EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.5.30.

COM(2018) 383 final

2018/0207(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Jogok és értékek program létrehozásáról

{SEC(2018) 274 final}
{SWD(2018) 290 final}
{SWD(2018) 291 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

E javaslat az alkalmazás kezdőnapját 2021. január 1-jében rögzíti, és a javaslatot 27 tagállamból álló Unióra vonatkozóan terjesztik elő. Ez utóbbi összhangban áll azzal, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján bejelentette az Európai Unióból és az Euratomból történő kilépésére irányuló szándékát, amely bejelentést az Európai Tanács 2017. március 29-én kapta meg.

·Indokok és célok

Az Európai Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása. Az Unió jogközösség, és értékei a fennállásának alapját jelentik. Ezeket az értékeket az EU-szerződések, az Európai Unió Alapjogi Chartája, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény rögzíti.

Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke kimondja, hogy „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” A 3. cikke továbbá kifejti, hogy az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, és hogy – egyebek mellett – az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Ennek fényében az EU pénzügyeinek jövőjéről szóló bizottsági vitaanyag 1 kimondja, hogy „az EU költségvetése támogatja ezt a célt a nemzeti költségvetésekkel együttműködve és kiegészítve más, európai és nemzeti szintű erőfeszítéseket”.

Ezen értékek közé tartoznak mindenekelőtt az alapvető jogok, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlőség, a rasszizmus elleni küzdelem és a tolerancia, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége, a kulturális sokféleség, a virágzó civil társadalom, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a polgárok demokratikus életben való részvétele.

Emellett a közös kulturális örökséghez tartozás tudata, az emlékezet és emlékezés fontos előfeltétele a demokratikus közösségben való részvételnek, valamint a sztereotípiák és az európaiak közötti megosztottság felszámolásának.

A jelenlegi Bizottság tíz politikai prioritásának egyikeként határozta meg a demokratikus változás Uniójának megvalósítását, és ezzel összefüggésben törekszik bevonni a polgárokat az EU tevékenységeibe és működési módjába, valamint kiépíteni az Unió iránti bizalmat.

Az uniós finanszírozás hozzáadott értéket tud biztosítani, és elő tudja segíteni a közös európai értékek érvényre juttatását.

A közös európai értékek és jogok előmozdítása érdekében az EU számos eszközt egyesített egy jogszabályokat, szakpolitikákat és finanszírozást is magában foglaló politikamixben. Különösen a következő finanszírozási programok rendelkeznek erőteljes társadalmi irányultsággal és az európai értékekhez fűződő egyértelmű kapcsolatokkal: a Jogok, egyenlőség és polgárság program, az Európa a polgárokért program és a Jogérvényesülés program.

E programok valós előrelépésekhez vezettek az értékek előmozdítása, valamint az uniós jogszabályok által Unió-szerte az emberek számára biztosított jogok érvényesítése terén.

Például az emberek jobban tudatában vannak jogaiknak, közös történelmüknek és kultúrájuknak; több nő vállal munkát; jobban érvényesülnek és nagyobb védelmet kapnak a gyermekek jogai; hatékonyabbá váltak az igazságszolgáltatási rendszerek annak köszönhetően, hogy a jogászok jobban tisztában vannak azzal, hogy mikor és hogyan alkalmazandó az uniós joganyag, valamint jól működik a határon átnyúló együttműködés; fokozódott a demokratikus és polgári részvétel uniós szinten; továbbá javult a különböző emlékek, kultúrák és hagyományok megértése és ezek tiszteletben tartása.

Az uniós jog értelmében az emberek rendelkeznek bizonyos jogokkal, és támaszkodhatnak a független és hatékony igazságügyi rendszer működésére, valamint a jogállamiság tiszteletben tartására. Az e célra szolgáló források révén az EU tanúbizonyságot tett szilárd elkötelezettségéről a nőkkel és gyermekekkel szembeni erőszak elleni küzdelem, a megkülönböztetés valamennyi formájával szembeni küzdelem, a fogyatékossággal élő személyek jogainak előmozdítása és védelme, valamint az EU-n belüli virágzó és erőteljes civil társadalom támogatása mellett.

A jelenlegi programok keretében megvalósult előrelépések ellenére az érintett szakpolitikai területeken továbbra is több hiányosság tapasztalható, valamint új, megoldásra váró kihívások jelentkeztek.

A jogérvényesülés, jogok és értékek tekintetében az Unió előtt álló közös kihívás kettős jellegű:

–A közös értékeken és jogokon, a közös történelmi és kulturális örökségen és az emberek részvételén alapuló közösséggé válás uniós küldetését hátráltatják bizonyos mozgalmak, amelyek megkérdőjelezik a nyitott, inkluzív, összetartó és demokratikus társadalmakról alkotott azon elképzelést, amelyben a polgári részvétel és a jogok gyakorlása lehetővé teszi a toleráns együttélés kialakítását.

–Az értékek, jogok, polgárság és jogérvényesülés területére irányuló jelenlegi uniós finanszírozási programok széttagoltsága és korlátozott forrásai behatárolják, hogy mennyire képes az EU reagálni a jelenlegi és az új kihívásokra. A nyilvános konzultáció válaszadói szerint a jelenlegi programok esetében a célkitűzések elérésének fő akadálya „a programok költségvetésének elégtelensége, ami nem teszi lehetővé a kereslet kielégítését”.

A részletesebb elemzés a következőkre is rámutat:

–Az emberek továbbra sem élvezhetik maradéktalanul az őket megillető jogokat: továbbra is fennállnak egyenlőtlenségek, akárcsak a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés. A nők, a gyermekek és más veszélyeztetett csoportok tagjai közül sokak számára még mindig mindennapi valóság az erőszak.

–Többet kell tenni azért, hogy a polgárok tudatában legyenek az uniós értékeknek és az uniós polgársággal járó előnyöknek, valamint ösztönözzük a politikai és társadalmi részvétel magasabb szintjét és az Unió, illetve annak történelmének, kulturális örökségének és sokszínűségének jobb megértését.

–Az uniós polgárságból eredő jogok – a szabad mozgáshoz való jog, a konzuli védelemhez való jog és a választójog – ismertsége és végrehajtása még mindig hagy maga után kívánnivalót, ami hátráltatja a polgárok politikai és társadalmi részvételét.

–A gazdasági válságok, a továbbra is fennálló egyenlőtlenségek és – például a migrációval kapcsolatos – kihívások egyeseket arra késztettek, hogy megkérdőjelezzék az alapvető jogokat, és az Európai Unió alapját képező értékek komoly erőpróbának vannak kitéve. Bizonyos esetekben a jogállamiság, az igazságszolgáltatáshoz való jog, a civil társadalom helye, és az igazságszolgáltatás függetlensége is kérdésessé válik.

–A polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés nem elégséges, és az igazságszolgáltatáshoz való jog több tagállamot érintő ügyekben továbbra is nehézkes. Javítani kell a tagállami igazságszolgáltatási rendszerek minőségével, függetlenségével és hatékonyságával kapcsolatos összehasonlító információk gyűjtésére szolgáló eszközöket. A kölcsönös elismerés és az igazságügyi együttműködés egyik fő akadálya a más tagállamok igazságszolgáltatási rendszerei iránti bizalom hiánya.

Az említett kihívásokkal való szembenézés elmaradása súlyos következményekkel járhat, mivel mindezzel a demokráciába vetett bizalom megingása, valamint az értékek és alapvető jogok érvényesítése melletti kiállás gyengülése is bekövetkezhet.

Ezek az összes uniós tagállamot érintő, uniós dimenziójú kihívások. Noha a nemzeti szintű intézkedések fontossága vitathatatlan, az egyes tagállamok egyedül nem képesek kezelni ezeket a kihívásokat.

Az uniós értékek és jogok előmozdítása és védelme mélyreható következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve, és hozzájárul ahhoz, hogy az EU kézzelfogható hatással legyen az emberek mindennapi életére. Fenn kell tartani és meg kell erősíteni az e területre irányuló uniós szintű fellépést, hogy felszámoljuk a fennálló hiányosságokat és kezeljük az új kihívásokat, továbbá biztosítsuk a jogok és értékek előmozdítását, hatékony védelmét és tiszteletben tartását. Ez hozzájárul majd a belső piac kiteljesítéséhez, valamint a jólét és a kohézió ösztönzéséhez is az EU-ban. Lehetővé teszi továbbá az EU számára, hogy kulcsszerepet töltsön be értékeinek globális szintű védelmében és érvényesítésében, valamint elősegíti az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elérését.

A fentiek fényében a Jogok és értékek elnevezésű új finanszírozási program célja az EU-szerződésekben az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogok és értékek védelme és előmozdítása, többek között a társadalmi szervezetek támogatása révén, a nyitott, demokratikus és inkluzív társadalmak fenntartása érdekében.

Az új program – a Jogérvényesülés programmal együtt – részét képezi az uniós költségvetés új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapjának, amely elősegíti majd a nyitott, demokratikus, pluralista és inkluzív társadalmak fenntartását. A jogok és az értékek védelme és előmozdítása, valamint a jog érvényesülésén alapuló európai térség továbbfejlesztése révén hozzájárul emellett a polgárok cselekvési lehetőségeinek bővítéséhez is.

·Összhang a meglévő szakpolitikai rendelkezésekkel

A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap az Európai Bizottság számos prioritásához 2 közvetlenül hozzájárul, mindenekelőtt a következők létrehozásához: a jogérvényesülés és az alapvető jogok kölcsönös bizalmon alapuló térsége, mélyebb és méltányosabb belső piac, a demokratikus változás, a növekedés és a munkahelyteremtés Uniója.

Az új program összhangban áll a szociális jogok európai pillérével, amelyet 2017. november 17-én közösen hirdetett ki az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság. A pillér arra irányul, hogy 20 kulcsfontosságú elvre – többek között a nemek közötti egyenlőségre, az esélyegyenlőségre, a gyermekek támogatására, a fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadására – alapozva új és hatékonyabb jogokat biztosítson a polgárok számára.

A polgárság szakpolitikai területe alkalmas arra, hogy szinergiákat alakítsunk ki az oktatással, a kultúrával és az uniós polgársággal kapcsolatos finanszírozási programok között. Az Európa a polgárokért program és a Jogok, egyenlőség és polgárság program között erősebb szinergiák érhetők el szorosabb tematikus együttműködés révén, például a rasszizmus elleni küzdelem, az egyenlőség, a kulturális örökség, az emlékezés és a kulturális sokféleség terén. Az emlékezéssel kapcsolatos tevékenységek, a testvérvárosi programok vagy a páneurópai hálózatok a látókör bővítését, valamint az Európához való tartozás, illetve az európai identitás érzését kívánják erősíteni.

·Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap és az ahhoz tartozó két mögöttes finanszírozási program hozzájárul majd az uniós értékek és a jogállamiság tiszteletben tartásának megerősítéséhez és érvényesítéséhez, valamint az európaiak elvárásainak megfelelő, nyílt, demokratikus, inkluzív és kreatív társadalmak fenntartásához. A tagállamoknak már a jelenlegi szabályok értelmében is igazolniuk kell, hogy az uniós pénzeszközök pénzügyi irányítására vonatkozó szabályaik és eljárásaik megbízhatóak, és megfelelő védelmet biztosítanak a pénzeszközök számára a visszaélésekkel és a csalással szemben. Csak a jogállamiságot és jogbiztonságot valamennyi tagállamban fenntartó független igazságszolgáltatás képes ténylegesen biztosítani, hogy az uniós költségvetésből származó pénz megfelelő védelemben részesüljön.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke alapján a Bizottság rendeletjavaslatot terjesztett elő az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelméről. Az új rendelet kiegészíti a közös uniós értékek érvényesítésére irányuló eszközöket, köztük e programot is.

A Jogok és értékek program az értékekkel és a jogokkal kapcsolatos szakpolitikák finanszírozására irányul, és az emberek életét és részvételét állítja a középpontba. E tekintetben szoros szinergiák fűzik számos szakpolitikához és az azokhoz tartozó finanszírozási programokhoz. A következő szinergiákat érdemes kiemelni:

–Szinergia a foglalkoztatás-, a szociál- és az oktatáspolitikával

A jövőbeli Európai Szociális Alap+ fontos építőköve lesz „az emberekbe és az értékekbe való befektetéssel” kapcsolatos klaszternek. Ez az elem támogatást nyújt a polgároknak a következőkre irányuló befektetés révén: emberi tőke, (ifjúsági) foglalkoztatás, szociális innováció, a digitális alapkészségek elsajátítása, a migránsok integrációja, a leginkább rászorulók társadalmi befogadása, valamint az emberi egészség magas szintű védelme. A lehetséges szinergiák kialakítása és megerősítése mindenekelőtt a nemek közötti egyenlőség és az alulreprezentált csoportok – például a romák – esélyegyenlőségének előmozdítását, valamint a társadalmi igazságosság, az uniós értékek és az alapvető jogok tiszteletben tartásának érvényesítését célozza.

Megerősítjük a szinergiákat az Erasmus+ programmal, figyelembe véve, hogy az Erasmus+ szintén támogatja a hátrányos helyzetű csoportok – például a fogyatékossággal élő fiatalok – oktatásba való könnyebb bejutását, támogatja a szélesebb körű társadalmi befogadásra irányuló intézkedéseket, valamint a közös értékeket kívánja előmozdítani az oktatás révén. A Kreatív Európával kapcsolatban már fennálló szinergiát fenntartjuk és megerősítjük, különösen a kulturális örökség és a kulturális sokféleség tekintetében.

–Szinergia a külpolitikával, a fejlesztési együttműködési és a bővítési politikával

Az értékek és jogok EU-n belüli előmozdítása azok globális szintű ösztönzésében is tükröződik, többek között a fenntartható fejlesztési célok megvalósításához fűződő kapcsolatok révén. E tekintetben szinergiát kell kialakítani, különösen az EU multilaterális szintű külső tevékenységével, ugyanakkor a fejlesztési együttműködési segély és a bővítési politika tekintetében is, hogy biztosítható legyen a következetesség az emberi jogok, a jogállamiság, a nemek közötti egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség és a tolerancia előmozdítása terén.

–Szinergia az Egységes piac programmal

A jövőbeli Egységes piac program támogatást nyújt a polgároknak és a fogyasztónak a belső piacon, elősegítve jogaik továbbfejlesztését és cselekvési lehetőségeik bővítését. E tekintetben kiegészíti a Jogok és értékek program által finanszírozott intézkedéseket, amelynek központi témája az emberek cselekvési lehetőségeinek bővítése.

A társasági joggal, a szerződési joggal és a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos tevékenységek finanszírozása révén a jövőbeli Egységes piac program kiegészíti a Jogérvényesülés programot, továbbá közvetlenül hozzájárul az uniós jogérvényesülési politika végrehajtásához és a jog érvényesülésén alapuló európai térség létrehozásához. Ugyanez érvényes a fogyasztópolitikára.

–Szinergia a migrációval, a határigazgatással és a biztonsággal

–Szinergia a környezetvédelmi politikával

Az egészséggel kapcsolatos kérdések Jogok és értékek programon belüli kezelése kiegészíti az egészséggel kapcsolatos kérdések uniós környezetvédelmi politikán belüli kezelését, ideértve a LIFE rendelet 3 környezeti egészségügyi dimenzióval rendelkező intézkedéseit is.

–Éghajlati szempontok érvényesítése

A 2021–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslat ambiciózusabb célt határozott meg az éghajlati szempontok minden uniós programra kiterjedő érvényesítése tekintetében, összesen az uniós kiadások 25 %-ában határozva meg az éghajlat-politikai célok elérésére fordítandó forrásokat. Azt, hogy hogyan járul hozzá a program a fenti általános célszám megvalósításához, uniós éghajlati markereket alkalmazó rendszer követi majd nyomon, megfelelő bontásban, pontosabb módszertani eszközöket is alkalmazva, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak. A Bizottság az éves költségvetési tervezet keretében továbbra is évente előterjeszti az információkat a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében.

Annak érdekében, hogy a programon belül minden lehetőséget ki lehessen aknázni az éghajlatpolitikai célok előmozdítására, a Bizottság a program előkészítési, végrehajtási, felülvizsgálati és értékelési eljárása során azonosítani fogja a releváns intézkedéseket.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

·Jogalap

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 16. cikkének (2) bekezdésén, 19. cikkének (2) bekezdésén, 21. cikkének (2) bekezdésén, 24. cikkén, 167. cikkének (5) bekezdésén és 168. cikkén alapul. E cikkek együttes alkalmazása szükséges a jelenlegi programokban kialakított és végrehajtott szakpolitikák további támogatásához. A tevékenységek új szakpolitikai területekre való kiterjesztése nem célunk. Több cikket kell együtt alkalmaznunk ahhoz, hogy átfogóan megvalósítsuk a program általános célkitűzéseit, valamint hogy egyszerűbb és hatékonyabb megközelítést vezessünk be a finanszírozás tekintetében.

Az EUMSZ 16. cikkének (2) bekezdése szerint az Unió jogosult természetes személyeknek az uniós intézmények, szervek és hivatalok által, illetve az uniós jog alkalmazási körébe tartozó tevékenységeik során a személyes adataiknak a tagállamok által végzett feldolgozása tekintetében történő védelmére, valamint az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó szabályokat megállapítani. A Szerződés említett rendelkezése e javaslat egyik jogalapja.

A 19. cikk (2) bekezdése ösztönző intézkedések elfogadását irányozza elő annak érdekében, hogy támogatást nyújtson a tagállamoknak a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdéséhez, ideértve a nemek közötti egyenlőség előmozdítását és a gyermekek jogainak védelmét segítő tevékenységeket is. A Szerződés említett rendelkezése e javaslat egyik jogalapja.

Az EUMSZ 21. cikkének (2) bekezdése olyan uniós intézkedéseket tesz lehetővé, amelyek megkönnyítik az uniós polgárok számára a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog gyakorlását. E cikk hatálya alá tartozhatnak azon tevékenységek is, amelyek célja, hogy tájékoztassák az uniós polgárokat és a hatóságokat a diplomáciai és konzuli védelemhez való jogukról, valamint választójogukról, mivel ez a gyakorlatban megkönnyíti a polgárok számára a szabad mozgáshoz való jog gyakorlását.

A demokratikus szerepvállalás, a polgári részvétel és a civil társadalom ösztönzése alapvető elemeit képezik az uniós polgárság fogalmának és az Unióban való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jognak, amint ezt a 21. cikk (1) bekezdése meghatározza. E tekintetben döntő jelentőségűen befolyásolják és segítik elő az Unióban való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog érvényesülését.

Az EUMSZ 24. cikke az EUSZ 11. cikkében meghatározott polgári kezdeményezésekről rendelkezik. Az előbbi abban a tekintetben biztosít jogalapot e javaslathoz, hogy lehetővé teszi a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozását, megalapozva a polgárok számára az európai polgári kezdeményezés indítására és támogatására vonatkozó joguk gyakorlását.

Az EUMSZ 167. cikke kimondja, hogy az Unió hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. Az Unió fellépései ösztönzik a tagállamok közötti együttműködést és kiegészítik azok intézkedéseit többek között olyan területeken, mint amilyen például az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesztésének javítása, valamint az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzése és védelme. Az EUMSZ 167. cikkének (5) bekezdése tehát e javaslat egyik jogalapja.

Az EUMSZ 168. cikke az emberi egészségvédelem magas szintje mellett a testi és szellemi betegségek megelőzésére, valamint a testi és szellemi egészséget fenyegető veszélyek okainak elhárítására irányuló nemzeti politikákat kiegészítő uniós lépéseket irányoz elő. A – többek között a nőkkel és gyermekekkel szembeni – erőszak veszélyezteti a testi és lelki egészséget. A gyermekek sebezhető polgárok, ezért magasabb fokú védelemre szorulnak e veszélyekkel szemben, amelyek között gyakran határokon átnyúló fenyegetések is előfordulnak. A nőkkel szembeni erőszak is súlyos fenyegetést jelent a magas fokú védelmet igénylő sértettek testi és szellemi egészségére nézve. Az EUMSZ 168. cikke tehát e javaslat egyik jogalapja.

·Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az értékek előmozdításához és védelméhez határokon átnyúló együttműködési mechanizmusokra és hálózatépítési lehetőségekre van szükség. Jellemzően a tagállamok önállóan eljárva nem képesek ezt megvalósítani.

Számos területen – például az egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség vagy a polgárság tekintetében – az egyének számára védelmet biztosít az uniós jog és a jogszabályok, azonban azok nincsenek kellőképpen tisztában jogaikkal. Csak úgy valósítható meg az összes tagállam polgárainak elérése, az adminisztratív struktúrák/hatóságok tájékoztatása és a konzisztens üzenet továbbítása, ha uniós szintű intézkedések irányulnak a tudatosításra, a bevált gyakorlatok megosztására és a képzés biztosítására. Emellett az uniós szintű fellépéssel méretgazdaságosság valósítható meg, biztosítható az intézkedések minősége, valamint az, hogy a tagállamok Unió-szerte egységesen értelmezzék és következetesen alkalmazzák a jogi eszközöket.

Az uniós polgári részvételt ösztönző tevékenységekhez nemzeti és regionális szinten igen korlátozott források állnak rendelkezésre, és számos uniós országban még ennél is kevesebb finanszírozást biztosítanak az emlékezéssel kapcsolatos tevékenységekre. Még ha a kedvezményezettek hasonló tevékenységekhez kapnak is finanszírozást, az alternatív finanszírozási források nem részesítik előnyben az uniós szintű polgárság és emlékezés ösztönzését. A kedvezményezettek ilyen forrásoktól való függését mutatja, hogy az érdekelt felek nem vagy csak korlátozott mértékben képesek hasonló projekteket megvalósítani uniós finanszírozás nélkül.

·Arányosság

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

·A jelenleg hatályban lévő jogszabályok visszamenőleges értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A Jogok, egyenlőség és polgárság program félidős értékelése rámutat, hogy a program általános célkitűzését és egyedi célkitűzéseit indokoló problémák és kiváltó okok továbbra is relevánsak. A Jogok, egyenlőség és polgárság program elején meghatározott általános támogatási igények maradéktalan kielégítése nem valósult meg, és ezek továbbra is relevánsak. Összességében véve a Jogok, egyenlőség és polgárság program megfelelően foglalkozik az érintett csoportokkal, ugyanakkor a végrehajtás során szisztematikusabban kell elemezni a szükségleteiket. Emellett a programozás, végrehajtás és nyomon követés terén a méltányosság tekintetében is azonosítottak bizonyos kérdéseket (a finanszírozás megoszlása a kedvezményezettek különböző csoportjai között, az egyenlőséggel foglalkozó szervek bevonása, a nemek közötti egyenlőség érvényesítése, a gyermekek jogainak és a fogyatékossággal élők jogainak általános érvényesítése). Továbbá az uniós programok és projektek közötti koordináció és információcsere is hozzájárulna azok koherenciájának fokozásához.

A Jogok, egyenlőség és polgárság program végrehajtása során megfelelő előrehaladás valósult meg a pénzügyi végrehajtás és a programtevékenységek résztvevőkkel való kapcsolattartása tekintetében. A Jogok, egyenlőség és polgárság program eredményeinek elemzése azt mutatja, hogy a program által finanszírozott tevékenységekben részt vevő csoportok alaposabb ismeretekre tettek szert az uniós jogról és szakpolitikákról. A kedvezményezettek összességében kedvezően értékelték azokat a tevékenységeket, amelyekben részt vettek, bár lenne még lehetőség javítani ezek fenntarthatóságát. A Jogok, egyenlőség és polgárság program népszerűsítésére irányuló kommunikációs tevékenységek köre összességében sikeres volt. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy minden tagállamban minden potenciális pályázót elérjenek. Az új program egyik fő eredménye a korábbi programokhoz képest az, hogy csökkentek a kedvezményezettek terhei az időráfordítás és kiadások tekintetében: a felmérésben részt vevő kedvezményezettek szerint mind a pályázatok elkészítése, mind pedig tevékenységek végrehajtása kevesebb teherrel jár most.

A végrehajtási intézkedések típusai (működési támogatás, tevékenységi támogatás, vissza nem térítendő támogatás, közvetlen támogatások és közbeszerzés) összhangban vannak a program céljaival és a támogatásra jogosult érdekeltek szükségleteivel. A Jogok, egyenlőség és polgárság programra vonatkozó finanszírozási rendelet a meghívásos pályázatok alkalmazása révén jelentős rugalmasságot tett lehetővé, különösen az adatvédelemmel és az erőszak megelőzésével kapcsolatos nagyszabású tájékoztató kampányok tekintetében. A programok kedvezményezettjei aggályoknak adtak hangot a pályázati eljárás, a végrehajtás, valamint a jelentéstételi kötelezettségek és mechanizmusok hatékonyságával kapcsolatban. Továbbra is van még mit javítani az egyszerűsítés terén.

Az Európa a polgárokért programra vonatkozó értékelések és tanulmányok az elmúlt tíz év során azt mutatták, hogy a program fontos szerepet töltött be, mivel ez az egyetlen olyan uniós program, amely közvetlenül a polgárokat szólítja meg, és alulról építkező megközelítés alapján vonja be őket. A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Európa a polgárokért program félidős értékelése azt mutatta, hogy a program célkitűzései – azaz annak elősegítése, hogy a polgárok jobban megértsék az Uniót, annak történelmét és sokféleségét, az európai polgárság kiteljesedésének előmozdítása, valamint a lakosság uniós szintű polgári és demokratikus részvétele feltételeinek javítása – a kezelendő problémák szempontjából relevánsak voltak és továbbra is azok. E két ág nem csupán kiegészíti, de kölcsönösen támogatja is egymást, a múltbeli tapasztalatok tanulságai és az Európa jövőjére vonatkozó tervek közötti összefüggés miatt. Az Európa a polgárokért közvetlen és közvetett résztvevőinek magas száma jelzi, hogy a program viszonylag alacsony költség mellett eredményesen működött. Ugyanakkor a támogatásra pályázók részéről tanúsított nagy érdeklődés azt mutatja, hogy további forrásokat lehetne biztosítani, és az értékelés során megkérdezett érdekelt felek kérték is ezt. Az Európai Parlament a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Európa a polgárokért program végrehajtásáról szóló 2017. márciusi jelentésében határozottan támogatta a programot, és költségvetésének jelentős emelését kérte. Az Európa a polgárokért bizonyította uniós szintű hozzáadott értékét, a résztvevőkre gyakorolt hatásának, valamint az oktatással, kultúrával és uniós polgársággal kapcsolatos egyéb uniós finanszírozási programok és szakpolitikai kezdeményezések tekintetében betöltött kiegészítő szerepének köszönhetően. Különösen a következőket azonosították javításra szoruló területként: a program láthatóságának fokozása, a monitoringmutatók felülvizsgálata, valamint erőteljesebb szinergiák kialakítása más releváns uniós finanszírozási programokkal és kezdeményezésekkel.

·Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A programra irányuló előkészítő munkát elősegítő konzultációs stratégia többek között a következőkre terjedt ki: i. nyilvános konzultáció az értékekről és a mobilitásról, valamint a 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatról; ii. nyilvános konzultációk a jelenlegi finanszírozási programok félidős értékeléséről; valamint iii. számos eseti konzultáció a Bizottság szervezésében, amelyek az érdekelt felekkel folytatott kerekasztal-megbeszélések, konferenciák és szemináriumok formájában valósultak meg.

Nyilvános konzultáció az értékek és a mobilitás területéhez tartozó uniós alapokról

A jelenlegi uniós pénzügyi programok értékelése kapcsán már több szakpolitikai területen is sor került hasonló konzultációkra, amelyek során a Bizottság különösen a programok teljesítményét és a jövőbeli kihívásokat vizsgálta. Az értékek és a mobilitás területéhez tartozó uniós alapokról folytatott nyilvános konzultáció célja az volt, hogy a Bizottság megismerje az érdekeltek véleményét arról, hogy miképpen lehetne az uniós költségvetésből származó minden egyes eurót a lehető legjobban felhasználni. Az értékek és a mobilitás területéhez tartozó uniós alapokról folytatott nyilvános konzultáció 2018. január 10-től 2018. március 9-ig volt elérhető a 23 hivatalos uniós nyelven.

Az értékek és a mobilitás területéhez tartozó uniós alapokról folytatott nyilvános internetes konzultáció keretében a Bizottsághoz összesen 1 839 válasz érkezett Európa különböző országaiból. Ezen belül a válaszadók 52 %-a rendelkezett az Erasmus+-szal kapcsolatos tapasztalatokkal, és 43 %-uk volt érintett a Kreatív Európa programban.

Mindegyik tagállamból érkezett legalább egy válasz. A lakóhely szerinti országot nézve összességében a legtöbb válasz Németországból érkezett (24,4 %), az ezt követő helyeken pedig Franciaország (8,7 %), Belgium (7,7 %) és Spanyolország (5,4 %) áll.

Az internetes kérdőívre beérkezett 1 839 válasz 65,2 %-a (1 199) származott szervezetektől, 34,8 %-a (640) pedig magánszemélyektől.

Az érdekelt felek széles köre megosztotta a véleményét: a szervezetektől származó 1 199 válasz közül 355 (19,3 %) érkezett nem kormányzati szervezetektől, platformoktól vagy hálózatoktól, 270 (14,7 %) magánvállalkozásoktól (főként mikro- és kisvállalkozásoktól). 127 (6,9 %) pedig kutatóktól és tudományos dolgozóktól.

Az alábbiakban összefoglalt elemzés a következő uniós programokkal kapcsolatos tapasztalatokkal rendelkező válaszadókra összpontosít:

1. az Európa a polgárokért program és/vagy

2. a Jogok, egyenlőség és polgárság program és/vagy

3. a Kreatív Európa program és/vagy

4. a Jogérvényesülés program.

Íme néhány a főbb eredmények közül:

–A válaszadók szerint „az európai identitás és a közös értékek előmozdítása”, valamint „a jogok és az egyenlőség előmozdítása” tartoznak azon fontos (az első négy hely valamelyikére sorolt) közös szakpolitikai kihívások közé, amelyekkel a négy program mindegyikének foglalkoznia kell. „Az aktív polgári szerepvállalás, a társadalomban való demokratikus részvétel és a jogállamiság támogatása” valamint „a társadalmi befogadás és a méltányosság előmozdítása” szintén az érintett programok révén kezelendő fontos kihívások közé tartozik, ugyanakkor a Kreatív Európa esetében ez kevésbé igaz, mivel e program esetében a gazdasági kihívások és a kulturális sokféleség fontosabb tényező.

–„Az innováció támogatására”, „az európai kulturális sokféleség és kulturális örökség támogatására”, valamint „az európai identitás és a közös értékek előmozdítására” irányuló szakpolitikák a négy érintett programmal kapcsolatos tapasztalatokkal rendelkező válaszadók több mint fele szerint teljes mértékben, illetve elég jól kezelik a kihívásokat. Emellett a Kreatív Európa programban érintett válaszadók 52 %-a gondolja úgy, hogy „az európai kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítésére” irányuló szakpolitika teljes mértékben vagy elég jól kezeli a kihívásokat.

–A fenti uniós programok keretében valamilyen jellegű tapasztalatot szerzett válaszadók mintegy 80 %-a egyetért azzal a kijelentéssel, hogy e négy program jelentős vagy kellő mértékű hozzáadott értéket jelent a tagállamok által nemzeti, regionális és/vagy helyi szinten megvalósítható eredményekhez képest.

–A válaszadók által meghatározott fő akadályok, amelyek meggátolhatják, hogy a jelenlegi programok/alapok elérjék céljaikat, az érintett programtól függetlenül nagyon hasonlóak: „a programok költségvetésének hiánya, ami nem teszi lehetővé a kereslet kielégítését”, „a kis méretű érdekelt feleknek nem elegendő mértékben nyújtott támogatás”, és „az első alkalommal pályázóknak nyújtott támogatás hiánya” jelenti számukra a három fő akadályt.

–A négy uniós program legalább egyikével kapcsolatos tapasztalattal rendelkező válaszadók egyetértenek azzal, hogy „az egyszerűbb pályázati űrlapok használata”, „a strukturált hálózatok és partnerségek megkönnyítése”, „az egyszerre több ágazatot érintő fellépések finanszírozásának megkönnyítése”, valamint „a különböző programok/alapok közötti koordináció javítása” a fő lépések a kedvezményezettek adminisztratív terheinek egyszerűsítése és csökkentése érdekében.

A hatásvizsgálat a következő három fő forgatókönyvet elemezte:

–A status quo-t, azaz az uniós költségvetés értékekkel kapcsolatos alklaszteréhez tartozó négy finanszírozási program – azaz a Jogok, egyenlőség és polgárság program, a Jogérvényesülés program, a Kreatív Európa program és az Európa a polgárokért program – fenntartását.

–A jelenlegi helyzet és az alapforgatókönyv alternatívájaként a második forgatókönyv a jelenlegi programok közötti szinergiák kialakítását javasolta, valamint azt, hogy ezeket az európai értékekről szóló egyetlen politikai bevezető foglalja össze, két mögöttes finanszírozási programmal: az Európai kultúra, jogok és értékek programmal és a Jogérvényesülés programmal.

–A harmadik forgatókönyv egyetlen finanszírozási program létrehozására irányult, amely magában foglalná mind a négy felsorolt finanszírozási programot.

Az alapforgatókönyv: a status quo négy finanszírozási programmal, a költségvetés arányos, 15 %-os csökkentése mellett

Az alapforgatókönyv elemzése azt mutatja, hogy a rendelkezésre álló források esetleges 15 %-os csökkentése kedvezőtlen következményekkel járna a szakpolitikák végrehajtására nézve. Közelebbről:

A Jogok, egyenlőség és polgárság program finanszírozási forrásainak 15 %-os csökkentése a prioritások éves meghatározásához vezetne, azaz az egyik évben bizonyos szakpolitikai területekre összpontosulna a finanszírozás, a következő években pedig más szakpolitikai területekre, ellentmondva annak, hogy a területen fokozott igények jelentkeznek. E megszorítás a tanulmányok, adatgyűjtés, tájékoztató kampányok stb. visszafogását is jelentené, pedig ezek mind szükségesek a megalapozott, tényeken alapuló szakpolitikák és jogszabályok kialakításához.

Az Európa a polgárokért program esetében a 15 %-os csökkentés 157 millió euróra csökkentené az alapforgatókönyv szerinti költségvetést, amely elégtelen a Bizottság azon kötelezettségvállalásának megvalósításához, amely a polgároknak az európai folyamat középpontba állítására irányul. Nem lenne lehetséges így résztvevők azon kritikus tömegének és a tevékenységek azon földrajzi kiterjedésének elérése, amely elengedhetetlen a kívánt hatás megvalósításához. A (2017-es költségvetésen alapuló) stabil költségvetés lehetővé tenné a folytonosságot, ám hatása még így is korlátozott lenne.

A Kreatív Európa MEDIA alprogramja finanszírozásának 15 %-os csökkentése elkerülhetetlenül szűkítéssel és korlátozott számú fellépésre való összpontosítással járna. A finanszírozás csökkentése aránytalanul hatna ki a kisebb gyártási kapacitással rendelkező országokra és/vagy azon országokra, amelyek földrajzi vagy nyelvi tekintetben kisebb területet képviselnek. Csökkenne továbbá az audiovizuális szakembereknek nyújtott képzési tevékenységek száma és az uniós koprodukciók száma, pedig ezek olyan alkotások, amelyek könnyebben tesznek szert nemzetközi népszerűségre. A moziüzemeltetők hálózata kiterjedésének csökkentése hátrányosan érintené az uniós polgárok nem nemzeti európai filmekhez való hozzáférését, különösen a közép- és kelet-európai filmek tekintetében.

A Kreatív Európa Kultúra alprogramjának 15 %-os csökkentése esetén nem lenne lehetséges elérni a kulturális és kreatív ágazatok szükségleteinek kielégítéséhez szükséges kritikus tömeget. Ez azt vonná maga után, hogy csökkenne az európai hozzáadott érték, ezáltal kisebb hatást lehetne elérni a kulturális sokféleség tekintetében, kevesebb lehetőség lenne a határokon átnyúló együttműködésre, valamint kevesebb piaci lehetőség és karrierlehetőség kínálkozna a kulturális és kreatív ágazatokban dolgozók számára. Csökkenne a társadalmi hatás, és elképzelhető, hogy a program nemzetközi kiterjedését a 2014 előtti szintre kellene korlátozni, megszüntetve az uniós szomszédságpolitikában részt vevő fő partnerországok részvételét.

Veszélyben forogna a kulturális és kreatív ágazatok pénzügyi garanciaeszköze, ami hátrányosan érintené a kulturális és kreatív ágazatokat, különösen a kelet-európai országok esetében, ahol a pénzügyi piacok kevésbé fejlettek, és így korlátozottabbak a finanszírozáshoz jutás lehetőségei.

A hatásvizsgálatban elvetett alternatíva: egyetlen program

Az egyetlen eszköz/program létrehozásának javaslatát tartalmazó harmadik forgatókönyvet a jogalappal kapcsolatos okok miatt elvetették. A tevékenységek és szakpolitikák többsége olyan cikkeken alapul, amelyek rendes jogalkotási eljárásról rendelkeznek, az Európa a polgárokért jelenlegi program kivételével. Jelenleg az Európa a polgárokért program elsődlegesen a polgári részvételre irányul, így az EUMSZ 352. cikkén alapul (egyhangúság). Elemzést követően a megfelelő tevékenységek célkitűzéseit – a tevékenységek irányultságának bizonyos módosítása esetén – hozzá lehetne igazítani az átfogóbb új program megközelítéséhez; ebben az esetben azok az EUMSZ 167. cikke (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartoznának, és ezek rendelkezéseinek megfelelően a rendes jogalkotási eljárás vonatkozna rájuk. Ugyanakkor figyelembe véve az Egyesült Királyság és Írország helyzetét a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében, valamint Dánia helyzetét, amint ezeket a Szerződésekhez csatolt 21. és 22. jegyzőkönyv rögzíti, a Jogérvényesülés programnak külön eszköznek kell maradnia, és emellett továbbra is a rendes jogalkotási eljárás hatálya alá kell tartoznia.

A hatásvizsgálatban javasolt alternatíva: az Uniós értékek keretprogramja, két finanszírozási programmal

Az elemzés rámutatott arra, hogy a négy finanszírozási program jelenlegi helyzetéhez képest van még mit javítani. Ezért a jelenlegi helyzet és az alapforgatókönyv alternatívájaként a hatásvizsgálata jelenlegi programok és önálló költségvetési tételek közötti szinergiák kialakítását javasolja, valamint azt, hogy ezeket az európai értékekről szóló egyetlen politikai bevezető foglalja össze, két mögöttes finanszírozási programmal: az Európai kultúra, jogok és értékek programmal és a Jogérvényesülés programmal, a következő módon:

Az alapforgatókönyv alternatívájaként javasolt jövőbeli új finanszírozási struktúra a következő célokat szolgálná:

–szinergiák kialakítása a szakpolitikák között, az intézkedések közös alapjának azonosítására törekedve, a szakpolitikák sajátos jellemzőinek tiszteletben tartása mellett;

–az átfedések és a széttagoltság csökkentése;

–rugalmasság biztosítása a források elosztása tekintetében, biztosítva ugyanakkor bizonyos mértékben az egyes szakpolitikákhoz rendelt források kiszámíthatóságát;

–az ágazatközi és innovatív intézkedések ösztönzése;

–annak biztosítása, hogy az értékek előmozdításához kritikus tömegű forrás álljon rendelkezésre, figyelembe véve az egyes szakpolitikák igényeit is.

A fenntartott alternatíva

A Bizottság úgy döntött, hogy a Kreatív Európa önálló program legyen, valamint jöjjön létre a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, két ehhez tartozó finanszírozási programmal: a Jogérvényesülés programmal és a Jogok és értékek programmal. A hatásvizsgálat továbbra is érvényes e kezdeményezések alátámasztása tekintetében. E döntést tükrözi a 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló javaslatcsomag, amelyet a Bizottság 2018. május 2-án terjesztett elő 4 .

·Egyszerűsítés

A javasolt Jogok és értékek program két finanszírozási program, mégpedig a Jogok, egyenlőség és polgárság program és az Európa a polgárokért program összekapcsolásának az eredménye. E programok kis méretű eszközök, amelyek nem képesek kritikus tömeget elérni, és viszonylag alacsony költségvetésük korlátozza az eredményességüket. Egyesítésük tehát egyszerűsítést, szinergiákat és kölcsönös megerősítést jelent, és hozzájárul eredményesebbé tételükhöz.

Mindenekelőtt egyszerűbbé válnak az eljárások a kedvezményezettek számára, mivel a polgársággal kapcsolatos tevékenységek ugyanazon célkitűzések alá való átcsoportosításával a pályázatok benyújtásához egyablakos ügyintézési pont áll majd rendelkezésre.

A jelenlegi Európa a polgárokért programot már jelentősen egyszerűsítették olyan intézkedések bevezetésével, mint az egyösszegű átalányok és százalékos átalány, elektronikus pályázatok és támogatási határozatok. Ehhez hasonló módon egyszerűsített végrehajtásra törekszünk majd a Jogok, egyenlőség és polgárság program által finanszírozott területeken is, például egyösszegű átalányokra, százalékos átalányra és egységköltségekre irányuló intézkedések révén.

A jelenlegi programok finanszírozási szabályainak összetettsége és heterogenitása akadályt jelent a pályázók számára. A programhoz való hozzáférés egyszerűsítésében fontos szerepet kap egy egyablakos ügyintézési pont (egy ún. résztvevői portál) biztosítása a külső felhasználók részvételéhez a támogatás életciklusában, és az ehhez kapcsolódó általános támogatáskezelési rendszer biztosítása. A Jogok, egyenlőség és polgárság program kezelése az eredetileg a „Horizont 2020” keretprogramhoz kifejlesztett bizottsági vállalati rendszeren keresztül történik, és ehhez később az Európa a polgárokért program is csatlakozhat. Az átállás véglegesítését követően a Jogok és értékek program és annak kedvezményezettjei is élvezhetik ennek az egyszerűsítésnek az előnyeit.

·Alapjogok

A Jogok és értékek program célkitűzései szorosan kapcsolódnak az alapvető jogok előmozdításához, és összhangban állnak az EU Alapjogi Chartájával. Közelebbről, az új program – a Jogérvényesülés programmal együtt – részét képezi az uniós költségvetés új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapjának, amelynek célja a nyitott, demokratikus, pluralista és inkluzív társadalmak fenntartása, az emberek cselekvési lehetőségeinek bővítése a jogok és értékek védelme és előmozdítása révén, valamint a jog érvényesülésén alapuló európai térség továbbfejlesztése.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

·Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A program működtetésére vonatkozó szabályok meghatározása érdekében végrehajtási tervet alakítanak ki.

Nyomonkövetési és értékelési tervet dolgoznak ki, amely meghatározza, hogyan hajtandók végre az intézkedések a gyakorlatban, és milyen adatstratégia alkalmazandó ennek során. A program nyomon követése kétféleképpen, folyamatosan és rendszeres ütemezéssel történik majd (az előbbi célja például az előre nem látható eseményekre vagy a kivételes szükségletekre való időben történő reagálás, az utóbbi pedig a kulcsfontosságú eseményekről – pályázati felhívások, projektértékelések, koordinációs vagy terjesztési célú események – való jelentéskészítés), és adott esetben a nyomon követés adatait felhasználják a fő programmutatókhoz. A nyomonkövetési jelentések ezt követően a következők elkészítésénél kerülnek felhasználásra:

–félidős értékelés (amelyet legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni), az elődprogramok végső értékelésével együtt; valamint

–végső értékelés (amelyet legkésőbb négy évvel a programozási időszak végét követően kell elvégezni).

Ezekre az értékelésekre a 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 5 (22) és (23) bekezdésének megfelelően kerül majd sor, amelyben a három intézmény megerősítette, hogy a hatályos joganyagra és szakpolitikákra vonatkozó értékeléseknek kell képezniük a további intézkedési lehetőségek hatásvizsgálatainak alapját. Az értékelések megvizsgálják a program gyakorlati hatásait; ez a programmutatók/-célkitűzések vizsgálata alapján és annak részletes elemzésével történik, hogy milyen mértékben tekinthető a program relevánsnak, hatékonynak és eredményesnek, megfelelő uniós hozzáadott értéket teremt-e, és összhangban áll-e az egyéb uniós politikákkal. Az értékelések összegzik majd a levont tanulságokat, hogy azok segítségével kezelhetőek legyenek az esetlegesen azonosított hiányosságok/problémák, valamint ajánlásokat tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy milyen lehetőségek vannak a tevékenységek vagy eredményeik továbbfejlesztésére és a haszon/hatás maximalizálására.

A Bizottság nyomonkövetési és értékelő jelentések, valamint a fő programmutatókra vonatkozó nyilvános eredménytábla útján rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és minden releváns uniós intézménynek.

A program jelentős részének végrehajtását az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) fogja végezni, a programért felelős bizottsági szolgálatok felügyelete alatt.

·A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javaslat szerinti Jogok és értékek program célja „az EU-szerződésekben az EU Alapjogi Chartájában rögzített jogok és értékek védelme és előmozdítása, többek között a civil társadalmi szervezetek támogatása révén, a nyitott, demokratikus és inkluzív társadalmak fenntartása érdekében”. Ez a célkitűzés három egyedi célkitűzésen keresztül fog megvalósulni: az egyenlőség és a jogok előmozdítása, a polgári szerepvállalás és az Unió demokratikus életében való részvétel ösztönzése, valamint az erőszak minden formája elleni küzdelem. A program lehetővé teszi és megerősíti a különböző egyedi célkitűzései közötti szinergiákat, hogy eredményesebben támogassa az e célkitűzésekhez tartozó szakpolitikai területeket, valamint bővítse az emberek elérésére rendelkezésre álló lehetőségeiket. Ahhoz, hogy hatékony legyen, a programnak figyelembe kell vennie a különböző ágazatok sajátosságait, a különböző célcsoportokat és azok egyedi szükségleteit, különösen testre szabott megközelítések alkalmazása révén.

2018/0207 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Jogok és értékek program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikke (2) bekezdésére, 19. cikke (2) bekezdésére, 21. cikke (2) bekezdésére, 24. cikkére, 167. cikkére és 168. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 6 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 7 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” A 3. cikke továbbá kifejti, hogy az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, és hogy – egyebek mellett – az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogok, szabadságok és alapelvek még inkább megerősítették és rögzítették.

(2)Ezeket a jogokat és értékeket továbbra is elő kell mozdítani és végre kell hajtani, osztozniuk kell rajtuk az uniós polgároknak és az Unióban tartózkodó embereknek, és az európai projektben központi szerepet kell számukra biztosítani. Ezért az uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely a Jogok és értékek programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiság elvét. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. A Jogérvényesülés program az új alap részeként továbbra is támogatni fogja a jog érvényesülésén alapuló uniós térség és a határokon átnyúló együttműködés továbbfejlesztését. Az új alap részeként a Jogok és értékek program az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 8 a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU tanácsi rendelettel 9 létrehozott Európa a polgárokért programot egyesíti majd (a továbbiakban: az elődprogramok).

(3)A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja elsősorban a közös értékeinkhez, jogainkhoz és gazdag sokszínűségünkhöz azok fenntartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a jogokra épülő, egyenlő, inkluzív és demokratikus társadalom gazdagítása és fenntartása. Ez magában foglal egy élénk civil társadalmat, az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételének bátorítását, valamint a közös történelmünkön és emlékezetünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségének előmozdítását. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerint az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

(4)A Jogok és értékek programnak (a továbbiakban: a program) lehetővé kell tennie szinergiák kialakítását annak érdekében, hogy kezelhetőek legyenek az értékek előmozdításával és védelmével kapcsolatos közös kihívások, valamint elérhető legyen a területtel kapcsolatos konkrét eredmények megvalósításához szükséges kritikus tömeg. Ezt az elődprogramok pozitív tapasztalataira építve kívánatos megvalósítani. Mindez lehetővé teszi majd a lehetséges szinergiák teljes mértékű kiaknázását, hogy eredményesebben támogassa az érintett szakpolitikai területeket, valamint bővítse az emberek elérésére rendelkezésre álló lehetőségeiket. Ahhoz, hogy hatékony legyen, a programnak figyelembe kell vennie a különböző szakpolitikák sajátosságait, a különböző célcsoportokat és azok egyedi szükségleteit, különösen testre szabott megközelítések alkalmazása révén.

(5)Számos különböző intézkedésre és összehangolt erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az Európai Uniót közelebb hozzuk a polgáraihoz. A polgárok közötti kapcsolatok testvérvárosi projektek vagy városokat tömörítő hálózatok keretében való erősítése és a programhoz tartozó területeken működő civil társadalmi szervezet támogatása hozzájárul a polgárok társadalmi szerepvállalásának, illetve végső soron az Unió demokratikus életében való részvételük fokozásához. Emellett a kölcsönös megértést, a sokszínűséget, a párbeszédet és a mások iránti tiszteletet előmozdító tevékenységek támogatása erősíti az összetartozás érzését és az európai identitást, amely az európai értékek, kultúra, történelem és örökség közös megértésén alapul. Az Unióhoz való tartozás és az uniós értékekkel való azonosulás érzésének erősítése különösen fontos az EU legkülső régióiban, tekintettel távoli fekvésükre és az európai kontinenstől való távolságukra.

(6)Az emlékezéssel kapcsolatos tevékenységekre és az Európa történelmi emlékezetéről folytatott kritikus gondolkodásra szükség van ahhoz, hogy a polgárok ráébredjenek közös történelmünkre, amely közös jövőnk, erkölcsi céljaink és közös értékeink alapját képezi. A történelmi, kulturális és interkulturális szempontok releváns voltát szintén figyelembe kell venni, csakúgy mint az emlékezés, valamint az európai identitás és az összetartozás érzésének kialakítása között fennálló kapcsolatokat.

(7)Kívánatos, hogy a polgárok jobban tudatában legyenek az uniós polgárságból eredő jogaiknak, valamint aggodalom nélkül éljenek, utazzanak, tanuljanak, dolgozzanak vagy vállaljanak önkéntes munkát egy másik tagállamban, és bízhassanak abban, hogy megkülönböztetés nélkül ugyanúgy gyakorolhatják és érvényesíthetik a polgársághoz fűződő valamennyi jogukat, és a jogaik teljes körű védelmében részesülnek, bárhol tartózkodjanak is az Unió területén belül. Az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás érdekében támogatni kell a civil társadalmat.

(8)A nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve és célkitűzése. A nőkkel szembeni megkülönböztetés és a nőkkel való egyenlőtlen bánásmód sérti alapvető jogaikat, és megakadályozza a társadalomban való teljes körű politikai, társadalmi és gazdasági részvételüket. Emellett a strukturális és kulturális akadályok fennállása is hátráltatja a nemek közötti valódi egyenlőség elérését. Tehát a nemek közötti egyenlőség minden uniós tevékenységre kiterjedő érvényesítése az Unió egyik alapvető feladata és a gazdasági növekedés hajtóereje, és azt a program révén is támogatni kell.

(9)A nemi alapú erőszak és a gyermekekkel és fiatalokkal szembeni erőszak az alapvető jogok súlyos megsértését jelenti. Az erőszak az Unió egész területén, mindenféle társadalmi és gazdasági közegben előfordul, és súlyos következményekkel jár az áldozatok testi és lelki egészségére, valamint a társadalom egészére nézve. A gyermekek, a fiatalok és a nők különösen ki vannak szolgáltatva az erőszaknak, különösen a közeli kapcsolatokban. Intézkedéseket kell tenni a gyermekek jogainak előmozdítása, valamint a testi és lelki egészségüket veszélyeztető és a fejlődéshez, védelemhez és méltósághoz való jogukat sértő ártalmakkal és erőszakkal szembeni védelmükhöz való hozzájárulás érdekében. Az erőszak minden formája elleni küzdelem, a megelőzés javítása, valamint az áldozatok védelme és támogatása az Unió azon prioritásai közé tartozik, amelyek elősegítik azt, hogy az egyének maradéktalanul élvezhessék alapvető jogaikat, továbbá hozzájárulnak a nemek közötti egyenlőséghez. A programnak támogatnia kell e prioritásokat.

(10)Erős politikai akaratra és a korábbi Daphné programok, a Jogok, egyenlőség és polgárság program és a Jogérvényesülés program módszerein és eredményein alapuló koordinált fellépésre van szükség az erőszak valamennyi formájának megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint az áldozatok védelme érdekében. A Daphné program által az erőszak áldozatainak támogatásához és a nők, gyermekek és fiatalok elleni erőszakkal szembeni küzdelemhez nyújtott finanszírozás az 1997-es elindítása óta – mind az érdekelt felek (hatóságok, felsőoktatási intézmények és nem kormányzati szervezetek) körében tapasztalt népszerűségét, mind a finanszírozott projektek eredményességét nézve – rendkívül sikeres. A Daphné által finanszírozott projektek a figyelemfelhívásra, az áldozatsegítő szolgáltatásokra és a gyakorlati munkát végző nem kormányzati szervezetek (NGO-k) tevékenységeinek támogatására irányultak. A Daphné az erőszak valamennyi formájával szemben felvette a küzdelmet, ideértve a kapcsolati erőszakot, a szexuális erőszakot, az emberkereskedelmet, akárcsak az erőszak újonnan jelentkező formáit, például az internetes megfélemlítést. Fontos tehát mindezen intézkedések fenntartása, valamint az, hogy az eredményeket és tanulságokat figyelembe vegyük a Jogok és értékek program végrehajtása során.

(11)A megkülönböztetés tilalma az Unió egyik alapelve. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 19. cikke rendelkezik a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdéséről. A megkülönböztetés tilalmát a Charta 21. cikke is rögzíti. Figyelembe kell venni a megkülönböztetés különféle formáinak jellegzetességeit, valamint ezzel párhuzamosan megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni az egy vagy több indokon alapuló megkülönböztetés megelőzésére és leküzdésére. A programnak támogatnia kell a megkülönböztetés, a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a muszlimellenes gyűlölet és az intolerancia egyéb formáinak megelőzését és leküzdését. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani az erőszak, a gyűlölet, a szegregáció és a megbélyegzés minden formájának megelőzésére és leküzdésére, valamint a megfélemlítés, zaklatás és intoleráns bánásmód elleni küzdelemre. A programot úgy kell végrehajtani, hogy a program és más, ugyanezen célkitűzéseket szolgáló uniós tevékenységek kölcsönösen erősítsék egymást, különösen azok, amelyeket a Bizottság 2011. április 5-i, „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című közleménye 10 , és a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló, 2013. december 9-i tanácsi ajánlás 11 említ.

(12)Hozzáállásbeli és környezeti akadályok, valamint az akadálymentesítés hiánya gátolják a fogyatékossággal élők teljes körű és hatékony, másokkal egyenlő alapon történő társadalmi részvételét. A fogyatékossággal élők számára akadályok nehezítik a munkaerőpiacra való belépést, az inkluzív és minőségi oktatásban való részvételt, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elkerülését, a kulturális kezdeményezésekhez és a médiához való hozzáférést, vagy politikai jogaik érvényesítését. Az Egyesült Nemzetek fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének részes feleként az Unió és minden tagállama elkötelezte magát amellett, hogy valamennyi fogyatékossággal élő személyre vonatkozóan előmozdítják, védik és biztosítják valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlását. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény az uniós jogrend szerves részévé vált.

(13)A magán- és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jog (a magánélethez való jog) az Alapjogi Charta 7. cikkében rögzített alapvető jog. A személyes adatok védelmének alapvető jogát az Alapjogi Charta 8. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikke rögzíti. A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartását független felügyeleti hatóságok ellenőrzik. Az uniós jogi keret, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12 és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv 13 rendelkezik a személyes adatokhoz való jog hatékony védelmének biztosításáról. E jogi aktusok a nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságokat bízzák meg azzal a feladattal, hogy segítsék elő a nyilvánosság figyelmének felkeltését és az ismeretek terjesztését a személyes adatok kezelésével kapcsolatos kockázatok, szabályok, garanciák és jogok vonatkozásában. Az Uniónak képesnek kell lennie tudatosság-növelő tevékenységeket folytatni, valamint tanulmányokat és más tevékenységeket végezni, tekintettel arra, hogy milyen fontos a személyes adatok védelméhez való jog a gyors technológiai fejlődés időszakában.

(14)Az EUMSZ 24. cikkében rögzített kötelezettségnek megfelelően az Európai Parlament és a Tanács elfogadja az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerinti polgári kezdeményezésekre alkalmazandó eljárásokra és feltételekre vonatkozó rendelkezéseket. Erre a [211/2011/EU európai parlamenti és a tanácsi] rendelet 14 elfogadásával került sor. A programnak támogatnia kell a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozását, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára az európai polgári kezdeményezés indítására és támogatására vonatkozó joguk gyakorlását.

(15)Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőség érvényesítését és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések általános érvényesítését.

(16)Az EUSZ 3. cikkének (3) bekezdése értelmében az Uniónak elő kell mozdítania a gyermekek jogainak védelmét, összhangban a Charta 24. cikkével és a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel.

(17)Az egyenlő bánásmódról szóló uniós jogi aktusokkal összhangban a tagállamok független szerveket – közkeletű nevükön esélyegyenlőségi szerveket – hoznak létre az egyenlő bánásmód előmozdítására, hogy felvegyék a harcot a faji vagy etnikai származáson, illetve nemen alapuló megkülönböztetés ellen. Ugyanakkor számos tagállam e követelményeken túlmenően azt is biztosította, hogy az esélyegyenlőségi szervek olyan megkülönböztetés ellen is fellépjenek, amelynek máson, például életkoron, szexuális irányultságon, valláson és meggyőződésen, fogyatékosságon vagy egyéb okokon alapul. Az esélyegyenlőségi szervek kulcsfontosságú szerepet játszanak az egyenlőség előmozdításában és az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályok hatékony alkalmazásának biztosításában, különösen azáltal, hogy független segítséget nyújtanak a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak, független vizsgálatokat folytatnak a megkülönböztetés tárgyában, független jelentéseket adnak ki, valamint ajánlásokat tesznek bármely kérdésben, amely összefügg az ilyen megkülönböztetéssel a tagállamukban. Alapvetően fontos, hogy az esélyegyenlőségi szervek munkáját e tekintetben uniós szinten koordinálják. Az EQUINET 2007-ben jött létre, tagjai azok az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szervek, amelyeket a 2000/43/EK 15 és a 2004/113/EK 16 tanácsi irányelv, valamint a 2006/54/EK 17 és a 2010/41/EU 18 európai parlamenti és tanácsi irányelv hozott létre. Az EQUINET kivételes helyzetben van, mivel ez az egyetlen olyan szerv, amely az esélyegyenlőségi szervek tevékenységeinek koordinációját biztosítja. Az EQUINET koordinációs tevékenysége kulcsfontosságú szerepet tölt be a megkülönböztetés elleni uniós jogszabályok megfelelő tagállami végrehajtásának biztosításában, és a programnak támogatást kell nyújtania számára.

(18)A független emberi jogi szervezetek és civil társadalmi szervezetek fontos szerepet játszanak az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás terén. Amint ezt az Európai Parlament 2018. április 18-i állásfoglalása megállapította, a megfelelő pénzügyi támogatás kulcsfontosságú egy olyan támogató és fenntartható környezet kialakításához, amely lehetővé teszi a civil társadalmi szervezetek számára szerepük megerősítését és feladatkörük független és eredményes ellátását. A nemzeti szintű erőfeszítéseket kiegészítve az uniós finanszírozásnak tehát hozzá kell járulnia azon független társadalmi szervezetek támogatásához, szerepvállalásának megerősítéséhez és kapacitásépítéséhez, amelyek az emberi jogok előmozdításának területén aktívak, és tevékenységük elősegíti az uniós jogban és az EU Alapjogi Chartájában rögzített jogok stratégiai érvényesítését, többek között érdekképviseleti és jogvédelemmel kapcsolatos tevékenységek révén, valamint a közös uniós értékek nemzeti szintű előmozdítását, védelmét és tudatosítását.

(19)A Bizottságnak biztosítani kell az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – különösen a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének – munkájával való átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat, és számba kell vennie a program által lefedett területeken a más nemzeti és nemzetközi szereplők által végzett munkát.

(20)A programnak bizonyos feltételek mellett nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai előtt, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az EFTA olyan tagjai előtt, amelyek nem tagjai az EGT-nek, továbbá más európai országok előtt. Az előcsatlakozási stratégia keretében támogatásban részesülő csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek számára szintén lehetővé kell tenni a programban való részvételt.

(21)Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi intézkedés európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységét, és emellett törekedni kell az összhangra, kiegészítő jellegre és szinergiákra az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programokkal kapcsolatban, különösen a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapon belül – azaz a Jogérvényesülés programmal – és a Kreatív Európa programmal, valamint az ERASMUS+-szal, hogy ki lehessen aknázni a kultúrák közötti összekapcsolódásokat a kultúra, a média, a művészetek, az oktatás és a művészeti oktatás és a kreativitás terén. Szükség van a más európai finanszírozási programokkal való szinergiák kialakítására is, különösen a foglalkoztatás, a belső piac, a vállalkozáspolitika, az ifjúságpolitika, az egészségügy, a polgárság, a jogérvényesülés, a migráció, a biztonság, a kutatás, az innováció, a technológia, az iparpolitika, a kohézió, a turizmus, a külkapcsolatok, a kereskedelem és a fejlesztés terén.

(22)Ez a rendelet meghatározza a Jogok és értékek program pénzügyi keretösszegét, amely [ a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 19 17. pontja értelmében] az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(23)Az említett programra az (EU, Euratom) rendelet [az új költségvetési rendelet] (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(24)Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalány és az egységköltség alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint. A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 20 , a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel 21 , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 22 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel 23 összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv 24 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(25)Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodás keretében – amely a programoknak az e megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés során részt vehetnek uniós programokban. Harmadik országok részvételére más jogi eszközök alapján is lehetőség van. E rendeletnek külön rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

(26)A rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(27)A [2013/755/EU tanácsi határozat 25 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(28)Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak elérése iránt vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. A releváns tevékenységek meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a program félidős értékelés keretében kerül sor.

(29)A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők a program tényleges hatásai.

(30)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 14. és 16. cikkben, valamint a II. mellékletben meghatározott mutatók tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(31)E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 26 megfelelően kell gyakorolni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet
Általános rendelkezések

1. cikk
Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a Jogok és értékek programot (a továbbiakban: a program).

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk
A program célkitűzései

(1)A program célja az EU-szerződésekben rögzített jogok és értékek védelme és előmozdítása, többek között a társadalmi szervezetek támogatása révén, a nyitott, demokratikus és inkluzív társadalmak fenntartása érdekében.

(2)Az (1) bekezdésben meghatározott általános célkitűzésen belül a program a következő, egyes programágaknak megfelelő egyedi célkitűzésekre irányul:

a)az egyenlőség és a jogok előmozdítása (Egyenlőség és jogok ág),

b)a polgárok szerepvállalásának és az Unió demokratikus életében való részvételének ösztönzése (Polgári részvétel és szerepvállalás ág),

c)az erőszak elleni küzdelem (Daphné ág).

3. cikk
Az Egyenlőség és jogok ág

A 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következőket célozza:

a)a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló egyenlőtlenségek és megkülönböztetés megelőzése és leküzdése, valamint a nemek közötti egyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre, valamint ezek általános érvényesítésére irányuló átfogó szakpolitikák, továbbá a rasszizmus és az intolerancia minden formájával szembeni küzdelemre irányuló szakpolitikák támogatása;

b)a gyermekek jogainak, a fogyatékossággal élő személyek jogainak, az uniós polgársághoz fűződő jogoknak és a személyes adatok védelméhez való jognak az előmozdítása és védelme.

4. cikk
Polgári részvétel és szerepvállalás ág

A 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következőket célozza:

a)az Unió, illetve annak történelme, kulturális öröksége és sokszínűsége jobb megértésének elősegítése a polgárok körében;

b)a különböző országok polgárai közötti cserék és együttműködés ösztönzése; a polgárok polgári és demokratikus részvételének ösztönzése, annak lehetővé tételével, hogy a polgárok és képviseleti szervezeteik kifejthessék nézeteiket és nyilvános eszmecserét folytathassanak az uniós fellépések valamennyi területéről;

5. cikk
A Daphné ág

A 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következőket célozza:

a)a gyermekekkel, a fiatalokkal, a nőkkel és egyéb veszélyeztetett csoportokkal szembeni erőszak minden formájának a megelőzése és az ellene való küzdelem;

b) az ilyen erőszak áldozatainak támogatása és védelme.

6. cikk
Költségvetés

(1)A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron [641 705 000] EUR.

(2)Az (1) bekezdésben említett összegen belül a következő indikatív összegeket kell elkülöníteni az egyes célkitűzésekre:

a)[408 705 000] EUR-t a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában és a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzésekre;

b)[233 000 000] EUR-t a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre;

(3)Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket, tanulmányokat, szakértői üléseket, valamint a program általános célkitűzéseihez kapcsolódó prioritásokra és területekre vonatkozó tájékoztatási intézkedéseket.

(4)A költségvetési rendelet sérelme nélkül az első munkaprogramban szereplő projektekből származó, intézkedési kiadások 2021. január 1-jétől számolhatók el.

(5)A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy a 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.

7. cikk
A programhoz társult harmadik országok

(1)A program a feltételek teljesülése esetén nyitva áll a következő országok számára:

a)az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

b)csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

c)az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban.

d)Más harmadik országok, a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

–méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében,

–meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások [az új költségvetési rendelet] [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek,

–nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan,

–garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

8. cikk
Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet 61. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervekkel.

(2)A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában nyújthat finanszírozást.

(3)[A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások fedezhetik a címzettek által visszafizetendő pénzösszegek behajtásával kapcsolatos kockázatot, és elegendő garanciát jelentenek a költségvetési rendelet értelmében. A(z) XXX rendelet [a garanciaalapról szóló rendelet helyébe lépő rendelet] [X. cikkében] megállapított rendelkezések alkalmazandók].

9. cikk
Intézkedéstípusok

E rendelet alapján a 2. cikkben meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításához hozzájáruló intézkedések részesülhetnek finanszírozásban. Különösen az I. mellékletben felsorolt tevékenységek finanszírozhatók.

II. fejezet
Vissza nem térítendő támogatások

10. cikk
Vissza nem térítendő támogatások

(1)A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

(2)Az értékelő bizottság állhat külső szakértőkből.

11. cikk
Kumulatív [, kiegészítő] és kombinált finanszírozás

(1)A program keretében hozzájárulásban részesülő intézkedés hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve a közös irányítás alá eső programokat, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. [A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki.]

(2)Amennyiben a program és a [közös rendelkezésekről szóló] (EU)[XX] rendelet 1. cikkében említett, megosztott irányítás alatt álló alapok közösen nyújtanak pénzügyi támogatást egy bizonyos intézkedéshez, az érintett intézkedést az említett rendeletben meghatározott szabályokkal összhangban kell végrehajtani, ideértve a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetésére vonatkozó szabályokat is.

(3)A program keretében támogatásra jogosult azon intézkedések, amelyek megfelelnek a második albekezdésben említett feltételeknek, a megosztott irányítás alatt álló alapokból való támogatásra kijelölt intézkedésekként határozhatók meg. Ebben az esetben az e rendeletben meghatározott társfinanszírozási arányok és támogathatósági szabályok alkalmazandók.

Az első albekezdésben említett intézkedéseknek a következő feltételek mindegyikének meg kell felelniük:

a)a program keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján értékelték őket;

b)megfelelnek az adott pályázati felhívás minőségre vonatkozó minimumkövetelményeinek;

c)a költségvetési korlátok miatt nem támogathatók az adott pályázati felhívás keretében.

Az intézkedéseket a [közös rendelkezésekről szóló] (EU)[XX] rendelet [65.] cikkében említett irányító hatóság hajtja végre az említett rendeletben, valamint az egyes alapokra vonatkozó rendeletekben meghatározott szabályokkal összhangban, beleértve a pénzügyi korrekcióra vonatkozó szabályokat is.”

12. cikk
Részvételre jogosult jogalanyok

(1)A költségvetési rendelet [197. cikkében] említett feltételeken túl a (2)–(3) bekezdésben foglalt részvételi feltételek alkalmazandók.

(2)Az alábbi jogalanyok jogosultak részvételre:

a)az alábbi országok bármelyikében letelepedett jogalanyok:

·tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

·a programhoz társult harmadik ország;

b)bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany;

(3)Az egyenlőséggel foglalkozó testületek európai hálózatának (EQUINET) részére pályázati felhívás nélkül odaítélhető működési támogatás az állandó munkaprogrammal kapcsolatos kiadásai fedezésére.

III. fejezet
Programozás, nyomon követés, értékelés és kontroll

13. cikk
Munkaprogram

(1)A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani.

(2)A munkaprogramot a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktus útján. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 19. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

14. cikk
Nyomon követés és jelentéstétel

(1)A 2. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza.

(2)A program céljai megvalósítása felé történő előrehaladása hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nyomonkövetési és értékelési keretre vonatkozó rendelkezések kidolgozására, többek között – szükség esetén – a II. mellékletnek a mutatók felülvizsgálatát vagy kiegészítését célzó módosítása révén.

(3)A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

15. cikk
Értékelés

(1)Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. A félidős értékelésnek figyelembe kell vennie az elődprogramok (a Jogok, egyenlőség és polgárság és az Európa a polgárokért) hosszú távú hatásaira vonatkozó értékelések eredményeit.

(3)A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

(4)A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

16. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 14. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2027. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 14. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 14. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

17. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz értelmében részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is.

IV. fejezet
Átmeneti és záró rendelkezések

18. cikk
Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 2. cikkben említett célkitűzésekhez.

19. cikk
Bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)A bizottság egyedi formációban is ülésezhet, hogy a program egyes ágaival foglalkozzon.

20. cikk
Hatályon kívül helyezés

Az 1381/2013/EU rendelet és a 390/2014/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

21. cikk
Átmeneti rendelkezések

(1)Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását az 1381/2013/EU rendelet és a 390/2014/EU rendelet szerint, amelyek továbbra is alkalmazandók az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)A program pénzügyi keretösszegéből a program és annak – az 1381/2013/EU rendelet, illetve a 390/2014/EU rendelet által létrehozott – elődprogramjai keretében elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 6. cikk (3) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

22. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek) (programklaszter)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés 27 keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

◻ új intézkedés 

◻ kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 28  

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

⌧ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átcsoportosítása egy másik/új intézkedésre 

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pont értelmében „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ határozott időtartam

–x    időtartama: 2021.1.1.–2027.12.31.

–x    Pénzügyi hatás: 2021-től 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatokra, 2021-től 2027-ig és később a kifizetési előirányzatokra.

◻ határozatlan időtartam

Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig, azt követően: rendes ütem.

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 29  

x a Bizottság általi közvetlen irányítás

–x a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–x    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és az enyhítésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

			2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	2027 után	ÖSSZESEN
Operatív előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	1.	78,824	80,123	81,204	81,586	81,694	81,560	80,914		565,905
	Kifizetési előirányzatok	2.	10,578	42,020	56,269	60,625	63,576	63,814	63,490	205,533	565,905
A programkeretből finanszírozott igazgatási előirányzatok 34	Kötelezettségvállalási előirányzatok = Kifizetési előirányzatok	3.	11,800	11,200	10,600	10,500	10,500	10,600	10,600		75,800*
A programkeretre szóló előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+3	90,624	91,323	91,804	92,086	92,194	92,160	91,514		641,705
	Kifizetési előirányzatok	=2+3	22,378	53,220	66,869	71,125	74,076	74,414	74,090	205,533	641,705

Az előirányzatok az e rendelet I. mellékletében felsorolt tevékenységek finanszírozására irányulnak, mely tevékenységek hozzájárulnak az Egyenlőség és jogok ág, a Polgári részvétel és szerepvállalás ág és a Daphné ág egyedi célkitűzéseinek megvalósításához. A 6. cikk (2) bekezdésének a) cikkében említett költségvetési juttatás tovább bontható az Egyenlőség és jogok ág (mintegy 75 %) és a Daphné ág (mintegy 25 %) között. A 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett költségvetési juttatást a Polgári részvétel és szerepvállalás ágnak különítik el, beleértve a nem kormányzati szerveknek nyújtott, a DG JUST közvetlen irányítása alá tartozó támogatást is, amely mindegy 20 %-ot képvisel.

* Ez az összeg fedezi a Jogok és értékek program támogatási kiadásait, valamint az EACEA hozzájárulását a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Európa a polgárokért program fennmaradó részének irányításához, továbbá a Jogok és értékek program egy részének (a Polgári részvétel és szerepvállalás ág) végrehajtó ügynökségre való esetleges átruházását. Az összeg emellett fedezi a Polgári részvétel és szerepvállalás ág keretében az NGO-knak nyújtott támogatás esetleges átruházását is. Az elődprogram fennmaradó részének kezelése magyarázza a 2021–2023-as időszak magasabb összegeit. A program végrehajtása (részben) átruházható egy végrehajtó ügynökségre a költség-haszon elemzés eredménye, valamint az azzal kapcsolatosan meghozandó döntések függvényében, továbbá abban az esetben, ha a Bizottságnál és a végrehajtó ügynökségnél a program végrehajtásához kapcsolódó igazgatási előirányzatokat ennek megfelelően kiigazítják.

A többéves pénzügyi keret fejezete

7

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–x    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE
Humánerőforrás	24,795	24,795	24,795	24,795	24,795	24,795	24,795	173,565
Egyéb igazgatási kiadások	1,082	1,082	1,082	1,082	1,082	1,082	1,082	7,574
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉNEK részösszege	25,877	25,877	25,877	25,877	25,877	25,877	25,877	181,139

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó kiadások 35
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási kiadások	11,800	11,200	10,600	10,500	10,500	10,600	10,600	75,800
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege	11,800	11,200	10,600	10,500	10,500	10,600	10,600	75,800

ÖSSZESEN

37,677

37,077

36,477

36,377

36,377

36,477

36,477

256,939

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–x    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

–X    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–X    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat más bevételre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel költségvetési tételhez van-e rendelve ◻    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    COM (2017) 358., 2017. június 28.

(2)    https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/juncker-political-guidelines-speech_hu.pdf

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg).

(4)    COM(2018)321.

(5)    Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(6)    HL C ., ., . o.

(7)    HL C ., ., . o.

(8)    Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

(9)    A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).

(10)    COM(2011)173.

(11)    HL C 378., 2013.12.24., 1. o.

(12)    HL L 119., 2016.5.4., 1. o.

(13)    HL L 119., 2016.5.4., 89. o.

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről (HL L 65., 2011.3.11., 1. o.).

(15)    A Tanács 2000/43/EK irányelve (2000. június 29.) a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (HL L 180., 2000.7.19., 22. o.).

(16)    A Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 373., 2004.12.21., 37. o.).

(17)    Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.).

(18)    Az Európai Parlament és a Tanács 2010/41/EU irányelve (2010. július 7.) az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 180., 2010.7.15., 1. o.).

(19)    [ HL C 373., 2013.12.20., 1. o. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013Q1220(01)&from=HUhttps://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013Q1220(01)&from=HU

(20)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(21)    A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(22)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(23)    A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(25)    A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(27)    ABM (Activity Based Management): tevékenységalapú irányítás; ABB (Activity Based Budgeting): tevékenységalapú költségvetés-tervezés.

(28)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(29)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

(30)    A végrehajtási feladatok végrehajtó ügynökségre való átruházásával kapcsolatos döntés meghozatalára az 58/2003/EK TANÁCSI RENDELET szerint, költség-haszon elemzés alapján kerül sor.

(31)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(32)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(33)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(34)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(35)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(36)    AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(37)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(38)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2018.5.30.

COM(2018) 383 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat - AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Jogok és értékek program létehozásáról

{SEC(2018) 274 final}
{SWD(2018) 290 final}
{SWD(2018) 291 final}

I. MELLÉKLET

A program tevékenységei

A programnak a 2. cikk (2) bekezdésében említett egyedi célkitűzései többek között az alábbiak révén valósítandók meg:

a)tudatosítás, információterjesztés a program hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos szakpolitikák és jogok ismeretének javítása érdekében;

b)egymástól való tanulás a bevált gyakorlatok érdekelt felek közötti megosztása révén, a kölcsönös megismerés és megértés, valamint a polgári és demokratikus részvétel javítása érdekében;

c) elemző és monitoringtevékenységek 1 a program hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos tagállami és uniós szintű helyzet megértésének elősegítése, valamint az uniós jog és szakpolitikák végrehajtásának javítása érdekében;

d)képzés az érintett érdekelt felek számára az érintett területekkel kapcsolatos szakpolitikák és jogok ismeretének javítása érdekében;

e)információs és kommunikációs technológiai (ikt) eszközök fejlesztése és működtetése;

f)az európai kultúra, történelem és emlékezet erőteljesebb tudatosítása és az Unióhoz tartozás érzésének erősítése a polgárok körében;

g)a különböző nemzetiségű és kulturális hátterű európai polgárok közötti kapcsolatok építése a testvérvárosi tevékenységekben való részvétel lehetővé tételével;

h)a demokratikusabb Unió kiépítésében való tevékeny részvétel ösztönzése és elősegítése, valamint a jogok és értékek tudatosítása a társadalmi szervezetek támogatása révén;

i)a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozása, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára az európai polgári kezdeményezés indítására és támogatására vonatkozó joguk gyakorlását;

j)az európai hálózatok kapacitásának fejlesztése a program hatálya alá tartozó területekre vonatkozó uniós jog, szakpolitikai célok és stratégiák előmozdítása és továbbfejlesztése érdekében, valamint az érintett területeken tevékenykedő társadalmi szervezetek támogatása;

k)a programmal kapcsolatos ismeretek fejlesztése, a program eredményei átültethetőségének és terjesztésének javítása, valamint a polgárok elérésének ösztönzése, többek között programirodák/nemzeti kapcsolattartó pontokból álló hálózat kialakítása és támogatása révén.

II. MELLÉKLET

Mutatók

Az igazgatási terhek és költségek csökkentése céljából a program monitoringjára a program általános és konkrét célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló mutatók alapján kerül sor. Ezért az alábbi mutatók tekintetében adatot kell gyűjteni:

Az elért személyek száma következő tevékenységek tekintetében: i. képzési tevékenységek; ii. az egymástól való tanulásra és a bevált gyakorlatok megosztására irányuló tevékenységek; iii. tudatosítási, tájékoztatási és információterjesztési tevékenységek.

A támogatási és kapacitásépítési tevékenységek révén elért társadalmi szervezetek száma

Az európai emlékezetre és örökségre irányulóan a programtámogatás eredményeként létrejött transznacionális hálózatok és kezdeményezések száma

(1)    E tevékenységek például a következőkre terjednek ki: adatok és statisztikák gyűjtése; közös módszerek és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések; hatásvizsgálatok; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele;