EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2018.5.30.

COM(2018) 366 final

2018/0190(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozásáról és az 1295/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2018) 274 final}
{SWD(2018) 290 final}
{SWD(2018) 291 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

Indokok és célok

Európa gazdag kulturális öröksége, valamint dinamikus kulturális és kreatív ágazatai az európai identitás részei. A kultúra és a kulturális kifejezésmódok erőteljesen megnyilvánulnak az uniós polgárok mindennapi életében, és hozzájárulnak az emberi jólléthez és az aktív polgári szerepvállaláshoz, továbbá előmozdítják a közös értékeket, a társadalmi befogadást, a kultúrák közötti párbeszéd fejlesztését, valamint a szabadságon, pluralizmuson és sokféleségen alapuló médiakörnyezet megteremtését. A kulturális és kreatív ágazatok teljeskörűen hozzájárulnak az Unió gazdasági fejlődéséhez, a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez, ezért Európa jövője szempontjából kulcsfontosságú szerepük van.

Emellett ezek az ágazatok képesek formálni vágyainkat, az egymással és a világgal való kapcsolatainkat, és a lakóhelyünket, a minket körülvevő tájat és életmódunkat is alakítják. Európa kiválóságáról adnak tanúságot világszerte, és az Unió globális pozícióját erősítik.

Különböző támogatási programok keretében Európa már hosszú évek óta támogatja a kultúrát és az audiovizuális ágazatot. A Kreatív Európa 2014–2020 program egyedülálló platformot biztosít ezen ágazatok összehangolt és konstruktív támogatására Európa-szerte. E javaslat az eddig szerzett tapasztalatokra épül, és a bevált elemek továbbvitelére és erősítésére kíván összpontosítani. Ennek érdekében megerősített költségvetést alkalmaz, ami azt tükrözi, hogy az Európai Unió elkötelezetten támogatja ezeket az iparágakat, és elismeri azok fontosságát az Unió egészében. A javaslat, amely számos tevékenység és projekt támogatását teszi majd lehetővé, meghatározó szerepet tölt be az európai kulturális és kreatív ágazatok megerősítésében, hogy azok gazdasági, társadalmi és nemzetközi szinten is teljeskörűen kiaknázhassák a bennük rejlő lehetőségeket.

Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke rögzíti, hogy az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, és hogy – egyebek mellett – az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Ennek fényében az EU pénzügyeinek jövőjéről szóló bizottsági vitaanyag kimondja, hogy „az EU költségvetése támogatja ezt a célt a nemzeti költségvetésekkel együttműködve és kiegészítve más, európai és nemzeti szintű erőfeszítéseket”.

Az audiovizuális ágazat versenyképességének, valamint kulturális és nyelvi sokféleségének támogatása érdekében az EU különböző jogalkotási, szakpolitikai és finanszírozási eszközöket ötvöz. Az Európai digitális egységes piaci stratégia a jogi keret korszerűsítését szorgalmazza, amelynek ugyanakkor feltétele az uniós pénzügyi támogatási rendszernek az audiovizuális ágazat igényeihez való hozzáigazítása annak érdekében, hogy azok tükrözzék az új piaci tendenciákat, a fogyasztói szokások változásait, valamint a lineáris és nem lineáris szolgáltatások egyre erősebb konvergenciáját.

A kulturális és kreatív ágazatok azonban számos kihívással szembesülnek.

Először is az európai kulturális és kreatív ágazatoknak olyan új és erős globális szereplőkkel is versenyezniük kell, mint az internetes keresőrendszerek és a webalapú közösségi platformok. A globális piacon való versenyképesség megtartása érdekében ezért új üzleti modellek kifejlesztésére van szükség, és ki kell aknázni a digitális technológiákban rejlő növekedési potenciált.

Másodsorban a digitális átállás paradigmaváltást hozott, és jelentős mértékben befolyásolja a kulturális javak megalkotásának, kezelésének, terjesztésének, elérésének, fogyasztásának és monetizálásának módját, gyökeresen átalakítva az analóg korszak értékkínálatát. A digitalizálás következtében könnyebb lett a kulturális és kreatív tartalmak és szolgáltatások terjesztése, ugyanakkor viszont globális szinten, országhatároktól függetlenül egyre élesebbé vált a tartalmak közötti verseny.

Harmadsorban a kulturális és kreatív alkotások piaca – főként Európa kulturális és nyelvi sokszínűsége okán – rendkívül szétszabdalt, ezért a kulturális és kreatív ágazatok a nemzeti és nyelvi határvonalak mentén eleve széttagolódnak, nem érve el a kritikus tömeget. Ez a sokféleség Európa kulturális gazdagságának része.

Az alkotások ugyanakkor csak korlátozott mértékben jutnak el az országhatárokon túlra. Ezért ösztönözni kell az egyes művek nemzetközi forgalmát és a határokon átnyúló együttműködést igénylő koprodukciókat, továbbá hatékonyabb megoldásokat kell kidolgozni, hogy az alkotások a határon túli közönségekhez is eljuthassanak.

Negyedszer: a piaci koncentráció növekvő aggodalomra ad okot. Egyes kulturális és kreatív területeken az a tendencia figyelhető meg, hogy a globális értékesítések nagy része csupán kevés, jelentős piaci erővel bíró szereplőnél összpontosul.

Ötödször: az európai audiovizuális ágazatot nemzetközi elismerés övezi ugyan, azonban mégsem eléggé versenyképes a digitális tartalmak egységes piacán. Az európai filmek 80 %-a nemzeti produkció, a koprodukcióban készült alkotások azonban nemzetközi szinten népszerűbbek. Fontos, hogy egyes országokban az audiovizuális szakemberek fokozzák működési kapacitásaikat.

Végezetül a félretájékoztatás jelensége egyre nagyobb méreteket ölt. A tartalomipar és azon belül különösen a hírmédia kulcsszerepet tölt be az egészséges, demokratikus vitakultúra fenntartásáért vívott küzdelemben. A különböző vélemények és nézőpontok közvetítéséhez a művészi szabadság, valamint a sokszínűségen és szabadságon alapuló médiakörnyezetet egyaránt elengedhetetlen. Segítenek fenntartani a pluralista társadalmat, amelyben a polgárok – többek között a politikai választásokkal kapcsolatban – megalapozott döntéseket képesek hozni.

E transznacionális jellegű kihívások olyan célirányos megközelítést igényelnek Európa részéről, amely optimalizálja az érintett ágazatok potenciálját a munkahelyteremtés, a növekedés és társadalmi befogadás terén, kiterjedve a leghátrányosabb helyzetű és legnehezebben elérhető csoportokra is. Ezek az összes tagállamot érintő, uniós dimenziójú kihívások. Noha a nemzeti szintű intézkedések fontossága vitathatatlan, egy tagállam önmagában nem képes átfogóan kezelni ezt a problémát.

E kezdeményezés célja, hogy a Kreatív Európa program eredményeire építve fokozott erőfeszítéssel dolgozzon a legutóbbi politikai fejlemények összefüggésében kitűzött célok megvalósításán. Az új Kreatív Európa program célja, hogy az ágazat szereplői számára olyan, technológiai és művészi szempontból innovatív, határokon átnyúló európai kezdeményezések kidolgozására biztosítson lehetőséget, amelyek célja az európai művek cseréje, közös megalkotása, koprodukciója és terjesztése, továbbá egy széles és sokrétű közönséghez való eljuttatása. A program fokozottan összpontosít majd az új üzleti modellek kipróbálására, hogy az alkotók optimálisan kiaknázhassák a legjobb digitális technológiák nyújtotta lehetőségeket a kreatív folyamatok és a közönségfejlesztés terén.

Annak érdekében, hogy az Unió reagálni tudjon az egyre élesedő nemzetközi piaci versenyre, az új program a határokon átnyúló partnerségeket és hálózatokat, valamint az új együttműködési modelleket egyaránt támogatni fogja, ezzel ösztönözve Európa kulturális és kreatív ágazatainak fejlesztését. Ez – többek között az európai szereplők nemzetközi jelenlétének elősegítése, valamint a marketing és branding támogatása révén – erősíteni fogja az európai szereplők pozícióját az európai és nemzetközi piacokon. A program a művészek és az ágazatban dolgozó szakemberek kreatív kapacitásainak fejlesztésébe kíván beruházni; e célból lehetőséget biztosít számukra a határokon átnyúló együttműködésre. Támogatni fogja azokat a kezdeményezéseket, amelyek kiszélesítik a kulturális életben részt vevők körét, és ezzel hozzájárulnak egy befogadóbb európai társadalom megteremtéséhez.

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelv további lehetőségeket biztosít majd az európai alkotások népszerűsítésére, de kísérő támogatási intézkedésekre is szükség lesz ahhoz, hogy több külföldön készült európai filmalkotás legyen megtekinthető Európán belül és kívül egyaránt. Az új program válaszokat kíván adni az audiovizuális ágazatot érő, többek között a digitalizáció okozta kihívásokra, a teljes értéklánc mentén támogatva az együttműködést, az alkotás szakaszától kezdve a művek forgalmazásáig és bemutatásáig. Kifejezetten támogatja a nagy terjesztési potenciállal bíró, globális megközelítést alkalmazó projekteket, továbbá a tartalmak valamennyi platformon keresztüli elérését.

Az új program emellett támogatni kívánja azokat a tevékenységeket, amelyek célja az európai hírmédia megerősítése, az újságírói szabadságnak, valamint az újságírói tartalmak sokféleségének és pluralizmusának elősegítése, továbbá a médiatartalmakhoz való, médiaműveltségen alapuló kritikai megközelítés előmozdítása.

Összhang a meglévő szakpolitikai rendelkezésekkel

A kezdeményezés hozzájárul a 27 tagállam és az uniós intézmények által 2017 márciusában megfogalmazott törekvéshez, miszerint egy olyan Uniót kell megteremteni, „melyben a polgárok számára a kulturális és társadalmi fejlődés, valamint a gazdasági növekedés egyre bővülő lehetőségei állnak rendelkezésre [...]. egy, a kulturális örökségünket megőrző és a kultúrák sokféleségét előmozdító Uniót” 1 . Ez a törekvés a 2017. novemberi Göteborgi Csúcstalálkozón is újból elhangzott, és az Európai Tanács is megerősítette 2017 decemberében, kiemelve, hogy a kulturális örökség 2018-as európai éve 2 meghatározó lehetőséget kínál a kulturális örökség társadalmi és gazdasági jelentőségének tudatosabbá tételére.

A kezdeményezés összhangban áll „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című közleménnyel 3 , amelyben a Bizottság kijelentette, hogy „az oktatás és a kultúra lehetőségeinek maradéktalan kiaknázása a tagállamok közös érdeke, hiszen ezek a lehetőségek a munkahelyteremtés, a társadalmi méltányosság és az aktív polgári szerepvállalás mozgatórugói, és egyúttal a maga sokféleségében megmutatkozó európai identitás megtapasztalásának eszközei”.

Végezetül a kezdeményezés figyelembe veszi az EU 2017 szeptemberében elfogadott iparpolitikai stratégiáját 8 , amely felhívta a figyelmet arra, hogy az európai ipart fel kell készíteni a digitális korra, és e célból támogatni kell az innovációt, a kreativitást és a készségfejlesztést, továbbá kedvező környezetet kell kialakítani a vállalkozói tevékenységekhez és a dinamikus kis- és középvállalkozások növekedéséhez.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és programjaival

(1)Szinergia az oktatási és ifjúsági szakpolitikákkal

Az új Erasmus program fontos kiegészítője lesz a Kreatív Európa programnak. Az oktatás, a képzés és az ifjúságügy területén működő intézményeknek és szervezeteknek az Erasmus+ keretében támogatott együttműködése hozzásegíti majd az egyes embereket ahhoz, hogy felvértezzék magukat a társadalmi és gazdasági kihívásokhoz való alkalmazkodáshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, és kiteljesítsék innovációs, kreativitási és vállalkozói lehetőségeiket, különösen a digitális gazdaságon belül. A két program közötti fő kapcsot azok az intézkedések alkotják, amelyek az oktatás kreativitással kapcsolatos aspektusainak megerősítésére és az egyéni kulcskompetenciák fejlesztésére irányulnak. Emellett az Európai Szolidaritási Testület keretében szélesebb körű lehetőségek nyílnak majd azon fiatalok számára, akik a kulturális örökségi helyszínek helyreállításával vagy megőrzésével kívánnak foglalkozni.

(2)Szinergia a Jogok és értékek programmal

A Kreatív Európa és a Jogok és értékek program között – különösen a médiapluralizmus, az európai identitás, értékek és kulturális örökség terén – szoros kapcsolat áll fenn, ami hozzájárul majd a polgárok megerősítéséhez a jogok, az értékek és az egyenlőség előmozdítása és védelme révén, valamint a szerepvállalás, a részvétel és az emlékezés lehetőségeinek megteremtésén keresztül.

(3)Szinergia a foglalkoztatási és szociálpolitikával

A jövőbeli Európai Szociális Alap+ fontos építőköve lesz az emberekbe, a társadalmi kohézióba és az értékekbe való befektetéssel kapcsolatos klaszternek. Az emberi tőkébe való beruházás, valamint az (ifjúsági) foglalkoztatásnak, a szociális innovációnak, a digitális alapkészségek elsajátításának, a migránsok integrációjának és a leginkább rászorulóknak (társadalmi befogadás) a támogatása révén a polgárok szintjén nyújt majd segítséget. Ennek alapján szorosan kapcsolódik a Kreatív Európa program célkitűzéseihez. A kulturális és nyelvi sokszínűség – amelyet a Kreatív Európa program többek között az európai kulturális termékek és audiovizuális alkotások határokon túli forgalmazásának előmozdítása révén kíván támogatni – a befogadó társadalmak fontos ismertetőjegye, amely hozzájárul a kultúrák közötti párbeszédhez. Mi több, a kulturális és kreatív ágazatok versenyképességét erősítve a program új munkahelyek létrehozását is elősegíti ezekben az ágazatokban.

(4)Szinergia a regionális, valamint a város- és vidékfejlesztési szakpolitikákkal

Az Unió regionális, valamint város- és vidékfejlesztési politikái fontos szerepet játszhatnak a kulturális örökség helyreállításának előmozdításában, valamint a kulturális és kreatív iparágak támogatásában. Hasznosításra kerülnek a potenciális szinergiák annak érdekében, hogy fokozható legyen a szóban forgó eszközök és a Kreatív Európa program közötti kiegészítő jelleg, ami segíti az olyan hosszú távú érdemi kulturális beruházási tervekkel kapcsolatos, társaktól való tanulást, amelyek a kreatív iparágakat, a turizmust, a társadalmi befogadást és a kulturális örökség minőségi követelményeken alapuló felújítását célozzák, növelve azok hozzájárulását a regionális és városfejlesztési politikák célkitűzéseihez, és segítve a kulturális projektek pénzügyi önfenntartó képességét.

(5)Szinergia az Egységes piac programmal

(6)Szinergia a Digitális Európa programmal

A Digitális Európa program keretében két kiemelt projekt biztosítja majd a #Digital4Culture stratégia végrehajtásához kapcsolódó tevékenységek folytatását. A kulturális örökség ágazatának digitális átalakulásával foglalkozó kiemelt projekt tovább fogja támogatni a kulturális örökség 2018-as európai éve során elindított európai kezdeményezést. A program digitális készségekre összpontosító része szinergiákat mutat fel az olyan területekkel, mint a médiaműveltség és a filmoktatás.

(7)Szinergia az EU kutatási és innovációs programjával

Az erőforrásoknak a legújabb technológiák alkalmazása és új tudományos megközelítések ösztönzése érdekében történő egyesítése rendkívüli mértékben elősegítheti a kulturális örökség megértését, megőrzését és népszerűsítését. Meg kell erősíteni a lehetséges szinergiákat annak érdekében, hogy fokozható legyen a szóban forgó eszközök és a Kreatív Európa program közötti kiegészítő jelleg, aminek révén a kulturális és kreatív ágazatok teljes mértékben hasznosíthatják majd az európai kutatás fejlesztéseit.

A Horizont Európa programon belül a befogadó, reziliens és biztonságos társadalmakra vonatkozó klaszter olyan IKT-technológiák kifejlesztésére irányuló kutatási és innovációs tevékenységeket foglal magában, amelyek a tárgyi és szellemi kulturális örökség digitalizálását és megőrzését célozzák.

(8)Szinergia az EU külső tevékenységét érintő szakpolitikákkal

A KULTÚRA ág keretében sor kerül majd az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezésre vonatkozó, harmadik országoknak szóló megfigyelői és egyéb csereprogramok tesztelésére, illetve a tervek között szerepelnek a következők: a hálózatokkal és platformokkal kapcsolatos programok és az uniós kulturális díjakért megrendezett versenyek korlátozott keretek között történő megnyitása harmadik országok előtt, a harmadik országbeli partnereknek az uniós székhelyű szervezetek által irányított projektekbe történő bevonását előmozdító ösztönzők kidolgozása, valamint az uniós tagállamokon kívüli, stratégiai szempontból jelentős piacokra és fesztiválokra irányuló olyan promóciós tevékenységek támogatása, amelyekhez nincsenek hozzárendelve külön költségvetési források.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Amint azt a 2014–2020-as időszakra szóló Kreatív Európa program is igazolta, a legfőbb uniós hozzáadott értéket a program erőteljes transznacionális vetülete adja. A félidős értékelés szerint a program célkitűzései és prioritásai összességében koherensek, és kiegészítik a nemzeti politikákat és programokat, tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét.

A Kreatív Európa program többoldalú nemzetközi megközelítése révén olyan egyedi lehetőségeket biztosít, amelyekkel a nemzeti finanszírozású rendszerek ritkán vetekedhetnek, mivel utóbbiak fokozottan a hazai tevékenységekre és – kisebb arányban – a kétoldalú nemzetközi együttműködési projektekre összpontosítanak. Ezt a többoldalú transznacionális szemléletet, amely a Kreatív Európa megkülönböztető jegye, az ágazat szereplői és a kedvezményezettek egyaránt nagyra értékelik. Csupán kevés olyan nemzetközi alap létezik, amely nemzetközi együttműködési projekteket támogat a kulturális és kreatív ágazatokban, és ezek az alapok mind lényegesen kisebb léptékűek.

A program uniós hozzáadott értékét a következők adják:

·A kulturális és kreatív alkotások – különösen az audiovizuális alkotások – országokon átívelő forgalma, amelyek így szélesebb és sokrétűbb közönségekhez jutnak el az Unió határain belül és kívül, és Európa sokféleségét tükrözik;

·Az uniós támogatással elérhető méretgazdaságosság és kritikus tömeg, amelyek révén további pénzforrások válhatnak hozzáférhetővé; a programok kedvezményezettjei jó hírnevet szerezhetnek maguknak, ami növeli a partnerek és pénzügyi közvetítők potenciális érdeklődését és bizalmát a támogatandó projektek iránt, megkönnyítve a kiegészítő finanszírozáshoz való hozzáférést; olyan európai hálózatok és határokon átnyúló partnerségek létrehozása, amelyek a Kreatív Európa legfontosabb és leghosszabb távon ható, a szereplők képességeit összességében támogató szerkezeti elemei lesznek;

·A transznacionális hálózatok a kulturális és kreatív szereplők képességeit is növelik, általánosságban és különösen a réspiaci területeken, valamint azokban a tagállamokban, amelyek a szóban forgó képességek tekintetében alacsonyabb potenciállal bírnak;

·A kulturális és kreatív szereplők határokon átnyúló, eredményorientált mobilitása elősegíti a készségfejlesztést és erősíti az ágazati kapacitásokat;

·A kulturális és kreatív szervezetek kockázatainak csökkentése, ami lehetővé teszi számukra, hogy európai léptékű projektekben vegyenek részt, és ezzel általános gazdasági helyzetüket javítja;

·A program erőteljes társadalmi vetülettel bír; a kulturális és nyelvi sokszínűség, a művészi és alkotói szabadság, valamint a szabadságon, pluralizmuson és sokféleségen alapuló médiakörnyezet kialakításának támogatásával hozzájárul Európa társadalmi jóllétének és a közös európai identitástudatnak a megteremtéséhez;

·A nemzeti szintű filmtámogatási rendszerek elsősorban a filmgyártásra fókuszálnak, míg az uniós támogatások főként a „bemeneti” oldal tevékenységeire (képzés, fejlesztés), vagy a „kimeneti” tevékenységekre (terjesztés, promóció, kiállítások) irányulnak, azzal a céllal, hogy biztosítsák az európai alkotások sikeresebb nemzetközi terjesztését. Ezzel a program támogatja az audiovizuális médiaszolgáltatások szabad forgalmát az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben előirányzottak szerint.

Arányosság

A jogi aktus típusának megválasztása

3.A VISSZAMENŐLEGES ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A jelenleg hatályban lévő jogszabályok visszamenőleges értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A Kreatív Európa program időközi értékelése és a három elődprogram – Kultúra, MEDIA 2007 és MEDIA Mundus – utólagos értékelése az Európai Bizottság 2016. évi megbízása alapján 2016 májusa és 2017 augusztusa között készült el. A Kreatív Európa és az elődprogramok értékelése a következő célokra összpontosított:

·a Kreatív Európa és az elődprogramok relevanciájának, koherenciájának, eredményességének, hatékonyságának, fenntarthatóságának és uniós hozzáadott értékének vizsgálata;

·a Kreatív Európa program hozzájárulása az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez, valamint a Bizottság új prioritásaihoz és az ágazati stratégiákhoz;

·a hosszú távú eredményeknek és az elődprogramok hatásainak az értékelése.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Nyilvános konzultáció az értékek és a mobilitás területéhez tartozó uniós alapokról

Az értékek és a mobilitás területéhez tartozó uniós alapokról folytatott nyilvános konzultáció célja az volt, hogy a Bizottság megismerje az érdekeltek véleményét arról, hogy miképpen lehetne minden egyes eurót az uniós költségvetésből a lehető legjobban felhasználni. A jelenlegi pénzügyi programok értékelése kapcsán már több szakpolitikai területen is sor került hasonló konzultációkra, amelyek során a Bizottság többek között a programok teljesítményét és a jövőbeli kihívásokat vizsgálta.

Íme néhány a főbb eredmények közül:

(1)A válaszadók szerint „az európai identitás és a közös értékek előmozdítása”, valamint „a jogok és az egyenlőség előmozdítása” a szóban forgó programok keretében megoldandó, fontos közös szakpolitikai kihívást jelent. A Kreatív Európa program vonatkozásában a gazdasági kihívások és a kulturális sokféleség lényegesebb tényezők, mint „a társadalmi befogadás és a méltányosság előmozdítása”.

(2)„Az innováció támogatására”, „az európai kulturális sokféleség és kulturális örökség támogatására”, valamint „az európai identitás és a közös értékek előmozdítására” irányuló szakpolitikák a válaszadók több mint fele szerint teljes mértékben, illetve elég jól kezelik a kihívásokat. Emellett a Kreatív Európa programban érintett válaszadók 9 52 %-a gondolja úgy, hogy „az európai kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítésére” irányuló szakpolitika teljes mértékben vagy elég jól kezeli a kihívásokat.

(3)A fenti uniós programok keretében valamilyen jellegű tapasztalatot szerzett válaszadók mintegy 80 %-a egyetért azzal a kijelentéssel, hogy e programok jelentős vagy kellő mértékű hozzáadott értéket jelentenek a tagállamok által nemzeti, regionális és/vagy helyi szinten megvalósított eredményekhez képest.

(4)A válaszadók által meghatározott fő akadályok, amelyek meggátolhatják, hogy a jelenlegi programok/alapok elérjék céljukat, az érintett programtól függetlenül nagyon hasonlóak: „a programok költségvetésének hiánya, ami nem teszi lehetővé a kereslet kielégítését”, „a kis méretű érdekelt feleknek nem elegendő mértékben nyújtott támogatás”, „az első alkalommal kérelmezőknek nyújtott támogatás hiánya” – ez a három fő akadály.

(5)A legalább egy uniós program keretében valamilyen tapasztalattal rendelkező válaszadók egyetértenek azzal, hogy „az egyszerűbb pályázati űrlapok használata”, „a strukturált hálózatok és partnerségek megkönnyítése”, „az egyszerre több ágazatot érintő fellépések finanszírozásának megkönnyítése”, valamint „a különböző programok/alapok közötti koordináció javítása” a fő lépések a kedvezményezettek adminisztratív terheinek egyszerűsítése és csökkentése érdekében.

Egyéb nyilvános konzultációk

Külső szakvélemény

(1)az európai kulturális sokféleségre és kulturális örökségre egyre nagyobb nyomás nehezedik, és ehhez társul a harmadik országokból – különösen az Egyesült Államokból – származó alkotások egyre nagyobb dominanciája és forgalma;

(2)az európai alkotások forgalma nem kielégítő, és azok túl kis közönséghez jutnak el;

(3)a kulturális és kreatív ágazatok versenyképessége nem kielégítő és tartós;

(4)nincs elegendő képzési és mobilitási lehetőség a művészek és a kreatív szakemberek számára;

(5)az európai kultúra nemzetközi dimenziója nem kielégítő;

(6)nehézségek tapasztalhatók a művek közönséghez való eljuttatása és a társadalmi befogadás biztosítása terén;

(7)nem megfelelő a digitális átálláshoz való alkalmazkodás és az arra való felkészültség szintje;

(8)hiányoznak a lehetőségek a szakemberek kapacitásépítése és az egyének szakmai továbbfejlődése terén;

(9)az egyre integráltabb digitális egységes piacon az audiovizuális ágazat sajátos kihívásokkal szembesül;

(10)ágazatspecifikus kihívások merülnek fel, különösen a zeneipar, a könyvkiadási és -értékesítési ágazat, valamint az építészet és a kulturális örökség ágazata számára.

Hatásvizsgálat

A „Kreatív Európa”, a „Jogok és értékek”, valamint a „Jogérvényesülés” programok támogatására hatásvizsgálat készült. Noha a Bizottság úgy döntött, hogy a munkát két különálló program keretében célszerű folytatni, az egyesített hatásvizsgálat eredményei mérvadóak maradnak, és a Kultúra és MEDIA alprogramra egyaránt alkalmazandók.

A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2018. április 20-án pozitív véleményt adott a hatásvizsgálatról. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy jobban ki kell fejteni az értékelés megállapításai, az érdekeltek észrevételei, a különböző célkitűzések és a program felépítésének megindokolása közötti összefüggéseket. A vélemény szerint emellett további garanciákra van szükség annak biztosítására, hogy a nyomonkövetési és értékelési keret a program sikerességére vonatkozóan szilárd és objektív értékelésre nyújtson lehetőséget.

E kezdeményezés figyelembe veszi a Testület észrevételeit. A kezdeményezés a meglévő Kreatív Európa program felépítésén alapul, és jobban tekintetbe veszi az érdekeltek visszajelzéseit. Így például egy, a méretezhetőség növelését felvető kérésre reagálva az új MEDIA ág lehetőséget teremt majd az audiovizuális értéklánc különböző területeit összekapcsoló összehangolt tevékenységek kidolgozására.

Emellett megfelelő hatásmutatók és teljesítménymutatók kerülnek bevezetésre a teljes program jobb nyomon követésének és értékelésének biztosítására.

Egyszerűsítés

A jövőbeli program a jelenlegi Kreatív Európa programhoz képest az alábbiak révén egyszerűsödik:

·Nagyobb rugalmasságot fog biztosítani annak érdekében, hogy a munkaprogramok jobban reagálhassanak az előre nem látható körülményekre, illetve az új technológiai vagy társadalmi fejleményekre, és jutalmazhassák a jó teljesítményt;

·A partnerségi keretmegállapodások és lépcsőzetes támogatások fokozott alkalmazása nagyobb hatékonyságot és eredményességet fog biztosítani, és pénzügyi stabilitást és könnyebb hozzáférést biztosít a kisebb ágazati szereplők számára; Tovább erősíti a projektek megvalósítási szakaszában eddig sikeresen megvalósult tapasztalatcserét és e csere eredményeinek terjesztését;

·A MEDIA ág ösztönzőket vezet be, amelyek mindenekelőtt a szélesebb közönséghez való eljutás képességéhez kapcsolódnak (pl. nagy bevételt hozó audiovizuális projektek);

·A zenei ágazat jövőbeli tevékenységei és a fordítással kapcsolatos program keretében többek között a piaci sikert és a közönségfejlesztési erőfeszítéseket jutalmazó odaítélési szempontokat fognak alkalmazni;

·Hatékony átmeneti intézkedések kerülnek kidolgozásra, amelyek megkönnyítik majd az új programhoz való csatlakozást a korábbi, 2014–2020 közötti időszakra szóló Kreatív Európa programhoz társult harmadik országok számára;

·A program iránymutatásai jobb érthetőségre törekednek majd, a folyamatok és eljárások során rendszerszinten e-űrlapok és e-jelentések kerülnek bevezetésre, a jelentéstételi követelmények pedig enyhébbek lesznek. Következetes szabályrendszer kerül majd bevezetésre (egységes szabálykönyv), amely egyúttal teret hagy az adott esetben szükséges differenciált megközelítéseknek is.

Más programok már sikeresen bevezettek olyan fontos egyszerűsítő intézkedéseket, mint az egyösszegű átalányok, az egységköltségek és a százalékos átalányok; ezeket az új Kreatív Európa program keretében is be lehetne vezetni. A kulturális ágazat sajátossága és a támogatott tevékenységek egyedi jellege miatt az egyösszegű és a százalékos átalányok kiszámítása és alkalmazása problémát okoz (a műfordítással kapcsolatos programon kívül), azonban a számítás alapjának egyszerűsítésével – amennyiben erre lehetőség van – csökkenthetők lennének a kedvezményezettek adminisztratív terhei. A MEDIA program a pénzgazdálkodás egyszerűsítése érdekében a megfelelő esetekben továbbra is egyösszegű átalányokat fog alkalmazni. Az egyösszegű átalányok kiszámításának módszertana rendszeres nyomon követést ír elő, amely biztosítja az összegeknek a tényleges költségekkel való összehangolását.

Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A meglévő finanszírozási programok végrehajtása – a hírmédiát érintő tevékenységek kivételével – elsősorban az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) közvetlen irányítása alatt történik, mivel ez költséghatékony módszer, amint azt a félidős értékelés is megerősíti. Az eddigi értékelések alapján nincs szükség az irányítási módszer megváltoztatására.

·A MEDIA végrehajtását is egyszerűsítik és gyorsítják, például a kedvezményezettek csoportosításával és az alapul szolgáló támogatási szerződések és fizetési műveletek számának csökkentésével. A MEDIA költségvetésének 30 %-át kitevő terjesztési programok jelenleg zajló észszerűsítésére alapozva az a cél, hogy a MEDIA tranzakcióinak száma összességében 30 %-kal csökkenjen, ami leszorítja az adminisztratív költségeket és növeli a program hatékonyságát.

·A kulturális és kreatív ágazatokban működő kkv-k számára garanciát és szükség esetén sajáttőke-beruházás típusú támogatást biztosító pénzügyi eszközök végrehajtása az InvestEU alap közvetett irányítása alatt, a végreható partnerekkel kötött hozzájárulási megállapodások keretében történik majd, a költségvetési rendeletnek megfelelően.

Az értékelésekre a 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 11 (22) és (23) bekezdésének megfelelően kerül majd sor, amelyben a három intézmény megerősítette, hogy a hatályos joganyagra és szakpolitikákra vonatkozó értékeléseknek kell képezniük a további intézkedési lehetőségek hatásvizsgálatainak alapját. Az értékelés megvizsgálja a program helyszínre gyakorolt hatásait; ez programmutatók/-célkitűzések vizsgálata alapján és egy részletes elemzés segítségével történik majd, mely elemzés azt vizsgálja, hogy milyen mértékben tekinthető a program relevánsnak, hatékonynak, eredményesnek, megfelelő uniós hozzáadott értéket teremt-e, és összhangban áll-e az egyéb uniós szakpolitikákkal. Az értékelések összegzik majd a levont tanulságokat, hogy azok segítségével azonosíthatók legyenek a hiányosságok/problémák, valamint a tevékenységek vagy eredményeik további optimalizálását szolgáló lehetőségek, és azok haszna/hatása maximalizálható legyen. A nyomon követés és értékelés alapját a 2014–2020 közötti időszakra szóló Kreatív Európa programra vonatkozóan kidolgozott és felülvizsgált teljesítményellenőrzési keretrendszer adja majd. A nyomon követés és értékelés keretében a projektek és a kedvezményezettek (e-űrlapok és e-jelentések útján összegyűjtött) adatai további, az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézettől vagy célzott tanulmányokból származó kapcsolódó információkkal egészülnek majd ki. Az egyes programágakra vonatkozó, reálisan rendelkezésre álló információkat mutatók fogják tükrözni. A program nyomon követése kétféleképpen, folyamatosan és előre tervezett ütemezéssel történik majd (az előbbi az előre nem látható eseményekre vagy a kivételes szükségletekre való, időben történő válaszadás érdekében, az utóbbi pedig a kulcsfontosságú eseményekről – pályázati felhívások, projektértékelések, koordinációs vagy terjesztési célú események – való jelentéskészítés céljából történik). A nyomon követés eredményei ezt követően a következők elkészítésénél kerülnek felhasználásra:

·éves nyomonkövetési jelentés, amely áttekintést nyújt a program célkitűzéseinek megvalósítása terén elért előrehaladásról;

·félidős értékelés (amelyet legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni);

·végső értékelés, amelyet legkésőbb két évvel a programozási időszak végét követően kell elvégezni.

Ezeket a visszamenőleges értékeléseket a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások legutóbbi alkalmazandó változatával összhangban kell elvégezni (annak eszköztárára és a legjobb gyakorlatokra is támaszkodva); az értékelések során a fő programmutatók/-célkitűzések mentén megvizsgálják a program teljesítményét, valamint egy részletes elemzés segítségével azt, hogy milyen mértékben tekinthető a program relevánsnak, hatékonynak, eredményesnek, megfelelő uniós hozzáadott értéket teremt-e, és összhangban áll-e az egyéb uniós szakpolitikákkal. Az értékelések ajánlásokat is tartalmaznak majd, amelyek az azonosított hiányosságokkal/problémákkal foglalkoznak, vagy lehetőségeket vázolnak fel a tevékenységek vagy eredményeik további optimalizálására és a haszon/hatás maximalizálására.

A fő nyomonkövetési és értékelő jelentések, valamint a fő programmutatókra vonatkozó nyilvános eredménytábla útján rendszeres jelentéstételre kerül majd sor az Európai Parlament és a Tanács, valamint minden releváns uniós intézmény felé.

A következő programozási időszak tekintetében központilag készülő költség-haszon elemzés eredményétől függően a program jelentős részét valószínűleg az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség fogja végrehajtani, a programért felelős főigazgatóságok felügyelete alatt.

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

2018/0190 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozásáról és az 1295/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 167. cikke (5) bekezdésére és 173. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 13 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 14 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A kultúra, a kulturális örökség és a kulturális sokszínűség kulturális, környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt jelentős értéket képvisel, amelyet ösztönözni és támogatni kell. A 2017. március 25-i Római Nyilatkozat és a 2017. decemberi Európai Tanács kimondta, hogy az oktatás és a kultúra alapvető jelentőséggel bír a befogadó és összetartó társadalmak kialakítása, valamint Európa versenyképességének megőrzése szempontjából.

(2)Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartája – mely ugyanolyan jogi erővel bír, mint a szerződések (az EUSZ 6. cikke) – a benne foglalt jogok, szabadságok és alapelvek útján még inkább megerősítette és rögzítette.

(3)Az EUSZ 3. cikke kimondja, hogy az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása, és hogy – egyebek mellett – az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását.

(4)Az új kulturális menetrendről szóló bizottsági közlemény 15 pontosabban is meghatározza az Unió által a kulturális és kreatív ágazatokban követendő célkitűzéseket. Ezek közé tartozik a kultúrában és a kulturális sokszínűségben rejlő lehetőségek kiaknázása a társadalom kohéziójának és jóllétének biztosítása érdekében, a kulturális és kreatív ágazatok határokon átnyúló dimenziójának erősítése, növekedési lehetőségeik ösztönzése, a kultúraalapú kreativitás támogatása az oktatás és az innováció terén, illetve a munkahelyteremtés és a növekedés biztosítás érdekében, továbbá a nemzetközi kulturális kapcsolatok megerősítése. Ennek az új kulturális menetrendnek a végrehajtását kell elősegítenie a Kreatív Európa programnak, a többi uniós programmal együtt. Ez összhangban áll a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005-ös UNESCO-egyezménnyel is, amely 2007. március 18-án lépett hatályba, és amelynek az Unió is részes fele.

(5)Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő és stabil kulturális és kreatív ágazatok, amelyek széles és sokrétű közönségeknek szóló művek megalkotására, gyártására és terjesztésére képesek. Ez javítja üzleti lehetőségeiket, és hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. Mi több, a kreativitás ösztönzése az ipari értékláncokon belül is hozzájárul a versenyképesség és az innovációs képesség fokozásához. A közelmúltban elért eredmények ellenére az európai kulturális és kreatív piac továbbra is széttagolódik a nemzeti és nyelvi határvonalak mentén, ezért a kulturális és kreatív ágazatok nem képesek teljes körűen kiaknázni az európai egységes piac – és főként a digitális egységes piac – előnyeit.

(6)A programnak figyelembe kell vennie a kulturális és kreatív ágazatok kettős jellegét, elismerve egyrészt a kultúra önmagáért való és művészi értékét, másrészt pedig ezen ágazatok gazdasági értékét, beleértve a növekedéshez, a versenyképességhez, a kreativitáshoz és az innovációhoz való, tágabb értelemben vett hozzájárulásukat. Mindez erős európai kulturális és kreatív ágazatokat és mindenekelőtt élénk audiovizuális iparágat feltételez, mivel utóbbi képes a széles közönségek megszólítására, és nagy gazdasági jelentőséggel bír a többi kreatív ágazat és a kulturális turizmus szempontjából is. A gyökeres digitális változások, például a médiatartalmak előállításában, terjesztésében és fogyasztásában végbement átalakulás, valamint a globális tartalomszolgáltató platformok egyre erősödő piaci pozíciója miatt ugyanakkor még élesebbé vált a verseny a globális audiovizuális piacokon. Ezért szükség van az európai iparágnak nyújtott támogatás fokozására.

(7)Ahhoz, hogy a program hatékony legyen, figyelembe kell vennie a különböző ágazatok sajátosságait, a különböző célcsoportokat és azok egyedi szükségleteit; ennek érdekében az audiovizuális ágazatra összpontosító ágon, az egyéb kulturális és kreatív ágazatokkal foglalkozó ágon és a szektorközi ágon belül kidolgozandó egyedi megközelítésekre van szükség.

(8)A szektorközi ág lehetőséget nyújt az egyes kulturális és kreatív ágazatok közötti együttműködési potenciál kiaknázására. A közös keresztirányú megközelítés előnyöket hoz mind a tudástranszfer, mind az igazgatási hatékonyságnövekedés tekintetében.

(9)Az audiovizuális ágazatban a digitális egységes piacra vonatkozó uniós szakpolitikákat kísérő uniós beavatkozásra van szükség. Ezen intézkedésekhez tartozik mindenekelőtt a szerzői jogi keret korszerűsítése, a műsorszolgáltató szervezetek online közvetítéseiről szóló rendeletre vonatkozó javaslat 16 és a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítására irányuló javaslat 17 . Az intézkedések bővíteni kívánják az európai audiovizuális ágazati szereplők lehetőségeit az olyan alkotások finanszírozása, gyártása és terjesztése terén, amelyek láthatósága a különböző kommunikációs csatornákon megfelelő mértékben biztosítható (pl. a televíziós csatornákon, filmszínházakban vagy online videotékákban), és amelyek a közönség érdeklődésére tarthatnak számot egy Európán belüli és azon túlnyúló, nyitottabbá váló versenypiacon. Annak érdekében, hogy reagálhassunk az elmúlt évek piaci fejleményeire és azon belül is arra a tényre, hogy a globális tartalomszolgáltató platformok pozíciója erősebb a hagyományosan európai alkotások gyártásába befektető nemzeti műsorszolgáltatókénál, fokozni kell a megfelelő támogatásokat.

(10)A Kreatív Európa keretében végrehajtott különleges intézkedések – úgymint az Európai Örökség cím, az Európai Örökség Napok, a kortárs zene, a rock- és popzene, az irodalom, a kulturális örökség és az építészet terén kiosztott európai díjak és az Európa Kulturális Fővárosa program – európai polgárok millióit szólították meg közvetlenül, és az európai kulturális szakpolitikák társadalmi és gazdasági hasznáról tettek tanúságot, ezért továbbvitelükre, és lehetőség szerint kibővítésükre van szükség.

(11)A kultúra kulcsfontosságú tényező a befogadó és összetartó közösségek erősítésében. A migrációs nyomás kontextusában a kultúra lényeges szerepet tölt be a migránsok beilleszkedésében: segít abban, hogy ezek az emberek a befogadó társadalom részének érezzék magukat, és jó kapcsolatot alakíthassanak ki az őket körülvevő új közösséggel.

(12)A művészi szabadság a pezsgő kulturális és kreatív ágazatok lényegi eleme, így a hírmédiáé is. A pluralizmuson alapuló médiakörnyezet megteremtése érdekében a programnak támogatnia kell az audiovizuális és a kiadói ágazat közötti összekapcsolódásokat és együttműködést.

(13)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. és 10. cikkének megfelelően a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések általános érvényesítését, és adott esetben a nemek egyensúlyát biztosító megfelelő szempontokat kell meghatároznia.

(14)„A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé” című, az Európai Parlament 2017. július 5-i állásfoglalása 18 által támogatott közös közleménynek megfelelően e programnak el kell ismernie a kultúra jelentőségét a nemzetközi kapcsolatok ápolásában és az európai értékek népszerűsítésében, és e célból egyedi és célirányos, az Unió globális szinten gyakorolt hatását egyértelműen érvényesítő intézkedéseket kell bevezetnie.

(15)„A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című, 2014. július 22-i bizottsági közleménnyel 19 összhangban a megfelelő szakpolitikák és eszközök feladata, hogy az európai kulturális örökségből hosszú távon és fenntartható módon hozzák felszínre az értékeket, és megvalósítsák ezen örökség megóvásának, valorizációjának és támogatásának integráltabb megközelítését.

(16)A „Beruházás az intelligens, innovatív és fenntartható iparba – Az Európai Unió megújított iparpolitikai stratégiája” című, 2017. szeptember 13-i bizottsági közlemény 20 alapján a jövőbeni fellépéseknek hozzá kell járulniuk a kreativitás, a formatervezés és a csúcstechnológiák integrálásához, hogy új ipari értékláncok jöjjenek létre, a hagyományos iparágak versenyképessége pedig újra megerősödjön.

(17)A programnak – bizonyos feltételek mellett – nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban részes országok, az előcsatlakozási stratégia keretében támogatásban részesülő csatlakozó országok, a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok, továbbá az európai szomszédságpolitika alá tartozó országok és az Unió stratégiai partnerei előtt.

(18)Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. Más jogi eszközök alapján harmadik országok is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

(19)A program keretében támogatni kell az Unió és a nemzetközi szervezetek, például az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), az Európa Tanács (az Eurimages és az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és a Szellemi Tulajdon Világszervezete közötti együttműködést. A programnak emellett támogatnia kell a fenntartható fejlesztési célok megvalósításával kapcsolatos, különösen a kulturális dimenziót érintő uniós kötelezettségvállalásokat 21 . Az audiovizuális területen a programnak biztosítania kell, hogy az Unió hozzájáruljon az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet munkájához. Tekintettel az éghajlatváltozás okozta problémák megoldásának szükségességére, és összhangban azzal, hogy az EU elkötelezte magát az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljai és a Párizsi Megállapodás végrehajtása mellett, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz az átfogó célkitűzéshez, hogy az uniós költségvetési kiadások 25 %-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. A Bizottság a program előkészítése és végrehajtása során meg fogja határozni a releváns intézkedéseket, majd újraértékeli azokat a vonatkozó értékelési és felülvizsgálati eljárások keretében.

(20)Az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az uniós költségvetés védelmére vonatkozó szabályokat is érintik, mivel a jogállamiság elvének tiszteletben tartása alapvető előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(21)Az Európai Filmakadémia létrehozása óta egyedülálló szakértelmet halmozott fel, és egyedülálló pozícióval rendelkezik a filmkészítők és filmes szakemberek páneurópai közösségének létrehozásához, hozzájárulva az európai filmek nemzeti határokon túli népszerűsítéséhez és terjesztéséhez, valamint egy valóban európai közönség kialakulásához. Ezért közvetlen uniós támogatásban kell részesíteni.

(22)Az Európai Unió Ifjúsági Zenekara megalakulása óta egyedülálló szakértelmet halmozott fel a kultúrák közötti párbeszéd, a kölcsönös tisztelet és a kultúra általi megértés előmozdításában. Az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának sajátossága abban áll, hogy egy kulturális határokon átívelő európai zenekar, amelyet olyan fiatal zenészek alkotnak, akiket szigorú, az egyes tagállamokban évente megrendezett meghallgatási eljárás keretében, komoly művészi kritériumok alapján választanak ki. Ezért közvetlen uniós támogatásban kell részesíteni.

(23)Azokat a kulturális és kreatív ágazatokban működő, kiterjedt európai földrajzi területet lefedő szervezeteket, amelyek tevékenységük keretében közvetlenül az Unió polgárai számára nyújtanak kulturális szolgáltatásokat, és amelyek ezért közvetlen hatással lehetnek az európai identitástudatra, uniós támogatásban kell részesíteni.

(24)Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi fellépés és tevékenység európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységét, ugyanakkor pedig törekedni kell az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programokkal és az olyan horizontális szakpolitikákkal való következetességre, kiegészítő jellegre és szinergiákra, mint az uniós versenypolitika.

(25)A pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, kerülve az intézkedések megkettőzését vagy a magánfinanszírozás kiszorítását, illetve a torzított versenyt a belső piacon. Az intézkedéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük.

(26)A kulturális és kreatív ágazatok előtt álló egyik legnagyobb kihívás a tevékenységük kiterjesztéséhez, fenntartásához vagy a versenyképességük növeléséhez, illetve tevékenységeik nemzetközivé tételéhez szükséges finanszírozáshoz való hozzáférés. E program szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához az InvestEU Alap szakpolitikai keretében (kereteiben) nyújtott finanszírozási eszközöknek és költségvetési garanciáknak is hozzá kell járulniuk.

(27)Tekintettel a program konkrét fellépéseinek keretében benyújtott javaslatok értékeléséhez szükséges technikai szakértelemre, rendelkezni kell arról, hogy adott esetben külső szakértőkből álló értékelő bizottságokat lehet felállítani.

(28)A programnak reálisan megvalósítható és könnyen kezelhető teljesítménymutató-rendszerrel kell rendelkeznie, amely folyamatosan nyomon követi és ellenőrzi a program teljesítményét. A program és a hozzá kapcsolódó intézkedések ellenőrzésének, valamint a tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeknek a program három ágára kell épülniük.

(29)Ez a rendelet meghatározza a Kreatív Európa program pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 22 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(30)Az említett programra az (EU, Euratom) […] rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására, többek között a vissza nem térítendő támogatásokra – ideértve a harmadik személyeknek nyújtott támogatásokat, a pénzdíjakat, a közbeszerzéseket, a finanszírozási eszközöket és a költségvetési garanciákat – vonatkozó szabályokat.

(31)A rendeletben szereplő finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni a tevékenységek konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Mérlegelni kell többek között az egyösszegű átalányok, az átalányfinanszírozás vagy az egységköltségek alkalmazását, valamint a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említett költségekhez nem kapcsolódó finanszírozási formákat.

(32)A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 23 , a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel 24 , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 25 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel 26 összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv 27 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményt. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(33)A 2013/755/EU tanácsi határozat 28 94. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(34)E rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 15. cikkben és a II. mellékletben meghatározott mutatók tekintetében. A Bizottságnak az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat kell folytatnia, többek között szakértői szinten. Ezeket a konzultációkat a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban meghatározott elvekkel összhangban kell folytatni. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(35)A program zökkenőmentes végrehajtásának biztosítása érdekében azok a költségek, amelyek a finanszírozási kérelem benyújtása előtt merülnek fel a kedvezményezettnél – különös tekintettel a szellemitulajdon-jogokhoz kapcsolódó költségekre – támogathatónak tekinthetők, feltéve, hogy azok közvetlenül kapcsolódnak a támogatott tevékenységek végrehajtásához.

(36)A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők a program tényleges hatásai.

(37)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy elfogadja a munkaprogramokat. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 29 megfelelően kell gyakorolni. Gondoskodni kell az elődprogram megfelelő lezárásáról, különös tekintettel az irányítására vonatkozó többéves megállapodások – úgymint a technikai és adminisztratív segítségnyújtás finanszírozása – további fenntartására. A technikai és adminisztratív segítségnyújtásnak [2021. január 1]-jétől szükség esetén biztosítania kell az elődprogramok keretében [2020. december 31]-ig le nem zárult fellépések irányítását.

(38)Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és elveket. E rendelet különösen törekszik arra, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa a nők és a férfiak egyenlő bánásmódhoz való jogát, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésmentességhez való jogot, és hogy előmozdítsa az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. és 23. cikkét. Összhangban van továbbá a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel.

(39)Mivel e rendelet célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ugyanakkor azok a támogatott mobilitási és együttműködési tevékenységek transznacionális jellege, jelentős mértéke és kiterjedt földrajzi hatálya, a tanulási célú mobilitás hozzáférhetőségére és általában véve az uniós integrációra gyakorolt hatásaik, valamint erős nemzetközi vetületeik okán uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket.

(40)A 1295/2013/EU rendeletet ennek megfelelően [2021. január 1]-jei hatállyal hatályon kívül kell helyezni.

(41)A program alapján nyújtott finanszírozás folytonosságának biztosítása érdekében e rendeletet [2021. január 1]-jétől kell alkalmazni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet
Általános rendelkezések

1. cikk
Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a Kreatív Európa programot (a továbbiakban: a program).

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének 6. pontja szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

2.„kulturális és kreatív ágazatok”: minden olyan ágazat, amelyek tevékenysége kulturális értékeken vagy művészi és más egyéni vagy kollektív kifejezésmódon alapul. Ezek a tevékenységek magukban foglalhatják a kulturális, művészi vagy másfajta kreatív kifejezésmódot megtestesítő termékek és szolgáltatások megtervezését, létrehozását, gyártását, terjesztését és megőrzését, valamint a kapcsolódó tevékenységeket, például oktatást vagy irányítást. Rendelkeznek azzal a potenciállal, hogy ösztönözzék az innovációt és különösen a szellemi tulajdonnal összefüggő munkahelyteremtést. Ezek az ágazatok magukban foglalják az építészetet, az archívumokat, a könyvtárakat és múzeumokat, az iparművészetet, az audiovizuális ágazatot (ideértve a filmeket, a televíziós alkotásokat, a videojátékokat és a multimédiát), a tárgyi és a szellemi kulturális örökséget, a designt (beleértve a divattervezést), a fesztiválokat, a zenét, az irodalmat, az előadóművészetet, a kiadói tevékenységet, a rádiót és a képzőművészetet;

3.„kis- és középvállalkozások (kkv-k)”: bármely olyan mikro-, kis- és középvállalkozás, amely megfelel a 2003/361/EK bizottsági ajánlás meghatározásának 30 ;

4.„jogalany”: minden olyan természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve a költségvetési rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

5.„kiválósági pecsét”: a Kreatív Európa programhoz benyújtott azon projekteknek odaítélt minőségi védjegy, amelyek megérdemlik ugyan a támogatást, azonban a költségvetési korlátok miatt mégsem kapnak. A védjegy elismeri a javaslat értékét, és támogatást nyújt az alternatív finanszírozási lehetőségek felkutatásában.

3. cikk
A program célkitűzései

(1)A program általános célkitűzései a következők:

a)a kulturális és nyelvi sokféleség és örökség terén folytatott európai együttműködés előmozdítása;

b)a kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének növelése, különös tekintettel az audiovizuális ágazatra.

(2)A program egyedi célkitűzései a következők:

a)az európai szintű együttműködés gazdasági, társadalmi és külső dimenziójának erősítése az európai kulturális sokszínűség és Európa kulturális örökségének fejlesztése és előmozdítása céljából, valamint az európai kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének fokozása és a nemzetközi kulturális kapcsolatok megerősítése;

b)az európai audiovizuális ágazat versenyképességének és méretezhetőségének javítása;

c)a program valamennyi ágát támogató szakpolitikai együttműködés és innovatív tevékenységek előmozdítása, ideértve a sokszínűségen és pluralizmuson alapuló médiakörnyezetet, a médiaműveltséget és a társadalmi befogadást.

(3)A program a következő ágakból áll:

a)„KULTÚRA”: az audiovizuális ágazaton kívül minden más kulturális és kreatív ágazatot lefed;

b)„MEDIA”: az audiovizuális ágazatot fedi le;

c)„SZEKTORKÖZI KULTURÁLIS-KREATÍV ÁG”: az összes kulturális és kreatív szektort érintő tevékenységeket lefedi.

4. cikk
KULTÚRA ág

A 3. cikkben említett célkitűzéssel összhangban a KULTÚRA ág a következő prioritások köré épül:

a)az európai kulturális és kreatív szereplők és alkotások határokon átnyúló dimenziójának és terjesztésének támogatása;

b)a kulturális részvétel fokozása szerte Európában;

c)a társadalmi reziliencia és a társadalmi befogadás előmozdítása a kultúra és a kulturális örökség révén;

d)az európai kulturális és kreatív ágazatok jólétet, munkahelyteremtést és gazdasági növekedést elősegítő kapacitásának az erősítése;

e)az európai identitás és az európai értékek erősítése a kulturális tudatosság, a művészeti oktatás és az oktatásban alkalmazott kultúraalapú kreativitás révén;

f)az európai kulturális és kreatív ágazatok nemzetközi kapacitásépítésének előmozdítása a nemzetközi szintű aktív részvétel érdekében;

g)az Unió nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó stratégiájához való hozzájárulás a kulturális diplomácia révén.

E prioritások részletes leírását az I. melléklet tartalmazza.

5. cikk
MEDIA ág

A 3. cikkben említett célkitűzésekkel összhangban a MEDIA ág a következő prioritások köré épül:

a)a tehetségek és készségek gondozása, valamint az együttműködés és az innováció ösztönzése az európai audiovizuális alkotások létrehozása és gyártása terén;

b)a filmszínházi és online terjesztés, valamint az európai audiovizuális alkotásokhoz való szélesebb körű, határokon átnyúló hozzáférés elősegítése, többek között innovatív üzleti modellek és új technológiák felhasználása révén;

c)az európai audiovizuális alkotások népszerűsítése és a közönségfejlesztés támogatása Európán belül és kívül.

E prioritások érvényesítése céljából támogatni kell az Európán belül és kívül egyaránt széles közönségek megszólítására képes európai alkotások létrehozását, népszerűsítését, hozzáférhetővé tételét és terjesztését; ennek során figyelembe kell venni az új piaci fejleményeket, előmozdítva az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtását is.

E prioritások részletes leírását az I. melléklet tartalmazza.

6. cikk
SZEKTORKÖZI KULTURÁLIS-KREATÍV ág

A program 3. cikkben említett célkitűzéseivel összhangban a „SZEKTORKÖZI ág” a következő prioritások köré épül:

a)a határokon átnyúló, szektorközi szakpolitikai együttműködés támogatása, ideértve a kultúra társadalmi befogadást előmozdító szerepére vonatkozó együttműködést is, valamint a programmal kapcsolatos ismeretek előmozdítása és az eredmények átültethetőségének elősegítése;

b)a tartalmak létrehozására, hozzáférhetővé tételére, terjesztésére és népszerűsítésére vonatkozó innovatív megközelítések kulturális és kreatív ágazatok közötti ösztönzése;

c)a médiaágazatban tapasztalt strukturális változásokhoz való alkalmazkodást célzó, több ágazatra kiterjedő horizontális tevékenységek – köztük a szabad, sokszínű és pluralizmuson alapuló médiakörnyezet – támogatása, valamint a minőségi újságírás és a médiaműveltség erősítése;

d)programirodák létrehozása és támogatása a programnak az egyes országokban történő népszerűsítése, valamint a kulturális és kreatív ágazatokon belüli, határokon átnyúló együttműködés ösztönzése érdekében.

E prioritások részletes leírását az I. melléklet tartalmazza.

7. cikk
Költségvetés

(1)A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 1 850 000 000 EUR.

A programot a következő indikatív pénzügyi felosztásnak megfelelően kell végrehajtani:

–legfeljebb 609 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett célkitűzésre (KULTÚRA ág);

–legfeljebb 1 081 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett célkitűzésre (MEDIA ág);

–legfeljebb 160 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett célkitűzésre (SZEKTORKÖZI ág);

(2)Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket.

(3)Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg mellett, valamint a program nemzetközi dimenziójának előmozdítása érdekében további pénzügyi hozzájárulások bocsáthatók rendelkezésre a külső finanszírozási eszközökből [Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz, Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III)] az e rendelettel összhangban végrehajtott és irányított intézkedéseknek a támogatására. Az ilyen hozzájárulást az ezeket az eszközöket létrehozó rendeleteknek megfelelően kell finanszírozni.

(4)A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával] összhangban közvetlenül vagy a [62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával] összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.

8. cikk
A programhoz társult harmadik országok

(1)A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

a)az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

b)csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

c)az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

d)más országok, a harmadik ország valamely uniós programban való részvételére vonatkozó, egyetlen külön megállapodásban meghatározott feltételekkel, feltéve, hogy a megállapodás:

a)az uniós programokban részt vevő harmadik ország tekintetében a hozzájárulások és az előnyök méltányos egyensúlyát biztosítja;

b)meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyes programokhoz és azok adminisztratív költségeihez való pénzügyi hozzájárulás kiszámítását. Ezek a hozzájárulások [az új költségvetési rendelet] [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételt képeznek;

c)nem ruház a harmadik országra semmilyen, a programmal kapcsolatos döntéshozatali hatáskört;

d)garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz, valamint pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

(2)Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett országoknak a MEDIA és a SZEKTORKÖZI ágban való részvétele a 2010/13/EU irányelvben meghatározott feltételek teljesítéséhez kötött.

(3)Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott országokkal kötött megállapodások kellően indokolt esetben eltérhetnek a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségektől.

8a. cikk

Más harmadik országok

Amennyiben az Unió érdekei úgy kívánják, a program a 8. cikkben említettektől eltérő országokkal való együttműködést is támogathatja a 7. cikk (3) bekezdésének megfelelő külső finanszírozási eszközökből rendelkezésre bocsátott további pénzügyi hozzájárulások által finanszírozott intézkedések tekintetében.

9. cikk
A nemzetközi szervezetekkel és az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézettel folytatott együttműködés

(1)A költségvetési rendelettel összhangban a program nyitva áll a program által lefedett területeken működő nemzetközi szervezetek számára.

(2)Az Unió a program időtartama alatt az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet tagja. Az Uniónak a Megfigyelő Intézetben való részvétele hozzájárul a MEDIA ág prioritásainak megvalósításához. Az Uniót a Bizottság képviseli a Megfigyelő Intézetben folytatott munkában. A MEDIA ág támogatást nyújt az Unió tagsági hozzájárulási díjának a kifizetéséhez, hogy előmozdítsa az audiovizuális ágazatra kiterjedő adatgyűjtést és -elemzést.

10. cikk
Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani, vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet 61. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervekkel.

(2)A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthat finanszírozást. Vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is nyújtható finanszírozás.

(3)E program keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket az [InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.

(4)A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulás lefedheti a pénzeszközök címzett általi visszafizettetésével összefüggő kockázatokat, és elegendő garanciának tekintendő a költségvetési rendelet értelmében. A XXX rendelet [a garanciaalapról szóló rendeletet felváltó rendelet] [X cikkében] megállapított rendelkezések alkalmazandók.

11. cikk
Az Unió pénzügyi érdekének védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz alapján részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik a 883/2013/EU, Euratom rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is.

12. cikk
Munkaprogramok

(1)A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogram adott esetben meghatározza a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget.

(2)A munkaprogramot a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktussal.

II. fejezet
Vissza nem térítendő támogatások és részvételre jogosult alanyok

13. cikk
Vissza nem térítendő támogatások

(1)A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

(2)Az értékelő bizottság állhat külső szakértőkből.

(3)A költségvetési rendelet [130. cikkének (2) bekezdésétől] eltérve és kellően indokolt esetekben azok a költségek, amelyek a finanszírozási kérelem benyújtása előtt merülnek fel a kedvezményezettnél, támogathatónak tekinthetők, feltéve, hogy azok közvetlenül kapcsolódnak a támogatott fellépések és tevékenységek végrehajtásához.

(4)A program fellépései adott esetben a megkülönböztetésmentességre vonatkozó megfelelő kritériumokat is meghatároznak, többek között a nemek közötti egyensúlyra vonatkozóan.

14. cikk
Részvételre jogosult jogalanyok

(1)A költségvetési rendelet [197. cikkében] említett feltételeken túl a (2)–(4) bekezdésben foglalt részvételi feltételek alkalmazandók.

(2)Az alábbi jogalanyok jogosultak részvételre:

a) az alábbi országok bármelyikében letelepedett jogalanyok:

1.tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

2.a programhoz társult harmadik országok;

3.a munkaprogramban szereplő harmadik ország, a (3) és (4) bekezdésben előírt feltételek szerint;

b)bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany.

(3)A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok kivételesen jogosultak a részvételre, amennyiben ez egy adott intézkedés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.

(4)A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok a részvételi költségeiket alapvetően maguk viselik. Amennyiben az Unió érdekei úgy kívánják, részvételi költségeik a 7. cikk (3) bekezdésének megfelelő külső finanszírozási eszközökből rendelkezésre bocsátott további pénzügyi hozzájárulásokból is fedezhetők.

(5)A következő jogalanyoknak ítélhető oda vissza nem térítendő támogatás pályázati felhívás nélkül:

a)az Európai Filmakadémia;

b)az Európai Unió Ifjúsági Zenekara.

III. fejezet
Szinergiák és kiegészítő jelleg

15. cikk
Kiegészítő jelleg

A Bizottság a tagállamokkal együttműködve biztosítja a programnak a vonatkozó szakpolitikákkal és programokkal való általános összhangját és kiegészítő jellegét, különös tekintettel a következő területekre: a nemek egyensúlya, oktatás, ifjúság és szolidaritás, foglalkoztatás és társadalmi befogadás, kutatás és innováció, ipar és vállalkozáspolitika, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, környezet és éghajlat-politika, kohézió, regionális és várospolitika, állami támogatás, valamint nemzetközi együttműködés és fejlesztés.

16. cikk
Kumulatív és kombinált finanszírozás

(1)A program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve az (EU) XX/XXXX [CPR] rendelet hatálya alá tartozó alapokat is, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg a fellépés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki.

(2)Egy, a program keretében támogatásra jogosult javaslatnak odaítélhető a kiválósági pecsét, feltéve, ha megfelel a következő kumulatív feltételeknek:

a)a program keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján értékelték;

b)megfelel az adott pályázati felhívás minőségi minimumkövetelményeinek;

c)költségvetési korlátok miatt nem támogatható az adott pályázati felhívás keretében.

IV. fejezet
Nyomon követés, értékelés és ellenőrzés

17. cikk
Nyomon követés és jelentéstétel

(1)A 3. cikkben meghatározott programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza.

(2)Annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen értékelni a program által a célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményeket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nyomonkövetési és értékelési keretre vonatkozó rendelkezések kidolgozása céljából, többek között a II. melléklet módosítása révén, a mutatók szükség szerinti felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében.

(3)A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és – adott esetben – a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

18. cikk
Értékelés

(1)Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.

(3)A program végrehajtásának végén, de legkésőbb két évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

(4)A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

(5)Az értékeléssel kapcsolatos jelentéstételi rendszer biztosítja, hogy a program értékelésére vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen, időben és kellő részletességgel összegyűjtsék. Az ilyen adatokat a más jogi rendelkezéseknek is megfelelő módon kell továbbítani a Bizottságnak; például – amennyiben szükséges – a személyes adatokat anonimizálják. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

19. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 17. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 17. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 17. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

V. Fejezet
Átmeneti és záró rendelkezések

20. cikk
Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedéseknek és azok eredményeinek a népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint a program ágai által támogatott intézkedésekhez és eredményekhez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

21. cikk
Hatályon kívül helyezés

Az 1295/2013/EU rendelet 2021. január 1-jétől kezdődően hatályát veszti.

22. cikk
Átmeneti rendelkezések

(1)Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását az 1295/2013/EU rendelet szerint, amely továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)A program pénzügyi keretösszegéből a program és az 1295/2013/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 7. cikk (4) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

23. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (programklaszter)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Kreatív Európa program létrehozásáról és az 1295/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

Az emberekbe, a társadalmi kohézióba és az európai értékekbe való befektetés, Kreatív Európa (Kultúra és audiovizuális (MEDIA)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

◻ új intézkedés 

◻ kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 31  

⌧ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átcsoportosítása egy másik/új intézkedésre 

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével.

Az új Kreatív Európa 2021–2027 révén lehetővé válik azon potenciál kiaknázása és előtérbe helyezése, amely segít a közös kihívások leküzdésében és a kulturális és kreatív ágazatok számára létrehozott közös program első generációjára (2014–2020) épülő, közös lehetőségek megteremtésében. Ez mindenekelőtt azokat a szektorközi, közös lehetőségeket érinti, amelyeknél az innovációnak jut a legfőbb szerep. A Kreatív Európa program, mint jól ismert „márkanév” fenntartása segít biztosítani a folyamatos elkötelezettséget és az uniós támogatások láthatóságát.

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Az uniós szintű fellépés okai (előzetes)

Az elődprogram félidős értékelése rámutatott, hogy a program célkitűzései és prioritásai összességében koherensek voltak és kiegészítették a nemzeti politikákat és programokat, így tartva tiszteletben a szubszidiaritás elvét. Mindenekelőtt a Kreatív Európa program többoldalú, transznacionális jellegének köszönhető az a jellegzetes kínálat, amely nemzeti szintű finanszírozásból aligha érhető el. Az értékelés arra is rámutatott, hogy a program képes kezelni az ezen ágazatokban felmerülő kihívásokat, melyek között elsősorban a finanszírozáshoz való hozzáférés, a kulturális alkotások piacának széttagoltsága, valamint a digitalizáció és a globalizáció említhető. A Kreatív Európa programot azért is hozták létre, hogy hozzájáruljon az EU stratégiai prioritásainak – például az EU2020 stratégia foglalkoztatási céljai, a munkahelyteremtés ösztönzése, a megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac, valamint az uniós szintű ágazati stratégiák, így például a Digitális egységes piac – megvalósításához. Egy, a félidős értékelést kísérő nyilvános konzultáció, valamint egy átfogóbb, 2018 márciusától 2018 januárjáig tartó konzultáció megerősítette, hogy a válaszadók túlnyomó többsége egyetért azzal, hogy az érintett ágazatokat érintő kihívásokat a Kreatív Európa program meglehetősen jól kezelte. Ezeket a megállapításokat más külső szakvélemények, valamint a többek között az nyitott koordinációs módszer, az ágazattal és más fórumokkal, így az Európai Filmfórummal folytatott strukturált párbeszéd révén összegyűjtött visszajelzések is megerősítették.

A várható uniós többletérték (utólagos)

Az alkotások, köztük az audiovizuális alkotások határokon átnyúló és terjesztése;

Nemzetközi hálózatok és határokon átnyúló partnerségek létrehozása, amelyek a Kreatív Európa legfontosabb és legtartósabb strukturális elemei,

A transznacionális hálózatok összességében szintén növelik a kulturális és kreatív szereplők képességeit, különösen a réspiaci területeken, valamint azokban a tagállamokban, amelyek a szóban forgó képességek tekintetében alacsonyabb potenciállal bírnak;

A kulturális és kreatív szereplők számára egy projekt keretében biztosított, határokon átnyúló mobilitás, valamint az eredményorientált megközelítés hozzájárul a készségek fejlesztéséhez és megerősíti az ágazat kapacitását;

Szervezetek támogatása olyan (kiszámított) kockázatvállalásoknál, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy európai szintű működésükre összpontosíthassanak;

A programok kedvezményezettjeinek jó hírnevével összefüggő hatás, amely növeli a partnerek és pénzügyi közvetítők esetleges érdeklődését, valamint a támogatott projektekbe vetett bizalmukat. A hírnévvel kapcsolatos szempont a további támogatásokhoz való könnyebb hozzáférés kapcsán is említésre került;

A programnak jelentős társadalmi vetülete van azáltal, hogy támogatja a kulturális és nyelvi sokszínűséget, valamint a művészi és kreatív szabadságot. Az EU ezáltal érdemi és releváns üzeneteket küld az európai polgároknak, illetve kap a polgároktól, hozzájárulva így szociális jóllétükhöz;

A Kreatív Európa program ugyanakkor az Unió egészének gazdaságára is pozitív hatással van azáltal, hogy előmozdítja a kulturális javak létrehozását, népszerűsítését és terjesztését, a kulturális szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint Európa kulturális és kreatív ágazatainak versenyképességét. Míg a nemzeti szintű filmtámogatási rendszerek elsősorban az alkotások gyártására összpontosítanak, az EU a gyártást megelőző (képzés, fejlesztés) és a gyártást követő (terjesztés, népszerűsítés, kiállítás) tevékenységekhez nyújt támogatást – a televíziós koprodukciók kivételével – annak biztosítása érdekében, hogy az európai alkotások könnyebben eljussanak a határokon túlra, láthatóbbak legyenek és valamennyi forgalmazási csatornán terjesztve legyenek, beleértve az online terjesztést is;

Az uniós támogatás hozzájárul az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv által támogatott audiovizuális médiaszolgáltatások szabad mozgásához, különösen pedig ahhoz, hogy az európai alkotások hangsúlyosabb helyet foglaljanak el az online videotéka szolgáltatások katalógusaiban.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A program összhangban fog állni az Unió egyéb eszközeivel, különös tekintettel az Erasmus+ programra, az európai strukturális és beruházási alapokra – beleértve az Európai Szociális Alapot és az Európai Regionális Fejlesztési Alapot –, a következő kutatási és innovációs keretprogramra és a külső együttműködési eszközökre (NDICI, IPA III és TOT-k), és ki fogja egészíteni azokat. A Szerződésben foglalt érvényesítő rendelkezésre, valamint a kulturális összekapcsolódásokon alapuló, az új európai kulturális menetrendben rögzített új politikai megközelítésre építve a program szinergiákat kíván kialakítani az alábbi szakpolitikai területekkel: Oktatási és ifjúsági politikák, foglalkoztatási és szociális politikák, kohéziós és vidékfejlesztési politikák, az egységes piac program, stratégiai infrastruktúra, mint például a Digitális Európa, a Horizont Európa, a kutatási programok, valamint kül- és fejlesztési együttműködési politikák.

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

⌧    határozott időtartam

–⌧    Időtartama: [2021.1.1.] – [2027.12.31.]

–⌧    Pénzügyi hatás: 2021-től 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatokra, 2021-től 2027-ig és később a kifizetési előirányzatokra és a 2027 utáni kifizetésekre.

◻ határozatlan időtartam

Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig
azt követően: rendes ütem.

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 32  

⌧ Bizottság általi közvetlen irányítás

–⌧ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–⌧    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

⌧ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–⌧ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻az EBB és az Európai Beruházási Alap;

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–⌧ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

A jogalapban meghatározott általános programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatók. Ezekről rendszeresen jelentést kell tenni.

A félidős értékelésre 2024. december 31-éig sor fog kerülni. A végső értékelést 2029. december 31-ig kell elvégezni.

A nyomon követés az EACEA-val kötött egyetértési megállapodásban foglalt követelményekkel összhangban történik.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és az enyhítésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

Az EACEA és a Bizottság csalásellenes stratégiái (EACEA-stratégia 2018-ban aktualizálva) lehetővé teszi a csalások kockázatának kezelését, mindenekelőtt a szabálytalanságok megelőzésére szolgáló olyan intézkedések által, amelyeket csalások észlelése esetén megerősítenek.

A következő intézkedéseket mind az illetékes főigazgatóságok, mind pedig az EACEA továbbra is végre fogja hajtani: A dokumentumok ellenőrzése, nyomonkövetési missziók egy meghatározott nyomonkövetési stratégiának megfelelően, egyértelmű jelentéstételi követelmények a kedvezményezettekkel kötött támogatási megállapodások, annak a lehetősége, hogy az eredmények elmaradása vagy bizonyos támogatási feltételeknek, például a kommunikációval kapcsolatos követelményeknek való nem megfelelés esetén csökkenteni lehessen a támogatás mértékét.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret fejezete és a költségvetés javasolt új kiadási tétele/tételei

3.2.A 2021–2027-es pénzügyi időszakra szóló indikatív támogatás a szektorközi ágban

A) Szektorközi transznacionális együttműködés, a program ismertségének előmozdítása és az eredmények átültethetőségének támogatása: 5 millió EUR

B) a tartalmak létrehozására, hozzáférhetővé tételére, terjesztésére és a kulturális és kreatív ágazatok közötti népszerűsítésére vonatkozó innovatív megközelítések ösztönzése: 52 millió EUR

C) A médiaágazatban tapasztalt strukturális változásokhoz való alkalmazkodást célzó, több ágazatra kiterjedő horizontális tevékenységek támogatása, köztük a szabad, sokszínű és plurális médiakörnyezet, valamint a minőségi újságírásra és a médiaműveltség erősítése: 61 millió EUR

D) Programirodák létrehozása és működésük támogatása a programmal kapcsolatos tájékoztatásnyújtás és a program országaikban történő népszerűsítése céljából, valamint a kulturális és kreatív ágazatokon belüli, határokon átnyúló együttműködés ösztönzése: 42 millió EUR

3.3.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.3.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

7

„Igazgatási kiadások”

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet a pénzügyi kimutatás mellékletébe kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE-ra.

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE
Humánerőforrás	14 301	15 601	16 745	16 745	16 745	16 745	16 745	113 627
Egyéb igazgatási kiadások	0,888	0,888	0,888	0,888	0,888	0,888	0,888	6 213
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉNEK részösszege	15 189	16 489	17 633	17 633	17 633	17 633	17 633	119 840

ÖSSZESEN

32 609

34 249

35 758

36 118

36 483

36 872

37 254

249 340

3.3.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

⌧    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.3.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

◻    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

⌧    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.4.A bevételre gyakorolt becsült hatás

⌧    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat más bevételre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel költségvetési tételhez van-e rendelve ◻    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

[…]

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

[…]

(1)     Római Nyilatkozat, 2017. március

(2)    A kulturális örökség 2018-as európai éve: https://europa.eu/cultural-heritage/  

(3)     COM(2017) 673 final

(4)    COM(2018) 267 final

(5)     JOIN/2016/029

(6)     COM/2014/0477 final

(7)     COM(2018) 236 final  

(8)     COM(2017) 479 final

(9)    Európa-szerte összesen 1839 válasz érkezett.

(10)    https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/european-film-forum

(11)    Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(12)    COM(2018) 248 final

(13)    HL C […]., […]., […]. o.

(14)    HL C […]., […]., […]. o.

(15)    COM(2018) 267 final

(16)     COM(2016) 594 final

(17)     COM/2016/0287 final

(18)     JOIN/2016/029

(19)     COM/2014/0477 final

(20)     COM(2017)479 final

(21)    Az Egyesült Nemzetek Szervezete által 2015 szeptemberében elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend, A/RES/70/1.

(22)    HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(23)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(24)    A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(25)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(26)    A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(27)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(28)    A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(29)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(30)    HL L 124., 2003.5.20.

(31)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(32)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(33)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(34)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(35)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(36)    A végösszeg a kerekítés miatt nem egyezik.

(37)    A költség-haszon elemzés eredménye, valamint az azzal kapcsolatosan meghozandó döntések függvényében a program végrehajtása (részben) átruházható egy végrehajtó ügynökségre.

(38)    A becsült személyzeti állomány a Bizottság (ideértve a végrehajtó ügynökséget is) 2018-as személyzeti állománya alapján, fokozatosan bővítve. Az összegek a 2019-től az indexálás tekintetében évente 2 %-kal, a szakmai előrelépések hatása tekintetében 1,5 %-kal növekedő átlagköltségeken alapulnak (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak). Nem tartalmazza azon személyzeti állományt, amelyre a decentralizált szerveknek szükségük lesz, továbbá nem tartalmazza a jövőbeli társult országok hozzájárulásaiból fizetett, további személyzeti állományt sem.

(39)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(40)    AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(41)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(42)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2018.5.30.

COM(2018) 366 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozásáról és az 1295/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

I. MELLÉKLET

A támogatandó intézkedésekre vonatkozó kiegészítő információk

1.KULTÚRA ÁG

A program KULTÚRA ágának a 4. cikkben említett prioritásai következő fellépések révén valósulnak meg:

Horizontális intézkedések:

a)együttműködési projektek;

b)a különböző országokban működő kulturális és kreatív szervezetek hálózatai;

c)kulturális és kreatív páneurópai platformok;

d)a művészek, valamint a kulturális és kreatív szereplők mobilitása;

e)a kulturális és kreatív szervezetek számára tevékenységük nemzetközi kifejtéséhez nyújtott támogatás;

f)szakpolitikák kialakítása, együttműködés és végrehajtás a kultúra területén, többek között adatszolgáltatás, valamint a bevált módszerek vagy kísérleti projektek cseréje révén.

Ágazati fellépések:

a)a zeneipar támogatása: a sokszínűség, a kreativitás és az innováció előmozdítása a zene területén, különös tekintettel a zenei kínálat forgalmazására Európában és Európán kívül, képzési tevékenységek és közönségfejlesztés az Európai zenekínálat számára, valamint az adatgyűjtés és elemzés támogatása;

b)támogatás a könyvkiadási és -értékesítési ágazat számára: a sokszínűség, a kreativitás és az innováció előmozdítására szolgáló célzott fellépések, különös tekintettel az európai irodalmi művek európai országokra és harmadik országokra irányuló fordítására és terjesztésére, képzés és csereprogramok az ágazatban dolgozó szakemberek, szerzők és műfordítók számára, valamint transznacionális együttműködési, innovációs és fejlesztési célú projektek az ágazatban;

c)az építészet és a kulturális örökség ágazatainak támogatása; az ágazati szereplők mobilitását elősegítő, célzott fellépések, kapacitásépítés, közönségfejlesztés, valamint a kulturális örökségi és építészeti ágazatok nemzetköziesítése, az építési kultúra („Baukultur”) ösztönzése, a kulturális örökségnek, valamint értékeinek védelme, megőrzése és fejlesztése tudatosítási, hálózatépítési intézkedések és a társaktól való tanulás révén;

d)más ágazatoknak nyújtott támogatások: a formatervezési és divattervezési ágazatok, valamint a kulturális turizmus kreatív vetületeinek fejlesztését és az Európai Unión kívüli bemutatását és népszerűsítését elősegítő, célzott fellépések.

Európa kulturális sokszínűségét és örökségét láthatóvá és kézzelfoghatóvá tevő konkrét fellépések, valamint a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása:

a)Európa Kulturális Fővárosa – pénzügyi támogatás biztosítása a 445/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően 1 ;

b)Európai Örökség cím – pénzügyi támogatás biztosítása az 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően 2 ;

c)Európai Uniós kulturális díjak;

d)Európai Örökség Napok;

e)az olyan, széles körű földrajzi lefedettséggel rendelkező kulturális intézmények támogatása, amelyek célja közvetlen kulturális szolgáltatások nyújtása az uniós polgárok számára.

2.MEDIA ÁG

A program MEDIA ágának az 5. cikkben említett prioritásai – az egyes országok között az audiovizuális tartalmak gyártása, terjesztése, az azokhoz való hozzáférés, valamint azok piacának mérete és sajátosságai terén fennálló különbségek figyelembevételével – többek között a következő fellépések révén valósulnak meg:

a)audiovizuális alkotások létrehozása;

b)innovatív televíziós tartalmak és sorozatjellegű történetek megalkotása és előállítása;

c)reklám- és marketingeszközök – többek között online platformokon és adatelemzés felhasználásával – történő alkalmazása az ismertségi fok, a láthatóság és a határokon átnyúló hozzáférhetőség növelése és az európai alkotások szélesebb közönséghez való eljuttatása érdekében;

d)a más európai országban készült alkotások nemzetközi értékesítésének és forgalmazásának a támogatása többek között a több országra kiterjedő, összehangolt forgalmazási stratégiák révén;

e)a vállalkozások közötti cserék és hálózatépítő tevékenységek támogatása az európai és nemzetközi koprodukciók létrehozásának megkönnyítése érdekében;

f)az európai alkotások Európában, illetve Európán kívül történő népszerűsítése az ágazatot érintő szakmai események és vásárok keretében;

g)a közönségfejlesztést és az elsősorban fiatal közönségnek szánt filmoktatást elősegítő kezdeményezések,

h)képzési és mentorálási tevékenységek az audiovizuális szereplők kapacitásának erősítésére annak érdekében, hogy azok alkalmazkodni tudjanak az új piaci fejleményekhez és digitális technológiákhoz;

i)olyan online videotéka-szolgáltatók (VOD) európai hálózata, amelyek jelentős arányban kínálnak nem nemzeti európai alkotásokat;

j)olyan európai fesztiválhálózat(ok), amely(ek) jelentős arányban vetít(enek) nem nemzeti európai filmeket;

k)olyan európai filmszínház-üzemeltetők európai hálózata, amelyek jelentős arányban vetítenek nem nemzeti európai filmeket;

l)konkrét intézkedések a nemek audiovizuális ágazatban való kiegyensúlyozottabb részvételének előmozdítása érdekében;

m)a szakpolitikai párbeszéd támogatása, innovatív szakpolitikai fellépések és a bevált módszerek cseréje, többek között elemzői tevékenységek, valamint megbízható adatok szolgáltatása révén;

n)a tapasztalatok és a szakismeret transznacionális cseréje, társaktól való tanulási tevékenységek és hálózatépítés az audiovizuális ágazat és a szakpolitikai döntéshozók között.

3.SZEKTORKÖZI ÁG

A program SZEKTORKÖZI ágának a 6. cikkben említett prioritásai a következő fellépések révén valósulnak meg:

Szakpolitikai együttműködés és PR-tevékenység:

a)szakpolitikák kialakítása, a tapasztalatok és a szakismeret transznacionális cseréje, társaktól való tanulási tevékenységek és hálózatépítés több ágazatra kiterjedően, a kulturális és kreatív szervezetek és a szakpolitikai döntéshozók között;

b)ágazatokon átívelő elemző tevékenységek;

c)olyan fellépések támogatása, amelyek célja, hogy a társadalmi befogadásnak a kultúra segítségével történő előmozdítása terén erősítsék a határokon átnyúló szakpolitikai együttműködést és a szakpolitika kidolgozását;

d)a programmal és a program által lefedett témákkal kapcsolatos ismeretek előmozdítása, a polgárok körében végzett PR-tevékenységek erősítése, valamint az eredmények más tagállamokban való átültethetőségének elősegítése.

A kreatív innovációs labor:

a)a különböző kulturális és kreatív ágazatok találkozási pontjait érintő új alkotási módok ösztönzése, például innovatív technológiák felhasználása révén;

b)innovatív ágazatközi megközelítések és eszközök előmozdítása a kultúra és a kreativitás, köztük a kulturális örökség hozzáférhetővé tétele, terjesztése, népszerűsítése és monetizálása érdekében.

Programirodák:

a)a program nemzeti szinten történő népszerűsítése és az uniós szakpolitika keretében rendelkezésre álló támogatások különböző formáiról való tájékoztatás;

b)a program által lefedett szakpolitikai területeken és ágazatokban tevékenykedő szakemberek, intézmények, platformok és hálózatok közötti, határokon átnyúló együttműködés erősítése mind az egyes ágazatokon belül, mind az ágazatok között;

c)segítségnyújtás a Bizottság részére abban, hogy biztosítani tudja a polgárok körében a program eredményeivel kapcsolatos megfelelő tájékoztatást és az eredmények terjesztését.

Ágazatokon átívelő tevékenységek a hírmédia támogatására:

a)a médiaágazatban tapasztalt strukturális változások okozta kihívások kezelése sokszínű és pluralista médiakörnyezet előmozdítása és nyomon követése révén;

b)a médiatartalmak magas színvonalának ösztönzése az együttműködés, a határokon átnyúló, kollaboratív újságírás és a minőségi tartalom elősegítése révén;

c)a médiaműveltség előmozdítása annak érdekében, hogy a polgárok képesek legyenek a média kritikus értelmezésére.

II. MELLÉKLET

Mutatók

KULTÚRA ÁG:

MEDIA ÁG:

SZEKTORKÖZI ÁG:

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 445/2014/EU határozata (2014. április 16.) az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról és az 1622/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 132., 2014.5.3., 1. o.).

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 1194/2011/EU határozata (2011. november 16.) az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról (HL L 303., 2011.11.22., 1. o.).