EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.5.16.
COM(2018) 307 final
2018/0154(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A Bizottság (az Eurostat) a 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően rendszeresen gyűjt statisztikai adatokat a menekültügy és az irányított bevándorlás területén. A menekültügy és az irányított bevándorlás területén folytatott kötelező adatgyűjtés alapvető jogi szabályozását az említett rendelet és a tartózkodási engedélyek indokainak különféle kategóriáit meghatározó 216/2010/EU bizottsági rendelet tartalmazza. Emellett a Bizottság (az Eurostat) – más kötelező adatgyűjtést előíró jogi aktusok alapján – a migrációhoz kapcsolódó közigazgatási eseményekről is gyűjt statisztikai adatokat. Ezek a kiegészítő statisztikai adatok az európai kékkártyára (2009/50/EK irányelv), az összevont engedélyekre (2011/98/EU irányelv), az idénymunkásokra (2014/36/EU irányelv), a vállalaton belüli áthelyezésekre (2014/66/EU irányelv), valamint a kutatókra, a felsőoktatási hallgatókra, a gyakornokokra, az önkéntesekre, az iskolai tanulókra és az au pair tevékenységet végzőkre ((EU) 2016/801 irányelv) vonatkozó adatokat foglalják magukban. Ezen adatok szolgáltatása a 862/2007/EK rendeletnek megfelelően történik.
Az EU-ba irányuló migráció az elmúlt években gyökeresen megváltozott. A változásokból fakadó kihívások kezelése érdekében a Bizottság létrehozta, illetve továbbfejlesztette, majd pedig az európai migrációs stratégiában bemutatta azt az átfogó migrációs politikát, amelynek célja a migrációs áramlások jobb kezelése mind az EU-n belül, mind pedig azon kívül. A stratégia négy pillérre támaszkodva jelöli meg az Európába érkező menekültbeáramlás kezelését célzó azonnal végrehajtandó feladatokat, valamint a szükséges strukturális reformokat: i. az illegális migráció ösztönzőinek csökkentése; ii. határigazgatás: emberéletek megmentése és a külső határok biztonságának garantálása; iii. Európa feladata, hogy védelmet biztosítson: erős közös menekültügyi politika; iv. új politika a legális migráció területén. Ebben az összefüggésben az érdekeltek többször felvetették, hogy szükség van az érintett területekre vonatkozó tényadatok megerősítésére.
A Bizottság időről időre elismerte annak szükségességét, hogy – különösen a jogellenesen az EU-ban tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére, valamint a gyermekekre vonatkozó adatok tekintetében – javuljon a statisztikai adatgyűjtés. Az Eurostat 2018. évi munkaprogramja már kiemelten kezeli az új, dinamikusabb szakpolitikai környezetre való reagálás kérdéskörét, különös tekintettel a menedékkérőkre és a migrációval kapcsolatos hatósági intézkedésekre (ideértve a visszatérést is). A munkaprogram előrevetíti a hatályos jogi szabályozásnak a felhasználók kiemelt igényeit követő, ezen belül különösen az új és az újonnan megjelenő elvárásoknak megfelelő felülvizsgálatát.
A 862/2007/EK rendelet alapján a migráció területén előállított európai statisztika tartalma és minősége kielégít bizonyos igényeket, ugyanakkor – elsősorban az EU-ba irányuló migráció közelmúltbeli alakulása miatt – hiányosságai is egyre nyilvánvalóbbak. A migráció és a migránsok egyes új típusai esetében további adatokra van szükség, és ezeknek az adatoknak pontosabbaknak, gyakoribbaknak és aktuálisabbaknak kell lenniük. A jelenlegi jogi keret ilyen adatok szolgáltatásáról nem rendelkezik. Az új igények kezelése eddig kizárólag önkéntes alapon (azaz a 862/2007/EK rendelet felülvizsgálata nélkül), a témával foglalkozó szakértői csoport egyetértésével, a tagállamokkal együttműködésben történt. A tapasztalatok – például a visszatérésre vonatkozó statisztikai adatok esetében – azt mutatják, hogy ez a módszer nem mindig hatékony. Ez azt jelenti, hogy a statisztikai adatok jobb rendelkezésre állásának biztosításához a 862/2007/EK rendeletet felül kell vizsgálni és tovább kell fejleszteni.
Az európai migrációs stratégia keretei között a menekültüggyel és az irányított bevándorlással foglalkozó európai és nemzeti igazgatási rendszerek folyamatos átalakulásban vannak. Mivel a migráció és a migránsok jellemzői folyamatosan változnak, mindkét esetben valós igény van arra, hogy az érdekeltek igényeivel összhangban javuljon a statisztikai adatgyűjtés ebben a két kérdéskörben. Ez egyben a relevancia növelését is jelenti, ami szükséges ahhoz, hogy szilárdabb tényanyag álljon rendelkezésre a szakpolitikai fejlesztéshez és értékeléshez. Ennek jegyében a Bizottság „Eredményjelentés az európai migrációs stratégiáról” című dokumentuma egyértelműen utal egyes, a 862/2007/EK rendeleten végrehajtandó konkrét módosítások szükségességére, és nagyon pontos kiigazításokat jelöl meg különösen a visszatérések (nagyobb gyakoriságú adatok), az áttelepítések, a tartózkodási engedélyek és a migráns gyermekek vonatkozásában. Az ezt követően közreadott, jelenleg a legfrissebbnek számító „Eredményjelentés az európai migrációs stratégia végrehajtásáról” című dokumentum pedig már kijelenti, hogy a Bizottság tervezi a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó statisztikai adatok gyűjtésére és az adatgyűjtés gyakoriságára irányadó uniós szabályok módosítását annak érdekében, hogy mindenre kiterjedő áttekintést biztosítson, és kiküszöbölje a jelenlegi statisztikák egyes azonosított hiányosságait.
A kérdés még élesebben jelentkezik az európai uniós szintű szakpolitikai fejlesztés és értékelés területén dolgozó szakemberek számára. Egyértelmű igény mutatkozik a migrációs vonatkozású közigazgatási eseményekre vonatkozó statisztikák olyan értelmű továbbfejlesztése iránt, hogy jobban tükrözzék a szakpolitikai terület közelmúltbeli és jövőbeli változásait, és javuljon az európai statisztikai rendszer (ESR) reagálási képessége a migráció területén, illetve az ahhoz kapcsolódó európai uniós szakpolitikákban bekövetkező változásokkal kapcsolatban. Igény van továbbá arra is, hogy az önkéntes tagállami adatszolgáltatás teljesebbé és megbízhatóbbá váljék. Emellett annak érdekében, hogy javuljon az ESR-nek a migrációs adatkövetelmények további alakulásával kapcsolatos reagálási képessége, létre kell hozni a migrációs statisztikák továbbfejlesztésének mechanizmusát. Amennyiben nem kerül sor a területre vonatkozó európai statisztika továbbfejlesztésére, az valószínűsíthetően azt fogja eredményezni, hogy – különösen a szakpolitikai fejlesztés és értékelés területén – rohamosan tovább távolodik egymástól az ilyen típusú statisztikai adatok iránti kereslet és kínálat, és a szakpolitikai fejlesztés területén dolgozó szakemberek egyre kevésbé lesznek képesek tényadatok alapján reagálni a jövő migrációs kihívásaira.
E javaslat célja az európai migrációs stratégia végrehajtásának támogatása, és ennek érdekében annak biztosítása, hogy az európai uniós szakpolitikai fejlesztés területén dolgozó szakemberek és döntéshozók jobb és aktuálisabb, szakpolitikai szempontból releváns statisztikai adatokhoz jussanak, és ezáltal jobb válaszokat tudjanak adni a migrációs kihívásokra. A kezdeményezés javítani fogja különösen a menekültügy és az irányított bevándorlás területén rendelkezésre álló európai statisztikák minőségét azzal, hogy jogi alapokra helyezi a jelenleg önkéntes alapon folyó adatgyűjtést.
Mindezek alapján a 862/2007/EK rendelet felülvizsgálata teljesebb, pontosabb, aktuálisabb és kiszámíthatóbb adatszolgáltatást biztosít a nemzeti hatóságok jelenlegi önkéntes adatszolgáltatásához képest. Lehetővé teszi különösen a statisztikakészítést azokon a területeken, amelyekkel kapcsolatban az érdekeltek egyértelmű igényeket jeleztek: a menekültügy, a visszatérések (nagyobb gyakoriság), az áttelepítések, a tartózkodási engedélyek és a migráns gyermekek vonatkozásában.
Ezeken a konkrét és azonnali igényeken, illetve a jövőbeli migrációs politika támogatásának általános célján túlmenően a felülvizsgálat rendszerszintű rugalmasságot biztosít a migrációs statisztikakészítés további fejlesztése számára, és megalapozza a migrációs stratégia prioritásait jobban támogató, ahhoz tényadatokat szolgáltató új migrációs mutatók kidolgozásával kapcsolatos reagálási képességet is. Ezzel a rugalmassággal erősödik az európai statisztikák minősége, mindenekelőtt pedig javul relevanciájuk.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Az Eurostat által a menekültügy és az irányított bevándorlás területén rendszeresen gyűjtendő statisztikai adatok a várakozások szerint teljes mértékben összhangban lesznek a 862/2007/EK rendelettel. A Bizottság (az Eurostat) felé történő adatszolgáltatásról rendelkező további meglévő jogszabályok, nevezetesen a fentiekben már említett 2009/50/EK, 2011/98/EU, 2014/36/EU, 2014/66/EU és (EU) 2016/801 irányelvben foglalt rendelkezések szintén biztosítják a 862/2007/EK rendeletben meghatározott módszertani kerettel való összhangot. Következésképpen azzal, hogy biztosítja a menekültügyre és az irányított bevándorlásra vonatkozó korábbi, mostani és jövőbeni statisztikák módszertani keretének egységességét, a 862/2007/EK rendelet módosítása további biztosítékot fog jelenteni a szóban forgó szakpolitikai területen készített statisztikák maximális következetességére. Ez a kezdeményezés hozzájárul az európai migrációs stratégia végrehajtásához.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A javasolt korlátozott körű módosítások olyan új igényekre és olyan nem kellőképpen lefedett területekre irányulnak, amelyek egyes, az európai migrációs stratégia végrehajtásáról szóló bizottsági közleményben meghatározott szakpolitikai területeken a közelmúltban váltak egyre nyilvánvalóbbá (közös európai menekültügyi rendszer, migráns gyermekek, legális migráció, áttelepítés, humanitárius befogadás, más jogi befogadási formák). Az Unió egyéb szakpolitikáival való összhang további biztosítása érdekében a javaslat a Bizottság által „Az európai migrációs stratégia megvalósítása” címmel előterjesztendő, a migráció területén több más jogalkotási kezdeményezést is tartalmazó kezdeményezéscsomag szerves része lesz. A kezdeményezésekben megtestesülő rugalmasság célja a lehető legnagyobb mértékű reagálóképesség és következetesség biztosítása a jövőre nézve.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Az európai statisztikai tevékenység jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 338. cikke. Eszerint az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket fogad el a statisztikakészítés területén abban a körben, amelyben ez az Unió feladatainak ellátásához szükséges. A 338. cikk meghatározza az Unió feladatainak ellátásához szükséges európai statisztikakészítés követelményeit, és úgy rendelkezik, hogy ennek a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyilagosság, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság jegyében és a statisztikai adatok bizalmas kezelésének normáival összhangban kell történnie oly módon, hogy a gazdasági szereplőkre ne háruljanak túlzott terhek.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A kezdeményezés célkitűzését, nevezetesen a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó európai statisztika gyűjtésére és összeállítására vonatkozó meglévő közös szabályok átdolgozását és kiegészítését az EU tagállamai önállóan nem tudják megfelelően megvalósítani. Ez a célkitűzés a fellépés léptéke és az összehasonlíthatóság igénye miatt az EU szintjén jobban megvalósítható. A migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó statisztikák EU-szinten történő összeállításához összehangolt módszertanra van szükség, valamint annak meghatározására, hogy a tagállamok milyen szabványosított outputokat szolgáltassanak.
A menekültügy és az irányított bevándorlás területén az európai migrációs stratégia és annak továbbfejlesztése keretében jelentkező új statisztikai igényeket a 862/2007/EK rendelet jelenlegi formájában nem elégíti ki. Ezért a rendeletet módosítani kell ahhoz, hogy szilárd alapokat szolgáltasson a szükséges adatok összeállításához. Mivel a javaslat nem tartozik az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elve érvényesül. A kezdeményezés célja, hogy teljesebbé és megbízhatóbbá tegye a nemzeti hatóságok által jelenleg önkéntes alapon megosztott adatokat, hogy megalapozza a migrációra vonatkozó statisztikák további javítását, valamint hogy tanúskodjék a Bizottság reagálási képességéről a migrációs stratégia prioritásait jobban támogató migrációs adatok létrehozása területén. Eközben magát az adatgyűjtést a különböző nemzeti hatóságok végezhetik. Mindezek miatt az EU a Szerződés 5. cikkében megfogalmazott szubszidiaritási elvvel összhangban intézkedéseket fogadhat el ezen a területen.
•Arányosság
A javaslat megfelel az arányosság elvének. Az érdekelteknél az európai migrációs stratégiával összefüggésben végzett tevékenység keretében jelentkező szükségletek a 862/2007/EK rendelet korlátozott körű, sok szempontból a már meglévő önkéntes adatgyűjtésekre támaszkodó módosításával kielégíthetők, és egyúttal kialakítható egy olyan, végrehajtási jogi aktusokon alapuló, rugalmas mechanizmus, amelynek segítségével az új és az újonnan megjelenő adatigények a jövőben gyorsabban kielégíthetők lesznek.
Az arányosság elvével összhangban a javasolt rendelet a céljának eléréséhez szükséges minimumra korlátozódik, és nem lépi túl az ahhoz szükséges mértéket.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Javasolt aktus: rendelet. A javaslat célkitűzései és tartalma miatt, valamint mert formailag egy meglévő rendelet módosításáról van szó, a legmegfelelőbb jogiaktus-típus a rendelet.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
A 862/2007/EK rendelet 12. cikkével összhangban a Bizottság két jelentést terjesztett az Európai Parlament és a Tanács elé a rendelet alapján összeállított statisztikák tartalmáról és minőségéről. Végezetül a rendeletben megkövetelt adatoknak tükrözniük kell a felhasználók egyre változó igényeit, de az adatszolgáltatók kapacitásait is tekintetbe kell venniük. Ez a két szempont határozta meg a módosítás keretében a 862/2007/EK rendeletbe beépítendő új konkrét bontásokat.
A két jelentés összevetette a meglévő adatokat a 223/2009/EK rendeletben az európai statisztikákra vonatkozóan előírt még konkrétabb és részletesebb minőségi kritériumokkal. A jelentések végkövetkeztetése az volt, hogy e minőségi követelmények teljesülése érdekében – elsősorban a relevancia, a pontosság és az aktualitás tekintetében – javítani kell a 862/2007/EK rendeletben megkövetelt adatokat. A pontos válaszadás érdekében az Eurostat először az önkéntes adatgyűjtések útját választotta, amelynek során megerősítést nyert az időben aktuálisabb és gyakoribb adatok szükségessége. Ezekre az önkéntes adatgyűjtésekre támaszkodva a javaslat közvetlen és pontos reakciót jelent az azonosított szükségletekre.
Ahogyan azt a Bizottság „Eredményjelentés az európai migrációs stratégia végrehajtásáról” című közleménye elmagyarázza, a migrációs válság legújabb fejleményei nyomán még egyértelműbbé vált, hogy a 862/2007/EK rendelet jelenlegi rendelkezéseiben előírt adatgyakoriságok és bontási szintek a jelenlegi formájukban többé nem elegendőek a megfelelő szakpolitikai monitoring céljaira. Például ami az adatgyakoriságot illeti, az Eurostat által a harmadik országok állampolgárainak visszatérésére vonatkozóan évenként gyűjtött adatok nem biztosítanak kellő gyakoriságot a visszatérési politika területén bekövetkező fejlemények szoros nyomon követéséhez. Az adatok elégtelen bontási szintjével és a hiányzó információkkal kapcsolatban példaként említhetők a gyermekeket, közöttük is a kísérő nélküli kiskorúakat érintő menekültügyi eljárások kimenetelére vonatkozó adatok, amelyek pedig szükségesek volnának a menedékkérők e különösen kiszolgáltatott csoportjának helyzetével kapcsolatos nyomon követéshez. Mivel a rendelet tárgyát képező statisztikai adatok fontos szerepet töltenek be a szakpolitikai fejlesztésben, fontos, hogy az adatok minden tagállamra kiterjedjenek és továbbításuk megbízhatóan megtörténjen, amit az önkéntes adatgyűjtés nem biztosíthat. Ezeket a célokat egyedül egy, a 862/2009/EK rendeletet módosító rendelet elfogadására irányuló javaslattal lehet elérni.
A fentiekben említett 2012-es és 2015-ös bizottsági jelentések következtetései az EU-tagállamok nemzeti hatóságaival több mint egy évtizede folyó együttműködésen alapulnak. A jelenlegi keret hátrányainak elemzése az érintett szakpolitikai főigazgatóságokkal, elsősorban a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósággal és a Jogérvényesülési Főigazgatósággal, illetőleg a migráció területén működő európai uniós ügynökségekkel (EASO, Frontex, FRA) szoros együttműködésben, személyes találkozók, a szakértői csoportok ülései és statisztikai konferenciák keretei között történt. Emellett az elemzésben más érdekeltek, köztük kutatók, érdekérvényesítő szervezetek és nemzetközi szervezetek is részt vettek. Hasonló egyeztetések emellett – részben a szakértői csoportok ülésein – folytak és folynak a nemzeti adatszolgáltatókkal, illetve az őket képviselő belügy-, illetve igazságügyi minisztériumokkal, más esetekben pedig az érintett nemzeti bevándorlásügyi hatóságokkal.
A fentiekben felsorolt egyeztetéseken kapott visszajelzések nyomán az Eurostat önkéntes adatgyűjtéseket szervezett, amelyek célja az azonosított hiányosságok pótlásának megkezdése volt. Emellett nyugtázta a rugalmasság szükségességét is. A 862/2007/EK rendelet alapján folytatott statisztikai adatgyűjtés korlátaiból fakadó problémákról az Eurostat már tíz éve, az érintett szakértői csoporti tíz ülése óta folytat eszmecserét. A szakértői csoport ülésein bemutatott dokumentumok, valamint az egyeztetések napirendje és jegyzőkönyve nyilvánosan hozzáférhetők: megtekinthetők a Circabc rendszer nyilvánosan elérhető részében, a „Menekültügy, tartózkodási engedélyek, végrehajtás és a migránsok integrációja” elnevezésű szakértői csoport dokumentumait között. Ezt a szakértői csoportot olyan kormányszakértők alkotják, akik a belügyminisztériumokban vagy a nemzeti bevándorlásügyi hatóságoknál a menekültügy és az irányított bevándorlás területén dolgoznak. Megemlítjük még, hogy a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalainak főigazgatói már 2009-ben megerősítették e lépés szükségességét, hangsúlyozva, hogy a 862/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó statisztikai adatok csak részben elégítik ki a szakpolitikai tevékenység információigényét.
Ez a kezdeményezés növeli a migrációra vonatkozó európai uniós statisztikák relevanciáját. Mint a fentiekben már említettük, a migráció gyorsan változó jelenség, ennélfogva olyan szakpolitikákat igényel, amelyek képesek gyorsan igazodni az új szükségletekhez. Ebből következik, hogy relevanciájuk megőrzéséhez a statisztikai információknak nagy fokú rugalmasságot kell tanúsítaniuk.
A jelenlegi jogi keret korlátait a Bizottság nemrég létrehozott Migrációs és Demográfiai Tudásközpontja (KCMD) is számos alkalommal elismerte. A Bizottság főigazgatóságainak nemrégiben két ízben is volt alkalmuk olyan, az európai uniós migrációs adatokkal foglalkozó KCMD-műhelytalálkozón részt venni, amelyen megvitathatták a migrációs tárgyú statisztikai adatok hiányosságait, és hozzájárulhattak egy, a migrációs tárgyú statisztikai adatokra vonatkozó európai uniós szakpolitika létrehozása felé vezető utat felvázoló vitaanyag (Towards an EU policy on migration data) összeállításához. Ez a vitaanyag megjelölt egyes, a hiányosságok pótlására irányuló intézkedéseket.
Végezetül az Eurostat nagyon aktívan közreműködött az ENSZ Statisztikai Bizottsága által a menekültügyi statisztikák tárgyában épp nemrégiben elfogadott nemzetközi ajánlás (International Recommendations on Refugee Statistics) kidolgozásában. Az ajánlást kidolgozó szakértői csoport által ajánlott nemzetközi szabványok részletesebb adatgyűjtést szorgalmaznak a menedékkérőkkel és a menekültekkel, köztük a kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatban.
A tervezett javaslatban előirányzott továbbfejlesztés figyelembe veszi azt is, hogy a javasolt módosításokkal érintett területeken a tagállamok nagy többsége vagy már szolgáltat adatokat önkéntes alapon az Eurostatnak, vagy kifejezte ilyen irányú készségét. Az Eurostatnak szolgáltatott adatok köréről készült aktualizált táblázatokat a szakértői csoport tagjai az üléseken rendszeresen kézhez kapják.
A javasolt módosítások nem járnak jelentős tehernövekedéssel a különböző nemzeti hatóságok számára, hiszen a már meglévő önkéntes adatgyűjtéseken alapulnak. Továbbá az érintett adatok a nemzeti hatóságok közigazgatási adatforrásaiban általában már rendelkezésre állnak.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Tekintettel arra, hogy a 862/2007/EK rendelet javasolt módosítása nem gyakorol jelentős hatást a társadalomra és a gazdaságra (lásd az alábbi magyarázatot), valamint arra, hogy az európai statisztikával kapcsolatos nemzeti szintű tevékenység teljes egészének koordinálásáért a nemzeti statisztikai hivatalok felelősek, a Bizottság (az Eurostat) konzultált Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságával.
Emellett több ízben került sor egyeztetésre a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó statisztikai információk első számú szakpolitikai felhasználójával, a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósággal, amely sok értékes visszajelzéssel szolgált.
A legfontosabb prioritások a következők: a területelhagyási kötelezettség megállapítására és a visszatérésekre vonatkozó statisztikai adatok gyakoriságának fokozása évesről negyedévenkéntire, egyúttal további bontások bevezetése; új bontások bevezetése a menekültügyi statisztikában kísérő nélküli kiskorú érintettsége szerint; az áttelepítésekre vonatkozó statisztika módosítása; valamint a menedékjog iránti első kérelmekre vonatkozó statisztika bevezetése, új statisztika a dublini felülvizsgálati kérelmekre vonatkozóan, továbbá a tartózkodási engedélyekre vonatkozó statisztika módosítása.
A javaslat erősen korlátozott jellege miatt a Bizottság nem tartott szükségesnek konzultációt más szervekkel.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
A javasolt módosítások sok tekintetben a legtöbb nemzeti hatóság által már most is végzett önkéntes adatgyűjtéseken alapulnak. A kidolgozás, a végrehajtás és az önkéntes adatgyűjtés közben a nemzeti statisztikai hatóságokkal folytatott számos egyeztetés lehetővé tette a gyakorlati szempontból kivitelezhető módszertani és technikai megoldások kiválasztását. Ezt követően a folyamatok olyan szempontú finomhangolása és optimalizálása következett, hogy egyfelől a szakpolitikai igények kielégítése és a relevancia, másfelől pedig az adatok nemzeti szintű rendelkezésre állása a lehető legjobban biztosított legyen. A most javasolt módosítások ezeket az ellenőrzött döntéseket építik be az uniós jogba.
•Hatásvizsgálat
Nem került sor hatásvizsgálat lefolytatására, mert a javaslat nem jár jelentős gazdasági, társadalmi és környezeti következményekkel, és nem ró többletterheket a vállalkozásokra és a lakosságra.
A kezdeményezés célja elsősorban a 862/2007/EK rendelet módosítása és ezen keresztül a jelenleg önkéntes alapon folytatott adatgyűjtés jogi megalapozása, illetőleg a jövőbeli adatigények kielégítéséhez szükséges rugalmasság megteremtése. Kiemelést érdemel, hogy a javaslat nem módosítja a rendelet alapján már gyűjtött adatok témáját és tárgyát.
Az EU nemzeti hatóságainak nagy többsége vagy már most is szolgáltat adatokat önkéntes alapon a módosításokban meghatározott körben, vagy kifejezte ilyen irányú készségét. Következésképpen megállapítható, hogy az érintett adatok a tagállamok közigazgatási adatforrásaiban általában már rendelkezésre állnak.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
A jelenlegi jogi keret rendszeres értékelése során megállapítást nyert, hogy a rendeletben megkövetelt adatoknak tükrözniük kell a felhasználók változó igényeit, de az adatszolgáltatók kapacitásait is tekintetbe kell venniük. E két szempont figyelembevétele szolgáltatta a módosítás keretében a rendeletbe beépítendő új bontásokra irányuló javaslatokat. Ennek jegyében került továbbfejlesztésre az önkéntes adatgyűjtés és megfontolásra a rugalmasság iránti igény. A módosítások nem járnak jelentős tehernövekedéssel, hiszen a már meglévő önkéntes adatgyűjtéseken alapulnak, és az érintett adatok a tagállamok közigazgatási adatforrásaiban általában már rendelkezésre állnak.
A tagállamokra a módosításban megjelölt adatok továbbításával kapcsolatban háruló többletköltségek és többletterhek elhanyagolhatóak: a szakértői csoportok ülésein a nemzeti adatszolgáltatók között sok éve folyamatosan zajló tapasztalatcsere és gyakorlati információcsere a terhek mérséklődését eredményezte. Az idők folyamán jelentősen javultak az adattovábbítási módszerek, ami lecsökkentette az adatok előkészítésével és rendelkezésére bocsátásával kapcsolatos munkamennyiséget. Az Eurostat egyebek mellett olyan adattovábbítási formátumokat vezetett be, amelyek lehetővé teszik a nemzeti adatszolgáltatók számára az adatok közvetlen kinyerését adatbázisukból (azaz szükségtelenné vált az adatok Excel-formátumban történő időigényes kézi összerendezése), illetve egy egységes és automatizált ellenőrző eljárásokat is tartalmazó eszköz segítségével lehetővé tette az adatok automatizált továbbítását.
A minőséggel kapcsolatos azonnali visszajelzések csökkentik a munkamennyiséget, és olyan helyzetet alakítanak ki, amelyben a tagállamoknak csak egyszer kell adatokat szolgáltatniuk, míg korábban ezt egy bizonyos időszakon belül újra és újra meg kellett ismételniük. Ennek hatására javult a hatékonyság, és jelentősen lecsökkent azon esetek száma, amikor a szolgáltatott adatok hibái miatt az adattovábbítást meg kell ismételni. Ez a hatékonyságjavulás nemzeti szinten jelentkezett, és a nemzeti adatszolgáltatók közötti kommunikáció és a rájuk háruló terhek mérséklődését eredményezte. A szakértői csoportok ülésein és a munkavégzés szintjén az érintett tagállamoktól összegyűjtött visszajelzések azt mutatják, hogy ezek a javulások az adatszolgáltató szervek szintjén munkaigény- és költségcsökkentő hatással jártak.
A tagállamok a 862/2007/EK rendelet alapján már létrehozták a szükséges adatszolgáltatási mechanizmusokat. Az, hogy a jelenlegi igények kielégítése és a jövőorientált rugalmas mechanizmus e struktúra keretei között marad, garancia arra, hogy változatlan módszertani keret mellett a lehető legkisebb adminisztratív teher háruljon az adatszolgáltatókra.
•Alapjogok
A nemzeti hatóságok által jelenleg folytatott önkéntes adatszolgáltatás teljességének, pontosságának, aktualitásának és kiszámíthatóságának javításával és a migrációs statisztika továbbfejlesztését lehetővé tévő rugalmasság beépítésével, amelyek célja az ezen a területen rendelkezésre álló európai statisztikai információk minőségének és relevanciájának javítása a szakpolitikai fejlesztés és értékelés számára, a javaslat támogatja az EU Alapjogi Chartája és különösen annak 18. cikke (A menedékjog), 19. cikke (Védelem a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szemben) és 24. cikke (A gyermekek jogai) végrehajtását.
A javaslattal kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdés a személyes adatok védelmére gyakorolt esetleges hatás (az ehhez fűződő jogokat az EU Alapjogi Chartájának 8. cikke [A személyes adatok védelme], az EUMSZ 16. cikke és a másodlagos jog rendelkezései rögzítik). Azonban a rendelkezések egyike sem eredményez változásokat a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezésekben. A nemzeti statisztikai hivatalok meglévő kötelezettségei és a nemzeti és az uniós adatvédelmi jogban a statisztika területén meghatározott kapcsolódó garanciák és védintézkedések továbbra is alkalmazandók. Ezek olyan erőteljes jogi keretet képeznek, amelyek az adatvédelem minden vonatkozására kiterjednek, legyen szó az adott esetnek megfelelően a válaszadók adatainak bizalmas kezeléséről, az adatok anonimizálásáról vagy a kérdőívekre adott válaszok védelméről.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslat nincs hatással az uniós költségvetésre.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Mivel a javasolt módosítások a most is folyamatban lévő önkéntes adatszolgáltatáson alapulnak, a végrehajtás az új rendelkezéseknek a jogszabályokba való beillesztésére, valamint a jogilag előírt nyomon követésre korlátozódik.
A 862/2007/EK rendelet 12. cikke szerint a Bizottságnak 2012-től kezdődően háromévente nyomonkövetési és értékelő jelentést kell az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztenie a rendelet alapján összeállított statisztikák tartalmáról és minőségéről. A migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó statisztikákról szóló legutóbbi jelentést a Bizottság 2015. július 30-án fogadta el, a következő pedig 2018 augusztusában esedékes.
•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Az érdekeltektől – és különösen a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóságtól – kapott visszajelzések alapján megállapítást nyert, hogy a fennálló legnagyobb hiányosságok miatt a következő kérdések igényelnek azonnali prioritást:
a visszatérésekre és a területelhagyási kötelezettség megállapítására vonatkozó statisztikai adatok gyakoriságának fokozása évesről negyedévenkéntire, egyúttal további bontások bevezetése;
új bontások bevezetése a menekültügyi statisztikában kísérő nélküli kiskorú érintettsége szerint; valamint
az áttelepítésekre vonatkozó statisztika új bontásainak bevezetése, a menedékjog iránti első kérelmekre vonatkozó statisztika bevezetése, új statisztika a dublini felülvizsgálati kérelmekre vonatkozóan, továbbá a tartózkodási engedélyekre vonatkozó statisztika új bontásainak bevezetése.
Az érdekeltek által megjelölt szükségletek a 862/2007/EK rendelet korlátozott körű, sok szempontból a már meglévő önkéntes adatgyűjtésekre támaszkodó módosításával kielégíthetők, és egyúttal kialakítható egy olyan rugalmas mechanizmus, amelynek segítségével az új és az újonnan megjelenő adatigények a jövőben gyorsabban kielégíthetők lesznek.
A javaslat nem módosítja a 862/2007/EK rendelet alapvető tartalmát, és a módosítás korlátozott körű céljainak eléréséhez szükséges minimumra szorítkozik.
Mindezeknek megfelelően a Bizottság a 862/2007/EK rendelet egyes rendelkezéseinek módosítását vagy új rendelkezéssel való felváltását a következők szerint javasolja:
4. cikk:
A nemzetközi védelemre vonatkozó statisztikák esetében a módosítás külön adatszolgáltatást vezet be a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozóan, új statisztikákat ír elő a dublini felülvizsgálati kérelmekre és a menedékjog iránti első kérelmekre vonatkozóan, továbbá új bontásokról rendelkezik az áttelepítési program hatálya alá tartozó személyek esetében (tartózkodási hely szerinti ország, illetve a menedékjogi határozat típusa szerint).
A tartózkodási engedélyekre vonatkozó statisztikák esetében a módosítás új bontásokat vezet be (kor és nem szerint). Emellett bevezetésre kerül a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal (huzamos tartózkodási engedéllyel) rendelkezők számának bontása a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum (huzamos tartózkodási engedély) típusa szerint.
A harmadik országok azon állampolgárainak számára vonatkozó statisztikák esetében, akikről megállapítják, hogy illegálisan tartózkodnak a tagállam területén, és akik a tartózkodásukat illegálisnak minősítő vagy nyilvánító, a tagállam területének elhagyására vonatkozó kötelezettséget előíró közigazgatási vagy bírósági határozat vagy aktus tárgyát képezik, valamint a harmadik országok azon állampolgárainak számára vonatkozó statisztikák esetében, akik közigazgatási vagy bírósági határozatot vagy aktust követően ténylegesen elhagyták a tagállam területét, a módosítás évenkénti helyett negyedévenkénti adatokról rendelkezik.
A harmadik országok azon állampolgárainak számára vonatkozó statisztikák esetében, akik közigazgatási vagy bírósági határozatot vagy aktust követően ténylegesen elhagyták az érintett tagállam területét, a módosítás emellett három új bontást is bevezet (a visszatérés és a kapott segítség típusa, az eljárás alapjául szolgáló megállapodástípus, valamint célország szerint).
A 8. cikket el kell hagyni, mert elavult rendelkezéseket tartalmaz.
Annak érdekében, hogy a menedékügy és az irányított bevándorlás területén javuljon az európai statisztikák hozzáférhetősége és rugalmas mechanizmus érvényesüljön, a 10. cikk (1) bekezdése akként módosul, hogy a Bizottság felhatalmazást kapjon a 4., az 5., a 6. és a 7. cikkel összefüggő bontások tartalmát részletesebben meghatározó és ezen keresztül e bontások alkalmazását jogilag megalapozó végrehajtási jogi aktusok elfogadására.
2018/0154 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338.cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet közös és összehasonlítható jogi keretet hoz létre a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó európai statisztika számára.
(2)A menekültügyre és az irányított bevándorlásra vonatkozó statisztikával kapcsolatban az Unión belül jelentkező új igények kielégítése érdekében, továbbá figyelemmel arra, hogy a migráció jellemzői gyorsan változnak, olyan keretet szükséges létrehozni, amely gyors reakciót tesz lehetővé a menekültügyre és az irányított bevándorlásra vonatkozó statisztikával kapcsolatban jelentkező igények változásaira.
(3)Ahhoz, hogy az Unió eredményesen reagálhasson a migrációból fakadó kihívásokra, a menekültügy és az irányított bevándorlás területén az évesnél gyakoribb adatokra van szükség.
(4)A menekültügyre és az irányított bevándorlásra vonatkozó statisztika alapvetően fontos számos különböző szakpolitika tanulmányozása, meghatározása és értékelése szempontjából, különös tekintettel az Európában védelmet kérő személyek érkezésével kapcsolatos intézkedésekre.
(5)Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a tagállamok által szolgáltatott adatok minősége és különösen összehasonlíthatósága, és uniós szinten megbízható összegzések készüljenek, a felhasznált adatoknak egységes elveken kell alapulniuk, és ugyanarra a referencia-időpontra vagy referencia-időszakra kell vonatkozniuk.
(6)A menekültügy és az irányított bevándorlás területén szolgáltatott adatoknak összhangban kell lenniük a 862/2007/EK rendelet alapján gyűjtött kapcsolódó információkkal.
(7)A 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet megállapítja a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó európai statisztika referenciakeretét. A rendelet megköveteli különösen a szakmai függetlenség, a pártatlanság, a tárgyilagosság, a megbízhatóság, a statisztikai adatok bizalmas kezelése és a költséghatékonyság elvének való megfelelést.
(8)Az európai statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele során a nemzeti és az európai statisztikai hatóságoknak, valamint a szükséges körben az egyéb érintett nemzeti és regionális hatóságoknak figyelemben kell venniük Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága által 2011. szeptember 28-án felülvizsgált és naprakésszé tett, „Az európai statisztika gyakorlati kódexe” című dokumentumban foglalt elveket.
(9)E rendelet célkitűzését, nevezetesen a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó európai statisztika gyűjtésére és összeállítására vonatkozó meglévő közös szabályok átdolgozását és kiegészítését a tagállamok nem tudják önállóan megfelelően megvalósítani. Ez a célkitűzés – harmonizációs és összehasonlíthatósági megfontolások miatt – az Unió szintjén jobban megvalósítható. Ezért az Európai Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvből kiindulva megfelelő intézkedéseket hozhat. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célkitűzés megvalósításához szükséges mértéket.
(10)Ez a rendelet az Európai Unió Alapjogi Chartája 7. és 8. cikkének megfelelően biztosítja a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot.
(11)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a bontások meghatározása céljából. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.
(12)A 862/2007/EK rendeletet mindezeknek megfelelően módosítani kell.
(13)Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságával konzultációra került sor,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 862/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:
1. A 4. cikk a következőképpen módosul:
a) Az (1) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
„d) a referencia-időszak alatt nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtott személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek közül azok, akik először kérelmeztek nemzetközi védelmet.”
b) Az (1) bekezdés utolsó albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„E statisztikákat kor és nem, az érintett személyek állampolgársága, valamint kíséret nélküli kiskorú érintettsége szerinti bontásban kell megadni. A statisztikáknak egy naptári hónap referencia-időszakra kell vonatkozniuk, és azokat a referencia-hónap végét követő két hónapon belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referencia-hónap 2020 januárja.”
c) A (2) bekezdés utolsó albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„E statisztikákat kor és nem, az érintett személyek állampolgársága, valamint kíséret nélküli kiskorú érintettsége szerinti bontásban kell megadni. A statisztikáknak három naptári hónap időtartamú referencia-időszakra kell vonatkozniuk, és azokat a referencia-időszak végét követő két hónapon belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referencia-időszak 2020 januárjától márciusáig tart.”
d) A (3) bekezdés a) pontját el kell hagyni.
e) A (3) bekezdés utolsó albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„A b), a c), a d), az e), az f) és a g) pont szerinti statisztikákat kor és nem, az érintett személyek állampolgársága, valamint kíséret nélküli kiskorú érintettsége szerinti bontásban kell megadni. A g) pont szerinti statisztikákat emellett a tartózkodási hely szerinti ország és a menedékjogi határozat típusa szerinti bontásban is meg kell adni. A statisztikáknak egy naptári év referencia-időszakra kell vonatkozniuk, és azokat a referenciaév végét követő három hónapon belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referenciaév 2020.”
f) A (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„d) az átadások száma, amelyekhez a c) és a h) pontban említett határozatok vezetnek;”.
g) A (4) bekezdés a következő f), g) és h) ponttal egészül ki:
„f) a menedékkérők visszavételére és a róluk való gondoskodásra irányuló felülvizsgálati kérelmek száma;
g) a rendelkezések, amelyeken az f) pontban említett kérelmek alapulnak;
h) az f) pontban említett kérelmekre adott válaszként hozott határozatok.”
e) A (4) bekezdés utolsó albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„E statisztikáknak egy naptári év időtartamú referencia-időszakra kell vonatkozniuk, és azokat a referenciaév végét követő három hónapon belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referenciaév 2020.”
2. A 6. cikk a következőképpen módosul:
a) Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A tagállamok eljuttatják a Bizottságnak (Eurostat) a következőkre vonatkozó statisztikákat:
a) harmadik országok állampolgárai számára kiállított tartózkodási engedélyek száma a következő bontásban:
i. a referencia-időszakban kiállított engedélyek, amelyek révén a személy először kap engedélyt tartózkodásra, állampolgárság, az engedély kiállításának oka, az engedély érvényességének időtartama, kor és nem szerinti bontásban;
ii. a referencia-időszakban kiállított, és a személy bevándorlói jogállásában vagy a tartózkodási okban bekövetkezett változás alkalmával megadott engedélyek állampolgárság, az engedély kiállításának oka, az engedély érvényességének időtartama, kor és nem szerinti bontásban;
iii. a referencia-időszak végén érvényes engedélyek (a vissza nem vont és le nem járt kiállított engedélyek száma) állampolgárság, az engedély kiállításának oka, az engedély érvényességének időtartama, kor és nem szerinti bontásban;
b) a referencia-időszak végén hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkezők száma állampolgárság, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum típusa, kor és nem szerinti bontásban.”
b) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„Az (1) bekezdésben meghatározott statisztikáknak egy naptári év referencia-időszakra kell vonatkozniuk, és azokat a referenciaév végét követő hat hónapon belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referenciaév 2020.”
3. A 7. cikk a következőképpen módosul:
a) Az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„b) harmadik országok azon állampolgárainak számáról, akik az a) pontban említett közigazgatási vagy bírósági határozatot vagy aktust követően ténylegesen elhagyták a tagállam területét, a visszatért személyek állampolgársága, a visszatérés és a kapott segítség típusa, valamint célország szerinti bontásban.”
b) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott statisztikáknak három naptári hónap referencia-időszakra kell vonatkozniuk, és azokat a referencia-időszak végét követő két hónapon belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referencia-időszak 2020 januárjától márciusáig tart.”
4. A 8. cikket el kell hagyni.
5. A 10. cikk a következőképpen módosul:
a) Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1)
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 4., az 5., a 6. és a 7. cikkel összefüggő bontások meghatározása, valamint a 9. cikkel összefüggésben az adattovábbítás megfelelő formáit meghatározó szabályok megállapítása céljából végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el.
Ezeket a végrehajtási aktusokat a 11. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással kell elfogadni.”
b) A (2) bekezdés d) pontját el kell hagyni.
2. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
A 862/2007/EK rendelet 4. cikkének (1) és (2) bekezdését, valamint 7. cikke (1) bekezdésének b) pontját és (2) bekezdését 2020. március 1-jétől kell alkalmazni.
A 862/2007/EK rendelet 4. cikkének (3) és (4) bekezdését, valamint 6. cikkének (1) és (3) bekezdését 2020. július 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről
a Tanács részéről
az elnök
az elnök