-A műveletek és a kapcsolódó pénzügyi tranzakciók nagy száma.

-Két fő pénzügyi eszközt kell kezelni az elődjeikkel együtt, mindegyik eltérő jogalappal és végrehajtási szabályokkal rendelkezik, valamint egyéb pénzügyi eszközöket is (tematikus sorok), amelyeket más igazgatóságok ruháztak a DG NEAR-re.

-A főigazgatóság számos különböző partnerrel van kapcsolatban tevékenységének végzése során (IPA-kedvezményezett partnerek, magánvállalkozások, megbízott jogalanyok, nem kormányzati szervezetek).

-A pénzügyi végrehajtás különböző formái és módjai (projektalapú megközelítés, költségvetés-támogatás, ágazati megközelítés, közvetett irányítás az IPA-kedvezményezett partnerekkel vagy egy megbízott jogalannyal, vegyes támogatás, vagyonkezelői alapok, megosztott irányítás a határokon átnyúló együttműködés keretében, stb.).

A kontrollstratégia részletei a 2.2.2. pont alatt találhatók.

2.2.2.A felismert kockázatokkal és az enyhítésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

A DG NEAR megbízhatósági szintje az egymásra épülő kontrollokon alapul, amelyek megfelelő számú hiba felderítését teszik lehetővé különböző szinteken annak biztosítása érdekében, hogy a fennmaradó hibaarány az elvárt 2%-os küszöb alatt maradjon.

(1)Az előzetes ellenőrzés első szintje (a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő (a továbbiakban: AOSD) jóváhagyása előtt) abból áll, hogy a főigazgatóság pénzügyi folyamatainak alapján nagyon átfogó és részletes ellenőrzési listák segítségével szigorúan felügyelnek és megvizsgálnak minden műveleti és pénzügyi tranzakciót. Ez a hibák megelőzésének, felderítésének és javításának leggyakoribb módja.

(2)A kifizetési kérelmeket kísérő kötelező kiadásellenőrzések: A kedvezményezett által kezdeményezett szerződéses dokumentumokban kifejezetten előírt ellenőrzések: A DG NEAR a költségvetési rendeletet követi, amely meghatározza, milyen esetekben kell a kifizetési kérelmeket egy külső ellenőr által kiadott kiadásellenőrzési jelentésnek kísérnie.

(3)Kockázatalapú ellenőrzések: Az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága minden év elején nagyszabású projekt-szintű kockázatértékelést végez, amely az ellenőri terv alapját képezi. A cél a kontrollok egy további réteggel történő kiegészítése, amelyet az AOSD akkor aktivál, amikor konkrét kockázatokat észlel. Ezek pénzügyi ellenőrzések és rendszerellenőrzések, valamint kombinált pénzügyi és rendszerellenőrzések (ellenőri véleménnyel ellátott teljeskörű ellenőrzések; vagy nemzetközi szervezetek által végzett vizsgálatok (elfogadott eljárások alapján, ahol a kontrollokat szigorúan, megállapodásokban (például a finanszírozási és igazgatási keretmegállapodás (FAFA)) határozzák meg, és az ellenőrök nem véleményt, hanem ténymegállapító jelentéseket adnak ki.

(4)Az eredményorientált monitoring (EOM) az uniós finanszírozású projektek és programok teljesítményére vonatkozó jelentéstételi eszköz. Négy kritériumot vizsgál (relevancia, hatékonyság, eredményesség, fenntarthatóság). Ez a gyakorlat olyan alapinformációkkal tud szolgálni, amelyek felhasználhatók a jövőbeli nyomon követési/értékelési/ellenőrzési és vezetői döntések meghozatalához a projekt/program szintjén.

(5)Az értékelések egy folyamatban lévő vagy lezárult projekt, program vagy politika, tervezésének, végrehajtásának rendszerszintű és objektív értékelései. Az értékeléseket általában független, külső szakértők végzik, akik a beavatkozást meghatározott kritériumok, pl. relevancia, hatékonyság, eredményesség, alapján részletesen vizsgálják; fenntarthatóság, koherencia és uniós hozzáadott érték (összhangban a nemzetközileg elismert OECD-DAC értékelési kritériumokkal és az Európai Bizottság minőségi jogalkotással kapcsolatos megközelítésével.

(6)Helyszíni ellenőrzések: Az ilyen ellenőrzések kiegészítik a nyomon követést azáltal, hogy a szerződés / projekt által felmutatandó eredményeket megfelelően, a helyszínen vizsgálják a jogszerűség és szabályszerűség szempontjai alapján, a „tényeknek megfelelő, helytálló” operatív engedély megszerzésének megkönnyítése érdekében vagy kiegészítő biztosíték nyújtása céljából a kedvezményezett országgal közös közvetett irányítás esetén, ami azt jelenti, hogy a nemzeti hatóságok / megbízott jogalanyok által – a fizetési engedélyezésük alátámasztása céljából – végzett nyomon követés és kontrollok megbízhatónak minősülnek. A helyszíni ellenőrzések kockázatértékelésen alapuló szerződéses/pénzügyi dimenziót is tartalmazhatnak, és ebben az esetben kiterjedhetnek a működtetést végző, illetve a szerződésekért és pénzügyekért felelős személyzetre is.

(7)A megbízott szervezetekkel közös közvetett irányítás (IMEE) pilléralapú értékelése Az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága kiszervezhet tevékenységeket olyan jogalanyoknak, amelyek pilléralapú értékelését a DG NEAR vagy más bizottsági szolgálat elvégezte. Ezeknek a jogalanyoknak a költségvetési rendeletben meghatározott területekkel kapcsolatos előírásoknak kell megfelelniük.

(8) A kedvezményezett országgal közös közvetett irányítást (IMBC) érintő rendszerellenőrzések: Ezeket a bizottsági személyzet vagy külső szerződő felek alkalmazásával végzik el.

(9)A Bizottság bizonyítékot szerez arról, hogy a keretmegállapodásban meghatározott előírások teljesülnek, különösen az ellenőrző hatóságok megerősített támogatása révén. A nemzeti rendszerek és alrendszerek kialakítására és megbízhatóságára vonatkozó véleményeket adnak ki. 2017-ben a DG NEAR IMBC ellenőrzéseket (és/vagy nyomon követést) folytatott mind az öt, IMBC eljárásban részesülő, kedvezményezett országra vonatkozóan. Egy 2016-ban megbízott külső könyvvizsgáló társaság fejezte be az infokommunikációs technológiák (IKT) terén végzett korlátozott vizsgálatot mind az öt országban. Ezeket a vizsgálatokat IKT-cselekvési tervek elkészítése követte.

(10)Felügyeleti missziók a küldöttségeknél: az igazgatók szintjén használatos irányítási eszköz. Biztosítékot szolgáltatnak az AOSD-nek, valamint képet adnak a küldöttségnek az EU külső támogatásának kezelésére és saját céljaik elérésére irányuló kapacitásáról . Minden küldöttséget 2–4 évente felkeresnek.

(11)A Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) és az Európai Számvevőszék: kontrollokat külső vizsgálati szervek, az IAS és a Számvevőszék is végeznek, és eredményeik segítenek az igazgatóság kontrollrendszerének megerősítésében. Az IAS és a Számvevőszék által végzett ellenőrzések – teljesítmény-ellenőrzések és megbízhatósági nyilatkozatok – is hasznos eszköznek bizonyulnak a megbízhatósági szint támogatására. A megbízhatósági nyilatkozat keretében a Számvevőszék évente megadja a legvalószínűbb hibaarányt, amely egyértelmű jelzést ad a kontrollrendszerek működéséről.

(12)A helyi rendszerek érvényesítése: A Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének dolgozó Költségvetési Főigazgatóság (DG BUDG) ellenőrzi minden operatív igazgatóság, közöttük a DG NEAR helyi rendszereinek funkcionális informatikai és eljárási aspektusait annak biztosítására, hogy a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő által továbbított információk megbízhatók legyenek. Ezen ellenőrzések lefolytatására a költségvetési rendelet 68. cikke és az alkalmazási szabályok 56. cikke szerint kerül sor. Jóllehet ezen vizsgálatok lefolytatására elsősorban amiatt kerül sor, hogy biztosítékot szolgáltassanak a számvitelért felelős tisztviselőnek, a pozitív érvényesítési jelentés megbízhatósági szintet biztosít a DG NEAR vezetésének azzal kapcsolatban, hogy az említett jelentés hatálya alá tartozó rendszerek kialakítása megfelelő és rendeltetésszerűen működnek. 2017-ben a DG BUDG felülvizsgálta a DG NEAR-nek a követelések, valamint a finanszírozási eszközökből befolyó bevételek becslését és meghatározását végző helyi rendszereit.

(13)A számvitel minőségének értékelése: A DG NEAR évente lefolytatja a számvitel minőségének értékelését, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az éves pénzügyi jelentése és az Európai Bizottság konszolidált éves beszámolójához való hozzájárulása megbízható és valós összképet ad az alapul szolgáló pénzügyi tevékenységekről.

(14)Kézikönyvek/Iránymutatás és a személyi állomány képzése: A DG NEAR rendszeresen szervez – különösen az Együttműködési napokon, valamint a pénzügyi és műveleti vezetők találkozói alkalmával – képzéseket a központban és a küldöttségeken dolgozó személyzete számára, valamint regionális szemináriumokat. 2017 elején egy új eljárási kézikönyvet dolgozott ki és bocsátott a személyi állomány részére.

(15)Fennmaradó hibaarány: A fennmaradó hibák olyan hibák, amelyek a meglévő kontrollrendszer keretein belül minden megelőzési, felderítési és korrekciós kontrollon átcsúsztak. A fennmaradó hibaarány mérését szolgáló munka célja a belsőkontroll-rendszer segítségével fel nem tárt hibák beazonosítása és következtetések levonása a belsőkontroll-rendszer hatékonyságáról.

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

I. Az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóságnál végzett kontrollok költsége / haszna

Az új IPA eszköz számára javasolt ellenőrzési struktúra nem különbözik lényegesen a jelenlegi eszközre vonatkozótól. Ezért a költségstruktúrája is hasonló lesz.

A kontrollok költségei 2017-ben, 2017. évi árakon számítva, várhatóan változatlanok maradnak:

A 2017. évre a DG NEAR-nél a kontrollok költségét 89 millió EUR-ra becsülték. A becslést a belső kontrollhoz, valamint értékeléshez és ellenőrzéshez kapcsolódó személyzeti kiadások felmérésével végezték.

A személyzeti kiadások 74 millió EUR-ra becsülhetők, és magukban foglalják a közvetlen, közvetett és általános költségeket. A számítások a központban és a küldöttségeken dolgozó tisztviselők, szerződéses alkalmazottak és helyi alkalmazottak számának és a központi szolgálatok (DG BUDG) által megadott átlagköltség szorzatán alapul, az egyes egységekre vonatkozó hozzájárulási kulcs alkalmazásával. A kulcsot az egyes egységek által kontrolltevékenységekkel töltött idő alapján határozzák meg, ebben az esetben a kontroll fogalommeghatározása a költségvetési rendelet 2. cikke szerint történik: „kontroll”: minden, a műveletek hatékonyságáról, eredményességéről és gazdaságosságáról, a jelentések megbízhatóságáról, az eszközök és információk védelméről, a csalás és a szabálytalanságok megelőzéséről, feltárásáról és korrekciójáról, valamint azok nyomon követéséről megalapozott bizonyosságot adó intézkedés, és az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázat megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét. A kontroll több vizsgálatból is állhat, valamint az első mondatban említett célkitűzések eléréséhez szükséges szakpolitikák és eljárások végrehajtását is magában foglalhatja. A kontrollköltség-számítás csak a Bizottság költségeit veszi figyelembe.

A kontrollköltségeknek a kapcsolódó alapok értékéhez viszonyított aránya 2017-ben 2,9% volt.

A kontrollköltségek abszolút értékét a kontrollok hasznának (az alacsony, 2% alatti fennmaradó hibaarány által is alátámasztott hatékony és eredményes pénzgazdálkodás) és a számszerűsíthető – 189 millió EUR összegű – pénzügyi haszonnak a fényében kell nézni.

Az IPA végrehajtását közvetett irányítás révén végző országok nemzeti rendszereinek költségei nem szerepelnek benne. Megjegyzendő, hogy az ilyen rendszerek létrehozásával kapcsolatos beruházási és oktatási költségek jelentős részét az IPA operatív kiadásaiból finanszírozzák.

II. Hibaarány az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóságánál

A várható hibaarány(ok) tekintetében a jogalkotási javaslatok szakaszában az a cél, hogy a hibaarány a 2 %-os küszöb alatt maradjon.

A fennmaradó hibaarány becslése az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóságánál (DG NEAR)

A DG NEAR kidolgozott egy tanulmányt, amely lehetővé teszi az általános kontrollkeretrendszer hatékonyságának értékelését, és amely a főigazgató birtokában lévő információk jelentős részét képezi a megbízhatósági nyilatkozat aláírásakor.

Ez a mutató a főigazgatóság fő kontrollcélkitűzésének értékelésére és az általános kontrollkeretrendszer által fel nem tárt fennmaradó hibák mérésére szolgál. A mutatónak a vizsgált tranzakciók összértékének 2%-a alatt kell maradnia.

A fennmaradó hibaarányról szóló tanulmány a 2016. szeptember és 2017. augusztus között megkötött szerződések sokaságából (pénzegységalapú mintavétellel) kiválasztott legalább 720-as intervallumú mintán alapul. Ennél a módszernél figyelembe vesszük a DG NEAR programjainak többéves hosszát, mivel az említett időszakban kötött, és a pénzegységalapú mintavételnél figyelembe vett szerződéseket több évig tartó időszak során engedélyezték.

Az igazgatóságra vonatkozó, 2017. évi fennmaradó hibaarány (0,67%) nagyon kielégítő. Ez egy erős jelzés arra vonatkozóan, hogy a főigazgatóság valamennyi szintjén bevezetett, piramisszerűen kialakított kontrollok működnek.

2017-ben a fennmaradó hibaarány a következőképpen alakult:

ENI-hibák: 0,65 %

IPA hibák (az IMBC kivételével): 0,90 %

IPA IMBC hibák: 0,36 %

Az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága (DG NEAR) 0,67%

Felső és alsó hibahatárok

A súlyozott felső hibaarány 2,33%, az alsó hibaarány pedig 0,06%. Ez azt jelenti, hogy 95%-os biztonsággal kijelenthetjük, hogy a hibaarány e két határ közé esik. A felső hibahatár megoszlása a következő:

Felső hibahatár Súlyozott

Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) 2,25% 1,55%

IPA 2,62% 0,55%

IMBC 2,31% 0,23%

Összesen 2,33%

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

Az IPA országokban fennálló kockázatok mellett, amelyek között a DG NEAR működik, a rendszereknek előre kell látniuk az ügyletek esetleges megfelelési hibáinak az előfordulását, és a lehető legkorábbi szakaszban megelőzési, feltárási és korrekciós ellenőrzéseknek kell beépülniük. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a DG NEAR megfeleléssel kapcsolatos ellenőrzéseiben leginkább az ügyletek Bizottság általi jelentős előzetes ellenőrzéseire, valamint a közvetett irányítású kifizetési rendszerek rendszeresen végrehajtott rendszerellenőrzéseire támaszkodik (miközben bizonyos utólagos ellenőrzéseket és vizsgálatokat is végrehajt), amelyek jóval túlmennek a költségvetési rendeletben előírt pénzügyi biztosítékokokon. Az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóság megfeleléssel kapcsolatos keretrendszere az alábbi főbb elemekből áll:

megelőző intézkedések

-csalással kapcsolatos kérdésekre vonatkozó alapképzés a támogatás kezeléséért felelős személyzet számára;

-iránymutatás nyújtása az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóság eljárási kézikönyvének használata révén;

-éves IMBC eljárás, amely magában foglalja a meglévő irányítási és kontrollrendszer ellenőrzését és egy értékelést annak biztosítására, hogy a releváns forrásokat igazgató hatóságok számára megfelelő csalás elleni intézkedések állnak rendelkezésre az uniós források igazgatásával kapcsolatos csalások megelőzésére és feltárására,

-a kedvezményezett partnernél működő csalás elleni mechanizmusok előzetes átvilágítása a költségvetés-támogatásra való, az államháztartási gazdálkodásra vonatkozó jogosultsági kritérium értékelésének részeként (vagyis aktív elkötelezettség a csalás és a korrupció elleni küzdelem mellett, megfelelő ellenőrző hatóságok, elegendő igazságszolgáltatási kapacitás, valamint hatékony reagálási és szankcionálási mechanizmusok),

-valamennyi nemzeti kezelésű beszerzési szerződés előzetes ellenőrzése; amelyet el lehet hagyni, amint a nemzeti rendszerek megfelelnek a szigorú igazgatási és ellenőrzési referenciaértékeknek;

felderítési és korrekciós intézkedések

-bizottsági személyzet által végzett előzetes ellenőrzések,

-belső és külső ellenőrzések és vizsgálatok, beleértve az Európai Számvevőszék által végzetteket;

-utólagos ellenőrzések és visszatéríttetések.

Ezenkívül ha a szabálytalanság szándékosságának (csalásnak) a gyanúja merül fel, a DG NEAR más intézkedéseket is alkalmazhat, például:

-a kifizetések határidejének felfüggesztése, és az érintett szervezet értesítése;

-célzott (ad hoc/törvényszéki) ellenőrzések;

-korai felismerési és kizárási rendszer (EDES),

-szerződés felfüggesztése/felmondása;

-kizárási eljárás.

-Kifizetési kérelmek nemzeti alapokból történő teljesítésének felfüggesztése;

A DG NEAR az OLAF által biztosított módszertan alapján saját csalás elleni stratégiát dolgozott ki és hajtott végre. A stratégiát 2016-ban aktualizálta és hagyta jóvá a 2016–2017-es időszakra.

E csalás elleni stratégia általános célkitűzései a következők:

§Csalás elleni hálózat, adatgyűjtés és iránymutatás: OLAF kapcsolattartási pontok hálózatának létrehozása a DG NEAR-en belül, valamint statisztikai adatok kidolgozása a Főigazgatóságot érintő OLAF-ügyekkel kapcsolatban.

§Gazdálkozdási jelentés és kapcsolatok az uniós érdekelt felekkel: csalás elleni ügyekkel kapcsolatos rendszeres jelentéstételi ciklus létrehozása a felső vezetés és a biztos szintjén, valamint azon eszközök kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik az ilyen jelentéstételt, továbbá a DG NEAR és az OLAF közötti kapcsolatok koordinációja.

§Tudatosságnövelés, eljárások és iratkezelés: a DG NEAR személyzete csalással kapcsolatos éberségének növelése, többek között tudásuk és kapacitásuk növelése a megelőző és feltáró kontrollok lefolytatására, és a csalás jelentésére szolgáló eljárások és iránymutatás, valamint csalás elleni fő teljesítménymutatók (KPI) kidolgozása az irányítási terv részére.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret fejezete és a költségvetés javasolt új kiadási tétele/tételei

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám
6. fejezet

Diff./Nem diff 40 .

EFTA-országoktól 41

tagjelölt országoktól 42

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet [21. cikke (2) bekezdésének b) pontja] értelmében

6. fejezet

16 01
Előcsatlakozási támogatás – Igazgatási kiadások

Nem differenciált előirányzatok

NEM

NEM

NEM

NEM

6. fejezet

16 02
Előcsatlakozási támogatás – Operatív előirányzatok

Differenciált előirányzatok

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

6. fejezet

16 02.01
Támogatás nyújtása a jogállamiság, a demokrácia megerősítéséhez, az emberi jogok, az alapvető jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartásának, a civil társadalomnak és a biztonságnak az erősítéséhez, valamint a migráció szabályozásának, ezen belül pedig a határigazgatásnak a javításához.

Differenciált előirányzatok

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

6. fejezet

16 02.02
Támogatás a közigazgatás hatékonyságának erősítésére, szerkezeti reformokra és jó kormányzásra

Differenciált előirányzatok

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

6. fejezet

16 02.03
Támogatás a szabályok, előírások, szakpolitikák és gyakorlatok átalakítására az uniós szabályokkal, előírásokkal, szakpolitikákkal és gyakorlatokkal való összehangolás céljából

Differenciált előirányzatok

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

6. fejezet

16 02.04
Támogatás a gazdasági és társadalmi fejlődés erősítésére

Differenciált előirányzatok

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

6. fejezet

16 02.05
Támogatás a területi és a határokon átnyúló együttműködésre

Differenciált előirányzatok

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése 43

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete
fejezete

Szomszédság és a világ

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2027 után

ÖSSZESEN

Operatív előirányzatok

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

1 899,300

1 938,665

1 978,014

2 018,145

2 058,259

2 100,355

2 143,433

14 136,171

Kifizetési előirányzatok

(2)

94,239

337,482

591,552

995,238

1 460,304

1 589,081

1 678,593

7 389,681

14 136,171

A programkeretből finanszírozott igazgatási előirányzatok 44

Kötelezettségvállalási előirányzatok = Kifizetési előirányzatok

(3)

49,700

50,335

50,986

51,855

52,741

53,645

54,567

363,829

A programkeretre szóló előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1+3

1 949,000

1 989,000

2 029,000

2 070,000

2 111,000

2 154,000

2 198,000

14 500,000

Kifizetési előirányzatok

=2+3

143,939

387,817

642,538

1 047,093

1 513,045

1 642,726

1 733,160

7 389,681

14 500,000

A többéves pénzügyi keret
fejezete

7

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	2027 után	ÖSSZESEN
Humánerőforrás		41,128	41,950	42,789	43,645	44,518	45,408	46,316		305,755
Egyéb igazgatási kiadások		3,532	3,602	3,674	3,748	3,823	3,899	3,977		26,255
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)	44,659	45,552	46,464	47,393	48,341	49,307	50,294		332,010

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2021	2022	2023		2024		2025		2026	2027		2027 után	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret FEJEZETEIHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	1 993,659	2 034,552		2 075,464	2 117,393	2 159,341		2 203,307			2 248,294		14 832,010
	Kifizetési előirányzatok	188,598	433,369		689,002	1 094,486	1 561,386		1 692,033			1 783,454	7 389,682	14 832,010

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–⌧ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Év

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok

Humánerőforrás

41,128

41,950

42,789

43,645

44,518

45,408

46,316

305,755

Egyéb igazgatási kiadások

3,532

3,602

3,674

3,748

3,823

3,899

3,977

26,255

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok részösszege

44,659

45,552

46,464

47,393

48,341

49,307

50,294

332,010

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó 45
előirányzatok

Humánerőforrás

41,750

42,585

43,436

44,305

45,191

46,095

47,017

310,379

Egyéb igazgatási
kiadások

7,950

7,750

7,550

7,550

7,550

7,550

7,550

53,450

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó
előirányzatok részösszege

49,700

50,335

50,986

51,855

52,741

53,645

54,567

363,829

ÖSSZESEN

94,359

95,887

97,450

99,248

101,082

102,953

104,861

695,839

3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–⌧A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

Év		2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
A központban és a bizottsági képviseleteken		199	199	199	199	199	199	199
A küldöttségeknél		50	50	50	50	50	50	50
Közvetett kutatás
Közvetlen kutatás
• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve: FTE) - AC, AL, END, INT és JED 46 7. fejezet
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatokból finanszírozva	- a központban	25	25	25	25	25	25	25
	- a küldöttségeknél	8	8	8	8	8	8	8
A programkeretből finanszírozva 47	- a központban	97	97	97	97	97	97	97
	- a küldöttségeknél	482	482	482	482	482	482	482
Közvetett kutatás
Közvetlen kutatás
Egyéb (nevezze meg)
ÖSSZESEN		861	861	861	861	861	861	861

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Pénzügyi támogatás tervezése, programozása, irányítása és nyomon követése

Külső munkatársak

Pénzügyi támogatás tervezése, programozása, irányítása és nyomon követése

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

–⌧ nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻ előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Év	2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	ÖSSZESEN
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–⌧ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

a javaslat más bevételre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel költségvetési tételhez van-e rendelve ◻

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:	A javaslat/kezdeményezés hatása 48
	2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027
.................. cikk

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1) COM(2018) 321 final, elérhető itt: https://ec.europa.eu/commission/priorities/democratic-change/future-europe/eu-budget-future_en

(2) Az „alapvető feladatok elsődlegességének elve” megközelítés a jogállamiság elvét és az alapvető jogokat kapcsolja össze a csatlakozási folyamat két másik kulcsfontosságú területével: gazdasági kormányzás – megerősített hangsúly a gazdasági fejlődésen és a versenyképesség javításán – és a demokratikus intézmények megerősítése és a közigazgatás reformja. Ezek közül mind a három alapvető feladat kulcsfontosságú jelentőséggel bír a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölteknél zajló reformfolyamatok szempontjából, valamint a polgárok legfőbb aggályaira keres megoldást.

(3) COM(2015) 611 final, elérhető itt: https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/sites/near/files/20151110_strategy_paper_en.pdf

(4) * Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(5) COM(2018) 65 final, elérhető itt: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52018DC0065

(6) C(2018) 460 final – Javaslat – Rendelet a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról.

(7) A külső finanszírozási eszközök félidős felülvizsgálata – https://ec.europa.eu/europeaid/evaluation-instrument-pre-accession-assistance-ipa-ii-draft-report_en

(8) A félidős felülvizsgálati jelentés és a kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentum itt található: https://ec.europa.eu/europeaid/mid-term-review-report-external-financing-instruments_en

(9) A koherenciajelentés itt található: https://ec.europa.eu/europeaid/coherence-report-insights-external-evaluation-external-financing-instruments_en

(10) COM (2018) 321 final, 2018. május 2.

(11) Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13.; HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(12) HL C […]., […]., […]. o.

(13) HL C […]., […]., […]. o.

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 231/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 11. o.).

(15) Az „alapvető feladatok elsődlegességének elve” megközelítés a jogállamiság elvét és az alapvető jogokat kapcsolja össze a csatlakozási folyamat két másik kulcsfontosságú területével: gazdasági kormányzás – megerősített hangsúly a gazdasági fejlődésen és a versenyképesség javításán – és a demokratikus intézmények megerősítése és a közigazgatás reformja. Ezek közül mind a három alapvető feladat kulcsfontosságú jelentőséggel bír a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölteknél zajló reformfolyamatok szempontjából, valamint a polgárok legfőbb aggályaira keres megoldást.

(16) COM(2018) 65 final elérhető itt: https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/communication-credible-enlargement-perspective-western-balkans_en.pdf

(17) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság ünnepélyesen, a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló göteborgi szociális csúcstalálkozón kihirdette a szociális jogok európai pillérét (Göteborg, 2017 november 17.).

(18) Frissítendő hivatkozás: HL C 373., 2013.12.20., 1. o. A megállapodás itt érhető el: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv:OJ.C_.2013.373.01.0001.01.HU&toc=OJ:C:2013:373:TOC

(19) Új Erasmus rendelet

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(21) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(22) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(23) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(26) A Tanács 1085/2006/EK rendelete (2006. július 17.) egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról (HL L 210., 2006.7.31., 82. o.).

(27) A Tanács 389/2006/EK rendelete (2006. február 27.) a ciprusi török közösség gazdasági fejlődésének ösztönzését elősegítő pénzügyi támogatási keret létrehozásáról és az Európai Újjáépítési Ügynökségről szóló 2667/2000/EK rendelet módosításáról (HL L 65., 2006.3.7., 5. o.).

(28) COM(2018) 374 final – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről.

(29) COM (2018) 367 final – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete „Erasmus” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(30) COM(2018) 372 final – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról.

(31) COM(2018) 382 final – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+).

(32) COM(2018) 392 final Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(33) COM(2018) 372 final – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról.

(34) https://ec.europa.eu/europeaid/policies/sustainable-development-goals_en

(35) https://ec.europa.eu/europeaid/policies/eu-approach-aid-effectiveness_en

(36) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(37) A tíz eszköz: a Fejlesztési Együttműködési Eszköz; az Európai Fejlesztési Alap (EFA); az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI), az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II), a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz, a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze, a Partnerségi Eszköz, a Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz, a Grönland-határozat, a közös végrehajtási rendelet.

(38) A COM(2017) 720 final félidős felülvizsgálati jelentés tíz – egy-egy eszközzel (lásd alább) foglalkozó – bizottsági szolgálati munkadokumentumon alapult, amelyekhez tíz független értékelés nyújtott alapot. A félidős jelentés, a bizottsági szolgálati munkadokumentumok és a független értékelések itt találhatók: https://ec.europa.eu/europeaid/public-consultation-external-financing-instruments-european-union_en

(39) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(40) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(41) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(42) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(43) A végösszegek a kerekítés miatt eltérőek lehetnek.

(44) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(45) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(46) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(47) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(48) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési tétel	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám 6. fejezet	Diff./Nem diff 40 .	EFTA-országoktól 41	tagjelölt országoktól 42	harmadik országoktól	a költségvetési rendelet [21. cikke (2) bekezdésének b) pontja] értelmében
6. fejezet	16 01 Előcsatlakozási támogatás – Igazgatási kiadások	Nem differenciált előirányzatok	NEM	NEM	NEM	NEM
6. fejezet	16 02 Előcsatlakozási támogatás – Operatív előirányzatok	Differenciált előirányzatok	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN
6. fejezet	16 02.01 Támogatás nyújtása a jogállamiság, a demokrácia megerősítéséhez, az emberi jogok, az alapvető jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartásának, a civil társadalomnak és a biztonságnak az erősítéséhez, valamint a migráció szabályozásának, ezen belül pedig a határigazgatásnak a javításához.	Differenciált előirányzatok	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN
6. fejezet	16 02.02 Támogatás a közigazgatás hatékonyságának erősítésére, szerkezeti reformokra és jó kormányzásra	Differenciált előirányzatok	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN
6. fejezet	16 02.03 Támogatás a szabályok, előírások, szakpolitikák és gyakorlatok átalakítására az uniós szabályokkal, előírásokkal, szakpolitikákkal és gyakorlatokkal való összehangolás céljából	Differenciált előirányzatok	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN
6. fejezet	16 02.04 Támogatás a gazdasági és társadalmi fejlődés erősítésére	Differenciált előirányzatok	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN
6. fejezet	16 02.05 Támogatás a területi és a határokon átnyúló együttműködésre	Differenciált előirányzatok	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó 45 előirányzatok
Humánerőforrás	41,750	42,585	43,436	44,305	45,191	46,095	47,017	310,379
Egyéb igazgatási kiadások	7,950	7,750	7,550	7,550	7,550	7,550	7,550	53,450
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege	49,700	50,335	50,986	51,855	52,741	53,645	54,567	363,829

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak	Pénzügyi támogatás tervezése, programozása, irányítása és nyomon követése
Külső munkatársak	Pénzügyi támogatás tervezése, programozása, irányítása és nyomon követése