EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.5.25.
COM(2018) 298 final
2018/0150(CNS)
Javaslat
A TANÁCS IRÁNYELVE
a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a bizonyos, csalásra alkalmas termékek és szolgáltatások értékesítése esetén alkalmazott, válaszható fordított adózás, valamint a héacsalás elleni gyorsreagálási mechanizmus alkalmazási időszaka tekintetében történő módosításáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 1 (a továbbiakban: héairányelv) módosítására irányuló jelenlegi irányelvjavaslat célja a következők meghosszabbítása: 1. a tagállamok azon lehetősége, hogy fordított adózást 2 alkalmazzanak a héairányelv 199a. cikkének (1) bekezdésében foglalt termékértékesítésekkel és szolgáltatásnyújtásokkal kapcsolatban elkövetett csalások elleni küzdelem érdekében, és 2. a gyorsreagálási mechanizmus alkalmazásának lehetősége a csalás elleni küzdelem érdekében.
A héairányelv 199a. cikke 3 lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy opcionálisan fordított adózást alkalmazzanak előre meghatározott termékek és szolgáltatások értékesítése, illetve nyújtása esetében, amely termékek és szolgáltatások csalásra – különösen a csalárd kereskedők által a Közösségen belül elkövetett csalásra – alkalmasak.
Ha egy tagállam a héairányelv 199a. cikkében felsoroltaktól eltérő termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetében kíván fordított adózást alkalmazni, a héairányelv 395. cikke alapján eltérés engedélyezhető a héa beszedésének egyszerűsítése vagy egyes adócsalások és -kikerülések megelőzése érdekében. Ugyanakkor az e cikken alapuló eltérés elfogadásához a Bizottság javaslatára és annak a Tanács általi egyhangú elfogadására, azaz egy olyan eljárásra van szükség, amely több hónapot (a héairányelv 395. cikke alapján legfeljebb 8 hónapot) vesz igénybe. Azokban az esetekben, amikor egy tagállam hirtelen súlyos csalást észlel, a 395. cikken alapuló eltérés engedélyezésére irányuló eljárás időtartama jelentős héabevétel-kiesést okozhat. A héairányelv 199b. cikkében 4 foglalt gyorsreagálási mechanizmus gyorsabb eljárást foglal magában, amely bizonyos szigorú feltételek mellett lehetővé teszi a tagállamok számára a fordított adózás bevezetését, és ezáltal a tagállamok megfelelőbb és hatékonyabb választ tudnak adni a csalás hirtelen és súlyos eseteire.
A 199a. és a 199b. cikkben előírt intézkedések célja, hogy lehetővé tegyék a tagállamok számára a csalárd kereskedők által a Közösségen belüli kereskedelem során elkövetett csalás jelentette problémák gyors kezelését: a 199a. cikk a fordított adózásnak a felsorolt termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra való alkalmazásának lehetőségéről, a 199b. cikk pedig a fordított adózásnak a csalás hirtelen és súlyos eseteiben történő bevezetéséhez kapcsolódó gyorsabb eljárás biztosításáról rendelkezik. Mindkét cikk hatályát veszti 2018. december 31-én 5 .
A csalárd kereskedők által a Közösségen belüli kereskedelem során elkövetett csalás akkor következik be, amikor valamely kereskedő egy másik tagállamból elfuvarozott vagy ott feladott termékeket szerez be héamentes termékértékesítés útján, és azokat a számlán szereplő héa felszámításával értékesíti a megrendelő részére. Amint megkapta a héa összegét a megrendelőtől, ez a kereskedő eltűnik, mielőtt megfizetné az esedékes héát az adóhatóságoknak. Ugyanakkor a megrendelő – akár jóhiszeműen jár el, akár nem – a héabevallása elkészítése során levonhatja az eladó részére megfizetett héát. A héairányelv 199a. cikkén alapuló választható fordított adózás hasznos és elővigyázatossági eszköznek tűnik a tagállamok számára az ilyen típusú, az előre meghatározott érzékeny területeket érintő, a területükön bekövetkező csalás elleni küzdelemhez. Ha a kereskedő köteles fordított adózást alkalmazni a szóban forgó belföldi termékértékesítésekre, nem számíthatja fel a héát az általa kiállított számlán. Ezt követően nem fogja megkapni a héa összegét a megrendelőjétől, ennek következtében pedig nem tűnhet el a kapott héa összegével. A 199b. cikkben foglalt gyorsreagálási mechanizmus olyan kivételes intézkedés, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy mielőbb ideiglenes fordított adózást vezessenek be a héairányelv 199a. cikke szerinti felsorolásban nem szereplő termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra azokban az ágazatokban, amelyekben hirtelen és súlyos csalások történtek. A tagállamok e mechanizmus alkalmazásával áthidalhatják a héairányelv 395. cikke szerinti rendes eltérés engedélyezéséhez szükséges időszakot.
A héairányelv előírásainak megfelelően a Bizottság jelentést nyújtott be a héairányelv 199a. cikkében és 199b. cikkében foglalt mechanizmusok hatásairól 6 . E jelentés elkészítésekor a tagállamok felkérést kaptak arra, hogy osszák meg az intézkedésekkel kapcsolatos tapasztalataikat, és értékeljék az intézkedéseket. Annak érdekében, hogy a jelentés a vállalkozási szféra visszajelzéseit is figyelembe vegye, a Bizottság a hozzáadottérték-adóval foglalkozó szakértői csoport 7 útján felkérte a vállalkozási szféra érdekelt feleit az álláspontjuk közlésére. A tagállamok és a konzultációban részt vevő érdekelt felek általában úgy ítélik meg, hogy a héairányelv 199a. cikkében foglalt fordított adózás eredményes, hatékony és átmeneti jellegű eszköz a héacsalás elleni küzdelemben. Ami a héairányelv 199b. cikkében foglalt gyorsreagálási mechanizmust illeti, bár annak tényleges alkalmazására egyáltalán nem került sor, a tagállamok többsége azt továbbra is hasznos eszköznek és elővigyázatossági intézkedésnek tekinti a héacsalás rendkívüli eseteinél.
A Bizottság a közelmúltban két olyan jogalkotási javaslatot terjesztett elő, amelyek célja a héacsalás elleni még erőteljesebb küzdelem. Az első javaslat a héa területén történő közigazgatási együttműködésre és a csalás elleni küzdelemre irányul 8 , amely megerősítené a tagállamok közötti együttműködést a határokon átnyúló csalás elleni hatékony fellépés érdekében.
A második javaslat az Unión belüli kereskedelemre alkalmazandó, egyszerűbb és csalásbiztos végleges héarendszer alapvető elemeit vázolja fel 9 . Ezen alapvető elemek végrehajtása érdekében kétlépcsős megközelítés alkalmazására kerül sor. Első lépésként a Bizottság 2018 első félévében az Unión belüli, vállalkozások közötti (B2B) termékértékesítésekre vonatkozó végleges szabályozás működésével kapcsolatos részletes rendelkezéseket tartalmazó javaslatot terjeszt elő.
E szabályozások – amelyek a tervek szerint 2022. július 1-jén lépnek hatályba – alapvető választ adnak csalárd kereskedők által a Közösségen belüli kereskedelem során elkövetett csalásra. Mivel a héát ténylegesen kivetnék az Unión belüli termékértékesítésekre, a kereskedő többé már nem tudna héamentesen beszerezni másik tagállamból elfuvarozott vagy ott feladott árukat, amin a csalárd kereskedők által a Közösségen belüli kereskedelem során elkövetett csalás alapul. Csak a megbízható, a minősített adóalany státuszt megszerző adóalanyok lesznek képesek egy másik tagállamból elfuvarozott vagy ott feladott árukat megszerezni anélkül, hogy az eladó héát számítana fel.
A fentiek alapján úgy tűnik, hogy a héairányelv 199a. és 199b. cikkében foglalt intézkedések ideiglenes és célzott intézkedésként hasznosak voltak. A hatály 2018. december 31-én történő megszűnése a csalás elleni küzdelem egyik hatékony eszközétől fosztaná meg a tagállamokat.
Ezért a 199a. és a 199b. cikkben foglalt intézkedések alkalmazását indokolt 2022. június 30-ig meghosszabbítani, amely időpontban az Unión belüli, vállalkozások közötti (B2B) kereskedelemre vonatkozó végleges szabályozás a tervek szerint hatályba lép.
A héairányelv 199a. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok legalább kétéves időszakra alkalmazhatják a fordított adózást. Az intézkedés legalább két évig történő alkalmazására vonatkozó követelmény akadálynak bizonyult néhány olyan tagállam számára, amely 2017 folyamán kívánta bevezetni a fordított adózást a 199a. cikk szerinti felsorolásban szereplő termékértékesítések és/vagy szolgáltatásnyújtások terén újonnan feltárt héacsalások elleni küzdelem érdekében. Az érintett tagállamoknak végül a héairányelv 395. cikkén alapuló eltérés iránti kérelmet kellett benyújtaniuk az említett cikkben foglalt eljárás szerint, ennek következtében a tagállamok késlekedve reagáltak a csalás problémájára. Következésképpen a Bizottság javasolja a legalább kétéves időszakra vonatkozó előírás törlését a rendelkezésből.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Ez a javaslat nem érinti a Bizottságnak az általános fordított adózási mechanizmus ideiglenes alkalmazására vonatkozó javaslatát 10 , amely a csalás által különösen érintett tagállamok számára lehetővé tenné, hogy szigorú feltételek teljesülése esetén általános (nem pedig konkrét ágazatokra vonatkozó) fordított adózási mechanizmust vezessenek be a termékek és szolgáltatások belföldi értékesítésére vonatkozóan. Az általános fordított adózási mechanizmus alkalmazása tekintetében javasolt hatály és feltételek eltérnek a héairányelv 199a. és 199b. cikkében foglalt feltételektől.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Az irányelv az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikke alapján módosítja a héairányelvet.
Mivel a javaslat meghosszabbítja az irányelv egyes rendelkezéseinek alkalmazását, a héairányelv módosítása szükséges.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A szubszidiaritás elve szerint – amint azt az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdése kimondja – uniós szintű intézkedésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kitűzött célokat a tagállamok önállóan nem képesek kielégítően megvalósítani, tehát a tervezett intézkedések nagyságrendje vagy hatásai miatt azok az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.
A csalás ellen a fordított adózás, valamint a csalás hirtelen és súlyos eseteiben bevethető gyorsreagálási mechanizmus alkalmazása révén folytatott küzdelem mint cél uniós szinten valósítható meg a legjobban, és annak konkrét jogalapja a héairányelvben található. Ennélfogva ezen intézkedések alkalmazásának meghosszabbítása szükségessé teszi a héairányelv módosítását.
•Arányosság
A meghosszabbított alkalmazású intézkedések választható és ideiglenes jellege miatt a javaslat arányos a kitűzött céllal, amely nem más, mint a bizonyos termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetében elkövetett csalások elleni küzdelem, valamint a tagállamok segítése a héacsalás hirtelen és súlyos eseteinek kezelésében.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Tekintve, hogy a cél a héairányelv módosítása, a javasolt jogi aktus is egy irányelv.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•Konzultáció az érdekelt felekkel
A tagállamoktól és az érdekelt felektől érkezett visszajelzések bemutatására a héairányelv 199a. és 199b. cikkének a csalás elleni küzdelemre gyakorolt hatásairól szóló bizottsági jelentésben került sor.
Ahogyan az a jelentésben szerepel, a tagállamok általában úgy ítélik meg, hogy a héairányelv 199a. cikkében foglalt fordított adózás eredményes és hatékony eszköz a héacsalás elleni küzdelemben. A fordított adózás bevezetésének köszönhetően a csalás jelentősen visszaesett, illetve megszűnt a meghatározott ágazatokban. A beérkezett válaszok szerint ezt az álláspontot a vállalkozási szféra konzultációra felkért érdekelt felei is osztják, akik a fordított adózást hatékony és átmeneti eszköznek tekintik a csalás elleni küzdelemben.
Ami a héairányelv 199b. cikkében foglalt gyorsreagálási mechanizmust illeti, bár annak alkalmazására egyáltalán nem került sor, a tagállamok többsége továbbra is úgy ítéli meg, hogy az hasznos eszköz és elővigyázatossági intézkedés a héacsalás rendkívüli eseteivel szemben.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
A Bizottság a hozzáadottérték-adóval foglalkozó szakértői csoporttal konzultációt folytatott a héairányelv 199a. cikkében foglalt intézkedés hatásairól. A visszajelzések szerint a meghatározott termékértékesítésekre, illetve szolgáltatásnyújtásokra alkalmazott fordított adózást hatékony, átmeneti eszköznek tekintik a csalás elleni küzdelemhez.
Általánosságban elmondható, hogy korábbi tanulmányokban már értékelték a válaszható fordított adózást. A válaszható fordított adózás értékeléséről szóló egyik közelmúltban készült tanulmány 11 szerint a fordított adózás 43 %-kal növeli a vállalkozások megfelelési költségeit. A javaslatot kísérő, az általános fordított adózási mechanizmus átmeneti alkalmazásáról szóló hatásvizsgálat 12 tartalmazta a belső piacon alkalmazott általános fordított adózási mechanizmus értékelését (ideértve az ágazati fordított adózással való összehasonlítást is). A tárgyi és időbeli hatályára vonatkozó korlátozásra tekintettel úgy tűnik, hogy a célzott fordított adózásnak nincsenek jelentősebb káros következményei.
•Hatásvizsgálat
A kezdeményezés a tagállamoknak a héacsalás kezelésében történő segítése érdekében meghosszabbítja a 199a. és a 199b. cikkben foglalt intézkedések alkalmazását mindaddig, amíg sor nem kerül a héarendszer mélyreható reformjára.
A Bizottságnál a végleges héarendszerrel kapcsolatban folyó munkára, valamint annak a csalás elleni küzdelemre gyakorolt várható hatásaira tekintettel jelenleg nem lenne hasznos a legutóbbi jelentésen kívül további értékelést végezni vagy az intézkedéseket felülvizsgálni, mivel bármilyen következtetés átmeneti jellegű lenne, és azt újra kellene értékelni, miután a végleges rendszer hatályba lépett.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslatnak nincs az uniós költségvetést érintő negatív vonzata.
5.EGYÉB ELEMEK
A javaslat korlátozott időre szól.
2018/0150 (CNS)
Javaslat
A TANÁCS IRÁNYELVE
a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a bizonyos, csalásra alkalmas termékek és szolgáltatások értékesítése esetén alkalmazott, válaszható fordított adózás, valamint a héacsalás elleni gyorsreagálási mechanizmus alkalmazási időszaka tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 113. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Parlament véleményére 13 ,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 14 ,
különleges jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A hozzáadottérték-adóval (héa) kapcsolatban elkövetett adócsalás számottevő költségvetési bevételkiesést okoz, és kihatással van a belső piac működésére.
(2)A 2006/112/EK tanácsi irányelv 15 199a. cikke – a csalárd kereskedők által a Közösségen belüli kereskedelem során elkövetett csalás problémájának gyors kezelése érdekében – lehetővé teszi a tagállamok számára annak előírását, hogy a szóban forgó cikkben felsorolt termékek és szolgáltatások esetében a héa megfizetéséért felelős személy az az adóalany, akinek a részére azokat értékesítették (fordított adózás). A tagállamok ezt a mechanizmust legalább kétéves időszakra alkalmazhatják, 2018. december 31-ig.
(3)A gyorsreagálási mechanizmus, amely a 2006/112/EK irányelv 199b. cikkében foglalt különös intézkedés, a tagállamok számára gyorsabb eljárást kínál, amely lehetővé teszi a fordított adózás konkrét termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások tekintetében történő bevezetését a csalás olyan hirtelen és súlyos esetei elleni küzdelem érdekében, amelyek jelentős és helyrehozhatatlan pénzügyi veszteségeket okozhatnak. A 2013/42/EU tanácsi irányelv 16 3. cikkével összhangban a tagállamok a gyorsreagálási mechanizmus keretében megvalósuló különös intézkedést 2018. december 31-ig alkalmazhatják.
(4)2018. március 8-án a Bizottság jelentést nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a csalás elleni küzdelemre vonatkozó, a 2006/112/EK irányelv 199a. és 199b. cikkében említett mechanizmusok hatásairól 17 .
(5)A jelentés szerint a tagállamok és az érdekelt felek általában úgy vélik, hogy a 2006/112/EK irányelv 199a. cikkében foglalt fordított adózás eredményes és hatékony átmeneti jellegű eszköznek bizonyul az adott ágazatokban a héacsalás elleni küzdelemben, illetve a csalás megelőzésében. Az intézkedés legalább kétéves időszakra történő alkalmazására vonatkozó, a 199a. cikk (1) bekezdésében előírt követelmény akadálynak bizonyult néhány olyan tagállam számára, amely be kívánta vezetni a fordított adózást, de nem felelt meg ennek a feltételnek. Következésképpen a legalább kétéves időszakra történő alkalmazásra vonatkozó követelményt törölni kell a rendelkezésből.
(6)Ami a 2006/112/EK irányelv 199b. cikkében hivatkozott gyorsreagálási mechanizmus keretében megvalósuló különös intézkedést illeti, bár annak tényleges alkalmazására egyáltalán nem került sor, a tagállamok úgy ítélik meg, hogy azt meg kell tartani mint hasznos eszközt és elővigyázatossági intézkedést a héacsalás rendkívüli eseteivel szemben.
(7)A jelentés megállapításai és következtetései alapján úgy tűnik, hogy a 2006/112/EK irányelv 199a. és 199b. cikkében említett intézkedések hasznos átmeneti jellegű és célzott intézkedéseknek bizonyultak a héacsalás elleni küzdelemben. Ezek az intézkedések 2018. december 31-én hatályukat vesztik, és ez a tagállamokat a csalás elleni küzdelem egyik hatékony eszközétől fosztaná meg. Ezért ezen intézkedések alkalmazását helyénvaló egy korlátozott időtartamra, a végleges héarendszer tervezett hatálybalépéséig meghosszabbítani.
(8)A 2006/112/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 2006/112/EK irányelv a következőképpen módosul:
1.A 199a. cikk (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:
„A tagállamok 2022. június 30-ig előírhatják, hogy a héa megfizetésére azon adóalany kötelezett, aki részére a következő termékértékesítések vagy szolgáltatások bármelyikét teljesítették:”;
2.A 199b. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„199b. cikk
(1) Rendkívüli sürgősségű esetekben, valamint a (2) és a (3) bekezdéssel összhangban az adott tagállam – az adócsalás hirtelen és súlyos, potenciálisan számottevő és helyreállíthatatlan pénzügyi veszteségekhez vezető esetei elleni fellépés céljából hozott, a gyorsreagálási mechanizmus keretében megvalósuló különös intézkedésként – a 193. cikktől eltérve az adóalany vevőre háríthatja az egyes termékek és szolgáltatások utáni héa fizetési kötelezettséget.
A tagállam megfelelő ellenőrző intézkedéseket hoz a különös intézkedést alkalmazó, terméket értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalanyokat illetően, mely különös intézkedés kilenc hónapot meg nem haladó időtartamra szól.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különös intézkedést bevezetni kívánó tagállam a (4) bekezdéssel összhangban elkészített egységes formanyomtatvány felhasználásával értesíti erről a Bizottságot, és ezzel egy időben a többi tagállamot is. Értesítésében a tagállam tájékoztatja a Bizottságot az érintett ágazatra, a csalás típusára és jellemzőire, a rendkívüli sürgősség tényére, a csalás hirtelen és súlyos jellegére, valamint a csalás által okozott számottevő és helyreállíthatatlan pénzügyi veszteségekre vonatkozó információkról. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik minden szükséges információval, az értesítés beérkezésétől számított két héten belül felveszi a kapcsolatot az érintett tagállammal, és meghatározza, hogy milyen kiegészítő információkra van szüksége. Az érintett tagállam által a Bizottságnak nyújtott minden kiegészítő információt egyidejűleg a többi tagállamnak is meg kell küldeni. Amennyiben a közölt kiegészítő információk nem bizonyulnak elégségesnek, a Bizottság erről egy héten belül tájékoztatja az érintett tagállamot.
Az e cikk (1) bekezdése szerinti különös intézkedést bevezetni kívánó tagállam a 395. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően egyúttal kérelmet küld a Bizottsághoz.
Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott rendkívüli sürgősségű esetekben a 395. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott eljárást a kérelemnek a Bizottsághoz való beérkezését követő hat hónapon belül le kell zárni.
(3) Mihelyst a Bizottság rendelkezésére áll a (2) bekezdés első albekezdésében említett értesítés értékeléséhez általa szükségesnek ítélt valamennyi információ, a Bizottság értesíti erről a tagállamokat. Amennyiben kifogást emel a különös intézkedéssel szemben, az értesítéstől számított egy hónapon belül negatív véleményt ad ki, és erről értesíti az érintett tagállamot és a héabizottságot. Amennyiben a Bizottság nem emel kifogást, erről, ugyanezen határidőn belül, írásos megerősítést küld az érintett tagállamnak és a héabizottságnak. A tagállam ezen megerősítés beérkezésének időpontjától kezdődően fogadhatja el a különös intézkedést. A Bizottság az értesítés értékelése során figyelembe veszi más tagállamok írásban beküldött véleményét.
(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el a (2) bekezdésben említett különös intézkedésről való értesítés benyújtása és a (2) bekezdés első albekezdésében említett információk közlésének céljára szolgáló egységes formanyomtatvány elkészítése céljából. Ezt a végrehajtási jogi aktust az (5) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint kell elfogadni.
(5) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(*) 5. cikkét kell alkalmazni, és ennek alkalmazásában a bizottság a 904/2010/EU tanácsi rendelet(**) 58. cikkével létrehozott bizottság.
(6) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti különös intézkedést 2022. június 30-ig kell alkalmazni.
__________
(*) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról ( HL L 55., 2011.2.28., 13. o. ).
(**) A Tanács 904/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről ( HL L 268., 2010.10.12., 1. o. ).”;
3.A 395. cikk (5) bekezdését el kell hagyni.
2. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
3. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök