INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az elmúlt években kialakult migrációs válságra, a közös külső határon kialakult nyomásra és a Földközi-tengeren bekövetkezett emberi tragédiákra történő gyors és határozott reagálás keretében az EU átfogó stratégiát terjesztett elő, a jövőbeni hasonló migrációs kihívások kezelése céljából. 2016-ban elfogadták a kiemelt harmadik országokkal kialakított partnerségi keretet 1 azzal a céllal, hogy túllépjenek a közvetlen igényeken és lefektessék az alapjait a származási-, tranzit- és célországok kialakítandó fokozott együttműködésnek, amelynek a megfelelően kezelt migráció és mobilitáspolitika áll a középpontjában. Minden szereplő, így a tagállamok és az uniós intézmények felszólítást kaptak arra, hogy koordináltan eljárva alakítsanak ki eszközöket és ösztönzőket, hogy megvalósítsák a harmadik országokkal együtt meghatározott egyértelmű prioritásokat, amelyek a migráció jobb szabályozására irányulnak a humanitárius és emberi jogi kötelezettségek maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

Most, hogy a tagállamok csaknem 500 bevándorlási összekötő tisztviselőt (a továbbiakban: összekötő tisztviselő) küldtek ki harmadik országokba, és az EU hangsúlyozza a harmadik országokhoz fűződő partnerség megerősítésének rendkívüli fontosságát, elengedhetetlen, hogy ezeket az összekötő tisztviselőket felhasználják a pénzügyi és operatív támogatási eszközök közötti szinergiák biztosítására, valamint az említett országokkal kapcsolatos, tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal elősegítésére.

Jóllehet a bevándorlási összekötő tisztviselők révén működő, harmadik országokkal kialakított partnerség fontosságát már 2004-ben elismerték, amikor a Tanács Görögország kezdeményezése alapján és az Európai Parlament véleményét tekintetbe véve elfogadta a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló 377/2004/EK rendeletet 2 , a jogszabálynak a koordináció és az információcsere javítása tekintetében kifejtett hatása nem teljes mértékben valósult meg. A rendeletet a 2011. április 5-i 493/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 módosította. A bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi.

A bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló hatályos rendelet kötelezővé teszi a tagállami bevándorlási összekötő tisztviselők közötti helyi vagy regionális együttműködési hálózatok létrehozását, valamint a bevándorlási összekötő tisztviselők harmadik országokkal kapcsolatos feladatainak és a küldő tagállammal szembeni kötelezettségeinek megállapítását. A bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a következőképpen határozza meg a „bevándorlási összekötő tisztviselő” fogalmát: „valamely tagállamnak a bevándorlási hivatal vagy más illetékes hatóság által annak érdekében külföldre kiküldött képviselője, hogy kapcsolatokat létesítsen és tartson fenn a fogadó ország hatóságaival, elősegítendő az illegális bevándorlás megelőzését és az ellene folytatott küzdelmet, az illegális bevándorlók hazatelepülését és a legális migráció igazgatását”. A bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló rendelet 1. cikkének (2) bekezdése pontosítja, hogy azok az összekötő tisztviselők is bevándorlási összekötő tisztviselőknek minősülnek, „akik feladatkörük részeként bevándorlási kérdésekkel foglalkoznak”. Ez a fogalommeghatározás a gyakorlatban magába foglalja a „légiközlekedési összekötő tisztviselőket”, az „okmányszakértőket” és a „bűnüldöző összekötő tisztviselőket” is, amennyiben nekik is el kell látniuk a fenti feladatokat.

A bevándorlási összekötő tisztviselőket általában a tagállamoknak a harmadik országokban működő konzuli hivatalaihoz küldik ki, azonban kiküldhetők a harmadik országok illetékes hatóságaihoz, továbbá nemzetközi szervezetekhez is, a kiküldő tagállam által meghatározandó időtartamra. A tagállamok az 1990-es évek elején kezdték meg összekötő tisztviselők kiküldését, és azóta, hogy 2004-ben elfogadták a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló rendeletet 129-ről a becslések szerint 2018-ra 492-re nőtt a tisztviselők száma, akiket 105 harmadik országba küldtek ki. Nem minden tagállam küld ki bevándorlási összekötő tisztviselőket 4 , a legnagyobb számú tisztviselőt Németország, Franciaország, Spanyolország, Hollandia és az Egyesült Királyság küldi ki.

A bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló rendelet 2011-ben elfogadott módosítása előírta továbbá az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózata közötti együttműködést, előmozdította az ICONet alkalmazását a helyi hálózatokon belüli rendszeres információ- és gyakorlati tapasztalatcsere céljából, valamint arra törekedett, hogy kétéves elnökségi jelentések révén észszerűsítse a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózataira vonatkozó jelentéstételi rendszert.

A bevándorlási összekötő tisztviselők elismerten fontos szerepet játszanak az EU külső határainak a schengeni vívmányokkal összhangban történő igazgatása szempontjából. E tevékenység kiterjed a harmadik ország illetékes hatóságainak nyújtott tanácsadásra annak érdekében, hogy támogassák az illegális bevándorlás leküzdése, a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem vagy az okmányhamisítás felderítése terén tett erőfeszítéseiket. Ezenfelül a bevándorlási összekötő tisztviselők olyan operatív tapasztalatokkal, első kézből származó ismeretekkel és kapcsolatokkal rendelkeznek harmadik országokban, amelyek igen relevánsak és hasznosak az említett országokkal történő együttműködés fokozása, valamint a migráció területén európai szinten meglévő információs és szakpolitika-fejlesztési igények kielégítése tekintetében.

A bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló hatályos rendelet 2017 augusztusában befejeződött külső értékelése azonban kiemelte, hogy a rendelet korlátozott és többnyire közvetett hatást gyakorolt az azonos helyszínre kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők hivatalos hálózatainak létrehozására, az információgyűjtés és -megosztás fokozására, valamint a harmadik országokkal szembeni uniós álláspont és tevékenységek összehangolásának javítására.

Az értékelés arra a következtetésre jutott, hogy a bevándorlási összekötő tisztviselők és azok hálózatai továbbra is rendkívül fontosak a jelenlegi globális migrációs viszonyok között, valamint különösen az irreguláris migráció leküzdésére irányuló, meglévő és tervezett európai szakpolitikák közötti koherencia megőrzése tekintetében, ugyanakkor hiányosságokat is feltárt. Megállapította, hogy a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló hatályos rendelet korlátai annak tulajdoníthatók, hogy nem megfelelő az uniós szintű koordináció és szerepvállalás, mivel nem orvosolták azt a problémát, hogy a bevándorlási összekötő tisztviselők túlnyomórészt tagállami forrásokat vesznek igénybe (az összes kiküldés 96 %-a), továbbá a nemzeti közigazgatás bevándorlási összekötő tisztviselőkkel foglalkozó úgynevezett „ügyfélszolgálatai” által irányított és meghatározott egyértelmű kétoldalú célkitűzésekkel és feladatokkal rendelkeznek. Az információmegosztás csekély hatékonysága, alacsony szintje és korlátozott hatóköre korlátozta a stratégiai és operatív információk rendszeres áramlását a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózataitól az EU-hoz, vagyis a Bizottsághoz, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, az uniós ügynökségekhez és a harmadik országokban található uniós küldöttségekhez, valamint horizontálisan a hálózatok és a tagállamok között. Emellett a tagállami bevándorlási összekötő tisztviselők ritkán használják az információcsere fokozása céljából kialakított jelenlegi eszközöket, különösen a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében előírt elnökségi jelentéseket és a hatályos rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében említett ICONetet 5 , ezért azok nagyrészt hatástalannak bizonyultak. Az értékelés azt mutatta továbbá, hogy a jelentéstétel egyéb formái továbbra is decentralizáltak és széttagoltak maradtak a tagállamok között, mivel a bevándorlási összekötő tisztviselők kétoldalú alapon közvetlenül saját közigazgatásuknak számolnak be.

Ezenfelül a tagállamok nem teljes mértékben használták ki a rendelet által kínált lehetőségeket, például az azonos helyszínre kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők közös alkalmazását vagy az uniós költségvetésből finanszírozott együttes kiküldéseket. Ugyanakkor kiemelt feladatként harmadik országokban létrehozták az új európai összekötő tisztviselői feladatkört, beleértve az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget és az európai migrációs összekötő tisztviselőket, hogy maximálisra növeljék az uniós fellépésnek a harmadik országokon belüli migrációra gyakorolt hatását, és fokozzák a kulcsfontosságú származási- és tranzitországok szerepvállalását, valamint erősítsék a bevándorlási összekötő tisztviselőkkel való koordinációt és együttműködést.

A bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló rendelet felülvizsgálatának az a célkitűzése, hogy fokozza a koordinációt, és optimalizálja a bevándorlási összekötő tisztviselők – köztük a harmadik országokba kiküldött új európai összekötő tisztviselők – felhasználását, hogy azok hatékonyabban reagálhassanak a migráció területére vonatkozó uniós prioritásokra.

Mivel a bevándorlási összekötő tisztviselőket a nemzeti hatóságokon belülről irányítják (feladatmeghatározás és beszámolás), a felülvizsgálat az uniós szintű szerepvállalás erősítésére törekszik. A javaslat célja a tagállamok közötti együttműködés erősítése a Bizottság, a tagállami bevándorlási összekötő tisztviselők ügyfélszolgálatai és az uniós ügynökségek képviselőiből álló, hivatalos irányítási mechanizmus („irányítóbizottság”) létrehozásával. Az irányítóbizottság rendszeresen összeül, hogy platformot biztosítson az EU migrációkezeléssel kapcsolatos stratégiai és operatív prioritásain alapuló hálózatok fejlesztésének és működésének tervezéséhez és koordinálásához. E prioritásokat az EU és a tagállamok kollektíven fogadnák el, például a migránsok hirtelen áramlása esetén. A rendelkezésre álló képességek és kapacitások jobb megértése révén az EU felkészültebbé válik arra, hogy a migrációs politika különböző területeire irányítsa beavatkozásait és reagálását.

Végül a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló hatályos rendeletre vonatkozó értékelés és a kapcsolódó egyeztetések egyhangúlag alátámasztották, hogy a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatainak tevékenységeire és a konkrét harmadik országokon belüli illegális migráció helyzetére kiterjedő, kétéves elnökségi jelentések 6 csekély értékűek, ha van egyáltalán bármilyen értékük. Ezért a javaslat megszünteti ezt a kötelezettséget, és az irányítóbizottságban megvitatott és elfogadott, közös uniós érdekű tárgykörökre vonatkozó jelentéstételt vezet be. Előírja továbbá, hogy valamennyi küldő jogalany rendszeresen naprakésszé teszi az összekötő tisztviselők aktuális és tervezett kiküldését.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a javaslat megfelel az Európai Parlament és az Európai Tanács azon felhívásainak, amelyek szerint koherens és hiteles politikát kell kidolgozni az irreguláris migráció megakadályozása és az ellene való fellépés, a migránscsempészés és az emberkereskedelem leküzdése, a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésének fokozása, valamint az Európai Unió külső határainak hatékony igazgatása érdekében. E célból az Európai Tanács 2015. április ülése 7 világos iránymutatásokat határozott meg, emlékeztetve arra, hogy az illegális bevándorlás ellenőrzése érdekében fokozott együttműködésre van szükség a tagállamok és a Bizottság, valamint a származási- és tranzitországok között.

2015-ben az európai migrációs stratégia 8 és a migránscsempészés elleni uniós cselekvési terv (2015–2020) 9 a kiemelt intézkedések egyikeként határozta meg a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló hatályos rendelet alkalmazásának értékelését az információmegosztás fokozása, valamint az irreguláris bevándorlás és a migránscsempészés hatékonyabb megelőzése érdekében. A Bizottság egyidejűleg bejelentette bevándorlási összekötő tisztviselők kiküldését abból a célból, hogy erősítsék az uniós küldöttségek kapacitását a migráció terén. Mostanáig 13 kiemelt országba 10 küldtek bevándorlási összekötő tisztviselőket, és hozzákapcsolták őket az összekötő tisztviselők hálózataihoz, hogy szorosan összehangolják az e területen végzett munkát más helyszíni összekötő tisztviselőkkel.

Két évvel később az európai migrációs stratégia végrehajtásáról szóló bizottsági közleményben 11 a Bizottság bejelentette, hogy a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló rendelet értékelésének eredménye alapján közös keretet és világos megbízatást alakítanak ki a hatályos jogi keret felülvizsgálata révén azon személyzet számára, amelyet a migránscsempész elleni fellépés érdekében meghozandó intézkedések céljából küldenek ki harmadik országokba. Ez összhangban van továbbá az emberkereskedelemről szóló közleményben 12 meghatározott azon szakpolitikai prioritásokkal, hogy többek között a releváns hálózatok útján javítsák az emberkereskedelem elleni uniós fellépés belső és külső vonatkozásainak koordinációját.

E javaslattal Bizottság hozzájárul az illegális bevándorlással szembeni fellépés, valamint a migrációkezelés és az uniós külső határok terén meglévő, átfogó szakpolitikai prioritásokhoz. Ez a javaslat a meglévő politikára, különösen az összekötő tisztviselők feladatait meghatározó és az összekötő tisztviselők hálózatát létrehozó hatályos rendeletre épül, de magasabb minőségi szintre emeli azt. Ez a javaslat lényegesen bővíti az összekötő tisztviselők hálózatainak képességét arra, hogy hatékonyan és kellő időben reagáljanak a migrációval kapcsolatos jövőbeni kihívásokra azáltal, hogy proaktívan erősítik, értékelik és koordinálják a tagállamok, a Bizottság és az uniós ügynökségek intézkedéseit az EU külső határain vagy azokon kívül zajló együttes fellépések megvalósítása során. E felülvizsgálat lehetővé teszi továbbá, hogy teljes mértékben kihasználják a Bizottság és az uniós ügynökségek által kiküldött összekötő tisztviselők hálózatában rejlő lehetőségeket.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Ez a javaslat szorosan kapcsolódik a migráció szakpolitikai területén végzett, számos uniós tevékenységhez – különösen az alábbiakhoz – és kiegészíti azokat:

·A migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzése és az azok elleni fellépés, mivel a harmadik származási- és tranzitországokból kiinduló teljes migrációs útvonal mentén hatékony intézkedéseket kell tenni a migránscsempészek és az emberkereskedők bűnöző tevékenységével szemben;

·A jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérése, amelynek tekintetében a származási országokkal való gyakorlati együttműködés és megállapodások javítása alapvető előfeltétele a meglévő visszafogadási megállapodások végrehajtásának és a folyamatban lévő tárgyalások lezárásának, valamint a kiutasítási határozatok érvényesítésének;

·Integrált határigazgatás, amely meghatározza azokat a belső biztonsági kockázatokat és veszélyeket, amelyek hatással lehetnek a külső határok működésére vagy biztonságára, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség támogatásával és koordinálásával kialakított, tagállamok közötti együttműködésre, valamint a harmadik országokkal, különösen a szomszédos országokkal és azokkal a harmadik országokkal létrejött együttműködésre, amelyeket a kockázatelemzés révén származási- és tranzitországként azonosítottak;

·Jogszerű migráció és integráció, amelyek az EU migrációs kérdésekben harmadik országokkal folytatott együttműködésének szerves részét képezik, és alapvetően fontosak a migrációs áramlások intelligens és hatékony kezeléséhez, különösen a kulcsfontosságú harmadik országokban lévő nagykövetségeken működő integrációs összekötő tisztviselők koncepciójának felkarolásával, amint azt a 2016. évi integrációs cselekvési tervben 13 körvonalaztuk;

·Az Unió külkapcsolati politikája, mivel helyénvaló, hogy a harmadik országokba kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők megkönnyítsék és ösztönözzék a tagállamok és a harmadik országok közötti operatív együttműködést, többek között összeköttetést biztosítva a migrációkezeléssel, védelemmel, a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni fellépéssel, visszatéréssel és visszafogadással, valamint határigazgatással foglalkozó harmadik országbeli hatóságokkal;

·Adatvédelem, amennyiben e javaslat gondoskodik azon személyek alapvető jogainak védelméről, akiknek a személyes adatait kezelik.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Ez a jogalkotási javasat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 79. cikkének (2) bekezdésén alapul, amely felhatalmazza az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy intézkedéseket állapítsanak meg a jogszerű bevándorlás, az illegális bevándorlás és jogellenes tartózkodás, beleértve a jogellenesen tartózkodó személyek kitoloncolását és repatriálását, és az emberkereskedelem elleni küzdelem terén, valamint annak 74. cikkére épül, amely felhatalmazza a Tanácsot, hogy intézkedéseket fogadjon el a tagállamok illetékes szervezeti egységei között a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben történő igazgatási együttműködés biztosítására.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

E javaslat célkitűzése, hogy biztosítsa a bevándorlási összekötő tisztviselők, köztük a Bizottság és az uniós ügynökségek által harmadik országokba kiküldött tisztviselők optimális felhasználását annak érdekében, hogy hatékonyabban valósítsák meg az uniós migrációs politika prioritásait, így az irreguláris bevándorlás megakadályozását és az ellene folytatott küzdelmet, a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésének elősegítését, valamint a jogszerű migráció kezelésének hatékonyabb támogatását többek között a nemzetközi védelem, az áttelepítés és az indulás előtti integrációs intézkedések terén. E célok eléréséhez uniós szintű koordinált fellépés szükséges, a harmadik országokban migrációs kérdésekkel foglalkozó összekötő tisztviselők kiküldéséért és irányításáért felelős valamennyi nemzeti hatóság és uniós szerv bevonásával. Az irreguláris bevándorlás megelőzése és az azzal szembeni fellépés kiváltképpen minden tagállam közös érdeke, amit a tagállamok egyedül nem tudnak elérni, ezért uniós szintű koordinált fellépést és célzott intézkedéseket tesz szükségessé, az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdésében meghatározott szubszidiaritás elvének maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

•Arányosság

A jogalkotási javaslat a migrációkezelés és a belső biztonság tekintetében az Unió előtt álló új kihívásokra és politikai realitásokra fog reagálni. Olyan mechanizmusokat hoz létre, amelyek lehetővé teszik a bevándorlási összekötő tisztviselők, köztük a Bizottság és az uniós ügynökségek által harmadik országokba kiküldött tisztviselők hatékony irányítását az európai migrációs politika minden vonatkozására kiterjedő végrehajtását elősegítő intézkedések keretében. Biztosítja, hogy információkat gyűjtenek és osztanak meg, továbbá hogy a külső határokon korai szakaszban beavatkozva megfelelő intézkedéseket hoznak az irreguláris bevándorlás megakadályozása, valamint a migránscsempészéssel és az emberkereskedelemmel szembeni fellépés céljából. Emellett támogatja a jogszerű migráció kezelését, többek között a nemzetközi védelem, az áttelepítés és az indulás előtti integrációs intézkedések terén, a nemzeti szervezetek és eljárások maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

A javaslat az irreguláris bevándorlás elleni küzdelemre vonatkozó schengeni vívmányok továbbfejlesztésének minősül. Fokozza az együttműködést az érintett uniós tagállamok nemzeti hatóságai között, valamint e hatóságok, illetve a Bizottság és az uniós ügynökségek között, az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésébe foglalt arányosság elvének teljes tiszteletben tartásával, és anélkül, hogy túllépne a kulcscélok eléréséhez szükséges mértéken.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A harmadik országokban lévő bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának hatékony irányítása által megkívánt, szükséges mértékű egységesség kizárólag rendelettel valósítható meg, amit a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának kezdeti létrehozása is megerősít. Mivel a szakpolitikai keret és az általános célok nem változtak, ugyanez a típusú jogi eszköz továbbra is helyénvaló a mostani javaslat esetében.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A Bizottság elvégezte a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló hatályos rendelet külső értékelését, ami 2017 augusztusában zárult le.

Az értékelési eljárás során figyelembe vettek egy sor különféle forrást, többek között az elnökségi jelentéseket és az összekötő tisztviselőkkel foglalkozó tagállami szakértői csoport munkájával kapcsolatos dokumentumokat, tényfeltáró missziót szerveztek az összekötő tisztviselők kiküldésének helye szerinti 14 országba (Pakisztán, Jordánia, Egyiptom, Nigéria, Etiópia, Dél-Afrika, Albánia (nyugat-balkáni régió), Marokkó, Szenegál, Ghána, Törökország, Thaiföld, Kína és Oroszország) interjúkat készítettek uniós érdekeltekkel, a bevándorlási összekötő tisztviselők tagállamokban és nemzetközi szervezeteknél tevékenykedő vezetőivel, valamint felmérést készítettek a bevándorlási összekötő tisztviselőkről és azok vezetőiről. Ezen túlmenően mélyinterjúkat készítettek a Bizottsággal, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével és az uniós ügynökségekkel. Végül bevándorlási összekötő tisztviselői vezetői testület alakult a következő négy tagállam képviselőiből: Franciaország, Németország, Hollandia és az Egyesült Királyság. E forrásokat úgy ötvözték, hogy az értékelés nyomán megalapozott elemzést, következtetéseket és ajánlásokat nyújtsanak.

A gyűjtött bizonyítékok megerősítették, hogy a bevándorlási összekötő tisztviselők és azok hálózatai továbbra is rendkívül fontosak a jelenlegi globális migrációs viszonyok között, valamint a migráció terén meglévő és tervezett uniós szakpolitikák közötti koherencia megőrzése tekintetében. Az értékelés azonban azt is világossá tette, hogy a bevándorlási összekötő tisztviselők szorosan kapcsolódnak országuk közigazgatásához a munka felvétele és a fontossági sorrend megállapítása, valamint az információk megosztása tekintetében. Rávilágított, hogy elhanyagolják az e hálózatok uniós szintű irányítása iránti igényt, ugyanis ez a kérdés nem kapott szerepet a hatályos rendeletben, amely a bevándorlási összekötő tisztviselők harmadik országbeli helyi hálózatai kialakításának, fejlesztésének és irányításának mikéntjére helyezi a hangsúlyt.

Emellett az értékelésben foglalt bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a hatályos rendelet nem szorgalmazta hivatalos hálózatok rendszeres kialakítását, ugyanis valamilyen formában mindenképpen sor került hálózatépítésre minden olyan helyszínen, ahova legalább 3 bevándorlási összekötő tisztviselőt telepítettek. Végezetül az értékelés arra a következtetésre jutott, hogy a rendelet nem gyakorolt mérhető hatást a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatán belüli információmegosztás szintjére és hatókörére. A rendelet nem volt sikeres sem a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózataitól az uniós intézményekhez és szervekhez, sem horizontálisan a hálózatok és a tagállamok között történő, rendszeres stratégiai és operatív információáramlás tekintetében.

Az értékelés eredményei olyan bizonyítékokkal szolgáltak, amelyek alátámasztották a jelen javaslatot, és tükröződnek a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló rendeletről készített bizottsági értékelést előterjesztő, e javaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

E javaslat elkészítéskor az Európai Tanács következtetései és a Miniszterek Tanácsának megbeszélései, valamint az Európai Parlamentben a migrációkezelésről és a migrációs válság leküzdéséhez szükséges intézkedésekről folytatott viták voltak irányadók a Bizottság számára.

A külső értékelési eljárás során célzott konzultációkat folytattak az érdekeltekkel. Az értékelés kialakítása részvételen alapuló megközelítésre épült, ami lehetővé tette, hogy aktívan bevonják a legfontosabb érdekelteket, különösen a bevándorlási összekötő tisztviselőket és azok vezetőit. Az összekötő tisztviselők kiküldésének helye szerinti, kulcsfontosságú harmadik országokban 14 munkaértekezlet bonyolítottak le, amelyeken az érintett személyzet minden tagja részt vett, különösen az uniós küldöttségek, tagállami nagykövetségek és konzuli osztályok, nemzetközi szervezetek, például a Nemzetközi Migrációs Szervezet és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, valamint a fogadó országok nemzeti hatóságai részéről. Emellett az eljárás különböző szakaszaiban egyeztetésekre került sor az uniós intézményekkel és az uniós ügynökségekkel, valamint a legnagyobb számú bevándorlási összekötő tisztviselőt kirendelő tagállamokkal.

A bevándorlási összekötő tisztviselőkkel foglalkozó tagállami szakértői csoportot mindvégig bevonták az értékelési eljárásba, és konzultáltak vele az ajánlásokról. A 2017 novembere és 2018 márciusa között Iszlámábádban, Moszkvában, Belgrádban, Tuniszban, Ammánban és Dakarban megrendezett hat regionális eseményen további célzott egyeztetésekre került sor a tagállamok bevándorlási összekötő tisztviselőivel és más érdekeltekkel. 2017 novembere és 2018 januárja között két célzott konzultációt tartottak az uniós ügynökségekkel, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel és az Europollal pedig részletesebb nyomonkövetési videokonferencia-beszélgetésekre került sor. 2018 januárjában 14 ismét összehívták a legnagyobb bevándorlási összekötő tisztviselői hálózatokkal rendelkező tagállamokból álló bevándorlási összekötő tisztviselői vezetői testületet, hogy még jobban megismerjék véleményüket e javaslat kidolgozása előtt.

Az érdekelti konzultáció eredményei nagyjából megfeleltek a külső értékelés következtetésének. A megkérdezett érdekeltek nagyra értékelték a bevándorlási összekötő tisztviselők lehetséges szerepét a migráció terén meglévő uniós prioritások megvalósításának támogatásában. Hangoztatták, hogy jobb együttműködési és koordinációs mechanizmusokat kell kialakítani. A tagállamok mindenekelőtt az összekötő tisztviselőket kiküldő harmadik államokkal való együttműködés értékét hangsúlyozták, és azt szorgalmazták, hogy őrizzék meg a rugalmasságot a bevándorlási összekötő tisztviselők helyi és regionális hálózatainak kialakítása tekintetében. Az uniós ügynökségek szorosabb együttműködést sürgettek a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózataival, szorgalmazták az információknak az ügynökségekkel történő hatékonyabb megosztását és az ügynökségek által készített elemzési termék felhasználását. Ezenfelül valamennyi megkérdezett érdekelt fél egyhangúlag egyetértett abban, hogy az információmegosztással és a jelentéstételi mechanizmusokkal kapcsolatos jelenlegi rendelkezések nem hatékonyak.

•Hatásvizsgálat

Az értékelésből és azt kísérő bizottsági kutatásból az derült ki, hogy a felülvizsgált rendelet csupán korlátozott hatást gyakorolna az adminisztratív terhek tekintetében, az egyéb, tágabb gazdasági, társadalmi és környezeti hatások pedig a jelek szerint lényegtelenek vagy közvetettebbnek és hosszabb távúnak látszanak. A javaslat közvetlenül érinti majd a tagállamok által harmadik országokba kiküldött mintegy 500 tisztviselő szűk körét, és a vezetők kis reprezentatív csoportját, viszont csupán közvetve érinti a bevándorlási összekötő tisztviselőket fogadó harmadik országbeli közigazgatásokat. E javaslat rendelkezései nem gyakorolnak hatást sem e tisztviselők alapfeladataira, sem a tagállamoknak és egyéb szerveknek a tisztviselők kiküldése során viselt költségeire. Az értékelést és a Bizottság elemzését a javaslat által közvetlenül érintett tagállami közigazgatási szervekkel történő szoros egyeztetés és kapcsolattartás mellett hajtották végre, és a lehetséges hatásokat és fontos kérdéseket az egész eljárás során velük megvitatták, és tesztelték az említettekkel.

A folyamatban lévő konzultáció és a párhuzamos értékelés megállapításai, valamint saját elemzése alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a javaslat várhatóan nem fejt ki jelentős hatást. Emellett az értékelés megállapításai alapján a Bizottság nem tekintette fontosnak az alternatív szakpolitikai lehetőségek részletes összehasonlítását, mivel nem határoztak meg valós alternatívákat a kiemelt problémák kezelésére, és ennek következtében e javaslat nem tett szükségessé hatásvizsgálatot.

•Alapjogok

Ez a javaslat tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 6. cikkében elismert, és az Európai Unió Alapjogi Chartájában kifejezésre jutó elveket. E javaslat mindenekelőtt teljes mértékben tiszteletben tartja az emberi méltóságot, az élethez való jogot, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmát, a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a menedékjogot, valamint a kiutasítás és közrendi okokból történő idegenrendészeti kiutasítás esetében történő védelmet, a megkülönböztetésmentesség és visszaküldés tilalmának elveit, a hatékony jogorvoslathoz való jogot és a gyermek jogait.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatát e célra szolgáló uniós finanszírozási eszközből fogják finanszírozni. A jelenlegi többéves pénzügyi keret (2014–2020) alapján e célra irányuló forrásokat különítettek el a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközben. A tervek szerint az e javaslat végrehajtásához kapcsolódó kiadások – különösen a bevándorlási összekötő tisztviselők kiküldésének a Bizottság általi támogatása, valamint a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának az új irányítóbizottság keretében történő feladatmeghatározás szerinti tevékenységeivel kapcsolatos igazgatási és működési költségek – a következő többéves pénzügyi keret ugyanazon költségvetési sora alapján továbbra is jogosultak támogatásra. Ha a javaslat a következő pénzügyi keret előtt kerül elfogadásra, a szükséges forrásokat (becslések szerint 860 000 EUR) a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló jelenlegi eszköz költségvetési sorából fogják finanszírozni, és az összegeket levonják az e javaslat végrehajtására elkülönített, összesen 17,3 millió EUR-ból. Az e javaslat végrehajtásához kapcsolódó költségek az alábbiak szerint oszlanak meg: 1,6 millió EUR az irányítóbizottság működése, 12,2 millió EUR a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózata tevékenységeinek végrehajtása, továbbá becslések szerint 3,5 millió EUR a bevándorlási összekötő tisztviselők Bizottság általi kiküldése. Az e javaslathoz szükséges források összeegyeztethetők a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel (2014–2020) és a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre vonatkozó, 2018. május 2-i bizottsági javaslattal.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság jelentést tesz majd a javasolt rendelet végrehajtásáról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A megállapításokat nyilvánosságra hozzák.

·A Szerződésekhez csatolt különféle jegyzőkönyvek és a harmadik országokkal megkötött társulási megállapodások következményei

A javaslat a schengeni vívmányokra épül. Ezért a különféle jegyzőkönyvek következményeit mérlegelni kell Dánia, Írország és az Egyesült Királyság; Izland és Norvégia; valamint Svájc és Liechtenstein tekintetében. Úgyszintén figyelembe kell venni a különböző csatlakozási okmányokat érintő következményeket. Mindezen érintett államok helyzetének részletes leírását e javaslat preambulumbekezdései tartalmazzák.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Ez a javaslat megállapítja a tagállamok, valamint a Bizottság és az uniós ügynökségek által harmadik országokba kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának létrehozására vonatkozó általános elveket azzal a céllal, hogy elősegítse a migráció hatékony szabályozását, és szavatolja a magas szintű belső biztonságot az Európai Unión belül.

E célokból a javaslat az alábbi elemeket tartalmazza annak érdekében, hogy megerősítse a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának irányítását:

·Kiigazítja a rendelet címét és kulcsterminológiáját, hogy az jobban tükrözze a javaslat célkitűzéseit, különösen a bevándorlási összekötő tisztviselők európai koordinációjának fokozására irányuló célt.

·Tovább pontosítja a bevándorlási összekötő tisztviselő fogalmát, kifejezetten megemlítve a bevándorlással kapcsolatos feladatokon dolgozó bűnüldöző összekötő tisztviselőket.

·Létrehozza az európai szintű irányítóbizottságot, hogy a tagállamok, a Bizottság és az uniós ügynökségek körében megerősítse a harmadik országokba küldött bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának irányítását és koordinációját.

·Megszünteti a kétéves elnökségi jelentésre vonatkozó kötelezettséget, az irányítóbizottság által elfogadandó – nyomonkövetési intézkedésekre is kiterjedő – jelentéstételi kötelezettségeket vezet be, továbbá lehetőséget nyújt arra, hogy az irányítóbizottság eseti, célzott információkéréseket küldjön.

·Megerősíti a bevándorlási összekötő tisztviselők és az irányítóbizottság tagjai közötti információcserét egy biztonságos webalapú platformon keresztül.

·Jogbiztonságot biztosít a javaslat által meghatározott feladatok és tevékenységek ellátása céljából a bevándorlási összekötő tisztviselők által végzett személyesadat-kezelés tekintetében.

ê 377/2004/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

2018/0153 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának létrehozásáról (átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel Ö az Európai Unió működéséről szóló Õ az Európai Közösséget létrehozó, szerződésre és különösen annak 63. cikke (3) bekezdése b) pontjára Ö 74. Õ 66. cikkére és Ö 79. cikkének (2) bekezdésére Õ,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

ò új szöveg

(1)A 377/2004/EK tanácsi rendeletet 15 lényegesen módosították 16 . Mivel további módosítások szükségesek, az említett rendeletet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

ê 377/2004/EK (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A Tanács 2002. június 13-i ülésén elfogadott, az Európai Unió tagállamai külső határainak igazgatásáról szóló terv előirányozza a harmadik országokba kirendelt bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatainak kialakítását.

ê 377/2004/EK (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

2002. június 21–22-i sevillai ülésének következtetéseiben az Európai Tanács azt kérte, hogy a tagállamok bevándorlási összekötő tisztviselőinek hálózatát 2002. vége előtt hozzák létre.

ê 377/2004/EK (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

2002. november 28–29-i ülésén a Tanács következtetéseket fogadott el a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának fejlesztéséről, figyelembe véve az elnökség azon jelentését, amely szerint a jelentésben megvizsgált országok többségében létezik az összekötő tisztviselők hálózata, de megállapította azt is, hogy szükség van e hálózat további megerősítésére.

ê 377/2004/EK (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az Európai Tanács 2003. június 19–20-i thesszaloniki ülésén kiemelte, hogy fel kell gyorsítani azon megfelelő jogi aktusok elfogadásának folyamatát, amelyek a bevándorlási összekötő tisztviselők harmadik országokban működő hálózatának a lehető legkorábbi időpontban, de legkésőbb 2003. végéig történő formális létrehozásához szükségesek. Az Európai Tanács továbbá rámutatott a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózata által szolgáltatandó információk jelentőségére az Európai Unióval az illegális bevándorlás elleni küzdelemben együtt nem működő harmadik országokkal való kapcsolatok figyelemmel kísérésének biztosítását célzó értékelési mechanizmus kialakítása terén.

ê 377/2004/EK (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az Európai Tanács thesszaloniki ülését követően intézményesíteni kell e hálózat fennállását és működését – a folyamatban lévő projektek, így a belga vezetésű, a nyugat-balkáni államokban működő bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának működési tapasztalataira is építve – egy olyan kötelező erejű jogi aktus útján, amely előírja, hogy a tagállamok bevándorlási összekötő tisztviselői között együttműködési formákat kell kialakítani és amely meghatározza ezen együttműködés célkitűzéseit, ezen összekötő tisztviselők feladatait és megfelelő képesítésüket, továbbá kötelezettségeiket a fogadó országgal és a küldő tagállammal szemben.

ê 377/2004/EK (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Kívánatos alakszerűen meghatározni annak módját is, ahogyan a Közösség illetékes intézményeit tájékoztatni kell a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának tevékenységéről annak érdekében, hogy képesek legyenek olyan intézkedéseket meghozni vagy javasolni, amelyek szükségesek lehetnek a tagállamok külső határain a személyek ellenőrzése általános igazgatásának továbbfejlesztéséhez.

ê 377/2004/EK (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Figyelembe kell venni a tagállamok bűnüldöző szervei által külföldre kiküldött összekötő tisztviselők közös alkalmazásáról szóló, 2003. február 27-i 2003/170/IB tanácsi határozatot 17 .

ò új szöveg

(2)A vegyes migrációs áramlások 2015-ben és 2016-ban bekövetkezett komoly emelkedése nyomás alá helyezte a migrációs, menekültügyi és határigazgatási rendszereket, és koordinált és hatékony európai reagálást tett szükségessé.

(3)A migráció terén az uniós szakpolitikának az a célkitűzése, hogy a szabálytalan és ellenőrizetlen áramlásokat biztonságos és megfelelően szabályozott lehetőségekkel helyettesítse a bevándorlás minden vonatkozását kezelő, átfogó megközelítés révén.

(4)Az emberi jogi normák tiszteletben tartása változatlanul az Unió alapvető elve a migrációs válság kezelésekor. Az Unió elkötelezett az összes migráns emberi jogainak és alapvető szabadságainak védelme iránt, függetlenül azok migrációs helyzetétől, és a nemzetközi közjog maradéktalan betartása mellett.

(5)Az uniós migrációs szakpolitikák minden elemének hatékony végrehajtása érdekében következetes párbeszédet és együttműködést kell kialakítani azokkal a legfontosabb harmadik országokkal, amelyek a migránsok és menedékkérők származási és tranzitországai. Ezen együttműködésnek javítania kell a migráció szabályozását, beleértve az indulásokat és a visszatéréseket, hozzá kell járulnia a migrációs áramlások stabilizálásához, támogatást kell nyújtania az információgyűjtési és -megosztási kapacitáshoz, valamint meg kell akadályoznia a migránscsempészést és az emberkereskedelmet és fel kell lépnie ezek ellen, továbbá biztosítania kell a menedékkérők védelemhez való hozzájutását.

(6)A tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt és az operatív reagálást alátámasztó hírszerzési információk és adatok iránti igény növekedése fényében a bevándorlási összekötő tisztviselőknek gondoskodniuk kell arról, hogy betekintésük és ismereteik teljes mértékben elősegítsék a harmadik országokra vonatkozó átfogó helyzetkép kialakítását.

(7)A jelenlegi európai migrációs összekötő tisztviselők kulcsfontosságú származási- és tranzitországokba történő kiküldése – amit az állam- és kormányfők 2015. április 23-i rendkívül ülésének következtetései sürgettek – az első lépést jelentette a migrációval összefüggő kérdésekben harmadik országokkal folytatott együttműködés fokozása, valamint a tagállamok által kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselőkkel való koordináció erősítése terén. E tapasztalatra építve elő kell írni, hogy a Bizottság küldjön ki hosszabb távra bevándorlási összekötő tisztviselőket harmadik országokba, hogy elősegítse a migrációra vonatkozó uniós fellépés fejlesztését, megvalósítását és hatásának maximalizálását.

(8)E rendelet célja, hogy biztosítsa a bevándorlási összekötő tisztviselők, köztük a Bizottság és az uniós ügynökségek által harmadik országokba kiküldött tisztviselők jobb koordinálását, és optimalizálja azok felhasználását annak érdekében, hogy hatékonyabban reagáljanak az uniós migrációs politika alábbi prioritásaira: az irreguláris bevándorlás és a kapcsolódó határokon átnyúló bűnözés, például a migránscsempészés és az emberkereskedelem megakadályozása és az azok ellen folytatott küzdelem, a visszatérési, visszafogadási és visszailleszkedési tevékenységek elősegítése, hozzájárulás az Unió külső határainak integrált igazgatásához, valamint a jogszerű bevándorlás szabályozásának támogatása, többek között a nemzetközi védelem, az áttelepítés, valamint a tagállamok és az Unió által hozott, indulás előtti integrációs intézkedések terén.

(9)E rendelet célja, hogy a 377/2004/EK tanácsi rendelet alapján biztosítsa a bevándorlási összekötő tisztviselők megfelelőbb hozzájárulását a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának működéséhez, elsősorban egy olyan mechanizmus létrehozása révén, amelynek keretében a tagállamok, a Bizottság és az uniós ügynökségek rendszeresebben összehangolják feladataikat és összekötő tisztviselőik szerepét.

(10)Figyelembe véve, hogy a bevándorlási összekötő tisztviselők megbízatása és feladatköre átfedheti egymást, megfelelő erőfeszítéseket kell tenni az azonos harmadik országban vagy régióban működő tisztviselők munkájának jobb koordinálására. Ha a Bizottság közvetlenül egy harmadik országban lévő uniós diplomáciai képviseletre küld ki bevándorlási összekötő tisztviselőket, azoknak kell kezdeményezniük és irányítaniuk a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatát az adott harmadik országban.

(11)Az információs hiányosságok és a párhuzamos munka minimálisra csökkentése, valamint a operatív képességek és hatékonyság maximálisra növelése érdekében alapvetően fontos olyan szilárd irányítási mechanizmus kialakítása, amely jobb koordinációt biztosít a feladataik részeként bevándorlási kérdésekkel is foglalkozó valamennyi összekötő tisztviselő között. Irányítóbizottságnak kell iránymutatást adnia az uniós szakpolitikai prioritásoknak megfelelően és szem előtt tartva az Unió külkapcsolatait, mely irányítóbizottságot fel kell ruházni a szükséges hatáskörökkel, különösen ahhoz, hogy elfogadja a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatainak tevékenységeire vonatkozó kétéves munkaprogramokat, a kétéves munkaprogramok által még nem lefedett prioritások és új igények kezelésére vonatkozó célzott eseti feladatokat jelöljön ki a bevándorlási összekötő tisztviselők számára, forrásokat jutasson az elfogadott tevékenységekre, és elszámoltatható legyen azok végrehajtásáért.

(12)Ezért az irányítóbizottságnak össze kell állítania és rendszeresen naprakésszé kell tennie a harmadik országokba kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők jegyzékét. A jegyzéknek a különböző hálózatok helyére, összetételére és tevékenységeire vonatkozó információkat kell tartalmaznia, beleértve a kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők elérhetőségeit és feladataik összegzését.

(13)Elő kell mozdítani az összekötő tisztviselők közös kiküldését azzal a céllal, hogy fokozzák a tagállamok közötti operatív együttműködést és információmegosztást, valamint reagáljanak az irányítóbizottság által meghatározott, uniós szintű igényekre. A legalább két tagállam általi közös kiküldést uniós forrásokkal kell támogatni, ösztönözve az együttműködést és hozzáadott értéket biztosítva valamennyi tagállamnak, különösen azoknak, amelyek harmadik országokbeli összekötő hálózata kisebb mértékű, vagy pedig egyáltalán nem rendelkeznek ilyen hálózattal.

(14)Egyedi intézkedéseket kell hozni a bevándorlási összekötő tisztviselőkre irányuló, szélesebb körű uniós kapacitásépítési intézkedések érdekében, annak révén, hogy az érintett uniós ügynökségekkel együttműködve közös alaptantervet és kiküldetésre felkészítő képzéseket dolgoznak ki, valamint a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatai operatív kapacitásának megerősítése céljából.

(15)A bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának el kell kerülnie a párhuzamosságokat az uniós ügynökségek munkájával, valamint más uniós eszközökkel vagy struktúrákkal, továbbá hozzáadott értéket kell nyújtania – különösen az operatív szempontokra összpontosítva – ahhoz képest, amit már elértek a bevándorlás terén történő információgyűjtés és -csere tekintetében. A hálózatoknak segítőként és a harmadik országokból származó információk szolgáltatójaként kell eljárniuk, hogy támogatást nyújtsanak az uniós ügynökségeknek feladataik ellátása során, különösen amikor az uniós ügynökségek még nem alakítottak ki együttműködési kapcsolatokat harmadik országokkal. Ennek érdekében szorosabb együttműködést kell kialakítani a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatai és az érintett uniós ügynökségek között.

(16)A tagállami hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az uniós ügynökségek irreguláris bevándorlásra, visszatérésre, határokon átnyúló bűnözésre vagy nemzetközi védelemre és áttelepítésre vonatkozó operatív elemzési termékei ténylegesen eljussanak a harmadik országokbeli bevándorlási összekötő tisztviselőkhöz, továbbá hogy a bevándorlási összekötő tisztviselők által szolgáltatott információkat megosszák az érintett uniós ügynökségekkel – különösen az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel, az Europollal, valamint az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével – azok vonatkozó jogi keretének hatályán belül.

(17)A bevándorlási összekötő tisztviselők által gyűjtött információk leghatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében ezeket az információkat elérhetővé kel tenni egy biztonságos webalapú információcsere-platform útján.

(18)Helyénvaló, hogy a bevándorlási összekötő tisztviselők által gyűjtött információk elősegítsék az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18 4. cikkében említett európai integrált határigazgatás technikai és operatív megvalósítását, valamint hozzájáruljanak az 1052/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 19 megfelelő nemzeti határőrizeti rendszerek fejlesztéséhez és fenntartásához.

(19)Lehetővé kell tenni az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 20 elérhető forrásainak felhasználását a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának támogatására, valamint arra, hogy a tagállamok közös bevándorlási összekötő tisztviselőket küldjenek ki.

(20)E rendelet keretében a személyes adatok tagállamok általi kezelését és továbbítását az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 21 , valamint az (EU) 2016/680 irányelvet 22 átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban kell végezni. A Bizottságnak és az uniós ügynökségeknek a személyes adatok kezelése során a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 23 kell alkalmazniuk.

(21)Helyénvaló, hogy e rendelet keretén belül a személyes adatok kezelése arra a célra szolgáljon, hogy segítséget nyújtsanak a visszatérő harmadik országbeli állampolgároknak és elősegítsék a nemzetközi védelemre szoruló személyek áttelepítését, valamint a jogszerű bevándorlók fogadásával kapcsolatos uniós intézkedések végrehajtását. Ennek keretében tehát olyan jogi keretre van szükség, amely elismeri a bevándorlási összekötő tisztviselők szerepét.

(22)Azon harmadik országbeli állampolgárok – a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24 szerinti – visszatérése, akik nem vagy már nem felelnek meg a tagállami beutazási vagy tartózkodási feltételeknek, alapvető elemét képezi az irreguláris bevándorlás leküzdésére irányuló, átfogó erőfeszítéseknek, és fontos közérdeken alapuló kényszerítő indoknak minősül.

(23)A bevándorlási összekötő tisztviselőknek a visszatérési műveletek elősegítése érdekében személyes adatokat kell kezelniük. A nem uniós visszatérési célországok sokszor nem tartoznak a Bizottság által – az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikke, vagy az (EU) 2016/680 irányelv 36. cikke alapján – elfogadott megfelelőségi határozatok hatálya alá, továbbá gyakran előfordul, hogy nem kötöttek visszafogadási megállapodást az Unióval vagy nem áll szándékukban ilyen megállapodást kötni vagy más módon – az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikke, vagy az (EU) 2016/680 irányelvet átültető nemzeti rendelkezések szerinti – megfelelő biztosítékokat nyújtani. A visszatérési kötelezettség hatálya alá tartozó, jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok fő származási országaival folytatott együttműködés során tett széles körű uniós erőfeszítések ellenére nem minden esetben szavatolható, hogy e harmadik országok rendszeresen teljesítik a nemzetközi jogban meghatározott, saját állampolgáraik visszafogadására vonatkozó kötelezettséget. Az Unió vagy a tagállamok által megkötött vagy tárgyalási szakaszban lévő visszafogadási megállapodások, amelyek az (EU) 2016/679 rendelet 46. cikke szerint, vagy az (EU) 2016/680 irányelv 36. cikkét átültető nemzeti rendelkezések értelmében megfelelő biztosítékokat nyújtanak az adatok harmadik országok részére történő továbbítása tekintetében, kevés ilyen harmadik országra terjednek ki. Ha nem léteznek ilyen megállapodások, az Unió visszatérési műveleteinek végrehajtása céljából a bevándorlási összekötő tisztviselők által végzett személyesadat-továbbításnak meg kell felelnie az (EU) 2016/679 rendelet 49. cikke (1) bekezdésének d) pontjában, vagy az (EU) 2016/680 irányelv 38. cikkét átültető nemzeti rendelkezésekben megállapított feltételeknek.

(24)Az érintett személyek érdekében a bevándorlási összekötő tisztviselőknek képesnek kell lenniük az áttelepítés hatálya alá tartozó, nemzetközi védelemre szoruló személyek és a jogszerűen az Unióba bevándorolni kívánó személyek személyes adatainak kezelésére az érintettek személyazonosságának és állampolgárságának megerősítése érdekében.

(25)Mivel e rendelet célját, vagyis a bevándorlási összekötő tisztviselők, köztük a tagállamok, a Bizottság és az uniós ügynökségek által harmadik országokba kiküldött tisztviselők felhasználásának optimalizálását az irreguláris bevándorlás megakadályozásával és leküzdésével, a visszatérés, a visszafogadás és a visszailleszkedés elősegítésével, az Unió külső határainak integrált igazgatásához való hozzájárulással, valamint a jogszerű bevándorlás szabályozása vagy a nemzetközi védelmi rendszerek támogatásával kapcsolatos uniós prioritások hatékonyabb megvalósítása érdekében, a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani, hanem azok uniós szintű koordinációval jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkébe foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

ê 377/2004/EK (8) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(26)Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, Ö e két államnak Õ ezen államoknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás 25 értelmében a schengeni vívmányok Ö azon rendelkezéseinek Õ továbbfejlesztését képezi, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat 26 1. cikkének A. és E. pontjában említett területre vonatkoznak.

ê 493/2011/EK (15) preambulumbekezdés

(27)Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás 27 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének A. és E. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2008/146/EK tanácsi határozat 28 3. cikkével.

ê 493/2011/EK (16) preambulumbekezdés

(28)Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 29 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének A. és E. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2008/261/EK 2011/350/EU tanácsi határozat 30 3. cikkével.

ê 377/2004/EK (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(29)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó Ö az Európai Unió működéséről szóló Õ szerződéshez mellékelt, Dánia helyzetéről szólóÖ (22. sz.) Õ jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, és a rendelet vagy annak alkalmazása számára nem kötelező. Mivel e rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződés harmadik része IV. címének rendelkezései szerinti schengeni vívmányokra épül, Dánia –az említett Ö e Õ jegyzőkönyv 5 Ö 4 Õ. cikkének megfelelően – a rendelet Tanács általi elfogadásától Ö a rendeletre vonatkozó tanácsi döntéstől Õ számított hat hónapon belül dönt arról, hogy saját nemzeti jogába átülteti-e a rendeletet.

ê 377/2004/EK (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(30)Az Egyesült Királyság e rendeletben az Európai Unióról szóló szerződéshez és Ö az Európai Unió működéséről szóló Õ az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Európai Unió keretébe történő beillesztésérőlÖ beillesztett schengeni vívmányokról Õ szólóÖ (19. sz.) Õ jegyzőkönyv 5. cikkévelének (1) bekezdésével, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i a 2000/365/EK tanácsi határozat 31 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban vesz részt.

ê 377/2004/EK (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(31)Írország e rendeletben az Európai Unióról szóló szerződéshez és Ö az Európai Unió működéséről szóló Õ az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről Ö beillesztett schengeni vívmányokról Õ szóló Ö (19. sz.) Õ jegyzőkönyv 5. cikkévelének (1) bekezdésével, valamint Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i a 2002/192/EK tanácsi határozat 32 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban vesz részt.

ê 377/2004/EK (12) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(32)Az Egyesült Királyságnak és Írországnak az e rendeletben a 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat 8. cikkének (2) bekezdésével és a 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban történő részvétele a Közösség Ö az Unió Õ azon kötelezettségeivel függ össze, hogy intézkedéseket tegyen a schengeni vívmányok az illegális bevándorlás szervezése elleni küzdelemre vonatkozó rendelkezéseinek fejlesztésére, amelyekben az Egyesült Királyság és Írország részt vesz.

ê 377/2004/EK (13) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(33)Ez a rendelet a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (21) bekezdéseÖ , illetve a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése, és a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében Õ a schengeni vívmányokra épülő vagy azokhoz egyéb módon kapcsolódó jogi aktusnak minősül,

ê 377/2004/EK (kiigazított szöveg)

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Ö Hatály Õ

ò új szöveg

(1)E rendelet a tagállamok, a Bizottság és az uniós ügynökségek által harmadik országokba kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők közötti koordinációnak a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának létrehozása révén történő javítására vonatkozó szabályokat állapítja meg.

ê 377/2004/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(2)(4)E rendeletet nem érinti a bevándorlási összekötő tisztviselők azon feladatait, amelyek ellátására aÖ z uniós és Õ nemzeti jogszabályok, illetve államuk politikája vagy gyakorlata szerinti, illetve a fogadó országgal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött külön megállapodások alapján kötelesek.

2.1. cikk

Ö Fogalommeghatározások Õ

Ö E rendelet alkalmazásában: Õ

1.E rendeletben a „bevándorlási összekötő tisztviselő”:

(a)valamely tagállamnak a bevándorlási hivatal ð , bűnüldöző ï vagy más illetékes hatóság által annak érdekében külföldre kiküldött képviselője, hogy kapcsolatokat létesítsen és tartson fenn a fogadó ð harmadik ï ország hatóságaival, elősegítendő az illegális bevándorlás megelőzését és az ellene folytatott küzdelmet, Ö a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok Õ az illegális bevándorlók hazatelepülését és a legális Ö bevándorlás Õ migráció igazgatását;.

ò új szöveg

b)a harmadik ország hatóságaival bevándorlással kapcsolatos kérdésekben történő kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás érdekében a Bizottság által külföldre kiküldött összekötő tisztviselők;

c)az uniós ügynökségek által, azok vonatkozó jogalapjának megfelelően külföldre kiküldött, bevándorlással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó összekötő tisztviselők;

ê 377/2004/EK

(b)(2) E rendelet alkalmazásában bevándorlási összekötő tisztviselőnek minősülnek azon összekötő tisztviselők is, akik feladatkörük részeként bevándorlási kérdésekkel foglalkoznak.

ò új szöveg

2.„külföldre kiküldött”: a felelős hatóság által meghatározandó észszerű időszakra az alábbiak egyikéhez kiküldött:

a)valamely tagállam harmadik országbeli konzuli hatósága;

b)harmadik ország illetékes hatósága;

c)nemzetközi szervezet;

d)uniós diplomáciai képviselet.

ê 377/2004/EK

(3)A bevándorlási összekötő tisztviselők kiküldhetők a tagállamoknak a harmadik országokban működő nemzeti konzuli hatóságaihoz vagy más tagállamok illetékes szerveihez, valamint a harmadik országok illetékes hatóságaihoz, továbbá nemzetközi szervezetekhez is, a küldő tagállam által meghatározandó ésszerű időtartamra.

ò új szöveg

3.„személyes adatok”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adatok;

4.„visszatérés”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 3. pontjában meghatározott kiutasítás.

ê 377/2004/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

3.2. cikk

Ö A bevándorlási összekötő tisztviselők feladatai Õ

(1)Valamennyi tagállam gondoskodik arról, hogy A bevándorlási összekötő tisztviselőik a fogadó ország ð harmadik ország ï illetékes hatóságaival és a fogadó ð harmadik ï országon belüli bármely megfelelő szervezettel közvetlen kapcsolatokat létesítsenek és tartsanak fenn, az információk gyűjtésének és cseréjének előmozdítása és meggyorsítása ð e rendelet végrehajtása ï céljából.

(2)A bevándorlási összekötő tisztviselők az információkat azok operatív vagy stratégiai szinten, illetve mindkét szinten történő felhasználása érdekében gyűjtik. ð Ezek az információk nem tartalmaznak személyes adatokat. ï Ezen információk különösen a következő kérdéseket érintik:

a)az fogadóországból származó vagy azon áthaladó illegális bevándorlók Ö migrációs Õ áramlása;,

b) az illegális bevándorlók ezen Ö migrációs Õ áramlása során Ö által Õ a tagállamok területének elérése érdekében követett Ö használt Õ útvonalak;,

c)az embercsempészetben ð és az emberkereskedelemben a migrációs útvonalak mentén ï részt vevő bűnszervezetek létezése, ð tevékenysége és működési módjai ï

–a fentiek megvalósításának módja, ideértve a használt szállítóeszközöket, közvetítők bevonását stb.,

–az embercsempészetben részt vevő bűnszervezetek létezése és tevékenysége;

d)olyan történések és események, amelyek új fejleményeket okozhatnak vagy eredményezhetnek az illegális bevándorlók Ö migrációs Õ áramlása tekintetében;,

e)a személyazonossági és úti okmányok hamisítására vagy meghamisítására használt módszerek;,

f)a fogadó ð harmadik ország ï hatóságainak nyújtott segítség módjai és eszközei a területükről származó vagy azon áthaladó illegális bevándorlók áramlásának megelőzésére;,

g)az illegális bevándorlók származási országukba történő visszaküldésetérés, és hazatelepítése Ö visszafogadás Õ ð és visszailleszkedés ï elősegítésének módjai és eszközei;,

ò új szöveg

h)a menedékkérők védelemhez való hozzájutása a harmadik országban;

i)az Unió és harmadik országok közötti, lehetséges jogszerű bevándorlási stratégiák és csatornák, beleértve az áttelepítést és más védelmi eszközöket, valamint a készség- és munkaerőpiaci igényeket;

j)a származási országban vagy befogadó harmadik országokban a bevándorlók rendelkezésére álló, indulás előtti intézkedések, amelyek elősegítik a sikeres integrációt a tagállamokba való jogszerű érkezést követően;

ê 377/2004/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

ð k) ïa fent Ö az a)–j) pontban Õ említett kérdésekre vonatkozó ð harmadik országokbeli kapacitás, képesség, politikai stratégiák, ï jogszabályok és joggyakorlat.,

–a korai előrejelző rendszeren keresztül továbbított információk.

ò új szöveg

(3)A bevándorlási összekötő tisztviselők egymás között és adott esetben az érintett érdekeltekkel is koordinálják a harmadik országokbeli hatóságok és egyéb érdekeltek részére nyújtott kapacitásépítési tevékenységeiket.

ê 377/2004/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(4)(3)A bevándorlási összekötő tisztviselők jogosultak továbbá segítséget nyújtaniÖ hatnak Õ:

a) a ð jogellenesen tartózkodó ï harmadik országok beli állampolgárai állampolgárok személyazonosságának megállapításához és a Ö 2008/115/EK irányelv szerinti Õ származási országukba történő hazatelepülésük elősegítéséhez;.

ò új szöveg

b) a nemzetközi védelemre szoruló személyek személyazonosságának megerősítéséhez és az Unióba történő áttelepítésének elősegítéséhez;

c) a jogszerű bevándorlók személyazonosságának megerősítéséhez és a befogadásukkal kapcsolatos uniós intézkedések végrehajtásának elősegítéséhez.

ê 377/2004/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(5)(4)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy aA bevándorlási összekötő tisztviselőik feladataikat hatáskörük keretein belül, továbbá aÖ z uniós és a Õnemzeti jogukban meghatározott rendelkezésekkel, valamint a fogadó ð harmadik ï országokkal vagy a nemzetközi szervezetekkel kötött bármely megállapodás vagy megegyezés rendelkezéseivel összhangban – ideértve a személyes adatok védelmére vonatkozókat is – hajtÖ j Õsák végre.

4.3. cikk

Ö Értesítés a bevándorlási összekötő tisztviselők kiküldéséről Õ

(1)A tagállamokð , a Bizottság és az uniós ügynökségek ï rendszeresen és késedelem nélkül tájékoztatják egymást, a Tanácsot és a Bizottságot ð az irányítóbizottságot ï a bevándorlási összekötő tisztviselőik kirendeléséről ð kiküldési tervéről ï, feladataik meghatározásával együtt, ð valamint a kiküldésük időtartamáról ï.

(2)Valamennyi tagállam tájékoztatja a többi tagállamot a bevándorlási összekötő tisztviselők harmadik országba történő kirendelésére vonatkozó szándékáról is, annak érdekében, hogy a többi tagállam kifejezhesse azon szándékát, hogy együttműködési megállapodást kössön az érintett tagállammal e kirendelés tekintetében, az 5. cikkben említettek szerint.

ê 493/2011/EK, 1. cikk 1. pont b) alpont

ð új szöveg

(2)(3)Az (1) és (2) bekezdésben említett információkat a 2005/267/EK tanácsi határozat 33 által a tagállamok migrációigazgatási szolgálatai részére létrehozott ð a 9. cikkben előírt ï biztonságos, webalapú ð információcsere-platformonï információs és koordinációs hálózaton (ICONet) keresztül bocsátják rendelkezésre a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózataival foglalkozó részben. A Bizottság a Tanács számára is rendelkezésre bocsátja ezeket az információkat.

ê 377/2004/EK (kiigazított szöveg)

5.4. cikk

Ö A bevándorlási összekötő tisztviselők helyi vagy regionális hálózatainak létrehozása Õ

(1)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ugyanazon harmadik országba vagy régióba kihelyezett Ö kiküldött Õ bevándorlási összekötő tisztviselőik maguk között helyi vagy regionális együttműködési hálózatokat hozzanak létre. E hálózatok keretében, a bevándorlási összekötő tisztviselők különösen a következő feladatokat látják el:

a)rendszeresen és – azonkívül – szükség esetén találkoznak;,

ê 493/2011/EK, 1. cikk 2. pont a) alpont

ð új szöveg

b)információkat és gyakorlati tapasztalatokat cserélnek, különösen találkozók keretében és ð a 9. cikkben előírt, biztonságos, webalapú információcsere-platformon ï az ICONet-en keresztül;,

c)adott esetben információkat cserélnek a menedékkérők védelemhez való hozzáférésével kapcsolatos tapasztalatokról;,

ê 377/2004/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

d)szükség szerint egyeztetik a kereskedelmi fuvarozókkal való kapcsolattartásban alkalmazandó álláspontjukat;,

e)szükség szerint közös szaktanfolyamokon vesznek részt;,

f)szükség szerint tájékoztató találkozókat és tanfolyamokat szerveznek a tagállamok fogadó ð harmadik ï országban működő képviseleteinek diplomáciai és konzuli személyi állománya részére;,

g)közös megközelítéseket fogadnak el a stratégiailag fontos információk – ideértve a kockázatelemzést is – gyűjtéséről és a küldő tagállam illetékes hatóságai részére történő jelentéstételről;,

–részt vesznek a közös tevékenységükre vonatkozó, a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban félévenként készített jelentés elkészítésében,

h)adott esetben rendszeres kapcsolatokat alakítanak ki a fogadó ð harmadik ï országban és a szomszédos harmadik országokban működő hasonló hálózatokkal.

ò új szöveg

(2)A Bizottság által kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők koordinálják az (1) bekezdésben előírt hálózatokat. Azokon a helyszíneken, ahova a Bizottság nem küld ki bevándorlási összekötő tisztviselőket, a hálózat tagjainak megállapodása szerinti bevándorlási összekötő tisztviselő végzi a hálózat koordinálását.

(3)A koordinátor értesíti az irányítóbizottságot a hálózati koordinátorok kinevezéséről.

ê 493/2011/EK, 1. cikk 2. pont b) alpont

(2) A Bizottság és a 2007/2004/EK tanácsi rendelettel 34 létrehozott Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) képviselői részt vehetnek a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának keretében szervezett találkozókon, amennyiben azonban ezt operatív megfontolások indokolják, a találkozók e képviselők távollétében is megtarthatók. Adott esetben egyéb szerveket és hatóságokat is meg lehet hívni.

ê 493/2011/EK, 1. cikk 2. pont c) alpont

(3) Az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő tagállam kezdeményezi e találkozók megtartását. Amennyiben az elnökséget betöltő tagállam nem rendelkezik képviselettel az adott országban vagy régióban, úgy az elnökség feladataival átmenetileg megbízott tagállam jogosult a találkozó megtartását kezdeményezni. Ilyen találkozókat más tagállamok kezdeményezésére is össze lehet hívni.

ê 377/2004/EK (kiigazított szöveg)

6.5. cikk

Ö A bevándorlási összekötő tisztviselők közös kiküldése Õ

(1)A tagállamok kétoldalúan vagy többoldalúan megállapodhatnak abban, hogy harmadik országba vagy nemzetközi szervezethez egy tagállam által kirendelt Ö kiküldött Õ bevándorlási összekötő tisztviselők egy vagy több további tagállam érdekeit is képviseljék.

(2)A tagállamok abban is megállapodhatnak, hogy bevándorlási összekötő tisztviselőik bizonyos feladatokat megosszanak egymás között.

ò új szöveg

(3)Ha két vagy több tagállam közösen küld ki bevándorlási összekötő tisztviselőt, e tagállamok az 515/2014/EU rendelet értelmében uniós pénzügyi támogatásban részesülhetnek.

7. cikk

Irányítóbizottság

(1)Létrejön a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának irányítóbizottsága (a továbbiakban: az irányítóbizottság).

(2)Az irányítóbizottság az egyes tagállamok egy képviselőjéből, a Bizottság két képviselőjéből, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség egy képviselőjéből, valamint az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének egy képviselőjéből áll. Az irányítóbizottság tagjait az összekötő tisztviselők hálózatainak irányítása terén szerzett megfelelő tapasztalataik és szakértelmük alapján nevezik ki.

(3)A schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult harmadik országok képviselői megfigyelőként vesznek részt az irányítóbizottságban.

(4)Szakértők, valamint nemzeti hatóságok, nemzetközi szervezetek és az érintett uniós intézmények, szervek és hivatalok azon képviselői, akik nem tagjai az irányítóbizottságnak, szintén meghívást kaphatnak, hogy megfigyelőként vegyenek részt az irányítóbizottság ülésein. Egyéb hálózatokkal vagy szervezetekkel együttes ülések is szervezhetők.

(5)Az irányítóbizottság elnöke a Bizottság. Az elnök:

a)biztosítja a folyamatosságot és szervezi az irányítóbizottság munkáját, beleértve a kétéves munkaprogram és a kétéves tevékenységi jelentés elkészítésének elősegítését;

b)gondoskodik arról, hogy az irányítóbizottság által elfogadott kollektív tevékenységek következetesek és összehangoltak legyenek a vonatkozó uniós eszközökkel és struktúrákkal, és tükrözzék a migráció terén meglévő uniós prioritásokat;

c)összehívja az irányítóbizottság üléseit.

Az irányítóbizottság célkitűzéseinek elérése érdekében az elnököt titkárság segíti.

(6)Az irányítóbizottság legalább évente kétszer ülésezik.

8. cikk

Az irányítóbizottság feladatai

(1)Az irányítóbizottság az első ülésétől számított három hónapon belül az elnök javaslata alapján elfogadja saját eljárási szabályzatát. Az eljárási szabályzat meghatározza a szavazási szabályokat.

(2)Figyelemmel az Uniónak a bevándorlás terén meglévő prioritásaira és a bevándorlási összekötő tisztviselők e rendeletben meghatározott feladatkörére, az irányítóbizottság az alábbi tevékenységeket végzi:

a)meghatározza a prioritásokat és a tevékenységeket azáltal, hogy kétéves munkaprogramot fogad el és megjelöli az e munka támogatásához szükséges forrásokat;

b)felülvizsgálja a kétéves munkaprogramban meghatározott tevékenységek végrehajtását, a hálózati koordinátorok kinevezését, valamint a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatai által, a harmadik országokbeli illetékes hatóságokkal folytatott együttműködés terén elért eredményeket,

c)elfogadja a kétéves tevékenységi jelentést;

d)az irányítóbizottság minden ülése előtt naprakésszé teszi a bevándorlási összekötő tisztviselők kiküldésének jegyzékét;

e)azonosítja a kiküldési létszámhiányt, és bevándorlási összekötő tisztviselők kiküldését ajánlja.

(3)Figyelemmel az Uniónak a bevándorlás terén meglévő operatív szükségleteire és a bevándorlási összekötő tisztviselők e rendeletben meghatározott feladatkörére, az irányítóbizottság az alábbi tevékenységeket végzi:

a)megállapodik a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának eseti feladatmeghatározásáról;

b)nyomon követi a bevándorlási összekötő tisztviselők és az uniós ügynökségek közötti információk rendelkezésre állását, és adott esetben a szükséges intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat fogalmaz meg;

c)támogatja a bevándorlási összekötő tisztviselők képességfejlesztését, többek között közös alaptanterv, kiküldetésre felkészítő képzés kidolgozásával és a 3. cikk (2) bekezdésében említett tárgykörökre vonatkozó közös szemináriumok szervezésével;

d)biztosítja az információcserét a 9. cikkben említett webalapú információcsere-platform révén.

(4)A tagállamok az 515/2014/EU rendelettel összhangban uniós pénzügyi támogatásban részesülhetnek a (2) és (3) bekezdésben említett tevékenységek végrehajtásához.

9. cikk

Információcsere-platform

(1)A bevándorlási összekötő tisztviselők és az irányítóbizottság tagjai gondoskodnak arról, hogy minden lényeges információt és statisztikai adatot feltöltsenek és kicseréljenek a Bizottság által létrehozott és karbantartott, biztonságos webalapú információcsere-platformon keresztül. Az említett információk legalább az alábbi elemeket tartalmazzák:

a)releváns dokumentumok, jelentések és elemzési termékek a migráció területén, különösen azokra az országokra vagy régiókra vonatkozó tényszerű információk, amelyekbe bevándorlási összekötő tisztviselőket küldtek ki;

b)kétéves munkaprogramok, kétéves tevékenységi jelentések, valamint a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatainak a 8. cikk (2) és (3) bekezdésében említett tevékenységeinek és eseti feladatainak eredményei;

c)az irányítóbizottság tagjainak naprakésszé tett jegyzéke;

d)a harmadik országokba kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők naprakésszé tett jegyzéke, beleértve azok nevét, a helyszíneket, telefonszámokat és e-mail-címeket;

e)az irányítóbizottság tevékenységeivel és döntéseivel kapcsolatos egyéb releváns dokumentumok.

(2)Az (1) bekezdés c) és d) pontjában említett adatok kivételével a platformon keresztül kicserélt információk nem tartalmazhatnak személyes adatokat vagy olyan hivatkozásokat, amelyeken keresztül ilyen személyes adatok közvetlenül vagy közvetve elérhetők. Az (1) bekezdés c) és d) pontjában említett adatokhoz való hozzáférést a bevándorlási összekötő tisztviselőkre és az irányítóbizottság tagjaira kell korlátozni e rendelet végrehajtásának céljából.

10. cikk

Személyes adatok kezelése

(1)A bevándorlási összekötő tisztviselők az uniós és a nemzeti jogba, valamint a harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel megkötött nemzetközi megállapodásokba foglalt, a személyes adatok védelmére vonatkozó jogi rendelkezéseknek megfelelően végzik feladataikat.

(2)A bevándorlási összekötő tisztviselők a 3. cikk (4) bekezdésében említett feladatok céljára kezelhetnek személyes adatokat. E személyes adatokat a feladat befejezése után törölni kell.

(3)A (2) bekezdés alapján kezelt személyes adatok köre az alábbiakra terjedhet ki:

a)biometrikus vagy életrajzi adatok, ha szükség van ezekre harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának és állampolgárságának visszatérések céljából történő megerősítéséhez, beleértve a dokumentumok minden típusát, amely az állampolgárság igazolásának vagy meggyőző bizonyítékának tekinthető;

b)harmadik országokba történő kitoloncolásra szolgáló légi járatok utaslistái;

c)biometrikus vagy életrajzi adatok harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának és állampolgárságának jogszerű migránsok befogadása és nemzetközi védelemre szoruló harmadik országbeli állampolgárok áttelepítése céljából történő megerősítése érdekében.

(4)A bevándorlási összekötő tisztviselők által harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek részére e cikk alapján történő személyesadat-továbbításokat az (EU) 2016/679 rendelet V. fejezetének vagy az (EU) 2016/680 irányelv V. fejezetét átültető nemzeti rendelkezéseknek megfelelően kell végezni.

ê 493/2011/EK, 1 cikk 3. bekezdés

6. cikk

(1) Az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő tagállam, illetve amennyiben e tagállam nem rendelkezik képviselettel az adott országban vagy régióban, úgy az elnökség feladataival átmenetileg megbízott tagállam minden félév vége előtt jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az Unió számára különös jelentőséggel bíró meghatározott országokban és/vagy régiókban működő bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatainak tevékenységéről, valamint az illegális bevándorlással összefüggő ügyek tekintetében ezekben az országokban és/vagy régiókban fennálló helyzetről, figyelembe véve valamennyi vonatkozó szempontot, köztük az emberi jogokat is. Az Unió számára különös jelentőséggel bíró meghatározott országok és/vagy régiók kiválasztása – a tagállamokkal és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően – objektív migrációs mutatókon – például az illegális bevándorlással kapcsolatos statisztikákon – és a Frontex, valamint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal által készített kockázatelemzéseken és általuk biztosított egyéb, vonatkozó információkon és jelentéseken alapul, és figyelembe veszi az átfogó uniós külkapcsolati politikát.

(2) Az (1) bekezdésben említett tagállami jelentéseket a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának tevékenységéről és az illegális bevándorlással összefüggő ügyek tekintetében a fogadó országban fennálló helyzetről szóló jelentés formátumáról szóló, 2005. szeptember 29-i 2005/687/EK bizottsági határozatban 35 szereplő minta szerint kell elkészíteni, a vonatkozó kiválasztási szempontok feltüntetésével.

(3) Az (1) bekezdésben említett, adott esetben az emberi jogi szempontokat figyelembe vevő tagállami jelentések alapján a Bizottság évente tényszerű összefoglalást, és adott esetben ajánlásokat bocsát az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózataival kapcsolatos fejleményekről.

ê 377/2004/EK (kiigazított szöveg)

11.7. cikk

Ö Konzuli együttműködés Õ

E rendeletet a hivatásos tisztviselők által vezetett diplomáciai és konzuli képviseletek számára szóló Közös Konzuli Utasításban Ö a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló 810/2009/EK rendeletben Õ foglalt helyi szintű konzuli együttműködés rendelkezéseinek sérelme nélkül kell alkalmazni.

ò új szöveg

12. cikk

Jelentés

(1)E rendelet elfogadásának időpontja után öt évvel a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak a rendelet alkalmazásáról.

(2)A tagállamok megadják a Bizottság számára a rendelet alkalmazásáról szóló jelentés elkészítéséhez szükséges információkat.

13. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 377/2004/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és az I. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

ê 377/2004/EK (kiigazított szöveg)

14.8. cikk

Ö Hatálybalépés Õ

Ez a rendelet 2004. január 5-én Ö az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon Õ lép hatályba.

Ez a rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel összhangbanÖ a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban. Õ

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról (átdolgozás)

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 36

Az érintett szakpolitikai terület a migráció, közelebbről az irreguláris bevándorlás ösztönzőinek csökkentésére és a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló szakpolitika.

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 37 irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

X A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

Elmozdulás egy új migrációs politika felé

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1.1. konkrét célkitűzés

Az irreguláris bevándorlás ösztönzőinek csökkentése

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

A bevándorlási összekötő tisztviselőkről szóló rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslat

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

E javaslat elfogadása és megfelelő végrehajtása esetén várhatóan elvezet a bevándorlási összekötő tisztviselők, köztük a Bizottság és az uniós ügynökségek által harmadik országokba kiküldött tisztviselők felhasználásának optimalizálásához annak érdekében, hogy hatékonyan reagáljanak az uniós migrációs politika prioritásaira, nevezetesen az alábbiakra: irreguláris bevándorlás és a kapcsolódó határokon átnyúló bűnözés, például a migránscsempészés és az emberkereskedelem megakadályozására és az azok ellen folytatott küzdelem, a visszatérés, visszafogadás és visszailleszkedés elősegítése, hozzájárulás az Unió külső határainak integrált igazgatásához, valamint a jogszerű bevándorlás szabályozásának támogatása, többek között a nemzetközi védelem, az áttelepítés, valamint a tagállamok és az Unió által hozott, indulás előtti integrációs intézkedések terén;

A várható konkrét eredmények a következők:

1. eredmény – fokozott operatív együttműködés az azonos harmadik országbeli helyszínekre kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők között;

2. eredmény – irányítóbizottság létrehozása, hogy biztosítsák az összekötő tisztviselők feladatainak és szerepének rendszeres és strukturált koordinációját a tagállamok, a Bizottság és az uniós ügynökségek között;

3. eredmény – bevándorlási összekötő tisztviselők Bizottság általi kiküldése.

Becslések szerint az e javaslat végrehajtásához kapcsolódó összes költség 17,3 millió EUR-t tenne ki a 2019-től kezdődő 9 éves időszak alatt. Ebből becslések szerint 1,6 millió EUR-t fordítanának az irányítóbizottság működésére, 12,2 millió EUR-t különítenének el a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózata tevékenységeinek végrehajtására, továbbá becslések szerint 3,5 millió EUR-t fordítanának a Bizottság által kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők működésére. A javaslat megvalósításának tényleges időpontja viszont attól függ, hogy a társjogalkotók mikor zárják le az elfogadást.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

a következő eredménymutatókat kellene alkalmazni a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatai által elért előrehaladás értékelésére:

A bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatai által elkészített közös elemzési termékek száma

A bevándorlási összekötő tisztviselők uniós költségvetésből finanszírozott közös kiküldésének száma

A bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatai és az uniós ügynökségek közötti jobb információmegosztás

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Az összekötő tisztviselők irányítóbizottságát haladéktalanul létre kell hozni. A bizottság első összehívását követő három hónapon belül a bizottságnak létre kell hoznia eljárási szabályzatát.

Az irányítóbizottság megalakulásának időpontjától fogva évente legalább kétszer összeül, hogy irányítsa a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatát különösen a kétéves munkaprogramba foglalt prioritások és tevékenységek elfogadásával és azok végrehajtásának nyomon követésével.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

A 377/2004/EK tanácsi rendelet felülvizsgálatának célja a bevándorlási összekötő tisztviselők, köztük a Bizottság és az uniós ügynökségek által harmadik országokba kiküldött tisztviselők jobb koordinálásának és azok optimális felhasználásának biztosítása annak érdekében, hogy hatékonyabban reagáljanak az uniós migrációs politikának az irreguláris bevándorlás megelőzésével és leküzdésével, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésének elősegítésével és a jogszerű bevándorlás szabályozásának támogatásával kapcsolatos prioritásaira. Ezen túlmenően arra törekszik, hogy megerősítse a stratégiai információknak az uniós ügynökségekkel való megosztására vonatkozó szabályokat, biztosítva, hogy ez kétirányú folyamattá válik, és a tagállamok bevándorlási összekötő tisztviselői szisztematikusabban hozzáférnek az ügynökségek elemzési termékeihez és további segítséget kapnak feladataiknak a helyszíneken történő ellátásához. A javaslat hálózatirányítási és regionális operatív szinten egyaránt szorosabb együttműködést kíván kialakítani a tagállamok, a Bizottság és az uniós ügynökségek által kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők között. Emellett nagyobb előnyöket biztosít az Unió számára az egyedül tagállami szinten hozott intézkedésekhez képest, felkészültebbé téve az Uniót arra, hogy az Unió külső határain jelentkező kockázatokra és aggályokra irányítsa beavatkozásait és reagálásait.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A hatályos jogi rendelkezések nem tartalmaztak előírásokat a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatainak igazgatási és operatív támogatására nézve, sem pedig az irányítóbizottság funkciója tekintetében.

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A javaslat összeegyeztethető az uniós migrációs politika prioritásaival, valamint a migráció szabályozásának erősítését, az irreguláris migrációs áramlások, a migránscsempészés és az emberkereskedelem csökkentését és az integrált határigazgatás előmozdítását célzó, többek között a négyszintű határbiztonsági modellre épülő európai integrált határigazgatás és az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) keretében finanszírozott beavatkozásokkal.

Hasonlóképpen egyértelmű lehetséges komplementeritások és szinergiák mutatkoznak a rendelet elfogadása óta létrehozott olyan új európai összekötő tisztviselői funkciókkal, mint:

– az európai migrációs összekötő tisztviselők, akiket azért rendeltek ki az uniós küldöttségekhez, hogy erősítsék a koordinációt annak érdekében, hogy maximálisra növeljék a migrációra vonatkozó harmadik országokbeli uniós fellépések hatását, és fokozzák az együttműködést a legfontosabb származási és tranzitországokkal a migrációs kérdések teljes skálája tekintetében;

– visszatérési összekötő tisztviselők, akiket azért rendeltek ki a tagállamok diplomáciai képviseleteire, hogy az alábbiak révén képviseljék az Unió visszatéréssel kapcsolatos érdekeit: a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának ellenőrzése, kapacitásépítés a visszatérés terén, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által koordinált közös visszaküldési műveletek szervezésének támogatása, valamint a visszailleszkedési és érkezést követő segítségnyújtás megvalósításának elősegítése;

– az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség összekötő tisztviselői, akiket azért rendeltek ki az uniós küldöttségekhez, hogy az Unió külső határain együttműködést alakítsanak ki harmadik országokkal annak révén, hogy kétoldalú operatív együttműködést hoznak létre és tartanak fenn a befogadó országgal, helyszíni értékeléseket készítenek és dolgoznak ki, valamint támogatják az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség projektjeinek végrehajtását.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

–◻ A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻ Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

X A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 38

X Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻ a végrehajtó ügynökségeken keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

–◻az EBB és az Európai Beruházási Alap;

–◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek;

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

Az elnök felel a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózata irányítóbizottságának hatékony működéséért. Az irányítóbizottság felel a kétéves munkaprogramba foglalt prioritások és tevékenységek kialakításáért, a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózata teljesítményének nyomon követéséért és értékeléséért, valamint a munkaprogram végrehajtására vonatkozó éves jelentések elkészítéséért.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

A kockázatok kettősek, először is: a bevándorlási összekötő tisztviselők Bizottság általi kiküldésével kapcsolatosak, másrészt pedig a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózata tekintetében a rendelet által előirányzott támogató intézkedések végrehajtásával, különösen a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatainak programtámogatásával és az irányítóbizottság titkárságának ellátása céljából egy külső vállalkozó megbízásával kapcsolatosak. E kockázatok az alábbiakat foglalják magukba:

1. nem megfelelő pályázók jelentkeznek a Bizottsághoz a bevándorlási összekötő tisztviselői feladatot ellátó, kirendelt nemzeti szakértői álláshelyekre;

2. a tagállamok nem nyújtanak be kiváló minőségű pályázatot és/vagy nem különítenek el elegendő forrást a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatainak programtámogatására;

3. nem nyújtanak be megfelelő javaslatot az irányítóbizottság titkárságának ellátására vonatkozó, szolgáltatóknak szóló nyílt pályázati felhívásra.

E kockázatokat azzal enyhítik, hogy a tagállamokat érdeklődésük megszilárdítása céljából kezdettől bevonják az eljárásba, valamint szigorú minőségi kritériumok alapján ítélik oda a projekteket, ellenőrizve a szolgáltatók referenciáit, és szoros kapcsolatot tartva velük.

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

A szerződések és a kifizetések adminisztratív nyomon követése a Bizottság illetékes szolgálatainak felelőssége lesz. A Bizottság illetékes szolgálatai a projektciklus mindegyik szakaszában felügyelik az e határozat alapján finanszírozott egyes műveleteket. A felügyelet során szem előtt tartják a szerződéses kötelezettségeket, valamint a költség-haszon elemzés és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveit.

Ezenfelül az e rendelet alapján megkötött megállapodások vagy szerződések kifejezetten előírják a projektek/programok alapján engedélyezett költések és a tevékenységek megfelelő végrehajtásának nyomon követését, valamint a Bizottság, így az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) általi pénzügyi ellenőrzéseket, és a Számvevőszék általi ellenőrzéseket, amelyekre szükség esetén a helyszínen kerül sor.

Alkalmazni fogják a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság csalásmegelőzési és -felderítési stratégiáját.

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

Erre nézve nincs becslés, mivel a kockázatok ellenőrzése és csökkentése a projektirányítási szerkezetben szereplő feladat.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme, valamint a csalás és a szabálytalanságok elleni küzdelem e rendelet szerves részét képezi.

Kiemelt figyelmet fognak fordítani a kiadások jellegére (kiadások támogathatósága) a költségvetések tiszteletben tartására (tényleges kiadások), valamint az alátámasztó információk és a releváns dokumentáció (a kiadások bizonyítékai) ellenőrzésére.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

·Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám
[Megnevezés………………………...……………]

diff./nem diff 39 .

EFTA-országoktól 40

tagjelölt országoktól 41

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

[XX.YY.YY.YY]

diff./nem diff.

IGEN/NEM

·Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési tétel	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám 3 fejezet – Biztonság és polgárság	diff./nem diff.	EFTA-országoktól	tagjelölt országoktól	harmadik országoktól	a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
	A Korábbi Belső Biztonsági Alap intelligens határellenőrzés (18.020101) a 2014–2020-as többéves pénzügyi szerint	Diff.	NEM	NEM	IGEN	NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

[Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában (a pénzügyi kimutatás mellékletében található második dokumentum) kell kitölteni, és a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a CISNET-re.]

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

Szám

3 fejezet – Biztonság és polgárság

FŐIGAZGATÓSÁG: Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság (DG HOME)

2019. év 42

2020.
év

2021.
év

2022.
év

2023.
év

2024.
év

2025.
év

2026.
év

2027.
év

ÖSSZESEN

• Operatív előirányzatok*

Belső Biztonsági Alap intelligens határellenőrzés (18.020101) a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretben

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

0,360

0,500

4,500

5,000

3,500

13,860

Kifizetési előirányzatok

(2)

0,180

0,430

2,500

2,250

2,500

2,500

-

1,750

1,750

13,860

Költségvetési tétel száma

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

Kifizetési előirányzatok

(2 a)

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 43 **

Támogatási kiadási sor a Belső Biztonsági Alap intelligens határellenőrzésre (18.010401) vonatkozóan a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretben

(3)

0,500

0,500

0,500

0,500

0,500

0,500

0,500

3,500

A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósághoztartozó előirányzatok
ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1+1a +3

0,360

0,500

4,500

0,500

5,000

0,500

0,500

0,500

4,000

17,360

Kifizetési előirányzatok

=2+2a

+3

0,180

0,430

2,750

2,750

3,000

3,000

0,550

2,300

2,400

17,360

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(4)

Kifizetési előirányzatok

(5)

• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN

(6)

A többéves pénzügyi keret
3. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok
ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=4+ 6

0,360

0,500

4,500

0,500

5,000

0,500

0,500

0,500

4,000

17,360

Kifizetési előirányzatok

=5+ 6

0,180

0,430

2,750

2,750

3,000

3,000

0,550

2,300

2,400

17,360

* az operatív kiadás lefedi majd a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózata tevékenységeinek végrehajtását és az irányítóbizottság működését

** a támogatási kiadás lefedi a bevándorlási összekötő tisztviselőknek a Bizottság általi kiküldésével kapcsolatos költségeket

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)
	Kifizetési előirányzatok	(5)
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN		(6)
A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6	0,360	0,500	4,500	0,500	5,000	0,500	0,500	0,500	4,000	17,360
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6	0,180	0,430	2,750	2,750	3,000	3,000	0,550	2,300	2,400	17,360

A többéves pénzügyi keret
fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		N. év	N.+1 év	N.+2 év	N.+3 év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
FŐIGAZGATÓSÁG: <…….>
• Humánerőforrás
• Egyéb igazgatási kiadások
<...> Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok
ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2019. év 44	2020. év	2021. év	2022. év	2023. év	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	0,360	0,500	4,500	0,500	5,000	0,500	0,500	0,500	4,000	17,360
	Kifizetési előirányzatok	0,180	0,430	2,750	2,750	3,000	3,000	0,550	2,300	2,400	17,360

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ⇩			2019. 45 év		2020. év		2021. év		2022. év		2023. év		2024. év		2025. év		2026. év		2027. év		ÖSSZESEN
	Típus 46	Átlagos költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Összesített szám
1.1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 47
– 1. Teljesítés	Hálózat támogatása	Vissza nem térítendő támogatás	1	0,200	1	0,500	1	4,000			1	4,500					1	3,000			12,200
– 1. Teljesítés	Szolgáltató az irányítóbizottság számára	Közbeszerzés	1	0,160			1	0,500			1	0,500					1	0,500			1,660
– 1. Teljesítés	kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők		1				1	0,500	1	0,500	1	0,500	1	0,500	1	0,500	1	0,500	1	0,500	3,500
1. konkrét célkitűzés részösszege				0.360		0,500		5,000		0,500		5,500		0,500		0,500		4,000		0,500	17,360
2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS
– Teljesítés
2. konkrét célkitűzés részösszege
ÖSSZKÖLTSÉG				0,360		0,500		6,640		1,640		6,640		1,640		1,640		5,140		1,640	25,340

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

N. 48
év

N.+1
év

N.+2
év

N.+3
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETE

Humánerőforrás

Egyéb igazgatási kiadások

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK
részösszege

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE 49
bele nem tartozó kiadások

Humánerőforrás

Egyéb
igazgatási kiadások

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó
előirányzatok részösszege

ÖSSZESEN

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		N. év	N.+1 év	N.+2. év	N.+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)
XX 01 05 01 (közvetett kutatás)
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)
• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 50
XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)
XX 01 04 yy 51	- a központban
	- a küldöttségeknél
XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)
10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban)
Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak
Külső munkatársak

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–◻ A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	N. év	N.+1 év	N.+2 év	N.+3 év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–x A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 52
		N. év	N.+1 év	N.+2 év	N.+3 év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
… jogcímcsoport

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1) COM(2016) 385 final.

(2) HL L 64., 2004.3.2., 1. o.

(3) HL L 141., 2011.5.27., 13. o.

(4) 2018 januárjában 17 tagállam, valamint Svájc és Norvégia rendelkezett kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselőkkel.

(5) A Tanács 2005/267/EK határozata (2005. március 16.) egy biztonságos, webalapú információs és koordinációs hálózat létrehozásáról a tagállamok migrációigazgatási szolgálatai részére, amit az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezett.

(6) A jelentés formátumát a 2005/687/EK bizottsági határozat állapította meg.

(7) http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2015/04/23/special-euco-statement/.

(8) COM(2015) 240.

(9) COM(2015) 285.

(10) Etiópia, Jordánia, Libanon, Mali, Marokkó, Niger, Nigéria, Pakisztán, Szenegál, Szerbia, Szudán, Tunézia és Törökország.

(11) COM(2017) 558.

(12) COM(2017) 728 final.

(13) COM(2016) 377.

(14) E testületben Franciaország, Németország, Spanyolország, Hollandia és az Egyesült Királyság vett részt. Később Belgiummal is egyeztettek, amely nem tudott részt venni a testület ülésén.

(15) A Tanács 377/2004/EK rendelete (2004. február 19.) a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról (HL L 64., 2004.3.2., 1. o.).

(16) Lásd az I. mellékletet.

(17) HL L 67., 2003.3.12., 27. o.

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 1052/2013/EU rendelete (2013. október 22.) az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról (HL L 295., 2013.11.6., 11. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 515/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 143. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(25) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(26) A Tanács 1999/437/EK tanácsi határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(27) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(28) A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).

(29) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(30) A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

(31) A Tanács 2000/365/EK határozata (2000. május 29.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).

(32) A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(33) HL L 83., 2005.3.1., 48. o.

(34) HL L 349., 2004.11.25., 1. o.

(35) HL L 264., 2005.10.8., 8. o.

(36) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management); tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

(37) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(38) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

(39) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(40) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(41) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(42) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(43) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(44) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(45) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(46) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(47) Az 1.4.2. szakaszban feltüntetett célkitűzés. „konkrét célkitűzés(ek)...”

(48) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(49) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(50) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(51) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(52) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

377/2004/EK rendelet	Ez a rendelet
_	1. cikk (1) bekezdése
_	2. cikk, bevezető fordulat
1. cikk (1) bekezdése	2. cikk 1. pontjának bevezető fordulata és 1. pontjának a) alpontja
_	2. cikk 1. pontjának b) és c) alpontja
1. cikk (2) bekezdése	2. cikk 1. pontjának d) alpontja
_	2. cikk 2. pontja
1. cikk (3) bekezdése	_
1. cikk (4) bekezdése	1. cikk (2) bekezdése
2. cikk (1) bekezdés	3. cikk (1) bekezdése
2. cikk (2) bekezdésének bevezető fordulata	3. cikk (2) bekezdésének bevezető fordulata
2. cikk (2) bekezdésének első franciabekezdése	3. cikk (2) bekezdésének a) pontja
2. cikk (2) bekezdésének második franciabekezdése	3. cikk (2) bekezdésének b) pontja
_	I. melléklet
–	II. melléklet

FŐIGAZGATÓSÁG: Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság (DG HOME)			2019. év 42	2020. év	2021. év	2022. év	2023. év	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	ÖSSZESEN
• Operatív előirányzatok*
Belső Biztonsági Alap intelligens határellenőrzés (18.020101) a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretben	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	0,360	0,500	4,500		5,000			3,500		13,860
	Kifizetési előirányzatok	(2)	0,180	0,430	2,500	2,250	2,500	2,500	-	1,750	1,750	13,860
Költségvetési tétel száma	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)
	Kifizetési előirányzatok	(2 a)
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 43 **
Támogatási kiadási sor a Belső Biztonsági Alap intelligens határellenőrzésre (18.010401) vonatkozóan a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretben		(3)			0,500	0,500	0,500	0,500	0,500	0,500	0,500	3,500
A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósághoztartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+1a +3	0,360	0,500	4,500	0,500	5,000	0,500	0,500	0,500	4,000	17,360
	Kifizetési előirányzatok	=2+2a +3	0,180	0,430	2,750	2,750	3,000	3,000	0,550	2,300	2,400	17,360

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE 49 bele nem tartozó kiadások
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege

A Tanács 377/2004/EK rendelete	(HL L 64., 2004.3.2., 1. o.)
A Bizottság 493/2011/EU rendelete	(HL L 141., 2011.5.27., 13. o.)