EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.5.30.
COM(2018) 367 final
2018/0191(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az „Erasmus” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
{SEC(2018) 265 final}
{SWD(2018) 276 final}
{SWD(2018) 277 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az utóbbi időben az uniós vezetők fokozott figyelmet fordítanak az oktatásra, képzésre és a fiatalokra. A 2017. március 25-i Római Nyilatkozatukban kifejezték, hogy olyan Uniót kívánnak megteremteni, „melyben a polgárok számára a kulturális és társadalmi fejlődés, valamint a gazdasági növekedés egyre bővülő lehetőségei állnak rendelkezésre”, és azon fognak munkálkodni, hogy olyan Unió jöjjön létre, „ahol a fiatalok a lehető legjobb oktatásban és képzésben részesülnek és a kontinensen bárhol tanulhatnak és vállalhatnak munkát”.
Az Erasmus+ program jövőjéről szóló, 2017. szeptember 14-i állásfoglalásában az Európai Parlament kiemelte, hogy végső soron az a cél, hogy a program a jövőben minden fiatal számára elérhető legyen, és hogy a következő programozási időszakra vonatkozó ambiciózusabb célkitűzésekhez nagyobb költségvetést kell biztosítani, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a programban rejlő lehetőségeket.
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017. november 17-én a göteborgi szociális csúcstalálkozón ünnepélyesen bejelentette és aláírta a szociális jogok európai pillérét, amely első alapelvként azt jelöli ki, hogy mindenkinek joga van a minőségi és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vehessen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz.
Az Európai Tanács a 2017. december 14-i következtetéseiben kiemelte, hogy az uniós szakpolitikák társadalmi, oktatási és kulturális dimenziója fontos szerepet játszik az európaiak egyesítésében és a közös jövőnk építésében, és felhívta a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy saját hatáskörüknek megfelelően folytassák a munkát a mobilitás fokozása és a csereprogramok ösztönzése céljából, ami többek között a jelentős mértékben megerősített, inkluzív és kibővített program révén érhető el.
Az Európai Bizottság „Az Európai Unió új, korszerű többéves pénzügyi kerete a 2020 utáni prioritások megvalósításának hatékony szolgálatában” című, 2018. február 14-i közleményében 1 hangsúlyozta, hogy az uniós költségvetésnek eredményeket kell produkálnia az uniós vezetők által tett ígéretek nyomán, többek között a szociális jogok európai pillérének teljes körű végrehajtásával, valamint a fiatalok támogatásával és az európai polgárok mobilitásának elősegítésével. A közlemény azt is kiemeli, hogy határozott egyetértés van arról, hogy fokozni kell a mobilitást és ösztönözni kell a csereprogramokat, többek között a jelentős mértékben megerősített, inkluzív és kibővített Erasmus+ program révén, továbbá hangsúlyozza, hogy a program munkaerőpiaci készségekhez juttatja a fiatalokat, előmozdítja a kulturális megértést, és erősíti Uniónk társadalmi szövetét.
A „Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára – A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret” című 2 , 2018. május 2-án elfogadott közleményében a Bizottság célul tűzte ki, hogy „a következő pénzügyi keretben nagyobb hangsúlyt helyezne az ifjúsági ügyekre. Ez az Unió egyik leglátványosabb sikertörténete, az Erasmus+ (...) méretének több mint kétszeresére növelésével lesz elérhető.” Az új program hangsúlya „az inkluzivitáson lesz, valamint azon, hogy (...) minél több hátrányos helyzetű fiatalt érjen el. Mindez több fiatal számára teszi majd lehetővé azt, hogy tanulás vagy munka céljából más országba költözzön.” A Bizottság tehát egy megnövelt Erasmus programra tett javaslatot, „amelynek erre az időszakra vonatkozó költségvetése eléri majd a 30 milliárd EUR-t”. Ezenkívül indítványozza, hogy a program 700 millió EUR összeggel támogassa a „DiscoverEU” elnevezésű új kezdeményezést, amely más uniós országok felfedezésének lehetőségét kínálja a fiataloknak.
A következő programra (a továbbiakban: program) vonatkozó cél összhangban áll a Bizottságnak „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című, 2017. november 14-i közleményben 3 bemutatott, az európai oktatási térség 2025-ig történő létrehozására vonatkozó elképzelésével. Az európai oktatási térség olyan Európát jelképez, „amelyben semmilyen határ nem szab gátat a tanulásnak. Olyan kontinenst, ahol általánosan elterjedt gyakorlat, hogy tanulás vagy munkavállalás céljából bárki másik tagállamba költözik, és az anyanyelven túl mindenki két másik nyelvet ismer. Olyan földrészt, ahol az emberek erős európai identitástudattal rendelkeznek, és tisztában vannak Európa kulturális örökségével és sokféleségével”. A program kulcsfontosságú lesz az európai oktatási térség létrehozására irányuló munka támogatásában.
A cél a jól bevált program megerősítése a résztvevők valamennyi kategóriája ‒ a felsőoktatásban, általános képzésben, szakképzésben és felnőttoktatásban vagy a nem formális tanulásban, az ifjúsági és aktív részvételi tevékenységekben résztvevők ‒ tekintetében. Ahhoz, hogy többen részt vehessenek a programban, nagyobb mértékű pénzügyi beruházásra van szükség, de ami még fontosabb, a részvétellel kapcsolatos intézkedések, szabályok és feltételek együttesére, amelyek lehetővé teszik a méretgazdaságosság elérését, az adminisztratív terhek enyhítésére szolgáló egyszerűsítést, elhárítva ezáltal a mobilitás előtt álló akadályokat, valamint növelve a program jelentőségét, vonzerejét és inkluzív jellegét. A cél a résztvevők számának megháromszorozása, ugyanakkor olyan minőségi intézkedések és ösztönzők bevezetése, amelyek lehetővé tennék, hogy a programban több olyan tanuló vehessen részt, aki kevesebb lehetőséggel rendelkezik.
Az európaiak számára biztosítani kell azokat a készségeket, amelyekre az egyre mobilabb, egyre inkább multikulturális és a digitális eszközöket egyre kiterjedtebben használó társadalomban szükségük van. Nyilvánvaló, hogy meg kell oldani ezt a feladatot és olyan tevékenységekbe kell befektetni, amelyek az egész életen át tartó tanulás szempontjából megfelelő ismeretekkel, készségekkel és képességekkel, többek között nyelvtudással ruházzák fel az embereket. Ez elő fogja segíteni, hogy ellenállóbbá váljanak és javuljon a foglalkoztathatóságuk, valamint erősödjön a társadalmi kohézió. Európának ezenkívül többet kell befektetnie a digitális készségekbe és az olyan progresszív területekbe, mint az éghajlatváltozás, a tiszta energiák, a mesterséges intelligencia, a robotika, adatelemzés, művészeti tervezés stb. Ezek a területek mind rendkívül fontosak Európa jövőbeni fenntartható növekedése és kohéziója szempontjából. A program lényegesen hozzájárulhat ehhez az innováció ösztönzésével, valamint az európai ismeret-, készség- és képességhiány megszüntetésével. A célzott tevékenységek elő fogják segíteni, hogy az Unió kibontakoztassa az innovációban, a kreativitásban és a vállalkozói készségben rejlő lehetőségeit. Az oktatáson belül a kultúra és a kreativitás támogatása hozzá fog járulni ahhoz, hogy nagyobb legyen az európai társadalom ellenálló képessége.
A jelenlegi program minőségi hatásának növelése érdekében a jövőbeni programnak hatékonyabbnak kell lennie, hogy több, különböző korosztályú, eltérő kulturális, társadalmi és gazdasági hátterű embert érjen el. Több olyan emberhez kell eljutnia, akik kevesebb lehetőséggel rendelkeznek, beleértve a fogyatékossággal élőket és a migránsokat, valamint a távoli területeken élő uniós polgárokat. Az iskolai tanulók esetében eddig kivételnek számítottak a tanulási célú mobilitási lehetőségek. Ami a felsőoktatásban tanuló diákokat, a gyakornokokat, a tanulószerződéses tanulókat és általában a fiatalokat illeti, a jelenlegi program nem képes kielégíteni a tanulási célú mobilitási tevékenységekben való részvétel iránti nagy és egyre növekvő igényeket. Ezért az e területen az elmúlt harminc évben az uniós programok által elért kiváló eredmények alapján további erőfeszítésekre van szükség, hogy a program inkluzívabb és hatékonyabb legyen. Ez különösen úgy érhető el, hogy növeljük és elősegítjük a mobilitási tevékenységeket az iskolai tanulók, a szakképzésben résztvevők, a tanulószerződéses tanulók és a fiatalok számára. A mobilitási tevékenységek minden típusa esetében optimalizálni kell a támogatás mértékét többek között azáltal, hogy több támogatást biztosítunk bizonyos kategóriákba tartozó tanulók és diákok számára, beleértve a felsőoktatási mobilitást is. Több fiatal bevonása érdekében sor kerül majd a nem formális tanulási tevékenységekben részt vevő fiataloknak szóló mobilitási lehetőségek kibővítésére. Intézkedéseket teszünk, hogy ösztönözzük a fiatalokat, hogy megtanulják a civil társadalomban való részvételt, bővítve az Unió közös értékeivel kapcsolatos ismereteket, kapcsolatot teremtve a fiatalok és a helyi, nemzeti és európai szintű döntéshozók között, valamint elősegítve az európai integrációs folyamatot.
A programnak az információs, kommunikációs és technológiai eszközök kiterjedtebb használata, a vegyes mobilitás (a fizikai és a virtuális mobilitás kombinációja) és a virtuális együttműködés révén az Unión belül és kívül is nagyobb célcsoportot kell elérnie. A program inkluzív jellegének növelése és különösen bizonyos célcsoportok, például a felnőtt tanulók igényeinek és lehetőségeinek figyelembevétele érdekében ösztönözzük a rugalmasabb, tanulási célú mobilitási formátumok, úgymint rövid távú, csoportos vagy virtuális mobilitás alkalmazását. Az ifjúságpolitikába való bevonásra vonatkozó bevált gyakorlatok kiterjeszthetők más területekre. Egyedi tevékenységet ‒ kisléptékű partnerségeket ‒ alakítanánk ki, hogy a program elérhető legyen a kevés vagy semmilyen tapasztalattal nem rendelkező, vagy kisebb működési kapacitású szervezetek, helyi szervezetek és a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberekkel foglalkozó szervezetek számára.
A program foglalkozik azon európai tendenciával, hogy kevesen vesznek részt a demokratikus életben, és az emberek keveset tudnak az európai polgárok életét befolyásoló európai ügyekről. Sok ember vonakodik attól, hogy aktív szerepet vállaljon és részt vegyen a közösségi életben vagy az Unió politikai és társadalmi életében, vagy ha próbálkozik, nehézségekbe ütközik. Ezenkívül, bár manapság az európaiak 70 %-a tartja magát uniós polgárnak ‒ a fiatalabb generációk körében még magasabb ez az arány ‒, általános probléma, hogy az emberek nincsenek tisztában az Európai Unió lényegével, működésével és azzal, milyen hozzáadott értéket jelent számukra 4 . Az Unió jövője szempontjából rendkívül fontos az európai identitás megerősítése és a fiatalok demokratikus folyamatokban való részvétele. A program hozzájárulhat ahhoz, hogy az eddigiekhez képest több ember legyen tájékozott és tudjon meg többet az Európai Unióról. Az oktatással, képzéssel, a fiatalokkal és a sporttal foglalkozó szervezetek és intézmények kulcsfontosságú szerepet játszanak az állampolgári ismeretek oktatásának fejlesztésében és általában az uniós ügyekkel kapcsolatos ismeretek felhalmozásában. Az európai fiatalok az alapvető tényeken kívül keveset tudnak az Európai Unióról 5 . Az Unióban tízből közel kilenc fiatal úgy gondolja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az uniós polgárok jogainak és kötelességeinek ismertetésére 6 . Ugyanakkor, ha a nemzeti tanterveket nézzük, egyáltalán nem egységes az Európai Unióról szóló tananyag, és többnyire kimarad az aktív szerepvállalás témája 7 . Általánosságban ösztönözni kell az embereket az aktívabb társadalmi szerepvállalásra, hogy szívesen és teljes körűen részt vehessenek a társadalmi és az európai demokratikus életben.
Az oktatással, képzéssel, a fiatalokkal és a sporttal foglalkozó szervezetek közötti transznacionális és nemzetközi együttműködés támogatása és elősegítése hozzájárul a célok eléréséhez és a fent ismertetett kihívások kezeléséhez. A szervezetek és intézmények közötti együttműködés eredményeképpen innovatív módszerekkel lehet támogatni a tanulók személyes, tanulmányi és szakmai előmenetelét. Az együttműködés konkrét kedvező hatásokat eredményez az egyes emberek számára például azáltal, hogy több kulcskompetenciát sajátítanak el, csökken a korai iskolaelhagyás aránya, elismerik az önkéntes tevékenység és a nem formális tanulás keretében szerzett képességeket, növekszik a felsőoktatásban való részvétel vagy végrehajtják a bolognai reformokat. Elősegíti az ötletek, a bevált gyakorlatok és a szaktudás átadását, és ezáltal hozzájárul a magas színvonalú oktatáshoz. A jelenlegi Erasmus+ programon alapuló együttműködési tevékenységek intenzitása és kapacitása azonban továbbra sem megfelelő, különösen a kis és helyi szervezetek körében. Az együttműködés intenzivitása országonként, régiónként és ágazatonként eltérő. Még van mit javítani az iskolák, a felnőttoktatási létesítmények és az ifjúsági szervezetek részvételét illetően. Ez a helyzet hátráltatja az intézményi reformokat, valamint az oktatási, képzési és ifjúságpolitikai rendszerek nemzeti és európai szintű modernizációját.
A program nemzetközi dimenziója alapvető és sarkalatos tényező, amely fontos a mobilitási, együttműködési, valamint a szakpolitikai párbeszéddel kapcsolatos tevékenységek szempontjából. Különösen a nemzetközi mobilitást, valamint a harmadik országokkal ‒ főleg a tagjelölt, a szomszédos, az iparosodott és a feltörekvő országokkal ‒ való együttműködést kell fokozni, hogy az európai intézmények és szervezetek támogatást kapjanak a globalizált világ kihívásainak való megfelelés terén. Ugyanakkor kulcsfontosságú a szinergiák biztosítása az Unió külső eszközeivel, amelyek az Unió külső tevékenységei céljainak elérésére törekednek, a harmadik országok, többek között a fejlődő országok humán és intézményi fejlődésének elősegítésére, valamint az ott élő fiatalokkal való együttműködésre, ami elengedhetetlen az ellenállóbb társadalmak kialakításához és a kultúrák közötti bizalom erősítéséhez.
A programnak olyan átfogó kérdéseket kell megoldania, amelyek az összes uniós programot érintik, például a programhoz való hozzáférés egyszerűsítését, hogy a célcsoportok lehető legszélesebb köre számára legyen elérhető (pl. egyszerűbb szabályok és igazgatási eljárások, továbbá optimalizált online eszközök révén), ugyanakkor a projektek minőségi és átlátható kiválasztásának biztosítását, az Unió számára minimalizált pénzügyi kockázatokat tartalmazó korrekt támogatási ciklus garantálását. Ezen túlmenően a tevékenységhez való hozzáférhetőség növelése érdekében egyszerűsíteni kell a program nemzetközi részének végrehajtási szabályait.
E javaslat az alkalmazás kezdőnapját 2021. január 1-jében rögzíti, és a javaslatot huszonhét tagállamból álló Unióra vonatkozóan terjesztik elő. Ez utóbbi összhangban áll azzal, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján bejelentette az Európai Unióból és az Euratomból történő kilépésére irányuló szándékát, amely bejelentést az Európai Tanács 2017. március 29-én kapta meg.
•Összhang a meglévő szakpolitikai rendelkezésekkel
A program a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret egyik finanszírozási eszköze, amelynek célja az emberekbe, a társadalmi kohézióba és az értékekbe való befektetés. Uniós szinten kulcsfontosságú eszköz, amely olyan európai szintű tevékenységeket finanszíroz, amelyek a tanulási célú mobilitást, együttműködést és innovatív politikák kialakítását támogatja a fiatalok oktatása, képzése és a sport terén.
Az Unió oktatással, képzéssel, fiatalokkal és sporttal kapcsolatos szakpolitikái egy európai oktatási térség létrehozására irányulnak, ugyanakkor támogatják a szakképzés terén folytatott európai együttműködésre vonatkozó átfogó stratégiai keretet, valamint az alapul szolgáló, iskolákra, szakképzésre, felsőoktatásra és felnőttoktatásra vonatkozó ágazati menetrendeket, előmozdítva az EU 2019 és 2027 közötti időszakra szóló ifjúsági stratégiája keretében folytatott ifjúságpolitikai együttműködést. A program kulcsfontosságú eszköz, amely támogatja az említett uniós szakpolitikák végrehajtását, ezáltal a program célkitűzéseiben megfogalmazottak szerint hozzájárul a fenntartható növekedéshez, munkahelyekhez és a társadalmi kohézióhoz, továbbá az európai identitás erősítéséhez.
A program különösen a következőket támogatja: a) iskolák fejlesztése és a kiváló oktatás; b) a szakoktatással és szakképzéssel kapcsolatos koppenhágai folyamat; c) az EU megújított felsőoktatási programja és a bolognai folyamat; d) a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési program; e) az EU megújított ifjúsági stratégiája és f) a sportra vonatkozó uniós munkaterv. E politikák továbbra is a programnak az egész életen át tartó tanulás integrált megközelítésén alapuló támogatásra támaszkodnak.
A program továbbá hozzá fog járulni az új európai készségfejlesztési program megvalósításához azáltal, hogy mindkét program stratégiai jelentőségűnek tartja a készségeket a munkahelyek, a növekedés és a versenyképesség fenntartása szempontjából. Ezenkívül támogatja a tagállamokat a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról szóló, 2015. március 17-i párizsi nyilatkozatban kitűzött célok elérésében.
A program a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend céljainak, különösen a 4. fenntartható fejlesztési cél ‒ inkluzív és igazságos, színvonalas oktatás és az élethosszig tartó tanulás lehetőségének biztosítása mindenki számára ‒ eléréséhez is hozzájárul.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és programjaival
A program összhangban áll az egyéb uniós eszközökkel és kiegészíti azokat, nevezetesen a külső együttműködési eszközöket 8 , az európai strukturális és beruházási alapokat (esb-alapok) 9 , az Európai Szociális Alap+-t (ESZA+) és az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA). Az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó, 2016. júniusi globális stratégiája és a Tanács által 2017. május 19-én elfogadott európai konszenzus a fejlesztési politikáról kiemeli, hogy az oktatás és a humán fejlődés fontos eszköz az Unión kívüli demográfiai tendenciákkal kapcsolatos aggályok kezelése szempontjából. Az oktatás, képzés és ifjúságpolitika terén végrehajtott tevékenységek a migrációval összefüggő kihívások kezeléséhez, valamint a radikalizálódás és a szélsőségesség kockázatának megelőzéséhez is rendkívül fontosak. Ezzel összefüggésben a program szinergiák kialakítására fog törekedni a Menekültügyi és Migrációs Alappal, valamint a Belső Biztonsági Alappal 10 . Fontos lehetséges komplementaritások vannak a program és a jogérvényesülés, a jogok és értékek jövőbeni program célkitűzései és intervenciói között is. Az utóbbinak az a célja, hogy a polgárok jobban megismerjék közös történelmünket, és hogy erősödjön a demokratikus részvétel uniós szinten.
A Bizottságnak a 2021–2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata ambiciózusabb célt tűzött ki az éghajlati szempontok összes uniós programban történő érvényesítésével és azzal kapcsolatban, hogy összességében az uniós kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. A program ezen átfogó cél eléréséhez való hozzájárulása egy megfelelő bontási szintű uniós éghajlati marker rendszeren, többek között ‒ ha rendelkezésre állnak ‒ precízebb módszerek alkalmazásán keresztül követhető nyomon. A Bizottság továbbra is évente, az éves költségvetési tervezettel összefüggésben nyújtja be az információkat a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében. A Bizottság arra fog törekedni, hogy a program előkészítési, végrehajtási, felülvizsgálati és értékelési folyamatai során azonosítsa a releváns tevékenységeket, hogy támogassa, hogy teljes mértékben ki lehessen használni a programban rejlő lehetőségeket az éghajlat-politikai célok elérése érdekében.
A program összhangban áll a jövőbeni Kreatív Európa programmal és annak fontos kiegészítője lesz 11 . Az oktatással, képzéssel, a fiatalokkal és a sporttal foglalkozó intézmények és szervezetek közötti, az Erasmus által támogatott együttműködés elősegíti, hogy az egyének megszerezzék a társadalmi és gazdasági kihívásoknak való megfeleléshez szükséges ismereteket, készségeket és képességeket, valamint kibontakoztassák képességeiket az innováció, a kreativitás és a vállalkozói készség terén, különösen a digitális gazdaságban. Az oktatásban megnyilvánuló kreativitás valamennyi aspektusának megerősítésével és az egyéni kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek fontos kapcsolatot jelentenek a két program között az új kulturális programnak megfelelően 12 .
Az ifjúságügy területén a program az Európai Szolidaritási Testülettel is összhangban lesz és kiegészíti azt azáltal, hogy különböző típusú tevékenységeket kínál. Az Európai Szolidaritási Testületnek az a célja, hogy fokozza a fiatalok és a szervezetek részvételét az elérhető és színvonalas szolidaritási tevékenységekben, míg az Erasmus program más típusú tevékenységeket fog kínálni, úgymint a tanulási célú nemzetközi mobilitást, az ifjúsági részvételi tevékenységeket, a szervezetek közötti együttműködés megerősítésére szolgáló intézkedéseket és a szakpolitika-fejlesztés támogatására irányuló tevékenységeket. A két programnak közös az irányítási és végrehajtási mechanizmusa.
A program a kutatás és innováció terén szinergiákat fog biztosítani a Horizont Európa programmal. Az utóbbi adott esetben kiegészíti majd a program által az európai egyetemek hálózatának létrehozására vonatkozó kezdeményezéshez, különösen annak kutatási dimenziójához nyújtott támogatást az új közös és integrált, hosszú távú és tartós oktatási, kutatási és innovációs stratégiák kidolgozása részeként.
A digitális készségek terén az Erasmus+ készségekkel kapcsolatos széles körű megközelítését a Digitális Európa program fogja kiegészíteni a csúcstechnológiák ‒ úgymint a mesterséges intelligencia és a nagy teljesítményű számítástechnika ‒ alkalmazásához szükséges fejlett digitális készségek fejlesztésének és elsajátításának támogatása révén.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikkével összhangban a program figyelembe veszi az Unió legkülső régióinak sajátos helyzetét és arra törekszik, hogy növelje részvételüket a program valamennyi cselekvésében, beleértve a harmadik országokkal folytatott cselekvéseket is.
A jövőbeni program eszközül fog szolgálni hasznos tanulási célú mobilitási formátumok támogatására az Unió egyéb szakpolitikai területein. A 3. fő intézkedés keretében sor kerül egy új tevékenység bevezetésére az egyéb szakpolitikai területeken (pl. közigazgatás, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, vállalkozások, bűnüldözés) megcélzott különböző kategóriájú szervezetek vagy magánszemélyek mobilitásának támogatására.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Az Unió fellépését az oktatás, szakképzés, ifjúság és sport területén az EUMSZ 165. és 166. cikke tartalmazza, amely támogatási hatáskörrel ruházza fel az Uniót azon célból, hogy hozzájáruljon a minőségi oktatás fejlesztéséhez, a szakképzési politika és az ifjúságpolitika végrehajtásához, valamint az európai sport előmozdításhoz.
•Szubszidiaritás
Míg az érintett területeken a tagállamok megtartják szakpolitikáik tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörüket, a program a transznacionális és nemzetközi mobilitási és együttműködési projektek ösztönzésére, valamint az európai dimenzióval rendelkező szakpolitika-fejlesztés támogatására törekszik. A kisebb szereplők könnyebben hozzá fognak férni a programhoz. A program általában transznacionális tevékenységeket fog támogatni, de kivételes esetekben erőteljes európai dimenzióval rendelkező nemzeti tevékenységeket is, például egy konkrét európai témára vagy szakpolitikai prioritásra vonatkozó tevékenységeket. Ez lehetővé fogja tenni a kisebb szervezeti kapacitású szervezetek, valamint a transznacionális együttműködés terén kevés vagy semmilyen tapasztalattal nem rendelkező résztvevők, például a helyi szintű szervezetek és az újonnan pályázók számára, hogy első ízben szerezhessenek tapasztalatot az uniós pénzeszközökhöz való hozzáférés és az ismeretszerzés terén a jövőbeni transznacionális együttműködési tevékenységekre való tekintettel.
E kezdeményezés célkitűzéseit a tagállamok nem tudják megfelelően és kielégítően megvalósítani a támogatott tanulási célú mobilitási és együttműködési tevékenységek transznacionális jellege, nagy volumene és kiterjedt földrajzi hatálya, a tanulási célú mobilitáshoz való hozzáférésre és általában az uniós integrációra gyakorolt hatások, valamint annak megerősített nemzetközi dimenziója miatt. Amint azt az Erasmus+ félidős értékelése kimutatta, az oktatási intézmények vagy a tagállamok külön kezdeményezéseinek ‒ noha tagállami szinten hatékonyak és hasznosak ‒, nem kielégítő a terjedelme és volumene, és nem fejtenek ki európai szintű hatást. Hatókör tekintetében a kumulatív, egyes országok szerinti lefedettség és az ágazatközi lefedettség a jelenlegi Erasmus+ programéhoz képest továbbra is korlátozott.
•Arányosság
Ez a javaslat koncentráltabb és hatékonyabb módon öleli fel az összes oktatási és képzési ágazatot ‒ iskolákat, szakképzést, felsőoktatást és felnőttoktatást ‒, az ifjúságpolitikát és a sportot. Megerősíti a jól bevált tevékenységeket, amelyek hatását az Erasmus+ félidős értékelése igazolta. A program hatásának maximalizálása céljából növelni fogjuk a tanulási célú mobilitási és együttműködési tevékenységek számát a legjobb teljesítményt felmutató területeken a lehetőségeket jóval meghaladó igények kielégítése és az 1. pontban ismertetett kihívások kezelése érdekében. A 2014 és 2020 közötti időszakra szóló Erasmus+ program félidős értékelésének 13 és az érdekelt felekkel folytatott konzultációk eredményeinek figyelembevételével sor fog kerülni a jelenlegi tevékenységek észszerűsítésére és átalakítására (például felnőttkori tanulás, sport és Jean Monnet akció). Ösztönözni fogjuk a program szélesebb célközönséghez való eljutását lehetővé tévő új és rugalmas formátumok, például a virtuális együttműködés, rövid távú és csoportos mobilitás alkalmazását. Az új kihívások és szakpolitikai prioritások kezelése érdekében korlátozott számú új tevékenységet vezetünk be (úgymint az európai egyetemek hálózata és a Jean Monnet akció az oktatás és képzés egyéb területein). Ezeket a tevékenységeket tartjuk a legmegfelelőbbnek ahhoz, hogy a program inkluzívabbá és hatékonyabbá váljon.
A javasolt fejlesztések beépülnek a program jelenlegi struktúrájába és az elődprogrammal való maximális folytonosság és stabilitás biztosítása érdekében a meglévő végrehajtási mechanizmusokat alkalmazzák. Ennélfogva ez a kezdeményezés nem terjed túl azon, ami a kitűzött célok eléréséhez szükséges.
•A jogi eszköz megválasztása
A javasolt jogi eszköz az Európai Parlament és a Tanács rendelete.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok visszamenőleges értékelése / célravezetőségi vizsgálata
A 2014 és 2020 közötti időszakra szóló Erasmus+ program fent említett félidős értékelése ‒ amely a program 2014 és 2016 közötti végrehajtásával kapcsolatos előrehaladást és az elődprogramok hosszú távú hatását értékelte ‒, kimutatta, hogy a jelenlegi Erasmus+ program kivételes eredményeket ér el az oktatás, képzés, ifjúságpolitika és sport terén, és a programot nagyra értékelik az érdekelt felek és a nagyközönség is. Az értékelés kiemelte az Erasmus+ és annak elődjeinek jelentős uniós hozzáadott értékét. Azt is megállapította, hogy az értékelés tárgyát képező valamennyi korábbi program rendkívül eredményes volt, bár az Erasmus+ program egységesebb, relevánsabb és részben hatékonyabb az elődprogramoknál. Ezen túlmenően kiemelte a tanulás valamennyi aspektusát és az összes életszakaszt (az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos elképzelés) átfogó program integrált jellegének pozitív hatásait. Ezenkívül a végrehajtási módokat összességében világosnak és a célnak megfelelőnek ítélte.
Az értékelés azonosított néhány fejlesztést igénylő területet, különösen a következőket:
–ami a relevanciát illeti, az értékelés rámutatott, hogy nagyobb erőfeszítést kell tenni a kevesebb lehetőséggel rendelkezők elérése és a kisebb szervezetek bevonása érdekében, hogy a program inkluzívabbá váljon; olyan intézkedések megerősítésére, amelyek az európai integráció jobb megismerésére és az Európához tartozás érzésének különösen a legfiatalabb generációkban történő erősítésére irányulnak;
–ami az eredményességet illeti, növelni kell a tevékenységek számát a legjobb teljesítményt felmutató ‒ de eddig viszonylag kevesebb finanszírozásban részesülő ‒ területeken, például az iskolai oktatás, a szakképzés és az ifjúságpolitika terén, ami hozzá fog járulni a program befogadást erősítő dimenziójának növeléséhez is;
–ami a hatékonyságot illeti, a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében tovább egyszerűsíthetők a pályázati és beszámolási eljárások, az online eljárások pedig még inkább optimalizálhatók.
Ez a javaslat jórészt figyelembe veszi a független értékelő szervezet által az utódprogram tökéletesítése céljából tett megállapításokat és ajánlásokat.
A félidős értékelés legfontosabb megállapításait a hatásvizsgálat ismerteti részletesebben (lásd: 1.3.1. pont), az értékelés megállapításainak és ajánlásainak részletes leírása a félidős értékelésről szóló jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban található 14 .
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A nyilvánossággal és az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultációk az Erasmus+ félidős értékelésének keretében, a programban részt vevő valamennyi országban 2016. novemberben kezdődtek és 2017 nagy részében még tartottak 15 . Többféle konzultációs tevékenység elvégzésére került sor: félig strukturált interjúkra, online felmérésekre a program kedvezményezettjei körében, esettanulmányokra és egy három hónapon át tartó nyilvános konzultációra, amely 2017. február 28-án kezdődött a lakosság és valamennyi érdekelt csoport véleményének összegyűjtése céljából. Sor került az adatok és vélemények összegyűjtésére a program végrehajtó szerveitől, valamint a támogatásban nem részesülőktől és más hasonló programok végrehajtásáért felelős szervektől. A Jean Monnet tevékenységekkel és a diákhitelgarancia-eszközzel kapcsolatban is folytattak ad hoc konzultációkat az érdekelt felekkel. Mindent egybevetve az összes érdekelt féltől több mint egymillió válasz érkezett.
A programban részt vevő országok nemzeti jelentéseket nyújtottak be az Erasmus+ általuk irányított tevékenységeinek a területükön történő végrehajtásáról és hatásáról.
A konzultációk során összegyűjtött adatok azt mutatták, hogy a tagállamok, az oktatási intézmények és a résztvevők egyöntetűen támogatják a program további megerősítését a program stabilitásának és folytonosságának az alapvető struktúra és a végrehajtási mechanizmusok tekintetében történő fenntartása mellett. A konzultációk során azonosított, fejlesztésre szoruló legfontosabb területek a következők: tovább kell egyszerűsíteni a programra vonatkozó szabályokat és csökkenteni kell az adminisztratív terheket, különösen a felsőoktatással kapcsolatos decentralizált tevékenységek tekintetében, a programnak pedig inkluzívabbá kell válnia. Javaslatot tettek annak áttekintésére is, hogy a program területei milyen arányban részesültek az előirányzott támogatásból, és hogy milyen volt a későbbiekben az adott területeken végzett tevékenységek nagyságrendje.
Az érdekelt felek azt is hangsúlyozták, hogy a jövőbeni programnak integráltnak kell maradnia és az egész életen át tartó tanulás koncepcióján kell alapulni, valamint az eljárások és folyamatok további egyszerűsítését kérték – egyrészt az online eszközök optimalizálása, másrészt a költségvetés rugalmasságának növelése révén. Ez különösen fontos kérdés, ami a program keretében a felsőoktatás terén folytatott nemzetközi tevékenységeket illeti, amelyeket a nemzeti irodák minden egyes globális régió esetében külön, túl merev módon irányítanak. Az európai strukturális és beruházási alapokkal való szinergiák megerősítését is kérték.
2018. január 9. és 2018. március 9. között egy külön nyilvános konzultációra 16 került sor a pénzügyi programok következő generációjának a 2020 utáni időszakra való előkészítésével összefüggésben, többek között a jövőbeni program tervezésével kapcsolatos vélemények kikérése érdekében.
A konzultáció megerősítette, hogy a jelenlegi Erasmus+ programot az Unió egyik legsikeresebb és legjelentősebb programjának tartják. Az érdekelt felek nyomatékosan hangsúlyozták az Erasmus+ uniós hozzáadott értékét a hasonló nemzeti programokhoz viszonyítva. A program integrált struktúráját és irányítási módszereit helyesnek és a célnak megfelelőnek találták.
Ami a program legfőbb kihívásait illeti, ez a konzultáció megerősítette a korábbi konzultációk megállapításait (a leginkább hátrányos helyzetű célcsoportok hatékony elérése, valamint a helyi szervezetek és az újonnan pályázók részvételének elősegítése; az elégtelen pénzügyi keretösszeg akadályozza a programban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázását, tovább kell egyszerűsíteni a pályázati és beszámolási eljárásokat). Az érdekelt felek azt is kiemelték, hogy a diákhitelgarancia-eszköz korlátozott hozzáadott értékkel bír.
A jövőbeni program célkitűzéseivel kapcsolatban az érdekelt felek hangsúlyozták, hogy szükség van a prioritások újbóli meghatározására a nagyobb mértékű társadalmi befogadás és méltányosság, az oktatás és képzés modernizációja érdekében, valamint nagyobb hangsúlyt kell helyezni az európai identitásra, az aktív polgári szerepvállalásra és a demokratikus életben való részvételre. Az érdekelt felek legfontosabb üzenetei a következőkre vonatkoztak: a rövid távú mobilitási lehetőségek növelése, a diákok mobilitására vonatkozó lehetőségek és a felnőttek fokozott mobilitása, az oklevelek kölcsönös elismerése, több virtuális eszköz, több kis méretű projekt, nagyobb költségvetés a program számára, szorosabb kapcsolatok kiépítése a szomszédos országokkal és a világ többi részével való együttműködés földrajzi hatályának kiterjesztése, nagyobb rugalmasság, az ágazatközi együttműködés lehetőségeinek kibővítése. Az érdekelt felek ezenkívül nagyobb összhangot szeretnének az Európai Szociális Alappal, valamint a projektek eredményeinek hatékony terjesztését és kiaknázását szorgalmazták.
Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk részletes ismertetését a fent említett félidős értékelés és a hatásvizsgálat tartalmazza (lásd annak II. mellékletét).
•Külső szakvélemény
A Bizottság a program fent említett félidős értékelése tekintetében külső fél szakvéleményére és egyéb tanulmányokra támaszkodott.
Jelentésében 17 a külső fél összefoglalta az Erasmus+ program 2014‒2016-os, valamint az elődprogramok 2007‒2013-as végrehajtásának értékelésével kapcsolatos megállapításokat. Az elemzés a program minden részére kiterjedt: az oktatásra, képzésre, az ifjúságpolitikára és a sportra, valamint a Jean Monnet akcióra és a diákhitelgarancia-eszközre. Az összes finanszírozott tevékenységtípust is felölelte. Ezen túlmenően koncentrált értékelést adott az eTwinning Plus eszközről, amelyet jelenleg tesztelnek a program keretében.
Öt értékelési kritériumot alkalmaztak (relevancia, koherencia, eredményesség, hatékonyság és uniós hozzáadott érték).
A jelentést számos önálló jelentés kísérte: diákhitelgarancia-eszköz és a Jean Monnet akció értékelése, a 2017. februárban elindított három hónapos nyilvános konzultáció eredményeit tartalmazó összegző jelentés és a nemzeti hatóságok jelentéseinek összegzése.
Jelentésében a külső fél számos, fejlesztésre szoruló területet azonosított és ajánlásokat fogalmazott meg azokra vonatkozóan. Ahogy azt fentebb már említettük, a Bizottság az Erasmus+ program félidős értékeléséről szóló jelentésében ezekre a megállapításokra és ajánlásokra támaszkodott.
•Hatásvizsgálat
A hatásvizsgálat két lehetőségre összpontosított:
(1)a program folytatása a jelenlegi formában, az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének figyelembevétele érdekében módosított jelenlegi költségvetéssel (EU-27), ami az ahhoz szükséges beruházások minimális kritikus mennyiségét jelenti uniós szinten az oktatás, képzés, az ifjúságpolitika és a sport terén, hogy továbbra is pozitív eredmények szülessenek. bizonyos jelenlegi intézkedések észszerűsítése és átalakítása révén elérhető némi hatékonyságnövelés;
(2)megerősített, inkluzívabb és kibővített program számos hasznos változtatással, amelyek lehetővé teszik, hogy a program jobban megfelelhessen a félidős értékelés és az azt követő konzultációk keretében azonosított kihívásoknak, figyelembe véve a legfrissebb szakpolitikai fejleményeket is.
A hatásvizsgálat a fent említett, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2018. május 2-i közleménnyel összhangban a megerősített programot jelölte meg előnyben részesített lehetőségként.
A hatásvizsgálat számos további lehetőséget dolgozott ki, amelynek során a jelenlegi programhoz viszonyított fejlesztésekre és újdonságokra helyezte a hangsúlyt, megtartva a mostani integrált program struktúráját és végrehajtási mechanizmusait. Megadta számos fejlesztés és újítás indikatív prioritási rangsorát, amelyek a program költségvetésének a következő többéves pénzügyi keretben történő csekély növelése mellett megvalósíthatók, míg mások csak a teljes költségvetés nagyobb mértékű növelése esetén.
A finanszírozott tevékenységek hatóköre és nagyságrendje:
–hasonló pénzügyi keretösszeg mellett változatlan maradna, miközben bizonyos intézkedések észszerűsítése és átalakítása révén javulna a hatékonyság és nagyobb mértékű lenne az egyszerűsítés, ami lehetővé tenné, hogy a program ugyanolyan hatékonyan működjön, mint a 2014‒2020-as programozási időszakban; vagy
–a program pénzügyi keretösszegének növelése esetén növekedhetne a különböző jelenlegi tevékenységek hatóköre és nagyságrendje, és a kijelölt új tevékenységek (többek között a költségintenzívek is) teljes mértékben végrehajthatóak lennének, ami szélesítené a hatókört és növelné a program uniós hozzáadott értékét.
Ezt a második javaslatot tartották a legjobb szakpolitikai alternatívának a következő okok miatt:
–Ami a program célkitűzéseit illeti, az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség a legjobb megoldás arra, hogy rendelkezésre álljon egy olyan eszköz, amely hatékonyan megvalósítja az Unió 2020 utáni célkitűzéseit, különösen azzal kapcsolatban, hogy a tanulók valamennyi kategóriája tekintetében fokozni kell a mobilitást és ösztönözni kell a csereprogramokat, valamint fokozni kell a kevesebb lehetőséggel rendelkező tanulók elérésére és a kisebb szervezetek együttműködési lehetőségeinek növelésére irányuló erőfeszítéseket, ezáltal egyesítve az európaiakat és erősítve az európai identitást és a közös európai értékek iránti elkötelezettséget a növekvő populizmus közepette;
–Ami a prioritásokat illeti, az előnyben részesített szakpolitikai lehetőséget úgy alakították ki, hogy nagyobb legyen az összhang az intézkedések és az uniós szinten meghatározott prioritások között, figyelembe véve az érdekelt felektől és a lakosságtól a félidős értékeléssel és az Erasmus program fennállásának 30. évfordulójával kapcsolatos kampánnyal összefüggésben kapott visszajelzéseket. Maga után vonja bizonyos jelenlegi tevékenységek észszerűsítését és átalakítását. Bizonyos intézkedések például kifejezetten olyan tevékenységekre irányulnak, amelyek progresszív területeken segítik elő a képességek fejlesztését; mások pedig az innováció előmozdítását célozzák az oktatás, képzés, az ifjúságpolitika és a sport terén; a Jean Monnet tevékenységek részben átalakulnak, hogy kiterjedjenek például az iskolai tanulókra, a felnőttkori tanulással kapcsolatos tevékenységek pontosabban meghatározott célcsoportra (az alacsonyabb képzettségűekre) irányulnak. Ugyanakkor a javaslat bizonyos jelenlegi tevékenységek átalakításával és új intézkedések (úgymint rövid távú és csoportos mobilitás és virtuális együttműködés) bevezetésével megerősíti a program inkluzív dimenzióját. Ezen túlmenően az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség bizonyos mértékű rugalmasságot vezet be a programozási időszak során felmerülő prioritások és igények figyelembevétele érdekében.
–Ami a végrehajtási mechanizmust illeti, az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség ‒ amely a félidős értékelésben a program végrehajtásával kapcsolatban megállapított pozitív tapasztalatok alapján a jelenlegi Erasmus+ program irányítási módszereinek meglévő és egyedülálló kombinációjának fenntartására törekszik ‒, lehetővé fogja tenni a végrehajtásra és a teljesítményre való összpontosítást az adminisztratív terhek minimalizálása mellett. Továbbra is a jelenlegi Erasmus+ programban részt vevő országokban létrejött nemzeti irodák (közvetett irányítás) felelnek a pénzeszközök jelentős részének, azaz a mobilitási és együttműködési tevékenységekre elkülönített összegek nagy részének irányításáért. A nemzeti irodák képesek nagyszámú, viszonylag kis összegű, a kedvezményezettekkel való szoros együttműködést igénylő tevékenység irányítására, a különféle nemzeti oktatási, képzési és ifjúsági rendszerekhez való igazodásra és a nemzeti prioritásokkal való összehangolásra. A közvetlen irányítás megmaradna számos olyan egyedi tevékenység esetében, amelyek 1) nem rendelkeznek kritikus tömegű, decentralizálandó költségvetéssel, 2) európai vagy globális szintű beavatkozást igényelnek, 3) még embrionális és elméleti szinten állnak, és szükség van egy kísérleti szakaszra a decentralizáció előtt, vagy 4) kiválóságon alapuló versenyt feltételeznek. Ezen túlmenően az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség bizonyos mértékű rugalmasságot tesz lehetővé a többéves programozási időszak során felmerülő prioritások és igények figyelembevétele érdekében.
Ez a javaslat teljes mértékben összhangban áll az előnyben részesített szakpolitikai lehetőséggel.
A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2018. április 13-án fenntartásokat tartalmazó pozitív véleményt 18 adott ki azzal a feltétellel, hogy a testület bizonyos kulcsfontosságú szempontokkal kapcsolatos ajánlásainak beépítése érdekében át kell alakítani a hatásvizsgálati jelentéstervezetet. Következésképpen sor került a jelentés módosítására a következők céljából:
(1)az indok, a hatékonyságnövelés és a hozzáadott érték pontosabb ismertetése az egyes javasolt tevékenységek folytatása és kibővítése, különösen a Jean Monnet akció, a sporttal és a felnőttkori tanulással kapcsolatos tevékenységek vonatkozásában;
(2)az új kezdeményezések eredményességével és relevanciájával kapcsolatos elemzés alaposabb kidolgozása és az iskolai tanulók mobilitása tekintetében javasolt tevékenységek pontosítása; a javasolt új vagy kibővített tevékenységek rangsorának megerősítése, valamint a potenciális kockázatok élesebb megvilágításba helyezése és mérséklésük módja;
(3)a befogadás koncepciójának és az Erasmus programmal kapcsolatos vonatkozásainak pontosítása, valamint az egyéb jövőbeni uniós programokkal és eszközökkel való potenciális szinergiák további kidolgozása.
A véleménnyel és a hatásvizsgálati jelentés módosításaival kapcsolatos további részleteket az első melléklet tartalmazza.
•Egyszerűsítés
Ez a javaslat a 2020 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keret átfogó célkitűzéseinek egyikével összhangban a kedvezményezettek és a végrehajtó szervek terheinek csökkentését tűzi ki célul. A szabályokat és eljárásokat, úgymint a támogatásra jogosult pályázatok kiválasztását, a jelentéstételt, a nyomon követést és a kontrollt lehetőség szerint összehangolják az összes finanszírozási eszköz esetében közös szabályokkal és eljárásokkal, és amennyire lehetséges, a költségvetési rendelet 19 közös horizontális szabályait alkalmazzák. A kiválasztásra vonatkozó közös mutatók és kritériumok egyszerűsítése és észszerűsítése a közvetlenül a kedvezményezetteket és nemzeti irodákat érintő terhek csökkentését is elő fogja segíteni. Ezen túlmenően a kedvezményezettek adminisztratív terhei a fejlett online eszközök teljes mértékű kihasználása révén is csökkenni fognak.
A fejlesztések és az újítások beépülnek a program jelenlegi struktúrájába, és a meglévő végrehajtási mechanizmusokat alkalmazzák. Ahhoz, hogy lehetőség szerint biztosított legyen a 2014‒2020-as programozási időszakkal való folytonosság, létre fogunk hozni egy világos és arányos eljárást a nemzeti irodák ‒ amelyek a program nemzeti szintű végrehajtásával voltak megbízva ‒ és a független ellenőrző szervek ‒ amelyek a jelenlegi programozási időszakban felelősek az ellenőrzésért ‒ újbóli kijelölésére. A végrehajtási struktúrák kijelölésére vonatkozó világos eljárás azzal az előnnyel jár, hogy nemzeti szinten erőforrásokat szabadít fel a következő program előkészítésében.
Ez a javaslat a program struktúrájának további egyszerűsítését és észszerűsítését is célul tűzi ki. A félidős értékelésben megfogalmazott ajánlásokkal összhangban, a célzottabb végrehajtás és az átfedések elkerülése érdekében racionalizálni fogja bizonyos tevékenységek struktúráját például azáltal, hogy szétválasztja az innovációra összpontosító partnerségeket és azokat, amelyek célja az egymástól való tanulás, az együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréje. Ezen túlmenően a mobilitási tevékenységek többsége ugyanazon fő intézkedés alá fog tartozni azáltal, hogy az iskolai tanulók mobilitása a 2. fő intézkedés (szervezetek közötti együttműködés) alól átkerül az 1. fő intézkedés (egyéni tanulási célú mobilitás) alá. A program tevékenységei így a „fő intézkedések” szerint szerveződnek, többek között a sport terén, ami elősegíti az ágazatközi dinamizmust.
A kisebb szervezetek, például a helyi szintű szervezetek, az újonnan pályázók és a nehezen megszólítható célcsoportok könnyebben hozzá fognak férni a következő programhoz. A potenciális jelentkezőket eltántoríthatják a pályázási eljárások, valamint az uniós projektek irányításával járó adminisztratív terhek. Bár a pályázók élvezik az egyszerűsített költségopciók és támogatások (egyösszegű átalány, egységköltség és százalékos átalány) alkalmazásának előnyeit, néhányuk, különösen az iskolai, felnőttoktatási és ifjúsági ágazatokban működő kisebb szervezetek számára a bürokrácia jelentős problémát jelent. Ez a javaslat kifejezetten az ilyen kisebb szereplők számára tervezett tevékenység (kisléptékű partnerségek) végrehajtását indítványozza, amely a hagyományos együttműködési projektekhez képest kevesebb adminisztratív kritériumot és követelményt ír elő, hogy a kisebb szervezeti kapacitású szervezeteket és az újonnan pályázókat kevesebb akadály gátolja a programban való részvételben. Ez a tevékenység rugalmas formátumokat (általában transznacionális és kivételes esetekben erőteljes európai dimenzióval rendelkező nemzeti tevékenységeket) is támogatni fog, ami lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy elérjék a kevesebb lehetőséggel rendelkező embereket.
Más szakpolitikai területek erőteljes tanulási dimenzióval bíró egyéb egyedi uniós mobilitási programjainak a programba történő beépítése fokozott végrehajtási koherenciát, valamint további egyszerűsítést és hatékonyságnövelést fog elősegíteni. A kedvezményezettek és az érdekelt felek tanulási célú mobilitásban való részvételét is megkönnyíti azon elképzelés közelebbi megvalósítása révén, hogy az Erasmus programon keresztül egyablakos ügyintézés legyen biztosított az uniós mobilitási programok számára.
Továbbá, amint az a félidős értékelés alapján bizonyítást nyert, jelentősen egyszerűsíteni kell a program nemzetközi tevékenységei végrehajtásának módját. Jelenleg e tevékenységek bizonyos részeit négy különböző uniós külső együttműködési eszközből 20 és az Európai Fejlesztési Alapból finanszírozzák. A tevékenységek egyszerűsítése a külső együttműködési eszközök számának csökkentésével és az Erasmus-tevékenységek említett eszközök alapján történő végrehajtásának programozására vonatkozó eljárások racionalizálásával történik.
•Alapjogok
Ez a javaslat teljesen összhangban áll az Európai Unió Alapjogi Chartájával. Teljes mértékben figyelembe veszi a Charta 14. cikkét (Az oktatáshoz való jog), 15. cikkét (A foglalkozás megválasztásának szabadsága és a munkavállaláshoz való jog), 21. cikkét (A megkülönböztetés tilalma), 23. cikkét (A nők és férfiak közötti egyenlőség), 24. cikkét (A gyermekek jogai), 26. cikkét (A fogyatékkal élő személyek beilleszkedése), 31. cikkét (Tisztességes és igazságos munkafeltételek), és 32. cikkét (A gyermekmunka tilalma és a fiatalok munkahelyi védelme).
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A Bizottságnak a 2021–2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatával összhangban a programnak az ugyanezen időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 30 000 000 000 EUR.
A költségvetési vonzatokkal, valamint a szükséges emberi és igazgatási erőforrásokkal kapcsolatos további részleteket a javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás tartalmazza.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A program teljesítményét folyamatosan nyomon követik az irányítás, a jelentéstétel és az elszámoltathatóság, az eredmények közlése, ismertetése és kihasználása céljából. A fő teljesítménymutatók a javasolt rendelet egyik mellékletében kerülnek rögzítésre, de a Bizottság további folyamatos nyomonkövetési tevékenységek bevezetését is tervezi a hatásvizsgálat 5.1. pontjában ismertettek szerint. E nyomonkövetési tevékenységeknek az a célja, hogy értékeljék a program teljesítményével és eredményeivel kapcsolatos célértékek elérése tekintetében tett előrehaladást, valamint az előre meghatározott célok és referenciaértékek alapján rövid, közép- és hosszabb távon figyeljék a teljesítménymutatókat.
Ezen túlmenően a programozási ciklus alatt néhányszor sor kerül az összetettebb, ambiciózusabb és hosszabb távú hatásmutatók mérésére, vagy a jövőbeni program hivatalos félidős és utólagos értékelésével összefüggésben, vagy független szakértők által végzendő független vizsgálatok és felmérések révén. Egyes felmérések felhasználhatók a program bizonyos tevékenységei okozati hatásának mérésére.
Ezen túlmenően a nyomonkövetési és értékelési eljárások a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló Erasmus+ program félidős értékeléséről készült jelentés eredményeinek figyelembevételével elkerülik, hogy a program kedvezményezettjeire és a végrehajtó szervekre szükségtelen terhek háruljanak a felmérések száma és gyakorisága, a válaszadók mintái és az összegyűjtött adatok összetettsége stb. tekintetében.
A tagállamok a programnak a területükön történő végrehajtásáról szóló nemzeti jelentésekkel járulnak hozzá a nyomonkövetési és értékelési folyamathoz.
Az értékelések elvégzésére a 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 21 (22) és (23) bekezdésével összhangban kerül sor, amelyben a három intézmény megállapodott arról, hogy a hatályos joganyagra és szakpolitikákra vonatkozó értékelések képezik a további intézkedési lehetőségek hatásvizsgálatainak alapját. Az értékelések a program tényleges hatását a program mutatói/céljai és annak részletes elemzése alapján állapítják meg, hogy a program milyen mértékben tekinthető relevánsnak, eredményesnek, hatékonynak, elegendő uniós hozzáadott értéket biztosít-e és összhangban van-e az egyéb uniós szakpolitikákkal. A tanulságokat is magukban foglalják, hogy azonosítani lehessen a hiányosságokat/problémákat vagy a tevékenységek további fejlesztésének lehetőségeit, vagy a tevékenységek eredményeit a maximális kihasználás/hatás érdekében.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
I. fejezet ‒ Általános rendelkezések: A javasolt rendelet általános rendelkezései a következőket határozzák meg: tárgy, bizonyos fogalommeghatározások e rendelet alkalmazásában, valamint a program általános és egyedi célkitűzései. A program célja, hogy támogassa az emberek tanulmányi, szakmai és személyes előmenetelét az oktatás, képzés, ifjúságpolitika és sport terén Európában és Európán kívül, ezáltal hozzájárul a fenntartható növekedéshez, munkahelyekhez és a társadalmi kohézióhoz, továbbá az európai identitás erősítéséhez. Kulcsfontosságú eszköz az oktatással, képzéssel, ifjúságüggyel és sporttal kapcsolatos uniós szakpolitikák végrehajtásának támogatásához.
A program mindhárom szakpolitikai területére (oktatás és képzés, ifjúságpolitika és sport) vonatkozóan egyedi célkitűzéseket határoztak meg.
A három szakpolitikai terület mindegyike három fő intézkedés köré épül: „tanulási célú mobilitás” (1. fő intézkedés), „szervezetek és intézmények közötti együttműködés” (2. fő intézkedés) és „a szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás” (3. fő intézkedés).
II‒IV. fejezet: meghatározza a program által az egyes szakpolitikai területeken ‒ azaz az oktatás és képzés (II. fejezet), az ifjúságpolitika (III. fejezet) és a sport (IV. fejezet) terén ‒ és az egyes fő intézkedések keretében támogatandó tevékenységeket.
V. fejezet – Pénzügyi rendelkezések: meghatározza a program pénzügyi keretösszegét a 2021‒2027-es időszakra és az előirányzott uniós finanszírozási formákat. Az elsődleges referenciaösszeg 30 000 000 000 EUR. Azt is előírja, hogy a külső eszközök keretében kiegészítő pénzügyi hozzájárulást kell elkülöníteni. Bizonyos tevékenységek esetében minimális összegeket és határértékeket határoz meg, hogy a jogalkotó irányíthassa a program különböző dimenzióinak végrehajtását.
VI. fejezet – A programban való részvétel: meghatározza, hogy mely harmadik országok társulhatnak a programhoz, valamint azon feltételeket, amelyek mellett teljes mértékben részt vehetnek a programban a tagállamokkal együtt. E harmadik országoknak teljesíteniük kell mindazon feltételeket, amelyeket ez a rendelet a tagállamok számára előír, például a nemzeti iroda létrehozására vonatkozó kötelezettséget. Más harmadik országok szervezetei és természetes személyei mindazonáltal részt vehetnek bizonyos, a program által támogatott tevékenységekben. A fejezet a költségvetési rendelet figyelembevételével bizonyos, a közvetlen és közvetett irányításra alkalmazandó konkrét szabályokat is meghatároz, mégpedig arra vonatkozóan, hogy mely jogalanyok pályázhatnak finanszírozásra, valamint a szakértőknek a költségvetési rendelet [150. cikkének (3) bekezdésében] említett értékelő bizottságban való részvételére.
VII. fejezet – Programozás, nyomon követés és értékelés: meghatározza a szükséges rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy a Bizottságra hatásköröket kell átruházni, hogy munkaprogramokat fogadhasson el, és fel kell hatalmazni, hogy felülvizsgálja és/vagy kiegészítse a teljesítménymutatókat. Ezenkívül rögzíti a követelményeket a program teljesítményével kapcsolatos nyomon követés, jelentéstétel és értékelés tekintetében.
VIII. fejezet – Tájékoztatás, kommunikáció és terjesztés: minden érintett szereplő számára meghatározza a követelményeket a program keretében támogatott valamennyi tevékenységgel kapcsolatban az információk terjesztése, a nyilvánosság és a nyomon követés tekintetében.
IX. fejezet – Irányítási és ellenőrzési rendszer: meghatározza a program végrehajtó szerveinek létrehozására és működésére vonatkozó rendelkezést. Ami az irányítást illeti, a javasolt végrehajtási mechanizmus a közvetett irányítás és közvetlen irányítás kombinációja. Az irányítási módok kombinációja a jelenlegi program meglévő struktúráin alapul. A nemzeti irodák felelnek a program pénzeszközei nagy részének irányításáért.
X. fejezet – Kontrollrendszer: megállapítja az annak biztosításához szükséges felügyeleti rendszert, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét kellőképpen figyelembe vegyék a rendelet szerint finanszírozott tevékenységek végrehajtásakor.
XI. fejezet – Kiegészítő jelleg az Unió egyéb szakpolitikáival, programjaival és alapjaival: előírja, hogy a programot úgy kell végrehajtani, hogy biztosítsa a program egyéb uniós szakpolitikákkal és eszközökkel való általános összhangját és kiegészítő jellegét, valamint a pénzeszközök kiegészítésére vonatkozó elv betartását. Különleges szabályokat ír elő, hogy a program, valamint az európai strukturális és beruházási alapok kiegészíthessék egymást.
XII. fejezet – Átmeneti és záró rendelkezések: meghatározza a Bizottságra való hatáskör-átruházáshoz és a programok közötti átmenet biztosításához szükséges rendelkezéseket. A 182/2011/EU rendelet alapján a Bizottságot a végrehajtási jogi aktusok elfogadásában segítő bizottság az Erasmus+ program létrehozásáról szóló 1288/2013/EU rendelet 36. cikkével létrehozott bizottság. A záró rendelkezések meghatározzák a javasolt rendelet hatálybalépésének napját, amely 2021. január 1-jétől teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
2018/0191 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az „Erasmus” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. cikke (4) bekezdésére és 166. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 22 ,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 23 ,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A technológiai forradalom és a globalizáció által előidézett gyors és jelentős változások miatt az oktatás, a képzés, az ifjúságpolitika és a sport terén a tanulási célú mobilitásba, együttműködésbe és az innovatív politikák fejlesztésébe való befektetés kulcsfontosságú a befogadó, összetartó és reziliens társadalmak kialakítása és az Unió versenyképességének fenntartása szempontjából, ugyanakkor hozzájárul az európai identitás erősítéséhez és egy demokratikusabb Unió létrehozásához.
(2)A Bizottság „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című, 2017. november 14-i közleményében előterjesztette az európai oktatási térség 2025-ig történő létrehozására vonatkozó jövőképét, amelyben semmilyen határ nem szab gátat a tanulásnak; egy olyan Unió jövőképét, ahol általánosan elterjedt gyakorlat, hogy tanulás vagy munkavállalás céljából bárki másik tagállamba költözik, és az anyanyelven túl mindenki két másik nyelvet ismer; ahol az emberek erős európai identitástudattal rendelkeznek, és tisztában vannak Európa kulturális örökségével és sokféleségével. A Bizottság ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a jól bevált Erasmus+ programot a benne már részt vevő tanulók valamennyi kategóriájában meg kell erősíteni, és meg kell szólítani a kevesebb lehetőséggel rendelkezőket is.
(3)„Az Európai Unió új, korszerű többéves pénzügyi kerete a 2020 utáni prioritások megvalósításának hatékony szolgálatában” című, 2018. február 14-i bizottsági közleményben 24 a Bizottság kifejezésre juttatja az oktatás, képzés és az ifjúság jelentőségét az Unió jövője szempontjából, és hangsúlyozza, hogy teljesíteni kell a tagállamok által a göteborgi szociális csúcstalálkozón tett kötelezettségvállalásokat, többek között a szociális jogok európai pillérének 25 , valamint az abban az oktatással, képzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatban megfogalmazott első alapelvnek a teljes körű végrehajtásával. A közlemény hangsúlyozza, hogy fokozni kell a mobilitást és ösztönözni kell a csereprogramokat, többek között a jelentős mértékben megerősített, inkluzív és kibővített program révén, amint azt az Európai Tanács a 2017. december 14-i következtetéseiben szorgalmazta.
(4)A szociális jogok európai pillére ‒ amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017. november 17-én jelentett be ünnepélyesen és írt alá ‒ első alapelvként rögzíti, hogy mindenkinek joga van a minőségi és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és az egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vehessen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz.
(5)2016. szeptember 16-án Pozsonyban a huszonhét tagállam vezetői hangsúlyozták a fiatalok lehetőségeinek javítására irányuló szándékukat. A 2017. március 25-én aláírt Római Nyilatkozatban a huszonhét tagállam, valamint az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság vezetői elkötelezték magukat egy olyan Unió mellett, ahol a fiatalok a lehető legjobb oktatásban és képzésben részesülnek, és a kontinensen bárhol tanulhatnak és vállalhatnak munkát; továbbá a kulturális örökségünket megőrző és a kultúrák sokféleségét előmozdító Unió megteremtését szorgalmazták.
(6)A 2014 és 2020 közötti időszakra szóló Erasmus+ program félidős értékeléséről készült jelentés megerősítette, hogy az egyetlen oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozása lényegesen egyszerűsítette a programot, emellett jelentős mértékben racionalizálta azt, és szinergiákat hozott létre az irányításában, ugyanakkor további változtatásokra van szükség, hogy még inkább állandósuljon a 2014‒2020-as program hatékonyságnövekedése. A félidős értékeléssel és a jövőbeni programmal kapcsolatos konzultációk során a tagállamok és az érdekelt felek nyomatékosan követelték a folytonosságot a program hatálya, struktúrája és végrehajtási mechanizmusai tekintetében, ugyanakkor számos fejlesztést igényeltek, például azt, hogy a program legyen inkluzívabb. Ezenkívül teljes támogatásukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a program integrált maradjon, és alapjául továbbra is az egész életen át tartó tanulás paradigmája szolgáljon. Az Európai Parlament az Erasmus+ végrehajtásáról szóló, 2017. február 2-i állásfoglalásában üdvözölte a program integrált struktúráját és felhívta a Bizottságot, hogy teljes mértékben aknázza ki a program egész életen át tartó tanulási dimenziójában rejlő lehetőségeket az ágazatközi együttműködésnek a jövőbeni program keretében történő elősegítése és ösztönzése révén. A tagállamok és az érdekelt felek azt is hangsúlyozták, hogy meg kell őrizni a program erőteljesen nemzetközi dimenzióját, és azt ki kell terjeszteni az oktatás és képzés más területeire is.
(7)Az uniós finanszírozással kapcsolatban az értékek és mobilitás tekintetében folytatott nyilvános konzultáció megerősítette ezeket az alapvető megállapításokat és hangsúlyozta, hogy a jövőbeni programot inkluzívabbá kell tenni, és továbbra is meg kell határozni az oktatási és képzési rendszerekre vonatkozó prioritásokat, továbbá meg kell szilárdítani az európai identitás, az aktív polgári szerepvállalás és a demokratikus életben való részvétel erősítésére vonatkozó prioritásokat.
(8)A „Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára – A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret” című 26 , 2018. május 2-án elfogadott közleményében a Bizottság azt szorgalmazta, hogy a következő pénzügyi keretben nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ifjúsági ügyekre, különösen a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló Erasmus+ program ‒ az Unió egyik leglátványosabb sikertörténete ‒ méretének több mint kétszeresére növelése révén. Az új programnak az inkluzivitásra kell helyeznie a hangsúlyt, valamint arra, hogy minél több olyan fiatalt érjen el, akik kevesebb lehetőséggel rendelkeznek, mint társaik. Ezáltal több fiatal számára válhat lehetővé, hogy tanulás vagy munka céljából más országba költözzön.
(9)Ezzel összefüggésben létre kell hozni az 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 27 létrehozott, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló Erasmus+ program oktatással, képzéssel, ifjúsággal és sporttal kapcsolatos utódprogramját (a továbbiakban: program). Meg kell őrizni a 2014‒2020-as program integrált jellegét, amely a tanulás valamennyi aspektusára kiterjed (formális, nem formális és informális, az összes életszakaszt átfogó tanulás), hogy ezzel ösztönözhetők legyenek a rugalmas tanulási pályák, melyek lehetővé teszik az egyén számára a 21. századi kihívásoknak való megfeleléshez szükséges képességek fejlesztését.
(10)A programot fel kell ruházni a megfelelő eszközökkel, hogy még nagyobb mértékben hozzá tudjon járulni az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósításához az oktatás, képzés, ifjúságpolitika és sport terén. Az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos egységes megközelítés központi jelentőségű abból a szempontból, hogy az emberek alkalmazkodni tudjanak az életük során bekövetkező különböző változásokhoz. Az említett megközelítés előmozdítása érdekében a következő programnak is szoros kapcsolatot kell fenntartania az oktatással, képzéssel, ifjúsággal és sporttal kapcsolatos uniós szakpolitikai együttműködésre vonatkozó átfogó stratégiai kerettel, többek között az iskolákra, a felsőoktatásra, a szakképzésre és a felnőttkori tanulásra vonatkozó szakpolitikai menetrendekkel, ugyanakkor meg kell erősíteni a szinergiákat és újakat kell létrehozni más kapcsolódó uniós programokkal és szakpolitikai területekkel.
(11)A program az európai oktatási térség létrehozásának kulcsfontosságú eleme. A programot fel kell ruházni a megfelelő eszközökkel, hogy hozzá tudjon járulni az oktatási és képzési együttműködésre vonatkozó stratégiai keret utódjához és az európai készségfejlesztési programhoz 28 , mivel ezek mindegyike stratégiai jelentőséget tulajdonít a készségeknek és képességeknek a munkahelyek, a növekedés és a versenyképesség fenntartása szempontjából. Ezenkívül támogatnia kell a tagállamokat a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról szóló párizsi nyilatkozat 29 céljainak elérésében.
(12)A programnak összhangban kell lennie az EU új ifjúsági stratégiájával 30 , az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés 2019 és 2027 közötti időszakra vonatkozó keretével, amely „A fiatalok bevonása, összekapcsolása és érvényesülésük elősegítése: az EU új ifjúsági stratégiája” című, 2018. május 22-i bizottsági közleményen 31 alapul.
(13)A programnak figyelembe kell vennie a sportra vonatkozó uniós munkatervet, amely a sport terén folytatott uniós együttműködés kerete a […] évekre 32 . Biztosítani kell az uniós munkaterv, valamint a program keretében a sport területén támogatott tevékenységek közötti összhangot és kiegészítő jelleget. Különös hangsúlyt kell helyezni a szabadidősportokra, figyelembe véve, hogy a sport fontos szerepet játszik a testmozgás és az egészséges életmód, a társadalmi befogadás és az egyenlőség előmozdításában. A programnak hozzá kell járulnia a közös európai értékek előmozdításához a sport, a jó kormányzás és a sport tisztasága, valamint a sport területén, illetve a sport által biztosított oktatás, képzés és készségszerzés révén.
(14)A programnak hozzá kell járulnia az Unió innovációs kapacitásának erősítéséhez, különösen a mobilitási és együttműködési tevékenységek támogatásával, amelyek elősegítik a képességek fejlesztését a progresszív tanulmányi vagy tudományterületeken, úgymint a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika, az éghajlatváltozás, a környezetvédelem, a tiszta energia, a mesterséges intelligencia, a robotika, az adatelemzés és a művészetek/formatervezés, hogy az emberek fejleszthessék a jövőhöz szükséges ismereteiket, készségeiket és képességeiket.
(15)A Horizont Európa programmal való szinergiák célja annak biztosítása, hogy a program és a Horizont Európa program 33 egyesített forrásait az európai felsőoktatási intézmények megerősítésére és modernizációjára szolgáló tevékenységek támogatására használják fel. A Horizont Európa adott esetben kiegészíti majd a program által az európai egyetemek hálózatának létrehozására vonatkozó kezdeményezéshez, különösen annak kutatási dimenziójához nyújtott támogatást az új közös és integrált, hosszú távú és tartós oktatási, kutatási és innovációs stratégiák kidolgozása részeként. A Horizont Európa programmal való szinergiák hozzá fognak járulni a felsőoktatási intézményekben folyó oktatás és kutatás integrációjának előmozdításához.
(16)A programnak inkluzívabbá kell válnia azáltal, hogy többek között a tanulási célú mobilitás rugalmasabb formái révén több olyan embert ér el, akik kevesebb lehetőséggel rendelkeznek; inkluzívabbá kell válnia továbbá a kisebb szervezetek, különösen az újonnan pályázók és a közösségi alapú helyi szervezetek részvételének előmozdítása által, amelyek közvetlenül a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkoznak, életkortól függetlenül. Támogatni kell a virtuális formátumokat, úgymint a virtuális együttműködést, a vegyes és a virtuális mobilitást, hogy több résztvevőt lehessen elérni, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők közül és azok köréből, akik számára a lakóhelyüktől eltérő országba való költözés fizikai szempontból akadályt jelentene.
(17)A Bizottság „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című közleményében kiemelte, hogy az oktatás, a kultúra és a sport meghatározó szerepet játszik az aktív polgári szerepvállalás és a közös értékek érvényre juttatásában a legfiatalabb nemzedékek körében. Európa és demokratikus társadalmaink jövője szempontjából rendkívül fontos az európai identitástudat erősítése és az egyének demokratikus folyamatokban történő aktív szerepvállalásának ösztönzése. A külföldi tanulás, képzés és munkavállalás, illetve az ifjúsági és sporttevékenységekben külföldön való részvétel hozzájárul a maga sokféleségében megnyilvánuló európai identitás és a kulturális közösséghez való tartozás érzésének erősítéséhez, valamint az aktív polgári szerepvállalás előmozdításához minden korosztályban. A mobilitási tevékenységekben résztvevőknek saját helyi közösségük aktív tagjává kell válniuk, valamint a fogadó ország helyi közösségeibe is be kell illeszkedniük, hogy megoszthassák tapasztalataikat. Támogatni kell az oktatásban, képzésben és az ifjúságban megnyilvánuló kreativitás valamennyi aspektusának megerősítésével és az egyéni kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos tevékenységeket.
(18)Meg kell erősíteni a program nemzetközi dimenzióját, hogy több lehetőséget biztosítson a mobilitásra, együttműködésre és a programhoz nem társult harmadik országokkal való szakpolitikai párbeszédre. Az elődprogramok keretében az oktatás, képzés és ifjúságügy terén végrehajtott felsőoktatási és ifjúsági tevékenységek sikere alapján a nemzetközi mobilitási tevékenységeket más területekre is ki kell terjeszteni, például a szakképzésen belül.
(19)A 2014‒2020-as program három fejezetből ‒ oktatás és képzés, ifjúság és sport ‒ álló, három fő intézkedés köré szerveződő alapvető struktúrája sikeresnek bizonyult és meg kell tartani. A program által támogatott tevékenységek egyszerűsítése és racionalizálása érdekében hasznos változtatásokat kell bevezetni.
(20)A programnak meg kell erősítenie a meglévő, tanulási célú mobilitási lehetőségeket, különösen azokon a területeken, ahol a legnagyobb hatékonyságnövelés érhető el, hogy a program még szélesebb célközönséghez juthasson el, és kielégíthesse a lehetőségeket jóval meghaladó igényeket. Ez elsősorban a felsőoktatásban tanuló diákoknak, iskolai tanulóknak és szakképzésben résztvevőknek szóló mobilitási tevékenységek növelésével és előmozdításával érhető el. Az alacsony iskolai végzettségű felnőtt tanulók mobilitását be kell építeni az együttműködési partnerségekbe. A több fiatal bevonása érdekében bővíteni kell a nem formális tanulási tevékenységekben részt vevő fiataloknak szóló mobilitási lehetőségeket is. A multiplikátorhatásra való tekintettel meg kell erősíteni az oktatás, képzés, ifjúságügy és sport terén dolgozók mobilitását is. A programnak – a valódi európai oktatási térség jövőképével összhangban – a folyamatok (úgymint az európai diákigazolvány) digitalizálásának támogatásával is ösztönöznie kell a mobilitást és a csereprogramokat, valamint elő kell mozdítania a diákok oktatási és kulturális tevékenységekben való részvételét. Ez a kezdeményezés fontos lépés lehet ahhoz, hogy a mobilitás mindenki számára valósággá váljon először is azáltal, hogy a felsőoktatási intézmények a hallgatói mobilitás színvonalának további növelése mellett több cserediákot küldhessenek és fogadhassanak, valamint annak lehetővé tétele által, hogy a diákok már a külföldi intézménybe való érkezés előtt hozzáférhessenek különböző szolgáltatásokhoz (könyvtár, közlekedés, szállás).
(21)A programnak – többek között az ifjúsági részvételt előmozdító projektek támogatása révén – ösztönöznie kell a fiatalok európai demokratikus életben való részvételét, hogy megtanulják a civil társadalomban való részvételt, bővítve a közös európai értékekkel, köztük az alapvető jogokkal kapcsolatos ismereteket, kapcsolatot teremtve a fiatalok és a helyi, nemzeti és uniós szintű döntéshozók között, valamint elősegítve az európai integrációs folyamatot.
(22)A programnak több lehetőséget kell kínálnia a fiatalok számára, hogy külföldi tanulási tapasztalatok segítségével fedezzék fel Európát. A tizennyolc évesek ‒ különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők ‒ számára lehetőséget kell biztosítani, hogy egy rövid informális oktatási tevékenység keretében egyénileg vagy csoportosan utazzák be első alkalommal Európát, aminek révén erősödhet bennük az Európai Unióhoz tartozás érzése, és felfedezhetik a kontinens kulturális sokféleségét. A programnak meg kell határoznia a résztvevők eléréséért és kiválasztásáért felelős szerveket, továbbá támogatnia kell a tapasztalatszerzés tanulási dimenzióját gazdagító tevékenységeket.
(23)A programnak a nyelvtanulást is elő kell mozdítania, különösen az online eszközök szélesebb körű használata révén, mivel az e-tanulás a hozzáférés és a rugalmasság tekintetében további előnyöket biztosít a nyelvtanuláshoz.
(24)A programnak támogatnia kell azokat az intézkedéseket, amelyek az oktatással, képzéssel, a fiatalokkal és a sporttal foglalkozó intézmények és szervezetek közötti együttműködést ösztönzik, elismerve, hogy ezen intézkedések alapvető szerepet töltenek be abban, hogy felvértezzék az embereket a változó világhoz való alkalmazkodáshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, és kiteljesítsék innovációs, kreativitási és vállalkozói lehetőségeinket, különösen a digitális gazdaságon belül.
(25)Az Európai Tanács a 2017. december 14-i következtetéseiben felkérte a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy folytassák a több kezdeményezést érintő munkát, hogy új szintre emeljék az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködést, többek között a különféle uniós egyetemek alulról felfelé építkező hálózataiból álló „Európai egyetemek” 2024-ig történő létrehozásának előmozdításával. A programnak támogatnia kell a hálózat európai egyetemeit.
(26)A 2010. évi bruges-i közlemény szorgalmazta az intelligens és fenntartható fejlődést szolgáló szakképzési kiválóság támogatását. A 2017. évi, „Az innováció erősítése Európa régióiban” című közlemény felhívja a figyelmet a szakképzés és az innovációs rendszerek összekapcsolására a regionális szintű intelligens szakosodási stratégiák részeként. A programnak biztosítania kell az erőforrásokat az említett felhívásokra való reagáláshoz, és támogatnia kell a szakképzési kiválósági központok transznacionális platformjainak fejlesztését, amelyek a helyi és regionális szintű növekedési, innovációs és versenyképességi stratégiák szerves részei. Az említett kiválósági központoknak – az ágazati kihívásokra adott válaszként – elő kell mozdítaniuk a kiváló szakmai készségeket, ugyanakkor támogatniuk kell az Unión belüli átfogó strukturális változásokat, valamint a társadalmi és gazdasági szakpolitikákat.
(27)A virtuális együttműködési tevékenységek nagyobb mértékű alkalmazása érdekében a programnak támogatnia kell az online platformok, például az eTwinning, a School Education Gateway portál, az európai felnőttképzés elektronikus platformja, az Európai Ifjúsági Portál és az online felsőoktatási platform rendszeresebb használatát.
(28)A programnak hozzá kell járulnia a készségek és a képesítések átláthatóságának és elismerésének, valamint a kreditek és a tanulási eredmények egységei átvitelének elősegítéséhez, a minőségbiztosítás előmozdításához, továbbá a nem formális és informális tanulás eredményeinek érvényesítéséhez, valamint a készségmenedzsmenthez és az azzal kapcsolatos tanácsadáshoz. Ezzel összefüggésben a programnak a nemzeti és uniós szintű kapcsolattartó pontok és hálózatok számára is támogatást kell nyújtania, amelyek elősegítik az európai szintű csereprogramokat, továbbá ösztönöznie kell a rugalmas tanulási pályák kialakítását az oktatás, képzés és ifjúságügy különböző területei, valamint a formális és nem formális tanulás között.
(29)A programnak hasznosítania kell a korábbi Erasmus+ program résztvevőinek a tapasztalatait, és támogatnia kell különösen az öregdiákok hálózatainak, a „nagyköveteknek” és az „européereknek” a tevékenységeit, arra ösztönözve őket, hogy népszerűsítsék a programot.
(30)Az egyéb uniós eszközökkel való együttműködés és a más uniós szakpolitikák támogatása érdekében mobilitási lehetőségeket kell kínálni a különböző tevékenységi területeken ‒ például a közszférában, a mezőgazdaságban és a vállalkozói szférában ‒ dolgozó emberek számára, hogy külföldi tanulási tapasztalatokat szerezhessenek, ami különösen az európai identitástudat fejlesztése és az európai kulturális sokféleség megismerése révén lehetővé teszi számukra, hogy bármely életszakaszban képesek legyenek a szakmai és személyes fejlődésre is. A programnak egyablakos ügyintézési pontot kell biztosítania az erőteljes tanulási dimenzióval rendelkező uniós transznacionális mobilitási programok tekintetében, ezáltal egyszerűsítve a programkínálatot a kedvezményezettek és a tevékenységekben résztvevők számára. Elő kell segíteni az Erasmus-projektek kiterjesztését; konkrét intézkedéseket kell bevezetni, amelyek elősegítik, hogy az Erasmus-projektek gazdái támogatásokra pályázzanak vagy szinergiákat alakítsanak ki az európai strukturális és beruházási alapokból nyújtott támogatás, valamint a migrációval, biztonsággal, jogérvényesüléssel és uniós polgársággal, egészségüggyel és kultúrával kapcsolatos programok segítségével.
(31)Fontos, hogy ösztönözzük az európai integrációval kapcsolatos tárgyak oktatását, tanulását és kutatását, valamint előmozdítsuk az e témákról folytatott vitákat a Jean Monnet akció keretében a felsőoktatás területén, valamint az oktatás és képzés más területein is nyújtott támogatáson keresztül. Az európai identitástudat és elkötelezettség erősítése különösen fontos olyan időkben, amikor az Unió alapjául szolgáló és európai identitásunk részét képező értékek próbának vannak kitéve, és alacsony a polgári szerepvállalás szintje. A programnak továbbra is hozzá kell járulnia a kiválóság fejlesztéséhez az európai integrációs tanulmányok területén.
(32)Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak elérése iránt vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati cselekvés általános érvényesítéséhez az uniós szakpolitikákban és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. A releváns tevékenységek meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati folyamat keretében kerül sor.
(33)Ez a rendelet meghatározza a program pénzügyi keretösszegét, amely [a hivatkozást frissíteni kell adott esetben a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás 17. pontja értelmében 34 ] az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.
(34)A nemzeti irodák által az oktatás és képzés terén irányítandó tevékenységek keretösszegén belül a minimumösszegeket ágazatonkénti felosztásban (felsőoktatás, iskolai oktatás, szakképzés és felnőttoktatás) kell meghatározni annak érdekében, hogy az ágazatok mindegyikében garantálható legyen az előirányzatoknak a tervezett teljesítmény és eredmények eléréséhez szükséges kritikus tömege.
(35)Az említett programra az (EU, Euratom) [az új költségvetési rendelet] rendelet 35 (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre és a közvetett végrehajtásra – vonatkozó szabályokat.
(36)Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy azok mennyiben képesek elérni a tevékenységek konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet [125. cikkének (1) bekezdésében] említettek szerint.
(37)Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely az uniós programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek a programban. Harmadik országok részvételére más jogi eszközök alapján is lehetőség van. E rendeletnek biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal, valamint az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Harmadik országoknak a programban való teljes körű részvétele az érintett harmadik országnak a programban való részvételére vonatkozó külön megállapodásban meghatározott feltételekhez kötött. A teljes körű részvétel továbbá maga után vonja a nemzeti iroda létrehozására és a program bizonyos tevékenységeinek decentralizált irányítására vonatkozó kötelezettséget. A programhoz nem társult harmadik országok szervezetei és természetes személyei a munkaprogramban és a Bizottság által közzétett pályázati felhívásokban meghatározottak szerint vehetnek részt a program bizonyos tevékenységeiben. A program végrehajtása során egyedi megállapodásokat lehet figyelembe venni az európai törpeállamok szervezetei és természetes személyei tekintetében.
(38)A „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című bizottsági közleménnyel 36 összhangban a programnak tekintetbe kell vennie e régiók sajátos helyzetét. Intézkedésekre fog sor kerülni, hogy a legkülső régiók nagyobb mértékben vehessenek részt valamennyi tevékenységben. Elő kell segíteni az e régiók és harmadik országok – különösen az egymással szomszédos országok – lakosai és szervezetei közötti mobilitási csereprogramokat és együttműködést. Ezen intézkedéseket rendszeresen nyomon kell követni és értékelni kell.
(39)A [a hivatkozást adott esetben a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően frissíteni kell 2013/755/EU tanácsi határozat 37 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is figyelemmel, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. Az ezen országok és területek távoli fekvéséből következő korlátokat figyelembe kell venni a program végrehajtása során, a programban való részvételüket pedig nyomon kell követni és rendszeresen értékelni kell.
(40)A költségvetési rendelettel összhangban a Bizottságnak munkaprogramokat kell elfogadnia, és ezekről tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot. A munkaprogramban meg kell határozni a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket a program általános és konkrét célkitűzéseinek megfelelően, a támogatásokra vonatkozó kiválasztási és odaítélési feltételeket, valamint az előírt összes többi elemet. A munkaprogramokat és azok módosításait a vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktusok útján kell elfogadni.
(41)A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 38 (22) és (23) bekezdése alapján a programot konkrét nyomonkövetési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. E követelményeknek konkrét, mérhető és valós mutatókat kell magukban foglalniuk, amelyek időszakonként mérhetők, és alapul szolgálnak a program valós hatásainak értékeléséhez.
(42)Európai, nemzeti és helyi szinten is biztosítani kell a program által támogatott tevékenységek megfelelő célba juttatását, hirdetését és terjesztését. A célba juttatással, hirdetéssel és terjesztéssel kapcsolatos tevékenységekhez igénybe kell venni a program valamennyi végrehajtó szervét, adott esetben más fontos érdekelt felek támogatásával is.
(43)A lakossági tájékoztatás magasabb szintű hatékonysága és a Bizottság kezdeményezésére végzett kommunikációs tevékenységek közötti erősebb szinergia biztosítása érdekében az e rendelet értelmében kommunikációs tevékenységekre elkülönített forrásoknak hozzá kell járulniuk az Unió politikai prioritásaira vonatkozó szervezeti kommunikáció biztosításához is, feltéve, hogy az említett prioritások kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez.
(44)E rendelet hatékony és eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében a programnak maximálisan ki kell használnia a jelenlegi megvalósítási mechanizmusokat. A program végrehajtását ezért a Bizottságra és a nemzeti irodákra kell bízni. Ha megvalósítható, az eredményesség maximalizálása érdekében a nemzeti irodáknak azonosaknak kell lenniük az elődprogram irányítására kijelölt nemzeti irodákkal. Az előzetes megfelelőségi értékelést azokra a követelményekre kell korlátozni, amelyek újak és csak a programra jellemzőek, kivéve indokolt esetekben, például ha az érintett nemzeti iroda súlyos hibát követ el, vagy nem megfelelő teljesítményt nyújt.
(45)Annak érdekében, hogy minden részt vevő országban biztosított legyen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a jogbiztonság, minden egyes nemzeti hatóságnak ki kell jelölnie egy független auditszervezetet. Ha megvalósítható, az eredményesség maximalizálása érdekében a független auditszervezetnek azonosnak kell lennie az előző programban említett tevékenységekhez kijelölt szervvel.
(46)A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy elfogadják a program megfelelő működését gátló jogi és közigazgatási akadályok megszüntetéséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedést. Idetartozik adott esetben – a harmadik országbeli állampolgárok beutazása és tartózkodása tekintetében az uniós jog sérelme nélkül – a vízumok és tartózkodási engedélyek megszerzését nehezítő adminisztratív kérdések rendezése. Az (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 39 összhangban a tagállamoknak célszerű gyorsított eljárásokat létrehozniuk a beutazás és a tartózkodás engedélyezésére.
(47)A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen, időben és kellő részletességgel összegyűjtsék. Ezeket az adatokat a vonatkozó adatvédelmi szabályoknak megfelelő módon közölni kell a Bizottsággal.
(48)E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 40 megfelelően kell gyakorolni.
(49)A kedvezményezettekre vonatkozó követelmények egyszerűsítése érdekében a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsített támogatásokat kell alkalmazni egyösszegű átalány, egységköltség és százalékos átalány formájában. A program mobilitási tevékenységeihez nyújtott egyszerűsített támogatásoknak a Bizottság által meghatározottak szerint figyelembe kell venniük a fogadó országban szokványos megélhetési költségeket. A Bizottságnak és a küldő országok nemzeti irodáinak lehetőséget kell biztosítani, hogy objektív kritériumok alapján kiigazíthassák ezeket az egyszerűsített támogatásokat, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkezők is hozzáférjenek a programhoz. A nemzeti joggal összhangban a tagállamokat ösztönözni kell arra is, hogy mentesítsék ezeket a támogatásokat az adók és járulékok alól. Ugyanennek a mentességnek vonatkoznia kell a pénzügyi támogatásokat az érintett személyeknek odaítélő köz- vagy magántestületekre is.
(50)A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 41 , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 42 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel 43 összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv 44 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.
(51)Biztosítani kell a program keretében végzett tevékenységek és a tagállamok által végrehajtott tevékenységek, valamint más uniós tevékenységek közötti kiegészítő jelleget, különösen az oktatás, a kultúra és a média, az ifjúságpolitika és a szolidaritás, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás, a kutatás és az innováció, az ipar és a vállalkozások, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés ‒ különös tekintettel a fiatal mezőgazdasági termelőkre ‒, a kohézió, a regionális politika, valamint a nemzetközi együttműködés és fejlesztés terén.
(52)Jóllehet a keretszabályozás már lehetővé tette, hogy a tagállamok és a régiók az előző programozási időszakban szinergiákat alakítsanak ki az Erasmus+ és más uniós eszközök, például az európai strukturális és beruházási alapok között, amelyek szintén támogatják az uniós oktatási, képzési és ifjúsági rendszerek minőségi fejlesztését, ez a lehetőség mindeddig kihasználatlan maradt, ami korlátozza a projektek rendszerszintű hatásait és a szakpolitikára gyakorolt hatást. A hatás maximalizálása érdekében nemzeti szinten hatékony kommunikációra és együttműködésre van szükség a különböző eszközök irányításáért felelős nemzeti irodák között. A programnak lehetővé kell tennie az említett eszközökkel való aktív együttműködést.
(53)A program teljesítménymutatóinak felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a mellékletre vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kell kapnia minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(54)Helyénvaló az elődprogram megfelelő lezárásának biztosítása, különös tekintettel az irányítására vonatkozó többéves megállapodások – úgymint a technikai és adminisztratív segítségnyújtás finanszírozása – további fenntartására. A technikai és adminisztratív segítségnyújtásnak 2021. január 1-jétől szükség esetén biztosítania kell az elődprogram keretében 2020. december 31-ig le nem zárult tevékenységek irányítását.
(55)Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat, és figyelembe veszi az ott elismert elveket. E rendelet különösen törekszik arra, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa a nők és a férfiak egyenlő bánásmódhoz való jogát, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésmentességhez való jogot, és hogy előmozdítsa az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. és 23. cikkének alkalmazását.
(56)Az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.
(57)Mivel e rendelet célkitűzését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a finanszírozott mobilitási és együttműködési tevékenységek transznacionális jellege, nagy volumene és kiterjedt földrajzi hatálya, a tanulási célú mobilitáshoz való hozzáférésre és általában az uniós integrációra, valamint a megerősített nemzetközi dimenzióra gyakorolt hatások miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.
(58)Az 1288/2013/EU rendeletet 2021. január 1-jével hatályon kívül kell helyezni.
(59)A program alapján nyújtott finanszírozás folytonosságának biztosítása érdekében e rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet létrehozza az Erasmus elnevezésű, az oktatás, képzés, ifjúság és sport területére vonatkozó uniós cselekvési programot (a továbbiakban: program).
A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1.„egész életen át tartó tanulás”: a tanulás valamennyi életszakaszt átfogó minden formája (formális, nem formális és informális tanulás), beleértve a koragyermekkori nevelést és gondozást, az általános képzést, a szakképzést, a felsőoktatást és a felnőttoktatást, amely az egyén, a polgár, a kultúra, a társadalom és/vagy a foglalkoztatás szempontjából a tudás, a készségek és a kompetenciák gyarapodását vagy a társadalmi részvétel megerősítését eredményezi, ideértve a tanácsadási és orientációs szolgáltatások nyújtását is;
2.„tanulási célú mobilitás”: a lakóhely szerinti országtól eltérő országba való, tanulmányi, képzési, illetve nem formális vagy informális tanulási célú tényleges átköltözés; olyan intézkedések kísérhetik, mint például nyelvi támogatás és képzés, és/vagy kiegészítheti e-tanulás és virtuális együttműködés. Bizonyos sajátos esetekben információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásán keresztül történő tanulás formájában is megvalósulhat;
3.„nem formális tanulás”: önkéntes tanulás, amely a formális oktatási és képzési rendszeren kívül – a célkitűzések, a módszerek és az idő tekintetében – céltudatos tevékenységeken keresztül és a tanuláshoz nyújtott támogatás valamilyen formája mellett valósul meg;
4.„informális tanulás”: a napi tevékenységekből eredő tanulás, amely a célkitűzések, az idő vagy a tanulás támogatása tekintetében nem szervezett vagy strukturált; a tanuló szempontjából lehet, hogy nem szándékos;
5.„fiatalok”: 13 és 30 év közötti személyek;
6.„szabadidősport”: helyi szinten, amatőr sportolók által szervezett formában gyakorolt sporttevékenység és tömegsport;
7.„felsőoktatási hallgató”: felsőoktatási intézménybe beiratkozott személy, beleértve a rövid ciklusú képzést, az alapképzést, mesterképzést vagy doktori képzést, vagy az ezekkel egyenértékű képzést. A felsőoktatásban frissen végzettek is idetartoznak;
8.„személyzet”: az oktatásban, a képzésben vagy a nem formális tanulásban szakmai vagy önkéntes alapon részt vevő személyek; idetartozhatnak az egyetemi tanárok, a tanárok, az oktatók, az iskolavezetők, az ifjúságsegítők, a sportedzők, a nem oktatással foglalkozó dolgozók és a tanulást támogató egyéb szakemberek;
9.„szakképzésben részt vevők”: minden olyan személy, aki beiratkozott szakmai alapképzési vagy szakmai továbbképzési programra, bármely szinten a középfokú oktatástól a posztszekunder képzésig. Az említett programok frissen végzett résztvevőit is magában foglalja;
10.„iskolai tanuló”: a koragyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve a felső középfokú oktatási szintig általános oktatást nyújtó intézménybe tanulói minőségben beiratkozott személy, akit a területén illetékes nemzeti hatóságok a programban való részvételre jogosultnak tekintenek;
11.„felnőttoktatás”: felnőttek iskolarendszerű oktatás utáni nem szakmai tanulásának bármilyen formája, amely lehet formális, nem formális vagy informális jellegű is;
12.„a programhoz nem társult harmadik ország”: olyan harmadik ország, amely nem vesz részt teljes körűen a programban, de amelynek jogalanyai az Unió érdekeit szolgáló, kellően indokolt esetekben kivételesen részesülhetnek a programmal járó előnyökből;
13.„harmadik ország”: olyan ország, amely nem uniós tagállam;
14.„partnerség”: intézmények és/vagy szervezetek csoportján belüli megállapodás közös tevékenységek és projektek végrehajtása céljából;
15.„közös mesterképzés”: legalább két felsőoktatási intézmény által nyújtott integrált tanulmányi program, amelynek eredményeképpen az összes részt vevő intézmény egyetlen oklevelet állít ki és ír alá közösen, amelyet a részt vevő intézmények székhelye szerint országokban hivatalosan elismernek;
16.„nemzetközi”: legalább egy, a programhoz nem társult harmadik országot érintő bármely cselekvésre vonatkozik;
17.„virtuális együttműködés”: bármely olyan együttműködési forma, amely során információs és kommunikációs technológiai eszközöket alkalmaznak;
18.„felsőoktatási intézmény”: bármilyen típusú felsőoktatási intézmény, amely – a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban – elismert fokozat vagy más elismert felsőfokú képesítés megszerzéséhez vezető képzést nyújt, függetlenül az ilyen intézmények megnevezésétől, valamint bármilyen más típusú felsőoktatási intézmény, amelyet a székhelye szerinti területen a nemzeti hatóságok jogosultnak tekintenek a programban való részvételre;
19.„transznacionális”: legalább két olyan országot érintő bármely cselekvésre vonatkozik, amelyek vagy tagállamok, vagy a programhoz társult harmadik országok;
20.„ifjúsági részvételi tevékenység”: informális ifjúsági csoportok és/vagy ifjúsági szervezetek által végzett, iskolán kívüli tevékenység, amelyet nem formális tanulási megközelítés jellemez;
21.„ifjúságsegítő”: nem formális tanulásban érintett szakember vagy önkéntes, aki támogatja a fiatalokat személyes szociálpedagógiai és szakmai fejlődésükben;
22.„uniós ifjúsági párbeszéd”: a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel folytatott párbeszéd, amely teret enged az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés prioritásaira, megvalósítására és nyomon követésére irányuló folyamatos közös gondolkodásnak;
23.„a programhoz társult harmadik ország”: olyan harmadik ország, amely az Unióval kötött valamely megállapodás részes fele, ami lehetővé teszi a programban való részvételét, és amely teljesíti az e rendeletben a tagállamok tekintetében megállapított valamennyi kötelezettséget;
24.„jogalany”: minden olyan természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve a költségvetési rendelet [197. cikke (2) bekezdésének c) pontja] szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;
25.„kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek”: olyan személyek, akiket gazdasági, társadalmi, kulturális, földrajzi vagy egészségügyi okokból, migráns hátterük vagy például fogyatékosság vagy tanulási nehézségek miatt akadályok gátolnak abban, hogy ténylegesen hozzáférjenek a program által kínált lehetőségekhez;
26.„nemzeti hatóság”: valamely tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban a program irányításának nemzeti szintű nyomon követéséért és felügyeletéért felelős hatóság;
27.„nemzeti iroda”: egy vagy több szerv egy adott tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban, amely a program végrehajtásának nemzeti szintű irányításáért felelős. Egy adott tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban egynél több nemzeti iroda is működhet.
3. cikk
A program célkitűzései
(1)A program általános célkitűzése, hogy támogassa az emberek tanulmányi előmenetelét és szakmai és személyes fejlődését az oktatás, a képzés, az ifjúságpolitika és a sport terén Európában és Európán kívül, ezáltal hozzájárul a fenntartható növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és a társadalmi kohézióhoz, továbbá az európai identitás erősítéséhez. Ilyen módon a program kulcsfontosságú eszköz az európai oktatási térség létrehozása, az oktatás és képzés terén folytatott európai stratégiai együttműködés, valamint az alapul szolgáló ágazati menetrendek végrehajtásának támogatása, a 2019 és 2027 közötti időszakra vonatkozó uniós ifjúsági stratégia keretében az ifjúságpolitikai együttműködés előmozdítása, továbbá a sport európai dimenziójának fejlesztése szempontjából.
(2)A program egyedi célkitűzései a következők:
a)az egyéni tanulási célú mobilitás, valamint az együttműködés, a befogadás, a kiválóság, a kreativitás és az innováció ösztönzése az oktatáshoz és képzéshez kapcsolódó szervezetek és szakpolitikák szintjén;
b)a nem formális tanulási célú mobilitásnak és a fiatalok aktív részvételének, valamint az együttműködésnek, a befogadásnak, a kreativitásnak és az innovációnak az ösztönzése az ifjúsági szervezetek és szakpolitikák szintjén;
c)a sportedzők és a személyzet tanulási célú mobilitásának, valamint az együttműködésnek, a befogadásnak, a kreativitásnak és az innovációnak az ösztönzése a sporttal kapcsolatos szervezetek és szakpolitikák szintjén.
(3)A program célkitűzései a következő három fő intézkedés révén valósulnak meg:
a)tanulási célú mobilitás („1. fő intézkedés”);
b)szervezetek és intézmények közötti együttműködés („2. fő intézkedés”); valamint
c)a szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás („3. fő intézkedés”);
A célkitűzések megvalósítására emellett a 7. cikkben ismertetett Jean Monnet akciók révén is törekedni kell.
Az egyes fő intézkedések keretében támogatott tevékenységek leírását a II. fejezet (oktatás és képzés), a III. fejezet (ifjúságpolitika) és a IV. fejezet (sport) tartalmazza.
II. FEJEZET
OKTATÁS ÉS KÉPZÉS
4. cikk
1. fő intézkedés
Tanulási célú mobilitás
A program az oktatás és képzés terén az 1. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:
a)a felsőoktatási hallgatók és személyzet mobilitása;
b)a szakképzésben részt vevő tanulók és a szakképzésben dolgozó személyzet mobilitása;
c)az iskolai tanulók és az iskolai személyzet mobilitása;
d)a felnőttoktatási személyzet mobilitása;
e)nyelvtanulási lehetőségek, beleértve a mobilitási tevékenységek támogatására szolgálókat.
5. cikk
2. fő intézkedés
Szervezetek és intézmények közötti együttműködés
A program az oktatás és képzés terén a 2. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:
a)együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére irányuló partnerségek, beleértve a programhoz való szélesebb körű és inkluzívabb hozzáférés előmozdítására szolgáló kisléptékű partnerségeket is;
b)kiválósági partnerségek, különösen az európai egyetemek hálózata, a szakképzési kiválósági központok és közös mesterképzések;
c)Európa innovációs kapacitásának erősítésére szolgáló innovációs partnerségek;
d)online platformok és eszközök a virtuális együttműködéshez, beleértve az eTwinning és az európai felnőttképzés elektronikus platformja számára kifejlesztett támogatási szolgáltatásokat.
6. cikk
3. fő intézkedés
A szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás
A program az oktatás és képzés terén a 3. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:
a)az oktatás és képzés terén az általános uniós és ágazati szakpolitikák előkészítése és végrehajtása, többek között az Eurydice hálózat vagy más releváns szervezetek tevékenységeinek támogatásával;
b)a kompetenciák, készségek és képesítések színvonalát, átláthatóságát és elismerését elősegítő uniós eszközök és intézkedések 45 ;
c)szakpolitikai párbeszéd és együttműködés az oktatás és képzés terén a legfontosabb érdekelt felekkel, többek között uniós hálózatokkal, európai nem kormányzati szervezetekkel és nemzetközi szervezetekkel;
d)a program minőségi és inkluzív végrehajtását elősegítő intézkedések;
e)más uniós eszközökkel való együttműködés és támogatás egyéb uniós szakpolitikák számára;
f)az európai szakpolitikai eredményekre és prioritásokra, valamint a programra vonatkozó információk terjesztésével és ismertetésével kapcsolatos tevékenységek.
7. cikk
Jean Monnet akciók
A program a következő tevékenységeken keresztül támogatja az európai integrációval kapcsolatos tárgyak tanítását, tanulását, kutatását és megvitatását:
a)Jean Monnet akció a felsőoktatás terén;
b)Jean Monnet akció az oktatás és képzés más területein;
c)a következő, európai érdekű célt képviselő intézmények támogatása: a firenzei Európai Egyetemi Intézet, beleértve annak transznacionális kormányzással foglalkozó tagozatát is, az Európa Tanulmányok Szakkollégiuma (Brugge és Natolin), a maastrichti Európai Közigazgatási Intézet, a trieri Európai Jogi Akadémia (Academy of European Law), az odensei Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulókért és az Inkluzív Oktatásért, valamint a Nizzában található Európa-tanulmányok Nemzetközi Központja.
III. FEJEZET
IFJÚSÁGPOLITIKA
8. cikk
1. fő intézkedés
Tanulási célú mobilitás
A program az ifjúságpolitika terén az 1. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:
a)a fiatalok mobilitása;
b)ifjúsági részvételi tevékenységek;
c)a DiscoverEU keretében végzett tevékenységek;
d)a fiatal munkavállalók mobilitása.
9. cikk
2. fő intézkedés
Szervezetek és intézmények közötti együttműködés
A program az ifjúságpolitika terén a 2. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:
a)együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére irányuló partnerségek, beleértve a programhoz való szélesebb körű és inkluzívabb hozzáférés előmozdítására szolgáló kisléptékű partnerségeket is;
b)Európa innovációs kapacitásának erősítésére szolgáló innovációs partnerségek;
c)online platformok és eszközök a virtuális együttműködéshez.
10. cikk
3. fő intézkedés
A szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás
A program az ifjúságpolitika terén a 3. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:
a)az uniós ifjúsági szakpolitikai menetrend előkészítése és végrehajtása a „Youth Wiki” hálózat támogatásával;
b)a kompetenciák és készségek színvonalát, átláthatóságát és elismerését elősegítő uniós eszközök és intézkedések, különösen a Youthpass révén;
c)szakpolitikai párbeszéd és együttműködés az ifjúságpolitika terén a releváns érdekelt felekkel, többek között uniós hálózatokkal, európai nem kormányzati szervezetekkel és nemzetközi szervezetekkel, az uniós ifjúsági párbeszéddel, valamint támogatás az Európai Ifjúsági Fórum számára;
d)a program minőségi és inkluzív végrehajtását elősegítő intézkedések;
e)más uniós eszközökkel való együttműködés és támogatás egyéb uniós szakpolitikák számára;
f)az európai szakpolitikai eredményekre és prioritásokra, valamint a programra vonatkozó információk terjesztésével és ismertetésével kapcsolatos tevékenységek.
IV. FEJEZET
SPORT
11. cikk
1. fő intézkedés
Tanulási célú mobilitás
A program a sport terén az 1. fő intézkedés keretében a sportedzők és a személyzet mobilitását támogatja.
12. cikk
2. fő intézkedés
Szervezetek és intézmények közötti együttműködés
A program a sport terén a 2. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:
a)együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére irányuló partnerségek, beleértve a programhoz való szélesebb körű és inkluzívabb hozzáférés előmozdítására szolgáló kisléptékű partnerségeket is;
b)a sport európai dimenzióját erősítő nonprofit sportesemények.
13. cikk
3. fő intézkedés
A szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás
A program a sport terén a 3. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:
a)a sporttal és testmozgással kapcsolatos uniós szakpolitikai menetrend előkészítése és végrehajtása;
b)szakpolitikai párbeszéd és együttműködés a sport terén a legfontosabb érdekelt felekkel, többek között európai nem kormányzati szervezetekkel és nemzetközi szervezetekkel;
c)az európai szakpolitikai eredményekre és prioritásokra, valamint a programra vonatkozó információk terjesztésével és ismertetésével kapcsolatos tevékenységek, beleértve a sportdíjakat és -kitüntetéseket.
V. FEJEZET
PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK
14. cikk
Költségvetés
(1)A programnak a 2021 és 2027 közötti időszakban történő megvalósítására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 30 000 000 000 EUR.
(2)A programot a következő indikatív felosztásnak megfelelően kell végrehajtani:
a)24 940 000 000 EUR az oktatás és képzés terén végrehajtandó tevékenységekre, amely összegből:
1.legalább 8 640 000 000 EUR-t kell elkülöníteni a 4. cikk a) pontjában és az 5. cikk a) pontjában említett felsőoktatási tevékenységekre;
2.legalább 5 230 000 000 EUR-t kell elkülöníteni a 4. cikk b) pontjában és az 5. cikk a) pontjában említett szakképzési tevékenységekre;
3.legalább 3 790 000 000 EUR-t kell elkülöníteni a 4. cikk c) pontjában és az 5. cikk a) pontjában említett iskolai oktatási tevékenységekre;
4.legalább 1 190 000 000 EUR-t kell elkülöníteni a 4. cikk d) pontjában és az 5. cikk a) pontjában említett felnőttoktatási tevékenységekre;
5.450 000 000 EUR-t kell elkülöníteni a 7. cikkben említett Jean Monnet akciókra;
b)3 100 000 000 EUR-t kell elkülöníteni a 8‒10. cikkben említett, az ifjúságpolitika terén végrehajtandó tevékenységekre;
c)550 000 000 EUR-t kell elkülöníteni a 11‒13. cikkben említett, a sport terén végrehajtandó tevékenységekre; és
d)legalább 960 000 000 EUR-t kell elkülöníteni a nemzeti irodák működési költségeihez való hozzájárulásként.
(3)Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszegen kívül a program nemzetközi dimenziójának ösztönzése érdekében a(z) …/…rendelet [Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz] 46 és a(z) …/… rendelet [IPA III] 47 alapján további pénzügyi hozzájárulásokat kell rendelkezésre bocsátani az e rendelettel összhangban végrehajtott és irányított tevékenységek támogatására. Ezt a hozzájárulást az említett eszközök létrehozásáról szóló rendeleteknek megfelelően kell finanszírozni.
(4)Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekre, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket.
(5)A költségvetési rendelet sérelme nélkül az első munkaprogramban szereplő projektekből származó, intézkedési kiadások 2021. január 1-jétől számolhatók el.
(6)A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával] összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének [c) pontjával] összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.
15. cikk
Az uniós finanszírozás formái és a végrehajtási módok
(1)A programot a költségvetési rendelettel összhangban következetes módon, közvetlen irányítással kell végrehajtani, vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet [61. cikke (1) bekezdésének c) pontjában] említett szervekkel.
(2)A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthat finanszírozást.
(3)A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások fedezhetik a címzettek által visszafizetendő pénzösszegek behajtásával kapcsolatos kockázatot, és elegendő garanciát jelentenek a költségvetési rendelet értelmében. A(z) X rendelet [a garanciaalapról szóló rendelet helyébe lépő rendelet] [X. cikkében] megállapított rendelkezések alkalmazandók.
VI. FEJEZET
A PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTEL
16. cikk
A programhoz társult harmadik országok
(1)A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:
a)az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térségnek (EGT) is tagjai az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban;
b)csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;
c)az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;
d)más harmadik országok, a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:
–méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében,
–megállapítja a programban való részvétel feltételeit, többek között az egyes programokhoz való pénzügyi hozzájárulások kiszámítását és az igazgatási kiadásokat. Ezek a hozzájárulások a költségvetési rendelet [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek;
–nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan,
–garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.
(2)Az (1) bekezdésben említett országok csak akkor vehetnek részt teljes körűen a programban, ha teljesítik az e rendelet által a tagállamok számára előírt kötelezettségeket.
17. cikk
A programhoz nem társult harmadik országok
A 4‒6. cikkben, a 7. cikk a) és b) pontjában és a 8‒10., 12. és 13. cikkben említett tevékenységekben a következő harmadik országok vehetnek részt:
a)a 16. cikkben említett országok, amelyek nem teljesítik az említett cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételt;
b)bármely más harmadik ország.
18. cikk
A közvetlen és a közvetett irányításra vonatkozó szabályok
(1)A programban részt vehetnek oktatással, képzéssel, fiatalokkal és sporttal foglalkozó magán- és közjogi jogalanyok.
(2)A program végrehajtása során, többek között a résztvevők kiválasztásakor és a támogatások odaítélésekor a Bizottság és a tagállamok gondoskodnak arról, hogy erőfeszítéseket tegyenek a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek társadalmi befogadásának elősegítése és elérésének javítása érdekében.
(3)A költségvetési rendelet [145. cikke (3) bekezdésének harmadik franciabekezdésében] említett értékelő bizottság tagjai közvetlen és közvetett irányítás keretében történő kiválasztás esetén is lehetnek külső szakértők.
(4)Azokra a közigazgatási intézményekre, valamint az oktatás, képzés, ifjúság és sport területén működő intézményekre és szervezetekre, amelyek az elmúlt két évben éves bevételük több mint 50 %-át közforrásból kapták, úgy kell tekinteni, hogy rendelkeznek a szükséges pénzügyi, szakmai és adminisztratív kapacitással ahhoz, hogy a program keretében tevékenységeket végezzenek. Ezen intézmények nem kötelesek ezt a kapacitást további okmányokkal igazolni.
(5)A kevesebb lehetőséggel rendelkezők hozzáférésének javítása és a program gördülékeny végrehajtása érdekében a Bizottság objektív kritériumok alapján kiigazíthatja a program mobilitási tevékenységeihez nyújtott támogatásokat, vagy erre felhatalmazhatja a 23. cikkben említett nemzeti irodákat.
(6)A Bizottság a programhoz nem társult harmadik országokkal vagy azok szervezeteivel és hivatalaival közös pályázati felhívást is közzétehet a projektek társfinanszírozáson alapuló finanszírozása érdekében. A projekteket az érintett finanszírozó szervezetek vagy szervek által elfogadott közös értékelési és kiválasztási eljárások segítségével lehet értékelni és kiválasztani, a költségvetési rendeletben meghatározott alapelvekkel összhangban.
VII. FEJEZET
JELENTÉSTÉTEL, NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS
19. cikk
Munkaprogram
A programot a költségvetési rendelet 108. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogramok tartalmazzák továbbá az egyes cselekvésekhez elkülönített támogatási összegeket, valamint a nemzeti irodák által irányítandó tevékenységek számára a tagállamok és a programhoz társult harmadik országok között elosztott összegeket. A munkaprogramot a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktus útján. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 31. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
20. cikk
Nyomon követés és jelentéstétel
(1)A 3. cikkben meghatározott általános és egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a melléklet tartalmazza.
(2)Annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen értékelni a program által a célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményeket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletnek a mutatók szükség szerinti felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében történő módosítása, valamint e rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítése céljából.
(3)A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy az uniós pénzeszközöknek a költségvetési rendelet [2. cikkének 5. pontja] szerinti kedvezményezettjei hatékonyan, eredményesen, időben és kellő részletességgel összegyűjtsék a program végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére vonatkozó adatokat. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök kedvezményezettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.
21. cikk
Értékelés
(1)Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.
(2)A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. Ehhez az elődprogram végleges értékelését is csatolni kell.
(3)A IX. fejezetben meghatározott követelmények, valamint a nemzeti irodák 24. cikkben említett kötelezettségeinek sérelme nélkül a tagállamok 2024. április 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a program végrehajtásáról, illetve a területükön gyakorolt hatásáról.
(4)A végrehajtási időszak végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.
(5)A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.
VIII. FEJEZET
TÁJÉKOZTATÁS, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TERJESZTÉS
22. cikk
Tájékoztatás, kommunikáció és terjesztés
(1)A 24. cikkben említett nemzeti irodák egységes stratégiát dolgoznak ki a program keretében irányított cselekvéseik által támogatott tevékenységek eredményeinek hatékony terjesztése és kiaknázása tekintetében, és támogatják a Bizottságot a programra és az eredményeire vonatkozó információk – beleértve a nemzeti és uniós szinten irányított cselekvésekre és tevékenységekre vonatkozó információkat – terjesztésében, illetve tájékoztatják az érintett célcsoportokat az országukban megvalósuló cselekvésekről.
(2)Az uniós pénzeszközök címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.
(3)A program hatálya alá tartozó ágazatokon belül működő jogalanyok kommunikációs célra és a programmal kapcsolatos információk terjesztése céljából az „Erasmus” elnevezést használják.
(4)A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.
IX. FEJEZET
IRÁNYÍTÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZER
23. cikk
Nemzeti hatóság
(1)A tagállamok […]-ig az állandó képviseletük által átadott hivatalos értesítés útján tájékoztatják a Bizottságot arról a személyről vagy azokról a személyekről, akiket jogilag felhatalmaztak arra, hogy nevükben mint nemzeti hatóság eljárhassanak e rendelet alkalmazásában. Amennyiben a program időtartama alatt lecserélik a nemzeti hatóságot, az érintett tagállam erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a fent említett eljárásnak megfelelően.
(2)A tagállamok minden szükséges és megfelelő intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy felszámolják a program megfelelő működésének jogi és igazgatási akadályait, ideértve – amennyiben lehetséges – a vízumok megszerzése során nehézségeket okozó problémák megoldását célzó intézkedéseket is.
(3)A nemzeti hatóság […]-ig kijelöl egy vagy több nemzeti irodát. Amennyiben a nemzeti hatóság több nemzeti irodát is kijelöl, a tagállamok egy megfelelő mechanizmust hoznak létre, amely biztosítja a program nemzeti szintű végrehajtásának koordinált irányítását – különösen a program koherens és költséghatékony végrehajtásának biztosítása és a Bizottsággal e tekintetben való hatékony kapcsolattartás céljából –, továbbá elősegíti a pénzeszközöknek az irodák közötti esetleges átadását, lehetővé téve ezáltal, hogy a tagállamok részére elkülönített pénzeszközöket rugalmasabban és megfelelőbb módon használják fel. Mindegyik tagállam meghatározza, hogy miként alakítja ki a nemzeti hatósága és a nemzeti irodája közötti kapcsolatot, ideértve az olyan feladatokat is, mint például a nemzeti iroda éves munkaprogramjának kidolgozása.
A nemzeti hatóság megfelelő előzetes megfelelőségi értékelést nyújt be a Bizottságnak arról, hogy a nemzeti iroda megfelel a költségvetési rendelet [58. cikke (1) bekezdése] c) pontja v. és vi. alpontjának és [60. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének], valamint a nemzeti irodák belsőkontroll-előírásaira vonatkozó uniós követelményeknek és a program támogatási célú pénzeszközeinek kezelésére vonatkozó szabályoknak.
(4)A nemzeti hatóság kijelöli a 26. cikkben említett független auditszervezetet.
(5)A nemzeti hatóság előzetes megfelelőségi értékelését saját kontrolljaira és auditjaira, és/vagy a 26. cikkben említett független auditszervezet által végzett kontrollokra és auditokra alapozza. Amennyiben a programhoz kijelölt nemzeti iroda ugyanaz, mint az elődprogram esetében kijelölt nemzeti iroda, az előzetes megfelelőségi értékelés hatályát azokra a követelményekre kell korlátozni, amelyek újak, és csak a programra jellemzőek.
(6)Amennyiben a Bizottság az előzetes megfelelőségi értékelés elemzése alapján elutasítja a nemzeti iroda kijelölését, vagy ha a nemzeti iroda nem felel meg a Bizottság által meghatározott minimumkövetelményeknek, a nemzeti hatóság biztosítja a szükséges korrekciós lépések megtételét annak érdekében, hogy a nemzeti iroda megfeleljen a minimumkövetelményeknek, vagy pedig másik nemzeti irodát jelöl ki.
(7)A nemzeti hatóság nemzeti szinten elvégzi a program irányításának nyomon követését és felügyeletét. A nemzeti hatóság kellő időben tájékoztatja Bizottságot és konzultál vele, mielőtt olyan döntést hoz, amely számottevően befolyásolhatja a program irányítását, különösen a nemzeti iroda tekintetében.
(8)A nemzeti hatóság megfelelő társfinanszírozást nyújt a nemzeti irodája működéséhez annak biztosítása érdekében, hogy a program irányítása az alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően történjen.
(9)A nemzeti iroda éves vezetői nyilatkozata, az erről adott független ellenőri vélemény és a nemzeti iroda megfelelésének és teljesítményének Bizottság általi elemzése alapján a nemzeti hatóság minden évben tájékoztatja a Bizottságot a programmal kapcsolatos nyomonkövetési és felügyeleti tevékenységeiről.
(10)A nemzeti hatóság felelősséget vállal a Bizottság által a program keretében nyújtott pénzügyi támogatások útján a nemzeti iroda rendelkezésére bocsátott uniós pénzeszközök megfelelő kezeléséért.
(11)A nemzeti irodának tulajdonítható bármely szabálytalanság, gondatlanság vagy csalás esetén, valamint ha a nemzeti iroda súlyos hibát követ el, vagy nem megfelelő teljesítményt nyújt, és ez a Bizottság részéről felmerülő követelésekhez vezet a nemzeti irodával szemben, akkor a nemzeti hatóság felel a vissza nem térített összegek Bizottságnak történő megtérítéséért.
(12)A (11) bekezdésben említett körülmények esetén a nemzeti hatóság a saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére visszavonhatja a nemzeti iroda megbízatását. Amennyiben a nemzeti hatóság más alapos indokok miatt kívánja visszavonni a megbízatást, arról a nemzeti iroda legalább hat hónappal a megbízatása megszüntetésének várható időpontja előtt értesíti a Bizottságot. Ebben az esetben a nemzeti hatóság és a Bizottság hivatalosan megállapodik a konkrét és ütemezett átmeneti intézkedésekről.
(13)A megbízatás visszavonása esetén a nemzeti hatóság megfelelő ellenőrzéseket hajt végre a felmentett nemzeti irodára bízott uniós pénzeszközök tekintetében, és biztosítja e pénzeszközök, valamint a program irányításához szükséges minden dokumentum és irányítási eszköz akadálymentes átadását az új nemzeti irodának. A nemzeti hatóság biztosítja a felmentett nemzeti irodának a szükséges pénzügyi támogatást ahhoz, hogy folytathassa a program kedvezményezettjeivel és a Bizottsággal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek végrehajtását addig, amíg e kötelezettségeket át nem adják az új nemzeti irodának.
(14)A nemzeti hatóságnak – a Bizottság kérése alapján – ki kell jelölnie azokat az intézményeket vagy szervezeteket, vagy az ilyen intézmények és szervezetek azon típusait, amelyek saját területükön jogosultnak tekinthetők a program konkrét tevékenységeiben való részvételre.
24. cikk
Nemzeti iroda
(1)A nemzeti iroda:
a)jogi személyiséggel rendelkezik, vagy egy jogi személyiséggel rendelkező jogalany része, és tevékenységét az érintett tagállam joga szabályozza; minisztérium nem jelölhető ki nemzeti irodának;
b)megfelelő irányítási kapacitással, személyzettel és infrastruktúrával rendelkezik ahhoz, hogy kielégítően lássa el feladatait, és biztosítsa a program hatékony és eredményes irányítását, valamint az uniós pénzeszközök hatékony és eredményes kezelését;
c)rendelkezik az uniós szinten megállapított igazgatási, szerződéses és pénzügyi irányítási szabályok alkalmazásához szükséges működési és jogi eszközökkel;
d)megfelelő, lehetőleg közigazgatási szerv által nyújtott pénzügyi garanciákat nyújt, amelyek megfelelnek azon uniós pénzeszközök szintjének, amelyek kezelésére felkérik;
e)a program időtartamára kap kijelölést.
(2)A nemzeti iroda felel a [19.] cikkben említett munkaprogramban ismertetendő tevékenységek projektéletciklusa valamennyi szakaszának irányításáért, összhangban a költségvetési rendelet [58. cikke (1) bekezdése c) pontjának v. és vi. alpontjával].
(3)A nemzeti iroda a Bizottság által az adott programtevékenység tekintetében meghatározott módon támogatási megállapodás útján nyújt támogatást a költségvetési rendelet [2. cikkének 5. pontja] szerinti kedvezményezetteknek.
(4)A nemzeti iroda évente beszámol a Bizottságnak és a nemzeti hatóságnak a költségvetési rendelet [60. cikke (5) bekezdésének] megfelelően. A nemzeti iroda felel a Bizottság azon észrevételeinek végrehajtásáért, amelyeket a Bizottság az éves vezetői nyilatkozatról, valamint az erről adott független ellenőri véleményről készített elemzését követően ad ki.
(5)A nemzeti iroda a nemzeti hatóság és a Bizottság előzetes írásos engedélye nélkül nem ruházhatja át harmadik félre a programmal kapcsolatos ráruházott feladatokat vagy a költségvetés végrehajtását. A harmadik felekre ruházott feladatokért kizárólag a nemzeti iroda felel.
(6)Megbízatásának visszavonása esetén a nemzeti iroda jogilag felelős marad a program kedvezményezettjeivel és a Bizottsággal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek végrehajtásáért, amíg e kötelezettségeket át nem adják az új nemzeti irodának.
(7)A nemzeti iroda feladata az elődprogrammal kapcsolatos, a program kezdetekor még folyamatban lévő pénzügyi megállapodások kezelése és végrehajtása.
25. cikk
Európai Bizottság
(1)A 23. cikk (3) bekezdésében említett, a nemzeti irodákra vonatkozó megfelelőségi követelmények alapján a Bizottság felülvizsgálja a nemzeti irányítási és ellenőrző rendszereket, különösen a nemzeti hatóság által elkészített előzetes megfelelőségi értékelés, a nemzeti hatóság éves vezetői nyilatkozata és az erről adott, független auditszervezettől származó vélemény alapján, kellő figyelmet fordítva a nemzeti hatóság által a programmal kapcsolatosan végzett nyomonkövetési és felügyeleti tevékenységekről benyújtott éves tájékoztatásra.
(2)A 23. cikk (3) bekezdésében említett előzetes megfelelőségi értékelés nemzeti hatóságtól való beérkezését követő két hónapon belül a Bizottság elfogadja, feltételesen elfogadja vagy elutasítja a nemzeti iroda kijelölését. A Bizottság nem létesít szerződéses kapcsolatot a nemzeti irodával addig, amíg nem fogadja el az előzetes megfelelőségi értékelést. Feltételes elfogadás esetén a Bizottság arányos óvintézkedéseket alkalmazhat a nemzeti irodával fennálló szerződéses viszonnyal kapcsolatban.
(3)A Bizottság évente a nemzeti iroda rendelkezésére bocsátja a program alábbi pénzeszközeit:
a)az érintett tagállamban a program azon tevékenységeinek pénzügyi támogatására szolgáló források, amelyek kezelésével a nemzeti irodát bízták meg;
b)pénzügyi hozzájárulás a nemzeti iroda által ellátott programirányítási feladatok támogatására, amely hozzájárulást a nemzeti irodára bízott pénzügyi támogatáshoz nyújtott uniós források összege alapján határozzák meg;
c)adott esetben kiegészítő források a 6. cikk d) pontja és a 10. cikk d) pontja szerinti intézkedésekhez.
(4)A Bizottság meghatározza a nemzeti iroda munkaprogramjára vonatkozó követelményeket. A Bizottság addig nem bocsátja a nemzeti iroda rendelkezésére a program forrásait, amíg a Bizottság hivatalosan jóvá nem hagyta az adott nemzeti iroda munkaprogramját.
(5)Az éves vezetői nyilatkozat és az erről adott, független auditszervezettől származó vélemény értékelése után a Bizottság elküldi az ezekre vonatkozó véleményét és észrevételeit a nemzeti irodának és a nemzeti hatóságnak.
(6)Ha a Bizottság nem tudja elfogadni az éves vezetői nyilatkozatot vagy az erről adott független ellenőri véleményt, vagy ha a nemzeti iroda nem hajtja végre megfelelően a Bizottság észrevételeit, a Bizottság bármilyen megelőző és korrekciós intézkedést végrehajthat annak érdekében, hogy a költségvetési rendelet [60. cikkének (4) bekezdése] értelmében megóvja az Unió pénzügyi érdekeit.
(7)A nemzeti irodák hálózatának részvételével rendszeres üléseket kell szervezni annak biztosítása érdekében, hogy a program végrehajtása valamennyi tagállamban és a 17. cikkben említett valamennyi harmadik országban egységes legyen.
26. cikk
Független auditszervezet
(1)A független auditszervezet ellenőri véleményt bocsát ki a költségvetési rendelet [60. cikkének (5) bekezdésében] említett éves vezetői nyilatkozatról. Ez képezi a költségvetési rendelet [123.] cikke szerinti általános megbízhatóság alapját.
(2)A független auditszervezet:
a)rendelkezik a közigazgatási auditok elvégzéséhez szükséges szakmai kompetenciákkal;
b)biztosítja, hogy az auditok során figyelembe veszik a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokat;
c)nincs összeférhetetlenségi helyzetben azzal a jogi személlyel, amelynek a nemzeti iroda része. Különösen, funkciói tekintetében független attól a jogi személytől, amelynek a nemzeti iroda a részét képezi.
(3)A független auditszervezet teljes hozzáférést ad a Bizottságnak és képviselőinek, valamint az Európai Számvevőszéknek az összes olyan dokumentumhoz és jelentéshez, amely alátámasztja a nemzeti irodára vonatkozó éves vezetői nyilatkozatával kapcsolatban kibocsátott ellenőri véleményét.
X. FEJEZET
KONTROLLRENDSZER
27. cikk
A kontrollrendszerre vonatkozó alapelvek
(1)A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz, amelyek biztosítják, hogy az e rendelet alapján finanszírozott tevékenységek végrehajtásakor az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek a csalást, korrupciót és egyéb jogellenes tevékenységeket megelőzését célzó intézkedések alkalmazása, hatékony ellenőrzések, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a tévesen kifizetett összegek behajtása, adott esetben pedig hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetések révén.
(2)A Bizottság felel a nemzeti irodák által kezelt programcselekvésekkel és -tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti ellenőrzésekért. A Bizottság határozza meg a nemzeti iroda és a független auditszervezet által végzett ellenőrzésekre vonatkozó minimumkövetelményeket.
(3)A nemzeti iroda felelős a 24. cikk (2) bekezdésében említett programintézkedések keretében nyújtott támogatás kedvezményezettjeinek elsődleges ellenőrzéséért. Ezeknek az ellenőrzéseknek kellő biztosítékot kell szolgáltatniuk arra vonatkozóan, hogy az odaítélt támogatásokat rendeltetésszerűen és az alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően használják fel.
(4)A program nemzeti irodáknak átadott pénzeszközeinek tekintetében a Bizottság gondoskodik arról, hogy az egységes audit alapelvének megfelelően és a kockázatalapú elemzések alapján a tagállamokkal és a nemzeti irodákkal közösen koordinálja az ellenőrzéseit. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálatokra.
28. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme
Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz értelmében részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az Európai Csalás Elleni Hivatal esetében e jogok közé tartozik a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is.
XI. FEJEZET
KIEGÉSZÍTŐ JELLEG
29. cikk
Kiegészítő jelleg az Unió egyéb szakpolitikáival, programjaival és alapjaival
(1)A programot úgy kell végrehajtani, hogy biztosított legyen a programnak az egyéb releváns uniós szakpolitikákkal, programokkal és alapokkal való általános összhangja és kiegészítő jellege, különös tekintettel az oktatással és képzéssel, a kultúrával és médiával, az ifjúságpolitikával és szolidaritással, a foglalkoztatással és társadalmi befogadással, a kutatással és innovációval, az iparral és vállalkozásokkal, a digitális politikával, a mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel, a környezetvédelemmel és éghajlat-politikával, a kohézióval, a regionális politikával, a migrációval, a biztonsággal, valamint a nemzetközi együttműködéssel és fejlesztéssel kapcsolatos szakpolitikákra, programokra és alapokra.
(2)A program keretében hozzájárulásban részesült tevékenység hozzájárulást kaphat bármely más uniós programból, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik.
(3)Amennyiben a program és a [közös rendelkezésekről szóló] (EU)XX rendelet 1. cikkében említett európai strukturális és beruházási alapok közösen nyújtanak pénzügyi támogatást egy bizonyos intézkedéshez, az érintett intézkedést az ebben a rendeletben meghatározott szabályoknak, többek között a jogosulatlanul kifizetett összegek behajtására vonatkozó szabályoknak megfelelően kell végrehajtani.
(4)A program keretében támogatásra jogosult azon tevékenységek, amelyeket már értékeltek a programra vonatkozó pályázati eljárás során, és amelyek teljesítik az adott pályázati felhívás minimális minőségi követelményeit, de amelyek költségvetési megszorítások miatt nem részesülnek finanszírozásban, kiválaszthatók az európai strukturális és beruházási alapokból történő finanszírozásra. Ez esetben az e rendeleten alapuló társfinanszírozási arányok és támogathatósági szabályok alkalmazandók. Ezeket az intézkedéseket a [közös rendelkezésekről szóló] (EU)XX rendelet [65.] cikkében említett irányító hatóság hajtja végre az említett rendeletben, valamint az egyes alapokra vonatkozó rendeletekben meghatározott szabályokkal összhangban, beleértve a pénzügyi korrekcióra vonatkozó szabályokat is.
XII. FEJEZET
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)A Bizottságnak a 20. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.
(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 20. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)A 20. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
31. cikk
Bizottsági eljárás
(1)A Bizottság munkáját a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság segíti.
(2)A bizottság egyedi formációban is ülésezhet, hogy ágazati kérdésekkel foglalkozzon, illetve adott esetben a bizottság eljárási szabályaival összhangban, eseti alapon külső szakértőket – többek között a szociális partnerek képviselőit – lehet meghívni, hogy az üléseken megfigyelőként részt vegyenek.
(3)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
32. cikk
Hatályon kívül helyezés
Az 1288/2013/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.
33. cikk
Átmeneti rendelkezések
(1)Ez a rendelet nem érinti az 1288/2013/EU rendelet alapján megkezdett tevékenységek folytatását vagy módosítását, amelyek továbbra is alkalmazandók az érintett tevékenységekre azok lezárásáig.
(2)A program pénzügyi keretösszegéből a program és az 1288/2013/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.
(3)A költségvetési rendelet [130. cikkének (2) bekezdésétől] eltérve és kellően indokolt esetekben a Bizottság a támogatott tevékenységek végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó, 2021 első hat hónapjában felmerült költségeket 2021. január 1-jétől kezdődően támogathatónak tekintheti abban az esetben is, ha azok a finanszírozási kérelem benyújtása előtt merültek fel a kedvezményezettnél.
(4)A [2027. december 31]-ig be nem fejezett intézkedésekkel és tevékenységekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 14. cikk (5) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.
(5)A tagállamok biztosítják, hogy az Erasmus+ program (2014‒2020) keretében végrehajtott és az e program keretében végrehajtandó tevékenységek közötti átmenet nemzeti szinten zökkenőmentes legyen.
34. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő […] [huszadik] napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (programklaszter)
1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa
1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama
1.6.Tervezett irányítási módszer(ek)
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
2.2.Irányítási és kontrollrendszer
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?
3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése
3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás
3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban
3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
Javaslat ‒ Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az „Erasmus” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről
1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)
7. Az emberekbe, a társadalmi kohézióba és az értékekbe való befektetés
1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:
☑ új intézkedés
◻ kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 48
◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása
◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átcsoportosítása egy másik/új intézkedésre
1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével
A program rövid és hosszú távon azokat a tanulási célú mobilitási lehetőségeket szándékozik támogatni, amelyek hozzájárulnak az egyének személyes, tanulmányi, állampolgári és szakmai fejlődéséhez. A program az érdekelt felek szervezeti és szakpolitikai szintű együttműködését is támogatja, hogy előmozdítsa a befogadást, kiválóságot, kreativitást és innovációt az oktatás, képzés, ifjúságpolitika és sport terén.
A program tervezett végrehajtása ‒ a rá vonatkozó alap-jogiaktus hatálybalépésétől függően ‒ 2021. január 1-jétől kezdődően hét évig tart.
1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték
Míg az érintett területeken a tagállamok megtartják szakpolitikáik tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörüket, a program a transznacionális és nemzetközi mobilitási és együttműködési projektek ösztönzésére, valamint az európai dimenzióval rendelkező szakpolitika-fejlesztés támogatására törekszik.
E kezdeményezés célkitűzéseit a tagállamok nem tudják megfelelően és kielégítően megvalósítani a támogatott tanulási célú mobilitási és együttműködési tevékenységek transznacionális jellege, nagy volumene és kiterjedt földrajzi hatálya, a tanulási célú mobilitáshoz való hozzáférésre és általában az uniós integrációra gyakorolt hatások, valamint a megerősített nemzetközi dimenzió miatt. Amint azt az Erasmus+ félidős értékelése kimutatta, az oktatási intézmények vagy a tagállamok külön kezdeményezéseinek ‒ noha tagállami szinten hatékonyak és hasznosak ‒, nem kielégítő a terjedelme és volumene, és nem fejtenek ki európai szintű hatást. Az uniós szintű tevékenységek lehetővé teszik a kritikus tömeg növelését és az összeurópai kihívások kezelését az érintett területeken. Hatókör tekintetében a kumulatív, egyes országok szerinti lefedettség és az ágazatközi lefedettség a jelenlegi Erasmus+ programéhoz képest továbbra is korlátozott.
Az Erasmus+ félidős értékelése megállapította, hogy a program nélkül lényegesen kisebb mértékű lenne a tanulók és a személyzet mobilitása, valamint az európai együttműködés a program által felölelt területeken. Az értékelés szerint az együttműködési tevékenységek legfőbb uniós hozzáadott értéke abban áll, hogy az érintett szervezetek számára a minőség, az innováció, a professzionalizálódás és nemzetköziesedés szempontjából fejlődést eredményezett, valamint nagyobb mértékű ágazatközi együttműködés alakult ki, javult a földrajzi egyensúly a kisebb országok és a közép- és kelet-európai országok fokozottabb bevonása által. Az értékelés azt is kimutatta, hogy a program ténylegesen kedvező megítélést alakít ki az Európai Unióval szemben 49 és hozzájárul az európai identitás erősítéséhez az összes finanszírozott tevékenységen keresztül. Az értékelés azon előnyöket is ismertette, amelyek a kifejezetten az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek gazdagítására irányuló tevékenységeknek különösen a fiatalokra, iskolai tanulókra és szakképzésben résztvevőkre való kiterjesztésével jártak.
Az uniós hozzáadott érték a program arra irányuló tevékenységeinek kumulatív hatásából is adódik, hogy ösztönözzék az európai szakértelem fejlesztését, különösen a jövő kulcsfontosságú ágazataiban, ezáltal növelve az Unió versenyképességét és innovációs kapacitását. A támogatott tevékenységek transznacionális és nemzetközi dimenziója segíti a tehetségek kibontakozását és kapcsolatok kialakítását azon ágazatokban, amelyek nagymértékű nemzetköziesedést igényelnek. A program hozzá fog járulni a képzett szakemberek számának növeléséhez, akik nemzetközi tapasztalatokat szereznek, valamint gazdagítják szakmai és transzverzális készségeiket. Az uniós hozzáadott érték elősegíti a kreatív és innovatív európai polgárok következő generációjának és egy valódi európai gondolkodás kialakulását. A transznacionális európai dimenzió kapcsolatokat alakít ki azon ágazatokban, amelyek nagymértékű nemzetköziesedést igényelnek. Az uniós szintű innováció támogatása kölcsönös inspirációt fog jelenteni az egyes országok számára, elősegítve, hogy a tagállamok hasonló ütemben haladjanak előre rendszereik és szakpolitikáik modernizációja és innovációja terén. A program közvetlenül és közvetve is hozzá fog járulni a lehetőségek kiaknázásához és azon kihívások kezeléséhez, amelyekkel napjainkban azok a szervezetek, intézmények, valamint rendszerek és szakpolitikák szembesülnek, amelyek a polgárok személyes, szociális, tanulmányi és szakmai fejlődéséről gondoskodnak azáltal, hogy színvonalas, innovatív és inkluzív oktatási, képzési, ifjúsági és sporttevékenységeket biztosítanak számukra. A program egy olyan tevékenységet is magában foglal majd, amely elősegíti a kisebb szereplők programhoz való hozzáférését, és amely rugalmas formátumokat fog támogatni (általában transznacionális, kivételes esetekben erőteljes európai dimenzióval rendelkező nemzeti tevékenységeket is, például egy konkrét európai témára vagy szakpolitikai prioritásra vonatkozó tevékenységeket). Ez lehetővé fogja tenni a kisebb szervezeti kapacitású szervezetek, valamint a transznacionális együttműködés terén kevés vagy semmilyen tapasztalattal nem rendelkező résztvevők, például a helyi szintű szervezetek és az újonnan pályázók számára, hogy első ízben szerezhessenek tapasztalatot az uniós pénzeszközökhöz való hozzáférés és az ismeretszerzés terén a jövőbeni transznacionális együttműködési tevékenységekre való tekintettel.
1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
Az Erasmus+ nemrégiben elvégzett félidős értékelése 50 az Erasmus+ végrehajtása terén a 2014‒2016-os időszakban elért előrehaladást értékelte valamennyi részt vevő országban, valamint vizsgálta a 2007‒2013-as időszakra vonatkozó hét elődprogram hatását (utólagos értékelés), többek között a partnerországokban. Az értékelés megállapította, hogy az Erasmus+ és elődprogramjai nagymértékű relevanciáról, eredményességről és hatékonyságról tettek tanúbizonyságot. Összességében a programot széles körben nagyra értékelték az érdekelt felek és a lakosság is, az erős márkanevet, az „Erasmus” elnevezést a közvetlen kedvezményezetteken kívül is jól ismerik és az Unió kiemelt fellépésének tekintik. A félidős értékelés ezenkívül arra a következtetésre jutott, hogy a program hozzájárul ahhoz, hogy egy összetartóbb Unió jöjjön létre, továbbá hatékonyan mozdítja elő az innovációt a programban részt vevő szervezetek körében. Az Erasmus+ az Unió globális törekvéseinek támogatásában is fontos szerepet játszott különösen azáltal, hogy elősegítette az együttműködést az európai és partnerországokkal.
Egyértelmű bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a program különböző szinteken is eredményes volt, a programban részt vevő fiatalok és személyzet körében, valamint a szervezetek és rendszerek tekintetében. Igazolást nyert, hogy a program képes bővülni és új célcsoportokat elérni, valamint folyamatosan fejleszteni végrehajtási mechanizmusait. Az Erasmus+ részben csökkentette az érdekelt felek és a kedvezményezettek adminisztratív terheit, például a digitalizáció és a támogatásra jogosultak kiválasztására irányuló gyorsított eljárások bevezetése révén. Az adminisztratív terhek csökkentése következtében javult a támogatott projektek nem pénzügyi teljesítménye, mivel a kedvezményezettek jobban tudtak összpontosítani projektjeik tartalmára. Az értékelés azt is megállapította, hogy az elődprogramok egyetlen integrált programmá történő átalakítása erősebb koherenciát eredményezett a finanszírozott tevékenységtípusok összehangolása és a program intervenciós logikája tekintetében, javult a hatékonyság és egyszerűsödött a három kulcstevékenységre épülő struktúra. Az érdekelt felek stabilitást, illetve fokozatos fejlődést szeretnének a jövőben.
Az értékelés a következőket javasolta a jövőbeni programra vonatkozóan:
‒ az inkluzivitás fokozása (magánszemélyek és szervezetek esetében is) a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok tekintetében, és a programhoz való hozzáférés kiszélesítése, mégpedig a kevesebb lehetőséggel rendelkezők számára;
‒ az innováció ösztönzésére irányuló tevékenységek optimalizálása, ezáltal hozzájárulva készség- és képességhiány megszüntetéséhez;
‒ a fontossági sorrend pontosabb meghatározása és legnagyobb potenciális teljesítményű ágazatokba ‒ iskolák, szakképzés, ifjúságügy ‒ történő stratégiai befektetések;
‒ a felnőttkori tanulással, a Jean Monnet akcióval és a sporttal kapcsolatos tevékenységek relevanciájának és hatásának maximalizálása;
‒ az európaiságtudat növelése: az európai integráció jobb megismerésére és az Európához tartozás érzésének növelésére irányuló intézkedések megerősítése;
‒ a nemzetközi lehetőségek és a program globális kiterjedésének növelése;
‒ a program szabályainak és igazgatási eljárásainak további egyszerűsítése, beleértve a nemzetközi tevékenységekre vonatkozókat, optimalizált online eszközök, valamint kevesebb információ bekérése a résztvevőktől és a kedvezményezettektől;
‒ a meglévő szinergiák megerősítése és újak kialakítása az egyéb uniós eszközökkel és szakpolitikákkal;
‒ a politikai döntéshozók nagyobb mértékű bevonása a szakpolitikai dimenziójú pályázati felhívások megtervezésébe és végrehajtásába;
1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia
A program a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret egyik finanszírozási eszköze, amelynek célja az emberekbe, a társadalmi kohézióba és az értékekbe való befektetés. A program összhangban áll az egyéb uniós eszközökkel és kiegészíti azokat, különösen a külső együttműködési eszközöket 51 , az európai strukturális és beruházási alapokat, az Európai Szociális Alap+-t és az Európai Regionális Fejlesztési Alapot. A program ezenkívül szinergiák kialakítására fog törekedni a Menekültügyi és Migrációs Alappal, valamint a Belső Biztonsági Alappal. Fontos lehetséges komplementaritások vannak a program és a jogérvényesülés, a jogok és értékek jövőbeni program célkitűzései és intervenciói között is. A program összhangban áll a jövőbeni Kreatív Európa programmal és annak fontos kiegészítője lesz. Az ifjúságügy területén a program az Európai Szolidaritási Testülettel is összhangban lesz és kiegészíti azt azáltal, hogy különböző típusú tevékenységeket kínál. A digitális készségek terén az Erasmus+ készségekkel kapcsolatos széles körű megközelítését a Digitális Európa program fogja kiegészíteni a fejlett digitális készségek fejlesztésének és elsajátításának támogatása révén.
A közös célkitűzések (pl. az oktatási, képzési és ifjúsági rendszerek minőségi fejlesztése, humántőke-fejlesztés stb.) tekintetében hatalmas lehetőségek vannak a komplementaritások és szinergiák kialakítására. Ezek az uniós programok rendkívül fontosak a nagyobb versenyképességgel, ellenálló képességgel rendelkező és a jövőbeli kihívásoknak megfelelő Európa kialakításához. A szinergiák és a komplementaritások fokozása várhatóan növeli a kiadási programok közötti koherenciát és hatékony együttműködést tesz lehetővé, figyelembe véve a mai társadalmi kihívásokat.
Bár ezek a programok különböző eszközökből részesülnek támogatásban, önálló a működésük, eltérő intervenciós logikát, irányítási módokat és struktúrát alkalmaznak, kölcsönhatásuk konvergáló hatásokat eredményezhet. Ezért szinergiákra kell törekedni, ahol lehetséges és további hozzáadott értékkel járnak.
Különböző szinteken lehetne kialakítani új szinergiákat, illetve megerősíteni a meglévőket:
1. stratégiai szinten: a közös szakpolitikai célkitűzések fokozott koherenciája és jobb összehangolása;
2. programozási szinten: a prioritások fokozott koherenciája és kompatibilis végrehajtási keretek;
3. a projektek szintjén: a különböző forrásokból származó pénzeszközök összevonása.
Az értékelés javasolta, hogy az Erasmus keretében a szinergiák kialakítására szolgáló konkrét eszközként integrálni kell az erőteljes tanulási dimenzióval bíró egyéb mobilitási programokat, ilyen módon közvetítőként használva az Erasmus program infrastruktúráját és végrehajtási mechanizmusait, és követve az Erasmus intervenciós logikáját. Be lehetne vezetni egy új tevékenységet az egyéb szakpolitikai területeken (pl. közigazgatás, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, vállalkozások, bűnüldözés) megcélzott különböző kategóriájú szervezetek vagy magánszemélyek mobilitásának támogatása céljából. Ez hozzá fog járulni a fokozott végrehajtási koherencia, valamint a további egyszerűsítés és hatékonyságnövelés eléréséhez. Az Erasmuson keresztüli közvetítői lehetőség centralizált tevékenységként lesz elérhető korlátozott kritikus tömege (legalább a kezdeti szakaszban), valamint az ágazatközi összetevője miatt.
1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama
⌧ határozott időtartam
–⌧ 2021.1.1. és 2027.12.31. között van hatályban.
–⌧ Pénzügyi hatás: 2021-től 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és 2021-től 2032-ig a kifizetési előirányzatok esetében.
◻ határozatlan időtartam
–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig,
azt követően: rendes ütem.
1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 52
⌧ Bizottság általi közvetlen irányítás
–⌧ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;
–⌧ végrehajtó ügynökségen keresztül
◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal
⌧ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:
–⌧ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;
–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);
–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;
–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek;
–⌧ közjogi szervek;
–⌧ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;
–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;
–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.
Megjegyzések
Ami a végrehajtási mechanizmusokat illeti, az eszközök (főleg támogatások) és az irányítási módok ‒ közvetlen és közvetett irányítás ‒ fennmaradnak, mivel nincs szükség strukturális változásra a program működése tekintetében.
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
Az Erasmus jövőbeni nyomonkövetési és értékelési kerete a következőkön alapuló megközelítést követi: a) folyamatos nyomon követés a program teljesítményével és eredményeivel kapcsolatos célértékek elérése tekintetében tett előrehaladás értékelése érdekében; és b) értékelések és vizsgálatok/felmérések a program hosszú távú hatásának megállapítása érdekében; ilyen mérésekre a programozási ciklus alatt csak néhányszor kerül sor (hivatalos félidős és utólagos értékelés, valamint célirányos független vizsgálatok és felmérések).
A cél a már bevezetett intézkedések maximális alkalmazása, valamint az egyszerűsítés és racionalizálás, továbbá a résztvevők (magánszemélyek és szervezetek) adminisztratív terheinek csökkentése, ugyanakkor annak biztosítása, hogy a program értékeléséhez és az elszámoltathatóság garantálásához elegendő információt gyűljön össze. Következésképpen a nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó szabályok meghatározására eredményességük és költséghatékonyságuk figyelembevételével, a jelenlegi program kapcsán szerzett tapasztalatok alapján, az értékeléshez szükséges adatok veszélyeztetése nélkül kerül sor.
A félidős értékelés megállapításaival összhangban a következő Erasmus program a nyomonkövetési rendszer egyszerűsítésére és fejlesztésére fog törekedni a következők tekintetében:
‒ a teljesítménymutatók pontossága és relevanciája, valamint az adatok minősége;
‒ az önbevalláson alapuló eredménymutatók megbízhatósága;
‒ arányosság a kedvezményezettekre háruló kapcsolódó terhek (a felmérések száma és gyakorisága, a válaszadók mintái és az összegyűjtött adatok összetettsége stb.) és az adatok nyomon követés, értékelés és terjesztés céljából történő felhasználása között;
‒ az online eszközök felhasználóbarát jellege és fokozott interoperabilitása.
2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)
2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása
A jelenlegi Erasmus+ program végrehajtásával kapcsolatos pozitív tapasztalatok alapján, és mivel a félidős értékelés célnak megfelelőnek találta („megfelelő átfogó koordináció, jelentősebb hiányosságok nem tapasztalhatók”), javasolt az irányítási módok kombinációjának (közvetlen és közvetett) fenntartása. Ez a szubszidiaritás, az arányosság és a hatékonyság elvének betartása mellett a meglévő struktúrákon alapul.
A jól bevált módszerek fenntartása lehetővé fogja tenni, hogy a végrehajtásra és a teljesítményre, biztosítékok melletti hatékonyságnövelésre kerüljön a hangsúly, ugyanakkor minimálisra csökkenjen az adminisztratív teher (a 2007‒2013-as és a 2014‒2020-as programidőszakra való átmenet során tapasztaltakhoz hasonlóan). Az általános elv továbbra is érvényes: általános szabály, hogy magánszemélyek közvetlenül nem részesülhetnek támogatásban; a támogatás továbbra is részt vevő szervezeteken keresztül jut el az egyes tanulókhoz, illetve szakemberekhez.
Összességében a jelenlegi Erasmus+ program irányítása észszerű költségeket jelent az Unió számára (az Erasmus igazgatási és működési költségvetésének 6 %-a) 53 . Ez különösen világosan látszik a kisebb nemzeti tevékenységekkel összehasonlítva, amelyek költségesebbnek bizonyulnak (átlagban költségvetésük 14 %-át teszik ki az irányítási költségek).
2.2.2.A felismert kockázatokkal és az enyhítésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk
A jelenlegi programok végrehajtása során felismert kockázatok elsősorban az alábbi kategóriákba tartoznak:
‒ a kedvezményezettek szabályokkal kapcsolatos tapasztalatlanságából származó hibák. Várhatóan magasabb lesz a hibaarány és több pénzügyi korrekció lesz azon tevékenységek esetében, ahol bonyolultabbak a pénzügyi irányítási szabályok, különösen akkor, ha a támogatások reálköltséghez kötöttek. Ezt jelentős mértékben csökkenthető az egyszerűsített költségelszámolás (egyösszegű és százalékos átalány, valamint egységköltség-alapú térítés) alkalmazásával a költségvetési rendeletben engedélyezettek szerint;
‒ az ellenőrzési lánc megbízhatósága és az ellenőrzési nyomvonal fenntartása. Az Erasmus programot számos köztes szereplő irányítja: nemzeti irodák, a költségvetési rendeletben előírt független auditszervezet által végzett felügyeleti kontrollok, valamint a nemzeti hatóságok által biztosított működési és irányítási felügyelet mellett. A kockázatokat csökkentő ellenőrzési keretrendszer igen jól működik.
‒ konkrétan megcélzott résztvevők (pl. a fiatalok vagy felnőttek) körében előfordulhat, hogy nem rendelkeznek az uniós pénzeszközök irányításához szükséges pénzügyi stabilitással vagy fejlett irányítási struktúrákkal és kapacitással, és kockázatértékelés alapján további nyomon követésnek és ellenőrzésnek rendelhetők alá.
A kockázatok mérséklése és a bonyolult pénzügyi szabályokból eredő hibaarány csökkentése leginkább az egyösszegű átalány, százalékos átalány és egységköltség-alapú térítés formájában nyújtott támogatások, valamint az egyszerű tevékenységi formák széles körű alkalmazásával érhető el, mert így az elszámoltathatóság fenntartása mellett könnyen követhetővé válnak a szabályok.
Az Unió pénzügyi érdekének védelme biztosítása érdekében az elsődleges szintű ellenőrzésért mindenkor a megbízott személyek felelősek, miközben a Bizottság felelős a teljes keret felügyeletéért. Ez a jelenleg alkalmazott stabil ellenőrzési rendszer az uniós pénzeszközök felhasználásának ellenőrzése érdekében fennmarad mind a nemzeti irodák közvetett irányításával, mind pedig a közvetlen irányítással végrehajtott tevékenységek tekintetében, a költségvetési rendeletnek megfelelően. A program nemzeti irodáknak átadott pénzeszközeinek tekintetében a Bizottság gondoskodik arról, hogy az egységes audit alapelvének megfelelően és a kockázatalapú elemzések alapján a tagállamokkal és a nemzeti irodákkal közösen koordinálja az ellenőrzéseit. Habár a nemzeti irodák felelnek majd a kedvezményezettek elsődleges ellenőrzéséért, a belsőkontroll-rendszerüket és megfelelőségüket a tagállamok/nemzeti hatóságok fogják nyomon követni és felügyelni, és egy független auditszervezet fogja auditálni 54 . Az országos szintű ellenőrzések koherenciájának és megbízhatóságának biztosítása érdekében a Bizottság ezután is évente kiadja az ellenőrzésekre vonatkozó útmutatót.
A kontrollrendszert olyan módon kell felépíteni, hogy biztosított legyen az ellenőrzések eredményessége és költséghatékonysága. A Bizottság felügyeleti és teljesítményellenőrző keretei biztosítják a szakpolitikai döntéshozatalhoz a magas szintű nyomon követést és visszajelzést. A Bizottság felügyeleti, pénzügyi ellenőrzési és nyomonkövetési és végrehajtási célú látogatási programjába, valamint iránymutatási tevékenységeibe, így például konferenciákba, nyitóértekezletekbe, a nemzeti irodák értekezleteibe, képzési tanfolyamokba és webináriumokba az Erasmust is be fogja vonni.
2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)
A költséghatékonyság tekintetében a kontrollok elvégzéséhez szükséges erőforrások és ráfordítások vonatkozásában a Bizottság elvégezte az első költségvizsgálatot, és amennyire lehetett, számba vette az ilyen kontrollok által megelőzhető, felderíthető és korrigálható hibák és szabálytalanságok számában mutatkozó előnyöket, de még a nem számszerűsíthető hibákat is. Ez a módszer az ellenőrzési lánc legfontosabb pénzügyi és működési ellenőrzéseit erősíti.
Az ellenőrzési stratégia alapja egy egységes integrált ellenőrzési keretrendszer annak érdekében, hogy kellő biztosítékot szolgáltasson a projekt teljes életciklusa alatt. A kontrollok költséghatékonyságának értékeléséhez választott módszer a megbízhatóság építőkövei, illetve az egységes integrált ellenőrzési keretrendszer észszerűségén alapul. A Bizottság különbséget tesz a kontrollok gyakorisága és mélysége között – a jelenlegi és jövőbeli tranzakciók eltérő kockázati profiljai, valamint a már működő és a választható ellenőrzési eszközök eltérő költséghatékonysága miatt, különös tekintettel a nemzeti irodáknak szóló programvégrehajtási iránymutatásban foglaltakra. Az Unió pénzügyi érdekének védelme biztosítása érdekében az elsődleges szintű ellenőrzésért mindenkor a végrehajtó hivatalok és a megbízott személyek felelősek, miközben a Bizottság felelős a felügyeleti ellenőrzésekért.
A Bizottság számításai szerint a kontroll összköltsége az alkalmazott intézkedéstől függően alacsony, a felügyelt költségvetés 1 % és 5 %-a között lesz (a végrehajtó hivatal költségvetését nem számítva). A kontrollok bevezetésének elmaradásából jelentkező hiba veszélyére, illetve a 2 % alatti hibaarány biztosítására vonatkozó előírásra tekintettel ezek a költségek arányosak és költséghatékonyak. A jelenlegi Erasmus+ és az elődprogramokból ‒ amelyek esetében a többéves hibaarány 1 % körül volt ‒ szerzett tapasztalatok alapján a várható hibakockázat 2 % alatt van.
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések
A csalások megelőzését és felderítését célzó ellenőrzések nem különböznek azoktól, amik a tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítását célozzák (nem szándékos hibák). A Bizottság minden évben felülvizsgálja a nemzeti irodák által az esetleges csalásokról vagy szabálytalanságokról készített jelentéseket. Ezeket az ügyeket főleg nemzeti szinten figyelik, mivel a nemzeti irodáknak ott közvetlen lehetőségük van arra, hogy csalás esetén jogorvoslati vagy felterjesztési eszközöket vegyenek igénybe.
A Bizottság szolgálatai közreműködnek az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) állandó vizsgálataiban, és megszervezik a befejezett OLAF-vizsgálatok nyomon követését. A hasonló finanszírozási szabályok mellett és érdekel felek részvételével zajló programok vonatkozásában a végleges OLAF-jelentésekben megállapított csalások következtében az uniós költségvetést csekély anyagi veszteség éri. Az ügyeket az Európai Csalás Elleni Hivatal, adott esetben pedig a Bizottság Vizsgálati és Fegyelmi Hivatala (IDOC) elé terjesztik, jelentős azonban az olyan ügyek száma, melyek nyomon követését még abban az évben megkezdik közvetlenül a nemzeti irodáknál és a nemzeti hatóságoknál, amelyek közvetlenül fordulhatnak az illetékes igazságszolgáltatási és csalás elleni szervekhez.
A fellépést végrehajtó bizottsági szolgálatok 2014 óta az Európai Csalás Elleni Hivatal által biztosított módszertan alapján saját csalás elleni stratégiákat dolgoznak ki és hajtanak végre. Ezeket rendszeresen frissítik (legutóbb 2017-ben) és szükség esetén kiegészítik alacsonyabb szintű eljárási dokumentumokban, amelyek az ügyek előterjesztésével és nyomon követésével foglalkoznak.
A félidős értékelésben megállapítottak szerint, tekintettel arra, hogy a programon belül rendkívül csekély a csalás mértéke és olyan esetekre korlátozódik, amikor több különböző projektre nyújtanak be pályázatot, vagy a projektvezetők nem tartják e kötelezettségeiket, az alkalmazott intézkedések megfelelőnek és arányosnak tekinthetők. A javasolt program által potenciálisan jelentkező csalások hatásának szintjét, különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal által rögzítetett anyagi veszteségeket tekintve a csalások fennmaradó kockázata nem indokol további intézkedéseket. A Bizottság szolgálatai szoros kapcsolatot tartanak az Európai Csalás Elleni Hivatallal, és szoros figyelemmel kísérik a folyamatban lévő ügyeket. Ezért a csalás kockázata elleni biztosíték tekintetében pozitív következtetéseket lehet levonni.
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.A többéves pénzügyi keret fejezete és a költségvetés javasolt új kiadási tétele/tételei
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Költségvetési tétel |
Kiadás
|
Hozzájárulás |
|||
|
|
2. fejezet: „Kohézió és értékek” 07. cím: „Az emberekbe, a társadalmi kohézióba és az értékekbe való befektetés” 03. alcím: „Erasmus” |
diff./nem diff. |
EFTA-országoktól |
tagjelölt országoktól |
harmadik országoktól |
a költségvetési rendelet [21. cikke (2) bekezdésének b) pontja] értelmében |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. |
07 01 02 – Igazgatási támogatás a program számára |
nem diff. |
IGEN |
IGEN |
IGEN/NEM |
NEM |
|
2. |
07 03 01 – Az egyéni tanulási célú mobilitás, valamint az együttműködés, befogadás, kiválóság, kreativitás és innováció ösztönzése az oktatáshoz és képzéshez kapcsolódó szervezetek és szakpolitikák szintjén |
diff. |
IGEN |
IGEN |
IGEN/NEM |
NEM |
|
2. |
07 03 02 – A nem formális, tanulási célú mobilitás és a fiatalok aktív részvételének, valamint az együttműködés, befogadás, kreativitás és innováció ösztönzése az ifjúsági szervezetek és szakpolitikák szintjén |
diff. |
IGEN |
IGEN |
IGEN/NEM |
NEM |
|
2. |
07 03 03 – A sportedzők és a személyzet tanulási célú mobilitását, valamint az együttműködés, befogadás, kreativitás és innováció ösztönzése a sporttal kapcsolatos szervezetek és szakpolitikák szintjén |
diff. |
IGEN |
IGEN |
IGEN/NEM |
NEM |
3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
A többéves pénzügyi keret
|
2. |
„Kohézió és értékek” |
||||||||||||||
|
|
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2027 után |
ÖSSZESEN |
|||||||
|
Operatív előirányzatok |
||||||||||||||||
|
07 03 01 – Az egyéni tanulási célú mobilitás, valamint az együttműködés, befogadás, kiválóság, kreativitás és innováció ösztönzése az oktatáshoz és képzéshez kapcsolódó szervezetek és szakpolitikák szintjén |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1) |
2 554,979 |
2 713,730 |
2 970,543 |
3 351,156 |
3 896,218 |
4 668,546 |
5 744,828 |
|
25 900,000 |
|||||
|
|
Kifizetési előirányzatok |
(2) |
2 065,608 |
2 487,261 |
2 817,465 |
3 197,250 |
3 706,250 |
4 413,914 |
5 401,834 |
1810,418 |
25 900,000 |
|||||
|
07 03 02 – A nem formális, tanulási célú mobilitás és a fiatalok aktív részvételének, valamint az együttműködés, befogadás, kreativitás és innováció ösztönzése az ifjúsági szervezetek és szakpolitikák szintjén |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1) |
305,808 |
324,809 |
355,548 |
401,104 |
466,343 |
558,783 |
687,605 |
|
3 100,000 |
|||||
|
|
Kifizetési előirányzatok |
(2) |
247,235 |
297,703 |
337,226 |
382,682 |
443,605 |
528,306 |
646,552 |
216,691 |
3 100,000 |
|||||
|
07 03 03 – A sportedzők és a személyzet tanulási célú mobilitását, valamint az együttműködés, befogadás, kreativitás és innováció ösztönzése a sporttal kapcsolatos szervezetek és szakpolitikák szintjén |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1) |
54,256 |
57,627 |
63,081 |
71,164 |
82,738 |
99,139 |
121,994 |
|
550,000 |
|||||
|
|
Kifizetési előirányzatok |
(2) |
43,864 |
52,818 |
59,830 |
67,895 |
78,704 |
93,732 |
114,711 |
38,445 |
550,000 |
|||||
|
A programkeretből finanszírozott igazgatási előirányzatok |
||||||||||||||||
|
07 01 02 – Igazgatási támogatás az Erasmus számára |
Kötelezettségvállalási előirányzatok = Kifizetési előirányzatok |
(3) |
44,392 |
47,150 |
51,612 |
58,225 |
67,695 |
81,114 |
99,814 |
|
450,000 |
|||||
|
A programkeretre szóló előirányzatok ÖSSZESEN |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=1+3 |
2 959,435 |
3 143,317 |
3 440,783 |
3 881,648 |
4 512,994 |
5 407,582 |
6 654,241 |
|
30 000,000 |
|||||
|
|
Kifizetési előirányzatok |
=2+3 |
2 401,103 |
2 884,931 |
3 266,128 |
3 706,051 |
4 296,254 |
5 117,067 |
6 262,907 |
2 065,558 |
30 000,000 |
|||||
|
A többéves pénzügyi keret
|
7. |
„Igazgatási kiadások” |
|
|
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2027 után |
ÖSSZESEN |
|
|
Humánerőforrás 55 |
35,007 |
40,366 |
45,725 |
45,725 |
45,725 |
45,725 |
45,725 |
|
303,876 |
|
|
Egyéb igazgatási kiadások |
1,059 |
1,059 |
1,059 |
1,059 |
1,059 |
1,059 |
1,059 |
|
7,410 |
|
|
A többéves pénzügyi keret
|
(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) |
36,066 |
41,425 |
46,784 |
46,784 |
46,784 |
46,784 |
46,784 |
|
311,286 |
|
|
|
|
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2027 után |
ÖSSZESEN |
|
A többéves pénzügyi keretFEJEZETEIHEZ tartozó
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
2 995,501 |
3 184,742 |
3 487,567 |
3 928,432 |
4 559,778 |
5 454,366 |
6 701,025 |
|
30 311,286 |
|
|
|
Kifizetési előirányzatok |
2 437,169 |
2 926,356 |
3 312,912 |
3 752,835 |
4 343,038 |
5 163,851 |
6 309,691 |
2 065,558 |
30 311,286 |
|
3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.
–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Év |
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
ÖSSZESEN |
|
A többéves pénzügyi keret
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Humánerőforrás |
35,007 |
40,366 |
45,725 |
45,725 |
45,725 |
45,725 |
45,725 |
303,876 |
|
Egyéb igazgatási kiadások |
1,059 |
1,059 |
1,059 |
1,059 |
1,059 |
1,059 |
1,059 |
7,410 |
|
A többéves pénzügyi keret
|
36,066 |
41,425 |
46,784 |
46,784 |
46,784 |
46,784 |
46,784 |
311,286 |
|
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó kiadások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Humánerőforrás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb igazgatási kiadások |
44,392 |
47,150 |
51,612 |
58,225 |
67,695 |
81,114 |
99,814 |
450,000 |
|
A többéves pénzügyi keret
|
44,392 |
47,150 |
51,612 |
58,225 |
67,695 |
81,114 |
99,814 |
450,000 |
|
ÖSSZESEN |
80,458 |
88,575 |
98,396 |
105,009 |
114,479 |
127,898 |
146,598 |
761,286 |
3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek 56
–◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.
–⌧ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:
|
Év |
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|
|
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) |
||||||||
|
A központban és a bizottsági képviseleteken |
225 |
261 |
296 |
296 |
296 |
296 |
296 |
|
|
A küldöttségeknél |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A kutatásban |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve – AC, AL, END, INT és JED 7. fejezet |
||||||||
|
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó
|
- a központban |
37 |
41 |
44 |
44 |
44 |
44 |
44 |
|
|
- a küldöttségeknél |
|
|
|
|
|
|
|
|
A programkeretből finanszírozva |
- a központban |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- a küldöttségeknél |
|
|
|
|
|
|
|
|
A kutatásban |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb (nevezze meg) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ÖSSZESEN |
262 |
302 |
340 |
340 |
340 |
340 |
340 |
|
|
Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |
|
|
Külső munkatársak |
|
Az elvégzendő feladatok leírása:
3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban
A javaslat/kezdeményezés
–◻ nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.
–◻ előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:
előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Év |
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
ÖSSZESEN |
|
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás
–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.
–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:
–◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást
–◻ a javaslat más bevételre gyakorol hatást
kérjük adja meg, hogy a bevétel költségvetési tételhez van-e rendelve ◻
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Bevételi költségvetési tétel: |
A javaslat/kezdeményezés hatása |
||||||
|
|
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|
… jogcímcsoport |
|
|
|
|
|
|
|
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel,2018.5.30.
COM(2018) 367 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az „Erasmus” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről
{SEC(2018) 265 final}
{SWD(2018) 276 final}
{SWD(2018) 277 final}
MELLÉKLET
Mutatók
1.Színvonalas tanulási célú mobilitás különböző hátterű személyek számára
2.A szervezetek és intézmények európaizálódása és nemzetköziesedése
Mire terjed ki a mérés?
3.A program keretében mobilitási tevékenységekben részt vevők száma
4.A program keretében tanulási célú mobilitási tevékenységekben részt vevő, kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek száma
5.Azoknak a résztvevőknek az aránya, akik úgy gondolják, hasznukra vált a program keretében tanulási célú mobilitási tevékenységekben való részvétel
6.A program által az 1. fő intézkedés (tanulási célú mobilitás) és a 2. fő intézkedés (együttműködés) keretében támogatott intézmények és szervezetek száma
7.A program által az 1. fő intézkedés (tanulási célú mobilitás) és a 2. fő intézkedés (együttműködés) keretében támogatott új pályázó szervezetek száma
8.A program által támogatott azon intézmények és szervezetek aránya, amelyek a programban való részvételük eredményeképpen magas színvonalú gyakorlatot fejlesztettek ki