EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.6.8.

COM(2018) 443 final

2018/0233(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozásáról

{SWD(2018) 323 final}
{SWD(2018) 324 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

2018. május 2-án a Bizottság elfogadott egy dokumentumcsomagot a következő, 2021 és 2027 közötti időszak többéves pénzügyi keretére vonatkozóan 1 . A Bizottság új, korszerű, hosszú távú költségvetésre tett javaslatot, amely szorosan igazodik a 27 tagállamból álló Unió politikai prioritásaihoz. A javasolt költségvetés új eszközöket ötvöz korszerűsített programokkal az Unió prioritásainak hatékony megvalósítása érdekében. Ezen alapokra építve a Bizottság új Fiscalis programot javasol az „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” költségvetési fejezeten belül. Ez a program a többéves pénzügyi keretről szóló javaslatot kísérő közleményben 2 leírtak szerint hozzá fog járulni az adópolitika működésének javításához, ideértve az igazgatási együttműködést is, és támogatni fogja az adóhatóságok munkáját.

E javaslat az alkalmazás kezdőnapját 2021. január 1-jében rögzíti, és a javaslatot 27 tagállamból álló Unióra vonatkozóan terjesztik elő. Ez utóbbi összhangban áll azzal, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján bejelentette az Európai Unióból és az Euratomból történő kilépésére irányuló szándékát, amely bejelentést az Európai Tanács 2017. március 29-én kapta meg.

•Indokok és célok

Az Unió és a nemzeti adóhatóságok továbbra is attól szenvednek, hogy mind az EU-n belül, mind a harmadik országokkal fennálló kapcsolatok terén hiányzik az ahhoz szükséges kapacitás és együttműködés, hogy hatékonyan és eredményesen teljesíthessék a feladataikat. Gyorsan és közösen kell reagálniuk az olyan felmerülő problémákra, mint az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés, a digitalizáció és az új üzleti modellek, és ezzel egy időben meg kell akadályozniuk, hogy a határokon átnyúló ügyletek kapcsán szükségtelen adminisztratív terhek háruljanak a polgárokra és a vállalkozásokra. Ezek a tendenciák folyamatosan új kihívásokat állítanak a nemzeti adóhatóságok működése és teljesítménye elé. Az adóhatóságok hatékonyabb és innovatív módszereket igényelnek a fő feladatuknak – azaz a közvetlenül a nemzeti, közvetett módon az Unió költségvetésébe befolyó adók beszedésének – a végrehajtásához. A Bizottság ezért javaslatot tesz a Fiscalis programra vonatkozóan, amely eszközöket és költségvetést foglal magában, és adminisztratív és informatikai kapacitásépítési tevékenységek, valamint operatív együttműködés révén fogja támogatni az adópolitikát és az adóhatóságokat.

•Összhang a meglévő szakpolitikai rendelkezésekkel

Ez a javaslat összhangban van a Bizottság azon törekvésével, hogy igazságos és hatékony adórendszert biztosítson az Unióban, többek között annak érdekében, hogy védje a tagállami adóhatóságok adóbeszedési képességét. Az e keretben elfogadott kezdeményezések közül soknak célja az adózási átláthatóság növelése és az igazgatási együttműködés fokozása, többek között a vonatkozó adóügyi információk cseréje révén. A javasolt Fiscalis program biztosítja az említett szabályozási beavatkozások 3 támogatására és végrehajtására szolgáló költségvetési és egyéb eszközöket. Az igazgatási együttműködés fontos elemei a releváns európai elektronikus rendszerek, amelyek a gyakorlatban lehetővé teszik a tagállami adóhatóságok számára az információcserét.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat összhangban van azokkal az egyéb javasolt uniós cselekvési programokkal, amelyek hasonló célokat követnek a kapcsolódó szakterületeken, különösen a következőkkel:

–a vámügyi együttműködést támogató Vám programmal 4 ;

–a Csalás elleni uniós programmal 5 , amely az EUMSZ 325. cikkének megfelelően, az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében felveszi a küzdelmet a csalásokkal;

–az Egységes piac programmal 6 , amely az egységes piac hatékonyabb működését célzó uniós fellépéseket támogatja;

–a Reformtámogató programmal 7 , amely meghatározott uniós országoknak nyújt segítséget ahhoz, hogy eredményesebben működő intézményeket, szilárdabb irányítási kereteket és hatékony hatóságokat alakítsanak ki.

Végezetül lehetséges, hogy az informatika terén kihasználhatók az olyan különböző uniós kezdeményezésekkel fennálló szinergiák, mint amilyen a Digitális Európa program 8 , minden olyan program, amely (jelentős) elektronikus rendszereket futtat, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz építőköveinek 9 újrafelhasználása, az európai interoperabilitási keret 10 , az IKT-szabványosítás gördülőterve 11 , a FinTech-re vonatkozó cselekvési terv 12 , a Horizont Európa 13 , az Uniós Blokklánc Megfigyelőközpont és Fórum 14 munkája, valamint a csalásra és a kiberbiztonsági kockázatokra vonatkozó egyéb kezdeményezések.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A Fiscalis program meghatározó része az adózás terén folyó igazgatási együttműködés keretében az európai uniós tagállamok között folyó információcsere támogatásáról szól. Az igazgatási együttműködésről szóló vonatkozó uniós jogszabályok lehetővé teszik a tagállamok számára az európai elektronikus rendszerek használatát. E javaslatban szerepel, hogy a Bizottság és a tagállamok biztosítják a IV. fejezetben említett európai elektronikus rendszerek megfelelő fejlesztését és működtetését. Ezzel kapcsolatban a javaslat előírja, hogy a Bizottság és a tagállamok rendszeresen összehangolják a beavatkozásaikat, és megállapodnak az európai elektronikus rendszerek működőképességének, összekapcsolhatóságának és folyamatos fejlesztésének biztosításához szükséges valamennyi vonatkozásról. Szerepelnek a javaslatban azok a feladatok is, melyeket a tagállamoknak, illetve a Bizottságnak vállalnia kell az európai elektronikus rendszerek közös és nemzeti összetevői létrehozásának és működésének összehangolása érdekében, biztosítandó azok működőképességét, összekapcsolhatóságát és folyamatos fejlesztését. Ezek az informatikai kapacitásépítési szempontok a program egyéb igazgatási kapacitásítépítési vonatkozásaival együtt hozzá fognak járulni a belső piac hatékonyabb működéséhez, és így alátámasztják, hogy a program az EUMSZ 114. cikkén alapul.

A javasolt Fiscalis program az adópolitika támogatását és az adóhatóságok közötti együttműködés javítását célzó mechanizmusokon és eszközökön túl a szükséges finanszírozást is biztosítja. A javasolt intézkedésnek részét képezik többek között találkozók és hasonló ad-hoc események, projektalapú strukturált együttműködés, valamint emberi képességfejlesztésre és kapacitásépítésre irányuló intézkedések, melyekben a tagállamok, illetve tisztviselőik önkéntes alapon vehetnek részt. Az említett fellépések általános célja az igazgatási együttműködés javítása és a tagállamok közigazgatási kapacitásainak növelése az adózás terén, ami indokolja az EUMSZ 197. cikkének alkalmazását.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az Unió adóügyi céljait – az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelmet, az adózás igazságosabbá és átláthatóbbá tételét, az egységes piac működésének támogatását és a versenyképesség fokozását – a tagállamok önállóan nem tudják megvalósítani. Közös szabályok és a tagállami adóhatóságok közötti koordináció és együttműködés szükséges e célkitűzések megvalósításához és az összes kapcsolódó kihívással való szembenézéshez.

Ilyen magas szintű együttműködés és koordináció csak központosított megközelítéssel valósítható meg, ideális esetben uniós szinten. A Fiscalis program keretébe tartozó tevékenységek költséghatékonyabbak, mint ha az egyes részt vevő országok kétoldalú vagy többoldalú alapon hoznának létre külön együttműködési kereteket, és nemzeti informatikai megoldásokat dolgoznának ki a transznacionális problémákra. A Fiscalis program keretébe tartozó tevékenységek és együttműködési mechanizmusok emellett lehetővé teszik a nemzeti adóhatóságok közötti bizalom elmélyítését, ami szükséges ahhoz, hogy az uniós adórendszerek zökkenőmentesen működjenek együtt az egységes piacon.

Ilyen háttér mellett a Fiscalis program arra összpontosítja az uniós beavatkozást, hogy hatékony mechanizmusokat alakítson ki (és biztosítsa az elengedhetetlen informatikai eszközöket) az igazgatási együttműködéshez, azzal a céllal, hogy hatékonyabb eszközöket bocsásson a nemzeti adóhatóságok rendelkezésére az adócsalás, az adókikerülés és az adókijátszás elleni küzdelemhez, és emellett közvetett módon elősegítse az adószabályok adózók általi betartását.

•Arányosság

A javasolt költségvetés túlnyomó részét informatikai kapacitásépítési tevékenységekre fordítják. A választott megközelítés olyan informatikai architektúramodellen alapul, amelyben az európai elektronikus rendszerek közös és nemzeti összetevők kombinációjából állnak. Ezt a modellt egy teljesen központosított informatikai architektúramodellel szemben részesítették előnyben, mivel a költségvetési felelősség egy részét meghagyja a nemzeti informatikai összetevőket nemzeti szinten, a nemzeti preferenciákat, követelményeket és korlátozásokat figyelembe véve kifejlesztő tagállamoknál. Az interoperabilitás és az összekapcsolhatóság belső piacot szolgáló javítása így arányos módon valósul meg.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A finanszírozási program révén történő uniós beavatkozás a megfelelő eszköz. A Bizottság a Fiscalis 2020 program utódprogramjának egy rendelet útján történő létrehozására tesz javaslatot.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok visszamenőleges értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A javaslat figyelembe veszi a Fiscalis 2013 program végső értékelésének ajánlásait, valamint a Fiscalis 2020 program folyamatban lévő félidős értékelésének előzetes eredményeit. Az említett értékelések arra utalnak, hogy a program jelentős uniós hozzáadott értékkel rendelkezik, és építi a tagállamok közötti és a tagállamok és más részt vevő országok (tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek) közötti bizalmat és szilárd együttműködést. A program emellett megkönnyíti az uniós jogszabályok végrehajtását is, miközben (az erőforrások egyesítése révén) hatékonyságnövelést tesz lehetővé, különösen az elektronikus rendszerek területén (ahol az uniós beavatkozás méretgazdaságosságot és alacsonyabb fejlesztési költségeket eredményez), illetve a képzési modulok kapcsán (melyek esetében az uniós beavatkozás a beszámolók szerint időt és pénzt takarít meg egyes hatóságoknak). A résztvevők arról is beszámoltak, hogy magas és egyre fokozódik az együttes fellépések (különösen a munkalátogatások, szemináriumok és műhelytalálkozók) iránti érdeklődés, mert ezek hatékony eszközök, amelyek hozzájárulnak az adóhatóságok közötti együttműködés és információcsere javításához. A Fiscalis 2020 program esetében az értékelések szerint a bevezetett szakértői csoportok – sajátos finanszírozási módszerük és működési felépítésük miatt – erőteljes eszközt jelentenek, amelyek elősegítik a mélyebbre ható (regionális vagy tematikus alapú) együttműködést. Egyes résztvevők kiemelték, hogy növelhetők lennének az erre a közigazgatási kapacitásépítési tevékenységre jelenleg juttatott források.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A Bizottság külső tanulmányt rendelt meg az előzetes értékelés támogatása érdekében, amelynek részét képezték külön konzultációk is, hogy széles körben összegyűjtsék valamennyi érdekelt fél véleményét. A program sajátos alkalmazási körére tekintettel (az adóhatóságok a kizárólagos közvetlen kedvezményezettek) ezek a konzultációk a projektcsoporton belüli tárgyalások, az országlátogatások/esettanulmányok és speciális felmérések segítségével az adóhatóságokra helyezték a hangsúlyt. A vállalkozói szövetségekkel, nonprofit szervezetekkel, a tudományos élet szereplőivel, valamint a Fiscalis 2020 program résztvevőivel, tanácsadókkal és nemzetközi szervezetekkel (például a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet képviselőivel) készített interjúk egészítették ki ezeket a tevékenységeket.

A külső tanulmány és a kapcsolódó konzultációs tevékenységek megerősítették az adóhatóságok előtt álló kihívásokat, valamint azt, hogy szükség van egy ambiciózus, a következő két fő dimenzió köré épülő programra: egyrészt az informatikai és a humán kapacitás építésére irányuló intézkedések, valamint az együttműködési intézkedések folytonossága és megerősítése az uniós és nemzeti adóügyi előírások helyes alkalmazása érdekében, másrészt fokozottabb operatív együttműködés és az innováció hatékonyabb kezelése.

Nyilvános konzultációra került sor a következő témában: „Uniós források a beruházások, a kutatás és az innováció, a kkv-k és az egységes piac területén”. A konzultáció többek között a szakpolitikai kihívásokról és az adózást érintő uniós beavatkozás iránti igényekről kérte ki a polgárok véleményét.

•Külső szakvélemény

A Bizottság külső tanulmányt rendelt meg, hogy az mennyiségi és minőségi információk biztosításával támogassa az előzetes értékelést. A megrendelés célja egyrészt a 2020 utáni adózási környezetet meghatározó legfontosabb mozgatórugók azonosítása, másrészt azoknak a problémáknak a feltárása volt, amelyekkel a tagállami adóhatóságok szembesülni fognak, és amelyeket – az azonosított mozgatórugókra és azok hatásaira is figyelemmel – kezelhetne egy jövőbeli uniós finanszírozási beavatkozás.

A tanulmány segítette a Bizottságot abban, hogy: – az azonosított mozgatórugók és problémák alapján meghatározza egy uniós szintű beavatkozás célkitűzéseit, – meghatározza az e célkitűzések megvalósítását és egy jövőbeli, az azonosított mozgatórugókra és problémákra reagáló uniós finanszírozási beavatkozás végrehajtását szolgáló lehetséges uniós szakpolitikai alternatívákat, és értékelje az azonosított alternatívák várható gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait, – a meghatározott kritériumok alapján (például: hatékonyság, eredményesség, relevancia és koherencia) összehasonlítsa és rangsorolja az alternatívákat.

•Hatásvizsgálat

A korábbi Fiscalis 2020 program és a javasolt Fiscalis program közötti, a tartalom, a szerkezet és a költségvetés mérete tekintetében fennálló folytonosságra tekintettel a hatásvizsgálat végzése szükségtelennek bizonyult. Egy előzetes értékelés megfelelőbbnek tűnt a minőségi jogalkotásra vonatkozó követelmények arányos módon való teljesítéséhez.

•Egyszerűsítés

A folyamatban lévő program már egy észszerűsített program, és erőteljes hangsúlyt fektet az outputokra és az eredményekre. Végrehajtja a korábbi értékelésekben meghatározott összes egyszerűsítést. A legfontosabb további egyszerűsítés az egyösszegű átalányok/egységköltségek kiterjesztett alkalmazása, valamint a komitológia éves adminisztratív terheinek elkerülése érdekében a többéves munkaprogramok elfogadásának lehetősége lenne.

•Alapjogok

A javaslat nem gyakorol hatást az alapjogokra.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az uniós finanszírozási programok felülvizsgálatának ütemezése az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó, 2018. május 2-án előterjesztett javaslattal 15 függ össze. E javaslattal összhangban a Fiscalis programról szóló e rendelet (folyó áron) 270 millió EUR összegű költségvetési keretet tartalmaz a 2021–2027-es időszakra.

A Fiscalis program végrehajtása közvetlen irányítás mellett, prioritásorientált módon fog történni. Az érdekelt felek bevonásával készített munkaprogramok meghatározzák az adott időszakokra vonatkozó prioritásokat.

A pogram hatással lesz az uniós és a tagállami bevételekre. Bár ez a hatás nem számszerűsíthető, meg fogja könnyíteni és észszerűsíteni fogja az adóhatóságok által a közvetlen és közvetett adók beszedése kapcsán végzett munkát. Azáltal, hogy az együttműködésnek és az informatika és humán kapacitásépítésnek köszönhetően javul a munka minősége, az adóhatóságok hatékonyabban védhetik az Unió és a tagállamok pénzügyi és gazdasági érdekeit.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A javasolt Fiscalis program hatását időközi és végleges értékelések, valamint magas szintű fő teljesítménymutatók folyamatos figyelemmel kísérése útján értékelik. Ezekre az értékelésekre a 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 16 (22) és (23) bekezdésének megfelelően kerül majd sor, amelyben a három intézmény megerősítette, hogy a hatályos joganyagra és szakpolitikákra vonatkozó értékeléseknek kell képezniük a további intézkedési lehetőségek hatásvizsgálatainak alapját. Az értékelések során vizsgálni kell az eszköz gyakorlati hatását a mutatók és célok alapján, illetve annak részletes elemzésével, hogy mennyire releváns, eredményes és hatásos, teremt-e elegendő uniós hozzáadott értéket, továbbá koherens-e más uniós szakpolitikákkal. Ki kell térni a tanulságokra, a problémák vagy hiányosságok azonosítására, valamint minden olyan lehetőségre is, amellyel tovább fokozható az intézkedések vagy az eredmények minősége, illetve maximalizálható a hatás. Az értékelések tartalmazzák a szabályozási költségek, az előnyök és a megtakarítások azonosítását és számszerűsítését is.

Az értékeléssel kapcsolatos jelentéstételi rendszer biztosítani fogja, hogy a program értékelését szolgáló adatokat hatékonyan, eredményesen, időben és kellő részletességgel gyűjtsék össze; ezeket az adatokat és információkat az egyéb jogi rendelkezéseknek is megfelelő módon fogják továbbítani a Bizottságnak; például – amennyiben szükséges – a személyes adatokat anonimizálni kell. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan a rendelet arányos jelentéstételi követelményeket állapít meg.

A program outputjait és eredményeit rendszeresen értékelik a meghatározott mutatókon alapuló átfogó nyomonkövetési rendszer révén, tekintettel a megfelelő ár-érték arány biztosítása tekintetében megvalósuló elszámoltathatóságra.

A teljesítmény mérésére szolgáló adatok különböző adatgyűjtési eszközökből származnak. A jelenleg tervezett főbb eszközök az intézkedések nyomonkövetési űrlapjai, az eseményértékelési űrlapok és az adótisztviselők rendszeres megkérdezése.

Mivel a programnak támogató szerepe van, segíti a részt vevő országok hatóságait az információk megosztásában és a kapacitásuk növelésében, a nyomonkövetési rendszer a program tevékenységeinek az eredményekre vonatkozó mutatók alapján történő figyelemmel kísérésére összpontosít. Amikor csak lehetséges, a nyomonkövetési rendszer a program magas szintű célkitűzéseihez kapcsolódó területek mutatóit is követi.

A Bizottság évente előrehaladási jelentést ad ki, amely összefoglalja a program célkitűzéseihez viszonyítva nyújtott teljesítményt, valamint a kapcsolódó output- és eredménymutatókat.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

I. fejezet – Általános rendelkezések

A program hatálya kiigazításra került annak érdekében, hogy az újonnan felmerülő igényekre tekintettel átfogóbb módon támogassa az adópolitikát és az adóhatóságokat. Míg a folyamatban lévő Fiscalis 2020 program átfogó célkitűzése a belső piac adózási rendszerei megfelelő működésének javítása, a javaslatban szereplő program támogatást nyújt az adópolitika és a nemzeti adóhatóságok számára, így jobban tükrözi a többek között egyéb uniós és nemzeti szintű szakpolitikai kezdeményezésekből származó támogatási igényeket. Ily módon a program hozzá kíván járulni az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés megelőzéséhez és leküzdéséhez; a határokon átnyúló ügyletek kapcsán a polgárokra és a vállalkozásokra háruló szükségtelen adminisztratív terhek megelőzéséhez és csökkentéséhez; az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes kiaknázásához és az Unió versenyképességének fokozásához; valamint elősegíti és támogatja, hogy a nemzetközi fórumokon közös uniós megközelítés érvényesüljön. Így a program célkitűzései, még ha kissé eltérő módon és egyszerűsítve (operatív célkitűzések nélkül) kerülnek is bemutatásra, elviekben egyenértékűek.

A folyamatban lévő Fiscalis 2020 programhoz hasonlóan az új program is nyitva áll a tagállamok, a csatlakozó országok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek előtt. Az Unió átfogó politikájával összhangban az európai szomszédságpolitika országai és a harmadik országok az Unió és az említett országok közötti egyedi megállapodásokban meghatározott feltételekkel összhangban bizonyos feltételek mellett szintén részt vehetnek a programban.

II. fejezet – Támogathatóság

A program keretében nyújtott finanszírozásból támogathatónak tekintett tevékenységek típusai lényegében hasonlóak a jelenlegi program szerintiekhez. Tipológiájuk azonban egyszerűsödött, és kevesebb típus van annak érdekében, hogy nagyobb legyen a rugalmasság. Az 1. mellékletben szereplő indikatív lista áttekintést ad a program keretében finanszírozható konkrét intézkedésekről.

A szakértői csoportok jelenlegi Fiscalis 2020 program szerinti eszközével kapcsolatos tapasztalatok alapján a javaslat különös hangsúlyt fektet a projektalapú strukturált együttműködésre, amelynek célja a fokozott operatív együttműködés előmozdítása, és a részt vevő országok közötti együttműködés mély és integrált formáit teszi lehetővé.

A jelenlegi programhoz képest újdonság az a rendelkezés, amely az európai elektronikus rendszereknek a programhoz nem társult harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés érdekében történő testreszabása vagy kiterjesztése kapcsán szükséges intézkedésekre vonatkozik. Ez egyszerűbb és gyorsabb mechanizmusról rendelkezik a Fiscalis 2020 programban szereplőhöz képest, amely csak akkor teszi lehetővé az európai elektronikus rendszerek bármilyen módosításának finanszírozását, ha a használatra vonatkozik egy, az érintett harmadik országgal az EUMSZ 218. cikkének megfelelően megkötött nemzetközi megállapodás. Annak érdekében, hogy a harmadik országokkal való ilyen összekapcsolás kiépítése kapcsán optimális legyen a reakcióidő, a javaslat lehetővé teszi a szükséges kiigazítások vagy kiterjesztések finanszírozását és olyan igazgatási megállapodások elfogadását, amelyek tartalmazzák a vonatkozó feltételeket, köztük esetleg a szóban forgó harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által fizetendő pénzügyi hozzájárulást is. Erre csak akkor lenne lehetőség, ha az intézkedés az Unió érdekében áll.

A globalizáció fontosságára tekintettel a program továbbra is lehetőséget nyújt a kormányzati hatóságok –, köztük a harmadik országok kormányzati hatóságai –, a nemzetközi szervezetek, a gazdálkodók vagy a civil társadalom képviselőinek külső szakértőként való bevonására, ha az előnyös a Program célkitűzését megvalósító intézkedések szempontjából.

III. fejezet – Vissza nem térítendő támogatások

A program végrehajtása az uniós költségvetés leggyakrabban alkalmazott kiadási mechanizmusai, azaz a közbeszerzésen és a vissza nem térítendő támogatásokon keresztül valósul meg. A vissza nem térítendő támogatások tekintetében a javaslat előírja, hogy nem alkalmazandó pályázati felhívás, ha a támogatható szervezetek adóhatóságok.

Ahogy a múltban is, a programnak akár 100 %-ban finanszíroznia kell az intézkedéseket, tekintettel a jelentős uniós hozzáadott értékükre. Amennyiben az intézkedésekhez vissza nem térítendő támogatásra van szükség, az alkalmazandó társfinanszírozási arányt a munkaprogramok tartalmazzák.

IV. fejezet – Az informatikai kapacitásépítési intézkedésekre vonatkozó különös rendelkezések

Az ebben a fejezetben foglalt rendelkezések célja a program keretében végrehajtott informatikai kapacitásépítési intézkedések keretrendszerének és irányításának javítása. A korábbi Fiscalis programok tapasztalataira építve, valamint az európai elektronikus rendszerek növekvő számára tekintettel a javaslatban bizonyos újítások is szerepelnek. A javaslat pontosítja a közös összetevők és a nemzeti összetevők fogalommeghatározását, amelyek így jobban tükrözik az informatikai projektek és funkcióik valós helyzetét. Tartalmazza az egyrészt a Bizottságra, másrészt a tagállamokra háruló feladatok felsorolását. Végezetül: a Bizottság által a tagállamokkal együttműködésben kidolgozandó többéves adóügyi stratégiai terv lehetővé fogja tenni a költségvetési és emberi erőforrások jobb tervezését mind nemzeti, mind uniós szinten. A javaslat kapcsolódó jelentéstételi kötelezettségeket vezet be az informatikai kapacitásépítési intézkedések jobb nyomon követése érdekében.

V. fejezet – Programozás, nyomon követés, értékelés és kontroll

A kitűzött célok középtávú és hosszú távú jellegére, valamint a korábban szerzett tapasztalatokra tekintettel a munkaprogramoknak több évet kell lefedniük. Ez újdonság a jelenlegi Fiscalis 2020 programhoz képest, amely éves munkaprogramokat irányoz elő. Míg a program végrehajtását nem érintik, a többéves munkaprogramok csökkenteni fogják mind a Bizottság, mind a tagállamok adminisztratív terheit.

A Bizottságot a Fiscalis program bizottsága támogatja (vizsgálóbizottsági eljárás).

A programnak, illetve a program teljesítményének a hatékonyabb nyomon követése érdekében a 2. melléklet kiegészült az alapvető mutatók jegyzékével. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nyomonkövetési és értékelési keretre vonatkozó rendelkezések kidolgozása érdekében, beleértve a 2. mellékletnek a mutatók szükség esetén történő felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából történő módosítását.

Az időközi és végső értékeléseket kellő időben kell elvégezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

VI. Fejezet – A felhatalmazás gyakorlása és a bizottsági eljárás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a teljesítményfigyelő keretrendszer és a kapcsolódó mutatók felülvizsgálata tekintetében.

A Bizottságot a Fiscalis program bizottsága támogatja (vizsgálóbizottsági eljárás).

VII. fejezet – Átmeneti és záró rendelkezések

Biztosított lesz a többféle közönségnek – köztük a médiának és a nagyközönségnek – szóló következetes, hatékony, arányos és célzott tájékoztatás.

2018/0233 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. és 197. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 17 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az 1286/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 18 létrehozott, a Bizottság által a tagállamokkal és a társult országokkal együttműködésben végrehajtott Fiscalis 2020 program és annak elődjei jelentős mértékben járultak hozzá az Unión belül az adóhatóságok közötti együttműködés megkönnyítéséhez és fokozásához. A részt vevő országok adóhatóságai is elismerték az említett programok hozzáadott értékét, többek között az uniós tagállamok és az adózók pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelme tekintetében. A következő évtizedben várható problémák csak úgy kezelhetők, ha a tagállamok a közigazgatási területük határain túlra is kitekintenek, és szorosan együttműködnek partnereikkel.

(2)A Fiscalis 2020 program uniós keretet kínál a tagállamoknak ezen együttműködési tevékenységek továbbfejlesztésére, és ez a keret költséghatékonyabb, mint ha minden tagállam két- vagy többoldalú alapon külön-külön hozna létre együttműködési kereteket. Ezért az említett program folytatását egy ugyanezen területre vonatkozó új program, a Fiscalis program (a továbbiakban: program) létrehozásával kell biztosítani.

(3)Azzal, hogy a program az egységes piacot támogató, az Unió versenyképességét javító, valamint az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeit védő keretet biztosít az intézkedésekhez, várhatóan hozzájárul az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés megelőzéséhez és leküzdéséhez; a határokon átnyúló ügyletek kapcsán a polgárokra és a vállalkozásokra háruló szükségtelen adminisztratív terhek megelőzéséhez és csökkentéséhez; az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes kiaknázásához és az Unió versenyképességének fokozásához; valamint annak támogatásához, hogy a nemzetközi fórumokon közös uniós megközelítés érvényesüljön.

(4)Ez a rendelet meghatározza a program pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 19 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(5)A harmadik országok csatlakozási és társulási folyamatának támogatása érdekében a programnak – bizonyos feltételek teljesítése esetén – nyitva kell állnia a csatlakozó és a tagjelölt országok, valamint a potenciális tagjelöltek és az európai szomszédságpolitika partnerországai előtt. Más harmadik országok számára is nyitva állhat, az Unió és ezen országok által megkötött, az Unió bármely programjában való részvételükre kiterjedő egyedi megállapodásokban megállapított feltételekkel összhangban.

(6)E programra alkalmazni kell az (EU, Euratom) [2018/XXX] európai parlamenti és tanácsi rendeletet 20 (a továbbiakban: költségvetési rendelet). A költségvetési rendelet megállapítja az Unió költségvetésének végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat.

(7)A Fiscalis 2020 program keretében alkalmazott intézkedések megfelelőnek bizonyultak, ezért azokat meg kell tartani. Annak érdekében, hogy a program végrehajtása egyszerűbbé és rugalmasabbá váljon, és ezáltal jobban teljesíthesse a célkitűzéseit, csak általános intézkedéskategóriákat kell meghatározni, a konkrét tevékenységeket szemléltető példák felsorolásával együtt. Az együttműködésen és a kapacitásépítésen keresztül a Fiscalis programnak elő kell mozdítania és támogatnia kell az innováció terjedését és multiplikátorhatását is, hogy ezáltal még tovább javuljon az adóügyek terén meghatározott alapvető prioritások teljesítésére való képesség.

(8)Tekintettel az adózók fokozódó mobilitására, a határokon átnyúló ügyletek számára és a pénzügyi eszközök – uniós határokon messze túlnyúló – nemzetköziesedésére, az Uniónak vagy a tagállamoknak érdekük fűződhet ahhoz, hogy az európai elektronikus rendszereket testre szabják vagy kiterjesszék a programhoz nem társult harmadik országokra és nemzetközi szervezetekre. Ezáltal elkerülhetnék különösen a két hasonló elektronikus rendszer – az Unión belüli, illetve a nemzetközi információcserét szolgáló rendszer – kifejlesztésével és működtetésével járó adminisztratív terheket és költségeket. Ezért ha az ilyen érdekek kellően indokolják, az európai elektronikus rendszereknek a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés érdekében történő módosítása vagy kiterjesztése költségeinek a program keretében elszámolható költségeknek kell lenniük.

(9)A globalizáció fontosságára figyelemmel a programnak továbbra is lehetőséget kell biztosítania külső szakértők költségvetési rendelet 238. cikke szerinti bevonására. Ezeknek a külső szakértőknek elsősorban kormányzati szerveket – köztük a programhoz nem társult harmadik országok kormányzati szerveit –, valamint nemzetközi szervezeteket, a gazdálkodókat, az adózókat vagy a civil társadalmat kell képviselniük.

(10)A Bizottság által a finanszírozási programok koherenciájának és egyszerűsítésének biztosítása érdekében tett kötelezettségvállalással összhangban – amelyet a 2010. október 19-i, „Az uniós költségvetés felülvizsgálata” 21 című közlemény tartalmaz – a forrásokat meg kell osztani más uniós finanszírozási eszközökkel, amennyiben a tervezett program szerinti intézkedések céljai több finanszírozási eszköz tekintetében közösek; a kettős finanszírozást ugyanakkor el kell kerülni. Az e program keretében végrehajtott intézkedéseknek biztosítaniuk kell az adópolitikát és az adóhatóságokat támogató uniós források felhasználásának koherenciáját.

(11)Az informatikai kapacitásépítési intézkedéseknek vonzzák a program költségvetésének legnagyobb részét. Ezért egyedi rendelkezéseknek kell leírniuk az európai elektronikus rendszerek közös, illetve nemzeti összetevőit. Ezenkívül egyértelműen meg kell határozni a Bizottság és a tagállamok intézkedési körét és feladatait.

(12)Jelenleg nincs olyan előírás, amely szerint többéves adóügyi stratégiai tervet kellene készíteni, hogy koherens és interoperábilis elektronikus adózási környezet jöjjön létre az Unióban. Az informatikai kapacitásépítési intézkedések koherenciájának és összehangolásának biztosítása érdekében a programnak rendelkeznie kell egy ilyen többéves adóügyi stratégiai terv létrehozásáról.

(13)Ezt a rendeletet munkaprogramok útján kell végrehajtani. A célkitűzések középtávú és hosszú távú jellegére, valamint a korábban szerzett tapasztalatokra tekintettel a munkaprogramokat több évre kiterjedően kell kialakítani. Az éves munkaprogramokról a többéves munkaprogramokra való átállás csökkenteni fogja mind a Bizottság, mind a tagállamok adminisztratív terheit.

(14)E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 22 megfelelően kell gyakorolni.

(15)A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 23 (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Ezek a követelmények – adott esetben – tartalmazhatnak mérhető mutatókat, amelyek alapul szolgálhatnak az eszköz helyszínen kifejtett hatásainak értékeléséhez.

(16)Annak érdekében, hogy megfelelő módon lehessen reagálni az adópolitikai prioritások változásaira, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a program különös célkitűzései megvalósulásának mérésére szolgáló mutatók jegyzékének módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(17)A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 24 , a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel 25 , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 26 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel 27 összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv 28 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(18)E rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(19)Az e rendelet szerinti finanszírozási típusokat és végrehajtási módszereket az intézkedések egyedi célkitűzéseinek és az eredmények elérésére való alkalmasságuk alapján kell megválasztani, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terhet és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek részét képezi az egyösszegű átalányok, átalánydíjak és egységköltségek, valamint a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésében említett költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazásának a mérlegelése.

(20)Mivel e rendelet célját az egyes tagállamok nem képesek kielégítően megvalósítani, és – a rendelet léptékére és hatásaira való tekintettel – ezek a célok az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió a szubszidiaritás Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az arányosság említett cikkben foglalt elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(21)Ez a rendelet az 1286/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet helyébe lép, amelyet ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)Ez a rendelet létrehozza az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” programot (a továbbiakban: program).

(2)A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„adózás”: a következő adókhoz, vámokhoz és illetékekhez kapcsolódó ügyek, ideértve a kialakítást, az adminisztrációt, a végrehajtást és a megfelelést is:

a)a 2006/112/EK tanácsi irányelv 29 szerinti hozzáadottérték-adó;

b)a 92/83/EGK tanácsi irányelv 30 szerinti, alkoholra kivetett jövedéki adó;

c)a 2011/64/EU tanácsi irányelv 31 szerinti, dohánytermékekre kivetett jövedéki adó;

d)a 2003/96/EK tanácsi irányelv 32 szerinti, az energiatermékekre és a villamos energiára kivetett adó;

e)a 2010/24/EU tanácsi irányelv 33 2. cikke (1) bekezdése a) pontjában említett más adók, vámok és illetékek, amennyiben azok relevánsak az egységes piac és a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés szempontjából;

2.„adóhatóságok”: az adózásért és az adózással kapcsolatos tevékenységekért felelős hatóságok és más szervek;

3.„európai elektronikus rendszerek”: az adózáshoz és az adóhatóságok küldetésének végrehajtásához szükséges elektronikus rendszerek;

4.„harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Uniónak.

3. cikk

A program célkitűzései

(1)A program általános célkitűzése, hogy az egységes piac működésének javítása, az Unió versenyképességének fokozása és az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelme érdekében támogassa az adóhatóságokat és az adózást.

(2)A program egyedi célkitűzése, hogy támogassa az adópolitikát, az adóügyi együttműködést és az adminisztratív kapacitásépítést, beleértve az emberi képességfejlesztést és az európai elektronikus rendszerek kifejlesztését és működtetését is.

4. cikk

Költségvetés

(1)A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 270 000 000 EUR.

(2)Az (1) bekezdésben említett összeg továbbá fedezheti a program irányításával és a program célkitűzései megvalósításának értékelésével kapcsolatos előkészítési, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési, értékelési és egyéb tevékenységekre vonatkozó költségeket. Az összeg ezenfelül fedezheti a tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, tájékoztatási és kommunikációs intézkedésekkel kapcsolatos kiadásokat, amelyek kapcsolódnak a program célkitűzéseihez, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító IT-hálózatokkal – többek között az intézményi IT-eszközökkel – kapcsolatos kiadásokat, valamint a program irányítása tekintetében felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási költséget.

5. cikk

A programhoz társult harmadik országok

A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

a)csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

b)az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban, feltéve, hogy ezek az országok megfelelő szintet értek el vonatkozó jogszabályaiknak és közigazgatási gyakorlatuknak az Unióéhoz való közelítésében;

c)egyéb harmadik országok az uniós programokban való részvételük feltételeit meghatározó külön megállapodással összhangban, amennyiben a megállapodás:

–méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében;

–meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a [2018/XXX] [az új költségvetési rendelet] [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek;

–nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan;

–garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

6. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani.

(2)A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj, közbeszerzés, valamint a külső szakértők utazási költségeinek és napidíjának megtérítése formájában – nyújthat finanszírozást.

II. FEJEZET

JOGOSULTSÁG

7. cikk

Támogatható intézkedések

(1)Kizárólag a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések finanszírozhatók.

(2)Az (1) bekezdésben említett intézkedések közé tartoznak a következők:

a)megbeszélések és hasonló ad-hoc események;

b)projektalapú strukturált együttműködés;

c)informatikai kapacitásépítő intézkedések, különösen az európai elektronikus rendszerek kifejlesztése és működtetése;

d)emberi képességfejlesztésre és kapacitásépítésre irányuló intézkedések;

e)támogatási és egyéb intézkedések, többek között:

1.tanulmányok készítése;

2.innovációs tevékenységek, különös tekintettel az igazoló vizsgálatokra, a kísérleti projektekre és a prototípuskészítésre irányuló kezdeményezésekre;

3.közösen kidolgozott kommunikációs célú tevékenységek;

4.a 13. cikkben említett munkaprogramokban előírt bármely egyéb intézkedés, amely a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez vagy támogatásához szükséges.

Az a), a b) és a d) pontban említett lehetséges intézkedési formákat az 1. melléklet mutatja be egy nem kimerítő felsorolás formájában.

(3)A programhoz nem társult harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való együttműködést szolgáló európai elektronikus rendszerek közös alkotóelemei adaptálásának vagy kiterjesztésének kifejlesztését és működtetését szolgáló intézkedések finanszírozhatók, amennyiben az Unió érdekében állnak. A Bizottság meghozza a szükséges igazgatási rendelkezéseket, amelyek előírhatják az érintett harmadik felek ezen intézkedésekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulását.

(4)Amennyiben valamely, a (2) bekezdés c) pontjában említett informatikai kapacitásépítési intézkedés egy európai elektronikus rendszer kifejlesztését és működtetését érinti, kizárólag a 11. cikk (2) bekezdése szerint a Bizottságra ruházott feladatokkal kapcsolatos költségek számolhatók el a program keretében. A tagállamok viselik a 11. cikk (3) bekezdése alapján rájuk ruházott feladatokkal kapcsolatos költségeket.

8. cikk

Külső szakértők

(1)Ha a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések megvalósítása szempontjából előnyös, akkor kormányzati hatóságok képviselői – beleértve az 5. cikk szerint a programhoz nem társult harmadik országok képviselőit is –, nemzetközi és más érintett szervezetek képviselői, a gazdálkodók vagy a gazdálkodókat képviselő szervezetek képviselői, valamint a civil társadalom képviselői külső szakértőként részt vehetnek a program keretében szervezett intézkedésekben.

(2)Az (1) bekezdésben említett külső szakértőknél felmerült költségek a költségvetési rendelet 238. cikkében foglaltaknak megfelelően megtéríthetők a program keretében.

(3)A külső szakértőket a Bizottság az adott intézkedés szempontjából releváns készségeik, tapasztalataik és ismereteik alapján választja ki, elkerülve az esetleges összeférhetetlenséget.

III. FEJEZET

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

9. cikk

Odaítélés, kiegészítő jelleg és kombinált finanszírozás

(1)A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

(2)Egy másik uniós program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást e programból is, hogy a hozzájárulás nem ugyanazokat a költségeket fedezi. Az egyes uniós programokból nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeinek összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás kiszámítható arányos módon, a támogatás feltételeit megállapító dokumentumnak megfelelően.

(3)A költségvetési rendelet 198. cikkének f) pontjával összhangban a vissza nem térítendő támogatások pályázati felhívás nélkül kerülnek odaítélésre, amennyiben a támogatható szervezetek a tagállamok és a programhoz az e rendelet 5. cikkében említettek szerint társult harmadik országok adóhatóságai, feltéve, hogy teljesülnek az említett cikkben meghatározott feltételek.

10. cikk

Társfinanszírozási arány

(1)A költségvetési rendelet 190. cikkétől eltérve a program az intézkedések elszámolható költségeinek legfeljebb 100 %-át finanszírozhatja.

(2)A vissza nem térítendő támogatás odaítélését igénylő intézkedések esetében az alkalmazandó társfinanszírozási arányt a 13. cikkben említett többéves munkaprogramok határozzák meg.

IV. FEJEZET

AZ INFORMATIKAI KAPACITÁSÉPÍTÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

11. cikk

Feladatok

(1)A Bizottság és a tagállamok közösen biztosítják a 12. cikkben említett többéves adóügyi stratégiai tervben felsorolt európai elektronikus rendszerek kifejlesztését és működtetését, beleértve a tervezést, a műszaki leírást, a megfelelőségi vizsgálatot, a telepítést, a karbantartást, a továbbfejlesztést, a biztonságot, a minőségbiztosítást és a minőség-ellenőrzést.

(2)A Bizottság különösen a következőket biztosítja:

a)a 12. cikkben előírt többéves adóügyi stratégiai tervben meghatározott közös elemek kifejlesztése és működtetése;

b)az európai elektronikus rendszerek kifejlesztésének és működtetésének átfogó koordinálása, szem előtt tartva azok működőképességét, összekapcsolhatóságát, folyamatos fejlesztését és összehangolt végrehajtását;

c)az európai elektronikus rendszerek uniós szintű koordinálása azok népszerűsítése és nemzeti szintű végrehajtása céljából;

d)az európai elektronikus rendszerek kifejlesztésének és működtetésének koordinálása azok harmadik felekkel való interakciója tekintetében, kivéve a nemzeti követelményeknek való megfelelést célzó intézkedéseket;

e)az európai elektronikus rendszerek összehangolása az e-kormányzattal kapcsolatos egyéb, releváns uniós szintű intézkedésekkel.

(3)A tagállamok különösen a következőket biztosítják:

a)a 12. cikkben előírt többéves adóügyi stratégiai tervben meghatározott nemzeti elemek kifejlesztése és működtetése;

b)az európai elektronikus rendszerek nemzeti összetevői kifejlesztésének és működtetésének koordinálása nemzeti szinten;

c)az európai elektronikus rendszerek összehangolása az e-kormányzattal kapcsolatos egyéb, releváns nemzeti szintű intézkedésekkel;

d)a Bizottság rendszeres tájékoztatása az a célból hozott intézkedésekről, hogy az érintett tagállami hatóságok vagy a gazdálkodók teljes körűen ki tudják használni az európai elektronikus rendszereket;

e)az európai elektronikus rendszerek nemzeti szintű végrehajtása.

12. cikk

Többéves adóügyi stratégiai terv

(1)A Bizottság összeállít és naprakészen tart egy többéves adóügyi stratégiai tervet, amely felsorolja az európai elektronikus rendszerek kifejlesztéséhez és működtetéséhez kapcsolódó valamennyi feladatot, és besorolja az egyes rendszereket vagy azok részeit a következő kategóriákba:

a)közös összetevő: az uniós szinten kifejlesztett európai elektronikus rendszerek olyan összetevője, amely minden tagállam számára rendelkezésre áll, vagy amelyet a Bizottság a hatékonyság, a biztonság és az észszerűsítés érdekében közösként jelöl meg;

b)nemzeti összetevő: az európai elektronikus rendszerek nemzeti szinten kifejlesztett olyan összetevője, amely az ilyen összetevőt létrehozó vagy annak közös létrehozásához hozzájáruló tagállamban rendelkezésre áll;

c)vagy a kettő kombinációja.

(2)A többéves adóügyi stratégiai terv tartalmaz innovációs és kísérleti intézkedéseket is, valamint tartalmazza az európai elektronikus rendszerekkel kapcsolatos támogató módszertanokat és eszközöket is.

(3)A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett többéves adóügyi stratégiai tervben számukra kiadott minden egyes feladat elvégzéséről. Rendszeresen jelentést tesznek a Bizottságnak a feladataik terén elért haladásról is.

(4)A tagállamok legkésőbb minden év március 31-ig benyújtják a Bizottságnak az előző év január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozó, az (1) bekezdésben említett többéves adóügyi stratégiai terv végrehajtása terén elért haladásról szóló jelentést. Az éves jelentések előre meghatározott formátumúak.

(5)A Bizottság a (4) bekezdésben említett éves jelentések alapján legkésőbb minden év október 31-ig összefoglaló jelentést készít, amelyben értékeli a tagállamok és a Bizottság által az (1) bekezdésben említett terv végrehajtása terén elért előrehaladást, és nyilvánosságra hozza ezt a jelentést.

V. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS KONTROLL

13. cikk

Munkaprogram

(1)A programot a költségvetési rendelet 108. cikkében említett többéves munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani.

(2)A többéves munkaprogramokat a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktusok útján. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 18. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

14. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)A 3. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a 2. melléklet tartalmazza.

(2)A program célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrelépések hatékony értékelése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2. melléklet módosítására vonatkozóan, a mutatók szükség szerinti felülvizsgálata és/vagy kiegészítése, valamint a rendeletnek egy nyomonkövetési és értékelési keret létrehozásáról szóló rendelkezésekkel történő kiegészítése céljából.

(3)A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

15. cikk

Értékelés

(1)Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.

(3)A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel a(z) 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

(4)A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

16. cikk

Auditok és vizsgálatok

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz értelmében részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is.

VI. FEJEZET

A FELHATALMAZÁS GYAKORLÁSA ÉS A BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS

17. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 14. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 14. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 14. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

18. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot „a Fiscalis program bizottsága” nevű bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

20. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1286/2013/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

21. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását az 1286/2013/EU rendelet szerint, amely továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)A program pénzügyi keretösszegéből a program és annak elődje, az 1286/2013/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a(z) 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

22. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1,1.A javaslat/kezdeményezés címe

1,2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (programklaszter)

1,3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1,4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1,5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1,6.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2,1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2,2.Irányítási és kontrollrendszer

2,3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3,1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3,2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3,3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

◻ új intézkedés 

◻ kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 34  

X jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átcsoportosítása egy másik/új intézkedésre 

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

X határozott időtartam

–X    időtartam: 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig

–X    Pénzügyi hatás: 2021-től 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatokra, 2021-től 2030-ig a kifizetési előirányzatokra

◻ határozatlan időtartam

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem.

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 35  

X Bizottság általi közvetlen irányítás

–X a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és az enyhítésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret fejezete és a költségvetés javasolt új kiadási tétele/tételei

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési tétel	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff. 36	EFTA-országoktól 37	tagjelölt országoktól 38	harmadik országoktól	a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
1	03.01 Egységes piac – Adminisztratív tétel 03.04 Egységes piac – Adóügyi együttműködés (FISCALIS)	Diff.	NEM	IGEN	IGEN	NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

1

„Egységes piac, innováció és digitális gazdaság”

			2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	2027 után	ÖSSZESEN
Operatív előirányzatok (a 3.1. pontban felsorolt költségvetési tételek szerint bontva)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	33,202	34,036	35,326	37,122	39,494	42,540	46,180		267,900
	Kifizetési előirányzatok	(2)	7,957	24,607	31,141	33,479	35,699	38,342	41,504	55,171	267,900
A programkeretből finanszírozott igazgatási előirányzatok 39	Kötelezettségvállalási előirányzatok = Kifizetési előirányzatok	(3)	0,300	0,300	0,300	0,300	0,300	0,300	0,300		2,100
A programkeretre szóló előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+3	33,502	34,336	35,626	37,422	39,794	42,840	46,480		270,000
	Kifizetési előirányzatok	=2+3	8,257	24,907	31,441	33,779	35,999	38,642	41,804	55,171	270,000

A többéves pénzügyi keret fejezete

7

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	2027 után	ÖSSZESEN
Humánerőforrás		6,556	6,556	6,556	6,556	6,556	6,556	6,556		45,892
Egyéb igazgatási kiadások		0,303	0,303	0,303	0,303	0,303	0,303	0,303		2,121
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)	6,859	6,859	6,859	6,859	6,859	6,859	6,859		48,013

millió EUR (három tizedesjegyig)

			2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	2027 után	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret FEJEZETEIHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok		40,361	41,195	42,485	44,281	46,653	49,699	53,339		318,013
	Kifizetési előirányzatok		15,116	31,766	38,300	40,638	42,858	45,501	48,663	55,171	318,013

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–X    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Év

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE
Humánerőforrás	6,556	6,556	6,556	6,556	6,556	6,556	6,556	45,892
Egyéb igazgatási kiadások	0,303	0,303	0,303	0,303	0,303	0,303	0,303	2,121
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉNEK részösszege	6,859	6,859	6,859	6,859	6,859	6,859	6,859	48,013

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó kiadások 40
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási kiadások	0,300	0,300	0,300	0,300	0,300	0,300	0,300	2,100
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó kiadások részösszege	0,300	0,300	0,300	0,300	0,300	0,300	0,300	2,100

ÖSSZESEN

7,159

7,159

7,159

7,159

7,159

7,159

7,159

50,113

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–X    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

Év		2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
A központban és a bizottsági képviseleteken		42	42	42	42	42	42	42
A küldöttségeknél
A kutatásban
• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve – AC, AL, END, INT és JED 41 7. fejezet
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatokból finanszírozva	- a központban	7	7	7	7	7	7	7
	- a küldöttségeknél
A programkeretből finanszírozva 42	- a központban
	- a küldöttségeknél
A kutatásban
Egyéb (nevezze meg)
ÖSSZESEN		49	49	49	49	49	49	49

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak	A számok magukban foglalják mind a program közvetlen irányításával és végrehajtásával foglalkozó személyzetet, mind a program által támogatott/finanszírozott szakpolitikai területeken dolgozó személyzetet.
Külső munkatársak	A számok magukban foglalják mind a program közvetlen irányításával és végrehajtásával foglalkozó személyzetet, mind a program által támogatott/finanszírozott szakpolitikai területeken dolgozó személyzetet.

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

–X    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Év	2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	ÖSSZESEN
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–X    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–X    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat más bevételre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel költségvetési tételhez van-e rendelve ◻    

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:	A javaslat/kezdeményezés hatása 43
	2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027
… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    COM(2018) 322 final.

(2)    COM(2018) 321 final.

(3)    A szabályozási beavatkozások példái többek között a következők:    
– a Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.);    
– a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.);    
– a Tanács 389/2012/EU rendelete (2012. május 2.) a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről (HL L 121., 2012.5.8., 1. o.);    
– a Tanács 2010/24/EU irányelve (2010. március 16.) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról (HL L 84., 2010.3.31., 1. o.).

(4)    COM(2018) 442.

(5)    COM(2018) 386.

(6)    COM(2018) 441.

(7)    COM(2018) 391.

(8)    COM(2018) 434.

(9)     https://ec.europa.eu/cefdigital/wiki/display/CEFDIGITAL/CEF+Digital+Home  

(10)    COM(2017) 134.

(11)     https://ec.europa.eu/growth/industry/policy/ict-standardisation_hu  

(12)     https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/banking-and-finance/fintech_hu#action-plan  

(13)    https://ec.europa.eu/info/designing-next-research-and-innovation-framework-programme/what-shapes-next-framework-programme_hu

(14)     https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/european-commission-launches-eu-blockchain-observatory-and-forum  

(15)    COM(2018) 322 final.

(16)    Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13.; HL L 123., 2016.5.12., 1–14. o.

(17)    HL C ., ., . o.

(18)    Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, az európai unióbeli adórendszerek működésének javítását célzó cselekvési program (Fiscalis 2020) létrehozásáról, valamint az 1482/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 25. o.).

(19)    HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(20)    COM(2016) 605 final.

(21)    COM(2010) 700 végleges.

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(23)    Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13.; HL L 123., 2016.5.12., 1–14. o.

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o).

(25)    A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(26)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(27)    A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(29)    A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).

(30)    A Tanács 92/83/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról (HL L 316., 1992.10.31., 21. o.).

(31)    A Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról (HL L 176., 2011.7.5., 24. o.).

(32)    A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.).

(33)    A Tanács 2010/24/EU irányelve (2010. március 16.) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról (HL L 84., 2010.3.31., 1. o.).

(34)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(35)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(36)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(37)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(38)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(39)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(40)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(41)    AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(42)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(43)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a beszedési költségekkel csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2018.6.8.

COM(2018) 443 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozásáról

{SWD(2018) 323 final}
{SWD(2018) 324 final}

1. MELLÉKLET

A 7. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a), b) és d) pontjában említett lehetséges intézkedési formák nem kimerítő felsorolása

A 7. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a), b) és d) pontjában említett intézkedések többek között az alábbi formákat ölthetik:

a)    a megbeszélések és hasonló ad-hoc események esetében:

–szeminárium és műhelytalálkozó, amelyen általában minden ország részt vesz, és amely során prezentációkat adnak elő, valamint a résztvevők intenzív eszmecserét és tevékenységeket folytatnak egy adott téma kapcsán;

–munkalátogatás, amelyet annak érdekében szerveznek, hogy a tisztviselők az adópolitikával kapcsolatban szakértelemre és szaktudásra tegyenek szert, illetve szakértelmüket vagy szaktudásukat bővítsék;

–jelenlét a közigazgatási hivatalokban és részvétel a közigazgatási vizsgálatokban;

b)    a strukturált együttműködés esetében:

–projektcsoport, amely általában korlátozott számú ország részvételével és korlátozott ideig működik, célja egy pontosan meghatározott eredmény elérésére irányuló, előre definiált célkitűzés megvalósítása, ideértve a koordinációt és az összehasonlító teljesítményértékelést is;

–munkacsoport, nevezetesen strukturális együttműködési formák, nem állandó vagy állandó jelleggel, amelyek egyesítik a résztvevők szakértelmét annak érdekében, hogy – adott esetben online együttműködési szolgáltatások, adminisztratív segítség vagy infrastrukturális és a felszerelések terén nyújtott támogatás mellett – meghatározott területeken felmerülő feladatokat hajtsanak végre, vagy operatív tevékenységeket végezzenek;

–többoldalú vagy egyidejű ellenőrzés, azaz egy vagy több, egymással kapcsolatban álló adóalany adóügyi helyzetének összehangolt ellenőrzése, amelyet két vagy több, közös vagy egymást kiegészítő érdekekkel rendelkező ország – köztük legalább két tagállam – szervez;

–közös audit, azaz egy vagy több, egymással kapcsolatban álló adóalany adóügyi helyzetének egyetlen auditcsoport által végzett közös ellenőrzése, amelyet két vagy több, közös vagy egymást kiegészítő érdekekkel rendelkező ország – köztük legalább két tagállam – szervez;

–az igazgatási együttműködés 2011/16/EU irányelvben, 904/2010/EU rendeletben, 389/2012/EU rendeletben vagy 2010/24/EU irányelvben megállapított bármely más formája;

d)    az emberi képességfejlesztésre és kapacitásépítésre irányuló intézkedések esetében:

–közös képzés vagy az e-oktatás fejlesztése az adóügyekkel kapcsolatos szükséges szakmai készségek és ismeretek támogatása érdekében;

–technikai támogatás, amely a közigazgatási eljárások javítását, a közigazgatási kapacitás növelését és az adóhatóságok működésének és műveleteinek javítását célozza bevált gyakorlatok kezdeményezésével és megosztásával.

2. MELLÉKLET

Mutatók

Konkrét célkitűzés: az adópolitika, az adóügyi együttműködés és az adminisztratív kapacitásépítés támogatása, beleértve az emberi képességfejlesztést és az európai elektronikus rendszerek kifejlesztését és működtetését is.

1. Kapacitásépítés (közigazgatási, humán és informatikai kapacitás)

1.Az uniós jog és szakpolitika alkalmazási és végrehajtási mutatója (a program keretébe tartozó, e területen szervezett intézkedések száma és az ezek nyomán tett ajánlások)

2.Tanulási mutató (az igénybe vett tanulási modulok; a képzett tisztviselők száma; a résztvevők által adott minőségi pontszám)

3.Az európai elektronikus rendszerek rendelkezésre állása (időre vonatkozó százalékarány)

4.A közös kommunikációs hálózat rendelkezésre állása (időre vonatkozó százalékarány)

5.A nemzeti közigazgatási szervek és a gazdálkodók használatára szánt, egyszerűsödött informatikai eljárások (regisztrált gazdálkodók száma, a program keretében finanszírozott különféle elektronikus rendszerek útján beadott kérelmek és lefolytatott konzultációk száma)

2. Tudásmegosztás és hálózatépítés

1.Az együttműködés megbízhatóságára vonatkozó mutató (a generált hálózatépítés mértéke, a személyes megbeszélések száma, az online együttműködési csoportok száma)

2.A bevált módszerekre és iránymutatásokra vonatkozó mutató (az e területre irányulóan a program keretében végrehajtott tevékenységek; a program támogatásával kifejlesztett valamely munkamódszert/iránymutatást használó adóhatóságok százalékos aránya)