EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.5.25.
COM(2018) 346 final
2018/0176(CNS)
Javaslat
A TANÁCS IRÁNYELVE
a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (átdolgozás)
{SEC(2018) 255 final}
{SWD(2018) 260 final}
{SWD(2018) 261 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.5.25.
COM(2018) 346 final
2018/0176(CNS)
Javaslat
A TANÁCS IRÁNYELVE
a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (átdolgozás)
{SEC(2018) 255 final}
{SWD(2018) 260 final}
{SWD(2018) 261 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A 2008/118/EK tanácsi irányelv meghatározza a jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezéseket, különös tekintettel a jövedéki termékek előállítására, tárolására és tagállamok közötti szállítására. A 2008/118/EK tanácsi irányelv a 92/12/EGK tanácsi irányelv 1 helyébe lépett. Az irányelv fő célja, hogy lehetővé tegye az áruk szabad mozgását, ugyanakkor biztosítsa, hogy a tagállamok beszedhessék a megfelelő adókat.
A Bizottság 2017. évi munkaprogramjának 2 II. mellékletében REFIT kezdeményezést jelentett be a 92/83/EGK irányelvre vonatkozó REFIT kezdeményezéssel egyidejűleg. A Bizottság ezért e javaslattal együtt egy, a 92/83/EGK irányelv módosítására irányuló javaslatot is beterjeszt a Tanácsnak.
A Bizottság a saját REFIT programja keretében elvégezte a 2008/118/EK irányelv értékelését, és 2017. április 21-én jelentést 3 nyújtott be a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a 2008/118/EK tanácsi irányelv végrehajtásáról és értékeléséről. A 2017. december 5-én elfogadott tanácsi következtetések 4 is nagyrészt az értékelés eredményeinek megfelelő álláspontra helyezkedtek.
A bizottsági jelentés és a tanácsi következtetések a jövedékitermék-szállítási és -felügyeleti rendszer működésével való általános elégedettséget tükrözték. Meghatároztak azonban bizonyos, fejlesztésre szoruló területeket. A legfontosabb kiemelt területek a jövedéki és a vámeljárások összehangolásának javításához, valamint a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek Unión belüli szállításának részleges vagy teljes automatizálásához kapcsolódtak.
2017-ben külső tanulmány készült az e javaslathoz készülő hatásvizsgálat előkészítése érdekében. A tanulmány és a hatásvizsgálat a bizottsági jelentésben és a tanácsi következtetésekben is említett ugyanazon fő területekre összpontosított, azaz a vámügyi és a jövedéki terület kölcsönhatásaira és a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek Unión belüli szállításának automatizálására.
A javaslat a következő további területeket érinti:
·azon független gazdasági tevékenységet folytató feladók tekintetében, akik más tagállamban található, független gazdasági tevékenységet nem folytató személyek számára kívánnak feladni olyan jövedéki termékeket, amelyeket valamely tagállamban már szabad forgalomba bocsátottak: annak a lehetőségnek a bevezetése, hogy a feladó adóügyi képviselőt vegyen igénybe, illetve annak a lehetőségnek a megszüntetése, hogy a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága adóügyi képviselő igénybevételét írja elő;
·közös megoldás a szállítás során bekövetkező, a termékek jellegéből eredő részleges károsodásra;
·az adómentességi igazolásnak és az igazolás kezelésének az automatizálása a jövedéki termékek jövedéki adó megfizetése alól mentesített címzettek részére történő szállítása esetében;
·biztosítéknyújtás alóli mentesség a csővezetékeken szállított energiatermékekre vonatkozóan.
A bizottsági jelentésben, a tanácsi következtetésekben vagy mindkét dokumentumban azonosított alábbi területek nem szerepelnek ebben a javaslatban:
·A Bizottság jelentése hangsúlyozta, hogy egyszerűsített rendszert kell létrehozni az alacsony adóügyi kockázatú jövedéki termékek szállítására vonatkozóan. Ennek kapcsán nem történtek további lépések, mert a tagállamok nem értettek egyet abban, hogy mely termékek szállítása minősül alacsony kockázatúnak. Ez utóbbi aggodalmat a tanácsi következtetések is osztották.
·A bizottsági jelentés és a tanácsi következtetések kiemelték, hogy javítani lehetne a jövedéki termékek távértékesítését. Egy, a távértékesítés javítására irányuló javaslatot ezért tartottak vissza mindaddig, amíg létre nem jön a távértékesítés után fizetendő héára vonatkozó egyablakos ügyintézési rendszer. Fontos, hogy a távértékesítésre vonatkozó jövedéki szabályozás összeegyeztethető legyen a héaszabályokkal. Ennek érdekében a Bizottság még 2018-ban meg fogja vizsgálni a jövedéki termékek távértékesítésére vonatkozó új szabályozás lehetőségeit.
·A Tanács javasolta azon lehetséges versenytorzulások további vizsgálatát, amelyeket az adóraktárak 5 engedélyezéséhez kapcsolódó minimális standard követelmények, illetve a jövedéki adó megfizetését garantáló biztosíték nyújtására vonatkozó feltételek eltérései okoznak. E kérdések kapcsán nem folyt további munka, mivel a Tanács nem vont le egyértelmű következtetéseket a lehetséges jövőbeni lépésekre vonatkozóan. Az irányelv 2015. évi értékelése ajánlást tartalmaz a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy a jövedéki kockázat fedezéséhez megfelelő szinten állapítsák meg a biztosítékokat.
·A Tanács felkérte a Bizottságot azon lehetőségek feltérképezésére, hogy miként lehetne felülvizsgálni a saját használatra szánt alkohol- és dohánytermékek irányadó szintjére vonatkozó rendelkezéseket, biztosítva, hogy a rendelkezések továbbra is betöltsék a szerepüket, azaz megfelelő egyensúlyt teremtsenek az államháztartási bevételek biztosítására, illetve az egészségvédelemre irányuló célkitűzés között. A Bizottság külön tanulmányt fog készíteni az irányadó szintekről.
·A Tanács megemlítette a közvetlen rendeltetési hely közös fogalommeghatározásának lehetőségét, illetve a hajókra és légi járművekre vonatkozó rendelkezések megfelelőbb működésének biztosítását. Az érdekelt felek nem vetették fel problémaként ezeket a területeket sem az értékelés céljából végzett tanulmányok során, sem a nyilvános konzultáció alkalmával.
|
Az irányelv már több alkalommal jelentősen módosult, és további módosításokra is szükség van. Emellett az irányelv többször is hivatkozik már elavult jogszabályokra, amelyeket egyúttal naprakésszé kell tenni. Következésképpen a Bizottság az egyértelműség érdekében a 2008/118/EK irányelv átdolgozása mellett döntött. |
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A javaslat a 2008/118/EK irányelv jelenlegi célkitűzéseit követi, azaz a belső piac zavartalan működésének biztosítását és a hatékony adóztatás garantálását célozza.
A javaslat összhangban áll a harmonizált jövedéki adók uniós rendszerét meghatározó többi jogi aktussal, azaz az energiatermékekre és a villamos energiára vonatkozó 2003/96/EK irányelvvel, az alkoholra és alkoholtartalmú italokra vonatkozó 92/83/EGK és 92/84/EGK irányelvvel, valamint a dohánygyártmányokra vonatkozó 2011/64/EU irányelvvel. A Bizottság e javaslattal egyidejűleg egy, a 92/83/EGK irányelv módosítására irányuló javaslatot is előterjeszt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Mivel ez a javaslat a jövedékitermék-szállítási és -felügyeleti rendszert a jövedéki termékek szabad forgalomba bocsátás utáni, más tagállamba történő szállítására is kiterjeszti, más jogi aktusokat is módosítani kell:
·a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló 1152/1993/EK határozatnak ki kell terjednie a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek Unión belüli szállítására. A határozat jelenleg csak a jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállítások számítógépesítését teszi lehetővé. A módosítások nagy száma miatt a Bizottság a határozat átdolgozását javasolja.
·A szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek EU-n belüli szállítására vonatkozó új eljárások szükségessé teszik azt, hogy az ilyen eljárásokat igénybe vevő feladókat és címzetteket felvegyék a gazdasági szereplők központi és nemzeti nyilvántartásaiba. A nyilvántartásba vétel jelenleg csak azokra a gazdasági szereplőkre vonatkozik, akik a 2008/118/EK irányelv III. és IV. fejezetében foglalt rendelkezéseket veszik igénybe. Ez a javaslat szükségessé teszi a közigazgatási együttműködésről szóló 389/2012/EU tanácsi rendelet módosítását.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A vámügyi és a jövedéki rendelkezések összehangolásának biztosítása érdekében a javaslat kapcsolódik az Uniós Vámkódexről szóló 952/2013/EU rendelethez és annak felhatalmazáson alapuló jogi aktusához ((EU) 2446/2015 rendelet). A javaslat frissíti a vámjogi rendelkezésekre vonatkozó, elavult hivatkozásokat, és a 952/2013/EU rendeletben használt új szakkifejezésekkel váltja fel az elavult vámügyi terminológiát.
Az (EU) XXX rendelettel 6 módosított (EU) 2446/2015 rendelet 189. cikke lehetővé fogja tenni az uniós státusú jövedéki termékek külső árutovábbítási eljárás alá vonását, és ezáltal lehetőséget biztosít arra, hogy a külső árutovábbítást használják az Unió területéről kivitt jövedéki termékek felügyeletének céljára.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 113. cikke. Ez a cikk arról rendelkezik, hogy a Tanács az Európai Parlamenttel, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően, különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag rendelkezéseket fogad el a közvetett adózás területére vonatkozó tagállami szabályok harmonizálására.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A javaslat célkitűzéseit a tagállamok a következők miatt nem tudják kielégítően megvalósítani:
Csak a jövedéki és a vámügyi jogszabályok összehangolását biztosító közös jogi keret képes biztosítani egy esetleges jövedékiadó-tartozás megfizetését és javítani a jövedéki termékek kezelését azok behozatala és kivitele során. Uniós szintű fellépés hiányában a tagállamok továbbra is eltérő szabályokat fognak alkalmazni, ami zavart okoz a gazdasági szereplők körében, és növeli a költségeiket.
A szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek Unión belüli szállítása kapcsán alkalmazott eljárások automatizálása nem javítható uniós szintű koordináció nélkül, mert meg kell osztani a közös adatokat, és közös átjárhatósági előírásokat kell alkalmazni.
Ez a javaslat egységes alkalmazást, átláthatóságot és egyszerűsítést fog eredményezni a következő kivételes helyzetekben:
·a szállítás során bekövetkezett természetes veszteségeket (például párolgás) egységes módon kell kezelni a tagállamokban;
·egy közös elektronikus adómentességi igazolás megkönnyíti az igazolás használatát;
·az energiatermékek csővezetéken történő szállítására vonatkozó, biztosítéknyújtás alóli egységes mentesség megkönnyíti az ilyen szállítások kezelését az egész Unióban, és nem jár további kockázatokkal.
•Arányosság
A kezdeményezés egyensúlyt kíván tartani azon két igény között, hogy egyrészt jogszerű határokon átnyúló kereskedelmet kell elősegíteni, másrészt hatékony ellenőrzéseket és nyomon követést kell bevezetni a jövedéki adó beszedésének biztosítására
A kezdeményezés részét képező legtöbb intézkedés a szabályozásból fakadóan a tagállamoknál és a gazdasági szereplőknél felmerülő költségeket kívánja csökkenteni a jelenlegi papíralapú eljárások automatizálása, közös szabályok meghatározása vagy a jövedéki és a vámeljárások hatékonyabb összehangolása révén.
A kezdeményezés a csalásokat is igyekszik csökkenteni azáltal, hogy az automatizálás, illetve az adatoknak a jövedéki és a vámügyi területek közötti keresztellenőrzése révén hatékonyabbá teszi a jövedéki termékek szállításának nyomon követését.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A javaslat irányelvre irányul.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
A Bizottság 2017. évi munkaprogramjának 7 II. melléklete bejelentett egy REFIT kezdeményezést. A Bizottság a saját REFIT programja keretében elvégezte a 2008/118/EK irányelv értékelését, és 2017 április 21-én jelentést nyújtott be a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek „a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló, 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv végrehajtásáról és értékeléséről” (COM(2017) 184 final). A jelentés két külső tanulmányon alapult. Az irányelv V. fejezetéről (azaz a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek Unión belüli szállításáról) szóló első tanulmányt 2015-ben tették közzé 8 . A második tanulmány , amely az irányelv III. és IV. fejezetére (azaz az adóraktározásra és az adófelfüggesztési eljárásokhoz kapcsolódó elektronikus ellenőrzési rendszerre vonatkozó rendelkezésekre) összpontosított, 2016-ban jelent meg 9 . Az értékelés eredményei azt mutatják, hogy a tagállami hatóságok és a gazdasági szereplők általában véve elégedettek az irányelv működésével, ugyanakkor vannak területek, amelyek javításra szorulnak. A 2017. december 5-én elfogadott tanácsi következtetések is nagyrészt az értékelés eredményeinek megfelelő álláspontra helyezkedtek. 2017-ben elkészült a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló 2008/118/EK tanácsi irányelv hatásvizsgálatához hozzájáruló tanulmány, amely figyelembe vette az értékelés eredményeit.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A konzultációs stratégia az érdekelt felek három fő csoportjára összpontosított: tagállami közigazgatási szervek, gazdasági szereplők és polgárok. A részletes konzultációs program azt célozta, hogy jobban megismerhető legyen az irányelv által létrehozott mechanizmusok általános működése, a beavatkozás logikája, a felmerülő problémák részletei, az érintett érdekelt felek száma, típusa és szerepei, valamint az, hogy az irányelv hogyan kapcsolódik más releváns uniós szakpolitikákhoz. A konzultációs tevékenységek célja emellett az volt, hogy összegyűjtsék a főbb érdekelt felek véleményét a 2008/118/EK irányelv felülvizsgálata tekintetében felmerült több lehetőségről.
Az elvégzett főbb konzultációs tevékenységek a következők voltak:
·nyilvános konzultáció, amely kikérte a polgárok, a nem kormányzati szervezetek, a gazdasági szereplők és más érdekelt felek véleményét az irányelv felülvizsgálata tekintetében felmerült több lehetőségről;
·gazdasági szereplőkkel folytatott konzultáció, többek között interjúkkal és a legfontosabb érdekelt feleknek (például az Unió vámügyi kereskedelmi kapcsolattartó csoportjának és a jövedéki ügyekkel foglalkozó kapcsolattartó csoportnak) küldött részletes kérdőívvel;
·írásbeli kérdőív valamennyi tagállam hatóságainak, majd interjúk a földrajzi jellemzők és a jövedéki termékek kereskedelmének volumene alapján kiválasztott egyes tagállamokkal. Ez a konzultáció elsősorban a vámügyekkel, a jövedéki ügyekkel és az egészségüggyel foglalkozó nemzeti hatóságokat célozta meg.
Valamennyi konzultációs tevékenységre 2017 áprilisa és júliusa között került sor 10 . A konzultációk további részleteit az e javaslatot kísérő hatásvizsgálat 2. melléklete (Összefoglaló jelentés) tartalmazza.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
A hatásvizsgálathoz hozzájáruló tanulmányban figyelembe vették a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek Unión belüli szállításához kapcsolódó tanulmány, valamint a jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállításokhoz kapcsolódó tanulmány megállapításait. A hatásvizsgálathoz hozzájáruló tanulmány szerzői összegyűjtötték és elemezték a költségekre és hasznokra vonatkozó bizonyítékokat, hogy megállapítsák a 2008/118/EK irányelv végrehajtásáról és értékeléséről szóló, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett bizottsági jelentésben azonosított problémák nagyságrendjét. A tanulmány keretében folytatott konzultációk eredményeit figyelembe vették az említett tanulmányban. A közegészségügyre (de az adókiesésre és a csalásra is) gyakorolt potenciális hatás miatt a konzultációban – a hatásvizsgálathoz kapcsolódó külső tanulmány későbbi szakaszában – néhány egészségügyi vonatkozású, a határon átnyúló alkohol- és dohányvásárlások kapcsán alkalmazott irányadó szinteket érintő kérdés is szerepelt. Ezeket a kérdéseket egy külön tanulmány fogja megvizsgálni.
•Hatásvizsgálat
A javaslat hatásvizsgálatát a Szabályozói Ellenőrzési Testület 2018. január 24-én mérlegelte. A testület pozitív véleményt adott ki a javaslatról, továbbá ajánlásokat tett, amelyeket a Bizottság figyelembe vett. Az e javaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum 1. melléklete tartalmazza a Testület véleményét, ajánlásait és annak ismertetését, hogy az ajánlások miként kerültek figyelembevételre.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
A költségek és a hasznok összefoglalása
A javasolt, elsősorban automatizálás és az eljárások összehangolása útján elért egyszerűsítések mellett évente a következő hasznok várhatóak:
·14,55 millió EUR adminisztratív költség megtakarítása a tagállamoknál,
·32,27 millió EUR szabályozásból eredő költség megtakarítása a gazdasági szereplőknél.
Bizonyos egyszerűsítések (például a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek Unión belüli szállításához kapcsolódó eljárások automatizálása) várhatóan pozitív hatást gyakorolnak a csalás elleni küzdelemre és a kkv-kra is.
Az előnyben részesített alternatívák járnak némi szabályozási költséggel, amelyek elsősorban az informatikai rendszerek fejlődéséből és a gazdasági szereplőknek az automatizálandó folyamatok kapcsán történő nyilvántartásba vételéből fakadnak:
·17,63 millió EUR egyszeri indulási költség és évi 3,89 millió EUR visszatérő költség a tagállamok esetében,
·14,5 millió EUR egyszeri indulási költség és évi 4,35 millió EUR visszatérő költség a gazdasági szereplők esetében.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslat nincs hatással az uniós költségvetésre.
A jövedékitermék-szállítási és -felügyeleti rendszer központi fejlesztésének és működtetésének költségvetési hatását a FISCALIS költségvetése fedezi a hivatalos pénzügyi programozásban már tervezett előirányzatok keretein belül. Az uniós költségvetésből további forrásokra nem lesz szükség. Továbbá, ez a kezdeményezés nem kívánja érinteni a Bizottság következő többéves pénzügyi keretről szóló javaslatát.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A számítógépes rendszer (EU) [...] határozatban 11 említett főterv és irányítási tervek alapján történő végrehajtásának nyomon követéséért a Jövedékiadó-bizottság felelős; e jövedéki ügyekkel foglalkozó tanácsadó bizottságban valamennyi képviselteti magát, elnöki tisztét pedig a Bizottság látja el. A 389/2012/EU tanácsi rendelet lehetővé teszi a számítógépes rendszerből történő automatikus adatkinyerést jelentések előállítása céljából. A Bizottság ötévente jelentést fog készíteni az irányelv végrehajtásáról.
• Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)
Nincs szükség magyarázó dokumentumokra e javaslat rendelkezéseinek átültetésére vonatkozóan.
Egyszerűsítés
A 2008/118/EK irányelv átdolgozása lehetővé teszi, hogy a jogszabály jobban igazodjon a vállalkozások igényeihez, és egyúttal egyszerűsíti az adminisztratív eljárásokat mind a hatóságok (uniós és nemzeti hatóságok), mind a gazdasági szereplők számára.
Meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezése
A 2008/118/EK irányelv hatályát veszti.
•A javaslat magyarázata
A javasolt átdolgozott irányelv a 2008/118/EK irányelv végrehajtásáról és értékeléséről szóló, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett jelentésben, illetve a Tanács következtetéseiben javasolt kiigazításokat tartalmazza.
Emellett hozzáigazítja a 2008/118/EK irányelv rendelkezéseit a vámügyi és az egyéb vonatkozó jogszabályok terén történt fejleményekhez, valamint a Lisszaboni Szerződésből eredő eljárási követelményekhez.
Az irányelv általános szerkezete és az alábbi magyarázatban nem említett részek változatlanok maradnak.
A tervezett módosítások a következők szerint csoportosíthatók:
3.1.A jövedéki és a vámügyi terület kölcsönhatásai
·Kivitel: a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 15. pontjában meghatározott nyilatkozattevő 12 azon új kötelezettsége, hogy a kiviteli árunyilatkozat benyújtásakor közölje az illetékes hatósággal az egyedi adminisztratív hivatkozási kódot. Ez biztosítja, hogy a vámfelfüggesztés hatálya alá tartozó jövedéki termékekre vonatkozó, a kivitelkor bemutatott elektronikus adminisztratív okmányt érvényesítették, és ebből következően jövedéki biztosíték áll rendelkezésre a termékek szállítására vonatkozóan.
·A csalás elleni küzdelem szempontjából és a jövedékiadó-tartozások megfizetésének biztosítása terén jelentős előnyökkel jár az illetékes hatóságok azon új kötelezettsége, hogy összhangot kell biztosítaniuk az elektronikus adminisztratív okmány és a vám-árunyilatkozat között, ami viszonylag alacsony költséget jelent a tagállamok és a gazdasági szereplők számára.
·A jelentős adminisztratív előnyökre és az elhanyagolható szabályozási költségre tekintettel, melyet valamennyi érdekelt fél kiemelt, a javaslat tartalmazza azon okmányok közös listáját, melyeket figyelembe kell venni a jövedéki termékek kilépésének bizonyítékaként.
·A külső árutovábbítási eljárás kiviteli eljárást követő alkalmazásának lehetővé tétele jövedéki termékek esetében: A jogi egyértelműség célkitűzése és az a cél, hogy kellő garancia fedezze a jövedéki termékek valamennyi kivitelét, teljes mértékben teljesülne annak lehetővé tételével, hogy a jövedéki termékeket érintő kiviteli eljárás lezárulta után külső árutovábbításra kerüljön sor. A szóban forgó termékek a külső árutovábbítási eljárás alá vonáskor elveszítik uniós státusukat, és így vámfelügyelet tárgyát képezik mindaddig, amíg el nem hagyják az Unió vámterületét. Ez nyilvánvaló előnyökkel jár a kereskedelem szempontjából, és csak elhanyagolható mértékű végrehajtási többletköltséget jelent. A javaslatnak tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely lehetővé teszi, hogy a külső árutovábbítási eljárás vegye át a nyomon követést és a felügyeletet a számítógépes rendszertől. Az adóügyi kötelezettségeket az árutovábbítási eljárás főkötelezettje veszi át.
·Behozatal: A nyilatkozattevő azon új kötelezettsége, hogy közölje a feladó és a címzett 389/2012/EU rendelet 19. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi jövedéki számát 13 a behozatal helye szerinti tagállam szabad forgalomba bocsátásért felelős illetékes hatóságaival. Ez lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára annak biztosítását, hogy a termékbehozatal teljesítési helyéről jövedékiadó-felfüggesztés mellett elszállított jövedéki termékek esetében a behozatalkor fizetendő jövedéki adó alóli mentesség iránti kérelmeket alátámasztó bizonyítékok összhangban legyenek a számítógépes rendszeren keresztül benyújtott adatokkal. Az importált termékeknek a behozatal helye szerinti tagállamból egy másik tagállamba történő, jövedékiadó-felfüggesztés melletti feladására vonatkozóan bizonyítékot kell szolgáltatni a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai számára; ez lehet például az elektronikus adminisztratív okmány adminisztratív hivatkozási kódja. Mivel a behozatalkor alkalmazandó vámeljárások és jövedéki eljárások összehangolásának részletei nemzeti hatáskörbe tartoznak, a javaslat szerint a tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezt az információt csak kérésre kell benyújtani.
3.2. A szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek Unión belüli szállítása
A szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek Unión belüli, kereskedelmi forgalmazás céljából történő szállítására alkalmazott eljárások számítógépesítése érdekében, valamint hogy ez a meglévő számítógépes rendszer kibővítése útján valósuljon meg, az irányelv módosul a következők tekintetében:
·annak meghatározása, hogy az áruk után mikor számítanak fel jövedéki adót, és azt ki köteles megfizetni;
·a gazdasági szereplők két új szerepkörének (igazolt feladó és igazolt címzett) kialakítása annak érdekében, hogy a számítógépes rendszerben azonosítani lehessen az ezeket az eljárásokat igénybe vevő gazdasági szereplőket;
·a biztosítékokra vonatkozó szabályok hozzáigazítása az adófelfüggesztésre vonatkozó rendelkezésekhez;
·annak lehetővé tétele, hogy az adóraktárak engedélyesei és a bejegyzett feladók igazolt feladóként járjanak el. Az adóraktárak engedélyeseinek és a bejegyzett címzetteknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy igazolt címzettként járjanak el;
·az automatizált eljárásra vonatkozó általános szabályok meghatározása;
·a valamely tagállamban szabad forgalomba bocsátott, egy másik tagállamba szállított jövedéki termékeket kísérő papíralapú okmányra való hivatkozás felváltása az új, elektronikus egyszerűsített adminisztratív kísérőokmányra való hivatkozással;
·az eljárások és az azokat felügyelő számítógépes rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. és 291. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a 34. cikkben foglalt szabályok tekintetében.
3.3. Egyéb
A 7. cikk szerinti megengedhető veszteségek kezelésének javítása érdekében a javaslat olyan közös határértékeket vezet be, amelyek alatt nem kell szabálytalanságot feltételezni. A javaslatban szerepel az ezt a célt szolgáló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusra vonatkozó felhatalmazás.
A 13. cikk szerinti adómentességi igazolások kezelésének javítása érdekében a javaslat tartalmazza az adómentességi igazolás formai kérdéseit érintő végrehajtási hatáskör átruházását.
Egyes tagállamok biztosítéknyújtás alóli mentességet tesznek lehetővé az energiatermékek rögzített csővezetéken keresztül történő szállítására. Az eljárások összehangolása céljából, és mivel az ilyen típusú szállítás nagyon alacsony adóügyi kockázatot jelent, az irányelv egységes, biztosítéknyújtás alóli mentességet vezet be.
A számítógépes rendszer költségeinek és előnyeinek felmérése céljából be kell vezetni a tagállamok azon közös kötelezettségét, hogy információkat szolgáltassanak az érdekelt feleknek szóló statisztikák és jelentések elkészítéséhez.
A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
I. fejezet: Általános rendelkezések
A 3. cikk – Az Uniós Vámkódex alkalmazása jövedéki termékekre – előírja, hogy a behozatalra vagy kivitelre vonatkozó alakiságok akkor is alkalmazandók, amikor a jövedéki termékek az Unió területének az irányelv hatálya alá tartozó részeire lépnek be, illetve részeiről lépnek ki egy, a vámterület részeként meghatározott, de az irányelv hatálya alá nem tartozó területről, illetve területre. A (4) bekezdés a „vámfelfüggesztési eljárás” említésének törlésével módosul, mivel ez a kifejezés már nem létezik, és a 15–47. cikk nem alkalmazandó a nem uniós árukra, mivel azok vámfelügyelet alatt állnak.
A 4. cikk – Fogalommeghatározások – több fogalommeghatározást tartalmaz. Először is, mivel a „vámfelfüggesztési eljárás” kifejezés már nem létezik, a javaslat elhagyja e fogalommeghatározást. Ennek következtében, a vámjogszabályokkal való összhang érdekében a „behozatal” fogalommeghatározását is frissíteni kell. Emellett a javaslat bevezet két új fogalommeghatározást: az „igazolt feladó” és az „igazolt címzett” meghatározását a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek Unión belüli szállításának számítógépesítése összefüggésében. Az „igazolt feladó” olyan jövedéki termékek feladóját jelenti, amelyeket valamely tagállamban szabad forgalomba bocsátottak, majd kereskedelmi forgalmazás céljából egy másik tagállam területére szállítanak. Az „igazolt címzett” a valamely más tagállamban már szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek címzettjét jelenti. A „rendeltetési hely szerinti tagállam” meghatározása átkerül a 36. cikkből a 4. cikkbe, hogy a fogalommeghatározás a teljes irányelvre vonatkozóan tisztázza a kifejezés jelentését.
II. fejezet: A jövedékiadó-kötelezettség keletkezése, szabálytalanságok adófelfüggesztéssel történő szállítás során, adó-visszatérítés és elengedés, adómentesség
1. szakasz: Az adókötelezettség keletkezése, szabálytalanságok adófelfüggesztéssel történő szállítás során
A 7. cikk – A jövedékiadó-kötelezettség keletkezésének ideje és helye, megsemmisülés és helyrehozhatatlan károsodás – meghatározza a jövedékiadó-kötelezettség keletkezésének idejét és helyét, és egyúttal tisztázza a szabad forgalomba bocsátás jelentését. Az új (5) bekezdés egyértelművé teszi, hogy nem tekintendő szabad forgalomba bocsátásnak a termék jellege miatti, az adófelfüggesztés alatt bekövetkező részleges károsodásának azon mértéke, amely nem éri el a jövedéki termékek részleges károsodására vonatkozó közös határértéket. A részleges károsodás Unió-szerte egységes kezelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a részleges károsodásra vonatkozó közös határértékek tárgyában.
3. szakasz: Mentességek
A 13. cikk –– Adómentességi igazolás – meghatározza a jövedéki termékek adófelfüggesztés mellett, a 12. cikkben felsorolt címzettek részére történő szállítása során használt adómentességi igazolások tartalmát. A (2) bekezdés kifejti, hogy az e cikkben előírt adómentességi igazolást a tagállamok felhasználhatják a közvetett adózás más területeinek lefedésére is. A (3) bekezdés az adómentességi igazolás formájára és az igazolás használatának eljárásaira vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket ruház a Bizottságra.
A 14. cikk – Mentességek a jövedéki adó megfizetése alól a harmadik országokba utazó utasok számára – jelenlegi (4) bekezdését a javaslat elhagyja, mivel már lejárt a szóban forgó rendelkezésben biztosított azon átmeneti időszak, amely alatt a tagállamok továbbra is mentesíthették a jövedéki adó alól a harmadik országokkal közös szárazföldi határaikon található, meglévő vámmentes üzletekben értékesített termékeket.
IV. fejezet: Jövedéki termék jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállítása
1. szakasz: Általános rendelkezések
A 17. cikk – Általános rendelkezések a feladás helyére és a szállítás rendeltetési helyére vonatkozóan – meghatározza az „adófelfüggesztés” fogalmát és az adófelfüggesztéssel történő szállítás érvényes kiindulási helyeit.
Az (1) bekezdés a) pontja új v. alponttal egészül ki, amely lehetővé teszi a külső árutovábbítási eljárás kiviteli eljárás utáni alkalmazásának folytatását mindaddig, amíg a jövedéki termékek ki nem lépnek az Unió területéről. Így a kilépési vámhivatal jövedéki szempontból lehetséges rendeltetési hellyé válik abban az esetben, ha a termékeket ezt követően külső árutovábbítási eljárás alá vonják. A kilépési vámhivatal egyben a külső árutovábbítási eljárás indító vámhivatala is.
A cikk új (2) bekezdéssel egészül ki, jobban összehangolva ezáltal a jövedéki és a vámügyi behozatali eljárásokat. Ahhoz, hogy az illetékes hatóságok következetességet biztosíthassanak az elektronikus adminisztratív okmány és a behozatalkor tett vám-árunyilatkozat között, információkat kell biztosítani a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai számára a feladóról és a címzettről, valamint bizonyítékot kell rendelkezésükre bocsátani arról, hogy az importált árukat a behozatal helye szerinti tagállamból egy másik tagállamba adják fel. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az említett bizonyítékot csak kérésre kell rendelkezésre bocsátani.
A 18. cikk – Biztosíték – a jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállításhoz előírt biztosítékokra vonatkozó szabályokat állapítja meg. E cikk módosítása valamennyi tagállamban mentességet biztosít az energiatermékek rögzített csővezetéken keresztül történő szállításához szükséges biztosíték nyújtása alól. Már jelenleg is több tagállam tesz lehetővé biztosítéknyújtás alóli mentességet energiatermékek rögzített csővezetéken keresztül történő szállításához, mivel az ilyen típusú szállítás nagyon csekély költségvetési kockázatot jelent.
A 20. cikk – A jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállításának kezdete és vége – (2) bekezdése új iii. alponttal egészül ki, amely megállapítja a szállítás befejezésének időpontját abban az esetben, ha a kiviteli eljárást az (EU) 2015/2446 rendelet 189. cikkének megfelelően külső árutovábbítási eljárás követi.
2. szakasz: Jövedéki termékek jövedéki adó felfüggesztésével történő szállítása során követendő eljárás
A 21. cikk – Elektronikus adminisztratív okmány – (5) bekezdése az új 22. cikkbe kerül át, amely a kivitt árukra vonatkozó elektronikus adminisztratív okmány kezeléséről szól. A (6) bekezdés lesz az új (5) bekezdés, a szövege pedig némileg frissül annak tisztázása érdekében, hogy ha fizikailag senki sem kíséri a jövedéki termékeket (például vasúton vagy tengeri úton szállított konténer esetében), akkor a feladónak közölnie kell az egyedi adminisztratív kódot a szállítóval vagy a fuvarozóval. A feladó eldöntheti, hogy milyen módon közli a kódot.
A 22. cikk – Az elektronikus adminisztratív okmány kezelése exportált áruk esetében – egy új cikk, amely a jövedéki termékek kivitele vagy az Unió területéről történő kiszállítása során követendő szabályokat állapítja meg. Az (1) bekezdés a korábbi 21. cikk (5) bekezdésének szövegét tartalmazza. A (2) bekezdés bevezeti a nyilatkozattevő azon kötelezettségét, hogy közölje a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságaival az egyedi adminisztratív hivatkozási kódot, amely biztosítja az elektronikus adminisztratív okmány és a kivitelkor tett vám-árunyilatkozat közötti összhangot. A (3) bekezdés előírja, hogy a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a termékek kivitelre bocsátása előtt ellenőrzik, hogy az elektronikus adminisztratív okmányon szereplő adatok megegyeznek-e az árunyilatkozatban szereplő adatokkal. Eltérés esetén a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak értesíteniük kell a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait ((4) bekezdés). Az (5) bekezdés előírja, hogy annak érdekében, hogy a feladás helye szerinti tagállam megfelelő intézkedést hozhasson, a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságának haladéktalanul tájékoztatnia kell a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát, ha a termékeket a továbbiakban nem fogják kivinni az Unió területéről. A feladás helye szerinti tagállamnak pedig tájékoztatnia kell a feladót arról, hogy a termékeket a továbbiakban nem fogják kivinni az Unió területéről.
A 23. cikk – Az energiatermékek szállítására vonatkozó különleges előírások – kiegészült egy új (3) bekezdéssel, amely kizárja az energiatermékek kivitelét az ilyen termékek szállítására vonatkozó különleges előírások hatálya alól.
A 26. cikk – Az exportált áruk szállításának végén végzett alakiságok – módosítása a kiviteli eljárást követő külső árutovábbítási eljárás esetében alkalmazandó alakiságokat érinti, és azt írja elő, hogy a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak „kiviteli elismervényt” – azaz a jövedéki termék szállításának szabályszerű befejezésére vonatkozó bizonyítékot – kell kitölteniük a kilépési vámhivataltól (és egyben a külső árutovábbítási eljárás indító vámhivatalától) kapott információk alapján.
A 27. cikk – A számítógépes rendszer elérhetetlensége – megállapítja, hogy milyen eljárásokat kell alkalmazni, ha a számítógépes rendszer nem érhető el a feladás helye szerinti tagállamban. Egy új (6) bekezdés állapítja meg a rendes kiviteli eljárásra, illetve a kiviteli eljárást követő külső árutovábbítási eljárásra vonatkozó szabályokat.
A 28. cikk – Tartalékokmányok a rendeltetési helyen vagy kivitel esetén – (2) bekezdése értesítéssel egészült ki arra vonatkozóan, hogy az árukat a továbbiakban nem fogják kivinni az Unió területéről.
A 29. cikk – Alternatív átvételi elismervények és a kilépés bizonyítása – előírja, hogy átvételi elismervény vagy kiviteli elismervény hiányában a szállítás szabályszerű befejezését alternatív módon kell bizonyítani. A vámeljárásokkal való összhang megteremtése, valamint a kivitel alternatív igazolásának egyszerűbb elismerése érdekében egy új (4) bekezdés minimális listát állapít meg a kilépést bizonyító azon alternatív okmányokról, amelyeket a feladás helye szerinti tagállamnak figyelembe kell vennie annak megállapításakor, hogy a termékeket kivitték az Unió területéről.
A 30. cikk – Hatáskör-átruházás és végrehajtási hatáskörök átruházása az adófelfüggesztés alatt kicserélendő okmányok tekintetében – rendelkezéseinek szövege módosul. Annak érdekében, hogy a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállításával összefüggésben használt dokumentumok valamennyi tagállamban érthetőek és a számítógépes rendszer által kezelhetőek legyenek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a számítógépes rendszeren keresztül kicserélt elektronikus adminisztratív okmányok és a 27. és a 28. cikk értelmében az adófelfüggesztéssel szállított termékek kapcsán használt papíralapú okmányok szerkezetének és tartalmának megállapítása céljából. Annak biztosítása érdekében, hogy a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállításával összefüggésben használt okmányok kitöltése, bemutatása és benyújtása egységes feltételek mellett történjen – akkor is, ha a számítógépes rendszer nem elérhető –, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni.
V. fejezet: Jövedéki termékek szállítása és adóztatása a szabad forgalomba bocsátást követően
2. szakasz: a valamely tagállam területén szabad forgalomba bocsátott és kereskedelmi forgalmazás céljából egy másik tagállam területére szállított jövedéki termékek szállítása során követendő eljárások.
A 34. cikk – Általános rendelkezések – némileg módosítja a valamely tagállamban szabad forgalomba bocsátott és kereskedelmi forgalmazás céljából egy másik tagállam területére szállított jövedéki termékekre vonatkozó jelenlegi szabályokat. A szóban forgó cikk alkalmazásában, valamint a „kereskedelmi célú birtoklás” kifejezés értelmezésének egyértelművé tétele érdekében a kifejezés fogalommeghatározásának helyébe a „kereskedelmi célú forgalmazás” fogalommeghatározása lép. A (3) és a (4) bekezdés azt határozza meg, hogy a jövedéki termékek kereskedelmi forgalmazás céljából történő szállítása mikor tekintendő megkezdettnek, illetve befejezettnek.
A 35. cikk – Adóztatandó tényállás – meghatározza, hogy ki felelős a jövedéki adó megfizetéséért, és hogy mikor kell megfizetni az adót.
A 36. cikk – A jövedéki termékek e szakasz szerinti szállítására vonatkozó feltételek – egy részben új cikk, amely alapként szolgál a számítógépes rendszer használatához a valamely tagállamban szabad forgalomba bocsátott és kereskedelmi forgalmazás céljából egy másik tagállam területére szállított jövedéki termékek szállítása esetében. Meghatározza az ilyen szállításokban részt vevő gazdasági szereplők feladatait. A IV. fejezetben foglalt meglévő adófelfüggesztési eljárásokkal való összehangolás érdekében a (3) bekezdés egyértelmű szabályokat vezet be a szóban forgó szakasz hatálya alá tartozó szállításokhoz szükséges biztosítékra, a biztosítéknyújtásra kötelezett személyre és a biztosíték érvényességi helyére vonatkozóan. A (6) és a (7) bekezdés lehetővé teszi az adóraktári engedélyesek és a bejegyzett feladók számára, hogy igazolt feladóként járjanak el, illetve az adóraktári engedélyesek és a bejegyzett címzettek számára, hogy igazolt címzettként járjanak el.
A 37. cikk – Elektronikus egyszerűsített adminisztratív okmány – szabályokat állapít meg az elektronikus egyszerűsített adminisztratív okmánynak az 1152/2003/EK határozat alapján kifejlesztett számítógépes rendszer használatával történő benyújtására vonatkozóan. Közelebbről: a cikk előírja egy egyedi egyszerűsített adminisztratív hivatkozási kód hozzárendelését, amely kódnak a szállítás során mindvégig rendelkezésre kell állnia. Az (5) bekezdés különleges rendelkezéseket állapít meg a szállítás rendeltetési helye megváltoztatásának lehetőségére vonatkozóan.
A 38. cikk – Átvételi elismervény – a szállítás szabályszerű befejezését bizonyító elektronikus „átvételi elismervény” használatáról rendelkezik, és leírja az annak benyújtását követő dokumentációs folyamatot. Az utolsó bekezdés lehetővé teszi a feladás helye szerinti tagállamban megfizetett jövedéki adó átvételi elismervény alapján történő elengedését vagy visszatérítését.
A 39. cikk – Tartalékeljárás és helyreállítás a feladáskor – az abban az esetben alkalmazandó eljárásokat állapítja meg, amikor a számítógépes rendszer nem érhető el a feladás helye szerinti tagállamban.
A 40. cikk – Tartalékokmányok és az adatok helyreállítása – átvételi elismervény – az abban az esetben alkalmazandó eljárásokat állapítja meg, amikor a számítógépes rendszer nem érhető el a rendeltetési hely szerinti tagállamban.
A 41. cikk – Az átvétel alternatív bizonyítékai – kimondja, hogy átvételi elismervény hiányában a jövedéki termékek átadása alternatív módon is bizonyítható.
A 42. cikk – Eltérés a számítógépes rendszer használatára vonatkozó kötelezettségtől igazolt feladók és igazolt címzettek számára – annak lehetőségéről rendelkezik, hogy a (szabad forgalomba bocsátott) jövedéki termékeket csak eseti jelleggel feladó vagy átvevő gazdasági szereplők az elektronikus egyszerűsített adminisztratív okmány tartalékokmányát használják. Az ilyen engedély a jövedéki termékek meghatározott mennyiségére, egyetlen szállításra, egyetlen feladóra/címzettre vagy meghatározott időtartamra korlátozható.
A 43. cikk – Szabad forgalomba bocsátott termékek szállítása ugyanazon tagállam területének két helyszíne között egy másik tagállam területén keresztül – (1) bekezdésének b) pontja törlésre került a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek szállításának automatizálása miatt. Az elektronikus egyszerűsített adminisztratív okmány váltja fel azt a nyilatkozatot, amelyet a feladónak jelenleg meg kell küldenie a szállítás megkezdésének helye szerint illetékes hatóságok számára.
A 44. cikk – Hatáskör-átruházás és végrehajtási hatáskörök átruházása a jövedéki termékek kereskedelmi forgalmazás céljából történő szállítására vonatkozóan – szerint annak biztosítása érdekében, hogy a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek Unión belüli szállításával összefüggésben használt dokumentumok valamennyi tagállamban érthetőek és a számítógépes rendszer által kezelhetőek legyenek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a számítógépes rendszeren keresztül kicserélt elektronikus okmányok és a 39., a 40. és a 42. cikk értelmében a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek Unión belüli szállítása kapcsán használt tartalékokmányok szerkezetének és tartalmának megállapítása céljából. Annak biztosítása érdekében, hogy a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek Unión belüli szállításával összefüggésben használt dokumentumok kitöltése, bemutatása és benyújtása egységes feltételek mellett történjen – akkor is, ha a számítógépes rendszer nem elérhető –, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni.
A 45. cikk – Távértékesítés – bevezeti a feladó számára azt a lehetőséget, hogy adóügyi képviselőt vegyen igénybe a tagállam által támasztott követelmények teljesítése érdekében, ha a független gazdasági tevékenységet folytató feladó olyan jövedéki termékeket kíván szállítani egy másik tagállamban lévő, független gazdasági tevékenységet nem folytató személy számára, amelyeket valamely tagállamban már szabad forgalomba bocsátottak. A javaslat elhagyja az adóképviselő igénybevételének előírására vonatkozó lehetőséget.
4. szakasz: Károsodás és megsemmisülés
A 46. cikk – Károsodás és megsemmisülés – új (2) bekezdése az adófelfüggesztés esetéhez hasonlóan előírja, hogy az áruk jellegükből fakadó részleges károsodása esetében nem vethető ki jövedéki adó, amennyiben a károsodás mértéke az adott jövedéki termékre alkalmazandó, részleges károsodásra vonatkozó közös határérték alatt marad.
5. szakasz: Szabálytalanságok a jövedéki termékek szállítása során
A 47. cikk – Szabálytalanságok a jövedéki termékek szállítása során – a (3) bekezdésben egyetemleges felelősséget vezet be a jövedéki adó megfizetésére vonatkozóan.
VII. fejezet: A felhatalmazás gyakorlása és bizottsági eljárás
Az 52. cikk – A felhatalmazás gyakorlása – meghatározza a hatáskör-átruházásra vonatkozó általános szabályokat.
VIII. fejezet: Jelentéstétel, átmeneti és záró rendelkezések
Az 54. cikk – Jelentéstétel ezen irányelv végrehajtásáról – rendszeres értékelési kötelezettséget ró a Bizottságra.
Az 55. cikk – Átmeneti rendelkezések – átmeneti időszakot határoz meg a 33–35. cikknek és a 22. cikk (5) bekezdésének az alkalmazására vonatkozóan.
Az 56. cikk – Átültetés – meghatározza a tagállamoknak az irányelvnek való megfeleléshez szükséges rendelkezések elfogadására, kihirdetésére és közlésére vonatkozó kötelezettségeit.
Az 57. cikk – Hatályon kívül helyezés – az átdolgozás következtében hatályon kívüli helyezi a 2008/118/EK irányelvet.
Az 58. cikk – Hatálybalépés és alkalmazás – úgy rendelkezik, hogy az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. A jelentősen megváltozott, illetve a jelentősen nem változott rendelkezések alkalmazásának kezdőnapja azonban eltér.
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
2018/0176 (CNS)
Javaslat
A TANÁCS IRÁNYELVE
a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (átdolgozás)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó ⌦ Európai Unió működéséről szóló ⌫ szerződésre és különösen annak 93. ⌦ 113. ⌫ cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Parlament véleményére,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,
különleges jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
🡻 2008/118/EK (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(1)A ⌦ 2008/118/EK tanácsi irányelvet 14 ⌫ jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről, valamint e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló, 1992. február 25-i 92/12/EGK tanácsi irányelvet 15 többször lényegesen több alkalommal jelentős mértékben módosították. Mivel további módosításokra van szükség, szükségesek, az irányelvet az átláthatóság érdekében célszerű átdolgozni helyette újat kell alkotni.
🡻 2008/118/EK (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(2)A belső piac megfelelő működésének biztosításához szükséges, hogy a ⌦ 2008/118/EK ⌫ 92/12/EGK irányelv hatálya alá tartozó termékeket (a továbbiakban: a jövedéki termékek) terhelő jövedéki adó kivetésének feltételei összehangoltak maradjanak.
🡻 2008/118/EK (3) preambulumbekezdés
(3)Helyénvaló meghatározni az ezen irányelv hatálya alá tartozó jövedéki termékeket, és indokolt e célból a cigaretták adójának közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/79/EGK tanácsi irányelvre 16 , a cigarettán kívüli dohánygyártmány adójának közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/80/EGK tanácsi irányelvre 17 , 2011/64/EU tanácsi irányelvre 18 az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelvre 19 , az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/84/EGK tanácsi irányelvre 20 , a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról szóló, 1995. november 27-i 95/59/EK tanácsi irányelvre 21 , valamint az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelvre 22 utalnihivatkozni.
🡻 2008/118/EK (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(4)A jövedéki termékeket egyéb, különleges célú közvetett adók is terhelhetik. Ilyen esetekben azonban, valamint annak érdekében, hogy a közvetett adókra vonatkozó közösségi ⌦ uniós ⌫ jogszabályok hatékony érvényesülése ne kerüljön veszélybe, a tagállamoknak meg kell felelniük a szóban forgó jogszabályok egyes lényeges elemeinek.
🡻 2008/118/EK (5) preambulumbekezdés
(5)A szabad mozgás biztosítása érdekében a jövedéki termékeken kívüli termékek adóztatása nem járhat a határátlépéshez kapcsolódó alakiságokkal.
🡻 2008/118/EK (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(6)Biztosítani kell az alakiságok elvégzését, ha jövedéki termékeket az Közösség ⌦ Unió ⌫ vámterületének részeként meghatározott, azonban ezen irányelv hatálya alá nem tartozó területekről szállítanak ⌦ és ⌫ az Közösség vámterületének részét képező és ezen irányelv hatálya alá tartozó területekre ⌦ között ⌫ szállítanak.
🡻 2008/118/EK (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
Miután a közösségi vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletnek 23 a felfüggesztési eljárásokra vonatkozó szabályai megfelelően rendezik az e rendelet hatálya alá tartozó jövedéki termékek ellenőrzését, nem szükséges külön jövedéki ellenőrzési rendszert alkalmazni mindaddig, amíg a jövedéki termékek közösségi vámfelfüggesztési eljárás vagy intézkedés hatálya alatt állnak.
🡻 2008/118/EK (8) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(7)Mivel a belső piac megfelelő működésének érdekében továbbra is biztosítani kell, hogy a jövedéki adó fogalma és kivetésének feltételei minden tagállamban azonosak legyenek, közösségi ⌦ uniós ⌫ szinten egyértelművé kell tenni, hogy mely időponttól kezdődik a jövedéki termékek szabad forgalomba bocsátása, és kit terhel jövedékiadó-fizetési kötelezettség.
🡻 2008/118/EK (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(8)Mivel a jövedéki adó meghatározott termékek fogyasztását terheli, nem vethető ki a bizonyos körülmények között ⌦ teljesen ⌫ megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termékekre.
⇩ új szöveg
(9)A termékek teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása mellett részleges károsodás is bekövetkezhet a termékek jellege miatt. A fenti részleges károsodásokra nem vethető ki adó, amennyiben azok nem haladják meg a részleges károsodásra vonatkozóan előre meghatározott közös határértékeket.
(10)A részleges károsodás Unió-szerte egységes kezelésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a részleges károsodásra vonatkozó közös határértékek megállapítása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 24 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
🡻 2008/118/EK (10) preambulumbekezdés
(11)Az adó behajtásárabeszedésére és visszatérítésére vonatkozó rendelkezések befolyásolják a belső piac működését, ezért meg kell felelniük a hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség kritériumainak.
🡻 2008/118/EK (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(12)⌦ A jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítása során elkövetett ⌫ sSzabálytalanság esetén a jövedéki adót abban a tagállamban kell kivetni, amelynek területén a szabad forgalomba bocsátást eredményező szabálytalanságot elkövették, illetve ha a szabálytalanság elkövetésének helye nem állapítható meg, akkor a szabálytalanság észlelésének helye szerinti tagállamban. Amennyiben a jövedéki termékek nem érkeznek meg rendeltetési helyükre, és nem észleltek szabálytalanságot, indokolt a termékek feladási helye szerinti tagállamot a szabálytalanság elkövetési helye szerinti tagállamnak tekinteni.
🡻 2008/118/EK (12) preambulumbekezdés
⇨ új szöveg
(13)Célszerű, hogy aA visszatérítés ezen irányelvben előírt esetein kívül a tagállamoknak – amennyiben az irányelv célja ⇨ megköveteli ⇦ akkor is visszatéríthessék – vissza kell téríteniük a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek után befizetett adót, ha ez nem ellentétes az irányelv céljaival.
🡻 2008/118/EK (13) preambulumbekezdés
(14)A jövedékiadó-mentes szállítások szabályainak és feltételeinek továbbra is összehangoltnak kell lenniük. A más tagállamban lévő szervezetek számára történő mentesített szállításokhoz mentesítése esetén adómentességi igazolást kell használni használatát indokolt előírni.
⇩ új szöveg
(15)Az adómentességi igazolás formájára vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 25 megfelelően kell gyakorolni.
🡻 2008/118/EK (14) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(16)A csalás és a visszaélés elkerülése érdekében egyértelműen meg kell határozni azokat az eseteket, amikor az Közösség ⌦ Unió ⌫ területét elhagyó utasok adómentesen vásárolhatnak. Mivel a szárazföldön közlekedő személyek gyakrabban és szabadabban mozoghatnak, mint a hajón vagy légi járművön utazók, a szárazföldi közlekedés esetében lényegesebb nagyobb annak a kockázata, hogy az utazó nem tartja be a vám- és adómentesen behozható mennyiségekre vonatkozó előírásokat, következésképpen a szárazföldi közlekedés tekintetében lényegesen nagyobb a vámhatóságokra nehezedő ellenőrzési teher. Ezért elő kell írni, hogy a szárazföldi határokon nem engedélyezhető a jövedékiadó-mentes értékesítés árusítás, amint az a legtöbb tagállamban már most is gyakorlat. Átmeneti időszakról kell azonban rendelkezni, amely alatt a tagállamok továbbra is mentesíthetik a jövedéki adó alól a harmadik országokkal alkotott szárazföldi határon található, meglévő vámmentes üzletekben értékesített termékeket.
🡻 2008/118/EK (15) preambulumbekezdés
(17)Mivel az adóbehajtás beszedése biztosítása érdekében a jövedéki termékek előállítására és raktározására szolgáló létesítményeket ellenőrizni szükséges, az ilyen ellenőrzések megkönnyítése érdekében szükséges az illetékes hatóságok engedélyéhez kötött adóraktárakból álló rendszert kell fenntartani.
🡻 2008/118/EK (16) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(18)Meg kell állapítani Szükséges továbbá, hogy az adóraktár engedélyeseinek azon követelmények meghatározása, amelyeknek az adóraktár engedélyesének és az ilyen jogállással nem rendelkező kereskedőknek ⌦ gazdasági szereplőknek ⌫ meg kell milyen követelményeknek kell megfelelniük.
🡻 2008/118/EK (17) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(19)Lehetővé kell tenni, hogy a jövedéki termékeket A szabad forgalomba bocsátásuk előtt a jövedéki termékeknek a jövedéki adó felfüggesztése alapjánével szabadon szállíthassák kell tudni mozogni ⌦ az Unión belül ⌫. Ezt a szállítást mozgást engedélyezni kell az adóraktárból különböző rendeltetési helyekre, különösen másik adóraktárba vagy az ezen irányelv alkalmazásában szempontjából azzal egyenértékű helyekre.
🡻 2008/118/EK (18) preambulumbekezdés
⇨ új szöveg
(20)Engedélyezni kell továbbá a jövedéki termékeknek adófelfüggesztéssel az importálás helyéről az említett fenti helyekre történő szabad szállítását, és rendelkezni kell azon személyek jogállásáról, akik e termékeket az importálás helyéről feladhatják, de nem birtokolhatják ⇨ tárolhatják ⇦.
⇩ új szöveg
(21)A külső árutovábbítási eljárás kiviteli eljárás utáni alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a kilépési vámhivatalnak az adófelfüggesztéssel történő szállítás lehetséges rendeltetési helyévé kell válnia. Meg kell határozni, hogy a fenti esetben mikor ér véget az adófelfüggesztés. Meg kell határozni, hogy a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak a kiviteli elismervényt azon kiviteli igazolás alapján kell kitölteniük, amelyet a külső árutovábbítási eljárás megkezdésekor a kilépési vámhivatal küld a kiviteli vámhivatalnak. Az (EU) […] rendelet módosította az (EU) 2446/2015 rendelet 189. cikkét annak lehetővé tétele céljából, hogy a külső árutovábbítási eljárás átvehesse az ezen irányelv alapján a jövedéki termékekre vonatkozóan meghatározott felelősségi köröket. Következésképpen az uniós jövedéki termékek számára ugyancsak lehetővé kell tenni a külső árutovábbítási eljárás alá helyezést.
(22)Ahhoz, hogy a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékeknek a termékbehozatal teljesítési helyéről, adófelfüggesztéssel történő szállításakor az illetékes hatóságok következetességet biztosíthassanak az elektronikus adminisztratív okmány és a behozatalkor tett vám-árunyilatkozat között, a jövedéki termékekről behozatal céljából nyilatkozatot tevő személynek (a továbbiakban: nyilatkozattevő) információkat kell szolgáltatnia a behozatal helye szerinti tagállam illetékes hatóságai számára a feladóról és a címzettről, valamint bizonyítékot kell rendelkezésükre bocsátania arról, hogy az importált árukat a behozatal helye szerinti tagállamból egy másik tagállamba adják fel.
🡻 2008/118/EK (19) preambulumbekezdés
(23)A jövedéki adónak megfizetésének a jövedékitermék-szállítás le nem zárulása esetére történő biztosítása érdekében a tagállamoknak biztosítékot kell megkövetelniük, amelyet a feladó adóraktári engedélyesnek vagy a bejegyzett feladónak, vagy, amennyiben a feladó tagállam ezt engedélyezi, a szállításban érintett egyéb személynek kell nyújtania a tagállamok által meghatározott feltételekkel.
⇩ új szöveg
(24)Már több tagállam biztosít biztosítéknyújtás alóli mentességet energiatermékek rögzített csővezetéken keresztül történő szállításához, mivel az ilyen típusú szállítás nagyon csekély költségvetési kockázatot jelent. Az ilyen esetekben való biztosítéknyújtásra vonatkozó követelmények összehangolása érdekében helyénvaló valamennyi tagállamban biztosítéknyújtás alóli mentességet biztosítani az energiatermékek rögzített csővezetéken keresztül történő szállításához.
🡻 2008/118/EK (20) preambulumbekezdés
A tagállamok által meghatározott mértékű adó beszedésének biztosítása érdekében az illetékes hatóságoknak módjában kell állnia, hogy figyelemmel kísérjék a jövedéki termékek szállítását, ezért indokolt rendelkezni az ilyen termékek nyomonkövetési rendszeréről.
🡻 2008/118/EK (21) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(25)Ebből a célból, ⇨ A szükséges alakiságok gyors lebonyolításának biztosítása, valamint a jövedékiadó-felfüggesztéssel szállított jövedéki termékek szállítása felügyeletének megkönnyítése érdekében ⇦ helyénvaló az jövedéki termékek mozgásának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló, 2003. június 16-i 1152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal 26 létrehozott számítógépes rendszert igénybe venni használni ⌦ az elektronikus adminisztratív okmányoknak az érintett személyek és illetékes hatóságok közötti kicseréléséhez ⌫ . E rendszer használata, a papíralapú megoldásokkal ellentétben, felgyorsítja a szükséges alakiságok elvégzését, és könnyebbé teszi a jövedékiadó-felfüggesztéssel szállított jövedéki termékek szállításának nyomon követését.
⇩ új szöveg
(26)Annak biztosítása érdekében, hogy a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállításával összefüggésben használt dokumentumok valamennyi tagállamban könnyen érthetőek és az (EU) […] határozattal létrehozott számítógépes rendszer által kezelhetőek legyenek – akkor is, ha a számítógépes rendszer nem elérhető –, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a szóban forgó dokumentumok szerkezetének és tartalmának megállapítása céljából.
(27)Annak biztosítása érdekében, hogy a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállításával összefüggésben használt dokumentumok kitöltése, bemutatása és benyújtása egységes feltételek mellett történjen – akkor is, ha a számítógépes rendszer nem elérhető –, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.
🡻 2008/118/EK (22) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(28)Helyénvaló meghatározni azt az eljárást, amelynek keretében a kereskedőknek ⌦ gazdasági szereplők ⌫ tájékoztatjákniuk kell a ⌦ feladás helye és a rendeltetési hely szerinti ⌫ tagállamok adó ⌦ illetékes ⌫ hatóságait a feladott vagy átvett jövedékitermék-szállítmányokról. Tekintettel kell lenni azon címzettek helyzetére is, amelyek nem csatlakoztak a számítógépes rendszerhez, de fogadhatnak adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termékeket.
🡻 2008/118/EK (23) preambulumbekezdés
(29)Abból a célból, hogy a jövedéki adó felfüggesztésével történő szállításokra vonatkozó szabályok megfelelően érvényesüljenek, egyértelművé kell tenni a szállítás megkezdésének és befejezésének, valamint a kapcsolódó kötelezettségek teljesítésének feltételeit.
⇩ új szöveg
(30)Ahhoz, hogy jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállításakor az illetékes hatóságok a termékeknek az Unió területéről való kivitele előtt következetességet biztosíthassanak az elektronikus adminisztratív okmány és a kivitelkor tett vám-árunyilatkozat között, a jövedéki termékekről kivitel céljából nyilatkozatot tevő személynek (a továbbiakban: nyilatkozattevő) tájékoztatnia kell a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságait az egyedi adminisztratív hivatkozási kódról.
(31)Ahhoz, hogy a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai megfelelő intézkedést hozhassanak, a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságának tájékoztatnia kell a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát a kivitel során elkövetett szabálytalanságokról vagy arról, hogy a termékeket a továbbiakban nem fogják kivinni az Unió területéről.
(32) Ahhoz, hogy a feladó új rendeltetési helyet rendelhessen a jövedéki termékekhez, a feladás helye szerinti tagállamnak tájékoztatnia kell a feladót arról, hogy az árukat a továbbiakban nem fogják kivinni az Unió területéről.
(33)A jövedéki termékek szállítása alatt végzett ellenőrzések lehetőségének javítása érdekében a jövedéki terméket kísérő személynek – vagy amennyiben a termékeket nem kíséri személy, akkor a szállítónak vagy fuvarozónak – képesnek kell lennie arra, hogy az egyedi adminisztratív hivatkozási kódot bármilyen formában az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsássa, hogy utóbbiak lekérdezhessék a jövedéki termékek adatait.
🡻 2008/118/EK (24) preambulumbekezdés
(34)Meg kell határozni a számítógépes rendszer elérhetetlensége esetén követendő eljárást.
⇩ új szöveg
(35)Az ezen irányelv szerinti eljárásoknak a vámeljárásokkal való összehangolása, valamint a feladás helye szerinti tagállamban a kivitel alternatív igazolásának egyszerűbb elismerése érdekében meg kell állapítani azon szokásosan alkalmazott, kilépést bizonyító alternatív okmányok minimális listáját, amelyek igazolják, hogy a termékeket kivitték az Unió területéről.
🡻 2008/118/EK (25) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(36)A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy külön rendelkezéseket biztosíthassanak alkothassanak a teljes egészében a területükön ⌦ belül ⌫ lebonyolított adófelfüggesztéssel érintett jövedékitermék-szállításokról, illetve hogy az egyszerűsítés érdekében más tagállamokkal két-oldalú ⇨ vagy többoldalú ⇦ megállapodásokat kössenek.
🡻 2008/118/EK (26) preambulumbekezdés
(37)Helyénvaló indokolt – az általános szerkezet módosítása nélkül – egyértelművé tenni a valamely tagállamban már megfizetett jövedéki adójú termékek szállítására vonatkozó adózási és eljárási szabályokat, általános szerkezetük módosítása nélkül.
🡻 2008/118/EK (27) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(38)A magánszemélyek által saját használatra beszerzett és általuk egy tagállam ⌦ területéről ⌫ egy másik tagállamba ⌦ területére ⌫ szállított jövedéki termékek jövedéki adóját – a belső piacot szabályozó alapelv értelmében – a termékek beszerzési helye szerinti tagállamban kell megfizetni.
🡻 2008/118/EK (28) preambulumbekezdés
⇨ új szöveg
(39)Ha a valamely tagállamban már szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket kereskedelmi célból egy másik tagállamban birtokolják ⇨ forgalmazzák ⇦, meg kell állapítani határozni, hogy a jövedéki adó megfizetésére vonatkozó kötelezettség ez utóbbiban keletkezik. Ebből a célból különösen A fenti célokból meg kell határozni a „kereskedelmi célú ⇨ forgalmazás ⇦” fogalmát kell meghatározni.
⇩ új szöveg
(40)A jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítására jelenleg alkalmazott számítógépes rendszert ki kell terjeszteni az egy tagállam területén szabad forgalomba bocsátott és kereskedelmi forgalmazás céljából egy másik tagállam területére szállított jövedéki termékek szállítására. Az említett számítógépes rendszer használata egyszerűbbé teszi az ilyen szállítások figyelemmel kísérését, valamint biztosítja a belső piac megfelelő működését.
(41)Ha egy tagállam területén jövedéki termékeket szabad forgalomba bocsátanak, és kereskedelmi forgalmazás céljából egy másik tagállam területére szállítanak, helyénvaló egyértelművé tenni, hogy ki köteles megfizetni a jövedéki adót, és mikor keletkezik adófizetési kötelezettség.
(42)A felesleges beruházás elkerülése érdekében az egy tagállam területén szabad forgalomba bocsátott és kereskedelmi forgalmazás céljából egy másik tagállam területére szállított jövedéki termékek szállításának számítógépesítését a lehető legnagyobb mértékben az adófelfüggesztéssel történő szállításokra vonatkozó már meglévő rendelkezések továbbhasználásával kell megvalósítani. A fenti célból, valamint az ilyen szállítások megkönnyítése céljából az említett szállításokkal kapcsolatos biztosítékra vonatkozó rendelkezéseket össze kell hangolni a jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállításokkal kapcsolatos biztosítékokra vonatkozó rendelkezésekkel a biztosítékot nyújtók választási lehetőségeinek kibővítése érdekében.
(43)Az adófelfüggesztéssel foglalkozó gazdasági szereplők már jelenleg is működő nyilvántartásba vételének megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni az adóraktárak és a bejegyzett feladók számára, hogy a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak tájékoztatása után igazolt feladóként járjanak el a valamely tagállam területén szabad forgalomba bocsátott és kereskedelmi forgalmazás céljából egy másik tagállam területére szállított jövedéki termékek tekintetében. Ezzel egyidejűleg lehetővé kell tenni, hogy valamely adóraktár vagy bejegyzett címzett igazolt címzettként járhasson el az említett jövedéki termékek tekintetében.
(44)Meg kell határozni a számítógépes rendszer elérhetetlensége esetén alkalmazandó eljárásokat és a használandó tartalékokmányt.
(45)Annak biztosítása érdekében, hogy a jövedéki termékek kereskedelmi forgalmazás céljából tekintett szállításával összefüggésben használt dokumentumok valamennyi tagállamban könnyen érthetőek és az (EU) […] határozattal létrehozott számítógépes rendszer által kezelhetőek legyenek – akkor is, ha a számítógépes rendszer nem elérhető –, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a szóban forgó dokumentumok szerkezetének és tartalmának megállapítása céljából.
(46)Annak biztosítása érdekében, hogy a jövedéki termékek kereskedelmi forgalmazás céljából tekintett szállításával összefüggésben használt dokumentumok kitöltése, bemutatása és benyújtása egységes feltételek mellett történjen – akkor is, ha a számítógépes rendszer nem elérhető –, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.
🡻 2008/118/EK (29) preambulumbekezdés
⇨ új szöveg
(47)Adóraktár-engedélyesnek, bejegyzett címzettnek, illetve független gazdasági tevékenységet folytató személynek nem minősülő személyek által beszerzett, és közvetlenül vagy közvetve az eladó ⇨ független gazdasági tevékenységet folytató feladó ⇦ által vagy annak megbízásából feladott vagy szállított jövedéki termékek esetében a jövedéki adót a rendeltetési hely szerinti tagállamban kell megfizetni,. és rRendelkezni kell az eladó által ⇨ a feladó által a jövedéki adó kifizetése céljából ⇦ követendő eljárásról. ⇨ A fizetés rendeltetési hely szerinti tagállamban való teljesítésének biztosítása céljából a feladónak vagy adóügyi képviselőjének be kell jegyeztetnie magát és biztosítékot kell nyújtania a jövedéki adó megfizetésére az erre kijelölt illetékes hivatalnál, a rendeltetési hely szerinti tagállam által meghatározott feltételek mellett. Ennek megkönnyítése céljából a feladó számára választási lehetőséget kell biztosítani arra vonatkozóan, hogy a bejegyeztetésre és a biztosíték megfizetésére vonatkozó követelmények teljesítése céljából adóügyi képviselőt alkalmazzon-e vagy sem. Ha sem a feladó, sem az adóügyi képviselő nem teljesíti a fenti követelményeket, a feladó köteles megfizetni a jövedéki adót a rendeltetési hely szerinti tagállamban. ⇦
🡻 2008/118/EK (30) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(48)A tagállamok közötti összeférhetetlenségérdekütközés és a kettős adóztatás elkerülése érdekében a valamely tagállamban ⌦ területén ⌫ már szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek ⌦ Unión ⌫ Közösségen belüli szállítása eseténre vonatkozóan rendelkezni kell azokról a helyzetekről, amelyek során a jövedéki termékekkel kapcsolatban – szabad forgalomba bocsátásukat követően – szabálytalanság merülhet fel.
🡻 2008/118/EK (31) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(49)A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a szabad forgalomba bocsátott termékeket adóügyi jelzéssel vagy nemzeti azonosító jellel kell ellátni. E ⌦ Az említett ⌫ jelzések és jelek használata nem akadályozhatja az Közösségen ⌦ Unión ⌫ belüli kereskedelmet. Mivel az ilyen ⌦ említett ⌫ jelzések és jelek használata nem vezethet kettős adózási teherhez, egyértelművé kell tenni, hogy a megszerzésükért kifizetett összeget vagy letett biztosítékot a jelzést kibocsátó tagállamnak vissza kell térítenie, el kell engednie vagy fel kell szabadítania, ha a jövedéki adót más tagállamban vetik ki és szedik be. Mindazonáltal a visszaélések megelőzése érdekében az ilyen jelzéseket és jeleket kibocsátó tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az azok eltávolítását vagy megsemmisítését igazoló bizonyíték nyújtásához köthessék a visszatérítést, az elengedést vagy a felszabadítást.
🡻 2008/118/EK (32) preambulumbekezdés
(50)A jövedéki termékek szállításához és ellenőrzéséhez fűződő általános követelmények teljesítése aránytalan terhet jelenthet a kisüzemi bortermelők számára. Ezért indokolt lehetővé tenni, hogy a tagállamok mentesítsék ezeket a termelőket egyes követelmények alól.
🡻 2008/118/EK (33) preambulumbekezdés
(51)Figyelembe kell venni, hogy a hajók és légi járművek fedélzeti készletéül szolgáló jövedéki termékek tekintetében még nem született megfelelő közös megközelítés.
🡻 2008/118/EK (34) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(52)A tagállamok közötti határon átívelő hidak építéséhez és karbantartásához használt jövedéki termékeket illetően az érintett tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az adminisztratív terhek csökkentése érdekében az egyik tagállamból ⌦ területéről ⌫ egy másik tagállamba ⌦ területére ⌫ szállított jövedéki termékekre vonatkozó rendes szabályoktól és eljárásoktól eltérő intézkedéseket hozhassanak.
🡻 2008/118/EK (35) preambulumbekezdés
Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal 27 összhangban kell elfogadni.
🡻 2008/118/EK (36) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
A jövedékiadó-felfüggesztéssel szállított termékek ellenőrzésére szolgáló számítógépes rendszerhez való alkalmazkodás érdekében a tagállamok számára átmeneti időszakot kell biztosítani úgy, hogy ezalatt az említett szállításokra továbbra is az 92/12/EGK irányelvben meghatározott követelmények vonatkozzanak. ⌦ 2008/118/EK ⌫.
🡻 2008/118/EK (37) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)
(53)Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a jövedéki adó egyes vonatkozásaival kapcsolatos közös rendelkezések biztosítását szabályozás megteremtését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért annak léptéke és hatásai miatt az közösségi ⌦ uniós ⌫ szinten jobban megvalósítható, az Közösség ⌦ Unió ⌫ intézkedéseket hozhat az ⌦ Európai Unióról szóló ⌫ sSzerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.
⇩ új szöveg
(54)Az ezen irányelv belső jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek a korábbi irányelvekhez képest jelentős mértékben módosultak. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvekből ered.
(55)Ez az irányelv nem érinti az I. melléklet B. részében megjelölt irányelveknek a belső jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel és az alkalmazásuk kezdőnapjával kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
⌦ Tárgy ⌫
(1) Ezen irányelv általános rendelkezéseket állapít meg a jövedéki adóra vonatkozóan, amely közvetlen vagy közvetett módon az alábbi termékek (a továbbiakban: a jövedéki termékek) fogyasztását terheli:
a)a 2003/96/EK irányelv hatálya alá tartozó energiatermékek és villamos energia;
b)a 92/83/EGK és a 92/84/EGK irányelv hatálya alá tartozó alkohol és alkoholtartalmú italok;
c)a 2011/64/EU 95/59/EK, a 92/79/EGK és a 92/80/EGK irányelv hatálya alá tartozó dohánygyártmányok.
(2) A jövedéki termékekre a tagállamok speciális célú egyéb közvetett adókat is kivethetnek, amennyiben azok megfelelnek a jövedéki adó és a hozzáadottérték-adó esetében alkalmazandó, az adóalap meghatározására, az adó kiszámítására, kivetésére és ellenőrzésére vonatkozó közösségi ⌦ uniós ⌫ adószabályoknak, nem értve ide a mentességekre vonatkozó rendelkezéseket.
(3) A tagállamok adót vethetnek ki:
a)jövedéki terméknek nem minősülő termékekre;
b)szolgáltatásnyújtásra, ideértve a jövedéki termékekkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtását is, amelyek forgalmi adóként nem határozhatók meg.
Az ilyen adók kivetése azonban nem járhat a határátlépéshez kapcsolódó alakiságokkal a tagállamok közötti kereskedelemben.
2. cikk
⌦ Adóztatandó tényállás ⌫
A jövedéki termékekre jövedékiadó-kötelessé válnakzettség keletkezik:
a)az ⌦ Unión ⌫ Közösségen belüli előállításukkor, adott esetben ideértve a kitermelésüket is;
b)az ⌦ Unió ⌫ Közösség területére történő importálásukkor.
3. cikk
⌦ Az Uniós Vámkódex alkalmazása jövedéki termékekre ⌫
(1) A hatályos közösségi ⌦ uniós ⌫ vámrendelkezésekben az áruknak az Közösség ⌦ Unió ⌫ vámterületére történő beléptetésére megállapított alakiságokat értelemszerűen alkalmazni kell a jövedéki termékeknek az 5. cikk (2) bekezdésében említett területekről az Közösség ⌦ Unió ⌫ területére történő beléptetésekor is.
(2) A hatályos közösségi ⌦ uniós ⌫ vámrendelkezésekben az áruknak az Közösség ⌦ Unió ⌫ vámterületéről történő kiléptetésére megállapított alakiságokat értelemszerűen alkalmazni kell a jövedéki termékeknek az Közösségből ⌦ Unió területéről ⌫ az 5. cikk (2) bekezdésében említett területekre történő kiléptetésére is.
(3) Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérveően Finnország a jövedéki termékeknek a 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett saját ⌦ az említett tagállam ⌫ területe, illetve az 5. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett terület közötti szállítására vonatkozóan alkalmazhatja a 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett saját ⌦ az említett tagállam ⌫ területén ⌦ belüli ⌫ történő szállítására vonatkozó eljárásokat.
(4) A III. és a IV. fejezet nem alkalmazandó a vámfelfüggesztési eljárás vagy intézkedés hatálya alatt álló jövedéki termékekre.
⇩ új szöveg
(4) A 15–47. cikk nem alkalmazandó azokra a jövedéki termékekre, amelyek a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 28 5. cikkének 24. pontjában meghatározott nem uniós áruk vámjogi státusával rendelkeznek.
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
4. cikk
⌦ Fogalommeghatározások ⌫
Ezen irányelv és végrehajtási rendelkezései alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
1.„adóraktár engedélyese”: az a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely valamely tagállam illetékes hatóságaitól engedélyt kapott, hogy üzleti tevékenysége során adófelfüggesztés alatt adóraktárban jövedéki terméket állítson elő, dolgozzon fel, tároljon, vegyen át vagy adjon fel;
2.„tagállam” és „tagállam területe”: a Közösség valamely tagállamának az a ⌦ azon ⌫ területe, amelyre a Szerződés ⌦ Szerződések ⌫– ⌦ az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. és 355. cikke ⌫ annak 299. cikke értelmében – alkalmazandók, kivéve a harmadik területeket;
3.„a Közösség” és „az ⌦ Unió ⌫ Közösség területe”: a tagállamoknak a 2. pont szerint meghatározott területe;
4.„harmadik terület”: az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében említett területek;
5.„harmadik ⌦ országok ⌫ ország”: minden olyan állam vagy terület, amelyre a Szerződés ⌦ Szerződések ⌫ nem vonatkozik ⌦ vonatkoznak ⌫;
6.„vámfelfüggesztési eljárás vagy intézkedés”: a 2913/92/EGK rendelet szerinti, a Közösség vámterületére, vámszabad területre vagy vámszabad raktárba beléptetett vagy átmeneti megőrzés alá vont nem közösségi áruk vámfelügyeletével kapcsolatos különleges eljárások bármelyike, továbbá az e rendelet 84. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett intézkedések bármelyike;
6.7.„adófelfüggesztés”: vámfelfüggesztési eljárás vagy intézkedés hatálya alá nem tartozó jövedéki termék előállítására, feldolgozására, tárolására vagy szállítására alkalmazott, a jövedéki adót felfüggesztő adóügyi eljárás vagy intézkedés;
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
7.8.„jövedéki termékek importálása”: jövedéki termékeknek a Közösség területére való behozatala, kivéve, ha e termékeket a Közösség területére való behozatalukkor vámfelfüggesztési eljárás vagy intézkedés hatálya alá vonják, illetve az ilyen termékek vámfelfüggesztési eljárás vagy intézkedés alól történő kivonása ⇨ az áruk szabad forgalomba bocsátása a 952/2013/EU rendelet 201. cikkével összhangban ⇦ ;
8.9.„bejegyzett címzett”: olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságaitól engedélyt kapott, hogy üzleti tevékenysége során, az általuk meghatározott feltételeket betartva a jövedékiadó-felfüggesztéssel más tagállamból ⌦ területéről ⌫ szállított jövedéki terméket átvegyen;
9.10.„bejegyzett feladó”: olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az importáló behozatal helye szerinti tagállam illetékes hatóságaitól kizárólag arra kapott engedélyt, hogy jövedéki terméket üzleti tevékenysége során, az e hatóságok által meghatározott feltételeket betartva a 952/2013/EU 2913/92/EGK rendelet 79. 201. cikke szerinti szabad forgalomba bocsátást követően adófelfüggesztés keretében feladjon;
10.11.„adóraktár”: az a hely, ahol az adóraktár helye szerinti tagállam illetékes hatóságai által megállapított feltételek szerint az adóraktár engedélyese üzleti tevékenysége során jövedéki terméket adófelfüggesztés alatt előállít, feldolgoz, tárol, átvesz vagy felad;.
⇩ új szöveg
11. „igazolt feladó”: olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely bejegyeztette magát a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainál a célból, hogy valamely tagállam területén szabad forgalomba bocsátott, majd egy másik tagállam területére szállított jövedéki termékeket adjon fel;
12. „igazolt címzett”: olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely bejegyeztette magát a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságainál a célból, hogy valamely tagállam területén szabad forgalomba bocsátott, majd egy másik tagállam területére szállított jövedéki termékeket vegyen át;
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
⌦ 13. „rendeltetési hely szerinti tagállam: az a tagállam, amelyben a címzett átveszi a jövedéki termékeket. ⌫
5. cikk
⌦ Területi alkalmazás ⌫
(1) Ezt az irányelvet és az 1. cikkben említett ⌦ 2003/96/EK, a 92/83/EGK, a 92/84/EGK és a 2011/64/EU ⌫ irányelveket az ⌦ Unió ⌫ Közösség területén kell alkalmazni.
(2) Ez az irányelv és az 1. cikkben említett ⌦ 2003/96/EK, a 92/83/EGK, a 92/84/EGK és a 2011/64/EU ⌫ irányelvek nem alkalmazandók az ⌦ Unió ⌫ Közösség vámterületének részét képező következő területekre:
a)a Kanári-szigetek;
🡻 2013/61/EU 2. cikk (1) bekezdés
b)az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében, valamint 355. cikkének (1) bekezdésében említett francia területek;
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
🡺1 2013/61/EU 2. cikk (2) bekezdés
⇨ új szöveg
c)az Åland-szigetek;
d)a Csatorna-szigetek.
(3) Ez az irányelv és az 1. cikkben említett ⌦ 2003/96/EK, a 92/83/EGK, a 92/84/EGK és a 2011/64/EU ⌫ irányelvek nem alkalmazandók az ⌦ Európai Unió működéséről szóló ⌫ Sszerződés 299. cikke (4) ⌦ 355. cikke (3) ⌫ bekezdésének hatálya alá eső területekre, sem az ⌦ Unió ⌫ Közösségvámterületének részét nem képező egyéb következő területekre:
a)Helgoland szigete;
b)Büsingen területe;
c)Ceuta;
d)Melilla;
e)Livigno.;
f)Campione d’Italia;
g)a Luganói-tó olasz vizei.
(4) Spanyolország nyilatkozat útján értesítést adhat, hogy a nyilatkozat letétbe helyezését követő második hónap első napjától kezdődően ezen irányelv és az 1. cikkben említett ⌦ 2003/96/EK, a 92/83/EGK, a 92/84/EGK és a 2011/64/EU ⌫ irányelvek alkalmazandók a Kanári-szigetekre – a különlegesen nagy távolsághoz való alkalmazkodáshoz szükséges intézkedésekre is figyelemmel – az 1. cikkben említett termékek mindegyike vagy egy része vonatkozásában.
(5) 🡺1 Franciaország nyilatkozat útján értesítést adhat, hogy a nyilatkozat letétbe helyezését követő második hónap első napjától kezdődően ezen irányelv és az 1. cikkben említett ⌦ 2003/96/EK, a 92/83/EGK, a 92/84/EGK és a 2011/64/EU ⌫ irányelvek alkalmazandók a (2) bekezdés b) pontjában említett területekre – a különlegesen távoli fekvésükhöz való alkalmazkodáshoz szükséges intézkedésekre figyelemmel – az 1. cikkben említett jövedéki termékek mindegyike vagy egy része vonatkozásában. 🡸
(6) Ezen irányelv rendelkezései nem akadályozzák Görögországot abban, hogy fenntartsa az Athosz-hegy vonatkozásában a görög alkotmány 105. cikkében biztosított különleges jogállást.
6. cikk
⌦ Különös területi státus ⌫
(1) Figyelembe véve a Franciaországgal, Olaszországgal, Ciprussal és az Egyesült Királysággal kötött egyezményeket és szerződéseket, ezen irányelv alkalmazásában nem minősül harmadik országnak a Monacói Hercegség, San Marino, az Egyesült Királyság felségterületéhez tartozó akrotíri és dhekeliai támaszpont és a Man-sziget.
(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy:
a)a Monacói Hercegség területéről kiinduló vagy oda irányuló jövedékitermék-szállítások azonos elbánásban részesüljenek a Franciaországból kiinduló vagy oda irányuló szállításokkal;
b)a San Marinóból kiinduló vagy oda irányuló jövedékitermék-szállítások azonos elbánásban részesüljenek az Olaszországból kiinduló vagy oda irányuló szállításokkal;
c)az Egyesült Királyság felségterületéhez tartozó akrotíri és dhekeliai támaszpontról kiinduló vagy oda irányuló jövedékitermék-szállítások azonos elbánásban részesüljenek a Ciprusról kiinduló vagy oda irányuló szállításokkal;
d)a Man-sziget területéről kiinduló vagy oda irányuló jövedékitermék-szállítások azonos elbánásban részesüljenek az Egyesült Királyságból kiinduló vagy oda irányuló szállításokkal.
(3) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a Jungholzból és a Mittelbergből (Kleines Walsertal) kiinduló vagy oda irányuló jövedékitermék-szállítások azonos elbánásban részesüljenek a Németországból kiinduló vagy oda irányuló szállításokkal.
II. FEJEZET
A JÖVEDÉKIADÓ-KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE, ⌦ SZABÁLYTALANSÁGOK ADÓFELFÜGGESZTÉSSEL TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁS SORÁN, ⌫ ADÓ-VISSZATÉRÍTÉS ⌦ ÉS ELENGEDÉS ⌫ , ADÓMENTESSÉG
1. SZAKASZ
Az adókötelezettség keletkezése,énekhelye és ideje ⌦ szabálytalanságok adófelfüggesztéssel történő szállítás során ⌫
7. cikk
⌦ A jövedékiadó-kötelezettség keletkezésének ideje és helye, megsemmisülés és helyrehozhatatlan károsodás ⌫
(1) A jövedékiadó-kötelezettség a szabad forgalomba bocsátás időpontjában és a szabad forgalomba bocsátás szerinti tagállamban keletkezik.
(2) Ezen irányelv alkalmazásában „szabad forgalomba bocsátás” az alábbiak bármelyike:
a)jövedéki termék adófelfüggesztés alóli kikerülése, ideértve a szabálytalan kikerülést is;
b)olyan, adófelfüggesztés alatt nem álló jövedéki termékek adófelfüggesztésen kívüli birtoklása ⇨ feldolgozása vagy tárolása ⇦, amennyiben az közösségi ⌦ uniós ⌫ jog és a nemzeti jogszabályok alkalmazandó rendelkezéseinek értelmében nem vetettek ki jövedéki adót;
c)jövedéki termék adófelfüggesztésen kívüli előállítása, ideértve a szabálytalan előállítást is;
d)jövedéki termék importálása, ideértve a szabálytalan importálást is, ha a jövedéki termék az importálást követően nem kerül azonnal adófelfüggesztés hatálya alá.
(3) A szabad forgalomba bocsátás ⌦ (2) bekezdés a) pontjában említett adófelfüggesztés alóli kikerülés ⌫ idejéneke ⌦ az alábbiak tekintendők ⌫ :
a)a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett esetekben a jövedéki termék bejegyzett címzett általi átvételének ideje ⌦ a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett esetekben ⌫ ;
b)a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában említett esetekben a jövedéki termék címzett általi átvételének ideje ⌦ a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában említett esetekben ⌫ ;
c)a 17. cikk (2) bekezdésében említett esetekben a jövedéki termék rendeltetési helyen történő közvetlen átvételének ideje ⌦ a 17. cikk (4) bekezdésében említett esetekben ⌫ .
(4) Az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki terméknek az áru tényleges jellege, előre nem látható körülmények vagy vis maior eredményeként, vagy a tagállam illetékes hatóságai által ⌦ az áru megsemmisítésére kiadott ⌫ engedélyének következményeként bekövetkező teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása nem tekintendő szabad forgalomba bocsátásnak.
Ezen irányelv alkalmazásában az áru teljesen megsemmisültnek vagy helyrehozhatatlanul károsodottnak kell tekinteni, ha jövedéki termékként történő felhasználásra alkalmatlanná válik.
⇩ új szöveg
(5) Nem tekintendő szabad forgalomba bocsátásnak a termék jellege miatti, az adófelfüggesztés alatt bekövetkező részleges károsodásának azon mértéke, amely nem éri el az adott jövedéki termék részleges károsodására vonatkozó közös határértéket. A részleges károsodásnak az adott jövedéki termék részleges károsodására vonatkozó közös határértéket meghaladó mértékét szabad forgalomba bocsátásként kell kezelni.
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(6) A kérdéses jövedéki termékek teljes megsemmisülését vagy helyrehozhatatlan ⌦ (4) ⌫ ⇨és (5) ⇦ ⌦ bekezdés szerinti ⌫ károsodását a teljes megsemmisülés vagy helyrehozhatatlan károsodás helye szerinti, vagy – amennyiben a károsodás helye nem megállapítható – a károsodás észlelése szerinti tagállam illetékes hatósága számára megfelelő módon bizonyítani kell.
(5) A tagállamok maguk állapítják meg a (4) bekezdésben említett károsodásra vonatkozó saját szabályaikat és feltételeiket.
⇩ új szöveg
A 18. cikkel összhangban benyújtott biztosítékot kielégítő bizonyíték felmutatása esetén fel kell szabadítani.
(7) A Bizottság az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az e cikk (6) bekezdésében és a 46. cikk (2) bekezdésében említett, részleges károsodásra vonatkozó közös határértékek megállapítására a termék jellegének figyelembevételével, meghatározva a jövedéki termékeket, az azokhoz kapcsolódó, részleges károsodásra vonatkozó közös határértékeket a teljes mennyiség százalékában kifejezve, valamint a termékek tárolásához és szállításához kapcsolódó egyéb vonatkozásokat.
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
8. cikk
⌦ A jövedékiadó-fizetési kötelezettség által terhelt személy ⌫
(1) A jövedékiadó-fizetési kötelezettség a következő személyeket terheli:
a)jövedéki termék adófelfüggesztés alól a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint történő kikerülése esetén:
i.az adóraktár engedélyese, a bejegyzett címzett vagy bármely más, a jövedéki terméket az adófelfüggesztés alól kivonó személy vagy az, akinek a megbízásából azokat a felfüggesztés alól kivonják, vagy – az adóraktárból való szabálytalan kiszállítás esetén – minden más személy, aki részt vett a kiszállításban;
ii.a jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő szállítása során a 10. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározottak szerint bekövetkezett szabálytalanság esetén: az adóraktár engedélyese, a bejegyzett feladó vagy bármely más, a 18. cikk (1) és (32) bekezdésének megfelelően az adófizetésre biztosítékot nyújtó személy, vagy bármely olyan személy, akinek része volt a termékek adófelfüggesztés alól történő szabálytalan kikerülésében, és tudomása volt vagy tudomása kellett, hogy legyen annak szabálytalan jellegéről;
b)jövedéki terméknek a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti birtoklása ⇨ feldolgozása vagy tárolása ⇦ tekintetében: a jövedéki termékeket birtokló ⇨ feldolgozó vagy tároló ⇦ személy, illetve bármely más személy, aki érintett a jövedéki termékek birtoklásában ⇨ feldolgozásában vagy tárolásában ⇦;
c)jövedéki terméknek a 7. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti előállítása tekintetében: a jövedéki terméket előállító személy, illetve szabálytalan előállítás esetén bármely más személy, aki részt vesz a jövedéki termék előállításában;
d)jövedéki terméknek a 7. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti importálása tekintetében: ⇨ a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 15. pontjában meghatározott nyilatkozattevő. ⇦ az importáláskor a jövedéki terméket a vámhatóság felé bejelentő személy, vagy akinek a megbízásából azokat bejelentik, vagy szabálytalan importálás esetén bármely más személy, aki érintett az importálásban.
(2) Ha ugyanazon jövedékiadó-fizetési kötelezettség több személyt terhel, akkor egyetemlegesen felelősek az ilyen tartozásért.
9. cikk
⌦ A jövedékiadó-kötelezettség keletkezésének feltételei és az alkalmazandó adókulcs ⌫
Az alkalmazandó jövedéki adó kivetésének feltételei és mértéke megegyezik az adókötelezettség keletkezésének kivetésének időpontjában a szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállamban hatályban levő feltételekkel és mértékkel.
A jövedéki adót az egyes tagállamok az általuk meghatározott eljárás szerint vetik ki és szedik be, valamint – adott esetben – térítik vissza vagy engedik el. A tagállamoknak ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazniuk a nemzeti és a más tagállamból származó termékekre.
10. cikk
⌦ Szabálytalanságok a jövedéki termékeke adófelfüggesztéssel történő szállítása során ⌫
(1) Amennyiben a jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő szállítása során olyan szabálytalanság történt, amely a jövedéki terméknek a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti szabad forgalomba bocsátását eredményezi, a szabad forgalomba bocsátásra a szabálytalanság elkövetésének helye szerinti tagállamban ⌦ területén ⌫ kerül sor.
(2) Amennyiben jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő szállítása során olyan szabálytalanságot észleltek, amely a jövedéki terméknek a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti szabad forgalomba bocsátását eredményezi, és ha a szabálytalanság megtörténtének helye nem határozható meg, akkor ez utóbbinak a szabálytalanság észlelésének helye szerinti tagállamot ⌦ területét ⌫, idejének pedig a szabálytalanság észlelésének idejét kell tekinteni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben a tényleges vagy vélelmezett szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai értesítik a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait.
(4) Amennyiben az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék nem érkezett meg a rendeltetési helyére, és a szállítás során nem észleltek a terméknek a 7. cikk (2) bekezdése a) pontja szerinti szabad forgalomba bocsátását eredményező szabálytalanságot, a szabálytalanság előfordulási helyének a feladás szerinti tagállamot, idejének pedig a szállítás megkezdésének idejét kell tekinteni, kivéve, ha a szállítás 20. cikk (1) bekezdése szerinti megkezdésétől számított négy hónapon belül a szállítás 20. cikk (2) bekezdése szerinti befejezését, illetve a szabálytalanság előfordulási helyét igazoló bizonyítékot nyújtanak a feladás szerinti tagállam illetékes hatóságai részére.
Amennyiben a 178. cikkben előírt biztosítékot nyújtó személynek nem, vagy vélhetően nem volt vagy nem lehetett tudomása arról, hogy a termékek nem érkeztek meg a rendeltetési helyükre, ennek az információnak a feladás szerinti tagállam illetékes hatóságai által történő közlését követően egy hónap áll rendelkezésére, hogy igazolja a szállításnak a 20. cikk (2) bekezdése szerinti befejeződését, illetve a szabálytalanság előfordulásának helyét.
(5) Mindazonáltal Aa (2) és a (4) bekezdésben említett helyzetekben, amennyiben a szállítás 20. cikk (1) bekezdése szerinti megkezdésétől számított három év letelte előtt megállapítják, hogy a szabálytalanság ténylegesen melyik tagállamban fordult elő, az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók.
Ezekben az esetekben Aaszabálytalanság előfordulási helye szerinti tagállam illetékes hatóságai értesítik a jövedéki adó kivetési helye szerinti tagállam illetékes hatóságait, amelyek a jövedéki adót visszatérítik vagy elengedik, amennyiben a jövedéki adónak a másik tagállamban történt kivetését igazoló bizonyítékot megküldték.
(6) E cikk alkalmazásában „szabálytalanság” minden, a 7. cikk (4) ⇨ és (5) ⇦ bekezdésében említettől eltérő minden olyan helyzet, amely jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítása során áll elő, és amelynek következtében a jövedéki termékek szállítása vagy szállításának egy része nem a 20. cikk (2) bekezdésének megfelelően fejeződik be.
2. SZAKASZ
A jövedéki adó visszatérítése és elengedése
11. cikk
⌦ A jövedéki adó visszatérítése és elengedése ⌫
A 33. cikk (6) bekezdésében38. cikk (4) bekezdésében, a 45.36. cikk (5) bekezdésében és a 47.38. cikk (3) bekezdésében említett, valamint az 1. cikkben említett ⌦ 2003/96/EK, a 92/83/EGK, a 92/84/EGK és a 2011/64/EU ⌫ irányelvekben meghatározott eseteken túl annak a tagállamnak az illetékes hatóságai, ahol a szabad forgalomba bocsátás történt, az érintett személy kérelmére visszatéríthetik vagy elengedhetik a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékekre kivetett jövedéki adót, amennyiben ezen termékek szabad forgalomba bocsátása a tagállamok által megállapított körülmények között és olyan feltételeknek megfelelően történt, amelyeket a tagállamok az esetleges adócsalás és visszaélések megelőzése céljából meghatároz határoztak meg.
Az ilyen visszatérítés vagy elengedés nem eredményezhet a 12. cikk és az 1. cikkben említett ⌦ 2003/96/EK, a 92/83/EGK, a 92/84/EGK vagy a 2011/64/EU ⌫ irányelvek valamelyike által megállapítottakon kívüli adómentességet.
3. SZAKASZ
Mentességek
12. cikk
⌦ Mentességek a jövedéki adó megfizetése alól ⌫
(1) A jövedéki termékek mentesülnek a jövedéki adó megfizetése alól, amennyiben a következő felhasználási célra szánják őket:
a)diplomáciai vagy konzuli kapcsolat keretében;
b)a fogadó tagállam hatóságai által ekként elismert nemzetközi szervezetek vagy azok tagjai által, az ilyen szervezeteket létrehozó nemzetközi egyezményekben vagy a székhely-ükről szóló megállapodásokban meghatározott korlátozásokkal és feltételekkel;
c)az Észak-atlanti Szerződésben részes államok közül a jövedéki adó kivetésének helye szerinti tagállamon kívül bármelyiknek a fegyveres erői által, ezen erők általi használatra, az őket kísérő polgári személyzet számára vagy ezen erők étkezdéiben vagy kantinjaiban történő felhasználásra;
d)az Egyesült Királyságnak a Ciprusi Köztársaság létesítéséről szóló, 1960. augusztus 16-i szerződés értelmében a Ciprus szigetén állomásozó fegyveres erői által, ezen erők használatára, az őket kísérő polgári személyzet számára vagy ezen erők étkezdéiben vagy kantinjaiban való felhasználásra;
e)harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodás szerint történő felhasználás, feltéve, hogy az ilyen megállapodás a hozzáadottérték-adó alóli mentesség szempontjából megengedett vagy engedélyezett.
(2) A mentesség a fogadó tagállam által meghatározott feltételektől és korlátozásoktól függ. A tagállamok a jövedékiadó-mentességet visszatérítés formájában is biztosíthatják.
13. cikk
⌦ Adómentességi igazolás ⌫
(1) Az 21. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, a 12. cikk (1) bekezdésében említett címzetteknek adófelfüggesztéssel szállított ⌦ és a ⌫ 12. cikk (1) bekezdésében említett ⌦ mentesség ⌫ hatálya alá tartozó jövedéki termékeket adómentességi igazolás kíséri. ⇨ Az adómentességi igazolás meghatározza a leszállítandó jövedéki termék jellegét és mennyiségét, a termék értékét, valamint azonosítja a mentesített címzettet és a mentesítést tanúsító fogadó tagállamot. ⇦
(2) Az adómentességi igazolás formáját és tartalmát a Bizottság állapítja meg a 43. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.
⇩ új szöveg
(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett adómentességi igazolást használhatják a közvetett adózás más területeinek lefedésére és annak biztosítására is, hogy az adómentességi igazolás összeegyeztethető legyen nemzeti joguk mentesség odaítélésére vonatkozó feltételeivel és korlátozásaival.
(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az adómentességi igazoláshoz használandó űrlap megállapítására. A fenti végrehajtási jogi aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(4)(3) A jövedéki termékeknek a 12. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett fegyveres erők részére adófelfüggesztéssel történő szállítására nem alkalmazandó a 21–2827. cikkben meghatározott eljárás, amennyiben e szállítás az Észak-atlanti Szerződésen közvetlenül alapuló valamely eljárás hatálya alá tartozik.
A tagállamok azonban előírhatják, hogy a 21–2827. cikkben meghatározott eljárást alkalmazni kell az olyan szállításra, amelyre teljes egészében a területükön ⌦ belül ⌫, vagy – az érintett tagállamok közötti megállapodás alapján – e tagállamok területei között kerül sor.
14. cikk
⌦ Mentességek a jövedéki adó megfizetése alól a harmadik országokba vagy területekre utazó utasok számára ⌫
(1) A tagállamok mentességet adhatnak a vámmentes üzletben értékesített, légi járaton vagy tengeri hajóúton harmadik területre vagy harmadik országba tartó utasok által személyi poggyászban magukkal vitt termékekre.
(2) A harmadik területre vagy harmadik országba irányuló légi járat vagy tengeri hajóút alkalmával a légi jármű vagy a hajó fedélzetén értékesített termékeket a vámmentes üzletekben értékesített termékekkel azonos elbánásban kell részesíteni.
(3) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az (1) és (2) bekezdésben szereplő mentességeket úgy alkalmazzák, hogy megelőzzék az esetleges adócsalást, adókikerülést vagy visszaéléseket.
(4) Azon tagállamok, amelyek 2008. július 1-jén repülőtér vagy tengeri kikötő területén kívül működő vámmentes üzletekkel rendelkeznek, 2017. január 1-jéig továbbra is adómentességet adhatnak az ilyen üzletekben értékesített, harmadik területre vagy harmadik országba tartó utasok által személyi poggyászban magukkal vitt jövedéki termékekre.
(4)(5) E cikk alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
a)„vámmentes üzlet”: repülőtér vagy kikötő területén működő olyan intézmény, amely megfelel a tagállamok illetékes hatóságai által meghatározott feltételeknek, különös tekintettel a (3) bekezdésre;
b)„harmadik területre vagy harmadik országba tartó utas”: azon, úti okmánnyal rendelkező légi vagy tengeri utas, aki kijelenti, hogy végső úti célja harmadik területen vagy harmadik országban található repülőtér vagy kikötő.
III. FEJEZET
ELŐÁLLÍTÁS, FELDOLGOZÁS ÉS BIRTOKLÁS ⌦ TÁROLÁS ⌫
15. cikk
⌦ Általános rendelkezés ⌫
(1) A tagállamok a jövedéki termék előállítására, feldolgozására és birtoklására ⇨ tárolására ⇦ vonatkozó szabályaikat ezen irányelv rendelkezéseire figyelemmel állapítják meg.
(2) Azoknak a jövedéki termékeknek az előállítása, feldolgozása és tárolása, amelyekre a jövedéki adót még nem fizették meg, adóraktárban történik.
16. cikk
⌦ Az adóraktár engedélyeseként való engedélyezésre vonatkozó feltételek ⌫
(1) Adóraktárnak az adóraktár engedélyese általi létesítésére és működtetésére az adóraktár helye szerinti tagállam illetékes hatóságai adnak engedélyt.
Az engedélyezésre azon feltételek vonatkoznak, amelyeket a hatóságok az esetleges adócsalás és visszaélések megelőzése céljából jogosultak meghatározni.
(2) Az adóraktár engedélyese köteles:
a)szükség esetén biztosítékot nyújtani a jövedéki termékek előállításával, feldolgozásával és birtoklásával ⇨ tárolásával ⇦ együtt járó kockázatok fedezésére;
b)teljesíteni az adóraktár helye szerinti tagállamban megállapított követelményeket;
c)minden raktár tekintetében nyilvántartást vezetni a készletről és a termékek szállításáról;
d)az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termékeket a szállítás befejezését követően haladéktalanul adóraktárába beraktározni és nyilvántartásba venni, kivéve, ha a 17. cikk (42) bekezdését kell alkalmazni;
e)hozzájárulni teljes tevékenységének és a raktárkészletnek az ellenőrzéséhez.
Az a) pontban említett biztosíték nyújtásával kapcsolatos feltételeket annak a tagállamnak az illetékes hatóságai határozzák meg, amelyben az adóraktár létesítését és működését engedélyezik.
IV. FEJEZET
JÖVEDÉKI TERMÉK JÖVEDÉKIADÓ-FELFÜGGESZTÉSSEL TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA
1. SZAKASZ
Általános rendelkezések
17. cikk
⌦ Általános rendelkezések a feladás helyére és a szállítás rendeltetési helyére vonatkozóan ⌫
(1) A jövedéki termékek az ⌦ Unió ⌫ Közösség területén adófelfüggesztéssel szállíthatók ⌦ az alábbi helyek között ⌫ mozgathatók, ideértve azt az esetet is, ha a termékeket valamely akár harmadik országon vagy harmadik területen keresztül isszállítják :
a)valamely adóraktárból:
i.egy másik adóraktárba;
ii.bejegyzett címzett számára;
iii.olyan helyre, ahol a jövedéki termékek a 26.25. cikk (1) bekezdésének megfelelően elhagyják az ⌦ Unió ⌫ Közösség területét;
iv.a 12. cikk (1) bekezdésében említett címzetthez, ha a termékeket másik tagállamban ⌦ területén ⌫ adják fel;
⇩ új szöveg
v. a kilépési vámhivatalhoz, amely egyben a külső árutovábbítási eljárás indító vámhivatala is, amennyiben azt az (EU) 2446/2015 rendelet 29 189. cikke előírja;
🡻 2008/118/EK
b)az importálás helyéről az a) pontban említett bármelyik rendeltetési helyre, amennyiben a termékeket bejegyzett feladó adja fel.
E cikk alkalmazásában az „importálás helye” az a hely, ahol a termékeket a 952/2013/EU 2913/92/EGK rendelet 201.79. cikkének megfelelően szabad forgalomba bocsátják.
⇩ új szöveg
(2) Kivéve akkor, ha az importálásra adóraktáron belül kerül sor, a jövedéki termékek az importálás helyéről adófelfüggesztéssel csak akkor szállíthatók el, ha a nyilatkozattevő a behozatal helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésére bocsátja az alábbiakat:
a)a 389/2012/EU tanácsi rendelet 30 19. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti, a szállítás bejegyzett feladóját azonosító egyedi jövedéki szám;
b)a 389/2012/EU tanácsi rendelet 19. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti, a feladott áruk címzettjét azonosító egyedi jövedéki szám;
c)bizonyíték arról, hogy az importált árukat a behozatal helye szerinti tagállam területéről egy másik tagállam területére kívánják feladni.
(3) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a (2) bekezdés c) pontjában említett bizonyítékot csak kérésre kell bemutatni az illetékes hatóságoknak.
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
(4)(2) Az e cikk (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjától és az (1) bekezdés b) pontjától eltérve, valamint a 19. cikk (3) bekezdésében említett eset kivételével a rendeltetési hely szerinti tagállam az általa meghatározott feltételekkel engedélyezheti, hogy jövedéki termékeket a területén található olyan közvetlen rendeltetési helyre szállítsanak adófelfüggesztéssel, amelyet az adóraktár engedélyese jelölt ki a rendeltetési hely szerinti tagállamban, vagy amelyet a ⌦ 19. cikk (3) bekezdésével összhangban korlátozott engedéllyel rendelkező bejegyzett címzettől eltérő ⌫ bejegyzett címzett határozott meg.
Ilyen esetekben továbbra is az adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett címzett felelős a 25.24. cikk (1) bekezdésében említett átvételi elismervény benyújtásáért.
(5)(3) Az (1) és a (2) bekezdést azokra a nulla jövedéki adómértékű százalékos adókulcsú azon jövedéki termékek szállítására is alkalmazni kell, amelyeket nem bocsátottak szabad forgalomba.
18. cikk
⌦ Biztosíték ⌫
(1) A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai – az általuk meghatározott feltételekkel – megkövetelik, hogy a jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállítással járó kockázatokat biztosíték fedezze, amelyet a feladás szerinti adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett feladó nyújt.
⇩ új szöveg
(2) Nem követelhető biztosíték az energiatermékek rögzített csővezetéken történő szállításához.
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(3)(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a feladási hely szerinti tagállam illetékes hatóságai az általuk meghatározott feltételek mellett engedélyezhetik, hogy az (1) bekezdésben említett biztosítékot a fuvarozó vagy a szállító, a jövedéki termékek tulajdonosa vagy címzettje, vagy e személyek vagy az (1) bekezdésben említett személyek közül kettő vagy több közösen nyújtsa.
(4)(3) A biztosítéknak az ⌦ Unió ⌫ Közösség egész területén érvényesnek kell lennie. A biztosítékra vonatkozó részletes szabályokat a tagállamok állapítják meg.
(5)(4) A feladás helye szerinti tagállam eltekinthet a biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettségtől az adófelfüggesztéssel történő jövedékitermék-szállítás alábbi eseteiben:
a)kizárólag saját területen történő szállítás;
b)energiatermékek Közösségen ⌦ Unión ⌫ belüli szállítása tengeren vagy rögzített csővezetéken keresztül, ha ahhoz az érintett tagállamok hozzájárulnak.
⌦ (6) A tagállamoknak részletes szabályokat kell megállapítaniuk a biztosíték nyújtására és érvényességére vonatkozóan. ⌫
19. cikk
⌦ Bejegyzett címzett ⌫
(1) A bejegyzett címzett nem birtokolhat ⇨ állíthat elő, nem dolgozhat fel, nem tárolhat ⇦ és nem adhat fel adófelfüggesztéssel jövedéki termékeket.
(2) A bejegyzett címzettnek a következő követelményeket kell teljesítenie:
a)a jövedéki termékek feladását megelőzően a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai által meghatározott feltételekkel biztosítékot kell nyújtani a jövedéki adó megfizetésére;
b)a szállítás befejezését követően az adófelfüggesztéssel fogadott jövedéki termékeket nyilvántartásba kell venni;
c)hozzá kell járulni minden olyan ellenőrzéshez, amely lehetővé teszi a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai számára, hogy megbizonyosodjanak a termékek tényleges átvételéről.
(3) A jövedéki termékeket csak eseti jelleggel fogadó bejegyzett címzett számára kiállított, a 4. cikk 9. pontjában említett engedély meghatározott termékmennyiségre, egyetlen feladóra és meghatározott időtartamra szól. A tagállamok az engedélyt egyetlen szállítmányra korlátozhatják.
20. cikk
⌦ A jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállításának kezdete és vége ⌫
(1) A jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítása az ezen irányelv 17. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett esetekben akkor kezdődik, amikora következő időpontban kezdődik:
i. a 17. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett esetekben akkor, amikor a jövedéki termékek elhagyják a feladás szerinti adóraktárat;,
ii. a 17. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett esetekben pedig akkor, amikor a termékeket a 2913/92/EGK 952/2013/EU rendelet 79. 201. cikkének megfelelően szabad forgalomba bocsátják.
(2) A jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítása a következő időpontban fejeződik be:
i. a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii. és iv. alpontjában, valamint a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett esetekben akkor fejeződik be, amikor a címzett átvette a jövedéki termékeket;,
ii. a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett esetekben pedig akkor, amikor a jövedéki termékek elhagyták az ⌦ Unió ⌫ Közösség területét.;
⇩ új szöveg
iii. a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának v. alpontjában említett esetekben pedig akkor, amikor a jövedéki termékeket külső árutovábbítási eljárás alá vonják.
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
2. SZAKASZ
Jövedéki termékek jövedéki adó felfüggesztésével történő szállítása során követendő eljárás
21. cikk
⌦ Elektronikus adminisztratív okmány ⌫
(1) A jövedéki termékek szállítása csak akkor tekintendő adófelfüggesztés alatt lebonyolított tevékenységnek, ha a (2) és (3) bekezdésnek megfelelően kiállított elektronikus adminisztratív okmány kíséretében történik.
(2) E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a feladónak az 1152/2003/EK határozat 1. cikkében említett számítógépes rendszeren (a továbbiakban: a számítógépes rendszer) keresztül be kell nyújtania az elektronikus adminisztratív okmány tervezetét a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz.
(3) A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai elektronikus úton ellenőrzik az elektronikus adminisztratív okmány tervezetében szereplő adatokat.
Amennyiben az ⌦ említett ⌫ adatok nem megfelelőek, haladéktalanul értesíteni kell a feladót.
Amennyiben az ⌦ említett ⌫ adatok megfelelőek, a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai egyedi adminisztratív hivatkozási kódot rendelnek az okmányhoz, és azt közlik a feladóval.
(4) A 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii. és iv. alpontjában és a 17. cikk (1) bekezdése b) pontjában, valamint a 17. cikk (42) bekezdésében említett esetekben a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai haladéktalanul továbbítják az elektronikus adminisztratív okmányt a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságainak, azok pedig továbbítják a címzettnek, ha ez utóbbi egy adóraktár engedélyese vagy bejegyzett címzett.
Ha a jövedéki termékeket a feladás helye szerinti tagállamban lévő adóraktár engedélyesének küldik, ennek a tagállamnak az illetékes hatóságai az elektronikus adminisztratív okmányt közvetlenül ⌦ az adóraktár engedélyesének ⌫ nekitovábbítják.
(5)(6) A feladó a jövedéki termékeket kísérő személy ⇨ – vagy amennyiben a termékeket nem kíséri személy, akkor a szállító vagy fuvarozó – ⇦ rendelkezésére bocsátja az elektronikus adminisztratív okmány nyomtatott változatát vagy az egyedi adminisztratív hivatkozási kódot egyértelműen azonosítható módon tartalmazó bármely egyéb kereskedelmi okmány egy példányát. Ezt az okmányt ⇨ A jövedéki termékeket kísérő személy, a szállító vagy a fuvarozó a fenti kódot ⇦ kérésre az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátja kérésére a jövedéki adó felfüggesztésével történő szállítás teljes ideje alatt be kell tudni mutatni ezen hatóságoknak.
(6)(7) A feladó ⇨ a számítógépes rendszeren keresztül ⇦ mindaddig törölheti az elektronikus adminisztratív okmányt, amíg a szállítás a 20. cikk (1) bekezdése értelmében meg nem kezdődik.
(7)(8) A feladó a jövedéki adó felfüggesztésével történő szállítás során a számítógépes rendszeren keresztül ⌦ megváltoztathatja ⌫ a ⌦ jövedéki termékek ⌫ rendeletetési helyé et módosítva új rendeltetési helyet jelölhet ki, kizárólag a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii., vagy iii. ⇨ vagy v. ⇦ alpontjában, vagy – adott esetben – a 17. cikk (42) bekezdésében említettek esetében rendeltetési helyre. ⇨ E célból a feladó a számítógépes rendszeren keresztül benyújtja a rendeltetési hely megváltoztatásáról szóló elektronikus okmány tervezetét a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak. A feladó a címzett megváltozása esetén is új elektronikus adminisztratív okmányt nyújt be. ⇦
⌦ 22. cikk ⌫
⌦ Az elektronikus adminisztratív okmány kezelése exportált áruk esetében ⌫
(1)(5) Az ezen irányelv 17. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. ⇨ és v. ⇦ alpontjában említett esetben ⌦ esetekben ⌫ a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai továbbítják az elektronikus adminisztratív okmányt azon tagállam illetékes hatóságainak továbbítják az elektronikus adminisztratív okmányt, amelyben a kiviteli nyilatkozatot a 2913/92/EGK az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 161. cikke (5) bekezdésének 221. cikkének (2) bekezdése megfelelően ⌦ szerinti ⌫ kiviteli árunyilatkozatot benyújtották (a továbbiakban: a kivitel helye szerinti tagállam), feltéve, hogy ez a tagállam különbözik a feladás helye szerinti tagállamtól.
⇩ új szöveg
(2) A nyilatkozattevő a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésére bocsátja a kiviteli árunyilatkozatban említett jövedéki termékeket jelölő egyedi adminisztratív hivatkozási kódot.
(3) A kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a termékek kivitelre bocsátása előtt ellenőrzik, hogy az elektronikus adminisztratív okmányon szereplő adatok megegyeznek-e a kiviteli árunyilatkozatban szereplő adatokkal.
(4) Amennyiben az elektronikus adminisztratív okmányon és a kiviteli árunyilatkozatban szereplő adatok nem egyeznek, a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai értesítik a feladás helyes szerinti tagállam illetékes hatóságait.
(5) Amennyiben a termékeket a továbbiakban nem fogják kivinni az Unió területéről, a kiviteli tagállam illetékes hatóságai, amint erről tudomást szereznek, számítógépes rendszeren keresztül értesítik erről a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait. A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai az értesítést haladéktalanul továbbítják a feladónak.
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
23.22. cikk
⌦ Az energiatermékek szállítására vonatkozó különleges előírások ⌫
(1) Energiatermékeknek jövedékiadó-felfüggesztéssel tengeren vagy belvízi útvonalakon történő szállítása esetén, amennyiben a végleges címzettje még nem ismeretes akkor, amikor a feladó benyújtja az elektronikus adminisztratív okmánynak a 21. cikk (2) bekezdésében említett tervezetét, a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai engedélyezhetik a feladónak, hogy a címzettre vonatkozó adatokat kihagyja az okmányból.
(2) Amint a címzettre vonatkozó adatok ismertté válnak, de legkésőbb a szállítás végeztével a feladó a 21. cikk (78) bekezdésében említett eljárás alkalmazásával továbbítja azokat a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak.
⇩ új szöveg
(3) Ez a cikk nem alkalmazandó a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. és v. alpontjában említett szállításokra.
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
24.23. cikk
⌦ A szállítmányok megosztása ⌫
(1) A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai – a tagállam által meghatározott feltételekkel – engedélyezhetik, hogy a feladó két vagy több szállítmányra ossza meg a jövedékiadó-felfüggesztéssel szállított energiatermékeket, feltéve, hogy ⌦ teljesülnek az alábbi feltételek ⌫ :
a)(1)a jövedéki termékek összmennyisége nem változik;
b)(2)a felmegosztást az ilyen eljárást engedélyező tagállam területén bonyolítják le;
c)(3)e tagállam illetékes hatóságait a megosztás helyéről tájékoztatják.
(2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, ha engedélyezik ilyen szállítmányok területükön történő megosztását, és közlik az arra vonatkozó feltételeket. A Bizottság ezen információkat továbbítja a többi tagállamnak.
25.24. cikk
⌦ A rendeltetési helyen végzett alakiságok ⌫
(1) Abban az esetben, ha a jövedéki termékeket a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii. vagy iv. alpontjában, vagy a 17. cikk (42) bekezdésében említett rendeltetési helyen veszik át, a címzett a számítógépes rendszeren keresztül haladéktalanul, de legfeljebb a szállítás befejeződését követő öt munkanapon belül – a kellően és az illetékes hatóság számára elfogadhatóan indokolt esetektől eltekintve – elismervényt (a továbbiakban: az átvételi elismervény) nyújt be a termékek átvételéről a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai részére.
(2) A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai határozzák meg a termékeknek a 12. cikk (1) bekezdésében említett címzettek által történő átvételére vonatkozó átvételi elismervény benyújtását illető szabályokat.
(3) A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai elektronikus úton ellenőrzik az átvételi elismervényben szereplő adatokat.
Amennyiben az adatok nem megfelelőek, haladéktalanul értesíteni kell a címzettet.
Amennyiben az adatok megfelelőek, a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai a címzett felé megerősítik az átvételi elismervény nyilvántartásba vételét, és ⌦ a megerősítést ⌫ továbbítják azt a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak.
(4) A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai továbbítják az átvételi elismervényt a feladónak. Ha a feladási és a rendeltetési hely ugyanabban a tagállamban található, e tagállam illetékes hatóságai közvetlenül a feladónak továbbítják az átvételi elismervényt.
26.25. cikk
⌦ Az exportált áruk szállításának végén végzett alakiságok ⌫
(1) Az ezen irányelv 17. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában és – adott esetben – a 17. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett esetekben a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai ⇨ a számítógépes rendszeren keresztül ⇦ kiviteli elismervényt állítanak ki a z (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet 31 793. cikkének (2) bekezdésében 329. cikkének (1) bekezdése ⌦ szerinti ⌫ említett kiléptető kilépési vámhivataltól ⌦ az áruk kiléptetésével kapcsolatban kapott információk alapján ⌫, vagy az ezen irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében említett ⌦, az áruknak a vámterületről történő kiléptetésére vonatkozó ⌫ alakiságok teljesítési helye szerinti vámhivataltól kapott információkigazolása alapján arról, és a kiviteli elismervényben igazolják, hogy a jövedéki termékek elhagyták az ⌦ Unió ⌫ Közösség területét.
⇩ új szöveg
(2) A 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának v. alpontjában említett esetekben a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai kiviteli elismervényt állítanak ki az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 329. cikkének (5) bekezdése szerinti kilépési vámhivataltól kapott információk alapján.
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(3)(2) A kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai elektronikus úton ellenőrzik azon adatokat, ⌦ amelyek alapján a kiviteli nyilatkozatot ⌫ az (1) ⇨ és (2) ⇦ bekezdésbennek megfelelően ki kell tölteni említett igazolásban szereplő adatokat. Ezen ⌦ Az említett ⌫ adatok ellenőrzését követően, valamint ha a feladás és a kivitel helye szerinti tagállam különbözik, a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a kiviteli elismervényt elküldik a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak.
(3) A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai továbbítják a kiviteli elismervényt a feladónak.
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
27.26. cikk
⌦ A számítógépes rendszer elérhetetlensége ⌫
(1) A 21. cikk (1) bekezdésétől eltérve, ha a számítógépes rendszer a feladás helye szerinti tagállamban nem érhető el, a feladó a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítását az alábbi feltételekkel kezdheti meg:
a)a termékeket olyan papíralapú ⇨ tartalék⇦okmánynak kell kísérnie, amely az elektronikus adminisztratív okmány 21. cikk (2) bekezdésében említett tervezetében szereplőkkel azonos adatokat tartalmaz;
b)⌦ a feladó ⌫ a szállítás megkezdése előtt tájékoztatja a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait.
A feladás helye szerinti tagállam a szállítás megkezdése előtt bekérheti továbbá ⌦ a feladótól ⌫ az első albekezdés a) pontjában említett okmány egy példányát, is, valamint kérheti az abban szereplő adatoknak ⌦a feladás helye szerinti tagállam általi ⌫ hitelesítését ellenőrzését, továbbá, amennyiben az ⌦ számítógépes rendszer ⌫ elérhetetlensége a feladónak felróható okból áll fenn, erre az elérhetetlenségre megfelelő indoklását kérhet.
(2) Amennyiben ⌦ Amint ⌫ a számítógépes rendszer újra elérhetővé válik, a feladó a 21. cikk (2) bekezdésével összhangban benyújtja az elektronikus adminisztratív okmány tervezetétról – a 21. cikk (2) bekezdésével összhangban – tervezetet nyújt be.
Amint az elektronikus adminisztratív okmányban ⌦ tervezetében ⌫ foglalt adatokat a 21. cikk (3) bekezdése szerint érvényesítik ⌦ ellenőrizték, ⌫ ⌦ és az említett adatok érvényesek ⌫ , ezen okmány az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett papíralapú okmány ⇨ tartalékokmány ⇦ helyébe lép. A 21. cikk (4)–(5 bekezdése, a 22. cikk (1) bekezdése, valamint a 25.24. és a 26.25. cikk értelemszerűen alkalmazandó.
(3) Az elektronikus adminisztratív okmányban foglalt adatok érvényesítéséig a szállítást az (1) bekezdés a) pontjában említett papíralapú okmány kíséretében, adófelfüggesztéssel történt szállításnak kell tekinteni.
(3)(4) Az (1) bekezdés a) pontjában említett papíralapú ⇨tartalék⇦okmány egy példányát a feladónak nyilvántartásaában alátámasztása érdekében meg kell őriznie.
(4)(5) Ha a számítógépes rendszer a feladás helye szerinti tagállamban nem érhető el, a feladó ⇨ a 21. cikk (7) bekezdése szerint módosíthatja az áruk rendeltetési helyét vagy a 24. cikk szerint megoszthatja az energiatermékeket, és ⇦ ezeket az információkat más távközlési kommunikációs eszközök útján közli a 21. cikk (8) bekezdésében vagy a 23. cikkben említett információt ⌦ a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságaival ⌫. Ebből a célból a rendeltetési hely megváltoztatásának vagy a szállítmány megosztásának végrehajtását megelőzően a feladónak tájékoztatnia kell a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait. E cikk ⌦ A ⌫ (2)–(4) és (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.
⇩ új szöveg
(5) Amennyiben a számítógépes rendszer a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. és v. alpontjában említett esetekben nem érhető el a feladás helye szerinti tagállamban, a feladó a nyilatkozattevő rendelkezésére bocsátja az (1) bekezdés a) pontjában említett tartalékokmány egy példányát.
A nyilatkozattevő a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésére bocsátja az említett tartalékokmány egy példányát – amelynek tartalma megfelel a kiviteli árunyilatkozatban bejelentett jövedéki termékeknek – vagy a tartalékokmány egyedi azonosítóját.
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
28.27. cikk
⌦ Tartalékokmányok a rendeltetési helyen vagy kivitel esetén ⌫
(1) Amennyiben a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii. és iv. alpontjában, a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 17. cikk (42) bekezdésében említett esetekben a 25.24. cikk (1) bekezdésében említett átvételi elismervény a jövedéki termékek szállításának befejezésekor – akár a számítógépes rendszernek a rendeltetési hely szerinti tagállamban való elérhetetlensége miatt, akár amiatt, hogy a 27.26. cikk (1) bekezdésében említett esetben a 27.26. cikk (2) bekezdésében említett eljárások még nem fejeződtek be – nem nyújtható be az említett cikkben megállapított határidőn belül, a címzett – a kellően indokolt esetek kivételével – köteles a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságainak benyújtani egy olyan papíralapú okmányt ⇨ tartalékokmányt ⇦, amely az átvételi elismervényben foglaltakkal azonos adatokat tartalmaz, és amely igazolja a szállítás befejeződését.
Kivéve A kellően indokolt eseteket kivéve, továbbá ha a címzett az 24. cikk (1) bekezdésében említett átvételi elismervényt a számítógépes rendszeren keresztül rövid időn belül be tudja nyújtani ⌦ a 25. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint ⌫ e hatóságoknak, vagy ⌦ kivéve ⌫ a kellően indokolt eseteket, a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai az első albekezdésben említett ⇨ tartalékokmány ⇦ papíralapú okmány másolatát megküldik a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak, amelyek azt továbbítják a feladónak, vagy ⌦ a feladó ⌫ számára hozzáférhetővé teszik. Amint a rendeltetési hely szerinti tagállamban a számítógépes rendszer újból elérhetővé válik, illetve amint a 27.26. cikk (2) bekezdésében említett eljárások befejeződtek, a címzett a 25.24.. cikk (1) bekezdésének megfelelően átvételi elismervényt nyújt be. A 25.24. cikk (3) és (4) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.
(2) Amennyiben a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. ⇨ vagy v. ⇦ alpontjában említett esetben a 26.25. cikk (1) ⇨ és (2) ⇦ bekezdésében említett kiviteli elismervény ⇨ vagy a 22. cikk (5) bekezdésében előírt azon értesítés, miszerint az árukat a továbbiakban nem szállítják ki az Unió területéről, ⇦ a jövedéki termékek szállításának befejezésekor – akár a számítógépes rendszernek a kivitel helye szerinti tagállamban való elérhetetlensége miatt, akár amiatt, hogy a 27.26. cikk (1) bekezdésében említett esetben a 27.26. cikk (2) bekezdésében említett eljárások még nem fejeződtek be – nem állítható ki, a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai kötelesek a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak megküldeni egy olyan papíralapú okmányt, amely a kiviteli elismervényben ⇨ vagy az értesítésben ⇦ foglaltakkal azonos adatokat tartalmaz, és amely igazolja a szállítás befejeződését ⇨ vagy azt, hogy a termékeket nem szállítják ki az Unióból, ⇦, kivéve a kellően indokolt eseteket, valamint azon esetet, ha a 25. cikk (1) bekezdésében említett kiviteli elismervény ⇨ vagy értesítés ⇦ a számítógépes rendszeren keresztül rövid időn belül kiállítható.
A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a feladó részére megküldik, vagy a ⌦ feladó ⌫ számára hozzáférhetővé teszik rendelkezésére bocsátják az első albekezdésben említett papíralapú okmány másolatát.
Amint a kivitel helye szerinti tagállamban a számítógépes rendszer újból elérhetővé válik, illetve amint a 27.26. cikk (2) bekezdésében említett eljárások befejeződtek, a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai megküldik a 26.25. cikk (1) ⇨ és (2) ⇦ bekezdése szerinti kiviteli elismervényt ⇨ vagy a 22. cikk (5) bekezdésében előírt értesítést ⇦. A 26.25. cikk (2) és (3) bekezdéseét értelemszerűen alkalmazandóni kell.
29.28. cikk
⌦ Alternatív átvételi elismervények és a kilépés bizonyítása ⌫
(1) A 28.27. cikkben foglaltak ellenére a 25.24. cikk (1) bekezdésében említett átvételi elismervény, illetve a 26.25. cikk (1) ⇨ és (2) ⇦ bekezdésében említett kiviteli elismervény igazolja a jövedéki termékek szállításának a 20. cikk (2) bekezdésével összhangban való befejeződését.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az átvételi vagy kiviteli elismervénynek a 28.27. cikkben említettektől eltérő okokból fakadó hiánya esetén a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállításának befejeződése ⌦ a (3) és (4) bekezdéssel összhangban ⌫ alternatív bizonyítékkal is igazolható.
(3) Aa 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii. és iv. alpontjában, a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 17. cikk (42) bekezdésében említett esetekben a szállítás befejeződésének alternatív bizonyítéka biztosítható úgy is bizonyítható, hogy a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai által megfelelő bizonyítékok alapján kiadott záradékkal, amely igazoljaák, hogy a feladott jövedéki termékek megérkeztek a kijelölt rendeltetési helyükre, vagy – a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett esetben – úgy, hogy a kiléptető vámhivatal helye szerinti tagállam illetékes hatóságai igazolják, hogy a jövedéki termékek elhagyták a Közösség területét.
A ⇨ 28. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tartalékokmány ⇦ címzett által benyújtott, az átvételi elismervényben vagy a kiviteli elismervényben szereplőkkel azonos adatokat tartalmazó okmány az első albekezdés alkalmazásában megfelelő bizonyítéknak tekintendő.
⇩ új szöveg
(4) A 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. vagy v. pontjában említett esetekben, annak meghatározása céljából, hogy a (2) bekezdésben meghatározott körülmények közötti jövedéki termékeket kivitték-e az Unió területéről, a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a termékeknek az Unió területéről való kivitelének bizonyítékaként figyelembe veszik az alábbiak bármelyikét:
a)a kilépési vámhivatal helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak záradéka, amely igazolja, hogy a jövedéki termékek elhagyták az Unió területét, vagy azt, hogy a jövedéki termékeket a 17. cikk (1) bekezdése a) pontja v. alpontjának megfelelően külső árutovábbítási eljárás alá vonták;
b) szállítólevél;
c)a jövedéki termékeket az Unió vámterületéről kiszállító gazdasági szereplő által aláírt vagy hitelesített okmány, amely igazolja az áruk kiléptetését;
d)egy olyan dokumentum, amelyben valamely tagállam vagy harmadik ország vámhatósága – a szóban forgó tagállamban vagy országban az említett igazolásra vonatkozó szabályokkal és eljárásokkal összhangban – igazolja az átvételt;
e)a gazdasági szereplők által üzemeltetett hajókra, repülőgépekre vagy part menti létesítményekbe leszállított áruk jegyzéke.
b)A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai más alternatív bizonyítékot is figyelembe vehetnek.
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(5) Amennyiben a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai elfogadják a megfelelő bizonyítékokat a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai elfogadják, ez lezárja a szállítást a számítógépes rendszerben.
30.29. cikk
⌦ Hatáskör-átruházás és végrehajtási hatáskörök átruházása az adófelfüggesztés alatt kicserélendő okmányok tekintetében ⌫
(1) A Bizottság az 55. cikknek 43. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően ⇨ felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ⇦ intézkedéseket hoz a z alábbiak meghatározására: 21–26. cikk alkalmazásában, ⇨ a 21. cikk (2) bekezdésében említett számítógépes rendszeren keresztül ⇦ cserélt ⌦ elektronikus adminisztratív okmányok ⌫
a)⌦ és a 27. és 28. cikkben említett tartalékokmányok ⌫ azon üzenetek szerkezeténeke és tartalmánaka ⌦ meghatározására ⌫, amelyeket a 21–25. cikk alkalmazása céljából váltanak a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő ⌦ szállításának összefüggésében ⌫ szállításában érintett személyek és az illetékes hatóságok.;
(2)b) ⇨ A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el ⇦ az a) pontban; 21. cikk (2) bekezdésében említett üzenetváltásokra ⌦ elektronikus adminisztratív okmányoknak a számítógépes rendszeren keresztül, jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállításának összefüggésében való kicserélésre ⌫ vonatkozó szabályok és eljárások, ⇨ valamint a 27. és a 28. cikkben említett tartalékokmányok alkalmazására vonatkozó szabályok és eljárások megállapítása céljából. A fenti végrehajtási jogi aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. ⇦
c)a 26. és 27. cikkben említett papíralapú okmányok szerkezete.
(3)(2) A 27.26. és 28.27. cikk alkalmazásában és azokkal összhangban minden tagállam meghatározza azokat az eseteket helyzeteket, amelyekben a számítógépes rendszer elérhetetlennek tekinthető, valamint ⌦ megállapítja ⌫ az ilyen esetekben helyzetekben követendő szabályokat és eljárásokat.
3. SZAKASZ
Egyszerűsített eljárások
31.30. cikk
⌦ Egyszerűsített eljárások egyetlen tagállamban ⌫
A tagállamok a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel, teljes egészében saját területükön történő szállítása vonatkozásában egyszerűsített eljárásokat is megállapíthatnak, így eltekinthetnek az ilyen szállítások elektronikus felügyeletének követelményétől.
32.31. cikk
⌦ Egyszerűsített eljárások két vagy több tagállamban ⌫
Megállapodás útján és a valamennyi érintett tagállam által meghatározott feltételek mellett a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő, két vagy több tagállam területe között végbemenő gyakori és rendszeres szállítása céljából egyszerűsített eljárások alakíthatók ki.
Ez a rendelkezés magában foglalja a rögzített csővezetéken keresztül történő szállításokat.
V. FEJEZET
JÖVEDÉKI TERMÉKEK SZÁLLÍTÁSA ÉS ADÓZTATÁSA A SZABAD FORGALOMBA BOCSÁTÁST KÖVETŐEN
1. SZAKASZ
Magánszemély általi beszerzés
33.32. cikk
⌦ Magánszemély általi beszerzés ⌫
(1) A valamely magánszemély által saját felhasználásra beszerzett és ⌦ a magánszemély által ⌫ egyik tagállamból ⌦ területéről ⌫ egy a másikba ⌦ tagállam területére ⌫ szállított jövedéki termékek esetében a jövedéki adót csak a jövedéki termék beszerzésének helye szerinti tagállamban kell kivetni.
(2) Annak megállapítására, hogy az (1) bekezdésben említett jövedéki termékeket magánszemély általi saját felhasználásra szánták-e, a tagállamoknak különösen a következőket kell figyelembe venniük:
a)a termékeket birtokló személy kereskedelmi jogállása és a termékek birtoklásának oka;
b)a termékek tárolási helye, vagy – adott esetben – az alkalmazott szállítási módja;
c)a termékekkel kapcsolatos valamennyi okmány;
d)a termékek jellege;
e)a termékek mennyisége.
(3) A (2) bekezdés e) pontjának alkalmazása tekintetében – kizárólag egyfajta bizonyítékként – a tagállamok irányadó szinteket állapíthatnak meg. Az irányadó szintek nem lehetnek alacsonyabbak a következőknél:
a)dohánygyártmányok:
–cigaretta: 800 db,
–szivarka (egyenként 3 g-nál kisebb súlyú szivar): 400 db,
–szivar: 200 db,
–fogyasztási dohány: 1,0 kg;
b)alkoholtartalmú italok:
–szeszek: 10 l,
–köztes alkoholtermék: 20 l,
–bor: 90 l (beleértve legfeljebb 60 l habzóbort),
–sör: 110 l.
(4) A tagállamok rendelkezhetnek akként is, hogy egy másik tagállamban szabad forgalomba bocsátott ásványolajtermék beszerzése esetén a jövedéki adót a fogyasztás szerinti tagállamban kell kivetni, ha az ilyen termék szállítása magánszemély által vagy megbízásából, a szokásostól eltérő módon történik.
E bekezdés alkalmazásában szokásostól eltérő módon történő szállítás üzemanyag esetében a járművek üzemanyagtartályán vagy megfelelő tartaléküzemanyag-szállító kannán kívüli, illetve a folyékony fűtőanyagok esetében a ⌦ gazdasági szereplők ⌫ hivatásos kereskedők megbízásából végzett tartálykocsis szállítástól eltérő szállítás.
2. SZAKASZ
Birtoklás ⌦ A valamely tagállam területén szabad forgalomba bocsátott és kereskedelmi forgalmazás céljából egy⌫ másik tagállamban ⌦ területére szállított jövedéki termékek szállítása során követendő eljárások ⌫
34.33. cikk
⌦ Általános rendelkezések ⌫
(1) A 36. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, Hha a valamely tagállamban⌦ területén ⌫ már szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékeket egy másik tagállamban ⇨ területére szállítanak ⇦ ⌦ az e tagállamban történő ⌫ kereskedelmi forgalmazás céljából, e tagállamban történő leszállítás vagy felhasználás érdekében tárolnak, e termékek jövedékiadó-kötelesek, és a jövedéki adót az utóbbi ⌦ a rendeltetési hely szerinti ⌫ tagállamban kell kivetni.
⇩ új szöveg
Az e szakaszban foglalt rendelkezések hatókörén belül a jövedéki termékek csak egy igazolt feladótól egy igazolt címzetthez szállíthatók.
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(2) E cikk alkalmazásában ⇨ a jövedéki termékek akkor tekintendők ⇦ „kkereskedelmi célúból birtoklás ⇨ forgalmazottnak ⇦”:, ⇨ ha azokat egy tagállam területén szabad forgalomba bocsátották, az említett tagállam területéről egy másik tagállam területére szállították, és egy ⇦ jövedéki termékek magánszemélytől eltérő személy ⇨ számára ⇦ által, illetve magánszemély ⌦ számára ⌫ által nem a 32. cikk értelmében vett saját felhasználás céljából, általa történő szállítással való birtoklása ⇨ leszállították ⇦ . ⇨ A jövedéki termékek nem tekinthetők viszont kereskedelmi célra forgalmazottnak, ha azokat ⇦ ⌦ a szóban forgó magánszemély saját felhasználás céljából ⌫ szállítja ⇨ a jövedéki termék másik tagállam területéről történő szállításakor ⇦.
⇩ új szöveg
(3) A jövedéki termékek e cikk alapján történő szállítása akkor kezdődik, amikor a jövedéki termékek elhagyják az igazolt feladó telephelyét.
(4) A jövedéki termékek e cikk alapján történő szállítása akkor ér véget, amikor az igazolt címzett átvette a jövedéki termékeket.
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
(5)(2) A jövedékiadó-kötelezettség keletkezésének feltételei és az alkalmazandó jövedéki adó mértéke megegyezik az adó kivetésének időpontjában az utóbbi ⌦ rendeltetési hely szerinti ⌫ tagállamban hatályban levő feltételekkel és mértékkel.
(3) Az (1) bekezdésben említett esetektől függően az adófizetési kötelezettség a szállítást végzőt, vagy a szállítani szándékozott termékeket birtokban tartót, vagy a termékeket a másik tagállamban átvevő személyt terheli.
(4) A 38. cikk sérelme nélkül, ha a valamely tagállamban már szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékeket a Közösségen belül kereskedelmi célból mozgatják, azok nem tekintendők e célból birtokoltnak mindaddig, amíg a termékek nem érkeznek meg a rendeltetési hely szerinti tagállamba, feltéve, hogy szállításukra a 34. cikkben megállapított alakiságoknak megfelelően kerül sor.
35. cikk
⌦ Adóztatandó tényállás ⌫
⇩ új szöveg
(1) A jövedéki adó megfizetésének kötelezettsége az igazolt címzettet terheli, és az adót az áruk rendeltetési hely szerinti tagállamba történő leszállításakor kell kivetni, kivéve akkor, ha a szállítás során a 47. cikk szerinti szabálytalanság történik.
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(2)(5) Azon jövedéki termékekre, amelyeket két tagállam ⌦ területe ⌫ között közlekedő hajók vagy repülőgépek fedélzetén birtokolnak, de amelyeket nem hoznak forgalomba, mialatt a jármű az egyik tagállam területén tartózkodik, nem tekintendők ebben a tagállamban kereskedelmi célból birtokoltnak ⇨ nem vethető ki jövedéki adó ⇦ az említett tagállamban.
(6) A jövedéki adót – kérelemre – a szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállamban vissza kell téríteni vagy el kell engedni, ha a másik tagállam illetékes hatóságai megállapítják, hogy az adott tagállamban adófizetési kötelezettség keletkezett és az adót megfizették.
36.34. cikk
⌦ A jövedéki termékek e szakasz szerinti szállítására vonatkozó feltételek ⌫
(1) A 33. cikk (1) bekezdésében említett esetekben a jövedéki termékek szállítása az egyes tagállamok területei között a 21. cikk (1) bekezdésében említett dokumentumban foglalt alapadatokat tartalmazó kísérőokmánnyal történhet.
A Bizottság a 43. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően meghozza a kísérőokmány formáját és tartalmát meghatározó intézkedéseket.
⇩ új szöveg
(1) A jövedéki termékek szállítása csak akkor tekintendő az e szakasz alapján lebonyolított tevékenységnek, ha azt a 37. cikknek megfelelően kezelt elektronikus adminisztratív okmány kíséri.
🡻 2008/118/EK
⇨ új szöveg
(2) A 33. cikk (3) bekezdésében említett személyeknek ⇨ 35. cikk (1) bekezdésében említett igazolt címzettnek ⇦ a következő követelményeknek kell megfelelnieük:
a)nyilatkozattétel a termékek feladása előtt a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai részére, és a jövedéki adó megfizetésére vonatkozó biztosíték nyújtása;
⇩ új szöveg
a)biztosítéknyújtás a szállítással járó kockázatok fedezésére;
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
b)a rendeltetési hely szerinti tagállamban ⌦ kivetett ⌫ előírt jövedéki adó megfizetése ⇨ az áruk leszállításakor ⇦ az e tagállam által meghatározott eljárás szerint;
c)hozzájárulás minden olyan ellenőrzéshez, amely lehetővé teszi a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságainak, hogy meggyőződjenek a termékek tényleges átvételéről és a felszámítandó jövedéki adó megfizetéséről.
⌦ (3) A (2) bekezdés a) pontjától eltérve, ⌫ aA rendeltetési hely szerinti tagállam ⌦ illetékes hatóságai ⌫ az általuka meghatározott esetekben és feltételek mellett ⇨ lehetővé tehetik, hogy a biztosítékot a szállító vagy fuvarozó, a jövedéki termék tulajdonosa, az igazolt feladó vagy az említettek közül két vagy több személy közösen, illetve a 35. cikk (1) bekezdésében említett személy biztosítsa ⇦ egyszerűsítheti az a) pontban említett követelményeket, vagy azoktól eltérést engedélyezhet. Ez esetben erről értesíti a Bizottságot, amely értesíti a többi tagállamot.
⇩ új szöveg
(4) A biztosítéknak az Unió egész területén érvényesnek kell lennie.
(5) A tagállamoknak részletes szabályokat kell megállapítaniuk a biztosíték nyújtására és érvényességére vonatkozóan.
(6) Az adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett feladó e szakasz alkalmazásában igazolt feladóként járhat el a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak tájékoztatása után.
(7) Az adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett címzett e szakasz alkalmazásában igazolt címzettként járhat el a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságainak tájékoztatása után.
37. cikk
Elektronikus egyszerűsített adminisztratív okmány
(1) A jövedéki termékek e szakasz szerinti szállításakor az igazolt feladónak a számítógépes rendszeren keresztül be kell nyújtania az egyszerűsített elektronikus adminisztratív okmány tervezetét a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak.
(2) A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai elektronikus úton ellenőrzik az egyszerűsített elektronikus adminisztratív okmány tervezetében szereplő adatokat.
Amennyiben a fenti adatok nem megfelelőek, haladéktalanul értesíteni kell az igazolt feladót.
Amennyiben a fenti adatok megfelelőek, a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai egyedi egyszerűsített adminisztratív hivatkozási kódot rendelnek az okmányhoz, és azt közlik az igazolt feladóval.
(3) A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai haladéktalanul továbbítják az egyszerűsített elektronikus adminisztratív okmányt a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságainak, utóbbiak pedig továbbítják azt az igazolt címzettnek.
(4) Az igazolt feladó a jövedéki termékeket kísérő személy – vagy amennyiben a termékeket nem kíséri személy, akkor a szállító vagy fuvarozó – rendelkezésére bocsátja az egyedi egyszerűsített adminisztratív hivatkozási kódot. A jövedéki termékeket kísérő személy, a szállító vagy a fuvarozó a szállítás során a fenti kódot kérésre az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátja.
(5) Jövedéki termékek e szakasz szerinti szállításakor az igazolt feladó a számítógépes rendszeren keresztül megváltoztathatja a rendeltetési helyet egy ugyanazon tagállamon belüli, ugyanazon igazolt címzett által üzemeltetett szállítási helyre vagy a feladás helyére. E célból az igazolt címzett a számítógépes rendszeren keresztül benyújtja a rendeltetési hely megváltoztatásáról szóló elektronikus okmány tervezetét a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak.
38. cikk
Átvételi elismervény
(1) A jövedéki termékek átvételekor az igazolt címzett a számítógépes rendszeren keresztül haladéktalanul, de legfeljebb a szállítás befejeződését követő öt munkanapon belül – a kellően és az illetékes hatóság számára elfogadhatóan indokolt esetektől eltekintve – elismervényt nyújt be a termékek átvételéről a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai részére.
(2) A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai elektronikus úton ellenőrzik az átvételi elismervényben megadott adatokat.
Amennyiben az említett adatok nem megfelelőek, haladéktalanul értesíteni kell az igazolt címzettet.
Amennyiben az említett adatok megfelelőek, a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai az igazolt címzett felé megerősítik az átvételi elismervény nyilvántartásba vételét, és továbbítják a megerősítést a feladás szerinti tagállam illetékes hatóságainak.
Az átvételi elismervény elegendő bizonyítéknak tekintendő arra, hogy az igazolt címzett teljesítette az összes szükséges alakiságot, és befizette a rendeltetési hely szerinti tagállamnak a kiszabott jövedéki adót.
(3) A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai továbbítják az átvételi elismervényt az igazolt feladónak.
(4) A feladás helye szerinti tagállamban fizetett jövedéki adót kérésre és az (1) bekezdésben említett átvételi elismervény alapján vissza kell téríteni.
39. cikk
Tartalékeljárás és helyreállítás a feladáskor
(1) A 37. cikktől eltérve, ha a számítógépes rendszer a feladás helye szerinti tagállamban nem érhető el, az igazolt feladó a jövedéki termékek szállítását az alábbi feltételekkel kezdheti meg:
a)a termékeket olyan tartalékokmány kíséri, amely ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint a 36. cikk (1) bekezdésében említett egyszerűsített elektronikus adminisztratív okmány tervezete;
b)az igazolt feladó a szállítás megkezdése előtt tájékoztatja a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait.
A feladás helye szerinti tagállam a szállítás megkezdése előtt bekérheti az igazolt feladótól az első albekezdés a) pontjában említett okmány egy példányát, valamint kérheti az abban szereplő adatoknak a feladás helye szerinti tagállam általi ellenőrzését, továbbá, amennyiben a számítógépes rendszer elérhetetlensége az igazolt feladónak felróható okból áll fenn, erre az elérhetetlenségre megfelelő indoklást kérhet.
(2) Amint a számítógépes rendszer újra elérhetővé válik, az igazolt feladó a 37. cikk (1) bekezdésével összhangban benyújtja az egyszerűsített elektronikus adminisztratív okmány tervezetét.
Amint a 37. cikk (2) bekezdésével összhangban ellenőrizték az egyszerűsített elektronikus adminisztratív okmány tervezetében foglalt adatokat, és amennyiben az említett adatok megfelelőek, az említett okmány az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tartalékokmány helyébe lép. A 37. cikk (3) bekezdése és a 38. cikk értelemszerűen alkalmazandó.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett tartalékokmány egy példányát az igazolt feladónak nyilvántartásában meg kell őriznie.
(4) Amennyiben a számítógépes rendszer nem elérhető a feladás helye szerinti tagállamban, az igazolt feladó a 37. cikk (5) bekezdésében említettek szerint módosíthatja az áruk rendeltetési helyét, és ezt az információt alternatív kommunikációs eszközökkel megküldi a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak. Az igazolt feladó a rendeltetési hely megváltoztatásának kezdeményezése előtt értesíti a változásról a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait. E cikk (2)–(3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.
40. cikk
Tartalékokmányok és az adatok helyreállítása – átvételi elismervény
Amennyiben e szakasz alapján jövedéki termékek szállítására kerül sor, és az átvételi elismervény a jövedéki termékek szállításának befejezésekor – akár a számítógépes rendszernek a rendeltetési hely szerinti tagállamban való elérhetetlensége miatt, akár amiatt, hogy a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárások még zárultak le – nem nyújtható be a 38. cikk (1) bekezdésével összhangban, az igazolt címzett – a kellően indokolt esetek kivételével – köteles egy olyan tartalékokmányt benyújtani a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságainak, amely az átvételi elismervényben foglaltakkal azonos adatokat tartalmaz, és amely igazolja a szállítás befejeződését.
Kivéve, ha az igazolt címzett a 38. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint, a számítógépes rendszeren keresztül rövid időn belül be tudja nyújtani az átvételi elismervényt, vagy a kellően indokolt esetek kivételével, a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai megküldik a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak az első albekezdésben említett tartalékokmány másolatát. A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai továbbítják a másolatot az igazolt feladónak, vagy hozzáférhetővé teszik azt az igazolt feladó számára.
Amint a rendeltetési hely szerinti tagállamban a számítógépes rendszer újból elérhetővé válik, illetve amint a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárások befejeződtek, az igazolt címzett a 38. cikk (1) bekezdésének megfelelően átvételi elismervényt nyújt be. A 38. cikk (2) és (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.
41. cikk
Az átvétel alternatív bizonyítékai
(1) A 40. cikk ellenére, a 38. cikk (1) bekezdésében előírt átvételi elismervény igazolja, hogy a jövedéki termékeket leszállították az igazolt címzettnek.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, ha az átvételi elismervény a 40. cikkben említettektől okoktól eltérő okok miatt nem áll rendelkezésre, a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai – a feladott jövedéki termékek rendeltetési helyükre történő megérezésének megfelelő bizonyítéka alapján kiállított – záradék útján alternatív bizonyítékot adhatnak a jövedéki termékek átvételéről.
A 40. cikk első bekezdésében említett tartalékokmány megfelelő bizonyítékot képez az első albekezdés alkalmazásában.
(3) Ha a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai elfogadták a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai által kiállított záradékot, az elegendő bizonyítéknak tekintendő arra, hogy az igazolt címzett teljesítette az összes szükséges alakiságot, és befizette a kivetett jövedéki adót a rendeltetési hely szerinti tagállamnak.
42. cikk
Eltérés a számítógépes rendszer használatára vonatkozó kötelezettségtől igazolt feladók és igazolt címzettek számára
A tagállamok engedélyezhetik a jövedéki termékeknek a 39. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tartalékokmány kíséretében történő szállítását, ha az igazolt feladó és az igazolt címzett csak alkalmi jelleggel szállítanak jövedéki termékeket e szakasz alapján.
A tagállam az ilyen engedélyt a jövedéki termékek meghatározott mennyiségére, egyetlen igazolt feladóra és igazolt címzettre, meghatározott időtartamra vagy a jövedéki termékek egyszeri szállítására korlátozhatja.
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
43.35. cikk
⌦ Szabad forgalomba bocsátott termékek szállítása ugyanazon tagállam területének két helyszíne között egy másik tagállam területén keresztül ⌫
(1) Amennyiben a valamely tagállamban ⌦ területén ⌫ már szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékeket ugyanennekbben a tagállambannak a ⌦ területén ⌫ található rendeltetési helyre egy másik tagállam területén keresztül szállítanak, a következő követelmények alkalmazandók:
a)az ilyen szállítás a 36.34. cikk (1) bekezdésében említett kísérőokmány ⇨ elektronikus egyszerűsített adminisztratív okmány ⇦ fedezete mellett lehetséges, és követnie kell a megfelelő útvonalat követve;
b)a termékek feladása előtt a feladónak nyilatkozatot kell tennie a szállítás megkezdésének helye szerinti tagállam illetékes hatóságai számára;
bc)az ⇨ igazolt ⇦ címzettnek igazolnia kell a termékek átvételét a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságok által megállapított szabályoknak megfelelően;
cd)az ⇨ igazolt ⇦ feladónak és az ⇨ igazolt ⇦ címzettnek hozzá kell járulnia minden olyan ellenőrzéshez, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy megbizonyosodjanak a termékek tényleges átvételéről.
(2) Amennyiben a jövedéki termékek szállítására az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel gyakran és rendszeresen kerül sor, az érintett tagállamok az általuk kölcsönös egyetértésben meghatározott feltételek mellett egyszerűsíthetik az (1) bekezdésben foglalt követelményeket.
⇩ új szöveg
44. cikk
Hatáskör-átruházás és végrehajtási hatáskörök átruházása a jövedéki termékek kereskedelmi forgalmlazás céljából történő szállítására vonatkozóan
(1) A Bizottság az 55. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a 37. és a 38. cikk alkalmazásában a számítógépes rendszeren keresztül kicserélt elektronikus adminisztratív okmányok, valamint a 39., a 40. és a 42. cikkben említett tartalékokmányok szerkezetének és tartalmának megállapítására, a jövedéki termékek e szakasz szerinti szállításának összefüggésében.
(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 37. és a 38. cikk alkalmazásában az elektronikus adminisztratív okmányok számítógépes rendszeren keresztül történő kicserélésekor követendő szabályok és eljárások megállapítására, valamint a 39., a 40. és a 42. cikkben említett tartalékokmányok alkalmazására vonatkozó szabályok és eljárások megállapítására, a jövedéki termékek e szakasz szerinti szállításának összefüggésében. Az említett végrehajtási jogi aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében hivatkozott vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
3. SZAKASZ
Távértékesítés
45.36. cikk
Távértékesítés
(1) A rendeltetési hely szerinti tagállamban kell a jövedéki adót fizetni az egy tagállamban ⌦ területén ⌫ már szabad forgalomba bocsátott és adóraktár-engedélyesnek, vagy bejegyzett címzettnek ⇨ vagy igazolt címzettnek ⇦ nem minősülő, más tagállamban székhellyel rendelkező, független gazdasági tevékenységet nem folytató személy által megvásárolt olyan jövedéki termékek esetében, amelyeket az eladó ⇨ a független gazdasági tevékenységet folytató feladó ⇦ vagy a megbízásából eljáró személy közvetlenül vagy közvetve más tagállamba ⌦ területére ⌫ irányulóan ad fel vagy szállít.
E cikk alkalmazásában „rendeltetési hely szerinti tagállam” a küldemény vagy szállítmány érkezési helye szerinti tagállam.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a jövedéki adót a rendeltetési hely szerinti tagállamban, a jövedéki termékek kiszállításakor kell kivetni. A jövedéki adó-kötelezettség keletkezésének feltételei és mértéke megegyezik az adó kivetésének időpontjában hatályban levő feltételekkel és mértékkel.
A jövedéki adót a rendeltetési hely szerinti tagállam által meghatározott eljárásnak megfelelően kell megfizetni.
(3) A rendeltetési hely szerinti tagállamban az adófizetési kötelezettség az eladót ⇨ a címzettet ⇦ terheli.
Mindazonáltal a rendeltetési hely szerinti tagállam rendelkezhet úgy, hogy az adófizetési kötelezettség ⇨ engedélyezheti, hogy a feladó ⇦ a rendeltetési hely szerinti tagállamban székhellyel rendelkező adóügyi képviselőt ⇨ jelöljön ki a jövedéki adó megfizetéséért felelős személyként. ⇦ és ⌦ Az adóügyi képviselőt ⌫ az illetékes hatóságoknak jóvá kell hagyniuk által jóváhagyott adóügyi képviselőt., ⌦ A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ⌫ vagy amennyiben az eladó ⇨ feladó ⇦ ⇨ vagy az adóügyi képviselő ⇦ nem tartotta tiszteletben a (4) bekezdés a) pontjának rendelkezését, ⌦ a jövedéki adó megfizetésére vonatkozó kötelezettség ⌫ a jövedéki termékek címzettjét terheli.
(4) Az eladónak ⇨ címzettnek ⇦, illetve az adóügyi képviselőnek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
a)a termékek feladása előtt be kell jegyeztetnie magát és biztosítékot kell nyújtania a jövedéki adó megfizetésére az erre kijelölt illetékes hivatalnál, a rendeltetési hely szerinti tagállam által meghatározott feltételek mellett;
b)a jövedéki termékek ⌦ átvételét ⌫ megérkezését követően az a) pontban említett hivatalnál meg kell fizetnie a jövedéki adót;
c)nyilvántartást kell vezetnie a jövedékitermék-szállításokról.
Az érintett tagállamok az általuk meghatározott feltételek mellett kétoldalú ⇨ vagy többoldalú ⇦ megállapodások alapján egyszerűsíthetik ezeket a követelményeket.
(5) Az (1) bekezdésben említett esetben az első tagállambeliban kivetett jövedéki adót az eladó ⇨ feladó ⇦ kérelmére vissza kell téríteni vagy el kell engedni, ha az eladó ⇨ feladó ⇦ vagy adóügyi képviselője teljesítette a (4) bekezdésben meghatározott követelményeket.
(6) A tagállamok az (1)–(5) bekezdés alkalmazása tekintetében külön szabályokat állapíthatnak meg a különleges nemzeti forgalmazási szabályok hatálya alá tartozó jövedéki termékekkel kapcsolatban.
4. SZAKASZ
Károsodás és megsemmisülés
46.37. cikk
Károsodás és megsemmisülés
(1) A 34.33. cikk (1) bekezdésében és a 45.36. cikk (1) bekezdésében említett esetekben a jövedéki termékeknek azok tényleges jellege, előre nem látható körülmények vagy vis maior eredményeként, vagy a szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállamtól eltérő tagállam illetékes hatóságai által a ⌦ termékek megsemmisítésére kiadott ⌫ engedélyének következményeként e tagállamban ⌦ területén ⌫ való szállítása során bekövetkező teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása esetén a jövedéki adó nem vethető ki e tagállamban.
⇩ új szöveg
Ezen irányelv alkalmazásában az árut teljesen megsemmisültnek vagy helyrehozhatatlanul károsodottnak kell tekinteni, ha jövedéki termékként történő felhasználásra alkalmatlanná válik.
(2) Az áruknak a jellegükből fakadó, a szabad forgalomba bocsátásuk helye szerinti tagállamtól eltérő tagállam területén való szállítása során bekövetkező részleges károsodása esetén a szóban forgó tagállamban nem vethető ki jövedéki adó, amennyiben a károsodás mértéke az adott jövedéki termékre alkalmazandó, részleges károsodásra vonatkozó, a 7. cikk (7) bekezdése szerint meghatározott közös határérték alatt marad.
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
(3) Az kérdéses ⌦ (1) és (2) bekezdésben említett ⌫ jövedéki termékek teljes megsemmisülését vagy helyrehozhatatlan károsodását a teljes megsemmisülés vagy helyrehozhatatlan károsodás helye szerinti, vagy – amennyiben a károsodás helye nem megállapítható – a károsodás észleléseének helye szerinti tagállam illetékes hatósága számára megfelelő módon bizonyítani kell.
A34. 36. cikk (2) bekezdésének a) pontjaával vagy a 36. 45. cikk (4) bekezdésének a) pontjával összhangbana alapján rendelkezésre bocsátott biztosítékot ez esetben fel kell szabadítani.
(2) A tagállamok maguk állapítják meg a (1) bekezdésben említett károsodásra vonatkozó saját szabályaikat és feltételeiket.
5. SZAKASZ
Szabálytalanságok a jövedéki termékek szállítása során
47.38. cikk
⌦ Szabálytalanságok a jövedéki termékek szállítása során ⌫
(1) Ha a jövedéki termékeknek a 34.33. cikk (1) bekezdésével vagy a 45.36. cikk (1) bekezdésével összhangban való szállítása során a szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállamtól ⌦ területétől ⌫ eltérő tagállamban ⌦ területén ⌫ szabálytalanságot követnek el, akkor e termékek jövedékiadó-kötelesek, és a jövedéki adót a szabálytalanság előfordulásának helye szerinti tagállamban kell kivetni.
(2) Ha a jövedéki termékeknek a 34.33. cikk (1) bekezdésével vagy a 45.36. cikk (1) bekezdésével összhangban való szállítása során a szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállamtól ⌦ területétől ⌫ eltérő tagállamban ⌦ területén ⌫ szabálytalanságot észlelnek, és a szabálytalanság előfordulási helye nem meghatározható, akkor a szabálytalanság előfordulási helyének a szabálytalanság észlelési helye szerinti tagállamot kell tekinteni, és a jövedéki adót e tagállamban kell kivetni.
Amennyiben azonban a jövedéki termékek beszerzésétől számított három év eltelte előtt megállapítják, hogy ténylegesen melyik tagállamban ⌦ területén ⌫ történt a szabálytalanság, az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók.
(3) A jövedéki adó fizetésére az kötelezett, aki a 36.34. cikk (2) bekezdése a) pontjának vagy a 45.36. cikk (4) bekezdése a) pontjának megfelelően a fizetésre biztosítékot adott, és a szabálytalanságban részt vevő bármely személy. ⇨ Ha ugyanazon jövedékiadó-fizetési kötelezettség több személyt terhel, akkor egyetemlegesen felelősek az ilyen tartozásért ⇦
A szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a jövedéki adót kérésre visszatérítik vagy elengedik, amennyiben azt a szabálytalanság előfordulási vagy észlelési helye szerinti tagállamban már megfizették. A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai pedig a 36.34. cikk (2) bekezdése a) pontjának vagy a 45.36. cikk (4) bekezdése a) pontjának megfelelően letétbe helyezett biztosítékot felszabadítják.
(4) E cikk alkalmazásában szabálytalanságnak minősül a 46.37. cikk hatálya alá nem tartozó, a jövedéki termékek 34.33. cikk (1) bekezdése vagy a 45.36. cikk (1) bekezdése szerinti szállítása során bekövetkező olyan eset, amelynek következtében a jövedéki termékek szállítása vagy szállításának egy része nem szabályszerűen fejeződik be.
VI. FEJEZET
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
1. SZAKASZ
Jelölés
48.39. cikk
⌦ Jelölés ⌫
(1) A 7. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, a tagállamok megkövetelhetik, hogy a jövedéki termékeket adózási célból adóügyi jelzéssel vagy adózási célú nemzeti azonosító jellel lássák el, amikor szabad forgalomba bocsátásukra a területükön kerül sor, illetve amikor a 34.33. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében és a45.36. cikk (1) bekezdésében szereplő esetekben a területükre ezek a termékek belépnek.
(2) Bármely tagállam, amely megköveteli az (1) bekezdés szerinti adóügyi jelzés vagy nemzeti azonosító jel használatát, köteles azokat rendelkezésre bocsátani a többi tagállam adóraktár-engedélyesei számára is. Az egyes tagállamok azonban előírhatják, hogy az adóügyi jelzések vagy jelek hozzáférhetőek legyenek a tagállam illetékes hatóságai által engedélyezett adóügyi képviselők számára is.
(3) Azon rendelkezések sérelme nélkül, amelyeket a tagállamok e cikk megfelelő végrehajtásának érdekében, valamint azért alkotnak, hogy kiküszöböljék az adócsalást, az adókikerülést és az adóval való visszaéléseket, a tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdés szerinti adózási jelzések vagy nemzeti azonosító jelek ne akadályozzák a jövedéki termékek szabad szállítását.
Amennyiben a jövedéki termékeket ilyen jelzésekkel vagy jelekkel látják el – az azok kibocsátási költségeinek kivételével – a megszerzésükért kifizetett összeget vagy letett biztosítékot a jelzést vagy jelet kibocsátó tagállamban visszatérítik, illetve felszabadítják, ha a jövedéki adót más tagállamban vetik ki és szedik be.
A jelzést vagy jelet kibocsátó tagállam mindazonáltal a jelzések vagy jelek eltávolítását vagy megsemmisítését az illetékes hatóság számára kielégítő módon igazoló bizonyíték benyújtásához kötheti a kifizetett összeg visszatérítését vagy a letett biztosíték visszatérítését, ⌦ elengedését ⌫vagy felszabadítását.
(4) Az (1) bekezdés szerinti adóügyi jelzések vagy nemzeti azonosító jelek a kiadásuk szerinti tagállamban érvényesek. A tagállamok azonban kölcsönösen elismerhetik egymás jelzéseinek vagy jeleinek érvényességét.
2. SZAKASZ
Kisüzemi bortermelők
49.40. cikk
⌦ Kisüzemi bortermelők ⌫
(1) A tagállamok mentesíthetik a kisüzemi bortermelőket a III. és a IV. fejezetben 15–32. cikkben szereplő, valamint a szállításra és ellenőrzésre vonatkozó egyéb követelmények alól. Amennyiben ezek a kisüzemi bortermelők saját maguk bonyolítanak le Közösségen belüli ⌦ Unión belüli ⌫ügyleteket, tájékoztatniuk kell az érintett hatóságokat, és teljesíteniük kell az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben 32 borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányokra, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartásra vonatkozó részletes alkalmazási szabályok megállapításáról szóló, 2001. április 24-i 884/2001/EK bizottsági rendeletben 33 meghatározott követelményeket.
(2) Amennyiben a kisüzemi bortermelők mentességet élveznek egyes követelmények alól az (1) bekezdéssel összhangban, a címzettnek – az (EU) 2018/273 884/2001/EK rendeletben előírt okmánnyal vagy az arra történő hivatkozással – értesítenie kell a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságait a borszállítmányok átvételéről.
(3) E cikk alkalmazásában „kisüzemi bortermelők” azok a személyek, akik éves átlagban kevesebb mint 1000 hl bort termelnek.
3. SZAKASZ
Hajók és légi járművek fedélzeti készlete
50.41. cikk
⌦ Hajók és légi járművek fedélzeti készlete ⌫
Amíg a Tanács nem fogad el közösségi ⌦ uniós ⌫ rendelkezéseket a hajók és légi járművek fedélzeti készletével kapcsolatban, a tagállamok fenntarthatják az ezen készletek mentességére vonatkozó nemzeti rendelkezéseiket.
4. SZAKASZ
Különös rendelkezések
51.42. cikk
⌦ Különös rendelkezések ⌫
Azon tagállamok, amelyek határon átívelő híd építésére vagy karbantartására vonatkozó felelősségről szóló megállapodást kötöttek, az említett híd megépítéséhez és karbantartásához használt jövedéki termékek jövedéki adójának behajtásárabeszedésére alkalmazott eljárás egyszerűsítése érdekében az ezen irányelv rendelkezéseitől eltérő intézkedéseket hozhatnak.
Az intézkedések alkalmazásában a megállapodásban említett hidat és az építési területeket azon tagállam területe részének kell tekinteni, amely a megállapodás értelmében felelős a híd megépítéséért vagy karbantartásáért.
Az érintett tagállamok tájékoztatják a Bizottságot ezen intézkedésekről, a Bizottság pedig értesíti a többi tagállamot.
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
VII. FEJEZET
⌦ A FELHATALMAZÁS GYAKORLÁSA ÉS ⌫ A JÖVEDÉKIADÓ-BIZOTTSÁGI ⌦ ELJÁRÁS ⌫
⇩ új szöveg
52. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)A Bizottságnak a 7. cikk (7) bekezdésében, a 30. cikk (1) bekezdésében és a 44. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól ezen irányelv Hivatalos Lapban való kihirdetését követő huszadik naptól kezdődő hatállyal.
(3)A Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (7) bekezdésében, a 30. cikk (1) bekezdésében és a 44. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)A 7. cikk (7) bekezdése, a 30. cikk (1) bekezdése és a 44. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. A Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
⇨ új szöveg
53.43. cikk
⌦ Bizottsági eljárás ⌫
(1) A Bizottságot a Jjjövedékiadó-bizottság segíti. ⇨ Az említett bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.⇦
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét ⇨ a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét ⇦ kell alkalmazni.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.
44. cikk
A 43. cikkben említett feladatai mellett a jövedékiadó-bizottság – saját kezdeményezésére vagy egy tagállam képviselőjének kérelmére – megvizsgálja az elnöke által felvetett, a jövedéki adóról szóló közösségi rendelkezések alkalmazására vonatkozó kérdéseket.
VIII. FEJEZET
⌦ JELENTÉSTÉTEL,⌫ ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
⇩ új szöveg
54. cikk
Jelentéstétel ezen irányelv végrehajtásáról
A Bizottság ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv végrehajtásáról. Az első jelentést legkésőbb ezen irányelv elfogadása után öt évvel kell benyújtani.
55. cikk
Átmeneti rendelkezések
A tagállamok 2022. február 13-ig engedélyezhetik a jövedéki termékeknek a 2008/118/EK irányelv 33., 34. és 35. cikkében meghatározott alakiságok szerinti szállítását és 2022. december 31-ig a jövedéki termékek említett alakiságok szerinti átvételét.
Az ezen irányelv 22. cikkének (5) bekezdésében említett értesítések 2024. február 13-ig a számítógépes rendszertől eltérő eszközzel is megtehetők.
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
45. cikk
(1) A Bizottság 2013. április 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a számítógépes rendszer megvalósításáról és különösen a 21. cikk (6) bekezdésében említett kötelezettségekről és a rendszer elérhetetlensége esetén alkalmazandó eljárásokról.
(2) A Bizottság 2015. április 1-jéig irányelv alkalmazásának megkezdését követő öt éven belül jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv végrehajtásáról.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti jelentéseknek elsősorban a tagállamok által nyújtott tájékoztatáson kell alapulniuk.
46. cikk
(1) A feladás helye szerinti tagállamok 2010. december 31-ig továbbra is engedélyezhetik, hogy a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítását a 92/12/EGK irányelv 15. cikke (6) bekezdésében és 18. cikkében megállapított alaki követelményeknek megfelelően kezdjék meg.
Az ilyen szállításokra és teljesítésükre az első albekezdésben, valamint a 92/12/EGK irányelv 15. cikke (4) és (5) bekezdésében és 19. cikkében említett rendelkezések alkalmazandók. A 92/12/EGK irányelv 15. cikkének (4) bekezdése valamennyi, az ezen irányelv 18. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint biztosítékot nyújtó személyre alkalmazandó.
Ezen irányelv 21–27. cikke az ilyen szállításokra nem alkalmazandó.
(2) A jövedéki termékek 2010. április 1-jét megelőzően megkezdett szállítását a 92/12/EGK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kell lebonyolítani és teljesíteni.
Ez az irányelv az ilyen szállításokra nem vonatkozik.
🡻 III. melléklet 6. pont (2) bekezdés
(3) A 32. cikk sérelme nélkül, a 92/79/EGK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdésében nem említett tagállamok a területükre további jövedéki adó megfizetése nélkül esetlegesen behozott cigaretták tekintetében 2014. január 1-jétől 300 darabnál nem szigorúbb mennyiségi korlátozást alkalmazhatnak valamely olyan tagállamból behozott cigarettákra, amely az említett irányelv 2. cikke (2) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdésével összhangban a 2. cikk (2) bekezdésének első albekezdéséből adódó jövedéki adónál alacsonyabb jövedéki adót alkalmaz.
A 92/79/EGK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdésében említett tagállamok, amelyek a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagártól függetlenül 1000 darab cigarettára legalább 77 EUR jövedéki adót vetnek ki, 2014. január 1-jétől 300 darabnál nem szigorúbb mennyiségi korlátozást alkalmazhatnak a területükre további jövedéki adó megfizetése nélkül valamely olyan tagállamból behozott cigarettákra, amely az említett irányelv 2. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban alacsonyabb jövedéki adót alkalmaz.
Az ezen bekezdés első és második albekezdésének megfelelő mennyiségi korlátozást alkalmazó tagállamok tájékoztatják a Bizottságot ezek alkalmazásáról. A szóban forgó tagállamok elvégezhetik a szükséges ellenőrzéseket, feltéve, hogy ezek nem érintik a belső piac megfelelő működését.
🡻 2008/118/EK (kiigazított szöveg)
56.48. cikk
⌦ Átültetés ⌫
(1) A tagállamok legkésőbb 2010. január 1-jéig ⌦ 2020. december 31-ig ⌫ elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek ⌦ a 3., a 4., a 7., a 13., a 17., a 18., a 20–23., a 26–30., a 34–47., az 55., az 56. és az 58. cikknek ⌫ 2010. április 1-jétől megfeleljenek. ⌦ E rendelkezések szövegét ⌫ a tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések szövegét és megküldik a rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelésről.
⌦ Az 55. cikkre is figyelemmel, a tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2021. árpilis 1-jétől kezdődően alkalmazzák. ⌫
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. ⌦ A rendelkezésekben utalni kell arra is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni ⌫. A hivatkozás ⌦ és a megfogalmazás módját ⌫ a tagállamok választják ⌦ határozzák ⌫ meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
57.47. cikk
⌦ Hatályon kívül helyezés ⌫
(1) A⌦z I. melléklet A. részében említett jogi aktusokkal módosított 2008/118/EK ⌫ 92/12/EGK irányelv 2010. április 1-jén ⌦ 2021. április 1-jével ⌫ hatályát veszti ⌦ , az I. melléklet B. részében említett irányelveknek a belső jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel és alkalmazásuk kezdőnapjával kapcsolatos tagállami kötelezettségeket nem érintve ⌫ .
Az irányelvet a 46. cikkben meghatározott kereteken belül és célokra azonban továbbra is alkalmazni kell.
(2) A hatályon kívül helyezett irányelvre való történő hivatkozásokat erre az ezen irányelvre való hivatkozásként kell értelmezninak kell tekinteni, ⌦ és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni⌫.
58.49. cikk
⌦ Hatálybalépés és alkalmazás ⌫
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő ⌦ huszadik ⌫ napon lép hatályba.
⌦ Az 1., a 2., az 5., a 6., a 8–12., a 14–16., a 19., a 20., a 24., a 25., a 31–33., a 48–51., az 52–54., az 57. és a 59. cikket 2021.április 1-jétől kell alkalmazni. ⌫
59.50. cikk
⌦ Címzettek ⌫
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel,2018.5.25.
COM(2018) 346 final
MELLÉKLETEK
a következőhöz:
Javaslat
A Tanács irányelve
a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (átdolgozás)
{SEC(2018) 255 final}
{SWD(2018) 260 final}
{SWD(2018) 261 final}
I. MELLÉKLET
A. rész
A hatályon kívül helyezett irányelv
a későbbi módosítások jegyzékével
(az 57. cikk szerint)
|
2008/118/EK tanácsi irányelv |
(HL L 9., 2009.1.14., 12. o.) |
|
2010/12/EU tanácsi irányelv |
(HL L 50., 2010.2.27., 1. o.) |
|
Horvát csatlakozási szerződés |
(HL L 112., 2012.4.24., 10. o.) |
|
2013/61/EU tanácsi irányelv |
(HL L 353., 2013.12.28., 5. o.) |
B. rész
A belső jogba való átültetésre vonatkozó határidők és az alkalmazás kezdőnapja
(az 57. cikk szerint)
|
Irányelv |
Az átültetés határideje |
Az alkalmazás kezdőnapja |
|
|
2008/118/EK |
2010. január 1. |
2010. április 1. |
|
|
2010/12/EU |
2011. január 1. |
||
|
2013/61/EU |
2014. január 1. |
||
II. MELLÉKLET
Megfelelési táblázat
|
2008/118/EK irányelv |
Ez az irányelv |
|
1. cikk és 2. cikk |
1. cikk és 2. cikk |
|
3. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés |
3. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés |
|
3. cikk, (4) bekezdés |
_ |
|
_ |
3. cikk, (4) bekezdés |
|
4. cikk, bevezető fordulat |
4. cikk, bevezető fordulat |
|
4. cikk, (1)–(5) bekezdés |
4. cikk, (1)–(5) bekezdés |
|
4. cikk, (6) bekezdés |
_ |
|
4. cikk, (7) bekezdés |
4. cikk, (6) bekezdés |
|
4. cikk, (8)–(11) bekezdés |
4. cikk, (7)–(10) bekezdés |
|
_ |
4. cikk, (11) és (12) bekezdés |
|
36. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés |
4. cikk, (13) bekezdés |
|
5. cikk, (1) és (2) bekezdés |
5. cikk, (1) és (2) bekezdés |
|
5. cikk, (3) bekezdés, bevezető fordulat |
5. cikk, (3) bekezdés, bevezető fordulat |
|
5. cikk, (3) bekezdés, a)–e) pont |
5. cikk, (3) bekezdés, a)–e) pont |
|
5. cikk, (3) bekezdés, f) és g) pont |
_ |
|
5. cikk, (4), (5) és (6) bekezdés |
5. cikk, (4), (5) és (6) bekezdés |
|
6. cikk |
6. cikk |
|
7. cikk, (1)–(4) bekezdés, első és második albekezdés |
7. cikk, (1)–(4) bekezdés, első és második albekezdés |
|
7. cikk, (4) bekezdés, harmadik albekezdés |
7. cikk, (6) bekezdés, első albekezdés |
|
7. cikk, (5) bekezdés |
_ |
|
_ |
7. cikk, (5) bekezdés |
|
– |
7. cikk, (6) bekezdés, második albekezdés |
|
– |
7. cikk, (7) bekezdés |
|
8–12. cikk |
8–12. cikk |
|
13. cikk, (1) bekezdés |
13. cikk, (1) bekezdés |
|
13. cikk, (2) bekezdés |
_ |
|
_ |
13. cikk, (2) és (3) bekezdés |
|
13. cikk, (3) bekezdés |
13. cikk, (4) bekezdés |
|
14. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés |
14. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés |
|
14. cikk, (4) bekezdés |
_ |
|
14. cikk, (5) bekezdés |
14. cikk, (4) bekezdés |
|
15. és 16. cikk |
15. és 16. cikk |
|
17. cikk, (1) bekezdés, bevezető fordulat |
17. cikk, (1) bekezdés, bevezető fordulat |
|
17. cikk, (1) bekezdés, a) pont, bevezető fordulat |
17. cikk, (1) bekezdés, a) pont, bevezető fordulat |
|
17. cikk, (1) bekezdés, a) pont, i–iv. alpont |
17. cikk, (1) bekezdés, a) pont, i–iv. alpont |
|
_ |
17. cikk, (1) bekezdés, a) pont, v. alpont |
|
17. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
17. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
|
_ |
17. cikk, (2) és (3) bekezdés |
|
17. cikk, (2) bekezdés |
17. cikk, (4) bekezdés |
|
17. cikk, (3) bekezdés |
17. cikk, (5) bekezdés |
|
18. cikk, (1) bekezdés |
18. cikk, (1) bekezdés |
|
_ |
18. cikk, (2) bekezdés |
|
18. cikk, (2) bekezdés |
18. cikk, (3) bekezdés |
|
18. cikk, (3) bekezdés, első mondat |
18. cikk, (4) bekezdés |
|
18. cikk, (4) bekezdés |
18. cikk, (5) bekezdés |
|
18. cikk, (3) bekezdés, második mondat |
18. cikk, (6) bekezdés |
|
19. cikk |
19. cikk |
|
20. cikk, (1) bekezdés |
20. cikk, (1) bekezdés |
|
20. cikk, (2) bekezdés |
20. cikk, (2) bekezdés, i. és ii. alpont |
|
_ |
20. cikk, (2) bekezdés, iii. alpont |
|
21. cikk, (1)–(4) bekezdés |
21. cikk, (1)–(4) bekezdés |
|
21. cikk, (5) bekezdés |
22. cikk, (1) bekezdés |
|
21. cikk, (6) bekezdés |
21. cikk, (5) bekezdés |
|
21. cikk, (7) bekezdés |
21. cikk, (6) bekezdés |
|
21. cikk, (8) bekezdés |
21. cikk, (7) bekezdés, első mondat |
|
- |
21. cikk, (7) bekezdés, második mondat |
|
_ |
22. cikk, (2)–(5) bekezdés |
|
22. cikk |
23. cikk, (1) és (2) bekezdés |
|
_ |
23. cikk, (3) bekezdés |
|
23. cikk, első albekezdés, bevezető fordulat |
24. cikk, (1) bekezdés, bevezető fordulat |
|
23. cikk, első bekezdés, 1. pont |
24. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
|
23. cikk, első bekezdés, 2. pont |
24. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
|
23. cikk, első bekezdés, 3. pont |
24. cikk, (1) bekezdés, c) pont |
|
23. cikk, második albekezdés |
24. cikk, (2) bekezdés |
|
24. cikk |
25. cikk |
|
25. cikk, (1) bekezdés |
26. cikk, (1) bekezdés |
|
_ |
26. cikk, (2) bekezdés |
|
25. cikk, (2) bekezdés |
26. cikk, (3) bekezdés, első, második és harmadik mondat |
|
25. cikk, (3) bekezdés |
26. cikk, (3) bekezdés, negyedik mondat |
|
26. cikk, (1)–(2) bekezdés |
27. cikk, (1)–(2) bekezdés |
|
26. cikk, (3) bekezdés |
- |
|
26. cikk, (4) és (5) bekezdés |
27. cikk, (3) és (4) bekezdés |
|
_ |
27. cikk, (5) bekezdés |
|
27. cikk |
28. cikk |
|
28. cikk, (1) bekezdés |
29. cikk, (1) bekezdés |
|
28. cikk, (2) bekezdés, első és második albekezdés |
29. cikk, (2) és (3) bekezdés |
|
_ |
29. cikk, (4) bekezdés |
|
28. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés |
29. cikk, (5) bekezdés |
|
29. cikk |
30. cikk |
|
30. cikk |
31. cikk |
|
31. cikk |
32. cikk |
|
32. cikk |
33. cikk |
|
33. cikk, (1) bekezdés |
34. cikk, (1) és (2) bekezdés |
|
_ |
34. cikk, (3) és (4) bekezdés |
|
33. cikk, (2) bekezdés |
34. cikk, (5) bekezdés |
|
33. cikk, (3) és (4) bekezdés |
_ |
|
- |
35. cikk, (1) bekezdés |
|
33. cikk, (5) bekezdés |
35. cikk, (2) bekezdés |
|
33. cikk, (6) bekezdés |
38. cikk, (4) bekezdés |
|
34. cikk, (1) bekezdés |
36. cikk, (1) bekezdés |
|
34. cikk, (2) bekezdés, a), b) és c) pont |
36. cikk, (2) bekezdés, a), b) és c) pont |
|
34. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés |
_ |
|
_ |
36. cikk, (3)–(7) bekezdés |
|
_ |
37–42. cikk |
|
35. cikk |
43. cikk |
|
_ |
44. cikk |
|
36. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés |
45. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés |
|
36. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés |
45. cikk, (13) bekezdés |
|
36. cikk, (2)–(6) bekezdés |
45. cikk, (2)–(6) bekezdés |
|
37. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés |
46. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés |
|
- |
46. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés |
|
- |
46. cikk, (2) bekezdés |
|
37. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés |
46. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés |
|
37. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés |
46. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés |
|
37. cikk, (2) bekezdés |
_ |
|
38. cikk |
47. cikk |
|
- |
47. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, második mondat |
|
39. cikk |
48. cikk |
|
40. cikk |
49. cikk |
|
41. cikk |
50. cikk |
|
42. cikk |
51. cikk |
|
_ |
52. cikk |
|
43. cikk |
53. cikk |
|
44. cikk |
_ |
|
_ |
54. cikk és 55. cikk |
|
45. cikk és 46. cikk |
_ |
|
47. cikk |
57. cikk |
|
48. cikk |
56. cikk |
|
49. cikk |
58. cikk |
|
50. cikk |
59. cikk |
|
_ |
I. melléklet |
|
_ |
II. melléklet |