EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 25.4.2018

COM(2018) 241 final

2018/0114(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az (EU) 2017/1132 irányelvnek a határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2018) 141 final}
{SWD(2018) 142 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

Az Unió gazdaságának egészséges és fejlődő vállalkozásokra van szüksége, amelyek akadálytalanul tudnak működni az egységes piacon. Ezek a vállalkozások meghatározó szerepet játszanak a gazdasági növekedés előmozdításában, a munkahelyteremtésben és a beruházások ösztönzésében az Európai Unióban. Támogatják a nagyobb gazdasági és társadalmi érték létrehozását a társadalom összessége számára. Ennek érdekében a vállalkozások számára olyan jogi és adminisztratív működési környezetet kell biztosítani, amely egyszerre segíti elő a növekedést, és tudja kezelni a globalizált és digitális világ új gazdasági és társadalmi kihívásait, miközben érvényesít más jogos közérdekeket, mint a munkavállalók, a hitelezők és a kisebbségi részvényesek védelmét.

A Bizottság ezzel a céllal terjeszti elő ezt a javaslatot, valamint a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló (EU) 2017/1132 irányelvnek 1 a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatát, amely a tisztességes, támogató és korszerű uniós társasági jogi szabályokra vonatkozó átfogó intézkedéscsomagot tartalmaz.

A letelepedés szabadsága alapvető jelentőségű az egységes piac fejlődése szempontjából, mivel lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy állandó jelleggel folytassanak gazdasági tevékenységet más tagállamokban. Az Unión belül megvalósuló határokon átnyúló vállalati mobilitás előmozdításához mindenképpen figyelembe kell venni e vállalatok szükségleteit és sajátosságait. Az EU-ban hozzávetőleg 24 millió társaságot tartanak számon, amelyek mintegy 80 %-a tőkeegyesítő társaság. A tőkeegyesítő társaságok nagyjából 98–99 %-a kis- és középvállalkozás.

A társaságok a gyakorlatban továbbra is nehézségekbe ütköznek, amikor élni kívánnak a letelepedés szabadságával. Ezek a nehézségek egyebek mellett abból erednek, hogy a társasági jog nem alkalmazkodik kellőképpen az Unión belüli határokon átnyúló mobilitáshoz: ahogyan azt a 2015-ös egységes piaci stratégia 2 elismeri, hiányzik az egyértelmű, kiszámítható és megfelelő jogi keret, amely optimális feltételeket biztosítana a társaságok és különösen a kis- és középvállalkozások számára gazdasági tevékenységük erősítéséhez.

A vállalati szerkezetátalakítások és átalakulások, mint amilyenek a határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások a vállalatok életciklusának részét képezik, és a vállalatok növekedésének, a változó környezethez való alkalmazkodásának, valamint az új piacokon jelentkező lehetőségek kiaknázásának természetes módjai. Ezek az átalakulások azonban következményekkel járnak a vállalatok működésében érintett szereplők, különösen a munkavállalók, a hitelezők és a részvényesek szempontjából. Ennek megfelelően kiemelten fontos, hogy az érdekelt felek védelme lépést tartson a vállalati világ egyre inkább transznacionális jellegével. A jelenlegi jogi szabályozás bizonytalansága, a vállalatok egyes határokon átnyúló jogügyleteire vonatkozó szabályok részleges megfelelősége vagy hiánya azt jelenti, hogy nem áll rendelkezésre az érintett felek védelmét biztosító egyértelmű keretrendszer. Ilyen feltételek mellett előfordulhat, hogy a részvényesek számára biztosított védelem nem hatékony és nem megfelelő. A vállalatok határokon átnyúló jogügyleteit megkönnyíti egy olyan jogszabályi környezet, amely bizalmat teremt az egységes piacon azáltal, hogy védelmet nyújt a visszaélésekkel szemben.

Ezért fontos az egységes piacban rejlő lehetőségek kiaknázásának előmozdítása a határokon átnyúló kereskedelem akadályainak lebontásán, a piachoz való hozzáférés megkönnyítésén, a bizalom növelésén és a verseny ösztönzésén keresztül, biztosítva közben a hatékony és arányos védelmet az érdekelt számára. E javaslat célja kettős: a határokon átnyúló átalakulásokra, szétválásokra és egyesülésekre vonatkozó különös és átfogó eljárások meghatározása az EU-n belüli határokon átnyúló mobilitás ösztönzése érdekében, és ezzel párhuzamosan megfelelő védelem biztosítása a társaságok által érintett érdekelt felek számára az egységes piac méltányosságának védelme érdekében. Ezek a beavatkozások részét képezik az egységes piac elmélyítésének és méltányosabbá tételének, ami a jelenlegi Bizottság egyik prioritása.

Határokon átnyúló átalakulások

A határokon átnyúló átalakulás hatékony megoldási lehetőséget jelent azon vállalatok számára, amelyek anélkül kívánnak egy másik tagállamba települni, hogy elveszítenék a jogi személyiségüket vagy újra kellene tárgyalniuk az üzleti szerződéseiket. A határokon átnyúló átalakulás különösen azon kisvállalatok számára vonzó megoldás, amelyek nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi erőforrásokkal a költséges jogi tanácsadás igénybevételéhez és a határon átnyúló egyesülés lebonyolításához 3 . Ez az érvelés az Európai Bíróság jelenlegi joggyakorlata alapján különösen a határokon átnyúló átalakulásokra vonatkozik. Az Európai Unió Bíróságának döntése értelmében az EUMSZ 49. cikkében foglalt letelepedés szabadsága jogot biztosít a valamely tagállamban letelepedett vállalatoknak arra, hogy a székhelyüket határokon átnyúló átalakulással áthelyezzék valamely másik tagállamba anélkül, hogy a jogi személyiségüket elveszítenék 4 . 

Az Európai Unió Bírósága különösen a közelmúltban a Polbud 5 ügyben hozott ítéletével megerősítette, hogy a letelepedés szabadsága alapján a vállalatoknak jogukban áll határokon átnyúló átalakulásokat végrehajtani. A Bíróság megállapította, hogy a letelepedés szabadsága vonatkozik arra az esetre, amikor csak a létesítő okiratban megjelölt székhely kerül áthelyezésre valamely másik tagállamba a tényleges székhely áthelyezése nélkül, amennyiben az új bejegyzés szerinti tagállamban be lehet jegyezni olyan vállalatot, amely az adott tagállamban nem folytat gazdasági tevékenységet: ebben az esetben az EUMSZ 49. cikke alkalmazásának nem előfeltétele ez a gazdasági tevékenység 6 . Az Európai Unió Bírósága emlékeztetett arra is, hogy a jogharmonizáció hiányában a tagállamok hatáskörébe tartozik, hogy az adott társaságra alkalmazandó nemzeti jogot kijelölő kapcsoló elvet meghatározzák, és így az is, hogy az országukba érkező vállatokra a saját cégbejegyzéssel kapcsolatos követelményeiket alkalmazzák 7 . Az Európai Unió Bírósága emlékeztetett a korábbi ítélkezési gyakorlatára is, miszerint önmagában nem minősül visszaélésnek, ha valamely társaság abból a célból létesít valamely tagállam jogszabályai alapján létesítő okirat szerinti vagy tényleges székhelyet, hogy a kedvezőbb jogszabályokból fakadó előnyöket élvezze. A Polbud-ítéletben a Bíróság kimondta, hogy azok a nemzeti szabályok, amelyek a felszámolást a vállalatok nemzetközi átalakulásának előfeltételeként szabják meg, indokolatlanok és aránytalanok, és így jogellenesek 8 . 

A Polbud ügyben hozott ítélet tisztázta a nemzetközi átalakulás kereteit. Az Európai Unió Bírósága azonban, amely egy igazságszolgáltatási szerv, nem alakíthatja ki az ezen átalakulásokat lehetővé tevő eljárásokat, és nem határozhatja meg a vonatkozó anyagi jogi feltételeket. A határokon átnyúló átalakulásokra vonatkozó uniós jogharmonizáció hiányában a nemzeti jogszabályok továbbra is meghatározhatnak a társaságok határokon átnyúló átalakulása esetén követendő eljárásra, a kisebbségi részvényesek, a hitelezők és a munkavállalók védelmére, valamint az adózással kapcsolatos vagy más jellegű visszaélések elleni küzdelemre vonatkozó szabályokat. Ezeket a szabályokat azonban egyenként kell értékelni a tekintetben, hogy vajon megfelelnek-e az uniós jognak és különösen a letelepedés szabadságának. Ez a gyakorlat a jogbiztonság szempontjából nem megfelelő helyzetet teremt, ami kedvezőtlenül hat a vállalatokra, az érdekelt felekre és a tagállamokra.

Azoknak a vállalatoknak, amelyek székhelyüket valamely másik tagállamba kívánják áthelyezni, jelenleg a tagállami jogszabályokra kell hagyatkozniuk. Ezek a jogszabályok, amennyiben léteznek, gyakran nem összeegyeztethetők vagy nehezen hangolhatók össze egymással. Mi több, a tagállamok több mint fele egyáltalán nem határozott meg a határokon átnyúló átalakulást lehetővé tevő különös szabályokat. A kis- és középvállalkozások különösen kedvezőtlen helyzetben vannak, hiszen gyakran hiányoznak az erőforrásaik ahhoz, hogy a határokon átnyúló eljárásokat a költséges és bonyolult alternatív módszerekkel hajtsák végre.

Elmondható az is, hogy a hiányzó, az egymást átfedő vagy az egymásnak ellentmondó szabályokból fakadóan gyakran nem biztosított az érdekelt felek, mint a munkavállalók, a hitelezők és a kisebbségi részvényesek érdekeinek hatékony és megfelelő védelme. A munkavállalók védelme tekintetében elmondható, hogy a munkavállalók részvételi jogának összehangolt védelme nélkül a vállalatok a határokon átnyúló átalakulást és a munkavállalók részvételi jogaihoz kapcsolódó biztosítékok hiányát arra használhatják, hogy csökkentsék a munkavállalói részvétel szintjét vagy teljesen megszüntessék a részvételt, amikor áttelepülnek valamely másik tagállamba. Emellett a harmonizált szabályok hiánya azt is eredményezheti, hogy a postafiók cégeket csalárd célokra használják, ami lehetővé teszi például, hogy a legsúlyosabb esetekben a bűnszervezetek eltitkolják vagy elfedjék a vállalkozások tényleges tulajdonjogát a bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása céljából.

Ezért az uniós jogalkotónak lépéseket kell tennie, és meg kell határoznia a határokon átnyúló átalakulás szabályait a munkavállalók, a hitelezők és a részvényesek számára megfelelő és arányos biztosítékokkal annak érdekében, hogy létrejöjjön egy dinamikus és tisztességes egységes piac. Az Európai Parlament 9 már kezdeményezett erre irányuló felhívást. Különösen fontos, hogy a munkavállalók vagy képviselőik az európai szociális jogok pillérének 8. elvével összhangban részt vegyenek az eljárásban: különös tekintettel arra, hogy kellő időben tájékoztatást kell kapniuk az őket érintő kérdésekben a vállalatok határokon átnyúló átalakulásával kapcsolatban. A vállalatok mobilitásával együtt gondoskodni kell a nemzeti szociális jogi és munkajogi jogosítványok védelméről.

A fenti megfontolások alapján a határokon átnyúló átalakulásokra vonatkozó összehangolt szabályok célja kettős:

– lehetővé tenni a vállalatok, különösen a kis- és középvállalkozások számára, hogy szabályos, hatékony és eredményes határokon átnyúló átalakulást tudjanak végrehajtani;

– megfelelő és arányos védelemben részesíteni a leginkább érintett érdekelt feleket, azaz a munkavállalókat, a hitelezőket és a részvényeseket.

A javaslat lehetővé teszi a társaságok számára, hogy határokon átnyúló átalakulást hajtsanak végre, amely során valamely tagállam szerinti társasági formájukat megváltoztatják egy másik tagállam szerinti hasonló társasági formára. A szabályozásnak biztosítania kell a társaságok számára, hogy az eljárás során végig megőrizzék jogi személyiségüket anélkül, hogy a származási tagállamban megszűnnének vagy felszámolnák őket, és anélkül, hogy a fogadó tagállamban új gazdálkodó szervezetet hoznának létre.

A cél a határokon átnyúló átalakulásokra vonatkozó különös, strukturált és sokrétű eljárás biztosítása, amely gondoskodik arról, hogy a határokon átnyúló átalakulás jogszerűségét elsőként a származási tagállam illetékes hatósága, majd a fogadó tagállam illetékes hatósága ellenőrzi a releváns tények és információk alapján. Az eljárás egyik alapvető eleme, hogy megakadályozná a határokon átnyúló átalakulást, ha bebizonyosodik, hogy az visszaélésnek minősül, nevezetesen azokban az esetekben, ha olyan mesterséges megállapodásnak minősül, amely adókedvezmények jogtalan igénybevételére vagy a munkavállalók, a hitelezők vagy a kisebbségi tagok törvény által biztosított vagy szerződésből fakadó jogainak jogellenes megsértésére irányul.

Az eljárás első lépése a határokon átnyúló átalakulás tervezetének és a határokon átnyúló átalakulás hatásait a részvényeseknek és a munkavállalóknak bemutató, egy-egy jelentésnek az elkészítése lenne. A közép- és nagyvállalatoknak ezen kívül kérelmezniük kellene az illetékes hatóságtól, hogy jelöljön ki független szakértőt, aki megvizsgálja a társaság által elkészített tervezetek és jelentések pontosságát. A független szakértő írásos jelentése is az illetékes hatóság által elvégzendő – többek között a fent említett visszaélés veszélyére kiterjedő – vizsgálat ténybeli alapját képezné. A nyilvánosságra hozott szakértői jelentés nem tartalmazhat a társaság által átadott bizalmas adatot. A tervezeteket és a jelentéseket közzétennék, és az érintett érdekelt felek azokhoz észrevételeket tehetnének.

Ezt követően a társaság közgyűlésen határoz arról, hogy vajon folytatja-e a határokon átnyúló átalakulást. A határozat, a vonatkozó adatok és dokumentumok ezután benyújtásra kerülnének a származási tagállam illetékes nemzeti hatóságához, amely jogosult dönteni arról, hogy kiadja-e vagy sem az átalakulást megelőző tanúsítványt. E hatóság által lefolytatandó ellenőrzés két lehetséges szakaszból állna: a legfeljebb egy hónapig tartó első szakaszban az illetékes hatóság megvizsgálná, hogy vajon jogszerű-e a határokon átnyúló átalakulás. A hatóság megállapítaná, hogy a határokon átnyúló átalakulással kapcsolatban az irányelvben és a nemzeti jogban meghatározott minden feltétel teljesült-e, beleértve, hogy a társaság fizetőképes-e, a részvényesek szükséges többsége a közgyűlésen jóváhagyta-e az átalakulást, és hogy a munkavállalók, a kisebbségi részvényesek és a hitelezők védelemben részesülnek-e az irányelv által előírt hatáskörben. A hatóság ebben a szakaszban állapítaná meg azt, hogy vajon mesterséges megállapodásról van-e szó. Amennyiben a hatóságnak a vizsgálat első szakaszára kijelölt egy hónapos időszak végén nincs kifogása, kiadná az átalakulást megelőző tanúsítványt. Amennyiben az egy hónap végére bizonyossá válik, hogy a határokon átnyúló átalakulás jogellenes, a hatóság megtagadná az átalakulást megelőző tanúsítvány kiadását. Ha a hatóságnak az egy hónapos időszak végén súlyos kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy az átalakulás jogszerű-e, tájékoztatná a társaságot arról, hogy a fent említett esetleges visszaélések feltárására irányuló részletes vizsgálatot fog lefolytatni. A részletes vizsgálatot két hónapon belül le kell zárni és végleges döntést kell hozni.

Ha a hatóság ez után az ellenőrzés után kiadja az átalakulást megelőző tanúsítványt, azt késedelem nélkül továbbítja a fogadó tagállam illetékes hatósága részére. Ezt követően a fogadó tagállam végezne ellenőrzést az eljárás azon részére vonatkozóan, amelyet a fogadó tagállam jogszabályai szabályoznak. A fogadó tagállam illetékes hatóságának meg kell bizonyosodnia arról, hogy az átalakult társaság megfelel a nemzeti jogszabályok cégbejegyzéssel kapcsolatos rendelkezéseinek (egyebek mellett, van-e tényleges székhelye az érintett tagállam területén), és adott esetben arról, hogy a munkavállalói részvételről szóló megállapodások jogszerűen jöttek létre. A jogszerűség ellenőrzésének elvégzését követően a társaságot bejegyeznék a fogadó tagállam cégnyilvántartásába, és törölnék a származási tagállam cégnyilvántartásából. Az átalakulás ezzel hatályba lép. A cégnyilvántartások közötti minden kapcsolattartást az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül kellene végezni.

Határokon átnyúló egyesülések

A határokon átnyúló egyesülést szabályozó irányelv 10 a tőkeegyesítő társaságokra vonatkozó uniós szintű harmonizált eljárást határozott meg. Az irányelv az Unión és az EGT-n belüli határokon átnyúló egyesülések számának jelentős növekedését eredményezte. 2008. és 2012. között a határokon átnyúló egyesülések száma 173 %-kal emelkedett, ami azt mutatja, hogy az irányelv által létrehozott eljárás nagyban előmozdította a határokon átnyúló jogügyleteket. Az irányelv alkalmazásáról szóló 2013-as vizsgálat kapcsán megkérdezett érintett felek (ügyvédi irodák, cégnyilvántartások és szakszervezetek) üdvözölték az új eljárásokat, az eljárások egyszerűsítését, és arról számoltak be, hogy a harmonizált keretrendszernek köszönhetően csökkentek a költségek és rövidebbek lettek a határidők.

Az összességében kedvező értékelés ellenére a határokon átnyúló egyesülést szabályozó irányelv működésének értékelése 11 feltárt bizonyos problémákat, amelyek gátolják a meglévő szabályozás teljesen hatékony és eredményes működését.

A 2015-ös egységes piaci stratégia 12 a társasági jog körül kialakult bizonytalanságokat nevezi meg az egységes piacon a kis- és középvállalkozások által nehezményezett akadályként, és bejelentette, hogy a Bizottság „mérlegelni fogja a határokon átnyúló egyesülésre vonatkozó jelenlegi szabályok korszerűsítését, illetve azt a lehetőséget is, hogy azokat a határokon átnyúló társaságok szétválására vonatkozó szabályokkal egészítse ki.”

Az Európai Parlament kiemelte az irányelv pozitív hatásait, hogy az megkönnyítette a tőkeegyesítő társaságok Európai Unión belüli, határokon átnyúló egyesüléseit, illetve csökkentette az azokhoz kapcsolódó költségeket és adminisztratív eljárásokat 13 . Az Európai Parlament ugyanakkor azt is megállapította, hogy az irányelvet felül kell vizsgálni a működésének javítása érdekében 14 .

Az azonosított főbb akadályok érintik az anyagi jogi szabályok harmonizációjának hiányát, különösen a hitelezővédelem és a kisebbségi részvényesek védelme tekintetében, valamint a gyorsított eljárások (többek között a kevésbé „bonyolult” egyesülések esetén igénybe vehető egyszerűsített eljárások) hiányát. Megállapítást nyert ezenkívül, hogy a digitális eszközök és eljárások nem épültek be megfelelő mértékben a határokon átnyúló egyesülési eljárásba (egyebek mellett a dokumentumok közhatóságokhoz való benyújtása vagy a dokumentumok hatóságok közötti megosztása kapcsán). Kritikaként fogalmazódott meg az is, hogy a munkavállalók nem kapnak megfelelő tájékoztatást a határokon átnyúló egyesülések részleteiről és hatásairól. Az érintett felek a konzultációs folyamat során megerősítették ezeknek a hiányosságoknak a meglétét.

A határokon átnyúló egyesülésekről szóló jelenlegi szabályok a hitelezők és kisebbségi részvényesek védelme tekintetében minimumszabályokat, köztük főleg eljárásjogi szabályokat állapítanak meg, és az anyagi jogi garanciákat a nemzeti jog hatáskörébe utalják. A tagállami jogszabályok közötti eltérések ezért továbbra is fennállnak. Az irányelv például minden további előírás nélkül csak annyit állapít meg, hogy a hitelezőket – a nemzeti jogszabályokban meghatározott – védelemben kell részesíteni. Hasonlóképpen, az irányelv megállapít néhány, általában a részvényeseket érintő szabályt (ilyen az egyesülési tervezeteken, a szakértői jelentéseken keresztüli tájékoztatás, a közgyűlésen történő szavazás), de a tagállamok hatáskörébe utalja annak eldöntését, hogy meghatároznak-e a kisebbségi részvényesek további védelmét szolgáló szabályokat. A meglévő szabályok átfogó keretet hoztak létre a testületek szintjén megvalósuló munkavállalói részvétel tekintetében. A szabályozás ugyanakkor nem írja elő az egyesülésben részt vevő társaságok számára, hogy bármiféle egyedi információt vagy átfogó tájékoztatást biztosítsanak a munkavállalók részére a határon átnyúló egyesülésre vonatkozóan. Jelenleg kizárólag az irányító szerv által készített és elsősorban a részvényeseknek szóló jelentés foglalkozik általánosságban a munkavállalók helyzetével.

A jelenlegi szabályok korlátozott lehetőséget biztosítanak az egyszerűsített eljárásokra. A szabályok például lehetőséget adnak arra, hogy ha minden részvényes egyetért, a társaság ne kérjen független szakértői jelentést, és az anyavállalat és annak 100 %-ban tulajdonolt leányvállalat közötti egyesülés esetén nem írják elő a szakértői jelentés elkészítését és közgyűlés általi elfogadását.

E javaslat célja, hogy ezeket a hiányosságokat pótolja. Összehangolt szabályokat határoz meg a hitelezők és a részvényesek védelmére. A társaságoknak a határokon átnyúló átalakulás tervezetében rendelkezniük kell a hitelezők és a részvényesek védelmének tervezett módjáról. A biztosított védelemmel elégedetlen hitelezők a megfelelő közigazgatási vagy igazságügyi hatósághoz fordulhatnak a megfelelő biztosítékokért. Vélelmezni kell, hogy a határokon átnyúló egyesülés nem érinti hátrányosan az egyesülésben részt vevő társaságok hitelezőit, ha helyzetüket független szakértő értékelte, és nem találta hátrányosnak, vagy a hitelezők számára jogot biztosítottak a hitelezői igényeik harmadik fél kezes vagy az egyesülés útján létrejövő társasággal szembeni kielégítésére.

A tagállamok továbbra is alkalmazhatják az adók és a társadalombiztosítási járulékok kifizetésének védelméhez kapcsolódó jogszabályaikat, ha azok eltérnek az e javaslat által biztosított védelemtől.

Azoknak a részvényeseknek, akik nem szavaztak a határokon átnyúló egyesülés mellett vagy nem rendelkeznek szavazati joggal, joguk lenne a társaságból való kilépéshez (a részesedésük eladásához) és a megfelelő kártalanításhoz. A tagállamoknak ezen túlmenően biztosítaniuk kellene, hogy az egyesülésben részt vevő társaságok azon részvényesei, akik nem ellenezték a határokon átnyúló egyesülést, de a javasolt részvénycserearányt nem tartják megfelelőnek, nemzeti bíróság előtt megtámadhassák a határokon átnyúló egyesülés közös tervezetében meghatározott cserearányt. A javasolt szabályok ezenkívül garantálják, hogy a munkavállalók megfelelő tájékoztatást kapnak a tervezett határokon átnyúló egyesülés őket érintő hatásairól. A javaslat emellett előírja a digitális eszközök és eljárások használatát a határokon átnyúló egyesülési folyamat során, valamint a releváns információk cseréjét az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül. Végezetül a javaslat, ahol tudja, bővíti a lehetőségeket az egyszerűsített eljárások használatára.

Határokon átnyúló szétválások

A társaságok dönthetnek úgy is, hogy a letelepedési szabadságukkal élve határokon átnyúló szétválást kívánnak végrehajtani. A határokon átnyúló szétválások, hasonlóan a határokon átnyúló átalakulásokhoz és egyesülésekhez, lehetőséget biztosítanak a társaságok számára, hogy megváltoztassák vagy egyszerűsítsék a szervezeti struktúrájukat, alkalmazkodjanak a változó piaci feltételekhez, és éljenek az új üzleti lehetőségekkel valamely másik tagállamban. Ezt a határokon átnyúló egyesülésekről és szétválásokról szóló 2015. évi konzultáció válaszadói is megerősítették 15 . Az uniós tagállamokban a határokon átnyúló szétválással kapcsolatos jelenlegi helyzet azonban nagyon széttagolt képet mutat.

A társaságok határokon átnyúló szétválásához annak ellenére nem áll rendelkezésre összehangolt jogi keret, hogy a szétválások is fontos szerepet játszanak a tagállami gazdasági környezet alakításában.

A jelenlegi uniós jogi keret csak a társaságok határokon átnyúló egyesüléseire vonatkozó szabályokat határoz meg, miközben a határokon átnyúló szétválásokra a nemzeti szabályok vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyen szabályok. Jelenleg a tagállamoknak csak kevesebb, mint a fele rendelkezik a társaságok határokon átnyúló szétválására vonatkozó nemzeti szabályokkal. A határokon átnyúló szétválásokra vonatkozó megbízható jogi keret hiányában a társaságok nehézségekkel szembesülnek, amikor valamely másik tagállam piacára kívánnak bejutni, és a közvetlen eljárások helyett gyakran költséges alternatív megoldásokat kell igénybe venniük.

A különböző tagállamok eltérő követelményei megnehezítik, bonyolultabbá és költségesebbé teszik a határokon átnyúló jogügyletek felépítését. Ha a tagállamok lehetővé is teszik a társaságok határokon átnyúló szétválását, a releváns nemzeti rendelkezések gyakran eltérőek vagy egymással nem összeegyeztethetők. Néhány tagállamban nincs lehetőség a határokon átnyúló közvetlen szétválás végrehajtására.

A jogi szabályozás bizonytalansága, a társaságok határokon átnyúló szétválására vonatkozó hiányzó vagy bonyolult szabályozás azt is jelenti, hogy nincs a részvényesek hatékony védelmét biztosító egyértelmű keretrendszer. Ez a helyzet akár azt is eredményezheti, hogy néhány társaság visszaél a letelepedés szabadságával. Meghatározó jelentőségű tehát annak a jogi keretrendszernek a létrehozása, amely igazságos egyensúlyt teremt az Unión belül a társaságok számára biztosítandó kedvező üzleti környezet igénye és a részvényesek jogos érdekeinek védelme között.

A 2015-ös egységes piaci stratégia 16 a társasági jog körüli bizonytalanságokat nevezte meg a kis- és középvállalkozások által az egységes piacon kifogásolt akadályként, és bejelentette, hogy a Bizottság „mérlegelni fogja a határokon átnyúló egyesülésre vonatkozó jelenlegi szabályok korszerűsítését, illetve azt a lehetőséget is, hogy azokat a határokon átnyúló társaságok szétválására vonatkozó szabályokkal egészítse ki.”

– lehetővé tenni a vállalatok számára, hogy szabályos, hatékony és eredményes határokon átnyúló szétválást tudjanak végrehajtani;

– megfelelő és arányos védelemben részesíteni a leginkább érintett érdekelt feleket, azaz a munkavállalókat, a hitelezőket és a részvényeseket.

Tekintettel arra, hogy a határokon átnyúló szétválásokban rejlő kockázatok megegyeznek a határokon átnyúló átalakulások kockázataival, szétválások esetén is szükség van arra a strukturált és sokrétű eljárásra, amelyet a javaslat az átalakulások kapcsán meghatározott. Ez az eljárás gondoskodna arról, hogy a határokon átnyúló szétválás jogszerűségét a szétváló társaság illetékes hatósága és a fogadó társaságok illetékes hatóságai ellenőrzik a releváns tények és információk alapján. Az eljárás egyik legfontosabb eleme –csakúgy, mint az átalakulásoknál –, hogy megakadályozná a határokon átnyúló szétválást, ha bebizonyosodik, hogy az visszaélésnek minősül, nevezetesen abban az esetben, ha olyan mesterséges megállapodásnak minősül, amely adókedvezmények jogtalan igénybevételére vagy a munkavállalók, a hitelezők vagy a kisebbségi tagok törvény által biztosított vagy szerződésből fakadó jogainak jogellenes megsértésére irányul.

Tekintettel arra, hogy a visszaéléssel kapcsolatos kockázatok kezelése rendkívül bonyolult lenne abban a helyzetben, amikor a szétváló társaság az aktív és passzív vagyonát különböző tagállamokban már létező társaságokra ruházza át, az a döntés született, hogy ebben a szakaszban a szabályozás csak arra a helyzetre terjed ki, amikor a határokon átnyúló szétválással új társaságok jönnek létre, arra a helyzetre nem, amikor a határokon átnyúló szétválás felvásárlással történik (többek között, amikor a társaság az aktív és passzív vagyonát egynél több meglévő társaságra ruházza át). A részvényesek érdekeinek védelmével kapcsolatos vizsgálatot belföldi keretek között (amennyiben a jelenlegi szabályozás kiterjed ezekre a helyzetekre) az eljárás során egy tagállamban kell lefolytatni, határokon átnyúló helyzetben azonban különböző tagállamok számos hatóságának bevonására lenne szükség. Azt a kérdést, hogy vajon ki kell-e terjeszteni az irányelv hatályát a felvásárlással végrehajtott határokon átnyúló szétválásokra, akkor lehet érdemben értékelni, ha már rendelkezésre állnak a határokon átnyúló szétválás új szabályozásával kapcsolatos első tapasztalatok.

Az eljárás első lépése, hasonlóan a határokon átnyúló átalakulásokhoz, a határokon átnyúló szétválás tervezetének és a határokon átnyúló szétválás hatásait a részvényeseknek és a munkavállalóknak bemutató, egy-egy jelentésnek az elkészítése lenne. A közép- és nagyvállalatoknak ezenfelül kérelmezniük kellene az illetékes hatóságtól, hogy jelöljön ki független szakértőt, aki megvizsgálja a társaság által elkészített tervezetek és jelentések pontosságát. A független szakértő írásos jelentése is az illetékes hatóság által elvégzendő – többek között a fent említett visszaélés veszélyére kiterjedő – vizsgálat ténybeli alapját képezné. A nyilvánosságra hozott szakértői jelentés nem tartalmazhat a társaság által átadott bizalmas adatot. A tervezeteket és a jelentéseket közzétennék, és az érintett érdekelt felek azokhoz észrevételeket tehetnének.

Ezt követően a szétváló társaság a közgyűlésen határoz arról, hogy vajon folytatja-e a határokon átnyúló szétválást. Ez a határozat a releváns adatokkal és dokumentumokkal együtt benyújtásra kerülne a szétváló társaság szerinti tagállam illetékes hatóságához, amely jogosult dönteni arról, hogy kiadja-e vagy sem a szétválást megelőző tanúsítványt. E hatóság által lefolytatandó ellenőrzés két szakaszból állna: ezek egyike kötelező, a másik pedig választható. A legfeljebb egy hónapig tartó első szakaszban az illetékes hatóság megvizsgálná, hogy vajon jogszerű-e a határokon átnyúló szétválás. A hatóság megállapítaná, hogy a határokon átnyúló szétválással kapcsolatban az irányelvben és a nemzeti jogban meghatározott minden feltétel teljesült-e, beleértve, hogy a társaság fizetőképes-e, a részvényesek szükséges többsége a közgyűlésen jóváhagyta-e a határokon átnyúló átalakulást és, hogy a munkavállalók, a kisebbségi részvényesek és a hitelezők védelemben részesülnek-e az irányelv által előírt hatáskörben. Az illetékes hatóság azt is meghatározná, hogy olyan mesterséges megállapodás létrehozásáról van-e szó, amelynek célja indokolatlan adókedvezmények megszerzése vagy a munkavállalók, hitelezők vagy kisebbségi tagok törvény által biztosított vagy szerződésből fakadó jogainak jogellenes megsértése. Ha az egy hónapos időszak végén a hatóságnak nincs kifogása, kiadná a szétválást megelőző tanúsítványt; ha bebizonyosodik, hogy a határokon átnyúló szétválás jogellenes, a hatóság határozatot hozna a szétválást megelőző tanúsítvány kiadásának megtagadásáról; vagy ha súlyos kétely merül fel a szétválás jogszerűségével kapcsolatban, a hatóság tájékoztatná a szétváló társaságot arról, hogy a fent említett esetleges visszaélés feltárására irányuló részletes vizsgálatot fog lefolytatni. A részletes vizsgálatot annak megkezdésétől számított két hónapon belül le kell zárni és végleges döntést kell hozni.

Ha a hatóság ez után az ellenőrzés után kiadja a szétválást megelőző tanúsítványt, azt késedelem nélkül továbbítja a fogadó társaságok tagállamainak illetékes hatóságai részére. Ezt követően az illetékes hatóságok végeznének ellenőrzést az eljárás azon részére vonatkozóan, amelyet saját tagállamuk jogszabályai szabályoznak. A fogadó társaságok tagállamai illetékes hatóságainak meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a társaságok adott esetben megfelelnek a tagállam cégbejegyzésre vonatkozó nemzeti jogszabályaiban szereplő rendelkezéseknek (egyebek mellett arról, hogy van-e a társaságnak tényleges székhelye a tagállam területén). Ellenőrizniük kellene azt is, hogy vajon a munkavállalói részvételről szóló megállapodások jogszerűen jöttek-e létre. A jogszerűség ellenőrzését követően a szétválás bejegyzésre kerül és rögzítik minden megfelelő cégnyilvántartásban. A cégnyilvántartások közötti minden kapcsolattartást az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül kellene végezni.

Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javasolt szabályok összhangban vannak a következő irányelvekkel és azokat kiegészítésére szolgálnak: az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló, 2009. május 6-i 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Átdolgozás), a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1998. július 20-i 98/59/EK tanácsi irányelv, a munkavállalók jogainak a vállalkozások átruházása esetén történő védelméről szóló, 2001. március 12-i 2001/23/EK tanácsi irányelv, és az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló, 2002. március 11-i 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv. Konkrétan, a határokon átnyúló egyesülésben vagy szétválásban részt vevő társaságok munkavállalói jogait a 2001/23/EK irányelvnek megfelelően is védelemben lehet részesíteni. A javasolt szabályok célja további védelem biztosítása a munkavállalók számára azáltal, hogy a tervezett határokon átnyúló átalakulásokra, egyesülésekre és szétválásokra vonatkozó átláthatóbb és átfogóbb tájékoztatást biztosítanak számukra.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A kezdeményezés emellett összhangban áll a gazdasági unió elmélyítésére és méltányosabbá tételére vonatkozó célkitűzéssel és a szociális jogok európai pillérével, különösen annak 8. alapelvével, amely a méltányos és jól működő munkaerőpiac és szociális védőháló támogatásához kapcsolódó számos alapvető elvet és jogot határoz meg 23 . A kezdeményezés különösen azáltal, hogy növeli az átláthatóságot az érintett felek, köztük a munkavállalók számára, közvetlenül támogatja azt az alapelvet, amely kiköti, hogy a munkavállalóknak vagy képviselőiknek kellő időben tájékoztatást kell kapniuk az őket érintő kérdésekben, különösen a vállalkozások átruházásával, szerkezeti átalakulásával és egyesülésével, valamint a csoportos létszámcsökkentésekkel kapcsolatban.

E kezdeményezés összhangban áll a méltányos és hatékony európai uniós társaságiadó-rendszer kialakítására vonatkozó célkitűzéssel 24 . A Tanács az elmúlt években számos intézkedést fogadott el a társaságiadó-kikerülés ellen. Az (EU) 2015/2376 25 tanácsi irányelv a tagállamok közötti kötelező automatikus információcserét ír elő az előzetes feltételes adómegállapításokra és előzetes ármegállapításokra vonatkozóan. Továbbá a 2016/881/EU tanácsi irányelv 26 előírja, hogy a multinacionális vállalatok országonkénti adatszolgáltatásáról kötelező automatikus információcserét folytatni. Az (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv 27 szabályokat állapít meg a belső piac működését közvetlenül befolyásoló adókikerülési gyakorlatok tekintetében – beleértve a tőkekivonási adóra vonatkozó rendelkezéseket is –, a vállalkozások általi adókikerülés megelőzése céljából az eszközök áthelyezésekor. A Tanács 2018. március 13-án politikai megállapodást ért el az adótervezési konstrukciók közvetítőire vonatkozó kötelező közzétételi kötelezettségről szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslatról 28 , amely rövidesen elfogadásra kerül.

Különösen a társaságokkal kapcsolatos információkhoz való határokon átnyúló hozzáférés bővítése biztosítani fogja a méltányos adózást ott, ahol a nyereség termelődik. Az átalakulási és szétválási eljárásokkal kapcsolatos, az adókedvezmények jogtalan igénybevétele érdekében mesterséges megállapodások létrehozására irányuló, visszaélésekkel szembeni biztosítékok támogatják az adókijátszás és adókikerülés megszüntetésére irányuló uniós erőfeszítéseket.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A problémák uniós szinten történő kezelése a tagállamok egyéni fellépései helyett egyértelműen hozzáadott értékkel bír. A határokon átnyúló átalakulások és szétválások végrehajtásával kapcsolatos főbb nehézségek a különböző, egymásnak ellentmondó vagy egymást átfedő nemzeti eljárási szabályokból, valamint a hitelezők, a munkavállalók (beleértve a munkavállalói részvételt) és a kisebbségi részvényesek védelmére vonatkozó szabályokból, az üzleti nyilvántartások összekapcsolásában rejlő lehetőségek kihasználatlanságából fakadnak. A határokon átnyúló egyesülésekre vonatkozó jelenlegi szabályok működésével kapcsolatos legfontosabb hatékonysági problémákat a hitelezők és a kisebbségi részvényesek védelmével kapcsolatos különböző, egymásnak ellentmondó vagy egymást átfedő nemzeti szabályok, az üzleti nyilvántartások összekapcsolásában rejlő lehetőségek kihasználatlansága és az eltérő tagállami szabályokból, mint amilyenek a könyvelési szabályok, fakadó következetlenségek és jogszabályi bizonytalanság okozza. Ezek a problémák, a természetükből adódóan, uniós szintű fellépést igényelnek. A tagállamok egyéni fellépésekkel nem tudják maradéktalanul felszámolni a határokon átnyúló jogügyletek hatékonyabb működésének útjában álló akadályokat, mivel a nemzeti szabályoknak és eljárásoknak egymással összeegyeztethetőknek kellene lenniük ahhoz, hogy határokon átnyúló helyzetben is működjenek és, hogy a határokon átnyúló jogügyleteket előmozdítsák. Az akadályokat nem lehet kizárólag az EUMSZ 49. cikkének közvetlen alkalmazására támaszkodva megszüntetni, mivel az akadályoknak a Szerződés megsértése miatt az érintett tagállamokkal szemben indított eljárások keretében, eseti alapon történő vizsgálatát jelentené, és mert számos akadály megszüntetése a nemzeti jogrendszerek előzetes összehangolását igényli, beleértve az igazgatási együttműködés kialakítását is.

A fentiek alapján a megcélzott uniós beavatkozás megfelel a szubszidiaritás elvének.

Arányosság

Az arányosság elvét illetően a javasolt szabályok – ahogyan a hatásvizsgálat megállapította – megfelelőnek tűnnek azon célkitűzések elérésére, amelyek a társaságok egyértelmű és megfelelő szabályozásához és az érdekelt felek védelmének biztosításához kapcsolódnak. A hatásvizsgálat bemutatja a mérlegelt lehetőségek társaságoknál, érdekelt feleknél és a tagállamoknál jelentkező költségeit és hasznait, figyelembe véve minden szükséges elemet, így a társadalmi előnyöket és a politikai megvalósíthatóságot is. A javasolt határokon átnyúló átalakulási eljárás például a becslések szerint műveletenként 12 000–19 000 EUR költségmegtakarítást eredményez, és a belső piacon működő vállalatok összesen 176–280 millió EUR-t takaríthatnak meg 5 év alatt.

A hatásvizsgálatból az látszik, hogy a javasolt fellépések nem lépik túl a célok eléréséhez szükséges mértéket, és hogy a javasolt intézkedések pozitív hatásai meghaladják az esetleges negatív hatásokat (a hatásvizsgálat 6.3. szakasza).

A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

A meglévő, határokon átnyúló egyesülést szabályozó irányelv 31 utólagos értékelése 32 a jobb szabályozás követelményeinek megfelelő értékelési szempontok alapján történt meg. Az értéklelés elsősorban a Bizottság megbízására külső alvállalkozó által elkészített, a határokon átnyúló egyesülést szabályozó irányelv alkalmazásáról szóló tanulmányra (Study on the application of the cross-border mergers directive) 33 , további tanulmányokra 34 és – az érdekelt felek határokon átnyúló egyesülésekkel kapcsolatos véleményét összegyűjtő – két nyilvános konzultációra (2015. és 2017.) támaszkodott.

Az elemzés a határokon átnyúló egyesülést szabályozó irányelv összességében kedvező értékelésével zárult annak hatékonysága, eredményessége, relevanciája, koherenciája és az európai hozzáadott érték tekintetében. A határokon átnyúló egyesülést szabályozó irányelv – összhangban a határokon átnyúló egyesülések megkönnyítésére és a belső piac által kínált lehetőségek bővítésére irányuló célkitűzésével – a határokon átnyúló egyesülések számának jelentős növekedését eredményezte.

Az értékelése azonban, az összességében kedvező értékelés ellenére, feltárt bizonyos problémákat, amelyek gátolják az irányelv maradéktalan hatékonyságát és eredményességét. A főbb akadályok összefüggnek az anyagi jogi szabályok harmonizációjának hiányával, különösen a hitelezők védelme és a kisebbségi részvényesek védelme tekintetében, valamint a gyorsított (egyebek mellett az egyszerűsített) eljárások hiányával az irányelvben. Az üzleti nyilvántartások összekapcsolásának fokozottabb használatával erősíteni lehet a szinergiákat és ezáltal az összhangot más társasági jogi jogszabályokkal.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A Bizottság aktívan együttműködött az érdekelt felekkel, és átfogó egyeztetéseket folytatott az hatásvizsgálat teljes folyamatában. A konzultációs folyamat nyilvános online konzultációból, az érdekelt felekkel, többek között a tagállami szakértőkkel tartott megbeszélésékből, számos kutatásból állt. Minden összegyűjtött információ beépítésre került a javaslatba.

2015-ben újabb nyilvános konzultáció indult, amely a határokon átnyúló egyesülésekre és a határokon átnyúló szétválásokra összpontosított, és amelyre 151 válasz érkezett 35 . A határokon átnyúló szétválások kapcsán a válaszadók alapvetően üdvözölték az új eljárás bevezetését, tekintve, hogy a résztvevők többsége a hitelezők védelmét, a kisebbségi részvényesek védelmét és a munkavállalói jogok védelmét nevezte meg a legfontosabb kezelendő kérdésként. Az e kérdésben véleményt nyilvánító válaszadók 72 %-a úgy gondolta, hogy a határokon átnyúló szétválásokra vonatkozó jogszabályi követelmények összehangolása segítséget jelentene a vállalkozások számára, és a határokon átnyúló szétválásokkal kapcsolatos közvetlen költségek csökkentésével megkönnyítené a határokon átnyúló tevékenységeket. A legfontosabb kezelendő problémaként az eljárási kérdéseket, valamint az érdekelt felek védelmét határozták meg. A válaszadók 68 %-a az uniós szabályok hiányából fakadó jogi szabályozási bizonytalanságot nevezte meg a határokon átnyúló szétválás végrehajtásának fő akadályaként, és a válaszadók 51 %-a nagyon problematikusnak tartotta a jelenlegi eljárások időtartamát és bonyolultságát. A határokon átnyúló egyesülések kapcsán a válaszadók 88 %-a támogatta a hitelezők védelmének összehangolását; az összehangolást támogatók 75 %-a pedig a teljes összehangolást is támogatja. Ezeknek a válaszadóknak a döntő többsége úgy gondolta, hogy a védelem legmegfelelőbb formája a biztosíték lenne, és hogy össze kell hangolni a hitelezővédelem időszakának kezdetét meghatározó dátumot. Ezenkívül, a kisebbségi részvényesek védelme tekintetében 66 %-os többség támogatta az összehangolást, és az összehangolást támogatók 71 %-a teljes összehangolást is támogatta. A teljes összehangolást támogatók 70 %-a szerint biztosítani kell a kisebbségi részvényesek jogát a megfelelő mértékű pénzbeli kártalanítás ellenében való kilépéshez. A válaszadók 62 %-a üdvözölte a gyorsított eljárás bevezetését.

A vállalkozói csoportok a közigazgatási szervekkel azonos arányban támogatták az átalakulási eljárás bevezetését. A vállalkozói csoportok 44 %-a szerint ez a kérdés elsődleges feladat az EU számára, 22 %-a szerint fontos és 22 % szerint kevésbé fontos. Mind a szakszervezetek, mind a közjegyzők mérsékelten támogatták az átalakulásokkal kapcsolatos új eljárási szabályokat (a szakszervezetek 74 %-a, a jegyzők 79 %-a tartotta ezt kevésbé fontos kérdésnek az EU számára). A szakszervezetek és az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa is (a közjegyzők érdekképviseleti szerve) kifejezetten hangsúlyozta, hogy csak akkor szabad lehetővé tenni a társaságok számára a létesítő okirat szerinti székhelyük áthelyezését, ha ez együtt jár a tényleges székhelyük áthelyezésével; a szakszervezetek emellett azt is hangsúlyozták, hogy a munkavállalók tájékoztatását, a velük való konzultációt és a részvételi jogokat biztosító horizontális eszközre van szükség. A kutatók összességében szintén támogatták az átalakulási eljárás bevezetését. Néhány kutató azt válaszolta, hogy lehetőséget kellene biztosítani a tagállamoknak arra, hogy meghatározzák a nemzeti törvényeik által történő elismeréshez kapcsolódó követelményeket, és hogy eldöntsék, hogy megkövetelik-e a tényleges székhely áthelyezését. Hangot adtak továbbá annak a véleményüknek, mely szerint a lehető legteljesebb mértékben használni kell a digitális megoldásokat (egyebek mellett az információk közzétételéhez és az üzleti nyilvántartások közötti kommunikációhoz). Néhányan azt javasolták, hogy a tagállamoknak csak kivételes körülmények között, a közérdek védelme érdekében, legyen lehetőségük arra, hogy egy átalakulást megakadályozzanak.

A 2017-es konzultációban részt vevő érdekelt felek többsége a határokon átnyúló egyesülések kapcsán ugyanazokat a kérdéseket tartotta problematikusnak, mint a 2015-ös nyilvános konzultáció válaszadói: a hitelezők védelmét, a kisebbségi részvényesek védelmét és a munkavállalói jogok védelmét.

A 2017-es konzultációban részt vevő nemzeti hatóságok többségének véleménye szerint vannak problémák a határokon átnyúló egyesülések jelenlegi szabályozásával, és ezek a problémák, különböző mértékben ugyan, de a belső piac akadályait jelentik. A vélemények megoszlottak azzal kapcsolatban, hogy elsőbbséget kell-e élveznie a meglévő szabályok módosítására irányuló uniós fellépésnek. A biztosítékok tekintetében a válaszadó nemzeti hatóságok mindegyike egyetértett abban, hogy foglalkozni kell a hitelezővédelmi intézkedésekkel, 70 %-a pedig azon a véleményen volt, hogy a kisebbségi részvényesek védelmét célzó intézkedésekkel is foglalkozni kell. 80 % szerint fontos a hitelezővédelem eljárási és anyagi jogi szabályainak összehangolása, és 50 % szerint fontos, hogy a kisebbségi részvényesek megakadályozhassák az egyesülést és ellenezhessék a részvénycserét.

A 2017-es konzultációban részt vevő vállalkozói szervezetek is általában egyetértettek azzal, hogy szükség van a határokon átnyúló egyesülést szabályozó irányelv módosítására. A vállalkozó szervezetek által felvetett kérdések érintették a szabályok egyszerűsítését (a gyorsított eljárást), a hitelezővédelemre és a kisebbségi részvényesek védelmére vonatkozó szabályok összehangolását, a munkavállalók védelmére vonatkozó szabályok egyszerűsítését, és annak, az egyes tagállamok által alkalmazott, követelménynek a megszüntetését, amely előírja, hogy az egyesülési eljárások dokumentumait közjegyző előtt kell aláírni.

A szakszervezetek is kedvezően fogadták a határokon átnyúló egyesülésre vonatkozó szabályok módosítását. Őket ugyanakkor elsősorban a munkavállalók védelmének – a bővebb tájékoztatáson, konzultáción és részvételi jogokon keresztül történő – erősítése foglalkoztatta. A közjegyzők ezzel szemben túlnyomórészt azon a véleményen voltak, hogy a jelenlegi irányelv nagyon jól működik, és szerintük nincs szükség semmilyen új uniós intézkedésre ezen a területen.

A határokon átnyúló szétválások kapcsán a válaszadó nemzeti hatóságok mindegyike támogatta a határokon átnyúló szétválások új szabályozását, 40 %-uk szerint pedig az e területet érintő uniós kezdeményezés elsődleges feladat.

A vállalkozói szervezetek határozottan támogatták az új szabályok kidolgozását, 44 %-uk ezt elsődleges feladatnak, 26 %-uk pedig fontos feladatnak tartja. A közjegyzők mérsékelten támogatnűnak egy új kezdeményezést. A szakszervezetek kifejezetten szkeptikusak a szétválásokkal kapcsolatban, azok munkavállalókat érintő kockázatai miatt;. válaszukban leszögezték ugyanakkor, hogy amennyiben a tagállamok a szétválások mellett döntenek, szabályozni kell a tájékoztatás kérdését, és meg kell erősíteni a munkavállalókkal folytatandó konzultációra vonatkozó szabályokat.

Általános észrevétel, hogy a határokon átnyúló szétválásokra vonatkozó új eljárást támogató válaszadók döntő többségének válaszából az derült ki, hogy az eljárásnak szigorúan követnie kell a határokon átnyúló egyesülést szabályozó jelenlegi irányelvben foglaltakat.

Az érdekeltek véleményének megismerését számos megbeszélésre is előmozdította. 2012-ben indult el a társasági jogi szakértői csoporton belül a társasági jogi csomagról szóló konzultáció. 2012 és 2014 között a CLEG-ülések vállalatirányításról és társasági jogról szóló 2012-es bizottsági cselekvési tervre összpontosítottak, míg 2015-ben és 2016-ban az ülések középpontjában a digitalizálás elemei álltak. 2017-ben három CLEG-találkozóra került sor, ahol konkrétan megvitatták a társasági jogi csomag vonatkozó kérdéseit (nevezetesen a digitalizációt, a határokon átnyúló egyesüléseket, szétválásokat és átalakulásokat). Ezeken az üléseken a Bizottság felkérte a tagállami szakértőket, hogy nyilvánítsanak véleményt egyes kérdések kapcsán.

2017-ben a Bizottság nem csupán tagállami szakértőket, hanem az érdekeltek azon képviselőit is meghívta a CLEG-találkozókra, akikkel a 2013., 2015. és 2017. évi nyilvános konzultációk során került kapcsolatba. Az érdekelt felek vállalkozások, munkavállalók és jogi szakmák képviselői közül kerültek ki. Az érdekelt felek kiemelték, hogy szükség van a határokon átnyúló jogügyletek megkönnyítésére, ugyanakkor a társaságok tagjainak, munkavállalóinak és hitelezőinek érdekeit megfelelő biztosítékokkal kell védeni. Általánosságban elmondható, hogy a határokon átnyúló átalakulásokkal kapcsolatos kezdeményezést széles körben támogatják, feltéve, hogy rendelkezésre állnak a megfelelő biztosítékok. Az egyesülésekre áttérve: a tagállamok képviselői általában támogatták a kezdeményezést, ugyanakkor jelezték, hogy a konkrét megoldáshoz további, a részletekre is kiterjedő megbeszélésekre van szükség. Bár az érdekelt felek egyetlen csoportja sem ellenezte a határokon átnyúló egyesülések szabályainak felülvizsgálatát, a vélemények megoszlottak a téma elsődlegessége tekintetében. A határokon átnyúló szétválások kapcsán a tagállamok képviselői általában támogatták a kezdeményezést, úgy tűnt azonban, hogy az egyedi megoldásokról, különösen az eltérő jogi hagyományok miatt, további egyeztetéseket kell folytatni. A szakszervezetek kivételével minden érdekelt fél osztotta azt az általános véleményt, hogy a határokon átnyúló szétválásokra vonatkozó új eljárás igen hasznos lenne, és hogy szigorúan követnie kell a határokon átnyúló egyesülést szabályozó jelenlegi irányelvben foglaltakat.

Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

Hatásvizsgálat

A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2017. október 11-én megvizsgálta a hatásvizsgálati jelentést, amely foglalkozott a digitalizáció, a határon átnyúló műveletek, és a társasági jogban használt kollíziós szabályok kérdéseivel 36 . A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2017. október 13-án kedvezőtlen véleményt adott ki. A hatásvizsgálati jelentés átdolgozott és a Testület részére 2017. október 20-án benyújtott változata figyelembe vette a megfogalmazott ajánlásokat. A Testület 2017. november 7-én fenntartásokat tartalmazó kedvező véleményt adott ki.

A hatály tekintetében, amely meghatározná, hogy mely jogi formájú társaságok részesülhetnek a határokon átnyúló átalakulásokra és szétválásokra vonatkozó összehangolt szabályok és eljárások, valamint a határokon átnyúló egyesülésekre vonatkozó módosított szabályok előnyeiből, a hatásvizsgálat bemutatta, hogy miért a határokon átnyúló egyesülésekre vonatkozó jelenlegi szabályozás hatálya az, amely minden határokon átnyúló jogügylet esetében a leghatékonyabb megoldást biztosítja annak ellenére, hogy néhányan a hatály személyegyesítő társaságokra és szövetkezetekre történő kiterjesztésére hívtak fel. A javaslat oka az, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a tőkeegyesítő társaságokon kívül más szervezetek alig használják a határokon átnyúló egyesülésre vonatkozó szabályokat. A határokon átnyúló egyesülésekben részt vevő társaságok közül az átvevő társaságok 66 %-át és az egyesülő társaságok 70 %-át alkották a korlátolt felelősségű társaságok, valamint a határokon átnyúló egyesülésekben részt vevő társaságok közül az átvevő társaságok 32 %-át és az egyesülő társaságok 28 %-át alkották a részvénytársaságok 37 . A hatály kiterjesztése emellett – a kizárólag a tőkeegyesítő társaságokra vonatkozó – uniós társasági jog és könyvelési szabályok kapcsán esetleg gyakorlati nehézségek felmerülését okozná.

A határokon átnyúló átalakulásokra és szétválásokra vonatkozó új eljárási szabályok bevezetése kapcsán a hatásvizsgálat összevetette a határokon átnyúló átalakulásokra és szétválásokra vonatkozó eljárási szabályok nélküli 0. lehetőséget (alapforgatókönyvet) és az 1. lehetőséget, amely összehangolt uniós eljárásokat vezetne be annak érdekében, hogy a társaságok közvetlen határokon átnyúló átalakulásokat és szétválásokat tudjanak végrehajtani. Az eljárási szabályok hiánya szélsőségesen megnehezíti vagy akár meg is akadályozza a határokon átnyúló átalakulások és szétválások végrehajtását. Mindössze néhány tagállamban léteznek a határokon átnyúló átalakulással és szétválással kapcsolatos nemzeti eljárások, amelyek gyakran nincsenek egymással összehangolva. A társaságoknak így a költséges közvetett eljárásokra, a határokon átnyúló egyesülést szabályozó irányelv és az Európai Unió Bírósága joggyakorlatának analóg alkalmazására kell hagyatkozniuk, amennyiben a jogi szakemberek és a cégnyilvántartások ismerik az ítélkezési gyakorlatot. A határokon átnyúló átalakulásokra és szétválásokra vonatkozó új eljárási szabályok bevezetésével a szabályozás egyértelműbbé válna a vállalatok számára, és jelentősen csökkennének a határokon átnyúló átalakulást vagy szétválást végrehajtó vállalatokat terhelő költségek. Emellett a nemzeti cégnyilvántartások számára is egyértelműbbé válna annak az időpontnak a meghatározása, amikor a társaságot be lehet jegyezni a fogadó tagállam cégnyilvántartásába és törölni kell a származási tagállam cégnyilvántartásából, ami megakadályozná a Polbud-ügyhöz 38 hasonló helyzetek felmerülését.

A kisebbségi részvényesek védelme kapcsán a hatásvizsgálat a kisebbségi részvényesek védelmére vonatkozó jelenlegi szabályokat tartalmazó 0. lehetőséget (alapforgatókönyv) összehasonlította az 1. és a 2. lehetőséggel. Az 1. lehetőség összehangolt szabályozást biztosítana az egységes piacon. A határokon átnyúló egyesülésekre vonatkozó szabályokon alapulna, de további összehangolt szabályokat is előírna. Az előnyben részesített 2. lehetőség az 1. lehetőséggel megegyező összehangolt szabályokat írna elő, ugyanakkor a tagállamok további biztosítékokat is meghatározhatnának. Ez a lehetőség biztosítaná a legmegfelelőbb védelmet a kisebbségi részvényesek számára. Bár előfordulhat, hogy a 2. lehetőség némi megfelelési költséget róna a társaságokra, az alapforgatókönyvvel összehasonlítva azonban jelentősen csökkentené a vállalatokra háruló költségeket és terheket, és nagyobb jogbiztonságot teremtene, csökkentve az igényt a jogi tanácsadásra, és így az alapforgatókönyvvel összehasonlítva költségmegtakarítási lehetőséget biztosítana a társaságok számára. Az előnyben részesített 2. lehetőség biztosítja leginkább a költségcsökkentés, a magas szintű védelem és a tagállamok számára biztosított rugalmasság közötti a megfelelő egyensúlyt.

A hitelezővédelem tekintetében a hatásvizsgálat összevetette a 0. lehetőséget (az alapforgatókönyvet), amely változatlan formában megőrzi a határokon átnyúló egyesülésekre vonatkozó jelenlegi szabályokat, és nem vezet be uniós hitelezővédelmi szabályokat a határokon átnyúló átalakulások és szétválások kapcsán, az 1. lehetőséggel, amely összehangolt hitelezővédelmi szabályokat vezet be és a 2. lehetőséggel, amely az 1. lehetőséghez hasonlóan összehangolt szabályokat határozna meg, de lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy további biztosítékokat határozzanak meg. Az előnyben részesített 2. lehetőség biztosítaná leginkább a költségcsökkentés, a magas szintű védelem és a tagállamok számára biztosított rugalmasság közötti megfelelő egyensúlyt. Az alapforgatókönyvvel összehasonlítva az 1. és a 2. lehetőség jelentősen csökkentené a vállalatokra háruló költségeket és terheket, mivel a hitelezővédelemre vonatkozó összehangolt szabályozás nagyobb jogbiztonságot teremtene és kevesebb jogi tanácsadást igényelne a határokon átnyúló jogügyletek kapcsán. Az 1. lehetőség biztosítaná a legnagyobb megtakarítást a társaságok számára, míg a 2. lehetőség kevesebb megtakarítással járna, mivel a tagállamok további biztosítékokat (pl. a minden hitelezőre vonatkozó biztosítékot) írhatnának elő, amelyek költséget és terhet róhatnak néhány társaságra. A 2. lehetőség az 1. lehetőségnél teljesebb és célzottabb védelmet biztosítana a hitelezővédelem tekintetében, azáltal, hogy lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy értékeljék a hitelezővédelem nemzeti sajátosságait és további biztosítékokat vezessenek be.

A munkavállalók tájékoztatása, részvétele és a velük való konzultáció kapcsán a hatásvizsgálat összehasonlította a munkavállalói részvételre vonatkozó jelenlegi, a határokon átnyúló egyesülést szabályozó irányelvben foglalt szabályokat alkalmazó 0. lehetőséget (az alapforgatókönyvet) az 1. lehetőséggel, amely a munkavállalók vállalatirányításban való részvételére vonatkozó jelenlegi, a határokon átnyúló egyesülést szabályozó irányelvben foglalt szabályokat alkalmazná a határokon átnyúló szétválásokra és átalakulásokra, és a 2. lehetőséggel, amely meghatározott pontokon módosítaná a határokon átnyúló egyesülésre vonatkozó jelenlegi szabályokat, és ezzel együtt sajátos intézkedéseket határozna meg a határokon átnyúló szétválások és átalakulások kapcsán a munkavállalókat érintő nagyobb mértékű kockázatok kezelésére. Az előnyben részesített 2. lehetőség számos elemet tartalmaz, amelyek együttes hatásával kívánja biztosítani a szükséges szintű védelmet a munkavállalók számára. A biztosítékok minden határokon átnyúló jogügylet esetén tartalmaznák a vállalat ügyvezetése által elkészített egyedi jelentést, amely bemutatja a határokon átnyúló egyesülés munkahelyekre és munkavállalókra gyakorolt hatásait, és az úgynevezett „visszaélések elleni” szabályt, amelynek értelmében a társaság a határokon átnyúló jogügyletet követő három év alatt nem hajthatna végre későbbi – a vállalatirányításban való munkavállalói részvételre vonatkozó rendszert veszélyeztető – határokon átnyúló vagy belföldi jogügyletet. A szabály a határokon átnyúló egyesülések jelenlegi szabályozásán alapul, de ahhoz képest módosulna annak érdekében, hogy ne csak a későbbi belföldi átalakulásokra, egyesülésekre és szétválásokra, hanem más határokon átnyúló és belföldi jogügyletekre is vonatkozzon. E lehetőség továbbá sajátos szabályokat vezetne be az egyeztetések tekintetében a határokon átnyúló szétválások és átalakulások esetére. A hatásvizsgálat elemezte e célzott változtatások költségeit és hasznait, és megállapította, hogy a jelentés elkészítése kapcsán esetleg felmerülhetnek további korlátozott mértékű megfelelési költségek, ezeket azonban ellensúlyozza a munkavállalók fokozott védelme és az abból fakadó társadalmi előnyök.

Végezetül, a hatásvizsgálat elemezte azt a kérdést is, hogy hogyan lehet kezelni a visszaélésekkel kapcsolatos kockázatokat, beleértve a visszaélések céljából, többek között a munkaügyi normák vagy a szociális biztonsággal kapcsolatos fizetési kötelezettségek elkerülése, valamint az agresszív adótervezés érdekében létrehozott postafiókcégek elterjedését. A nyilvános konzultációk során egyes érdekelt felek, különösen a szakszervezetek olyan megoldást tartottak szükségesnek, amelynek keretében a határokon átnyúló átalakulást végző vállalatnak a létesítő okirat szerinti székhelyével együtt a központi irodáját is át kellene helyeznie a fogadó tagállamba. Az EUB azonban a Polbud-ügyben hozott közelmúltbeli határozatában – amelynek meghozatalára a nyilvános konzultáció lezárultát követően került sor –, kimondta, hogy a letelepedés szabadsága azokra az esetekre vonatkozik, amikor csak a létesítő okirat szerinti székhely kerül áthelyezésre a határon túlra. Így ez a megoldás nem helyezhető kilátásba. A hatásvizsgálat ezért megvizsgálta az összehangolt szabályozás nélküli 0. lehetőséget (az alapforgatókönyvet) és az 1. lehetőséget, amely bevezetné azokat a szabályokat és eljárásokat, amelyek értelmében a tagállamoknak egyenként értékelniük kellene, hogy vajon az adott határokon átnyúló átalakulás mesterséges megállapodásnak minősül-e, amely adókedvezmények jogtalan igénybevételére vagy a munkavállalók, a kisebbségi részvényesek vagy a hitelezők jogainak indokolatlan megsértésére irányul. Az előnyben részesített 1. lehetőség közvetlen módon hozzájárulna a szabályok kijátszása elleni és ezáltal a postafiók cégek visszaélésszerű vagy csalárd használata elleni küzdelemhez. Az alapforgatókönyvvel összehasonlítva az 1. lehetőség a társaságok határokon átnyúló átalakulását lehetővé tevő eljárás része lenne, és ezért a további megfelelési költségek között nem merülne fel külön az esetleges mesterséges megállapodások értékelésének költsége. Mivel a tagállamoknak át kellene ültetniük és végre kellene hajtaniuk ezeket a szabályokat, ez valamennyi igazgatási és szervezési költséggel jár. Az 1. lehetőség az érdekelt felek számára biztosított védelem megerősítését eredményezné. Az érdekelt felek véleményt nyilváníthatnának az eljárás során és végeredményben védelemben részesülnének a szabályokat kijátszó csalárd társaságok ellen.

A hatásvizsgálat a kollíziós szabályok szempontjából is elemezte a lehetőségeket. Az ebből a szempontból előnyben részesített lehetőség egy olyan eszköz, amely a társaság bejegyzésének helyéhez igazodva összehangolná a releváns szabályokat, különösen a kapcsoló elv tekintetében, további sajátos szabályokat megfogalmazva a tényleges székhellyel kapcsolatban, amelynek hatálya az Unióban letelepedett társaságokra terjedne ki. Tekintettel arra azonban, hogy a határokon átnyúló átalakulásokra, egyesülésekre és szétválásokra vonatkozó javasolt jogszabály lefedi a leginkább szabályozást igénylő eseteket, azaz a határokon átnyúló helyzetekben a tőkeegyesítő társaságokra vonatkozó jogszabályok kapcsán felmerülő különös kérdéseket, az a döntés született, hogy a Bizottság egyelőre nem tesz javaslatot egyedi kollíziós jogi aktusra.

Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A határokon átnyúló átalakulásokra és szétválásokra vonatkozó átfogó közös szabályozásnak köszönhetően egyszerűbbé válnak a jogügyletek és csökkennek a költségek és a közigazgatási terhek az elkészítendő dokumentumok, a különböző eljárások és az ezekhez kapcsolódó határidők és egyéb további követelmények tekintetében. A munkavállalók részvétele és a tagok és a hitelezők védelme tekintetében javasolt szabályok növelik a jogbiztonságot és e jogügyletek kiszámíthatóságát. A határokon átnyúló szétválásokra és átalakulásokra vonatkozó új közös szabályok várhatóan 12 000 EUR – 37 000 EUR (szétválások) és 12 000–19 000 EUR (átalakulás) megtakarítást eredményeznek az érintett vállalatok és tagállamok méretétől függően.

A javaslatban előirányzott információcsere a központi nyilvántartások, kereskedelmi nyilvántartások és cégnyilvántartások összekapcsolását szolgáló meglévő rendszeren keresztül valósul meg. Ezért semmilyen külön információtechnológiai fejlesztés nem várható.

Alapjogok

Az e kezdeményezés által javasolt szabályok biztosítják az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott jogok és alapelvek maradéktalan tiszteletben tartását és előmozdítják e jogok közül több érvényesülését. E kezdeményezés fő célkitűzése különösen, hogy a Charta 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban, megkönnyítse a letelepedéshez való jog gyakorlását bármely tagállamban, és hogy biztosítsa az állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülését (21. cikk (2) bekezdése). A kezdeményezés a vállalkozás szabadságában az uniós joggal és a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban való megerősítésére irányul (16. cikk). A kezdeményezés a részvényesek számára nyújtott biztosítékokon keresztül megerősíti a Charta 17. cikkében meghatározott tulajdonhoz való jogot is. Bár a kezdeményezés a társasági jog keretén belül ír elő a társaságokra vonatkozó szabályokat, előmozdítja a munkavállalókat a vállalkozásnál megillető tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogot (a Charta 27. cikke) is azáltal, hogy a társaságok határokon átnyúló jogügyletei kapcsán nagyobb átláthatóságot biztosít a munkavállalók számára. A személyes adatok védelmét is biztosítani kell a Charta 8. cikkével összhangban.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság segítséget nyújt majd a tagállamoknak a javasolt szabályok átültetéséhez, és nyomon követi a végrehajtásukat. A Bizottság e téren szorosan együttműködik majd a nemzeti hatóságokkal, egyebek mellett a társasági jogi szakértői csoportban részt vevő nemzeti társasági jogi szakértőkkel. A Bizottság ebben az összefüggésben segítséget és útmutatást nyújthat (egyebek mellett a végrehajtásról szervezett munkaértekezletekkel vagy kétoldalú tanácsadás biztosításával).

A nyomon követés magában foglalná a társaságok határokon átnyúló tevékenységeiben mutatkozó tendenciák elemzését az üzleti nyilvántartások összekapcsolását szolgáló rendszerbe (BRIS) bejelentett határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások alapján, és a határokon átnyúló átalakulások költségeire vonatkozó – a lehetőség szerint összegyűjtött – adatok alapján, és annak elemzését, hogy az érdekelt felek és az érdekeltek szervezetei vajon elégedettek-e, és ha igen, milyen mértékben, a jogaik védelmével a releváns határokon átnyúló jogügyletek kapcsán. A nyomon követés kiterjed az Európai Unió Bírósága e területet érintő ítélkezési gyakorlatának alakulására is.

A Bizottság az érdekelt felek véleményének megismerése érdekében kérdőíveket küldhet ki nekik vagy célzott kutatásokat végezhet.

Értékelést kell elvégezni, amely értékeli a javasolt intézkedések hatásait és ellenőrzi, hogy teljesültek-e a célkitűzések. A Bizottság az értékelést a nyomonkövetési tevékenység során összegyűlt információ és szükség szerint az érdekeltektől gyűjtött további adatok alapján végzi el. Amikor már elegendő tapasztalat gyűlt össze a javasolt szabályok alkalmazásával kapcsolatban, értékelési jelentést kell kiadni.

A nyomon követés és az értékelés céljára történő információszolgáltatás nem róhat szükségtelen közigazgatási terhet az érintett érdekelt felekre.

Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Határokon átnyúló átalakulások

86a. cikk: e cikk a javaslat hatályát határozza meg, amely megteremti a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok határokon átnyúló átalakulásait szabályozó uniós jogi keretrendszert.

86b. cikk: e cikk fogalommeghatározásokat tartalmaz. A határokon átnyúló átalakulás meghatározása az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatán alapul, és a származási tagállam joga szerinti társasági formából a fogadó tagállam joga szerinti társasági formává alakulásával jár.

86c. cikk: e rendelkezés meghatározza a határokon átnyúló átalakulások végrehajtására vonatkozó feltételeket, azok ellenőrzését és a vonatkozó jogszabályokat. Előírja különösen azt a követelményt, amely szerint azok a társaságok, amelyeket fizetésképtelenségi vagy hasonló eljárás alá vetettek, nem hajthatnak végre az ezen irányelvben szabályozott határokon átnyúló átalakulást. Ezenkívül, összhangban az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának alapelvével, amely szerint nem lehet uniós jogszabályra hivatkozni valamely joggal való visszaélés indoklásaként, az átalakulás nem hagyható jóvá, ha az esetet egyedileg megvizsgálva és minden releváns adatot és körülményt figyelembe véve megállapítást nyert, hogy az mesterséges megállapodásnak minősül, amely adókedvezmények jogtalan igénybevételére vagy a munkavállalók, a hitelezők vagy a tagok törvény által biztosított vagy szerződésből fakadó jogainak jogellenes módon való megsértésére irányul.

86d. cikk: a rendelkezés meghatározza a határokon átnyúló átalakulás tervezetében biztosítandó azon információk minimális körét, amelyet a jogügylet iránt érdeklődő minden személy számára nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A tervezetnek tájékoztatást kell adnia a társaságiforma-váltásról és az átalakulás útján létrejövő társaságról, valamint az érdekelt felek, különösen a részvényesek, a hitelezők és a munkavállalók számára biztosított védelemről. E cikk hangsúlyozza a tervezetek jelentőségét, ám a lehetőségekhez mérten meg is könnyíti az összeállításukat azzal, hogy lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy az érintett tagállam hivatalos nyelve vagy nyelvei mellett az üzleti tevékenységhez legáltalánosabban használt nyelven is elkészíthessék; eltérések esetén így a tagállam határozhatja meg, hogy melyik nyelvi változat a döntő.

86e. cikk: e cikk követelményként írja elő a részvényeseknek szóló jelentés elkészítését, amely részletesen ismerteti a határokon átnyúló átalakulást, a társaság terveit és a részvényesek számára biztosított biztosítékokat. A jelentésnek ismertetnie kell különösen az átalakulás hatásait a társaság tevékenységére és az érdekeire, a részvényesek érdekeire és a védelmüket szolgáló intézkedésekre. A jelentést hozzáférhetővé kell tenni a munkavállalók számára. Az arányosság elvével összhangban a társaság összes tagjának egyetértése esetén a jelentéstől el lehet tekinteni.

86f. cikk: e cikk előírja, hogy a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaságnak jelentést kell készítenie, amely lefedi a társaság munkavállalói szempontjából alapvető fontosságú kérdéseket. E jelentésnek ismertetnie kell a határokon átnyúló átalakulás hatását a munkavállalókra. A jelentést a munkavállalói képviselők vagy – amennyiben ilyen képviselők nincsenek – a munkavállalók rendelkezésére kell bocsátani. A rendelkezés egyértelművé teszi továbbá, hogy a jelentés elkészítése nem érinti az uniós vívmányok által már előírt vonatkozó tájékoztatási és konzultációs eljárásokat.

86g. cikk: e cikk a független szakértő által elvégzendő vizsgálatról szól. A határokon átnyúló átalakulás tervezetében és az irányító vagy ügyviteli szerv jelentéseiben foglalt információ pontosságát az illetékes hatóság által kijelölt független szakértő értékeli. A jelentésnek tartalmaznia kell a társasággal és a tervezett határokon átnyúló átalakulással kapcsolatos minden lényeges információt, amelyek alapján az illetékes hatóság értékelni tudja többek között azt, hogy a jogügylet vajon nem minősül-e mesterséges megállapodásnak. A cikk meghatározza továbbá az eljárást, a határidőket és a független szakértő hatáskörét, beleértve a bizalmas információk védelmét is. Az arányosság elvével összhangban a mikro- és kisvállalkozások mentesülnek a független szakértői jelentés elkészítésének követelménye alól.

86h. cikk: e cikk meghatározza a közlésre vonatkozó szabályokat a határokon átnyúló átalakulás tervezete és a független szakértői jelentés tekintetében, amelyeket térítésmentesen hozzáférhetővé kell tenni. A közlés emellett tartalmazza majd a társaság tagjainak, hitelezőinek és munkavállalóinak szóló felhívást az észrevételek megtételére. A közlési követelményeknek, az érdekelt felek védelme érdekében, azonnali hozzáférést kell biztosítaniuk a tervezethez. E cikk elvként állapítja meg, hogy a tervezeteket – az érdekeltek számára leginkább közös hivatkozási pontként szolgáló – cégnyilvántartásban kell közölni. A tagállamok engedélyezhetik a társaságok számára, hogy a tervezeteket a saját honlapjukon közöljék, de a legfontosabb adatokat ebben az esetben is közölni kell a cégnyilvántartásban. A cikk megteremti a lehetőséget arra, hogy a tagállamok ragaszkodjanak a nemzeti hivatalos lapban való közzétételhez és azért díjakat számoljanak fel. A közölt információhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében a közölt határokon átnyúló átalakulási tervezetet, a felhívást és a független szakértői jelentést térítésmentesen hozzáférhetővé kell tenni. A közlésért fizetendő díjak nem haladhatják meg a szolgáltatás adminisztratív költségét.

86i. cikk: e cikk követelményként írja elő a határokon átnyúló átalakulás tervezetének közgyűlés általi elfogadását. A határokon átnyúló egyesülések tekintetében már létezik hasonló követelmény. A tagállamok követelményként határozhatják meg, hogy a tervezetek a leadott szavazatok minősített többségével fogadhatók el; a szavazattöbbséggel kapcsolatos követelmények ugyanakkor nem haladhatják meg a határokon átnyúló egyesülésekre vonatkozó követelményeket.

86j. cikk e cikk rendelkezik a részvényesek számára biztosítandó biztosítékokról és a határokon átnyúló átalakulást ellenző részvényesek kilépéshez való jogáról. E jog vonatkozik azokra a részvényesekre, akik nem szavaztak a határokon átnyúló átalakulás mellett és azokra is, akik nem értenek egyet a szétválással, de nincsen szavazati joguk. A társaságnak, a megmaradó részvényeseknek vagy harmadik személyeknek az érintett tagok kérésére megfelelő kártalanítás ellenében meg kell szerezniük azok részvényeit. Amennyiben a részvényesek úgy ítélik meg, hogy a biztosított pénzbeli kártalanítás nem megfelelő, annak összegét a származás szerinti tagállam bírósága előtt jogosultak megtámadni.

86k. cikk: e cikk a hitelezők számára ír elő különböző biztosítékokat. A tagállam előírhatja, hogy az átalakuló társaságnak a határokon átnyúló átalakulás tervezetének részeként nyilatkoznia kell arról, hogy az átalakulás nem lesz hatással a harmadik személyekkel szemben fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos képességére és nem érinti majd hátrányosan a hitelezőket.

A hitelezőknek jogukban áll majd, hogy megfelelő védelem igénylése céljából az illetékes közigazgatási hatósághoz vagy bírósághoz forduljanak. A hatóságok azzal a megdönthető vélelemmel élnek majd, hogy a hitelezők érdekei nem sérülnek, amennyiben a független szakértői jelentés szerint észszerűen nem valószínűsíthető, hogy a hitelezőket hátrány éri, vagy ha a társaság kifizetés iránti igényt biztosított a hitelezőknek harmadik személy kezessel vagy az átalakult társasággal szemben a kérdéses követelés eredeti értékére vonatkozóan, azzal a feltétellel, hogy az ugyanazon joghatóság előtt érvényesíthető, amint az eredeti követelés. A cikk egyértelművé teszi azt is, hogy a hitelezővédelem biztosításának az államháztartási szervekkel szemben fennálló fizetési kötelezettségek teljesítésére vagy biztosítására vonatkozó nemzeti jogszabályok alkalmazásának sérelme nélkül kell történnie.

86l. cikk: e cikk munkavállalók részvételi jogával foglalkozik a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaságban, ahol a jogügylet veszélyezteti a részvételi jogok védelmét. A társaságnak elvben a fogadó tagállam megfelelő szabályozását kell követnie, kivéve, ha az adott tagállam nemzeti jogszabályai nem írnak elő ugyanolyan szintű munkavállalói részvételt a társaság irányító vagy felügyeleti szerveiben. Ez a cikk vonatkozik arra az esetre is, amikor a munkavállalók száma meghaladja a származási tagállam nemzeti jogában meghatározott azon küszöbérték négyötödét, amely felett életbe lépnek a 2001/86/EK irányelv 2. cikke szerinti munkavállalói részvételi jogok, vagy ha a fogadó tagállam a munkavállalók száma ellenére nem ír elő ugyanolyan szintű munkavállalói részvételt. Ebben az esetben a társaságnak egyeztetéseket kell kezdenie a munkavállalókkal a részvételük meghatározása érdekében. Az egyeztetések kötelező jellegűek, és vagy a munkavállalók részvételét szabályozó egyedi megállapodással kell zárulniuk vagy, amennyiben hat hónapon belül nem sikerül megállapodásra jutni, a 2001/86/EK irányelv mellékletében meghatározott általános szabályokat (különösen a 3. rész a) pontját) kell alkalmazni. A 2001/86/EK irányelvnek megfelelően az egyeztetéseknek a lehető leghamarabb el kell kezdődniük az átalakulás tervezetének közzétételét követően. A társaságnak legalább három évig lényegében meg kell őriznie a munkavállalói részvételi jogokat az olyan későbbi jogügyletek esetén, mint az egyesülések, szétválások vagy átalakulások. A társaság köteles tájékoztatni a munkavállalóit az egyeztetések eredményeiről.

86m. és 86n. cikk: e cikkek szabályozzák a határokon átnyúló átalakulások jogszerűségének a származási tagállam illetékes hatósága által elvégzendő értékelését. E tagállam a megfelelő nemzeti jogszabályokban meghatározott eljárás szerint értékeli a határokon átnyúló átalakulás végrehajtását. A szabályok az európai részvénytársaságokról szóló 2157/2001/EK rendeletben és a határokon átnyúló egyesülésekkel kapcsolatos szabályokban megállapított elveken alapulnak. A származási tagállam illetékes hatósága értékeli az eljárás társaság általi, előírásoknak megfelelő végrehajtását, és megállapítja ezenkívül, hogy a tervezett átalakulás nem minősül-e a fentiekben említett mesterséges megállapodásnak. A hatóság részletes vizsgálatot folytathat le, amennyiben komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy a határokon átnyúló átalakulás esetleg mesterséges megállapodásnak minősülhet.

A 86o. cikk az illetékes nemzeti hatóság által az átalakulást megelőző tanúsítvány kiadásáról vagy a kiadás megtagadásáról hozott határozat felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket állapít meg. A cikk rendelkezik e határozatok hozzáférhetővé tételéről az üzleti nyilvántartások összekapcsolását szolgáló rendszeren keresztül és az átalakulást megelőző tanúsítvány elektronikus úton történő továbbításáról a fogadó tagállamba.

A 86p. cikk szabályozza a határokon átnyúló átalakulás jogszerűségének a fogadó tagállam által elvégzendő ellenőrzését. A tagállam hatósága különösen a cégbejegyzéssel kapcsolatos követelményeket és adott esetben a munkavállalói részvételről szóló egyeztetések eredményeit ellenőrzi.

A 86q. cikk a bejegyzés végrehajtásának közlésével kapcsolatos szabályokat és a nyilvántartásokban rögzítendő adatokat határozza meg. A bejegyzéssel kapcsolatos információkat a nyilvántartásoknak automatikusan ki kell cserélniük egymással annak érdekében, hogy a származási tagállam haladéktalanul intézkedni tudjon a társaság törléséről a saját cégnyilvántartásából.

A 86r. cikk megállapítja, hogy a határokon átnyúló átalakulás azon a napon lép hatályba, amikor az átalakult társaságot a fogadó tagállamban bejegyzik.

86s. cikk: e rendelkezés ismerteti a határokon átnyúló átalakulás következményeit.

86t. cikk: a rendelkezés előírja, hogy a tagállamoknak meg kell határozniuk a független szakértő felelősségére vonatkozó szabályokat.

86u. cikk: a határokon átnyúló átalakulás érvényessége nem támadható meg, ha azt a határokon átnyúló átalakulási eljárást betartva hajtották végre.

Határokon átnyúló egyesülések

A 119. cikk kiegészül a határokon átnyúló egyesülés meghatározásával, amelynek értelmében olyan társaságok közötti jogügyletről van szó, amelynek során a beolvadó társaság minden aktív és passzív vagyonát – új részvények kibocsátása nélkül – átruházza az átvevő társaságra. Ez a jogügylet akkor tartozik e cikk hatálya alá, ha az egyesülő társaságoknak ugyanaz a személy a tulajdonosa, vagy ha a jogügylet végrehajtását követően mindegyik egyesülő társaságnak változatlan marad a tulajdonosi szerkezete.

A 120. cikk kibővül annak érdekében, hogy több olyan körülményre terjedjen ki, amelyek fennállása esetén a társaságok nem tartoznak a szabályozás hatálya alá, egyebek mellett, ha a társaság ellen végelszámolási, felszámolási, fizetésképtelenségi eljárást indítottak vagy folyamatban van a kifizetések felfüggesztése.

A 121. cikkből törlésre kerülnek a hitelezők és a kisebbségi részvényesek védelmével kapcsolatos rendelkezések, mivel ezeket a 126a. és a 126b. cikk összehangolt formában tartalmazza majd.

A 122. cikk úgy módosul, hogy kimondja, hogy a határokon átnyúló egyesülés közös tervezetének rendelkeznie kell a pénzbeli kártalanításról azon tagok számára, akik nem szavaznak az egyesülés mellett, valamint a biztosítékokról a hitelezők számára. Meghatározza emellett a határokon átnyúló egyesülések közös tervezetére vonatkozó nyelvi szabályokat.

Új 122a. cikk kerül beillesztésre, amely meghatározza a szabályokat azon időpont megállapítása tekintetében, amikortól az egyesülő társaságok ügyletei számviteli szempontból figyelembe veendők.

A módosított 123. cikk főszabályként írja elő a közös tervezet közzétételét az egyesülő társaságok cégnyilvántartásaiban. A tagállamoknak emellett lehetőségük van arra, hogy mentesítsék a társaságokat a cégnyilvántartásban való közzétételi kötelezettség alól, ha a társaságok a honlapjukon hozzáférhetővé teszik a tervezeteket és teljesítik az ide vonatkozó különös feltéteket. Ez utóbbi esetben a társaságoknak közölniük kell bizonyos meghatározott információkat a cégnyilvántartásban. A vállalatok számára elvben lehetővé kell tenni, hogy minden szükséges információt online nyújthassanak be anélkül, hogy fizikailag meg kellene jelenniük valamely nemzeti hatóság előtt, kivéve, ha csalás alapos gyanúja áll fenn. Ezekhez az információkhoz díjmentesen kell hozzáférést biztosítani. A tagállamok ezenkívül a közös terveket közzétehetik a nemzeti hivatalos lapban is, amely esetben a nemzeti cégnyilvántartásnak kell benyújtania a megfelelő információkat a nemzeti hivatalos lap részére (egyszeri adatszolgáltatás elve).

A módosított 124. cikk kimondja, hogy az egyesülő társaság tagjainak szóló jelentésnek ismertetnie kell a határokon átnyúló egyesülés hatását a jövőbeli üzleti tevékenységre, az ügyvezető stratégiai tervére, valamint a tagokra. A jelentésben emellett meg kell magyarázni a részvények cserearányát és ismertetni kell a különös értékelési nehézségeket, valamint az egyes tagok számára elérhető korrekciós intézkedéseket. A jelentést hozzáférhetővé kell tenni a munkavállalók számára. Az egyesülő társaságok minden tagjának egyetértése esetén a jelentéstől el lehet tekinteni.

Az új 124a cikk megállapítja, hogy az egyesülésben részt vevő minden egyes társaságnak el kell készítenie a munkavállalóknak szóló jelentést, amely a határokon átnyúló egyesülés összefüggésben felmerülő, a munkavállalók számára fontos kérdések foglalkozik. A munkavállalói képviselőknek vagy – amennyiben ilyen képviselők nincsenek – a munkavállalóknak joguk van arra, hogy véleményt nyilvánítsanak. A véleményt be kell nyújtani a részvényesek felé és csatolni kell a jelentés mellé.

Az új 126a cikk rendelkezik a tagok számára nyújtandó biztosítékokról. Megállapítja az egyesülést ellenző tagok kilépéshez való jogát. E jog vonatkozik azokra a részvényesekre, akik nem szavaztak a határokon átnyúló egyesülés elfogadása mellett és azokra is, akik nem értenek egyet az egyesüléssel, de nincsen szavazati joguk. A társaságnak, a megmaradó részvényeseknek vagy – a társasággal egyetértésben – harmadik személyeknek megfelelő pénzbeli kártalanítás ellenében meg kell szerezniük a kilépési jogukat gyakorló tagok részvényeit. Mivel a határokon átnyúló egyesülésekre vonatkozó jelenlegi szabályozás már előírja a független szakértő kijelölését (125. cikk), e szakértőnek kell a pénzbeli kártalanítás megfelelőségét is felülvizsgálnia. Amennyiben a részvényesek úgy ítélik meg, hogy a biztosított pénzbeli kártalanítás megállapítása nem megfelelő, jogukban áll a kártalanítás összegének újraszámolását kérni a tagállami bíróságon. Azoknak a tagoknak, akik a társaságban kívánnak maradni, szintén jogukban áll megtámadni a részvények cserearányát, amelyet a 124. cikkben szereplő jelentésben kell megmagyarázni és megindokolni.

Az új 126b. cikk rendelkezik a hitelezők számára nyújtandó biztosítékokról. Egyrészt, a tagállam előírhatja, hogy az egyesülő társaság irányító vagy ügyviteli szervének nyilatkoznia kell arról, hogy nincs tudomása olyan okról, amely miatt az egyesülés útján létrejövő társaság ne lenne képes teljesíteni a kötelezettségeit. Másrészt, azoknak a hitelezőknek, akik elégedetlenek az egyesülés tervezetében számukra biztosított védelemmel, jogukban áll, hogy megfelelő biztosítékok igénylése céljából az illetékes hatósághoz forduljanak. A hatóságok azonban azzal a megdönthető vélelemmel élnek, hogy a határokon átnyúló egyesülés nem érinti hátrányosan a hitelezőket, amennyiben a társaság kifizetés iránti igényt biztosított a hitelezőknek (harmadik személy kezessel vagy az egyesüléssel létrejött társasággal szemben) a kérdéses követelés eredeti értékére vonatkozóan, azzal a feltétellel, hogy az ugyanazon joghatóság előtt érvényesíthető, amint az eredeti követelés, vagy amennyiben a hitelezőknek átadott független szakértői jelentés megerősítette, hogy a társaság képes lesz a hitelezői követelések kielégítésére. A hitelezővédelem biztosításának az államháztartási szervekkel szemben fennálló fizetési kötelezettségek teljesítésére vagy biztosítására vonatkozó nemzeti jogszabályok alkalmazásának sérelme nélkül kell történnie.

A módosított 127. és 128. cikk előírja, hogy a társaságok számára lehetővé kell tenni, hogy az egyesülést megelőző tanúsítvány vagy a határokon átnyúló egyesülés jogszerűségének ellenőrzése céljából minden információt és dokumentumot online nyújtsanak be. A cikkek emellett megállapítják, hogy az egyesülést megelőző tanúsítványokat továbbítani kell az üzleti nyilvántartások összekapcsolását szolgáló rendszeren keresztül azon tagállami hatóság számára, amelyik a határokon átnyúló egyesülés jogszerűségét ellenőrzi majd. A cikkek továbbá előírják, hogy az egyesülést megelőző tanúsítványt/tanúsítványokat meggyőző bizonyítékként kell elfogadni arra, hogy az egyesülést megelőző jogcselekményeket és alaki követelményeket szabályszerűen hajtották végre, illetve teljesítették. Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy csalás alapos gyanúja esetén előírják az illetékes hatóság előtti személyes megjelenést.

A 131. cikk módosul azzal a megállapítással, hogy a beolvadó és az egyesülő társaságok minden aktív és passzív vagyona magában foglalja azok összes szerződését, hiteleit, jogait és kötelezettségeit.

A 132. cikk módosítása kiterjeszti az egyszerűsített eljárást arra a helyzetre, amikor a határokon átnyúló egyesülést olyan társaságok hajtják végre, amelyekben minden részvény egy személy birtokában van. A 132. cikk emellett, azokra az esetekre, amikor egyik egyesülő társaság sem köteles közgyűlést összehívni, megállapítja azt a sajátos referencia-időpontot, amikor a határokon átnyúló egyesülés közös tervezetét és az egyesülő társaságok irányító vagy ügyviteli szervének jelentését közzé kell tenni.

A 133. cikk (7) bekezdése, amely előírja, hogy a társaság a határokon átnyúló egyesülést követő három év alatt nem hajthat végre olyan, tagállamon belüli egyesülést, amely veszélyeztetné a vállalatirányításban való munkavállalói részvételre vonatkozó rendszert, úgy módosul, hogy ne csak a tagállamon belüli egyesülésekre terjedjen ki, hanem az összes lehetséges későbbi, tagállamon belüli jogügyletre (egyebek mellett egyesülésekre, szétválásokra és átalakulásokra). A 133. cikk ezenkívül kiegészül a társaságok azon kötelezettségével, mely szerint tájékoztatniuk kell a munkavállalóikat arról, hogy a társaság az általános szabályokat alkalmazza-e vagy a munkavállalókkal való egyeztetés mellett dönt. Ez utóbbi esetben a társaságnak tájékoztatnia kell a munkavállalókat az egyeztetések eredményeiről.

Új 133a cikk kerül beillesztésre, amely a független szakértő polgári jogi felelősségére vonatkozó tagállami szabályozással foglalkozik.

Határokon átnyúló szétválások

A 160a. cikk meghatározza a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok szétválását szabályozó javaslat hatályát.

A 160b. cikk fogalommeghatározásokat tartalmaz. A társasági jog területén meglévő uniós vívmányokkal való összhang biztosítása érdekében a határokon átnyúló szétválásokat szabályozó jogi keret rendelkezései ugyanazokra a társaságokra vonatkoznak, amelyekre a határokon átnyúló átalakulásokat szabályozó rendelkezések.

A 160c. cikk az e fejezet alkalmazásával kapcsolatos további korlátozásokat állapít meg.

A 160d. cikk meghatározza a határokon átnyúló szétválások végrehajtására vonatkozó feltételeket, azok ellenőrzését és a vonatkozó jogszabályokat. Előírja különösen azt a követelményt, amely szerint azok a társaságok, amelyeket fizetésképtelenségi vagy hasonló eljárás alá vetettek, nem képezhetik az ezen irányelvben szabályozott szétválás tárgyát. Ezenkívül, összhangban az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának alapelvével, mely szerint nem lehet uniós jogszabályra hivatkozni valamely joggal való visszaélés indoklásaként, a határokon átnyúló szétválás nem hagyható jóvá, ha minden egyes esetet egyedileg megvizsgálva és minden releváns adatot és körülményt figyelembe véve megállapítást nyert, hogy az mesterséges megállapodásnak minősül, amely adókedvezmények jogtalan igénybevételére vagy a munkavállalók, a hitelezők vagy a tagok törvény által biztosított vagy szerződésből fakadó jogainak jogellenes módon való megsértésére irányul.

160e. cikk: a rendelkezés meghatározza a határokon átnyúló szétválás tervezetében biztosítandó azon információk minimális körét, amelyet a jogügylet iránt érdeklődő minden személy számára nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A tervezetnek tájékoztatást kell nyújtania a szétváló társaság, a székhely, a fogadó társaságokra történő részvényátruházás, a részvények cserearánya, a passzív és aktív vagyon fogadó társaságok közötti elosztása, valamint az érdekelt felek: részvényesek, hitelezők és munkavállalók számára biztosított védelem tekintetében. E cikk hangsúlyozza a tervezetek jelentőségét, ám a lehetőségekhez mérten meg is könnyíti az összeállításukat azzal, hogy lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy az érintett tagállam hivatalos nyelve vagy nyelvei mellett az üzleti tevékenységhez legáltalánosabban használt nyelven is elkészíthessék; ez esetben, eltérések esetén a tagállam határozhatja meg, hogy melyik nyelvi változat a döntő.

A 160f. cikk meghatározza a szabályokat azon időpont megállapítása tekintetében, amikortól a szétváló társaság ügyleteit számviteli szempontból a fogadó társaságok ügyleteiként kell kezelni.

160g. cikk: e cikk követelményként írja elő a részvényeseknek szóló jelentés elkészítését, amely részletesen ismerteti a határokon átnyúló szétválást, a társaság terveit és a részvényesek számára biztosított biztosítékokat. A jelentésnek ki kell terjednie különösen a szétválás hatásaira a társaság tevékenységére és érdekeire, a részvényesek érdekeire és a védelmükre irányuló intézkedésekre. A jelentést hozzáférhetővé kell tenni a munkavállalók számára. Az arányosság elvével összhangban a társaság összes tagjának egyetértése esetén a jelentéstől el lehet tekinteni.

160h. cikk: e cikk előírja, hogy a határokon átnyúló szétválást végrehajtó társaságnak jelentést kell készítenie, amely foglalkozik a társaság munkavállalói szempontjából alapvető fontosságú kérdésekkel. E jelentésnek be kell mutatnia és értékelnie kell a szétválás hatását a munkavállalók munkaszerződéseire. A jelentést a munkavállalói képviselők vagy – amennyiben ilyen képviselők nincsenek – a munkavállalók rendelkezésére kell bocsátani. A rendelkezés egyértelművé teszi továbbá, hogy a jelentés elkészítése nem érinti az uniós vívmányok által már előírt vonatkozó tájékoztatási és konzultációs eljárásokat.

A 160i. cikk a független szakértő által elvégzendő vizsgálatról szól. A határokon átnyúló szétválás tervezetében és az irányító vagy ügyviteli szerv jelentéseiben foglalt információ pontosságát az illetékes hatóság által kijelölt független szakértő jelentése értékeli. A jelentésnek tartalmaznia kell a társasággal és a tervezett határokon átnyúló szétválással kapcsolatos minden lényeges információt, amelyek alapján az illetékes hatóság értékelni tudja többek között azt, hogy a jogügylet nem minősül-e mesterséges megállapodásnak. A cikk meghatározza továbbá az eljárást, a határidőket és a független szakértő hatáskörét, beleértve a bizalmas információk védelmét is.

Az arányosság elvével összhangban a mikro- és kisvállalkozások mentesülnek a független szakértői jelentés elkészítésének követelménye alól.

160j. cikk: e cikk meghatározza a közlésre vonatkozó szabályokat a határokon átnyúló szétválás tervezete és a független szakértői jelentés tekintetében, amelyeket térítésmentesen hozzáférhetővé kell tenni. A közlés emellett tartalmazza majd a társaság tagjainak, hitelezőinek és munkavállalóinak szóló felhívást az észrevételek megtételére. A közlési követelményeknek, az érdekelt felek védelme érdekében, azonnali hozzáférést kell biztosítaniuk a tervezethez. E cikk elvként állapítja meg, hogy a tervezeteket – az érdekeltek számára leginkább közös hivatkozási pontként szolgáló – cégnyilvántartásban kell közölni. A tagállamok engedélyezhetik a társaságok számára, hogy a tervezeteket a saját honlapjukon közöljék, de a legfontosabb adatokat ebben az esetben is közölni kell a cégnyilvántartásban. A cikk megállapítja a lehetőséget arra, hogy a tagállamok ragaszkodjanak a nemzeti hivatalos lapban való közzétételhez és díjakat számoljanak fel érte.

A közölt információhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében a közölt határokon átnyúló szétválási tervezetet, a felhívást és a szakértői jelentést térítésmentesen hozzáférhetővé kell tenni. A közlésért fizetendő díjak nem haladhatják meg a szolgáltatás adminisztratív költségét.

160k. cikk: e cikk követelményként írja elő a határokon átnyúló szétválás tervezetének a szétváló társaság közgyűlése általi elfogadását. A határokon átnyúló egyesülések tekintetében már létezik hasonló követelmény. A tagállamok követelményként határozhatják meg, hogy a tervezetek a leadott szavazatok minősített többségével fogadhatók el; a szavazattöbbséggel kapcsolatos követelmények ugyanakkor nem haladhatják meg a határokon átnyúló egyesülésekre vonatkozó követelményeket.

A 160l. cikk rendelkezik a részvényesek számára biztosítandó biztosítékokról és a határokon átnyúló szétválást ellenző részvényesek kilépéshez való jogáról. E jog vonatkozik azokra a részvényesekre, akik nem szavaztak a határokon átnyúló szétválás mellett és azokra is, akik nem értenek egyet a szétválással, de nincsen szavazati joguk. A társaságnak, a megmaradó részvényeseknek vagy – a társasággal egyetértésben – harmadik személyeknek megfelelő pénzbeli kártalanítás ellenében meg kell szerezniük a kilépési jogukat gyakorló tagok részvényeit. A független szakértő felülvizsgálja a pénzbeli kártalanítás megfelelőségét. Ha a részvényesek úgy ítélik meg, hogy a biztosított pénzbeli kártalanítás nem megfelelő, annak összegét a származás szerinti tagállam bírósága előtt jogosultak megtámadni. Azoknak a tagoknak, akik a társaságban kívánnak maradni, szintén jogukban áll megtámadni a részvények cserearányát, amelyet a 160g. cikkben szereplő jelentésben kell megmagyarázni és megindokolni.

A 160m. cikk rendelkezik a hitelezők számára nyújtandó biztosítékokról. A tagállam előírhatja, hogy a szétváló társaságnak a határokon átnyúló szétválás tervezetének részeként nyilatkoznia kell arról, hogy a szétválás nem lesz hatással a harmadik személyekkel szemben fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos képességére és nem érinti majd hátrányosan a hitelezőket.

A hitelezőknek jogukban áll majd, hogy megfelelő védelem igénylése céljából az illetékes közigazgatási hatósághoz vagy bírósághoz forduljanak. A hatóságok azzal a megdönthető vélelemmel élnek majd, hogy a szétválás nem érinti hátrányosan a hitelezőket, amennyiben a független szakértői jelentés szerint észszerűen nem valószínűsíthető, hogy a hitelezőket hátrány éri vagy, ha a szétváló társaság kifizetés iránti igényt biztosított a hitelezőknek harmadik személy kezessel vagy az átalakult társasággal szemben a kérdéses követelés eredeti értékére vonatkozóan, azzal a feltétellel, hogy az ugyanazon joghatóság előtt érvényesíthető, amint az eredeti követelés. A hitelezővédelem biztosításának az államháztartási szervekkel szemben fennálló fizetési kötelezettségek teljesítésére vagy biztosítására vonatkozó nemzeti jogszabályok alkalmazásának sérelme nélkül kell történnie.

A 160n. cikk a munkavállalóknak a határokon átnyúló szétválásában részt vevő társaság irányító vagy felügyeleti szerveiben való részvételét tárgyalja, ahol a határokon átnyúló szétválás veszélyezteti a vállalatirányításában való részvételre vonatkozó, a szétváló társaságban biztosított jogokat. A fogadó társaságok vállalatirányításában való munkavállalói részvételnek elvben azon tagállam megfelelő szabályait kell követnie, ahol a társaságok bejegyzése megtörténik, kivéve, ha e tagállamok nemzeti joga nem ír elő ugyanolyan mértékű munkavállalói részvételt a társaság ügyviteli vagy felügyeleti szervében, mint amilyen mértékű részvétel a szétváló társaságban biztosított. Ez a cikk vonatkozik arra az esetre is, amikor a munkavállalók száma meghaladja a szétváló társaság tagállamának nemzeti jogában meghatározott azon küszöbérték négyötödét, amely felett életbe lépnek a 2001/86/EK irányelv 2. cikke szerinti munkavállalói részvételi jogok, vagy ha a fogadó társaságok tagállamai a munkavállalók száma ellenére nem írnak elő ugyanolyan szintű munkavállalói részvételt. Ebben az esetben a társaságnak egyeztetéseket kell kezdenie a munkavállalókkal azok fogadó társaságok vállalatirányításában való részvételének meghatározása érdekében. Az egyeztetések kötelező jellegűek, és vagy a munkavállalók részvételét szabályozó egyedi megállapodásokkal kell zárulniuk vagy, amennyiben hat hónapon belül nem sikerül megállapodásra jutni, a 2001/86/EK irányelv mellékletében meghatározott általános szabályokat (különösen a 3. részt) kell alkalmazni. A 2001/86/EK irányelvnek megfelelően az egyeztetéseknek a lehető leghamarabb el kell kezdődniük a határokon átnyúló szétválás tervezetének közzétételét követően. A fogadó társaságoknak legalább három évig lényegében meg kell őrizniük a munkavállalói részvételi jogokat az olyan későbbi jogügyletek esetén, mint az egyesülések, szétválások vagy átalakulások. A társaság köteles tájékoztatni a munkavállalóit az egyeztetések eredményeiről.

160o. és 160p. cikk: e cikkek szabályozzák a határokon átnyúló szétválás jogszerűségének ellenőrzését, amelyet azon tagállam illetékes hatósága végez el, amelynek joghatósága alá a szétváló társaság tartozik. E tagállam a megfelelő nemzeti jogszabályokban meghatározott eljárás szerint értékeli a határokon átnyúló szétválás végrehajtását. A szabályok az európai részvénytársaságokról szóló 2157/2001/EK rendeletben és a határokon átnyúló egyesülésekkel kapcsolatos szabályokban megállapított elveken alapulnak. Azadott tagállam illetékes hatósága értékeli az eljárás előírásoknak megfelelő – társaság általi – végrehajtását, és megállapítja ezenkívül, hogy a tervezett szétválás nem minősül-e a fentiekben említett mesterséges megállapodásnak.

A hatóságnak részletes vizsgálatot kell lefolytatnia, amennyiben komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy a határokon átnyúló átalakulás esetleg mesterséges megállapodásnak minősülhet.

A 160q. cikk az illetékes nemzeti hatóság által az átalakulást megelőző tanúsítvány kiadása vagy a kiadás megtagadása tekintetében hozott határozat felülvizsgálatához kapcsolódó rendelkezéseket állapít meg. A cikk rendelkezik e határozatok hozzáférhetővé tételéről az üzleti nyilvántartások összekapcsolását szolgáló rendszeren keresztül és az átalakulást megelőző tanúsítvány továbbításáról a fogadó tagállamba. E cikkek rendelkeznek a digitális kommunikáció használatártól az illetékes hatóságok által kiadott határozatok üzleti nyilvántartások közötti kicserélése érdekében.

A 160r. cikk szabályozza a határokon átnyúló szétválás jogszerűségének minden egyes érintett tagállam elvégzendő ellenőrzését. A fogadó társaságok hatóságai különösen a cégbejegyzéssel kapcsolatos követelményeket és adott esetben a munkavállalói részvételről szóló egyeztetések eredményeit ellenőrzik.

A 160s. cikk meghatározza a szétválás bejegyezésére vonatkozó szabályokat és azokat az információkat, amelyeket nyilvánosan közzé kell tenni. A bejegyzéssel kapcsolatos információkat a nyilvántartásoknak automatikusan ki kell cserélniük egymással az üzleti nyilvántartások összekapcsolását szolgáló rendszeren keresztül.

160t. cikk: a határokon átnyúló szétválás hatálybalépésének időpontját a szétváló társaság tagállamának jogszabályai határozzák meg. 

160u. cikk: e rendelkezés ismerteti a határokon átnyúló szétválás következményeit.

160v. cikk: a rendelkezés előírja, hogy a tagállamoknak meg kell határozniuk a független szakértő felelősségére vonatkozó szabályokat.

160w. cikk: a határokon átnyúló átalakulás érvényessége nem támadható meg, ha azt a határokon átnyúló szétválási eljárást betartva hajtották végre.

Jelentés és felülvizsgálat

3. cikk: kötelezettséget ír elő a Bizottság számára a jelen irányelv értékelését illetően, amelynek tartalmaznia kell egy értékelést a határokon átnyúló szétválások ezen irányelv hatálya alá nem tartozó típusaira vonatkozó szabályok megállapításának megvalósíthatóságáról. A tagállamok a megfelelő adatok biztosításával előmozdítják a jelentés elkészítését.

2018/0114 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az (EU) 2017/1132 irányelvnek a határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 50. cikke (1) és (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 39 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv 40 szabályozza a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülését. Ezek a szabályok jelentős előrelépést jelentenek az egységes piac működésének javítása terén a társaságok számára, és a letelepedés szabadságának gyakorlása érdekében. E szabályok értékelése azonban azt mutatja, hogy szükség van a határokon átnyúló egyesülésekre vonatkozó szabályok módosítására. Helyénvaló továbbá rendelkezéseket hozni a határokon átnyúló átalakulások és szétválások szabályozására vonatkozóan is.

(2)A szabad letelepedés az uniós jog egyik alapelve. Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 54. cikkével együttesen értelmezett 49. cikke második bekezdése értelmében a letelepedés szabadsága a társaságok számára magában foglalja többek között az e társaságok alapításához és irányításához való jogot, a letelepedés szerinti tagállam joga által előírt feltételeknek megfelelően. Az Európai Unió Bírósága által adott értelmezés szerint az felöleli a valamely tagállam jogszabályai alapján létrehozott társaság ahhoz való jogát is, hogy valamely másik tagállam joga szerinti társasággá alakuljon át, amennyiben teljesülnek az e másik tagállam jogszabályaiban meghatározott feltételek, és különösen teljesül az e tagállam által valamely társaságnak a nemzeti jogrendjéhez való kapcsolódására vonatkozóan meghatározott kritérium.

(3)Az uniós jogi egységesítés hiányában az adott társaságra vagy vállalkozásra alkalmazandó nemzeti jogot kijelölő kapcsolóelv meghatározása az EUMSZ 54. cikke értelmében az egyes tagállamok saját hatáskörébe tartozik. Az EUMSZ 54. cikke a létesítő okirat szerinti székhelyet, a központi ügyvezetést vagy az üzleti tevékenységének fő helyét, mint ilyen kapcsolóelveket, egyenlőnek tekinti. Ezért, ahogyan arra az ítélkezési gyakorlat rámutat 41 , ha az új bejegyzés szerinti tagállam, tehát a fogadó tagállam csak a létesítő okirat szerinti székhely áthelyezését követeli meg a társaságnak a tagállam nemzeti joga szerinti elismeréséhez, az a tény, hogy kizárólag a létesítő okirat szerinti székhely (a központi ügyvezetés és az üzleti tevékenység fő helye nem) kerül áthelyezésre, önmagában nem zárja ki az EUMSZ 49. cikk szerinti szabad letelepedés alkalmazhatóságát. Az egységes piac részeként az EUMSZ által garantált letelepedés szabadságának gyakorlásának szerves részét képezi, hogy a társaság a határokon átnyúló egyesülés, átalakulás és szétválás sajátos formáját választhatja, illetve megválaszthatja azt a tagállamot, ahol letelepedni kíván.

(4)Az ítélkezési gyakorlatban bekövetkezett e fejlemények új lehetőségeket biztosítanak a cégek és a társaságok számára az egységes piacon a gazdasági növekedés, a hatékony verseny és a termelékenység megerősítésére. A társaságok számára elérhető, belső határok nélküli egységes piacra vonatkozó célkitűzést ugyanakkor össze kell hangolni az európai integráció más célkitűzéseivel is, mint amilyen a szociális védelem (különösen a munkavállalók védelme), a hitelezővédelem és a részvényesek védelme. A tagállamok ezeket a célkitűzéseket, különösen a határokon átnyúló átalakulásokra vonatkozó harmonizált szabályok hiányában, különféle jogszabályi rendelkezésekkel és közigazgatási gyakorlatokkal érvényesítik. Ennek következtében, mivel a társaságok már végrehajthatnak határokon átnyúló egyesülést, számos jogi és gyakorlati nehézséggel szembesülnek, amikor határokon átnyúló átalakulást kívánnak megvalósítani. A nemzeti jogszabályok emellett számos tagállamban anélkül rendelkeznek a belföldi átalakulásokkal kapcsolatos eljárásról, hogy azzal egyenértékű eljárást biztosítanának határokon átnyúló átalakuláshoz.

(5)Ez jogi széttagoltságot és jogbizonytalanságot okoz, akadályozva ezáltal a letelepedés szabadságának gyakorlását. Azt eredményezi emellett, hogy a munkavállalók, a hitelezők és a kisebbségi részvényesek nem részesülnek megfelelő védelemben az egységes piacon.

(6)Ennek megfelelően helyénvaló a határokon átnyúló átalakulásokra vonatkozó olyan eljárási és anyagi jogi szabályokat megállapítani, amelyek előmozdítják a szabad letelepedés akadályainak megszüntetését, és ezzel egy időben megfelelő és arányos védelmet biztosítanak az érdekelt felek, így a munkavállalók, a hitelezők és kisebbségi részvényesek számára.

(7)Valamely tagállamban létrehozott társaságnak egy másik tagállam joga alapján szabályozott társasággá történő átalakulásához való joga bizonyos körülmények között olyan visszaélések céljára használható, mint a munkaügyi normák megkerülése, vagy a társadalombiztosítási járulékfizetési vagy adófizetési kötelezettségek, a hitelezőket és a kisebbségi részvényeseket megillető jogok vagy a munkavállalói részvétellel kapcsolatos szabályok kijátszása. Az ilyen visszaélések elleni küzdelem érdekében, az uniós jog egyik alapelveként, a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy a társaságok a határokon átnyúló átalakulási eljárást ne használják – adókedvezmények jogellenes igénybevételére vagy a munkavállalók, hitelezők vagy tagok törvény által biztosított vagy szerződésből fakadó jogainak jogellenes megsértésére irányuló – mesterséges megállapodások létrehozására. A visszaélések elleni küzdelmet, amennyiben az eltérést jelent valamely alapvető szabadságtól, szigorúan kell értelmezni és minden releváns körülmény egyedi értékelése alapján kell megvalósítani. Meg kell határozni az eljárási és anyagi jogi keretet, amely e tekintetben lehatárolja a tagállamok mozgásterét és megengedi a tagállami megközelítések eltéréseit, és ezzel egy időben előírja a nemzeti hatóságok számára az uniós joggal összhangban a visszaélések ellen történő fellépések egyszerűbbé tételét célzó szabályok megalkotását.

(8)A határokon átnyúló átalakulás végrehajtása a társaságok társasági formájának megváltozásával jár jogi személyiségük megőrzése mellett. Az átalakulás ugyanakkor nem járhat a fogadó tagállam szerinti cégbejegyzési követelmények kijátszásával. A társaságoknak maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk az olyan feltételeket, mint a fogadó tagállamban létesített székhellyel és az igazgatói tisztségtől való eltiltással kapcsolatos követelmények. A fogadó tagállam által alkalmazott ezen feltételek azonban nem érinthetik az átalakult társaság jogi személyiségének folyamatosságát. A társaság a fogadó tagállam jogában megállapított bármely társasági formává alakulhat, összhangban az EUMSZ 49. cikkével.

(9)Tekintettel a határokon átnyúló átalakulások összetettségére és a felmerülő érdekek sokféleségére a jogbiztonság megteremtése érdekében helyénvaló előírni előzetes értékelést. Ehhez strukturált és sokrétegű eljárást kell meghatározni, amelynek során mind a kiindulási, mind a fogadó tagállam illetékes hatóságai gondoskodnak róla, hogy a határokon átnyúló átalakulást jóváhagyó határozatot minden releváns információ alapján tisztességesen, objektíven és megkülönböztetésmentesen hozzák meg, figyelembe véve minden jogos közérdeket, különösen a munkavállalók, a tagok és a hitelezők védelmét.

(10)Annak érdekében, hogy a határokon átnyúló átalakulási eljárás minden érdekelt fél jogos érdekének figyelembevételével menjen végbe, a társaságnak közzé kell tennie a javasolt határokon átnyúló átalakulás tervezetét, amely tartalmazza a határokon átnyúló átalakulással kapcsolatos legfontosabb információkat, beleértve a tervezett új társasági formát, az alapító okiratot és az átalakulás javasolt menetrendjét. A határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság tagjait, hitelezőit és munkavállalóit tájékoztatni kell arról, hogy az átalakulással kapcsolatban észrevételeket nyújthatnak be.

(11)A tagok tájékoztatása érdekében a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaságnak jelentést kell készítenie. A jelentésben ismertetni és indokolni kell a javasolt határokon átnyúló átalakulás jogi és gazdasági vonatkozásait, különösen a határokon átnyúló átalakulás hatásait a tagokra, a társaság jövőbeli gazdasági tevékenységére és az irányító testület stratégiai tervére. A jelentésnek tartalmaznia kell a tagok számára elérhető lehetséges korrekciós intézkedéseket is, arra az esetre, ha nem értenének egyet a határon átnyúló átalakulás lefolytatására vonatkozó döntéssel. Ezt a jelentést elérhetővé kell tenni a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság munkavállalói számára is.

(12)A munkavállalók tájékoztatása érdekében a tervezett határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság jelentést készít, amelyben ismerteti a határokon átnyúló átalakulás hatásait a munkavállalókra nézve. A jelentésben ismertetni kell különösen a tervezett határokon átnyúló átalakulás hatásait a munkavállalók munkahelyének biztosítására, azt, hogy lenne-e a munkaviszonyt érintő bármely lényeges változás és a társaság telephelyeinek címét, valamint, hogy ezek a tényezők hogyan érintenék a társaság leányvállalatait. Ez a követelmény azonban nem alkalmazandó abban az esetben, ha a társaság egyetlen alkalmazottja az ügyviteli szerve. A jelentés elkészítése nem érinti a 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 42 vagy a 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 43 végrehajtását követően nemzeti szinten bevezetett, illetve indított vonatkozó tájékoztatási és konzultációs eljárásokat.

(13)A határokon átnyúló átalakulást értékelő független szakértői jelentés elkészítését kell előírni, amely értékeli az átalakulás tervezetében és a tagok és a munkavállalók számára elkészített jelentésekben foglalt információk pontosságát, és biztosítja a szükséges ténybeli elemeket annak értékeléséhez, hogy a javasolt átalakulás vajon mesterséges megállapodásnak minősül-e. A szakértő függetlenségének biztosítása érdekében e szakértőt – a társaság kérelmére – az illetés hatóság jelöli ki. Ebben az összefüggésben a szakértői jelentésnek tartalmaznia kell minden olyan lényeges információt, amely lehetővé teszi a származási tagállam illetékes hatósága számára, hogy megalapozott döntést hozzon az átalakulást megelőző tanúsítvány kiadásáról vagy annak megtagadásáról. Ezért lehetővé kell tenni a szakértő számára, hogy a szükséges bizonyítékok összegyűjtése érdekében minden releváns adatot és dokumentumot beszerezzen és minden szükséges vizsgálatot elvégezzen. A szakértőnek a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez különösen a nettó árbevételre és az eredményre, a munkavállalók száméra, valamint a vállalat által összegyűjtött mérleg összetételére vonatkozó információkat kell használnia, az uniós és a tagállami jogszabályokkal összhangban. A bizalmas információk – beleértve a vállalat üzleti titkait is – védelme érdekében azonban ezek az információk nem képezhetik a szakértő végleges jelentésének részét, amely szintén nyilvánosan elérhető lenne.

(14)A határon átnyúló átalakulást végrehajtó kisebb társaságoknál felmerülő aránytalan költségek és terhek elkerülése érdekében a 2003/361/EK bizottsági ajánlás 44 meghatározása szerinti mikro- és kisvállalkozásokat mentesíteni kell a független szakértői jelentés elkészítésének követelménye alól. Ezek a vállalatok független szakértői jelentést azonban igénybe vehetnek annak érdekében, hogy elkerüljék a hitelezőkkel való pereskedés költségeit.

(15)Az átalakulás tervezete és a jelentések alapján a társaság tagjainak közgyűlése dönt arról, hogy jóváhagyja-e az említett tervezetet. Fontos, hogy az ilyen szavazásra vonatkozó többségi követelmény kellően magas legyen annak biztosítása érdekében, hogy az átalakulásról hozott döntés kollektív döntés legyen. A tagok számára továbbá biztosítani kell a jogot arra, hogy szavazhassanak a munkavállalói részvétellel kapcsolatos megállapodásokról, ha a közgyűlés során ezt a jogot fenntartják maguknak.

(16)Helyénvaló, hogy azon szavazati joggal rendelkezett tagok számára, akik nem szavazták meg az átalakulási tervezet jóváhagyását, valamint azon szavazati joggal nem rendelkezett tagok számára, akik nem tudták előterjeszteni álláspontjukat, biztosítani kell a jogot a társaság elhagyására. E tagok számára lehetővé kell tenni, hogy a részvényeik értékével egyenértékű pénzbeli kártalanítás mellett elhagyják a vállalkozást. Továbbá biztosítani kell számukra a jogot, hogy a felajánlott pénzbeli kártalanítás kiszámítását és megfelelő voltát bíróság előtt megtámadják.

(17)A határokon átnyúló átalakulást végző társaságnak az átalakulás tervezetében a hitelezők védelmét biztosító intézkedéseket is meg kell határoznia. Emellett a társaságnak a határokon átnyúló átalakulást követően felmerülő fizetésképtelensége esetére biztosított hitelezővédelem megerősítése érdekében meg kell engedni a tagállamok számára, hogy a társaságot fizetőképességre vonatkozó nyilatkozattételre kötelezzék arról, hogy nincs tudomása olyan okról, amely miatt az átalakult társaság ne lenne képes teljesíteni a kötelezettségeit. Ilyen körülmények között a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az ügyvezető szerv tagjait személyesen felelősségre vonhatóvá tegyék a nyilatkozat pontosságáért. Mivel a jogi hagyományok tagállamonként eltérőek a fizetőképességi nyilatkozat használata és annak következményei tekintetében, a tagállamokra kell bízni a pontatlan vagy félrevezető nyilatkozattétel megfelelő következményeinek megállapítását, beleértve az uniós jognak megfelelő szankciókat és felelősségeket.

(18)Amennyiben a hitelezők nem elégedettek a társaság által a határokon átnyúló átalakulás tervezetében biztosított védelemmel, – a megfelelő hitelezővédelem biztosítása érdekében – biztosítani kell számukra a lehetőséget arra, hogy a származási tagállam illetékes bíróságától vagy közigazgatási hatóságától kérjenek megfelelő biztosítékokat. A sérelem értékelésének megkönnyítése érdekében bizonyos vélelmeket kell felállítani, amelyek szerint úgy kellene tekinteni, hogy a hitelezőket nem érinti hátrányosan a határokon átnyúló átalakulás, amennyiben a hitelező számára a veszteség kockázata távoli. Vélelmezni kell, hogy a határokon átnyúló átalakulás nem érinti hátrányosan a hitelezőket, amennyiben a független szakértői jelentés szerint észszerűen nem valószínűsíthető, hogy a hitelezőket hátrány éri vagy, ha a társaság kifizetés iránti igényt biztosított a hitelezőknek harmadik személy kezessel vagy az átalakult társasággal szemben a kérdéses követelés eredeti értékére vonatkozóan, amely ugyanazon joghatóság előtt érvényesíthető, amint az eredeti követelés. Az ezen irányelv által előírt hitelezővédelem nem sértheti a származási tagállam államháztartási szervekkel szemben fennálló fizetési kötelezettségekre, egyebek mellett az adófizetésre és a társadalombiztosítási járulékokra vonatkozó nemzeti jogszabályait.

(19)Ha vállalatirányításban való munkavállalói részvételre vonatkozó rendszer működik a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaságban a származási tagállamban, annak biztosítása érdekében, hogy a munkavállalói részvétel nem sérül jogellenes módon a határokon átnyúló átalakulás következtében, kötelezni kell a társaságot, hogy olyan társasági formává alakuljon át, amely a fogadó tagállamban is lehetővé teszi az ilyen munkavállalói részvétel gyakorlását, beleértve a munkavállalók képviselőinek részvételét a társaság megfelelő irányító és felügyeleti szervében. Ilyen esetben emellett a társaság és a munkavállalók között a 2001/86/EK irányelvben előírt eljárás szerinti jóhiszemű tárgyalást kell lefolytatni, amely a társaság határokon átnyúló átalakuláshoz való jogát és a munkavállalók részvételi jogát összeegyeztető békés megoldásra irányul. Az egyeztetések eredményeként létrejövő egyedi és elfogadott megoldást, vagy megállapodás hiányában a 2001/86/EK irányelv mellékletében meghatározott általános szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. Az elfogadott megoldás vagy az alkalmazott általános szabályok védelme érdekében a társaság három éven át nem szüntetheti meg a részvételi jogokat későbbi, tagállamon belüli vagy határokon átnyúló átalakulás, egyesülés vagy szétválás végrehajtásával.

(20)A munkavállalók részvételi jogainak megkerülésére irányuló határokon átnyúló átalakulások megelőzése érdekében azok az átalakulást végrehajtó társaságok, amelyek a munkavállalói részvételi jogokat biztosító tagállamban vannak bejegyezve, nem hajthatnak végre határokon átnyúló átalakulást a munkavállalókkal vagy azok képviselőivel való előzetes egyeztetés nélkül abban az esetben, ha a társaság által alkalmazott munkavállalók átlagos létszáma eléri a munkavállalói részvétel kapcsán meghatározott nemzeti küszöbérték négyötödét.

(21)A tagállamok közötti megfelelő feladatmegosztás és a határokon átnyúló átalakulások hatékony és eredményes előzetes ellenőrzése érdekében mind a kiindulási, mind a fogadó tagállamnak ki kell jelölnie a megfelelő illetékes hatóságot. A származási tagállam illetékes hatóságának hatáskörébe kell tartoznia különösen az átalakulást megelőző tanúsítvány kiadásának, amely nélkül a fogadó tagállam illetékes hatóságai nem folytathatják le a határokon átnyúló átalakulási eljárást.

(22)Az átalakulását megelőző tanúsítvány származási tagállam általi kibocsátását a határokon átnyúló átalakulás jogszerűségének biztosítása érdekében ellenőrizni kell. A származási tagállam illetékes hatóságának a kérelem társaság általi benyújtásától számított egy hónapon belül határozatot kell hoznia az átalakulást megelőző tanúsítvány kiállításáról, kivéve, ha komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy adókedvezmények jogellenes igénybevételére vagy a munkavállalók, hitelezők vagy tagok törvény által biztosított vagy szerződésből fakadó jogainak jogellenes megsértésére irányuló mesterséges megállapodásról van szó. Ilyen esetben az illetékes hatóságnak részletes értékelést kell végeznie. E részletes értékelést azonban nem rendszeres ellenőrzésként, hanem egyedi értékelésként kell elvégezni minden olyan esetben, amikor mesterséges megállapodásokra vonatkozó komoly aggályok állnak fenn. Értékelésükhöz az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük legalább az ebben az irányelvben meghatározott számos tényezőt, amelyeket azonban csak az átfogó értékelésben szereplő indikatív tényezőknek kell tekinteni, és nem elszigetelten kell vizsgálni. A társaságok hosszadalmas eljárással való terhelésének elkerülése érdekében a részletes értékelésnek minden esetben le kell zárulnia attól az időponttól számított két hónapon belül, amikor a társaságot értesítették arról, hogy részletes értékelésre fog sor kerülni.

(23)A fogadó tagállam illetékes hatóságai az átalakulást megelőző tanúsítvány átvételét és a fogadó tagállam joga szerinti cégbejegyzési követelmények teljesítésének ellenőrzését követően bejegyzik a társaságot a cégnyilvántartásba. A származási tagállam illetékes hatósága kizárólag a bejegyzés megtörténtét követően törli a társaságot a saját nyilvántartásából. A fogadó tagállam illetékes hatósága nem vitathatja az átalakulást megelőző tanúsítványban foglalt információk pontosságát. A határokon átnyúló átalakulás következtében a társaság megőrzi a jogi személyiségét, az aktív és passzív vagyonát, valamint minden jogát és kötelezettségét, egyebek mellett a szerződésekből, cselekményekből vagy mulasztásokból eredő jogait és kötelezettségeit.

(24)A megfelelő szintű átláthatóság és a digitális eszközök és eljárások megfelelő mértékű használatának biztosítása érdekében a származási és a fogadó tagállam illetékes hatóságai által hozott határozatokat az üzleti nyilvántartások összekötésére szolgáló rendszeren keresztül ki kell cserélni és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(25)A letelepedés szabadságának a társaságok általi gyakorlása magában foglalja a társaságok határokon átnyúló egyesülésének lehetőségét is. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve rendelkezik egyebek mellett a különböző tagállamokban bejegyzett tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléseit lehetővé tevő szabályokról. Ezek a szabályok, amelyek lehetővé teszik a társaságok számára, hogy a határokon átnyúló egyesülés mechanizmusa révén gyakorolják a letelepedés szabadságát, jelentős előrelépést jelentenek az egységes piac működésének javítása terén.

(26)A határokon átnyúló egyesülésekre vonatkozó szabályok tagállami megvalósításának értékeléséből kiderült, hogy jelentősen emelkedett az Unión belüli határokon átnyúló egyesülések száma. Ez az értékelés ugyanakkor feltárt bizonyos hiányosságokat is, különösen a hitelezővédelem és részvényesek védelme, valamint az egyszerűsített eljárások tekintetében, amelyek gátolják a határokon átnyúló egyesülésekre vonatkozó szabályok teljesen hatékony és eredményes működését.

(27)„Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése” című közleményében 45 a Bizottság bejelentette, hogy mérlegelni fogja a határokon átnyúló egyesülésre vonatkozó jelenlegi szabályok korszerűsítését annak érdekében, hogy megkönnyítse a kis- és középvállalkozások számára, hogy szabadon megválasszák üzleti stratégiájukat és jobban alkalmazkodjanak a piaci viszonyokhoz úgy, hogy a meglévő szociális és munkavállalói védelem sem szenved csorbát. „A Bizottság 2017. évi munkaprogramja Építsünk olyan Európát, amely védelmet nyújt, eszközöket ad polgárai kezébe és garantálja a biztonságot” című közleményében 46 a Bizottság a határokon átnyúló egyesülések végrehajtásának megkönnyítésére irányuló kezdeményezést jelentett be.

(28)A határokon átnyúló jelenlegi egyesülési eljárás további ösztönzése érdekében adott esetben egyszerűsíteni kell az egyesülésekre vonatkozó e szabályokat, biztosítva közben az érdekelt felek, különösen a munkavállalók megfelelő védelmét. A határokon átnyúló egyesülésekre vonatkozó szabályozást tehát módosítani kell annak érdekében, hogy az egyesülő társaságok irányító vagy ügyviteli szerveit két külön jelentés elkészítésére kötelezze, amelyek mind a tagok, mind a munkavállalók számára kifejtik ki a határokon átnyúló egyesülés jogi és gazdasági vonatkozásait. A társaság irányító vagy ügyviteli szervének a tagok számára készítendő jelentéssel kapcsolatos kötelezettségétől azonban le lehet tekinteni, amennyiben a tagokat már korábban tájékoztatták a tervezett egyesülés jogi és gazdasági vonatkozásairól. A munkavállalók számára elkészítendő jelentéstől azonban csak akkor lehet eltekinteni, ha az egyesülő társaságok és leányvállalataik az irányító vagy ügyviteli szerv tagjain kívül nem foglalkoztatnak más munkavállalót.

(29)Ezen túlmenően az egyesülésben részt vevő társaság vagy társaságok munkavállalói számára biztosított védelem megerősítése érdekében a munkavállalók vagy képviselőik véleményezhetik a társaság számukra elkészített, a határokon átnyúló egyesülés hatásait bemutató jelentését. A jelentés elkészítése nem érinti a 2001/23/EK tanácsi irányelv 47 , a 2002/14/EK irányelv vagy a 2009/38/EK irányelv végrehajtását követően nemzeti szinten bevezetett, illetve indított vonatkozó tájékoztatási és konzultációs eljárásokat.

(30)Eltérő számviteli szabályok gátolhatják a határokon átnyúló egyesülések működését és jogbizonytalanságot okozhatnak, amikor a tagállamok eltérően határozzák meg azt az időpontot, amelytől kezdve a beolvadó társaság ügyletei számviteli szempontból a határokon átnyúló egyesülés útján létrejövő társaság ügyleteiként kezelendők. Ilyen körülmények között előfordulhat, hogy az egyesülő társaság ügyleteit meghatározott ideig egyáltalán nem jelentik, vagy hogy az egyesülő társaságra – egyrészt önálló elszámolási egységként a kiindulási tagállama szerinti, másrészt az egyesülés útján létrejövő társaság tagállama szerinti – kettős jelentési kötelezettség vonatkozik. Az elszámolási időpontot ezért egyértelmű szabályok szerint kell meghatározni, és a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az egyesülésben részt vevő mindegyik fél nemzeti jogszabályai ezt az időpontot kezelik a számviteli szempontból meghatározó időpontként.

(31)A különböző érdekelt felek a határokon átnyúló egyesülés egyik akadályaként azonosították a tagok vagy a hitelezők számára biztosított biztosítékok összehangolásának hiányát. A tagok és a hitelezők számára azonos szintű védelmet kell biztosítani függetlenül attól, hogy az egyesülő társaságok melyik tagállamban találhatók. Ez nem érinti a hitelezővédelemre vagy a részvényesek védelmére vonatkozó azon tagállami szabályokat, amelyek kívül esnek az összehangolt rendelkezések hatályán, mint az átláthatósági követelmények.

(32)Annak biztosítása érdekében, hogy a határokon átnyúló egyesülésben részt vevő társaságok tagjai egyenlő bánásmódban részesülnek, helyénvaló, hogy azon szavazati joggal rendelkezett tagok számára, akik nem szavazták meg az egyesülési tervezet jóváhagyását, valamint azon szavazati joggal nem rendelkezett tagok számára, akik nem tudták előterjeszteni álláspontjukat, biztosítani kell a jogot a társaság elhagyására. E tagok számára lehetővé kell tenni, hogy a részvényeik értékével egyenértékű pénzbeli kártalanítás mellett elhagyják a vállalkozást. Továbbá biztosítani kell számukra a jogot, hogy a felajánlott pénzbeli kártalanítás kiszámítását és megfelelő voltát bíróság előtt megtámadják.

(33)A határokon átnyúló egyesülést követően az egyesülő társaságok korábbi hitelezői követelések értéke csökkenhet, amennyiben az átvevő társaság kötelezettségei meghaladják az eszközeit, vagy ha az adósságért felelős egyesülő társaságot azt követően valamely másik tagállam joga szabályozza. A hitelezővédelmi szabályok jelenleg tagállamonként eltérőek, ami jelentősen tovább bonyolítja a határokon átnyúló egyesülési eljárást, és bizonytalanságot okoz mind a részt vevő társaságok, mint a hitelezők számára a követeléseik behajtását illetően.

(34)A határokon átnyúló egyesülésben részt vevő társaságoknak megfelelő hitelezővédelmi eszközökre kell javaslatot tenniük a közös egyesülési tervezetben. Emellett a határokon átnyúló egyesülést követően felmerülő fizetésképtelenség esetére biztosított hitelezővédelem megerősítése érdekében meg kell engedni a tagállamok számára, hogy az egyesülő társaságokat fizetőképességi nyilatkozattételre kötelezzék arról, hogy nincs tudomásuk olyan okról, amely miatt az egyesülés útján létrejövő társaság ne lenne képes teljesíteni a kötelezettségeit. Ilyen körülmények között a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az ügyvezető szerv tagjait személyesen felelősségre vonhatóvá tegyék a nyilatkozat pontosságáért. Mivel a jogi hagyományok tagállamonként eltérőek a fizetőképességi nyilatkozat használata és annak következményei tekintetében, a tagállamokra kell bízni a pontatlan vagy félrevezető nyilatkozatok megfelelő következményeinek megállapítását, beleértve az uniós jognak megfelelő hatékony és arányos szankciókat és felelősségeket.

(35)Amennyiben a hitelezők, akinek a határokon átnyúló egyesülés érdeksérelmet okozott, nem elégedettek a társaság által a határokon átnyúló egyesülés közös tervezetében biztosított védelemmel, – a megfelelő hitelezővédelem biztosítása érdekében – az egyesülő társaságok szerinti bármely tagállam illetékes közigazgatási hatóságától vagy bíróságától általuk megfelelőnek tartott biztosítékokat kérhetnek. A sérelem értékelésének megkönnyítése érdekében bizonyos vélelmeket kell felállítani, amelyek szerint úgy kellene tekinteni, hogy a hitelezőket nem érinti hátrányosan a határokon átnyúló egyesülés, amennyiben a hitelező számára a veszteség kockázata távoli. Vélelmezni kell, hogy a hitelezők érdekei nem sérülnek, amennyiben a független szakértői jelentés szerint észszerűen nem valószínűsíthető, hogy a hitelezőket hátrány éri, vagy ha a társaság kifizetés iránti igényt biztosított a hitelezőknek harmadik személy kezessel vagy az egyesüléssel létrejött társasággal szemben a kérdéses követelés eredeti értékére vonatkozóan, és amely ugyanazon joghatóság előtt érvényesíthető, amint az eredeti követelés.

(36)A meglévő uniós jog nem biztosít jogi keretet a társaságok és vállalkozások határokon átnyúló szétválásának, tekintve, hogy az (EU) 2017/1132 irányelv III. fejezete csak a részvénytársaságok belföldi szétválásaira vonatkozóan tartalmaz szabályokat.

(37)Az Európai Parlament továbbá felkérte a Bizottságot, hogy fogadjon el harmonizált szabályokat a határokon átnyúló szétválásokra vonatkozóan. Ez a harmonizált jogi keret hozzájárulna a letelepedés szabadságára vonatkozó korlátozások megszüntetéséhez, ugyanakkor megfelelő védelmet nyújtana az érdekelt felek, például a munkavállalók, a hitelezők és a tagok számára.

(38)Ez az irányelv a határokon átnyúló szétválásokra vonatkozó szabályokat állapít meg mind a részleges, mind a teljes szétválás tekintetében, de csak új társaságok létrehozásával. Nem biztosít azonban harmonizált keretet azon határokon átnyúló szétválások számára, amelyekben egy társaság az eszközöket és kötelezettségeket egynél több meglévő társaságra ruházza át, mivel ezeket az eseteket nagyon bonyolultnak tekintették, amelyek szükségessé teszik illetékes hatóságok bevonását több tagállam részéről, és további kockázatokat jelentenek a csalás és az említett szabályok megkerülése tekintetében.

(39)Határokon átnyúló szétválás esetén azoktól az újonnan létrejövő fogadó társaságoktól, amelyeket más tagállamok joga szabályoz, mint a szétváló társaságot, meg kell követelni, hogy megfeleljenek e tagállamok cégbejegyzési követelményeinek. E feltételek magukban foglalják az igazgatói tisztségtől való eltiltással kapcsolatos követelményeket.

(40)A társaságok határokon átnyúló szétváláshoz való joga bizonyos körülmények között visszaélések céljára használható, mint a munkaügyi normák vagy a társadalombiztosítási járulékfizetés, az adófizetési kötelezettségek, a hitelezőket és a kisebbségi részvényeseket megillető jogok vagy a munkavállalói részvétellel kapcsolatos szabályok kijátszása. Az ilyen visszaélések elleni küzdelem érdekében, az uniós jog egyik alapelveként, a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy a társaságok a határokon átnyúló szétválási eljárást ne használják – adókedvezmények jogellenes igénybevételére vagy a munkavállalók, hitelezők vagy tagok törvény által biztosított vagy szerződésből fakadó jogainak jogellenes megsértésére irányuló – mesterséges megállapodások létrehozására. A visszaélések elleni küzdelmet, amennyiben az eltérést jelent valamely alapvető szabadságtól, szigorúan kell értelmezni, és minden releváns körülmény egyedi értékelése alapján kell megvalósítani. Meg kell határozni az eljárási és anyagi jogi keretet, amely e tekintetben leírja a tagállamok mozgásterét és megengedi a tagállami megközelítések eltéréseit, és ezzel egy időben előírja és egyszerűbbé teszi a nemzeti hatóságok számára, hogy az uniós joggal összhangban fellépjenek a visszaélések ellen.

(41)A határokon átnyúló szétválások összetettségéből és a felmerülő érdekek sokféleségéből fakadóan a jogbiztonság megteremtése érdekében helyénvaló előzetes értékelését előírni. Ehhez strukturált és sokrétegű eljárást kell meghatározni, amelynek során a szétváló társaság tagállamának és a fogadó társaságok tagállamainak illetékes hatóságai gondoskodnak róla, hogy a határokon átnyúló szétválást jóváhagyó határozathozatal minden releváns információ alapján tisztességesen, objektíven és megkülönböztetésmentesen történjen, figyelembe véve minden jogos közérdeket, különösen a munkavállalók, a részvényesek és a hitelezők védelmét.

(42)Minden érdekelt fél jogos érdekének figyelembevétele érdekében a szétváló társaságnak közzé kell tennie a javasolt szétválás tervezetét, amely tartalmazza a határokon átnyúló szétválással kapcsolatos legfontosabb információkat, beleértve az értékpapírok vagy részvények tervezett cserearányát, a fogadó társaságok létesítő okiratát és a határokon átnyúló szétválás javasolt menetrendjét. A határokon átnyúló szétválást végrehajtó társaság tagjait, hitelezőit és munkavállalóit tájékoztatni kell arról, hogy a szétválással kapcsolatban észrevételeket nyújthatnak be.

(43)A tagjai tájékoztatása érdekében a szétváló társaságnak jelentést kell készítenie. A jelentésben ismertetni és indokolni kell a határokon átnyúló szétválás jogi és gazdasági vonatkozásait, különösen a tervezett határokon átnyúló szétválás hatásait a tagokra, a társaság jövőbeli gazdasági tevékenységére és az irányító testület stratégiai tervére. A jelentésben emellett adott esetben ismertetni kell a részvények cserearányát és a részvények elosztását meghatározó követelményeket, valamint a tagok számára elérhető lehetséges korrekciós intézkedéseket arra az esetre, ha nem értenének egyet a határokon átnyúló szétválásról hozott határozattal.

(44)A munkavállalói tájékoztatása érdekében a szétváló társaságnak jelentést kell készítenie, amely ismerteti a tervezett határokon átnyúló szétválás munkavállalókat érintő hatásait. A jelentésben ismertetni kell különösen a tervezett határokon átnyúló szétválás hatásait a munkavállalók munkahelyének biztosítására, azt, hogy lenne-e a foglalkoztatási feltételeket érintő bármely lényeges változás, a társaság telephelyeinek címét, valamint, hogy ezek a tényezők hogyan érintenék a társaság leányvállalatait. A jelentés elkészítése nem érinti a 2001/23/EK, a 2002/14/EK és a 2009/38/EK irányelv végrehajtását követően nemzeti szinten bevezetett, illetve indított vonatkozó tájékoztatási és konzultációs eljárásokat.

(45)Elő kell írni a szétválás tervezetét értékelő független szakértői jelentés elkészítését, amely biztosítja a tervezetben és a tagok és a munkavállalók számára elkészített jelentésekben foglalt információk pontosságát, és biztosítja a szükséges ténybeli elemeket annak értékeléséhez, hogy a tervezett szétválás vajon mesterséges megállapodásnak minősül-e, amely nem engedélyezhető. A szakértő függetlenségének biztosítása érdekében e szakértőt – a társaság kérelmére – az illetés hatóság jelöli ki. Ebben az összefüggésben a szakértői jelentésnek minden olyan lényeges információt ismertetnie kell, amely lehetővé teszi, hogy a szétváló társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága megalapozott döntést hozzon arról, hogy kiadja-e a szétválást megelőző tanúsítványt. Ezért a szakértő számára lehetővé kell tenni, hogy minden releváns információt és dokumentumot megkapjon, és minden szükséges vizsgálatot elvégezhessen a szükséges bizonyítékok összegyűjtése érdekében. A szakértőnek a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez különösen a nettó árbevételre és az eredményre, a munkavállalók száméra, valamint a vállalat által összegyűjtött mérleg összetételére vonatkozó információkat kell használnia, az uniós és a tagállami jogszabályokkal összhangban. A bizalmas információk – beleértve a vállalat üzleti titkait is – védelme érdekében azonban ezek az információk nem képezhetik a szakértő végleges jelentésének részét, amely szintén nyilvánosan elérhető lenne.

(46)A határokon átnyúló szétválást végző kisebb társaságoknál felmerülő aránytalan költségek és terhek elkerülése érdekében a 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás meghatározása szerinti mikro- és kisvállalkozásokat mentesíteni kell a független szakértő igénybevételének követelménye alól.

(47)A határokon átnyúló szétválás tervezete és a jelentések alapján a szétváló társaság tagjainak közgyűlése dönt arról, hogy jóváhagyja-e e tervezetet. Fontos, hogy az ilyen szavazásra vonatkozó többségi követelmény kellően magas legyen annak biztosítása érdekében, hogy az átalakulásról hozott döntés kollektív döntés legyen.

(48)Helyénvaló, hogy azon szavazati joggal rendelkezett tagok számára, akik nem szavazták meg a szétválási tervezet jóváhagyását, valamint azon szavazati joggal nem rendelkezett tagok számára, akik nem tudták előterjeszteni álláspontjukat, biztosítani kell a jogot a társaság elhagyására. E tagok számára lehetővé kell tenni, hogy a részvényeik értékével egyenértékű pénzbeli kártalanítás mellett elhagyják a vállalkozást. Továbbá biztosítani kell számukra a jogot, hogy a felajánlott pénzbeli kártalanítás kiszámítását és megfelelő voltát, továbbá, ha a fogadó társaságok bármelyikének tagjai maradnának, a részvények átváltási arányát bíróság előtt megtámadják. Ezen eljárások részeként a bíróság számára lehetővé kell tenni, hogy a határokon átnyúló szétválásban részt vevő bármely társaságot további pénzbeli kártalanítás kifizetésére vagy további részvények kibocsátására kötelezze.

(49)A szétváló társaságnak – határokon átnyúló szétválásra való tekintettel – megfelelő hitelezővédelmi eszközökre kell javaslatot tennie a tervezetben. Emellett a határokon átnyúló szétválást követően felmerülő fizetésképtelenség esetére biztosított hitelezővédelem megerősítése érdekében meg kell engedni a tagállamok számára, hogy a társaságot nyilatkozattételre kötelezzék arról, hogy nincs tudomása olyan okról, amely miatt az átalakult társaság ne lenne képes teljesíteni a kötelezettségeit. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az ügyvezető szervet személyesen felelősségre vonhatóvá tegyék a nyilatkozat pontosságáért. Mivel a jogi hagyományok tagállamonként eltérőek a fizetőképességi nyilatkozat és annak következményei tekintetében, a tagállamokra kell bízni a hamis vagy félrevezető nyilatkozatok megfelelő következményeinek megállapítását, beleértve az uniós jognak megfelelő szankciókat és felelősségeket.

(50)Amennyiben a a határokon átnyúló szétválás által kedvezőtlenül érintett hitelezők nem elégedettek a társaság által a határokon átnyúló szétválás tervezetében biztosított védelemmel, – a megfelelő hitelezővédelem biztosítása érdekében – a szétváló társaság tagállamának illetékes bíróságától vagy közigazgatási hatóságától általuk megfelelőnek tekintett biztosítékokat kérhetnek. A sérelem értékelésének megkönnyítése érdekében bizonyos vélelmeket kell felállítani, amelyek szerint úgy kellene tekinteni, hogy a hitelezőket nem érinti hátrányosan a határokon átnyúló szétválás, amennyiben a hitelező számára a veszteség kockázata távoli. A hatóságok azzal a megdönthető vélelemmel élnek majd, hogy a hitelezők érdekei nem sérülnek, amennyiben a független szakértői jelentés szerint észszerűen nem valószínűsíthető, hogy a hitelezőket hátrány éri, vagy ha a társaság kifizetés iránti igényt biztosított a hitelezőknek harmadik személy kezessel vagy a szétválással létrejött társasággal szemben a kérdéses követelés eredeti értékére vonatkozóan, és amely ugyanazon joghatóság előtt érvényesíthető, amint az eredeti követelés. Az ezen irányelv által előírt hitelezővédelem nem sértheti a szétváló társaság tagállamának az államháztartási szervekkel szemben fennálló fizetési kötelezettségekre, egyebek mellett az adófizetésre és a társadalombiztosítási járulékokra vonatkozó nemzeti jogszabályait.

(51)A tagállamok közötti megfelelő feladatmegosztás és a határokon átnyúló szétválások hatékony és eredményes előzetes ellenőrzése érdekében a szétváló társaság tagállama szerinti illetékes hatóság hatáskörébe kell tartoznia a szétválást megelőző tanúsítvány kiadásának, amely nélkül a fogadó társaságok tagállamai szerinti illetékes hatóságok nem folytathatják le a határokon átnyúló szétválási eljárást.

(52)A szétváló társaság szerinti tagállam által a szétválást megelőzően kiadott tanúsítványt alaposan ellenőrizni kell a határokon átnyúló szétválás jogszerűségének biztosítása érdekében. Az illetékes hatóságnak a kérelem társaság általi benyújtásától számított egy hónapon belül határozatot kell hoznia arról, hogy vajon kiadja-e a szétválást megelőző tanúsítványt, kivéve, ha komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy adókedvezmények jogellenes igénybevételére vagy a munkavállalók, a hitelezők vagy a tagok törvényes vagy szerződés szerinti jogainak jogellenes megsértésére irányuló mesterséges megállapodásról van szó. Ilyen esetben az illetékes hatóságnak részletes értékelést kell végeznie. E részletes értékelést azonban nem rendszeres ellenőrzésként, hanem a mesterséges megállapodások fennállására vonatkozó komoly aggályok alapján egyedi értékelésként kell elvégezni. Értékelésükhöz az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük legalább az ebben az irányelvben meghatározott számos tényezőt, amelyeket azonban csak az átfogó értékelésben szereplő indikatív tényezőknek kell tekinteni, és nem lehet elszigetelten vizsgálni. A társaságok hosszadalmas eljárással való terhelésének elkerülése érdekében a részletes értékelésnek minden esetben le kell zárulnia attól az időponttól számított két hónapon belül, amikor a társaság értesítést kapott arról, hogy részletes vizsgálatra fog sor kerülni.

(53)A szétválást megelőző tanúsítvány átvételét és a fogadó társaság vagy társaságok szerinti tagállamok joga szerinti cégbejegyzési követelmények teljesítésének ellenőrzését követően a fogadó társaságok szerinti tagállamok hatóságai bejegyzik a társaságokat e tagállam cégnyilvántartásaiba. A szétváló társaság szerinti tagállam illetékes hatósága kizárólag a bejegyzést követően, törli a társaságot a saját nyilvántartásából. A fogadó társaságok szerinti tagállamok illetékes hatóságai nem vitathatják a szétválást megelőző tanúsítványban foglalt információ pontosságát.

(54)A határokon átnyúló szétválás következtében a szétváló társaságnak – a szétválás tervezetében meghatározott felosztás szerint – át kell ruháznia az aktív és passzív vagyonát a fogadó társaságokra, és a szétváló társaság tagjai vagy a fogadó társaságok tagjaivá válnak, vagy a szétváló társaság tagjai maradnak, vagy mindkettőnek tagjává válnak.

(55)Ha vállalatirányításban való munkavállalói részvételre vonatkozó rendszer működik a határokon átnyúló szétválást végrehajtó társaságban, annak biztosítása érdekében, hogy a munkavállalói részvétel nem sérül jogellenes módon a határokon átnyúló szétválás következtében, kötelezni kell a szétválás útján létrejövő társaságokat, hogy olyan társasági formában működjenek, amely lehetővé teszi a munkavállalói részvétel gyakorlását, beleértve a munkavállalók képviselőinek részvételét a társaság megfelelő irányító és felügyeleti szerveiben. Ilyen esetben emellett a társaság és a munkavállalók között a 2001/86/EK irányelvben előírt eljárás szerinti jóhiszemű tárgyalást kell lefolytatni, amely a társaság határokon átnyúló szétváláshoz való jogát és a munkavállalók részvételi jogát összeegyeztető békés megoldásra irányul. Az említett egyeztetések eredményeként létrejövő egyedi és elfogadott megoldást, vagy megállapodás hiányában a 2001/86/EK irányelv mellékletében meghatározott általános szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. Az elfogadott megoldás vagy az alkalmazott általános szabályok védelme érdekében a társaság három éven át nem szüntetheti meg a részvételi jogokat későbbi, tagállamon belüli vagy határokon átnyúló jogügyletek végrehajtásával.

(56)A munkavállalók részvételi jogainak megkerülésére irányuló határokon átnyúló szétválások megelőzése érdekében azok a szétválást végrehajtó társaságok, amelyek a munkavállalói részvételi jogokat biztosító tagállamban vannak bejegyezve, nem hajthatnak végre határokon átnyúló szétválást a munkavállalókkal vagy azok képviselőivel való előzetes egyeztetés nélkül abban az esetben, ha a társaság által alkalmazott munkavállalók átlagos létszáma eléri a munkavállalói részvétel kapcsán meghatározott nemzeti küszöbérték négyötödét.

(57)A részvételi jogon kívüli egyéb munkavállalói jogok biztosítása érdekében jelen irányelv nem érinti a 2009/38/EK, tanácsi irányelvet, az 1998/59/EK irányelvet 48 , a 2001/23/EK irányelvet, és a 2002/14/EK irányelvet. Az ezen irányelv hatályán kívül eső területeken, mint az adózás és a szociális biztonság, nemzeti jogszabályok alkalmazandók.

(58)Ezen irányelv rendelkezései nem érintik a nemzeti jogrendszerek azon jogi vagy közigazgatási rendelkezéseit – ideértve a határokon átnyúló átalakulásokra, egyesülésekre és szétválásokra vonatkozó adózási szabályok végrehajtását – amelyek a tagállamok, vagy azok területi vagy közigazgatási alegységeinek adóintézkedéseire vonatkoznak.

(59)Ez az irányelv nem érinti az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 49 a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása kockázatainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit, különösen a megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedések kockázatérzékenységi alapon történő végrehajtásával, valamint a létesítő okirat szerinti tagállamban újonnan alapított vállalkozás tényleges tulajdonosának azonosításával és nyilvántartásba vételével kapcsolatos kötelezettségeket.

(60)Mivel ezen irányelv arra vonatkozó céljait, hogy megkönnyítse és szabályozza a határokon átnyúló átalakulásokat, egyesüléseket és szétválásokat a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban az irányelv nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(61)Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket.

(62)A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának 50 megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó az ilyen dokumentum(ok) megküldését indokoltnak tekinti.

(63)A Bizottságnak el kell végeznie az irányelv értékelését. Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 51 22. pontja értelmében az értékelésnek a hatékonyság, eredményesség, relevancia, koherencia és hozzáadott érték öt kritériumán kell alapulnia, és alapot kell nyújtania a lehetséges további intézkedések hatásvizsgálatához.

(64)Információkat kell gyűjteni a jogszabályok célkitűzéseinek a kitűzött célokkal való értékelése céljából, valamint az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 22. pontjával összhangban a jogszabályok értékeléséről.

(65)Az (EU) 2017/1132 irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk
Az (EU) 2017/1132 irányelv módosítása

Az (EU) 2017/1132 irányelv a következőképpen módosul:

1.A 24. cikk e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e) a 20., 34., 86h., 86o., 86p., 86q., 123., 127., 128., 130., 160j., 160q., 160r. és 160s. cikkben említett, a nyilvántartások közötti információcsere céljából továbbított adatok részletes listája;”

2.A II. cím címe helyébe a következő szöveg lép:

„TŐKEEGYESÍTŐ TÁRSASÁGOK ÁTALAKULÁSA, EGYESÜLÉSE ÉS SZÉTVÁLÁSA”;

3.A II. cím a következő -I. fejezettel egészül ki:

„ -I FEJEZET

Határokon átnyúló átalakulások

86a. cikk
Hatály

(1)E fejezet olyan tőkeegyesítő társaságok átalakulására vonatkozik, amelyeket valamely tagállam jogszabályai alapján alapítottak, és amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Unión belül van, olyan társasággá, amelyet valamely másik tagállam joga szabályoz.

(2)A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket az (1) bekezdésben említett határokon átnyúló átalakulásra vonatkozó eljárások kialakítása érdekében.

(3)A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák ezt a fejezetet a szövetkezeteket érintő határokon átnyúló átalakulásokra, még akkor sem, ha ez utóbbi a 86a. cikk (1) bekezdésében meghatározott „tőkeegyesítő társaság” fogalommeghatározásának hatálya alá tartozik.

(4)Ez a fejezet nem alkalmazható olyan határokon átnyúló átalakulásokra, amelyekben olyan társaság vesz részt, amelynek célja, hogy a köz által belé fektetett tőkét a kockázatmegosztás elve szerint közösen befektesse, és amely esetében a részesedések a részesedés tulajdonosainak követelésére közvetlenül vagy közvetve e társaság vagyonának terhére visszavonásra vagy kifizetésre kerülnek. Ilyen a visszavonásnak vagy kifizetésnek minősülnek azok a cselekmények is, amelyekkel a társaság biztosítani kívánja, hogy részesedéseinek árfolyama azok nettó eszközértékétől ne térjen el jelentősen.

86b. cikk
Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

1.„tőkeegyesítő társaság”, a továbbiakban: társaság: a II. mellékletben felsorolt társasági formák valamelyikében működő társaság;

2.„határokon átnyúló átalakulás”: olyan jogügylet, amelynek során valamely társaság megszűnés, végelszámolás vagy felszámolás nélkül átalakítja a társasági formáját, amellyel a származási tagállam nyilvántartásában szerepel, a fogadó tagállam joga szerinti társasági formává és legalább a létesítő okirat szerinti székhelyét áthelyezi a fogadó tagállamba, miközben megőrzi a jogi személyiségét;

3.„származási tagállam”: az a tagállam, amelyben valamely társaság a határokon átnyúló átalakulást megelőző társasági formájával nyilvántartásba vételre került;

4.„fogadó tagállam”: az a tagállam, amelyben valamely társaság a határokon átnyúló átalakulás eredményeként nyilvántartásba vételre kerül;

5.„nyilvántartás”: a 16. cikk (1) bekezdésében említett központi nyilvántartás, kereskedelmi nyilvántartás vagy cégjegyzék;

6.„átalakult társaság”: a fogadó tagállamban újonnan alapított társaság attól az időponttól kezdődően, amikor a határokon átnyúló átalakulás hatályba lép.

86c. cikk
A határokon átnyúló átalakulásokra vonatkozó feltételek

(1)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy társaság határokon átnyúló átalakulást szándékozik végrehajtani, a származási és a fogadó tagállam ellenőrizni tudja, hogy a határokon átnyúló átalakulás megfelel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(2)A társaság nem jogosult határokon átnyúló átalakulást végrehajtani az alábbi körülmények bármelyikének fennállása esetén:

a)végelszámolási, felszámolási vagy fizetésképtelenségi eljárást indítottak az adott társaság tekintetében;

b)a társaság tekintetében megelőző szerkezetátalakítási eljárást alkalmaznak, amelyet a fizetésképtelenség valószínűsége miatt kezdeményeztek;

c)a kifizetések felfüggesztése folyamatban van;

d)a társaság vonatkozásában alkalmazni kell a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(*) IV. címében meghatározott szanálási eszközöket, hatásköröket és mechanizmusokat;

e)a nemzeti hatóságok megelőző intézkedéseket hoztak az a), b) és d) pontban említett eljárások megindításának elkerülése érdekében.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a származási tagállam illetékes hatósága nem engedélyezheti a határokon átnyúló átalakulást, ha minden egyes esetet egyedileg megvizsgálva és minden releváns adatot és körülményt figyelembe véve megállapítást nyert, hogy az mesterséges megállapodásnak minősül, amely adókedvezmények jogtalan igénybevételére vagy a munkavállalók, a hitelezők vagy a kisebbségi tagok törvényes vagy szerződésből eredő jogainak jogellenes megsértésére irányul. 

(4)A származási tagállam nemzeti joga szabályozza a határokon átnyúló átalakulás tekintetében azokat az eljárásokat és alaki követelményeket, amelyeket az átalakulást megelőző tanúsítvány megszerzését követően teljesíteni kell, a fogadó tagállam nemzeti joga pedig az eljárás azon szakaszát szabályozza, amely – az uniós jognak megfelelően – az átalakulást megelőző tanúsítvány átvétele után következik.

86d. cikk
A határokon átnyúló átalakulás tervezete

(1)A határokon átnyúló átalakulást végrehajtani szándékozó társaság irányító vagy ügyviteli szervének határokon átnyúló átalakulási tervezetet kell készítenie. A határokon átnyúló átalakulás tervezetének legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)a társaság társasági formáját, cégnevét és létesítő okirat szerinti székhelyét a származási tagállamban;

b)a határokon átnyúló átalakulás útján létrejövő társaság számára megállapított társasági formát, cégnevet és létesítő okirat szerinti székhelyet a fogadó tagállamban;

c)a társaság létesítő okiratát vagy okiratait a fogadó tagállamban;

d)a határokon átnyúló átalakulás javasolt menetrendjét;

e)azokat a jogokat, amelyeket az átalakult társaság a különleges jogokkal felruházott tagoknak és részvényeken kívüli más értékpapírok tulajdonosainak biztosít, vagy az ezekkel kapcsolatban javasolt intézkedéseket;

f)a hitelezőknek nyújtott biztosítékok részletes ismertetését;

g)azt az időpontot, amelytől kezdve a származási tagállamban alapított és nyilvántartásba vett társaság ügyleteit számviteli szempontból az átalakult társaság ügyleteiként kell kezelni;

h)az átalakult társaság ügyviteli, ügyvezető, felügyeleti és ellenőrző szerve tagjainak biztosított különleges jogosultságokat;

i)a határokon átnyúló átalakulást ellenző tagok számára a 86j. cikk szerint a pénzbeli kártalanításra vonatkozóan tett ajánlat részletes ismertetését;

j)a határokon átnyúló átalakulás várható hatását a foglalkoztatásra;

k)adott esetben tájékoztatást arról az eljárásról, amelynek keretében – a 86l. cikk szerint – megállapítják az átalakult társaságban a munkavállalói részvételi jogok meghatározásában történő munkavállalói közreműködést és a lehetséges megállapodási opciókról;

(2)A tagállamok lehetővé teszik a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaságok számára, hogy a határokon átnyúló átalakulás tervezete és minden egyéb kapcsolódó dokumentum elkészítéséhez a származási és a fogadó tagállam hivatalos nyelvei mellett a nemzetközi üzleti és pénzügyi világban elfogadott valamely nyelvet is használhassák. A tagállamok kikötik, hogy mely nyelv lesz irányadó a fenti dokumentumok különböző nyelvi változatai közötti eltérések esetén.

86e. cikk
Az irányító vagy ügyviteli szerv jelentése a tagok számára

(1)A határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság irányító vagy ügyviteli szerve jelentést készít, amelyben ismerteti és indokolja a határokon átnyúló egyesülés jogi és gazdasági vonatkozásait.

(2)Az (1) bekezdésben említett jelentésnek különösen az alábbiakat kell bemutatnia:

a)a határokon átnyúló átalakulás hatásait a társaság jövőbeni tevékenységére és a vezetőség stratégiai tervére;

b)a határokon átnyúló átalakulás hatásait a tagokra;

c)az átalakulást ellenző tagok rendelkezésére álló, a 86j. cikk szerinti jogorvoslati jogokat és lehetőségeket.

(3)Az e cikk (1) bekezdésében említett jelentést legalább két hónappal a 86i. cikkben említett közgyűlés időpontját megelőzően legalább elektronikus formában a tagok rendelkezésére kell bocsátani. A jelentést hasonlóképpen a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság munkavállalóinak képviselői vagy – amennyiben ilyen képviselők nincsenek – munkavállalói rendelkezésére kell bocsátani.

(4)A jelentést nem kell elkészíteni, ha a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság minden tagja egyetért e követelmény mellőzésével.

86f. cikk
Az irányító vagy ügyviteli szerv jelentése a munkavállalók számára

(1)A határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság irányító vagy ügyviteli szerve jelentést készít, amelyben ismerteti a határokon átnyúló átalakulás hatásait a munkavállalókra nézve.

(2)Az (1) bekezdésben említett jelentésnek különösen az alábbiakat kell bemutatnia:

a)a határokon átnyúló átalakulás hatásait a társaság jövőbeni tevékenységére és a vezetőség stratégiai tervére;

b)a határokon átnyúló átalakulás hatásait a munkaviszonyok védelmére;

c)a foglalkoztatási feltételeket és a társaság a társaság üzletviteli helyét érintő jelentős változásokat;

d)azt, hogy az a), b) és c) pontban meghatározott tényezők vajon vonatkoznak-e a társaság leányvállalataira is.

(3)Az e cikk (1) bekezdésben említett jelentést legalább két hónappal a 86i. cikkben említett közgyűlés időpontját megelőzően legalább elektronikus formában a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság munkavállalói képviselőinek vagy – amennyiben ilyen képviselők nincsenek – munkavállalóinak rendelkezésére kell bocsátani. A jelentést hasonlóképpen a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság tagjai rendelkezésére kell bocsátani.

(4)Amennyiben a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság irányító vagy ügyviteli szerve a nemzeti jog rendelkezéseinek megfelelően időben kézhez kapja a munkavállalói képviselők vagy – amennyiben ilyen képviselők nincsenek – a munkavállalók véleményét, a tagokat értesíti erről és a véleményt csatolja a jelentéshez.

(5)Amennyiben a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság és adott esetben a leányvállalatai az irányító vagy ügyviteli szerv tagjain kívül nem foglalkoztatnak más munkavállalót, az (1) bekezdésben említett jelentésre nincs szükség.

(6)Az (1)– (6) bekezdésben foglaltak nem érintik a 2002/14/EK és a 2009/38/EK irányelv átültetését követően nemzeti szinten bevezetett, illetve indított vonatkozó tájékoztatáshoz való és konzultációs jogokat, illetve eljárásokat.

86g. cikk
A független szakértő általi vizsgálat

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló átalakulást végző társaság a 86i. cikkben említett közgyűlés időpontja előtt legalább két hónappal alkalmazza a 86m. cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölt illetékes hatóságot, hogy jelöljön ki szakértőt a határokon átnyúló átalakulás feltételeinek és a 86e. és 86f. cikkben említett jelentések megvizsgálására és értékelésére, figyelemmel az e cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételekre.

A szakértő kinevezésére vonatkozó kérelemhez a következők dokumentumokat kell csatolni:

a)a határokon átnyúló átalakulás 86d. cikk szerinti tervezetét,

b)a 86e. és 86f. cikk szerinti jelentéseket;

(2)Az illetékes hatóság az (1) bekezdésben említett kérelem benyújtásától, valamint a tervezet és a jelentések kézhezvételétől számított öt munkanapon belül független szakértőt nevez ki. A szakértőnek függetlennek kell lennie a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaságtól és a származási tagállam jogszabályaitól fügően természetes vagy jogi személy is lehet. A tagállamok a szakértő függetlenségének értékelésekor figyelembe veszik a 2006/43/EK irányelv 22. és 22b. cikkében lefektetett keretet.

(3)A szakértő írásos jelentést készít, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:

a)a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság által benyújtott jelentések és információk pontosságának részletes értékelését;

b)a 86m. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt illetékes hatóság számára annak megállapításához szükséges valamennyi tényszerű elem ismertetése, hogy a tervezett határokon átnyúló átalakulás a 86n. cikk szerinti mesterséges megállapodásnak minősül-e, beleértve legalább a következőket: a fogadó tagállamban való letelepedés jellemzőit, beleértve a célt, az ágazatot, a befektetéseket, a nettó árbevételt és eredménykimutatást, a munkavállalók számát, a mérleg tartalmát, az adóügyi illetőséget, az eszközöket és azok helyét, a munkavállalók és az egyes munkavállalói csoportok szokásos munkavégzési helyét, a társadalombiztosítási járulékok fizetésének helyét, valamint az átalakult társaság által a fogadó és a származási tagállamban vállalt kereskedelmi kockázatokat.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy a független szakértő jogosult a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaságtól minden releváns információt és dokumentumot beszerezni, és a tervezetben és a vezetőségi jelentésekben szereplő összes elem ellenőrzése érdekében minden szükséges vizsgálatot elvégezni. A szakértő jogosult észrevételeket és véleményeket fogadni a munkavállalói képviselőktől vagy – amennyiben ilyen képviselők nincsenek – a munkavállalóktól, és a hitelezőktől és a társaság tagjaitól is.

(5)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a független szakértők részére benyújtott információkat kizárólag az általuk elkészített jelentés céljára lehet felhasználni, és hogy bizalmas információkat, egyebek mellett üzleti titkokat nem lehet közzétenni. Adott esetben a szakértő külön dokumentumot nyújthat be a 86m. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt illetékes hatóságnak, amely a bizalmas információkat tartalmazza, és ezt a külön dokumentumot csak a határokon átnyúló átalakulást végző társaságnak lehet kiadni, az semmilyen más harmadik féllel nem közölhető.

(6)A tagállamok mentesítik e cikk rendelkezései alól a 2003/361/EK (**) bizottsági ajánlásban meghatározott „mikro- és kisvállalkozásokat”.

86h. cikk
Közzététel

(1)A tagállamok biztosítják, hogy legalább egy hónappal az ügyben határozatot hozó közgyűlés időpontját megelőzően a származási tagállam a nyilvántartásban közzéteszi és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az alábbi dokumentumokat:

a)a határokon átnyúló átalakulás tervezetét;

b)adott esetben a 86g. cikkben említett független szakértői jelentést;

c)felhívást, amely tájékoztatja a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság tagjait, hitelezőit és munkavállalóit arról, hogy az első albekezdés a) és b) pontjában említett dokumentumok tekintetében a közgyűlés időpontját megelőzően észrevételeket nyújthatnak be a társasághoz és a 86m. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt illetékes hatósághoz.

Az első albekezdésben említett dokumentumokat is hozzáférhetővé kell tenni a 22. cikkben említett rendszeren keresztül.

(2)A tagállamok felmenthetik a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaságot az (1) bekezdésben említett közzétételi követelmény alól, amennyiben e társaság az (1) bekezdésben említett dokumentumokat a honlapján folyamatosan és a nyilvánosság számára ingyenesen elérhetővé teszi az átalakulás tervezetéről határozó közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább egy hónappal kezdődő és legkorábban a közgyűlés végeztével záruló időszakra.

A tagállamok nem tehetik ezt a felmentés olyan előírások vagy kikötések függvényévé, amelyek nem szükségesek a honlap biztonságosságának és ezen dokumentumok hitelességének biztosításához, és ilyen előírásokat vagy kikötéseket csak az e célok eléréséhez arányos mértékben vezethetnek be.

(3)Amennyiben a határokon átnyúló átalakulást végrehajtani szándékozó társaság a (2) bekezdéssel összhangban nyilvánosságra hozza a határokon átnyúló átalakulás tervezetét, a társaság legalább egy hónappal az átalakulásról határozó közgyűlés napját megelőzően benyújtja az alábbi információkat a származási tagállam nyilvántartása számára:

a)a származási tagállamban működő társaság jogi formája, neve és bejegyzett székhelye, valamint a rendeltetés szerinti tagállamban működő átalakult társaság javasolt jogi formája, neve és bejegyzett székhelye;

b)az a nyilvántartás, amely a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaságra vonatkozó, a 14. cikkben említett dokumentumokat tartalmazza, valamint ezek bejegyzési száma;

c)a hitelezők, a munkavállalók és a tagok jogainak gyakorlásával kapcsolatos megállapodások feltüntetése;

d)arra a honlapra vonatkozó információkat, amelyen online és ingyenesen elérhetőek a határokon átnyúló átalakulás tervei, az 1. bekezdésben említett értesítés és szakértői jelentés, valamint az ezen bekezdés c) pontjában említett megállapodásokra vonatkozó valamennyi információ;

4.A tagállamok biztosítják, hogy az 1. és a 3. bekezdésben említett követelmények maradéktalanul teljesíthetők online anélkül, hogy személyesen kellene megjelenni a származási tagállam bármely illetékes hatósága előtt.

A tagállamok azonban a csalás észszerű indokolással alátámasztott valódi gyanúja alapján előírhatják az illetékes hatóság előtti személyes megjelenést.

(5)A tagállamok az 1., a 2. és a 3. bekezdésben említett közzétételen kívül előírhatják, hogy a határokon átnyúló átalakulás terve vagy a 3. bekezdésben említett információk megjelenjenek a nemzeti hivatalos lapban. Ez esetben a tagállamok biztosítják, hogy a nyilvántartás továbbítsa a releváns információkat a nemzeti hivatalos lapnak.

(6)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett dokumentáció ingyenesen elérhető legyen a nyilvánosság számára. A tagállamok továbbá biztosítják, hogy azok a díjak, amelyeket a nyilvántartások az (1) és a (3) bekezdésben, valamint adott esetben az (5) bekezdésben említett közzétételért a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaságoknak felszámítanak, ne haladják meg a szolgáltatás adminisztratív költségét.

86i. cikk
A közgyűlés általi jóváhagyás

(1)A társaság határokon átnyúló átalakulást végrehajtó közgyűlése, miután a 86e., a 86f. és adott esetben a 86g. cikkben említett jelentéseket tudomásul vette, állásfoglalás formájában határoz a határokon átnyúló átalakulás tervezetének jóváhagyásáról. A társaság értesíti a közgyűlés határozatáról a 86m. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt illetékes hatóságot.

(2)A társaság határokon átnyúló átalakulást végrehajtó közgyűlése fenntarthatja a jogot, hogy a határokon átnyúló átalakulás végrehajtását a 86l. cikkben említett megállapodások általa történő kifejezett jóváhagyásának feltételéhez köti.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló átalakulás tervezetére vonatkozó bármely módosítás jóváhagyásához a képviselt részvényekhez vagy a képviselt jegyzett tőkéhez kapcsolódó szavaztok legalább kétharmada, de legfeljebb 90 %-a legyen szükséges. A szavazási küszöbérték semmi esetre sem lehet magasabb a határokon átnyúló egyesülések jóváhagyásával kapcsolatban a nemzeti jog által előírt küszöbnél.

(4)A közgyűlés arról is határoz, hogy a határokon átnyúló átalakulás szükségessé teszi-e a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság létesítő okiratának módosítását.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló átalakulás közgyűlés általi jóváhagyása ne legyen megtámadható kizárólag azon a jogalapon, hogy a 86j. cikkben említett pénzbeli kártalanítást nem megfelelően határozták meg.

86j. cikk
A tagok védelme

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság következő tagjai jogosultak legyenek részvényeiket értékesíteni a (2)–(6) bekezdésben lefektetett feltételek szerint:

a)azon szavazati joggal rendelkező részvényes tagok, akik nem szavaztak a határokon átnyúló átalakulás tervezetének jóváhagyása mellett;

b)a szavazati joggal nem rendelkező részvényes tagok.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett tagok a határokon átnyúló átalakulás 86r. cikk szerinti hatálybalépését követően, megfelelő pénzbeli kártalanítás ellenében átruházhassák a részvényeiket az alábbiak közül egy vagy több entitásra:

a)a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság;

b)e társaság fennmaradó tagjai;

c)harmadik felek, akik az átalakulást végrehajtó társasággal ebben megállapodtak.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság a határokon átnyúló átalakulásnak a 86d. cikk (1) bekezdésének i) pontjában rögzítettek szerinti tervezetében megfelelő kártalanítást ajánljon fel az ezen cikk (1) bekezdésében említett azon tagoknak, akik a részvényeik értékesítésére vonatkozó jogukkal kívánnak élni. A tagállamok továbbá meghatározzák az ajánlat elfogadására rendelkezésre álló időt, amely semmi esetre sem lehet hosszabb a 86i. cikkben említett közgyűlést követő egy hónapnál. A tagállamok továbbá biztosítják, hogy a társaság el tudja fogadni az ajánlatot, amelyet elektronikus úton küldenek el a társaság által e célból megadott címre.

Azonban a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság saját részvényeinek a társaság általi megszerzése nem érinti a társaságok saját részvényeinek megszerzésére alkalmazandó nemzeti szabályokat.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy a pénzbeli kártalanításra vonatkozó ajánlatot a 86r. cikk szerint történő határokon átnyúló átalakulás feltételéhez kössék. A tagállamok továbbá meghatározzák a pénzbeli kártalanítás megfizetésére rendelkezésre álló időt, amely semmi esetre sem lehet hosszabb a határokon átnyúló átalakulás hatályosulását követő egy hónapnál.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy azok a tagok, akik elfogadták a (3) bekezdésben említett pénzbeli kártalanításra vonatkozó ajánlatot, azonban akik szerint a kártalanítás mértékét nem megfelelően határozták meg, jogosultak legyenek arra, hogy az ajánlat elfogadásától számított egy hónapon belül a pénzbeli kártalanítás újraszámítását kérjék valamely nemzeti bíróság előtt.

(6)A tagállamok biztosítják, hogy a származási tagállam jogszabályai szabályozzák az (1)–(5) bekezdésben említett jogokat, valamint hogy e tekintetben a származási tagállam bíróságai rendelkezzenek joghatósággal. Valamennyi tag, aki elfogadta a részvényei megszerzése ellenében fizetett pénzbeli kártalanítást, jogosult az (5) bekezdésben említett eljárások indítására vagy az azokban történő részvételre.

86k. cikk
A hitelezők védelme

(1)A tagállamok előírhatják, hogy a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság irányító vagy ügyviteli szerve a 86d. cikkben említett határokon átnyúló átalakulás tervezetének részeként nyilatkozatot tegyen a társaság pontos pénzügyi helyzetéről. A nyilatkozat tanúsítja, hogy a társaság irányító vagy ügyviteli szervének a nyilatkozat időpontjában rendelkezésére álló információi alapján és a megfelelő megkereséseket követően a társaságnak nincs tudomása olyan körülményekről, amelyek miatt az átalakulás hatályosulását követően nem tudna eleget tenni a kötelezettségeinek, amikor azok esedékessé válnak. A nyilatkozatot legkorábban egy hónappal a határokon átnyúló átalakulás tervezetének a 86h. cikk szerint történő közzététele előtt kell elkészíteni.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy azon hitelezők, akik a 86d. cikk f) pontja értelmében nincsenek megelégedve a határokon átnyúló átalakulás tervezetében biztosított érdekeik védelmével, a 86h. cikkben említett közzétételtől számított egy hónapon belül kérelmezhessék a megfelelő biztosítékokat az illetékes közigazgatási vagy igazságügyi szervnél.

(3)A határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság hitelezői esetében vélelmezni kell, hogy határokon átnyúló átalakulás által nincsenek érintve az alábbi körülmények között:

a)ha a társaság az átalakulás tervezetével együtt közzé tesz egy független szakértői jelentést, amely megállapítja, hogy nincs észszerű valószínűsége annak, hogy a hitelezők jogai indokolatlanul sérülnének. A független szakértőt az illetékes hatóság nevezi ki vagy hagyja jóvá, és az megfelel a 86g. cikk (2) bekezdésében lefektetett követelményeknek;

b)amennyiben a hitelezőknek közvetlenül az átalakulás végrehajtása után egy olyan, harmadikfél-garanciavállaló vagy a határokon átnyúló átalakulás eredményeképpen létrejövő társaság általi kifizetési jogot kínálnak, amely kifizetés egyenértékű az eredeti követelésükkel és ugyanazon joghatóság elé terjeszthető, mint az eredeti követelés, amelynek hitelminősége legalább arányos a hitelező eredeti követelésével.

(4)Az (1), a (2) és a (3) bekezdés nem érinti a származási tagállam államháztartási szervekkel szemben fennálló fizetési kötelezettségek teljesítésére vagy biztosítására vonatkozó nemzeti jogszabályainak alkalmazását.

86l. cikk
A munkavállalók vállalatirányításban való részvétele

(1)A (2) bekezdés sérelme nélkül a határokon átnyúló átalakulás eredményeképpen létrejövő társaságra adott esetben a rendeltetés szerinti tagállam vállalatirányításban való munkavállalói részvételre vonatkozó hatályos szabályai alkalmazandók.

(2)Nem alkalmazandók azonban adott esetben a rendeltetés szerinti tagállam vállalatirányításban való munkavállalói részvételre vonatkozó hatályos szabályai, amennyiben az átalakulást végrehajtó társaság a jelen irányelv 86d. cikkében említett határokon átnyúló átalakulás tervezetének közzétételét megelőző hat hónapban a származási tagállamnak a 2001/86/EK irányelv 2. cikkének k) pontja értelmében a vállalatirányításban való munkavállalói részvételt előidéző jogszabályaiban lefektetett alkalmazandó küszöbérték négyötödének megfelelő átlagos alkalmazotti létszámmal rendelkezik, vagy amennyiben a rendeltetés szerinti tagállam nemzeti jogszabályai:

a)nem írnak elő legalább ugyanolyan szintű részvételt, mint amilyet a társaság az átalakulást megelőzően működtetett, a vállalatirányításban való munkavállalói részvétel szintjét a munkavállalók képviselőinek az igazgatási vagy a felügyelő szerv vagy ezek bizottságai vagy a társaság profitegységeit lefedő ügyvezető csoport létszámában betöltött aránya alapján értékelve, feltéve, hogy van munkavállalói képviselet; vagy

b)az átalakulás eredményeképp létrejött társaság más tagállamokban letelepedett telephelyeinek munkavállalói számára nem biztosítanak ugyanolyan részvételi jogokat, mint amilyen jogokat a rendeltetés szerinti tagállamban alkalmazott munkavállalók élveznek.

(3)Az ezen cikk (2) bekezdésében említett esetekben a munkavállalóknak az átalakult társaságban való részvételét és az ilyen jogok meghatározásába való bevonását a tagállamok szabályozzák a szükséges változtatásokkal az ezen cikk (4)–(7) bekezdésére figyelemmel és összhangban a 2157/2001/EK rendelet 12. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében lefektetett elvekkel és eljárásokkal, valamint a 2001/86/EK irányelv alábbi rendelkezéseivel összhangban:

a)a 3. cikk (1) bekezdése, a 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontja, a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontja, a 3. cikk (4) bekezdése első albekezdésének első franciabekezdése, a 3. cikk (4) bekezdésének második albekezdése, a 3. cikk (5) bekezdése, a 3. cikk (6) bekezdésének harmadik albekezdése és a 3. cikk (7) bekezdése;

b)a 4. cikk (1) bekezdése, a 4. cikk (2) bekezdésének a), g) és h) pontja, a 4. cikk (3) bekezdése és a 4. cikk (4) bekezdése;

c)5. cikk;

d)6. cikk;

a 7. cikk (1) bekezdésének első albekezdése;

8., 9., 10. és 12. cikk;

a melléklet 3. részének a) pontja.

(4)Az alapelvek és feltételek (3) bekezdés szerinti meghatározása során a tagállamok az alábbiak szerint járnak el:

a)lehetővé teszik a különleges egyeztető testület számára, hogy úgy döntsön a munkavállalók legalább kétharmadát képviselő tagjainak kétharmados többségével, hogy ne kezdjenek egyeztetést, illetve a már megkezdett egyeztetéseket zárják le, és azokat a vállalatirányításban való részvételre vonatkozó szabályokat alkalmazzák, amelyek a rendeltetés szerinti tagállamban hatályosak;

b)abban az esetben, ha előzetes egyeztetések eredményeként az általános részvételi szabályok vannak érvényben, ezen szabályok sérelme nélkül úgy dönthetnek, hogy korlátozzák a munkavállalók képviselőinek arányát az átalakult társaság ügyviteli szervében. Amennyiben azonban az átalakulást végző társaság ügyviteli vagy felügyeleti szerve legalább egyharmad részben a munkavállalók képviselőiből áll, a korlátozás semmiképpen sem vezethet ahhoz, hogy az ügyviteli szervben a munkavállalók képviselőinek aránya egyharmadnál kevesebb legyen.

c)biztosítja, hogy a határokon átnyúló átalakulást megelőzően alkalmazott munkavállalói részvételre vonatkozó szabályok továbbra is alkalmazandók legyenek bármely későbbi megállapodás alapján elfogadott szabályok alkalmazásának időpontjáig, illetve megállapodás alapján elfogadott szabályok hiányában mindaddig, amíg a Melléklet 3. részének a) pontja szerinti általános szabályok alkalmazásra kerülnek.

(5)A vállalatirányításban való részvételi jogok kiterjesztése az átalakult társaság más tagállamban foglalkoztatott munkavállalóira a (2) bekezdés b) pontja értelmében nem kötelezi arra a kiterjesztés mellett döntő tagállamokat, hogy figyelembe vegyék ezeket a munkavállalókat azon alkalmazotti létszám küszöbértékének kiszámításakor, amelynek túllépése esetén a vállalatirányításban való részvételi jogok valamely tagállami jog alapján kerülnek meghatározásra.

(6)Amennyiben az átalakulást végző társaságra a vállalatirányításban való részvételére vonatkozó rendszer érvényes, akkor e társaságnak kötelező olyan jogi formát felvennie, amely lehetővé teszi a vállalatirányításban való részvétel jogát.

(7)Amennyiben az átalakult társaságra a vállalatirányításban való részvételére vonatkozó rendszer érvényes, akkor e társaságnak kötelező olyan intézkedéseket hoznia, amelyekkel biztosítja, hogy a munkavállalók vállalatirányításban való részvételi jogai későbbi, határokon átnyúló vagy tagállamon belüli egyesülések, szétválások vagy átalakulások során a határokon átnyúló átalakulás hatályosulását követő három év alatt, az (1)–(6) bekezdésben lefektetett szabályok értelemszerű alkalmazása által védelmet élvezzenek.

(8)A társaság indokolatlan késedelem nélkül értesíti az alkalmazottait a vállalatirányításban való munkavállalói részvételről folytatott egyeztetések eredményéről.

86m. cikk
Az átalakulást megelőző tanúsítvány

(1)A tagállamok kijelölik azt az illetékes hatóságot, amely a származási tagállam jogszabályai alá tartozó eljárási szakasz vonatkozásában ellenőrzi a határokon átnyúló átalakulás jogszerűségét, és kiállítja az átalakulást megelőző tanúsítványt, amely igazolja az összes releváns feltételnek való megfelelést, valamint azt, hogy a származási tagállamban valamennyi szükséges eljárást és alaki követelményt szabályszerűen teljesítettek.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a határon átnyúló átalakulást végző társaság az átalakulást megelőző tanúsítvány kiadása iránti kérelemmel együtt benyújtsa legalább a következőket:

a)az átalakulás 86d. cikk szerinti tervezetét;

b)adott esetben a 86e., 86f. és 86g. cikk szerinti jelentéseket;

c)a közgyűlésnek az átalakulás jóváhagyására vonatkozó, a 86i. cikk szerinti állásfoglalására vonatkozó információkat.

A 86g. cikk szerint benyújtott tervezetet és jelentéseket nem kell újra benyújtani az illetékes hatósághoz.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdés szerinti kérelem – beleértve bármely információ és dokumentum benyújtását – maradéktalanul benyújtható legyen online anélkül, hogy személyesen kellene megjelenni az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság előtt.

A tagállamok azonban a csalás észszerű indokolással alátámasztott alapos gyanúja esetén előírhatják az illetékes hatóság előtti személyes megjelenést, amennyiben releváns információk és dokumentumok benyújtására van szükség.

(4)A 86l. cikk szerinti munkavállalói részvétellel kapcsolatos szabályoknak való megfelelés tekintetében a származási tagállam ellenőrzi, hogy az e cikk (2) bekezdésében említett határokon átnyúló átalakulás tervezete tartalmaz-e tájékoztatást az eljárásról, amelynek keretében a megfelelő megállapodásokat kialakítják, és a lehetséges megállapodási opciókról.

(5)Az (1) bekezdésben említett jogszerűségi értékelés részeként az illetékes hatóság az alábbiakat vizsgálja:

a)a (2) bekezdésben említett dokumentumok és információk;

b)a 86h. cikk (1) bekezdésével összhangban az érdekelt felek által benyújtott valamennyi észrevétel és vélemény;

c)amennyiben releváns, annak feltüntetése a társaság által, hogy a 86l. cikk (3) és (4) bekezdésében említett eljárás megkezdődött.

(6)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdés szerint kijelölt illetékes hatóságok a határokon átnyúló átalakulás által érintett különböző területeken hatáskörrel rendelkező más illetékes hatóságokkal konzultálhassanak.

(7)A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság az átalakulásnak a társaság közgyűlése általi jóváhagyására vonatkozó információk beérkezésétől számított egy hónapon belül végezze el az értékelést. Az értékelés kimenetele az alábbiak közül valamelyik:

a)amennyiben az illetékes hatóság megállapítja, hogy a határokon átnyúló átalakulás az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések hatályába tartozik, megfelel valamennyi releváns feltételnek és valamennyi szükséges eljárást és alaki követelményt szabályszerűen teljesítették, az illetékes hatóság kiállítja az átalakulást megelőző tanúsítványt;

b)amennyiben az illetékes hatóság megállapítja, hogy a határokon átnyúló átalakulás nem tartozik az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések hatálya alá, az illetékes hatóság nem állítja ki az átalakulást megelőző tanúsítványt, és tájékoztatja a társaságot a határozatának okairól; Ugyanez vonatkozik azokra a helyzetekre is, amikor az illetékes hatóság megállapítja, hogy a határokon átnyúló átalakulás nem felel meg valamennyi vonatkozó feltételnek, vagy nem minden szükséges eljárást és alaki követelményt teljesítettek, és a társaság ezt felszólításra sem pótolta;

c)amennyiben az illetékes hatóságnak komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy a határokon átnyúló átalakulás a 86c. cikk (3) bekezdése értelmében vett mesterséges megállapodásnak minősül, úgy határozhat, hogy a 86n. cikk szerinti részletes vizsgálatot végez, és tájékoztatja a társaságot az ilyen értékelés elvégzésére vonatkozó határozatáról, majd ennek eredményéről.

86n. cikk
Mélyreható értékelés

(1)Annak értékelése céljából, hogy a határokon átnyúló átalakulás a 86c. cikk (3) bekezdése szerinti mesterséges megállapodásnak minősül-e, a tagállamok biztosítják, hogy a származási tagállam illetékes hatósága minden releváns tényt és körülményt mélyrehatóan megvizsgáljon, amely során legalább a következőket figyelembe veszi: a fogadó tagállamban való letelepedés jellemzőit, beleértve a célt, az ágazatot, a befektetéseket, a nettó árbevételt és eredménykimutatást, a munkavállalók számát, a mérleg tartalmát, az adóügyi illetőséget, az eszközöket és azok helyét, a munkavállalók és az egyes munkavállalói csoportok szokásos munkavégzési helyét, a társadalombiztosítási járulékok fizetésének helyét, valamint az átalakult társaság által a fogadó és a származási tagállamban vállalt kereskedelmi kockázatokat.

Ezen elemeket csak indikatív tényezőkként lehet tekintetbe venni az átfogó értékelés keretében, és ezért önmagukban nem vehetők figyelembe.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság mélyreható értékelés elvégzéséről határoz, meghallgatást tudjon tartani a társaság és valamennyi fél számára, aki a 86h. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében és a nemzeti jogszabályokkal összhangban észrevételt nyújtott be. Az (1) bekezdés szerinti illetékes hatóságok a nemzeti jogszabályokkal összhangban más érdekelt harmadik fél számára is meghallgatást biztosíthatnak. Az illetékes hatóság a mélyreható értékelés megkezdésétől számított két hónapon belül végleges határozatot hoz az átalakulást megelőző tanúsítvány kiállításáról.

86o. cikk
Az átalakulást megelőző tanúsítvány felülvizsgálata és továbbítása

(1)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a származási tagállam illetékes hatósága nem bíróság, az illetékes hatóságnak az átalakulást megelőző tanúsítvány kiállítására vagy annak elutasítására vonatkozó határozata a nemzeti jogszabályokkal összhangban bírói felülvizsgálat tárgyát képezze. A tagállamok biztosítják továbbá, hogy az átalakulást megelőző tanúsítvány egy bizonyos időtartam leteltéig ne lépjen hatályba, hogy lehetővé tegyék a felek számára, hogy keresetet nyújtsanak be az illetékes bírósághoz, és adott esetben ideiglenes intézkedéseket kezdeményezhessenek.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy az átalakulást megelőző tanúsítvány kiállítására vonatkozó határozatot megküldésre kerül a 86m. cikk (1) bekezdésében említett hatóságoknak, és hogy az átalakulást megelőző tanúsítvány kiállítására vagy annak elutasítására vonatkozó határozatok elérhetőek legyenek a 22. cikkel összhangban létrehozott üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerben.

86p. cikk
A határokon átnyúló átalakulás jogszerűségének ellenőrzése a fogadó tagállam által

(1)A tagállamok kijelölik azt az illetékes hatóságot, amely a származási tagállam jogszabályai alá tartozó eljárási szakasz vonatkozásában ellenőrzi a határokon átnyúló átalakulás jogszerűségét, és jóváhagyja a határokon átnyúló átalakulást, ha az megfelel az összes releváns feltételnek, és ha a származási tagállamban valamennyi szükséges eljárást és alaki követelményt szabályszerűen teljesítettek.

A származási tagállam illetékes hatósága különösen biztosítja, hogy az átalakult társaság megfeleljen a társaságok bejegyzésére vonatkozó tagállami jogszabályi rendelkezéseinek, és hogy adott esetben a vállalatirányításban való munkavállalói részvétellel kapcsolatos rendelkezéseket a 86l. cikkel összhangban határozták meg.

(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában a határokon átnyúló átalakulást végző társaság benyújtja az (1) bekezdésben említett hatóság számára a határokon átnyúló átalakulásnak a 86i. cikkben említett közgyűlés által jóváhagyott tervét.

(3)Minden egyes tagállam biztosítja, hogy a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaságnak az (1) bekezdés szerinti kérelme – beleértve az információk és dokumentumok benyújtását – maradéktalanul teljesíthető legyen online anélkül, hogy személyesen kellene megjelenni az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság előtt.

A tagállamok azonban a csalás észszerű indokolással alátámasztott valódi gyanúja alapján előírhatják valamely tagállam illetékes hatósága előtti személyes megjelenést, amennyiben releváns információk és dokumentumok benyújtására van szükség.

(4)Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság haladéktalanul nyugtázza a 86m. cikkben említett átalakulást megelőző tanúsítvány, valamint a származási tagállam jogszabályai által előírt egyéb információk és dokumentumok kézhezvételét. Határozatot hoz a határokon átnyúló átalakulás jóváhagyásáról a vonatkozó feltételek értékelésének befejezését követően.

(5)Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság a (4) bekezdés szerinti átalakulást megelőző tanúsítványt a kiindulási tagállam nemzeti joga szerinti jogi aktusok és alaki követelmények megfelelő teljesítésének – aminek hiányában a határon átnyúló átalakulás nem hagyható jóvá – egyértelmű bizonyítékaként fogadja el.

86q. cikk
Bejegyzés

(1)A kiindulási és a rendeltetés szerinti tagállam jogszabályai az adott tagállamok területe tekintetében meghatározzák azokat a rendelkezéseket, miszerint a határokon átnyúló átalakulás teljesítését közzéteszik a nyilvántartásban.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy legalább az alábbi információk szerepeljenek a nyilvántartásukban, amelyeket a 22. cikkben említett rendszer révén nyilvánosan elérhetővé és hozzáférhetővé tettek:

a)a határokon átnyúló átalakulás útján létrejött társaság nyilvántartásba való bejegyzési száma;

b)az átalakult társaság rendeltetés szerinti tagállamban való bejegyzésének időpontja;

c)a határokon átnyúló átalakulást végző társaságnak a származási tagállam nyilvántartásából való törlésének vagy eltávolításának időpontja;

d)az átalakulást végző vállalat származási tagállamában, illetve az átalakult társaság szerinti tagállamban található nyilvántartási számok.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a rendeltetés szerinti tagállam nyilvántartása a 22. cikkben említett rendszeren keresztül értesíti a származási tagállam nyilvántartását arról, hogy az átalakult társaságot nyilvántartásba vették. A tagállamok továbbá biztosítják, hogy a határokon átnyúló átalakulást végző társaságot a fenti értesítés kézhezvételét megelőzően nem, azt követően azonban haladéktalanul törlik a nyilvántartásból.

86r. cikk
A határokon átnyúló átalakulás időpontja

A határokon átnyúló átalakulás az átalakult társaság rendeltetés szerinti tagállamban való bejegyzésének időpontjában lép hatályba, a 86p. cikkben említett jogszerűségi ellenőrzést és jóváhagyást követően.

86s. cikk
A határokon átnyúló átalakulás következményei

(1)Az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban végzett határokon átnyúló átalakulás az alábbi következményeket vonja maga után:

a)a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság teljes aktív és passzív vagyona, többek között szerződése, hitele, jogai és kötelezettségei átszállnak az átalakult társaságra, és ezekkel a továbbiakban az átalakult társaság bír;

b)az átalakulást végző társaság tagjai az átalakulással létrejött társaság tagjaivá válnak, kivéve, ha gyakorolják a 86j. cikk (2) bekezdésében említett kilépési jogot;

c)a határokon átnyúló átalakulást folytató társaságoknak munkaszerződések vagy munkaviszonyok alapján a határokon átnyúló átalakulás hatályosulásának időpontjában fennálló jogai és kötelezettségei a határokon átnyúló átalakulás következtében és annak hatályosulása időpontjában átszállnak a határokon átnyúló átalakulás útján létrejövő társaságra.

d)az átalakult társaság bejegyzett székhelye a származási tagállamban addig működtethető, amíg az átalakulást végző társaságot törlik a származási tagállam nyilvántartásából, kivéve abban az esetben, ha igazolódik, hogy harmadik fél tudott vagy harmadik félnek tudnia kellett volna a rendeltetés szerinti tagállamban található bejegyzett székhelyről.

(2)Az átalakult társaság valamennyi tevékenysége, amelyet a rendeltetés szerinti tagállamban való bejegyzésének időpontját követően, és az átalakulást végző társaságnak a származási tagállam nyilvántartásából való törlését megelőzően végeztek, az átalakult társaság tevékenységének tekintendő.

(3)Az átalakult társaság felel a kiindulási és a rendeltetés szerinti tagállam jogrendszereinek különbségéből fakadó bármely veszteségért, amennyiben az a határokon átnyúló átalakulást végrehajtó társaság nem tájékoztatta bármely szerződéses felét vagy partnerét az adott szerződés megkötése előtt a határokon átnyúló átalakulásról.

86t. cikk
A független szakértők felelőssége

A tagállamok meghatározzák azokat a szabályokat, amelyek a 86g. cikkben és a 86k. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett jelentések elkészítéséért felelős független szakértők legalább polgári jogi felelősségére vonatkoznak ezen szakértők feladataik ellátása során történő kötelességszegése tekintetében.

86u. cikk
Érvényesség

Az ezen irányelvet átültető eljárásokkal összhangban végbemenő határokon átnyúló átalakulás nem nyilvánítható semmisnek.

________

(*)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

(**)    A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).”;

4.A 199. cikk 2. pontja az alábbiak szerint módosul:

a)a c) pont vége a következővel egészül ki: vagy”;

b)a szöveg a következő d) ponttal egészül ki:

„d)    egy vagy több társaság a felszámolás nélküli megszűnésének időpontjában teljes aktív és passzív vagyonát egy már létező társaságra – az „átvevő társaságra” – ruházza, anélkül, hogy az átvevő társaság új részvényeket bocsátana ki, amennyiben egy személy közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik az egyesülő társaságok összes részesedésével, vagy az egyesülő társaságok tagjai valamennyi egyesülő társaságban azonos arányban rendelkeznek részesedésükkel.”;

5.a 120. cikk (4) bekezdésének szövege helyébe az alábbi szöveg lép:

„(4)    A tagállamok biztosítják, hogy e fejezet ne legyen alkalmazandó az olyan társaságra vagy társaságokra, ahol:

a)végelszámolás, felszámolás vagy fizetésképtelenségi eljárásokat indítottak a társaság vagy társaságok tekintetében;

b)a társaság megelőző szerkezetátalakítási eljárás tárgyát képezi, amelyet a fizetésképtelenség valószínűsége miatt kezdeményeztek;

c)a kifizetések felfüggesztése folyamatban van;

d)a társaság a 2014/59/EU IV. címében előírt vitarendezési eszközök, határkörök és mechanizmusok tárgyát képezi;

e)a nemzeti hatóságok megelőző intézkedéseket hoztak az a), b) és d) pontban említett eljárások kezdeményezésének megelőzése érdekében.”;

6.A 121. cikk a következőképpen módosul:

a)a (1) bekezdés a) pontját el kell hagyni;

b)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett rendelkezésekhez és alaki követelményekhez tartoznak különösen az egyesülést érintő határozathozatali eljárásra, valamint a munkavállalóknak a 133. cikk által szabályozott jogokon kívüli jogok tekintetében történő védelmére vonatkozó rendelkezések.”;

7.A 122. cikk a következőképpen módosul:

a)az i. alpont helyébe a következő szöveg lép:

„i. a határokon átnyúló egyesülés útján létrejövő társaság létesítő okirata vagy létesítő okiratai”

b)a szöveg a következő m) és n) ponttal egészül ki:

„m)    pénzbeli kártalanításra vonatkozó, 126a. cikk szerinti ajánlat részletei a határokon átnyúló egyesülést ellenző tagok számára;

n)    a hitelezőknek felkínált biztosítékok részleteit.”;

c)a szöveg a következő második albekezdéssel egészül ki:

„A tagállamok lehetővé teszik az egyesülő társaságok számára, hogy az egyesülő társaságok minden egyes tagállamának hivatalos nyelve mellett a nemzetközi üzleti és pénzügyi szférában szokásosan használt nyelvet használják a határokon átnyúló egyesülés tervezetének és minden egyéb kapcsolódó dokumentumnak az elkészítésekor. A tagállamok kikötik, hogy mely nyelv lesz irányadó a fenti dokumentumok különböző nyelvi változatai közötti eltérések esetén.”;

8.a következő 122a. cikkel egészül ki:

„122a. cikk
Az elszámolás dátuma 

(1)Amennyiben a határokon átnyúló egyesülés útján létrejövő társaság éves pénzügyi kimutatásokat készít az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(*) által előírt nemzetközi számviteli standardokkal összhangban, az e standardok szerint határozzák meg azt a dátumot, amelytől kezdve az egyesülő társaságok ügyletei a határokon átnyúló egyesülés útján létrejött társaság ügyleteinek tekintendők.

Az első albekezdésben foglaltakra tekintet nélkül, a határokon átnyúló egyesülés tervezetében előírt elszámolási dátum az az időpont, amelyen a határokon átnyúló egyesülés a 129. cikkben említettek szerint hatályba lép, kivéve abban az esetben, ha az egyesülő társaságok eltérő időpontot jelölnek ki az egyesülési eljárás előmozdítása érdekében. Ez esetben a számviteli dátumnak az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

a)nem előzheti meg a bármelyik egyesülő társaság által elkészített és közzétett utolsó éves pénzügyi kimutatásra vonatkozó mérleg dátumát;

b)lehetővé teszi a határokon átnyúló egyesülés útján létrejövő társaság számára, hogy közvetlenül a határokon átnyúló egyesülés hatályosulásának időpontját követően elkészítse éves pénzügyi kimutatásait, beleértve az egyesülés hatásainak részleteit, összhangban a mérleg elkészítési időpontjában érvényes releváns uniós és tagállami jogszabályokkal.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben szereplő időpont számviteli szempontból annak az időpontnak tekintendő, amelytől kezdve az egyesülő társaságok ügyletei a határokon átnyúló egyesülés útján létrejövő társaság ügyleteinek tekintendők valamennyi egyesülő társaság nemzeti jogszabályai által.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a beolvadás révén történő határokon átnyúló egyesülés útján átvett, a pénzügyi kimutatásokban szereplő teljes aktív és passzív vagyon értékelésére az (1) bekezdésben kikötött időponttól fogva az átvevő társaság számviteli rendszerét használják mint az összes egyesülő társaság közös alapját.

_______

(*)    Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.).”;

9.A 123. és a 124. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„123. cikk
Nyilvánosságra hozatal

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló egyesülés tervét legalább egy hónappal az egyesülésről határozó közgyűlés időpontját megelőzőn nyilvánosságra hozzák és a nyilvánosság számára elérhetővé tegyék a 16. cikkben említett nemzeti nyilvántartásokban. E közös tervek a 22. cikkben említett rendszerben is hozzáférhetők.

(2)A tagállamok felmenthetik az egyesülő társaságokat az (1) bekezdésben említett követelmények alól, amennyiben e társaságok honlapukon folyamatosan és ingyenesen elérhetővé teszik a határokon átnyúló egyesülés tervét határokon átnyúló egyesülésről határozó közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább egy hónappal kezdődő, és legkorábban a közgyűlés végeztével lejáró időszakra.

A tagállamok nem tehetik ezt a felmentést olyan előírások vagy kikötések függvényévé, amelyek nem szükségesek a honlap biztonságosságának és a dokumentumok hitelességének biztosításához, és ilyen előírásokat vagy kikötéseket csak az e célok eléréséhez arányos mértékben vezethetnek be.

(3)Amennyiben a határokon átnyúló átalakulást végrehajtani szándékozó társaság az ezen cikk (2) bekezdésével összhangban nyilvánosságra hozza a határokon átnyúló átalakulás tervét, a társaság legalább egy hónappal az átalakulásról határozó közgyűlés időpontját megelőzően benyújtja az alábbi információkat a 86m. cikk (16). bekezdése szerint kijelölt illetékes hatóság és a kiindulási tagállamnak a 16. cikkben említett nyilvántartása számára:

a)minden egyes egyesülő társaság jogi formája, neve és bejegyzett székhelye, valamint az újonnan létrehozott társaságok javasolt jogi formája, neve és bejegyzett székhelye;

b)a nyilvántartás, amely a minden egyes egyesülő társaságra vonatkozó, a 14. cikkben említett dokumentumokat tartalmazza, valamint ezek bejegyzési száma;

c)minden egyes egyesülő társaság esetében a hitelezők, a munkavállalók és a tagok jogainak gyakorlásával kapcsolatos megállapodások feltüntetése;

d)arra a honlapra vonatkozó információk, amelyen ingyenesen elérhetőek az egyesülés közös tervei, valamint a c) pontjában említett megállapodásokra vonatkozó valamennyi információ;

(4)A tagállamok biztosítják, hogy az 1. és a 3. bekezdésben említett követelmények maradéktalanul teljesíthetők online anélkül, hogy személyesen kellene megjelenni bármely érintett tagállam bármely illetékes hatósága előtt.

A tagállamok azonban a csalás észszerű indokolással alátámasztott valódi gyanúja alapján előírhatják az illetékes hatóság előtti személyes megjelenést.

(5)Amennyiben az egyesülés jóváhagyását az átvevő társaság közgyűlése nem írja elő a 126. cikk (3) bekezdésével összhangban, az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett nyilvánosságra hozatalnak az egyéb egyesülő társaságok közgyűlésének időpontját megelőzően legalább egy hónappal kell megtörténnie.

(6)A tagállamok az 1., a 2. és a 3. bekezdésben említett közzétételen kívül előírhatják, hogy a határokon átnyúló egyesülés közös tervezete vagy a 3. bekezdésben említett információk megjelenjenek a nemzeti hivatalos lapban. Ez esetben a tagállamok biztosítják, hogy a 16. cikkben említett nyilvántartások továbbítsák a vonatkozó információkat a nemzeti hivatalos lapnak.

(7)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló egyesülés közzétett közös terve és a (3) bekezdésben említett információ ingyenesen elérhető legyen a nyilvánosság számára. A tagállamok továbbá biztosítják, hogy azok a díjak, amelyeket a nyilvántartások az (1) és a (3) bekezdésben, valamint adott esetben az (6) bekezdésben említett közzétételért az egyesülő társaságoknak felszámítanak, ne haladják meg a szolgáltatás adminisztratív költségét.

124. cikk
Az irányító vagy ügyviteli szerv jelentése a tagok számára

(1)Minden egyes egyesülő társaság irányító vagy ügyviteli szerve jelentést készít, amelyben beszámol a határokon átnyúló egyesülés jogi és gazdasági vonatkozásairól, és indokolja azokat.

(2)Az (1) bekezdésben említett jelentésnek különösen az alábbiakat kell bemutatnia:

a)a határokon átnyúló egyesülésnek az egyesülés útján létrejövő társaság jövőbeni tevékenységére és a vezetőség stratégiai tervére gyakorolt hatásai;

b)a részvénycserearány magyarázata és indokolása;

c)az esetlegesen felmerülő egyedi értékelési nehézségek leírása;

d)a határokon átnyúló egyesülés következményei a tagok számára;

e)az egyesülést a 126a. cikkel összhangban ellenző tagokat megillető jogok jogorvoslati lehetőségek.

(3)A jelentést elérhetővé teszik valamennyi egyesülő társaság tagjai számára legalább elektronikus formában legalább egy hónappal a 126. cikkben említett közgyűlés időpontját megelőzően. A jelentést továbbá valamennyi egyesülő társaság munkavállalói képviselői vagy – amennyiben ilyen képviselők nincsenek – a munkavállalók rendelkezésére kell bocsátani. Amennyiben azonban az egyesülés jóváhagyását az átvevő társaság közgyűlése nem írja elő a 126. cikk (3) bekezdésével összhangban, a jelentést az egyéb egyesülő társaságok közgyűlésének időpontját megelőzően legalább egy hónappal kell rendelkezésre bocsátani.

(4)Az (1) bekezdésben említett jelentés azonban nem képezi követelmény tárgyát, amennyiben az egyesülő társaságok valamennyi tagja megállapodott abban, hogy eltekint e követelménytől.”;

10.a következő 124 a. cikkel egészül ki:

„124a. cikk
Az irányító vagy ügyviteli szerv jelentése a munkavállalók számára

(1)Valamennyi egyesülő társaság vezetősége vagy ügyviteli szerve jelentés készít, amelyben beszámol a határokon átnyúló egyesülés következményeiről a munkavállalókra nézve.

(2)Az (1) bekezdésben említett jelentésnek különösen az alábbiakat kell bemutatnia:

a)a határokon átnyúló egyesülésnek a társaság jövőbeni tevékenységére és a vezetőség stratégiai tervére gyakorolt hatásai;

b)a határokon átnyúló egyesülés hatásai a munkaviszonyok megóvására;

c)a foglalkoztatási feltételek és a társaságok telephelyeit érintő jelentős változások;

d)az a), b) és c) pontban szereplő tényezők vonatkoznak-e az egyesülő társaságok leányvállalataira.

(3)A jelen cikk (1) bekezdésében szereplő jelentést elérhetővé kell tenni valamennyi egyesülő társaság munkavállalói képviselői vagy – amennyiben nincsenek ilyen képviselők – a munkavállalók számára legalább elektronikus formában legalább egy hónappal a 126. cikkben említett közgyűlés időpontját megelőzően. A jelentést továbbá valamennyi egyesülő társaság tagjainak rendelkezésére kell bocsátani.

Amennyiben azonban az egyesülés jóváhagyását az átvevő társaság közgyűlése nem írja elő a 126. cikk (3) bekezdésével összhangban, a jelentésnek az egyéb egyesülő társaságok közgyűlésének időpontját megelőzően legalább egy hónappal elérhetőnek kell lennie.

(4)Amennyiben egy vagy több egyesülő társaság vezetősége vagy ügyviteli szerve kellő időben, a nemzeti jogszabályok értelmében véleményt kap kézhez a munkavállalói képviselőiktől vagy – amennyiben nincsenek ilyen képviselők – maguktól a munkavállalóktól, a tagokat értesítik erről, és e véleményt mellékelik a jelentéshez.

(5)Amennyiben azonban az egyesülő társaságok és adott esetben a leányvállalataik az irányító vagy ügyviteli szerv tagjain kívül nem foglalkoztatnak más munkavállalókat, az (1) bekezdésben említett jelentést nem kell elkészíteni.

(6)A jelentés benyújtása nem érinti a 2001/23/EK, a 2002/14/EK és a 2009/38/EK irányelv végrehajtását követően nemzeti szinten bevezetett, illetve indított vonatkozó tájékoztatáshoz való és konzultációs jogokat, illetve eljárásokat.”;

11.A 125. cikk (1) bekezdése a következő második albekezdéssel egészül ki:

„A tagállamok a szakértő függetlenségének értékelésekor figyelembe veszik a 2006/43/EK irányelv 22. és 22b. cikkében lefektetett keretet.”;

12.A 126. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Valamennyi egyesülő közgyűlés, miután a 124., 124a. és 125. cikkben említett jelentéseket tudomásul vette, állásfoglalás formájában határoz a határokon átnyúló egyesülés közös tervezetének jóváhagyásáról.

b)A szöveg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló egyesülést jóváhagyó, az (1) bekezdésben említett állásfoglalás kizárólag az alábbi jogalapokon ne legyen megtámadható az illetékes hatóság előtt

a)a 122. cikk b) pontjában említett részvénycserearányt nem megfelelően határozták meg;

b)a 122. cikk m) pontjában említett pénzbeli kártalanítást nem megfelelően határozták meg;

c)egy adott taghoz rendelt részesedés összértéke nem egyenlő a részesedés értékével, amellyel a szóban forgó tag az egyesülő társaságban rendelkezik.”;

13.Az irányelv a következő 126a. és 126b. cikkel egészül ki:

„126a. cikk
A tagok védelme

(1)A tagállamok biztosítják, hogy az egyesülő társaságok következő tagjai jogosultak legyenek részvényeiket értékesíteni a (2)–(6) bekezdésben foglalt feltételek szerint;

a)azon szavazati joggal rendelkező részvényes tagok, akik nem szavaztak a határokon átnyúló egyesülés közös tervezetének jóváhagyása mellett;

b)a szavazati joggal nem rendelkező részvényes tagok.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a jelen cikk (1) bekezdésben említett tagok – amint a határokon átnyúló egyesülés a 129. cikk szerint hatályba lépett – értékesíthessék a részvényeiket, figyelembe véve az alábbiak közül egy vagy több entitás részére kifizetett megfelelő pénzbeli kártalanítást:

a)az érintett egyesülő társaságok;

b)az érintett egyesülő társaságok fennmaradó tagjai;

c)harmadik felek az érintett egyesülő társaságokkal való megállapodás esetén.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy valamennyi egyesülő társaság a határokon átnyúló egyesülésnek a 122. cikk (1) bekezdésének m) pontjában rögzítettek szerinti közös tervezetében megfelelő pénzbeli kártalanítást ajánljon fel az ezen cikk (1) bekezdésében említett azon tagoknak, akik a részvényeik értékesítésére vonatkozó jogukkal kívánnak élni. A tagállamok továbbá meghatározzák az ajánlat elfogadására rendelkezésre álló időt, amely semmi esetre sem lehet hosszabb a 126. cikkben említett közgyűlést követő egy hónapnál, vagy amely – amennyiben a közgyűlés jóváhagyása nem szükséges – nem haladhatja meg a 123. cikkben említett egyesülés közös tervezetének közzétételétől számított két hónapot. A tagállamok továbbá biztosítják, hogy az egyesülő társaságok el tudják fogadni az ajánlatot, amelyet elektronikus úton küldenek el a társaságok által e célból megadott címre.

Azonban az egyesülő társaságok saját részvényeinek a társaságok általi megszerzése nem érinti a társaságok saját részvényeinek megszerzésére alkalmazandó nemzeti szabályokat.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy a pénzbeli kártalanításra vonatkozó ajánlatot a 129. cikk szerint történő határokon átnyúló egyesülés feltételéhez kössék. A tagállamok továbbá meghatározzák a pénzbeli kártalanítás megfizetésére rendelkezésre álló időt, amely semmi esetre sem lehet hosszabb a határokon átnyúló egyesülés hatályosulását követő egy hónapnál.

(5)A 125. cikk szerint kijelölt független szakértő felülvizsgálja a pénzbeli kártalanítás megfelelőségét. A szakértő figyelembe veszi az egyesülő társaságok ezen részesedéseinek az egyesülési javaslat bejelentése előtti piaci árát és a társaság értékét, a javasolt egyesülés általánosan elfogadott értékelési módszerek szerint meghatározott hatásának kivételével.

(6)A tagállamok biztosítják, hogy azok a tagok, akik elfogadták a (3) bekezdésben említett pénzbeli kártalanításra vonatkozó ajánlatot, azonban akik szerint a pénzbeli kártalanítás mértékét nem megfelelően határozták meg, jogosultak legyenek arra, hogy az ajánlat elfogadásától számított egy hónapon belül a pénzbeli kártalanítás valamely nemzeti bíróság előtti újraszámítását kérjék.

(7)A tagállamok biztosítják, hogy azon tagállam nemzeti jogszabályai szabályozzák az (1)–(6) bekezdésben említett jogokat, amely hatáskörébe az egyesülő társaság tartozik, valamint hogy e tekintetben a kiindulási tagállam bíróságai rendelkezzenek joghatósággal. Valamennyi tag, aki elfogadta a részvényei megszerzése ellenében fizetett pénzbeli kártalanítást jogosult az (6) bekezdésben említett eljárások indítására vagy az azokban történő részvételre.

(8)A tagállamoknak ezen túlmenően biztosítják, hogy az egyesülő társaságok azon tagjai, akik nem ellenezték a határokon átnyúló egyesülést, de a javasolt részvénycserearányt nem tartják megfelelőnek, a határokon átnyúló egyesülés hatályosulásától számított egy hónapon belül nemzeti bíróság előtt megtámadhassák a határokon átnyúló egyesülésnek a 122. cikkben említett közös tervezetében meghatározott cserearányt.

(9)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben valamely tagállami bíróság úgy találta, hogy a részvénycserearányt nem megfelelően határozták meg, a bíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a határokon átnyúló egyesülés útján létrejövő társaságot az arányt sikeresen megtámadó tagok számára fizetendő kártalanításra utasítsa. A kártalanítás kiegészítő pénzkifizetésből áll, amelyet részesedések bíróság által meghatározott cseréjére alkalmazandó megfelelő arány alapján számítanak ki. Ezen tagok vagy az egyesülő társaságok bármelyike általi kérelem esetén a tagállami bíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a határokon átnyúló egyesülés útján létrejövő társaságot a pénzkifizetés helyett kiegészítő részesedés biztosítására utasítsa.

(10)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló egyesülés útján létrejövő társaságra alkalmazandó jogszabályok szabályozzák a kiegészítő pénzbeli kártalanítás megfizetésére vagy kiegészítő részesedés biztosítására vonatkozó kötelezettséget.

126b. cikk
A hitelezők védelme

(1)A tagállamok előírhatják, hogy az egyesülő társaság vezetősége vagy ügyviteli szerve a 122. cikkben említett határokon átnyúló egyesülés közös tervezetének részeként nyilatkozatot tegyen a társaság pontos pénzügyi helyzetéről. A nyilatkozat tanúsítja, hogy a társaság vezetőségének vagy ügyviteli szervének a nyilatkozat időpontjában rendelkezésére álló információi alapján és a megfelelő megkereséseket követően a társaságnak nincs tudomása olyan körülményekről, amelyek miatt az egyesülés útján létrejövő társaság nem tudna eleget tenni a kötelezettségeinek, amikor azok esedékessé válnak. A nyilatkozatot legkorábban egy hónappal a határokon átnyúló egyesülés közös tervezetének a 123. cikk szerint történő közzététele előtt kell elkészíteni.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy az egyesülő társaságok azon hitelezői, akik a 122. cikk (1) bekezdésének n) pontja értelmében nincsenek megelégedve a határokon átnyúló egyesülés közös tervezetében biztosított érdekeik védelmével, a 123. cikkben említett közzétételtől számított egy hónapon belül kérelmezhessék a megfelelő biztosítékokat az illetékes közigazgatási vagy igazságügyi szervnél.

(3)Az egyesülő társaságok hitelezői esetében vélelmezni kell, hogy határokon átnyúló egyesülés által nincsenek érintve az alábbi körülmények között:

a)ha az egyesülő társaságok a határokon átnyúló egyesülés tervével együtt közzétesznek egy független szakértői jelentést, amely megállapítja, hogy nincs észszerű valószínűsége annak, hogy a hitelezők jogai indokolatlanul sérülnének. A független szakértőt az illetékes hatóság nevezi ki vagy hagyja jóvá, és az megfelel a 125. cikk (1) bekezdésében lefektetett követelményeknek.

b)amennyiben a hitelezőknek közvetlenül az egyesülés végrehajtása után egy olyan, harmadikfél-garanciavállaló vagy az egyesülés eredményeképpen létrejövő társaság általi kifizetési jogot kínálnak, amely kifizetés egyenértékű az eredeti követelésükkel és ugyanazon joghatóság elé terjeszthető, mint az eredeti követelés, valamint amelynek hitelminősége legalább arányos a hitelező eredeti követelésével.

(4)Az (1), (2) és (3) bekezdés nem érinti az egyesülő társaságok tagállamának államháztartási szervekkel szemben fennálló fizetési kötelezettségek teljesítésére vagy biztosítására vonatkozó nemzeti jogszabályainak alkalmazását.”;

14.A 127. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés a következő albekezdésekkel egészül ki:

„A tagállamok biztosítják, hogy az egyesülő társaságoknak az egyesülést megelőző tanúsítvány iránti kérelme – beleértve az információk és dokumentumok benyújtását – maradéktalanul teljesíthető legyen online anélkül, hogy személyesen kellene megjelenni az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság előtt.

A tagállamok azonban a csalás észszerű indokolással alátámasztott alapos gyanúja esetén előírhatják az illetékes hatóság előtti személyes megjelenést, amennyiben releváns információk és dokumentumok benyújtására van szükség.”;

b)a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A tagállamok biztosítják, hogy az igazolást megküldik a 128. cikk (1) bekezdésében említett hatóságoknak a 22. cikkel összhangban létrehozott nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül.”;

c)a (3) bekezdést el kell hagyni;

15.A 128. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(2)     A jelen cikk (1) bekezdésének alkalmazásában valamennyi egyesülő társaság benyújtja az említett (1) bekezdésben említett hatóság számára a határokon átnyúló egyesülésnek a 126. cikkben említett közgyűlés által jóváhagyott közös tervét.”;

b)A cikk a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

(3)    Minden egyes tagállam biztosítja, hogy az egyesülő társaságok bármelyikének az (1) bekezdésben említett eljárás teljesítése iránti kérelme – beleértve az információk és dokumentumok benyújtását – maradéktalanul teljesíthető legyen online anélkül, hogy személyesen kellene megjelenni illetékes hatóság előtt.

A tagállamok azonban intézkedéseket hozhatnak a csalás észszerű indokolással alátámasztott olyan valódi gyanúja alapján, amely megköveteli a vonatkozó információk és dokumentumok benyújtását előíró tagállam illetékes hatósága előtti személyes megjelenést.

(4)    A határokon átnyúló egyesülés útján létrejövő társaság tagállamának illetékes hatósága elfogadja a 127. cikk (2) bekezdésében említett egyesülést megelőző tanúsítványt vagy tanúsítványokat mint döntő bizonyítékot az egyesülést megelőző valamennyi jogcselekménynek és alaki követelménynek az érintett tagállamban vagy tagállamokban történő szabályszerű végrehajtásáról, illetve teljesítéséről. Az egyesülő társaságok illetékes hatósága vagy hatóságai megosztják az igazolást az egyesülés útján létrejövő társaság tagállamának illetékes hatóságával a 22. cikkel összhangban létrehozott nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerben.”;

16.A 131. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(a)    az ezen irányelv értelmében átvett társaság teljes aktív és passzív vagyona, többek között szerződése, hitele, jogai és kötelezettségei átszállnak az átvevő társaságra, és ezekkel a továbbiakban az átvevő társaság bír;”;

b)a (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(a)    az ezen irányelv értelmében egyesülő társaságok teljes aktív és passzív vagyona, többek között szerződése, hitele, jogai és kötelezettségei átszállnak az új társaságra, és ezekkel a továbbiakban az új társaság bír;

17.A 132. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Amennyiben a határokon átnyúló egyesülés vagy egy olyan társaságba történő beolvadás révén történik, amely rendelkezik az összes olyan részesedéssel és az összes egyéb értékpapírral a beolvadó társaságban, amely a társaság vagy társaságok közgyűlésében szavazati jogot biztosít, vagy ezen egyesülést egy olyan személy hajtja végre, aki közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik az átvevő és az átvett társaság összes részesedésével, és az átvevő társaság az egyesülés keretében nem ruház át részesedést, akkor:

–a 122. cikk b), c), e) és m) pontja, a 125. cikk, valamint a 131. cikk (1) bekezdésének b) pontja nem alkalmazandó;

–a 124. cikk és a 126. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó az átvett társaságra vagy társaságokra;

b)A szöveg a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Amennyiben valamennyi egyesülő társaság tagállamának jogszabályai a 126. cikk (3) bekezdésével és az ezen cikk (1) bekezdésével összhangban biztosítják a felmentést a közgyűlés általi jóváhagyás alól, a határokon átnyúló egyesülés közös tervét vagy a 123. cikk (1)–(3) bekezdésében említett információkat, valamint a 124. és a 124a. cikkben említett jelentéseket legalább egy hónappal az előtt teszik közzé, hogy a társaság a nemzeti jogszabályokkal összhangban meghozza az egyesülésre vonatkozó határozatot.”;

18.A 133. cikk a következőképpen módosul:

a)A (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7) Amennyiben a határokon átnyúló egyesülés útján létrejövő társaságra a vállalatirányításban való részvételére vonatkozó rendszer érvényes, akkor e társaságnak kötelező olyan intézkedéseket hoznia, amelyekkel biztosítja, hogy a munkavállalók vállalatirányításban való részvételi jogai későbbi határokon átnyúló vagy tagállamon belüli egyesülések, szétválások vagy átalakulások során a határokon átnyúló egyesülés hatályosulását követő három év alatt, az (1)–(6) bekezdésben lefektetett szabályok értelemszerű alkalmazása által védelmet élvezzenek.”;

b)A szöveg a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A társaság tájékoztatja a munkavállalóit arról, hogy határozata szerint a (3) bekezdés h) pontjában említett általános részvételi szabályokat alkalmazza, vagy tárgyalásokat kezdeményez a különleges egyeztető testületen belül. Ez utóbbi esetben a társaság indokolatlan késedelem nélkül értesíti az alkalmazottait az egyeztetések eredményéről.”;

19.A szöveg a következő, 133 a. cikkel egészül ki:

„133a. cikk
A független szakértők felelőssége

A tagállamok meghatározzák azokat a szabályokat, amelyek a 125. cikkben és a 126b. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett jelentés elkészítéséért felelős független szakértők polgári jogi felelősségére vonatkoznak ezen szakértők feladataik ellátása során történő kötelességszegése tekintetében.

20.A II. Cím a következő, IV. Fejezettel egészül ki:

„IV. FEJEZET

A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló szétválása

160a. cikk
Hatály

(1)E fejezet olyan tőkeegyesítő társaságok szétválására vonatkozik, amelyeket valamely tagállam jogszabályai alapján alapítottak, és amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye a Közösségen belül van, feltéve, hogy a szétválásban érintett társaságok közül legalább kettőre eltérő tagállam jogszabályai irányadók (a továbbiakban: „határokon átnyúló szétválás”).

(2)A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket az (1) bekezdésben említett határokon átnyúló szétválásra vonatkozó eljárások kialakítása érdekében.

„160b. cikk
Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

(1)„tőkeegyesítő társaság” (a továbbiakban: társaság): a II. mellékletben meghatározott társaság;

(2)„szétváló társaság”: olyan, határokon átnyúló szétválásban részt vevő társaság, amely teljes aktív és passzív vagyonát egy vagy több társaságra ruházza át, vagy – részleges szétválás esetén – teljes aktív és passzív vagyonának egy részét egy vagy több társaságra ruházza át;

(3)„szétválás”: olyan művelet, amely során:

a) a felszámolás nélkül megszűnő szétváló társaság teljes aktív és passzív vagyonát kettő vagy több újonnan alapított társaságra (a továbbiakban: „fogadó társaságok) ruházza át a fogadó társaságok részesedéseinek a szétváló társaság tagjai részére történő kibocsátás, és adott esetben az említett részesedések névértéke – vagy névérték hiányában a könyv szerinti érték – 10 %-át meg nem haladó készpénzkifizetés ellenében („teljes szétválás”);

b)a szétváló társaság teljes aktív és passzív vagyonának egy részét egy vagy több újonnan alapított társaságra (a továbbiakban: „fogadó társaságok) ruházza át a fogadó társaságok, vagy a szétváló társaság vagy mind a fogadó, mind a szétváló társaság részesedéseinek a szétváló társaság tagjai részére történő kibocsátás, és adott esetben az említett részesedések névértéke – vagy névérték hiányában a könyv szerinti érték – 10 %-át meg nem haladó készpénzkifizetés ellenében („részleges szétválás”);

160c. cikk
Az alkalmazási körre vonatkozó további rendelkezések

(1)A 160b. cikk (3) bekezdésétől eltérően e fejezet a határokon átnyúló szétválásokra is alkalmazandó, amennyiben legalább az érintett tagállamok egyikének nemzeti jogszabályai lehetővé teszik, hogy a 160b. cikk (3) bekezdésének a) és b) albekezdésében említett pénzeszköz-kifizetések meghaladják a fogadó társaságok tőkéjét megtestesítő értékpapírok vagy részesedések névértékének 10 %-át, vagy – névérték hiányában – a jegyzett tőke arányában meghatározott érték 10 %-át.

(2)A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák ezt a fejezetet a szövetkezeteket érintő határokon átnyúló szétválásokra, még akkor sem, ha ez utóbbi a „tőkeegyesítő társaság” 160b. cikk (1) bekezdésében meghatározott fogalommeghatározásának hatálya alá tartozik.

(3)Ez a fejezet nem alkalmazható olyan határokon átnyúló szétválásokra, amelyekben olyan társaság vesz részt, amelynek célja, hogy a köz által belé fektetett tőkét a kockázatmegosztás elve szerint közösen befektesse, és amely esetében a részesedések a részesedés tulajdonosainak követelésére közvetlenül vagy közvetve e társaság vagyonának terhére visszavonásra vagy kifizetésre kerülnek. Ilyen a visszavonásnak vagy kifizetésnek minősülnek azok a cselekmények is, amelyekkel a társaság biztosítani kívánja, hogy részesedéseinek árfolyama azok nettó eszközértékétől ne térjen el jelentősen.

160d. cikk
A határokon átnyúló szétválásokra vonatkozó feltételek

(1)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy társaság határokon átnyúló szétválást kíván végezni, a szétváló társaság tagállama és a fogadó társaság vagy társaságok tagállama ellenőrzi, hogy a határokon átnyúló szétválás megfelel-e a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(2)A társaság nem jogosult határokon átnyúló szétválást végrehajtani az alábbi körülmények bármelyikének fennállása esetén:

a)végelszámolási, felszámolási vagy fizetésképtelenségi eljárást indítottak az adott társaság tekintetében;

b)a társaság megelőző szerkezetátalakítási eljárás tárgyát képezi, amelyet a fizetésképtelenség valószínűsége miatt kezdeményeztek;

a kifizetések felfüggesztése folyamatban van;

c)a társaság a 2014/59/EU IV. címében előírt vitarendezési eszközök, határkörök és mechanizmusok tárgyát képezi;

d)a nemzeti hatóságok meghozták az a), b) vagy d) pontban említett eljárások kezdeményezésének megelőzése érdekében szükséges megelőző intézkedéseket.

(3)A szétváló társaság tagállama biztosítja, hogy az illetékes hatóság nem hagyhatja jóvá a szétválást, ha minden egyes esetet egyedileg megvizsgálva és minden vonatkozó adatot és körülményt figyelembe véve megállapítást nyert, hogy az mesterséges megállapodásnak minősül, amely adókedvezmények jogtalan igénybevételére vagy a munkavállalók, a hitelezők vagy a tagok törvény által biztosított vagy szerződésből fakadó jogainak jogellenes módon való megsértésére irányul.

(4)A szétváló társaság tagállamának nemzeti joga szabályozza a határokon átnyúló szétválás tekintetében azokat az eljárásokat és alaki követelményeket, amelyeket a határokon átnyúló szétválás előtt a szétválást megelőző tanúsítvány megszerzéséhez teljesíteni kell, a fogadó társaságok szerinti tagállamok nemzeti joga pedig azt az eljárási szakaszt illetve alaki követelményeket szabályozza, amelyeket a szétválást megelőző tanúsítvány átvételét követően az uniós joggal összhangban teljesíteni kell.

160e. cikk
A határokon átnyúló szétválási terv

(1)A szétváló társaság irányító vagy ügyviteli szerve elkészíti a határokon átnyúló szétválási tervet. A határokon átnyúló szétválási tervnek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a)a határokon átnyúló szétválás útján létrejövő új társaság vagy társaságok számára javasolt társasági formát, nevet és székhelyet,

b)a társaság tőkéjét megtestesítő értékpapírok vagy részesedések cserearányát, és adott esetben a pénzeszköz-kifizetések nagyságát;

c)a fogadó társaságok vagy a szétváló társaság tőkéjét megtestesítő értékpapírok vagy részesedések átruházására vonatkozó adatokat;

d)a határokon átnyúló szétválás javasolt ütemtervét;

e)a határokon átnyúló szétválás várható hatását a foglalkoztatásra;

f)azt az időpontot, amelytől fogva ezek a társaság tőkéjét megtestesítő értékpapírok vagy részesedések a nyereségből való részesedésre jogosítanak, valamint az erre a jogra vonatkozó különleges feltételeket;

g)azt az időpontot vagy időpontokat, amelytől vagy amelyektől fogva a szétváló társaság ügyletei számviteli szempontból a fogadó társaságok ügyleteinek tekintendők,

h)az esetleges külön előnyök részletei, amelyekben a szétváló társaság ügyviteli, irányító, felügyeleti vagy ellenőrzési szerveinek tagjai részesülnek;

i)azokat a jogokat, amelyeket a fogadó társaságok a szétváló társaság a külön jogokkal felruházott tagjainak és a szétváló társaság tőkéjét megtestesítő részesedésektől eltérő értékpapírok birtokosainak biztosít, vagy az ezekre a személyekre vonatkozóan javasolt intézkedéseket;

j)az esetleges külön előnyöket, amelyekben a határokon átnyúló szétválás tervét vizsgáló szakértők részesülnek;

k)a fogadó társaságok létesítő okiratát, illetve részleges szétválás esetén a szétváló társaság létesítő okiratának változását,

l)adott esetben tájékoztatást arról az eljárásról, amelynek keretében – a Article160n. cikk szerint – megállapítják a fogadó társaságban a munkavállalói részvételi jogok meghatározásában történő munkavállalói közreműködést, és tájékoztatást a lehetséges megállapodási opciókról;

m)a szétváló társaság eszközeinek és forrásainak pontos leírását, valamint egy nyilatkozatot arról, hogy ezeket az eszközöket és forrásokat hogyan fogják felosztani a fogadó társaságok között, illetve részleges szétválás esetén hogyan tartja meg azokat a szétváló társaság, beleértve a határokon átnyúló szétválási tervben kifejezetten nem allokált eszközök vagy források – például olyan eszközök vagy források, amelyek a határokon átnyúló szétválási terv kidolgozásának időpontjában nem voltak ismeretesek – kezelésre vonatkozó rendelkezéseket is;

n)a határokon átnyúló szétválásban érintett valamennyi társaság számára allokált eszközök és források értékelésére vonatkozó tájékoztatást;

o)a szétváló társaság azon pénzügyi kimutatásának időpontját, amelyet a határokon átnyúló szétválás feltételeinek megállapításához használnak;

p)adott esetben a szétváló társaság tagjai számára a fogadó társaságokban vagy a szétváló társaságban, illetve a fogadó társaság és a szétváló társaság kombinációjában juttatott részesedések és értékpapírok, valamint azokat a kritériumok, amelyeken az ilyen juttatás alapszik;

q)pénzbeli kártalanításra vonatkozó ajánlat részleteit a határokon átnyúló szétválást a 160l. cikk szerint ellenző tagok számára;

r)a hitelezőknek felkínált biztosítékok részleteit.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a szétváló társaság valamely eszközének allokálásáról a határokon átnyúló szétválási terv kifejezetten nem rendelkezik, és amennyiben ennek a tervnek az értelmezése nem teszi lehetővé az eszköz allokálásával kapcsolatos döntést, az eszközt vagy annak ellenértékét az összes fogadó társaságnak allokálják, illetve részleges szétválás esetén az összes fogadó társaságnak és a szétváló társaságnak, a határokon átnyúló szétválási tervezet alapján az egyes társaságok számára juttatott nettó eszközök arányában.

(3)A tagállamok gondoskodnak arról is, hogy amennyiben a szétváló társaság valamely forrásának allokálásáról a határokon átnyúló szétválási terv kifejezetten nem rendelkezik, akkor a forrást a fogadó társaságoknak és a szétváló társaságnak allokálják, a határokon átnyúló szétválási terv alapján az egyes társaságok számára juttatott nettó eszközök arányában. Hasonlóképpen, bármely egyetemleges felelősség az egyes társaságok számára juttatott nettó eszközöknek a szétválás időpontjában aktuális értékére korlátozódik.

(4)A tagállamok lehetővé teszik a határokon átnyúló szétválást végrehajtó társaságok számára, hogy a határokon átnyúló szétválási terv és minden egyéb kapcsolódó dokumentum elkészítéséhez a fogadó társaságok és a szétváló társaság tagállamának hivatalos nyelvei mellett a nemzetközi üzleti és pénzügyi szférában szokásos nyelvet is használhassák. A tagállamok kikötik, hogy mely nyelv lesz irányadó a fenti dokumentumok különböző nyelvi változatai közötti eltérések esetén.

160f. cikk
Az elszámolás dátuma

(1)A szétválást végrehajtó társaság irányító vagy ügyviteli szerve a szétválási folyamat megkönnyítése érdekében a határokon átnyúló szétválás tervezetében jogosult meghatározni az elszámolási dátumot vagy dátumokat.

A határokon átnyúló szétválási tervben előírt elszámolási dátum az az időpont, amelyen a határokon átnyúló szétválás a 160t. cikkben említettek szerint hatályba lép, kivéve abban az esetben, ha a társaság ettől eltérő időpontokat jelöl ki a szétválási eljárás előmozdítása érdekében.

Ez esetben az elszámolás dátumának az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

a)nem előzheti meg a szétváló társaság által elkészített és közzétett utolsó éves pénzügyi kimutatásra vonatkozó mérleg dátumát;

b)az egyes fogadó társaságok tekintetében nem lehet korábbi, mint a fogadó társaság alapításának időpontja;

c)az a) és a b) pontban említett időpontok lehetővé teszik, hogy a fogadó társaságok, valamint a részleges szétválás esetében a szétváló társaság az uniós jognak és a tagállamok jogszabályainak megfelelően, közvetlenül a határokon átnyúló szétválás hatályosulásának napját követően úgy, mint a szétválásban érintett egyes társaságok saját mérleg-fordulónapján, elkészítse a szétválás hatásait is tartalmazó saját éves pénzügyi kimutatását.

Az a) és b) pont alkalmazásában az elszámolási időpont meghatározása során figyelembe lehet venni a fogadó társaság által használt számviteli rendszert.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló szétválás útján létrejövő valamennyi társaság nemzeti jogszabályai által az (1) bekezdés szerinti időpontok számviteli szempontból azon időpontokként kezelik, amelyektől kezdve a szétváló társaság ügyletei a fogadó társaságok ügyleteinek tekintendők, illetve részleges szétválás esetén a szétváló társaság ügyleteinek is.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló szétválás alapján átadandó pénzügyi kimutatásokban az eszközök és kötelezettségek elismeréséhez és értékeléséhez a fogadó társaságok számviteli rendszereit a (1) bekezdésben meghatározott időponttól kell használni.

160g. cikk
Az irányító vagy ügyviteli szerv jelentése a tagok számára 

(1)A szétváló társaság irányító vagy ügyviteli szerve jelentést készít, amelyben beszámol a határokon átnyúló szétválás jogi és gazdasági vonatkozásairól, és indokolja azokat.

(2)Az (1) bekezdésben említett jelentésnek különösen az alábbiakat kell bemutatnia:

a)a határokon átnyúló szétválásnak a fogadó társaságok jövőbeni üzleti tevékenységére gyakorolt hatásait, valamint részleges szétválás esetén a szétváló társaság jövőbeni üzleti tevékenységére és a vezetőség stratégiai tervére gyakorolt hatásait;

b)adott esetben a részvénycserearány magyarázatát és indokolását;

c)az esetlegesen felmerülő egyedi értékelési nehézségek leírását;

d)a határokon átnyúló szétválás hatásait a tagokra;

e)a határokon átnyúló szétválást ellenző tagokat a 160l. cikk alapján megillető jogok és jogorvoslati lehetőségeket.

(3)A jelen cikk (1) bekezdésben említett jelentést legalább két hónappal a 160k. cikkben említett közgyűlés időpontját megelőzően legalább elektronikus formában a szétváló társaság tagjainak rendelkezésére kell bocsátani. Az említett jelentést továbbá a szétváló társaság munkavállalói képviselőinek vagy – amennyiben ilyen képviselők nincsenek – a munkavállalóinak rendelkezésére kell bocsátani.

(4)Az (1) bekezdésben említett jelentés azonban nem képezi követelmény tárgyát, amennyiben a szétváló társaságok valamennyi tagja megállapodott abban, hogy eltekint e követelménytől.”;

160h. cikk
Az irányító vagy ügyviteli szerv jelentése a munkavállalók számára

(1)A szétváló társaság irányító vagy ügyviteli szerve jelentés készít, amelyben beszámol a határokon átnyúló szétválás következményeiről a munkavállalókra nézve.

(2)Az (1) bekezdésben említett jelentésnek különösen az alábbiakról kell beszámolnia:

a)a határokon átnyúló szétválásnak a fogadó társaságok jövőbeni üzleti tevékenységére gyakorolt hatásait, valamint részleges szétválás esetén a szétváló társaság jövőbeni üzleti tevékenységére és a vezetőség stratégiai tervére gyakorolt hatásai;

b)a határokon átnyúló szétválásnak a munkaviszonyok védelmére gyakorolt hatásai;

c)a foglalkoztatási feltételek és a társaságok telephelyeit érintő jelentős változások;

d)az a), b) és c) pontban meghatározott tényezők vonatkoznak-e a szétváló társaság leányvállalataira is.

(3)Az (1) bekezdésben említett jelentést legalább két hónappal a 160k. cikkben említett közgyűlés időpontját megelőzően legalább elektronikus formában a szétváló társaság munkavállalói képviselőinek vagy – amennyiben ilyen képviselők nincsenek – munkavállalóinak rendelkezésére kell bocsátani. A jelentést hasonlóképpen a szétváló társaság tagjainak rendelkezésére kell bocsátani.

(4)Amennyiben a szétváló társaság irányító vagy ügyviteli szerve kellő időben, a nemzeti jogszabályok értelmében véleményt kap kézhez a munkavállalók képviselőitől vagy – amennyiben nincsenek ilyen képviselők – maguktól a munkavállalóktól, a tagokat értesítik erről, és e véleményt mellékelik az említett jelentéshez.

(5)Amennyiben azonban a szétváló társaság és adott esetben a leányvállalataik az irányító vagy ügyviteli szerv tagjain kívül nem foglalkoztatnak más munkavállalókat, az (1) bekezdésben említett jelentést nem kell elkészíteni.

(6)Az (1)–(5) bekezdésben foglaltak nem érintik a 2001/23/EK, a 2002/14/EK és a 2009/38/EK irányelv végrehajtását követően nemzeti szinten bevezetett, illetve indított vonatkozó tájékoztatáshoz való és konzultációs jogokat, illetve eljárásokat.

160i. cikk
A független szakértő általi vizsgálat

(1)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a szétváló társaság a 160o. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt illetékes hatóságra a 160k. cikkben említett közgyűlés időpontja előtt legalább két hónappal kerüljön sor, hogy szakértőt jelöljön ki a határokon átnyúló szétválási terv és a 160 g. és 160h. cikkben említett jelentések megvizsgálására és értékelésére, figyelemmel az e cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételekre.

A szakértő kinevezése iránti kérelemhez csatolni kell a következőket:

a)az átalakulás 160e. cikk szerinti tervezetét;

b)a 160g. és 160h. cikk szerinti jelentéseket.

(2)Az illetékes hatóságnak az (1) bekezdés szerinti kérelem valamint a tervek és jelentések átvételét követő öt munkanapon belül ki kell jelölnie a független szakértőt. A szakértőnek függetlennek kell lennie a szétváló végrehajtó társaságtól és az érintett tagállam joga szerint lehet természetes vagy jogi személy. A tagállamok a szakértő függetlenségének értékelésekor figyelembe veszik a 2006/43/EK irányelv 22. és 22b. cikkében lefektetett keretet.

(3)A szakértő írásos jelentést készít, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:

a)a javasolt részvénycserearány meghatározásához alkalmazott módszer vagy módszerek feltüntetését;

b)egy nyilatkozatot arról, hogy az a) pontban említett módszer vagy módszerek megfelelőek-e;

c)az a) pontban említett módszerek alkalmazásával kapott értékek számítását, és annak véleményezését, hogy mekkora relatív jelentőség tulajdonítható az ilyen módszereknek a kapott érték meghatározásában;

d)annak értékelését, hogy a részvények javasolt cserearánya méltányos és észszerű-e;

e)a társaság által benyújtott jelentések és információk pontosságának részletes értékelését;

f)a 160o. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt illetékes hatóság számára annak megállapításához szükséges valamennyi tényszerű elem ismertetését, hogy a tervezett határokon átnyúló szétválás a 160p. cikk szerinti mesterséges megállapodásnak minősül-e, de legalább a következőket: a fogadó tagállamban való letelepedés jellemzőit, beleértve a célt, az ágazatot, a befektetéseket, a nettó árbevételt és eredménykimutatást, a munkavállalók számát, a mérleg tartalmát, az adóügyi illetőséget, az eszközöket és azok helyét, a munkavállalók és az egyes munkavállalói csoportok szokásos munkavégzési helyét, a társadalombiztosítási járulékok fizetésének helyét, valamint az átalakult társaság által a fogadó és a származási tagállamban vállalt kereskedelmi kockázatokat.

(4)A tagállamok gondoskodnak róla, hogy a független szakértő jogosult legyen a szétváló társaságtól minden releváns információt és dokumentumot beszerezni, valamint a terv és a vezetőségi jelentések adatainak ellenőrzése érdekében minden szükséges vizsgálatot elvégezni. A független szakértő jogosult a munkavállalói képviselőktől vagy – amennyiben ilyen képviselők nincsenek – a munkavállalóktól, és a társaság hitelezőitől és tagjaitól azok észrevételeit és véleményét fogadni.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy a független szakértők részére benyújtott információk kizárólag a jelentés elkészítése céljára használhatók fel, és hogy bizalmas információk – egyebek mellett üzleti titkok – nem tehetők közzé. Adott esetben a szakértő külön dokumentumot nyújthat be a 160o. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt illetékes hatóságnak, amely a bizalmas információkat tartalmazza. Ezt a külön dokumentumot csak a szétváló társaságnak lehet kiadni, az semmilyen más harmadik féllel nem közölhető.

(6)A tagállamok mentesítik e cikk rendelkezései alól a 2003/361/EK (**) bizottsági ajánlásban meghatározott „mikro- és kisvállalkozásokat”.

160j. cikk
Közzététel

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a szétváló társaság tagállama legalább egy hónappal az ügyben határozatot hozó közgyűlés időpontját megelőzően a nyilvántartásban közzéteszi és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az alábbi dokumentumokat:

a)a határokon átnyúló szétválási tervet;

b)adott esetben a 160i. cikkben említett független szakértői jelentést;

c)egy felhívást, amely tájékoztatja a szétváló társaság tagjait, hitelezőit és munkavállalóit arról, hogy az első albekezdés a) és b) pontjában említett dokumentumok tekintetében a közgyűlés időpontját megelőzően észrevételeket nyújthatnak be a társasághoz és a 160o. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt illetékes hatósághoz.

Az első albekezdésben említett dokumentumoknak a 22. cikkben említett rendszeren keresztül is hozzáférhetőknek kell lenniük.

(2)A tagállamok felmenthetik a szétváló társaságot az (1) bekezdésben említett közzétételi követelmény alól, amennyiben e társaság az (1) bekezdésben említett dokumentumokat a honlapján folyamatosan és a nyilvánosság számára ingyenesen elérhetővé teszi a szétválásról határozó közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább egy hónappal kezdődő és legkorábban a közgyűlés végeztével záruló időszakra.

A tagállamok nem tehetik ezt a felmentés olyan előírások vagy kikötések függvényévé, amelyek nem szükségesek a honlap biztonságosságának és ezen dokumentumok hitelességének biztosításához, és ilyen előírásokat vagy kikötéseket csak az e célok eléréséhez arányos mértékben vezethetnek be.

(3)Amennyiben a szétváló társaság az ezen cikk (2) bekezdésével összhangban nyilvánosságra hozza a szétválási tervet, a társaság legalább egy hónappal a szétválásról határozó közgyűlés napját megelőzően benyújtja az alábbi információkat a nyilvántartás számára:

a)a szétváló társaság jogi formája, neve és bejegyzett székhelye, valamint a határokon átnyúló szétválás eredményeként újonnan létrehozott társaságok javasolt jogi formája, neve és bejegyzett székhelye;

b)a nyilvántartás, amely a szétváló társaságra vonatkozó, a 14. cikkben említett dokumentumokat tartalmazza, valamint ezek bejegyzési száma az adott nyilvántartásban;

c)a hitelezők, a munkavállalók és a tagok jogainak gyakorlásával kapcsolatos megállapodások feltüntetése;

d)arra a honlapra vonatkozó információk, amelyen online és díjmentesen elérhető a határokon átnyúló szétválás terve, az 1. bekezdésben említett értesítés és szakértői jelentés, valamint az ezen bekezdés c) pontjában említett megállapodásokra vonatkozó valamennyi információ;

(4)A tagállamok biztosítják, hogy az 1. és a 3. bekezdésben említett követelmények maradéktalanul teljesíthetők online anélkül, hogy személyesen kellene megjelenni az érintett tagállam bármely illetékes hatósága előtt.

A tagállamok azonban a csalás észszerű indokolással alátámasztott valódi gyanúja alapján előírhatják az illetékes hatóság előtti személyes megjelenést.

(5)A tagállamok az 1., a 2. és a 3. bekezdésben említett közzétételen kívül előírhatják, hogy a határokon átnyúló szétválás tervezete vagy a (3) bekezdésben említett információk megjelenjenek a nemzeti hivatalos lapban. Ez esetben a tagállamok biztosítják, hogy a nyilvántartás továbbítsa a vonatkozó információkat a nemzeti hivatalos lapnak.

(6)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett dokumentáció díjmentesen elérhető legyen a nyilvánosság számára. A tagállamok továbbá biztosítják, hogy azok a díjak, amelyeket a nyilvántartások az (1) és a (3) bekezdésben, valamint adott esetben az (5) bekezdésben említett közzétételért a szétváló társaságnak felszámítanak, ne haladják meg a szolgáltatás adminisztratív költségét.

160k. cikk
A közgyűlés jóváhagyása

(1)A szétváló társaság közgyűlése, miután a 160g., a 160h. és adott esetben a 160i. cikkben említett jelentéseket tudomásul vette, állásfoglalás formájában határoz a határokon átnyúló szétválás tervezetének jóváhagyásáról. A társaság értesíti a közgyűlés határozatáról a 160o. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt illetékes hatóságot.

(2)A közgyűlés fenntarthatja a jogot, hogy a határokon átnyúló szétválás végrehajtását a 160n. cikkben említett megállapodások általa történő kifejezett jóváhagyásának feltételéhez köti.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló szétválás tervezetére vonatkozó bármely módosítás jóváhagyásához a képviselt részvényekhez vagy a képviselt jegyzett tőkéhez kapcsolódó szavaztok legalább kétharmada, de legfeljebb 90 %-a legyen szükséges. A szavazási küszöbérték semmi esetre sem lehet magasabb a határokon átnyúló egyesülések jóváhagyásával kapcsolatban a nemzeti jog által előírt küszöbnél.

(4)A közgyűlés arról is határoz, hogy a határokon átnyúló szétválás szükségessé teszi-e a szétváló társaság létesítő okiratának módosítását.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló szétválás közgyűlés általi jóváhagyását ne lehessen kizárólag az alábbi indokokkal megtámadni:

a)a 160e. cikkben említett részvénycserearányt nem megfelelően határozták meg;

b)a 160l. cikkben említett pénzbeli kártalanítást nem megfelelően határozták meg;

c)egy adott taghoz rendelt részesedés összértéke nem egyenlő a részesedés értékével, amellyel a szóban forgó tag a szétváló társaságban rendelkezik.

160l. cikk
A tagok védelme

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a szétváló társaság következő tagjai jogosultak legyenek részvényeiket értékesíteni a (2)–(6) bekezdésben lefektetett feltételek szerint:

a)azon szavazati joggal rendelkező részvényes tagok, akik nem szavaztak a határokon átnyúló szétválás tervezetének jóváhagyása mellett;

b)a szavazati joggal nem rendelkező részvényes tagok.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett tagok – amint a határokon átnyúló szétválás a 160t. cikk szerint hatályba lépett – értékesíthessék a részvényeiket, figyelembe véve az alábbiak közül egy vagy több entitás által kifizetett megfelelő pénzbeli kártalanítást:

a)a szétváló társaság;

b)a szóban forgó társaság fennmaradó tagjai;

c)harmadik felek a szétváló társasággal egyetértésben.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy bármely szétváló társaság a 160e. cikk (1) bekezdésének q) pontja szerinti határokon átnyúló szétválási tervben megfelelő pénzbeli kártalanítást ajánljon fel az e cikk (1) bekezdésében említett azon tagoknak, akik a részvényeik értékesítésére vonatkozó jogukkal kívánnak élni. A tagállamok továbbá meghatározzák az ajánlat elfogadására rendelkezésre álló időt, amely semmi esetre sem lehet hosszabb a 160k. cikkben említett közgyűlést követő egy hónapnál. A tagállamok továbbá biztosítják, hogy a társaság el tudja fogadni az ajánlatot, amelyet elektronikus úton küldenek el a társaság által e célból megadott címre.

Azonban a társaság (1) bekezdés szerinti saját részvényeinek a társaság általi megszerzése nem érinti a társaság saját részesedéseinek megszerzésére alkalmazandó nemzeti szabályokat.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy a pénzbeli kártalanításra vonatkozó ajánlatot a 160t. cikk szerint történő határokon átnyúló szétválás feltételéhez kössék. A tagállamok továbbá meghatározzák a pénzbeli kártalanítás megfizetésére rendelkezésre álló időt, amely nem lehet hosszabb a határokon átnyúló szétválás hatálybalépését követő egy hónapnál.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy azok a tagok, akik elfogadták a (3) bekezdésben említett pénzbeli kártalanításra vonatkozó ajánlatot, azonban akik szerint a kártalanítás mértékét nem megfelelően határozták meg, jogosultak legyenek arra, hogy az ajánlat elfogadásától számított egy hónapon belül a pénzbeli kártalanítás valamely nemzeti bíróság általi újraszámítását kérjék.

(6)A tagállamok biztosítják, hogy a szétváló társaság tagállamának nemzeti jogszabályai szabályozzák az (1)–(5) bekezdésben említett jogokat, valamint hogy e tekintetben a szóban forgó tagállam bíróságai rendelkezzenek joghatósággal. Valamennyi tag, aki elfogadta a részvényei megszerzésére vonatkozó ajánlatot, jogosult az (5) bekezdésben említett eljárások indítására vagy az azokban történő részvételre.

(7)A tagállamok ezen túlmenően biztosítják, hogy a szétváló társaság azon tagjai, akik nem ellenezték a határokon átnyúló szétválást, de a javasolt részvénycserearányt nem tartják megfelelőnek, a határokon átnyúló szétválás hatálybalépésétől számított egy hónapon belül nemzeti bíróság előtt megtámadhassák a határokon átnyúló szétválás tervezetében meghatározott cserearányt.

(8)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben valamely tagállami bíróság úgy találta, hogy a részvénycserearányt nem megfelelően határozták meg, a bíróság hatáskörrel rendelkezzen arra, hogy a fogadó társaságot az arányt sikeresen megtámadó tagok számára fizetendő kártalanításra utasítsa. A kártalanítás kiegészítő pénzkifizetésből áll, amelyet részesedések bíróság által meghatározott cseréjére alkalmazandó megfelelő arány alapján számítanak ki. Ezen tagok bármelyike általi kérelem esetén a tagállami bíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a fogadó társaságot a pénzeszköz-kifizetés helyett kiegészítő részesedés biztosítására utasítsa.

(9)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló szétválás útján létrejövő társaságra alkalmazandó jogszabályok szabályozzák a kiegészítő pénzbeli kártalanítás megfizetésére vagy kiegészítő részesedés biztosítására vonatkozó kötelezettséget.

160m. cikk
A hitelezők védelme

(1)A tagállamok előírhatják, hogy a szétváló társaság irányító vagy ügyviteli szerve a 160e. cikkben említett határokon átnyúló szétválási terv részeként nyilatkozatot tegyen a társaság pontos pénzügyi helyzetéről. A nyilatkozat tanúsítja, hogy a társaság irányító vagy ügyviteli szervének a nyilatkozat időpontjában rendelkezésére álló információk alapján és a megfelelő megkereséseket követően nincs tudomásuk olyan körülményekről, amelyek miatt bármely fogadó társaság – illetve részleges szétválás esetén a szétváló társaság – a szétválás hatálybelépést követően ne tudna eleget tenni a határokon átnyúló szétválási terv értelmében a rá átruházott kötelezettségeinek, amikor azok esedékessé válnak. A nyilatkozatot legkorábban egy hónappal a határokon átnyúló szétválás tervezetének a 160j. cikk szerint történő közzététele előtt kell elkészíteni.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy azon hitelezők, akik nincsenek megelégedve az érdekeiknek a határokon átnyúló szétválás tervében a 160e. cikk értelmében biztosított védelmével, a 160j. cikkben említett közzétételtől számított egy hónapon belül kérelmezhessék a megfelelő biztosítékokat az illetékes közigazgatási vagy igazságügyi szervnél.

(3)A szétváló társaság hitelezői esetében vélelmezni kell, hogy határokon átnyúló szétválás nem érinti őket hátrányosan az alábbi körülmények között:

a)ha a társaság az átalakulás tervezetével együtt közzé tesz egy független szakértői jelentést, amely megállapítja, hogy nincs észszerű valószínűsége annak, hogy a hitelezők jogai indokolatlanul sérülnének. A független szakértőt az illetékes hatóság nevezi ki vagy hagyja jóvá, és az megfelel a 160i. cikk (2) bekezdésében lefektetett követelményeknek;

b)amennyiben a hitelezőknek közvetlenül a szétválás végrehajtása után egy olyan, harmadikfél-garanciavállaló vagy a bármely fogadó társaságok – illetve részleges szétválás esetén a fogadó társaság és a szétváló társaság – általi kifizetési jogot kínálnak, amely kifizetés egyenértékű az eredeti követelésükkel és ugyanazon joghatóság elé terjeszthető, mint az eredeti követelés, valamint amelynek hitelminősége legalább arányos a hitelező eredeti követelésével.

(4)Ha a szétváló társaság egy olyan hitelezőjének, akinek követelése átszáll a fogadó társaságra, nem elégíti ki a követelését az adott fogadó társaság, akkor a többi fogadó társaság – illetve részleges szétválás esetén a szétváló társaság – a fogadó társaságokkal közösen, egyetemlegesen felel e kötelezettségért. Ugyanakkor a szétválásban részt vevő bármely társaság egyetemleges felelősségének maximális összege az adott társaság részére juttatott nettó eszközöknek a szétválás hatálybalépésének napján érvényes értékére korlátozódik.

(5)Az (1)–(4) bekezdés nem érinti a szétváló társaság tagállamának államháztartási szervekkel szemben fennálló fizetési kötelezettségek teljesítésére vagy biztosítására vonatkozó nemzeti jogszabályainak alkalmazását.

160n. cikk
A munkavállalók vállalatirányításban való részvétele

(1)A (2) bekezdés sérelme nélkül az egyes fogadó társaságokra – adott esetben – a székhelyük szerinti tagállam vállalatirányításban való munkavállalói részvételre vonatkozó hatályos szabályai alkalmazandók.

(2)Nem alkalmazandók azonban – adott esetben – a határokon átnyúló szétválás útján létrejött társaság székhelye szerinti tagállam vállalatirányításban való munkavállalói részvételre vonatkozó hatályos szabályai, amennyiben a szétváló társaság a jelen irányelv 160e. cikkében említett határokon átnyúló szétválási terv közzétételét megelőző hat hónapban a szétváló társaság tagállamának jogszabályaiban lefektetett, alkalmazandó küszöbérték négyötödének megfelelő átlagos alkalmazotti létszámmal rendelkezik, amely előidézi a 2001/86/EK irányelv 2. cikkének k) pontja értelmében a vállalatirányításban való munkavállalói részvételt, vagy amennyiben az egyes fogadó társaságokra alkalmazandó nemzeti jogszabályok:

a)nem írnak elő legalább ugyanolyan szintű munkavállalói részvételt a vállalatirányításban, mint amilyet a társaság a szétválás megelőzően működtetett, a vállalatirányításban való munkavállalói részvétel szintjét a munkavállalók képviselőinek az ügyviteli vagy a felügyelő szerv vagy ezek bizottságai vagy a társaság profitegységeit lefedő ügyvezető csoport létszámában betöltött aránya alapján értékelve, feltéve, hogy van munkavállalói képviselet; vagy

b)a fogadó társaságok más tagállamokban letelepedett telephelyeinek munkavállalói számára nem biztosítanak ugyanolyan részvételi jogokat, mint amilyen jogokat a fogadó társaság székhelye szerinti tagállamban alkalmazott munkavállalók élveznek.

(3)A (2) bekezdésben említett esetekben a munkavállalóknak a határokon átnyúló szétválás útján létrejött társaságokban való részvételét és az ilyen jogok meghatározásába való bevonását a tagállamok szabályozzák, értelemszerűen és figyelemmel a jelen cikk (4)–(7) bekezdésére, összhangban a 2157/2001/EK rendelet 12. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében lefektetett elvekkel és eljárásokkal, valamint összhangban a 2001/86/EK irányelv alábbi rendelkezéseivel:

a)a 3. cikk (1) bekezdése, a 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontja, a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontja, a 3. cikk (4) bekezdése első albekezdésének első franciabekezdése, a 3. cikk (4) bekezdésének második albekezdése, a 3. cikk (5) bekezdése, a 3. cikk (6) bekezdésének harmadik franciabekezdése és a 3. cikk (7) bekezdése;

b)a 4. cikk (1) bekezdése, a 4. cikk (2) bekezdésének a), g) és h) pontja, a 4. cikk (3) bekezdése és a 4. cikk (4) bekezdése;

c)5. cikk;

d)6. cikk;

e)a 7. cikk (1) bekezdésének első albekezdése;

f)8., 9., 10. és 12. cikk;

g)a melléklet 3. részének a) pontja.

(4)Az alapelvek és feltételek (3) bekezdés szerinti meghatározása során a tagállamok az alábbiak szerint járnak el:

a)lehetővé teszik a különleges egyeztető testület számára, hogy úgy döntsön a munkavállalók legalább kétharmadát képviselő tagjainak kétharmados többségével, hogy ne kezdjenek egyeztetést, illetve a már megkezdett egyeztetéseket zárják le, és azokat a vállalatirányításban való részvételre vonatkozó szabályokat alkalmazzák, amelyek az egyes fogadó társaságok tagállamaiban hatályosak;

b)abban az esetben, ha előzetes egyeztetések eredményeként az általános részvételi szabályok vannak érvényben, ezen szabályok sérelme nélkül úgy dönthetnek, hogy korlátozzák a munkavállalók képviselőinek arányát a fogadó társaságok ügyviteli szervében. Amennyiben azonban a szétváló társaság ügyviteli vagy felügyeleti szerve legalább egyharmad részben a munkavállalók képviselőiből áll, a korlátozás semmiképpen sem vezethet ahhoz, hogy az ügyviteli szervben a munkavállalók képviselőinek aránya egyharmadnál kevesebb legyen.

c)biztosítja, hogy a határokon átnyúló szétválást megelőzően alkalmazott részvételi szabályok továbbra is alkalmazandók legyenek bármely későbbi megállapodás alapján elfogadott szabályok alkalmazásának időpontjáig, illetve megállapodás alapján elfogadott szabályok hiányában mindaddig, amíg a Melléklet 3. részének a) pontja szerinti általános szabályok alkalmazásra kerülnek.

(5)A vállalatirányításban való részvételi jogok kiterjesztése a fogadó társaságok más tagállamban foglalkoztatott munkavállalóira a (2) bekezdés b) pontja értelmében nem kötelezi arra a kiterjesztés mellett döntő tagállamokat, hogy figyelembe vegyék ezeket a munkavállalókat azon alkalmazotti létszám küszöbértékének kiszámításakor, amelynek túllépése esetén a vállalatirányításban való részvételi jogok valamely tagállami jog alapján kerülnek meghatározásra.

(6)Amennyiben a fogadó társaságok bármelyikét a (2) bekezdésben említett szabályokkal összhangban egy munkavállalói részvételi rendszer keretében irányítják, e társaságok kötelesek olyan társasági formát felvenni, amely lehetővé teszi a részvételi jogok gyakorlását,

(7)Amennyiben a határokon átnyúló szétválás útján létrejövő társaságra a vállalatirányításban való munkavállalói részvételi rendszer keretében működik, akkor az (1)–(6) bekezdésben lefektetett szabályok értelemszerű alkalmazása révén e társaságnak kötelező olyan intézkedéseket hoznia, amelyekkel biztosítja, hogy a munkavállalók vállalatirányításban való részvételi jogai egy későbbi, határokon átnyúló vagy tagállamon belüli egyesülés, szétválás vagy átalakulás során a határokon átnyúló szétválás hatálybalépését követő három évben védelmet élvezzenek.

(8)A társaság indokolatlan késedelem nélkül értesíti az alkalmazottait a vállalatirányításban való munkavállalói részvételről folytatott egyeztetések eredményéről.

160o. cikk
Szétválást megelőző tanúsítvány

(1)A tagállamok kijelölik azt az illetékes nemzeti hatóságot, amely a szétváló társaság szerinti tagállam jogszabályai alá tartozó eljárási szakaszok vonatkozásában ellenőrzi a határokon átnyúló szétválások jogszerűségét, és kiállítja a szétválást megelőző tanúsítványt, tanúsítva az összes vonatkozó feltételnek való megfelelést, valamint az adott tagállamban valamennyi eljárás és alaki követelmény szabályszerű lefolytatását, illetve teljesítését.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a szétváló társaság a szétválást megelőző tanúsítvány kiadása iránti kérelemmel együtt benyújtsa legalább a következőket:

a)a szétválás 160e. cikk szerinti tervezetét;

b)a 160g., 160h. és 160i. cikk szerinti jelentéseket.

c)a közgyűlésnek a szétválás jóváhagyására vonatkozó, a 160k. cikk szerinti állásfoglalására vonatkozó információkat.

A 160i. cikk szerint benyújtott tervezetet és jelentéseket nem kell újra benyújtani az illetékes hatósághoz.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdés szerinti kérelem – beleértve a társaságra vonatkozó információk és dokumentumok benyújtását is – maradéktalanul teljesíthető legyen online módon anélkül, hogy személyesen kellene megjelenni az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság előtt.

A tagállamok azonban a csalás észszerű indokolással alátámasztott alapos gyanúja esetén előírhatják az illetékes hatóság előtti személyes megjelenést, amennyiben releváns információk és dokumentumok benyújtására van szükség.

(4)A 160n. cikk szerinti munkavállalói részvétellel kapcsolatos szabályoknak való megfelelés tekintetében a szétváló társaság szerinti tagállam ellenőrzi, hogy a 160e. cikkben említett határokon átnyúló szétválási terv tartalmaz-e tájékoztatást az eljárásról, amelynek keretében a megfelelő megállapodásokat kialakítják és a lehetséges megállapodási opciókról.

(5)Az (1) bekezdésben említett jogszerűség megállapítása részeként az illetékes hatóság az alábbi információkat vizsgálja meg:

a)a (2) bekezdésben említett dokumentumok és információk;

b)a 160j. cikk (1) bekezdésével összhangban az érdekelt felek által benyújtott valamennyi észrevételt;

c)ha van ilyen, annak a társaság általi feltüntetése, hogy a 160n. cikk (3) és (4) bekezdésében említett eljárás megkezdődött.

(6)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdés szerint kijelölt illetékes hatóságok a határokon átnyúló átalakulás által érintett különböző területeken hatáskörrel rendelkező más illetékes hatóságokkal konzultálhassanak.

(7)A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság a határokon átnyúló szétválásnak a társaság közgyűlése általi jóváhagyására vonatkozó információk kézhezvételétől számított egy hónapon belül végezze el az értékelést. Az értékelés kimenetele az alábbiak közül valamelyik:

a)amennyiben az illetékes hatóság megállapítja, hogy a határokon átnyúló szétválás az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések hatálya alá tartozik, megfelel valamennyi vonatkozó feltételnek és valamennyi előírt eljárást és alaki követelményt szabályszerűen végrehajtottak, illetve teljesítettek, az illetékes hatóság kiállítja a szétválást megelőző tanúsítványt;

b)amennyiben az illetékes hatóság megállapítja, hogy a határokon átnyúló szétválás nem tartozik az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések hatálya alá, nem állítja ki a szétválást megelőző tanúsítványt, és tájékoztatja a társaságot a határozatának okairól; vUgyanez vonatkozik azokra a helyzetekre is, amikor az illetékes hatóság megállapítja, hogy a határokon átnyúló szétválás nem felel meg valamennyi vonatkozó feltételnek, vagy nem minden szükséges eljárást és alaki követelményt teljesítettek, és a társaság ezt felszólításra sem pótolta;

c)amennyiben az illetékes hatóságnak komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy a határokon átnyúló szétválás a 160d. cikk (3) bekezdése értelmében vett mesterséges megállapodásnak minősül, úgy határozhat, hogy a 160p. cikk szerinti részletes vizsgálatot végez, és tájékoztatja a társaságot az ilyen értékelés elvégzésére vonatkozó határozatáról, majd ennek eredményéről.

160p. cikk
Mélyreható értékelés 

(1)Annak értékelése céljából, hogy a határokon átnyúló szétválás a 160d. cikk (3) bekezdése szerinti mesterséges megállapodásnak minősül-e, a tagállamok biztosítják, hogy a szétváló társaság tagállaműnak illetékes hatósága minden releváns tényt és körülményt mélyrehatóan megvizsgáljon, amely során legalább a következőket figyelembe veszi: az érintett tagállamban való letelepedés jellemzőit, beleértve a célt, az ágazatot, a befektetéseket, a nettó árbevételt és eredménykimutatást, a munkavállalók számát, a mérleg tartalmát, az adóügyi illetőséget, az eszközöket és azok helyét, a munkavállalók és az egyes munkavállalói csoportok szokásos munkavégzési helyét, a társadalombiztosítási járulékok fizetésének helyét, valamint az átalakult társaság által a fogadó és a származási tagállamban vállalt kereskedelmi kockázatokat.

Ezen elemeket csak indikatív tényezőkként lehet tekintetbe venni az átfogó értékelés keretében, és ezért önmagukban nem vehetők figyelembe.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben e cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság mélyreható értékelés elvégzéséről határoz, meghallgatást tudjon tartani a társaság és valamennyi fél számára, aki a 160j. cikk (1) bekezdése értelmében és a nemzeti jogszabályokkal összhangban észrevételt nyújtott be. Az (1) bekezdés szerinti illetékes hatóságok a nemzeti jogszabályokkal összhangban más érdekelt harmadik fél számára is meghallgatást biztosíthatnak. Az illetékes hatóság a mélyreható értékelés megkezdésétől számított két hónapon belül végleges határozatot hoz a szétválást megelőző tanúsítvány kiállításáról.

160q. cikk
A szétválást megelőző tanúsítvány felülvizsgálata és továbbítása

(1)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az illetékes hatóság nem bíróság, az illetékes hatóság által a szétválást megelőző tanúsítvány kiállítására vagy annak elutasítására vonatkozóan hozott határozattal szemben a nemzeti jogszabályokkal összhangban bírósági felülvizsgálatnak van helye. A tagállamok továbbá úgy biztosítják, hogy a szétválást megelőző tanúsítvány egy meghatározott időtartam lejártáig ne lépjen hatályba, amely lehetővé teszi a felek számára, hogy keresetet nyújtsanak be az illetékes bírósághoz, és adott esetben ideiglenes intézkedéseket kezdeményezhessenek.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a szétválást megelőző tanúsítvány kiállítására vonatkozó határozatot megküldik a 160r. cikk (1) bekezdésében említett hatóságoknak, és hogy a szétválást megelőző tanúsítvány kiállítására vagy annak elutasítására vonatkozó határozatok elérhetőek legyenek a 22. cikkel összhangban létrehozott üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerben.

160r. cikk
A határokon átnyúló szétválás jogszerűségének vizsgálata

(1)A tagállamok kijelölik azt az illetékes hatóságot, amely a fogadó társaságok tagállamának jogszabályai alá tartozó eljárási szakasz vonatkozásában ellenőrzi a határokon átnyúló szétválás jogszerűségét, és jóváhagyja a határokon átnyúló szétválást, ha az megfelel az összes releváns feltételnek, és ha az említett tagállamban valamennyi szükséges eljárást és alaki követelményt szabályszerűen teljesítettek.

Az illetékes hatóság vagy hatóságok különösen biztosítják, hogy a tervezett fogadó társaságok megfeleljenek az egyes tagállamok társaságok bejegyzésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseinek, és hogy adott esetben a vállalatirányításban való munkavállalói részvétellel kapcsolatos megállapodásokat a 160n. cikkel összhangban határozták meg.

(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában valamennyi fogadó társaság benyújtja az említett bekezdésben említett hatóság számára a határokon átnyúló szétválásnak a 160k. cikkben említett közgyűlés által jóváhagyott tervét.

(3)Minden egyes tagállam biztosítja, hogy az (1) bekezdés szerinti kérelme – beleértve az információk és dokumentumok benyújtását – maradéktalanul teljesíthető legyen online módon anélkül, hogy személyesen kellene megjelenni az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság előtt.

A tagállamok azonban a csalás észszerű indokolással alátámasztott valódi gyanúja alapján előírhatják valamely tagállam illetékes hatósága előtti személyes megjelenést, amennyiben releváns információk és dokumentumok benyújtására van szükség.

(4)Az e cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság haladéktalanul nyugtázza a 160o. cikkben említett, szétválást megelőző tanúsítvány, valamint a fogadó társaságok tagállamának jogszabályai által előírt egyéb információk és dokumentumok kézhezvételét. Határozatot hoz a határokon átnyúló szétválás jóváhagyásáról a releváns feltételek értékelésének befejezését követően.

(5)Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság a (4) bekezdés szerinti, szétválást megelőző tanúsítványt a kiindulási tagállam nemzeti joga szerinti jogi aktusok és alaki követelmények megfelelő teljesítésének – aminek hiányában a határon átnyúló szétválás nem hagyható jóvá – egyértelmű bizonyítékaként fogadja el.

160s. cikk
Bejegyzés

(1)Az egyes tagállamoknak a fogadó társaságokra – illetve részleges szétválás esetén a fogadó társaságokra és a szétváló társaságra – irányadó jogszabályai határozzák meg a szóban forgó tagállam területe vonatkozásában a határokon átnyúló szétválás létrejöttének a 16. cikkben említett nyilvántartásban való közzétételére vonatkozó megállapodásokat.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy legalább az alábbi információk szerepeljenek a nyilvántartásukban, amelyeket a 22. cikkben említett rendszer révén nyilvánosan elérhetővé és hozzáférhetővé tettek:

a)a fogadó társaság nyilvántartásban a határokon átnyúló szétválás útján létrejövő bejegyzési szám;

b)a fogadó társaságok bejegyzésének időpontja;

c)teljes körű szétválás esetén a szétváló társaságnak a tagállama nyilvántartásából való törlésének időpontja;

d)adott esetben a nyilvántartási szám a szétváló társaság tagállamában és a fogadó társaságok tagállamában;

(3)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a fogadó társaságok tagállamainak nyilvántartásai a 22. cikkben említett rendszeren keresztül értesítsék a szétváló társaság tagállamának nyilvántartását arról, hogy a fogadó társaságokat nyilvántartásba vették. Teljes körű szétválás esetén a szétváló társaságnak a nyilvántartásból való törlése ennek az értesítésnek a kézhezvételekor azonnal hatályba lép.

160t. cikk
A határokon átnyúló szétválás hatálybalépésének időpontja

A határokon átnyúló szétválás hatálybalépésének időpontját a szétváló társaság tagállamának jogszabályai határozzák meg. Ez az időpont a 160o., 160p. és 160r. cikkben említett vizsgálat elvégzésénél és a 160s. cikk (3) bekezdésében említett valamennyi értesítés kézhezvételénél későbbi időpont kell, hogy legyen.

160u. cikk
A határokon átnyúló szétválás következményei

(1)Az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban végzett, teljes körű határokon átnyúló szétválás az alábbi következményeket vonja maga után:

a)a szétváló társaság valamennyi eszközét és forrását, ideértve az összes szerződést, hitelt, jogot és kötelezettséget, át kell ruházni, és azok változatlanul fenn kell, hogy álljanak a fogadó társaságoknál a határokon átnyúló szétválási tervben meghatározott felosztással összhangban;

b)a szétváló társaság tagjai a fogadó társaságok tagjaivá válnak, a részesedéseknek a határokon átnyúló szétválási tervezetben meghatározott felosztásával összhangban, kivéve, ha gyakorolják a 160l. cikk (2) bekezdés említett kilépési jogukat;

c)a szétváló társaságoknak a munkaszerződésekből vagy munkaviszonyokból eredő, és a határokon átnyúló szétválás hatályosulásának időpontjában fennálló jogai és kötelezettségei, e határokon átnyúló szétválás hatályosulásának következtében és annak időpontjában az adott fogadó társaságra szállnak át;

d)a szétváló társaság megszűnik;

e)a szétváló társaság bejegyzett székhelyére harmadik felek addig hivatkozhatnak, amíg a szétváló társaságot nem törlik a származási tagállam nyilvántartásából, kivéve abban az esetben, ha igazolható, hogy egy harmadik fél tudott vagy tudnia kellett volna a fogadó társaságok tagállamaiban található bejegyzett székhelyekről.

(2)A szétváló társaság bármely tevékenysége, amelyet a fogadó társaságok tagállamaiban való bejegyzés időpontját követően, és a szétválást végző társaságnak az adott tagállam nyilvántartásából való törlését megelőzően végeztek, a szétváló társaság tevékenységének tekintendő.

A szétváló társaság felel a szétváló társaság tagállama és a fogadó társaságok tagállamai jogrendszereinek különbségéből fakadó bármely veszteségért, amennyiben a szétválást végrehajtó társaság nem tájékoztatta bármely szerződéses felét vagy partnerét az adott szerződés megkötése előtt a határokon átnyúló szétválásról.

(3)Az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban végzett, részleges határokon átnyúló szétválás az alábbi következményeket vonja maga után:

a)a szétváló társaság valamennyi eszközét és forrásait, ideértve a szerződéseket, hiteleket, jogokat és kötelezettségeket, át kell ruházni és azok változatlanul fenn kell, hogy álljanak a fogadó társaságoknál, illetve azokat a szétváló társaságnak meg kell tartania, a határokon átnyúló szétválási tervben meghatározott felosztással összhangban;

b)a szétváló társaság tagjai a fogadó társaságok tagjaivá válnak, és legalább a tagok egy része a szétváló társaságban marad, vagy mindkét társaság tagjává válik, a részesedéseknek a határokon átnyúló szétválási tervben meghatározott felosztásával összhangban;

c)a fogadó társaságoknak és a szétváló társaságnak tiszteletben kell tartaniuk a szétváló társaságnak a munkaviszonyokkal kapcsolatosan a szétválás időpontjában fennálló feltételeit;

(4)Ha a tagállamok jogszabályai teljes körű vagy részleges határokon átnyúló szétválás esetén különleges alaki követelmények teljesítését írják elő azt megelőzően, hogy a szétváló társaság egyes eszközeinek, jogainak és kötelezettségeinek átruházása harmadik felek tekintetében hatályba lépne, az ilyen alaki követelményeket az adott esetnek megfelelően a szétváló társaság vagy a fogadó társaságok teljesítik.

(5)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy egy fogadó társaság részvényeit ne cserélhessék el a szétváló társaság olyan részvényeire, amelyek vagy a társaságnak magának a tulajdonában vannak, vagy egy saját nevében, de a társaság megbízásából eljáró személyen keresztül birtokolja azokat a társaság.

160v. cikk
A független szakértők felelőssége

A tagállamok meghatározzák azokat a szabályokat, amelyek a 160i. cikkben és a 160m. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett jelentés elkészítéséért felelős független szakértők legalább polgári jogi felelősségére vonatkoznak ezen szakértők feladataik ellátása során történő kötelességszegése tekintetében.

160w. cikk
Érvényesség

Az ezen irányelvet átültető eljárásokkal összhangban végbemenő határokon átnyúló szétválás nem nyilvánítható semmisnek.”

2. cikk
Átültetés a nemzeti jogba

(1)A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [OP set the date = the last day of the month of 24 months after entry into force]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk
Jelentés és felülvizsgálat

(1)A Bizottság legkésőbb [a dátumot a Kiadóhivatal illeszti be: ezen irányelv átültetésére előírt határidő utolsó napja]-tól/től számított öt évvel elvégzi az irányelv értékelését, és jelentést készít az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság számára, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében. A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az említett jelentés elkészítéséhez szükséges információkat, különösen a határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások számára, időtartamára és a kapcsolódó költségekre vonatkozó adatokat.

(2)A jelentés értékeli különösen a II. cím I. fejezetében és a II. cím IV. fejezetében említett eljárásokat, különös tekintettel azok időtartamára és költségeire.

(3)A jelentésnek tartalmaznia kell egy értékelést a határokon átnyúló szétválások ezen irányelv hatálya alá nem tartozó típusaira vonatkozó szabályok megállapításának megvalósíthatóságáról.

4. cikk
Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

5. cikk
Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).

(2)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése (COM(2015) 550 final).

(3)    Lásd szintén a vállalatok székhelyének határokon átnyúló áthelyezéséről szóló tizennegyedik társasági jogi irányelvnek az európai hozzáadott érték szempontjából való értékelését (Európai Parlament).

(4)    Cartesio, C-210/06, EU:C:2008:723, 109–112. pontja; A C-378/10. sz. VALE ügyben hozott ítélet (EU:C:2012:440) 32. pontja).

(5)    Polbud – Wykonawstwo, C-106/16. sz. ügy, ECLI:EU:C:2017:804.

(6)    Polbud – Wykonawstwo, C-106/16. sz. ügy, ECLI:EU:C:2017:804, 40. pontja; 33. pontja és azt követő pontok.

(7)    Polbud – Wykonawstwo, C-106/16. sz. ügy, ECLI:EU:C:2017:804, 40. pontja; Daily Mail és General Trust, 81/87, EU:C:1988:456, 19–21. pontja; Cartesio, C-210/06, EU:C:2008:723, 109–112. pontja; A C-378/10. sz. VALE ügyben hozott ítélet (EU:C:2012:440) 32. pontja).

(8)    Polbud – Wykonawstwo, C-106/16. sz. ügy, ECLI:EU:C:2017:804, 40. pontja; Daily Mail és General Trust, 81/87, EU:C:1988:456, 19–21. pontja; Cartesio, C-210/06, EU:C:2008:723, 109–112. pontja; VALE, C-378/10, EU:C:2012:440, 32. pontja).

(9)    Az Európai Parlament állásfoglalása (2017. június 13.) a határokon átnyúló egyesülések és szétválások végrehajtásáról ( 2016/2065(INI) ), az Európai Parlament állásfoglalása (2009. március 10.) a társaságok létesítő okirat szerinti székhelyének határokon átnyúló áthelyezéséről a Bizottsághoz intézett ajánlásokkal ( 2008/2196(INI) ). Az Európai Parlament állásfoglalása (2012. február 2.) a vállalatok székhelyének határokon átnyúló áthelyezéséről szóló tizennegyedik társasági jogi irányelvről, a Bizottságnak szóló ajánlásokkal ( 2011/2046(INI) ).

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács 2005/56/EU irányelve (2005. október 26.) (HL L 310., 2005.11.25., 1. o.); 2017. július 19-én hatályon kívül helyezte és felváltotta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (kodifikált szöveg) (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).

(11)    A jelen javaslatot alátámasztó hatásvizsgálat 5. melléklete.

(12)    COM(2015) 550 final. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése.

(13)    Az Európai Parlament állásfoglalása (2017. június 13.) a határokon átnyúló egyesülések és szétválások végrehajtásáról (2016/2065(INI)).

(14)    Az Európai társasági jogról és vállalatirányításról szóló cselekvési terv (COM/2012/0740 final) szintén kiemelte, hogy a határokon átnyúló egyesülést szabályozó irányelv nagy előrelépést jelentett a társaságok Unión belüli, határokon átnyúló mobilitása felé, és ezzel együtt elismerte, hogy szükség lehet az irányelv módosítására annak érdekében, hogy meg tudjon felelni az egységes piac változó igényeinek.

(15)     http://ec.europa.eu/internal_market/consultations/2014/cross-border-mergers-divisions/index_en.htm .

(16)    COM(2015) 550 final.

(17)    A Tanács 2157/2001/EK rendelete (2001. október 8.) az európai részvénytársaság (SE) statútumáról.

(18)    Az Európai Parlament és a Tanács 2007/36/EK irányelve (2007. július 11.) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban.

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról.

(20)    Az Európai Parlament és a Tanács 2012/17/EU irányelve (2012. június 13.) a 89/666/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 2005/56/EK és a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolása tekintetében történő módosításáról.

(21)    COM(2015) 550 final. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése.

(22)    COM(2015) 468 final. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Cselekvési terv a tőkepiaci unió megteremtésére.

(23)    COM(2017) 2600 final. A szociális jogok európai pillérét létrehozó bizottsági ajánlás.

(24)    COM (2015) 302 final. Méltányos és hatékony társaságiadó-rendszer az Európai Unióban: 5 fő cselekvési terület.

(25)    A Tanács (EU) 2015/2376 irányelve (2015. december 8.) a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 332., 2015.12.18., 1. o.).

(26)    A Tanács (EU) 2016/881 irányelve (2016. május 25.) a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 146., 2016.6.3., 8. o.).

(27)    A Tanács (EU) 2016/1164 irányelve (2016. július 12.) a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról (HL L 193., 2016.7.19., 1. o.).

(28)    COM(2017) 335 final.

(29)    COM(2017) 340 final.

(30)    A tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkat egy nemzeti központi nyilvántartásban is tárolni kell.

(31)    Az Európai Parlament és a Tanács 2005/56/EK irányelve (2005. október 26.) a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről (HL L 310., 2005.11.25., 1. o.); az irányelvet felváltotta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (kodifikált szöveg) (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).

(32)    A jelen javaslatot alátámasztó hatásvizsgálat 5. melléklete.

(33)    Bech-Bruun–Lexidale: Study on the application of the cross-border mergers directive [Tanulmány a határokon átnyúló egyesülést szabályozó irányelv alkalmazásáról] (2013. szeptember) http://ec.europa.eu/internal_market/company/docs/mergers/131007_study-cross-border-merger-directive_en.pdf .

(34)    Schmidt: Cross-border mergers and divisions, transfers of seat: Is there a need to legislate? [Határokon átnyúló egyesülések és szétválások, székhelyáthelyezések: jogalkotásra van szükség?] A Jogi Bizottság számára készített tanulmány, 2016. június. Reynolds–Scherrer–Truli: Ex-post analysis of the EU framework in the area of cross-border mergers and divisions [A határokon átnyúló egyesülések és szétválások területét szabályozó uniós keret utólagos elemzése], az Európai Parlament számára készített tanulmány, 2016. december.

(35)    Schmidt: Cross-border mergers and divisions, transfers of seat: Is there a need to legislate? [Határokon átnyúló egyesülések és szétválások, székhelyáthelyezések: jogalkotásra van szükség?] A Jogi Bizottság számára készített tanulmány, 2016. június. Reynolds–Scherrer–Truli: Ex-post analysis of the EU framework in the area of cross-border mergers and divisions [A határokon átnyúló egyesülések és szétválások területét szabályozó uniós keret utólagos elemzése], az Európai Parlament számára készített tanulmány, 2016. december.

(36)    A hatásvizsgálat és a Szabályozói Ellenőrzési Testület véleménye a következő linken érhető el: http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/?fuseaction=ia&year=&serviceId=10226&s=Search  

(37)    Az adatok a 2008–2012-es időszakra vonatkoznak; Bech-Bruun/Lexidale, 2013., 80. o.

(38)    Polbud – Wykonawstwo C-106/16

(39)    HL C […], […], […] o.

(40)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (kodifikált szöveg) (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).

(41)    A Bíróság C-106/16. sz. Polbud – Wykonawstwo ügyben 2017. október 25-én hozott ítéletének (ECLI:EU:C:2017:804) 29. pontja.

(42)    Az Európai Parlament és a Tanács 2002/14/EK irányelve (2002. március 11.) az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról (HL L 80., 2002.3.23., 29. o.).

(43)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/38/EK irányelve (2009. május 6.) az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról (átdolgozás) (HL L 122., 2009.5.16., 28. o.).

(44)    A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(45)    COM(2015) 550 final, 2015. október 28.

(46)    COM(2016) 710 final, 2016. október 25.

(47)    A Tanács 2001/23/EK irányelve (2001. március 12.) a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 82., 2001.3.22., 16. o.).

(48)    A Tanács 98/59/EK irányelve (1998. július 20.) a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 225., 1998.8.12., 1. o.).

(49)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(50)    HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

(51)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.