EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.6.12.
COM(2018) 454 final
2018/0240(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén történő szabályozatlan halászat megelőzéséről szóló megállapodás Európai Unió nevében történő aláírásáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A vonatkozó tárgyalási irányelvek 1 alapján a Bizottság tárgyalásokat folytatott a Kanadából, a Kínai Népköztársaságból, a Feröer-szigetekre és Grönlandra vonatkozóan a Dán Királyságból, Izlandról, Japánból, a Koreai Köztársaságból, a Norvég Királyságból, az Orosz Föderációból és az Amerikai Egyesült Államokból érkező küldöttségekkel a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén folytatott szabályozatlan halászat megelőzésére vonatkozó, kötelező erejű megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) megkötése érdekében.
A megállapodás megelőzi a szabályozatlan kereskedelmi célú halászatot a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén, amelynek területe megközelítőleg 2,8 millió négyzetkilométert tesz ki. A kereskedelmi célú halászat előfordulása soha nem volt ismert ezen a területen, és ez a közeljövőben sem várható. A Jeges-tenger változó feltételeit figyelembe véve azonban a szóban forgó kormányok a halászati gazdálkodás elővigyázatossági megközelítésének megfelelően kidolgozták ezt a megállapodást.
A megállapodás keretében egy közös tudományos kutatási és monitoringprogramot hoznak létre és működtetnek azzal a céllal, hogy javítsák e terület ökoszisztémájának, illetve ökoszisztémáinak megértését, és különösen azzal a céllal, hogy meghatározzák, léteznek-e ezen a területen olyan halállományok, amelyek fenntartható alapon kifoghatók. A megállapodás előirányozza annak lehetőségét, hogy egy vagy több további regionális halászati gazdálkodási szervezetet, illetve megállapodást hozhassanak létre a jövőben ezen a területen.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Az EU északi-sarkvidéki politikájával kapcsolatos, 2009. évi következtetéseiben 2 a Tanács kifejezte arra való hajlandóságát, hogy fontolóra vegye a nemzetközi állományvédelmi rendszer által eddig le nem fedett nyílt tengeri területre vonatkozó keretszabályozás érintett regionális halászati gazdálkodási szervezetek megbízásának kiterjesztésével történő bevezetésére irányuló javaslat kidolgozását, vagy bármely más erre vonatkozó javaslat kidolgozását, amelyben az érintett felek megállapodtak. A Tanács azt is megjegyezte, hogy az ilyen keretrendszer bevezetéséig előnyben részesíti az új halászat ideiglenes tilalmát ezeken a vizeken.
A közös halászati politika külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleményre vonatkozó, 2012. évi következtetéseiben 3 a Tanács többek között hangsúlyozta, hogy a harmadik országokkal közös állományok esetében közös állománygazdálkodási kezdeményesekre van szükség az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében, valamint újólag megerősítette, hogy a halászati erőforrásokkal nemzetközi szinten folytatott fenntartható gazdálkodásban alapvető szerepet játszanak a regionális halászati gazdálkodással foglalkozó szervezetek.
A megállapodás a hatálybalépését követően egy fontos szabályozási hiányosságot számol fel a jelenlegi nemzetközi óceánpolitikai irányítás keretrendszerében.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A javaslat összhangban van az Európai Unió közös halászati politikájával és a nemzetközi óceánpolitikai irányítással, ideértve az EU északi-sarkvidéki politikáját is.
2.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
2016. március 31-én a Tanács elfogadta azokat a tárgyalási irányelveket, amelyek felhatalmazták a Bizottságot arra, hogy az Európai Unió nevében tárgyalásokat kezdjen a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén történő szabályozatlan halászat megelőzésére vonatkozó nemzetközi megállapodás kapcsán. A tagállamokat üléseken tájékoztatták a tárgyalások alakulásáról.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
A Bizottság a tárgyalások minden fordulójának előkészítése, valamint a tárgyalások során épített a tagállamok szakértelmére. A tárgyalások utolsó két fordulójában egy külső jogi szakértő is tagja volt az uniós küldöttségnek.
3.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslatnak nincs költségnövelő hatása az EU költségvetésére.
2018/0240 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén történő szabályozatlan halászat megelőzéséről szóló megállapodás Európai Unió nevében történő aláírásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (5) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, hogy intézkedéseket fogadjon el a tengerek biológiai erőforrásainak védelmére, illetve hogy megállapodásokat kössön harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel.
(2)A 98/392/EK 4 és a 98/414/EK tanácsi határozat értelmében az Unió szerződő fele az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének (a továbbiakban: egyezmény), valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló ENSZ-megállapodásnak 5 (a továbbiakban: a halállományokról szóló megállapodás). Az egyezmény és a halállományokról szóló megállapodás egyaránt előírja a részes államok számára, hogy működjenek együtt a tenger élő erőforrásainak védelmével és kezelésével kapcsolatban. A Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén történő szabályozatlan halászat megelőzéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) teljesíti ezt a kötelezettséget.
(3)Az 1380/2013/EU európai parlament és tanácsi rendelet 6 előírja, hogy az Unió a külső halászati politikáját a nemzetközi kötelezettségekkel és szakpolitikai célokkal összhangban, valamint az említett rendelet 2. és a 3. cikkében foglalt célokat és elveket tiszteletben tartva folytassa a tengeri biológiai erőforrások és a tengeri környezet fenntartható kiaknázásának, védelmének és azokkal való fenntartható gazdálkodásnak a biztosítása érdekében. A megállapodás összhangban van ezekkel a célkitűzésekkel.
(4)2016. március 31-én a Tanács 7 felhatalmazta az Európai Bizottságot arra, hogy az Európai Unió nevében tárgyalásokat folytasson Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén történő szabályozatlan halászat megelőzésére vonatkozó nemzetközi megállapodás kapcsán. A tárgyalások 2017. november 30-án sikeresen lezárultak.
(5)A megállapodás részes felévé válása elősegíti az Unió természetvédelmi politikájának különböző óceánok közötti egységességét, valamint megerősíti a világ halászati erőforrásainak hosszú távú védelme és fenntartható kiaknázása iránti elkötelezettségét.
(6)A megállapodást ezért az Unió nevében alá kell írni későbbi időpontban történő megkötéséig,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén történő szabályozatlan halászat megelőzéséről szóló megállapodásnak (a továbbiakban: megállapodás) az Unió nevében történő aláírására a Tanács felhatalmazást ad, figyelemmel az említett megállapodás megkötésére.
A megállapodás szövegét e határozat melléklete tartalmazza.
2. cikk
A Tanács Főtitkársága teljes mértékben felhatalmazza a megállapodás tárgyalói által megjelölt személyt vagy személyeket a megállapodás aláírására, figyelemmel annak megkötésére.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel,2018.6.12.
COM(2018) 454 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A Tanács határozata
a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén történő szabályozatlan halászat megelőzéséről szóló megállapodás Európai Unió nevében történő aláírásáról
MELLÉKLET
MEGÁLLAPODÁS A JEGES-TENGER KÖZÉPSŐ TÉRSÉGÉNEK NYÍLT TENGERI RÉSZÉN TÖRTÉNŐ
SZABÁLYOZATLAN HALÁSZAT MEGELŐZÉSÉRŐL
A jelen megállapodás részes felei,
felismerve, hogy a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részét egészen a közelmúltig általában egész évben jég borította, ami lehetetlenné tette a halászatot ezeken a vizeken, de az utóbbi években a terület jég általi lefedettsége csökkent,
elismerve, hogy bár a Jeges-tenger középső térségének ökoszisztémái viszonylag kevéssé voltak kitéve emberi tevékenységeknek, ezek az ökoszisztémák az éghajlatváltozás és egyéb jelenségek miatt változtak, és ezeknek a változásoknak a hatásai nem teljesen ismertek,
felismerve az egészséges és fenntartható tengeri ökoszisztémák és halászatok élelmezésben és táplálkozásban betöltött kulcsfontosságú szerepét;
felismerve a Jeges-tenger középső térsége parti államainak különleges felelőségét és érdekeit a Jeges-tenger középső térségében fellelhető halállományok védelme és az azokkal való fenntartható gazdálkodás vonatkozásában;
e tekintetben megjegyezve a Jeges-tenger középső térsége parti államainak a 2015. július 16-án aláírt, a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén folytatott szabályozatlan halászat megelőzésére vonatkozó nyilatkozata szerinti kezdeményezését;
emlékeztetve a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri része tekintetében már érvényben lévő, tengeri halászatra vonatkozó szerződések és egyéb nemzetközi jogi eszközök elveire és rendelkezéseire, ideértve az alábbiakat:
az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezménye (a továbbiakban: egyezmény);
az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló és a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és kezelésére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló, 1995. augusztus 4-i megállapodás (a továbbiakban: 1995. évi megállapodás), valamint
az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének felelősségteljes halászatra vonatkozó 1995. évi magatartási kódexe és egyéb vonatkozó jogi eszközei;
hangsúlyozva a Jeges-tenger központi térségének nyílt tengeri részére vonatkozó védelmi és gazdálkodási intézkedések elfogadására hatáskörrel rendelkező Északkelet-Atlanti Halászati Bizottság és a felek, valamint egyéb, a nemzetközi joggal összhangban kialakított és működtetett, halászati gazdálkodásra vonatkozó mechanizmusok, továbbá más vonatkozó nemzetközi szervek és programok közötti együttműködés és koordináció biztosításának jelentőségét;
úgy gondolván, hogy a kereskedelmi halászat a közeljövőben valószínűleg nem válik életképessé a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén, és ezért a jelenlegi körülmények között korai további regionális vagy szubregionális halászati gazdálkodási szervezetet vagy intézkedést létrehozni a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részére vonatkozóan;
azzal az óhajjal, hogy az elővigyázatossági megközelítéssel összhangban megelőzzék a szabályozatlan halászat Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén történő megkezdését, és egyúttal rendszeresen felülvizsgálják a további védelmi és gazdálkodási intézkedéseket;
emlékeztetve az Egyesült Nemzetek Szervezetének az őslakos népek jogairól szóló 2007. évi nyilatkozatára;
felismerve az Északi-sarkvidék lakosainak – köztük az őslakosoknak – az élő tengeri erőforrások hosszú távú védelmére és fenntartható használatához, valamint a Jeges-tenger egészséges tengeri ökoszisztémáihoz fűződő érdekeit, továbbá hangsúlyozva az ők és közösségeik bevonásának fontosságát; valamint
azzal az óhajjal, hogy előmozdítsák a Jeges-tenger központi térségének nyílt tengeri részén található halászati állományok védelmének és az azokkal való gazdálkodásnak a Jeges-tenger élő tengeri erőforrásaira és az azok élőhelyéül szolgáló ökoszisztémákra vonatkozó tudományos, őslakos és helyi ismeretekre történő alapozását,
a következőkben állapodtak meg:
1. cikk
FOGALMAK HASZNÁLATA
E megállapodás alkalmazásában:
a) „megállapodási terület”: a Jeges-tenger középső térségének egyetlen nyílt tengeri része, amelyet Kanada, Grönlandra vonatkozóan a Dán Királyság, a Norvég Királyság, az Orosz Föderáció és az Amerikai Egyesült Államok halászati joghatósága alá tartozó vizek vesznek körül;
b) „halak”: hal-, puhatestű- és rákfajok, kivéve az egyezmény 77. cikkében meghatározott, helyhez kötött fajokat;
c) „halászat”: halak felkutatása, csalogatása, helyének meghatározása, fogása, kitermelése vagy lehalászása, illetve bármely olyan tevékenység folytatása, amely valószínűsíthetően a halak csalogatását, helyének meghatározását, fogását, kitermelését vagy lehalászását eredményezi;
d) „kereskedelmi célú halászat”: kereskedelmi céllal végzett halászat;
e) „felderítő halászat”: a jövőbeli kereskedelmi halászat fenntarthatóságának és megvalósíthatóságának értékelése céljából végzett halászat az ilyen halászatra vonatkozó tudományos adatokhoz történő hozzájárulással;
f) „halászhajó”: olyan hajó, amelyet halászatra használnak, halászatra történő használatra szereltek fel, vagy halászat céljára szándékoznak használni.
2. cikk
A megállapodás célja
A jelen megállapodás célja a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén folytatott szabályozatlan halászat védelmi és gazdálkodási óvintézkedések alkalmazásán keresztüli megelőzése az egészséges tengeri ökoszisztémák védelmére irányuló hosszú távú stratégia részeként, valamint a halállományok védelmének és fenntartható halászatának biztosítása.
3. cikk
A halászatra vonatkozó ideiglenes védelmi és gazdálkodási intézkedések
(1) A felek kizárólag a következők alapján engedélyezik a lobogójuk alatt közlekedő hajók számára a megállapodási területen folytatott kereskedelmi halászatot:
a) egy vagy több olyan regionális vagy szubregionális halászati gazdálkodási szervezet által, illetve intézkedés keretében elfogadott, a halállományokkal való fenntartható gazdálkodásra vonatkozó védelmi és gazdálkodási intézkedések, amelyeket a nemzetközi jog szerint hoztak vagy hozhatnak létre és működtetnek az ilyen halászat elismert nemzetközi szabványokkal összhangban történő irányítása érdekében, vagy
b) ideiglenes védelmi és gazdálkodási intézkedések, amelyeket a felek az 5. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontja szerint hozhatnak.
(2) A feleket arra ösztönzik, hogy tudományos kutatásokat végezzenek a 4. cikk szerint létrehozott közös tudományos kutatási és monitoringprogram keretében, valamint a vonatkozó nemzeti tudományos programjaik szerint.
(3) A felek kizárólag az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerint a felek által hozott védelmi és gazdálkodási intézkedések alapján engedélyezhetik a lobogójuk alatt közlekedő hajók számára a megállapodási területen folytatott felderítő halászatot:
(4) A felek gondoskodnak arról, hogy tudományos kutatási tevékenységük – ideértve a halak megállapodási területen történő kifogását – ne veszélyeztesse a szabályozatlan kereskedelmi és felderítő halászat megelőzését és az egészséges tengeri ökoszisztémák védelmét. A feleket arra ösztönzik, hogy tájékoztassák egymást az ilyen tudományos kutatási tevékenységek engedélyezésére vonatkozó terveikről.
(5) A felek biztosítják az e cikk szerinti ideiglenes intézkedések betartását, valamint az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján esetlegesen általuk hozott kiegészítő vagy eltérő ideiglenes intézkedéseket.
(6) Az 1995. évi megállapodás 7. cikkével összhangban a parti államok és más felek együttműködnek annak érdekében, hogy biztosítsák a halállományokra vonatkozó védelmi és gazdálkodási intézkedések összeegyeztethetőségét mind a nemzeti joghatóságon belül, mind azon kívül a Jeges-tenger középső térségében az ilyen állományok teljes egészének védelme és a velük való gazdálkodás biztosítása érdekében.
(7) A fenti (4) bekezdésben foglaltakon kívül e megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az korlátozza a felek jogosultságát az egyezményben szereplő tengeri tudományos kutatásra vonatkozóan.
4. cikk
Közös tudományos kutatási és monitoringprogram
(1) A felek megkönnyítik a tudományos tevékenységekben való együttműködést azzal a céllal, hogy bővítsék a Jeges-tenger középső térségének élő tengeri erőforrásaira és ökoszisztémáira vonatkozó ismereteket.
(2) A felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás hatálybalépésétől számított két éven belül közös tudományos és monitoringprogramot hoznak létre azzal a céllal, hogy javítsák a megállapodási terület ökoszisztémáinak megértését, és különösen annak meghatározását, hogy a megállapodási területen létezhetnek-e jelenleg vagy a jövőben olyan halállományok, amelyek fenntartható alapon kifoghatók, valamint azt, hogy az ilyen halászat milyen hatással van a megállapodási terület ökoszisztémáira.
(3) A felek irányítják a közös tudományos kutatási és monitoringprogram kidolgozását, összehangolását és végrehajtását.
(4) A felek biztosítják, hogy a közös tudományos kutatási és monitoringprogram keretében figyelembe vegyék a megfelelő tudományos és műszaki szervezetek, szervek és programok munkáját, valamint az őslakosok és a helyi lakosok ismereteit.
(5) A közös tudományos kutatási és monitoringprogram részeként a felek az e megállapodás hatálybalépésétől számított két éven belül adatmegosztási jegyzőkönyvet fogadnak el, és a vonatkozó adatokat közvetlenül vagy a megfelelő tudományos és műszaki szervezeteken, szerveken és programokon keresztül az említett jegyzőkönyvvel összhangban megosztják.
(6) A felek legalább kétévente és legalább két hónappal a felek 5. cikk értelmében folytatott értekezleteit megelőzően közös tudományos értekezleteket tartanak személyesen vagy egyéb más módon annak érdekében, hogy bemutassák kutatásaik eredményeit, áttekintsék az elérhető legjobb tudományos információkat és időszerű tudományos tanácsadással szolgáljanak a felek értekezletein. A felek az e megállapodás hatálybalépésétől számított két éven belül elfogadják a közös tudományos értekezletek működésére vonatkozó szabályzatot és egyéb eljárásokat.
5. cikk
Felülvizsgálat és további végrehajtás
(1) A felek kétévente, vagy – ha úgy határoznak – ennél gyakrabban üléseznek. Üléseik során a felek többek között:
a) felülvizsgálják a jelen megállapodás végrehajtását, és adott esetben fontolóra veszik az e megállapodás időtartamára vonatkozó kérdéseket a 13. cikk (2) bekezdése szerint;
b) felülvizsgálják a közös tudományos kutatási és monitoringprogram, a nemzeti tudományos programok és más releváns források – beleértve az őslakosok és a helyi lakosok ismereteit – alapján kidolgozott összes rendelkezésre álló tudományos információt;
c) a közös tudományos kutatási és monitoringprogramból, a nemzeti tudományos programokból és más releváns forrásokból származó tudományos információk alapján – figyelembe véve a halászati gazdálkodással és az ökoszisztémákkal összefüggő releváns szempontokat, beleértve az elővigyázatossági megközelítést és a halászat által az ökoszisztémákra gyakorolt lehetséges káros hatásokat – figyelembe veszik többek között, hogy a megállapodási területen a halak elterjedése, vándorlása és abundanciája alapján lehetséges-e a fenntartható kereskedelmi célú halászat, és ennek alapján meghatározzák:
i. hogy tárgyalásokat kezdjenek-e a megállapodási területen történő halászati gazdálkodás tekintetében egy vagy több további regionális vagy szubregionális halászati gazdálkodási szervezet vagy intézkedés létrehozására; valamint
ii. hogy miután a fenti i. alpont szerinti tárgyalások megkezdődtek, és miután a felek megállapodtak a halállományok fenntarthatóságát biztosító mechanizmusokról, hoznak-e kiegészítő, illetve eltérő ideiglenes védelmi és gazdálkodási intézkedéseket a megállapodási terület említett halállományaira vonatkozóan;
d) az e megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül hoznak-e a megállapodási területen történő felderítő halászatra vonatkozó védelmi és gazdálkodási intézkedéseket. A felek időről időre módosíthatják az ilyen intézkedéseket. Ezek az intézkedések biztosítják többek között azt, hogy:
i. a felderítő halászat ne veszélyeztesse e megállapodás célkitűzését;
ii. a felderítő halászatot a halállományokra és az ökoszisztémákra gyakorolt hatás minimálisra csökkentése érdekében időtartamában, terjedelmében és nagyságrendjében korlátozzák, és hogy arra a 4. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott adatmegosztási jegyzőkönyvben meghatározott szabványos követelmények vonatkozzanak;
iii. valamely fél csak alapos tudományos kutatás alapján és csak akkor engedélyezhesse a felderítő halászatot, ha az összhangban van a közös tudományos kutatási és monitoringprogrammal, valamint a saját nemzeti tudományos programjával vagy programjaival;
iv. valamely fél csak akkor engedélyezhesse a felderítő halászatot, miután értesítette a többi felet az ilyen halászatra vonatkozó terveiről, és lehetőséget biztosított a többi félnek arra, hogy észrevételeket tegyen ezekről a tervekről; valamint
v. a feleknek megfelelően kelljen ellenőrizniük az általuk engedélyezett felderítő halászatot, és jelenteniük kelljen a halászat eredményeit a többi félnek.
(2) E megállapodás végrehajtásának előmozdítása érdekében, többek között a közös tudományos kutatási és monitoringprogramra és a 4. cikk alapján végzett egyéb tevékenységekre vonatkozóan is a felek bizottságokat vagy hasonló szerveket is létrehozhatnak, amelyekben az Északi-sarkvidék közösségei – beleértve az őslakosokat is – részt vehetnek.
6. cikk
Döntéshozatal
(1) A felek az eljárási kérdésekkel kapcsolatos döntéseiket az igennel vagy nemmel szavazó szerződő felek szavazatának többségével hozzák meg.
(2) A felek lényegi kérdésekre vonatkozó döntéseit konszenzussal kell meghozni. E megállapodás alkalmazásában a „konszenzus” azt jelenti, hogy a döntéshozatal időpontjában a felek nem emeltek formális kifogást.
(3) Egy kérdés akkor tekinthető lényegesnek, ha bármelyik fél annak tartja.
7. cikk
Vitarendezés
Az 1995. évi megállapodás VIII. részében a vitás ügyek rendezésére megállapított eljárások értelemszerűen alkalmazandók minden olyan, az e megállapodás értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó vitás ügy esetén, amely az e megállapodást aláíró felek között merül fel, függetlenül attól, hogy e megállapodás részes felei az 1995. évi megállapodásnak is részesei-e.
8. cikk
Nem részes felek
(1) A felek ösztönzik az e megállapodás nem részes feleit, hogy hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek összhangban állnak e megállapodás rendelkezéseivel.
(2) A felek az e megállapodásnak és a nemzetközi jognak megfelelő intézkedéseket hoznak a nem részes felek lobogója alatt közlekedő hajók olyan tevékenységeinek megakadályozására, amelyek aláássák e megállapodás hatékony végrehajtását.
9. cikk
Aláírás
(1) Ezt a megállapodást [helyen] és [időponttól] kezdődően nyitják meg aláírásra Kanada, a Kínai Népköztársaság, a Feröer-szigetekre és Grönlandra vonatkozóan a Dán Királyság, Izland, Japán, a Koreai Köztársaság, a Norvég Királyság, az Orosz Föderáció, az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió számára, és aláírásra nyitva áll a megadott időpontot követő 12 hónapon keresztül.
(2) E megállapodás aláírói számára a megállapodás bármikor nyitva áll megerősítésre, elfogadásra, illetve jóváhagyásra.
10. cikk
Csatlakozás
(1) A 9. cikk (1) bekezdésében felsorolt azon államok esetében, amelyek nem írták alá ezt a megállapodást, valamint az Európai Unió számára, ha nem írta alá ezt a megállapodást, e megállapodás bármikor nyitva áll a csatlakozásra.
(2) E megállapodás hatálybalépését követően a felek meghívhatnak olyan államokat az e megállapodáshoz történő csatlakozásra, amelyeknek ahhoz tényleges érdeke fűződik.
11. cikk
Hatálybalépés
(1) Ez a megállapodás az összes megerősítő, elfogadó, illetve jóváhagyó okirat letéteményes általi átvételétől, vagy az e megállapodásnak a 9. cikk (1) bekezdésében felsorolt államok és az Európai Unió általi jóváhagyásától, vagy ezen államoknak a megállapodáshoz történő csatlakozásától számított 30 nap elteltével lép hatályba.
(2) E megállapodás a hatálybalépését követően minden olyan államra nézve, amelyet a 10. cikk (2) bekezdése alapján meghívtak a csatlakozásra, és amely letétbe helyezte a csatlakozási okiratot, az okirat letétbe helyezését követő 30 nap elteltével lép hatályba.
12. cikk
A megállapodás felmondása
Bármely fél a letéteményesnek diplomáciai úton megküldött írásbeli felmondási értesítéssel bármikor felmondhatja e megállapodást, meghatározva a felmondás hatálybalépésének időpontját, amelynekaz értesítés időpontját követő legalább hat hónapos időtartamon túl megjelölt időpontnak kell lennie. E megállapodás felmondása nem érinti a megállapodás többi fél általi alkalmazását, sem a megállapodást felmondó fél azon feladatát, hogy teljesítse az e megállapodásban foglalt bármely, a megállapodástól függetlenül a nemzetközi jog alapján fennálló kötelezettségét.
13. cikk
A megállapodás időtartama
(1) Ez a megállapodás a hatálybalépését követő 16 éves kezdeti időszakban hatályban marad.
(2) A fenti (1) bekezdésben meghatározott kezdeti időszak lejártát követően a megállapodás minden alkalommal további öt évre meghosszabbítható, kivéve, ha bármely fél:
a) a feleknek a kezdeti időszak lejárta vagy bármely meghosszabbítási időszak lejárta előtti utolsó ülésén hivatalos kifogást emel e megállapodás meghosszabbítása ellen; illetve
b) a meghosszabbítás ellen legkésőbb az adott időszak lejárta előtt hat hónappal hivatalos írásbeli kifogást küld a letéteményesnek.
(3) A felek hatékony átmenetet biztosítanak e megállapodás és bármely, a megállapodási területen végzett halászati gazdálkodással foglalkozó további regionális vagy szubregionális halászati gazdálkodási szervezetet vagy intézkedést létrehozó lehetséges új megállapodás között a megállapodási terület egészséges tengeri ökoszisztémáinak megóvása, valamint halállományainak védelme és fenntartható halászatának biztosítása érdekében.
14. cikk
Más megállapodásokkal való kapcsolat
(1) A felek elismerik, hogy a nemzetközi jog vonatkozó rendelkezései továbbra is kötelezik őket – ideértve az egyezményben és az 1995. évi megállapodásban foglaltakat is –, és elismerik azt is, hogy továbbra is együtt kell működniük kötelezettségeik teljesítése érdekében még abban az esetben is, ha az e megállapodás további regionális vagy szubregionális halászati gazdálkodási szervezetet vagy intézkedést a megállapodási terület vonatkozásában létrehozó megállapodás hiányában lejár vagy megszűnik.
(2) E megállapodás egyetlen rendelkezése sem sérti a felek nemzetközi megállapodásokból eredő jogaira vagy kötelezettségeire vonatkozó jogállását, valamint bármely más, a tengerjoggal kapcsolatos kérdésre vonatkozó jogállását, ideértve a jogok és joghatóságok Jeges-tengeren történő gyakorlására vonatkozó jogállását is.
(3) E megállapodás egyetlen rendelkezése sem sérti a feleknek az egyezményben vagy az 1995. évi megállapodásban megfogalmazott, a nemzetközi jog vonatkozó rendelkezései szerinti jogait, joghatóságát és kötelezettségeit, ideértve a megállapodási területen egy vagy több további regionális vagy szubregionális halászati gazdálkodási szervezet vagy intézkedés létrehozására irányuló tárgyalások megkezdésére vonatkozó javaslattételi jogot.
(4) Ez a megállapodás nem változtatja meg a részes felek azon jogait és kötelezettségeit, amelyek az e megállapodással összeegyeztethető egyéb megállapodásokból származnak, és amelyek más részes felek e megállapodás szerinti jogainak gyakorlását, illetve kötelezettségeinek teljesítését nem érintik. E megállapodás nem ássa alá egyetlen más érvényes, halászati gazdálkodással foglalkozó nemzetközi mechanizmus szerepét és megbízatását sem, és nem ütközik azzal.
15. cikk
Letéteményes
(1) E megállapodás letéteményese Kanada kormánya.
(2) A megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratot a letéteményesnél helyezik letétbe.
(3) A letéteményes tájékoztatja az aláírókat és valamennyi felet a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, illetve csatlakozási okiratok letétbe helyezéséről, és ellátja a szerződések jogáról szóló 1969. évi Bécsi Egyezményben előírt egyéb feladatokat.
Kelt _________________________, 201X. ______ hónapjának ______ napján egy eredeti példányban kínai, angol, francia és orosz nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.