EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.4.18.
COM(2018) 193 final
2018/0092(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.4.18.
COM(2018) 193 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A Tanács határozata
az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról
GAZDASÁGI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS AZ EURÓPAI UNIÓ
ÉS JAPÁN KÖZÖTT
TARTALOMJEGYZÉK
PREAMBULUM
1. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (1.1.–1.9. cikk)
2. FEJEZET ÁRUKERESKEDELEM
A. SZAKASZ Általános rendelkezések (2.1.–2.5. cikk)
B. SZAKASZ Nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása (2.6.–2.22. cikk)
C. SZAKASZ A borászati termékek exportjának megkönnyítése (2.23.–2.31. cikk)
D. SZAKASZ Egyéb rendelkezések (2.32.–2.35. cikk)
3. FEJEZET SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK ÉS SZÁRMAZÁSI ELJÁRÁSOK
A. SZAKASZ Származási szabályok (3.1.–3.15. cikk)
B. SZAKASZ Származási eljárások (3.16.–3.26. cikk)
C. SZAKASZ Egyéb kérdések (3.27.–3.29. cikk)
4. FEJEZET
VÁMÜGYI KÉRDÉSEK ÉS A KERESKEDELMI ELJÁRÁSOK EGYSZERŰSÍTÉSE (4.1.–4.14. cikk)
5. FEJEZET PIACVÉDELMI ESZKÖZÖK
A. SZAKASZ Általános rendelkezések (5.1. cikk)
B. SZAKASZ Kétoldalú védintézkedések (5.2.–5.8. cikk)
C. SZAKASZ Globális védintézkedések (5.9. és 5.10. cikk)
D. SZAKASZ Dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések (5.11.–5.14. cikk)
6. FEJEZET ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEK (6.1.–6.16. cikk)
7. FEJEZET A KERESKEDELEM TECHNIKAI AKADÁLYAI (7.1.–7.14. cikk)
8. FEJEZET SZOLGÁLTATÁSKERESKEDELEM, A BERUHÁZÁSOK LIBERALIZÁLÁSA ÉS ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM
A. SZAKASZ Általános rendelkezések (8.1.–8.5. cikk)
B. SZAKASZ A beruházások liberalizálása (8.6.–8.13. cikk)
C. SZAKASZ
Határon átnyúló szolgáltatáskereskedelem (8.14.–8.19. cikk)
D. SZAKASZ Természetes személyek belépése és ideiglenes tartózkodása (8.20.–8.28. cikk)
E. SZAKASZ Szabályozási keret
1. ALSZAKASZ Belföldi szabályozás (8.29.–8.32. cikk)
2. ALSZAKASZ Általánosan alkalmazandó rendelkezések (8.33.–8.35. cikk)
3. ALSZAKASZ Postai és futárpostai szolgáltatások (8.36.–8.40. cikk)
4. ALSZAKASZ Távközlési szolgáltatások (8.41.–8.57. cikk)
5. ALSZAKASZ Pénzügyi szolgáltatások (8.58.–8.67. cikk)
6. ALSZAKASZ Nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások (8.68. és 8.69. cikk)
F. SZAKASZ Elektronikus kereskedelem (8.70.–8.81. cikk)
9. FEJEZET TŐKEMOZGÁSOK, FIZETÉSEK ÉS ÁTUTALÁSOK, IDEIGLENES VÉDINTÉZKEDÉSEK (9.1.–9.4. cikk)
10. FEJEZET KÖZBESZERZÉS (10.1.–10.17. cikk)
11. FEJEZET VERSENYPOLITIKA (11.1.–11.9. cikk)
12. FEJEZET TÁMOGATÁSOK (12.1.–12.10. cikk)
13. FEJEZET ÁLLAMI TULAJDONBAN LÉVŐ VÁLLALATOK, KÜLÖNLEGES JOGOKKAL VAGY KIVÁLTSÁGOKKAL FELRUHÁZOTT VÁLLALATOK ÉS KIJELÖLT MONOPÓLIUMOK (13.1.–13.8. cikk)
14. FEJEZET SZELLEMI TULAJDON
A. SZAKASZ Általános rendelkezések (14.1.–14.7. cikk)
B. SZAKASZ A szellemi tulajdonra vonatkozó alapkövetelmények
1. ALSZAKASZ Szerzői jogok és szomszédos jogok (14.8.–14.17. cikk)
2. ALSZAKASZ Védjegyek (14.18.–14.21. cikk)
3. ALSZAKASZ Földrajzi árujelzők (14.22.–14.30. cikk)
4. ALSZAKASZ Formatervezési minták (14.31. cikk)
5. ALSZAKASZ Nyilvántartásba nem vett termékmegjelenések (14.32. cikk)
6. ALSZAKASZ Szabadalmak (14.33.–14.35. cikk)
7. ALSZAKASZ Üzleti titkok, nyilvánosságra nem hozott teszt- és egyéb adatok (14.36. és 14.37. cikk)
8. ALSZAKASZ Új növényfajták (14.38. cikk)
9. ALSZAKASZ Tisztességtelen verseny (14.39. cikk)
C. SZAKASZ A megállapodás rendelkezéseinek érvényesítése
1. ALSZAKASZ Általános rendelkezések (14.40. és 14.41. cikk)
2. ALSZAKASZ A megállapodás rendelkezéseinek érvényesítése – polgári jogi jogorvoslatok (14.42.–14.49. cikk)
3. ALSZAKASZ A megállapodás rendelkezéseinek érvényesítése – az üzleti titkok hűtlen kezelése elleni védelem (14.50. cikk)
4. ALSZAKASZ A megállapodás rendelkezéseinek érvényesítése – a határon alkalmazott intézkedések (14.51. cikk)
D. SZAKASZ Együttműködés és intézményi rendelkezések (14.52.–14.55. cikk)
15. FEJEZET VÁLLALATIRÁNYÍTÁS (15.1.–15.7. cikk)
16. FEJEZET KERESKEDELEM ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS (16.1.–16.19. cikk)
17. FEJEZET ÁTLÁTHATÓSÁG (17.1.–17.8. cikk)
18. FEJEZET BEVÁLT SZABÁLYOZÁSI GYAKORLATOK ÉS SZABÁLYOZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS
A. SZAKASZ Bevált szabályozási gyakorlatok és szabályozási együttműködés
1. ALSZAKASZ Általános rendelkezések (18.1.–18.3. cikk)
2. ALSZAKASZ Bevált szabályozási gyakorlatok (18.4.–18.11. cikk)
3. ALSZAKASZ Szabályozási együttműködés (18.12. és 18.13. cikk)
4. ALSZAKASZ Intézményi rendelkezések (18.14.–18.16. cikk)
B. SZAKASZ Állatjólét (18.17. cikk)
C. SZAKASZ Záró rendelkezések (18.18. és 18.19. cikk)
19. FEJEZET EGYÜTTMŰKÖDÉS A MEZŐGAZDASÁG TERÜLETÉN (19.1.–19.8. cikk)
20. FEJEZET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK (20.1.–20.4. cikk)
21. FEJEZET VITARENDEZÉS
A. SZAKASZ Célkitűzés, hatály és fogalommeghatározások (21.1.–21.3. cikk)
B. SZAKASZ Konzultáció és közvetítés (21.4.–21.6. cikk)
C. SZAKASZ Választottbírósági eljárás (21.7.–21.24. cikk)
D. SZAKASZ Általános rendelkezések (21.25.–21.30. cikk)
22. FEJEZET INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK (22.1.–22.6. cikk)
23. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (23.1.–23.8. cikk)
MELLÉKLETEK (a felsorolásban kizárólag a meglévő mellékletek szerepelnek):
2-A. MELLÉKLET A VÁMOK ELTÖRLÉSE ÉS CSÖKKENTÉSE
2-B. MELLÉKLET A 2.15. ÉS A 2.17. CIKKBEN HIVATKOZOTT ÁRUK JEGYZÉKE
2-C. MELLÉKLET GÉPJÁRMŰVEK ÉS GÉPJÁRMŰALKATRÉSZEK
2-C-1. függelék Mindkét Fél által alkalmazott ENSZ-előírások
2-C-2. függelék Az egyik Fél által már alkalmazott, a másik Fél által még figyelembe nem vett ENSZ-előírások
2-D. MELLÉKLET A SHOCHU-EXPORT MEGKÖNNYÍTÉSE
2-E. MELLÉKLET A BORÁSZATI TERMÉKEK EXPORTJÁNAK MEGKÖNNYÍTÉSE
3-A. MELLÉKLET BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A TERMÉKSPECIFIKUS SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOKHOZ
3-B. MELLÉKLET TERMÉKSPECIFIKUS SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK
3-B-1. függelék Bizonyos gépjárművekre és gépjárműalkatrészekre vonatkozó rendelkezések
3-C. MELLÉKLET A 3.5. CIKKBEN HIVATKOZOTT INFORMÁCIÓK
3-D. MELLÉKLET A SZÁRMAZÁSMEGJELÖLŐ NYILATKOZAT SZÖVEGE
3-E. MELLÉKLET AZ ANDORRAI HERCEGSÉGRŐL
3-F. MELLÉKLET SAN MARINO KÖZTÁRSASÁGRÓL
6. MELLÉKLET ÉLELMISZER-ADALÉKANYAGOK
8-A. MELLÉKLET A PÉNZÜGYI SZABÁLYOZÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS
8-B. MELLÉKLET A 8. FEJEZETRE VONATKOZÓ JEGYZÉKEK
I. MELLÉKLET MEGLÉVŐ INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ FENNTARTÁSOK
II. MELLÉKLET JÖVŐBELI INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ FENNTARTÁSOK
III. MELLÉKLET LETELEPEDÉSI CÉLLAL ÉRKEZŐ ÜZLETI LÁTOGATÓK, VÁLLALATON BELÜL ÁTHELYEZETT SZEMÉLYEK, BERUHÁZÓK ÉS RÖVID IDŐTARTAMRA ÉRKEZŐ ÜZLETI LÁTOGATÓK
IV. MELLÉKLET SZERZŐDÉSES SZOLGÁLTATÓK ÉS FÜGGETLEN SZAKEMBEREK
IV. függelék A szerződéses szolgáltatók és független szakemberek üzleti tevékenységeinek korlátozásai Japánban
8-C. MELLÉKLET EGYETÉRTÉSI MEGÁLLAPODÁS A TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ÜZLETI CÉLÚ MOZGÁSÁRÓL
10. MELLÉKLET KÖZBESZERZÉS
14-A. MELLÉKLET A FELEK FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐKKEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYAI ÉS EGYÉB RENDELKEZÉSEI
14-B. MELLÉKLET A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK JEGYZÉKE
23. MELLÉKLET EGYÜTTES NYILATKOZAT
PREAMBULUM
AZ EURÓPAI UNIÓ és JAPÁN (a továbbiakban: a Felek),
TUDATÁBAN tartós és erős partnerségüknek, amely közös elveken és értékeken, valamint fontos gazdasági, kereskedelmi és beruházási kapcsolatukon alapul;
FELISMERVE gazdasági, kereskedelmi és beruházási kapcsolataik fontosságát, összhangban a fenntartható fejlődés célkitűzésének gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióival, valamint előmozdítva az egymás közötti kereskedelmet és beruházást, szem előtt tartva az egyes Felek üzleti közösségeinek szükségleteit, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra, továbbá tekintetbe véve a környezet és a munkavállalók védelmének magas szintjét, melyeket a két Fél által megerősített, vonatkozó, nemzetközi szinten elismert előírások és nemzetközi megállapodások végrehajtása útján valósítanak meg;
ELISMERVE, hogy ez a megállapodás a fogyasztóvédelem és a gazdasági jólét magas szintjét biztosító szakpolitikák révén hozzájárul a fogyasztói jólét növeléséhez;
FELISMERVE, hogy a globalizáció és a világ gazdaságainak szorosabb integrációja miatt kialakult dinamikus és gyorsan változó globális környezet számos új gazdasági kihívást és lehetőséget jelent a Felek számára;
FELISMERVE, hogy gazdaságaik olyan jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek kiegészíthetik egymást, és hogy ennek a kiegészítő jellegnek hozzá kell járulnia a Felek közötti kereskedelem és beruházás fejlődésének további ösztönzéséhez azáltal, hogy kétoldalú kereskedelmi és beruházási tevékenységek útján hasznosítják egymás gazdasági erejét;
ABBAN A MEGGYŐZŐDÉSBEN, hogy a Felek közötti kereskedelem és beruházás irányítására hivatott, kölcsönösen előnyös szabályok révén egyértelműen meghatározott és biztosított kereskedelmi és beruházási keret kialakításával javulna a Felek gazdaságainak versenyképessége, hatékonyabbá és élénkebbé válnának piacaik, valamint kiszámítható kereskedelmi környezet lenne biztosítható a Felek közötti kereskedelem és beruházás további kiterjesztéséhez;
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az Egyesült Nemzetek Alapokmánya iránt, és tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában megfogalmazott elvekre;
ELISMERVE a nemzetközi kereskedelem és beruházás átláthatóságának fontosságát valamennyi érdekelt fél szempontjából;
ARRA TÖREKEDVE, hogy világos és kölcsönösen előnyös szabályok irányítsák a Felek közötti kereskedelmet és beruházást, valamint hogy csökkenjenek vagy megszűnjenek ezek akadályai;
AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy a kereskedelem és a beruházás akadályait felszámolva hozzájáruljanak a nemzetközi kereskedelem és beruházás harmonikus fejlődéséhez és bővüléséhez, és hogy elkerüljék a Felek közötti kereskedelmet vagy befektetéseket akadályozó olyan újabb korlátok létrehozását, amelyek csökkenthetnék az ebből a megállapodásból származó előnyöket;
ÉPÍTVE azon vonatkozó jogaikra és kötelezettségeikre, amelyek a WTO-egyezmény, valamint egyéb olyan többoldalú, regionális és kétoldalú megállapodások alapján állnak fenn, amelyeknek mindkét Fél részes fele; valamint
AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy jogi keretet hozzanak létre gazdasági partnerségük megerősítése céljából,
A KÖVETKEZŐKÉPPEN ÁLLAPODTAK MEG:
1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. CIKK
Célkitűzések
E megállapodás célkitűzései a következők: a kereskedelem és a beruházás liberalizálása és megkönnyítése, valamint a Felek közötti szorosabb gazdasági kapcsolatok előmozdítása.
1.2. CIKK
Általános fogalommeghatározások
Eltérő rendelkezés hiányában e megállapodás alkalmazásában:
(a) „mezőgazdasági megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található mezőgazdasági megállapodás;
(b) „dömpingellenes megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás;
(c) „az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás;
(d) „védintézkedésekről szóló megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található védintézkedésekről szóló megállapodás;
(e) „CPC”: ideiglenes központi termékosztályozás (Statistical Papers, M sorozat, 77. sz., az ENSZ Statisztikai Bizottsága, Nemzetközi Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztálya, New York, 1991.);
(f) „vámhatóság”:
(i) az Európai Unió részéről az Európai Bizottság vámügyekért és vámigazgatásért felelős szolgálatai és bármely más olyan hatóság, amely az Európai Unió tagállamaiban felhatalmazással rendelkezik vámjogszabályok alkalmazására és érvényesítésére; valamint
(ii) Japán részéről a Pénzügyminisztérium;
(g) „vámjogszabályok”: az Európai Unió vagy Japán bármely olyan jogszabálya vagy egyéb rendelkezése, amely az importot, az exportot, az árutovábbítást és az áruk bármely más vámeljárás alá helyezését szabályozza, ideértve a vámhatóságok hatáskörébe tartozó tiltó, korlátozó és ellenőrzési intézkedéseket is;
(h) „vámterület”:
(i) az Európai Unió esetében az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 4. cikkében meghatározott vámterület; valamint
(ii) Japán esetében az a terület, amely tekintetében Japán vámjogszabályai hatályosak;
(i) „napok”: naptári napok;
(j) „vitarendezési egyetértés”: a WTO-egyezmény 2. mellékletében található, a vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló egyetértés;
(k) „GATS”: a WTO-egyezmény 1B. mellékletében található, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény;
(l) „az 1994. évi GATT” a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény; e megállapodás alkalmazásában az 1994. évi GATT cikkeire való hivatkozások magukban foglalják az értelmező megjegyzéseket is;
(m) „a közbeszerzésről szóló megállapodás”: a WTO-egyezmény 4. mellékletében található, a közbeszerzésről szóló megállapodás 2 ;
(n) „harmonizált rendszer” vagy „HR”: a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszer, ideértve az annak értelmezésére vonatkozó általános szabályokat, az áruosztályokhoz tartozó megjegyzéseket, az árucsoportokhoz tartozó megjegyzéseket és az alszámos megjegyzéseket is;
(o) „IMF”: a Nemzetközi Valutaalap;
(p) „intézkedés”: bármilyen intézkedés, ami lehet jogszabály, rendelkezés, szabály, eljárás, határozat, gyakorlat vagy igazgatási tevékenység, vagy megjelenhet bármilyen más formában;
(q) „valamely Fél természetes személye”: az Európai Unió tekintetében az Európai Unió tagállamának állampolgára, Japán tekintetében pedig Japán állampolgára, saját alkalmazandó jogszabályaiknak és egyéb rendelkezéseiknek megfelelően 3 ;
(r) „személy”: természetes vagy jogi személy;
(s) „SCM-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás;
(t) „SPS-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, az állat- és növényegészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodás;
(u) „TBT-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás;
(v) „terület”: az a terület, amelyen a megállapodás az 1.3. cikknek megfelelően alkalmazandó;
(w) „EUMSZ”: az Európai Unió működéséről szóló szerződés;
(x) „TRIPS-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1C. mellékletében található, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás;
(y) „WIPO”: a Szellemi Tulajdon Világszervezete;
(z) „WTO”: Kereskedelmi Világszervezet; valamint
(aa) „WTO-egyezmény”: a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó 1994. április 15-i Marrákesi Egyezmény.
1.3. CIKK
Területi hatály
1. E megállapodás a következő területeken alkalmazandó:
(a) az Európai Unió esetében azokon a területeken, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az EUMSZ alkalmazandó, az e szerződésekben meghatározott feltételekkel; valamint
(b) Japán esetében Japán területén.
2. Eltérő rendelkezés hiányában ez a megállapodás az egyes Felek parti tengerein túli olyan területeken is alkalmazandó – ideértve e területek tengerfenekét és altalaját –, amelyek felett a Fél szuverén jogokat vagy joghatóságot gyakorol a nemzetközi jog alapján, ideértve az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-én, Montego Bay-ben kelt Tengerjogi Egyezményét, valamint a Félnek a nemzetközi joggal összhangban álló jogszabályait és egyéb rendelkezéseit is 4 .
3. A megállapodásnak az áruk preferenciális tarifális elbánására alkalmazandó rendelkezései, valamint a 2.9. és 2.10. cikk rendelkezései tekintetében e megállapodás az Európai Unió vámterületének azon részeire is alkalmazandó, amelyek nem tartoznak az (1) bekezdés a) pontja alá, és e területek jegyzékét a 3-E. és a 3-F. melléklet tartalmazza.
4. Az egyes Felek tájékoztatják a másik Felet minden olyan esetben, ha a jelen megállapodás (1)–(3) bekezdés szerinti területi hatálya megváltozik, és a másik Fél kérésére haladéktalanul további információkkal vagy pontosítással szolgálnak a kérdést illetően.
1.4. CIKK
Adózás
1. E cikk alkalmazásában:
(a) „illetőség”: adóügyi illetőség;
(b) „adóügyi megállapodás”: a kettős adóztatás elkerülésére szolgáló megállapodás vagy bármely más, teljes egészében vagy elsősorban adóügyi jellegű nemzetközi megállapodás, amelynek az Európai Unió vagy annak tagállamai vagy Japán részes fele; valamint
(c) „adóügyi intézkedés”: az Európai Unió, a tagállamok vagy Japán adóügyi jogszabályainak alkalmazására vonatkozó intézkedés.
2. E megállapodás csak annyiban alkalmazandó az adóügyi intézkedésekre, amennyiben az e megállapodás rendelkezéseinek érvényesüléséhez szükséges.
3. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem érinti az Európai Unió, a tagállamok vagy Japán bármilyen adóügyi megállapodás szerinti jogait és kötelezettségeit. E megállapodás és valamely ilyen adóügyi megállapodás összeegyeztethetetlensége esetén az összeegyeztethetetlenség erejéig az adóügyi megállapodás élvez elsőbbséget. Az Európai Unió vagy annak tagállamai és Japán közötti adóügyi megállapodás tekintetében e megállapodás és az adóügyi megállapodás szerint illetékes hatóságok együttesen határozzák meg, hogy fennáll-e bármilyen összeegyeztethetetlenség e megállapodás és az adóügyi megállapodás között.
4. A megállapodásban foglalt bármely legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó kötelezettség nem alkalmazandó az Európai Unió, annak tagállamai vagy Japán által valamely adóügyi megállapodás alapján biztosított előnyre.
5. Az adóügyi intézkedések tekintetében a 22.1. cikk alapján létrehozott vegyes bizottság határozhat a 21. fejezet szerinti vitarendezés alkalmazási hatályától való eltérésről.
6. Figyelemmel arra a követelményre, hogy az adóügyi intézkedések nem alkalmazhatók olyan módon, amely azonos körülmények fennállása esetén a Felek közötti önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést, illetve a kereskedelem vagy a befektetés rejtett korlátozását jelentené, e megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az tiltaná az olyan, az adók méltányos vagy hatékony kivetésének vagy beszedésének biztosítását célzó intézkedések Európai Unió, annak tagállamai vagy Japán által történő elfogadását, fenntartását vagy érvényesítését, amelyek:
(a) különbséget tesznek különböző helyzetben lévő adófizetők között, különös tekintettel lakóhelyükre vagy a tőkebefektetésük helyére; vagy
(b) megakadályozzák az adófizetés elkerülését vagy kijátszását bármilyen adóügyi megállapodás vagy belföldi adóügyi jogszabály rendelkezései nyomán.
1.5. CIKK
Biztonsági kivételek
1. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy:
(a) olyan információk benyújtását követeli meg valamelyik Féltől, amelyek nyilvánosságra hozatala ütközik annak alapvető biztonsági érdekeivel;
(b) bármelyik Felet megakadályozza az általa alapvető biztonsági érdekei miatt szükségesnek tartott bármely intézkedés megtételében:
(i) amely hasadó- és fuzionáló anyagokra, illetve ezek alapanyagaira vonatkozik;
(ii) a fegyverek, lőszerek és hadfelszerelések gyártásával vagy kereskedelmével, valamint más olyan áruk és anyagok előállításával vagy kereskedelmével kapcsolatos, amelyeket közvetlenül vagy közvetve katonai létesítmények ellátása céljából végeznek;
(iii) olyan szolgáltatásnyújtásra vonatkozik, amelyet közvetlenül vagy közvetve katonai létesítmények ellátása céljából végeznek; vagy
(iv) háború idején vagy bármely más vészhelyzet felmerülésekor a nemzetközi kapcsolatokban; vagy
(c) bármelyik Felet megakadályozná abban, hogy intézkedéseket hozzon az Egyesült Nemzetek Alapokmánya szerinti kötelezettségeinek teljesítése céljából a nemzetközi béke és a biztonság fenntartása érdekében.
2. Az (1) bekezdéstől eltérve:
(a) a 10. fejezet alkalmazásában a közbeszerzésről szóló megállapodás III. cikke alkalmazandó; valamint
(b) a 14. fejezet alkalmazásában a 14.54. cikk alkalmazandó.
1.6. CIKK
Bizalmas információk
1. E megállapodás eltérő rendelkezése hiányában e megállapodás egyik rendelkezése sem követeli meg a Felektől, hogy olyan bizalmas információkat szolgáltassanak, amelyek közlése gátolná jogszabályaik és egyéb rendelkezéseik végrehajtását, vagy más módon ellentétben állna a közérdekkel, vagy amely egyes állami vállalatok vagy magánvállalkozások jogszerű kereskedelmi érdekeit sértené.
2. Ha e megállapodás alkalmazásában az egyik Fél olyan információkat szolgáltat a másik Félnek, amelyek a Fél jogszabályai és egyéb rendelkezései szerint bizalmasnak minősülnek, a másik Fél fenntartja a rendelkezésére bocsátott információk bizalmasságát, kivéve, ha az információkat szolgáltató Fél másként rendelkezik.
1.7. CIKK
A kötelezettségek teljesítése és átruházott hatáskörök
1. Valamennyi Fél biztosítja, hogy megtesznek minden szükséges intézkedést a megállapodás rendelkezéseinek érvényre juttatása céljából.
2. E megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában mindegyik Fél biztosítja, hogy valamennyi olyan személy vagy szerv, amelyre a Fél az e megállapodásból fakadó kötelezettségeinek teljesítése céljából szabályozási vagy igazgatási hatásköröket ruházott át, e kötelezettségeknek megfelelően cselekedjék az ilyen átruházott hatáskörök gyakorlása során.
3. Az egyértelműség érdekében egyik Fél sem mentesül a megállapodás szerinti kötelezettségei alól abban az esetben, ha a Fél bármely kormányzati szintje vagy nem kormányzati szerve nem felel meg e megállapodás rendelkezéseinek a Fél által ráruházott hatáskörök gyakorlása során.
1.8. CIKK
Jogszabályok és egyéb rendelkezések és azok módosításai
A Feleknek a megállapodás által hivatkozott jogszabályai és egyéb rendelkezései – eltérő rendelkezés hiányában – azok módosításait is magukban foglalják.
1.9. CIKK
Más megállapodásokkal való kapcsolat
1. E megállapodás nem helyezi hatályon kívül és nem szünteti meg az Európai Unió vagy annak tagállamai és Japán közötti meglévő megállapodásokat.
2. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem írja elő a Felek számára, hogy a WTO-egyezmény szerinti kötelezettségeikkel össze nem egyeztethető módon járjanak el.
3. E megállapodás és bármely más, a WTO-egyezménytől eltérő, mindkét Fél részvételével működő megállapodás közötti esetleges összeegyeztethetetlenség esetén a Felek haladéktalanul konzultálnak egymással annak érdekében, hogy kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak.
4. Amennyiben e megállapodás nemzetközi megállapodásokra 5 hivatkozik vagy azokat részben vagy egészben magában foglalja, az ilyen rendelkezések úgy értendők, hogy azok a nemzetközi megállapodások magukban foglalják az e megállapodás aláírásának napján vagy azt követően mindkét Fél számára hatályba lépő módosításokat vagy a helyükbe lépő megállapodásokat. Amennyiben az ilyen módosítások vagy új megállapodások kapcsán bármilyen kérdés merül fel e megállapodás rendelkezéseinek végrehajtását vagy alkalmazását illetően, a Felek bármelyik Fél kérésére konzultációt folytathatnak egymással azzal a céllal, hogy szükség esetén kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak.
2. FEJEZET
ÁRUKERESKEDELEM
A. SZAKASZ
Általános rendelkezések
2.1. CIKK
Célkitűzés
E fejezet célja a Felek közötti árukereskedelem megkönnyítése és az árukereskedelem fokozatos liberalizálása e megállapodás rendelkezéseinek megfelelően.
2.2. CIKK
Alkalmazási kör
E megállapodás eltérő rendelkezése hiányában ez a fejezet a Felek közötti árukereskedelemre vonatkozik.
2.3. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
(a) „exportengedélyezési eljárások”: olyan, engedélyezésként is említett, a Felek által alkalmazott, az exportengedélyezési rendszerek működtetésére használt igazgatási eljárások, amelyek a Féltől történő exportálás előfeltételeként kérelem vagy más, a vámeljáráshoz szükségestől eltérő dokumentáció benyújtását írják elő a vonatkozó igazgatási szervhez;
(b) „nem automatikus import- vagy exportengedélyezési eljárások”: olyan engedélyezési eljárások, amelyek esetében a kérelem jóváhagyása nem garantált minden olyan személy számára, aki teljesíti az érintett Félnek az engedélyezési eljárások alá tartozó árukra vonatkozó import- vagy exportügyletekkel kapcsolatos követelményeit; valamint
(c) „származó”: a 3. fejezet rendelkezései alapján valamelyik Fél származónak minősülő terméke.
2.4. CIKK
Vám
Az egyes Felek a 2.8. cikk (1) bekezdése szerint csökkentik vagy megszüntetik a vámokat. E fejezet alkalmazásában vámnak minősül mindenfajta olyan vám vagy díj, amelyet áruk importjára vagy azzal kapcsolatban vetnek ki, ideértve az ilyen importra vagy azzal kapcsolatban bármely formában kivetett pótadót vagy pótdíjat, de nem minősül vámnak:
(a) az 1994. évi GATT III. cikkének megfelelően kivetett belső adóval megegyező díj;
(b) az 1994. évi GATT VI. és XIX. cikkének, a dömpingellenes megállapodásnak, a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodásnak, a védintézkedésekről szóló megállapodásnak vagy a vitarendezési egyetértés 22. cikke rendelkezéseinek megfelelően alkalmazott vám; valamint
(c) a 2.16. cikkel összhangban kivetett illetékek vagy egyéb díjak.
2.5. CIKK
Mezőgazdasági védintézkedések
1. A valamely Fél származó termékének minősülő mezőgazdasági termékekre (a továbbiakban: származó mezőgazdasági termékek) nem vonatkoznak a másik Fél által a mezőgazdasági megállapodás keretében tett különleges védintézkedések alapján alkalmazott vámok.
2. E megállapodás értelmében a származó mezőgazdasági termékekre a 2-A. melléklet 3. részének C. szakasza szerint alkalmazhatók mezőgazdasági védintézkedések.
B. SZAKASZ
Nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása
2.6. CIKK
Az áruk osztályozása
1. A Felek közötti kereskedelemben az áruk osztályozása a harmonizált rendszernek megfelelően történik.
2. Az egyes Felek biztosítják jogszabályaik és egyéb rendelkezéseik következetességét a harmonizált rendszerrel a másik Fél származó termékeinek tarifális besorolása során.
2.7. CIKK
Nemzeti elbánás
A Felek az 1994. évi GATT III. cikkével összhangban nemzeti elbánásban részesítik a másik Fél áruit. E célból az 1994. évi GATT III. cikkét belefoglalják e megállapodásba, és az értelemszerűen a megállapodás részét képezi.
2.8. CIKK
Az importvámok csökkentése és eltörlése
1. Ha ez a megállapodás másként nem rendelkezik, mindegyik Fél a 2-A. mellékletnek megfelelően csökkenti vagy eltörli a másik Fél származó termékeire kivetett vámjait.
2. Ha valamelyik Fél csökkenti a legnagyobb kedvezményes vámtételét, azt a vámtételt csak akkor és csak addig kell a másik Fél származó termékére alkalmazni, ha és amíg az alacsonyabb a kérdéses termékre a 2-A. melléklet szerint kiszámított vámnál.
3. A valamely Félnek az Európai Unió 2-A. melléklet 2. részének B. szakaszában szereplő jegyzékének, illetve Japán 2-A. melléklet 3. részének D. szakaszában szereplő jegyzékének „megjegyzés” oszlopában „S” jelzésű tarifacsoportba besorolt származó termékére vonatkozó elbánást a Felek felülvizsgálják a megállapodás hatálybalépését követő ötödik évben, vagy a Felek által más módon meghatározott évben, amelyik a kettő közül a korábbi. A felülvizsgálat célja a piacrajutási feltételek javítása például olyan intézkedések útján, mint a vámok gyorsabb ütemű csökkentése vagy megszüntetése, a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése és a vámkontingens-mennyiségek növelése, valamint az illetékekkel kapcsolatos kérdések kezelése.
4. Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott termékek számára az egyik Fél nagyobb vagy gyorsabb ütemű vámcsökkentést, magasabb vámkontingenseket vagy bármely más, e megállapodás által biztosítottnál kedvezőbb elbánást biztosít egy harmadik országnak egy nemzetközi megállapodás útján, és ez kihat az Európai Unió vagy Japán piacának egyenlegére e termék tekintetében, a Felek – azzal a céllal, hogy a másik Fél számára is legalább az előbbivel azonos elbánást biztosítsák – felülvizsgálatot kezdenek az Európai Unió és a harmadik ország, illetve a Japán és a harmadik ország közötti nemzetközi megállapodás hatálybalépésétől számított három hónapon belül, és a felülvizsgálatot azzal a célkitűzéssel végzik, hogy azt ugyanettől a naptól számított hat hónapon belül lezárják.
2.9. CIKK
Az áruk javítást és átalakítást követő újbóli belépése
1. A Felek a termék származásától függetlenül nem alkalmaznak semmilyen vámot azokra a termékekre, amelyek azt követően lépnek be újra a vámterületükre, hogy azokat a vámterületükről ideiglenesen kivitték a másik Fél vámterületére javítás vagy átalakítás céljából, függetlenül attól, hogy a kérdéses javítás vagy átalakítás elvégezhető lett volna vagy sem az előző Fél vámterületén, feltéve, hogy a kérdéses termék az előző Fél vámterületére annak jogszabályai és egyéb rendelkezései által meghatározott időszakon belül lép be újra 6 .
2. Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az egyik Fél vámterületén a vámok és adók megfizetése nélküli vámellenőrzés alatt álló termékekre, amelyeket javítás vagy átalakítás céljából exportálnak, és amelyek nem lépnek be újra vámok és adók megfizetése nélküli vámellenőrzés mellett a vámterületre.
3. A Felek nem alkalmaznak vámot olyan termékre – tekintet nélkül annak származására –, amelyet ideiglenesen hoztak be a másik Fél vámterületéről javítás vagy átalakítás céljából, feltéve, hogy az árut az importáló Fél vámterületéről annak jogszabályai és egyéb rendelkezései szerinti időszakon belül újraexportálják 7 .
4. E cikk alkalmazásában a „javítás” vagy „átalakítás” az árukon végrehajtott minden olyan művelet vagy eljárás, melynek célja a működési hibák vagy anyaghibák kijavítása, és amely visszaállítja az áru eredeti rendeltetését vagy biztosítja a használatára vonatkozó technikai előírásoknak való megfelelést. Egy áru javítása vagy átalakítása magában foglalja annak helyreállítását és állagmegőrzését is, függetlenül attól, hogy ezáltal nő-e az áru értéke, de nem terjed ki az olyan műveletre vagy eljárásra, amely:
(a) megsemmisíti egy áru alapvető jellemzőit vagy új, illetve kereskedelmi szempontból eltérő árut hoz létre;
(b) egy félkész árut kész áruvá alakít; vagy
(c) megváltoztatja egy áru funkcióját.
2.10. CIKK
Az áruk ideiglenes behozatala
Az egyes Felek biztosítják a következő áruknak a vámterületükre való vámmentes ideiglenes behozatalát jogszabályaiknak és egyéb rendelkezéseiknek megfelelően, feltéve, hogy az ilyen áruk nem esnek át a használat miatti szokásos értékcsökkenést kivéve semmilyen változáson, valamint hogy az egyes Felek által meghatározott időszakon belül exportálják azokat:
(a) kiállításokon, vásárokon, találkozókon vagy más hasonló rendezvényeken bemutatásra vagy használatra kerülő áruk;
(b) professzionális felszerelés, ideértve a sajtó által, vagy a hang- és televíziós műsorszolgáltatáshoz használt felszerelést, cinematográfiai felszerelést, az ilyen felszerelések segédeszközeit és tartozékait;
(c) kereskedelmi minták, valamint reklámfilmek és -felvételek;
(d) a nemzetközi forgalomban lévő áruk szállítása során használt vagy használandó konténerek és raklapok, ezek tartozékai és berendezései;
(e) tengerészeknek szánt jóléti anyagok;
(f) kizárólag tudományos célból importált áruk;
(g) nemzetközi sportversenyek, bemutatók vagy edzések céljára behozott áruk;
(h) az ideiglenes jelleggel belépő utazók tulajdonában lévő személyes holmik; valamint
(i) idegenforgalmi reklámanyagok.
2.11. CIKK
Vámérték-megállapítás
A Felek közötti kereskedelemben részt vevő áruk vámértékének meghatározása céljából az WTO-egyezmény 1A. mellékletében található 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás I. részének rendelkezései alkalmazandók értelemszerűen.
2.12. CIKK
Exportvámok
A Felek nem fogadnak el vagy nem tartanak fenn a Féltől a másik Félhez exportált termékekre kivetett vámot, adót, díjat vagy bármely más terhet, illetve belső adót vagy a másik Fél részére exportált árukra kivetett más terhet, amennyiben annak mértéke meghaladná a belföldi fogyasztásra szánt hasonló árukra kivetett terhek mértékét. E cikk alkalmazásában a mindenfajta díjak vagy más terhek nem foglalják magukban a 2.16. cikk alapján kivetett díjakat és más terheket, amelyek mértéke a nyújtott szolgáltatás hozzávetőleges költségeire korlátozódik.
2.13. CIKK
A fennálló helyzet fenntartása
1. Ha ez a megállapodás másként nem rendelkezik, egyik Fél sem emeli a másik Fél származó termékeire a 2-A. mellékletben szereplő mérték szerint alkalmazott vámokat.
2. Az egyértelműség érdekében valamely Fél a vám egyoldalú csökkentését követően emelheti a vámokat addig a szintig, ami az adott évre vonatkozóan az Európai Uniónak a 2-A. melléklet 2. részének B. szakaszában található jegyzékében, illetve Japánnak a 2-A. melléklet 3. részének D. szakaszában található jegyzékében szerepel.
2.14. CIKK
Exportverseny
1. E cikk alkalmazásában az „exporttámogatások” alatt a mezőgazdasági megállapodás 1. cikkének e) pontjában hivatkozott támogatások értendők, továbbá a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás I. mellékletében felsorolt egyéb támogatások, amelyek a mezőgazdasági megállapodás 1. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékekre alkalmazhatók.
2. A Felek megerősítik a WTO exportversenyről szóló, 2015. december 19-i miniszteri határozatában WT/MIN(15)/45, WT/L/980) kifejezett azon kötelezettségvállalásukat, hogy a lehető legnagyobb önmérsékletet gyakorolják az exporttámogatásokkal és az azokkal azonos hatású exportintézkedésekkel kapcsolatban, a határozatban rögzítetteknek megfelelően.
2.15. CIKK
Import- és exportkorlátozások
1. Egyik Fél sem fogad el és tart fenn vámoktól eltérő tilalmat vagy korlátozást a másik Fél bármely árujának behozatala vagy bármely árunak a másik Fél vámterületére irányuló kivitele vagy exportra történő értékesítése esetén, kivéve az 1994. évi GATT XI. cikke szerinti esetekben. E célból az 1994. évi GATT XI. cikkét belefoglalják e megállapodásba, és az értelemszerűen a megállapodás részét képezi.
2. Amennyiben az egyik Fél az 1994. évi GATT XI. cikkének (2) bekezdésével vagy XX. cikkével összhangban tilalmat vagy korlátozást szándékozik elfogadni a 2-B. mellékletben felsorolt áruk exportjával vagy exportra történő értékesítésével kapcsolatban, a Fél:
(a) arra törekszik, hogy ezt a tilalmat vagy korlátozást a szükséges mértékre korlátozza, kellő figyelmet fordítva annak a másik Félre gyakorolt esetleges negatív hatásaira;
(b) a másik Felet írásban értesíti erről, amikor csak lehetséges az ilyen tilalom vagy korlátozás bevezetését megelőzően, és a gyakorlatban megvalósítható legkorábbi időpontban, vagy ha ez nem lehetséges, akkor legkésőbb a bevezetés napjától számított 15 napon belül; ez az írásos értesítés tartalmazza az érintett áru leírását, a bevezetett tilalmat vagy korlátozást – és annak természetét, annak okait, az ilyen tilalom vagy korlátozás bevezetésének dátumát és várható időtartamát; valamint
(c) kérésre észszerű lehetőséget biztosít a másik Fél számára az ilyen tiltással vagy korlátozással kapcsolatos bármely kérdésről szóló konzultációra.
2.16. CIKK
Az importtal és exporttal kapcsolatos díjak és vámalakiságok
1. A Felek az 1994. évi GATT VIII. cikkével összhangban gondoskodnak arról, hogy az 1994. évi GATT III. cikke szerinti vámoktól, exportvámoktól és adóktól eltérő minden díj és bármilyen jellegű teher, amelyet a Fél az importra vagy exportra, illetve ezekkel összefüggésben vet ki, összegében a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozódjon, és annak kiszámítása ne ad valorem alapon történjen, továbbá az ne jelentsen közvetett védelmet a belföldi áruknak, illetve ne minősüljön az import fiskális célú megadóztatásának.
2. Egyik Fél sem ír elő konzuli intézkedéseket, a kapcsolódó díjakat és terheket is ideértve. E bekezdés alkalmazásában „konzuli intézkedés” alatt az importáló Félnek az exportáló Fél területén működő konzulja által azzal összefüggésben meghatározott követelményeket jelenti, hogy konzuli számlákat vagy konzuli vízumot állítsanak ki kereskedelmi számlák, származási bizonyítványok, manifesztek, megbízói kiviteli nyilatkozatok vagy az importtal kapcsolatban vagy azzal összefüggésben előírt bármely más vámokmány céljára.
2.17. CIKK
Import- és exportengedélyezési eljárások
1. A Felek megerősítik az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.
2. A Felek az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás 1. cikke (1)–(9) bekezdésnek és (3) cikkének megfelelő exportengedélyezési eljárásokat fogadnak el vagy tartanak fenn. E célból az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás említett rendelkezéseit belefoglalják e megállapodásba és azok a megállapodás részét képezik, és értelemszerűen alkalmazandók a Felek közötti exportengedélyezési eljárásokra is. A Felek az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás (2) cikkének megfelelően exportengedélyezési eljárásokat fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn. A (2)–(8) bekezdés a 2-B. mellékletben szereplő valamennyi árura alkalmazandó.
3. A Felek biztosítják, hogy valamennyi exportengedélyezési eljárás alkalmazása és ügyvitele semleges, tisztességes, méltányos, átlátható és megkülönböztetésmentes módon történik.
4. A Felek csak abban az esetben fogadnak el vagy tartanak fenn import- vagy exportengedélyezési eljárásokat, ha észszerűen nem állnak rendelkezésre más megfelelő eljárások az igazgatási célok eléréséhez.
5. A Felek nem fogadnak el vagy tartanak fenn nem automatikus import- vagy exportengedélyezési eljárásokat, kivéve ha azok olyan intézkedések végrehajtásához szükségesek, amelyek összhangban vannak e megállapodással. A nem automatikus engedélyezési eljárásokat elfogadó Fél egyértelműen megjelöli a szóban forgó engedélyezési eljárás révén végrehajtott intézkedést.
6. A Felek 60 napon belül választ adnak a másik Féltől érkező, azon import- vagy exportengedélyezési eljárásokra vonatkozó megkeresésekre, amelyeket az előbbi Fél el kíván fogadni vagy már elfogadott, illetve fenntartott, valamint az import- vagy exportengedélyek megadásával vagy elosztásával kapcsolatos kritériumokra vonatkozóan.
7. Ha egy Fél kvóta formájában alkalmaz exportkorlátozást egy áru tekintetében, a Félnek arra kell törekednie, hogy a kérdéses áru kereskedelmének a megoszlása a lehető legjobban közelítsen azokhoz az arányokhoz, amelyek a korlátozás nélkül várhatóan megvalósulnának.
8. Amennyiben egy Fél exportengedélyezési eljárásokat fogad el vagy tart fenn, a Felek konzultációt tartanak a másik Fél kérésére az említett eljárások végrehajtásához kapcsolódó bármely kérdésről, és megfelelően figyelembe veszik e konzultációk eredményeit.
2.18. CIKK
Átalakított áruk
1. E megállapodás eltérő rendelkezése hiányában az egyes Felek biztosítják, hogy az átalakított árukat új áruként kezelik. A Felek előírhatják, hogy az átalakított árukat ilyenként kell azonosítani a forgalmazás vagy értékesítés során.
2. E cikk alkalmazásában „átalakított áru” a harmonizált rendszer 40.12 vámtarifaszáma, 84–90. árucsoportja vagy 94.02 vámtarifaszáma alatt szereplő áru, 8
(a) amely teljes egészében vagy részben használt árukból nyert alkotórészekből áll;
(b) amely az ilyen új árukhoz képest hasonló várható élettartammal és teljesítménnyel rendelkezik; valamint
(c) amelyre az ilyen új árukra vonatkozóhoz hasonló gyári garancia vonatkozik.
2.19. CIKK
Nem tarifális intézkedések
1. Az egyes Felek árukra vonatkozó nem tarifális intézkedésekkel kapcsolatos egyedi kötelezettségvállalásait a 2-C. és a 2-D. melléklet tartalmazza.
2. E megállapodás hatálybalépésétől számított 10 év elteltével vagy az egyik Fél kérésére, a Felek értékelik, hogy az árukra vonatkozó nem tarifális intézkedésekből fakadó kérdések hatékonyan kezelhetők-e e megállapodás keretében. Ezen értékelés eredményeként a Felek konzultációt kezdenek, melyek keretében megvitatják a meglévő kötelezettségvállalások hatályának esetleges kiszélesítését vagy kölcsönös érdeklődésre számot tartó további kötelezettségvállalások megtételét az árukra vonatkozó nem tarifális intézkedések terén, az együttműködésre is kiterjedően. E konzultációk alapján a Felek megállapodhatnak közös érdekű tárgyalások folytatásáról. E bekezdés végrehajtása során a Felek figyelembe veszik a jelen megállapodás végrehajtásának előző időszakában nyert tapasztalatokat.
2.20. CIKK
A fizetési mérleg védelmében hozott korlátozások
1. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza a Feleket abban, hogy fizetési mérleggel kapcsolatos célokból intézkedéseket hozzanak. Az ilyen intézkedést hozó Fél az 1994. évi GATT XII. cikkében rögzített feltételeknek, valamint az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény fizetési mérleggel kapcsolatos rendelkezéseiről szóló, a WTO-megállapodás 1A. mellékletben foglalt egyetértési megállapodásnak megfelelően jár el.
2. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem zárja ki, hogy egy Fél devizakorlátozást vagy devizaellenőrzést alkalmazzon a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának megfelelően.
2.21. CIKK
Származási ország megjelölése
Ha e megállapodás másként nem rendelkezik, amennyiben az egyik Fél kötelezően előírja az élelmiszertől, mezőgazdasági vagy halászati áruktól eltérő árukra vonatkozóan a származási ország megjelölését az adott Fél jogszabályai és egyéb rendelkezései által meghatározottak szerint, az Európai Unió esetében a „Made is Japan” megjelölést vagy az importáló ország nyelve szerinti hasonló megjelölést, illetve Japán esetében a „Made in EU” vagy japán nyelvű hasonló megjelölést ezen előírásokat teljesítőnek fogadják el. A 3. fejezet nem alkalmazandó erre a cikkre.
2.22. CIKK
Általános kivételek
1. E fejezet alkalmazásában az 1994. évi GATT XX. cikkét belefoglalják e megállapodásba, és az értelemszerűen a megállapodás részét képezi.
2. Amennyiben valamelyik Fél bármilyen intézkedést szándékozik tenni az 1994. évi GATT XX. cikke i) és j) pontjával összhangban, ez a Fél:
(a) minden vonatkozó információt közöl a másik Féllel; valamint
(b) kérésre észszerű lehetőséget biztosít a másik Fél számára az ilyen intézkedéssel kapcsolatos bármely kérdésről szóló konzultációra, kölcsönösen elfogadható megoldás találása céljából.
3. A Felek bármely olyan eszközben megállapodhatnak, amely a (2) bekezdés b) pontja szerinti konzultáció tárgyát képező kérdés lezárása érdekében szükséges.
4. Ha az azonnali cselekvést követelő kivételes és kritikus körülmények az előzetes tájékoztatásnyújtást vagy vizsgálatot lehetetlenné teszik, az intézkedést tenni kívánó Fél haladéktalanul alkalmazhatja a körülmények kezeléséhez szükséges intézkedéseket, és azokról köteles azonnal tájékoztatni a másik Felet.
C. SZAKASZ
A borászati termékek exportjának megkönnyítése
2.23. CIKK
Hatály
E szakasz rendelkezései kizárólag a harmonizált rendszer 22.04 vámtartifaszáma alá besorolt borászati termékekre alkalmazandók.
2.24. CIKK
Általános elv
Amennyiben a 2.25–2.28. cikk másként nem rendelkezik, a Felek közötti kereskedelemben részt vevő, e szakaszban tárgyalt borászati termékek importját és értékesítését az importáló Fél jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek megfelelően folytatják.
2.25. CIKK
Borászati eljárások engedélyezése – első szakasz
1. E megállapodás hatálybalépésének napjától az Európai Unió engedélyezi a Japánból származó, az Európai Unióban emberi fogyasztásra szánt olyan borászati termékek importálását és értékesítését, amelyeket a következőkkel összhangban állítottak elő:
(a) a japán bor értékesítését illetően Japánban alkalmazott termékmeghatározások, az ott engedélyezett borászati eljárások és alkalmazott korlátozások, melyeket a 2-E. melléklet 2. részének A. szakasza sorol fel, feltéve, hogy azok megfelelnek a 2-E. melléklet 1. részének A. szakaszában szereplő termékmeghatározásoknak, borászati eljárásoknak és korlátozásoknak; valamint
(b) a 2-E. melléklet 2. részének B. szakaszában hivatkozott borászati eljárások.
2. E megállapodás hatálybalépésének napjától Japán engedélyezi az Európai Unióból származó, Japánban emberi fogyasztásra szánt olyan borászati termékek importálását és értékesítését, amelyeket a következőkkel összhangban állítottak elő:
(a) az Európai Unióban alkalmazott termékmeghatározások, az ott engedélyezett borászati eljárások és alkalmazott korlátozások, melyeket a 2-E. melléklet 1. részének A. szakasza sorol fel, feltéve, hogy azok megfelelnek a 2-E. melléklet 2. részének A. szakaszában szereplő termékmeghatározásoknak, borászati eljárásoknak és korlátozásoknak; valamint
(b) a 2-E. melléklet 1. részének B. szakaszában hivatkozott borászati eljárások.
3. E megállapodás hatálybalépésének napján a Felek értesítést küldenek egymásnak, melyben megerősítik, hogy a 2-E. melléklet 1. részének B. szakaszában, illetve 2. részének B. szakaszában hivatkozott, a borászati eljárások engedélyezésére vonatkozó eljárásaik lezárultak.
2.26. CIKK
Borászati eljárások engedélyezése – második szakasz
1. Az Európai Unió haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket a 2-E. melléklet 2. részének C. szakaszában említett borászati eljárások engedélyezése érdekében, és értesíti Japánt, hogy az engedélyezésre vonatkozó eljárásai lezárultak.
2. Japán haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket a 2-E. melléklet 1. részének C. szakaszában említett borászati eljárások engedélyezése érdekében, és értesíti az Európai Uniót, hogy az engedélyezésre vonatkozó eljárásai lezárultak.
3. Az (1) és (2) bekezdésben említett engedélyezések a Felek értesítései közül a későbbinek a napján lépnek hatályba.
2.27. CIKK
Borászati eljárások engedélyezése – harmadik szakasz
1. Az Európai Unió megteszi a szükséges lépéseket a 2-E. melléklet 2. részének D. szakaszában említett borászati eljárások engedélyezése érdekében, és értesíti Japánt, hogy az engedélyezésre vonatkozó eljárásai lezárultak.
2. Japán megteszi a szükséges lépéseket a 2-E. melléklet 1. részének D. szakaszában említett borászati eljárások engedélyezése érdekében, és értesíti az Európai Uniót, hogy az engedélyezésre vonatkozó eljárásai lezárultak.
3. Az (1) és (2) bekezdésben említett engedélyezések a Felek értesítései közül a későbbinek a napján lépnek hatályba.
2.28. CIKK
Öntanúsítás
1. A Japán jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek megfelelően hitelesített tanúsítvány – ideértve az illetékes japán hatóság által felhatalmazott termelő által kiállított öntanúsítványt is – elegendő bizonyítékul szolgál annak igazolására, hogy teljesülnek a Japánból származó borászati termékeknek az Európai Unióba irányuló importjára és az ott történő értékesítésére vonatkozó, a 2.25., a 2.26. vagy a 2.27. cikkben hivatkozott előírások.
2. A 22.4. cikk alapján létrehozott borászati munkacsoport a megállapodás hatálybalépésével határozat útján elfogadja a következők módozatait:
(a) az (1) bekezdés végrehajtása, különös tekintettel az alkalmazandó formanyomtatványokra és a tanúsítványokon feltüntetendő információkra; valamint
(b) az Európai Unió által az egyes tagállamok vonatkozásában, valamint a Japán által kijelölt kapcsolattartó pontok közötti együttműködés.
3. Nincs szükség tanúsítványra vagy más, azzal egyenértékű dokumentációra annak bizonyításához, hogy teljesülnek az Európai Unióból származó borászati termékek Japánba irányuló importjára és ott történő értékesítésére vonatkozó, a 2.25., a 2.26. vagy a 2.27. cikkben hivatkozott előírások.
2.29. CIKK
Az öntanúsítás felülvizsgálata, az erről folytatott konzultációk és az öntanúsítás ideiglenes felfüggesztése
1. A Felek felülvizsgálják a következők végrehajtását:
(a) a 2.26. cikkét rendszeresen és legalább évente egyszer a megállapodás hatálybalépését követő két évben; valamint
(b) a 2.27. cikkét legkésőbb a megállapodás hatálybalépését követő három éven belül.
2. Ha a Felek megállapítják a 2.26. cikk végrehajtásának felülvizsgálata során, hogy a 2.26. cikkben említett értesítéseket nem küldték meg a megállapodás hatálybalépésétől számított két éven belül, a Felek konzultációt kezdenek a gyakorlati megoldásról való megegyezés érdekében.
3. Amennyiben a 2.26. cikk (2) bekezdésében említett értesítést nem tették meg a megállapodás hatálybalépésétől számított két éven belül, és a 2.26. cikk (1) bekezdésében említett értesítést megtették, az Európai Unió ideiglenesen felfüggesztheti a 2.28. cikkben említett, borászati termékekre vonatkozó öntanúsítványok elfogadását, ha nem sikerül megegyezni a (2) bekezdésben említett gyakorlati megoldásról a (2) bekezdésben említett konzultációk megkezdésétől számított három hónapon belül.
4. Az öntanúsítványok elfogadásának (3) bekezdésben említett ideiglenes felfüggesztését haladéktalanul megszüntetik, amint Japán megküldi az Európai Uniónak a 2.26. cikk (2) bekezdésében említett értesítést.
5. Ha a Felek a 2.27. cikk végrehajtásának (1) bekezdésben említett felülvizsgálata során megállapítják, hogy a 2.27. cikkben említett értesítéseket nem küldték meg a megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül, a Felek konzultációt kezdenek.
6. E cikk egyetlen rendelkezése sem érinti a Felek számára az SPS-megállapodásban előírt jogokat és kötelezettségeket.
2.30. CIKK
A fennálló helyzet fenntartása
1. A 2.25.–2.28. cikk hatálya alá tartozó kérdésekben a Felek nem alkalmaznak kevésbé kedvező feltételeket, mint amilyeneket ez a szakasz előír, vagy mint amelyeket a megállapodás aláírásának napján hatályban lévő jogszabályaik és egyéb rendelkezéseik előírnak.
2. Az (1) bekezdés nem érinti a Felek azon jogát, hogy megtegyék az emberek, állatok és növények életének vagy egészségének védelme érdekében szükséges állat- és növényegészségügyi intézkedéseket, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem ellentétesek az SPS-megállapodás rendelkezéseivel.
2.31. CIKK
Módosítások
A 22.1. cikk alapján létrehozott vegyes bizottság a 2-E. mellékletet módosító határozatokat fogadhat el annak érdekében, hogy a 23.2. cikk (3) bekezdésének megfelelően borászati eljárásokra való hivatkozásokat hozzáadjon, töröljön vagy módosítson.
D. SZAKASZ
Egyéb rendelkezések
2.32. CIKK
Információcsere
1. E megállapodás működésének nyomon követése céljából, a megállapodás hatálybalépésétől számított 10 éves időszakban a Felek évente megosztják egymással a rendelkezésre álló legfrissebb naptári évre vonatkozó importstatisztikáikat. A fenti időszakot a 22.3. cikk alapján létrehozott árukereskedelmi bizottság további öt évvel meghosszabbíthatja.
2. Az importstatisztikák (1) bekezdésben említett cseréje a lehetséges mértékben kiterjed a legfrissebb naptári évre kiterjedő időszakra vonatkozó adatokra, ideértve a másik Féltől származó áruimportnak a Fél nómenklatúráján alapuló értékét és mennyiségét a preferenciális tarifális elbánásban részesülő és a preferenciális tarifális elbánásban nem részesülő áruk vonatkozásában.
2.33. CIKK
A preferenciális tarifális elbánás igazgatására vonatkozó különleges intézkedések
1. A Felek elismerik, hogy az e megállapodás szerinti preferenciális tarifális elbánással kapcsolatos vámjogszabályaik megsértése hátrányosan érintheti a belföldi gazdasági ágazatot, és megállapodnak abban, hogy együttműködnek az ilyen jogsértések megelőzése, felderítése és leküzdése érdekében a 3. fejezet vonatkozó rendelkezéseinek, valamint az együttműködésről és vámügyekben történő kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló, az Európai Közösség és a Japán Kormány között létrejött, 2008. január 30-án Brüsszelben kelt megállapodásnak (a továbbiakban: CMAA) megfelelően.
2. Az egyik Fél a (4)–(7) bekezdésben megállapított eljárással összhangban ideiglenesen felfüggesztheti az e megállapodás szerinti preferenciális tarifális elbánást az érintett áruk tekintetében, amelyek kapcsolódnak az a) pontban említett szisztematikus jogsértésekhez, ha ez a Fél objektív, meggyőző és ellenőrizhető információk alapján megállapította, hogy:
(a) szisztematikusan megsértették az e megállapodás szerinti preferenciális tarifális elbánással kapcsolatos vámjogszabályait egy bizonyos termék vonatkozásában; valamint
(b) a másik Fél szisztematikusan és indokolatlanul elutasította vagy más módon elmulasztotta az (1) bekezdés szerinti együttműködést az a) pontban említett szisztematikus jogsértések vonatkozásában.
3. A (2) bekezdéstől eltérve az ideiglenes felfüggesztés nem alkalmazandó azokra a kereskedőkre, akik teljesítik a Felek által a (4) bekezdésben említett konzultációk során megállapított megfelelési kritériumokat.
4. Az a Fél, amelyik a (2) bekezdésben említett megállapítást tette, indokolatlan késedelem nélkül értesíti a másik Felet erről a megállapításról, melyet a konzultációk megkezdését indokoló, elegendő információval támaszt alá, ideértve a (2) bekezdés a) és b) pontjával kapcsolatos alapvető tények összefoglalóját, és az árukereskedelmi bizottság keretében konzultációkat kezd a másik Féllel a két Fél számára elfogadható megoldás kialakítása érdekében, valamint megállapodik az e megállapodás előírásaival és a vonatkozó vámjogszabályokkal kapcsolatos megfelelési kritériumokról.
5. A (2) bekezdésben említett megállapítást tevő Fél a végső határozat meghozatala előtt tájékoztatja az összes érdekelt felet arról a szándékáról, hogy ideiglenes felfüggesztést alkalmaz, és biztosítja, hogy teljes körű lehetőséget kapnak érdekeik védelemére. Az ideiglenes felfüggesztés nem alkalmazandó az érdekelt felekre, amennyiben azok objektív és kielégítő módon bizonyítják a megállapítást tevő Félnek, hogy ők nem vettek részt a (2) bekezdés a) pontjában említett szisztematikus jogsértésben.
6. Ha a (4) és (5) bekezdésben említett eljárásokat követően a Feleknek nem sikerül az értesítéstől számított hat hónapon belül elfogadható megoldásról megállapodni, a megállapítást tevő Fél határozhat az érintett áruk e megállapodás szerinti preferenciális tarifális elbánásának ideiglenes felfüggesztéséről, megfelelően figyelembe véve a (3) bekezdésben szereplő kivételt. A másik Felet haladéktalanul tájékoztatják az ideiglenes felfüggesztésről.
7. Az ideiglenes felfüggesztés csak a jogsértések ellensúlyozásához szükséges időtartamra alkalmazható, és legfeljebb hat hónapig. Amennyiben az egyik Fél megállapította, hogy az eredeti felfüggesztést indokoló feltételek továbbra is fennállnak az ideiglenes felfüggesztés hatályának lejártakor, ez a Fél dönthet az ideiglenes felfüggesztés megújításáról, miután értesítette a másik Felet e megállapításáról, és elegendő információt szolgáltatott a megújítás indoklásához. Minden ideiglenes felfüggesztés megszűnik legkésőbb az eredeti felfüggesztéstől számított két év után, kivéve, ha az árukereskedelmi bizottság előtt bizonyítást nyert, hogy az eredeti felfüggesztést indokoló feltételek az egyes megújítási időszakok végén továbbra is fennállnak.
8. Az alkalmazott ideiglenes felfüggesztésekről rendszeres konzultációt kell folytatni az árukereskedelmi bizottságban.
9. A (2) vagy (7) bekezdésben említett megállapítást tevő Fél belső eljárásainak megfelelően értesítéseket tesz közzé az importőrök számára a (4)–(7) bekezdésben említett ideiglenes felfüggesztésekkel kapcsolatos valamennyi értesítésről és határozatról.
10. Az ideiglenes felfüggesztés nem alkalmazandó a (3) bekezdésben említett kereskedőkre és az (5) bekezdésben említett érdekelt felekre, amennyiben azok objektív és kielégítő módon bizonyítják a (2) vagy (7) bekezdésben említett megállapítást tevő Félnek, hogy ők nem vettek részt a (2) bekezdés a) pontjában említett szisztematikus jogsértésben.
11. Az egyértelműség érdekében, e cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy a kereskedők vagy az érdekelt felek nem igényelhetnek kártérítést a (6) bekezdésben említett intézkedések jogellenes megtétele miatt a (2) vagy (7) bekezdésben említett megállapodást tevő Féltől, jogszabályaiknak és egyéb rendelkezéseiknek megfelelően.
2.34. CIKK
Árukereskedelmi bizottság
1. A 22.3. cikk alapján létrejött árukereskedelmi bizottság (a továbbiakban ebben a cikkben: bizottság) feladata e fejezet hatékony végrehajtása és működtetése.
2. A bizottság feladatai a következők:
(a) e fejezet végrehajtásának és működésének felülvizsgálata és nyomon követése;
(b) jelentéstétel a bizottság megállapításairól a vegyes bizottság számára; valamint
(c) a 22.1. cikk (5) bekezdésének b) pontja alapján a vegyes bizottság által esetlegesen ráruházott egyéb feladatok ellátása.
3. A Bizottság a Felek képviselői által elfogadott időben és helyen, illetve módon tart üléseket.
2.35. CIKK
Bor munkacsoport
1. A 22.4. cikk (1) bekezdése alapján létrejött bor munkacsoport feladata a C. szakasz és a 2-E. melléklet hatékony végrehajtása és működtetése.
2. A bor munkacsoport feladatai a következők:
(a) a 2.28. cikk (2) bekezdésében említett öntanúsításra vonatkozó módozatok elfogadása;
(b) a 2.25.–2.29. cikk végrehajtásának nyomon követése, ideértve a 2.29. cikk szerinti felülvizsgálatot és konzultációkat is; valamint
(c) a 2-E. melléklet módosításainak mérlegelése, valamint ajánlások megfogalmazása a vegyes bizottság számára az ilyen módosításokra vonatkozó határozatok elfogadására tekintettel.
3. A bor munkacsoport első ülését e megállapodás hatálybalépésének napján tartja.
3. FEJEZET
SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK ÉS SZÁRMAZÁSI ELJÁRÁSOK
A. SZAKASZ
Származási szabályok
3.1. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
(a) „akvakultúra”: vízi organizmusok, úgymint halak, rákok, puhatestűek, egyéb vízi gerinctelenek és vízinövények tenyésztése és termesztése – a termelt mennyiség növelése érdekében – tenyésztési vagy növekedési beavatkozások (pl. rendszeres ivadéktelepítés, etetés, ragadozókkal szembeni védelem) útján tojásból, zsenge és előnevelt ivadékokból vagy lárvából;
(b) „szállítmány”: olyan termékek, amelyeket vagy egyidejűleg küldenek el egy exportőrtől egy címzettnek, vagy az exportőrtől a címzettig egyetlen fuvarokmány vagy – ilyen okmány hiányában – egyetlen számla fedezete mellett szállítanak;
(c) „exportőr”: az egyik Fél területén letelepedett személy, aki az e Fél jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben rögzített követelményeknek megfelelően exportálja vagy előállítja a származó terméket és származásmegjelölő nyilatkozatot állít ki;
(d) „importőr”: az a személy, aki a származó terméket importálja és ehhez preferenciális tarifális elbánást kér;
(e) „anyag”: egy termék előállítása során felhasznált bármilyen anyag, ideértve minden alkotóelemet, hozzávalót, nyersanyagot vagy alkatrészt is;
(f) „nem származó anyag”: olyan anyag, ami e fejezet értelmében nem minősül származónak, ideértve azokat az anyagokat is, amelyek származó státuszát nem lehet meghatározni;
(g) „preferenciális tarifális elbánás”: a származó árukra a 2.8. cikk (1) bekezdése szerint alkalmazott vámtétel;
(h) „termék”: termelés eredményeként létrejövő bármilyen anyag, akkor is, ha azt egy másik termék előállításához felhasználandó anyagnak szánták; termék alatt a 2. fejezetben említett árut kell érteni; valamint
(i) „termelés”: bármiféle megmunkálás vagy feldolgozás, beleértve az összeszerelést is.
3.2. CIKK
A származó termékekre vonatkozó követelmények
1. Abból a célból, hogy az egyik Fél preferenciális tarifális elbánást alkalmazhasson a másik Fél származó árujára a 2.8. cikk (1) bekezdésének megfelelően, a következő termékek – amennyiben megfelelnek e fejezet minden más alkalmazandó előírásának – származónak minősülnek a másik Fél területén:
(a) teljes egészében létrejött vagy előállított termékek a 3.3. cikk rendelkezései szerint;
(b) kizárólag azon Fél származó anyagaiból előállított termékek; vagy
(c) nem származó anyagok felhasználásával előállított termékek, amennyiben teljesítik a 3-B. melléklet valamennyi alkalmazandó követelményét.
2. E fejezet alkalmazásában valamely Fél területi hatálya nem terjed ki a parti tengerén túli tengerre, tengerfenékre és altalajra.
3. Amennyiben egy termék származó státuszt kapott, az annak előállításához felhasznált nem származó anyagok nem minősülnek nem származónak, amikor ezt a terméket egy másik termék előállításához felhasználják.
4. A származó státusz megszerzésével kapcsolatos, e fejezetben rögzített követelményeknek megszakítás nélkül kell teljesülniük egy Fél területén.
3.3. CIKK
Teljes egészében az adott helyen létrejött termék vagy előállított áru
1. A 3.2. cikk alkalmazásában egy termék teljes mértékben az egyik Fél területén jött létre, amennyiben az:
(a) növény vagy növényi termék, amely ott nőtt, amelyet ott termesztettek, takarítottak be, szedtek vagy gyűjtöttek;
(b) az ott született és nevelt élő állatok;
(c) az ott nevelt élő állatokból nyert termékek;
(d) az ott született és felnevelt levágott állatokból nyert termékek;
(e) az ottani vadászat, befogás, halászat, begyűjtés vagy foglyul ejtés útján szerzett állat;
(f) az ottani akvakultúra eredményeként létrejött termék;
(g) az a)–f) pont alá nem tartozó ásványi vagy más természetes módon előforduló anyag, amelyet ott termeltek ki vagy ott nyertek ki;
(h) hal, kagyló vagy más tengeri élőlény, amelyet a Fél hajója gyűjtött be az egyes Felek parti tengerén túl a tengerből, a tengerfenékből vagy az altalajból, és a nemzetközi jognak megfelelően harmadik országok parti tengerén túlról;
(i) a kizárólag a h) pontban említett termékekből a Fél feldolgozóhajójának fedélzetén az egyes Felek parti tengerén túl, valamint a nemzetközi jognak megfelelően harmadik országok parti tengerén túl előállított termék;
(j) haltól, kagylótól vagy más tengeri élőlénytől eltérő termék, amelyet a Fél vagy a Fél személye gyűjtött be az egyes Felek parti tengerén túl a tengerfenékből vagy az altalajból, és a harmadik országok joghatóságán kívüli területekről, feltéve, hogy a Fél vagy a Fél személye a nemzetközi joggal összhangban álló jogosultsággal rendelkezik az érintett tengerfenék vagy altalaj kiaknázására;
(k) olyan termék, amely:
(i) az ottani termelés során keletkezett hulladék vagy törmelék; vagy
(ii) az ott begyűjtött használt termékekből keletkezett hulladék és törmelék, ha ezek a termékek csak nyersanyagok visszanyerésére alkalmasak; vagy
(l) kizárólag az a)–k) pontban említett termékekből vagy azok származékaiból előállított, ott gyártott termék.
2. Az (1) bekezdés h) pontjában szereplő „Fél hajója”, illetve az (1) bekezdés i) pontjában szereplő „Fél feldolgozóhajója” alatt olyan hajó vagy feldolgozóhajó értendő,
(a) amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Japánban lajstromoztak;
(b) amely az Európai Unió valamely tagállama vagy Japán lobogója alatt hajózik; valamint
(c) amely megfelel az alábbi követelmények egyikének:
(i) legalább 50 százalékban a Fél egy vagy több természetes személye tulajdonában áll; vagy
(ii) egy vagy több jogi személy 9 tulajdonában áll:
(A) amelyek központi irodája és fő telephelye a Fél területén van; valamint
(B) amely tulajdonjogának legalább 50 százaléka a Fél természetes vagy jogi személyeihez tartozik.
3.4. CIKK
Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás
1. A 3.2. cikk (1) bekezdésének c) pontjától eltérve egy termék nem minősül a Fél származó termékének, ha a terméknek a Fél területén történő előállítása során a nem származó anyagokon kizárólag a következő műveletek közül egyet vagy többet végeznek el:
(a) tartósítási műveletek, mint például szárítás, fagyasztás, sós lében tartás vagy más hasonló művelet, melynek kizárólagos célja annak biztosítása, hogy a termék jó állapotban maradjon a szállítás és raktározás során;
(b) a csomagolás megváltoztatása;
(c) a csomagok megosztása vagy összeállítása;
(d) mosás, tisztítás, vagy por, oxidáció, olaj, festék vagy más külső réteg eltávolítása;
(e) textilanyagok vasalása vagy simítása;
(f) egyszerű festési vagy fényezési műveletek;
(g) a gabonafélék és a rizs hántolása, részleges vagy teljes őrlése, fényezése vagy glazúrozása;
(h) a cukor színezésére vagy formázására szolgáló műveletek; a szilárd halmazállapotú cukor részleges vagy teljes őrlése;
(i) gyümölcs, dióféle és zöldség hámozása, magozása, feltörése és kifejtése;
(j) élezés, egyszerű őrlés vagy egyszerű vágás;
(k) szitálás, rostálás, válogatás, osztályozás, méret szerinti osztályozás, összepárosítás, ideértve a készlet összeállítását is;
(l) egyszerű palackba, konzervdobozba, üvegbe, zsákba, ládába, dobozba való helyezés, egyszerű rögzítés kartonra vagy táblára és minden egyéb egyszerű csomagolási művelet;
(m) jelzések, címkék, logók és egyéb hasonló megkülönböztető jelek elhelyezése a termékeken vagy csomagolásukon, vagy azokra való rányomtatása;
(n) termékek egyszerű keverése 10 , különböző fajtájúaké is;
(o) víz egyszerű hozzáadása, a termékek hígítása, dehidratálása vagy denaturálása 11 ;
(p) alkatrészek egyszerű gyűjtése vagy összeszerelése teljes vagy késztermék, illetve olyan árucikk kialakítása céljából, amely a harmonizált rendszer értelmezésére vonatkozó általános szabályok 2. a) szabálya szerint késznek vagy befejezettnek minősül; termékek részekre szedése; vagy
(q) állatok levágása.
2. Az (1) bekezdés alkalmazásában a művelet akkor egyszerű, ha elvégzéséhez sem speciális szaktudás, sem olyan speciális gép, felszerelés vagy berendezés nem szükséges, amelyet kifejezetten az adott művelet céljára gyártottak vagy állítottak üzembe.
3.5. CIKK
Akkumuláció
1. Az egyik Fél származónak minősülő terméke a másik Fél származó termékének is minősül, ha azt a másik Félnél anyagként használják fel egy másik termék előállítására.
2. Egy Félnél a nem származó anyagokon végrehajtott megmunkálás figyelembe vehető annak megállapítása céljából, hogy egy termék a másik Fél származó termékének minősül-e.
3. Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, ha a másik Fél területén végrehajtott megmunkálás a 3.4. cikk (1) bekezdésének a)–q) pontjában említett egy vagy több művelet végrehajtására korlátozódik.
4. Annak érdekében, hogy egy exportőr kitölthesse a (2) bekezdésben említett termékekre vonatkozóan a 3.16. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett származásmegjelölő nyilatkozatot, az exportőr információkat kap a beszállítójától a 3-C. melléklet szerint.
5. A (4) bekezdésben említett információ egy adott szállítmányra, vagy ugyanazon anyag több olyan szállítmányára vonatkozik, amelyet az információnyújtás időpontjától számított 12 hónapot meg nem haladó időszakon belül szállítottak le.
3.6. CIKK
Tolerancia
1. Amennyiben egy termék előállításához felhasznált nem származó anyag nem tesz eleget a 3-B. melléklet követelményeinek, a termék a Fél származó termékének minősül, feltéve, hogy:
(a) a harmonizált rendszer 12 1–49. vagy 64–97. árucsoportjába sorolt termék esetében e nem származó anyagok értéke nem lépi túl a termék gyártelepi árának vagy költségmentesen a hajófedélzetre rakott árának 10 százalékát;
(b) a harmonizált rendszer 50–63. árucsoportjába sorolt termékekre a 3-A. melléklet 6–8. megjegyzése szerinti tolerancia alkalmazandó.
2. Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha a termék előállításához felhasznált nem származó anyagok értéke meghaladja a nem származó anyagok 3-B. melléklet követelményeiben meghatározott maximális értékének bármely százalékát.
3. Az (1) bekezdés nem alkalmazható a 3.3. cikk értelmében valamely Fél teljes egészében létrejött termékeire. Amennyiben a 3-B. melléklet előírja, hogy a termék előállítása során felhasznált anyagoknak teljes egészében létrejöttnek kell lenniük, az (1) és (2) bekezdés alkalmazandó.
3.7. CIKK
Minősítési egység
1. E fejezet rendelkezéseinek alkalmazásában a minősítés egysége az a termék, amelyet a termék harmonizált rendszer szerinti besorolásának megállapítása során alapegységnek tekintenek.
2. Ha egy szállítmány a harmonizált rendszer szerinti ugyanazon vámtarifaszám alá besorolt több azonos termékből áll, akkor e fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során minden egyes terméket figyelembe kell venni.
3.8. CIKK
Számvitel szerinti elkülönítés
1. A származó és nem származó felcserélhető anyagokat fizikailag el kell különíteni a tárolás során ahhoz, hogy megőrizhető legyen származó státuszuk.
2. E cikk alkalmazásában „felcserélhető anyagok”: olyan anyagok, amelyek azonos jellegűek és kereskedelmi minőségűek, azonos műszaki és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és a végtermékbe beépített állapotukban egymástól nem különböztethetők meg;
3. Az (1) bekezdéstől eltérve felhasználhatók származó és nem származó felcserélhető anyagok egy termék előállítása során akkor is, ha azokat fizikailag nem elkülönítetten tárolják, feltéve, hogy a könyvelés szerinti elkülönítés módszerét alkalmazzák.
4. A (3) bekezdésben említett könyvelés szerinti elkülönítés módszerét a Felek által általánosan elfogadott számviteli alapelvek szerinti leltárigazgatási módszerrel összhangban kell alkalmazni.
5. A Fél a jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben meghatározott feltételek szerint előírhatja, hogy a könyvelés szerinti elkülönítés módszerének alkalmazásához szükséges a Fél vámhatóságának előzetes engedélye. A Fél vámhatósága nyomon követi az engedély alkalmazását és visszavonhatja az engedélyt, ha az engedély tulajdonosa nem megfelelően alkalmazza a könyvelés szerinti elkülönítés módszerét vagy nem teljesít a jelen fejezetben meghatározott bármely más feltételt.
6. A könyvelés szerinti elkülönítés módszere lehet bármilyen olyan módszer, ami biztosítja, hogy bármely időszakban ne kapjon annál több anyag származó státuszt,
mint amennyi az anyagok fizikai elkülönítése esetén kapna.
3.9. CIKK
Készletek
A harmonizált rendszer értelmezésére vonatkozó általános szabályok 3. b) és c) szabálya szerinti készlet egy Fél származó termékének minősül, ha annak valamennyi alkotóeleme származónak minősül e fejezet szerint. Ha a készlet származó és nem származó alkotóelemekből tevődik össze, a készlet egészét is teljes egészében a Fél származó termékének kell tekinteni, feltéve hogy a nem származó alkotóelemek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának vagy költségmentesen a hajófedélzetre rakott árának 15 %-át.
3.10. CIKK
A változtatás tilalma
1. Az importáló Félnél háztartási használatra bejelentett származó termék az exportálást követően és a háztartási használatra való bejelentést megelőzően nem változtatható meg vagy alakítható át semmilyen módon és nem vethető alá műveleteknek, kivéve a jó állapotának megőrzésére irányuló műveleteket és a jelölések, címkék, bélyegzők vagy bármely más dokumentáció hozzáadását, amely az importáló Fél konkrét hazai előírásainak való megfelelés érdekében szükséges.
2. A termék tárolására vagy kiállítására harmadik országban is sor kerülhet, feltéve, hogy az vámfelügyelet alatt marad az adott harmadik országban.
3. A B. szakasz sérelme nélkül a szállítmányok megbontása harmadik országban is történhet, ha azt az exportőr végzi vagy az exportőr felelőssége mellett végzik, és feltéve, hogy a szállítmányok vámfelügyelet alatt maradnak a harmadik országban.
4. Amennyiben kétség merül fel afelől, hogy teljesülnek-e az (1)–(3) bekezdés követelményei, az importáló Fél vámhatósága felkérheti az importőrt, hogy szolgáltasson bizonyítékot a megfelelésről, amely bizonyíték bármilyen formában benyújtható, ideértve a szerződéses fuvarokmányokat, például a fuvarrakleveleket, a csomagok jelölésére és számozására vonatkozó tényszerű vagy konkrét bizonyítékot, vagy magával a termékkel kapcsolatos bármilyen bizonyítékot.
3.11. CIKK
Visszaszállított termékek
Ha valamely Fél tőle harmadik országba exportált származó áruját visszaszállítják e Fél területére, azt nem származónak kell tekinteni, kivéve, ha a Fél vámhatósága előtt kielégítően bizonyítható, hogy a visszaszállított termék:
(a) azonos az exportált termékkel; valamint
(b) az adott harmadik országbeli tartózkodása vagy az exportja alatt a jó állapotban való megőrzéshez szükségeseken kívül semmilyen más műveleten nem esett át.
3.12. CIKK
Tartozékok, pótalkatrészek, szerszámok és használati útmutatók vagy egyéb tájékoztató anyagok
1. E cikk hatálya kiterjed a tartozékokra, pótalkatrészekre, szerszámokra és használati útmutatókra vagy egyéb tájékoztató anyagokra, ha:
(a) a tartozékokat, pótalkatrészeket, szerszámokat és használati útmutatókat vagy egyéb tájékoztató anyagokat a termékkel együtt sorolták be és szállították, és ezek nem külön számlán szerepelnek; valamint
(b) a tartozékok, pótalkatrészek, szerszámok és használati útmutatók vagy egyéb tájékoztató anyagok típusa, mennyisége és értéke az adott termék esetében szokásos.
2. Annak meghatározása során, hogy egy termék teljes egészében létrejött, vagy megfelel-e a 3-B. mellékletben szereplő termelési folyamatnak vagy a tarifális besorolás módosításához szükséges követelménynek, a tartozékokat, pótalkatrészeket, szerszámokat és használati útmutatókat vagy egyéb tájékoztató anyagokat nem kell figyelembe venni.
3. Annak meghatározása során, hogy egy termék megfelel-e a 3-B mellékletben meghatározott értékkövetelménynek, a tartozékok, pótalkatrészek, szerszámok és használati útmutatók vagy egyéb tájékoztató anyagok értékét mint – az esettől függően – származó vagy nem származó anyagokét kell figyelembe venni a termék értékkövetelményének alkalmazása céljából végzett számítás során.
4. A tartozékok, pótalkatrészek, szerszámok és használati útmutatók vagy egyéb tájékoztató anyagok származó státusza megegyezik azzal a termékével, amellyel együtt szállították.
3.13. CIKK
Semleges elemek
Annak meghatározása érdekében, hogy egy termék a Fél származó termékének minősül-e, nem szükséges a következő elemek származó státuszának meghatározása:
(a) üzemanyag, energia, katalizátor és oldószer;
(b) a termék tesztelésére vagy vizsgálatára használt berendezések, készülékek és eszközök;
(c) kesztyű, szemüveg, lábbeli, ruházat, biztonsági felszerelés és biztonsági tartalék;
(d) gépek, szerszámok, süllyesztékek és öntőformák;
(e) berendezések és épületek karbantartásához használt pótalkatrészek és anyagok;
(f) gyártási folyamatban vagy berendezések és épületek üzemeltetéséhez használt kenőanyagok, zsírok, összetett és egyéb anyagok; valamint
(g) bármely más olyan anyag, amely nincs a termékbe foglalva, de amelyről észszerűen feltételezhető, hogy a termék gyártásának részét képezi.
3.14. CIKK
Szállítás során használt csomagolóanyagok és konténerek
A szállítás során a termék védelme érdekében használt csomagolóanyagok és szállítókonténerek figyelmen kívül hagyandók a termék származó státuszának meghatározásakor.
3.15. CIKK
Kiskereskedelmi értékesítésre használt csomagolóanyagok és konténerek
1. A kiskereskedelmi értékesítésre használt csomagolóanyagok és konténerek, amennyiben a termékkel együtt kerültek besorolásra, figyelmen kívül hagyandók annak meghatározása során, hogy a termék előállítása során felhasznált valamennyi nem származó anyagon végrehajtották-e a 3-B. mellékletben szereplő tarifális besorolási változásokat vagy termelési folyamatot, illetve hogy a termék teljes egészében létrejött-e.
2. Ha egy termékre a 3-B mellékletben meghatározott értékkövetelmény vonatkozik, figyelembe kell venni a kiskereskedelmi értékesítésre használt csomagolóanyagok és konténerek értékét – az esettől függően – származóként vagy nem származóként a termék értékkövetelményének alkalmazása céljából végzett számítás során.
B. SZAKASZ
Származási eljárások
3.16. CIKK
Preferenciális tarifális elbánás kérelmezése
1. Az importáló Fél az importálás során preferenciális tarifális elbánásban részesíti a másik Féltől származó terméket az importőr preferenciális tarifális elbánás iránti kérelme alapján. Az importőr felel a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem helyességéért és az e fejezetben előírt követelmények betartásáért.
2. A preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem a következőkön alapul:
(a) származásmegjelölő nyilatkozat arról, hogy a termék az exportőrtől származik; vagy
(b) az importőr tudomása arról, hogy a termék származó.
3. A preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet és annak a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti alapját tartalmaznia kell a vámáru-nyilatkozatnak az importáló Fél jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban. Az importáló Fél vámhatósága kérheti, hogy az importőr a lehetséges mértékben bizonyítsa – a vámáru-nyilatkozat részeként vagy ahhoz csatoltan –, hogy a termék megfelel e fejezet követelményeinek.
4 A (2) bekezdés a) pontjában említett származásmegjelölő nyilatkozat alapján preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet benyújtó Fél megőrzi a származásmegjelölő nyilatkozatot, és ha az importáló Fél vámhatósága ezt előírja, benyújtja annak egy példányát az említett hatóságnak.
5. Az (2)–(4) bekezdés nem alkalmazandó a 3.20. cikkben említett esetekben.
3.17. CIKK
Származásmegjelölő nyilatkozat
1. A származásmegjelölő nyilatkozatot kiállíthatja a termék exportőre a termék származó státuszát igazoló információ alapján, ideértve a termék előállítása során felhasznált anyagok származó státuszára vonatkozó információkat is. Az exportőr felel a származásmegjelölő nyilatkozat és a megadott információk helyességéért.
2. A származásmegjelölő nyilatkozat kiállítható a 3-D. mellékletben szereplő szöveg egyik nyelvi változatának felhasználásával egy számlán vagy bármely más kereskedelmi okmányon, amely az azonosítását lehetővé tevő részletességgel ismerteti a származó terméket. Az importáló Fél nem írja elő az importőr számára a származásmegjelölő nyilatkozat fordításának benyújtását.
3. Az importáló Fél vámhatósága nem utasítja el a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet a származásmegjelölő nyilatkozat csekély hibái vagy ellentmondásai miatt, vagy kizárólag azzal az indoklással, hogy a számlát harmadik országban állították ki.
4. A származásmegjelölő nyilatkozat a kiállításának dátumát követően tizenkét hónapig érvényes.
5. A származásmegjelölő nyilatkozat vonatkozhat:
(a) a Fél területére importált egy vagy több termék egyetlen szállítmányára; vagy
(b) a Fél területére importált azonos termékek több szállítmányára a származásmegjelölő nyilatkozaton feltüntetett, 12 hónapot nem meghaladó időszakban.
6. Ha az importőr kérésére a harmonizált rendszer értelmezésére vonatkozó általános szabályok 2. a) szabálya értelmében összeszereletlennek vagy szétszereltnek minősülő, a harmonizált rendszer XV.–XXI. áruosztálya alá tartozó termékeket több részletben importálják, e termékekre vonatkozóan egyetlen származásmegjelölő nyilatkozat használható az importáló Fél vámhatósága által meghatározott követelményekkel összhangban.
3.18. CIKK
Az importőr tudomása
Az importőr azzal kapcsolatos tudomása, hogy egy termék az exportáló Féltől származik, olyan információkon alapul, amelyekből kiderül, hogy a termék származó és eleget tesz e fejezet követelményeinek.
3.19. CIKK
A dokumentumok megőrzésére irányuló követelmények
1. Az importáló Fél területére importált termék tekintetében preferenciális tarifális elbánásra irányuló kérelmet benyújtó importőr a termék importálásától számított legalább három évig megőrzi a következőket:
(a) ha a kérelem alapja származásmegjelölő nyilatkozat volt, akkor az exportőr által kiállított származásmegjelölő nyilatkozat; vagy
(b) ha a kérelem alapját az importőr ismeretei képezték, akkor minden olyan dokumentum, amely igazolja, hogy a termék megfelel a származó státusz megszerzéséhez szükséges követelményeknek.
2. A származásmegjelölő nyilatkozatot kiállító exportőr a származásmegjelölő nyilatkozat kiállításától számított legalább négy évig megőrzi a származásmegjelölő nyilatkozat egy példányát és minden más olyan dokumentumot, amely igazolja, hogy a termék megfelel a származó státusz megszerzéséhez szükséges követelményeknek.
3. Az e cikk szerint megőrizendő dokumentumok elektronikus formátumban is tárolhatók.
4. Az (1)–(3) bekezdés nem alkalmazandó a 3.20. cikkben említett esetekben.
3.20. CIKK
Kis szállítmányok és felmentések
1. A magánszemélytől magánszemélynek kis csomagként küldött vagy utas személyes poggyászának részét képező terméket származó terméknek kell tekinteni, feltéve hogy az ilyen terméket nem kereskedelmi forgalomban 13 hozzák be, és nyilatkoznak e fejezet feltételeinek teljesítéséről, és hogy e nyilatkozat valódiságához nem fér kétség.
2. Feltéve, hogy az import nem képezi részét olyan importoknak, amelyekről észszerűen vélhető, hogy a származásmegjelölő nyilatkozat követelményének megkerülése céljából importálták őket külön, az (1) bekezdésben említett termékek összértéke nem haladhatja meg az alábbiakat:
(a) az Európai Unió esetében kis csomagok tekintetében az 500 EUR-t, utasok személyes poggyászának részét képező termékek esetében pedig az 1 200 EUR-t. Az Európai Unió tagállamainak bármely más pénznemében felhasználandó összeg megegyezik minden évben az október első munkanapján EUR-ban kifejezett összeg ilyen pénznemben számított egyenértékével. Az összegek a fenti napon az Európai Központi Bank által közzétett összegeknek felelnek meg, kivéve, ha az Európai Bizottság minden év október 15-ig nem kap ettől eltérő összegről tájékoztatást, és ezek az összegek a következő év január 1-jétől alkalmazandók. Az Európai Bizottság értesíti Japánt a vonatkozó összegekről.
(b) Japán esetében a 100 000 jent, vagy a Japán által esetlegesen megállapított más összeget.
3. A Felek rendelkezhetnek úgy, hogy a 3.16. cikk (2) bekezdésében említett kérelem alapja nem követelmény azon termékek importálásához, amelyek vonatkozásában az importáló Fél felmentést adott e követelmények alól.
3.21. CIKK
Ellenőrzés
1. Annak ellenőrzése céljából, hogy az egyik Fél területére importált termék a másik Fél származó terméke, vagy hogy e fejezet egyéb követelményei teljesülnek, az importáló Fél vámhatósága kockázatelemzési módszerek (akár véletlenszerű kiválasztás) alapján ellenőrzést végezhet azon importőrtől való információkérés útján, amelyik a 3.16. cikkben említett kérelmet benyújtotta. Az importáló Fél vámhatósága ellenőrzést végezhet a vám-árunyilatkozat megtételekor, a termékek forgalomba kerülésekor vagy a termékek forgalomba kerülését követően.
2. Az (1) bekezdés szerinti információkérés legfeljebb a következő elemekre terjedhet ki:
(a) ha a 3.16. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett kérelem alapja a származásmegjelölő nyilatkozat volt, akkor a származásmegjelölő nyilatkozat;
(b) a termék harmonizált rendszer szerinti tarifális besorolása és az alkalmazott származási kritériumok;
(c) a termelési folyamatok rövid leírása;
(d) ha a származási kritérium egy konkrét termelési folyamaton alapult, e folyamat konkrét leírása;
(e) adott esetben a termelési folyamat során felhasznált származó és nem származó anyagok leírása;
(f) ha a származás feltétele az volt, hogy „teljes egészében létrejött”, akkor az alkalmazandó kategória (mint például betakarítás, bányászat, halászat és a termelés helye);
(g) ha a származás feltétele egy értékmódszeren alapult, a termék értéke, valamint a termelés során felhasznált valamennyi nem származó anyag értéke, vagy ha ez szükséges az értékkövetelménnyel való megfelelés megállapítása érdekében, a származó anyagok értéke;
(h) ha a származás feltétele a súlyon alapult, a termék súlya, valamint a termékhez felhasznált releváns nem származó anyagok súlya, vagy ha ez szükséges a súlykövetelménnyel való megfelelés megállapítása érdekében, a származó anyagok súlya;
(i) ha a származás feltétele a tarifális besorolás változásán alapult, valamennyi nem származó anyag és azok harmonizált rendszer szerinti tarifális besorolási számának (a származási kritériumoktól függően két-, négy- vagy hatszámjegyű formátumú) listája; vagy
(j) a 3.10. cikkben említett, a változtatás tilalmára vonatkozó rendelkezésnek való megfelelésre vonatkozó információ.
3. A kért információ megadásakor az importőr bármilyen más információt is megadhat, amelyet az ellenőrzés céljából relevánsnak tart.
4. Ha egy preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem alapját a 3.16. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti származásmegjelölő nyilatkozat képezte, az importőr tájékoztatja az importáló Fél vámhatóságát arról, hogy az exportőr mikor tudja majd közvetlenül benyújtani a kért információkat teljes egészében vagy egy vagy több adatelem vonatkozásában.
5. Ha egy preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem alapját az importőrnek a 3.16. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett ismeretei képezték, az importáló Fél ellenőrzést végző vámhatósága – az e cikk (1) bekezdése szerinti információkérést követően – újra információkat kérhet az importőrtől, ha ez a vámhatóság úgy ítéli meg, hogy további információkra van szükség a termék származó státuszának ellenőrzése érdekében. Az importáló Fél vámhatósága adott esetben konkrét dokumentumokat és információkat kérhet az importőrtől.
6. Amennyiben az importáló Fél vámhatósága úgy határoz, hogy az ellenőrzés eredményének megérkezéséig felfüggeszti az érintett termékre vonatkozó preferenciális tarifális elbánást, az importőrnek megfelelő, garanciákra is kiterjedő elővigyázatossági intézkedések mellett felajánlja a termék forgalomba bocsátását. A preferenciális tarifális elbánás felfüggesztését haladéktalanul megszüntetik, amint az érintett termék származó státuszát, illetve e fejezet egyéb követelményeinek teljesülését az importáló Fél vámhatósága igazolja.
3.22. CIKK
Igazgatási együttműködés
1. E fejezet megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a Felek a Felek vámhatóságain keresztül együttműködnek annak ellenőrzésében, hogy a termék származó-e, és az együttműködést e fejezet egyéb követelményeivel összhangban folytatják.
2. Ha egy preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem alapját a 3.16. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett származásmegjelölő nyilatkozat képezte, az importáló Fél ellenőrzést végző vámhatósága – a 3.21. cikk (1) bekezdése szerinti információkérést követően – információkat kérhet az exportáló Fél vámhatóságától is a termék importálását követő kétéves időszakban, ha az importáló Fél ellenőrzést végző vámhatósága úgy ítéli meg, hogy további információkra van szükség a termék származó státuszának ellenőrzése érdekében. Az információkérésnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:
(a) a származásmegjelölő nyilatkozat;
(b) a megkereső vámhatóság megnevezése;
(c) az exportőr neve;
(d) az ellenőrzés tárgya és hatóköre; valamint
(e) adott esetben bármilyen vonatkozó dokumentáció.
Ezen információkon túlmenően az importáló Fél vámhatósága adott esetben konkrét dokumentumokat és információkat is kérhet az exportáló Fél vámhatóságától.
3. Az exportáló Fél vámhatósága – saját jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek megfelelően – dokumentációt vagy vizsgálatot kérhet bizonyítékszerzés céljából, vagy helyszíni látogatást kérhet az exportőr létesítményeiben a nyilvántartások áttekintése vagy a termék előállításához használt létesítmények megfigyelése céljából.
4. Az (5) bekezdés sérelme nélkül az exportáló Fél (2) bekezdésben említett kérelmet megkapó vámhatósága az importáló Fél vámhatóságának rendelkezésére bocsátja a következő információkat:
(a) a kért dokumentáció, amennyiben rendelkezésre áll;
(b) a termék származó státuszára vonatkozó vélemény;
(c) az ellenőrzés tárgyát képező termék leírása és az e fejezet alkalmazása szempontjából releváns tarifális besorolás;
(d) a termelési folyamat leírása és magyarázata, a termék származó státuszának alátámasztásához elegendő mértékben;
(e) az ellenőrzés lefolytatásának módjára vonatkozó információk; valamint
(f) adott esetben igazoló dokumentumok.
5. Az exportáló Fél vámhatósága nem bocsátja rendelkezésre a következő információkat: a (4) bekezdésben említett információkat az importáló Fél vámhatóságának, ha az információt az exportőr bizalmasnak ítéli.
6. Az egyes Felek ismertetik a másik Féllel a vámhatóságok elérhetőségeit – ideértve a postacímet és e-mail-címet, telefon- és faxszámot –, és értesítik a másik Felet minden ilyen információ megváltozásáról a változástól számított 30 napon belül.
3.23. CIKK
Kölcsönös segítségnyújtás a csalás elleni küzdelemben
E fejezet rendelkezéseinek megsértésére vonatkozó gyanú esetén a Felek kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak a CMAA-nak megfelelően.
3.24. CIKK
A preferenciális tarifális elbánás elutasítása
1. A (3) bekezdés sérelme nélkül az importáló Fél vámhatósága elutasíthatja a preferenciális tarifális elbánást, ha:
(a) a 3.21. cikk (1) bekezdése szerinti információkérést követő három hónapon belül:
(i) nem kapott választ; vagy
(ii) ha a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem alapját az importőr 3.16. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti ismeretei képezték, a benyújtott információ nem alkalmas annak igazolására, hogy a termék származó;
(b) a 3.21. cikk (5) bekezdése szerinti információkérést követő három hónapon belül:
(i) nem kapott választ; vagy
(ii) a benyújtott információ nem alkalmas annak igazolására, hogy a termék származó;
(c) a 3.22. cikk (2) bekezdése szerinti információkérést követő 10 hónapon belül:
(i) nem kapott választ; vagy
(ii) a benyújtott információ nem alkalmas annak igazolására, hogy a termék származó; vagy
(d) a 3.23. cikk szerinti segítségnyújtás iránti előzetes megkeresést követően és kölcsönösen megállapított időszakon belül a 3.16. cikk (1) bekezdésében említettek szerinti kérelem tárgyát képező termékek vonatkozásában:
(i) az exportáló Fél vámhatósága nem nyújt segítséget; vagy
(ii) a segítségnyújtás eredménye nem alkalmas annak igazolására, hogy a termék származó.
2. Az importáló Fél vámhatósága elutasíthatja egy olyan termék preferenciális tarifális elbánását, amely vonatkozásában egy importőr preferenciális tarifális elbánást kér, amennyiben az importőr nem felel meg e fejezetnek a termékek származó státuszához kapcsolódóktól eltérő előírásainak.
3. Ha az importáló Fél vámhatósága elegendő indokkal rendelkezik a preferenciális tarifális elbánás (1) bekezdés szerinti elutasításához, azokban az esetekben, amikor az exportáló Fél vámhatósága a 3.22. cikk (4) bekezdésének b) pontja szerint a termék származó státuszát megerősítő véleményt bocsátott ki, az importáló Fél vámhatósága e vélemény kézhezvételétől számított két hónapon belül értesíti az exportáló Fél vámhatóságát azon szándékáról, hogy elutasítja a preferenciális tarifális elbánást. Ilyen értesítés megtétele esetén az egyik Fél kérésére konzultációt folytatnak az értesítés napjától számított három hónapon belül. A konzultáció időtartama a Felek kölcsönös megegyezésével eseti alapon meghosszabbítható. A konzultációra a 22.3. cikk alapján létrehozott, származási szabályokkal és vámokkal kapcsolatos ügyekkel foglalkozó bizottság által meghatározott eljárás szerint kerülhet sor. A konzultációs időszak lejártakor az importáló Fél vámhatósága a preferenciális tarifális elbánást csak elegendő indok alapján és azt követően utasíthatja el, hogy biztosította az importőr meghallgatáshoz való jogát.
3.25. CIKK
Bizalmas kezelés
1. A Felek saját jogszabályaiknak és egyéb rendelkezéseiknek megfelelően biztosítják a másik Féltől e fejezet alapján kapott információk bizalmasságát, és védik az ilyen információkat a nyilvánosságra hozataltól.
2. Az importáló Fél hatóságai által e fejezet alapján kapott információkat e hatóságok csak e fejezet céljaira használhatják fel.
3. Az exportáló Fél vagy az importáló Fél vámhatósága által az exportőrtől a 3.21. cikk és a 3.22. cikk alkalmazása során kapott bizalmas üzleti információk nem hozhatók nyilvánosságra, kivéve, ha ez a fejezet máshogy rendelkezik.
4. Az importáló Fél vámhatósága által e fejezet alapján kapott információt nem használhatja fel az importáló Fél egy bíróság vagy bíró által folytatott büntetőeljárás során, kivéve, ha az exportáló Fél saját jogszabályainak és egyéb eljárásainak megfelelően engedélyezi az ilyen információk felhasználását.
3.26. CIKK
Közigazgatási intézkedések és szankciók
A Felek közigazgatási intézkedéseket, és adott esetben szankciókat alkalmaznak saját jogszabályaiknak és egyéb rendelkezéseiknek megfelelően minden olyan személy ellen, aki egy termék preferenciális tarifális elbánásban való részesülése céljából helytelen információkat tartalmazó dokumentumot állít ki vagy ilyen dokumentum kiállítását okozza, aki nem felel meg a 3.19. cikkben szereplő követelményeknek, vagy aki nem nyújt be bizonyítékokat vagy nem engedélyezi a 3.22. cikk (3) bekezdésében említett látogatást.
C. SZAKASZ
Egyéb rendelkezések
3.27. CIKK
E fejezet alkalmazása Ceutára és Melillára
1. E fejezet alkalmazásában az Európai Unió esetében a „Fél” nem foglalja magában Ceutát és Melillát.
2. A Japánból származó termékek esetében a Ceutába vagy Melillába történő behozatalkor e megállapodás értelmében minden tekintetben ugyanazt a vámjogi elbánást kell alkalmazni, amelyet az Európai Unió vámterületéről származó termékekre alkalmaznak a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozási okmánya 2. jegyzőkönyvében foglaltak szerint. Japán az e megállapodás hatálya alá tartozó, Ceutából és Melillából származó termékek behozatalára e megállapodás értelmében ugyanolyan vámjogi elbánást alkalmaz, mint amelyet az Európai Unióból származó és onnan importált termékekre alkalmaznak.
3. E fejezet értelmében a származási szabályok és származási eljárások értelemszerűen alkalmazandók a Japánból Ceutába és Melillába exportált termékekre, valamint a Ceutából és Melillából Japánba exportált termékekre.
4. A 3.5. cikk a termékek Európai Unió, Japán, valamint Ceuta és Melilla közötti importjára és exportjára vonatkozik.
5. Ceuta és Melilla egységes területnek minősül.
6. E cikk Ceutában és Melillában történő alkalmazásáért a Spanyol Királyság vámhatóságai felelősek.
3.28. CIKK
Származási szabályokkal és vámügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság
1. A 22.3. cikk alapján létrehozott, származási szabályokkal és vámügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság (e fejezetben a továbbiakban: a bizottság) felelős e fejezet hatékony végrehajtásáért és működéséért, a 4.14. cikk (1) bekezdésében meghatározott egyéb feladatok mellett.
2. E fejezet alkalmazásában a bizottság a következő feladatokat látja el:
(a) felülvizsgálja és szükség esetén megfelelő ajánlásokat tesz a 22.1. cikk alapján létrehozott vegyes bizottságnak a következőkkel kapcsolatban:
(i) e fejezet végrehajtása és működése; valamint
(ii) e fejezet rendelkezéseinek valamelyik Fél által javasolt módosítása;
(b) magyarázó megjegyzések elfogadása az e fejezetben foglalt rendelkezések végrehajtásának megkönnyítésére;
(c) a 3.24. cikk (3) bekezdésében említett konzultációs eljárás meghatározása; valamint
(d) az e fejezettel kapcsolatos bármely egyéb olyan kérdés megfontolása, amelyről a Felek képviselői megállapodhatnak.
3.29. CIKK
Tranzit- vagy raktározott termékekre vonatkozó átmeneti rendelkezések
E megállapodás rendelkezései azokra a termékekre alkalmazhatók, amelyek megfelelnek e fejezet rendelkezéseinek, és amelyek e megállapodás hatálybalépésének napján az exportáló Fél és az importáló Fél között árutovábbítás alatt állnak vagy az importáló Félnél vámfelügyelet alatt állnak behozatali vámok és adók megfizetése nélkül, feltételezve a 3.16. cikkben említett preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem ezen időpontot követő 12 hónapon belül történő benyújtását az importáló Fél vámhatóságához.
4. FEJEZET
VÁMÜGYI KÉRDÉSEK ÉS A KERESKEDELMI ELJÁRÁSOK EGYSZERŰSÍTÉSE
4.1. CIKK
Célkitűzések
E fejezet célkitűzései a következők:
(a) a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésének előmozdítása a Felek közötti kereskedelem tárgyát képező áruk tekintetében, a hatékony vámellenőrzések biztosítása mellett, figyelembe véve a kereskedelmi gyakorlatok alakulását;
(b) a Felek vámügyi jogszabályai, a kereskedelemmel kapcsolatos jogszabályai és egyéb rendelkezései, illetve azok alkalmazandó nemzetközi szabványokkal való összeegyeztethetősége átláthatóságának biztosítása;
(c) a vámügyi jogszabályok, a kereskedelemmel kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések kiszámítható, következetes és megkülönböztetésmentes alkalmazásának biztosítása a Felek által;
(d) a Felek vámügyi eljárásai és gyakorlatai egyszerűsítésének és korszerűsítésének előmozdítása;
(e) a kockázatkezelési módszerek továbbfejlesztése a jogszerű kereskedelem megkönnyítése érdekében, a nemzetközi kereskedelmi ellátási lánc biztonságának megőrzése mellett; valamint
(f) a Felek közötti együttműködés erősítése a vámügyek és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése terén.
4.2. CIKK
Hatály
1. Ez a fejezet a Felek vámügyi jogszabályaival, a kereskedelemmel kapcsolatos jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel, valamint a kereskedelemmel kapcsolatos általános közigazgatási eljárásokkal – ideértve azoknak a Felek közötti kereskedelem tárgyát képező árukra történő alkalmazását – kapcsolatos kérdésekre, valamint a Felek közötti együttműködésre vonatkozik.
2. E fejezet egyetlen rendelkezése sem érinti a Felek 6. és 7. fejezet szerinti jogait és kötelezettségeit.
3. E fejezet és a 6. vagy 7. fejezet közötti esetleges összeegyeztethetetlenség esetén az összeegyeztethetetlenség erejéig a 6. vagy 7. fejezet élvez elsőbbséget.
4. Ez a fejezet a Felek jogszerű politikai célkitűzései, valamint az általuk megkötött nemzetközi megállapodások alapján fennálló kötelezettségei teljesítésének sérelme nélkül alkalmazandó, az alábbiak védelme tekintetében:
(a) közerkölcs;
(b) emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség;
(c) művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek; vagy
(d) a környezet.
5. E fejezetet a Felek saját jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban hajtják végre. A Felek a rendelkezésükre álló forrásokat az e fejezet végrehajtásához megfelelő módon használják fel.
4.3. CIKK
Átláthatóság
1. A Felek biztosítják, hogy vámügyi jogszabályaikat és a kereskedelemmel kapcsolatos jogszabályaikat és egyéb rendelkezéseiket, valamint általános közigazgatási eljárásaikat és a kereskedelemmel kapcsolatos, általánosan alkalmazandó lényeges információkat könnyen hozzáférhető módon – adott esetben az interneten keresztül – nyilvánosságra hozzák és minden érdekelt személy számára elérhetővé tegyék.
2. A Felek a vámügyi jogszabályaikat, a kereskedelemmel kapcsolatos jogszabályaikat és egyéb rendelkezéseiket, valamint kereskedelmi vonatkozású általános igazgatási eljárásaikat azok hatálybalépése előtt közzéteszik és rendelkezésre bocsátják – az alábbi esetek kivételével – annak érdekében, hogy minden érdekelt személy megismerhesse azokat:
(a) sürgős helyzetek;
(b) az ilyen jogszabályok, rendelkezések vagy általános közigazgatási eljárások kisebb módosításai;
(c) amennyiben az ilyen jogszabályok és egyéb rendelkezések hatékonyságát, illetve érvényesítését az előzetes közzététel aláásná; vagy
(d) az enyhítő hatású intézkedések.
3. Minden Fél egy vagy több tájékoztatási pontot jelöl ki, az (1) bekezdés hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatban bármely érdekelt személy által feltett észszerű kérdések megválaszolása céljából. A tájékoztatási pontok megválaszolják az ilyen kérdéseket, és a Felek által meghatározott észszerű határidőn belül rendelkezésre bocsátják a megfelelő formanyomtatványokat és dokumentumokat.
4. A Felek adott esetben rendszeres konzultációkat írnak elő a vámhatóságaik és a területükön működő más kereskedelemmel foglalkozó ügynökségek, kereskedők vagy más érdekelt felek között.
5. A díjakra és illetékekre vonatkozó információkat az (1) és az (2) bekezdéssel összhangban teszik közzé. Ezen információk tartalmazzák az alkalmazandó díjakat és illetékeket, az e díjak és illetékek alkalmazásának indoklását, a felelős hatóságot, valamint azt, hogy mikor és hogyan kell ezeket megfizetni. Az ilyen díjak és illetékek a rájuk vonatkozó információk közzétételéig nem alkalmazhatók.
4.4. CIKK
Behozatali, kiviteli és árutovábbítási eljárások
1. A Felek kiszámítható, következetes, átlátható és megkülönböztetésmentes módon alkalmazzák a vámügyi jogszabályokat és a kereskedelemmel kapcsolatos egyéb jogszabályokat és rendelkezéseket.
2. A Felek biztosítják, hogy vámeljárásaik:
(a) összhangban állnak a vámügyi eljárások területén a Felekre alkalmazandó nemzetközi szabványokkal és ajánlott gyakorlatokkal, köztük azokkal, amelyeket például a Vámigazgatások Világszervezetének 14 (a továbbiakban: WCO) égisze alatt hoztak létre, ideértve a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló, 1999. június 26-án Brüsszelben megkötött nemzetközi egyezmény módosító jegyzőkönyve, a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló, 1983. június 14-én Brüsszelben megkötött nemzetközi egyezmény, valamint a WCO-nak a globális kereskedelem biztonságát és könnyítését szolgáló szabványkerete (a továbbiakban: SAFE-keretrendszer) lényeges elemeit;
(b) a jogszerű kereskedelem megkönnyítését célozzák, figyelembe véve a kereskedelmi gyakorlatok alakulását, ugyanakkor biztosítva a saját jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel való összeegyeztethetőséget;
(c) a vámeljárásokra vonatkozó jogszabályok és egyéb rendelkezések megsértése esetén – ideértve a vámelkerülést és a csempészetet is – biztosítják az eredményes jogérvényesítést; valamint
(d) nem teszik kötelezővé a vámügynökségek igénybevételét vagy az előzetes áruvizsgálatot.
3. A Felek olyan intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn, amelyek kedvező elbánást biztosítanak az áruknak a jogszabályokban és egyéb rendelkezésekben megállapított feltételeknek megfelelő kereskedők vagy gazdasági szereplők részére történő átengedését megelőző vámhatósági ellenőrzés tekintetében.
4. A Felek a kereskedők vagy gazdasági szereplők, illetve a vámhatóságaik és más kereskedelemmel foglalkozó ügynökségek közötti elektronikus adatcsere megkönnyítése érdekében ösztönzik a rendszerek folyamatos fejlesztését és használatát, beleértve az információs és kommunikációs technológián alapuló rendszereket is.
5. A Felek további lépéseket tesznek a vámhatóságaik és más kereskedelemmel foglalkozó ügynökségek által kért adatok és a dokumentációs anyagok egyszerűsítése és szabványosítása érdekében.
4.5. CIKK
Az áru átengedése
A Felek olyan vámeljárásokat fogadnak el vagy tartanak fenn, amelyek:
(a) olyan határidőn belül biztosítják az áruk gyors kiadását, amely nem hosszabb annál, mint ami annak biztosításához szükséges, hogy megfeleljenek a jogszabályaiknak és egyéb rendelkezéseiknek;
(b) lehetővé teszik a dokumentumok, valamint minden egyéb szükséges információ előzetes elektronikus benyújtását és feldolgozását az áruk megérkezése előtt; valamint
(c) lehetővé teszik az áruk átengedését a vámok, adók, illetékek és díjak végleges meghatározását megelőzően, biztosíték nyújtása mellett, amennyiben ezt a jogszabályi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések előírják, annak érdekében, hogy biztosítsák az áruk végső kifizetését.
4.6. CIKK
A vámeljárások egyszerűsítése
1. A Felek törekednek a vámeljárásokkal kapcsolatos követelményeik és formaságaik egyszerűsítésére annak érdekében, hogy csökkentsék annak időtartamát és költségeit a kereskedők vagy a gazdasági szereplők, köztük a kis- és középvállalkozások számára.
2. A Felek olyan intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn, amelyek lehetővé teszik a jogszabályaikban és egyéb rendelkezéseikben megállapított feltételeknek megfelelő kereskedők vagy szereplők számára a vámeljárások további egyszerűsítését. Az ilyen egyszerűsítés lehetővé teheti, hogy az áruk átengedését követően egy adott időszakon belül a többszörös behozatalra vonatkozó vámok és adók megállapításáról és kifizetéséről időszakos nyilatkozatot tegyenek.
3. A Felek olyan programokat fogadnak el vagy tartanak fenn, amelyek lehetővé teszik a jogszabályaikban és egyéb rendelkezéseikben megállapított feltételeknek megfelelő gazdasági szereplők számára, hogy a (2) bekezdésben említett egyszerűsítés előnyeit még inkább élvezzék vagy azt könnyebben igénybe vegyék.
4.7. CIKK
Előzetes állásfoglalás
1. A Felek vámhatóságukon keresztül előzetes állásfoglalást bocsátanak ki, amely meghatározza, hogy az érintett árut milyen elbánásban kell részesíteni. Az állásfoglalást észszerű időn belül kell kiadni a kérelmező számára, amennyiben az a kibocsátó Fél jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban valamennyi szükséges információt tartalmazó, írásbeli kérelmet nyújtott be, ideértve az elektronikus formátumot is.
2. Az előzetes állásfoglalás magában foglalja az áruk tarifális besorolását, az áruk származását, beleértve a 3. fejezet alapján származó árukként való minősítésüket vagy a Felek által esetlegesen elfogadott bármely más kérdést, különösen az áruk vámérték-megállapításához alkalmazandó megfelelő módszert vagy kritériumokat illetően.
3. A Felek a jogszabályaikban és egyéb rendelkezéseikben foglalt titoktartási követelményekre is figyelemmel tehetik közzé előzetes állásfoglalásaikat, többek között internet útján is.
4.8. CIKK
Fellebbezés és felülvizsgálat
1. A Felek biztosítják bármely olyan személy számára a fellebbezés vagy felülvizsgálat jogát, akivel szemben az adott Fél vámhatósága vagy más, kereskedelemmel foglalkozó ügynöksége közigazgatási határozatot adott ki.
2. A fellebbezés vagy felülvizsgálat magában foglalja az alábbiakat:
(a) a határozatot kiadó tisztviselőnél vagy hivatalnál magasabb szinten lévő vagy attól független közigazgatási hatóság által lefolytatott közigazgatási fellebbviteli vagy felülvizsgálati eljárás; vagy
(b) a határozattal kapcsolatos bírósági fellebbviteli vagy felülvizsgálati eljárás.
3. A Felek biztosítják, hogy amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában említett, a fellebbezésről vagy felülvizsgálatról szóló határozatot nem bocsátották ki a jogszabályaikban és egyéb rendelkezéseikben előírt határidőn belül vagy indokolatlan késedelem nélkül, az (1) bekezdésben említett személy jogosult további közigazgatási vagy bírósági fellebbezésre vagy felülvizsgálatra.
4. A Felek biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett személlyel közöljék a közigazgatási határozat indoklását annak érdekében, hogy szükség esetén az adott személy fellebbviteli vagy felülvizsgálati eljárást kezdeményezhessen.
4.9. CIKK
Kockázatkezelés
1. A Felek olyan kockázatkezelési rendszert fogadnak el vagy tartanak fenn, amely lehetővé teszi vámhatóságaik számára az ellenőrzési tevékenységeknek a nagy kockázatú szállítmányokra való összpontosítását, valamint a kis kockázatú szállítmányok átengedésének felgyorsítását.
2. A Felek a kockázatkezelést megfelelő kiválasztási kritériumok szerinti kockázatértékelésre alapozzák.
3. A Felek az (1) bekezdésben említett ellenőrzési tevékenységekre szánt szállítmányokat a kockázatkezelés részeként, szúrópróbaszerűen is kiválaszthatják.
4. A Felek úgy tervezik és alkalmazzák a kockázatkezelést, hogy elkerüljék az önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést és a nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozását.
4.10. CIKK
Vámkezelés utáni ellenőrzés
1. Az áruk átengedésének felgyorsítása érdekében a Felek vámkezelés utáni ellenőrzési rendszert fogadnak el és tartanak fenn, hogy biztosítsák a vámügyi és más kereskedelemmel kapcsolatos jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek való megfelelést. A Felek vámhatóságai felhasználják az általuk elvégzett utólagos ellenőrzés eredményeit a 4.9. cikkben említett kockázatkezelés alkalmazása során. Valamely Fél előírhatja, hogy vámhatósága a kockázatkezelés alkalmazása során más kereskedelemmel foglalkozó ügynökségek által végzett utólagos ellenőrzés eredményeit használja fel, és fordítva.
2. A Felek kockázati alapon kiválasztanak egy személyt vagy szállítmányt vámkezelés utáni ellenőrzésre, adott esetben megfelelő kiválasztási kritériumok alkalmazásával. A Felek a vámkezelés utáni ellenőrzést átlátható módon végzik el. Amennyiben az ellenőrzési folyamat egy személyre irányul, és egyértelmű eredmények születnek, az adott Fél haladéktalanul értesíti az eredményekről azt a személyt, akinek az adatait ellenőrzik, közölve a személy jogait és kötelezettségeit, valamint az eredmények indoklását.
4.11. CIKK
Árutovábbítás és átrakodás
A Felek olyan eljárásokat fogadnak el vagy tartanak fenn, amelyek – a megfelelő ellenőrzés fenntartása mellett – megkönnyítik az áruknak a másik Féltől vagy a másik Fél területére történő szállítását, amennyiben azok a vámterületükön árutovábbítás vagy átrakodás alatt állnak.
4.12. CIKK
Vámügyi együttműködés
1. Az e megállapodásban előírt egyéb együttműködési formák sérelme nélkül, a Felek vámhatóságai együttműködnek – többek között információcsere révén – és az 1.6. cikktől eltérve kölcsönös közigazgatási segítséget nyújtanak egymásnak az e fejezetben említett kérdésekben az alapmegállapodással összhangban.
2. A Felek vámhatóságai fokozzák az együttműködést az e fejezetben említett ügyekben azzal a céllal, hogy továbbfejlesszék a kereskedelem könnyítését, miközben biztosítják a vonatkozó vámjogszabályaiknak való megfelelést és a szállítási lánc biztonságának javítását a következő területeken:
(a) együttműködés a vámeljárások további egyszerűsítése terén, figyelembe véve a kereskedelmi gyakorlatok alakulását;
(b) együttműködés a vámügyi célokra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények harmonizálása terén, az alkalmazandó nemzetközi szabványokkal – mint például a WCO előírásaival – összhangban;
(c) együttműködés a nemzetközi kereskedelmi ellátási lánc biztosításának és megkönnyítésének vámmal kapcsolatos szempontjait illetően, a SAFE-keretmegállapodással összhangban;
(d) együttműködés a kockázatkezelési módszerek fejlesztése terén, ideértve a bevált gyakorlatok és – adott esetben – a kockázatokra vonatkozó információk és ellenőrzési eredmények megosztását;
(e) együttműködés a 4.4. cikk (3) bekezdésében és a 4.6. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések, illetve a 4.6. cikk (3) bekezdésében említett programok továbbfejlesztése céljából, beleértve az olyan együttműködés lehetőségét is, amely lehetővé teszi, az egyik Fél kereskedői és gazdasági szereplői élvezzék a másik Fél intézkedéseinek vagy programjainak előnyeit;
(f) együttműködés és koordináció nemzetközi szervezeteken – például a WTO-n és a WCO-n – belül a közös érdekű ügyekben, beleértve a tarifális besorolást, a vámérték-megállapítást és a származást, lehetőség szerint közös álláspontok kialakítása céljából; valamint
(g) együttműködés a tiltott áruk kereskedelme elleni bűnüldözési fellépések terén.
3. A Felek vámhatóságai biztosítják a (2) bekezdés alkalmazásához szükséges információcserét.
4.13. CIKK
Ideiglenes behozatal
A 2.10. cikkben említett ideiglenes behozatal esetén és az áruk származási helyétől függetlenül a Felek az ideiglenes behozatalra vonatkozó nemzetközi megállapodásokban megállapított és az adott Fél által alkalmazott eljárásokkal összhangban elfogadják a másik Fél területén kiállított A.T.A.-igazolványokat 15 .
4.14. CIKK
Származási szabályokkal és vámügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság
1. A 22.3. cikk alapján létrehozott, származási szabályokkal és vámügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság (e fejezetben a továbbiakban: a bizottság) felelős e fejezet hatékony végrehajtásáért és működéséért, valamint a 2. fejezetben és a 14.51. cikkben említett vámügyi kérdésekért, a 3.28. cikk (1) bekezdésében meghatározott egyéb feladatok mellett 16 .
2. A bizottság együttes üléseket tart az alapmegállapodás alapján létrehozott vám-együttműködési vegyes bizottsággal (e fejezetben a továbbiakban: vegyes bizottság), kivéve, ha az (1) bekezdésben és az alapmegállapodásban 17 említett rendelkezések végrehajtásának és működésének egységessége érdekében nincs szükség együttes ülésekre.
3. A Felek biztosítják, hogy a bizottság ülésein részt vevő küldöttségeik összetétele megfelel a napirendi pontoknak.
4. A vegyes bizottság feladatainak sérelme nélkül a bizottság a következő feladatokat látja el:
(a) az (1) bekezdésben említett rendelkezések végrehajtásából és működtetéséből eredő valamennyi kérdés kezelése;
(b) az (1) bekezdésben említett rendelkezések végrehajtásának és működésének javítására szolgáló területek meghatározása;
(c) az (1) bekezdésben említett rendelkezések hatálya alá tartozó kérdések tekintetében a kölcsönösen elfogadott megoldások gyors elérésére szolgáló mechanizmus;
(d) az e fejezet célkitűzéseinek eléréséhez és hatékony működéséhez szükségesnek ítélt fellépésekre vagy intézkedésekre vonatkozó állásfoglalások, ajánlások vagy vélemények kialakítása;
(e) a valamely Fél vagy a Felek által a 4.12. cikk (2) bekezdésében említett területeken meghozandó vagy végrehajtandó intézkedésekről hozott döntés, amelyet e fejezet céljainak eléréséhez és hatékony működéséhez szükségesnek ítél; valamint
(f) a 22.1. cikk (5) bekezdésének b) pontja alapján a vegyes bizottság által esetlegesen ráruházott egyéb feladatok ellátása.
5. FEJEZET
PIACVÉDELMI ESZKÖZÖK
A. SZAKASZ
Általános rendelkezések
5.1. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
(a) „belföldi gazdasági ágazat”: valamely Fél területén működő hasonló vagy közvetlenül versenyző áruk gyártóinak összessége, vagy azok a gyártók, akiknek a hasonló vagy közvetlenül versenyző árukból származó együttes kibocsátása a szóban forgó áruk teljes belföldi termelésének jelentős hányadát képezi;
(b) „súlyos kár”: a belföldi gazdasági ágazat helyzetének általános és jelentős romlása;
(c) „súlyos kár veszélye”: az 5.4. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálattal összhangban egyértelműen fenyegető súlyos kár. A súlyos kár veszélyének megállapítását tényekre kell alapozni és nem csupán állításokra, feltételezésekre vagy távoli lehetőségre; valamint
(d) „átmeneti időszak”: egy adott származó áru vonatkozásában az e megállapodás hatálybalépésének napján kezdődő és a 2-A. melléklettel összhangban az adott árura vonatkozó tarifális csökkentés vagy megszüntetés befejezését követő 10 év elteltével végződő időszak.
B. SZAKASZ
Kétoldalú védintézkedések
5.2. CIKK
Kétoldalú védintézkedések alkalmazása
1. Ha egy vámnak a 2.8. cikkel összhangban történő eltörlése vagy csökkentése következtében az egyik Fél származó áruját a másik Fél területére abszolút értékben vagy a belföldi termeléshez képest olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett importálják, hogy az a hasonló vagy közvetlenül versenyző árukat előállító belföldi gazdasági ágazatnak súlyos kárt okoz, vagy ezzel fenyeget, a másik Fél a (2) bekezdésben említett intézkedéseket a másik Fél belföldi gazdasági ágazatának okozott súlyos kár megelőzéséhez vagy orvoslásához, valamint a belföldi gazdasági ágazat kiigazításának megkönnyítéséhez szükséges mértékben fogadhatja el.
2. A kétoldalú védintézkedés a következőkből állhat:
(a) a származó árura vonatkozóan a 2. fejezetben előírt vámtétel további csökkentésének felfüggesztése; vagy
(b) a származó áru vámtételének olyan szintre emelése, amely nem haladja meg a következők közül az alacsonyabbat:
(i) a kétoldalú védintézkedés alkalmazásának napján hatályban lévő legnagyobb kedvezményes vámtétel alkalmazása; valamint
(ii) az e megállapodás hatálybalépésének napját közvetlenül megelőző napon érvényes legnagyobb kedvezményes vámtétel alkalmazása.
5.3. CIKK
Feltételek és korlátok
1. Nem tartható fenn kétoldalú védintézkedés, kivéve a súlyos kár megelőzéséhez vagy orvoslásához, valamint a belföldi gazdasági ágazat kiigazításának megkönnyítéséhez szükséges mértéket és időtartamot, feltéve, hogy ez az időtartam nem haladja meg a két évet. Mindazonáltal a kétoldalú védintézkedés meghosszabbítható, feltéve, hogy a teljes időtartama – beleértve a meghosszabbítást is – nem haladja meg a négy évet.
2. Kétoldalú védintézkedéseket csak az átmeneti időszak alatt lehet alkalmazni.
3. A kiigazítás megkönnyítése érdekében, amennyiben a kétoldalú védintézkedés várható időtartama meghaladja az egy évet, a kétoldalú védintézkedést fenntartó Fél a kérelem benyújtásának időszakában rendszeres időközönként fokozatosan liberalizálja a kétoldalú védintézkedést.
4. Nem alkalmazható kétoldalú védintézkedés egy adott származó áru behozatalára, amelyre a korábbi kétoldalú védintézkedés időtartamával megegyező ideig vagy egy évig terjedő időszakban már ilyen kétoldalú védintézkedést alkalmaztak, attól függően, hogy melyik a hosszabb.
5. A kétoldalú védintézkedés megszüntetése esetén az intézkedés tárgyát képező származó árura vonatkozó vámtétel az a vámtétel lesz, amely a kétoldalú védintézkedés hiányában hatályban lett volna.
5.4. CIKK
Vizsgálat
1. Valamely Fél csak azt követően alkalmazhat kétoldalú védintézkedést, hogy a hatáskörrel rendelkező hatósága 18 a védintézkedésekről szóló megállapodás 3. cikkében és 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírt eljárásokkal megegyező eljárásokkal összhangban vizsgálatot végzett.
2. A vizsgálatot minden esetben a vizsgálat megindítását követő egy éven belül le kell folytatni.
3. A vizsgálat során annak meghatározása érdekében, hogy egy adott származó áru megnövekedett behozatala okozott-e súlyos kárt valamely belföldi gazdasági ágazatnak, vagy fenyegetett-e súlyos kár okozásával, a vizsgálatot végző illetékes hatóság értékeli az összes releváns, objektív és számszerűsíthető, az adott belföldi gazdasági ágazat helyzetére hatást gyakorló tényezőt. E tényezők közé tartoznak különösen a következők: a származó áru behozatala növekedésének abszolút és viszonylagos értelemben vett mértéke és mennyisége, a származó áru megnövekedett behozatalával elért belföldi piaci részesedés, valamint az értékesítés, a termelés, a termelékenység, a kapacitáskihasználás, a nyereség és veszteség, illetve a foglalkoztatás szintjének változásai.
4. Kizárólag abban az esetben állapítható meg, hogy a származó áru megnövekedett behozatala súlyos kárt okozott vagy okozhat egy belföldi gazdasági ágazatnak, ha a vizsgálat objektív bizonyítékok alapján bizonyítja, hogy ok-okozati összefüggés áll fenn a származó áru megnövekedett behozatala és a belföldi gazdasági ágazatnak okozott súlyos kár vagy az ágazatot fenyegető súlyos kár között. Ennek megállapítása során figyelembe kell venni a származó áru behozatalának növekedésén kívüli egyéb tényezőket is, amelyek egyidejűleg kárt okoznak a belföldi gazdasági ágazatnak.
5.5. CIKK
Értesítés
1. Az egyik Fél köteles a másik Felet haladéktalanul értesíteni, amennyiben:
(a) megindítja az 5.4. cikk (1) bekezdésében említett, a súlyos kárra vagy a súlyos kár veszélyére, valamint annak okaira vonatkozó vizsgálatot;
(b) megállapítja a súlyos kár okozását vagy súlyos kár veszélyét, amelyet a megnövekedett behozatal okozott; valamint
(c) kétoldalú védintézkedés alkalmazásáról vagy meghosszabbításáról határoz.
2. Az (1) bekezdésben említett bejelentő Fél a másik Fél rendelkezésére bocsátja az összes vonatkozó információt, amelyek a következőket tartalmazzák:
(a) az (1) bekezdés a) pontjában említett értesítés esetében a vizsgálat megindításának oka, a vizsgálat tárgyát képező származó áru pontos leírása és a harmonizált rendszer szerinti alszáma, a vizsgálat várható időtartama és a vizsgálat megindításának időpontja; valamint
(b) az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett értesítés esetében a származó áru megnövekedett behozatala által okozott súlyos kárra vagy fenyegető veszélyre vonatkozó bizonyíték, a javasolt kétoldalú védintézkedés tárgyát képező származó áru pontos leírása és a harmonizált rendszer szerinti alszáma, a javasolt kétoldalú védintézkedés pontos leírása, valamint a kétoldalú védintézkedés bevezetésének javasolt időpontja és várható időtartama.
5.6. CIKK
Konzultáció és kompenzáció
1. A kétoldalú védintézkedés alkalmazását vagy meghosszabbítását javasoló Fél megfelelő alkalmat biztosít a másik Féllel való előzetes konzultációra az 5.4. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálatból származó információk felülvizsgálata, a kétoldalú védintézkedésről szóló véleménycsere és az e cikkben előírt kompenzációról való megállapodás megkötése céljából.
2. A kétoldalú védintézkedés alkalmazását vagy meghosszabbítását javasló Fél a másik Fél számára kölcsönösen elfogadott megfelelő kereskedelmi kompenzációt biztosít vámengedmény formájában, amelynek értéke lényegében megegyezik a kétoldalú védintézkedés eredményeként várt kiegészítő vámok értékével.
3. Amennyiben a Felek a konzultáció kezdetét követő 30 napon belül nem jutnak megállapodásra a kompenzációról, az a Fél, amelynek a származó árujára a kétoldalú védintézkedést alkalmazzák, szabadon felfüggesztheti az e megállapodás szerinti vámengedmény alkalmazását, amelynek értéke lényegében megegyezik a kétoldalú védintézkedésből eredő kiegészítő vámok értékével. A felfüggesztéshez való jogot gyakorló Fél a vámengedmények alkalmazását kizárólag a lényegében egyenértékű hatás eléréséhez szükséges minimális időtartamra és a kétoldalú védintézkedés fenntartása mellett függesztheti fel.
4. A (3) bekezdésben foglaltak ellenére az abban említett felfüggesztési jog nem gyakorolható a kétoldalú védintézkedés alkalmazásának első 24 hónapjában, feltéve, hogy a kétoldalú védintézkedést a behozatal abszolút növekedésének eredményeként hozták, és hogy az ilyen védintézkedés megfelel e megállapodás rendelkezéseinek.
5.7. CIKK
Ideiglenes kétoldalú védintézkedések
1. Kritikus körülmények között, ha a késedelem nehezen helyrehozható kárt okozna, valamely Fél ideiglenes kétoldalú védintézkedést alkalmazhat, amely az 5.2. cikk (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglalt intézkedés formájában valósul meg, amennyiben előzetesen megállapítást nyert, hogy egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a másik Féltől származó áru behozatalának növekedése súlyos kárt okozott vagy okozhat az ideiglenes kétoldalú védintézkedés alkalmazását javasoló Fél belföldi gazdasági ágazatának.
2. Az egyik Fél legkésőbb a kérelem benyújtásának időpontjában írásban értesíti a másik Felet az általa javasolt ideiglenes kétoldalú védintézkedésről. A Felek között az ideiglenes kétoldalú védintézkedés alkalmazásáról folytatandó konzultációt közvetlenül az ideiglenes kétoldalú védintézkedés alkalmazása után kell kezdeményezni. Az értesítésnek tartalmaznia kell a kritikus körülmények fennállását, a származó áru megnövekedett behozatala által okozott súlyos kárra vagy fenyegető súlyos kárra vonatkozó bizonyítékot, a javasolt ideiglenes kétoldalú védintézkedés tárgyát képező származó áru pontos leírását és a harmonizált rendszer szerinti alszámát, valamint a tervezett ideiglenes kétoldalú védintézkedés pontos leírását.
3. Az ideiglenes kétoldalú védintézkedés időtartama nem haladhatja meg a 200 napot. Ezen időszak alatt teljesülniük kell az 5.4. cikkben foglalt vonatkozó követelményeknek. Az ideiglenes kétoldalú védintézkedés időtartamát az 5.3. cikk (1) bekezdésében említett időszak részének kell tekinteni.
4. Az 5.3. cikk (5) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az ideiglenes kétoldalú védintézkedésre. Az ideiglenes kétoldalú védintézkedés eredményeként kivetett vámot vissza kell téríteni, amennyiben az 5.4. cikk (1) bekezdésében említett későbbi vizsgálat nem határozza meg, hogy az ideiglenes kétoldalú védintézkedés tárgyát képező származó áru megnövekedett behozatala súlyos kárt okozott a belföldi gazdasági ágazatnak, vagy azzal fenyegetett.
5.8. CIKK
Egyéb rendelkezések
Az 5.5. cikk (1) bekezdésében és az 5.7. cikk (2) bekezdésében említett értesítéseket, valamint az e szakasz alapján a Felek közötti bármely más közleményt angol nyelven kell megküldeni.
C. SZAKASZ
Globális védintézkedések
5.9. CIKK
Általános rendelkezések
1. E fejezet egyetlen rendelkezése sem akadályozza a Feleket abban, hogy védintézkedéseket alkalmazzanak a másik Fél származó árujára az 1994. évi GATT XIX. cikkével és a védintézkedésekről szóló megállapodással összhangban.
2. E szakasz rendelkezései nem képezhetik a 21. fejezet szerinti vitarendezés tárgyát.
5.10. CIKK
Védintézkedések alkalmazása
Egyik Fél sem alkalmazhat vagy tarthat fenn ugyanazon áru tekintetében, egyazon időben:
(a) a B. szakaszban meghatározott kétoldalú védintézkedést;
(b) az 1994. évi GATT XIX. cikke és a védintézkedésekről szóló megállapodás szerinti intézkedést; vagy
(c) a 2-A. melléklet 3. részének C. szakaszában meghatározott védintézkedést.
D. SZAKASZ
Dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések
5.11. CIKK
Általános rendelkezések
1. A Felek fenntartják a dömpingellenes megállapodás és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás (a továbbiakban: SCM-megállapodás) alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.
2. E szakasz rendelkezései nem képezhetik a 21. fejezet szerinti vitarendezés tárgyát.
3. A 3. fejezet nem alkalmazandó az e megállapodás szerinti dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedésekre.
5.12. CIKK
Átláthatóság és a lényeges tények nyilvánosságra hozatala
1. A Felek a dömpingellenes vagy a kiegyenlítő vámokra vonatkozó vizsgálatokat tisztességes és átlátható módon, a dömpingellenes megállapodás és az SCM-megállapodás alapján folytatják le.
2. A Felek gondoskodnak arról, hogy a dömpingellenes megállapodás 7. cikke és az SCM-megállapodás 17. cikke szerinti ideiglenes intézkedések elrendelése előtt vagy közvetlenül azt követően, de mindenképpen a végleges döntést megelőzően teljeskörűen közzétegyék mindazokat a megvizsgált lényeges tényeket, amelyek az ideiglenes vagy végleges intézkedések alkalmazásával kapcsolatos határozat alapját képezik. A lényeges tények teljes körű nyilvánosságra hozatala nem érinti a dömpingellenes megállapodás 6.5. cikkében és az SCM-megállapodás 12.4. cikkében említett, a titoktartásra vonatkozó követelményeket. Az ilyen nyilvánosságra hozatalt írásban kell megtenni, és az érdekelt felek számára kellő időt kell biztosítani ahhoz, hogy megvédjék érdekeiket.
3. A lényeges tényeknek a (2) bekezdéssel összhangban történő nyilvánosságra hozatala különösen a következőkre vonatkozik:
(a) dömpingellenes vizsgálat esetén a megállapított dömpingkülönbözet, részletes magyarázat arra vonatkozóan, hogy a rendes értékeket és exportárakat milyen alapon és módszertan segítségével számították ki, valamint a rendes érték és az exportárak összehasonlítása során alkalmazott módszertan, beleértve az esetleges kiigazításokat is;
(b) a kiegyenlítő vámra vonatkozó vizsgálat esetében a kiegyenlíthető támogatás meghatározása, beleértve a támogatás meglétének meghatározása során alkalmazott összeg és módszertan kiszámításának megfelelő részleteit; valamint
(c) a kár meghatározására vonatkozó információk, beleértve a dömpingelt behozatal mennyiségére és a dömpingelt behozatalnak a belföldi piacon a hasonló árukra gyakorolt hatására vonatkozó információkat, az áralákínálás kiszámítása során alkalmazott részletes módszertant, a dömpingelt behozatalnak a belföldi gazdasági ágazatra gyakorolt ebből következő hatását, valamint a dömpingellenes megállapodás 3.5. cikkében említett, a dömpingelt behozataltól eltérő tényezők vizsgálatát is magában foglaló ok-okozati összefüggés bizonyítását.
4. Az olyan esetekben, amikor valamely Fél vizsgálatot végző hatósága 19 a dömpingellenes megállapodás 6.8. cikke alapján a rendelkezésre álló tényeket kívánja felhasználni, a vizsgálatot végző hatóság tájékoztatja az érintett érdekelt felet a szándékairól, és egyértelműen megjelöli azokat az indokokat, amelyek a rendelkezésre álló tények felhasználásához vezethetnek. Amennyiben miután lehetőséget biztosítottak az érintett érdekelt fél számára arra, hogy észszerű időn belül további magyarázattal szolgáljon, a vizsgálatot végző hatóság úgy ítéli meg, hogy a benyújtott magyarázat nem kielégítő, a lényeges tények nyilvánosságra hozatalának tartalmaznia kell a vizsgálatot végző hatóság által ehelyett felhasznált rendelkezésre álló tényeket.
5.13. CIKK
A közérdek figyelembevétele
A dömpingellenes és a kiegyenlítő vám vizsgálata során az importáló Fél vizsgálatot végző hatósága – saját jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban – lehetővé teszi a hasonló termék importáló Félhez tartozó gyártói, az áru importőrei, az áru ipari felhasználói és a reprezentatív fogyasztói szervezetek számára azon esetekben, amikor a terméket általában kiskereskedelmi szinten értékesítik, hogy írásban benyújtsák véleményüket a dömpingellenes és a kiegyenlítő vám vizsgálatával kapcsolatban, ideértve a vámnak a helyzetükre gyakorolt lehetséges hatását is.
5.14. CIKK
Dömpingellenes vizsgálat
Amennyiben az importáló Fél vizsgálatot végző hatósága a belföldi gazdasági ágazata által vagy nevében az exportáló Féltől származó árura vonatkozó dömpingellenes vizsgálat megindítására vonatkozó írásbeli kérelmet kapott, az importáló Fél legalább 10 nappal a vizsgálat megindítása előtt értesíti az exportáló Felet a kérelemről.
6. FEJEZET
ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEK
6.1. CIKK
Célkitűzések
E fejezet célkitűzései a következők:
(a) az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelme az állat- és növényegészségügyi intézkedések kidolgozása, elfogadása és végrehajtása révén, az ilyen intézkedések Felek közötti kereskedelemre gyakorolt negatív hatásának a minimálisra csökkentése mellett;
(b) a Felek közötti együttműködés előmozdítása az SPS-megállapodás végrehajtása terén; valamint
(c) a Felek közötti kommunikáció és együttműködés javítását szolgáló eszközök, az állat- és növényegészségügyi intézkedések végrehajtásához kapcsolódó kérdések kezelésére irányuló keret, valamint a kölcsönösen elfogadható megoldások megvalósítását célzó eszközök biztosítása.
6.2. CIKK
Alkalmazási kör
Ez a fejezet a Feleknek az SPS-megállapodás szerinti valamennyi olyan állat- és növényegészségügyi intézkedésére vonatkozik, amely közvetlenül vagy közvetve érinti a Felek közötti kereskedelmet.
6.3. CIKK
Fogalommeghatározások
1. E fejezet alkalmazásában az SPS-megállapodás A. mellékletében foglalt fogalommeghatározások alkalmazandók.
2. E fejezet alkalmazásában:
(a) „behozatali feltételek”: minden olyan állat- vagy növényegészségügyi intézkedés, amelyet a termékek behozatalához teljesíteni kell; valamint
(b) „védett övezet”: az egyes Felek területének olyan hivatalosan meghatározott földrajzi része, ahol egy adott szabályozott károsító nem telepedett meg, a megtelepedését tekintve kedvező feltételek és az adott Fél területének már részén való jelenléte ellenére sem.
3. Emellett a 22.3. cikk alapján létrehozott állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság a vonatkozó nemzetközi szervezetek – például a Codex Alimentarius Főbizottság (a továbbiakban: Codex Alimentarius), az Állategészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: OIE) és a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (a továbbiakban: IPPC) keretében működő illetékes nemzetközi szervezetek által kidolgozott glosszáriumok és fogalommeghatározások figyelembevételével e fejezet alkalmazásában más fogalommeghatározásokról is megállapodhatnak. Amennyiben az állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság által elfogadott fogalommeghatározások és az SPS-megállapodásban foglalt fogalommeghatározások ellentmondanak egymásnak, az SPS-megállapodásban foglalt fogalommeghatározások az irányadók.
6.4. CIKK
Kapcsolat a WTO-egyezménnyel
A Felek megerősítik az SPS-megállapodás szerinti állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket. E fejezet egyetlen rendelkezése sem érinti a Feleknek az SPS-megállapodás szerinti jogait és kötelezettségeit.
6.5. CIKK
Illetékes hatóságok és kapcsolattartó pontok
1. E megállapodás hatálybalépésének napján a Felek egymás rendelkezésére bocsátják az e fejezet végrehajtása tekintetében illetékes hatóságaik leírását, valamint az e fejezet hatálya alá tartozó valamennyi kérdéssel kapcsolatban a kapcsolattartásért felelős kapcsolattartó pontjukat.
2. A Felek tájékoztatják egymást az illetékes hatóságaik feladatainak szerkezetében, szervezetében és megosztásában bekövetkezett minden jelentős változásról, és gondoskodnak arról, hogy a kapcsolattartó pontokra vonatkozó információk naprakészek legyenek.
6.6. CIKK
Kockázatértékelés
A Felek biztosítják, hogy állat- és növényegészségügyi intézkedéseik az 5. cikkel és az SPS-megállapodás egyéb vonatkozó rendelkezéseivel összhangban végzett kockázatértékelésen alapulnak.
6.7. CIKK
Behozatali feltételek, behozatali eljárások és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése
1. A behozatali feltételeket az importáló Fél határozza meg a megfelelő védelmi szint elérése érdekében, szükség esetén a Felek közötti konzultációk alapján és azok eredményeinek figyelembevételével.
2. Az egyes Felek SPS-megállapodás szerinti jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül az importáló Fél – az exportáló Fél kérésére – következetesen alkalmazza a termékekre vonatkozó behozatali feltételeket az exportáló Fél teljes területére.
3. Az (1) és (2) bekezdés nem érinti a Felek között a megállapodás hatálybalépésének napján fennálló behozatali feltételeket. A Felek figyelembe veszik az említett behozatali feltételek felülvizsgálatára irányuló kérelmeket.
4. A Felek az állat- és növényegészségügyi előírások teljesítésének ellenőrzését és meglétét célzó minden behozatali eljárás vonatkozásában – ideértve a jóváhagyásra és elszámolásra vonatkozó intézkedéseket is – biztosítják az alábbiakat:
(a) az ilyen eljárásokat egyszerűbbé és gyorsabbá teszik és azok késedelem nélkül lefolytatják, az SPS-megállapodással összhangban;
(b) az ilyen eljárásokat nem a másik Fél önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetését jelentő módon alkalmazzák;
(c) kérés esetén minden eljárás egységes átfutási időtartamát nyilvánosságra hozzák, vagy az átfutás várható időtartamát közlik a kérelmezővel; valamint
(d) a tájékoztatási követelményeket a megfelelő ellenőrzési, vizsgálati és jóváhagyási eljárásokhoz – köztük az adalékanyagok használatának jóváhagyásához vagy az élelmiszerekben, italokban vagy takarmányokban található szennyező anyagokra vonatkozó tűréshatárok megállapításához – szükséges szintre korlátozzák.
5. Figyelembe véve az IPPC keretében kidolgozott alkalmazandó szabványokat, a Felek megfelelő információkat tartanak fenn a területük károsítóval kapcsolatos helyzetéről – ideértve a felügyeletet, a felszámolást és visszaszorítást célzó programokat és azok eredményeit – a károsítók kategorizálásának támogatása és a növényegészségügyi behozatali feltételek igazolása érdekében.
6. A Felek összeállítják a szabályozott károsítók jegyzékeit az olyan áruk 20 tekintetében, amelyek esetében növényegészségügyi problémák állnak fenn. A jegyzékek adott esetben tartalmazzák a következőket:
(a) azon zárlati károsítók, amelyeknek a Fél területe bármely részén való előfordulása nem ismert;
(b) azon zárlati károsítók, amelyeknek a Fél területe bármely részén való előfordulása ismert, de azok nem terjedtek el széles körben és hivatalos ellenőrzés alatt állnak; valamint
(c) bármely más szabályozott károsító, amely tekintetében növényegészségügyi intézkedéseket lehet hozni.
Az olyan áruk esetében, amelyek esetében növényegészségügyi aggályok merülnek fel, a behozatali feltételeket azokra az intézkedésekre kell korlátozni, amelyek biztosítják az importáló Fél szabályozott károsítóinak hiányát. Az importáló Fél rendelkezésre bocsátja a szabályozott árukat tartalmazó jegyzékét, továbbá az összes szabályozott árura vonatkozó növényegészségügyi behozatali követelményeket. Ez az információ adott esetben tartalmazza a különleges zárlati károsítókat és az importáló Fél által előírt, a növényegészségügyi bizonyítványokra vonatkozó további nyilatkozatokat.
7. Amennyiben az exportáló Fél kérésére behozatali feltételek megállapítása szükséges:
(a) az importáló Fél megtesz minden szükséges intézkedést az érintett termékek indokolatlan késedelem nélküli behozatalának engedélyezése érdekében;
(b) az exportáló Fél:
(i) megadja az importáló Fél által igényelt összes releváns információt; valamint
(ii) észszerű hozzáférést biztosít az importáló Fél számára az ellenőrzés és más vonatkozó eljárások lefolytatásához.
8. Amennyiben az importáló Fél megfelelő védelmi szintje alternatív állat- vagy növényegészségügyi intézkedések útján is biztosítható, a Felek az exportáló Fél kérésére megfontolják a könnyebben kivitelezhető és kevésbé korlátozó megoldás kiválasztását.
9. Amennyiben az állat- vagy növényegészségügyi célkitűzések eléréséhez az exportáló Fél által kiállított bizonyítvány szükséges, a Felek megállapodnak a bizonyítvány formátumáról és tartalmáról, figyelembe véve a Codex Alimentarius, az OIE vagy az IPPC nemzetközi szabványait, iránymutatásait vagy ajánlásait.
10. A Felek előmozdítják az elektronikus bizonyítványok és egyéb technológiák alkalmazását a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése érdekében.
11. Az exportáló Fél területén az importáló Fél tisztviselői által végzett ellenőrzések célja az új kereskedelmi lehetőségek megkönnyítése. Ezen ellenőrzések nem válhatnak állandó intézkedéssé. Az importáló Fél valamely meglévő ellenőrzési intézkedést olyan alternatív intézkedéssel válthatja fel, amely ellenőrzi az exportáló Fél által a növényegészségügyi intézkedések tekintetében megállapított követelményeknek való megfelelést, amennyiben az exportáló Fél ezt kéri és az importáló Fél indokolatlan késedelem nélkül elfogadta.
12. A szabályozott áruk szállítmányait az exportáló Fél megfelelő biztosítékai alapján fogadják el, engedély formájában kiadott különös behozatali engedély nélkül, kivéve, ha az IPPC vonatkozó szabványai, iránymutatásai és ajánlásai alapján szükség van a behozatalra vonatkozó hivatalos hozzájárulásra.
13. A károsítókra vonatkozó kockázatelemzést a lehető legrövidebb időn belül el kell kezdeni, és indokolatlan késedelem nélkül be kell fejezni.
14. Az exportáló Féltől behozott termékekre vonatkozó eljárásokra kiszabott díjaknak összhangban kell állniuk a hasonló belföldi termékekre kiszabott díjakkal, és az SPS-megállapodás C. melléklete 1. pontjának f) alpontjával összhangban nem haladhatják meg a szolgáltatás tényleges költségét.
6.8. CIKK
Ellenőrzés
1. Az e fejezet hatékony végrehajtása iránti bizalom megszerzése és fenntartása érdekében a Felek segítik egymást a következők ellenőrzésében:
(a) az exportáló Fél ellenőrzési és tanúsítási rendszerének egésze vagy részei; valamint
(b) az exportáló Fél ellenőrzési és tanúsítási rendszere keretében elvégzett ellenőrzések eredményei.
A Felek az ellenőrzéseket az SPS-megállapodás rendelkezéseivel összhangban végzik, figyelembe véve a Codex Alimentarius, az OIE és az IPPC vonatkozó nemzetközi szabványait, iránymutatásait és ajánlásait.
2. Az importáló Fél ellenőrzéseket végezhet az exportáló Félhez intézett információkérés vagy az exportáló Félnél tett ellenőrző látogatások útján.
3. Az ellenőrző látogatásra a Felek által előzetesen megállapított feltételek szerint kerül sor.
4. Az importáló Fél lehetőséget biztosít az exportáló Fél számára, hogy írásban benyújtsa az ellenőrzés megállapításaira vonatkozó észrevételeit. Az importáló Fél figyelembe veszi az ilyen észrevételeket, mielőtt levonná következtetéseit, és intézkedéseket tenne azok alapján. Az importáló Fél indokolatlan késedelem nélkül írásbeli jelentést nyújt be az exportáló Félnek a következtetéseiről.
5. Az ellenőrző látogatás költségeit az importáló Fél viseli, kivéve, ha a Felek másként állapodnak meg.
6.9. CIKK
A telephelyek vagy létesítmények jegyzékbe vételére vonatkozó eljárás
1. Az importáló Fél kérésére az exportáló Fél illetékes hatóságai biztosítják az importáló Fél behozatali feltételeinek megfelelő telephelyek és létesítmények jegyzékének összeállítását, frissítését és az importáló Fél rendelkezésére bocsátását.
2. Az importáló Fél kérheti az exportáló Felet, hogy azon információk benyújtására, amelyek szükségesek az (1) bekezdésben említett jegyzékek megfontolásához. Kivéve, ha a jegyzékek bejegyzéseinek ellenőrzéséhez további információkra van szükség, az importáló Fél megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jegyzékben foglalt telephelyekről és létesítményekből indokolatlan késedelem nélkül engedélyezze a behozatalt. A 6.13. cikk sérelme nélkül az ilyen intézkedések nem foglalják magukban az előzetes vizsgálatot, kivéve, ha azt a Felek jogszabályai és rendelkezései előírják, vagy a Felek másként nem állapodtak meg.
3. Az importáló Fél a 6.8. cikkel összhangban ellenőrzéseket végezhet.
4. Az importáló Fél szükség szerint nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az (1) bekezdésben említett jegyzékeket.
5. A Felek értesítik egymást azon szándékukról, hogy az e cikk hatálya alá tartozó új jogszabályokat és rendelkezéseket vezetnek be, és lehetővé teszik a másik Fél számára, hogy benyújtsa észrevételeit.
6.10. CIKK
Alkalmazkodás a regionális feltételekhez
1. Az állatok, állati termékek és állati melléktermékek tekintetében a Felek elismerik az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében és az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexében meghatározott övezetek és területi egységek fogalmát.
2. A behozatali feltételeknek az exportáló Fél kérésére történő megállapításakor vagy fenntartásakor az importáló Fél az exportáló Fél által létrehozott övezeteket vagy területi egységeket a behozatal engedélyezése vagy fenntartása megállapításának alapjaként ismeri el.
3. Az exportáló Fél azonosítja a (2) bekezdésben említett övezeteit vagy területi egységeit, és az importáló Fél kérésére az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe vagy az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexe alapján vagy más, az exportáló Fél illetékes hatóságainak tapasztalatai alapján szerzett ismeretek alapján megfelelőnek ítélt módon teljes körű magyarázatot és alátámasztó adatokat szolgáltat.
4. A Felek biztosítják a (2) és (3) bekezdésben megállapított eljárások és kötelezettségek indokolatlan késedelem nélküli végrehajtását.
5. A Felek eltérő megállapodása hiányában a Felek az állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság útján információt cserélnek az egészségügyi állapot kölcsönös elismerésének kialakításáról és fenntartásáról, az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe és az OIE által elfogadott ajánlások alapján.
6. A Felek a (2) bekezdésben említett övezeteket vagy területi egységeket az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében vagy az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexében nem szereplő betegségek tekintetében határozhatják meg, és megegyeznek a másik Féllel abban, hogy ezeket az övezeteket vagy területi egységeket alkalmazzák a Felek közötti kereskedelemben.
7. A növények és növényi termékek tekintetében a Felek elismerik a károsítóktól mentes területeknek, a károsítóktól mentes termőterületeknek, a károsítóktól mentes előállítási helyszíneknek és a károsítók elterjedésének alacsony szintjét felmutató területeknek az IPPC által kidolgozott, növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokban meghatározott fogalmait, valamint a védett övezetek fogalmát, és a Felek egyetértenek abban, hogy ezeket alkalmazzák a közöttük folyó kereskedelemben.
8. Amikor az importáló Fél az exportáló Fél kérésére megállapítja vagy fenntartja a növényegészségügyi behozatal feltételeit, az importáló Fél az exportáló Fél által megállapított károsítóktól mentes területeket, károsítóktól mentes termőterületeket, károsítóktól mentes előállítási helyszíneket, károsítók elterjedésének alacsony szintjét felmutató területeket, valamint védett övezeteket ismeri el a behozatal engedélyezésére vagy fenntartására irányuló döntése alapjául.
9. Az exportáló Fél azonosítja a károsítóktól mentes területeit, károsítóktól mentes termőterületeit, károsítóktól mentes előállítási helyszíneit, károsítók elterjedésének alacsony szintjét felmutató területeit, valamint védett övezeteit. Az importáló Fél kérésére az exportáló Fél teljes körű magyarázatot és alátámasztó adatokat szolgáltat az IPPC által kidolgozott, növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványok alapján vagy az exportáló Fél illetékes növényegészségügyi hatóságainak tapasztalatai alapján szerzett ismeretek alapján megfelelőnek ítélt módon.
10. A (7)–(9) bekezdés végrehajtása során technikai konzultációkat és ellenőrzéseket is lehet végezni. A technikai konzultációkra a 6.12. cikkel összhangban kerül sor. Az ellenőrzéseket a 6.8. cikkel összhangban kell elvégezni, figyelembe véve a károsító és az érintett áru biológiáját.
11. A Felek biztosítják a (8)–(10) bekezdésben foglalt eljárások és kötelezettségek indokolatlan késedelem nélküli végrehajtását.
12. Amennyiben a zárlati károsítót védett övezetben észlelik, az exportáló Fél haladéktalanul értesíti az importáló Felet, és az importáló Fél kérésére azonnal felfüggeszti az érintett kivitelt. Az exportáló Fél folytathatja a kivitelt, amennyiben az importáló Fél elégedett az exportáló Fél által nyújtott biztosítékokkal.
6.11. CIKK
Átláthatóság és információcsere
1. Az SPS-megállapodás 7. cikkével, valamint az SPS-megállapodás B. és C. mellékletével összhangban a Felek:
(a) biztosítják az átláthatóságot a következők tekintetében:
(i) állat- és növényegészségügyi intézkedések, beleértve a behozatali feltételeket; valamint
(ii) ellenőrzési, vizsgálati és jóváhagyási eljárások, ideértve a kötelező közigazgatási lépések, a várható ütemezés és a behozatali kérelmek fogadásáért és azok feldolgozásáért felelős hatóságok teljes körű leírását;
(b) fokozzák a Felek állat- és növényegészségügyi intézkedéseinek és azok alkalmazásának kölcsönös megértését; valamint
(c) a másik Fél észszerű kérésére a lehető leghamarabb megadják az állat- és növényegészségügyi intézkedéseikre és azok alkalmazására vonatkozó információkat, beleértve a következőket:
(i) az egyes termékek behozatalára vonatkozó behozatali feltételek;
(ii) az egyes termékek engedélyezésére irányuló kérelmek előrehaladásának állása;
(iii) a másik Féltől származó termékek behozatali ellenőrzésének gyakorisága; valamint
(iv) állat- és növényegészségügyi intézkedések kidolgozásával és alkalmazásával kapcsolatos kérdések, beleértve a rendelkezésre álló új tudományos bizonyítékokkal kapcsolatos haladást is, amelyek érintik vagy érinthetik a Felek közötti kereskedelmet, annak érdekében, hogy ezeknek a kereskedelemre gyakorolt negatív hatásait minimalizálják.
2. Amennyiben az (1) bekezdés a) és c) pontjában említett információk a Feleknek az SPS-megállapodás szerint tett bejelentése alapján rendelkezésre állnak, vagy amennyiben az információt az adott Fél hivatalos, nyilvánosan hozzáférhető és ingyenes weboldalán elérhetővé tették, úgy kell tekinteni, hogy az (1) bekezdés a) és c) pontjában említett információkat rendelkezésre bocsátották.
6.12. CIKK
Technikai konzultáció
1. Amennyiben az egyik Félnek az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség tekintetében vagy a másik Fél által javasolt vagy végrehajtott intézkedéseket illetően jelentős aggályai vannak, az adott Fél technikai konzultációt kérhet.
2. A másik Félnek indokolatlan késedelem nélkül válaszolnia kell az ilyen megkeresésre, és meg kell kezdenie a technikai konzultációt az aggályok eloszlatása érdekében.
3. A Felek törekednek a szükséges információk megadására, hogy ezáltal elkerülhető legyen a kereskedelem megszakadása vagy kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.
4. Amennyiben a Felek az e cikkben említetteken kívül más mechanizmusokat is létrehoztak az aggályok kezelésére, akkor ezeket a lehetőségeket a lehető legnagyobb mértékben ki kell használniuk a felesleges átfedések elkerülése érdekében.
5. Az egyes Felek törekednek arra, hogy a másik Fél (1) bekezdésben említett állat- és növényegészségügyi intézkedéseivel kapcsolatos aggályaikat az e cikk szerinti technikai konzultáció útján rendezzék, mielőtt e megállapodás alapján vitarendezési eljárást kezdeményeznének.
6. Bármely Fél megszüntetheti a technikai konzultációt azáltal, hogy arról a másik Fél (2) bekezdésben említett válaszának kézhezvételétől számított legalább 90 napon belül vagy a Felek által elfogadott bármely más határidőn belül írásban értesíti a másik Felet.
6.13. CIKK
Sürgősségi intézkedések
1. A Felek az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védeleméhez szükséges sürgősségi intézkedéseket fogadhatnak el. Az ilyen sürgősségi intézkedések elfogadásakor az adott Fél illetékes hatósága:
(a) haladéktalanul értesíti a másik Fél illetékes hatóságait az ilyen sürgősségi intézkedésekről;
(b) lehetővé teszi a másik Fél számára, hogy írásban benyújtsa észrevételeit;
(c) szükség esetén a 6.12. cikkben említett technikai konzultációt folytat; valamint
(d) figyelembe veszi a b) pontban említett észrevételeket és a c) pontban említett technikai konzultáció eredményeit.
2. A szükségtelen kereskedelmi zavarok elkerülése érdekében az importáló Fél figyelembe veszi az exportáló Fél által időben rendelkezésre bocsátott információkat az olyan szállítmányokra vonatkozó határozatok meghozatalakor, amelyeket a sürgősségi intézkedések elfogadásának időpontjában a Felek között szállítanak.
3. Az importáló Fél biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett sürgősségi intézkedést tudományos bizonyíték hiányában nem tartanak fenn. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő tudományos bizonyíték, az importáló Fél ideiglenes intézkedéseket fogadhat el a rendelkezésre álló vonatkozó információk alapján, beleértve az érintett nemzetközi szervezettől származó információkat is. Az importáló Fél felülvizsgálja a sürgősségi intézkedést annak érdekében, hogy az intézkedés hatályon kívül helyezése vagy állandó intézkedéssel való felváltása révén a lehető legkisebbre csökkentse annak a kereskedelemre gyakorolt negatív hatását.
6.14. CIKK
Egyenértékűség
1. Az importáló Fél egyenértékűnek fogadja el az exportáló Fél állat- és növényegészségügyi intézkedéseit, ha az exportáló Fél objektív módon bizonyítja az importáló Félnek, hogy intézkedései elérik az importáló Fél megfelelő szintű egészségügyi védelmét. Ennek érdekében az importáló Fél részére – ilyen kérése esetén – észszerű mértékű hozzáférést kell biztosítani vizsgálat, tesztelés és egyéb vonatkozó eljárások elvégzése céljából.
2. A Felek bármelyik Fél kérésére konzultációt kezdenek az adott állat-és növényegészségügyi intézkedések egyenértékűségének meghatározására vonatkozó szabályok kialakítása céljából.
3. Az állat- és növényegészségügyi intézkedések egyenértékűségének meghatározásakor a Felek figyelembe veszik a WTO állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottságának vonatkozó iránymutatásait, különösen az állat- és növényegészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodás 4. cikkének végrehajtásáról szóló határozatot 21 , valamint a Codex Alimentarius, az OIE és az IPPC nemzetközi szabványait, iránymutatásait és ajánlásait.
4. Amennyiben az egyenértékűséget megállapították, a Felek alternatív behozatali feltételekről és egyszerűsített tanúsítványokról állapodhatnak meg, figyelembe véve a Codex Alimentarius, az OIE vagy az IPPC nemzetközi szabványait, iránymutatásait és ajánlásait.
6.15. CIKK
Állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság
1. A 22.3. cikk alapján létrehozott állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság felelős e fejezet hatékony végrehajtásáért és működéséért.
2. Az állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság célkitűzései a következők:
(a) e fejezet valamennyi Fél általi végrehajtásának javítása;
(b) a kölcsönös érdeklődésre számot tartó állat- és növényegészségügyi kérdések megvitatása; valamint
(c) a kölcsönös érdeklődésre számot tartó állat- és növényegészségügyi kérdésekkel kapcsolatos kommunikáció és együttműködés fokozása.
3. Az állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság:
(a) fórumot biztosít a Felek számára az SPS-megállapodás végrehajtásával kapcsolatos állat- és növényegészségügyi kérdések megértésének javítására;
(b) fórumot biztosít a Felek állat- és növényegészségügyi intézkedéseinek, valamint a kapcsolódó szabályozási folyamatoknak a kölcsönös megértéséhez;
(c) figyelemmel kíséri és felülvizsgálja e fejezet végrehajtását és működését, valamint információkat cserél erre vonatkozóan;
(d) fórumként szolgál egyrészt a 6.12. cikk (1) bekezdésében említett aggályok eloszlatására annak érdekében, hogy kölcsönösen elfogadható megoldásokat érjenek el, feltéve, hogy a Felek először megpróbálták orvosolni azokat a 6.12. cikk szerinti technikai konzultációk révén, másrészt pedig a Felek által elfogadott egyéb kérdések megvitatására;
(e) meghatározza a megfelelő eszközöket – ideértve az ad hoc munkacsoportokat is – az állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság feladataival kapcsolatos konkrét feladatok elvégzésére;
(f) meghatározhatja és mérlegelheti az állat- és növényegészségügyi intézkedések kidolgozásával, végrehajtásával és alkalmazásával kapcsolatos, Felek közötti technikai együttműködési projekteket; valamint
(g) konzultálhat a WTO állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottságának üléseivel, valamint a Codex Alimentarius, az OIE és az IPPC égisze alatt tartott ülésekkel kapcsolatos kérdésekről és álláspontokról.
4. Az állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság a Felek állat- és növényegészségügyi intézkedésekért felelős, megfelelő szakértelemmel rendelkező képviselőiből áll.
5. Az állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság megállapítja eljárási szabályzatát, és szükség esetén felülvizsgálhatja e szabályokat.
6. Az állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság első ülését e megállapodás hatálybalépésének napjától számított egy éven belül tartja.
6.16. CIKK
Vitarendezés
1. A 6.6. cikk, a 6.7. cikk (4) bekezdésének b)–d) pontja, valamint a 6.14. cikk (1) és (2) bekezdése nem érinti a 21. fejezet szerinti vitarendezést.
2. Tudományos vagy technikai kérdéseket érintő vita esetén, amennyiben a Felek másként nem határoznak, a testület a Felekkel egyeztetve kikéri a testület által választott szakértők véleményét. E célból a testület valamely Fél kérésére tanácsadó technikai szakértői csoportot hoz létre, vagy konzultál az érintett nemzetközi szervezetekkel.
7. FEJEZET
A KERESKEDELEM TECHNIKAI AKADÁLYAI
7.1. CIKK
Célkitűzések
E fejezet célja a Felek közötti árukereskedelem megkönnyítése és fokozása az alábbiak révén:
(a) annak biztosítása, hogy a műszaki előírások, a szabványok és a megfelelőségértékelési eljárások ne akadályozzák szükségtelenül a kereskedelmet;
(b) a Felek közötti – többek között a TBT-megállapodás végrehajtására vonatkozó – közös együttműködés fokozása; valamint
(c) a kereskedelemre gyakorolt szükségtelen negatív hatások csökkentése céljából megfelelő módszerek alkalmazása az e fejezet hatálya alá tartozó intézkedések révén.
7.2. CIKK
Hatály
1. Ez a fejezet a TBT-megállapodásban meghatározott olyan műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások előkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozik, amelyek érinthetik a Felek közötti árukereskedelmet.
2. Mindegyik Fél meghozza a rendelkezésére álló észszerű intézkedéseket annak érdekében, hogy a saját területén ösztönözze a 7.5–7.11. cikk rendelkezéseinek betartását a közvetlenül a központi kormányzat alatti szinten elhelyezkedő önkormányzati szervek által, amelyek felelősek a műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások előkészítéséért, elfogadásáért és alkalmazásáért.
3. Ez a fejezet nem vonatkozik az alábbiakra:
(a) valamely kormányzati szerv által az adott szerv termelési vagy fogyasztási szükségletei vonatkozásában készített beszerzési előírások; vagy
(b) az SPS-megállapodás A. mellékletében meghatározott állat- és növényegészségügyi intézkedések.
7.3. CIKK
A TBT-megállapodás egyes rendelkezéseinek beépítése
1. A Felek megerősítik a TBT-megállapodás szerinti jogaikat és kötelezettségeiket.
2. A TBT-megállapodás 2–9. cikkét, valamint a TBT-megállapodás 1. és 3. mellékletét értelemszerűen belefoglalják e megállapodásba, és azok annak részét képezik.
3. Amennyiben vita merül fel valamely Fél egy adott intézkedésével kapcsolatban, amely a másik Fél szerint kizárólag a TBT-megállapodás (2) bekezdésében említett rendelkezéseit sérti, ez a másik Fél – a 21.27. cikk (1) bekezdése ellenére – kiválasztja a WTO-egyezmény szerinti vitarendezési mechanizmust.
7.4. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában a TBT-megállapodás 1. mellékletében található fogalommeghatározások alkalmazandók.
7.5. CIKK
Műszaki előírások
1. A Felek elismerik a bevált szabályozási gyakorlatok fontosságát a műszaki előírások előkészítése, elfogadása és alkalmazása tekintetében, különös tekintettel
a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó WTO-bizottság által a bevált szabályozási gyakorlatokra vonatkozóan elvégzett munkára. Ebben az összefüggésben a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy:
(a) valamilyen műszaki előírás fejlesztési folyamata során
(i) a saját jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel vagy közigazgatási iránymutatásaikkal összhangban értékelik a javasolt műszaki előírás rendelkezésre álló szabályozási vagy nem szabályozási alternatíváit annak biztosítása érdekében, hogy a javasolt műszaki előírás ne korlátozza annál nagyobb mértékben a kereskedelmet, mint amennyire a jogszerű céljának eléréséhez szükséges, a TBT-megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban; e rendelkezés semmilyen szempontból nem érinti a Felek arra irányuló jogait, hogy haladéktalanul intézkedéseket készítsenek elő, fogadjanak el és alkalmazzanak olyan esetekben, amikor sürgős problémák merülnek fel, beleértve a biztonságot, az egészség védelmét, a környezetvédelmet vagy a nemzetbiztonságot, vagy fennáll ezek felmerülésének veszélye;
(ii) törekednek a kereskedelemre jelentős hatást gyakorló műszaki előírásokra vonatkozó hatásvizsgálatok szisztematikus elvégzésére, beleértve a kereskedelemre gyakorolt hatásuk értékelését is; valamint
(iii) szükség esetén inkább a teljesítményre, mintsem a tervezésre vagy a leíró jellemzőkre vonatkozó termékkövetelményeken alapuló műszaki előírásokat határoznak meg; valamint
(b) a TBT-megállapodás 2. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül megfelelő – lehetőleg öt évet meg nem haladó – időközönként felülvizsgálják az elfogadott műszaki előírásokat, különösen a vonatkozó nemzetközi szabványokkal való konvergenciájuk fokozása céljából. E felülvizsgálat során a Felek többek között figyelembe veszik a vonatkozó nemzetközi szabványokban szereplő új fejleményeket, valamint azt, hogy továbbra is fennállnak-e az adott Fél műszaki előírásainak a vonatkozó nemzetközi szabványoktól való eltéréseit előidéző körülmények. A felülvizsgálat eredményét a másik Fél tudomására hozzák és annak kérésére elmagyarázzák.
2. Amennyiben az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy valamely műszaki előírása és a másik Fél azonos célkitűzésekkel rendelkező és termékkört érintő műszaki előírása egyenértékű, az említett Fél írásban – részletes indokolással – kérheti, hogy a másik Fél e műszaki előírásokat egyenértékűnek ismerje el. A megkeresett Fél pozitív megfontolás tárgyává teszi az említett műszaki előírások egyenértékűségét, még akkor is, ha azok eltérnek egymástól, feltéve, hogy megfelelően bizonyított, hogy a kérelmező Fél műszaki előírásai megfelelően teljesítik a saját műszaki előírásainak célkitűzéseit. Amennyiben a megkeresett Fél nem ismeri el egyenértékűként a kérelmező Fél műszaki előírását, a megkeresett Fél a kérelmező Fél kérésére megindokolja határozatát.
3. A másik Fél valamely műszaki előírásához hasonló műszaki előírás kidolgozásában érdekelt Fél kérésére a megkeresett Fél – a lehetséges mértékben, a bizalmas információk kivételével – a kérelmező Fél rendelkezésére bocsátja azokat a vonatkozó információkat, köztük a tanulmányokat és dokumentumokat, amelyekre a műszaki előírásának kidolgozása során támaszkodott.
4. A Felek egységesen és következetesen alkalmazzák a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó, a területük egészén alkalmazandó műszaki előírásokban megállapított követelményeket. Amennyiben valamelyik Fél megalapozott indokok alapján úgy véli, hogy az említett követelmények bármelyikét nem egységesen és következetesen alkalmazzák a másik Fél területén, és ez a helyzet jelentős hatást gyakorol a kétoldalú kereskedelemre, e Fél értesítheti a másik Felet e megalapozott indokokról az ügy tisztázása érdekében és adott esetben a 7.14. cikkben említett kapcsolattartó pont vagy az e megállapodás alapján létrehozott más megfelelő szerv által kellő időben történő rendezése céljából.
7.6. CIKK
Nemzetközi szabványok
1. E fejezet és a TBT-megállapodás alkalmazásában a nemzetközi szervezetek – köztük a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC), a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU), a Codex Alimentarius Főbizottság, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) keretében a Járműelőírások Harmonizálása Világfórum (WP.29), az ENSZ „vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének egyetemes harmonizált rendszere” Szakértői Albizottsága (UNSCEGHS) és az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre vonatkozó technikai követelmények harmonizációjával foglalkozó nemzetközi tanács (ICH) – által kibocsátott szabványok tekintendők az e fejezetben, a TBT-megállapodás 2. és 5. cikkében és a TBT-megállapodás 3. mellékletében szereplő vonatkozó nemzetközi szabványoknak, feltéve, hogy azok kidolgozása során a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó WTO-bizottságnak a TBT-megállapodás 2. és 5. cikkével és a TBT-megállapodás 3. mellékletével kapcsolatos nemzetközi szabványok, iránymutatások és ajánlások kidolgozására vonatkozó elvekről szóló határozatában 22 meghatározott elveket és eljárásokat követték, kivéve, ha ezek a szabványok vagy azok megfelelő részei hatástalanok vagy nem megfelelőek a kitűzött jogszerű célok eléréséhez.
2. A szabványok lehető legszélesebb körben történő összehangolása céljából a Felek arra ösztönzik a területükön működő regionális vagy nemzeti szabványügyi testületeket, hogy:
(a) erőforrásaik korlátain belül teljes mértékben vegyenek részt a nemzetközi szabványoknak az illetékes nemzetközi szabványügyi testületek által történő kidolgozásában;
(b) az általuk kidolgozott szabványok alapjául vegyék figyelembe a vonatkozó nemzetközi szabványokat, kivéve, ha ezek a nemzetközi szabványok hatástalanok vagy nem megfelelőek lennének, például a magas szintű védelem vagy alapvető időjárási vagy földrajzi tényezők vagy alapvető technológiai problémák miatt;
(c) kerüljék el a nemzetközi szabványügyi szervezetek munkájának megkettőzését vagy az azzal való átfedést; valamint
(d) megfelelő – lehetőleg öt évet meg nem haladó – időközönként vizsgálják felül azon szabványaikat, amelyek nem a vonatkozó nemzetközi szabványokon alapulnak, a vonatkozó nemzetközi szabványokkal való konvergenciájuk fokozása céljából.
3. A műszaki előírások vagy megfelelőségértékelési eljárások kidolgozása során:
(a) a Felek a vonatkozó nemzetközi szabványokat, útmutatókat vagy ajánlásokat, illetve azok vonatkozó részeit a TBT-megállapodás 2. cikkének (4) bekezdésében és 5. cikke (4) bekezdésében előírt mértékben alkalmazzák a műszaki előírások és a megfelelőségértékelési eljárások alapjaként, és kerülik a vonatkozó nemzetközi szabványoktól vagy kiegészítő követelményektől való eltéréseket az említett szabványokhoz képest, kivéve, ha a műszaki előírást vagy a megfelelőségértékelési eljárást kidolgozó Fél releváns információk alapján – beleértve a rendelkezésre álló tudományos vagy műszaki bizonyítékokat is – bizonyítani tudja, hogy az ilyen nemzetközi szabványok hatástalanok vagy nem megfelelőek a kitűzött jogszerű célok eléréséhez, a TBT-megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésében és 5. cikkének (4) bekezdésében foglaltak szerint; valamint
(b) amennyiben az egyik Fél nem alkalmazza az (1) bekezdésben említett vonatkozó nemzetközi szabványokat, útmutatókat vagy ajánlásokat, illetve azok vonatkozó részeit a műszaki előírások és a megfelelőségértékelési eljárások alapjaként, a másik Fél kérésére magyarázatot ad azok az indokokról, amelyek alapján úgy ítéli meg, hogy az ilyen nemzetközi szabványok hatástalanok vagy nem megfelelőek a kitűzött jogszerű célok eléréséhez, a TBT-megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésében és 5. cikkének (4) bekezdésében foglaltak szerint, és rendelkezésre bocsátja a releváns információkat – beleértve az ezen értékelés alapját képező tudományos vagy műszaki bizonyítékokat is –, valamint meghatározza az érintett műszaki előírás vagy megfelelőségértékelési eljárás azon részeit, amelyek lényegében eltérnek a vonatkozó nemzetközi szabványoktól, útmutatóktól vagy ajánlásoktól.
4. A Felek arra ösztönzik a területükön működő regionális és nemzeti szabványügyi testületeket, hogy működjenek együtt a másik Fél illetékes szabványügyi testületeivel a nemzetközi szabványosítás terén. Ez az együttműködés olyan nemzetközi szabványügyi testületeken belül valósulhat meg, amelyeknek mindkét Fél vagy azok szabványügyi testületei a tagjai. Az ilyen kétoldalú együttműködés célja lehet többek között a nemzetközi szabványok kidolgozásának elősegítése, a közös szabványok kidolgozásának megkönnyítése mindkét Fél számára az olyan közös érdeklődésre számot tartó területeken, ahol nem léteznek nemzetközi szabványok – különös tekintettel az új termékekre vagy technológiákra –, valamint a Felek szabványügyi testületei közötti információcsere további erősítése.
7.7. CIKK
Szabványok
1. A Felek megerősítik a TBT-megállapodás 4. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettségeiket annak biztosítása érdekében, hogy szabványügyi testületeik elfogadják a TBT-megállapodás 3. mellékletében található, a szabványok elkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozó helyes gyakorlat kódexét, és megfeleljenek annak.
2. A Felek emlékeztetnek arra, hogy a TBT-megállapodás 1. mellékletében szereplő szabvány fogalommeghatározása szerint a szabványoknak való megfelelés nem kötelező. Amennyiben valamely Félnél a szabványnak való megfeleléshez az adott szabványt műszaki előírásba vagy megfelelőségértékelési eljárásba kell beépíteni, vagy arra hivatkozni kell, a Félnek a műszaki előírás vagy a megfelelőségértékelési eljárás tervezetének kidolgozása során be kell tartania a TBT-megállapodás 2. cikkének (9) bekezdésében vagy 5. cikke (6) bekezdésében, valamint a 7.9. cikkben foglalt átláthatósági követelményeket.
3. A Felek – jogszabályaikra és egyéb rendelkezéseikre figyelemmel – arra ösztönzik a regionális vagy nemzeti szabványügyi testületeiket, hogy biztosítsák az érdekelt személyeknek az adott Fél területén való megfelelő részvételét a szabványkidolgozás folyamatában, és tegyék lehetővé a másik Fél számára a nyilvánosság számára elérhető konzultációs eljárásokban való részvételt a saját személyei számára biztosítottnál nem kedvezőtlenebb feltételek mellett.
4. A Felek vállalják, hogy információt cserélnek a következőkről:
(a) a Felek által a műszaki előírásoknak való megfelelés bizonyítására vagy megkönnyítésére szolgáló szabványok alkalmazása;
(b) a szabványalkotási eljárásaik, különös tekintettel a regionális vagy nemzeti szabványok alapjául szolgáló nemzetközi vagy regionális szabványok alkalmazásának módjára és mértékére; valamint
(c) együttműködési megállapodások vagy szabványosítási megállapodások harmadik felekkel vagy nemzetközi szervezetekkel.
7.8. CIKK
Megfelelőségértékelési eljárások
1. A műszaki előírások előkészítése, elfogadása és alkalmazása tekintetében a 7.5. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontja, valamint (1) bekezdésének b) pontja értelemszerűen alkalmazandó a megfelelőségértékelési eljárásokra is.
2. A TBT-megállapodás 5. cikk (1.2) bekezdésének megfelelően a Felek biztosítják, hogy a megfelelőségértékelési eljárások, illetve azok alkalmazása ne legyenek a szükségesnél szigorúbbak, hogy kellőképp biztosítsák az importáló Felet arról, hogy a termékek megfelelnek az alkalmazandó műszaki előírásoknak vagy szabványoknak, figyelembe véve azt a kockázatot, amelyet a szabályok be nem tartása idézne elő.
3. A Felek tudomásul veszik, hogy a megfelelőségértékelési eljárásokat követő eredmények elfogadásának elősegítésére számos mechanizmus áll rendelkezésre. E mechanizmusok közé tartozhatnak a következők:
(a) a másik Fél területén található testületek által végzett, egyedi műszaki előírásokra vonatkozó megfelelőségértékelési eljárások eredményeinek kölcsönös elfogadásáról szóló megállapodások;
(b) együttműködés és önkéntes megegyezések az egyes Felek területein működő megfelelőségértékelési testületek között;
(c) plurilaterális és multilaterális elismerési megállapodások és megegyezések, amelyeknek mindkét Fél a részes fele;
(d) a megfelelőségértékelési testületek minősítésére vonatkozó akkreditációs eljárás alkalmazása;
(e) a megfelelőségértékelési testületek kormányzati kijelölése, ideértve a másik Fél területén található megfelelőségértékelési testületeket;
(f) valamely Fél által a másik Fél területén lefolytatott megfelelőségértékelési eljárások eredményeinek elismerése; valamint
(g) a gyártó vagy a szállító megfelelőségi nyilatkozata.
4. A Felek információt cserélnek a (3) bekezdés hatálya alá tartozó mechanizmusokról.
Az egyik Fél a másik Fél kérésére tájékoztatást nyújt az alábbiakról:
(a) a (3) bekezdésben említett mechanizmusok és a megfelelőségértékelési eljárások eredményeinek elfogadását megkönnyítő hasonló mechanizmusok;
(b) az egyes termékekre vonatkozó megfelelő megfelelőségértékelési eljárások kiválasztása során figyelembe vett tényezők, beleértve a kockázat értékelését és kezelését; valamint
(c) akkreditációs politika – ideértve az akkreditálásra vonatkozó nemzetközi szabványokra vonatkozó szakpolitikát –, valamint az akkreditálás területére vonatkozó nemzetközi megállapodások és megegyezések, köztük a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködés (ILAC) és a Nemzetközi Akkreditációs Fórum (IAF) megállapodásai és megegyezései, a lehető legnagyobb mértékben, amelyeket valamely Fél egy adott területen használ.
5. E mechanizmusok tekintetében a Felek:
(a) az alkalmazandó műszaki előírásoknak való megfelelés biztosítása érdekében lehetőség szerint és jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban a szállítói megfelelőségi nyilatkozatot használják;
(b) a kormánytól származtatott, vagy adott esetben a kormány által végzett hatósági akkreditációt alkalmazzák a megfelelőségértékelő szervezetek szakmai kompetenciájának bizonyítására;
(c) ha az akkreditálást jogszabály írja elő a megfelelőségértékelő szervezet minősítéséhez szükséges külön lépésként, a Felek biztosítják, hogy az akkreditációs tevékenységek függetlenek a megfelelőségértékelési tevékenységektől, és az akkreditáló testületek és az általuk akkreditált megfelelőségértékelő szervezetek között nem áll fenn összeférhetetlenség; a Felek e követelménynek a megfelelőségértékelő szervezeteknek az akkreditáló testületektől való elkülönítése útján is eleget tehetnek 23 ;
(d) a megfelelőségi vizsgálatok eredményei elfogadásának megkönnyítése érdekében megfontolják vagy adott esetben nem tiltják meg a vizsgálati, felügyeleti és tanúsító szervek csatlakozását a nemzetközi megállapodásokhoz vagy megegyezésekhez; valamint
(e) amennyiben valamely Fél két vagy több megfelelőségértékelési testületet hatalmaz fel a termék forgalomba hozatalához szükséges megfelelőségértékelési eljárások folytatására, nem tiltják meg a gazdasági szereplők számára, hogy válasszanak a megfelelőségértékelő szervezetek közül.
6. A Felek együtttműködést folytatnak a kölcsönös elismerés terén az Európai Közösség és Japán közötti kölcsönös elismerésről szóló, 2001. április 4-én Brüsszelben aláírt megállapodással összhangban. A Felek a megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban úgy is határozhatnak, hogy kiterjesztik a lefedettséget a termékekre, az alkalmazandó szabályozási követelményekre és az elismert megfelelőségértékelő szervezetekre.
7.9. CIKK
Átláthatóság
1. A Felek a kereskedelemre jelentős hatást gyakorló műszaki előírás vagy megfelelőségértékelési eljárás kidolgozása során:
(a) a nyilvánosság számára elérhető konzultációs eljárásokat hajtanak végre a jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban, és a konzultációs eljárások, valamint a meglévő hatásvizsgálatok eredményeit nyilvánosan hozzáférhetővé teszik;
(b) lehetővé teszik a másik Fél számára a nyilvánosság számára elérhető konzultációs eljárásokban való részvételt a saját személyei számára biztosítottnál nem kedvezőtlenebb feltételek mellett;
(c) a nyilvánosság számára elérhető konzultációs eljárások során figyelembe veszik a másik Fél álláspontját, és a másik Fél kérésére kellő időben írásban válaszolnak az adott Fél által tett észrevételekre;
(d) a 7.5. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontján túlmenően a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik a javasolt műszaki előírásra vagy – amennyiben végeznek ilyet – megfelelőségértékelési eljárásra vonatkozó hatásvizsgálat eredményeit, beleértve a kereskedelemre gyakorolt hatást is; valamint
(e) a másik Fél kérésére törekednek a d) pontban említett hatásvizsgálat angol nyelvű összefoglalójának elkészítésére.
2. A Felek a TBT-megállapodás 2. cikke (9.2) bekezdésének vagy 5. cikke (6.2) bekezdésének megfelelő értesítések benyújtása során:
(a) az értesítés időpontjától számítva elvileg legalább 60 napot biztosítanak a másik Fél számára arra, hogy írásbeli észrevételeket nyújtson be a javaslattal kapcsolatban, kivéve, ha sürgős biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi vagy nemzetbiztonsági probléma merül fel vagy ezek bekövetkezése fenyeget, és amennyiben kivitelezhető, megfelelő módon figyelembe veszik az észrevételezési időszak meghosszabbítására vonatkozó észszerű kéréseket;
(b) az értesítéssel együtt rendelkezésre bocsátják az értesítés teljes szövegének elektronikus változatát;
(c) amennyiben az értesítés szövege nem a WTO egyik hivatalos nyelvén készült, értesítési formátumban hozzáférhetővé teszik az intézkedés tartalmának részletes és átfogó leírását, valamint – amennyiben már rendelkezésre áll – az értesítés szövegének fordítását a WTO egyik hivatalos nyelvén;
(d) írásban válaszolnak a másik Fél által a javaslattal kapcsolatban benyújtott írásbeli észrevételekre, legkésőbb a végleges műszaki előírás vagy megfelelőségértékelési eljárás közzétételének napján;
(e) tájékoztatást nyújtanak az elfogadott végleges szövegről az eredeti értesítés kiegészítése révén;
(f) észszerű időtartamot 24 biztosítanak a műszaki előírások közzététele és azok hatálybalépése között a másik Fél gazdasági szereplői számára az alkalmazkodáshoz; valamint
(g) biztosítják, hogy a TBT-megállapodás 10. cikkével összhangban létrehozott tájékoztatási pontok információt és válaszokat szolgáltatnak a WTO egyik hivatalos nyelvén a másik Fél vagy a másik Fél más érdekelt személyei által az elfogadott műszaki előírásokra és megfelelőségértékelési eljárásokra vonatkozóan feltett kérdésekre.
3. A Felek a másik Fél megkeresésére információt szolgáltatnak az általuk elfogadott vagy elfogadni kívánt műszaki előírás vagy megfelelőségértékelési eljárás céljairól és indokáról.
4. A Felek gondoskodnak arról, hogy valamennyi elfogadott műszaki előírás és megfelelőségértékelési eljárás nyilvánosan és szabadon hozzáférhető legyen a hivatalos honlapokon és – ha már rendelkezésre állnak – angol nyelven.
7.10. CIKK
Piacfelügyelet
1. E cikk alkalmazásában „piacfelügyelet” alatt a hatóságok által a megfelelőségértékelési eljárásoktól elkülönülő, azok után következő hatósági funkció, valamint a hatóságok által valamely Fél eljárásai alapján végzett tevékenységek és végrehajtott intézkedések értendők, amelyek lehetővé teszik az adott Fél számára a termékek jogszabályi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben meghatározott követelményeknek való megfelelésének nyomon követését vagy kezelését.
2. A Felek többek között:
(a) információkat cserélnek egymással a piacfelügyeleti és végrehajtási tevékenységekről, például a piacfelügyeletért és a végrehajtásért felelős hatóságokról vagy a veszélyes termékek elleni intézkedésekről;
(b) biztosítják a piacfelügyeleti funkciók függetlenségét a megfelelőségértékelési funkcióktól az összeférhetetlenség elkerülése érdekében 25 ; valamint
(c) biztosítják, hogy a piacfelügyeleti hatóságok és az ellenőrzés vagy felügyelet alá tartozó érintett személyek között – ideértve a gyártót, az importőrt és a forgalmazót is – nem áll fenn összeférhetetlenség.
7.11. CIKK
Jelölés és címkézés
1. A Felek tudomásul veszik, hogy a műszaki előírás tartalmazhat a jelölésre vagy a címkézésre vonatkozó követelményeket, vagy kizárólag foglalkozhat ezekkel. Ennek megfelelően, amennyiben valamely Fél műszaki előírás formájában kidolgozza a jelölésre vagy a címkézésre vonatkozó követelményeket, az adott Félnek biztosítania kell, hogy ezeket a követelményeket nem azzal a céllal dolgozzák ki, fogadják el vagy alkalmazzák, hogy szükségtelenül akadályozzák a nemzetközi kereskedelmet, és azok ilyen hatással nem is járhatnak, továbbá nem jelentenek a TBT-megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésében említett jogos célkitűzések eléréséhez szükségesnél nagyobb kereskedelmi korlátozást.
2. A Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben valamely Fél műszaki előírás formájában megköveteli a termékek jelölését vagy címkézését:
(a) a termékek jelöléséhez vagy címkézéséhez szükséges információkat az érintett személyek – beleértve a fogyasztókat, a termék felhasználóit vagy a hatóságokat – szempontjából releváns információkra korlátozzák, feltüntetve, hogy az adott termék megfelel a szabályozási követelményeknek;
(b) a Felek nem írhatják elő a termékek jelöléseinek vagy címkéinek előzetes jóváhagyását, nyilvántartásba vételét vagy tanúsítását azon termékek forgalomba hozatalának előfeltételeként, amelyek egyébként megfelelnek a kötelező műszaki előírásoknak, kivéve, ha az a jogos cél eléréséhez szükséges;
(c) amennyiben valamely Fél a termékek jelölésére vagy címkézésére egyedi azonosítószám használatát írja elő, e számot indokolatlan késedelem nélkül és megkülönböztetésmentesen kiadja az érintett személyeknek, beleértve a gyártót, az importőrt és a forgalmazót;
(d) amennyiben az nem félrevezető, ellentmondásos vagy zavaró, vagy ha a Felek jogos céljait nem veszélyezteti, a Felek az áruk rendeltetési országában előírt információk tekintetében engedélyezik a következőket:
(i) az áruk célországában előírt nyelv mellett más nyelven is feltüntetett információk;
(ii) nemzetközi nómenklatúra, piktogramok, szimbólumok és grafikai ábrázolások; valamint
(iii) az áruk célországában előírt nyelv mellett más nyelven is feltüntetett információk;
(e) a Felek elfogadják, hogy amennyiben címkézésre és a címkézés kijavítására kerül sor a behozatal helyén található vámraktárakban, azt az exportáló Fél területén végzett címkézés alternatívájának kell tekinteni, kivéve, ha a címkézést a közegészség vagy a közbiztonság érdekében engedéllyel rendelkező személyeknek kell elvégezni; valamint
(f) a Felek – kivéve, ha úgy ítélik meg, hogy a TBT-megállapodás szerinti jogszerű célok ezzel veszélybe kerülnek – arra törekednek, hogy a termékhez fizikailag kapcsolódók helyett elfogadják a nem állandó, illetve a leválasztható címkéket, vagy a kísérő dokumentációban található jelölést, illetve címkézést.
7.12. CIKK
Együttműködés
1. A Felek erősítik együttműködésüket a szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások terén annak érdekében, hogy fokozzák egymás rendszereinek kölcsönös megértését, és elősegítsék az egymás piacaira való belépést. A Felek elismerik, hogy a meglévő szabályozási együttműködési párbeszéd az ilyen együttműködés megerősítésének fontos eszköze.
2. A Felek törekednek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kezdeményezések azonosítására, fejlesztésére és előmozdítására.
3. A (2) bekezdésben említett kezdeményezések a következőket foglalhatják magukban:
(a) műszaki előírásaik, szabványaik és megfelelőségértékelési eljárásaik minőségének és hatékonyságának javítása, valamint a helyes szabályozási gyakorlatok előmozdítása a Felek közötti szabályozási együttműködés révén, beleértve az információk, tapasztalatok és adatok cseréjét;
(b) adott esetben a saját műszaki előírásaik, szabványaik és megfelelőségértékelési eljárásaik egyszerűsítése;
(c) a saját műszaki előírásaik, szabványaik és megfelelőségértékelési eljárásaik konvergenciájának növelése a vonatkozó nemzetközi szabványokkal, útmutatókkal vagy ajánlásokkal;
(d) a szabályozó hatóságaik hatékony interakciójának és együttműködésének biztosítása nemzetközi, regionális vagy nemzeti szinten;
(e) a Felek szabványosítási, akkreditációs és megfelelőségértékelési eljárásokért felelős szervezetei közötti együttműködés előmozdítása, illetve fokozása; valamint
(f) a lehető legnagyobb mértékű információcsere azokról a kereskedelem technikai akadályaira vonatkozó nemzetközi megállapodásokról és megegyezésekről, amelyeknek az egyik vagy mindkét Fél részes fele.
7.13. CIKK
A kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó bizottság
1. A 22.3. cikk alapján létrehozott, a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó bizottság felelős e fejezet hatékony végrehajtásáért és működéséért.
2. A kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó bizottság a következő feladatokat látja el:
(a) e fejezet végrehajtásának és működésének felülvizsgálata;
(b) a műszaki előírások, szabványok és a megfelelőségértékelési eljárások kidolgozása és javítása terén folytatott, a 7.12. cikk szerinti együttműködés felülvizsgálata;
(c) e fejezet felülvizsgálata a WTO-nak a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó, a TBT-megállapodás 13. cikke alapján létrehozott bizottsága keretében bekövetkező fejlemények fényében, és szükség esetén az e fejezet módosítására irányuló ajánlások kidolgozása;
(d) minden olyan lépés megtétele, amelyekről a Felek úgy vélik, hogy segítséget nyújtanak számukra e fejezet és a TBT-megállapodás végrehajtásában és a Felek közötti kereskedelem megkönnyítésében;
(e) bármely Fél kérésére az e fejezet hatálya alá tartozó kérdések megvitatása;
(f) minden olyan kérdés mielőbbi kezelése, amelyet az egyik Fél a másik Fél műszaki előírásainak, szabványainak vagy megfelelőségértékelési eljárásainak kidolgozásával, elfogadásával vagy alkalmazásával kapcsolatosan e fejezet és a TBT-megállapodás alapján felvet;
(g) amennyiben e fejezet céljainak elérése érdekében szükséges, ad hoc technikai munkacsoportok létrehozása azzal a céllal, hogy megoldást találjanak konkrét kérdésekre vagy ágazati problémákra;
(h) információcsere a műszaki előírásokkal, szabványokkal és megfelelőségértékelési eljárásokkal kapcsolatos tevékenységeket folytató regionális és többoldalú fórumokon végzett munkáról, valamint e fejezet végrehajtásáról és működéséről;
(i) a 22.1. cikk (5) bekezdésének b) pontja alapján a vegyes bizottság által esetlegesen ráruházott egyéb feladatok ellátása; valamint
(j) jelentéstétel a vegyes bizottságnak e fejezet végrehajtásáról és működéséről, az általa megfelelőnek ítélt módon.
3. A kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó bizottságot és az annak égisze alatt működő ad hoc technikai munkacsoportokat a következők hangolják össze:
(a) az Európai Unió nevében az Európai Bizottság; valamint
(b) Japán nevében a Külügyminisztérium.
4. A (3) bekezdésben említett hatóságok felelősek a saját területükön az érintett intézményekkel és személyekkel való koordinációért, valamint annak biztosításáért, hogy ezek az intézmények és személyek szükség esetén meghívást kapjanak a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó bizottság üléseire.
5. Valamely Fél kérésére a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó bizottság és annak égisze alatt működő ad hoc technikai munkacsoportok a Felek képviselői által megállapított időpontokban és helyeken üléseznek. Az ülésekre videokonferencia útján vagy egyéb módon is sor kerülhet.
7.14. CIKK
Kapcsolattartó pontok
1. E megállapodás hatálybalépését követően mindegyik Fél kapcsolattartó pontot jelöl ki e fejezet végrehajtására, és értesíti a másik Felet az elérhetőségi adatokról, beleértve az érintett tisztviselőkre vonatkozó információkat is. A Felek az adott elérhetőségi adatokkal kapcsolatos bármilyen változásról haladéktalanul értesítik egymást.
2. A kapcsolattartó pontok feladatai a következőket foglalják magukban:
(a) az egyes Felek műszaki előírásaira, szabványaira és megfelelőségértékelési eljárásaira, vagy az e fejezet hatálya alá tartozó bármely más kérdésre vonatkozó információcsere;
(b) a Felek által e fejezet alapján kért bármely információ vagy magyarázat rendelkezésre bocsátása nyomtatott formában vagy elektronikus úton a Felek által közösen megállapított határidőn belül, és amennyiben lehetséges, a kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül; valamint
(c) minden olyan kérdés mielőbbi kezelése, amelyet valamely Fél a műszaki előírások, szabványok vagy megfelelőségértékelési eljárások kidolgozásával, elfogadásával vagy alkalmazásával kapcsolatosan e fejezet és a TBT-megállapodás alapján felvet.
8. FEJEZET
SZOLGÁLTATÁSKERESKEDELEM, A BERUHÁZÁSOK LIBERALIZÁLÁSA ÉS ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM
A. SZAKASZ
Általános rendelkezések
8.1. CIKK
Hatály
1. A Felek, megerősítve a WTO-egyezmény alapján fennálló kötelezettségvállalásaikat és a Felek közötti kereskedelem és beruházás fejlesztéséhez szükséges jobb környezet megteremtésére vonatkozó kötelezettségvállalásukat, meghatározzák a szükséges intézkedéseket a szolgáltatáskereskedelem és a beruházás fokozatos és kölcsönös liberalizációja, valamint az elektronikus kereskedelmet érintő együttműködés érdekében.
2. E fejezet alkalmazásában a Felek megerősítik azon jogukat, hogy területükön belül szabályozási intézkedéseket fogadjanak el olyan jogszerű szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében, mint például a közegészségügy, a biztonság, a környezet vagy a közerkölcs védelme, a szociális vagy fogyasztóvédelem vagy a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme.
3. Ez a fejezet nem vonatkozik az egyik Félnek a másik Fél munkaerőpiacára belépni kívánó természetes személyeit érintő intézkedésekre, illetve az állampolgárságot, a tartózkodást vagy az állandó munkavállalást érintő intézkedésekre.
4. E fejezet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg valamely Felet abban, hogy intézkedéseket alkalmazzon természetes személyeknek a Fél területére való belépésének vagy ideiglenes ott tartózkodásának szabályozására, ideértve azokat az intézkedéseket, amelyek a természetes személyek testi épségének védelme és szabályos határátlépése biztosítása érdekében szükségesek, feltéve, hogy az ilyen intézkedések alkalmazására nem olyan módon kerül sor, hogy az érvényteleníti vagy csorbítja a másik Felet e fejezet rendelkezései szerint megillető előnyöket. Önmagában az, hogy bizonyos országok természetes személyei vízumkötelesek, míg mások nem, nem tekinthető úgy, hogy érvénytelenítené vagy csorbítaná az e fejezet szerinti előnyöket.
8.2. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
(a) „repülőgép-javítási és -karbantartási szolgáltatások, amelyek végzése során a repülőgépet kivonják a szolgálatból”: olyan tevékenységek, amelyeket akkor végeznek a repülőgépen vagy annak egy részén, amikor azt kivonják a szolgálatból; nem tartozik ide az úgynevezett forgalmi karbantartás;
(b) „számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) összefüggő szolgáltatások”: számítógépes rendszeren keresztül nyújtott olyan szolgáltatások, amelyek információkat tartalmaznak a szállító menetrendjéről, igénybevételi lehetőségeiről, a díjszabásokról és az erre vonatkozó szabályokról, továbbá amelyeken keresztül a helyfoglalás, illetve jegyváltás lebonyolítható;
(c) „érintett vállalkozás”: az i. alponttal összhangban létrehozott Fél területén lévő vállalkozás, amelyet közvetlenül vagy közvetve a másik Fél vállalkozója képvisel, e megállapodás hatálybalépésének napján vagy azt követően, az alkalmazandó joggal összhangban;
(d) „határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás”: olyan szolgáltatásnyújtás, amely:
(i) az egyik Fél területéről a másik Fél területére; vagy
(ii) az egyik Fél területén a másik Fél fogyasztójának történik;
(e) „közvetlen adók”: magukban foglalják az összjövedelemre, az össztőkére vagy a jövedelem, illetve a tőke egyes elemeire vonatkozó összes adót, a vagyon-, az örökösödési és az ajándékozási adót, beleértve a tulajdon átruházásából adódó nyereségre kivetett adót, a bérek és fizetések teljes összegére kivetett, a vállalkozások által fizetendő adót és az értéknövekedési adót;
(f) „gazdasági tevékenységek”: ezek közé tartoznak az ipari, kereskedelmi és szakmai jellegű, valamint kézműipari tevékenységek, nem tartoznak azonban közéjük az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások és végzett tevékenységek;
(g) „vállalkozás”: jogi személy vagy fióktelep vagy képviseleti iroda;
(h) „az egyik Fél vállalkozója”: a Fél természetes vagy jogi személye, aki/amely az i. alponttal összhangban a másik Fél területén vállalkozást hoz létre vagy létesített;
(i) „letelepedés”: egy jogi személy létrehozása vagy megszerzése, beleértve a jogi személyben való tőkerészesedést, illetve fiók vagy képviseleti iroda létrehozását is az Európai Unió vagy Japán területén, tartós gazdasági kapcsolatok létrehozása vagy fenntartása céljából 26 ;
(j) „meglévő”: e megállapodás hatálybalépésének napján hatályban lévő;
(k) „földi kiszolgálási szolgáltatások”: a következő szolgáltatások nyújtása egyedi díjfizetés vagy szerződés alapján: a légitársaságok képviselete, igazgatása és felügyelete, utaskezelés, poggyászkezelés, előtéri kezelés, étkeztetés, kivéve az élelmiszer elkészítését, a légi áruk és postai küldemények kezelése, a légi járművek feltöltése, a légi járművek szervizelése és tisztítása, földi szállítás, valamint járatüzemeltetés, a személyzet igazgatása és a repülés tervezése. a földi kiszolgálási szolgáltatások nem foglalják magukban a következőket: saját kiszolgálás; biztonság; forgalmi karbantartási tevékenység; légijármű-javítás és -karbantartás; vagy az olyan alapvető központosított repülőtéri infrastruktúrák működtetése vagy igazgatása, mint például a jégmentesítő berendezések, üzemanyag-elosztó rendszerek, csomagkezelő rendszerek vagy repülőtéren belüli fix közlekedési rendszerek;
(l) „jogi személy”: olyan jogalany, amelyet a hatályos jog szerint megfelelő formában hoztak létre vagy más módon szerveztek meg, függetlenül attól, hogy nyereségérdekelt-e vagy sem, illetve magán- vagy állami tulajdonban áll-e, ideértve bármely társaságot, trösztöt, partnerséget, közös vállalkozást, egyéni vállalkozást vagy társulást;
(m) a jogi személy:
(i) a másik Fél természetes vagy jogi személyeinek „tulajdonában” áll, amennyiben alaptőkéjének több mint 50 %-a a másik Fél természetes vagy jogi személyeinek tulajdonában áll; valamint
(ii) a másik Fél természetes vagy jogi személyeinek „irányítása” alatt áll, ha ezek a természetes vagy jogi személyek jogosultak az igazgatók többségét kinevezni vagy más módon jogilag irányítani annak tevékenységét;
(n) „a Fél területén letelepedett jogi személy”:
(i) az Európai Unió esetében az Európai Unió vagy valamely tagállama jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban létrehozott vagy megszervezett jogi személy, aki/amely jelentős üzleti tevékenységet 27 folytat az Európai Unió területén; valamint
(ii) Japán esetében a japán jogszabályok és egyéb rendelkezések szerint létrehozott vagy megszervezett, Japán területén jelentős üzleti tevékenységet folytató jogi személy;
Az i. és ii. alponttól eltérve, az Európai Unió vagy Japán területén kívül telephellyel rendelkező és az Európai Unió valamely tagállamának vagy Japánnak az állampolgárai által ellenőrzött hajózási társaságok szintén kedvezményezettjei e fejezet rendelkezéseinek, amennyiben hajóik az Európai Unió adott tagállamának vagy Japán vonatkozó jogszabályai szerint kerültek bejegyzésre és az Európai Unió adott tagállamának vagy Japánnak a lobogója alatt hajóznak;
(o) „valamely Fél intézkedései”: a következők által elfogadott vagy fenntartott intézkedések:
(i) központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok, illetve hatóságok; valamint
(ii) a központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok vagy hatóságok által átruházott jogosítványok alapján működő nem kormányzati testületek;
(p) „működés”: valamely vállalkozás működtetése, igazgatása, fenntartása, használata, haszonélvezete és értékesítése vagy arról való egyéb rendelkezés;
(q) „légi közlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje”: az érintett légi fuvarozó számára fennálló lehetőségek arra, hogy szabadon értékesítse és forgalomba hozza légiközlekedési szolgáltatásait, ideértve a marketing minden vonatkozását, például a piackutatást, a reklámozást és a forgalmazást is; ezek a tevékenységek nem tartalmazzák a légiközlekedési szolgáltatások árképzését, sem az alkalmazandó feltételeket;
(r) „szolgáltatás”: bármely ágazatba tartozó bármely szolgáltatás, az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások kivételével;
(s) „államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások és egyéb tevékenységek”: azok a szolgáltatások vagy tevékenységek, amelyeket nem üzleti alapon és nem egy vagy több gazdasági szereplővel versengve nyújtanak;
(t) „szolgáltató”: bármely természetes vagy jogi személy, aki/amely szolgáltatást szeretne nyújtani vagy szolgáltatást nyújt; valamint
(u) „valamely Fél szolgáltatója”: valamely Fél természetes vagy jogi személye, aki/amely szolgáltatást nyújt, vagy arra törekszik.
8.3. CIKK
Általános kivételek
1. A B. szakasz alkalmazásában az 1994. évi GATT XX. cikke értelemszerűen e megállapodás részét képezi 28 .
2. Figyelemmel arra a követelményre, hogy az ilyen intézkedések nem alkalmazhatóak olyan módon, amely azonos körülmények fennállása esetén az országok közötti önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést vagy a letelepedés vagy a szolgáltatáskereskedelem rejtett korlátozását jelentené, a B–F. szakasz egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az tiltaná az olyan intézkedések bármely Fél által történő elfogadását vagy érvényesítését, amelyek:
(a) a közbiztonság vagy a közerkölcs védelme, illetve a közrend fenntartása érdekében szükségesek 29 ;
(b) az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez szükségesek 30 ;
(c) azon jogszabályok vagy egyéb rendelkezések betartásának biztosításhoz szükségesek, amelyek nem ellentétesek e fejezet rendelkezéseivel, ideértve a következőkre vonatkozókat is:
(i) félrevezető vagy csalárd gyakorlatok megakadályozása vagy a szerződések nem teljesítéséből fakadó hatások kezelése;
(ii) az egyének személyiségi jogainak védelme a személyes adatok feldolgozása és terjesztése során, és az egyéni nyilvántartások és számlák titkosságának védelme; vagy
(iii) biztonság; vagy
(d) a 8.8. cikk (1) bekezdésével és a 8.16. cikk (1) bekezdésével összeegyeztethetetlen intézkedések, feltéve, hogy az eltérő elbánás célja a másik Fél gazdasági tevékenységei, vállalkozói, szolgáltatásai vagy szolgáltatói tekintetében a közvetlen adók méltányos vagy hatékony 31 kivetésének vagy beszedésének biztosítása.
8.4. CIKK
A szolgáltatáskereskedelemmel, a beruházások liberalizálásával és az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó bizottság
1. A 22.3. cikk alapján létrehozott, a szolgáltatások kereskedelmével, a beruházások liberalizációjával és az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó bizottság (e fejezetben a továbbiakban: „bizottság”) felel e fejezet hatékony végrehajtásáért és működéséért.
2. A bizottság feladatai a következők:
(a) felülvizsgálja és figyelemmel kíséri e fejezet végrehajtását és működését, valamint minden egyes Fél jegyzékében a 8B. melléklet IIV. mellékleteiben meghatározott nem megfelelő intézkedéseket;
(b) információt cserél az e fejezettel kapcsolatos bármely kérdésről;
(c) megvizsgálja e fejezet lehetséges javításait;
(d) megvitat az e fejezethez kapcsolódó bármely olyan kérdést, amelyről a Felek képviselői megállapodtak; valamint
(e) a 22.1. cikk (5) bekezdésének b) pontja alapján a vegyes bizottság által esetlegesen ráruházott egyéb feladatok ellátása.
3. A bizottság a Felek képviselőiből áll, beleértve a megvitatandó kérdésekkel foglalkozó érintett minisztériumok vagy ügynökségek tisztviselőit. A bizottság a részes Felek kormányaitól eltérő, a kezelendő kérdések szempontjából szükséges szakértelemmel rendelkező érintett jogalanyok képviselőit is meghívhatja.
8.5. CIKK
Felülvizsgálat
1. A Felek szükség esetén törekednek arra, hogy csökkentsék vagy megszüntessék a 8-B. melléklet I–IV. mellékleteinek jegyzékeiben szereplő nem megfelelő intézkedéseket.
2. Az e fejezet rendelkezéseinek lehetséges javítása érdekében, valamint a nemzetközi megállapodásokban foglalt kötelezettségvállalásaikkal összhangban, a Felek a 23.1. cikkel összhangban felülvizsgálják a szolgáltatáskereskedelemre, a beruházások liberalizálására, az elektronikus kereskedelemre és a beruházási környezetre vonatkozó jogi keretüket, beleértve ezt a megállapodást is.
B. SZAKASZ
A beruházások liberalizálása
8.6. CIKK
Hatály
1. E szakasz a Félnek a gazdasági tevékenységek alábbiak általi megkezdésével vagy működtetésével kapcsolatos intézkedéseire vonatkozik:
(a) a másik Fél vállalkozói;
(b) érintett vállalkozások; valamint
(c) a 8.11. cikk alkalmazásában az intézkedést elfogadó vagy fenntartó Fél területén lévő bármely vállalkozás.
2. E szakasz nem vonatkozik az alábbiakra:
(a) kabotázs a tengeri szállítási szolgáltatások területén 32 ;
(b) légi szolgáltatások vagy a légi szolgáltatásokat támogató kapcsolódó szolgáltatások 33 , a következők kivételével:
(i) repülőgép-karbantartási és -javítási szolgáltatások, amelyek során repülőgépet vonnak ki a szolgálatból;
(ii) a légi közlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje;
(iii) számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) kapcsolatos szolgáltatások; valamint
(iv) földi kiszolgálás; valamint
(c) audiovizuális szolgáltatások.
8.7. CIKK
Piacra jutás
A Felek a piacra jutás tekintetében nem tartanak fenn vagy fogadnak el a másik Fél vállalkozója vagy valamely érintett vállalkozás általi létrehozás vagy működtetés révén, akár területi felosztás alapján, akár a teljes területe alapján olyan intézkedéseket, amelyek:
(a) a következőket korlátozzák 34 :
(i) a vállalkozások száma számbeli kvóták, monopóliumok, kizárólagos jogok vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmények útján;
(ii) az ügyletek vagy az eszközök összértéke számbeli kvóta vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján;
(iii) a műveletek teljes száma vagy a kimenet kijelölt számbeli egységekben kifejezett mennyisége kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján;
(iv) a külföldi tőke részvétele a külföldi tőkerészesedés legmagasabb százalékos arányának, illetve az egyéni vagy összesített külföldi beruházások összértékének megadásával; vagy
(v) az egy adott ágazatban vagy egy vállalkozásban foglalkoztatható olyan természetes személyek összlétszáma számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján, akik a gazdasági tevékenység ellátásához szükségesek, és ahhoz közvetlenül kapcsolódnak; vagy
(b) egy adott gazdasági tevékenységnek a másik Fél vállalkozója általi végzéséhez meghatározott típusú jogi személy vagy közös vállalkozás létrehozását korlátozó vagy előíró intézkedések.
8.8. CIKK
Nemzeti elbánás
1. A Felek területükön a másik Fél vállalkozóit és azok érintett vállalkozásait olyan elbánásban részesítik, amelyek nem kevésbé kedvezőek, mint az az elbánás, amelyet saját vállalkozóik és azok vállalkozásai számára hasonló helyzetben biztosítanának.
2. A Felek területükön a másik Fél vállalkozóit és azok érintett vállalkozásait olyan elbánásban részesítik, amelyek nem kevésbé kedvezőek, mint az az elbánás, amelyet saját vállalkozóik és azok vállalkozásai számára a művelet tekintetében hasonló helyzetben biztosítanának.
3. Az egyértelműség érdekében az (1) és a (2) bekezdést nem úgy kell értelmezni, hogy azok megakadályozzák a Feleket abban, hogy az érintett vállalkozásokkal kapcsolatban statisztikai formaságokat vagy tájékoztatási követelményeket írjanak elő, feltéve, hogy ezek az alaki követelmények vagy előírások nem jelentenek az adott Fél e cikk szerinti kötelezettségeinek megkerülésére szolgáló eszközt.
8.9. CIKK
Legnagyobb kedvezményes elbánás
1. A Felek a másik Fél vállalkozásait és az érintett vállalkozásokat a területükön való letelepedés tekintetében legalább olyan elbánásban részesítik, amelyek nem kevésbé kedvezőek, mint az az elbánás, amelyet a harmadik ország vállalkozói és azok vállalkozásai számára hasonló helyzetben biztosítanának.
2. A Felek a másik Fél vállalkozóit és az érintett vállalkozásokat a területükön való működés tekintetében olyan elbánásban részesítik, amelyek nem kevésbé kedvezőek, mint az az elbánás, amelyet saját vállalkozóik és azok vállalkozásai számára hasonló helyzetben biztosítanának.
3. Az (1) és az (2) bekezdés nem értelmezhető úgy, hogy az arra kötelezi a Felet, hogy a másik Fél vállalkozóira és az érintett vállalkozásokra is kiterjessze az olyan elbánást, amely a következőkből ered:
(a) a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi megállapodás vagy más, teljes egészében vagy főként adózással kapcsolatos nemzetközi megállapodás vagy intézkedés; vagy
(b) a GATS VII. cikkében vagy a pénzügyi szolgáltatásokról szóló mellékletének (3) bekezdésében említett minősítések, engedélyek vagy prudenciális intézkedések elismerését előíró hatályos vagy jövőbeli intézkedések.
4. Az egyértelműség érdekében az (1) és (2) bekezdésben említett elbánás nem foglalja magában a beruházó és az állam közötti vitarendezési eljárásokat.
5. A valamely Fél által harmadik országgal kötött egyéb nemzetközi megállapodásokban foglalt lényegi rendelkezések 35 önmagukban nem minősülnek az e cikk szerinti elbánásnak. Az egyértelműség érdekében a Felek e rendelkezésekkel kapcsolatos intézkedései vagy azok elmaradása elbánást jelenthetnek 36 , és így e cikk megsértéséhez vezethetnek, amennyiben a jogsértést nem kizárólag az említett rendelkezések alapján állapítják meg.
8.10. CIKK
Felső vezetés és igazgatótanács
A Felek nem írhatják elő az érintett vállalkozásnak, hogy vezérigazgatóként, vezetőként vagy az igazgatótanács tagjaként bizonyos állampolgárságú személyeket nevezzen ki.
8.11. CIKK
A teljesítési követelmények tilalma
1. A Felek nem írják elő vagy nem érvényesítik az alábbi követelmények egyikét sem, vagy nem érvényesítenek semmiféle kötelezettségvállalást vagy vállalást a területükön történő vállalkozás létesítésével vagy működtetésével kapcsolatban a következők céljával 37 :
(a) az áruk vagy szolgáltatások bizonyos szintjének vagy százalékos arányának exportálása;
(b) a hazai tartalmak bizonyos szintjének vagy százalékos arányának elérése;
(c) a területén előállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások vásárlása, használata vagy előnyben részesítése, vagy természetes vagy jogi személyektől vagy bármely más jogalanytól származó áruk vagy szolgáltatások vásárlása a területén;
(d) az import mennyiségének vagy értékének az export mennyiségéhez vagy értékéhez, illetve a vállalkozáshoz kapcsolódó devizabeáramláshoz való kötése;
(e) a vállalkozás által előállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások területükön való értékesítésének korlátozása oly módon, hogy ezek értékesítését az exportjuk vagy devizanyereségük mennyiségéhez vagy értékéhez kötik;
(f) a kivitel vagy a kivitel céljából történő értékesítés korlátozása;
(g) technológia, termelési folyamat vagy más tulajdonosi tudás átadása a területén lévő természetes vagy jogi személynek, illetve bármely más jogalanynak;
(h) az adott vállalkozás székhelyének egy konkrét régióban vagy a világpiacnak a területén való elhelyezése;
(i) saját állampolgárai egy bizonyos számának vagy százalékos arányának alkalmazása;
(j) a kutatás és fejlesztés adott szintjének vagy értékének a területén való elérése;
(k) a vállalkozás által előállított egy vagy több árunak vagy nyújtott szolgáltatásnak kizárólag a saját területéről való beszállítása/nyújtása egy konkrét regionális piacra/piacon vagy a világpiacra/-piacon; vagy
(l) az alábbiak elfogadása:
(i) egy bizonyos szint alatti jogdíj mértéke vagy összege; vagy
(ii) a hasznosítási szerződés időtartamának adott időtartama 38 ;
a követelmény bevezetésének vagy érvényesítésének időpontjában hatályos bármely hasznosítási szerződés tekintetében, vagy bármely kötelezettségvállalás vagy vállalás érvényesítése, vagy a vállalkozás, valamint a területén lévő természetes vagy jogi személy vagy bármely más szervezet között szabadon kötött jövőbeli hasznosítási szerződés tekintetében, amennyiben a követelmény bevezetése vagy végrehajtása, illetve a kötelezettségvállalás vagy vállalás végrehajtása oly módon történik, amely közvetlenül megsérti az adott hasznosítási szerződést valamely Fél nem igazságügyi kormányzati hatósági gyakorlata révén 39 .
2. Valamely Fél nem köti a területén lévő bármely vállalkozás létesítéséhez, vagy működtetéséhez kapcsolódó kedvezményre való jogosultságának vagy folytatódó jogosultságának feltételét a következő követelmények bármelyikének való megfeleléshez:
(a) hazai tartalmak bizonyos szintjének vagy százalékos arányának elérése;
(b) a területén előállított áruk vásárlása, használata vagy előnyben részesítése, vagy természetes vagy jogi személyektől vagy bármely más jogalanytól származó áruk vásárlása a területén;
(c) az import mennyiségének vagy értékének az export mennyiségéhez vagy értékéhez, illetve a vállalkozáshoz kapcsolódó devizabeáramláshoz való kötése;
(d) a vállalkozás által előállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások területükön való értékesítésének korlátozása oly módon, hogy ezek értékesítését az exportjuk vagy devizanyereségük mennyiségéhez vagy értékéhez kötik; vagy
(e) a kivitel vagy a kivitel céljából történő értékesítés korlátozása.
3. A (2) bekezdés egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy megakadályozza a Feleket abban, hogy a területükön történő vállalkozás létesítésével vagy működtetésével kapcsolatban kapott vagy továbbra is kapott előnyt a területükön folytatott helyi termelésre, szolgáltatásnyújtásra, alkalmazottak képzésére vagy alkalmazására, bizonyos létesítmények építésére vagy bővítésére, vagy kutatás-fejlesztés folytatására vonatkozó előírásoknak való megfeleléshez kössék.
4. Az (1) bekezdés a)–c) pontjának, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjának rendelkezései nem alkalmazandók az áruk és szolgáltatások exportösztönzési és külföldi segélyprogramokban való részvételével kapcsolatos minősítési követelményekre.
5. Az (1) bekezdés g) és l) pontja nem alkalmazandó az alábbi esetekben:
(a) ha egy bíróság, közigazgatási bíróság vagy versenyhatóság írja elő a követelményt vagy érvényesíti a kötelezettségvállalást vagy vállalást a versenyszabályok megsértésének orvoslása céljával; vagy
(b) ha valamely Fél engedélyezi az TRIPS-megállapodás 31. vagy 31a. cikke szerinti szellemitulajdon-jog használatát, vagy olyan adatok vagy tulajdonosi információk közzétételét előíró intézkedéseket, amelyek az TRIPS-megállapodás 39. cikke (3) bekezdésének hatálya alá tartoznak és azzal összhangban állnak.
6. Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazandó, ha egy igazságszolgáltatási fórum írja elő a követelményt vagy érvényesíti a kötelezettségvállalást vagy vállalást, amelyet a törvényszék a Fél szerzői joga alapján méltányos díjnak tekint.
7. A (2) bekezdés a) és b) pontja nem alkalmazandó az importáló Fél által egy áru azon tartalmával kapcsolatban támasztott vagy érvényesített követelményekre, amelyek teljesülése a kedvezményes vám vagy kedvezményes kvóta alkalmazásához szükséges.
8. E cikk nem sérti a Feleknek a WTO-egyezmény alapján fennálló kötelezettségeit.
8.12. CIKK
A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések és kivételek
1. A 8.7.–8.11. cikk nem alkalmazandó:
(a) olyan meglévő, a megállapodásnak nem megfelelő intézkedésekre, amelyeket valamely Fél a következők szintjén tart fenn:
(i) az Európai Unió esetében:
(A) az Európai Unió, a 8-B. melléklet I. mellékletének jegyzékében foglaltaknak megfelelően;
(B) az Európai Unió valamely tagállamának központi kormányzata, a 8-B. melléklet I. mellékletének jegyzékében foglaltaknak megfelelően;
(C) az Európai Unió valamely tagállamának regionális kormányzata, a 8-B. melléklet I. mellékletének jegyzékében foglaltaknak megfelelően; vagy
(D) a C. pontban említettektől eltérő helyi önkormányzat; valamint
(ii) Japán esetében:
(A) a központi kormányzat, a 8-B. melléklet I. mellékletének jegyzékében foglaltaknak megfelelően;
(B) prefektúra, a 8-B. melléklet I. mellékletének jegyzékében foglaltaknak megfelelően; vagy
(C) a prefektúrától eltérő helyi kormányzat;
(b) az a) pontban említett nem megfelelő intézkedés folytatása vagy azonnali megújítása; vagy
(c) az a) és b) pontban említett bármely nem megfelelő intézkedés módosítása vagy kiigazítása, feltéve, hogy a módosítás vagy kiigazítás nem csökkenti az intézkedésnek a 8.7–8.11. cikkel való összhangját, mivel az közvetlenül a módosítás vagy kiigazítás előtt is létezett.
2. A 8.7–8.11. cikk nem alkalmazandó a Fél által a 8-B. melléklet II. mellékletében foglalt jegyzékben meghatározott ágazatokra, alágazatokra vagy tevékenységekre vonatkozóan hozott bármely intézkedésre.
3. Az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően elfogadott és a 8-B. melléklet II. mellékletében foglalt jegyzékének hatálya alá tartozó bármely intézkedés értelmében a Felek nem írhatják elő a másik Fél vállalkozója számára, hogy állampolgársága miatt az intézkedés hatálybalépésének időpontjában meglévő vállalkozását eladja vagy más módon elidegenítse.
4. A 8.8. és a 8.9. cikk nem alkalmazandó olyan intézkedésre, amely a TRIPS-megállapodás 3–5. cikkében kifejezetten előírt, a TRIPS-megállapodás 3. vagy 4. cikke alól kivételt képez vagy attól való eltérést jelent.
5. A 8.7–8.11. cikk nem alkalmazandó a Fél által a kormányzati beszerzések tekintetében hozott intézkedésekre.
6. A 8.7–8.10. cikk nem alkalmazandó a Felek által nyújtott támogatásokra.
8.13. CIKK
Előnyök megtagadása
Az egyik Fél megtagadhatja e szakasz előnyeit a másik Fél olyan vállalkozójától, aki a másik Fél jogi személye, és az annak hatálya alá tartozó vállalkozástól, amennyiben a szóban forgó jogi személy egy harmadik ország természetes vagy jogi személyének tulajdonában van vagy ellenőrzése alatt áll, és az előnyt megtagadó Fél olyan intézkedéseket fogad el vagy tart fenn a harmadik ország tekintetében, amelyek:
(a) kapcsolatban állnak a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával, beleértve az emberi jogok védelemét; valamint
(b) megtiltják a szóban forgó jogi személlyel vagy érintett vállalkozásával kapcsolatos tranzakciót, vagy amelyeket megsértenének vagy megkerülnének, ha e szakasz előnyeit biztosítanák számukra.
C. SZAKASZ
Határon átnyúló szolgáltatáskereskedelem
8.14. CIKK
Hatály
1. E szakasz valamely Fél olyan intézkedéseire alkalmazandó, amelyek befolyásolják a másik Fél szolgáltatói által nyújtott szolgáltatások határon átnyúló kereskedelmét. Ezek az intézkedések többek között az alábbiakat érintő intézkedéseket foglalják magukban:
(a) valamely szolgáltatás előállítása, terjesztése, marketingje, értékesítése vagy kiszállítása;
(b) szolgáltatás vásárlása, használata vagy kifizetése; valamint
(c) általában a nyilvánosság számára kínált szolgáltatásnyújtással összefüggő szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok felhasználása.
2. E szakasz nem vonatkozik az alábbiakra:
(a) kabotázs a tengeri szállítási szolgáltatások területén 40 ;
(b) légi szolgáltatások vagy a légi szolgáltatásokat támogató kapcsolódó szolgáltatások 41 , a következők kivételével:
(i) repülőgép-javítási és -karbantartási szolgáltatások, amelyek során repülőgépet vonnak ki a szolgálatból;
(ii) légi közlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje;
(iii) számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) kapcsolatos szolgáltatások; valamint
(iv) földi kiszolgálás;
(c) kormányzati beszerzések;
(d) audiovizuális szolgáltatások; valamint
(e) a 12. fejezetben meghatározott és előírt támogatások.
8.15. CIKK
Piacra jutás
A Fél területi felosztás alapján vagy teljes területe alapján nem tart fenn vagy fogad el olyan intézkedéseket, amelyek:
(a) a következőket korlátozzák:
(i) a szolgáltatók száma számbeli kvóták, monopóliumok, kizárólagos szolgáltatók vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján 42 ;
(ii) a szolgáltatási ügyletek vagy a tőke összértéke számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján; vagy
(iii) a valamilyen meghatározott számszerű egységben kifejezett szolgáltatási műveletek száma vagy a szolgáltatási kibocsátás teljes mennyisége kvóták formájában vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény formájában 43 ; vagy
(b) a jogi személy vagy közös vállalkozás azon típusainak korlátozása vagy előírása, amelyeken keresztül a szolgáltató szolgáltatást nyújthat.
8.16. CIKK
Nemzeti elbánás
1. Az egyik Fél a másik Fél szolgáltatásait és szolgáltatóit olyan elbánásban részesíti, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet saját szolgáltatásai és szolgáltatói számára biztosít.
2. A Fél teljesítheti az (1) bekezdésben foglalt követelményt azáltal, hogy egy másik Fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak a saját hasonló szolgáltatásainak és szolgáltatóinak nyújtott elbánással formálisan azonos, illetőleg attól formálisan eltérő elbánást biztosít.
3. A formálisan azonos vagy a formálisan eltérő elbánás kevésbé kedvezőnek minősül, amennyiben a versenyfeltételeket a másik Fél hasonló szolgáltatásaival és szolgáltatóival szemben, a Fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak javára módosítja.
4. E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, miszerint valamely Félnek kompenzációt kell nyújtania azokért az eleve fennálló versenyhátrányokért, amelyek az érintett szolgáltatás vagy szolgáltató külföldi jellegéből adódnak.
8.17. CIKK
Legnagyobb kedvezményes elbánás
1. A Felek legalább olyan kedvező elbánásban részesítik a másik Fél szolgáltatásait és szolgáltatóit, mint a harmadik ország hasonló szolgáltatásait és szolgáltatóit.
2. Az (1) bekezdés nem értelmezhető úgy, hogy az arra kötelezi a Felet, hogy a másik Fél szolgáltatásaira és szolgáltatóira is kiterjessze az olyan elbánást, amely a következőkből ered:
(a) a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi megállapodás vagy más, teljes egészében vagy főként adózással kapcsolatos nemzetközi megállapodás vagy intézkedés; vagy
(b) a GATS VII. cikkében vagy a pénzügyi szolgáltatásokról szóló mellékletének (3) bekezdésében említett minősítések, engedélyek vagy prudenciális intézkedések elismerését előíró hatályos vagy jövőbeli intézkedések.
8.18. CIKK
Nem megfelelő intézkedések
1. A 8.15–8.17. cikk nem alkalmazandó:
(a) egy olyan meglévő, nem megfelelő intézkedésre, amelyet valamely Fél a következők szintjén tart fenn:
(i) az Európai Unió esetében:
(A) az Európai Unió, a 8-B. melléklet I. mellékletének jegyzékében foglaltaknak megfelelően;
(B) az Európai Unió valamely tagállamának központi kormányzata, a 8-B. melléklet I. mellékletének jegyzékében foglaltaknak megfelelően;
(C) az Európai Unió valamely tagállamának regionális kormányzata, a 8-B. melléklet I. mellékletének jegyzékében foglaltaknak megfelelően; vagy
(D) a C. pontban említettektől eltérő helyi önkormányzat; valamint
(ii) Japán esetében:
(A) a központi kormányzat, a 8-B. melléklet I. mellékletének jegyzékében foglaltaknak megfelelően;
(B) prefektúra, a 8-B. melléklet I. mellékletének jegyzékében foglaltaknak megfelelően; vagy
(C) a prefektúrától eltérő helyi kormányzat;
(b) az a) pontban említett nem megfelelő intézkedés folytatása vagy azonnali megújítása; vagy
(c) az a) és b) pontban említett bármely nem megfelelő intézkedés módosítása vagy kiigazítása, feltéve, hogy a módosítás vagy kiigazítás nem csökkenti az intézkedésnek a 8.15–8.17. cikkel való összhangját, mivel az közvetlenül a módosítás vagy kiigazítás előtt is létezett.
2. A 8.15–8.17. cikk nem alkalmazandó a Fél által a 8-B. melléklet II. mellékletében foglalt jegyzékben meghatározott ágazatokra, alágazatokra vagy tevékenységekre vonatkozóan hozott bármely intézkedésre.
8.19. CIKK
Előnyök megtagadása
Az egyik Fél megtagadhatja e szakasz előnyeit a másik Fél olyan szolgáltatójától, aki/amely a másik Fél jogi személye, és az annak hatálya alá tartozó vállalkozástól, amennyiben a szóban forgó jogi személy egy harmadik ország természetes vagy jogi személyének tulajdonában van vagy ellenőrzése alatt áll, és az előnyt megtagadó Fél olyan intézkedéseket fogad el vagy tart fenn a harmadik ország tekintetében, amelyek:
(a) kapcsolatban állnak a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával, beleértve az emberi jogok védelmét; valamint
(b) megtiltják a szolgáltatóval kapcsolatos tranzakciót, vagy amelyeket megsértenének vagy megkerülnének, ha e szakasz előnyeit biztosítanák a szolgáltató vagy annak szolgáltatása számára.
D. SZAKASZ
Természetes személyek belépése és ideiglenes tartózkodása
8.20. CIKK
Általános rendelkezések és hatály
1. E szakasz a Felek közötti megerősített kereskedelmi kapcsolatot és a Felek azon igényét tükrözi, hogy kölcsönösen megkönnyítsék a természetes személyek üzleti célú belépését és ideiglenes tartózkodását, valamint hogy biztosítsák az eljárás átláthatóságát.
2. E szakaszt a Felek azon intézkedéseire kell alkalmazni, amelyek a másik Fél természetes személyei által az adott Fél területére való belépést érintik, akik letelepedési célból, vállalaton belül áthelyezett személyek, befektetők, szerződéses szolgáltatók, független szakemberek és üzleti céllal rövid időszakra érkező látogatók, valamint a korábbi Fél területén való ideiglenes tartózkodásuk során üzleti tevékenységüket érintő intézkedésekre vonatkoznak.
3. Azon kérdések vonatkozásában, amelyekkel kapcsolatban nem tettek kötelezettségvállalást e szakasz keretében, a Felek jogszabályainak és rendelkezéseinek belépésre és ideiglenes tartózkodásra vonatkozó minden más előírása továbbra is alkalmazandó, ideértve a tartózkodás hosszára vonatkozó rendelkezéseket is.
4. E szakasz rendelkezéseitől eltérve a Felek jogszabályaiban és rendelkezéseiben foglalt bármely egyéb, a foglalkoztatásra és társadalombiztosítási intézkedésekre vonatkozó követelmény továbbra is alkalmazandó, beleértve a minimálbérről, valamint a kollektív bérmegállapodásokról szóló rendelkezéseket is.
5. A természetes személyek üzleti célú belépésére és ideiglenes tartózkodására vonatkozó kötelezettségvállalások nem alkalmazandók olyan esetekre, amikor a belépés vagy ideiglenes tartózkodás szándéka vagy hatása az, hogy befolyásolja a munkavállalók és a vezetőség közötti bárminemű viták vagy tárgyalások kimenetelét vagy az ilyen vitában vagy tárgyalásban érintett természetes személyek foglalkoztatását, vagy ezekre más módon kihasson.
8.21. CIKK
Fogalommeghatározások
E szakasz alkalmazásában:
(a) „letelepedési céllal érkező üzleti látogatók”: valamely Fél vezető beosztásban dolgozó természetes személyei, akik a vállalkozás megalapításáért felelősek, a letelepedés céljához szükséges szolgáltatásokon kívül nem nyújtanak más szolgáltatásokat, és a letelepedés céljához szükséges gazdasági tevékenységeken kívül nem folytatnak más gazdasági tevékenységet, továbbá nem kapnak javadalmazást a másik Fél területén található forrásból;
(b) „szerződéses szolgáltatók”:
(i) az Európai Unióba való belépés és ideiglenes ott-tartózkodás tekintetében olyan természetes személyek, akiket Japán olyan jogi személye alkalmaz, amely maga nem munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó ügynökség, nem rendelkezik telephellyel az Európai Unió területén, és jóhiszeműen szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződést kötött az Európai Unió területén található végső felhasználóval, amely megkívánja, hogy alkalmazottai ideiglenesen az Európai Unió területén tartózkodjanak a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződés teljesítése céljából 44 ;
(ii) az Európai Unióba való belépés és ideiglenes ott-tartózkodás tekintetében az Európai Unió olyan természetes személyei, akik az Európai Unió valamely jogi személyének olyan alkalmazottai, akik nem telepedtek le Japánban, feltéve, hogy teljesülnek a következő követelmények:
(A) sor került Japán egy jogi személye és az Európai Unió egy Japánban nem letelepedett jogi személye közötti szolgáltatási szerződés megkötésére;
(B) az A) pontban említett szolgáltatási szerződés keretében Japán illetékes bevándorlási hatósága megállapítja, hogy az Európai Unió természetes személye és Japán jogi személye között sor került-e munkaszerződés megkötésére; valamint
(C) az A) pontban említett szolgáltatási szerződés nem tartozik a munkaerő-közvetítésre és -kölcsönzésre vonatkozó szolgáltatási szerződés (CPC872) hatálya alá, és a B) pontban említett munkaszerződés megfelel a vonatkozó japán jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek;
(c) „független szakemberek”:
(i) az Európai Unióba való belépés és ideiglenes tartózkodás tekintetében olyan természetes személyek, akik szolgáltatásnyújtással foglalkoznak, és önálló vállalkozóként telepedtek le Japán területén, és akik nem rendelkeznek telephellyel az Európai Unió területén, és jóhiszeműen szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződést kötöttek (kivéve, ha munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó ügynökségen keresztül tették ezt) az Európai Unió területén található végső fogyasztóval, amely megkívánja, hogy ideiglenesen az Európai Unió területén tartózkodjanak a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződés teljesítése céljából 45 ; valamint
(ii) a Japánba való belépés és ideiglenes tartózkodás tekintetében, az Európai Unió olyan természetes személyei, akik egy japán jogi személlyel kötött személyes szerződés alapján szolgáltatásnyújtással összefüggő üzleti tevékenységet folytatnak a Japánban való ideiglenes tartózkodásuk során;
(d) „vállalaton belül áthelyezett személyek”: olyan természetes személyek, akik valamely Fél jogi személyének alkalmazásában álltak, vagy a másik Fél területére való belépésre és ideiglenes tartózkodásra vonatkozó kérelmük benyújtásának időpontját közvetlenül megelőző legalább egy éven keresztül abban partnerek voltak, és akiket egy másik Fél területén letelepedett vállalkozáshoz ideiglenesen áthelyeznek, amely a korábbi jogi személy ugyanazon csoportjának részét képezi, beleértve annak képviseleti irodáját, leányvállalatát, fióktelepét vagy anyavállalatát, feltéve, hogy az alábbi feltételek teljesülnek:
(i) az érintett természetes személyek az alábbi kategóriák valamelyikébe tartoznak:
(A) igazgatók: magas beosztásban dolgozó személyek, akik elsősorban irányítják a szervezet igazgatását és akiket főleg az üzleti vállalkozás igazgatótanácsa vagy részvényesei, illetve ezekkel egyenrangú tagjai felügyelnek vagy irányítanak, ideértve legalább azokat, akik
(1) a vállalkozást vagy annak egy részlegét igazgatják;
(2) más felügyeleti, szakmai irányító vagy vezető beosztást ellátó munkavállalók tevékenységeit felügyelik és ellenőrzik; vagy
(3) személyes hatáskörrel rendelkeznek a felvételre vagy elbocsátásra, illetve a felvétel vagy elbocsátás ajánlására vagy egyéb személyügyi műveletekre; vagy
(B) szakemberek: olyan személyek, akik a vállalkozás termeléséhez, a kutatóberendezések használatához, a technikák, folyamatok, eljárások alkalmazásához vagy az irányításhoz szükséges lényeges szakismeretekkel rendelkeznek; valamint
(ii) az Európai Unió esetében a B) pont i. alpontjában említett ismeretek felmérése során nem csupán a vállalatspecifikus ismereteket veszik figyelembe, hanem azt is, hogy az adott természetes személy rendelkezik-e magas szintű képzettséggel a végzett munka vagy különleges műszaki ismereteket megkövetelő szakterület jellegének megfelelően, ideértve az elismert szakmai szervezetben való tagságot is; valamint
(e) „beruházó”: olyan természetes személy, aki felügyelői vagy ügyvezetői minőségben létrehoz, alakít vagy igazgat egy vállalkozást, amellyel kapcsolatban ez a személy vagy a személyt alkalmazó jogi személy jelentős mértékű tőkeberuházási kötelezettséget vállalt, vagy folyamatban van az ilyen kötelezettségvállalás.
8.22. CIKK
Általános kötelezettségek
1. Valamely Fél e szakasszal, valamint a 8-B. melléklet III. és IV. mellékletével összhangban üzleti célból biztosítja a belépést és az ideiglenes tartózkodást a másik Fél természetes személyei számára, feltéve, hogy ezek a személyek megfelelnek a érintett első Fél belépésre és ideiglenes tartózkodásra vonatkozó bevándorlási jogszabályainak és rendelkezéseinek.
2. A Felek a jelen szakasz rendelkezéseihez kapcsolódó intézkedéseiket a 8.20. cikk (1) bekezdésének megfelelően – a Felek kívánságának figyelembevételével – következetesen alkalmazzák, és különösen úgy, hogy elkerüljék az áru- és szolgáltatáskereskedelem, illetve a jelen megállapodás szerinti letelepedés vagy működés indokolatlan akadályozását vagy késleltetését.
3. A Felek által a másik Fél természetes személyeinek üzleti célból történő belépésével és ideiglenes tartózkodásával kapcsolatos eljárások megkönnyítése és gyorsítása érdekében tett intézkedések összhangban állnak a 8-C. melléklettel.
8.23. CIKK
Átláthatóság
1. Az egyik Fél nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a másik Fél természetes személyeinek belépésére és ideiglenes tartózkodására vonatkozó, a 8.20. cikk (2) bekezdésében említett információkat.
2. Az (1) bekezdésben említett tájékoztatás adott esetben tartalmazza a következő információkat:
(a) a vízum, az engedélyek, illetve a belépésre és az ideiglenes tartózkodásra vonatkozó bármilyen hasonló típusú engedély kategóriái;
(b) az előírt dokumentáció és a teljesítendő feltételek;
(c) a kérelem benyújtásának módja és választási lehetőségek a benyújtás helyét illetően (például konzuli hivatalok vagy online);
(d) a kérelem elbírálásának díja és a kérelem feldolgozásának indikatív időtartama;
(e) az a) pontban említett valamennyi engedélyezési típus esetében a tartózkodás maximális hossza;
(f) az esetleges kiterjesztés vagy megújítás feltételei;
(g) az eltartott személyeket kísérő személyekre vonatkozó szabályok;
(h) rendelkezésre álló felülvizsgálati vagy fellebbezési eljárások; valamint
(i) a természetes személyek belépésére és ideiglenes tartózkodására vonatkozó általános hatályú jogszabályok.
3. Az (1) és (2) bekezdésben említett információk tekintetében a Felek törekednek arra, hogy haladéktalanul tájékoztassák a másik Felet bármely új követelmény és eljárás bevezetéséről, illetve az olyan követelmények és eljárások módosításáról, amelyek érintik a korábbi Fél területére való belépés, ideiglenes tartózkodás és adott esetben a munkavállalás engedélyezésének hatékony alkalmazását.
8.24. CIKK
Más szakaszokban szereplő kötelezettségek
1. E megállapodás nem ró kötelezettségeket a Felekre azok bevándorlási intézkedései tekintetében az e szakaszban konkrétan meghatározott kötelezettségeken felül.
2. A másik Fél természetes személyei belépésének e szakasz szerinti engedélyezésére vonatkozó határozatok sérelme nélkül, ideértve az ilyen engedély útján engedélyezhető tartózkodás megengedett időtartamát is:
(a) a 8.7–8.11. cikkben foglalt kötelezettségek a következőkre is figyelemmel:
(i) 8.6. cikk; valamint
(ii) a 8.12. cikk olyan mértékben, amennyiben az intézkedés érinti a másik Fél területén jelen lévő természetes személyekkel üzleti célból való elbánást,
bekerülnek e szakaszba és azok e szakasz részét képezik, és a másik Fél területén üzleti céllal tartózkodó, a letelepedési céllal érkező üzleti látogatók, a vállalaton belül áthelyezett személyek és a befektetők kategóriáiba tartozó természetes személyekkel való elbánással összefüggő intézkedésekre alkalmazandók, a 8.21. cikkben meghatározottak szerint;
(b) a 8.15. és a 8.16. cikkben foglalt kötelezettségek a következőkre is figyelemmel:
(i) 8.14. cikk; valamint
(ii) a 8.18. cikk olyan mértékben, amennyiben az intézkedés érinti a másik Fél területén jelen lévő természetes személyekkel üzleti célból való elbánást,
bekerülnek e szakaszba és azok e szakasz részét képezik, és a másik Fél területén üzleti céllal tartózkodó, a következő kategóriákba tartozó természetes személyekkel való elbánással összefüggő intézkedésekre alkalmazandók:
(i) szerződéses szolgáltatók és független szakemberek, a 8.21. cikkben foglaltaknak megfelelően, a 8-B. melléklet IV. mellékletében felsorolt valamennyi ágazat tekintetében; valamint
(ii) a 8.27. cikkben említett, üzleti céllal rövid időszakra érkező látogatók a 8-B. melléklet III. mellékletével összhangban; valamint
(c) a 8.17. cikkben foglalt kötelezettségek a következőkre is figyelemmel:
(i) 8.14. cikk; valamint
(ii) a 8.18. cikk olyan mértékben, amennyiben az intézkedés érinti a másik Fél területén jelen lévő természetes személyekkel üzleti célból való elbánást,
bekerülnek e szakaszba és azok e szakasz részét képezik, és a másik Fél területén üzleti céllal tartózkodó, a következő kategóriákba tartozó természetes személyekkel való elbánással összefüggő intézkedésekre alkalmazandók:
(i) szerződéses szolgáltatók és független szakemberek, a 8.21. cikkben foglaltaknak megfelelően; valamint
(ii) a 8.27. cikk szerinti, üzleti céllal rövid időszakra érkező látogatók.
3. Az egyértelműség érdekében a (2) bekezdésben említett kötelezettségek nem alkalmazandók a valamely Fél vagy egy harmadik ország természetes személyei belépésének engedélyezésével kapcsolatos intézkedésekre.
8.25. CIKK
Letelepedési céllal érkező üzleti látogatók, vállalaton belül áthelyezett személyek és befektetők
1. A Felek a 8-B. melléklet III. mellékletével összhangban engedélyezik a területükre való belépést és az ideiglenes tartózkodást a másik Félhez kapcsolódó, letelepedési céllal érkező üzleti látogatók, vállalaton belül áthelyezett személyek és befektetők számára.
2. A Felek nem fogadnak el vagy tartanak fenn korlátozásokat azon természetes személyek összlétszámára vonatkozóan, akik az (1) bekezdéssel összhangban, egy adott ágazatban vagy alágazatban számszerűsített kvóták formájában vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatának követelménye formájában vagy területi felosztás alapján, vagy teljes területük alapján szereznek jogot a belépésre.
8.26. CIKK
Szerződéses szolgáltatók és független szakemberek
1. A Felek a 8-B. melléklet IV. mellékletével összhangban biztosítják a területükre való belépést és az ideiglenes tartózkodást a másik Fél szerződéses szolgáltatói és független szakemberei számára.
2. A 8-B. melléklet IV. mellékletének eltérő rendelkezése hiányában a Felek nem fogadnak el vagy tartanak fenn számbeli korlátozás vagy gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény formáját öltő korlátozást a másik Fél azon szerződéses szolgáltatóinak és független szakembereinek összlétszáma vonatkozásában, akik számára belépést engedélyez.
8.27. CIKK
Üzleti céllal rövid időszakra érkező látogatók
1. A Felek a 8-B. melléklet III. mellékletének megfelelően a következő feltételek mellett engedélyezik a másik Fél rövid időtartamra érkező üzleti látogatóinak belépését és ideiglenes tartózkodását:
(a) a rövid időtartamra érkező üzleti látogatók nem vesznek részt áruik értékesítésében vagy a lakosság számára történő szolgáltatásnyújtásban;
(b) saját nevükben nem részesülnek díjazásban azon Fél területén elhelyezkedő forrásból, ahol az üzleti céllal rövid időszakra érkező látogatók ideiglenesen tartózkodnak; valamint
(c) nem nyújtanak szolgáltatást olyan szerződés keretében, amelyet egy, az üzleti céllal rövid időszakra érkező látogató ideiglenes tartózkodási helye szerinti Fél területén nem letelepedett jogi személy, illetve a szóban forgó területen található fogyasztó között kötöttek, kivéve a 8-B. melléklet III. mellékletének rendelkezései szerint.
2. Amennyiben a 8-B. melléklet III. melléklete másként nem rendelkezik, a Felek engedélyezik az üzleti céllal rövid időszakra érkező látogatók belépését anélkül, hogy munkavállalási engedélyt, gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelményt vagy hasonló szándék esetén más előzetes jóváhagyási eljárást írnának elő számukra.
8.28. CIKK
Kapcsolattartó pontok
A Felek e megállapodás hatálybalépésekor kapcsolattartó pontot jelölnek ki e szakasz hatékony végrehajtására és működésére vonatkozóan, és értesítik a másik Felet a kapcsolattartás részleteiről, ideértve az érintett tisztviselőkre vonatkozó információkat is. A Felek az adott elérhetőségi adatokkal kapcsolatos bármilyen változásról haladéktalanul értesítik egymást.
E. SZAKASZ
Szabályozási keret
1. ALSZAKASZ
Belföldi szabályozás
8.29. CIKK
Hatály és fogalommeghatározások
1. Ez az alszakasz a Felek engedélyezési előírásokkal és eljárásokkal, képzettségi előírásokkal és eljárásokkal, valamint műszaki szabványokkal 46 kapcsolatos azon intézkedéseire alkalmazandó, amelyek a következőket érintik:
(a) a 8.2. cikk d) pontjában meghatározott szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme;
(b) a 8.2. cikk i) pontjában meghatározott letelepedés vagy a 8.2. cikk p) pontjában meghatározott üzemeltetés; vagy
(c) valamely Fél természetes személyének a másik Fél területén való jelenlétével történő szolgáltatásnyújtás, a 8.24. cikkel összhangban.
2. Ez az alszakasz nem alkalmazandó az engedélyezési előírásokra és eljárásokra, a képzettségi előírásokra és eljárásokra, valamint a műszaki szabványokra:
(a) a 8.7. vagy a 8.8. cikknek nem megfelelő, a 8.12. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában vagy a 8.15. vagy 8.16. cikknek nem megfelelő, a 8.18. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában említett intézkedés értelmében; vagy
(b) a 8.12. cikk (2) bekezdésében és a 8.18. cikk (2) bekezdésében említett intézkedés értelmében.
3. Ezen alszakasz alkalmazásában „illetékes hatóság”: olyan központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzat vagy hatóság, illetve nem kormányzati szerv a központi, regionális vagy helyi kormányzat vagy hatóság által delegált hatáskör gyakorlása során, amely döntést hoz egy szolgáltatásnyújtás engedélyezésére vonatkozóan – ideértve a letelepedést is –, vagy a szolgáltatástól eltérő gazdasági tevékenység létrehozásának engedélyezésére vonatkozóan.
8.30. CIKK
Az engedélyezés és minősítés feltételei
Az egyes Felek engedélyezési előírásokhoz és eljárásokhoz, illetve képesítési előírásokhoz és eljárásokhoz kapcsolódó intézkedései a következő feltételeken alapulnak:
(a) egyértelműség;
(b) objektivitás;
(c) átláthatóság;
(d) a nyilvános hozzáférhetőség javítása; valamint
(e) hozzáférhetőség.
8.31. CIKK
Engedélyezési és minősítési eljárások
1. Az engedélyezési és képesítési eljárásoknak világosnak kell lenniük, azokat előzetesen nyilvánosságra kell hozni, és biztosítani kell a kérelmek tárgyilagos és pártatlan elbírálását.
2. Az engedélyezési és képesítési eljárásoknak a lehető legegyszerűbbnek kell lenniük, és önmagukban nem korlátozhatják szolgáltatásnyújtás vagy bármely más gazdasági tevékenység végzését. Az engedélyezési díjaknak 47 – amelyek a kérelemből adódóan a kérelmező számára felmerülhetnek – észszerűnek, átláthatónak kell lenniük, és önmagukban nem korlátozhatják a szolgáltatásnyújtást, vagy bármely más gazdasági tevékenység végzését.
3. Az engedélyezési eljárás során az illetékes hatóság által alkalmazott eljárások és határozatok pártatlanok valamennyi kérelmező tekintetében. Az illetékes hatóság határozatát független módon hozza meg, és a hatóságot nem vonhatják felelősségre azon szolgáltatásokat nyújtó vagy gazdasági tevékenységet folytató személyek, amelyekre vonatkozóan az engedélyt kérelmezik.
4. Amennyiben konkrét határidőt állapítottak meg a kérelmeket illetően, az illetékes hatóság a kérelmező számára megfelelő határidőt biztosít a kérelem benyújtására. Az illetékes hatóság indokolatlan késedelem nélkül kezdeményezi a kérelem feldolgozását. Az illetékes hatóság a kérelmeket lehetőség szerint elektronikus formában a hitelesség ugyanazon feltételei szerint fogadja el, mint a papíron benyújtott kérelmek esetében.
5. Az illetékes hatóság a hiánytalan kérelem benyújtásától számított észszerű időn belül elvégzi a kérelem feldolgozását, ideértve a végső határozat meghozatalát is. A Felek törekednek arra, hogy meghatározzák a kérelem feldolgozásának tervezett időzítését, és nyilvánosságra hozzák azt az időtartamot, amikor az rendelkezésre áll.
6. Az illetékes hatóság az általa hiányosnak ítélt kérelem beérkezését követő észszerű határidőn belül tájékoztatja a kérelmezőt, és amennyiben megvalósítható, azonosítja a kérelem elbírálásának lezárásához szükséges kiegészítő információkat, valamint lehetőséget teremt a hiányosságok javítására.
7. Az illetékes hatóság lehetőség szerint elfogadja az eredeti dokumentumok hiteles másolatát.
8. Amennyiben az illetékes hatóság elutasítja a kérelmet, arról írásban és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a kérelmezőt. Az illetékes hatóság – a kérelmező kérésére – tájékoztatja a kérelmezőt a kérelem elutasításához vezető indokokról és a határozat elleni fellebbezésre rendelkezésre álló időről is.
9. Az illetékes hatóság megadja az engedélyt, amint megfelelő vizsgálatot követően megállapítást nyert, hogy a kérelmező megfelel az engedély megszerzéséhez szükséges feltételeknek.
10. Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a megítélt engedély indokolatlan késedelem nélkül és az abban foglalt feltételek szerint hatályba lép.
8.32. CIKK
Műszaki szabványok
A Felek arra ösztönzik illetékes hatóságaikat, hogy a technikai standardok elfogadása során nyílt és átlátható eljárások révén kidolgozott technikai standardokat fogadjanak el, és arra ösztönzik a technikai standardok kidolgozására kijelölt szerveket, hogy nyílt és átlátható eljárásokat alkalmazzanak.
2. ALSZAKASZ
Általánosan alkalmazandó rendelkezések
8.33. CIKK
Az általánosan alkalmazandó intézkedések igazgatása
1. A Felek biztosítják, hogy a szolgáltatások kereskedelme tekintetében általánosan alkalmazandó intézkedéseket méltányos, tárgyilagos és pártatlan módon kezelik.
2. Az (1) bekezdés nem alkalmazandó:
(a) a 8.7. vagy a 8.8. cikknek nem megfelelő, a 8.12. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában vagy a 8.15. vagy 8.16. cikkben említett olyan intézkedések szempontjaira, amelyekre a 8.18. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontja hivatkozik; vagy
(b) a 8.12. cikk (2) bekezdésében vagy a 8.18. cikk (2) bekezdésében említett intézkedésre.
8.34. CIKK
Az igazgatási határozatok felülvizsgálati eljárásai
1. A Felek kötelesek fenntartani olyan bírósági, választottbírósági vagy közigazgatási mechanizmust vagy eljárást, amely a másik Fél érintett vállalkozója vagy szolgáltatója kérése alapján haladéktalanul rendelkezik a következőket érintő igazgatási határozatok felülvizsgálatáról és indokolt esetben a megfelelő jogorvoslatról a következők tekintetében:
(a) a 8.2. cikk d) pontjában meghatározott szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme;
(b) a 8.2. cikk i) pontjában meghatározott letelepedés vagy a 8.2. cikk p) pontjában meghatározott üzemeltetés; vagy
(c) valamely Fél természetes személyének a másik Fél területén való jelenlétével történő szolgáltatásnyújtás, a 8.24. cikkel összhangban.
2. Amennyiben az (1) bekezdésben említett eljárások nem függetlenek az adott igazgatási döntést hozó szervtől, a Felek rendelkeznek a tárgyilagos és elfogulatlan felülvizsgálat biztosításáról.
8.35. CIKK
Kölcsönös elismerés
1. E szakasz alkalmazásában semmi sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy a természetes személyektől megköveteljék a szolgáltatásnyújtás területén előírt szükséges képesítéseket vagy szakmai tapasztalatot, az érintett tevékenységi ágazat tekintetében.
2. A Felek saját területükön ösztönzik az illetékes szakmai szervezeteket, hogy kölcsönös elismerésre vonatkozó közös ajánlásokat bocsássanak a bizottság rendelkezésére azzal a céllal, hogy a szolgáltatási ágazatok vállalkozói és a szolgáltatók – részben vagy egészben – teljesítsék az egyes Felek által a szolgáltatási ágazatok vállalkozói és a szolgáltatók engedélye, engedélyezése, működése és tanúsítása tekintetében alkalmazott kritériumokat, kiváltképpen a szakmai szolgáltatások ágazatában.
3. A (2) bekezdésben említett közös ajánlás kézhezvételét követően a bizottság észszerű időn belül áttekinti az ajánlást annak biztosítása érdekében, hogy az összhangban álljon ezzel a megállapodással, valamint az e megállapodásban foglalt információk alapján értékeli különösen a következőket:
(a) milyen mértékben illeszkednek egymáshoz az egyes Felek által a (2) bekezdésben említett engedélyezéshez, működéshez és tanúsításhoz alkalmazott szabványok és feltételek; valamint
(b) a (2) bekezdésben említett engedélyre, engedélyezésre, működésre és tanúsításra vonatkozó kölcsönös elismerési megállapodás lehetséges gazdasági értéke.
4. Amennyiben ezek a követelmények teljesülnek, a bizottság megállapítja a tárgyalásokhoz szükséges lépéseket. Ezt követően a Felek illetékes hatóságaikon keresztül tárgyalásokat kezdenek a (2) bekezdésben említett engedélyre, engedélyezésre, működésre és tanúsításra vonatkozó kölcsönös elismerési megállapodásról.
5. A Felek által megkötött bármely kölcsönös elismerési megállapodás összhangban áll a WTO-egyezmény vonatkozó rendelkezéseivel és különösen a GATS VII. cikkével.
3. ALSZAKASZ
Postai és futárpostai szolgáltatások
8.36. CIKK
Hatály és fogalommeghatározások
1. Ez az alszakasz a postai és futárpostai szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabályozási keret elveit határozza meg, és az egyik Fél által a postai és futárpostai szolgáltatással összefüggő kereskedelmet érintő intézkedésekre alkalmazandó.
2. Ennek az alszakasznak az alkalmazásában:
(a) „engedély”: olyan engedély, amelyet valamely Fél független szabályozó hatósága a Fél jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban előírhat egy adott szolgáltató számára postai és futárpostai szolgáltatások nyújtása céljából; valamint
(b) „egyetemes szolgáltatás”: meghatározott minőségű postai szolgáltatások folyamatos nyújtása a Fél területének valamennyi pontján, valamennyi felhasználó számára megfizethető áron.
8.37. CIKK
Egyetemes szolgáltatás
1. A Felek jogosultak meghatározni az általuk fenntartani kívánt egyetemes szolgáltatási kötelezettség fajtáját. Az ilyen kötelezettség önmagában nem tekinthető versenyellenesnek, feltéve, hogy azokat átlátható, megkülönböztetésmentes és versenysemleges módon igazgatják, és nem jelentenek nagyobb terhet annál, mint ami az adott egyetemes szolgáltatás tekintetében szükséges, a kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi szolgáltató tekintetében a Fél által meghatározottak értelmében.
2. A Felek a postai szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályaik keretében vagy más szokásos módon meghatározzák az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatályát, teljes mértékben figyelembe véve a felhasználók igényeit és az adott Fél nemzeti feltételeit, beleértve a piaci erőket is.
3. A Felek biztosítják, hogy a területükön működő, a jogszabályaik és egyéb rendelkezéseik alapján egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó postai és futárpostai szolgáltatók tartózkodnak a következő gyakorlatok alkalmazásától:
(a) az egyetemes szolgáltatás nyújtásából, az expressz levélpostai szolgáltatások nyújtásából 48 vagy bármely nem egyetemes szolgáltatásból származó jövedelemmel rendelkező más vállalkozások üzleti tevékenységeinek kizárása kereszttámogatás útján oly módon, amely monopolizálást jelent, és a magánmonopólium tilalmáról és a tisztességes kereskedelem fenntartásáról szóló japán törvény (1947. évi 54. törvény) 3. cikkének megsértésével, vagy az Európai Unió versenyjogát sértő, piaci erőfölénnyel való visszaéléssel jár 49 ; vagy
(b) indokolatlan különbségtétel az ügyfelek – például a tömeges küldeményeket feladók vagy a közvetítők – között, amennyiben hasonlóak a feltételek az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó díjak és az ahhoz szükséges elfogadásra, teljesítésre, átirányításra, visszaküldésre és a teljesítéshez szükséges napok számára vonatkozó rendelkezések.
8.38. CIKK
A határon folytatott eljárások
1. A nemzetközi postai szolgáltatásokra és a nemzetközi futárszolgáltatásokra vonatkozó, határon folytatott eljárásokat 50 a kapcsolódó nemzetközi megállapodásoknak, valamint a Felek jogszabályainak és rendelkezéseinek megfelelően hajtják végre.
2. Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a Felek a nemzetközi postai szolgáltatások tekintetében nyújtott elbánásnál nem biztosítanak indokolatlanul kedvezőtlenebb elbánást a nemzetközi futárszolgáltatásokra vonatkozó határon folytatott eljárások tekintetében.
8.39. CIKK
Engedélyek
1. A Felek engedélyhez köthetik az ezen alszakasz hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtását.
2. Amennyiben valamely Fél engedélyt ír elő, úgy nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az alábbiakat:
(a) valamennyi engedélyezési kritérium és az az elfogadható időtartam, amely általában szükséges az engedély iránti kérelmekre vonatkozó határozatok meghozatalához; valamint
(b) az engedélyezés feltételei.
3. Amennyiben az illetékes hatóság elutasítja az engedély iránti kérelmet, a kérelmező kérésére az illetékes hatóság tájékoztatja a kérelmezőt az engedély elutasításának okairól. A Felek fellebbezési eljárást hoznak létre egy független szerven keresztül, amely olyan kérelmezők számára áll rendelkezésre, akiknek az engedélyét elutasították. Ez az eljárás átlátható, megkülönböztetésmentes és tárgyilagos kritériumokon alapul.
8.40. CIKK
A szabályozó szerv függetlensége
A Felek biztosítják, hogy:
(a) az ezen alszakasz hatálya alá tartozó szolgáltatások szabályozó szerve 51 jogilag elkülönül az említett szolgáltatások nyújtóitól, és az utóbbiak által nem elszámoltatható; és
(b) a Felek jogszabályaira és rendelkezéseire figyelemmel, a szabályozó szerveik határozatai és eljárásai is pártatlanok.
4. ALSZAKASZ
Távközlési szolgáltatások
8.41. CIKK
Hatály
1. Ezen alszakasz meghatározza a valamennyi távközlési szolgáltatásra vonatkozó szabályozási keret elveit, és a Felek által hozott, a távközlési szolgáltatások kereskedelmét befolyásoló intézkedésekre alkalmazandó, amelyek jelek továbbításából állnak, beleértve többek között a video- és audiojeleknek a nyilvános távközlési közvetítő hálózatokon keresztül történő továbbítását is (az alkalmazott protokollok és technológiák típusától függetlenül).
2. Ez az alszakasz nem alkalmazandó a következőket érintő intézkedésekre:
(a) a Felek jogszabályaiban és rendelkezéseiben meghatározott műsorszolgáltatás; valamint
(b) a távközlési közvetítő hálózatok és szolgáltatások segítségével továbbított tartalmak szolgáltatása, vagy az ezek feletti szerkesztői ellenőrzés gyakorlása.
3. A (2) bekezdés a) pontja ellenére a műsorszolgáltatást nyújtó szolgáltatókat nyilvános távközlési szolgáltatóknak, a hálózataikat pedig nyilvános távközlési hálózatoknak tekintik, amennyiben és amilyen mértékben az ilyen hálózatokat nyilvános távközlési szolgáltatások nyújtására is használják.
4. Ezen alszakasz egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy előírja valamely Fél számára a következőket:
(a) az e megállapodásban szereplő távközlési közvetítő hálózatoktól vagy szolgáltatásoktól eltérő hálózatok vagy szolgáltatások létrehozásának, kiépítésének, beszerzésének, bérlésének, működtetésének vagy szolgáltatások nyújtásának engedélyezése a másik Fél szolgáltatója számára; vagy
(b) a lakosság számára általánosságban nem kínált távközlési közvetítő hálózatok, illetve szolgáltatások létrehozása, kiépítése, beszerzése, bérlése, működtetése vagy szolgáltatások nyújtása, illetőleg egy, a joghatósága alatt álló szolgáltatónak erre való kötelezése.
8.42. CIKK
Fogalommeghatározások
Ennek az alszakasznak az alkalmazásában:
(a) „kapcsolódó eszközök”: nyilvános távközlési közvetítő hálózatokhoz vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódó olyan szolgáltatások és infrastruktúrák, amelyek az említett hálózatokon vagy szolgáltatásokon keresztül történő szolgáltatásnyújtáshoz szükségesek, például épületek (beleértve a hálózatok bevezetését és vezetékezést), alépítmények és szekrények, valamint tartóoszlopok és antennák;
(b) „költségorientált”: költségen alapuló, és adott esetben észszerű nyereséget tartalmazó, ami különböző létesítmények vagy szolgáltatások esetében különböző költségmetódusokat jelenthet;
(c) „végfelhasználó”: nyilvános távközlési hálózat vagy szolgáltatás végső fogyasztója vagy előfizetője, ideértve az olyan szolgáltatót is, aki/amely nem nyilvános távközlési hálózat üzemeltetője vagy szolgáltatás szolgáltatója;
(d) „alapvető létesítmények”: nyilvános távközlési közvetítő hálózatok és szolgáltatások létesítményei, amelyeket:
(i) kizárólagosan vagy főként egyetlen vagy korlátozott számú szolgáltató biztosít; valamint
(ii) gazdaságilag vagy műszakilag szolgáltatásnyújtás céljából nem helyettesíthetők;
(e) „összekapcsolás”: nyilvános távközlési közvetítő hálózatokat üzemeltető vagy ilyen szolgáltatók összekapcsolása 52 annak érdekében, hogy lehetővé váljon az egyik szolgáltató felhasználói számára a másik szolgáltató felhasználóival való kommunikáció, vagy a hálózathoz hozzáféréssel rendelkező bármely szolgáltató által nyújtott hozzáférési szolgáltatásokhoz való hozzáférés;
(f) „nemzetközi mobil barangolási szolgáltatás”: olyan kereskedelmi célú mobil szolgáltatás, amelyet a nyilvános távközlési szolgáltatók kereskedelmi megállapodása alapján nyújtanak, és amely lehetővé teszi a végfelhasználók számára, hogy saját mobiltelefon-készüléküket vagy más eszközt használjanak hang-, adatátviteli vagy üzenetküldő szolgáltatásokhoz, amikor azon területeken kívül tartózkodnak, amelyeken a végfelhasználó saját nyilvános távközlési hálózata található;
(g) „bérelt vonal”: két vagy több kijelölt pont között létrehozott telekommunikációs létesítmény, amelyet egy adott felhasználó saját használatára vagy rendelkezésére állására különítettek el, függetlenül az alkalmazott technológiától;
(h) „vezető szolgáltató”: olyan szolgáltató, amely a nyilvános távközlési szolgáltatások piacán az ár és az ellátás tekintetében képes jelentősen befolyásolni a részvétel feltételeit a következőkből eredően:
(i) alapvető létesítmények feletti ellenőrzés; vagy
(ii) a piaci helyzetének kihasználása;
(i) „megkülönböztetésmentes”: olyan elbánás, amely nem kedvezőtlenebb annál, mint amelyet valamely hasonló nyilvános távközlési hálózat vagy szolgáltatás bármely más szolgáltatója és felhasználója számára hasonló körülmények között nyújtanak;
(j) „számhordozhatóság”: a nyilvános távközlési szolgáltatások végfelhasználójának azon képessége – amennyiben úgy kívánja, hogy a minőség és a megbízhatóság csökkenése nélkül változatlanul megtarthassa ugyanazon a helyen a telefonszámát, ha az ugyanazon kategóriába tartozó nyilvános távközlési szolgáltatók között vált.
(k) „nyilvános távközlési közvetítő hálózat”: nyilvános távközlési infrastruktúra, amely lehetővé teszi a meghatározott hálózati végpontok közötti távközlést;
(l) „nyilvános távközlési közvetítő szolgáltatás”: bármely olyan távközlési közvetítő szolgáltatás, amelyet a nyilvánosság számára általánosságban szolgáltatnak, és amely szolgáltatások közé többek között a következők tartozhatnak: távirat, telefon, telex és az olyan adattovábbítás, amely tipikusan a felhasználói információk két vagy több pont közötti, a felhasználói információ formájának, illetve tartalmának két végpont közötti változtatása nélküli továbbítását foglalja magában;
(m) „szabályozó hatóság”: valamely Félnek a telekommunikáció szabályozásáért felelős szerve vagy szervei;
(n) „távközlés”: a vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történő jelátvitel és -vétel; valamint
(o) „felhasználók”: nyilvános távközlési közvetítő hálózatok vagy szolgáltatások olyan végfelhasználói vagy szolgáltatói, akik valamely nyilvános távközlési hálózat vagy szolgáltatás fogyasztói vagy előfizetői.
8.43. CIKK
A szabályozás megközelítési módjai
1. A Felek elismerik a versenyképes piacok értékét, hogy széles körű választási lehetőséget biztosítsanak a távközlési szolgáltatások nyújtása terén és előmozdítsák a fogyasztók jólétét, valamint azt, hogy hatékony verseny esetén esetlegesen nincs szükség gazdasági szabályozásra. Ennek megfelelően a Felek elismerik, hogy a szabályozási igények és megközelítések piaconként eltérőek, és hogy a Felek meghatározhatják az ezen alszakasz szerinti kötelezettségeik végrehajtásának módját.
2. E tekintetben a Felek elismerik, hogy valamely Fél:
(a) közvetlen szabályozásban vehet részt vagy olyan kérdést megelőzően, amelyről a Fél úgy véli, hogy felmerülhet, vagy annak érdekében, hogy megoldjon egy, a piacon már felmerült problémát; vagy
(b) a piaci erők szerepére támaszkodhat, különös tekintettel azokra a piaci szegmensekre, amelyek versenyképesek vagy alacsony belépési korlátokkal rendelkeznek, mint például az olyan távközlési szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások, amelyek nem rendelkeznek saját hálózati létesítményekkel.
3. Az egyértelműség érdekében az a Fél, amely a (2) bekezdés b) pontjával összhangban tartózkodik a szabályozástól, továbbra is az ezen alszakasz szerinti kötelezettségek hatálya alá tartozik. E cikk egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy a szabályozást a távközlési szolgáltatásokra alkalmazzák.
8.44. CIKK
Hozzáférés és felhasználás
1. A Felek biztosítják, hogy a másik Fél szolgáltatói elfogadható, megkülönböztetésmentes módon és nem kevésbé kedvező feltételek mellett férhessenek hozzá és vehessék igénybe a nyilvános távközlési közvetítő hálózatokat és szolgáltatásokat, mint amilyen módon hasonló körülmények között a nyilvános távközlési közvetítő hálózatok üzemeltetője, illetve a távközlési szolgáltató lehetővé teszi a saját hasonló szolgáltatásaihoz való hozzáférést. Ez a kötelezettség, egyebek között, a (2)–(6) bekezdések alapján alkalmazandó.
2. A Felek biztosítják, hogy a másik Fél szolgáltatói hozzáférnek minden olyan nyilvános távközlési közvetítő hálózathoz vagy szolgáltatáshoz és igénybe vehetik ezeket, amelyeket a Fél határain belül vagy azokon átnyúlóan kínálnak – ideértve a bérelt vonalakat is –, és e célból biztosítják az (5) és (6) bekezdésre figyelemmel, hogy ezeknek a szolgáltatóknak engedélyezik a következőket:
(a) olyan felhasználói állomás vagy más berendezés vásárlása vagy bérlése és összekapcsolása, amely csatlakozik a hálózathoz és amely a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges;
(b) a bérelt vagy saját tulajdonú magánhálózatok összekötése nyilvános távközlési közvetítő hálózatokkal és szolgáltatásokkal vagy olyan hálózatokkal, amelyek más szolgáltatók tulajdonában vagy bérletében vannak; valamint
(c) a szükségestől eltérő, a szolgáltatás során általuk választott működési protokoll használata, általánosságban a távközlési közvetítő hálózatok, illetve szolgáltatások nyilvánosság számára történő biztosítása mellett.
3. A Felek gondoskodnak arról, hogy a másik Fél szolgáltatói igénybe vehessék a nyilvános távközlési közvetítő hálózatokat, illetve szolgáltatásokat a határokon belüli, illetve határokon átnyúló információk továbbítására, ideértve az ilyen szolgáltatók vállalaton belüli kommunikációját és a hozzáférési lehetőséget a korábbi Fél területén adatbázisokban vagy más, gépileg olvasható formában tárolt információhoz.
4. A (3) bekezdéstől eltérve valamely Fél megfelelő intézkedéseket hozhat az üzenetek biztonságának és bizalmasságának szavatolására, azon követelménynek eleget téve, hogy az ilyen intézkedéseket nem alkalmazzák oly módon, hogy azok önkényes vagy megalapozatlan megkülönböztetést vagy a szolgáltatáskereskedelem álcázott korlátozását jelentsék.
5. A Felek biztosítják, hogy nem szabnak feltételeket a nyilvános távközlési hálózatokhoz vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve ezek használatát illetően azon felül, amely a következőkhöz szükséges:
(a) a nyilvános távközlési közvetítő hálózatok és szolgáltatások szolgáltatói közfeladatai ellátásának védelme, különös tekintettel azon képességükre, hogy hálózataikat vagy szolgáltatásaikat általában hozzáférhetővé tegyék a nyilvánosság számára; vagy
(b) a nyilvános távközlési közvetítő hálózatok vagy szolgáltatások műszaki integritásának védelme.
6. Feltéve, hogy teljesülnek az (5) bekezdésben meghatározott feltételek, a nyilvános távközlési közvetítő hálózatokhoz vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek, illetve ezek használatának feltételei a következőkre is kiterjedhetnek:
(a) e szolgáltatások viszonteladásának vagy megosztott használatának korlátozása;
(b) meghatározott műszaki összeköttetés alkalmazásának előírása – ideértve az összeköttetési protokollokat – a nyilvános távközlési közvetítő hálózatokkal és szolgáltatásokkal való összekapcsolásuk céljából;
(c) szükség esetén a nyilvános távközlési szolgáltatások interoperabilitására vonatkozó követelmények, valamint a 8.55. cikkben meghatározott célok elérésének ösztönzése;
(d) a nyilvános távközlési közvetítő hálózatokkal összeköttetést biztosító felhasználói állomás, illetve más berendezés típusának jóváhagyása, és az ilyen berendezések hálózati csatlakozásával kapcsolatos műszaki követelmények meghatározása;
(e) a bérelt vagy saját tulajdonú magánhálózatok nyilvános távközlési közvetítő hálózatokkal vagy szolgáltatásokkal, vagy más szolgáltatók bérletében vagy tulajdonában lévő hálózatokkal történő összekapcsolására vonatkozó korlátozások; vagy
(f) bejelentés, engedély, nyilvántartás és engedélyezés.
8.45. CIKK
Számhordozhatóság
A Felek gondoskodnak arról, hogy a területükön nyilvános távközlési hálózatokat üzemeltető szolgáltatók megfelelő időben és észszerű feltételekkel biztosítsák a számhordozhatóságot a mobil szolgáltatásokra és a szóban forgó Fél által kijelölt egyéb szolgáltatásokra vonatkozóan.
8.46. CIKK
Viszonteladás
Amennyiben az egyik Fél előírja, hogy a nyilvános távközlési hálózatokat üzemeltető szolgáltatója nyilvános távközlési hálózatüzemeltetési szolgáltatásait viszonteladás céljából kínálja, az adott Félnek biztosítania kell, hogy az ilyen szolgáltató ne vezessen be indokolatlan vagy hátrányosan megkülönböztető feltételeket vagy korlátozásokat a nyilvános távközlési hálózatüzemeltetési szolgáltatásainak viszonteladására vonatkozóan.
8.47. CIKK
A hálózati létesítmények használatának és a hálózatok összekapcsolásának lehetővé tétele
1. A Felek elismerik, hogy a hálózati létesítmények 53 és a hálózatok összekapcsolásának lehetővé tételét elvben a nyilvános távközlési hálózatok üzemeltetői vagy a távközlési szolgáltatók közötti kereskedelmi tárgyalások alapján kell meghatározni.
2. A Felek gondoskodnak arról, hogy a nyilvános távközlési szolgáltatóknak joguk és – amennyiben azt a másik Fél nyilvános távközlési közvetítő hálózatokat üzemeltető vagy távközlési szolgáltatója kéri – kötelességük legyen tárgyalásokat folytatni az összeköttetésről a nyilvános távközlési közvetítő hálózatok üzemeltetése és ilyen szolgáltatások nyújtása céljából. A Felek hatáskörrel ruházzák fel szabályozó hatóságukat arra vonatkozóan, hogy szükség esetén a nyilvános távközlési közvetítő hálózatok üzemeltetőjének vagy szolgáltatójának előírja, hogy a másik Fél nyilvános távközlési közvetítő hálózatainak üzemeltetői vagy távközlési szolgáltatói számára összeköttetést biztosítson.
3. A Felek nem fogadnak el és nem tartanak fenn semmilyen intézkedést, amely arra kötelezi a hálózati létesítmények használatát vagy az összekapcsolást biztosító nyilvános távközlési közvetítő hálózatok üzemeltetőit vagy szolgáltatóit, hogy a különböző szolgáltatók felé eltérő feltételekkel nyújtsanak hasonló szolgáltatásokat, vagy olyan követelményeket írjanak elő, amelyek nem kapcsolódnak a nyújtott szolgáltatáshoz.
8.48. CIKK
A vezető szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségek
1. A Felek megfelelő intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn annak megakadályozása érdekében, hogy azon szolgáltatók, akik/amelyek – önmagukban vagy másokkal együtt – vezető szolgáltatónak minősülnek, versenyellenes gyakorlatokat folytassanak. Ezek a versenyellenes gyakorlatok különösen az alábbiakat foglalják magukban:
(a) versenyellenes kereszttámogatás;
(b) a versenytársaktól szerzett információknak a versennyel ellentétes eredménnyel való felhasználása; valamint
(c) annak elmulasztása, hogy az alapvető létesítményekre vonatkozó olyan műszaki adatokat és üzleti szempontból lényeges információkat más szolgáltatók számára időben rendelkezésre bocsássák, amelyek az utóbbiak számára szükségesek a szolgáltatásnyújtáshoz.
2. A Felek hatáskört ruháznak szabályozó hatóságaikra, hogy adott esetben előírhassák, hogy a területükön lévő vezető szolgáltatók a másik Fél nyilvános távközlési közvetítő hálózatainak üzemeltetőit vagy távközlési szolgáltatóit nem részesíthetik kedvezőtlenebb elbánásban, mint amelyben az érintett vezető szolgáltató hasonló körülmények között leányvállalatait vagy kapcsolt vállalkozásait részesíti, a következők tekintetében:
(a) a hasonló távközlési szolgáltatások elérhetősége, tartalékfeltöltése, díjszabása vagy minősége; valamint
(b) az összekapcsoláshoz szükséges technikai interfészek rendelkezésre állása.
3. A Felek biztosítják, hogy a területükön lévő vezető szolgáltatók az érintett vezető szolgáltató hálózatának bármely műszakilag megvalósítható pontján összeköttetést biztosítsanak a másik Fél nyilvános távközlési közvetítő hálózatainak üzemeltetői, illetve szolgáltatói között, valamint hogy az érintett vezető szolgáltató biztosítja az összekapcsolást:
(a) olyan feltételek mellett (többek között a műszaki előírásokra és specifikációkra, a minőségre és a karbantartásra vonatkozóan) és megkülönböztetésmentes és a hasonló körülmények között saját hasonló szolgáltatásainak biztosított díjaknál nem kedvezőtlenebbek, valamint olyan minőségben, amely nem kedvezőtlenebb annál, mint amit a vezető szolgáltató saját hasonló szolgáltatásai, vagy nem kapcsolt szolgáltatók hasonló szolgáltatásai tekintetében vagy leányvállalatai vagy más kapcsolt vállalkozások számára biztosítanak;
(b) megfelelő időben, olyan feltételek (ideértve a műszaki szabványokat, a specifikációkat, a minőséget és a karbantartást) és költségorientált díjak mellett, amelyek átláthatóak és észszerűek, figyelembe veszik a gazdasági megvalósíthatóságot, és kellőképpen szétválasztottak ahhoz, hogy a szolgáltatóknak ne kelljen fizetniük a hálózat azon részeiért vagy a hálózat által biztosított azon lehetőségekért, amelyekre nincs szüksége a szolgáltatásnyújtáshoz; valamint
(c) kérésre, a felhasználók többsége számára kínált hálózati végpontokon túl egyéb pontoknál – ezekre olyan díjak vonatkoznak, amelyek tükrözik a szükséges kiegészítő szolgáltatások kiépítésének költségeit.
4. A Felek biztosítják, hogy a területükön lévő vezető szolgáltatók megteremtik annak lehetőségét, hogy a másik Fél nyilvános távközlési közvetítő hálózatainak üzemeltetői, illetve távközlési szolgáltatói összekapcsolhassák létesítményeiket és berendezéseiket valamely vezető szolgáltató létesítményeivel és berendezéseivel a következők révén:
(a) összekapcsolási referenciaajánlat vagy egy másik standard összekapcsolási ajánlat, amely tartalmazza azon díjakat és feltételeket, amelyeket a vezető szolgáltató általában a nyilvános távközlési közvetítő hálózatok üzemeltetőinek vagy távközlési szolgáltatóinak kínál; vagy
(b) a hatályos rendszerösszekötési megállapodás feltételei.
5. A Felek biztosítják, hogy a vezető szolgáltatókkal való összekapcsolásra vonatkozó eljárásokat nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.
6. A Felek biztosítják, hogy területükön a vezető szolgáltatók nyilvánosan tegyék közzé vagy az összekapcsolásra vonatkozó hatályos megállapodásaikat vagy az összekapcsolásra vonatkozó referenciaajánlataikat.
7. A Felek biztosítják, hogy a területükön működő azon vezető szolgáltatók, amelyek a hálózati létesítmények használatáról vagy az összekapcsolásról szóló megállapodásról folytatott tárgyalások során információt szereznek egy másik nyilvános távközlési közvetítő hálózatot üzemeltető vagy távközlési szolgáltatótól, azt az információt kizárólag arra a célra használják fel, amelyre azt rendelkezésükre bocsátották, és mindenkor tiszteletben tartják az átadott vagy tárolt információk bizalmas jellegét.
8. A Felek biztosítják, hogy a területükön lévő vezető szolgáltatók lehetővé tegyék a másik Fél nyilvános távközlési közvetítő hálózatainak üzemeltetői vagy távközlési szolgáltatói számára a többek között hálózati elemeket és kapcsolódó létesítményeket magukban foglaló hálózati létesítmények átlátható, észszerű, megkülönböztetésmentes (ideértve az időszerűséget is) és a saját hasonló szolgáltatásaikhoz hasonló feltételek mellett nyújtott szolgáltatásokhoz képest nem kevésbé kedvező módon történő használatát 54 .
8.49. CIKK
Szabályozó hatóság
1. A Felek biztosítják, hogy szabályozó hatóságuk jogilag elkülönül, és funkcionálisan független 55 valamennyi távközlési szolgáltatótól, a távközlési hálózatok vagy hálózati berendezések üzemeltetőitől.
2. Amennyiben valamely Fél nyilvános távközlési közvetítő hálózatokat üzemeltető vagy szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat állami tulajdonban tart vagy azok fölött ellenőrzést gyakorol, úgy biztosítania kell, hogy a távközlés szabályozó funkciója a tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel összefüggő tevékenységektől szerkezetileg ténylegesen elkülönüljön.
3. A Felek hatáskörrel ruházzák fel szabályozó hatóságaikat a távközlési ágazat szabályozására, valamint a számára kijelölt feladat ellátására, ideértve az ezen alszakasz szerinti kötelezettségekkel kapcsolatos intézkedések végrehajtását is. A szabályozó hatóság által elvégzendő feladatokat könnyen hozzáférhető és világosan érthető formában teszik közzé.
4. A Felek biztosítják, hogy szabályozó hatóságaik határozatai és eljárásai pártatlanok legyenek minden piaci szereplő tekintetében.
5. A Felek biztosítják, hogy szabályozó hatóságuk átlátható módon, és amennyire lehetséges, indokolatlan késedelem nélkül végezze el feladatait.
6. A Felek hatáskörrel ruházzák fel szabályozó hatóságukat arra vonatkozóan, hogy a távközlési hálózatot üzemeltető és távközlési szolgáltatók kérésre valamennyi olyan információt – beleértve a pénzügyi információt is – rendelkezésükre bocsássák, amely szükséges annak lehetővé tétele érdekében, hogy a szabályozó hatóságok feladataikat ezen alszakasznak megfelelően hajthassák végre. A szabályozó hatóság nem kérhet a feladatai elvégzéséhez szükségesnél több információt, és az e szolgáltatóktól kapott információkat az adott Fél üzleti titokra vonatkozó jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban kezeli.
8.50. CIKK
Egyetemes szolgáltatás
1. A Felek jogosultak meghatározni az általuk fenntartani kívánt egyetemes szolgáltatási kötelezettség fajtáját. Az ilyen kötelezettségek önmagukban nem tekinthetők versenyellenesnek, feltéve, hogy azokat átlátható, tárgyilagos, megkülönböztetésmentes és versenysemleges módon igazgatják, és nem jelentenek nagyobb terhet annál, mint ami az adott egyetemes szolgáltatás tekintetében szükséges, a Fél által meghatározottak értelmében.
2. A távközlési szolgáltatók bármelyike jogosult arra, hogy egyetemes szolgáltatást nyújtson. Az egyetemes szolgáltatókat átlátható, megkülönböztetésmentes és indokolatlan terhekkel nem járó mechanizmus útján jelölik ki.
3. Az egyik Fél szabályozó hatósága meghatározhatja, hogy szükség van-e mechanizmusra az egyetemes szolgáltatás nyújtására kijelölt szolgáltatók nettó költségeinek ellentételezése érdekében, figyelembe véve az ilyen szolgáltatónál esetlegesen keletkező piaci hasznot vagy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségének megosztását.
8.51. CIKK
Távközlési hálózatok üzemeltetésének és ilyen szolgáltatások nyújtásának engedélyezése
1. A Felek a lehető legnagyobb mértékben engedélyezik távközlési hálózatok vagy szolgáltatások nyújtását egyszerű bejelentést vagy nyilvántartásba vételt követően anélkül, hogy ahhoz a szabályozó hatóság előzetes határozatára lenne szükség. Az engedélyezésből fakadó jogokat és kötelezettségeket könnyen hozzáférhető formában teszik közzé.
2. Valamely Fél szükség esetén a rádiófrekvencia- és számhasználati jogokat licenciához kötheti különösen az alábbiak céljából:
(a) a káros zavarás elkerülése;
(b) a szolgáltatás műszaki színvonalának biztosítása, valamint
(c) a hatékony spektrumhasználat biztosítása.
3. Amennyiben valamely Fél engedélyt ír elő, úgy nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az alábbiakat:
(a) valamennyi engedélyezési kritérium és az engedélyre vonatkozó döntés meghozatalához általában szükséges észszerű időtartam; valamint
(b) ez egyedi engedélyek feltételei.
4. A Felek az engedélyről szóló határozat meghozatalát követően indokolatlan késedelem nélkül értesítik a kérelmezőt kérelmének eredményéről. Amennyiben határozat születik az engedély iránti kérelem elutasításáról vagy visszavonásáról, a Felek kérésre elvben írásban tájékoztatják a kérelmezőt az elutasítás vagy visszavonás okairól. Ebben az esetben a kérelmező számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a 8.54. cikkben említett fellebbviteli testülethez forduljon.
5. A Felek biztosítják, hogy a távközlési hálózatok vagy szolgáltatások szolgáltatói számára előírt bármely igazgatási díj tárgyilagos, átlátható és a szabályozó hatóságának igazgatási költségeivel arányos legyen. Az igazgatási díjak nem foglalják magukban az elégtelen források használatára és az egyetemes szolgáltatásnyújtáshoz való kötelező hozzájárulásokra vonatkozó jogokért járó kifizetéseket.
8.52. CIKK
Az elégtelen források elosztása és felhasználása
1. A Felek a távközléssel kapcsolatos elégtelen források – ideértve a frekvenciákat, a számokat és a hozzáférési utakat – elosztására és felhasználásra vonatkozó eljárásaikat nyílt, tárgyilagos, kellő időben történő, átlátható, megkülönböztetésmentes módon és indokolatlan terhek nélkül kezelik.
2. A Felek a kiosztott frekvenciasávok jelenlegi állapotát nyilvánosan hozzáférhetővé teszik, de a különleges kormányzati célokra kiosztott frekvenciák részletes azonosítása nem előírás számukra.
3. Az olyan intézkedések, amelyeket valamely Fél a spektrum kiosztása és kijelölése, illetve a frekvenciagazdálkodás kapcsán foganatosít, önmagukban nem tekinthetők összeegyeztethetetlennek a 8.7. és 8.15. cikkel. Ennek megfelelően a Felek fenntartják a jogot arra, hogy olyan spektrum- és frekvenciagazdálkodási szakpolitikát alakítsanak ki és alkalmazzanak, amelyek a nyilvános távközlési közvetítő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számának korlátozásához vezethetnek – feltéve, hogy ezt a Felek e megállapodás egyéb rendelkezéseivel összeegyeztethető módon hajtják végre. Az említett jog magában foglalja a frekvenciasávok kiosztásának lehetőségét is, a spektrum hozzáférhetőségével kapcsolatos jelenlegi és jövőbeni igények figyelembevételével.
8.53. CIKK
Átláthatóság
A Felek biztosítják, hogy a nyilvános távközlési közvetítő hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel, illetve ezek használatával kapcsolatos intézkedéseiket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, ideértve a következőkre vonatkozó intézkedéseket is:
(a) a szolgáltatások díjai és más feltételei;
(b) a műszaki interfészek részletes leírása;
(c) a hozzáférést és a használatot érintő szabványok előkészítéséért, módosításáért és elfogadásáért felelős szervek;
(d) a felhasználói állomás vagy más berendezés nyilvános távközlési közvetítő hálózathoz történő csatlakoztatásának feltételei; valamint
(e) a bejelentési, engedélyezési, nyilvántartásba vételi vagy hasznosítási követelmények, amennyiben vannak ilyenek.
8.54. CIKK
Távközléssel kapcsolatos viták rendezése
1. A Felek biztosítják, hogy jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban a másik Fél nyilvános távközlési közvetítő hálózatok üzemeltetői és ilyen szolgáltatói kellő időben a korábbi Fél szabályozó hatóságához folyamodnak, hogy megoldják az ebből az alfejezetből eredő jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban felmerült vitákat. Ilyen esetekben a szabályozó hatóság a jogvita indokolatlan késedelem nélküli megoldása érdekében – szükség szerint – kötelező erejű határozatot hoz.
2. Amennyiben a szabályozó hatóság a jogvita megoldására irányuló kérelemmel kapcsolatban nem kezdeményez intézkedést, kérésre és észszerű határidőn belül írásban magyarázatot ad a határozatára vonatkozóan.
3. A szabályozó hatóság a jogvita megoldására irányuló határozatát a Fél jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban, az üzleti titoktartás követelményeinek tiszteletben tartásával hozza nyilvánosságra.
4. A Felek biztosítják, hogy a szabályozó hatóságuk valamely döntése vagy határozata által sérelmet szenvedett, nyilvános távközlési közvetítő hálózatokat üzemeltető vagy távközlési szolgáltató jogosult legyen a döntésnek vagy határozatnak vagy a szabályozó hatóság, vagy egy független fellebbviteli testület általi felülvizsgálatára, amely akár igazságügyi hatóság is lehet.
5. A Felek biztosítják, hogy a szabályozó hatóság vagy a független fellebbviteli testület – amennyiben ez utóbbi nem igazságügyi hatóság – határozata által érintett nyilvános távközlési közvetítő hálózatok üzemeltetője vagy szolgáltatója független igazságügyi hatóságtól kérhesse e határozat további felülvizsgálatát, kivéve, ha a szolgáltató elfogadott egy olyan eljárást, amelyben a szabályozó hatóság vagy a független fellebbviteli testület a Fél jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban végső határozatot hoz.
6. A Felek nem engedélyezhetik azt, hogy fellebbviteli testület vagy igazságügyi hatóság általi felülvizsgálat kezdeményezése megalapozza a szabályozó hatóság döntésének vagy határozatának be nem tartását, ha csak az illetékes fellebbviteli testület vagy igazságügyi hatóság el nem rendeli a döntés vagy határozat visszatartását, felfüggesztését vagy hatályon kívül helyezését.
7. Az (1)–(3) bekezdésben említett eljárás nem zárja ki, hogy az érintett Felek valamelyike bírósági hatóságok előtt keresetet indítson.
8.55. CIKK
Kapcsolat a nemzetközi szervezetekkel
A Felek elismerik a nemzetközi szabványok jelentőségét, ami a távközlési közvetítő hálózatok és szolgáltatások globális kompatibilitását és egymás közötti működtethetőségét illeti, és ezért vállalják az ilyen szabványok kidolgozásának előmozdítását a megfelelő nemzetközi szervezetek tevékenysége révén, ideértve a Nemzetközi Távközlési Egyesületet és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezetet.
8.56. CIKK
Bizalmas adatkezelés
A Felek a szolgáltatáskereskedelem indokolatlan korlátozása nélkül biztosítják a felhasználók távközlési és kapcsolódó forgalmi adatainak bizalmas jellegét a nyilvános távközlési közvetítő hálózatok és szolgáltatások igénybevétele során.
8.57. CIKK
Nemzetközi barangolási szolgáltatások 56
1. A Felek törekednek arra, hogy a köztük kialakult kereskedelem növelése és a fogyasztói jólét fokozása érdekében együttműködjenek a nemzetközi mobil barangolási szolgáltatások átlátható és észszerű díjszabásának előmozdításában.
2. A Felek dönthetnek úgy, hogy lépéseket tesznek a nemzetközi mobilbarangolási díjak és a barangolási szolgáltatások technológiai alternatívái átláthatóságának és versenyének fokozására, például a következők révén:
(a) annak biztosítása, hogy a fogyasztók könnyen hozzáférjenek a lakossági díjakra vonatkozó információkhoz; valamint
(b) a barangolás technológiai alternatíváinak használatát gátló akadályok minimálisra csökkentése, amelynek során a fogyasztók a másik Fél területéről történő beutazáskor a választásuk szerinti eszköz igénybevétele mellett hozzáférhetnek a távközlési szolgáltatásokhoz.
3. A Felek arra ösztönzik a területükön működő nyilvános távközlési közvetítő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat, hogy a másik Fél területének meglátogatása során nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék a végfelhasználóknak kínált hang-, adat- és szöveges üzenetekre vonatkozó nemzetközi barangolási szolgáltatások esetében alkalmazott lakossági díjszabásra vonatkozó információkat.
4. E cikk egyetlen rendelkezése sem kötelezi a Feleket a nemzetközi barangolási szolgáltatásokra vonatkozó díjak vagy feltételek szabályozására.
5. ALSZAKASZ
Pénzügyi szolgáltatások
8.58. CIKK
Hatály
1. Ezen alszakasz a Felek által hozott, a pénzügyi szolgáltatások kereskedelmét érintő intézkedésekre alkalmazandó.
2. Ezen alszakasz 8.2. cikke r) pontjának alkalmazásában az „államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatás” a következőket jelenti:
(a) a monetáris és árfolyam-politika végrehajtása során a központi bank vagy a monetáris hatóság vagy más állami szerv által kifejtett tevékenység;
(b) jogszabály által szabályozott társadalombiztosítási rendszer vagy állami nyugdíjrendszer részét képező tevékenységek; valamint
(c) valamely Fél vagy annak állami szervei megrendelésére, illetve garanciája mellett vagy forrásaiból végzett egyéb tevékenységek.
3. Ezen alszakasz 8.2. cikke r) pontja alkalmazásának céljából, amennyiben egy Fél engedélyezi, hogy a (2) bekezdés b) vagy c) pontjában említett tevékenységeket a pénzügyi szolgáltatói egy állami szervvel vagy egy pénzügyi szolgáltatóval versengve folytathassák, a „szolgáltatások” magukban foglalják ezeket a tevékenységeket.
4. A 8.2. cikk s) pontja nem alkalmazandó az ezen alszakasz hatálya alá tartozó szolgáltatásokra.
8.59. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
(a) „pénzügyi szolgáltatás”: olyan pénzügyi természetű szolgáltatás, amelyet valamely Fél pénzügyi szolgáltatója nyújt; a pénzügyi szolgáltatások közé tartozik valamennyi biztosítási és biztosítással összefüggő kapcsolódó szolgáltatás, és valamennyi banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás (a biztosítás kivételével); a pénzügyi szolgáltatások az alábbi tevékenységekre terjednek ki:
(i) biztosítási- és biztosítással összefüggő szolgáltatások:
(A) közvetlen biztosítás (ideértve az együttes biztosítást):
(1) életbiztosítás; valamint
(2) nem-életbiztosítás;
(B) viszontbiztosítás és visszamenőlegesen cedált biztosítás;
(C) biztosítás közvetítése, például brókerszolgáltatás és ügynökség; valamint
(D) kiegészítő biztosítási szolgáltatások, például tanácsadás, biztosításmatematika, kockázatértékelés és kárrendezési szolgáltatások; valamint
(ii) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítás kivételével):
(A) letétek és egyéb visszafizetendő pénzeszközök átvétele a lakosságtól;
(B) mindenfajta hitelezés, ideértve a fogyasztási hiteleket, a jelzáloghitelt, a hitelfaktorálást és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását;
(C) pénzügyi lízing;
(D) minden fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, ideértve a hitel-, terhelési és betéti kártyákat, utazási csekkeket, banki váltókat;
(E) garanciák és kötelezettségvállalások;
(F) saját vagy az ügyfél számlájára folytatott kereskedés, ideértve a tőzsdei, a tőzsdén kívüli vagy egyéb módozatokat, az alábbiak szerint:
(1) pénzpiaci instrumentumok (ideértve a csekkeket, váltókat, letéti jegyeket);
(2) deviza;
(3) származékos termékek, ideértve egyebek mellett a határidős és opciós szerződéseket;
(4) árfolyam- és kamatlábeszközök, ideértve az olyan termékeket, mint például a swapügyletek, kamatláb-megállapodások;
(5) átruházható értékpapírok; valamint
(6) egyéb forgatható értékpapírok és pénzügyi eszközök, a veretlen aranyat is beleértve;
(G) mindenfajta értékpapír kibocsátásában való részvétel, ideértve a jegyzési garanciavállalást és kibocsátói tevékenységet (nyilvánosan és zárt körben egyaránt) és az ilyen kibocsátásokkal összefüggő szolgáltatások nyújtását;
(H) pénzalkuszi tevékenység;
(I) vagyonkezelés, úgymint készpénz- vagy portfóliókezelés, a közös befektetések minden formájának szervezése, nyugdíjalap-kezelés, vagyonkezelői és letéti szolgáltatások;
(J) pénzügyi eszközök elszámolásával és kiegyenlítésével összefüggő szolgáltatások, ideértve az értékpapírokat, a származékos termékeket és az egyéb forgatható instrumentumokat;
(K) pénzügyi információk nyújtása és továbbítása, pénzügyi adatfeldolgozás és ezzel kapcsolatos szoftverek más pénzügyi szolgáltatók révén; valamint
(L) tanácsadás, közvetítés és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások az (A)–(K) pontban felsorolt tevékenységek vonatkozásában, ideértve a hitelreferenciát és -elemzést, a befektetési és portfólió-kutatást és tanácsadást, a felvásárlással, illetve vállalkozási szerkezetátalakítással és stratégiával összefüggő tanácsadást;
(b) „pénzügyi szolgáltató”: a valamely Fél területén telephellyel rendelkező olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely pénzügyi szolgáltatást nyújt vagy kíván nyújtani; e fogalommeghatározásba azonban nem tartoznak bele a közigazgatási intézmények;
(c) „új pénzügyi szolgáltatás”: pénzügyi jellegű szolgáltatás, ideértve a meglévő vagy új termékekkel kapcsolatos szolgáltatásokat vagy a termék szolgáltatásának módját, amelyet a Fél területén egyik pénzügyi szolgáltató sem nyújt, de a másik Fél területén igénybe vehető;
(d) „postai biztosítóintézet”: olyan szervezet, amely közvetlenül vagy közvetve valamely Fél postai egységének tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll és értékesít a lakosság számára biztosítást;
(e) „közigazgatási intézmény”:
(i) az egyik Fél kormánya, központi bankja vagy pénzügyi hatósága, vagy az egyik Fél tulajdonában lévő vagy általa ellenőrzött szervezet, amely elsődlegesen kormányzati célú kormányzati feladatokat vagy tevékenységeket lát el; az elsősorban kereskedelmi feltételekkel pénzügyi szolgáltatást nyújtó szervezetek nem tartoznak ide; vagy
(ii) valamely magánszervezet, amely olyan funkciókat lát el, amelyek szokásosan a központi bank vagy más monetáris hatóság feladatai lennének; valamint
(f) „önszabályozó szervezet”: bármilyen nem kormányzati szervezet, beleértve az értékpapír- vagy határidős tőzsdét vagy piacot, elszámoló ügynökséget vagy más szervezetet, illetve egyesületet, amely valamely Fél által átruházott szabályozó vagy felügyeleti jogkört gyakorol a pénzügyi szolgáltatók felett.
8.60. CIKK
Valamely Fél területén megjelenő új pénzügyi szolgáltatások
1. A Felek lehetővé teszik a másik Fél területén telephellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatói számára, hogy a területükön új pénzügyi szolgáltatásokat nyújtsanak.
2. A 8.7. cikk b) pontjától eltérve, a Felek meghatározhatják azt az intézményes és jogi formát, amelynek keretében az új pénzügyi szolgáltatás nyújtható, és engedélykötelessé tehetik a szolgáltatásnyújtást. Amennyiben valamelyik Fél engedélyt ír elő, prudenciális okokból megtagadhatja az engedélyt, de kizárólag azért nem, mert a szolgáltatást nem a területén lévő pénzügyi szolgáltató nyújtja.
8.61. CIKK
Fizetési és elszámolási rendszerek
Mindkét Fél a területén telephellyel rendelkező, egy másik Fél pénzügyi szolgáltatói számára a nemzeti elbánást biztosító feltételekkel azonos módon köteles hozzáférést biztosítani az állami szervek által működtetett fizetési és elszámolási rendszerekhez, valamint a szokásos üzleti életben rendesen elérhető hivatalos finanszírozási és refinanszírozási lehetőségekhez. E cikknek nem célja, hogy hozzáférést biztosítson a Fél végső hitelezői forrásaihoz.
8.62. CIKK
Önszabályozó szervezetek
Amennyiben valamely Fél valamely önszabályozó szervezetben fennálló tagságot, részvételt vagy ilyenbe történő belépést ír elő annak feltételeként, hogy a másik Fél pénzügyi szolgáltatója a Fél pénzügyi szolgáltatójával azonos feltételekkel nyújthasson pénzügyi szolgáltatásokat, vagy amennyiben a Fél közvetve vagy közvetlenül önszabályozó szervezetnek előjogokat vagy előnyöket biztosít a pénzügyi szolgáltatások ellátása során, akkor a Fél köteles biztosítani a 8.8. cikkből fakadó kötelezettségek teljesítését.
8.63. CIKK
Információtovábbítás és információfeldolgozás
1. A Felek nem tesznek olyan intézkedéseket, amelyek megakadályozzák az információtovábbítást vagy a pénzügyi információk feldolgozását, beleértve az adatok elektronikus továbbítását, vagy amelyek a nemzetközi megállapodásoknak megfelelő behozatali szabályokra is figyelemmel megakadályozzák a berendezések átadását, amennyiben az ilyen információtovábbítás, pénzügyi információfeldolgozás vagy berendezés-átadás a pénzügyi szolgáltató rendes üzleti tevékenységének elvégzéséhez szükséges.
2. Az (1) bekezdés egyetlen rendelkezése sem korlátozza a Feleknek a személyes adatok, a magánélet és az egyéni nyilvántartások és számlák bizalmas jellegének védelmére vonatkozó jogát, amennyiben ezt a jogot nem a B–D. szakasz és ezen alszakasz rendelkezéseinek megkerülésére használják fel.
8.64. CIKK
Hatékony és átlátható szabályozás
1. Amennyiben valamely Fél pénzügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedélyt kér, az engedélyre vonatkozó követelményeket és eljárásokat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.
2. Amennyiben a Fél további információkat kér a kérelmezőtől a kérelmének feldolgozása céljából, erről indokolatlan késedelem nélkül értesíti a kérelmezőt.
3. A Felek törekednek annak biztosítására, hogy az említett Fél területén az önszabályozó szervezetek által elfogadott vagy fenntartott általános alkalmazási szabályokat haladéktalanul közzétegyék vagy más módon rendelkezésre bocsássák, mégpedig úgy, hogy az érdekelt személyek megismerhessék azokat.
8.65. CIKK
Prudenciális kivételek
1. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az akadályozza bármelyik Felet abban, hogy prudenciális okokból intézkedéseket fogadjon el vagy tartson fenn az alábbiak érdekében:
(a) a beruházók, betétesek, kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelme érdekében, akiknek valamely pénzügyi szolgáltató bizalmi kötelezettséggel tartozik; vagy
(b) a Fél pénzügyi rendszerének integritása és stabilitása érdekében.
2. Amennyiben az ilyen intézkedések nem felelnek meg e megállapodásnak, nem használhatók a Fél e megállapodás szerinti kötelezettségeinek kikerülésére.
3. A megállapodásban semmi nem értelmezendő úgy, hogy valamely Féltől megkívánná az egyéni ügyfelek ügyeivel és számláival kapcsolatos információk, illetve a közigazgatási intézmények birtokában lévő más bizalmas vagy tulajdonosi információk nyilvánosságra hozatalát.
8.66. CIKK
Postai biztosítóintézet által nyújtott biztosítási szolgáltatások
1. Ez a cikk meghatározza az abban az esetben alkalmazandó szabályokat, ha az egyik Fél lehetővé teszi postai biztosítóintézete számára a közvetlen biztosítási szolgáltatások nyújtását a lakosság számára. Az e cikk hatálya alá tartozó szolgáltatások nem foglalják magukban a valamely Fél postai biztosítótársasága által küldött levelek vagy csomagok gyűjtésével, szállításával és kézbesítésével kapcsolatos biztosítási szolgáltatásokat.
2. A Felek nem fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn olyan intézkedést, amely az (1) bekezdésben említett biztosítási szolgáltatások nyújtása tekintetében kedvezőbb versenyfeltételeket teremt a postai biztosítóintézet számára a hasonló biztosítási szolgáltatásokat nyújtó magánbiztosítókat megillető feltételekhez képest, többek között az alábbiak révén:
(a) a magánbiztosítók számára hátrányosabb feltételek előírása a biztosítási szolgáltatások nyújtására azon feltételekhez képest, amelyeket a Fél a postai biztosítóintézet számára hasonló szolgáltatások nyújtására előír; vagy
(b) a biztosítási szolgáltatások értékesítése céljából értékesítési lánc rendelkezésre bocsátása a postai biztosítóintézet számára, a magánbiztosítók hasonló szolgáltatásaira vonatkozó feltételeknél kedvezőbb feltételek mellett.
3. Az (1) bekezdésben említett, postai biztosítóintézet által nyújtott biztosítási szolgáltatások tekintetében a Felek ugyanazokat a szabályokat és végrehajtási tevékenységeket alkalmazzák, mint a magánbiztosítók által nyújtott hasonló biztosítási szolgáltatások esetében.
4. A (3) bekezdés szerinti kötelezettségeik teljesítése során a Felek előírják az (1) bekezdésben említett biztosítási szolgáltatásokat nyújtó postai biztosítóintézet számára, hogy e szolgáltatások nyújtására vonatkozóan éves pénzügyi kimutatást tegyen közzé. A kimutatásban meg kell adni a részletesség szintjét, és annak eleget kell tennie az általánosan elfogadott számviteli és ellenőrzési elvek, a nemzetközileg elfogadott számviteli és könyvvizsgálati standardok, vagy az azokkal egyenértékű szabályok által előírt könyvvizsgálati standardoknak, amelyeket a Fél területén a hasonló szolgáltatásokat nyújtó, tőzsdén jegyzett magánvállalkozások tekintetében alkalmaznak.
5. Az (1)–(4) bekezdés nem alkalmazandó a Felek területén működő olyan postai biztosítóintézetre:
(a) amely nincs a Fél sem közvetlen, sem közvetett tulajdonában vagy ellenőrzése alatt, mindaddig, amíg a Fél nem tart fenn olyan előnyt, amely a biztosítási szolgáltatások nyújtása során a piacán hasonló biztosítási szolgáltatásokat nyújtó magánbiztosítóhoz képest a postai biztosítóintézet javára módosítja a versenyfeltételeket; vagy
(b) amennyiben a postai biztosítóintézet által a közvetlen élet- és nem-életbiztosítás körében végzett értékesítések esetében a közvetlen életbiztosítás és nem-életbiztosítás teljes éves díjbevételének legfeljebb 10 százalékát teszi ki a Fél piacán.
8.67. CIKK
A pénzügyi szabályozásra vonatkozó szabályozási együttműködés
A Felek a 8-A. melléklettel összhangban előmozdítják a pénzügyi szabályozásra vonatkozó szabályozási együttműködést.
6. ALSZAKASZ
Nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások
8.68. CIKK
Hatály és fogalommeghatározások
1. Ez az alszakasz meghatározza a nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatásoknak az e fejezet B–D. szakasza értelmében történő nyújtására vonatkozó szabályozási keret elveit, és a valamely Fél által a nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások kereskedelmét érintő intézkedésekre alkalmazandó.
2. E fejezet alkalmazásában:
(a) „konténerállomás- és lerakatszolgáltatás”: olyan tevékenység, amely magában foglalja a konténerek tárolását, akár a kikötő területén, akár a szárazföldön, megrakás vagy kirakás, javítás és szállításhoz történő előkészítés céljából;
(b) „vámkezelési szolgáltatások”: olyan tevékenység, amely magában foglalja a másik Fél nevében az importtal, exporttal és tranzitáruval kapcsolatos vámeljárásokat, függetlenül attól, hogy ez a szolgáltató fő tevékenysége, vagy a fő tevékenység szokásos kiegészítése;
(c) „»háztól házig« típusú vagy multimodális szállítási művelet”: egyetlen fuvarokmány szerinti teherszállítás, amely egynél több szállítási módszert vesz igénybe, és amely nemzetközi tengeri szállítást is magában foglal;
(d) „szállítmányozási szolgáltatások”: olyan tevékenységeket jelentenek, amelyek során a szolgáltató a megbízó nevében megszervezi és felügyeli a szállítmányt, megszerzi a fuvarozóeszközt, és kapcsolódó szolgáltatásokat vásárol, elkészíti az okmányokat és megadja a szükséges üzleti információkat;
(e) „nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatás”: utasok vagy szállítmány tengerjáró hajón való szállítása az egyik Fél kikötője és a másik Fél vagy egy harmadik ország kikötője között, valamint közvetlen szerződéskötés más szállítási szolgáltatások nyújtóival „háztól házig” típusú vagy multimodális szállítási műveletek egyetlen fuvarokmány szerinti biztosítása érdekében, de a fogalom nem terjed ki az ilyen egyéb szállítási szolgáltatások nyújtására;
(f) „kereskedelmi hajózási képviselet”: olyan tevékenység, amelynek során az ügynök az adott földrajzi területen egy vagy több hajójárat vagy hajózási társaság érdekeit képviseli az alábbi célokból:
(i) tengerhajózás és járulékos szolgáltatások marketingje és értékesítése (az árajánlatadástól a számlázásig), a társaságok nevében hajóraklevél kibocsátása, a szükséges vonatkozó szolgáltatások beszerzése és továbbértékesítése, okmányok elkészítése és üzleti információk rendelkezésre bocsátása; valamint
(ii) eljárás a hajó kikötését szervező társaságok nevében, a hajó beérkezésének szervezése, szükség esetén teheráru átvétele;
(g) „kiegészítő tengerészeti szolgáltatás”: rakománykezelés tengeri szállításnál, tárolási és raktározási szolgáltatások, vámkezelési szolgáltatások, konténerállomás és -lerakatszolgáltatás, kereskedelmi hajózási képviselet és tengeri árutovábbítási szolgáltatások;
(h) „tengeri szállítmány kezelésével kapcsolatos szolgáltatások”: a rakodási munkálatokat végző vállalatok tevékenységei, ideértve a terminálok üzemeltetését; nem tartoznak azonban ide a dokkmunkások közvetlen tevékenységei, amennyiben az ilyen munkaerő szervezése a rakodási munkálatokat végző vagy a terminált üzemeltető vállalattól függetlenül történik. Az érintett tevékenységek magukban foglalják az alábbiak megszervezését és felügyeletét:
(i) az áru ki- vagy berakodása a hajóról, illetve a hajóra;
(ii) az áru rögzítése vagy az áru rögzítésének kioldása; valamint
(iii) az áruszállítmány fogadása vagy célba juttatása és megóvása a szállítás előtt vagy a kirakodás után; valamint
(i) „tárolási és raktározási szolgáltatások”: a fagyasztott vagy hűtött áruk tárolása és a folyadékok vagy gázok ömlesztett tárolása és egyéb tárolási és raktározási szolgáltatások, beleértve a gyapotot, a gabonát, a gyapjút, a dohányt, egyéb mezőgazdasági termékeket és egyéb háztartási árukat.
8.69. CIKK
Kötelezettségek
A 8.12. és 8.18. cikkben említett nem megfelelő intézkedések vagy egyéb intézkedések sérelme nélkül a Felek:
(a) üzleti és megkülönböztetésmentes alapon tiszteletben tartják a nemzetközi tengeri piacokhoz és kereskedelmi útvonalakhoz való korlátlan hozzáférés elvét;
(b) a másik Fél lobogója alatt hajózó vagy a másik Fél szolgáltatója által üzemeltetett hajókat a saját hajóikhoz képest nem kevésbé előnyös elbánásban részesítik, többek között a kikötők elérése, az ilyen kikötők infrastruktúrája, szolgáltatásai és kiegészítő tengerészeti szolgáltatásai, valamint az azokkal kapcsolatos illetékek és díjak, a vámügyi létesítmények és a be- és kirakodásra szolgáló horgonyzóhelyek tekintetében 57 ;
(c) lehetővé teszik a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára, hogy területükön vállalkozást hozzanak létre és működtessenek a letelepedésre és a működésre vonatkozó olyan feltételek mellett, amelyek nem kevésbé kedvezőek a saját szolgáltatóiknak nyújtott feltételeknél; valamint
(d) észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára elérhetővé teszik az alábbi szolgáltatásokat a kikötőnél: révkalauzolás, vontatás és vontató biztosítása, élelmiszer-, üzemanyag- és vízellátás, hulladékgyűjtés és ballaszt hulladékeltávolítás, révkapitányi szolgáltatások, navigációs segítség és a hajó üzemeltetéséhez szükséges parti üzemeltetési szolgáltatások – beleértve a távközlés, víz és elektromos energia biztosítását –, vészhelyzeti javító berendezések, horgonyzási, parthoz állási és kikötői szolgáltatások.
F. SZAKASZ
Elektronikus kereskedelem
8.70. CIKK
Cél és általános rendelkezések
1. A Felek elismerik, hogy az elektronikus kereskedelem számos ágazatban hozzájárul a gazdasági növekedéshez, és növeli a kereskedelmi lehetőségeket. A Felek elismerik azt is, hogy fontos lépés az elektronikus kereskedelem használatának és fejlesztésének megkönnyítése.
2. E szakasz célja, hogy hozzájáruljon az elektronikus kereskedelem használatába vetett bizalom légkörének megteremtéséhez és a Felek közötti elektronikus kereskedelem előmozdításához.
3. A Felek elismerik a technológiai semlegesség elvének fontosságát az elektronikus kereskedelemben.
4. Ez a szakasz a Felek által elektronikus úton folytatott kereskedelmet érintő intézkedésekre vonatkozik.
5. E szakasz nem alkalmazandó a szerencsejáték- és fogadási szolgáltatásokra, a műsorszolgáltatásra, az audiovizuális szolgáltatásokra, a közjegyzők és az egyenértékű szakmák szolgáltatásaira, valamint a jogi képviseleti szolgáltatásokra.
6. E szakasz rendelkezéseinek és e megállapodás egyéb rendelkezéseinek összeegyeztethetetlensége esetén az összeegyeztethetetlenség erejéig az egyéb rendelkezések élveznek elsőbbséget.
8.71. CIKK
Fogalommeghatározások
E szakasz alkalmazásában:
(a) „elektronikus hitelesítés”: az elektronikus kommunikációban vagy ügyletben részt vevő Fél személyazonosságának ellenőrzésére vagy az elektronikus kommunikáció integritásának biztosítására szolgáló eljárás vagy intézkedés; valamint
(b) „elektronikus aláírás”: olyan elektronikus adat, amelyet logikailag más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve rendelnek hozzá, és amely megfelel az alábbi követelményeknek:
(i) azt valamely személy annak megerősítésére használja, hogy a hozzá kapcsolódó elektronikus adatokat e személy hozta létre vagy írta alá a Felek jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban; valamint
(ii) megerősíti, hogy az elektronikus adatokban szereplő információkat nem változtatták meg.
8.72. CIKK
Vámok
A Felek nem vetnek ki vámot az elektronikus úton történő továbbításokra.
8.73. CIKK
Forráskód
1. A Felek nem követelhetik meg a másik Fél valamely személye tulajdonában lévő szoftver forráskódjának átadását vagy az ahhoz való hozzáférést 58 . E bekezdés egyetlen rendelkezése sem zárja ki a kereskedelmi célú tárgyalásos szerződésekben lévő forráskódhoz való hozzáférés átruházására vagy biztosítására, illetve a forráskódhoz való hozzáférés önkéntes átadására vagy biztosítására vonatkozó feltételek felvételét vagy végrehajtását, például kormányzati beszerzések keretében.
2. E cikknek egyetlen rendelkezése sem érinti:
(a) a bíróság, közigazgatási bíróság vagy versenyhatóság által a versenyjog megsértésének orvoslására vonatkozó követelményeket;
(b) a szellemitulajdon-jogok védelme és érvényesítése tekintetében a bíróság, közigazgatási bíróság vagy közigazgatási hatóság által támasztott követelményeket, amennyiben a forráskódokat e jogok védik; valamint
(c) a Fél azon jogát, hogy a közbeszerzésről szóló megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv III. cikkével összhangban intézkedéseket hozzon.
3. Az egyértelműség érdekében e cikk egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy az 1.5., 8.3. és 8.65. cikkel összhangban olyan intézkedéseket 59 fogadjanak el vagy tartsanak fenn, amelyek nincsenek összhangban az (1) bekezdéssel.
8.74. CIKK
Belföldi szabályozás
A Felek biztosítják, hogy az elektronikus kereskedelmet érintő általános alkalmazású intézkedéseket méltányos, tárgyilagos és pártatlan módon kezelik.
8.75. CIKK
Az előzetes engedélyezés hiányának elve
1. A Felek törekednek arra, hogy ne írjanak elő előzetes engedélyt vagy más, azonos hatású követelményt az elektronikus úton történő szolgáltatásnyújtásra.
2. Az (1) bekezdés nem érinti a nem kifejezetten és kizárólag elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó engedélyezési rendszereket, valamint a távközlés területére vonatkozó szabályokat.
8.76. CIKK
A szerződések elektronikus úton történő megkötése
Amennyiben jogszabályaik és egyéb rendelkezéseik másként nem rendelkeznek, a Felek nem fogadnak el vagy tartanak fenn olyan, elektronikus tranzakciókat szabályozó intézkedéseket, amelyek:
(a) megtagadják a szerződés joghatását, érvényességét vagy végrehajthatóságát kizárólag azon az alapon, hogy azt elektronikus úton kötik; vagy
(b) egyéb módon akadályozzák az elektronikus úton kötött szerződések alkalmazását.
8.77. CIKK
Elektronikus hitelesítés és elektronikus aláírás
1. Amennyiben jogszabályaik és egyéb rendelkezéseik arról másként nem rendelkeznek, a Felek nem tagadják meg az aláírás jogi érvényességét kizárólag azon az alapon, hogy az aláírásra elektronikus formában kerül sor.
2. A Felek nem fogadnak el vagy tartanak fenn elektronikus hitelesítést és elektronikus aláírást szabályozó olyan intézkedéseket, amelyek:
(a) megtiltják az elektronikus tranzakcióban részt vevő Felek számára, hogy kölcsönösen meghatározzák a tranzakciójukhoz szükséges megfelelő elektronikus hitelesítési módszereket; vagy
(b) megakadályozzák, hogy az elektronikus tranzakciókban részt vevő Felek az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok előtt meg tudják állapítani, hogy elektronikus tranzakcióik megfelelnek-e az elektronikus hitelesítésre és elektronikus aláírásra vonatkozó jogi követelményeknek.
3. A (2) bekezdéstől eltérve a Felek előírhatják, hogy a tranzakciók egy bizonyos kategóriája esetében a hitelesítési módszer megfeleljen bizonyos teljesítési standardoknak, vagy azt egy, a jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban akkreditált hatóság igazolja.
8.78. CIKK
Fogyasztóvédelem
1. A Felek elismerik az elektronikus kereskedelemre vonatkozó átlátható és hatékony fogyasztóvédelmi intézkedések, valamint az elektronikus kereskedelembe vetett fogyasztói bizalom fejlődését elősegítő intézkedések elfogadásának és fenntartásának fontosságát.
2. A Felek a fogyasztóvédelem megerősítése érdekében elismerik a fogyasztóvédelemért felelős illetékes hatóságaik közötti együttműködés fontosságát az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységek tekintetében.
3. A Felek elismerik annak fontosságát, hogy vonatkozó jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban intézkedéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn az elektronikus kereskedelmi felhasználók személyes adatainak védelme érdekében.
8.79. CIKK
Kéretlen kereskedelmi célú elektronikus üzenetek
1. A Felek olyan intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn a kéretlen kereskedelmi célú elektronikus üzenetekre vonatkozóan, amelyek:
(a) megkövetelik, hogy a kéretlen kereskedelmi elektronikus üzeneteket küldők megkönnyítsék a címzettek számára, hogy megakadályozzák a szóban forgó üzenetek fogadását; valamint
(b) megkövetelik, hogy a kereskedelmi célú elektronikus üzenetek fogadásához jogszabályaiknak és egyéb rendelkezéseiknek megfelelően a címzettek előzetes hozzájárulására van szükség.
2. A Felek gondoskodnak arról, hogy a kereskedelmi célú elektronikus üzenetek egyértelműen azonosíthatók legyenek, feltüntetve, hogy kinek a nevében küldték azokat, és tartalmazzák a szükséges információkat annak érdekében, hogy a címzettek díjmentesen és bármikor kérhessék az üzenetküldés megszüntetését.
3. A Felek biztosítják, hogy a címzettek az (1) és (2) bekezdés alapján elfogadott vagy fenntartott intézkedéseknek nem megfelelő, kéretlen kereskedelmi célú elektronikus üzenetek küldőivel szemben jogorvoslati szervhez folyamodhassanak.
8.80. CIKK
Együttműködés az elektronikus kereskedelem terén
1. A Felek adott esetben együttműködnek és aktívan részt vesznek a többoldalú fórumokon az elektronikus kereskedelem fejlesztésének előmozdítása érdekében.
2. A Felek megállapodnak abban, hogy az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos szabályozási kérdésekről párbeszédet folytatnak annak érdekében, hogy adott esetben megosszák egymással az információkat és tapasztalataikat, ideértve a kapcsolódó jogszabályokat, egyéb rendelkezéseket és azok végrehajtását is, valamint az elektronikus kereskedelem tekintetében a bevált gyakorlatokat, többek között az alábbiak tekintetében:
(a) fogyasztóvédelem;
(b) kiberbiztonság;
(c) a kéretlen kereskedelmi célú elektronikus üzenetek elleni küzdelem;
(d) a nyilvánosság számára kiállított elektronikus aláírások tanúsítványainak elismerése;
(e) a kis- és középvállalkozások előtt álló kihívások az elektronikus kereskedelem alkalmazása terén;
(f) a határokon átnyúló tanúsítási szolgáltatások elősegítése;
(g) szellemi tulajdon; valamint
(h) elektronikus kormányzat.
8.81. CIKK
Az adatok szabad áramlása
A Felek e megállapodás hatálybalépését követő három éven belül felülvizsgálják a szabad adatáramlásra vonatkozó rendelkezések e megállapodásba történő beillesztésének szükségességét.
9. FEJEZET
TŐKEMOZGÁSOK, FIZETÉSEK ÉS ÁTUTALÁSOK,
IDEIGLENES VÉDINTÉZKEDÉSEK
9.1. CIKK
Folyó fizetési mérleg
E megállapodás egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, az egyes Felek kötelesek lehetővé tenni – szabadon átváltható valutában 60 , adott esetben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alapokmányával összhangban – az e megállapodás hatálya alá tartozó folyó fizetési mérleg folyószámlán végrehajtott tranzakciókkal kapcsolatos bármely fizetést és átutalást.
9.2. CIKK
Tőkemozgások
1. E megállapodás egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, az egyes Felek kötelesek lehetővé tenni a folyó fizetési mérleg tőkemérlegén és pénzügyi mérlegén zajló tranzakciók tekintetében a tőke szabad mozgását a beruházásoknak és egyéb tranzakcióknak a 8. fejezetben előírtak szerinti liberalizációja céljából.
2. A Felek konzultálnak egymással az egymás közötti tőkemozgás elősegítése érdekében, ezáltal támogatva a kereskedelem és a beruházások előmozdítását.
9.3. CIKK
A tőkemozgásra, fizetésekre vagy átutalásokra vonatkozó jogszabályok és egyéb rendelkezések alkalmazása
1. A 9.1. és 9.2. cikk nem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozná a Felek bármelyikét abban, hogy az alábbiakra vonatkozó jogszabályait és egyéb rendelkezéseit alkalmazza:
(a) csőd, fizetésképtelenség vagy a hitelezők jogainak védelme;
(b) értékpapírok, határidős ügyletek, opciók, vagy más származékos termékek kibocsátása, kereskedelme vagy forgalmazása;
(c) pénzügyi jelentés készítése vagy nyilvántartások vezetése a tőkemozgásokról, fizetésekről és átutalásokról, amennyiben ez a bűnüldöző vagy pénzügyi szabályozó hatóságok részére történő segítségnyújtás érdekében szükséges;
(d) bűncselekmények vagy vétségek, illetve megtévesztő vagy csalárd gyakorlatok;
(e) a bírósági jellegű eljárásokban hozott végzések vagy ítéletek betartásának biztosítása; vagy
(f) szociális biztonság, állami nyugdíjbiztosítás vagy kötelező megtakarítási rendszerek.
2. Az (1) bekezdésben említett jogszabályok és egyéb rendelkezések nem alkalmazhatók méltánytalan, önkényes vagy megkülönböztető módon, illetve nem képezhetnek más módon a tőkemozgásokat, fizetéseket vagy átutalásokat érintő rejtett korlátozást.
9.4. CIKK
Ideiglenes védintézkedések
1. Az Európai Unió gazdasági és monetáris uniójának működésében tapasztalt súlyos nehézségek, vagy azok veszélye okozta kivételes körülmények esetén az Európai Unió hat hónapot meg nem haladó időtartamra a tőkemozgások, fizetések vagy átutalások tekintetében védintézkedéseket fogadhat el vagy tarthat fenn. Ezeket az intézkedéseket a szigorúan szükséges mértékre kell korlátozni, és azok nem szolgálhatnak Japán és egy hasonló helyzetben lévő harmadik ország közötti önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetés eszközéül.
2. Az egyik Fél a tőkemozgásokat, fizetéseket vagy átutalásokat érintő korlátozó intézkedéseket 61 fogadhat el vagy tarthat fenn:
(a) a fizetési mérleggel vagy a külső finanszírozással kapcsolatos súlyos nehézségek, vagy azok veszélye esetén 62 ; vagy
(b) ha kivételes körülmények között a tőkemozgások, a kifizetések vagy az átutalások a monetáris és árfolyam-politikával kapcsolatos súlyos makrogazdasági nehézségeket idéznek elő, vagy annak okozásával fenyegetnek.
3. A (2) bekezdésben említett intézkedések:
(a) adott esetben összhangban állnak a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának cikkeivel;
(b) nem haladhatják meg a (2) bekezdésben leírt helyzetek kezeléséhez szükséges mértéket;
(c) átmenetiek, és azokat a (2) bekezdésben leírt helyzet javulásával fokozatosan felszámolják;
(d) kerülik a másik Fél kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi érdekeit érintő szükségtelen károkozást; valamint
(e) megkülönböztetéstől mentesek a hasonló helyzetben lévő harmadik országokkal összehasonlítva.
4. Az árukereskedelem esetében a Felek bármelyike elfogadhat a 2.20. cikk szerint korlátozó intézkedéseket a fizetési mérleggel kapcsolatos célból.
5. Szolgáltatáskereskedelem esetén a Felek bármelyike elfogadhat korlátozó intézkedéseket a külső pénzügyi helyzetük vagy a fizetési mérlegük megóvása céljából. Ezeknek az intézkedéseknek összhangban kell állniuk a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) XII. cikkében meghatározott feltételekkel.
6. Az a Fél, amelyik az (1)–(3) bekezdés szerinti korlátozó intézkedéseket tart fenn vagy fogadott el, haladéktalanul értesíti azokról a másik Felet.
7. Amennyiben e cikk értelmében korlátozásokat fogadnak el vagy tartanak fenn, a Felek haladéktalanul konzultációt folytatnak a 22.3. cikk alapján létrehozott, a szolgáltatáskereskedelemmel, a beruházások liberalizálásával és az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó bizottság keretében, kivéve, ha más fórumokon tartanak konzultációkat. A konzultációk során megvizsgálják a fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatos nehézségeket, illetve a makrogazdasági nehézségeket, amelyek az adott intézkedéseket eredményezték, többek között az alábbi tényezők figyelembevételével:
(a) a nehézségek természete és mértéke;
(b) a külső gazdasági és kereskedelmi környezet; valamint
(c) a rendelkezésre álló alternatív korrekciós intézkedések.
8. A (7) bekezdés értelmében vett konzultáció során foglalkoznak azzal, hogy a korlátozó intézkedések megfelelnek-e az (1)–(3) bekezdésnek. Ezeknek a konzultációknak az IMF által bemutatott összes releváns, statisztikai vagy tényszerű jellegű megállapításon kell alapulnia, és a következtetéseknek figyelembe kell venniük az IMF által az érintett Fél fizetési mérlegéről és külső pénzügyi helyzetéről, illetve az egyéb makrogazdasági nehézségekről készített felméréseket.
10. FEJEZET
KÖZBESZERZÉS
10.1. CIKK
A közbeszerzésről szóló megállapodás (GPA) e megállapodásba foglalása
A GPA-t belefoglalják ebbe a fejezetbe, és az értelemszerűen e fejezet részét képezi.
10.2. CIKK
Kiegészítő alkalmazási kör
A GPA 10. mellékletének 1. részében meghatározott rendelkezéseiben előírt szabályok és eljárások értelemszerűen alkalmazandók a 10. mellékletének 2. részében szereplő beszerzésekre.
10.3. CIKK
Kiegészítő szabályok
Mindegyik Fél alkalmazza a 10.4.–10.12. cikket mind a GPA I. függelékéhez csatolt mellékleteinek hatálya alá tartozó beszerzésekre, mind pedig a 10. melléklet 2. részének hatálya alá tartozó beszerzésekre.
10.4. CIKK
A hirdetmények közzététele
A GPA VII. cikke szerinti szándékolt vagy tervezett beszerzésekről szóló valamennyi hirdetményt közvetlenül elérhetővé teszik elektronikus úton, ingyenesen, egyetlen hozzáférési ponton keresztül az interneten.
10.5. CIKK
Részvételi feltételek
1. A GPA VIII. cikke értelmében valamelyik Fél beszerzést végző szerve nem zárhatja ki egy, a másik Fél területén székhellyel rendelkező beszállító részvételét egy pályázati eljárásban olyan jogi követelmény alapján, amely szerint a beszállító megfelel a következőknek:
(a) természetes személy; vagy
(b) gazdálkodó jogi személy.
Ez a rendelkezés nem vonatkozik a Japán magánfinanszírozási kezdeményezés előmozdításáról szóló törvényének (1999. évi 117. törvény) hatálya alá tartozó beszerzésekre.
2. Míg az egyik Fél beszerzést végző szerve a részvétel feltételeinek megállapításakor megkövetelheti a megfelelő előzetes szakmai tapasztalatot, amennyiben ez a GPA VIII. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban lényeges a közbeszerzési követelményeknek való megfelelés érdekében, az adott beszerzést végző szerv nem írhatja elő feltételként, hogy az ilyen előzetes tapasztalatot az adott Fél területén kellett megszerezni.
10.6. CIKK
A beszállítók minősítése
1. Ha bármelyik Fél beszállítói nyilvántartási rendszert működtet, amelynek keretében az érdekelt beszállítóknak regisztrálniuk kell, és meg kell adniuk bizonyos információkat, az adott beszállítók bármikor kérvényezhetik a nyilvántartásba vételüket. Egy beszerzést végző szervnek észszerű időn belül tájékoztatnia kell az említett beszállítókat arról, hogy a regisztrációjukat jóváhagyták-e.
2. Amennyiben ahhoz, hogy Japánban zajló építési munkákra irányuló közbeszerzési eljárásban pályázatot nyújthasson be, egy Európai Unióban székhellyel rendelkező beszállító köteles Japán építőipari törvénye (1949. évi 100. törvény) keretében egy vállalatértékelésen (Keieijikoshinsa, más néven Keishin) átesni, Japán biztosítja, hogy az ilyen értékelést végző hatóságai:
(a) megkülönböztetéstől mentes módon értékelik – és adott esetben a Japánban keletkezettekkel egyenértékűként ismerik el – a beszállító Japánon kívül keletkezett mutatóit, amelyek a következőket foglalhatják magukban:
(i) a műszaki személyzet létszáma;
(ii) a munkaerő-jóléti feltételek;
(iii) az építőiparban való működéssel eltöltött évek száma;
(iv) a számviteli feltételek az építőiparban;
(v) a kutatási és fejlesztési kiadások összege;
(vi) az ISO9001 vagy ISO14001 tanúsítvány megszerzése;
(vii) a fiatal mérnökök és szakmunkások foglalkoztatása és fejlesztése;
(viii) a teljesített építési munkák értékesítésének összege; valamint
(ix) a fővállalkozóként teljesített építési munkák értékesítésének összege; valamint
(b) megfelelő módon figyelembe veszik a beszállító Japánon kívül keletkezett mutatóit, amelyek a következőket foglalhatják magukban:
(i) a saját tőke összege;
(ii) a kamatfizetés, adózás, értékcsökkenés és immateriális javak amortizációja előtti eredmény (EBITDA);
(iii) a nettó kamatráfordításoknak az értékesítési árbevételhez viszonyított aránya;
(iv) a kötelezettségek forgási ideje;
(v) az értékesítés bruttó nyereségének a bruttó tőkéhez viszonyított aránya;
(vi) a visszatérő nyereségnek az értékesítési árbevételhez viszonyított aránya;
(vii) a saját tőkének a tárgyi eszközökhöz viszonyított aránya;
(viii) a saját tőke aránya;
(ix) a működési tevékenységből származó pénzforgalom összege; valamint
(x) a felhalmozott nyereség összege.
10.7. CIKK
Meghívásos eljárás
1. Ha a GPA IX. cikkének (4) és (5) bekezdésével összhangban egy beszerzést végző szerv egy adott beszerzés tekintetében korlátozza a beszállítók számát, akkor az ajánlat benyújtására feljogosított beszállítók száma elegendő kell, hogy legyen a verseny fenntartásához anélkül, hogy az hatással lenne a közbeszerzési rendszer működési hatékonyságára.
2. Japán esetében e cikk csak a központi kormányzati szervekre vonatkozik.
10.8. CIKK
Műszaki előírások
Ha egy beszerzést végző szerv környezetbarát műszaki előírásokat alkalmaz a környezetvédelmi címkékre vonatkozó, illetve az Európai Unióban vagy Japánban hatályban lévő, vonatkozó jogszabályokban és egyéb rendelkezésekben meghatározott módon, akkor mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy az adott műszaki előírások:
(a) megfelelőek a szerződés tárgyát képező áru vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására;
(b) objektíven ellenőrizhető, megkülönböztetéstől mentes kritériumokon alapulnak; valamint
(c) minden érintett beszállító számára hozzáférhetőek.
10.9. CIKK
Vizsgálati jegyzőkönyvek
1. Mindegyik Fél – ideértve annak beszerzést végző szervét is – előírhatja, hogy az érdekelt beszállítók nyújtsanak be egy megfelelőségértékelő testület által kiállított vizsgálati jelentést, vagy egy ilyen testület által kiállított tanúsítványt a műszaki előírásokban meghatározott követelményeknek vagy kritériumoknak, az értékelési kritériumoknak, illetve bármely más feltételnek való megfelelés bizonyítékaként.
2. Vizsgálati jelentés vagy megfelelőségértékelő testület által kiadott tanúsítvány benyújtásának előírása esetén mindegyik Fél, ideértve annak beszerzést végző szervét is:
(a) elfogadja a másik Fél nyilvántartásba vett megfelelőségértékelő testületei által a Brüsszelben 2001. április 4-én kelt, az Európai Közösség és Japán közötti kölcsönös elismerésről szóló megállapodás 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban elvégzett megfelelőségértékelési eljárások eredményeit; valamint
(b) kellően figyelembe veszi az a) pontban említett megállapodás hatályának bármely jövőbeni kiterjesztését, vagy a Felek között a megfelelőségértékelési eljárások kölcsönös elismerése céljából megkötendő bármely további megállapodást annak hatálybalépését követően.
10.10. CIKK
Környezeti körülmény
A beszerzést végző szervek környezetvédelmi jellemzőket állapíthatnak meg egy beszerzés teljesítése tekintetében, feltéve, hogy azok összhangban állnak az e fejezettel létrehozott szabályokkal, és megjelennek a szándékolt beszerzésről szóló értesítésben, vagy egy másik, szándékolt beszerzésről szóló értesítésként használt értesítésben, illetve ajánlattételi dokumentációban.
10.11. CIKK
Az ajánlatok kezelése és a szerződések odaítélése
1 A GPA XV. cikkének (5) bekezdése értelmében, és az egyes Felek jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben meghatározott feltételeknek megfelelően mindegyik Fél biztosítja, hogy a beszerzést végző szervei választhassanak a GPA XV. cikke (5) bekezdésének a) és b) pontjában említett két kritérium közül, és érdemében tisztában legyenek e kritériumokkal.
2 A XV. cikk (6) bekezdése értelmében, ha a beszerzést végző szervhez a többi benyújtott ajánlathoz képest kirívóan alacsony árat tartalmazó ajánlat érkezik, szintén kérheti a beszállítótól annak bizonyítását, hogy az ár figyelembe veszi-e támogatások odaítélését is.
10.12. CIKK
Hazai jogorvoslati eljárások
1. Ha az egyik Fél a GPA XVIII. cikkének (4) bekezdése szerint pártatlan közigazgatási hatóságot jelöl ki, akkor az adott Fél biztosítja, hogy:
(a) a kijelölt hatóság tagjai függetlenek, pártatlanok és mentesek a külső befolyástól a kinevezésük ideje alatt;
(b) a kijelölt hatóság tagjait hivatali idejük alatt nem bocsáthatják el akaratuk ellen, kivéve, ha az elbocsátásukat a kijelölt hatóságra vonatkozó rendelkezések írják elő; valamint
(c) a Feleknek a GPA I. függelékéhez az egyes Felek által csatolt 1. és 3. mellékletek hatálya alá tartozó beszerzést végző szervei, valamint központi kormányzati szervei, és minden más szerve vonatkozásában, kivéve a 10. melléklet 2. részének hatálya alá tartozó, a központi szint alatti kormányzati szerveket, az elnök vagy legalább a kijelölt hatóság egy tagja rendelkezik az adott Fél jogszabályai és egyéb rendelkezései szerint képzett bírák, jogászok vagy egyéb jogi szakértők jogi és szakmai képesítésével egyenértékű képesítéssel.
2. Mindegyik Fél olyan azonnali átmeneti intézkedéseket előíró intézkedéseket fogad el vagy tart fenn, amelyek biztosítják a beszállító számára a beszerzésben való részvétel lehetőségét. A GPA XVIII. cikke (7) bekezdésének a) pontjában előírt ilyen ideiglenes intézkedések a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, illetve – amennyiben a beszerzést végző szerv már szerződést kötött, és valamelyik Fél így rendelkezett – a szerződés teljesítésének felfüggesztését eredményezhetik. Az eljárások lehetővé tehetik az érintett érdekek – többek között a közérdek – szempontjából túlnyomóan hátrányos következmények figyelembevételét annak eldöntésekor, hogy szükséges-e az említett intézkedések alkalmazása. Az intézkedés mellőzésének jogos indokát írásban ismertetik.
3. Abban az esetben, ha egy érdekelt vagy részt vevő beszállító az (1) bekezdésben említett kijelölt hatóságnak kifogást nyújtott be, mindegyik Fél elvben gondoskodik arról, hogy a beszerzést végző szerv mindaddig ne köthesse meg a szerződést, amíg az adott hatóság a vonatkozó szabályaival, rendeleteivel és eljárásaival összhangban a kifogás kapcsán nem hoz határozatot vagy nem tesz ajánlást ideiglenes intézkedésekre, korrekciós intézkedésekre vagy a (2), (5) és (6) bekezdésben említettek szerint elszenvedett veszteségek vagy károk ellentételezésére vonatkozóan. Mindegyik Fél rendelkezhet úgy, hogy elkerülhetetlen és kellően indokolt körülmények között a szerződést mégis meg lehet kötni.
4. Mindegyik Fél rendelkezhet a következőkről:
(a) a szerződés odaítéléséről szóló döntés és a szerződés megkötése közötti szerződéskötési tilalmi időszak, annak érdekében, hogy elegendő időt biztosítson az elutasított beszállítóknak annak felmérésére, hogy indokolt-e jogorvoslati eljárást kezdeményezni; vagy
(b) elegendő időt biztosítson egy érdekelt beszállítónak a kifogás benyújtására, amely indokolttá teheti a szerződés végrehajtásának felfüggesztését.
5. A GPA XVIII. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerinti korrekciós intézkedés tartalmazhat egyet vagy többet a következők közül:
(a) a megkülönböztető műszaki, gazdasági vagy pénzügyi előírások törlése az ajánlati felhívásból, az ajánlattételhez szükséges dokumentációból, illetve minden egyéb, a kérdéses pályázati eljárással kapcsolatos dokumentumból, és új közbeszerzési eljárás lefolytatása;
(b) a közbeszerzési eljárás megismétlése a feltételek megváltoztatása nélkül;
(c) a szerződés odaítéléséről szóló döntés hatályon kívül helyezése, és a szerződés odaítéléséről szóló új döntés elfogadása;
(d) a szerződés felmondása vagy érvénytelenségének kinyilatkoztatása; vagy
(e) egyéb intézkedések elfogadása az e fejezetben foglaltak megsértésének orvosolása céljából, például egy adott pénzösszeg megfizetésére kötelezés mindaddig, amíg a jogsértést hatékonyan nem orvosolták.
6. A GPA XVIII. cikke (7) bekezdésének b) pontjával összhangban mindegyik Fél rendelkezhet az elszenvedett veszteség vagy kár ellentételezéséről. E tekintetben, ha az adott Fél jogorvoslati szerve nem bíróság, és a beszállító úgy ítéli meg, hogy megsértették az e fejezet szerinti kötelezettségek végrehajtására vonatkozó hazai jogszabályokat és egyéb rendelkezéseket, a beszállító bírósághoz fordulhat, többek között azzal a céllal, hogy a Felek bírósági eljárásainak megfelelően kártérítést követeljen.
7. Mindegyik Fél elfogadja vagy fenntartja azokat a szükséges eljárásokat, amelyek révén a jogorvoslati szervek által hozott határozatokat vagy ajánlásokat ténylegesen végrehajtják, vagy a bírósági jogorvoslati szervek határozatait hatékonyan végrehajtják.
10.13. CIKK
Statisztikai adatok gyűjtése és jelentése
Mindegyik Fél tájékoztatja a másik Felet a 10. melléklet 2. részének hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozóan rendelkezésre álló és összehasonlítható statisztikai adatokról.
10.14. CIKK
Az alkalmazási kör módosítása és helyesbítése
1. Bármelyik Fél módosíthatja vagy helyesbítheti a 10. melléklet 2. részében foglalt kötelezettségvállalásait.
2. Ha valamelyik Fél GPA I. függelékéhez csatolt mellékleteinek módosítása vagy helyesbítése a GPA XIX. cikke alapján hatályba lép, akkor e megállapodás alkalmazásában automatikusan hatályba lép.
3. Ha valamelyik Fél módosítani kívánja a 10. melléklet 2. része szerinti kötelezettségvállalásait, az adott Fél:
(a) írásban értesíti a másik Felet; valamint
(b) az értesítésben ismerteti a másik Fél számára ajánlott megfelelő kompenzációs kiigazításokra irányuló javaslatot, annak érdekében, hogy a módosítást megelőzővel összehasonlítható szintű alkalmazási kört lehessen fenntartani.
4. A (3) bekezdés b) pontja ellenére, egy adott Félnek nem kell kompenzációs kiigazításokról rendelkeznie, ha a módosítás olyan beszerzést végző szervre vonatkozik, amelynek beszerzései felett a Fél ténylegesen megszüntette ellenőrzését vagy befolyását.
5. Abban az esetben, ha a GPA XXI. cikkével létrehozott, közbeszerzési bizottság a GPA XIX. cikke 8. bekezdésének b) és c) pontja szerinti kritériumokat fogad el, ezeket a kritériumokat e cikk összefüggésében is alkalmazni kell.
6. Ha a másik Fél kifogásolja, hogy:
(a) a (3) bekezdés b) pontja szerint javasolt kiigazítás nem megfelelő a kölcsönös megállapodás tárgyát képező összehasonlítható szintű alkalmazási kör fenntartásához; vagy
(b) a (4) bekezdésben hivatkozott tervezett módosítás olyan beszerzést végző szervet érint, amelynek beszerzései felett a Fél ténylegesen nem szüntette meg ellenőrzését vagy befolyását,
az a Fél, amely módosítani kívánja a kötelezettségvállalásait, a (3) bekezdés a) pontjában említett értesítés kézhezvételétől számított 45 napon belül írásbeli kifogást nyújt be, ellenkező esetben úgy tekintendő, hogy elfogadta a kiigazítást vagy módosítást.
7. Valamelyik Fél 10. melléklet 2. része szerinti kötelezettségvállalásainak alábbi módosításait helyesbítésnek kell tekinteni a következő esetekben:
(a) a beszerzést végző szerv nevében történt változás;
(b) a 10. melléklet 2. részének ugyanazon bekezdésében felsorolt két vagy több beszerzést végző szerv egyesülése;
(c) a 10. melléklet 2. részében felsorolt beszerzést végző szerv szétválása két vagy több beszerzést végző szervvé, amelyeket felvesznek az adott rész ugyanazon bekezdésében felsorolt beszerzést végző szervek közé; valamint
(d) a GPA I. függelékéhez az Európai Unió által csatolt 10. melléklet 2. része A. szakaszának (3) bekezdésében, vagy a 10. melléklet 2. része B. szakasza (1) bekezdésének b) pontjában, illetve a 2. és 3. mellékletben meghatározottakhoz hasonló indikatív felsorolások aktualizálásai.
8. Tervezett helyesbítések esetén a Fél e megállapodás hatálybalépését követően kétévente írásban értesíti a másik Felet a közbeszerzési bizottság értesítési követelményekről szóló határozatában előírt értesítési ciklusnak megfelelően, összhangban a 2012. március 30-án elfogadott megállapodás (GPA/113) XIX. és XXII. cikkével.
9. A másik Fél a (8) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 45 napon belül írásban kifogást terjeszthet elő a kötelezettségeit helyesbíteni szándékozó Félnek. A kifogást előterjesztő Fél feltünteti, hogy miért véli úgy, hogy a javasolt helyesbítés nem a (7) bekezdés szerinti változás, valamint ismerteti, hogy a javasolt helyesbítés milyen hatással van az e megállapodásban előírt, kölcsönösen elfogadott alkalmazási körre. Amennyiben az értesítés kézhezvételének időpontjától számított 45 napon belül nem terjesztenek elő írásban ilyen kifogást, úgy tekintendő, hogy a Fél elfogadta a javasolt helyesbítést.
10. Ha a Fél kifogásolja a tervezett módosítást vagy helyesbítést, illetve a javasolt kompenzációs kiigazítást, a Felek konzultáció útján törekednek a kérdés megoldására. Ha a Felek között nem születik megállapodás a kifogásról szóló értesítés kézhezvételének időpontjától számított 150 napon belül, akkor az a Fél, amely módosítani vagy helyesbíteni kívánja a kötelezettségvállalásait, a 21. fejezet szerinti vitarendezéshez folyamodhat annak megállapítása érdekében, hogy a kifogás megalapozott-e. Egy kifogás tárgyát képező tervezett módosítást vagy helyesbítést csak akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha a konzultációk során ebben megállapodtak, vagy a 21.7. cikk alapján létrehozott testület így határozott.
10.15. CIKK
Együttműködés
A Felek törekednek arra, hogy együttműködjenek azzal a céllal, hogy jobban megértsék a saját közbeszerzési piacaikat. A Felek elismerik továbbá, hogy e tekintetben fontos a Felek kapcsolódó iparágainak a bevonása olyan eszközök révén, mint például a párbeszéd.
10.16. CIKK
Közbeszerzési bizottság
1. A 22.3. cikk alapján létrehozott közbeszerzési bizottság (e cikkben a továbbiakban: „bizottság”) felel e fejezet hatékony végrehajtásáért és működéséért.
2. A bizottság feladatai a következők:
(a) ajánlásokat tesz a vegyes bizottság számára a 10. melléklet 2. részének módosítását célzó határozatok elfogadására, a 10.14. cikk vagy a megállapodott kompenzációs kiigazítások alapján elfogadott módosítások vagy helyesbítések figyelembevétele érdekében;
(b) a 10.13. cikk szerinti statisztikai adatok közlésére vonatkozó szabályokat fogad el, amennyiben ezt szükségesnek ítéli;
(c) megvizsgálja a kormányzati beszerzésekkel kapcsolatos, valamely Fél által a bizottság elé utalt kérdéseket; valamint
(d) információt cserél a kormányzati beszerzési lehetőségekre vonatkozóan, ideértve a központi szint alatti beszerzési szinteket is, valamennyi Fél tekintetében;
10.17. CIKK
Kapcsolattartó pontok
E megállapodás hatálybalépését követően mindegyik Fél kapcsolattartó pontot jelöl ki e fejezet végrehajtására, és értesíti a másik Felet az elérhetőségi adatokról, beleértve az érintett tisztviselőkre vonatkozó információkat is. A Felek az adott elérhetőségi adatokkal kapcsolatos bármilyen változásról haladéktalanul értesítik egymást.
11. FEJEZET
VERSENYPOLITIKA
11.1. CIKK
Alapelvek
A Felek elismerik a tisztességes és szabad verseny fontosságát a kereskedelmi és beruházási kapcsolataikban. A Felek tudomásul veszik, hogy a versenyellenes gyakorlatok torzíthatják a piacok megfelelő működését, és gyengíthetik a kereskedelem és a beruházások liberalizációjából származó előnyöket.
11.2. CIKK
Versenyellenes gyakorlatok
Mindegyik Fél a jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban olyan intézkedéseket hoz, amelyeket megfelelőnek ítél a versenyellenes gyakorlatokkal szemben, e megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében.
11.3. CIKK
Jogalkotási és végrehajtási keret
1. Mindegyik Fél fenntartja a saját versenyjogát, amely a gazdaság valamennyi ágazatában minden vállalkozásra érvényes, és amely hatékonyan foglalkozik az alábbi versenyellenes gyakorlatokkal:
(a) az Európai Unió esetében:
(i) a vállalkozások közötti megállapodások, vállalkozások társulásainak határozatai és összehangolt magatartás, amelyek célja vagy hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása;
(ii) erőfölénnyel való visszaélés egy vagy több vállalkozás részéről; valamint
(iii) olyan vállalkozások közötti összeolvadások vagy összefonódások, amelyek jelentősen akadályoznák a hatékony versenyt; valamint
(b) Japán részéről:
(i) privát monopolizálás;
(ii) a kereskedelem indokolatlan korlátozása;
(iii) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok; valamint
(iv) olyan összeolvadások vagy felvásárlások, amelyek lényegesen korlátoznák a versenyt a kereskedelem egy meghatározott területén.
2. Mindegyik Fél alkalmazza a saját versenyjogát minden gazdasági tevékenységet folytató, köz- vagy magánszférához tartozó vállalatra. Ez nem akadályozza meg a Feleket abban, hogy a versenyjog hatálya alóli mentességekről rendelkezzenek, feltéve, hogy az ilyen mentességek átláthatóak és a közérdek biztosításához szükségesekre korlátozódnak. Ezek a mentességek nem haladhatják meg azt a mértéket, amely az adott Fél által meghatározott közérdekű célok eléréséhez feltétlenül szükséges.
3. E fejezet alkalmazásában a „gazdasági tevékenység”: áruk és szolgáltatások egy adott piacon való kínálásával kapcsolatos tevékenységek.
11.4. CIKK
Működési függetlenség
Mindegyik Fél működőképes független hatóságot tart fenn, amelynek felelősségi és illetékességi körébe tartozik a versenyjog hatékony érvényesítése.
11.5. CIKK
Megkülönböztetésmentesség
Versenyjogának alkalmazása során mindegyik Fél valamennyi vállalkozás esetében tiszteletben tartja a megkülönböztetésmentesség elvét, függetlenül a vállalkozások nemzetiségétől és tulajdonosi jellegétől.
11.6. CIKK
Tisztességes eljárás
Versenyjogának alkalmazása során mindegyik Fél valamennyi vállalkozás esetében tiszteletben tartja a tisztességes eljárás elvét, függetlenül a vállalkozások nemzetiségétől és tulajdonosi jellegétől.
11.7. CIKK
Átláthatóság
Mindegyik Fél átlátható módon alkalmazza a versenyjogát. Mindegyik Fél előmozdítja a versenypolitikája átláthatóságát.
11.8. CIKK
Jogérvényesítési együttműködés
1. E megállapodás célkitűzéseinek elérése és az egyes Felek versenyjogának hatékony végrehajtásához való hozzájárulás érdekében a Felek elismerik, hogy közös érdekük a versenyhatóságok közötti együttműködés és koordináció előmozdítása a versenypolitika fejleményei és a jogérvényesítési tevékenységek tekintetében, a Brüsszelben 2003. július 10-én kelt, az Európai Közösség és Japán kormánya között a versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás keretében (a továbbiakban: a versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás).
2. Az (1) bekezdésben említett együttműködés és koordináció megkönnyítése érdekében a Felek versenyhatóságai információt cserélhetnek, vagy egyéb módon közölhetnek információt a versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás keretében.
11.9. CIKK
Vitarendezés
E fejezet rendelkezéseire nem vonatkoznak a 21. fejezet szerinti vitarendezési eljárások.
12. FEJEZET
TÁMOGATÁSOK
12.1. CIKK
Alapelvek
A Felek elismerik, hogy valamely Fél támogatást nyújthat, ha az közpolitikai célkitűzések eléréséhez szükséges. Ugyanakkor bizonyos támogatások torzíthatják a piacok megfelelő működését, és alááshatják a kereskedelem és a beruházások liberalizációjából származó előnyöket. Elvben valamelyik Fél nem nyújthat támogatásokat, ha úgy találja, hogy azok jelentős negatív hatással vannak vagy lehetnek a Felek közötti kereskedelemre vagy beruházásokra.
12.2. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
(a) „gazdasági tevékenység”: áruk és szolgáltatások egy adott piacon való kínálásával kapcsolatos tevékenységek;
(b) „támogatás”: olyan intézkedés, amely értelemszerűen megfelel az SCM-megállapodás 1.1. cikkében foglalt feltételeknek, függetlenül attól, hogy a támogatás kedvezményezettjei árukkal vagy szolgáltatásokkal kereskednek-e; valamint
(c) „egyedi támogatás”: olyan támogatás, amely az SCM-megállapodás 2. cikke szerint értelemszerűen egyedinek minősül.
12.3. CIKK
Alkalmazási kör
1. E fejezet annyiban vonatkozik az egyedi támogatásokra, amennyiben azok gazdasági tevékenységekhez 63 kapcsolódnak.
2. E fejezet nem vonatkozik a kormány által közpolitikai célkitűzések elérése érdekében közszolgáltatások nyújtásával megbízott vállalatoknak biztosított támogatásokra. A támogatásokra vonatkozó szabályok alóli ilyen kivételeknek átláthatóknak kell lenniük, és azok nem léphetnek túl a megcélzott közpolitikai célkitűzéseken.
3. E fejezet nem vonatkozik a természeti katasztrófák vagy egyéb rendkívüli események által okozott károk megtérítésére nyújtott támogatásokra.
4. A 12.5. és 12.6. cikk nem vonatkozik olyan támogatásokra, amelyek halmozott összege vagy költségvetése három egymást követő évben kedvezményezettenként kevesebb mint 450 000 különleges lehívási jog (a továbbiakban: SDR).
5. A 12.6. és a 12.7. cikk nem vonatkozik a mezőgazdasági megállapodás 1. mellékletének hatálya alá tartozó áruk kereskedelmével kapcsolatos támogatásokra, valamint a halak és haltermékek kereskedelmével kapcsolatos támogatásokra.
6. A 12.7. cikk nem vonatkozik a nemzeti vagy globális gazdasági vészhelyzetekre válaszul, ideiglenesen nyújtott támogatásokra 64 . Az ilyen támogatások célzottak, gazdaságosak, hatékonyak és eredményesek kell, hogy legyenek az azonosított ideiglenes nemzeti vagy globális gazdasági vészhelyzet orvoslása érdekében.
7. E fejezet nem vonatkozik az audiovizuális szolgáltatásokra.
8. A 12.7. cikk nem vonatkozik az egyes Felek által a központi alatti kormányzati szintek által nyújtott támogatásokra. Az e fejezet szerinti kötelezettségeinek teljesítése során mindegyik Fél megteszi a rendelkezésére álló észszerű intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa e fejezet rendelkezéseinek az adott Fél központi alatti kormányzati szintjei általi betartását.
12.4. CIKK
Kapcsolat a WTO-egyezménnyel
E fejezet egyetlen rendelkezése sem érinti a Feleknek az SCM-megállapodás, az 1994. évi GATT XVI. cikke és a GATS XV. cikke szerinti jogait és kötelezettségeit.
12.5. CIKK
Értesítés
1. Mindegyik Fél angol nyelven értesíti a másik Felet az értesítő Fél által nyújtott vagy fenntartott bármely egyedi támogatás jogalapjáról, formájáról, összegéről vagy költségvetéséről, és lehetőség szerint a kedvezményezett nevéről 65 , e megállapodás hatálybalépésének időpontjától számítva kétévente. Az első értesítést azonban legkésőbb e megállapodás hatálybalépését követő három éven belül kell megtenni.
2. Ha valamelyik Fél az (1) bekezdésben meghatározott információkat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi egy hivatalos weboldalon, az (1) bekezdés szerinti értesítést megtettnek kell tekinteni. Ha valamelyik Fél az SCM-megállapodás 25. cikkének (2) bekezdése szerinti támogatásokról küld értesítést, úgy kell tekinteni, hogy az adott Fél az ilyen támogatások tekintetében teljesítette az (1) bekezdésben foglalt követelményt.
3. A szolgáltatásokkal kapcsolatos támogatások esetében e cikk csak a következő ágazatokra vonatkozik: építészeti és mérnöki szolgáltatások, banki szolgáltatások, számítógépes szolgáltatások, építési szolgáltatások, energetikai szolgáltatások, környezetvédelmi szolgáltatások, gyorspostai szolgáltatások, biztosítási szolgáltatások, távközlési szolgáltatások és szállítási szolgáltatások.
12.6. CIKK
Konzultációk
1. Abban az esetben, ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél támogatása jelentős negatív hatással van vagy lehet az e fejezet szerinti kereskedelmi vagy beruházási érdekeire, az előbbi Fél írásban konzultációt kérhet. A Felek konzultációt folytatnak az ügy megoldása érdekében, feltéve, hogy a kérelem magyarázatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a támogatás mily módon van vagy lehet jelentős negatív hatással a Felek közötti kereskedelemre vagy beruházásokra.
2. A konzultációk során a konzultációkra irányuló kérelmet fogadó Fél megfontolja, hogy a másik Fél kérésére szolgáltasson-e információkat a támogatásról, köztük a következőkről:
(a) a támogatás jogalapja és politikai célja;
(b) a támogatás formája, például vissza nem térítendő támogatás, kölcsön, garancia, visszatérítendő előleg, tőkeinjekció, vagy adókedvezmény;
(c) a támogatás időpontjai és időtartama, valamint bármilyen hozzáfűzött más határidő;
(d) a támogatás jogosultsági követelményei;
(e) a támogatásra előirányzott teljes összeg vagy éves összeg, valamint a támogatás korlátozásának lehetősége;
(f) amennyiben lehetséges a támogatás kedvezményezettje; valamint
(g) bármely más információ – beleértve a statisztikai adatokat is –, amely lehetővé teszi a támogatás kereskedelemre vagy beruházásokra gyakorolt hatásainak értékelését.
3. A konzultációk megkönnyítése érdekében a megkeresett Fél legkésőbb az (1) bekezdésben hivatkozott kérelem kézhezvételének időpontjától számított 90 napon belül tájékoztatást nyújt a kérdéses támogatásról.
4. Abban az esetben, ha a megkeresett Fél nem biztosítja a (2) bekezdésben említett tájékoztatást, az adott Fél írásbeli válaszában megmagyarázza a kérdéses tájékoztatás hiányát.
5. Ha a megkereső Fél a konzultációkat követően továbbra is úgy ítéli meg, hogy a támogatásnak jelentős negatív hatása van vagy lehet az e fejezet szerinti kereskedelmi vagy beruházási érdekeire, akkor a megkeresett Fél jóindulatú mérlegelés tárgyává teszi a megkereső Fél aggályait. Bármely megoldás megvalósíthatónak és elfogadhatónak tekintendő a megkeresett Fél részéről.
12.7. CIKK
Tiltott támogatások
Tilos bármely Fél részéről az alábbiak szerinti olyan támogatás, amely a Felek közötti kereskedelemre vagy beruházásokra jelentős negatív hatással van vagy lehet:
(a) olyan jogi vagy egyéb megállapodások, amelyek révén valamely kormány vagy közjogi szerv felel egy vállalkozás adósságainak vagy kötelezettségeinek garanciával való fedezéséért, az ilyen garancia összegére és időtartamára vonatkozó bármely korlátozás nélkül; valamint
(b) egy nehéz helyzetben lévő vagy fizetésképtelen vállalkozás szerkezetátalakítására szánt támogatás, amennyiben a vállalkozás nem rendelkezik hiteles szerkezetátalakítási tervvel. Az ilyen szerkezetátalakítási tervet észszerű határidőn belül kell elkészíteni azt követően, hogy az adott vállalkozás átmeneti likviditási támogatásban 66 részesült. A szerkezetátalakítási tervnek reális feltételezéseken kell alapulnia abból a célból, hogy észszerű időn belül biztosítsák a nehéz helyzetben lévő vagy fizetésképtelen vállalkozás hosszú távú életképességéhez való visszatérést. Maga a vállalkozás vagy annak tulajdonosai jelentős pénzeszközökkel vagy eszközökkel járulnak hozzá a szerkezetátalakítás költségeihez.
12.8. CIKK
A támogatások felhasználása
Mindegyik Fél biztosítja, hogy a vállalkozások csak arra a meghatározott célra használják fel a támogatást, amelyre azt odaítélték.
12.9. CIKK
Általános kivételek
E fejezet alkalmazásában az 1994. évi GATT XX. cikkét és a GATS XIV. cikkét belefoglalják e megállapodásba, és azok értelemszerűen e megállapodás részét képezik.
12.10. CIKK
Vitarendezés
A 12.6. cikk (5) bekezdésére nem vonatkoznak a 21. fejezet szerinti vitarendezési eljárások.
13. FEJEZET
ÁLLAMI TULAJDONBAN LÉVŐ VÁLLALATOK, KÜLÖNLEGES JOGOKKAL
VAGY KIVÁLTSÁGOKKAL FELRUHÁZOTT VÁLLALATOK ÉS KIJELÖLT MONOPÓLIUMOK
13.1. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
(a) „megállapodás”: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) keretében kidolgozott államilag támogatott exporthitelről szóló megállapodás, vagy az OECD keretén belül vagy azon kívül kidolgozott valamely jogfolytonos kötelezettségvállalás, amelyet legalább 12 olyan eredeti WTO-tag elfogadott, amely a 1979. január 1-jei megállapodás szerződő fele volt;
(b) „kereskedelmi tevékenység”: olyan tevékenység, amelyet egy vállalkozás haszonszerzési 67 célzattal végez, és amelynek eredménye a vonatkozó piacokon, a vállalkozás által meghatározott mennyiségben és áron értékesítendő áruk előállítása vagy szolgáltatások nyújtása;
(c) „kereskedelmi megfontolások”: az árat, a minőséget, az elérhetőséget, az értékesíthetőséget, a szállítást, valamint a beszerzést vagy az értékesítés egyéb feltételeit érintő megfontolások, vagy más olyan tényezők, amelyeket rendes körülmények között figyelembe vesznek egy olyan magántulajdonban lévő vállalkozás üzleti döntéseinek meghozatalakor, amely piacgazdasági elvek alapján működik a vonatkozó üzletágban vagy iparágban;
(d) „monopólium kijelölése”: monopólium létesítése vagy engedélyezése, illetve egy monopólium alkalmazási körének kiterjesztése további árura vagy szolgáltatásra;
(e) „kijelölt monopólium”: olyan jogalany – ideértve bármely konzorciumot vagy kormányhivatalt is –, amelyet valamely Fél területének vonatkozó piacán egy adott áru vagy szolgáltatás kizárólagos szolgáltatójának vagy beszerzőjének jelölnek ki, de nem foglalja magában a kizárólagos szellemitulajdon-jogban részesített jogalanyokat kizárólag az ilyen jogban részesítés okán;
(f) „különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozás”: olyan magán- vagy állami vállalkozás – ideértve annak leányvállalatait is –, amelyet az egyik Fél különleges jogokkal vagy kiváltságokkal ruházott fel; Valamely Fél akkor nyújt különleges jogokat és kiváltságokat, amennyiben korlátozott számú vállalkozást jelöl ki, amelyek számára engedélyezett egy áru vagy szolgáltatás nyújtása, ezt az objektív, arányos és megkülönböztetésmentes feltételektől különböző feltételek alapján teszi, lényegesen befolyásolva más vállalkozások azok képességét, hogy ugyanazt az árut vagy szolgáltatást ugyanazon a földrajzi területen lényegében azonos feltételek mellett nyújthassák;
(g) „az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatás”: a GATS-ban és adott esetben a GATS pénzügyi szolgáltatásokról szóló mellékletében meghatározott államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatás; valamint
(h) „állami tulajdonban lévő vállalkozás”: olyan gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás, amelyben valamelyik Fél:
(i) közvetlenül birtokolja az alaptőke több mint 50 %-át;
(ii) közvetlen vagy közvetett módon, a tulajdoni részesedéseken keresztül ellenőrzi a szavazati jogok több mint 50 %-ának gyakorlását;
(iii) jogában áll az igazgatóság vagy bármely más, ezzel egyenértékű ügyvezető testület tagjai többségének a kinevezése; vagy
(iv) jogában áll, hogy a vállalkozás tevékenységét jogilag irányítsa, vagy a jogszabályai és egyéb rendelkezései szerint más módon ezzel egyenértékű szintű ellenőrzést gyakoroljon.
13.2. CIKK
Alkalmazási kör
1. Ez a fejezet a kereskedelmi tevékenységet folytató állami tulajdonú vállalkozásokra, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásokra, valamint kijelölt monopóliumokra vonatkozik. Amennyiben ezek kereskedelmi és nem kereskedelmi tevékenységet egyaránt folytatnak, e fejezet kizárólag a kereskedelmi tevékenységeikre alkalmazandó.
2. Ez a fejezet a minden kormányzati szinten működő állami tulajdonú vállalkozásokra, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásokra, valamint kijelölt monopóliumokra vonatkozik.
3. Ez a fejezet nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor az állami tulajdonú vállalkozások, a különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozások vagy a kijelölt monopóliumok az egyes Feleknek a GPA I. függelékéhez csatolt mellékletei vagy a 10. melléklet 2. része szerinti olyan beszerzést végző szervként járnak el, amely kormányzati célú közbeszerzést folytat, nem pedig kereskedelmi viszontértékesítés, illetve egy kereskedelmi értékesítésre szánt áru előállítása vagy szolgáltatás nyújtása során való felhasználás céljából.
4. Ez a fejezet nem alkalmazandó az államhatalom gyakorlása során nyújtott bármely szolgáltatásra.
5. Ez a fejezet nem alkalmazandó egy adott állami tulajdonban lévő vállalkozásra, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásra, illetve kijelölt monopóliumra, ha az adott vállalkozás vagy monopólium kereskedelmi tevékenységéből származó éves bevétel kevesebb mint 200 millió SDR volt az előző három egymást követő pénzügyi év bármelyikében.
6. A 13.5. cikk nem vonatkozik egy állami tulajdonú vállalkozás által kormányzati megbízás alapján nyújtott pénzügyi szolgáltatásokra, amennyiben az adott pénzügyi szolgáltatásnyújtás:
(a) támogatja az exportot vagy az importot, feltéve, hogy e szolgáltatások nyújtása:
(i) nem a kereskedelmi finanszírozás leváltása céljából történik; vagy
(ii) olyan feltételek mellett történik, amelyek nem kedvezőbbek, mint amelyeket összehasonlítható pénzügyi szolgáltatások esetében a kereskedelmi piacon be lehetne szerezni;
(b) támogatja az érintett Fél területén kívüli magánberuházásokat, feltéve, hogy e szolgáltatások nyújtása:
(i) nem a kereskedelmi finanszírozás leváltása céljából történik; vagy
(ii) olyan feltételek mellett történik, amelyek nem kedvezőbbek, mint amelyeket összehasonlítható pénzügyi szolgáltatások esetében a kereskedelmi piacon be lehetne szerezni; vagy
(c) a megállapodással összhangban álló feltételek mellett történik, feltéve, hogy azok a megállapodás hatálya alá tartoznak.
7. A 13.5. cikk nem alkalmazandó a 8.6. cikk (2) bekezdésében meghatározott ágazatokra.
8. A 13.5. cikk annyiban nem alkalmazandó valamely Fél állami tulajdonban lévő vállalkozására, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozására vagy kijelölt monopóliumára, amennyiben az a következők szerint hajt végre beszerzéseket, illetve értékesít egy árut vagy szolgáltatást:
(a) a 8.12. cikk (1) bekezdése és a 8.18. cikk (1) bekezdése szerinti bármely meglévő, nem megfelelő intézkedés, amelyet az adott Fél a 8-B. melléklet I. mellékletében szereplő jegyzékben meghatározottak szerint fenntart, folytat, megújít, kiegészít vagy módosít; vagy
(b) valamelyik Fél bármely, a 8.12. cikk (2) bekezdése és a 8.18. cikk (2) bekezdése szerinti bármely nem megfelelő intézkedése, amely a 8-B. melléklet II. mellékletében szereplő jegyzékben meghatározott ágazatokra, alágazatokra vagy tevékenységekre vonatkozik.
13.3. CIKK
Kapcsolat a WTO-egyezménnyel
A Felek megerősítik az 1994. évi GATT XVII. cikkének (1)–(3) bekezdése, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XVII. cikkének értelmezéséről szóló egyetértési megállapodás, valamint a GATS VIII. cikkének (1), (2) és (5) bekezdése szerinti jogaikat és kötelezettségeiket.
13.4. CIKK
Általános rendelkezések
1. A Felek e fejezetből fakadó jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül, e fejezet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg, hogy a Felek állami vállalatokat létesítsenek vagy tartsanak fenn, vállalatokat különleges jogokban és kiváltságokban részesítsenek, illetve monopóliumokat jelöljenek ki.
2. Egyik Fél sem kérhet vagy bátoríthat egy állami tulajdonban lévő vállalkozást, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozást, illetve kijelölt monopóliumot arra, hogy az e fejezetnek ellentmondó módon járjon el.
13.5. CIKK
Megkülönböztetéstől mentes bánásmód és kereskedelmi megfontolások
1. Mindegyik Fél biztosítja, hogy az egyes állami tulajdonú vállalkozásaik, különleges jogokkal és kiváltságokkal felruházott vállalkozásaik, illetve kijelölt monopóliumaik a kereskedelmi tevékenységek gyakorlása során:
(a) kereskedelmi megfontolások szerint járnak el az áruk vagy szolgáltatások beszerzése vagy értékesítése során, kivéve a közszolgáltatási feladataik bármely feltételének teljesítése céljából, amelyek nem ellentétesek a b) vagy c) ponttal;
(b) egy áru vagy szolgáltatás beszerzése során:
(i) a másik Fél vállalkozásai által nyújtott áruk és szolgáltatások számára nem biztosítanak kedvezőtlenebb elbánást annál, mint amilyet a Fél saját vállalkozásai által nyújtott hasonló áruk vagy hasonló szolgáltatások számára biztosítanak; valamint
(ii) a 8.2. cikk c) pontjában meghatározott hatály alá tartozó vállalkozás által nyújtott áruk és szolgáltatások számára nem biztosítanak kedvezőtlenebb elbánást annál, mint amilyet a Fél területén lévő érintett piacon a Fél vállalkozóinak vállalkozásai által nyújtott hasonló áruk vagy hasonló szolgáltatások számára biztosítanak; valamint
(c) egy áru vagy szolgáltatás értékesítése során:
(i) a másik Fél vállalkozásai számára nem biztosítanak kedvezőtlenebb elbánást annál, mint amilyet a Fél saját vállalkozásai számára biztosítanak; valamint
(ii) a 8.2. cikk c) pontjában meghatározott hatály alá tartozó vállalkozás számára nem biztosítanak kedvezőtlenebb elbánást annál, mint amilyet a Fél területén lévő érintett piacon a Fél vállalkozóinak vállalkozásai számára biztosítanak 68 .
2. Az (1) bekezdés b) és (c) pontja nem zárja ki az állami tulajdonú vállalkozások, a különleges jogokkal és kiváltságokkal felruházott vállalkozások, illetve a kijelölt monopóliumok számára, hogy:
(a) eltérő feltételek mellett szerezzenek be vagy értékesítsenek árukat vagy szolgáltatásokat, ideértve az árral kapcsolatos feltételeket is, amennyiben ezek az eltérő feltételek a kereskedelmi megfontolásokkal összeegyeztethető módon kerülnek meghatározásra; vagy
(b) elutasítsák áruk vagy szolgáltatások beszerzését vagy értékesítését, amennyiben az elutasítás a kereskedelmi megfontolásokkal összeegyeztethető módon történik.
13.6. CIKK
Szabályozási keret
1. A Felek tiszteletben tartják és a lehető legjobban használják fel a vonatkozó nemzetközi szabványokat, többek között az OECD állami tulajdonú vállalatok irányítására vonatkozó iránymutatásait.
2. Mindegyik Fél biztosítja, hogy bármely olyan szabályozó szerv vagy bármely egyéb, a Felek által létrehozott vagy fenntartó szabályozói tevékenységet végző szerv független legyen az adott szerv által szabályozott vállalkozásoktól, és ne legyen azok által elszámoltatható, továbbá hasonló körülmények között pártatlanul 69 járjon el az adott szerv által szabályozott minden vállalkozás tekintetében, beleértve az állami tulajdonban lévő vállalkozásokat, a különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásokat és a kijelölt monopóliumokat is. 70
3. Az állami tulajdonú vállalkozások, a különleges jogokkal és kiváltságokkal felruházott vállalkozások, illetve a kijelölt monopóliumok tekintetében mindegyik Fél következetesen és megkülönböztetésmentesen alkalmazza saját jogszabályait és egyéb rendelkezéseit.
13.7. CIKK
Információcsere
1. Az a Fél, amely okkal feltételezi, hogy az e fejezet szerinti érdekeit hátrányosan érinti a másik Fél valamely állami tulajdonú vállalkozásának, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásának, illetve kijelölt monopóliumának (e cikkben a továbbiakban: gazdálkodó egység) kereskedelmi tevékenysége, írásban kérheti a másik Felet, hogy a (2) bekezdéssel összhangban biztosítson a gazdálkodó egységnek az e fejezet rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatos kereskedelmi tevékenységeire vonatkozó tájékoztatást.
2. A megkeresett Fél a következő tájékoztatást nyújtja, feltéve, hogy a kérelem tartalmazza annak magyarázatát, hogy a gazdálkodó egység tevékenysége miként befolyásolhatja a megkereső Fél e fejezet szerinti érdekeit, és feltünteti, hogy a következők közül mely tájékoztatást kell nyújtani:
(a) a gazdálkodó egység szervezeti felépítése, valamint az igazgatóság vagy bármely más egyenértékű ügyvezető testület összetétele;
(b) a megkeresett Fél és annak állami tulajdonban lévő vállalkozásai, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásai, vagy kijelölt monopóliumai által halmozottan birtokolt részesedések százalékos aránya, valamint az említettek által halmozottan birtokolt szavazati jogok százalékos aránya;
(c) a megkeresett Fél és annak állami tulajdonban lévő vállalkozásai, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásai, vagy kijelölt monopóliumai által halmozottan birtokolt különleges részvények, illetve különleges szavazati jogok vagy egyéb jogok leírása, amennyiben ezek a jogok különböznek azoktól, amelyek a gazdálkodó egység általános törzsrészvényeihez kapcsolódnak;
(d) a gazdálkodó egységet szabályozó kormányzati hivatalok vagy közjogi szervek leírása, az említett hivatalok vagy közjogi szervek által a gazdálkodó egységre rótt jelentési kötelezettségek leírása, valamint lehetőség szerint a szóban forgó hivataloknak vagy közjogi szerveknek a vezető tisztségviselők, valamint az igazgatóság, vagy bármely más, ezzel egyenértékű ügyvezető testület tagjainak a kinevezésével, elbocsátásával vagy díjazásával kapcsolatos jogai és gyakorlata;
(e) a gazdálkodó egység éves bevétele és összes eszköze a legutóbbi olyan hároméves időszak alatt, amelyről rendelkezésre áll információ;
(f) bármely olyan mentesség, védettség és kapcsolódó intézkedések, amelyeket a gazdálkodó egység a megkeresett Fél jogszabályai és egyéb rendelkezései szerint élvez; valamint
(g) a gazdálkodó egységre vonatkozó bármely további nyilvánosan hozzáférhető információ, ideértve annak éves beszámolóit és harmadik fél által végzett könyvvizsgálatokat is.
13.8. CIKK
Általános kivételek
E fejezet alkalmazásában az 1994. évi GATT XX. cikkét és a GATS XIV. cikkét belefoglalják e megállapodásba, és azok értelemszerűen e megállapodás részét képezik.
14. FEJEZET
SZELLEMI TULAJDON
A. SZAKASZ
Általános rendelkezések
14.1. CIKK
Bevezető rendelkezések
1. Az innovatív és kreatív termékek előállításának és kereskedelmi forgalomba hozatalának, továbbá a Felek közötti szolgáltatások nyújtásának elősegítése, valamint a kereskedelemből és a beruházásokból származó előnyök növelése érdekében a Felek biztosítják a szellemi tulajdon megfelelő, hatékony és megkülönböztetésmentes védelmét, és e fejezet rendelkezéseinek, valamint azon nemzetközi megállapodások rendelkezéseinek megfelelően, amelyeknek mindkét Fél szerződő fele, rendelkeznek a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére szolgáló intézkedésekről azok megsértése – beleértve a hamisítást és a szerzői jogi kalózkodást is – elleni védelemként.
2. Feltéve, hogy az így biztosított oltalom vagy jogérvényesítés nem ellentétes e fejezet rendelkezéseivel, a Felek a nemzeti jogukban a szellemitulajdon-jogoknak az e fejezet szerintinél szélesebb körű oltalmát vagy érvényesítését is bevezethetik, de erre nem kötelesek/kötelezhetők.
3. E fejezet alkalmazásában „szellemi tulajdon”: az e fejezet 14.8–14.39. cikkének, vagy a TRIPS-megállapodás II. része 1–7. szakaszának hatálya alá tartozó valamennyi kategóriájú szellemi tulajdon. A szellemi tulajdon védelme magában foglalja az ipari tulajdon oltalmáról szóló, 1883. március 20-án Párizsban kelt Párizsi Egyezmény (a továbbiakban: Párizsi Egyezmény) 71 10a. cikkében említett tisztességtelen verseny elleni védelmet.
4. A TRIPS-megállapodás I. részében, különösen a 7. és a 8. cikkben meghatározott célkitűzések és alapelvek értelemszerűen vonatkoznak e fejezetre.
14.2. CIKK
Megállapodott elvek
Tekintettel a hazai rendszerek mögöttes közpolitikai célkitűzéseire, a Felek elismerik annak szükségességét, hogy:
(a) előmozdítsák az innovációt és a kreativitást;
(b) megkönnyítsék az információ, a tudás, a technológia, a kultúra és a művészetek elterjedését; valamint
(c) ösztönözzék a versenyt, továbbá a nyitott és hatékony piacokat,
a saját szellemi tulajdonra vonatkozó rendszereik révén, többek között az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvének tiszteletben tartása mellett, valamint figyelembe véve a releváns érdekelt Felek érdekeit, beleértve a jogosultakat és a felhasználókat is.
14.3. CIKK
Nemzetközi megállapodások
1. E fejezet rendelkezései kiegészítik a Feleknek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyéb olyan nemzetközi megállapodások szerinti jogait és kötelezettségeit, amelyeknek mindkét Fél szerződő fele.
2. A Felek megerősítik azon kötelezettségvállalásukat, hogy eleget tesznek a szellemi tulajdonra vonatkozó olyan nemzetközi megállapodásokban meghatározott kötelezettségeknek, amelyeknek e megállapodás hatálybalépésének napján mindkét Fél szerződő fele 72 , ideértve a következőket:
(a) a TRIPS-megállapodás;
(b) a Párizsi Egyezmény;
(c) az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló, 1961. október 26-án Rómában kelt nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: Római Egyezmény);
(d) az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló, 1886. szeptember 9-én Bernben kelt Berni Egyezmény (a továbbiakban: Berni Egyezmény) 73 ;
(e) a WIPO 1996. december 20-án Genfben elfogadott Szerzői Jogi Szerződése;
(f) a WIPO 1996. december 20-án Genfben elfogadott Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló Szerződése;
(g) az 1977. április 28-án Budapesten elfogadott, a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezésének nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződés;
(h) az 1961. december 2-án Páriszban kelt, az új növényfajták oltalmára létesült nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: az 1991. évi UPOV-egyezmény) 74 ;
(i) a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó, 1989. június 27-én, Madridban elfogadott jegyzőkönyv; valamint
(j) az 1970. június 19-én Washingtonban elfogadott Szabadalmi Együttműködési Szerződés.
3. Mindegyik Fél minden észszerű erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy megerősítse a következő többoldalú megállapodásokat, vagy pedig csatlakozzon azokhoz, amennyiben e megállapodás hatálybalépésének időpontjában annak még nem szerződő fele 75 :
(a) a 2000. június 1-jén Genfben elfogadott Szabadalmi Jogi Szerződés;
(b) az 1994. október 27-én Genfben elfogadott Védjegyjogi Szerződés;
(c) a 2006. március 27-én Szingapúrban elfogadott Szingapúri Védjegyjogi Szerződés;
(d) az 1999. július 2-án Genfben elfogadott, a formatervezési minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodás genfi szövege;
(e) a 2012. június 24-én Pekingben elfogadott, az audiovizuális előadások védelméről szóló Pekingi Szerződés; valamint
(f) a 2013. június 27-én Marrákesben elfogadott, a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrákesi Szerződés.
14.4. CIKK
Nemzeti elbánás
1. Az e fejezet hatálya alá tartozó szellemi tulajdon valamennyi kategóriája tekintetében mindegyik Fél köteles a másik Fél állampolgárait 76 legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíteni, mint amilyenben a Fél a saját állampolgárait részesíti a szellemi tulajdon védelme 77 tekintetében, figyelemmel a Párizsi Egyezményben, a Berni Egyezményben, a Római Egyezményben és az 1989. május 26-án Washingtonban elfogadott, az integrált áramkörökhöz kapcsolódó szellemi tulajdonról szóló szerződésben korábban megállapított kivételekre. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek tekintetében e kötelezettség csak az e megállapodásban megállapított jogokra vonatkozik.
2. A TRIPS-megállapodás 5. cikkében előírt kivételek az (1) bekezdés szerinti kötelezettségekre is vonatkoznak.
14.5. CIKK
Legnagyobb kedvezményes elbánás
Mindegyik Fél köteles a másik Fél állampolgárait haladéktalanul és feltétel nélkül legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíteni, mint amilyenben a Fél egy harmadik ország állampolgárait részesíti a szellemi tulajdon védelme tekintetében, figyelemmel a TRIPS-megállapodás 4. és 5. cikkében előírt kivételekre.
14.6. CIKK
Eljárási kérdések és átláthatóság
1. Mindegyik Fél megtesz minden észszerű erőfeszítést a hatékonyság és az átláthatóság előmozdítására a szellemi tulajdonra vonatkozó rendszerének igazgatásában.
2. A szellemi tulajdonra vonatkozó rendszere hatékony igazgatásának biztosítása céljából mindegyik Fél megfelelő intézkedéseket tesz a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos igazgatási eljárások hatékonyságának javítására a nemzetközi szabványoknak megfelelően.
3. Az átláthatóságnak a szellemi tulajdonra vonatkozó rendszere igazgatása terén való további előmozdítása érdekében mindegyik Fél megtesz minden észszerű erőfeszítést a rendelkezésére álló megfelelő intézkedések meghozatalára azért, hogy:
(a) közzétegye az alábbiakra vonatkozó fájlokban szereplő információkat, és a nyilvánosság rendelkezésére bocsássa azokat:
(i) szabadalmi bejelentések és a szabadalmak megadása;
(ii) formatervezési minták lajstromozása;
(iii) védjegyek és védjegybejelentések lajstromozása;
(iv) új növényfajták lajstromozása; valamint
(v) földrajzi árujelzők lajstromozása;
(b) nyilvánosságra hozza az illetékes hatóságok által a szellemitulajdon-jogokat sértő áruk forgalomba bocsátásának felfüggesztésére irányuló, a 14.51. cikk szerinti határon alkalmazott kereskedelmi intézkedésként tett intézkedésekkel kapcsolatos információkat;
(c) a nyilvánosság rendelkezésére bocsássa a szellemitulajdon-jogok hatékony érvényesítésének biztosítására irányuló erőfeszítéseivel és a szellemi tulajdonra vonatkozó rendszerrel kapcsolatos egyéb információkat; valamint
(d) a nyilvánosság rendelkezésére bocsássa a vonatkozó jogszabályokkal és egyéb rendelkezésekkel, a jogerős bírósági határozatokkal és a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó általánosan alkalmazandó közigazgatási határozatokkal kapcsolatos információkat.
14.7. CIKK
A szellemi tulajdon védelme nyilvánosság általi ismertségének előmozdítása
Mindegyik Fél meghozza a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy előmozdítsa a szellemi tulajdon védelmének nyilvánosság általi ismertségét, beleértve a szellemi tulajdon használatával kapcsolatos oktatási és terjesztési projekteket, valamint a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítését is.
B. SZAKASZ
A szellemi tulajdonra vonatkozó alapkövetelmények
1. ALSZAKASZ
Szerzői jogok és szomszédos jogok
14.8. CIKK
Szerzők
Valamennyi Fél kizárólagos jogot biztosít a szerzők részére a következők engedélyezésére vagy megtiltására:
(a) műveik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában;
(b) műveik eredeti vagy másolt példányainak bármilyen formában történő nyilvános terjesztése értékesítés útján vagy másként; mindegyik Fél meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek mellett az e rendelkezésben említett jog kimerülése a mű eredeti rögzítésének vagy a mű másolatainak az előadóművész engedélye alapján történt első adásvételét vagy a tulajdonjog egyéb első átruházását követően bekövetkezik; valamint
(c) műveik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő közvetítése a nyilvánosság számára, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.
14.9. CIKK
Előadóművészek
Mindkét Fél kizárólagos jogot biztosít az előadóművészek részére a következők engedélyezésére vagy megtiltására:
(a) előadásaik rögzítése;
(b) a rögzített előadásaik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában;
(c) előadásaik hangfelvételeken rögzített formájának terjesztése a nyilvánosság számára, értékesítés útján vagy más módon; mindegyik Fél meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek mellett az e rendelkezésben említett jog kimerülése a rögzített előadás eredeti rögzítésének vagy a rögzítés másolatainak az előadóművész engedélye alapján történt első adásvételét vagy a tulajdonjog egyéb első átruházását követően bekövetkezik;
(d) előadásaik rögzített formájának vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő elérhetővé tétele oly módon, hogy a közönség tagjai azokhoz az általuk megválasztott helyen és időben hozzáférhessenek; valamint
(e) előadásaik vezeték nélküli sugárzása és a nyilvánossághoz való közvetítése, kivéve, ha az előadás már önmagában sugárzott előadás vagy rögzítés eredménye.
14.10. CIKK
Hangfelvétel-előállítók
Mindkét Fél kizárólagos jogot biztosít a hangfelvétel-előállítók részére a következők engedélyezésére vagy megtiltására:
(a) hangfelvételeik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában;
(b) hangfelvételeiknek és azok másolatainak forgalmazása a nyilvánosság számára, értékesítés útján vagy más módon; mindegyik Fél meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek mellett az e rendelkezésben említett jog kimerülése a hangfelvétel eredeti rögzítésének vagy a hangfelvétel másolatainak az előadóművész engedélye alapján történt első adásvételét vagy a tulajdonjog egyéb első átruházását követően bekövetkezik; valamint
(c) hangfelvételeik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő nyilvánosságra hozatala oly módon, hogy a közönség tagjai azokhoz az általuk megválasztott helyen és időben hozzáférhessenek.
14.11. CIKK
Műsorszolgáltató szervezetek
Valamennyi Fél kizárólagos jogot biztosít a műsorszolgáltató szervezetek részére a következők engedélyezésére vagy megtiltására:
(a) a sugárzott műsoruk rögzítése;
(b) a rögzített sugárzott műsoraik reprodukálása;
(c) a sugárzott műsoraik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközök révén való hozzáférhetővé tétele a nyilvánosság számára 78 , amelyre a nyilvánosság egy tagjának kérelmére 79 válaszul kerül sor;
(d) a sugárzott műsoraik vezeték nélküli újrasugárzása; valamint
(e) a műsoraik közvetítése a közönség felé, amennyiben ez a közvetítés a nyilvánosság számára belépődíj ellenében látogatható helyen történik; mindegyik Fél meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek mellett e kizárólagos jog gyakorolható.
14.12. CIKK
Hangfelvételek felhasználása
A Felek megállapodnak abban, hogy folytatják a hangfelvételek felhasználásának megfelelő védelmére vonatkozó tárgyalásokat mindenfajta nyilvánossághoz közvetítés tekintetében, kellően figyelembe véve a hangfelvételek felhasználásának oltalmát szolgáló nemzetközi szabványok fontosságát.
14.13. CIKK
Az oltalom időtartama
1. A Berni Egyezmény 2. cikke értelmében vett irodalmi és művészeti művek szerzőinek biztosított szerzői jogi oltalom időtartama a szerző életében és a halálától számított 70 évig tart, attól az időponttól függetlenül, amikor a művet jogszerűen nyilvánosságra hozták. Ha az említett jogok oltalmának időtartama egy természetes személy életétől eltérő alapon számítódik, akkor ez az időtartam nem lehet kevesebb, mint a mű jogszerű nyilvánosságra hozatalát követő 70 év. Ha a mű megalkotását követő 70 éven belül nem kerül sor ilyen nyilvánosságra hozatalra, az oltalom időtartama nem lehet kevesebb, mint a mű létrehozásától számított 70 év.
2. Az előadóművészek jogainak oltalmi ideje nem lehet kevesebb, mint az előadás időpontjától számított 50 év.
3. A hangfelvétel-előállítók jogainak oltalmi ideje nem lehet kevesebb, mint a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalától számított 70 év. Ha a hangfelvétel rögzítését követő 50 éven belül nem kerül sor ilyen nyilvánosságra hozatalra, az oltalom időtartama nem lehet kevesebb, mint a rögzítéstől számított 50 év 80 .
4. A műsorsugárzásra vonatkozó jogok oltalmi időtartama nem lehet rövidebb az első sugárzástól számított 50 évnél.
5. Az ebben a cikkben foglalt oltalmi időket az azokat megalapozó esemény évét követő év januárjának első napjától kell számítani.
14.14. CIKK
Korlátozások és kivételek
Az egyes Felek kizárólag bizonyos különleges esetekben állapíthatnak meg korlátozásokat vagy kivételeket a 14.8–14.12. cikkben foglalt jogokkal kapcsolatban, amelyek nem ütköznek a védelem alatt álló teljesítmény rendes felhasználásával, amelyek indokolatlanul nem károsítják a jogtulajdonosok jogos érdekeit, és amelyek összhangban állnak azokkal az egyezményekkel és nemzetközi megállapodásokkal, amelyeknek a Felek szerződő felei.
14.15. CIKK
A művészek műalkotásokra vonatkozó viszonteladási joga
A Felek megállapodnak abban, hogy véleményt és információt cserélnek az eredeti műalkotások viszonteladását, valamint az Európai Unióban és Japánban ezzel kapcsolatosan fennálló helyzetet érintő kérdésekről.
14.16. CIKK
Közös jogkezelés
A Felek:
(a) elismerik a kollektív jogkezelő szervezetek közötti együttműködés előmozdításának fontosságát;
(b) megállapodnak abban, hogy előmozdítják a kollektív jogkezelő szervezetek átláthatóságát; valamint
(c) törekednek arra, hogy megkönnyítsék a kollektív jogkezelő szervezetek részéről az általuk közvetlenül vagy egy másik kollektív jogkezelő szervezeten keresztül képviselt jogtulajdonosokkal való megkülönböztetésmentes bánásmódot.
14.17. CIKK
Védelem alatt álló teljesítmények oltalma
1. Mindegyik Fél értelemszerűen alkalmazza a Berni Egyezmény 18. cikkét és a TRIPS-megállapodás 14. cikkének (6) bekezdését a művekre, előadásokra és hangfelvételekre, valamint az ezeknek a védelem alatt álló teljesítményeknek az e alszakasz által biztosított jogokra és oltalomra.
2. Egyik Fél sem köteles helyreállítani az olyan védelem alatt álló teljesítményekre biztosított oltalmat, amely e megállapodás hatálybalépését megelőzően a közkincs részévé vált.
2. ALSZAKASZ
Védjegyek
14.18. CIKK
A védjegyoltalom által biztosított jogok
Mindegyik Fél biztosítja, hogy egy bejegyzett védjegy tulajdonosának kizárólagos joga legyen arra, hogy minden olyan harmadik felet, amely nem rendelkezik a védjegyjogosult beleegyezésével, megakadályozzon a gazdasági tevékenység körében a védjegyként már lajstromozott megjelöléssel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos használatában 81 , ha az ilyen használat összetéveszthetőséget eredményezne. Azonos jel azonos árukra vagy szolgáltatásokra történő használata esetén a megtévesztésre alkalmasságot vélelmezni kell. A fent említett jogok nem érintik a meglévő korábbi jogokat, és nem befolyásolják a Feleknek azt a lehetőségét, hogy a használat alapján biztosítsanak jogokat.
14.19. CIKK
Kivételek
Valamennyi Fél rendelkezhet a védjegyoltalom által biztosított jogok – mint például a leíró jellegű kifejezések méltányos használata 82 – hatálya alóli korlátozott kivételekről, és rendelkezhet továbbá más korlátozott kivételekről, feltéve, hogy az ilyen kivételek figyelembe veszik a védjegyjogosult és a harmadik felek jogos érdekeit.
14.20. CIKK
Jogsértésnek minősülő előkészítő jogi aktusok
A címkék és a csomagolás tekintetében mindegyik Fél rendelkezik legalább arról, hogy az alábbi előkészítő jogi aktusok mindegyike egy lajstromozott védjegy megsértésének minősül, amennyiben a jogi aktust a bejegyzett védjegyjogosult beleegyezése nélkül hajtották végre:
(a) az alábbiak előállítása:
(b) az alábbiak behozatala: valamint
(c) az alábbiak megjelenítése 83 :
olyan címkék vagy csomagolás, amelyek a lajstromozott védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelöléssel vannak ellátva 84 , az ilyen megjelölés olyan árukkal vagy szolgáltatásokkal folytatott gazdasági tevékenység során való használata vagy használatának kiváltása céljából, amelyek azonosak vagy hasonlóak azokhoz, amelyek tekintetében a védjegyet lajstromba vették.
14.21. CIKK
Közismert védjegyek
A Párizsi Egyezmény 6a. cikkében és a TRIPS-megállapodás 16. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett közismert védjegyek oltalmának érvényesítése céljából a Felek megerősítik az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Unió közgyűlése és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) közgyűlése által a WIPO-tagállamok közgyűléseinek 1999. évi harmincnegyedik üléssorozata keretében elfogadott, a közismert védjegyek védelmére vonatkozó rendelkezésekre vonatkozó közös ajánlás fontosságát.
3. ALSZAKASZ
Földrajzi árujelzők
14.22. CIKK
Alkalmazási kör
1. Ez az alszakasz alkalmazandó a Felek területéről származó borokra, szeszes italokra, egyéb alkoholtartalmú italokra 85 és mezőgazdasági termékekre 86 vonatkozó földrajzi árujelzők elismerésére vagy védelmére.
2. E fejezet alkalmazásában „földrajzi árujelző”: valamely Fél területének, illetve az adott Fél területén található régiónak vagy helységnek a neve, amelyet az e helyről származó olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.
3. Valamelyik Félnek a 14-B. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzőit a másik Fél e megállapodás alapján oltalomban részesíti, amennyiben azon árufajták közé tartoznak, amelyeket a másik Fél a 14-A. mellékletben felsorolt jogszabályai és egyéb rendelkezései szerint oltalomban részesít.
14.23. CIKK
A földrajzi árujelzők oltalmának rendszere
1. Mindegyik Fél létrehoz vagy fenntart egy földrajzi árujelzők lajstromozására 87 és oltalmára szolgáló rendszert a területén.
2. Az (1) bekezdésben említett rendszer legalább az alábbi elemeket tartalmazza:
(a) a lajstromozott földrajzi árujelzők jegyzékének nyilvánosságra hozatalára szolgáló hivatalos eszköz;
(b) igazgatási folyamat annak ellenőrzésére, hogy az a) pontban említett földrajzi árujelzők egy olyan árut az egyik Fél területéről, vagy a Fél területének egy régiójából, illetve helységéből származóként azonosítanak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható;
(c) kifogásolási eljárás, amely lehetővé teszi a harmadik felek jogos érdekeinek figyelembevételét; valamint
(d) a földrajzi árujelző oltalmának megszüntetésére 88 irányuló eljárás, figyelembe véve a harmadik felek és a szóban forgó bejegyzett földrajzi árujelzők felhasználóinak 89 jogos érdekeit.
14.24. CIKK
A földrajzi árujelzők jegyzéke
1. A kifogásolási eljárás lezárultát és az Európai Unió 14B. melléklet 1. részének A. szakaszában, valamint 2. részének A. szakaszában felsorolt földrajzi árujelzőinek vizsgálatát követően Japán elismeri, hogy ezek a jelölések a TRIPS-megállapodás 22. cikkének (1) bekezdése értelmében vett földrajzi árujelzők, és hogy azokat az Európai Unió a 14.23. cikkben említett rendszer alapján jegyezte be. Japán ezeket a földrajzi árujelzőket ezen alszakasszal összhangban védi.
2. A kifogásolási eljárás lezárultát és Japán 14-B. melléklet 1. részének B. szakaszában, valamint 2. részének B. szakaszában felsorolt földrajzi árujelzőinek vizsgálatát követően az Európai Unió elismeri, hogy ezek a jelölések a TRIPS-megállapodás 22. cikkének (1) bekezdése értelmében vett földrajzi árujelzők, és hogy azokat Japán a 14.23. cikkben említett rendszer alapján jegyezte be. Az Európai Unió ezeket a földrajzi árujelzőket ezen alszakasszal összhangban védi.
14.25. CIKK
A földrajzi árujelzők oltalmának hatálya
1. A 14.29. cikkre figyelemmel, a Felek a másik Félnek a 14-B. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzői tekintetében az érintett Feleknek jogi eszközt biztosítanak a területükön a következők megakadályozására 90 :
(a) olyan földrajzi árujelző használata, amely valamely árut olyan hasonló áruként 91 azonosítja, amely nem felel meg a földrajzi árujelzőre vonatkozó előírásoknak, még abban az esetben sem, ha:
(i) feltüntetik az áru valódi származási helyét;
(ii) a földrajzi árujelzőt fordításban vagy átiratban 92 használják 93 ; vagy
(iii) a földrajzi árujelzőt a „fajtájú”, „típusú”, „stílusú”, „utánzat” vagy más hasonló kifejezés kíséri;
(b) a termék olyan megjelölése vagy külső kialakítása, amely az áru földrajzi eredetével kapcsolatban a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon arra utal vagy olyan benyomást kelt, hogy a kérdéses termék olyan földrajzi területről származik, amely eltér annak tényleges származási helyétől vagy jellegétől; valamint
(c) a Párizsi Egyezmény 10a. cikke értelmében tisztességtelen versenycselekményt képező bármely más használat.
2. Bármelyik Fél meghatározhatja a használat gyakorlati feltételeit, amelyek segítségével az azonos alakú (homonim) földrajzi árujelzőket megkülönböztetik egymástól a Fél területén, figyelembe véve azt is, hogy biztosítani kell az érintett termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a fogyasztók megtévesztésének elkerülését.
3. Ha valamelyik Fél egy nemzetközi megállapodás alapján oltalomban kívánja részesíteni egy harmadik ország olyan földrajzi árujelzőjét, amely a másik Félnek az e megállapodás alapján oltalom alatt álló valamelyik földrajzi árujelzőjével azonos alakú, az előbbi Fél köteles a másik Felet legkésőbb a kifogásolási eljárást lehetővé tévő közzététel időpontjában erről tájékoztatni, feltéve, hogy a harmadik ország oltalom alá helyezendő földrajzi árujelzőjére vonatkozó ilyen kifogásolási eljárás e megállapodás hatálybalépését követően kezdődik.
4. A 14.24. cikkben említett kifogásolási eljárás és vizsgálat során a Felek a következő indokokat vehetik figyelembe, amelyek alapján az adott Fél nem köteles egy nevet a 14-B. mellékletben földrajzi árujelzőként oltalmazni:
(a) az adott név ütközik valamely növény- vagy állatfajta nevével, és ezáltal alkalmas arra, hogy az áru tényleges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat; valamint
(b) az adott név a köznyelvben szokásos, az érintett áruk közhasználatú neveként használatos kifejezés.
5. Az (1) bekezdés a) pontjában említett földrajzi árujelzőre vonatkozó előírások ellenére az Európai Unió 14-B. mellékletben felsorolt valamely földrajzi árujelzőjének az e alszakasz szerint biztosított oltalom e megállapodás hatálybalépésétől számított hét évig egy ilyen földrajzi árujelzővel azonosított áru tekintetében nem zárja ki, hogy az aprítást, szeletelést és csomagolást – ideértve a részekre vágást és a belső csomagolást is – magukban foglaló műveletek elvégezhetők legyenek Japán területén, feltéve, hogy az ilyen árut a japán piacra szánják, nem pedig újrakivitelre.
6. A Felek legkésőbb e megállapodás hatálybalépését követő három éven belül felülvizsgálják az (5) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtását azzal a céllal, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak az adott bekezdésben említett hétéves időszak lejárta előtt.
14.26. CIKK
A földrajzi árujelzők használatának alkalmazási köre
1. Bármely személy használhat az e alszakasz alapján oltalom alatt álló bármely földrajzi árujelzőt, feltéve, hogy az ilyen használat az e földrajzi árujelzővel azonosított árukhoz kapcsolódik, és az e megállapodás szerinti oltalom alkalmazási körének megfelelően történik.
2. Ha valamelyik Fél földrajzi árujelzője e megállapodás alapján a másik Fél területén oltalom alatt áll, az ilyen oltalom alatt álló név jogszerű használata nem vonhat maga után semmiféle felhasználói nyilvántartásba vételt vagy további díjakat a másik Fél területén.
14.27. CIKK
Kapcsolat a védjegyekkel
1. Ha egy földrajzi árujelző ezen alszakasz alapján oltalom alatt áll, mindegyik Fél megtagadja egy olyan védjegy lajstromozását, amelynek használata valószínűleg félrevezető lenne az áru minősége tekintetében, feltéve, hogy a védjegybejelentési kérelmet az érintett területen 94 a földrajzi árujelzőre vonatkozó oltalom alkalmazási időpontját követően nyújtják be a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint. Az e bekezdésben foglaltak megsértésével lajstromozott védjegyeket érvényteleníteni kell.
2. A 14.24. cikkben említett és az e megállapodás hatálybalépésének időpontjában a 14-B. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzők vonatkozásában az oltalom alkalmazásának időpontja e megállapodás hatálybalépésének időpontja.
3. A 14.30. cikkben említett és az e megállapodás hatálybalépésének időpontjában a 14-B. mellékletben fel nem sorolt földrajzi árujelzők vonatkozásában az oltalom alkalmazásának időpontja a 14-B. melléklet módosítása hatálybalépésének időpontja.
4. A Felek elismerik, hogy egy korábbi ellentétes védjegy megléte az egyik Fél területén nem zárná ki teljes mértékben egy másik földrajzi árujelző oltalmát a későbbiekben a szóban forgó Fél területén meglévő hasonló áruk vonatkozásában 95 .
5. Amennyiben a védjegybejelentési kérelem benyújtása vagy a védjegy lajstromozása jóhiszeműen történt, vagy a védjeggyel kapcsolatos jogokat jóhiszemű használat révén szerezték valamely Fél területén azt megelőzően, hogy egy földrajzi árujelölő a szóban forgó Fél területén oltalomban részesülne, a jelen alszakasz végrehajtására elfogadott intézkedések nem érintik a védjegy lajstromozhatóságát, a lajstromozás érvényességét, illetve a védjegyhasználati jogot pusztán azon az alapon, hogy az ilyen védjegy azonos a földrajzi árujelzővel vagy hasonló a földrajzi árujelzőhöz.
14.28. CIKK
Az oltalomhoz kapcsolódó intézkedések végrehajtása
Mindegyik Fél felhatalmazza az illetékes hatóságait arra, hogy a 14-B. mellékletben felsorolt földrajzi árujelölők oltalma érdekében a jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban akár hivatalból, akár az érdekelt Fél kérésére megfelelő intézkedéseket hozzanak.
14.29. CIKK
Kivételek
1. A 14.25. cikk (1) bekezdése ellenére bármelyik Fél megakadályozza a másik Félnek a 14-B. mellékletben felsorolt valamely konkrét, áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában egy mezőgazdasági terméket egy hasonló áruval azonosító földrajzi árujelzőjének az előbbi Fél területén történő alkalmazásának fenntartását, a szóban forgó földrajzi árujelző előbbi Fél általi oltalmának időpontjától számított legfeljebb hétéves átmeneti időszakot követően. Az előbbi Fél területén előállított, ilyen felhasználású árukon a valódi földrajzi eredetet jelölő, egyértelmű és jól látható jelzést kell elhelyezni.
2. A 14.25. cikk (1) bekezdése ellenére – kivéve, amennyiben a TRIPS-megállapodás 24. cikkének (4) bekezdése alkalmazandó – bármelyik Fél megakadályozza a másik Félnek a 14-B. mellékletben felsorolt valamely, áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában bort, szeszes italt vagy más alkoholtartalmú italt egy hasonló áruval azonosító földrajzi árujelzőjének az előbbi Fél területén történő alkalmazásának fenntartását, a szóban forgó földrajzi árujelző előbbi Fél általi oltalmának időpontjától számított legfeljebb ötéves átmeneti időszakot követően. Az előbbi Fél területén előállított, ilyen felhasználású árukon a valódi földrajzi eredetet jelölő, egyértelmű és jól látható jelzést kell elhelyezni.
3. A Felek meghatározzák az (1) és (2) bekezdésben említett használat gyakorlati feltételeit, amelyek segítségével területükön a földrajzi árujelzőket megkülönböztetik egymástól, szem előtt tartva annak szükségességét, hogy a fogyasztókat ne vezessék félre.
4. Az (1) bekezdésben említett átmeneti időszak nem vonatkozik arra az esetre, ha a földrajzi árujelzőnek az érintett, a másik Fél területén, az (1) bekezdésben említettek szerint előállított áru tekintetében történő használata nem felel meg a szóban forgó Fél területén alkalmazandó, a 14-A. mellékletben felsorolt jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek.
5. Ennek az alszakasznak egyetlen rendelkezése sem sértheti valamely személy azon jogát, hogy a kereskedelmi tevékenység során saját nevét vagy üzleti jogelődje nevét használja, kivéve, ha a nevet a nyilvánosság megtévesztésére alkalmas módon használják.
14.30. CIKK
A földrajzi árujelzők jegyzékének módosítása
1. A Felek megállapodnak abban, hogy a kifogásolási eljárást és a földrajzi árujelzőknek a 14.24. cikk szerinti, mindkét Fél kölcsönös megelégedésére történő vizsgálatát követően lehetőség van arra, hogy a földrajzi árujelzők 14-B. mellékletben szereplő jegyzékét a 14.53. cikk (3) és (4) bekezdésével összhangban módosítsák.
2. A 14.25. cikk (4) bekezdése alkalmazandó abban az esetben, haegy oltalomban részesítendő elnevezést földrajzi árujelzőként kívánnak hozzáadni a 14-B. melléklethez.
3. Ennek az alszakasznak egyetlen rendelkezése sem kötelezi egyik Felet sem arra, hogy oltalomban részesítse a másik Fél olyan földrajzi árujelzőjét, amely nem áll oltalom alatt, illetve amelynek oltalma megszűnik a másik Fél jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban. A Felek értesítik egymást, ha egy földrajzi árujelző oltalma a származási Fél területén megszűnt.
4. Valamelyik Fél kérésére a Felek konzultációt folytatnak a 14-B. melléklet módosítására, az említett mellékletben felsorolt földrajzi árujelzők oltalmának fenntartását érintő bármely kérdés tekintetében, azzal a céllal, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.
4. ALSZAKASZ
Formatervezési minták 96
14.31. CIKK
Formatervezési minták
1. Mindegyik Fél rendelkezik az önállóan létrehozott, új és eredeti formatervezési minták oltalmáról, ideértve valamely termék egy részének mintáját is 97 , függetlenül attól, hogy az adott rész elválasztható-e a terméktől. Az oltalmat lajtromozás útján biztosítják, és az kizárólagos jogot biztosít jogosultjainak e cikk rendelkezéseivel összhangban.
2. Az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékbe beépített minta az alábbi körülmények között tekinthető újnak és eredetinek 98 :
(a) az alkotóelem az összetett termékbe való beépítését követően is látható marad az összetett termék rendeltetésszerű használata 99 során; valamint
(b) az alkotóelem látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az eredetiség követelményeinek.
3. Mindegyik Fél rendelkezhet a formatervezési minták oltalmára vonatkozó korlátozott kivételekről, a TRIPS-megállapodás 26. cikkének (2) bekezdésével összhangban.
4. E cikk rendelkezései nem érintik e fejezet bármely rendelkezését, illetve az egyes Felek más szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek előírásait, beleértve a termékek, védjegyek vagy egyéb megkülönböztető jelzések és szabadalmak nyilvántartásba nem vett megjelenéseit is.
5. Mindegyik Fél köteles biztosítani, hogy a mintaoltalom jogosultjának legalább jogában álljon másokat megakadályozni abban, hogy engedélye nélkül kereskedelmi célra előállítson, forgalmazzon, importáljon vagy exportáljon olyan mintával ellátott, illetve olyan mintát megtestesítő árucikkeket, amely az oltalmazott mintával azonos, vagy ahhoz hasonló.
6. Mindegyik Fél rendelkezik arról, hogy egy formatervezési mintaoltalom bejelentője kérelmezhesse az illetékes hatóságot, hogy a bejelentő által megjelölt időtartamig – amely nem haladja meg a jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben előírt időtartamot – ne hozza nyilvánosságra a mintát.
7. Mindegyik Fél biztosítja, hogy a formatervezési mintákra rendelkezésre álló oltalom teljes időtartama legalább 20 év legyen.
5. ALSZAKASZ
Nyilvántartásba nem vett termékmegjelenések
14.32. CIKK
Nyilvántartásba nem vett termékmegjelenések
1. A Felek elismerik, hogy a termékmegjelenések formatervezési minták, szerzői jogok vagy a tisztességtelen verseny megakadályozására vonatkozó jogszabályok útján oltalmazhatók.
2. Mindegyik Fél biztosítja egy nem bejegyzett megjelenésű termék hasznosításának a megelőzésére szolgáló jogi eszközöket, ha e hasznosítás az ilyen termék nyilvántartásba nem vett megjelenésének lemásolásából ered, a nemzeti jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben foglalt mértékig. E hasznosítás kiterjed legalább a termék eladásra való felkínálására, forgalmazására, importálására és exportálására 100 .
3. Egy termék nyilvántartásba nem vett megjelenése tekintetében biztosítható oltalmi idő legalább három év, összhangban a Felek vonatkozó jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel.
6. ALSZAKASZ
Szabadalmak
14.33. CIKK
Szabadalmak
1. Mindegyik Fél biztosítja, hogy a szabadalom kizárólagos jogokkal ruházza fel tulajdonosát:
(a) ha a szabadalmi oltalom tárgya egy termék, annak megakadályozására, hogy a tulajdonos beleegyezésével nem rendelkező harmadik felek ne állíthassák elő, ne hasznosíthassák, ne kínálhassák fel eladásra 101 , ne értékesíthessék vagy ne importálhassák az adott terméket; valamint
(b) ha a szabadalmi oltalom tárgya egy folyamat, annak megakadályozására, hogy a tulajdonos beleegyezésével nem rendelkező harmadik felek ne hasznosíthassák az adott folyamatot, illetve e célból ne használhassák fel, ne kínálhassák eladásra, ne értékesíthessék vagy ne importálhassák legalább az adott folyamat eredményeként közvetlenül keletkező terméket.
2. Mindegyik Fél rendelkezhet a szabadalomból eredő kizárólagos jogok hatálya alól meghatározott kivételekről, feltéve, hogy az ilyen kivételek nem észszerűtlenül ellentétesek a szabadalom szokásos hasznosításával és nem sértik aránytalanul a szabadalmas jogos érdekeit, figyelembe véve a harmadik felek jogos érdekeit is.
3. A Felek elismerik annak fontosságát, hogy a területükön egy egységes igazságügyi rendszert magában foglaló, egységes szabadalmi oltalmi rendszert hozzanak létre.
4. A Felek továbbra is együttműködnek a nemzetközi szabadalmi anyagi jogszabályok harmonizációjának erősítésén, többek között az előzetes publikációra vonatkozó határidő, az előzetes hasznosítási jogok és a folyamatban lévő szabadalmi bejelentések közzététele terén.
5. A Felek kellő figyelmet fordítanak a kutatási és vizsgálati eredmények kölcsönös hasznosításának javítására irányuló együttműködésre, mint például a Szabadalmi Együttműködési Szerződés és bármely más hasznosítás 102 alapján, annak érdekében, hogy a bejelentők a szabadalmakat hatékonyan és gyorsan szerezhessék meg, az érdemi szabadalmi vizsgálataik sérelme nélkül.
14.34. CIKK
Szabadalmak és közegészségügy
1. A Felek elismerik a WTO miniszteri konferenciája által 2001. november 14-én elfogadott, a TRIPS-megállapodás és a közegészségügy kapcsolatáról szóló dohai nyilatkozat jelentőségét. Az e fejezet hatálya alá tartozó jogok és kötelezettségek értelmezése és végrehajtása során a Felek biztosítják az e nyilatkozatnak való megfelelést.
2. A Felek tiszteletben tartják a WTO Általános Tanácsának a TRIPS-megállapodás és a közegészségügy kapcsolatáról szóló dohai nyilatkozata (6) bekezdésének végrehajtásáról szóló 2003. augusztus 30-i határozatát, és hozzájárulnak annak végrehajtásához.
14.35. CIKK
A gyógyszeripari termékek
103
és a mezőgazdasági vegyipari termékek szabadalmai
104
által biztosított oltalom időszakának meghosszabbítása
A gyógyszeripari termékekkel vagy mezőgazdasági vegyi termékekkel kapcsolatos találmányokra megadott szabadalmak tekintetében a Felek – figyelemmel az alkalmazandó jogszabályaik és egyéb rendelkezéseik feltételeire – kompenzációs oltalmi időszakot írnak elő egy olyan időtartamra, amely alatt a forgalombahozatali engedélyeztetési folyamat okán nem működtethető egy szabadalmaztatott találmány. E megállapodás aláírásának időpontjától kezdődően a maximális kompenzációs időszak az egyes Felek vonatkozó jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben foglaltak szerint öt év 105 .
7. ALSZAKASZ
Üzleti titkok, nyilvánosságra nem hozott teszt- és egyéb adatok
14.36. CIKK
Az üzleti titkok oltalmának hatálya
1. Mindegyik Fél a TRIPS-megállapodás 39. cikkének (2) bekezdésével összhangban biztosítja az üzleti titkok megfelelő és hatékony oltalmát a jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben.
2. E cikk és a C. szakasz 3. alszakaszának alkalmazásában:
(a) „üzleti titok”: olyan információ, amely:
(i) titkos abban az értelemben, hogy – mint egységes egész, vagy mint elemeinek egy adott pontos konfigurációban összeállított összessége – általánosan nem ismert, illetve nem könnyen hozzáférhető az általában ilyen jellegű információval foglalkozó körökhöz tartozó személyek számára;
(ii) titkossága folytán kereskedelmi értékkel bír; valamint
(iii) titokban tartása érdekében az információk feletti ellenőrzés gyakorlására feljogosított személy a körülmények figyelembevételével elvárható lépéseket megtette; valamint
(b) „üzleti titok jogosultja”: az üzleti titok felett ellenőrzést gyakorló személy.
3. E cikk és a C. szakasz 3. alszakaszának alkalmazásában mindegyik Fél a jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban rendelkezik arról, hogy legalább az alábbi magatartások az üzleti tisztesség követelményeivel ellentétesnek tekintendők legyenek:
(a) az üzleti titoknak a jogosultja beleegyezése nélküli megszerzése, amennyiben azt jogellenes eszközökkel hajtották végre, vagy alternatív módon az üzleti titok jogosultjának jogszerű ellenőrzése alatt álló olyan dokumentumokhoz, tárgyakhoz, anyagokhoz vagy elektronikus állományokhoz való engedély nélküli hozzáférés, azok eltulajdonítása vagy azokról másolat készítése, amelyek az üzleti titkot tartalmazzák, vagy amelyekből az üzleti titok kinyerhető;
(b) üzleti titok felhasználása vagy nyilvánosságra hozatala, amennyiben azt az üzleti titok jogosultjának beleegyezése nélkül hajtotta végre egy olyan személy, aki tekintetében az alábbi feltételek bármelyike teljesül:
(i) az a) pontban szereplők szerint jutott az üzleti titok birtokába;
(ii) titoktartási megállapodás vagy bármely más, valamely üzleti titok nyilvánosságra hozatalának tilalmára irányuló kötelezettség megszegése azzal a szándékkal, hogy tisztességtelen nyereséget szerezzen, vagy kárt okozzon az üzleti titok jogosultjának; vagy
(iii) szerződéses vagy bármely más, valamely üzleti titok használatának korlátozására irányuló kötelezettség megszegése azzal a szándékkal, hogy tisztességtelen nyereséget szerezzen, vagy kárt okozzon az üzleti titok jogosultjának; valamint
(c) üzleti titok megszerzése, felhasználása vagy nyilvánosságra hozatala, amennyiben azt egy olyan személy hajtotta végre, aki a megszerzés, felhasználás vagy nyilvánosságra hozatal idején tudta, vagy a körülmények ismeretében tudnia kellett 106 , hogy az üzleti titok közvetlenül vagy közvetve egy olyan másik személytől származik, aki a b) pontban említett módon hozta nyilvánosságra az üzleti titkot, beleértve azt az esetet is, amikor egy személy egy másik személyt bujtott fel arra, hogy végrehajtsa a b) pontban szereplő cselekedeteket.
4. Ennek az alszakasznak egyetlen rendelkezése sem kötelezi a Feleket arra, hogy az alábbi magatartások bármelyikét az üzleti tisztesség követelményeivel ellentétesnek tekintsék, vagy az adott magatartásokra a C. szakasz 3. alszakaszában említett intézkedéseket, eljárásokat és jogorvoslatokat alkalmazzák:
(a) a vonatkozó információnak egy adott személy általi önálló felfedése vagy összegyűjtése;
(b) egy termék mérnöki visszafejtése egy olyan személy által, akinek jogszerűen került a birtokába a termék, és akinek nincsen semmilyen jogilag érvényes kötelezettsége a vonatkozó információ megszerzésének korlátozására;
(c) az információnak a vonatkozó jogszabályai vagy egyéb rendelkezései által előírt vagy engedélyezett megszerzése, felhasználása vagy közzététele;
(d) a munkavégzés során tisztességes módon megszerzett tapasztalatok és készségek munkavállalók általi felhasználása; vagy
(e) információknak a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához fűződő jog gyakorlása során történő nyilvánosságra hozatala.
14.37. CIKK
A vizsgálati adatok kezelése a forgalombahozatali engedélyezési eljárás során
1. A Felek megakadályozzák az új gyógyszerhatóanyagokat alkalmazó gyógyszeripari termékekre 107 vonatkozó forgalombahozatali engedélyt kérelmezőket abban, hogy bizonyos, az adott kérelem jóváhagyásának időpontjától számított ideig nem nyilvános vizsgálati adatokra, illetve az első kérelmező által az illetékes hatóságukhoz benyújtott más adatokra támaszkodjanak vagy hivatkozzanak. E megállapodás hatálybalépésének időpontjában ez az időtartam az egyes Felek vonatkozó jogszabályai és egyéb rendelkezései értelmében nem lehet kevesebb, mint hat év.
2. Ha valamelyik Fél valamely újszerű vegyi anyagokat hasznosító mezőgazdasági vegyi termék 108 forgalomba hozatalának jóváhagyásához olyan, még nyilvánosságra nem hozott vizsgálati vagy más adatok rendelkezésre bocsátását követeli meg, amelyekhez csak számottevő erőfeszítés árán lehet hozzájutni, az adott Fél a vonatkozó jogszabályokkal és egyéb rendelkezésekkel összhangban gondoskodik arról, hogy a forgalombahozatali engedély kérelmezői számára:
(a) megtiltsák, hogy az adott kérelem jóváhagyásának időpontjától számított legalább 10 éves időtartamra az ilyen, az első kérelmező által az illetékes hatóságához benyújtott adatokra támaszkodjanak vagy hivatkozzanak; vagy
(b) általánosságban előírják, hogy a vizsgálati adatok teljes körét nyújtsák be, még abban az esetben is, ha ugyanazon termék tekintetében már előzetesen benyújtásra került kérelem, az előzetes kérelem jóváhagyásának időpontjától számított legalább 10 évig.
8. ALSZAKASZ
Új növényfajták
14.38. CIKK
Új növényfajták
Mindegyik Fél az 1991. évi UPOV-egyezmény szerinti jogaival és kötelezettségeivel összhangban rendelkezik az összes növénynemzetség és -faj új fajtáinak oltalmáról.
9. ALSZAKASZ
Tisztességtelen verseny
14.39. CIKK
Tisztességtelen verseny
1. A Párizsi Egyezménnyel 109 összhangban mindegyik Fél rendelkezik a tisztességtelen verseny elleni hatékony védelemről.
2. Az Európai Uniónak és Japánnak az országkód szerinti felső szintű domain (ccTLD) domainneveinek 110 kezelésére szolgáló saját rendszereikkel kapcsolatban – a saját jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban – megfelelő jogorvoslatok 111 állnak rendelkezésükre legalább az olyan esetekben, amikor egy személy valamely védjeggyel azonos vagy ahhoz megtévesztően hasonló domainnevet rosszhiszeműen, a haszonszerzés szándékával jegyez be vagy birtokol.
3. Mindegyik Fél köteles hatékony oltalmat biztosítani a védjegyek jogosulatlan használatával szemben a Párizsi Egyezmény 6f. cikke (2) bekezdésének végrehajtása révén.
C. SZAKASZ
A megállapodás rendelkezéseinek érvényesítése
1. ALSZAKASZ
Általános rendelkezések
14.40. CIKK
A megállapodás rendelkezéseinek érvényesítése – általános
1. A Felek megerősítik a TRIPS-megállapodás és különösen annak III. része szerinti kötelezettségvállalásaikat. Az egyes Felek biztosítják a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének biztosításához szükséges alábbi kiegészítő intézkedéseket, eljárásokat és jogorvoslatokat 112 . Az intézkedések, eljárások és jogorvoslatok tisztességesek és méltányosak, továbbá azok nem lehetnek szükségtelenül bonyolultak és költségesek, és nem eredményezhetnek észszerűtlen határidőket és indokolatlan késedelmeket.
2. Az (1) bekezdésben szereplő intézkedések, eljárások és jogorvoslatok ezen túlmenően hatásosak, arányosak és visszatartó erejűek 113 , és azokat úgy alkalmazzák, hogy a jogszerű kereskedelemnek ne állítsanak korlátokat, és hogy biztosítékok álljanak rendelkezésre az azokkal való visszaélés esetére.
3. Mindegyik Fél megtesz minden észszerű erőfeszítést annak érdekében, hogy:
(a) ösztönözze állami vagy magán tanácsadó csoportok létrehozását legalább a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás kérdésének kezelésére; valamint
(b) biztosítsa a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével foglalkozó illetékes hatóságai közötti belső koordinációt és megkönnyítse azok közös fellépését, a rendelkezésre álló erőforrásaik függvényében.
14.41. CIKK
Kérelem benyújtására jogosult személyek
Az egyes Felek a következő személyeket tekintik jogosultnak az e szakaszban foglalt intézkedések, eljárások és jogorvoslatok kérelmezésére:
(a) szellemitulajdon-jogok jogosultjai, a Felek saját jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban;
(b) a 14.36. cikkben említett üzleti titkok jogosultjai; valamint
(c) minden más személy vagy szervezet, amennyiben azt a Felek saját jogszabályai és egyéb rendelkezései megengedik.
2. ALSZAKASZ
A megállapodás rendelkezéseinek érvényesítése – polgári jogi jogorvoslatok 114 115
14.42. CIKK
A bizonyítékok megóvását célzó intézkedések
1. Az egyes Felek igazságügyi hatóságainak jogában áll azonnali és hatékony ideiglenes intézkedéseket elrendelni az állítólagos jogsértéssel kapcsolatos releváns bizonyítékok megőrzése érdekében, olyan eljárásokkal összhangban, amelyek biztosítják a bizalmas információk megfelelő védelmét.
2. Mindegyik Fél igazságügyi hatóságainak jogábanáll ideiglenes intézkedések meghozatala inaudita altera parte (a másik Fél meghallgatása nélkül) megfelelő esetben, nevezetesen akkor, ha a késedelem helyrehozhatatlan kárt okozna a jogtulajdonosnak vagy ha bizonyíthatóan fennáll a bizonyíték megsemmisítésének kockázata.
3. A Felek rendelkeznek arról, hogy a szellemitulajdon-jogok megsértése esetén a polgári igazságszolgáltatási eljárásokban az igazságügyi hatóságaiknak jogában álljon a gyanús áruk, valamint a jogsértő tevékenység szempontjából fontos anyagok és kellékek, továbbá a jogsértés szempontjából fontos eredeti igazoló okmányok vagy azok másolatainak lefoglalása vagy egyéb módon történő zár alá vétele.
14.43. CIKK
Tájékoztatáshoz való jog
A Felek – a mentességet, az információs források bizalmasságának védelmét vagy a személyes adatok feldolgozását szabályozó jogszabályaik sérelme nélkül – gondoskodnak arról, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítését szolgáló polgári igazságszolgáltatási eljárásokban az igazságügyi hatóságnak jogában álljon a jogtulajdonos indokolt kérésére elrendelni, hogy a jogsértő vagy feltételezett jogsértő Fél legalább a bizonyítékok összegyűjtése céljából – az adott Fél alkalmazandó jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben előírtak szerint – bocsássa a jogtulajdonos vagy az igazságügyi hatóság rendelkezésére azon releváns információkat, amelyek a jogsértő vagy feltételezett jogsértő Fél birtokában vagy ellenőrzése alatt állnak. Az ilyen információk lehetnek a jogsértés vagy feltételezett jogsértés bármely részében közreműködő bármely személlyel kapcsolatos információk, valamint a jogsértő vagy feltételezetten jogsértő áruk vagy szolgáltatások előállításának módjára vagy terjesztési csatornáira vonatkozó információk, ideértve az ilyen áruk vagy szolgáltatások előállításában vagy terjesztésében feltételezetten közreműködő harmadik személyek azonosítását, illetve a terjesztési csatornák megnevezését.
14.44. CIKK
Ideiglenes és megelőző intézkedések
1. A Felek biztosítják, hogy igazságügyi hatóságaik – a bejelentő kérésére – ideiglenes intézkedést adhassanak ki a feltételezett jogsértővel szemben azzal a szándékkal, hogy megakadályozzák a szellemitulajdon-jogok küszöbön álló megsértését, vagy – ideiglenesen vagy adott esetben, ha a jogszabályaik vagy egyéb rendelkezéseik előírják, a többszöri megbírságolás lehetősége mellett – megtiltsák a szóban forgó jog állítólagos megsértésének folytatását, vagy e jogsértés folytatását olyan garanciák benyújtásához kössék, amelyek célja a jogosult kártérítésének biztosítása. Ideiglenes intézkedést kiadhatnak – adott esetben ugyanazon feltételek mellett – olyan harmadik féllel 116 szemben is, amely felett az adott igazságügyi hatóság joghatóságot gyakorol, és amelynek szolgáltatásait valamely szellemitulajdon-jog megsértésére használják fel.
2. Ideiglenes intézkedést hozhatnak annak érdekében is, hogy elrendeljék a szellemitulajdon-jogot vélhetően sértő áruk lefoglalását vagy megsemmisítését, és ezáltal megakadályozzák azok kereskedelmi forgalomba jutását vagy kereskedelmi csatornákon keresztül történő mozgását.
3. A feltételezett jogsértés kereskedelmi mértékben történő elkövetésének esetére a Felek biztosítják, hogy igazságügyi hatóságaik óvintézkedésként elrendelhessék a feltételezett jogsértő ingó és ingatlan vagyonának lefoglalását – beleértve a feltételezett jogsértő bankszámláinak befagyasztását és egyéb vagyontárgyainak lefoglalását is –, amennyiben a felperes igazolja, hogy kártérítési igényének teljesítése kétséges.
14.45. CIKK
Kiegészítő intézkedések
1. A Felek biztosítják, hogy saját igazságügyi hatóságaik – a kérelmező kérésére, továbbá a jogsértésből fakadóan a jogosultat megillető bármely kártérítési igény sérelme nélkül – bárminemű kártérítés nélkül elrendelhessék legalább a kereskedelmi láncból való végleges kivonását vagy – rendkívüli körülményektől eltekintve – megsemmisítését azoknak az áruknak, amelyekről megállapították, hogy szellemitulajdon-jogot sértenek. Adott esetben az igazságügyi hatóságok elrendelhetik a túlnyomórészt ilyen áruk előállítása vagy gyártása során használt anyagok és eszközök megsemmisítését.
2. Az egyes Felek igazságügyi hatóságai felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy ezeket az intézkedéseket a jogsértő költségére végrehajtsák, kivéve ha ez ellen különleges érveket hoznak fel.
14.46. CIKK
Tiltó bírósági végzések
Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy – amennyiben a szellemitulajdon-jog megsértését megállapító bírósági határozat születik – igazságügyi hatóságai a jogsértés további folytatását megtiltó bírósági végzést adhasson ki a jogsértővel szemben, valamint adott esetben olyan harmadik féllel 117 szemben, aki felett az illetékes igazságügyi hatóság joghatóságot gyakorol, és akinek a szolgáltatásait szellemitulajdon-jogok megsértésére használják fel.
14.47. CIKK
Kártérítés
1. Az egyes Felek gondoskodnak arról, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítését szolgáló polgári igazságszolgáltatási eljárásokban az igazságügyi hatóságaiknak jogában álljon arra kötelezni egy olyan jogsértőt, aki tudatosan vagy az elvárható gondosság mellőzésével folytatott a szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységeket, hogy a jogtulajdonosnak olyan mértékű kártérítést fizessen, amely fedezetet nyújt a jogtulajdonosnak a jogsértés által elszenvedett kárra.
2. A szellemitulajdon-jogok megsértése során keletkezett kár összegének meghatározása során az egyes Felek igazságügyi hatóságai figyelembe vehetnek – többek között – bármilyen igazolható értéket, amelyet a jogtulajdonos nyújthat be, ideértve az elmaradt hasznot is.
3. Mindegyik Fél rendelkezhet a jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben az (1) bekezdésben említett kár összegének meghatározására vonatkozó vélelmekről 118 .
14.48. CIKK
Költségek
A Felek gondoskodnak arról, hogy igazságügyi hatóságaiknak adott esetben legalább a szerzői jogok vagy szomszédos jogok megsértését, illetve a védjegybitorlást érintő polgári igazságszolgáltatási eljárások kimeneteleként jogában álljon elrendelni, hogy a pervesztes Fél a bírósági eljárási költségeket vagy díjakat, illetve a megfelelő ügyvédi díjakat, továbbá a jogszabályaik és egyéb rendelkezéseik alapján fizetendő egyéb költségeket térítse meg a pernyertes Félnek.
14.49. CIKK
A szerzőség vagy jogosultság vélelme
1. Mindegyik Fél köteles biztosítani, hogy ha egy irodalmi vagy művészeti alkotáson a szokásos formában megjelenik a szerző neve, az elegendő legyen ahhoz, hogy a szerzőt annak tekintsék – feltéve, hogy nincs bizonyíték ennek az ellenkezőjére –, és utóbbi következésképpen jogosult legyen jogsértési eljárást indítani.
2. Bármelyik Fél megfelelően alkalmazhatja az (1) bekezdést a szerzői jog és kapcsolódó jogok jogosultjára a védelem alatt álló teljesítmény tekintetében.
3. ALSZAKASZ
A megállapodás rendelkezéseinek érvényesítése – az üzleti titkok hűtlen kezelése elleni védelem
14.50. CIKK
Polgári jogi eljárások és jogorvoslatok
1. Az egyes Felek megfelelő polgári igazságszolgáltatási eljárásokat és jogorvoslatot biztosítanak egy üzleti titok jogosultjának azzal a céllal, hogy a jogosult megakadályozza az üzleti titkok megszerzését, felhasználását vagy nyilvánosságra hozatalát, illetve jogorvoslatban részesüljön, valahányszor a fentieket a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes módon hajtják végre.
2. Mindegyik Fél köteles a jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban rendelkezni arról, hogy igazságügyi hatóságainak jogában álljon elrendelni, hogy a megfelelő polgári igazságszolgáltatási eljárásokban a felek, az ügyvédeik és más érintett személyek számára ne legyen megengedett, hogy bármely olyan üzleti titkot vagy állítólagos üzleti titkot felhasználjanak vagy nyilvánosságra hozzanak, amelyet az igazságügyi hatóságok egy érdekelt fél kellően indokolt kérelmére válaszul bizalmasnak minősítettek 119 , és amelyről e felek, ügyvédek és más személyek az ilyen polgári igazságszolgáltatási eljárásokban való részvételük eredményeként szereztek tudomást.
3. A vonatkozó polgári igazságszolgáltatási eljárásban az egyes Felek biztosítják, hogy igazságügyi hatóságaik legalább a következőkre hatáskörrel rendelkezzenek:
(a) a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat elrendelése az üzleti titok tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes módon történő megszerzésének, felhasználásának vagy közzétételének megakadályozása érdekében;
(b) annak a személynek, aki tudta, vagy akinek a körülmények ismeretében tudnia kellett 120 , hogy a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes módon szerzett meg, használt fel vagy tett közzé üzleti titkot, az utasítása arra, hogy az üzleti titok ilyen megszerzése, felhasználása vagy közzététele folytán elszenvedett tényleges kárnak megfelelő kártérítést fizessen az üzleti titok jogosultjának;
(c) konkrét intézkedések megtétele az üzleti titok tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes módon történő állítólagos megszerzésével, felhasználásával vagy közzétételével kapcsolatos polgári bírósági eljárás során keletkezett üzleti titok vagy állítólagos üzleti titok bizalmasságának megőrzése érdekében. E különleges intézkedések – a Fél jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban – magukban foglalhatják a következők lehetőségét: a bizonyos dokumentumok egészéhez vagy egyes részeihez való hozzáférés korlátozása; a meghallgatásokhoz vagy az azokról készült felvételekhez vagy jegyzőkönyvekhez való hozzáférés korlátozása; és egy bírósági határozat olyan betekinthető változatának rendelkezésre bocsátása, amelyből az üzleti titkokat tartalmazó részeket törölték vagy kitakarták; valamint
(d) szankciók kiszabása a felekre, ügyvédeikre és a polgári igazságszolgáltatási eljárásokban érintett más személyekre a (2) bekezdésben említett, az ilyen eljárások során keletkező üzleti titoknak vagy állítólagos üzleti titoknak a védelmére irányuló bírósági határozatok megsértése okán.
4. Egyik Félnek sem kell rendelkeznie az (1) bekezdésben hivatkozott igazságszolgáltatási eljárásokról és jogorvoslatokról, ha az üzleti tisztesség követelményeivel ellentétes magatartásra – a jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban – egy kötelességszegés, jogsértés vagy jogellenes cselekmény felfedése, illetve egy jogszabály által elismert jogos érdek oltalmazása céljából került sor.
4. ALSZAKASZ
A megállapodás rendelkezéseinek érvényesítése – a határon alkalmazott intézkedések
14.51. CIKK
A megállapodás rendelkezéseinek érvényesítése – a határon alkalmazott intézkedések
1. A behozott vagy kivitt áruk tekintetében 121 az egyes Felek olyan eljárásokat fogadnak el vagy tartanak fenn, amelyek alapján a jogosult benyújthat a vámhatóságnak a feltehetően védjegyet, szerzői jogot és szomszédos jogokat, földrajzi árujelzőket 122 , szabadalmakat, használati mintaoltalmakat, formatervezési mintákat vagy növényfajta-oltalmi jogokat sértő áruk (a továbbiakban: „gyanús áruk”) kibocsátásának felfüggesztésére vagy azok visszatartására irányuló kérelmet.
2. Az egyes Felekolyan elektronikus rendszerekkel rendelkeznek, amelyek segítségével a vámhatóságuk kezelni tudja az (1) bekezdésben említett kérelmeket azok jóváhagyását vagy nyilvántartásba vételét követően.
3. Az egyes Felek vámhatósága a kérelmek benyújtásától számított észszerű határidőn belül dönt az (1) bekezdésben említett kérelmek jóváhagyásáról vagy nyilvántartásba vételéről.
4. Az egyes Felek rendelkeznek arról, hogy az (1) bekezdésben említett kérelmek a többszöri szállításokra is vonatkozzanak.
5. A behozott vagy kivitt áruk vonatkozásában az egyes Felek vámhatóságai jogosultak saját kezdeményezésükre eljárni gyanús áruknak a szóban forgó Fél vámterületén történő kibocsátásának felfüggesztése vagy azok visszatartása érdekében 123 .
6. A 4.9. cikk kiterjed az e cikkben említett gyanús áruk észlelésére.
7. Az információ titkosságára vagy bizalmasságára vonatkozó jogszabályaik és egyéb rendelkezéseik sérelme nélkül az egyes Felek engedélyezhetik a vámhatóságaik számára, hogy a jogosultnak az árukkal kapcsolatos információkat szolgáltassanak, beleértve az olyan áruk leírását és mennyiségét, és – amennyiben ismert – feladójának, importőrének, exportőrének vagy címzettjének nevét és címét, valamint származási országát, amelyek forgalmazását felfüggesztették, vagy amelyeket visszatartottak.
8. Az egyes Felek elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan eljárásokat, amelyek révén az illetékes hatóságaik az (1) és (5) bekezdésben leírt eljárások megindítását követő észszerű határidőn belül meghatározhatják, hogy a gyanús áruk jogsértőek-e vagy sem. Ilyen esetben az illetékes hatóságoknak jogukban áll elrendelni az áruk jogsértő voltának megállapítását követően az áruk megsemmisítését. A Felek rendelkezhetnek olyan eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik a gyanús áruk anélkül történő megsemmisítését, hogy szükség lenne azok jogsértő voltának hivatalos megállapítására, amennyiben az érintett személyek beleegyeznek a megsemmisítésbe, vagy nem ellenzik aazt.
9. Ha valamelyik Fél felszólítja a jogtulajdonosokat arra, hogy viseljék az azon áruk tárolásával vagy megsemmisítésével kapcsolatosan felmerült költségeket, amelyek kibocsátását felfüggesztették, vagy amelyeket visszatartottak az (1) és (5) bekezdéssel összhangban, e költségeknek meg kell felelniük az adott áruk tárolása vagy megsemmisítése érdekében nyújtott szolgáltatások költségével.
10. E cikket nem kötelező alkalmazni az olyan áruk behozatalára, amelyeket a jogtulajdonos maga vagy a jogtulajdonos engedélyével más személy egy másik országban hoz forgalomba. Az egyes Felek kizárhatják e cikk alkalmazása alól az utasok személyes csomagjaiban található, nem kereskedelmi jellegű, kis mennyiségű árukat.
11. A 4.3. cikk (4) bekezdésében említett konzultációk az egyes Felek vámhatósága által e cikk szerint hozott, határon alkalmazott kereskedelmi intézkedésekkel is foglalkoznak.
12. A Felek vámhatóságai együttműködhetnek a szellemi tulajdon ezen alszakasz hatálya alá tartozó megsértései elleni, határon alkalmazott kereskedelmi intézkedések terén.
13. A 14.53. cikkben említett, szellemi tulajdonnal foglalkozó bizottság hatáskörének sérelme nélkül a 4.14. cikkben említett, származási szabályokkal és vámokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó bizottság mérlegelheti az alábbiakkal kapcsolatos együttműködés lehetőségét:
(a) a jogsértő vagy gyanús áruk lefoglalására vonatkozó általános információk cseréje; valamint
(b) az alábbiakkal kapcsolatos, közös érdeklődésre számot tartó témákról folytatott párbeszéd:
(i) kockázatkezelési rendszereknek a gyanús áruk észlelése során való használatára vonatkozó általános információk; valamint
(ii) a jogsértő áruk elleni küzdelem során végzett kockázatelemzésre vonatkozó általános információk.
D. SZAKASZ
Együttműködés és intézményi rendelkezések
14.52. CIKK
Együttműködés
1. Figyelembe véve a szellemi tulajdon oltalmának növekvő fontosságát a közöttük folytatott kereskedelem és beruházások további előmozdítása terén, a Felek a saját jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban, rendelkezésre álló erőforrásaik függvényében együttműködnek a szellemi tulajdon területén, ideértve valamelyik Félnek a szellemi tulajdonra vonatkozó ügyekben harmadik országokkal fennálló viszonyára vonatkozó információcserét is.
2. Az (1) bekezdés alkalmazásában az együttműködés magában foglalhatja az információcserét, a tapasztalatok és készségek megosztását, valamint az együttműködésnek vagy tevékenységeknek a Felek által megállapodott bármely más formáját. Az ilyen együttműködés olyan területekre terjedhet ki, mint:
(a) a hazai és a nemzetközi szellemi tulajdonra vonatkozó szakpolitika fejleményei;
(b) a szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyintézési és nyilvántartó rendszerek;
(c) a szellemi tulajdonnal kapcsolatos oktatás és tudatosság;
(d) a következőkhöz kapcsolódó szellemi tulajdonra vonatkozó kérdések:
(i) kis- és középvállalkozások;
(ii) tudományos, technológiai és innovációs tevékenységek; valamint
(iii) technológiák létrehozása, átadása és terjesztése;
(e) a szellemi tulajdonnak a kutatás, az innováció és a gazdasági növekedés céljából való felhasználását érintő szakpolitikák;
(f) multilaterális szellemi tulajdonra vonatkozó megállapodások végrehajtása, mint például a WIPO égisze alatt megkötött vagy kezelt megállapodások;
(g) technikai segítségnyújtás a fejlődő országok részére;
(h) a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelemmel kapcsolatos bevált gyakorlatok, projektek és programok; valamint
(i) a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni világméretű közös erőfeszítésekkel kapcsolatos további munka lehetőségeinek feltárása.
3. A Felek törekednek arra, hogy együttműködjenek a szellemitulajdon-jogok nemzetközi szabályozási keretének javítására irányuló tevékenységekkel kapcsolatban, többek között a meglévő nemzetközi megállapodások további megerősítésének előmozdításával és a szellemitulajdon-jogok nemzetközi harmonizálásának, igazgatásának és érvényesítésének, valamint a nemzetközi szervezetek – úgy mint a WTO és a WIPO – keretében folytatott tevékenységeknek az ösztönzésével.
14.53. CIKK
Szellemi tulajdonnal foglalkozó bizottság
1. A 22.3. cikk alapján létrehozott, szellemi tulajdonnal foglalkozó bizottság (e cikkben a továbbiakban: „bizottság”) felel e fejezet hatékony végrehajtásáért és működéséért.
2. A bizottság feladatai a következők:
(a) e fejezet végrehajtásának és működésének felülvizsgálata és nyomon követése;
(b) információcsere a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos jogalkotási és szakpolitikai fejleményekről és a földrajzi árujelzők területén kölcsönös érdeklődésre számot tartó bármely egyéb kérdésről, beleértve a 14-B. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzőkre vonatkozó előírások alkalmazandó követelményeiből fakadó minden olyan kérdést is, amely az e megállapodás szerinti védelmükre vonatkozik;
(c) a szellemi tulajdonnal kapcsolatos bármely kérdés megvitatása a szellemi tulajdon védelmének és a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének javítása, valamint a szellemitulajdon-rendszerek hatékony és átlátható igazgatásának előmozdítása érdekében;
(d) beszámolás a megállapításairól és a megbeszélések eredményéről a vegyes bizottságnak; valamint
(e) a 22.1. cikk (5) bekezdésének b) pontja alapján a vegyes bizottság által esetlegesen ráruházott egyéb feladatok ellátása.
3. Az egyes Felek kérésére a bizottság ajánlásokat tesz a vegyes bizottság számára a 14-A. melléklet és a 14-B. melléklet módosításairól.
4. Mindkét Fél a 14.30. cikkel összhangban megvizsgálja a másik Félnek a 14-B. melléklet módosítására vonatkozó bármely kérését.
5. A bizottság a Felektől eltérő, többek között a magánszektorból származó olyan érdekelt felek képviselőit is felkérheti a részvételre, akik rendelkeznek a megvitatásra kerülő kérdések terén szükséges szakértelemmel.
14.54. CIKK
Biztonsági kivételek
E fejezet alkalmazásában a TRIPS-megállapodás 73. cikkét belefoglalják ebbe a megállapodásba, és az értelemszerűen e megállapodás részét képezi.
14.55. CIKK
Vitarendezés
A 14.52. cikkre nem vonatkoznak a 21. fejezet szerinti vitarendezési eljárások.
15. FEJEZET
VÁLLALATIRÁNYÍTÁS
15.1. CIKK
Célkitűzések
1. A Felek elismerik egy hatékony vállalatirányítási keret fontosságát a gazdasági növekedésnek a jól működő piacok, valamint az átláthatóságon, hatékonyságon, bizalmon és integritáson alapuló, megbízható pénzügyi rendszerek révén történő megvalósítása érdekében.
2. Mindegyik Fél megteszi a megfelelő intézkedéseket a területén egy hatékony vállalatirányítási keret kialakítása érdekében, elismerve, hogy ezek az intézkedések a beruházók bizalmának fokozása és a versenyképesség javítása révén vonzzák és ösztönzik a beruházásokat, és így lehetővé teszik a Felek piacra jutási kötelezettségvállalásai által biztosított lehetőségek lehető legjobb kiaknázását.
3. Az egyes Felek azon képességének korlátozása nélkül, hogy saját jogi, intézményi és szabályozási keretet dolgozhassanak ki a nyilvánosan működő részvénytársaságok vállalatirányításával kapcsolatban, a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy tiszteletben tartják az e fejezetben foglalt elveket, és betartják annak rendelkezéseit, amennyiben azok megkönnyítik az egymás piacaihoz való hozzáférést az e megállapodásban előírtak szerint.
4. A Felek együttműködnek az e fejezet hatálya alá tartozó hatékony vállalatirányítási keret kidolgozásával kapcsolatos ügyekben.
15.2. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
(a) „igazgatóság”: egy nyilvánosan működő részvénytársaság irányító testülete, amely döntéshozatali hatáskörrel rendelkezik a társaság működésének felügyelete tekintetében, és amelynek tagjait (azaz az igazgatókat) a társaság irányítása céljából választják meg, rendszerint a társaság részvényesei;
(b) „vállalatirányítás”: egy vállalat ügyvezetése, igazgatósága, részvényesei és egyéb érdekelt felei közötti viszonyrendszer; egyúttal azt a szerkezetet is meghatározza, amely révén a vállalat működését irányítják és ellenőrzik, nevezetesen annak meghatározása révén, hogy a vállalat célkitűzéseit miképpen állítják fel, valamint a célkitűzések elérésére szolgáló eszközök meghatározása és a teljesítmény figyelemmel kísérése révén;
(c) valamelyik Fél „vállalatirányítási keretrendszere”: a nyilvánosan működő részvénytársaságok vállalatirányításával kapcsolatos kötelező vagy nem kötelező erejű elvek és szabályok, adott esetben a szóban forgó Fél hatáskörei és jogszabályai szerint; valamint
(d) „nyilvánosan működő részvénytársaság”: olyan jogi személy, amelynek részvényeit valamely Fél értéktőzsdéjén vagy szabályozott piacán, az adott Fél jogszabályai szerinti nyilvános forgalmazás céljából bevezetik vagy jegyzik.
15.3. CIKK
Általános elvek
1. A Felek elismerik a vállalatirányítási keret szerepének fontosságát abban, hogy időben és pontosan nyilvánosságra hozzanak a joghatóságukban nyilvánosan működő részvénytársaságokkal kapcsolatos valamennyi lényeges kérdést, ideértve e társaságok pénzügyi helyzetét, teljesítményét, tulajdoni viszonyait és irányítását is.
2. A Felek elismerik továbbá a vállalatirányítási keret szerepének fontosságát a vezetés és az igazgatóság részvényesek felé való megfelelő elszámoltathatóságának biztosítása, a független és objektív állásponton alapuló felelős igazgatósági döntéshozatal, valamint az azonos osztályba tartozó részvényesekkel való egyenlő bánásmód tekintetében.
3. Az egyértelműség érdekében az egyes Felek 15.4. és 15.5. cikkben említett vállalatirányítási keretének rendelkezései jogilag kötelező erejű mechanizmusok vagy nem kötelező erejű eszközök útján is végrehajthatók, például megfelelőségi vagy magyarázati alapon.
4. A Felek rendelkezhetnek úgy, hogy bizonyos vállalatirányítási elvek vagy szabályok az objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok – mint például a fejlődés korai szakasza vagy a vállalat mérete – által indokolt esetekben nem vonatkoznak bizonyos társaságokra 124 .
15.4. CIKK
A részvényesek jogai és a tulajdonosi funkciók
1. Az egyes Felek vállalatirányítási keretrendszere magában foglal olyan rendelkezéseket, amelyek célja a részvényesi jogok hatékony gyakorlásának védelme és elősegítése a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében. Ezek a jogok adott esetben magukban foglalják a közgyűlésen való részvételt és szavazást is, valamint az igazgatósági tagoknak a társaság vállalatirányítási struktúrájával összhangban történő megválasztását és eltávolítását is a célból, hogy a részvényesek felügyelhessék az igazgatóság magatartását 125 , és részt vehessenek a társaság tekintetében fontos döntéshozatalban.
2. Az egyes Felek vállalatirányítási keretrendszere magában fogla olyan rendelkezéseket, amelyek ösztönzik a vállalkozás ellenőrzésével kapcsolatos olyan információk közzétételét, amelyek értékesek és hasznosak lehetnek a beruházók számára. Ezek az információk magukban foglalják például a tőkeszerkezetet, adott esetben a részvények különböző osztályainak, a jelentősnek tekintetett közvetlen és közvetett részesedéseknek, valamint speciális ellenőrzési jogoknak a feltüntetésével.
15.5. CIKK
Az igazgatóság szerepkörei
Az egyes Felek vállalatirányítási keretrendszere tartalmazza a következőket célzó rendelkezéseket azért, hogy az ilyen keret elősegítse az igazgatóság felelős döntéshozatalát:
(a) az igazgatóság általi ügyvezetés független és objektív szempontból történő, eredményes figyelemmel kísérése, amely például megfelelő számú független igazgató 126 tényleges alkalmazásával érhető el;
(b) az igazgatóság elszámoltathatóságának biztosítása a részvényesek felé; valamint
(c) a beruházók szempontjából releváns – például az igazgatóság összetételére, az igazgatósági bizottságokra és az igazgatók függetlenségére vonatkozó – információk elégséges közzétételének biztosítása.
15.6. CIKK
Társaságok átvétele
Mindegyik Fél szabályokat és eljárásokat állapít meg a nyilvánosan működő részvénytársaságok átvételére vonatkozóan. Az ilyen szabályok és eljárások célja, hogy ezek az ügyletek átlátható árak és tisztességes feltételek mellett valósuljanak meg.
15.7. CIKK
Vitarendezés
E fejezet rendelkezéseire nem vonatkoznak a 21. fejezet szerinti vitarendezési eljárások.
16. FEJEZET
KERESKEDELEM ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS
16.1. CIKK
Háttér és célkitűzések
1. A Felek elismerik annak fontosságát, hogy oly módon mozdítsák elő a nemzetközi kereskedelem fejlődését, amely hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, a jelenlegi és eljövendő generációk jóléte érdekében, figyelembe véve az Egyesült Nemzetek 1992. június 14-i Környezet és Fejlődés Konferenciája által elfogadott Agenda 21 cselekvési programot; a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 1998. június 18-i Nemzetközi Munkaügyi Konferenciáján elfogadott, a munka világára vonatkozó alapelvekről és jogokról szóló ILO-nyilatkozatot és annak nyomon követését; a 2002. szeptember 4-i fenntartható fejlődésről tartott csúcstalálkozón elfogadott végrehajtási tervet; az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsa által 2006. július 5-én elfogadott „A teljes és produktív foglalkoztatás és a mindenki számára hozzáférhető tisztességes munka megvalósítását előmozdító környezet létrehozása nemzeti és nemzetközi szinten, valamint annak a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatása” című miniszteri nyilatkozatot; a Nemzetközi Munkaügyi Konferencián 2008. június 10-én elfogadott, a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló ILO-nyilatkozatot; az Egyesült Nemzetek Szervezete fenntartható fejlődéssel foglalkozó konferenciájának „A kívánt jövő” című eredménydokumentumát, amelyet az ENSZ Közgyűlése 2012. július 27-én fogadott el; valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete 2015 utáni fejlesztési napirend elfogadására tartott csúcstalálkozójának „A világunk átalakítása: 2030-as menetrend a fenntartható fejlődésért” című eredménydokumentumát, amelyet az ENSZ Közgyűlése 2015. szeptember 25-én fogadott el.
2. A Felek elismerik e megállapodás hozzájárulását a fenntartható fejlődés előmozdításához, amelynek a gazdasági fejlődés, a társadalmi fejlődés és a környezetvédelem egymást kölcsönösen erősítő összetevői. A Felek elismerik továbbá, hogy e fejezet célja, hogy olyan módokon erősítse a Felek kereskedelmi kapcsolatait és együttműködését, amelyek előmozdítják a fenntartható fejlődést, és nem szándéka, hogy harmonizálja a Felek környezetvédelmi vagy munkaügyi előírásait.
16.2. CIKK
A szabályozási jog és a védelem szintje
1. Elismerve az egyes Felek jogát saját fenntartható fejlesztési politikáik és prioritásaik meghatározására, a környezet és a munkavállalók hazai védelmi szintjének meghatározására, valamint arra, hogy ennek megfelelően elfogadják vagy módosítsák saját jogszabályaikat és rendeleteiket a nemzetközi szinten elismert előírások és nemzetközi megállapodások keretében vállalt kötelezettségeiknek megfelelően, az egyes Felek törekednek annak biztosítására, hogy jogszabályaik, egyéb rendelkezéseik és kapcsolódó szakpolitikáik gondoskodjanak a környezet és a munkavállalók védelmének magas szintjéről, továbbá törekednek arra, hogy folyamatosan javítsák ezeket a jogszabályokat és rendeleteket és az azok alapját képező védelmi szinteket.
2. A Felek nem ösztönözhetik a kereskedelmet vagy a beruházásokat a környezetvédelmi vagy munkaügyi jogszabályaik és egyéb rendelkezéseik által biztosított védelmi szint enyhítése vagy csökkentése révén. E célból a Felek nem függeszthetik fel az említett jogszabályokat és egyéb rendelkezéseket, vagy másképpen nem térhetnek el azoktól, illetve nem mulaszthatják el azokat hatékonyan érvényesíteni folyamatos vagy visszatérő tevékenység vagy annak hiánya útján, a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházásokat érintő módon.
3. A Felek nem használhatják a saját környezetvédelmi vagy munkaügyi jogszabályaikat és egyéb rendelkezéseiket olyan módon, amely a másik Féllel szemben önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetés eszközét vagy a nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozását képezné.
16.3. CIKK
Nemzetközi munkaügyi előírások és egyezmények
1. A Felek elismerik, hogy a teljes és produktív foglalkoztatás és a mindenki számára hozzáférhető tisztességes munka a gazdasági, munkaügyi és társadalmi kihívásokra adott válasz kulcsfontosságú eleme. A Felek elismerik továbbá a nemzetközi kereskedelem oly módon történő fejlesztésének fontosságát, amely elősegíti a teljes és produktív foglalkoztatást, valamint a mindenki számára hozzáférhető tisztességes munkát. Ebben az összefüggésben a Felek kölcsönös érdeklődésére számot tartó, a kereskedelemhez kapcsolódó munkaügyi kérdésekkel kapcsolatos információkat és véleményeket cserélnek a 22.3. cikk alapján létrehozott kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság ülései keretében, és adott esetben más fórumokon keresztül.
2. A Felek megerősítik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (a továbbiakban: ILO) tagjaként rájuk háruló kötelezettségeket 127 . A Felek megerősítik továbbá a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló ILO-nyilatkozat és annak nyomon követése vonatkozásában tett kötelezettségvállalásaikat. Ennek megfelelően a Felek jogszabályaikban, egyéb rendelkezéseikben és gyakorlatukban tiszteletben tartják, előmozdítják és megvalósítják a munkahelyi alapvető jogokkal kapcsolatos nemzetközileg elismert elveket, amelyek a következők:
(a) az egyesülés szabadsága és a kollektív tárgyaláshoz való jog hatékony elismerése;
(b) a kényszermunka minden formájának felszámolása;
(c) a gyermekmunka eredményes eltörlése; valamint
(d) a foglalkoztatással és a munkával kapcsolatos megkülönböztetések felszámolása.
3. Mindegyik Fél saját kezdeményezésére folyamatos és tartós erőfeszítéseket tesz az alapvető ILO-egyezmények és más olyan ILO-egyezmények megerősítésére, amelyek megerősítését mindkét Fél megfelelőnek tartja.
4. A Felek az ILO egyezményeinek és jegyzőkönyveinek – beleértve az alapvető ILO-egyezményeket is – megerősítését illető helyzetükről információkat cserélnek.
5. Az egyes Felek megerősítik arra irányuló kötelezettségvállalásukat, hogy jogszabályaikban, egyén rendelkezéseikben és gyakorlatukban hatékonyan végrehajtsák a Japán, illetve az Európai Unió tagállamai által megerősített ILO-egyezményeket.
6. A Felek elismerik, hogy a (2) bekezdésben említett munkahelyi alapvető jogokkal kapcsolatos nemzetközileg elismert elvek megsértése nem szolgálhat hivatkozásul, és egyéb módon nem használható fel jogos komparatív előnyként, valamint hogy a munkaügyi előírásokat nem szabad protekcionista kereskedelmi célokra felhasználni.
16.4. CIKK
Többoldalú környezetvédelmi megállapodások
1. A Felek hangsúlyozzák a többoldalú környezetvédelmi megállapodások fontosságát – különös tekintettel azokra, amelyekben a két Fél szerződő félként részt vesz – a nemzetközi közösségnek a globális
vagy regionális környezeti kihívások kezelésére szolgáló, többoldalú környezetvédelmi irányítási eszközeként. A Felek hangsúlyozzák a kereskedelem és a környezet közötti kölcsönös támogatás elérésének fontosságát. Ebben az összefüggésben a Felek a kölcsönös érdeklődésére számot tartó, a kereskedelemhez kapcsolódó környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos információkat és véleményeket cserélnek a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság ülései keretében, és adott esetben más fórumokon keresztül.
2. A Felek ismételten megerősítik kötelezettségvállalásukat azoknak a multilaterális környezetvédelmi megállapodásoknak a jogszabályaikban, egyéb rendelkezéseikben és gyakorlatukban történő tényleges végrehajtására, amelyeknek szerződő felei.
3. Mindegyik Fél információkat cserél a másik Féllel a saját helyzetével és az olyan többoldalú környezetvédelmi megállapodások – beleértve azok módosításait is – megerősítése, elfogadása, jóváhagyása vagy az azokhoz történő csatlakozás terén általa elért előrehaladással kapcsolatosan, amely megállapodások magára nézve kötelezőként való elismerését mindkét Fél megfelelőnek tartja, továbbá az e megállapodások végrehajtása terén elért előrehaladással kapcsolatosan.
4. A Felek elismerik az Egyesült Nemzetek 1992. május 9-én New Yorkban elfogadott Éghajlatváltozási Keretegyezménye (a továbbiakban: UNFCCC) végső célkitűzései megvalósításának fontosságát az éghajlatváltozás sürgető fenyegetésének kezelése érdekében, valamint a kereskedelem ebben játszott szerepét. A Felek ismételten megerősítik az UNFCCC és az UNFCCC Feleinek Konferenciája 21. ülésén, 2015. december 12-én Párizsban elfogadott Párizsi Megállapodás hatékony végrehajtására tett kötelezettségvállalásaikat. A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy előmozdítsák a kereskedelem pozitív hozzájárulását az üvegházhatást okozó gázok alacsony kibocsátására és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó fejlődésre való átmenethez. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy együttműködnek az éghajlatváltozás kezelésére irányuló intézkedések megtételében az UNFCCC végső célkitűzésének és a Párizsi Megállapodás céljának elérése érdekében.
5. E megállapodás egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy akadályozza bármelyik Felet olyan multilaterális környezetvédelmi megállapodások végrehajtására hozott intézkedések elfogadásában vagy fenntartásában, amelyeknek részes fele, feltéve, hogy ilyen intézkedéseket nem szabad olyan módon alkalmazni, amely a másik Féllel szembeni önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést vagy a kereskedelem rejtett korlátozását jelenti.
16.5. CIKK
A fenntartható fejlődést elősegítő kereskedelem és beruházások
A Felek elismerik annak fontosságát, hogy növeljék a kereskedelem és a beruházások hozzájárulását a fenntartható fejlődés célkitűzésének eléréséhez annak gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióiban. Ennek megfelelően a Felek:
(a) elismerik az munkahelyi jogokra, a mindenki számára hozzáférhető tisztességes munkára, valamint a szabadság, az emberi méltóság, a társadalmi igazságosság, a biztonság és a megkülönböztetésmentesség alapvető értékeire vonatkozó elvek jelentőségét a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés és hatékonyság tekintetében, valamint ezeknek az elveknek a kereskedelmi és beruházási szakpolitikákba való jobb integrációja fontosságát;
(b) törekednek a környezetvédelmi áruk és szolgáltatások kereskedelmének és az azokkal kapcsolatos beruházásoknak az e megállapodással összhangban álló módon történő megkönnyítésére és előmozdítására;
(c) törekednek az éghajlatváltozás mérséklése szempontjából különösen fontos áruk és szolgáltatások – például a fenntartható megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó, és az energiahatékony termékek és szolgáltatások – kereskedelmének és az azokba történő beruházásoknak az e megállapodással összhangban álló módon történő megkönnyítésére;
(d) törekednek az olyan áruk kereskedelmének és az azokba történő beruházásoknak az előmozdítására, amelyek hozzájárulnak a szociális helyzet javításához és a környezetvédelmi szempontból megfelelő gyakorlatokhoz, beleértve a címkézési rendszerek tárgyát képező árukat is, és elismerik más önkéntes kezdeményezések – beleértve a magánkezdeményezéseket is – hozzájárulását a fenntarthatósághoz; valamint
(e) ösztönzik a vállalati társadalmi felelősségvállalást, és e témakörben a vélemények és információk cseréjét a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság keretében, és adott esetben más fórumokon keresztül. E tekintetben a Felek elismerik a vonatkozó nemzetközileg elismert elvek és iránymutatások fontosságát, beleértve a multinacionális vállalatok számára készült OECD-iránymutatásokat, amely az OECD által 1976. június 21-én elfogadott, a nemzetközi beruházásokról és multinacionális vállalatokról szóló ILO-nyilatkozat részét képezi, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatótanácsa által 1977 novemberében elfogadott, a multinacionális vállalatokról és a szociális politikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú ILO-nyilatkozatot is.
16.6. CIKK
Biológiai sokféleség
1. Mindegyik Fél elismeri a kereskedelem és a beruházások jelentőségét és szerepét a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható használatának biztosításában azokkal a vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal összhangban, amelyeknek szerződő fele, nevezetesen az 1992. június 5-én Rio de Janeiróban elfogadott Biológiai Sokféleség Egyezménnyel és annak jegyzőkönyveivel, valamint az 1973. március 3-án Washingtonban elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezménnyel (a továbbiakban: CITES).
2. Ebben az összefüggésben a Felek:
(a) többek között címkézési rendszerek révén ösztönzik a természeti erőforrások fenntartható használatával előállított termékek, és a biológiai sokféleség megőrzéséhez és fenntartható használatához hozzájáruló termékek használatát, figyelembe véve az ilyen termékek kereskedelmének fontosságát;
(b) a CITES-ben felsorolt, veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok, és adott esetben más veszélyeztetett fajok illegális kereskedelmének leküzdésére irányuló hatékony intézkedéseket hajtanak végre, például felügyeleti és végrehajtási intézkedéseket és tudatosságnövelő tevékenységeket;
(c) adott esetben végrehajtják az (1) bekezdésben említett nemzetközi megállapodások alapján elfogadott határozatokat, többek között jogszabályok, rendelkezések, stratégiák, tervek és programok útján; valamint
(d) információt cserélnek, illetve kétoldalú és többoldalú szinten konzultálnak a másik Féllel az e cikk szempontjából lényeges kérdésekben, ideértve a vadon élő állatok és a természeti erőforrásokon alapuló termékek kereskedelmét, az ökoszisztémák értékelését, feltérképezését és értékelését és a kapcsolódó szolgáltatásokat, valamint a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférést és a hasznosításukból származó előnyök tisztességes és méltányos megosztását.
16.7. CIKK
Fenntartható erdőgazdálkodás, valamint a fa és fatermékek kereskedelme
1. A Felek elismerik a kereskedelem és a beruházások jelentőségét és szerepét az erdők megőrzésének és a fenntartható erdőgazdálkodásnak a biztosításában.
2. Ebben az összefüggésben a Felek:
(a) ösztönzik az erdők megőrzését és a fenntartható erdőgazdálkodást, valamint a kitermelés országának jogszabályai és egyéb rendelkezései szerint kitermelt fa és fatermékek kereskedelmét;
(b) hozzájárulnak az illegális fakitermelés és a kapcsolódó kereskedelem elleni küzdelemhez, beleértve adott esetben a harmadik országokkal folytatott kereskedelmet is; valamint
(c) bilaterális és multilaterális szinten információt és tapasztalatot cserélnek a célból, hogy előmozdítsák az erdők megőrzését és a fenntartható erdőgazdálkodást, valamint a jogszerűen kitermelt fa és fatermékek kereskedelmét, illetve leküzdjék az illegális fakitermelést.
16.8. CIKK
A halászatierőforrások kereskedelme és fenntartható felhasználása és a fenntartható akvakultúra
1. A Felek elismerik a kereskedelem és a beruházások jelentőségét és szerepét a halászati erőforrások megőrzésének, valamint fenntartható felhasználásának és kezelésének biztosításában, a tengeri ökoszisztémák védelmében, továbbá a felelősségteljes és fenntartható akvakultúra előmozdításában.
2. Ebben az összefüggésben a Felek:
(a) megfelelnek az Egyesült Nemzetek Szervezete Tengerjogi Egyezményének; az 1993. november 24-én Rómában kelt, a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló megállapodásnak; és az 1995. augusztus 4-én New Yorkban kelt, az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló megállapodásnak; intézkedéseket hoznak az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) 1995. október 31-én elfogadott felelősségteljes halgazdálkodás magatartási kódexében foglalt célkitűzéseknek és elveknek a megvalósítása érdekében; továbbá ösztönzik a kikötő szerinti államok által hozott intézkedések végrehajtását mind globális, mind regionális szinten, és adott esetben bátorítják a harmadik országokat az olyan vonatkozó nemzetközi megállapodások megerősítésére, elfogadására, jóváhagyására vagy az azokhoz való csatlakozásra, amelyeknek mindkét Fél szerződő fele;
(b) előmozdítják a halászati erőforrások megőrzését és fenntartható felhasználását olyan megfelelő nemzetközi szervezeteken vagy szerveken – beleértve a regionális halászati gazdálkodási szervezeteket is – keresztül, amelyeknek mindkét Fél tagja, a regionális halászati gazdálkodási szervezetek határozatainak, ajánlásainak vagy intézkedéseinek hatékony figyelemmel kísérése, ellenőrzése vagy végrehajtása, valamint fogási dokumentációs vagy tanúsítási rendszereik megvalósítása révén;
(c) elfogadnak és végrehajtanak az illegális, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet szolgáló eszközöket – beleértve a jogi eszközöket és adott esetben az ellenőrzést, a figyelemmel kísérést és a végrehajtást is –, valamint kapacitáskezelési intézkedéseket, elismerve, hogy az illegális, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra vonatkozó információk önkéntes megosztása növeli ezen eszközöknek az ilyen típusú halászat elleni küzdelemben mutatott hatékonyságát, és hangsúlyozva a regionális halászati gazdálkodási szervezetek tagjainak a főbb halászati piacokon betöltött döntő szerepét a halászati erőforrások fenntartható használatának megteremtésében; valamint
(d) előmozdítják a fenntartható és felelős akvakultúra kialakulását, figyelembe véve annak gazdasági, társadalmi és környezeti szempontjait.
16.9. CIKK
Tudományos információk
A kereskedelmet vagy a beruházásokat esetlegesen érintő, a környezet vagy a munkafeltételek védelmét célzó intézkedések előkészítése vagy végrehajtása során a Felek figyelembe veszik a rendelkezésre álló tudományos és technikai információkat, valamint adott esetben a vonatkozó nemzetközi előírásokat, iránymutatásokat vagy ajánlásokat, és az elővigyázatossági megközelítést is.
16.10. CIKK
Átláthatóság
Mindegyik Fél biztosítja, hogy az e fejezet célkitűzéseit megvalósító bármely általános érvényű intézkedést átlátható módon, a jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel, valamint a 17. fejezetben foglaltakkal összhangban hajtsanak végre, beleértve a nyilvánosság számára észszerű lehetőségek és kellő idő biztosítását észrevételek megtételére, valamint az ilyen intézkedések közzététele révén.
16.11. CIKK
A fenntarthatóság hatásainak felülvizsgálata
A Felek elismerik az e megállapodás végrehajtása által a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatások egyedileg vagy közösen történő felülvizsgálatának, nyomon követésének és értékelésének fontosságát, amire megfelelő folyamataik és intézményeik, valamint az e megállapodás alapján létrehozott folyamatok és intézmények keretében kerül sor.
16.12. CIKK
Együttműködés
Elismerve a környezetvédelmi és munkaügyi szakpolitikák kereskedelemhez és beruházásokhoz kapcsolódó vonatkozásaival összefüggő együttműködés jelentőségét, e megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében a Felek többek között:
(a) két- vagy többoldalú szinten együttműködnek a környezetvédelem és a munkaügy területén, beleértve az olyan megfelelő nemzetközi szervezeteken vagy testületeken keresztül zajló együttműködést is, amelyekben mindkét Fél részt vesz;
(b) együttműködnek a kereskedelem és a környezetvédelem, valamint a kereskedelem és a munkaügy kölcsönös hatásainak értékelésében, valamint az ilyen hatás fokozása, megelőzése vagy enyhítése módjainak meghatározása során, figyelembe véve a Felek által végzett figyelemmel kísérés és értékelés eredményeit, például az Európai Unió vonatkozásában a fenntarthatósági hatásvizsgálatokat;
(c) együttműködnek a környezetvédelmi áruk és szolgáltatások kereskedelmének és az azokkal kapcsolatos beruházásoknak az e megállapodással összhangban álló módon történő megkönnyítése és előmozdítása érdekében, többek között információcsere révén;
(d) együttműködnek a címkézési rendszerek terén, többek között az ökocímkékkel kapcsolatos információcsere révén, valamint a fenntarthatósághoz hozzájáruló egyéb intézkedések és kezdeményezések útján, beleértve a megfelelő tisztességes és etikus kereskedelmi rendszereket is;
(e) együttműködnek a vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása érdekében, nevezetesen az információk és a bevált gyakorlatok cseréje révén, beleértve a nemzetközileg elfogadott iránymutatások és elvek betartását, végrehajtását, nyomon követését és terjesztését is;
(f) együttműködnek az ILO tisztességes munkára vonatkozó menetrendjének kereskedelmi vonatkozásai terén;
(g) együttműködnek a többoldalú környezetvédelmi megállapodások kereskedelmi vonatkozásai terén, többek között a CITES végrehajtásával kapcsolatos nézetek és információk cseréje, valamint műszaki és vámügyi együttműködés révén;
(h) együttműködnek a jelenlegi és jövőbeli éghajlatváltozással foglalkozó nemzetközi rendszer kereskedelmi vonatkozásai terén, ideértve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák, a más éghajlatbarát technológiák és az energiahatékonyság előmozdításának eszközeit is;
(i) együttműködnek a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható kiaknázásának előmozdítása érdekében, ideértve a veszélyeztetett vadon élő állatok és növények tiltott kereskedelme elleni küzdelmet is;
(j) együttműködnek az erdők megőrzésének és a fenntartható erdőgazdálkodásnak, valamint a jogszerűen kitermelt fa és faanyagok kereskedelmének előmozdítása érdekében, és az illegális fakitermelés elleni küzdelemben; valamint
(k) együttműködnek – kétoldalú szinten vagy az olyan megfelelő nemzetközi szervezeteken és szerveken keresztül, amelyekben mindkét Fél részt vesz – a fenntartható halászati és akvakultúrás gyakorlatoknak és a jogszerűen megszerzett halászati erőforrások kereskedelmének előmozdítása, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem érdekében.
16.13. CIKK
Kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság
1. A 22.3. cikk alapján létrehozott kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság (e fejezetben a továbbiakban: „bizottság”) felel e fejezet hatékony végrehajtásáért és működéséért.
2. A bizottság feladatai a következők:
(a) e fejezet végrehajtásának és működésének felülvizsgálata és nyomon követése, és szükség esetén megfelelő ajánlások előterjesztése a vegyes bizottság számára a 22.1. cikk (5) bekezdésének d) pontjával kapcsolatos megfontolás céljából;
(b) a Felek megállapodása szerinti bármely más, e fejezethez kapcsolódó kérdés mérlegelése;
(c) együttműködnek a civil társadalommal 128 e fejezet végrehajtásában;
(d) a 22.1. cikk (5) bekezdésének b) pontja alapján a vegyes bizottság által esetlegesen ráruházott egyéb feladatok ellátása; valamint
(e) megoldások keresése a Felek között a jelen fejezet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan felmerülő nézetkülönbségek rendezése érdekében, többek közt a 16.17. cikk (5) bekezdése szerinti eljárások útján 129 .
3. A bizottság az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követő első éven belül találkozik. Ezt követően a bizottság a 22.3. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerint ülésezik, a 16.17. cikk (5) bekezdése szerinti eljárások sérelme nélkül.
4. A bizottság a saját munkája, valamint az ILO és az érintett többoldalú környezetvédelmi szervezetek vagy szervek tevékenységei közötti koherenciára és együttműködésre törekszik.
16.14. CIKK
Kapcsolattartó pontok
E megállapodás hatálybalépését követően mindegyik Fél kijelöl egy kapcsolattartó pontot a Felek között az e fejezethez kapcsolódó bármely kérdésben zajló kommunikáció megkönnyítésére, és értesíti a másik Felet az elérhetőségi adatokról, beleértve az érintett tisztviselőkre vonatkozó információkat is. A Felek az adott elérhetőségi adatokkal kapcsolatos bármilyen változásról haladéktalanul értesítik egymást.
16.15. CIKK
Belföldi tanácsadó csoport
1. Mindegyik Fél összehívja a saját új vagy meglévő, az e fejezethez kapcsolódó gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó belföldi tanácsadó csoportját vagy csoportjait, és a jogszabályaival, egyéb rendelkezéseivel és gyakorlataival összhangban konzultál e csoporttal vagy csoportokkal.
2. Mindegyik Fél felelős a független gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szereplők – köztük a munkáltatói és munkavállalói szervezetek és a környezetvédelmi csoportok – kiegyensúlyozott képviseletének biztosításáért a tanácsadó csoportban vagy csoportokban.
3. A Felek tanácsadó csoportja vagy csoportjai saját kezdeményezésre ülésezhetnek, és a szóban forgó Féltől függetlenül kifejthetik az e fejezet végrehajtásával kapcsolatos véleményüket, valamint benyújthatják ezeket a véleményeket a szóban forgó Félnek.
16.16. CIKK
Közös párbeszéd a civil társadalommal
1. A Felek összehívják a területükön található civil társadalmi szervezetekkel folytatott közös párbeszédet (a továbbiakban: „közös párbeszéd”), beleértve a 16.15. cikkben említett belföldi tanácsadó csoportjaik tagjait is, hogy folytassanak párbeszédet e fejezet kapcsán.
2. A Felek e közös párbeszéd folyamán előmozdítják az érintett érdekelt felek, többek között a gazdasági, környezeti és társadalmi érdekeket képviselő független szervezetek, valamint adott esetben más érintett szervezetek kiegyensúlyozott képviseletét.
3. A közös párbeszédet legkésőbb e megállapodás hatálybalépésének időpontját követő egy éven belül összehívják. Ezután a közös párbeszédet rendszeresen összehívják, kivéve, ha a Felek másként állapodnak meg. A Felek a közös párbeszéd első ülése előtt megállapodnak a közös párbeszéd működéséről. A közös párbeszédben való részvételre a Felek által elfogadott megfelelő kommunikációs eszközökkel kerülhet sor.
4. A Felek tájékoztatják a közös párbeszédet e fejezet végrehajtásáról. A közös párbeszéd nézeteit és véleményét a bizottság elé terjeszthetik, és nyilvánosan hozzáférhetővé tehetik.
16.17. CIKK
Kormányzati konzultációk
1. Abban az esetben, ha a Felek között e fejezet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan bármilyen nézeteltérés merülne fel, a Felek csak az e cikkben és a 16.18. cikkben meghatározott eljárásokat alkalmazhatják. E fejezet rendelkezéseire nem vonatkoznak a 21. fejezet szerinti vitarendezési eljárások.
2. Bármelyik Fél írásban konzultációt kérhet a másik Féltől az e fejezet értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos bármely ügyben. A konzultációt kérelmező Fél meghatározza a kérelem indokait, ideértve az ügynek és annak ténybeli és jogi alapjának azonosítását, feltüntetve e fejezet vonatkozó rendelkezéseit.
3. Ha valamelyik Fél a (2) bekezdés szerinti konzultációt kér, a másik Fél haladéktalanul válaszol, és konzultációt kezd az ügy kölcsönösen kielégítő megoldása érdekében.
4. A konzultációk során mindkét Fél elegendő információt nyújt a szóban forgó ügy teljes körű vizsgálatának lehetővé tétele érdekében. A Felek figyelembe veszik az ILO és más olyan releváns nemzetközi szervezetek vagy testületek tevékenységeit, amelyekben a Felek részt vesznek, és ha a Felek erre eseti alapon igényt tartanak, tanácsot kérhetnek ezektől a nemzetközi szervezetektől vagy testületektől vagy más szakértőktől. A Felek e tanácsadás figyelembevételével megvitatják a végrehajtandó megfelelő intézkedéseket.
5. Ha a (2)–(4) bekezdéssel összhangban megtartott konzultációk útján nem sikerül megoldást találni, akkor a bizottságot valamelyik Fél kérésére haladéktalanul össze kell hívni, hogy a szóban forgó ügyet megvizsgálja.
6. A Felek biztosítják, hogy az e cikk szerinti konzultációk során elért megoldásokat közösen a nyilvánosság rendelkezésére bocsássák, kivéve, ha a Felek másként állapodnak meg.
16.18. CIKK
Szakértői testület
1. Ha valamely Félnek a 16.17. cikk (5) bekezdése szerinti, a bizottság összehívására irányuló kérelme benyújtásának napjától számított legkésőbb 75 napon belül a Felek nem találnak kölcsönösen elfogadható megoldást az e fejezet megfelelő cikkeinek értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos ügyben, az egyes Felek kérhetik egy szakértői testület összehívását az ügynek a (2) bekezdésben említett feladatmeghatározással összhangban történő vizsgálatára. Ezt a kérelmet írásban kell benyújtani a másik Fél 16.14. cikkben említett kapcsolattartó pontján keresztül, feltüntetve a kérelem indokait, beleértve a megoldandó ügy azonosítását, valamint annak ténybeli alapját és jogalapját.
2. A bizottság e megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított egy éven belül elfogadja a szakértői testület eljárási szabályzatát és feladatmeghatározását. Az eljárási szabályzat azonosítja a releváns információk megtalálására szolgáló eljárásokat. A testület a nemzetközi közjog bevett értelmezési szabályaival összhangban értelmezi e fejezet cikkeinek rendelkezéseit, ideértve az 1969. május 23-án Bécsben elfogadott, a szerződések jogáról szóló Bécsi Egyezményben kodifikált szabályokat is. Ezeknek az eljárási szabályoknak és feladatmeghatározásnak a létrejöttéig a 21.30. cikkben említett eljárási szabályzat értelemszerűen alkalmazandó, és a feladatmeghatározás – kivéve, ha a Felek legkésőbb öt nappal a testület létrehozását követően másként állapodnak meg – az alábbi:
„a 16. fejezet vonatkozó cikkeinek fényében a szakértői testület létrehozása iránti kérelemben említett ügy megvizsgálása, és a 16.18. cikk (5) bekezdése szerinti jelentés kiadása az ügy megoldására vonatkozó ajánlások megtételével.”
3. A szakértői testület bármilyen olyan forrásból szerezhet információkat, amelyet megfelelőnek ítél. Az ILO-eszközökhöz vagy multilaterális környezetvédelmi megállapodásokhoz kapcsolódó kérdésekben tájékoztatást és tanácsot kér az érintett nemzetközi szervezetektől vagy szervektől. Az e bekezdés szerint kapott információkat beterjeszti a Feleknek észrevételezés céljából.
4. A testület három szakértőből áll. E szakértőket az a)–e) pontokkal összhangban kell kiválasztani.
(a) A szakértőknek megfelelő műszaki vagy jogi szakértelemmel kell rendelkezniük az e fejezetben tárgyalt kérdésekben. Függetlenek kell, hogy legyenek a Felektől, és nem kötődhetnek egyik Félhez sem, illetve nem fogadhatnak el azoktól utasítást. A tagoknak egyéni minőségükben kell eljárniuk, és nem fogadhatnak el utasítást semmilyen szervezettől, illetve a szóban forgó ügyben semmilyen minőségben nem lehetnek érintettek.
(b) Mindegyik Fél legkésőbb a testület összehívására irányuló kérelem kézhezvételének időpontját követő 45 napon belül kijelöl egy-egy szakértőt, aki az adott Fél állampolgára lehet, és legfeljebb három jelöltet javasolhat a testület elnökeként. Az elnök nem lehet egyik Fél állampolgára sem. A Felek a legkésőbb 15 nappal a 45 napos határidő lejárta után megállapodnak az elnök személyéről, és a javasolt jelöltek közül kinevezik az elnököt.
(c) Ha valamelyik Fél nem nevezett ki szakértőt, illetve ha a Felek nem állapodtak meg az elnök személyéről, vagy nem nevezték ki az elnököt a b) ponttal összhangban, a még nem kinevezett szakértőket vagy elnököt legkésőbb a b) pontban előírt 15 napos határidőt követő 15 napon belül, sorsolással választják ki a d) pont szerint javasolt jelöltek közül.
(d) A bizottság e megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított egy éven belül összeállít egy jegyzéket legalább 10 olyan személyről, akik hajlandóak és képesek e cikk értelmében szakértői feladatot betölteni, és akik megfelelnek az a) pontban meghatározott képesítési követelményeknek. E jegyzék három aljegyzékből áll: egy-egy aljegyzék a két Fél számára és egy aljegyzék azon személyekről, akik egyik Félnek sem állampolgárai, és akik elláthatják a testület elnökének feladatait. Mindegyik Fél legalább három személyt kiválaszt, akik a saját szakértői aljegyzékükön szerepelnek majd. A Felek eltérő megállapodása hiányában négy személyt közösen jelölnek ki az elnökök aljegyzékébe. A bizottság gondoskodik arról, hogy a jegyzékben szereplő személyek száma mindig az e pontban előírt szinten maradjon.
(e) A testület létrehozásának időpontja az elnök kinevezésének időpontja.
5. A szakértői testület egy közbenső jelentést és egy zárójelentést készít a Felek számára, amelyekben meghatározza a tényállást, a vonatkozó cikkek értelmezését vagy alkalmazhatóságát, valamint a megállapítások és javaslatok mögött meghúzódó alapvető indokokat. Legkésőbb az időközi jelentés kézhezvételének időpontjától számított 45 napon belül, amely jelentést legkésőbb a testület létrehozásának időpontjától számított 90 napon belül ki kell bocsátani, a Felek benyújtják a jelentéshez kapcsolódó írásbeli észrevételeiket. Ezen írásbeli észrevételek mérlegelését követően a szakértői testület módosíthatja a jelentést, és további vizsgálatokat végezhet, ha úgy tartja megfelelőnek. A zárójelentést legkésőbb a testület létrehozásának időpontjától számított 180 napon belül ki kell bocsátani, kivéve, ha a testület elnöke írásban értesíti a Feleket arról, hogy a határidő nem teljesíthető. Ebben az esetben a zárójelentést legkésőbb a testület létrehozásának időpontjától számított 200 napon belül kell kibocsátani, kivéve, ha a Felek másként állapodnak meg. A zárójelentést a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. A Felek biztosítják a bizalmas információk védelmét.
6. A Felek megvitatják a szóban forgó ügy megoldására irányuló tevékenységeket vagy intézkedéseket, figyelembe véve a testület zárójelentését és javaslatait. Mindegyik Fél legkésőbb a zárójelentés kibocsátását követő három hónapon belül tájékoztatja a másik Felet és saját belföldi tanácsadó csoportját vagy csoportjait bármely további tevékenységről vagy intézkedésről. A nyomonkövetési tevékenységeket vagy intézkedéseket a bizottság figyelemmel kíséri. A belföldi tanácsadó csoport vagy csoportok és a közös párbeszéd e tekintetben észrevételeket tehetnek a bizottságnak.
16.19. CIKK
Felülvizsgálat
1. A bizottság szükség szerint megvitatja a 16.13., 16.17. és 16.18. cikkben foglalt intézményi és konzultációs rendelkezések végrehajtását és működését, figyelembe véve többek között az e fejezet végrehajtása és működése során nyert tapasztalatokat és az egyes Felek vonatkozó szakpolitikáinak fejleményeit. Az ilyen megbeszélések e cikkek esetleges módosítására irányulhatnak.
2. Az (1) bekezdésben hivatkozott megbeszélések eredményének figyelembevételével a bizottság – a 16.13. cikk (2) bekezdése a) pontjának megfelelően – ajánlásokat tehet a vegyes bizottságnak az (1) bekezdésben említett cikkek módosítása tekintetében.
17. FEJEZET
ÁTLÁTHATÓSÁG
17.1. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában „általánosan alkalmazandó intézkedés”: az e megállapodás hatálya alá tartozó bármely kérdés tekintetében általánosan alkalmazandó jogszabály, rendelet, szabály, közigazgatási vagy bírósági határozat, illetve közigazgatási vagy bírósági eljárás.
17.2. CIKK
Átlátható szabályozási környezet
Elismerve azt a hatást, amelyet a szabályozási környezet gyakorolhat a Felek között folyó kereskedelemre és beruházásokra, az egyes Felek törekednek arra, hogy olyan átlátható szabályozási környezetet teremtsenek, amely hatékony és kiszámítható a személyek, többek között gazdasági szereplők – és különösen a kis- és középvállalkozások – számára.
17.3. CIKK
Közzététel
Általánosan alkalmazandó intézkedések bevezetése vagy módosítása során mindkét Fél:
(a) haladéktalanul közzéteszi ezeket az általánosan alkalmazandó intézkedéseket, vagy más módon a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja azokat, a célkitűzésük magyarázatával és indoklással együtt, amennyiben ez megvalósítható, elektronikus úton, például egy angol nyelvű weboldalon; valamint
(b) törekszik arra, hogy – az indokolt esetek kivételével – észszerű időköz elteljen az általánosan alkalmazandó intézkedések közzétételének vagy nyilvánosságra hozatalának időpontja és azok hatálybalépésének időpontja között.
17.4. CIKK
Megkeresések
1. A másik Fél kérésére mindkét Fél észszerű időn belül válaszol a másik Fél konkrét kérdéseire, és tájékoztatással szolgál számára az általános hatályú intézkedései tekintetében.
2. Mindegyik Fél a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhetővé teszi az általánosan alkalmazandó intézkedéseiért felelős illetékes hatóságok nevét és címét.
3. Mindegyik Fél létrehoz vagy fenntart megfelelő mechanizmusokat annak érdekében, hogy válaszolhasson valamely személytől az általánosan alkalmazandó intézkedéseire vonatkozóan érkező megkeresésekre.
4. A Felek elismerik, hogy a (3) bekezdésben említett megkeresésekre adott válaszok nem szükségképpen véglegesek és jogilag kötelezőek, hanem csak tájékoztatási célokat szolgálhatnak, kivéve, ha jogszabályaik és egyéb rendelkezéseik másképp rendelkeznek.
17.5. CIKK
Az általánosan alkalmazandó intézkedések igazgatása
1. A Felek minden általánosan alkalmazandó intézkedésüket következetes, objektív, pártatlan és észszerű módon igazgatják.
2. Amikor konkrét esetekben, közigazgatási eljárások során a másik Fél meghatározott személyeire, áruira vagy szolgáltatásaira általánosan alkalmazandó intézkedéseket alkalmaznak, az egyes Felek – a jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban – az említett közigazgatási eljárások által közvetlenül érintett személyek rendelkezésére bocsátják a következőket:
(a) az eljárás megindítására vonatkozó észszerű értesítés, beleértve annak jogalapját, valamint az eljárás jellegének, a tényállásnak és a szóban forgó kérdéseknek a leírását is; valamint
(b) észszerű lehetőség arra, hogy az álláspontjuk alátámasztása céljából ismertethessék a tényállást és az érveiket bármely jogerős közigazgatási határozat meghozatalát megelőzően, kivéve a sürgősség esetét.
17.6. CIKK
Felülvizsgálat és fellebbezés
1. Az egyes Felek igazságszolgáltatási, választottbírói vagy közigazgatási bíróságokat, törvényszékeket vagy eljárásokat hoznak létre vagy tartanak fenn az e megállapodás hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos közigazgatási intézkedések vagy – jogszabályai és egyéb rendelkezései szerint – mulasztások haladéktalan felülvizsgálata, az ezekkel kapcsolatos fellebbezések, valamint indokolt esetben a kapcsolódó kiigazítások megtétele érdekében. Ezek a bíróságok, törvényszékek, illetve eljárások pártatlanok és függetlenek az ilyen intézkedések közigazgatási végrehajtásával megbízott hivataltól vagy hatóságtól, és az ügy kimenetelében semmiféle lényeges érdekeltségük nem lehet.
2. Mindegyik Fél biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett ilyen bíróságok, törvényszékek előtt megjelent, illetve eljárásokban érintett felek jogosultak legyenek a következőkre:
(a) észszerű lehetőség a saját álláspontjuk alátámasztására vagy megvédésére; valamint
(b) bizonyítékokon alapuló határozat, és a feljegyzések benyújtása.
3. Figyelemmel a jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben előírtak szerinti további felülvizsgálatra vagy fellebbezésre, mindegyik Fél biztosítja, hogy a (2) bekezdés b) pontjában említett határozatot az érintett közigazgatási hivatalok vagy hatóságok végrehajtsák az érintett közigazgatási intézkedés tekintetében.
17.7. CIKK
Együttműködés a fokozott átláthatóság előmozdítása érdekében
A Felek az adott esetnek megfelelően kétoldalú, regionális és többoldalú fórumokon együttműködnek a nemzetközi kereskedelem és beruházások tekintetében az átláthatóság előmozdítása módjainak felkutatása érdekében.
17.8. CIKK
Kapcsolat más fejezetekkel
Ez a fejezet az e megállapodás egyéb fejezeteiben foglalt bármely különös rendelkezés sérelme nélkül alkalmazandó.
18. FEJEZET
BEVÁLT SZABÁLYOZÁSI GYAKORLATOK ÉS SZABÁLYOZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS
A. SZAKASZ
Bevált szabályozási gyakorlatok és szabályozási együttműködés
1. ALSZAKASZ
Általános rendelkezések
18.1. CIKK
Célkitűzések és általános elvek
1. E szakasz célja a bevált szabályozási gyakorlatok és a Felek közötti szabályozási együttműködés előmozdítása a kétoldalú kereskedelem és a beruházások fokozása céljából a következők útján:
(a) hatékony, átlátható és kiszámítható szabályozási környezet előmozdítása;
(b) kompatibilis szabályozási megközelítések előmozdítása és a szükségtelenül megterhelő, párhuzamos vagy eltérő szabályozási követelmények csökkentése;
(c) a Felek szabályozási intézkedéseinek, gyakorlatainak vagy megközelítéseinek megvitatása, beleértve azok hatékony alkalmazását is; valamint
(d) a Felek közötti kétoldalú együttműködés megerősítése a nemzetközi fórumokon.
2. E szakasz egyetlen rendelkezése sem érinti az egyes Felek azon jogát, hogy meghatározzák vagy szabályozzák saját védelmi szintjeiket a közpolitikai célok elérésére való törekvés vagy azok előmozdítása érdekében olyan területeken, mint:
(a) a közegészségügy;
(b) az emberek, állatok és növények élete és egészsége;
(c) a munkahelyi egészség és biztonság;
(d) a munkafeltételek;
(e) a környezetvédelem, beleértve az éghajlatváltozást is;
(f) a fogyasztók;
(g) a szociális védelem és szociális biztonság;
(h) a személyes adatok és a kiberbiztonság;
(i) a kulturális sokszínűség;
(j) a pénzügyi stabilitás; valamint
(k) az energiabiztonság.
3. E szakasz egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy bármelyik Felet megakadályozná abban, hogy:
(a) jogszabályi keretének, elveinek 130 és határidejeinek megfelelően szabályozási intézkedéseket fogadjon el, tartson fenn és alkalmazzon annak érdekében, hogy az általa megfelelőnek ítélt védelmi szinten megvalósítsa a közpolitikai célkitűzéseit; valamint
(b) általános érdekű szolgáltatásokat nyújtson, és azokat támogassa, beleértve a vízhez, az egészségügyhöz, az oktatáshoz kapcsolódó, valamint a szociális szolgáltatásokat.
4. A szabályozási intézkedések nem képezhetnek rejtett kereskedelmi akadályt.
5. E szakasz egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az bármely konkrét szabályozási eredmény elérésére kötelezné a Feleket.
18.2. CIKK
Fogalommeghatározások
E szakasz alkalmazásában:
(a) „szabályozó hatóság”:
(i) az Európai Unió részéről az Európai Bizottság; valamint
(ii) Japán részéről Japán Kormánya; valamint
(b) „szabályozási intézkedések”: olyan általánosan alkalmazandó intézkedések, amelyek:
(i) az Európai Unió részéről:
(A) az Európai Unió az EUMSZ 288. cikkében előírtak szerinti rendeletek és irányelvek; valamint
(B) az EUMSZ 290., illetve 291. cikkében előírtak szerinti végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok; valamint
(ii) Japán részéről:
(A) törvények;
(B) kormányrendeletek; valamint
(C) miniszteri rendeletek.
18.3. CIKK
Alkalmazási kör
1. E szakasz az e megállapodás hatálya alá eső bármely kérdésben valamelyik Fél szabályozó hatósága által kiadott szabályozási intézkedésekre vonatkozik.
2. A 3. és 4. alszakasz a valamelyik Fél szabályozó hatósága által kiadott olyan más általánosan alkalmazandó intézkedésekre vonatkozik, amelyek az (1) bekezdésben említett szabályozási intézkedéseken túlmenően relevánsak a szabályozási együttműködési tevékenységek tekintetében, úgy mint irányelvek, szakpolitikai dokumentumok vagy ajánlások.
2. ALSZAKASZ
Bevált szabályozási gyakorlatok
18.4. CIKK
Belső koordináció
Minden egyes Fél fenntart a bevált szabályozási gyakorlatok előmozdítására szolgáló belső koordinációs folyamatokat vagy mechanizmusokat, beleérve az e szakaszban említetteket is.
18.5. CIKK
Szabályozási folyamatok és mechanizmusok
Mindegyik Fél a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja azon folyamatok és mechanizmusok leírását, amelyekkel összhangban a szabályozó hatósága kidolgozza, értékeli és felülvizsgálja a szabályozási intézkedéseit. Ezekben a leírásokban feltüntetik a vonatkozó iránymutatásokat, szabályokat vagy eljárásokat, beleértve azokat is, amelyek a nyilvánosság véleménynyilvánításra vonatkozó lehetőségeit tartalmazzák.
18.6. CIKK
Korai tájékoztatásnyújtás a tervezett szabályozási intézkedésekről
Az egyes Felek szabályozó hatóságai legalább évente egyszer közzéteszik a legfontosabb 131 tervezett szabályozási intézkedéseik jegyzékét, azok hatályának és célkitűzéseinek rövid leírását, valamint – adott esetben – elfogadásuk becsült időpontját. Alternatív megoldásként, ha valamelyik Fél szabályozó hatósága nem bocsát a nyilvánosság rendelkezésére ilyen jegyzéket, az adott Fél a jegyzéket a rövid leírással együtt évente, a lehető legrövidebb időn belül megküldi a 22.3. cikk alapján létrehozott szabályozási együttműködéssel foglalkozó bizottságnak. E jegyzéket a rövid leírással együtt – a bizalmasnak minősített információkat kivéve – bármelyik Fél szabályozó hatósága a nyilvánosság rendelkezésére bocsáthatja.
18.7. CIKK
Nyilvános konzultációk
1. A jelentős szabályozási intézkedések kidolgozása során az egyes Felek szabályozó hatósága adott esetben és a vonatkozó szabályokkal és eljárásokkal összhangban:
(a) közzéteszi a szabályozási intézkedések tervezetét vagy olyan konzultációs dokumentumokat, amelyek kellő részletességgel ismertetik a kidolgozás alatt álló szabályozási intézkedéseket, lehetővé téve bármely személy számára annak felmérését, hogy az érdekeire azok jelentős hatást gyakorolnak-e, és ha igen, hogyan;
(b) megkülönböztetéstől mentes alapon észszerű lehetőséget kínál bármely személy számára észrevételek megtételére; valamint
(c) megvizsgálja a kapott észrevételeket.
2. Az egyes Felek szabályozó hatóságának igénybe kell vennie elektronikus kommunikációs eszközöket, és törekednie kell egy e célra szolgáló, egységes hozzáférésű webes portál fenntartására tájékoztatásnyújtás és a nyilvános konzultációkhoz kapcsolódó észrevételek fogadása céljából.
3. Az egyes Felek szabályozó hatósága a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja a kapott észrevételeket vagy a konzultációk eredményeinek összefoglalóját. Ez a kötelezettség nem alkalmazandó a bizalmas információk védelme, a személyes adatok vagy nem megfelelő tartalom visszatartása, vagy más indokolt okok – mint egy harmadik fél érdeksérelmének kockázata – érdekében.
18.8. CIKK
Hatásvizsgálat
1. A Felek szabályozó hatósága törekszik arra, hogy a vonatkozó szabályokkal és eljárásokkal összhangban, szisztematikusan elvégezze a kidolgozás alatt álló jelentős szabályozási intézkedések hatásvizsgálatát.
2. A hatásvizsgálat elvégzése során mindkét Fél szabályozó hatósága olyan folyamatokat és mechanizmusokat hoz létre és tart fenn, amelyek keretében a következő tényezőket figyelembe veszik:
(a) a szabályozási intézkedés szükségessége, beleértve annak a kérdésnek a jellegét és jelentőségét, amelyet a szabályozási intézkedés kezelni kíván;
(b) bármely olyan megvalósítható és megfelelő szabályozási vagy nem szabályozási alternatíva, amely elérné a Fél közpolitikai célkitűzéseit, ideértve a nem szabályozás lehetőségét is, amennyiben erre mód van;
(c) a lehetséges és releváns mértékig az alternatívák potenciális társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai, ideértve a kereskedelemre, valamint a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásokat is; valamint
(d) adott esetben, hogy a mérlegelés tárgyát képező lehetőségek hogyan kapcsolódnak a vonatkozó nemzetközi előírásokhoz, ideértve az esetleges eltérések okait is.
3. Az egyes Felek szabályozó hatósága legkésőbb a kapcsolódó javasolt vagy végleges szabályozási intézkedés közzétételekor közzéteszi hatásvizsgálatainak eredményeit.
18.9. CIKK
Visszamenőleges értékelés
1. Az egyes Felek szabályozó hatósága a hatályos szabályozási intézkedések időszakos, visszamenőleges értékelésének előmozdítására szolgáló folyamatokat vagy mechanizmusokat tart fenn.
2. Az egyes Felek szabályozó hatósága a vonatkozó szabályokkal és eljárásokkal összhangban a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja az ilyen visszamenőleges értékelések terveit és eredményeit.
18.10. CIKK
Lehetőség észrevételek benyújtására
Az egyes Felek szabályozó hatósága – az egyes Felek közpolitikai célkitűzései elérésére való törekvés sérelme nélkül – lehetőséget nyújt bármely személy számára arra, hogy észrevételeket nyújtson be a hatályos szabályozási intézkedések javítására vonatkozóan, beleértve az egyszerűsítésre vagy a felesleges terhek csökkentésére vonatkozó javaslatokat is.
18.11. CIKK
A bevált szabályozási gyakorlatokkal kapcsolatos információcsere
A szabályozó hatóságok törekednek az információcserére, többek között a szabályozási együttműködéssel foglalkozó bizottság keretében, az ezen alszakaszban említett (például a hatásvizsgálatokra vonatkozó) bevált szabályozási gyakorlataikat – beleértve a kereskedelemre és a beruházásokra gyakorolt hatások értékelését is –, illetve a visszamenőleges értékeléseket illetően.
3. ALSZAKASZ
Szabályozási együttműködés
18.12. CIKK
Szabályozási együttműködési tevékenységek
1. Mindegyik Fél javasolhat szabályozási együttműködési tevékenységet a másik Fél számára. E javaslatot a 18.15. cikknek megfelelően kijelölt kapcsolattartó ponton keresztül kell benyújtania.
2. A másik Fél kellő időben felülvizsgálja a javaslatot, és tájékoztatja a javaslattevő Felet arról, hogy megítélése szerint a javasolt tevékenység szabályozási együttműködésre alkalmas-e.
3. A Felek kérésére a szabályozási együttműködéssel foglalkozó bizottság megvitatja az (1) bekezdésben említett szabályozási együttműködési tevékenységekről szóló javaslatot.
4. A szabályozási együttműködésre alkalmas tevékenységek meghatározása érdekében mindegyik Fél figyelembe veszi a következőket:
(a) a 18.6. cikkben említett jegyzék; valamint
(b) valamelyik Fél személyei által előterjesztett, megfelelő információkkal alátámasztott és kísért szabályozási együttműködési tevékenységekre vonatkozó javaslatok.
5. Ha a Felek valamely szabályozási együttműködési tevékenység folytatása mellett döntenek, az egyes Felek szabályozó hatósága:
(a) tájékoztatja a másik Fél szabályozó hatóságát a szabályozási együttműködési tevékenység szempontjából lényeges új intézkedések kidolgozásáról, illetve a meglévők felülvizsgálatáról;
(b) kérésre tájékoztatást ad, és megvitatja a szabályozási együttműködési tevékenység szempontjából lényeges intézkedéseket; valamint
(c) új szabályozási vagy egyéb intézkedések kidolgozásakor, illetve a meglévők felülvizsgálatakor a lehetséges mértékig mérlegeli a másik Fél által ugyanazon vagy kapcsolódó ügyben alkalmazott bármely szabályozási megközelítést.
6. A Felek önkéntes alapon folytathatnak szabályozási együttműködési tevékenységeket. A Felek megtagadhatják a szabályozási együttműködési tevékenységek folytatását, vagy elállhatnak azoktól. A szabályozási együttműködési tevékenységek folytatását megtagadó vagy az azoktól elálló Félnek meg kell indokolnia döntését a másik Félnek.
7. Adott esetben a szabályozó hatóságok kölcsönös egyetértéssel rábízhatják valamely szabályozási együttműködési tevékenység végrehajtását a Felek illetékes szerveire.
18.13. CIKK
A szabályozási kompatibilitás előmozdítását szolgáló helyes gyakorlatok
Az egyes Felek szabályozó hatósága a szabályozási kompatibilitás előmozdítása érdekében többek között a következőket fontolja meg:
(a) a közös elveknek, iránymutatásoknak és magatartási kódexeknek az előmozdítása, valamint az egyenértékűség és a végrehajtási eszközök kölcsönös elismerése, a szabályozási követelmények – mint például vizsgálatok, szakképesítések, auditok vagy ellenőrzések – szükségtelen megkettőzésének elkerülésére; valamint
(b) kétoldalú együttműködés, valamint harmadik országokkal való együttműködés a releváns nemzetközi fórumokon, amennyiben lehetséges, többek között közös kezdeményezések és javaslatok útján, a nemzetközi szabályozási előírások, iránymutatások vagy más megközelítések kidolgozásának és előmozdításának céljából.
4. ALSZAKASZ
Intézményi rendelkezések
18.14. CIKK
Szabályozási együttműködéssel foglalkozó bizottság
1. A 22.3. cikk értelmében létrehozott szabályozási együttműködéssel foglalkozó bizottság e szakasz rendelkezéseivel összhangban javítja és előmozdítja a bevált szabályozási gyakorlatokat és a szabályozási együttműködést a Felek között.
2. A szabályozási együttműködéssel foglalkozó bizottság felkérheti az érdekelt feleket az ülésein való részvételre.
3. A szabályozási együttműködéssel foglalkozó bizottság különösen:
(a) megvitathatja a szabályozási együttműködési tevékenységekre vonatkozó javaslatokat;
(b) információt cserélhet a helyes szabályozási gyakorlatokkal kapcsolatosan, és előmozdíthatja azokat;
(c) javasolhat a Felek közös érdekű ügyeivel kapcsolatos szabályozási együttműködési tevékenységeket, ideértve a szabályozást előkészítő kutatásokat érintő ügyeket is;
(d) előmozdíthatja a kétoldalú szabályozási együttműködési tevékenységeket azzal a céllal, hogy elősegítse a kompatibilis szabályozási eredményeket mindkét Fél esetében, különösen azokon a területeken, ahol nem léteznek szabályozási intézkedések, vagy ahol azok kidolgozása még kezdeti szakaszban jár;
(e) támogathatja a helyes szabályozási gyakorlatok és szabályozási együttműködés előmozdítását szolgáló gyakorlati mechanizmusok, végrehajtási eszközök és bevált gyakorlatok kialakítását;
(f) ösztönözheti a szabályozási együttműködést és koordinációt a nemzetközi fórumokon, ideértve a releváns folyamatban lévő vagy tervezett tevékenységekre vonatkozó rendszeres kétoldalú információcseréket is;
(g) rendszeresen azonosíthatja és támogathatja a szabályozási együttműködés kiemelt területeit;
(h) szükség esetén iránymutatásokat adhat ki a 22.3. cikkben említett egyéb szakbizottságok és más kétoldalú szabályozói együttműködési fórumok szabályozási együttműködése észszerűsítésének elősegítése érdekében;
(i) megvizsgálhatja a 18.16. cikk (8) bekezdésében említett konzultációk kimeneteléről szóló jelentést, és adott esetben felülvizsgálhatja a 18.16. cikk (6) bekezdésében említett kielégítő megoldás végrehajtásának előrehaladását; valamint
(j) szükség szerint eseti munkacsoportokat állíthat fel konkrét szabályozási együttműködési tevékenységek folytatása céljából, amelyek a szabályozói együttműködéssel foglalkozó bizottságnak számolnak be.
4. A szabályozási együttműködéssel foglalkozó bizottság:
(a) e megállapodás hatálybalépésétől számított egy éven belül ülésezik, és azt követően a Felek képviselőinek eltérő rendelkezése hiányában legalább évente egyszer; valamint
(b) a megállapodás hatálybalépését követő első ülésen elfogadja a saját eljárási szabályzatát.
18.15. CIKK
Kapcsolattartó pontok
E megállapodás hatálybalépését követően mindegyik Fél kijelöl egy kapcsolattartó pontot e szakasz végrehajtására, valamint a 18.16. cikk szerinti információcserére, és értesíti a másik Felet az elérhetőségi adatokról, beleértve az érintett tisztviselőkre vonatkozó információkat is. A Felek az adott elérhetőségi adatokkal kapcsolatos bármilyen változásról haladéktalanul értesítik egymást.
18.16. CIKK
A tervezett vagy meglévő szabályozási intézkedésekkel kapcsolatos információcsere
1. Egyik Fél a másik Fél tervezett vagy meglévő szabályozási intézkedéseire vonatkozó tájékoztatási és pontosítási kérelmet terjeszthető elő a másik Félnek. E kérelem címzettje törekszik arra, hogy azonnal válaszoljon.
2. Bármelyik Fél arra irányuló kérelmet nyújthat be a másik Félnek, hogy a másik Fél vizsgálja meg a tervezett vagy meglévő szabályozási intézkedéseivel kapcsolatos aggályait. Kérelmében a megkereső Fél meghatározza a szóban forgó szabályozási intézkedést, ismerteti az aggályait, és adott esetben kérdéseket terjeszt elő.
3. A megkeresett Fél a lehető leghamarabb, de – indokolt esetek kivételével – legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított 60 napon belül írásban észrevételeket terjeszt elő a megkereső Fél által a (2) bekezdés alapján felvetett aggályok tekintetében. Amennyire lehetséges, ezek az észrevételeket magukban foglalják többek között a szabályozási intézkedés szakpolitikai célkitűzését és indokolását, és adott esetben az ugyanazt a szakpolitikai célkitűzést ugyanolyan hatékonysággal elérni képes, de a kereskedelmet vagy a beruházásokat kevésbé korlátozó intézkedés hiányának magyarázatát. A megkeresett Fél válaszol a megkereső Fél által előterjesztett bármely pontosítást kérő kérdésre.
4. A megkereső Fél konzultációt kezdeményezhet a megkeresett Féllel:
(a) a (3) bekezdésben említett írásbeli észrevételek kézhezvétele után; vagy
(b) a (3) bekezdésben említett határidő lejártát követően, ha a megkeresett Fél nem terjeszt elő írásos észrevételeket.
5. A konzultációkat személyes találkozók útján vagy elektronikus úton is meg lehet tartani. Mindkét Fél kinevez egy, az ülések lebonyolításáért felelős tisztviselőt.
6. A konzultációk során a Felek jóhiszeműen lehetséges kielégítő megoldást keresnek a megkereső Fél aggodalmaira, beleértve a szóban forgó szabályozási intézkedés módosítására,
vagy adott esetben a kereskedelmet vagy a beruházásokat kevésbé korlátozó intézkedés elfogadására vonatkozó javaslatokat is.
7. A Felek nem kötelesek bizalmas vagy érzékeny információkat, adatokat nyilvánosságra hozni.
8. A megkereső Fél a megkeresett Féllel konzultálva jelentést készít konzultációk eredményéről. A megkereső Fél kapcsolattartója megküldi a jelentést a szabályozási együttműködéssel foglalkozó bizottságnak megfontolásra.
9. A (2) bekezdésben említett kérelmet olyan esetben is elő lehet terjeszteni, ha a megfelelő szakbizottság szintjén nem sikerült kielégítő megoldást találni, és ez nem érinti a Felek 21. fejezet szerinti, illetve bármely más vonatkozó megállapodás vitarendezési eljárása szerinti jogait és kötelezettségeit.
10. A (2) bekezdésben említett kérelem nem kötelezi a megkeresett Felet arra, hogy valamely konkrét szabályozási eredményt érjen el, és nem késlelteti egy szabályozási intézkedés elfogadását.
B. SZAKASZ
Állatjólét
18.17. CIKK
Állatjólét
1. A Felek kölcsönös előnyükre együttműködnek az állatjóléttel kapcsolatos ügyekben – különös tekintettel a tenyésztett állatokra – annak érdekében, hogy javítsák a vonatkozó jogszabályaik és egyéb rendelkezéseik kölcsönös megértését.
2. E célból a Felek közös megegyezéssel elfogadhatnak egy, a prioritásokat és az e cikk alapján kezelendő állatok kategóriáit meghatározó munkatervet, valamint létrehozhatnak egy állatjóléti technikai munkacsoportot az állatjóléttel kapcsolatos információk, szakértelem és tapasztalatok cseréje érdekében, valamint hogy megvizsgálják a további együttműködés előmozdításának lehetőségét.
C. SZAKASZ
Záró rendelkezések
18.18. CIKK
Az A. szakasz alkalmazása
1. Az A. szakasz rendelkezései nem vonatkoznak a B. szakaszra és a 8. fejezet E. szakaszának 5. alszakaszában meghatározott, pénzügyi szabályozással kapcsolatos szabályozási együttműködésre.
2. A 18.3. cikktől eltérően, az e megállapodás más fejezeteiben szereplő különös rendelkezések irányadóak az A. szakasz rendelkezéseivel szemben a különös rendelkezések alkalmazásához szükséges mértékben.
18.19. CIKK
Vitarendezés
E fejezet rendelkezéseire nem vonatkoznak a 21. fejezet szerinti vitarendezési eljárások.
19. FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS A MEZŐGAZDASÁG TERÜLETÉN
19.1. CIKK
Célkitűzések
A Felek elismerik, hogy közös érdekük a mezőgazdasági termékek 132 és élelmiszerek egymás közötti kereskedelmének előmozdítása, és céljuk a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatban folytatott együttműködés ösztönzése – ideértve a vidékfejlesztést, valamint a műszaki információk és bevált gyakorlatok cseréjét annak érdekében, hogy az Európai Unió és Japán fogyasztói számára biztonságos és jó minőségű élelmiszereket biztosítsanak.
19.2. CIKK
Alkalmazási kör
1. A Felek a saját jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban együttműködnek a 19.1. cikkben említett területeken. A Felek ösztönzik és megkönnyítik a megfelelő csoportok, jogalanyok, illetékes hatóságok és a Felek egyéb szervezetei közötti együttműködést.
2. Az (1) bekezdésben említett együttműködés alkalmazási köre a következőkre terjed ki:
(a) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek kereskedelmének előmozdítása, beleértve a vonatkozó szabályozásról folytatott párbeszédet is;
(b) a gazdaságirányítás, a termelékenység és a versenyképesség javítása céljából folytatott együttműködés,
beleértve a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a technológia és az innováció használatát is;
(c) a mezőgazdasági és élelmiszeripari termeléssel és technológiával kapcsolatos együttműködés;
(d) együttműködés a mezőgazdasági termékminőséggel kapcsolatos szakpolitika területén, ideértve a földrajzi árujelzőket 133 , feltéve, hogy az ilyen együttműködés nem képez átfedéseket a 22.3. cikk alapján létrehozott szellemi tulajdonnal foglalkozó bizottsággal kapcsolatos feladatokkal;
(e) együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréje a vidékfejlesztés előmozdítása érdekében, például a termelők és fiatal mezőgazdasági gazdálkodók vidéki területeken tartására irányuló szakpolitikák; valamint
(f) a Felek megállapodása szerinti konzultáció a 19.1. cikk hatálya alá tartozó más kérdésekről.
19.3. CIKK
Az üzleti környezet javítását célzó együttműködés
1. Az egyes Felek a jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban megfelelő intézkedéseket hoznak a mezőgazdaság és élelmiszerek terén az üzleti környezetnek a másik Félnek az adott Fél területén üzleti tevékenységet folytató személyei számára történő javítása érdekében.
2. Az üzleti környezet további javítása érdekében a Felek a saját jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban előmozdítják az együttműködést a közjogi hatóságok és a Felek megfelelő mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatainak képviselői között.
19.4. CIKK
Információkérés
Bármelyik Fél a másik Fél mezőgazdaságot vagy élelmiszereket érintő intézkedéseire vonatkozó tájékoztatási és pontosítási kérelmet terjeszthető elő a másik Félnek. A megkeresett Fél a lehető leghamarabb, de legkésőbb a megkeresés kézhezvételének időpontjától számított 60 napon belül – a Felek eltérő megállapodása hiányában – írásban információt szolgáltat a megkereső Fél kérésével kapcsolatban.
19.5. CIKK
Mezőgazdasági együttműködéssel foglalkozó bizottság
1. A 22.3. cikk alapján létrehozott mezőgazdasági együttműködéssel foglalkozó bizottság (e fejezetben a továbbiakban: „bizottság”) felel e fejezet hatékony végrehajtásáért és működéséért.
2. A bizottság feladatai a következők:
(a) e fejezet végrehajtásának és működésének biztosítása és felülvizsgálata;
(b) az e fejezethez kapcsolódó bármely kérdés megvitatása;
(c) jelentéstétel a vegyes bizottságnak a bizottság megállapításairól;
(d) a Felek magánszektorai közötti együttműködés elősegítése, amely hozzájárul e fejezet célkitűzéseinek eléréséhez; valamint
(e) a 22.1. cikk (5) bekezdésének b) pontja alapján a vegyes bizottság által esetlegesen ráruházott egyéb feladatok ellátása.
3. A bizottság elfogadja a saját eljárási szabályzatát és az e fejezetben említett együttműködés részleteit.
4. A bizottság konszenzus útján az Európai Uniótól és Japán Kormányától eltérő, megfelelő szervezetek képviselőit is felkérheti a részvételre, akik rendelkeznek a megvitatásra kerülő kérdések terén szükséges szakértelemmel.
19.6. CIKK
Kapcsolattartó pontok és kommunikáció
1. E megállapodás hatálybalépését követően mindegyik Fél kijelöl legalább egy kapcsolattartó pontot a Felek között az e fejezethez kapcsolódó bármely kérdésben zajló kommunikáció megkönnyítésére, és értesíti a másik Felet az elérhetőségi adatokról, beleértve az érintett tisztviselőkre vonatkozó információkat is. A Felek az adott elérhetőségi adatokkal kapcsolatos bármilyen változásról haladéktalanul értesítik egymást.
2. Az e fejezetre vonatkozó, az egyes Feleknek az Európai Bizottságon és Japán Kormányán kívüli, megfelelő szervezetei által felvetett kérelmekről mindkét Fél kapcsolattartó pontja észszerű határidőn belül köteles értesíteni a másik Fél e cikkben említett kapcsolattartó pontját.
3. Az e fejezetben említett kommunikáció angol nyelven zajlik.
19.7. CIKK
Kapcsolat más fejezetekkel
1. A Felek eltérő megállapodása hiányában e fejezet nem vonatkozik a 2., 6., 7. és a 14. fejezet hatálya alá tartozó kérdésekre.
2. E fejezet egyetlen rendelkezése sem érinti a Felek 2., 6., 7. és a 14. fejezetben előírt jogait és kötelezettségeit.
19.8. CIKK
Vitarendezés
E fejezet rendelkezéseire nem vonatkoznak a 21. fejezet szerinti vitarendezési eljárások.
20. FEJEZET
KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK
20.1. CIKK
Célkitűzés
A Felek elismerik e fejezet rendelkezéseinek, valamint e megállapodás egyéb olyan rendelkezéseinek a jelentőségét, amelyek célja a Felek közötti, a kis- és középvállalkozások (e fejezetben a továbbiakban: „kkv-k”) szempontjából releváns ügyekben folytatott, vagy a kkv-k számára egyébként különösen előnyös együttműködés erősítése.
20.2. CIKK
Információmegosztás
1. Mindegyik Fél létrehoz vagy fenntart egy saját nyilvánosan elérhető weboldalt, amelyen az e megállapodással kapcsolatos információk szerepelnek, többek között:
(a) e megállapodás szövege, beleértve annak minden mellékletét, különösen a vámtarifajegyzékeket és a termékspecifikus származási szabályokat;
(b) e megállapodás összefoglalása; valamint
(c) a kkv-knak szóló tájékoztatás, amely magában foglalja:
(i) az e megállapodásban foglalt olyan rendelkezések leírását, amelyeket a Fél a kkv-k szempontjából relevánsnak tart; valamint
(ii) minden további olyan információt, amelyet a Fél hasznosnak tart az e megállapodásban biztosított lehetőségek kiaknázásában érdekelt kkv-k szempontjából.
2. Az (1) bekezdésben említett weboldalon mindkét Fél feltüntet az alábbiakra mutató hivatkozást:
(a) a másik Fél megfelelő weboldala;
(b) azoknak a kormányzati hatóságainak és más olyan, tájékoztatást nyújtó megfelelő szervezeteknek a weboldalai, amelyeket a Fél hasznosnak tart a kereskedelemben, a beruházásokban vagy az adott Fél területén folytatott üzleti tevékenységben érdekelt személyek tekintetében; valamint
(c) az EU-Japán Ipari Együttműködési Központnak vagy utódszervezetének a weboldala.
3. Mindegyik Fél biztosítja, hogy azok a (2) bekezdés b) pontjában említett weboldalak, amelyekre a hivatkozások mutatnak, szolgáltassanak az alábbiakkal kapcsolatos tájékoztatást:
(a) a vámjogszabályok és -eljárások, valamint az adott Fél vámterületére történő behozatalhoz, az onnan történő kivitelhez, vagy az azon keresztül történő tranzithoz szükséges eljárások, gyakorlati lépések, formanyomtatványok, dokumentumok és egyéb információk leírása;
(b) a vonatkozó jogszabályok és egyéb rendelkezések, beleértve a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos eljárásokat is;
(c) a technikai szabályok és megfelelőségértékelési eljárások;
(d) a behozatal és a kivitel szempontjából releváns állat- és növényegészségügyi intézkedések;
(e) a közbeszerzési hirdetmények közzététele a 10.4 cikkel összhangban, valamint egyéb vonatkozó információk;
(f) a cégbejegyzési eljárások;
(g) adott esetben a behozatali eljárások során beszedett illetékek; valamint
(h) egyéb információk, amelyeket a Fél hasznosnak tart a kkv-k szempontjából.
4. Mindegyik Fél az (1) bekezdésben említett weboldalon feltüntet egy olyan adatbázisra mutató hivatkozást, amely a vámtarifa szerinti nómenklatúra kódja segítségével elektronikusan kereshető, és amely – amennyiben a Fél megítélése szerint ez alkalmazandó – a piacához való hozzáférés tekintetében a következő információkat tartalmazza:
(a) az adott Fél által a másik Féltől származó árukra alkalmazott vámtételek, az alkalmazott legnagyobb kedvezményes vámtételek, valamint a Felek által megállapított vámkontingensek;
(b) a behozatalra vagy a kivitelre kivetett vagy azzal kapcsolatos vámok vagy egyéb díjak, beleértve a termékspecifikus díjakat is;
(c) egyéb vámjellegű intézkedések;
(d) származási szabályok;
(e) vámvisszatérítés, halasztott vámfizetés vagy más olyan kedvezmény, amely a vámokat csökkenti, visszatéríti vagy azok alól mentességet biztosít;
(f) az áruk vámértékének meghatározásához használt kritériumok;
(g) származási ország jelölési követelményei, ideértve a jelölések elhelyezését és módját is; valamint
(h) egyéb vonatkozó intézkedések.
5. Mindegyik Fél rendszeresen vagy a másik Fél kérésére felülvizsgálja az (1)–(4) bekezdésben említett információkat és weboldalakra mutató hivatkozásokat annak biztosítása érdekében, hogy azok naprakészek és pontosak legyenek.
6. Mindegyik Fél törekszik annak biztosítására, hogy az e cikk szerint biztosított információkat a kkv-k számára könnyen felhasználható módon ismertessék. Mindegyik Fél törekszik arra, hogy az információkat angol nyelven hozzáférhetővé tegye.
7. Egyik Fél semmilyen személyétől sem követelhető meg, hogy az (1)–(4) bekezdés alapján biztosított információkhoz való hozzáférés fejében díjat fizessen.
20.3. CIKK
Kkv kapcsolattartó pontok
1. E megállapodás hatálybalépését követően mindegyik Fél kijelöl egy kapcsolattartó pontot e fejezet végrehajtására (e fejezetben a továbbiakban: „kkv kapcsolattartó pontok”), és értesíti a másik Felet az elérhetőségi adatokról, beleértve az érintett tisztviselőkre vonatkozó információkat is. A Felek az adott elérhetőségi adatokkal kapcsolatos bármilyen változásról haladéktalanul értesítik egymást.
2. A kkv kapcsolattartó pontok az egyes Felek szabályainak és eljárásainak megfelelően a következő feladatokat látják el:
(a) biztosítják, hogy a kkv-k igényeit figyelembe vegyék e megállapodás végrehajtása során;
(b) megvizsgálják a Felek közötti, a kkv-k szempontjából releváns ügyekben folytatott együttműködés megerősítésének módjait a kkv-k kereskedelmi és beruházási lehetőségeinek növelése céljából;
(c) meghatározzák, hogy milyen módon tudják az egyes Felek kkv-i kiaknázni az e megállapodás szerinti új lehetőségeket, és ezzel kapcsolatban információcserét folytatnak;
(d) felügyelik a 20.2 cikk végrehajtását, és biztosítják, hogy az egyes Felek által szolgáltatott információk naprakészek és relevánsak legyenek a kkv-k számára;
(e) rendszeresen a tevékenységeikkel kapcsolatos jelentést terjesztenek elő, és megfelelő ajánlásokat tesznek a vegyes bizottságnak; valamint
(f) megfontolnak bármely más, az e megállapodás hatálya alá tartozó, a kkv-k szempontjából lényeges kérdést.
3. A kkv kapcsolattartó pontok – az egyes Felek szabályainak és eljárásainak megfelelően – ajánlhatják a vegyes bizottságnak, hogy a Felek foglaljanak bele kiegészítő információkat a 20.2. cikkben említett weboldalaikba.
4. A kkv kapcsolattartó pontok törekednek arra, hogy foglalkozzanak a kkv-k részéről érdeklődésre számot tartó egyéb kérdésekkel e megállapodás végrehajtásával összefüggésében, többek között az alábbiak útján:
(a) információcsere annak érdekében, hogy segítsék a Feleket e megállapodás kkv-k szempontjából releváns kérdések tekintetében való végrehajtásának nyomon követésében;
(b) az e megállapodás alapján létrehozott szakbizottságok és munkacsoportok munkájában való részvétel, beleértve a szabályozási együttműködési kérdéseket és a nem vámjellegű ügyeket is, valamint – a saját hatáskörükön belül – a kkv-k különös érdeklődésére számot tartó, konkrét ügyek ismertetése e szakbizottságokkal és munkacsoportokkal, elkerülve a felesleges párhuzamos munkát; valamint
(c) a kölcsönösen elfogadható megoldások megfontolása a kkv-knak a Felek közötti kereskedelemben és beruházásokban való részvételre irányuló képességének javítása érdekében.
5. A kkv kapcsolattartó pontok szükség szerint üléseznek, és a megfelelő kommunikációs csatornákon keresztül végzik tevékenységüket, amely magában foglalhatja az elektronikus levelezést, a videokonferenciákat vagy egyéb eszközöket is.
6. A kkv kapcsolattartó pontok adott esetben a tevékenységeik végzése során törekedhetnek a kkv-k területén jártas szakértőkkel és külső szervezetekkel való együttműködésre.
20.4. CIKK
Vitarendezés
E fejezet rendelkezéseire nem vonatkoznak a 21. fejezet szerinti vitarendezési eljárások.
21. FEJEZET
VITARENDEZÉS
A. SZAKASZ
Célkitűzés, hatály és fogalommeghatározások
21.1. CIKK
Célkitűzés
E fejezet célkitűzése, hogy hatékony és eredményes mechanizmust hozzon létre az e megállapodás rendelkezéseinek értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban a Felek között felmerülő viták rendezésére, abból a célból, hogy lehetőség szerint kölcsönösen elfogadható megoldás szülessen.
21.2. CIKK
Alkalmazási kör
E megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában e fejezet kizárólag a megállapodás rendelkezéseinek értelmezését vagy alkalmazását érintő viták rendezésére vonatkozik.
21.3. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
(a) „választottbíró”: valamely választottbírói testület egy tagját jelenti;
(b) „sürgős esetek” vagy „sürgős ügyek”: olyan árukat vagy szolgáltatásokat foglalnak magukban, amelyek minősége, jelenlegi állapota vagy kereskedelmi értéke rövid időn belül elromlik;
(c) „magatartási kódex”: a választottbírák a 21.30. cikkben említett magatartási kódexe;
(d) „panaszos fél”: az a Fél, amely a 21.7. cikk szerinti testület létrehozását kéri;
(e) „hatály alá tartozó rendelkezések”: e megállapodásnak az e fejezetben hatálya alá tartozó rendelkezései a 21.2. cikkel összhangban;
(f) „Vitarendezési Testület”: a WTO Vitarendezési Testülete;
(g) „testület”: a 21.7. cikk alapján létrehozott testület;
(h) „bepanaszolt Fél”: az a Fél, amellyel szemben vitarendezési eljárást terjesztettek a 21.7. cikk szerinti testület elé; valamint
(i) „eljárási szabályzat”: valamely 21.30. cikk szerinti testület eljárási szabályzata.
B. SZAKASZ
Konzultáció és közvetítés
21.4. CIKK
Információkérés
Egy 21.5. vagy 21.6. cikk szerinti konzultációra vagy közvetítésre irányuló kérelem benyújtása előtt valamelyik Fél írásban kérheti a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatos bármely releváns információt. Az a Fél, amelyhez a kérelmet benyújtották, minden arra irányuló erőfeszítést megtesz, hogy a kért információkat egy írásos válaszban legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított 20 napon belül biztosítsa.
21.5. CIKK
Konzultációk
1. A Felek törekszenek arra, hogy a 21.2. cikkben említett jogvitákat jóhiszemű konzultációk útján rendezik, egy kölcsönösen elfogadott megoldás elérése céljából.
2. Az egyes Felek írásbeli kérelem útján kezdeményezhetnek konzultációt a másik Féllel. A konzultációra irányuló kérelemben a konzultációt kérő Fél megindokolja a kérelmet, beleértve a szóban forgó intézkedés azonosítását, annak ténybeli alapjának és jogalapjának feltüntetésével, meghatározva a releváns hatály alá tartozó rendelkezéseket.
3. A konzultációk során mindegyik Fél elegendő információt biztosít, lehetővé téve a kérdéses intézkedés teljes körű vizsgálatát, ideértve annak az e megállapodás működésére és alkalmazására gyakorolt hatását is.
4. Az a Fél, amelynek a konzultációra irányuló kérelmet beterjesztették, legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított 10 napon belül válaszol a kérelemre. A Felek legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül konzultációkat kezdenek. A konzultációk legkésőbb a kérelem beérkezésének időpontjától számított 45 napon belül lezártnak tekintendők, kivéve, ha a Felek másként állapodnak meg. Ha mindkét Fél úgy ítéli meg, hogy az eset sürgős ügyekre vonatkozik, a konzultációk legkésőbb a kérelem beérkezésének időpontjától számított 25 napon belül lezártnak tekintendők, kivéve, ha a Felek másként állapodnak meg.
5. A konzultációk személyes részvétellel, vagy a Felek megállapodása szerinti más kommunikációs eszköz útján tarthatók meg. A Felek eltérő megállapodása hiányában a személyesen folytatott konzultációkra annak a Félnek a területén kerül sor, amelyikhez a kérelmet intézték.
6. A konzultációk bizalmasak, ideértve a Felek által közölt információkat és az általuk képviselt álláspontokat is, és nem sérthetik az egyes Felek jogait a további eljárásokban.
21.6. CIKK
Közvetítés
1. Valamely Fél bármikor kérheti a másik Felet, hogy kezdjenek közvetítői eljárást az e fejezet alkalmazási körébe tartozó alá bármely olyan kérdéssel kapcsolatban, amely hátrányosan érinti a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházásokat.
2. A Felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy közvetítői eljárást kezdeményeznek, amelyet a vegyes bizottság által a 22.1. cikk (4) bekezdésének f) pontja szerinti első ülésén elfogadandó közvetítői eljárással összhangban kell megkezdeni, lefolytatni és lezárni.
3. Ha a Felek egyetértenek, a közvetítői eljárás folytatódhat mindaddig, amíg a C. szakaszban meghatározott választottbírósági eljárások zajlanak.
C. SZAKASZ
Választottbírósági eljárás
21.7. CIKK
Választottbírói testület létrehozása
1. A 21.5. cikk szerint konzultációt kérő Fél kérheti egy testület létrehozását, ha:
(a) másik Fél a kézhezvétel napjától számított 10 napon belül nem válaszol a konzultációra irányuló kérelemére, vagy a kérelem kézhezvételének időpontjától számított 30 napon belül nem kezdenek konzultációkat;
(b) a Felek megállapodnak abban, hogy nem folytatnak konzultációkat; vagy
(c) a Feleknek a konzultációra irányuló kérelem kézhezvételét követő 45 napon belül – vagy sürgős esetben 25 napon belül – nem sikerül rendezni a vitás kérdést, kivéve, ha a Felek másként állapodnak meg.
2. A testület (1) bekezdés szerinti létrehozására irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a bepanaszolt Fél részére. Panaszában a panaszos Fél kifejezetten azonosítja a következőket:
(a) a szóban forgó intézkedés;
(b) a releváns hatály alá tartozó rendelkezéseket oly módon meghatározó jogalap, hogy az egyértelműen ismertesse, hogy az ilyen intézkedés miért összeegyeztethetetlen ezekkel a rendelkezésekkel; valamint
(c) a ténybeli alap.
21.8. CIKK
A választottbírói testület összetétele
1. Egy testület három választottbíróból áll.
2. A Felek a testület létrehozására irányuló megkeresés bepanaszolt Fél általi kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül konzultálnak a célból, hogy megállapodjanak a testület összetételében.
3. Ha a Felek a (2) bekezdésben előírt határidőn belül nem jutnak megállapodásra a testület összetételéről, akkor mindegyik Fél a saját 21.9. cikk szerinti aljegyzékéből kinevez egy választottbírót legkésőbb öt nappal a (2) bekezdésben előírt határidő lejártát követően. Ha valamelyik Fél nem nevezett ki választottbírót az említett határidőn belül, a panaszos Fél vegyes bizottsági társelnöke sorsolás útján, legkésőbb az említett határidő lejártát követően öt nappal kiválaszt egy választottbírót annak a Félnek aljegyzékéből, amelyik elmulasztott a 21.9. cikk alapján választottbírót kinevezni. A panaszos Fél vegyes bizottsági társelnöke a választottbíró sorsolással történő kiválasztásának feladatát átruházhatja a meghatalmazottjára.
4. Ha a Felek a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem jutnak megállapodásra a testület elnöke tekintetében, valamely Fél kérésére a panaszos Fél vegyes bizottsági társelnöke legkésőbb a kérelem kézbesítésének napjától számított öt napon belül sorsolással kiválasztja a testület elnökét az elnökök 21.9. cikk alapján létrehozott aljegyzékéből. Az ilyen kérelemről egyidejűleg a másik Felet is értesítik. A panaszos Fél vegyes bizottsági társelnöke a testület elnöke sorsolással történő kiválasztásának feladatát átruházhatja a meghatalmazottjára.
5. Ha a 21.9. cikkben előírt jegyzékeket nem hozzák létre, vagy azok nem tartalmaznak legalább az e cikkben említetteknek megfelelő kilenc személyt, akkor a következő eljárásokat kell alkalmazni:
(a) az elnök kiválasztása esetén:
(i) ha az elnökök aljegyzéke legalább két, a Felek által kölcsönösen elfogadott személyt tartalmaz, a panaszos Fél vegyes bizottsági társelnöke választja ki sorsolással az elnököt az ott szereplő személyek közül, legkésőbb a (4) bekezdésben említett kérelem kézbesítésének időpontjától számított öt napon belül;
(ii) ha az elnökök aljegyzéke tartalmaz egy, a Felek által kölcsönösen elfogadott személyt, ez a személy jár el elnökként; vagy
(iii) ha a Feleknek nem sikerül az (i) vagy (ii) alponttal összhangban kiválasztani egy elnököt, vagy ha az elnökök aljegyzékében nem szerepel a Felek által kölcsönösen elfogadott személy, akkor a panaszos Fél vegyes bizottsági társelnöke a (4) bekezdésben említett kérelem kézbesítésének időpontjától számított öt napon belül sorsolással választja ki az elnököt azon személyek közül, akiket a Felek hivatalosan javasoltak elnökként a 21.9. cikkben említett választottbírák jegyzékének létrehozása vagy frissítése során. A Felek új személyt javasolhatnak, ha egy olyan személy, akit az adott Fél hivatalosan elnökként javasolt, már nem elérhető; valamint
(b) az elnöktől eltérő választottbíró kiválasztása esetén:
(i) ha az egyék Fél aljegyzéke legalább két, a Felek által kölcsönösen elfogadott személyt tartalmaz, a Fél legkésőbb öt nappal a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követően kiválaszt e személyek közül egy választottbírót;
(ii) ha valamelyik Fél aljegyzéke egy, a Felek által kölcsönösen elfogadott személyt tartalmaz, ez a személy jár el választottbíróként; vagy
(iii) ha nem választható ki választottbíró az (i) vagy (ii) alpont szerint, vagy ha az egyik Fél választottbírói aljegyzéke nem tartalmaz a Felek által kölcsönösen elfogadott személyt, a panaszos Fél vegyes bizottsági társelnöke kiválaszt egy választottbírót az a) pontban említett eljárás értelemszerű alkalmazásával.
6. A testület létrehozásának időpontja az az időpont, amikor a három választottbíró közül az utolsó értesíti a Feleket a kinevezésének elfogadásáról.
21.9. CIKK
A választottbírák jegyzéke
1. A vegyes bizottság a 22.1. cikk (2) bekezdése szerinti első ülésén létrehoz egy legalább kilenc olyan személyt tartalmazó jegyzéket, aki hajlandó és képes választottbíróként szolgálni. E jegyzék három aljegyzékből áll: egy-egy aljegyzék a két Fél számára és egy aljegyzék azon személyekről, akik egyik Félnek sem állampolgárai, és akik elláthatják a testület elnökének feladatait. Minden egyes aljegyzéken legalább három személy szerepel. Az elnökök aljegyzékének létrehozásához vagy frissítéséhez mindegyik Fél legfeljebb három személyt javasolhat. A vegyes bizottság gondoskodik arról, hogy a választottbírák jegyzékében szereplő személyek száma mindig az e bekezdésben előírt szinten maradjon.
2. A vegyes bizottság további jegyzéket hozhat létre, amely az e megállapodás hatálya alá tartozó konkrét ágazatokban bizonyított szakértelemmel rendelkező személyekből áll, akik felhasználhatók a testület összeállításához.
21.10. CIKK
A választottbírák képesítése
Az összes választottbíró:
(a) bizonyított szakértelemmel rendelkezik a jog, a nemzetközi kereskedelem és az e megállapodás hatálya alá tartozó egyéb kérdések terén, és az elnök esetében, a választottbírósági eljárásokban is tapasztalattal rendelkezik;
(b) független a Felektől, és nem kötődhet egyik Félhez sem, illetve nem fogadhat el azoktól utasítást;
(c) egyéni minőségében jár el, és nem fogad el utasítást semmilyen szervezettől vagy kormánytól a vitarendezéshez kapcsolódó ügyeket illetően; valamint
(d) megfelel a magatartási kódexnek.
21.11. CIKK
A választottbírák helyettesítése
Amennyiben az e fejezet szerinti választottbírósági eljárás során az eredeti testület bármely választottbírója nem tudja folytatni a részvételét, visszalép, vagy azért kell helyettesíteni, mert nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, a 21.8. cikkben szereplő eljárás alkalmazandó.
21.12. CIKK
A testületek funkciói
A 21.7. cikk alapján létrehozott testület:
(a) objektíven értékeli az előtte lévő ügyet, beleértve az ügy tényállásának tárgyilagos értékelését, valamint a szóban forgó intézkedések alkalmazhatóságát és azok összeegyeztethetőségét a hatálya alá tartozó rendelkezésekkel;
(b) határozataiban megfogalmazza a ténybeli és jogi megállapításokat, valamint az általa tett bármely megállapítás és következtetés mögött meghúzódó okokat; valamint
(c) rendszeresen konzultál a Felekkel, és megfelelő lehetőségeket biztosít egy kölcsönösen elfogadott megoldás eléréséhez.
21.13. CIKK
Feladatmeghatározás
1. Amennyiben a Felek legkésőbb a testület létrehozásának időpontjától számított 10 napon belül másképpen nem állapodnak meg, úgy a választottbírói testület feladatmeghatározása a következő:
„e megállapodás Felek által idézett, a vitarendezés alkalmazási körébe tartozó releváns rendelkezéseinek figyelembevételével megvizsgálni a testület létrehozására irányuló kérelemben említett ügyet, határozatot hozni a kérdéses intézkedésnek az e megállapodásnak a vitarendezés alkalmazási körébe tartozó releváns rendelkezéseivel való összeegyeztethetőségéről, és kibocsátani a 21.18. és 21.19. cikk szerinti jelentést”.
2. Ha a Felek az (1) bekezdésben említettektől eltérő feladatmeghatározásban állapodnak meg, legkésőbb a megállapodás megkötését követően három nappal értesítik a testületet a megállapodás szerinti feladatmeghatározásról.
21.14. CIKK
Sürgősséggel kapcsolatos döntéshozatal
Ha valamelyik Fél ezt kéri, a testület legkésőbb a létrehozásának időpontjától számított 15 napon belül dönt arról, hogy egy jogvita sürgős ügyeket érint-e.
21.15. CIKK
A választottbírói testület eljárásai
1. A testület bármely meghallgatása nyilvános, kivéve, ha a Felek másként állapodnak meg, vagy a Felek beadványai és érvei bizalmas információkat tartalmaznak. A zárt ülésen tartott meghallgatások bizalmasak.
2. A Felek eltérő megállapodása hiányában az ülések váltakozva hol az egyik, hol a másik Fél területén tartandóak. Az első meghallgatást a bepanaszolt Fél területén kell tartani.
3. A testület és a Felek kötelesek titokban tartani azokat az információkat, amelyeket valamelyik Fél a testület elé terjeszt, és bizalmas információként jelölt meg. Ha az adott Fél az írásbeli beadványainak egy bizalmas változatát a testület elé terjeszti, akkor az előbbi a másik Fél kérésére a beadványaiban szereplő információknak egy nem bizalmas összefoglalóját is biztosítja, amely nyilvánosságra hozható, annak magyarázatával, hogy a nyilvánosságra nem hozott információk miért bizalmas jellegűek.
4. A testület tanácskozásait bizalmasan kell kezelni.
5. A Feleknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy jelen legyenek az eljárás során előterjesztett beadványok, nyilatkozatok, érvelések vagy cáfolatok bármelyikén. A Felek egymás rendelkezésre bocsátanak a testületnek benyújtott bármely információt vagy írásbeli beadványt, beleértve az időközi jelentés leíró részére vonatkozó bármely észrevételt, a testület kérdéseire adott válaszokat, és az e válaszokra adott írásbeli észrevételeket is.
6. Az időközi jelentést és a zárójelentést a Felek jelenléte nélkül, az átadott információk és az állásfoglalások fényében kell elkészíteni. A választottbírák teljes felelősséget vállalnak a jelentések elkészítéséért, és nem ruházhatják át ezt a felelősséget más személyekre.
7. A testület megpróbálja a határozatait – beleértve a zárójelentést is – konszenzussal meghozni. Határozatait – beleértve a zárójelentést is – többségi szavazással is hozhatja, amennyiben nem tud konszenzussal döntésre jutni. A választottbírák eltérő véleményeit nem teszik közzé.
8. A testület határozatai jogerősek, és kötelezőek a Felekre nézve. A Feleknek ezeket feltétel nélkül el kell fogadniuk. A határozatok nem bővíthetik vagy csökkenthetik a Felek e megállapodás szerinti jogait és kötelezettségeit. Nem értelmezhetők úgy továbbá, hogy egyes személyekre nézve jogokat és kötelezettségeket keletkeztetnének.
21.16. CIKK
Értelmezési szabályok
A testület a nemzetközi közjog bevett értelmezési szabályaival összhangban értelmezi a hatály alá tartozó rendelkezéseket, ideértve a szerződések jogáról szóló Bécsi Egyezményben kodifikált szabályokat is. A testület figyelembe veszi a Vitarendezési Testület által elfogadott választottbírósági és fellebbezési testületi jelentésekben szereplő releváns értelmezéseket is.
21.17. CIKK
Az információ beérkezése
1. Valamelyik Fél kérésére vagy saját kezdeményezésére a testület kérheti a Felektől a szükségesnek és megfelelőnek ítélt lényeges információkat. A Felek haladéktalanul és teljes körűen választ adnak a testület minden információszolgáltatási kérésére.
2. A Felek kérésére vagy saját kezdeményezésére a testület bármilyen forrásból kérhet megfelelőnek ítélt információt, ideértve a bizalmas információkat is. A testület jogosult a megfelelőnek ítélt szakértőtől véleményt is kérni.
3. Az egyik Fél természetes személyei, vagy az egyik Fél területén letelepedett jogi személyek amicus curiae leveleket nyújthatnak be a testületnek az eljárási szabályzatnak megfelelően.
4. A testület által e cikk alapján megszerzett bármely információt a Felek rendelkezésére bocsátják, és a Felek az információval kapcsolatos észrevételeket tehetnek a testületnek.
21.18. CIKK
Időközi jelentés
1. A testület egy leíró részt, megállapításokat és következtetéseket tartalmazó időközi jelentést készít a Felek számára legkésőbb a testület létrehozásának időpontjától számított 120 napon belül, oly módon, amely lehetővé teszi, hogy a Felek felülvizsgálhassák azt. Amikor a testület úgy véli, hogy a fenti határidő nem tartható, a testület elnöke köteles a Feleket írásban értesíteni, jelezve a késedelem okait és az időközi jelentés kibocsátásának várható időpontját. A késedelem semmilyen körülmények között sem haladhatja meg a határidőt követő 30 napot.
2. Mindegyik Fél legkésőbb az időközi jelentés kibocsátásának időpontjától számított 15 napon belül írásbeli észrevételeket és az időközi jelentés konkrét szempontjainak felülvizsgálatára irányuló írásbeli kérelmet nyújthat be a testületnek. A Felek időközi jelentéssel kapcsolatos bármely írásbeli észrevételének vagy kérelmének mérlegelését követően a testület módosíthatja az időközi jelentést, és további, általa megfelelőnek ítélt vizsgálatot folytathat le.
3. Sürgős esetekben:
(a) a testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy időközi jelentését legkésőbb a létrehozásának időpontjától számított 60 napon belül kibocsássa, és semmilyen körülmények között nem bocsáthatja ki az időközi jelentést a testület létrehozásának időpontját 75 nappal meghaladóan; valamint
(b) mindegyik Fél legkésőbb az időközi jelentés kibocsátásának időpontjától számított hét napon belül írásbeli észrevételeket és az időközi jelentés konkrét szempontjainak felülvizsgálatára irányuló írásbeli kérelmet nyújthat be a testületnek.
21.19. CIKK
Zárójelentés
1. A testület a zárójelentését legkésőbb az időközi jelentés kibocsátásának napjától számított 30 napon belül közzéteszi a Felek számára. Ha a testület úgy ítéli meg, hogy ez a határidő nem teljesíthető, a testület elnöke írásban értesíti a Feleket, megjelölve a késedelem okait és azt a napot, amikor a testület a zárójelentését kibocsátani tervezi. A késedelem semmilyen körülmények között sem haladhatja meg a határidőt követő 30 napot.
2. Sürgős esetekben a testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy zárójelentését legkésőbb az időközi jelentés kibocsátásának időpontjától számított 15 napon belül kibocsássa, és semmilyen körülmények között nem bocsáthatja ki a zárójelentést az időközi jelentés kibocsátásának időpontját 30 nappal meghaladóan.
3. A zárójelentés tartalmazza a Felek időközi jelentésre vonatkozó írásbeli észrevételeinek és kérelmeinek a megfelelő megvitatását. A testület zárójelentésében javasolhatja a zárójelentés végrehajtásának módjait.
4. A Felek a zárójelentést teljes egészében nyilvánosságra hozzák legkésőbb a kibocsátás időpontjától számított 10 napon belül, kivéve, ha a bizalmas információk védelme érdekében a zárójelentés részleges közzétételéről vagy közzé nem tételéről határoznak.
21.20. CIKK
A zárójelentés teljesítése
1. A bepanaszolt Fél megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy haladéktalanul és jóhiszeműen teljesítse a 21.19. cikk alapján kibocsátott zárójelentést.
2. A bepanaszolt Fél legkésőbb a zárójelentés kibocsátásának időpontjától számított 30 napon belül értesíti a panaszos Felet a zárójelentés teljesítéséhez szükséges észszerű határidő hosszáról, és a Felek törekednek arra, hogy megállapodjanak a teljesítéshez szükséges észszerű határidőről. Amennyiben a Felek nem egyeznek meg az említett észszerű határidőről, a panaszos Fél legkésőbb az e bekezdés szerinti értesítés bepanaszolt Fél általi kézhezvételének időpontjától számított 20 napon belül írásban felkéri az eredeti testületet az észszerű határidő hosszának meghatározására. Az ilyen kérelemről egyidejűleg a bepanaszolt Felet is értesítik. Az eredeti testület legkésőbb a kérelem benyújtásának időpontjától számított 30 napon belül értesíti határozatáról a Feleket.
3. A zárójelentés teljesítésére rendelkezésre álló észszerű határidő a Felek közös megegyezésével meghosszabbítható.
4. A Felek eltérő megállapodása hiányában a bepanaszolt Fél köteles legalább egy hónappal a zárójelentés teljesítésére rendelkezésre álló észszerű határidő lejártát megelőzően a panaszos Felet írásban tájékoztatni arról, hogyan halad előre a zárójelentés teljesítése.
21.21. CIKK
Megfelelőségi felülvizsgálat
1. A bepanaszolt Fél legkésőbb a zárójelentés teljesítésére rendelkezésre álló észszerű határidő lejártáig értesíti a panaszos Felet a zárójelentés teljesítése érdekében hozott bármely intézkedéséről.
2. Ha a zárójelentés teljesítése érdekében hozott intézkedések megléte, vagy azoknak az alkalmazási kör alá tartozó rendelkezésekkel való összhangja tekintetében nézeteltérés van a Felek között, a panaszos Fél írásban kérheti az eredeti testületet az ügy vizsgálatára. Erről a kérésről egyidejűleg a bepanaszolt Felet is értesítik.
3. A (2) bekezdésben említett kérelemnek tartalmaznia kell a panasz ténybeli alapját és jogalapját, ideértve a szóban forgó konkrét intézkedést is, oly módon, hogy világosan bemutassa, hogy az ilyen intézkedések miért összeegyeztethetetlenek a vonatkozó hatály alá tartozó rendelkezésekkel.
4. A testület a határozatáról legkésőbb az ügy beterjesztését követő 90 napon belül értesíti a Feleket.
21.22. CIKK
Ideiglenes jogorvoslatok a határozatban foglaltaknak való nem megfelelés esetén
1. A bepanaszolt Fél a panaszos Fél kérésére konzultációt kezd azzal a céllal, hogy kölcsönösen kielégítő ellentételezésről vagy bármely más alternatív megállapodásról állapodjanak meg, ha:
(a) a 21.21. cikkel összhangban az eredeti testület megállapítja, hogy a bepanaszolt Fél által bejelentett, a zárójelentés teljesítése érdekében tett intézkedések nem egyeztethetők össze a vonatkozó hatály alá tartozó rendelkezésekkel;
(b) a bepanaszolt Fél nem jelent be a zárójelentés teljesítése céljából a 21.20. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott észszerű határidő lejárta előtt hozott bármely intézkedést; vagy
(c) a bepanaszolt Fél arról értesíti a panaszos Felet, hogy a 21.20. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott észszerű határidőn belül nem lehetséges a zárójelentés betartása.
2. Ha a panaszos Fél úgy dönt, hogy nem nyújt be az (1) bekezdés szerinti kérelmet, vagy ha benyújt kérelmet, és az (1) bekezdés szerinti kérelem kézhezvételének időpontját követő 20 napon belül nem egyeznek meg kölcsönösen kielégítő ellentételezésben vagy bármely alternatív megoldásban, a panaszos Fél írásban értesítheti a bepanaszolt Felet, hogy szándékában áll felfüggeszteni a vonatkozó, az alkalmazási kör alá tartozó rendelkezések szerinti koncessziók vagy más kötelezettségek bepanaszolt Félre nézve történő alkalmazását. Az értesítésben meg kell határozni a koncessziók vagy más kötelezettségek tervezett felfüggesztésének szintjét.
3. A panaszos Félnek jogában áll az előző bekezdésben említett koncessziók vagy más kötelezettségek felfüggesztését végrehajtani az értesítés bepanaszolt Fél általi kézhezvételét követő 15 napon belül, kivéve, ha a bepanaszolt Fél a (6) bekezdéssel összhangban választottbírósági eljárást kezdeményezett.
4. Koncessziók vagy más kötelezettségek felfüggesztése:
(a) egyenértékű kell, hogy legyen a zárójelentés bepanaszolt Fél általi nem teljesítése okozta lehetetlenülés vagy hibás teljesítés szintjével; valamint
(b) alkalmazható olyan ágazatokra, amelyek a 21.2. cikkel összhangban vitarendezés tárgyát képezik, kivéve azt az ágazatot vagy azokat az ágazatokat, amelyekben a testület lehetetlenülést vagy hibás teljesítést állapított meg, különösen, ha a panaszos Fél úgy ítéli meg, hogy a felfüggesztés hatékonyan ösztönöz a zárójelentés teljesítésére.
5. A koncessziók vagy más kötelezettségek felfüggesztése, illetve az e cikkben említett ellentételezés vagy alternatív megállapodás ideiglenes, és csak addig alkalmazható, amíg az intézkedésnek a vonatkozó hatály alá tartozó rendelkezésekkel való, a zárójelentésben megállapított összeegyeztethetetlenségét meg nem szüntetik, vagy amíg a Felek kölcsönösen kielégítő ellentételezésről vagy alternatív megállapodásról nem állapodnak meg.
6. Ha a bepanaszolt Fél úgy ítéli meg, hogy a koncessziók vagy egyéb kötelezettségek felfüggesztése nem felel meg a (4) bekezdésnek, a szóban forgó Fél írásban kérheti az eredeti testületet, hogy az ügyet legkésőbb a (2) bekezdésben említett értesítés kézhezvételének időpontjától számított 15 napon belül vizsgálja meg. A kérelemről egyidejűleg a panaszos Felet is értesíteni kell. Az eredeti testület legkésőbb a kérelem benyújtását követő 30 napon belül értesíti a Feleket az ügyben hozott határozatáról. A koncessziókat vagy más kötelezettségeket nem szabad felfüggeszteni mindaddig, amíg az eredeti testület nem értesített a határozatáról. A koncessziók vagy más kötelezettségek felfüggesztésének összhangban kell állnia a határozattal.
21.23. CIKK
Az ideiglenes jogorvoslat elfogadását követő megfelelőségi felülvizsgálat
1. A bepanaszolt Félnek a zárójelentés teljesítése érdekében hozott intézkedéséről a panaszos Félnek küldött értesítéskor:
(a) olyan helyzetben, amikor a panaszos Fél a 21.22. cikknek megfelelően gyakorolta a koncessziók vagy más kötelezettségek felfüggesztésére való jogát, a panaszos Fél a koncessziók vagy más kötelezettségek felfüggesztését legkésőbb az értesítés kézhezvételének időpontjától számított 30 napon belül megszünteti, a (2) bekezdésben említett esetek kivételével; vagy
(b) olyan helyzetben, amikor kölcsönösen kielégítő ellentételezésről vagy alternatív megállapodásról állapodtak meg, a bepanaszolt Fél az ilyen ellentételezés vagy megállapodás alkalmazását legkésőbb az értesítés kézhezvételének időpontjáról számított 30 napon belül szüntetheti meg, a (2) bekezdésben említett esetek kivételével.
2. Ha a Felek az értesítés kézhezvételének időpontjáról számított 30 napon belül nem jutnak megállapodásra arról, hogy az (1) bekezdésnek megfelelően bejelentett intézkedés összeegyeztethető-e a vonatkozó, alkalmazási körbe tartozó rendelkezésekkel, a panaszos Fél írásban kéri az eredeti testületet, hogy vizsgálja meg az ügyet. Erről a kérésről egyidejűleg a bepanaszolt Felet is értesítik. A Feleket legkésőbb a kérelem benyújtását követő 45 napon belül értesíteni kell a testület határozatáról. Ha a testület úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdéssel összhangban bejelentett intézkedés összeegyeztethető a vonatkozó hatály alá tartozó rendelkezésekkel, akkor a koncessziók vagy egyéb kötelezettségek felfüggesztése, illetve az ellentételezés vagy alternatív megállapodás alkalmazása megszűnik legkésőbb e határozat időpontjától számított 15 napon belül. Adott esetben a koncessziók vagy más kötelezettségek, illetve az ellentételezés vagy alternatív megállapodás felfüggesztésének szintjét a testület határozatának fényében ki kell igazítani.
21.24. CIKK
Az eljárások felfüggesztése és lezárása
A Felek közös kérésére a testület a Felek által közösen megállapított, 12 egymást követő hónapot meg nem haladó időtartamra bármikor felfüggeszti az eljárásokat. Ilyen felfüggesztés esetén a vonatkozó határidőket meghosszabbítják a testület eljárása felfüggesztésének időtartamával. A testület a Felek közös kérelmére vagy a megállapodás szerinti felfüggesztési időszak végén valamelyik Fél írásos kérelmére bármikor újraindíthatja az eljárást. A kérelmet be kell jelenteni a testület elnökének, valamint adott esetben a másik Félnek. Ha a testület eljárását több mint 12 egymást követő hónapra felfüggesztették, a testület létrehozására vonatkozó felhatalmazás hatályát veszti, és a testület eljárása megszűnik. A Felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy megszüntetik a testület eljárását. A Felek közösen jelentik be az ilyen megállapodást a testület elnökének.
D. SZAKASZ
Általános rendelkezések
21.25. CIKK
A vitarendezési eljárás igazgatása
1. Valamennyi Fél:
(a) kijelöl egy hivatalt, amely felelős az e fejezet szerinti vitarendezési eljárás igazgatásáért;
(b) felelős az általa kijelölt hivatal működéséért és költségeiért; valamint
(c) legkésőbb e megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított három hónapon belül írásban értesíti a másik Felet a hivatal székhelyéről és elérhetőségeiről.
2. Az (1) bekezdés ellenére a Felek megállapodhatnak abban, hogy közösen megbíznak egy külső testületet azzal, hogy nyújtson támogatást az e fejezet szerinti vitarendezési eljárás egyes igazgatási feladatai terén.
21.26. CIKK
Kölcsönösen elfogadott megoldás
1. A 21.2. cikkben említett viták tekintetében a Felek bármikor megállapodhatnak egy kölcsönösen elfogadott megoldásban.
2. Amennyiben a Felek kölcsönösen elfogadott megoldást találnak a testület eljárása vagy a közvetítői eljárás során, a Felek közösen értesítik az ilyen megoldásról a testület elnökét vagy a közvetítőt. Ilyen értesítés esetén lezárul a testület eljárása vagy a közvetítői eljárás.
3. Az egyes Felek a megállapított határidőn belül megteszik a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtásához szükséges intézkedéseket.
4. A végrehajtó Fél legkésőbb a megállapított határidő lejártának időpontjáig írásban tájékoztatja a másik Felet minden olyan intézkedésről, amelyet a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtása érdekében hozott.
21.27. CIKK
Az eljáró vitarendezési fórum megválasztása
1. Amennyiben vita alakul ki az e megállapodás szerinti valamely kötelezettséggel állítólagosan összeegyeztethetetlen konkrét intézkedés tekintetében, és ez az intézkedés egy másik, mindkét Fél által megerősített nemzetközi megállapodás – köztük a WTO-egyezmény – szerinti, lényegében azonos kötelezettséggel is állítólagosan összeegyeztethetetlen, a panaszos Fél választhatja meg, hogy melyik fórum keretében kívánja rendezni a vitát.
2. Amint valamelyik Fél megválasztotta a fórumot és az (1) bekezdésben említett konkrét intézkedés tekintetében kezdeményezte a vitarendezési eljárást e fejezettel vagy a másik nemzetközi megállapodással összhangban, az adott Fél nem kezdeményezhet vitarendezési eljárást egy másik fórumon a szóban forgó konkrét intézkedés kapcsán, kivéve, ha az elsőként választott fórum eljárási vagy joghatósági problémák miatt nem tud megállapításokat tenni a kérdésben.
3. Az (2) bekezdés alkalmazásában:
(a) az e fejezet szerinti vitarendezési eljárások akkor tekintendők kezdeményezettnek, amikor az egyik Fél kérelmezi az e fejezet 21.7. cikkének (1) bekezdése szerinti testület létrehozását;
(b) a WTO-egyezmény szerinti vitarendezési eljárások akkor tekintendők kezdeményezettnek, amikor az egyik Fél kérelmezi a WTO vitarendezésről szóló egyetértési megállapodásának 6. cikke szerinti testület létrehozását; valamint
(c) a bármely más megállapodás szerinti vitarendezési eljárások akkor tekintendők kezdeményezettnek, amikor az egyik Fél kérelmezi az adott megállapodás vonatkozó rendelkezései szerinti vitarendezési testület létrehozását.
4. E megállapodás egyik rendelkezése sem zárja ki, hogy valamelyik Fél végrehajtsa a Vitarendezési Testület által engedélyezett koncessziók és más kötelezettségek felfüggesztését. Egyik Fél sem hivatkozhat a WTO-egyezményre annak elkerülése érdekében, hogy a másik Fél számára megakadályozza az alkalmazási körbe tartozó rendelkezések szerinti koncessziók vagy más kötelezettségek felfüggesztését.
21.28. CIKK
Időtartam
1. Az ebben a fejezetben előírt valamennyi időtartamot azt az aktust vagy tényt követő naptól kell számítani, amelyre vonatkozik.
2. Az e fejezetben említett valamennyi időtartam a Felek kölcsönös egyetértésével módosítható egy konkrét vita esetében. A testület bármikor javasolhatja a Feleknek az e fejezetben hivatkozott időtartamok módosítását, javaslata indokainak feltüntetésével. Valamelyik Fél kérésére a testület határoz arról, hogy módosítja-e a (2) bekezdésben és a 21.18. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett időtartamot, határozata indokainak feltüntetésével, többek között az adott vita összetettségére tekintettel.
21.29. CIKK
Kiadások
A Felek eltérő megállapodása hiányában a testületnél felmerülő kiadásokat – ideértve a választottbírák díjazását is – a Felek az eljárási szabályzatnak megfelelően egyenlő arányban viselik.
21.30. CIKK
Eljárási szabályzat és magatartási kódex
Az e fejezetben előírt választottbírósági eljárásokat a választottbírói testület eljárási szabályzatával és a választottbírák magatartási kódexével összhangban kell lefolytatni, amelyet a vegyes bizottság 22.1. cikk (4) bekezdésének f) pontja szerinti első ülésén kell elfogadnia.
22. FEJEZET
INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK
22.1. CIKK
Vegyes bizottság
1. A Felek létrehozzák a két Fél képviselőiből álló vegyes bizottságot.
2. A vegyes bizottság e megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított három hónapon belül tartja az első ülését. Ezt követően a vegyes bizottság évente egyszer ülésezik, illetve sürgős esetekben bármelyik Fél kérésére, hacsak a Felek képviselői másként nem állapodnak meg. A vegyes bizottság személyesen vagy más módon is ülésezhet, a Felek képviselőinek megegyezése szerint.
3. A Felek képviselőinek eltérő megállapodása hiányában a vegyes bizottság az Európai Unióban és Japánban felváltva ülésezik. A vegyes bizottság társelnöki tisztét az Európai Bizottság egy tagja, és Japánnak az e megállapodás hatálya alá tartozó ügyekért miniszteri szinten felelős képviselője – vagy megbízottjaik – töltik be.
4. E megállapodás megfelelő és eredményes működésének biztosítása érdekében a vegyes bizottság:
(a) felülvizsgálja és figyelemmel kíséri e megállapodás végrehajtását és működését, és szükség esetén megfelelő ajánlásokat tesz a Feleknek;
(b) adott esetben felügyeli és koordinálja az e megállapodás alapján létrehozott szakbizottságok, munkacsoportok és egyéb testületek munkáját, és ajánlást tesz számukra a szükséges intézkedések megtételére;
(c) a 21. fejezet sérelme nélkül igyekszik megoldani az e megállapodás kapcsán esetlegesen felmerülő problémákat, vagy rendezni az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákat;
(d) mérlegel bármely más, e megállapodás hatálya alá tartozó, a Felek képviselőinek esetleges megállapodása szerinti ügyet;
(e) az első ülésén elfogadja az eljárási szabályzatát; valamint
(f) első ülésén elfogadja a választottbírói testület eljárási szabályzatát és a választottbírák magatartási kódexét a 21.30. cikkben említettek szerint, valamint a 21.6. cikk (2) bekezdésében említett közvetítői eljárást.
5. A megállapodás megfelelő és eredményes működésének biztosítása érdekében a vegyes bizottság:
(a) létrehozhat vagy feloszlathat a 22.3. és a 22.4. cikkben említettektől eltérő szakbizottságokat, munkacsoportokat vagy más testületeket, és meghatározhatja azok összetételét, funkcióját és feladatait;
(b) kioszthat feladatokat a szakbizottságok, munkacsoportok vagy más testületek részére;
(c) tájékoztatást nyújthat a nyilvánosság számára az e megállapodás hatálya alá tartozó kérdésekről;
(d) ajánlásokat tehet a Feleknek e megállapodás módosítására, illetve e megállapodás módosítására vonatkozó határozatok elfogadására a 23.2. cikk (4) bekezdésében kifejezetten meghatározott esetekben;
(e) értelmezéseket fogadhat el e megállapodás rendelkezéseit illetően, amelyek a Felekre és az e megállapodás szerint létrehozott valamennyi szakbizottságra, munkacsoportra és más testületre nézve kötelező érvényűek, ideértve a 21. fejezet szerint létrehozott választottbírói testületeket is; valamint
(f) a Felek megállapodása szerint feladatkörének ellátása során egyéb intézkedéseket tehet.
22.2. CIKK
A vegyes bizottság határozatai és ajánlásai
1. A vegyes bizottság az e megállapodásban előírt esetekben hozhat döntéseket. Az elfogadott határozatok a Felekre nézve kötelező érvényűek. Mindegyik Fél megteszi a meghozott határozatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket.
2. A vegyes bizottság e megállapodás végrehajtása és működése tekintetében ajánlásokat tehet.
3. A vegyes bizottság valamennyi határozatának és ajánlásának meghozatala konszenzussal történik, elfogadására pedig személyes megjelenésen alapuló ülések során vagy írásban kerülhet sor.
22.3. CIKK
Szakbizottságok
1. A vegyes bizottság felügyelete mellett a következő szakbizottságok jönnek létre:
(a) árukereskedelmi bizottság;
(b) származási szabályokkal és vámokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó bizottság
(c) állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság;
(d) a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó bizottság;
(e) szolgáltatáskereskedelemmel, a beruházások liberalizálásával és elektronikus kereskedelemmel foglalkozó bizottság;
(f) közbeszerzéssel foglalkozó bizottság;
(g) szellemi tulajdonnal foglalkozó bizottság;
(h) kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság;
(i) szabályozási együttműködéssel foglalkozó bizottság; valamint
(j) mezőgazdasági együttműködéssel foglalkozó bizottság.
2. Az (1) bekezdésben említett szakbizottságok feladatkörét és funkcióit adott esetben e megállapodás vonatkozó fejezetei határozzák meg, és ezek a vegyes bizottság határozatával módosíthatók, de a szakbizottságok feladatköreinek továbbra is azon fejezeteknek az alkalmazási körén belül kell maradniuk, amelyek végrehajtásáért és működéséért felelősek.
3. E megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a szakbizottságok:
(a) évente egyszer üléseznek, illetve sürgős esetekben bármelyik Fél kérésére, hacsak a Felek szakbizottságokba delegált képviselői másként nem állapodnak meg, illetve valamelyik Fél vagy a vegyes bizottság kérésére;
(b) a Felek képviselőiből állnak;
(c) esetében a Felek megfelelő szintű képviselői töltik be a társelnökök szerepét;
(d) az Európai Unióban vagy Japánban felváltva üléseznek, hacsak a Felek szakbizottságbeli képviselői másként nem állapodnak meg, illetve bármely más megfelelő kommunikációs eszköz útján;
(e) konszenzussal döntenek az ülésezési rendjükről, és így határozzák meg a napirendjüket; valamint
(f) minden határozatot konszenzussal hoznak, és ajánlásokat is így tesznek, akár személyes ülés útján, akár írásban.
4. A szakbizottságok elfogadhatnak saját eljárási szabályzatot. Mindaddig, amíg nem fogadják el saját eljárási szabályzatukat, a vegyes bizottság eljárási szabályzatát kell értelemszerűen alkalmazni.
5. A szakbizottságok javaslatokat nyújthatnak be a vegyes bizottság által elfogadandó határozatokra, vagy döntéseket hozhatnak e megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.
6. Valamelyik Fél kérésére vagy az illetékes szakbizottság felkérésére a vegyes bizottság foglalkozhat olyan kérdésekkel, amelyeket az illetékes szakbizottság nem oldott meg.
7. Az egyes szakbizottságok üléseik előtt megfelelő időben tájékoztatják a vegyes bizottságot az ülésezési rendjükről és a napirendjükről, üléseik eredményeiről és következtetéseiről pedig jelentést tesznek a vegyes bizottságnak.
8. Egy szakbizottság megléte egyik Felet sem akadályozhatja meg abban, hogy bármely kérdéssel közvetlenül a vegyes bizottsághoz forduljon.
22.4. CIKK
Munkacsoportok
1. Ezennel létrejön az árukereskedelmi bizottság felügyelete alá tartozó borokkal foglalkozó munkacsoport, valamint a gépjárművekkel és gépjárműalkatrészekkel foglalkozó munkacsoport. E munkacsoportok feladatkörét és funkcióit a 2.35. cikk, valamint a 2-C. melléklet 20. cikke határozza meg.
2. A vonatkozó fejezetekkel összhangban az alábbi munkacsoportok állíthatók fel:
(a) eseti munkacsoportok az állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság felügyelete mellett;
(b) eseti technikai munkacsoportok a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó bizottság felügyelete mellett;
(c) eseti munkacsoportok a szabályozási együttműködéssel foglalkozó bizottság felügyelete mellett; valamint
(d) állatjóléti technikai munkacsoport a vegyes bizottság felügyelete mellett.
3. Hacsak e megállapodás másképp nem rendelkezik, vagy ha a Felek munkacsoportokba delegált képviselői másképp nem állapodnak meg, a munkacsoportok:
(a) évente egyszer üléseznek, valamelyik Fél vagy a vegyes bizottság kérésére;
(b) esetében a Felek megfelelő szintű képviselői töltik be a társelnökök szerepét;
(c) az Európai Unióban vagy Japánban felváltva, személyesen tartják üléseiket, vagy bármely más megfelelő kommunikációs eszköz segítségével, a Felek munkacsoportokba delegált képviselőinek megállapodása szerint;
(d) konszenzussal döntenek az ülésezési rendjükről, és így határozzák meg a napirendjüket; valamint
(e) minden határozatot konszenzussal hoznak, és ajánlásokat is így tesznek, akár személyes ülés útján, akár írásban.
4. A munkacsoportok elfogadhatnak saját eljárási szabályzatot. Mindaddig, amíg nem fogadják el az ilyen eljárási szabályzatot, a vegyes bizottság eljárási szabályzatát kell értelemszerűen alkalmazni.
5. A munkacsoportok az üléseik előtt kellő időben tájékoztatják a vonatkozó szakbizottságot, illetve a kereskedelmi bizottságot az ülésezési rendjükről és napirendjükről. Adott esetben az illetékes szakbizottságok vagy a vegyes bizottság minden ülésén jelentést tesznek tevékenységükről.
6. Egy munkacsoport megléte egyik Felet sem akadályozhatja meg abban, hogy bármely kérdéssel közvetlenül a vegyes bizottsághoz vagy a megfelelő szakbizottságokhoz forduljon.
22.5. CIKK
A szakbizottságok, munkacsoportok és egyéb testületek munkája
Feladataik ellátása során az e megállapodás alapján létrehozott szakbizottságok, munkacsoportok és egyéb szervek elkerülik a felesleges párhuzamos munkavégzést.
22.6. CIKK
Kapcsolattartó pontok
1. E megállapodás hatálybalépését követően mindegyik Fél kijelöl egy kapcsolattartó pontot e megállapodás végrehajtására, és értesíti a másik Felet az elérhetőségi adatokról, beleértve az érintett tisztviselőkre vonatkozó információkat is. A Felek az adott elérhetőségi adatokkal kapcsolatos bármilyen változásról haladéktalanul értesítik egymást.
2. A kapcsolattartási pontok:
(a) hacsak e megállapodás másként nem rendelkezik, kézbesítik és fogadják a Felek között az e megállapodás alapján nyújtandó valamennyi értesítést és tájékoztatást;
(b) megkönnyítik a Felek közötti bármely más kommunikációt az e megállapodással kapcsolatos bármely kérdésben; valamint
(c) koordinálják a vegyes bizottsági ülések előkészületeit.
23. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
23.1. CIKK
Általános felülvizsgálat
A más fejezetek felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül a Felek elvégzik e megállapodás végrehajtásának és működésének általános felülvizsgálatát a megállapodás hatálybalépésének időpontját követő tizedik évben, vagy a Felek által közösen megállapodott időpontban.
23.2. CIKK
Módosítások
1. Ez a megállapodás a Felek közötti megállapodással módosítható.
2. Az ilyen módosítások az azon időpontot követő második hónap első napján lépnek hatályba, amikor a Felek értesítik egymást arról, hogy teljesítették az ilyen módosítások hatálybalépése tekintetében alkalmazandó jogi követelményeket és eljárásokat, vagy pedig a Felek megállapodása szerinti más időpontban. Az ilyen értesítést a Felek az Európai Unió és Japán Kormánya közötti diplomáciai jegyzékváltás útján hajtják végre.
3. A Felek vonatkozó hazai jogi eljárásainak megfelelően a vegyes bizottság a (4) bekezdésben említett esetekben elfogadhat e megállapodás módosítására vonatkozó határozatokat. A (2) bekezdés ellenére az ilyen módosításokat az Európai Unió és Japán Kormánya közötti diplomáciai jegyzékváltás útján meg kell erősíteni, és hatályba kell léptetni, kivéve, ha a Felek másként állapodnak meg.
4. A (3) bekezdés a következőkre alkalmazandó:
(a) 2-A. melléklet, feltéve, hogy a módosítások a harmonizált rendszer módosításával összhangban készültek, és nem tartalmaznak változást valamelyik Fél által a másik Fél származó áruira a 2-A. mellékletben foglaltaknak megfelelően alkalmazandó vámtételek tekintetében;
(b) a 2-C. melléklet, 2-C-1. és 2-C-2. függelék;
(c) 2-E. melléklet;
(d) 3. fejezet, 3-A–3-F. melléklet és 3-B-1. függelék;
(e) 10. melléklet;
(f) 14-A. melléklet;
(g) 14-B. melléklet; valamint
(h) az e megállapodás nemzetközi megállapodások rendelkezéseire hivatkozó, vagy azokat e megállapodásba belefoglaló rendelkezései, annak módosításai vagy utódmegállapodásai esetén.
23.3. CIKK
Hatálybalépés
A Felek eltérő megállapodása hiányában e megállapodás az azon időpontot követő második hónap első napján lép hatályba, amikor a Felek értesítik egymást arról, hogy teljesítették az e megállapodás hatálybalépése tekintetében alkalmazandó jogi követelményeket és lezárták a vonatkozó eljárásokat. Az ilyen értesítést a Felek az Európai Unió és Japán kormánya közötti diplomáciai jegyzékváltás útján hajtják végre.
23.4. CIKK
A megállapodás felmondása
1. E megállapodás mindaddig hatályban marad, míg annak a (2) bekezdés szerinti felmondására sor nem kerül.
2. Bármelyik Fél írásban értesítheti a másik Felet az e megállapodás felmondására irányuló szándékáról. A felmondás hat hónappal az értesítés másik Fél általi kézhezvételének időpontját követően lép hatályba, hacsak a Felek másként nem állapodnak meg.
23.5. CIKK
A személyekre gyakorolt közvetlen hatás hiánya
E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az jogokat vagy kötelezettségeket ruházna személyekre, a más nemzetközi közjog hatálya alá tartozó személyek jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül.
23.6. CIKK
Mellékletek, függelékek és lábjegyzetek
E megállapodás mellékletei és függelékei e megállapodás szerves részét képezik. Az egyértelműség érdekében: a lábjegyzetek is e megállapodás szerves részét képezik.
23.7. CIKK
Az Unióhoz való jövőbeni csatlakozás
1. Az Európai Unió értesíti Japánt minden, harmadik országok részéről az Európai Unióhoz benyújtott csatlakozás iránti kérelemről.
2. Az Európai Unió és az (1) bekezdésben említett harmadik ország között folyó tárgyalások során az Európai Unió:
(a) Japán kérésére és a lehető legnagyobb mértékben információkkal szolgál az e megállapodás által érintett bármely kérdést illetően; valamint
(b) bármilyen Japán által felvetett aggályt figyelembe vesz.
3. Valamely harmadik ország Európai Unióhoz való csatlakozását megelőző megfelelő időben a Felek a vegyes bizottság keretében megvizsgálják a csatlakozás hatásait a jelen megállapodásra.
4. A Felek egy harmadik országnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló megállapodás hatálybalépését megelőzően a szükséges mértékben:
(a) a 23.2. cikkel összhangban módosítják e megállapodást; vagy
(b) a vegyes bizottság határozata útján életbe léptetik az e megállapodásra vonatkozó egyéb szükséges kiigazításokat vagy átmeneti rendelkezéseket.
23.8. CIKK
Hiteles szövegek
1. Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, szlovák, szlovén és svéd, valamint japán nyelven, és a szövegek mindegyike egyaránt hiteles, kivéve a 2-A. melléklet 2. részét, az Európai Unió I.–IV. mellékletében szereplő jegyzékeit, valamint a 10. melléklet 2. részének A. szakaszát, amelyek két-két eredeti példányban készültek angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, szlovák, szlovén és svéd nyelven, és a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
2. Az értelmezések közötti eltérések esetén annak a nyelvi változatnak a szövege az irányadó, amely nyelven az e megállapodás létrejöttét eredményező tárgyalások zajlottak.
FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, e célból kellően meghatalmazott megbízottak aláírták ezt a megállapodást.
Kelt [HELY]-ban/ben, [ÉV] év [HÓNAP] havának [NAP] napján.
Az Európai Unió részéről: Japán részéről:
- (1) HL L 269., 2013.10.10., 1. o.
- (2) Az egyértelműség érdekében a „közbeszerzésről szóló megállapodás” alatt a Genfben 2012. március 30-án kelt, a közbeszerzésről szóló megállapodás módosító jegyzőkönyve által módosított közbeszerzésről szóló megállapodás értendő.
- (3) A 8. fejezet alkalmazásában a „valamely Fél természetes személyének” fogalmába beletartoznak azok a természetes személyek is, akik a Lett Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkeznek, akik nem állampolgárai a Lett Köztársaságnak vagy bármely más államnak, de a Lett Köztársaság jogszabályai és egyéb rendelkezései szerint jogosultak nem állampolgárok számára kiállított útlevelet kapni.
- (4) Az egyértelműség érdekében az Európai Unió esetében „az egyes Felek parti tengerein túli területek” alatt az Európai Unió tagállamainak vonatkozó területei értendők.
- (5) Az e megállapodásban említett, vagy a részben vagy egészben e megállapodásba foglalt nemzetközi megállapodások úgy értendők, hogy azok tartalmazzák az e megállapodás aláírásának napját megelőzően mindkét Fél számára hatályba lépett legfrissebb módosításokat is.
- (6) Az Európai Unió esetében az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott passzív feldolgozási eljárás alkalmazandó e bekezdés céljából.
- (7) Az Európai Unió esetében az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott aktív feldolgozási eljárás alkalmazandó e bekezdés céljából.
- (8) Az egyértelműség érdekében a harmonizált rendszer e fejezetben hivatkozott tarifális besorolási számai a 2017. január 1-jén módosított harmonizált rendszeren alapulnak.
- (9) E fejezet alkalmazásában „jogi személy”: bármely, a vonatkozó jogszabályok szerint szabályszerűen megalapított vagy más módon szervezett, profitorientált vagy egyéb jogi személy, amely állhat akár magán-, akár kormányzati tulajdonban, ideértve bármely közjogi szervezetet, trösztöt, partnerséget, közös vállalkozást, egyszemélyes társaságot vagy társulást.
- (10) E cikk alkalmazásában a termékek egyszerű keverése magában foglalja a cukor keverését is.
- (11) E cikk alkalmazásában a denaturálás különösen olyan eljárásokat foglal magában, amelyek mérgező vagy rossz ízű anyagok hozzáadásával emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszik a terméket.
- (12) Az egyértelműség érdekében a harmonizált rendszer e fejezetben hivatkozott tarifális besorolási számai a 2017. január 1-jén módosított harmonizált rendszeren alapulnak.
- (13) Az alkalmi jelleggel és kizárólag a címzett, az utas vagy családjuk személyes használatára szánt termékek behozatala nem minősül kereskedelmi behozatalnak, ha a termékek jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy nem kereskedelmi célokat szolgálnak.
- (14) Az egyértelműség érdekében, a Vámigazgatások Világszervezete 1952-ben jött létre Vámegyüttműködési Tanács (CCC) néven.
- (15) „A.T.A.-igazolvány”: jelentése megegyezik az áruk ideiglenes behozatala tekintetében az A.T.A.-igazolványról szóló, 1961. december 6-án Brüsszelben megkötött vámegyezményben vagy az ideiglenes behozatalról szóló, 1990. június 26-án Isztambulban megkötött egyezményben szereplő jelentéssel.
- (16) Az egyértelműség érdekében e cikk egyetlen rendelkezése sem érinti a Feleknek a 2. fejezet szerinti árukereskedelmi bizottság, sem pedig a 14. fejezet szerinti szellemi tulajdonnal foglalkozó bizottság tekintetében fennálló jogait és kötelezettségeit.
- (17) Az egyértelműség érdekében e cikk egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy akadályozza a vegyes bizottságot abban, hogy kizárólag az alapmegállapodás keretében tartson ülést.
- (18) E szakasz alkalmazásában Japán tekintetében az illetékes hatóság annak érintett hatóságait is magában foglalja.
- (19) E szakasz alkalmazásában Japán tekintetében a vizsgálatot végző hatóság magában foglalja annak érintett vizsgálatot végző hatóságait is.
- (20) E fejezet alkalmazásában az „árukat” az IPPC titkársága által készített Növényegészségügyi kifejezések glosszáriumával (növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 5. számú nemzetközi szabvány) összhangban kell értelmezni.
- (21) A 2004. július 23-án kelt G/SPS/19/Rev.2. sz. WTO-dokumentum.
- (22) 1. A 2000. november 13-án kelt G/TBT/9. sz. WTO-dokumentum 4. melléklete.
- (23) A c) pont nem vonatkozik a valamely Fél által végzett megfelelőségértékelési tevékenységekre, amennyiben az adott Fél fenntartja magának a termék megfelelőségére vonatkozó végső döntéshozatal hatáskörét.
- (24) E pont alkalmazásában az „észszerű időtartam” általában legalább hat hónapot jelent, kivéve, ha ez a kitűzött jogszerű célok elérése érdekében nem lenne hatékony.
- (25) Az egyértelműség érdekében, ez a pont nem vonatkozik az adott Fél által betöltött engedélyezési funkcióra, amikor az adott Fél fenntartja magának a termék megfelelőségére vonatkozó végső döntéshozatal hatáskörét. A Felek e kötelezettséget a piacfelügyeleti hatóságoknak a megfelelőségértékelő testületektől való elkülönítése útján is teljesíthetik.
- (26) A bővítést a Felek úgy értelmezik, hogy az beletartozik a letelepedés fogalommeghatározásába, és egy érintett vállalkozás általi letelepedés formájában valósul meg.
- (27) Összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződésről a WTO részére küldött értesítésével (WT/REG39/1), az Európai Unió az EUMSZ 54. cikkében szabályozott, az Európai Unió egy tagállama gazdaságával fenntartott „tényleges és folyamatos kapcsolat” fogalmát egyenértékűnek tartja a „jelentős üzleti tevékenység” fogalmával.
- (28) A Felek egyetértenek abban, hogy az 1994. évi GATT XX. cikkének b) pontjában említett intézkedések kiterjednek az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelméhez szükséges környezetvédelmi intézkedésekre. A Felek egyetértenek abban, hogy az 1994. évi GATT XX. cikkének g) pontja vonatkozik az élő és élettelen kimerülő természeti erőforrások megőrzését szolgáló intézkedésekre.
- (29) A közbiztonságra és a közrendre hivatkozó kivételek csak akkor alkalmazhatók, ha a társadalom alapvető érdekeinek valamelyike valódi és kellően súlyos fenyegetettség alatt áll.
- (30) A Felek egyetértenek abban, hogy a b) pontban említett intézkedések kiterjednek az emberi, állati és növényi élet és egészség védelméhez szükséges környezetvédelmi intézkedésekre.
- (31) Azon intézkedések körébe, amelyek célja a közvetlen adók méltányos vagy hatékony kivetésének vagy beszedésének biztosítása, az adott Fél által saját adózási rendszere keretében hozott olyan intézkedések tartoznak, amelyek:(a) a nem belföldi illetőségű vállalkozókra vagy szolgáltatókra alkalmazandók, elismerve azt, hogy a nem belföldi illetőségű adóalanyok adókötelezettségét a Fél területén szerzett vagy elhelyezkedő adóköteles tételek tekintetében határozzák meg;(b) a nem belföldi illetőségű adóalanyokra alkalmazandók annak érdekében, hogy biztosítsák az adók kivetését vagy beszedését a Fél területén;(c) a nem belföldi illetőségű vagy állandó lakos adóalanyokra alkalmazandók annak érdekében, hogy megakadályozzák az adóelkerülést vagy adócsalást, ideértve a megfelelési intézkedéseket is;(d) a másik Fél területén vagy területéről nyújtott szolgáltatás fogyasztóira alkalmazandók annak érdekében, hogy biztosítsák az ilyen fogyasztókra kivetett adó kivetését vagy beszedését, amelyet a Fél területén lévő forrásokból vezetnek le;(e) különbséget tesznek azon vállalkozók és szolgáltatók között, akikre globális adózás szerinti tételek alapján vetnek ki adót, valamint más vállalkozók és szolgáltatók között, elismerve az adóalap természetében megmutatkozó eltéréseket; vagy(f) állandó lakos személyeknél vagy fióktelepeken, illetve kapcsolt viszonyban álló személyek vagy ugyanazon személy fióktelepei között jövedelmet, profitot, nyereséget, veszteséget, csökkentést vagy jóváírást határoznak meg, allokálnak vagy osztanak fel, hogy védjék a Fél adóalapját.A (2) bekezdés d) pontjában és az e lábjegyzetben említett adózási feltételeket és fogalmakat az intézkedést hozó Fél belső jogszabályai szerinti adózási meghatározások és fogalmak, illetve ezekkel egyenértékű vagy hasonló meghatározások és fogalmak alapján kell meghatározni.
- (32) Az Európai Unió esetében a vonatkozó nemzeti jogszabály alapján kabotázsnak tekintendő tevékenységek sérelme nélkül, a jelen szakasz alkalmazásában a tengeri szállítási szolgáltatásokban a belföldi kabotázs az utasok vagy áruk szállítása az Európai Unió valamely tagállama területén található kikötő vagy pont és az Európai Unió ugyanezen tagállama területén található kikötő vagy pont között, beleértve a kontinentális talapzatot is az ENSZ tengerjogi egyezményében meghatározottak szerint, továbbá az Európai Unió valamely tagállama területén található azonos kikötőből vagy pontból induló és oda visszatérő forgalom.
- (33) Az egyértelműség érdekében ez a szakasz nem vonatkozik az olyan légi járműveket használó szolgáltatásokra, amelyek elsődleges célja nem áruk vagy utasok szállítása, például a légi tűzoltás, a repülésoktatás, a városnéző repülés, a légi permetezés, a légi felmérés, a légi térképkészítés, a fényképezés, az ejtőernyős ugrás, a vontató vitorlázó repülés, a helikopteres függőteher-emelés fakitermeléshez és építkezéshez, valamint egyéb, levegőben végzett mezőgazdasági, ipari és felügyeleti szolgáltatások.
- (34) Az (a) pont i., ii. és iii. alpontja nem terjed ki a valamely mezőgazdasági termék termelésének korlátozása érdekében tett intézkedésekre.
- (35) Az egyértelműség érdekében e rendelkezések nemzeti jogba való egyszerű átültetését követően is nemzetközi jogi rendelkezéseknek minősülnek, és következésképpen e bekezdés hatálya alá tartoznak.
- (36) Az egyértelműség érdekében a másik Fél vállalkozói vagy a hatálya alá tartozó vállalkozásai az összehasonlítás során még a harmadik ország vállalkozói által létrehozott vállalkozások hiányában is jogosultak lennének részesülni az elbánásban.
- (37) Az egyértelműség érdekében a (2) bekezdésben említett kedvezményre való jogosultság vagy folytatódó jogosultság feltétele nem jelent kötelezettséget vagy kötelezettségvállalást vagy vállalást az (1) bekezdés alkalmazásában.
- (38) Az e pontban említett „hasznosítási szerződés”: a technológia engedélyezésére, a termelési folyamatra vagy más védett tudásra vonatkozó szerződés.
- (39) Az egyértelműség érdekében az l) pont nem alkalmazandó abban az esetben, ha a gazdálkodó és az egyik Fél között hasznosítási szerződés jön létre.
- (40) Az Európai Unió esetében a vonatkozó nemzeti jogszabály alapján kabotázsnak tekintendő tevékenységek sérelme nélkül, a jelen szakasz alkalmazásában a tengeri szállítási szolgáltatásokban a belföldi kabotázs az utasok vagy áruk szállítása az Európai Unió valamely tagállama területén található kikötő vagy pont és az Európai Unió ugyanezen tagállama területén található kikötő vagy pont között, beleértve a kontinentális talapzatot is az ENSZ tengerjogi egyezményében meghatározottak szerint, továbbá az Európai Unió valamely tagállama területén található azonos kikötőből vagy pontból induló és oda visszatérő forgalom.
- (41) Az egyértelműség érdekében ez a szakasz nem vonatkozik az olyan légi járműveket használó szolgáltatásokra, amelyek elsődleges célja nem áruk vagy utasok szállítása, például a légi tűzoltás, a repülésoktatás, a városnéző repülés, a légi permetezés, a légi felmérés, a légi térképkészítés, a fényképezés, az ejtőernyős ugrás, a vontató vitorlázó repülés, a helikopteres függőteher-emelés fakitermeléshez és építkezéshez, valamint egyéb, levegőben végzett mezőgazdasági, ipari és felügyeleti szolgáltatások.
- (42) Az a) pont i. alpontja tartalmazza a Fél olyan intézkedéseit, amelyek előírják a másik Fél szolgáltatója számára, hogy a szolgáltatás határokon átnyúló nyújtásának feltételeként hozzon létre vagy tartson fenn bármely vállalkozási formát, vagy a Fél területén legyen honos.
- (43) Az a) bekezdés iii. alpontja nem vonatkozik valamely Fél olyan intézkedéseire, amely a szolgáltatásnyújtás bemeneti oldalát korlátozza.
- (44) A b) pont i. alpontjában említett szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződésnek meg kell felelnie a szerződés teljesítésének helyén alkalmazandó jogszabályokban és egyéb rendelkezésekben foglalt követelményeknek.
- (45) A c) pont i. alpontjában említett szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződésnek meg kell felelnie a szerződés teljesítésének helyén alkalmazandó jogszabályokban és egyéb rendelkezésekben foglalt követelményeknek.
- (46) Az egyértelműség érdekében a műszaki szabványokkal kapcsolatos intézkedések tekintetében ez az alszakasz csak a szolgáltatáskereskedelmet érintő ilyen intézkedésekre vonatkozik.
- (47) Az engedélyezési díjak nem foglalják magukban a természetes erőforrások használatáért, az árverésért, pályáztatásért és a koncessziók vagy az egyetemes szolgáltatásnyújtáshoz való kötelező hozzájárulások egyéb megkülönböztetésmentes odaítélésért fizetendő összegeket.
- (48) E pont alkalmazásában „expressz levélpostai szolgáltatások”: a 2016. október 6-án Isztambulban kötött egyetemes postai egyezmény 1. cikkének (1.3) bekezdésében említett szolgáltatások.
- (49) Az egyértelműség érdekében az egyes Felek versenyjogának és a kapcsolódó határozatoknak a versenyhatóság általi végrehajtására a 11. fejezet rendelkezései alkalmazandók.
- (50) E cikk alkalmazásában „nemzetközi postai szolgáltatások”: azon szolgáltatások, amelyeket az Egyetemes Postaegyesület jogi aktusaival összhangban az egyetemes postai egyezmény 1. cikkének (1.12) bekezdésében említett kijelölt üzemeltetők biztosítanak.„nemzetközi futárszolgáltatások”: olyan szolgáltatások, amelyek külföldi rendeltetési helyre szánt dokumentumok, nyomtatott anyagok, csomagok és áruk összegyűjtéséből, szétválogatásából, szállításából és kézbesítéséből állnak, és amelyeket az Egyetemes Postaegyesület jogi aktusai nem szabályoznak.
- (51) Az e cikkben említett szabályozó szervhez nem tartoznak a Felek vámhatóságai.
- (52) Az egyértelműség érdekében az összekapcsolás adott esetben magában foglalhatja a fizikai vagy logikai kapcsolatot is.
- (53) E cikk alkalmazásában „hálózati létesítmények használatának lehetővé tétele”: nyilvános távközlési közvetítő szolgáltatások nyújtása céljából létesítmények vagy szolgáltatások meghatározott feltételek mellett történő rendelkezésre bocsátása nyilvános távközlési közvetítő hálózatok vagy szolgáltatások egy másik szolgáltatója számára. Ide tartozhat az aktív vagy passzív hálózati elemek, a kapcsolódó létesítmények, a virtuális hálózati szolgáltatások, a helymegosztás vagy a kapcsolódó eszközök egyéb formában történő megosztásának alkalmazása, a bérelt vonalak, valamint a speciális hálózati létesítmények vagy elemek használata, ideértve a helyi hurok átengedését is.
- (54) Az egyértelműség érdekében e bekezdés egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozza valamely Felet abban, hogy a területén lévő vezető szolgáltató számára lehetővé tegye a helymegosztás elutasítását, amennyiben észszerű oka van az elutasításnak, különös tekintettel a műszaki megvalósíthatóságra.
- (55) Az egyértelműség érdekében valamely Fél szabályozó hatósága nem tekinthető funkcionálisan függetlennek pusztán azon az alapon, hogy az adott Fél (a szabályozó hatóságon kívüli) hatósága a távközlési szolgáltatásokat nyújtó vagy távközlési hálózatokat vagy távközlési hálózati berendezéseket üzemeltető vállalkozásban részesedéssel vagy más tőkerészesedéssel rendelkezik.
- (56) E cikk nem vonatkozik az Európai Unión belüli barangolási szolgáltatásokra, amelyek a nyilvános távközlési közvetítő szolgáltatók közötti kereskedelmi megállapodás alapján biztosított kereskedelmi célú mobil szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a végfelhasználók számára, hogy az Európai Unió valamely tagállamában a saját mobiltelefon-készüléküket vagy más eszközt használjanak hang-, adatátviteli vagy üzenetküldő szolgáltatásokhoz, amikor azon területeken kívül tartózkodnak, amelyeken a végfelhasználó saját nyilvános távközlési közvetítő hálózata található.
- (57) Az a) és b) pontban meghatározott elvek alkalmazása során a Felek nem fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn a nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatásokra vonatkozó bármely megállapodásban foglalt rakománymegosztási záradékot. E megállapodás hatálybalépésének időpontjában a Felek megszüntetik az e megállapodás hatálybalépését megelőzően hatályos vagy aláírt bármely megállapodásban foglalt intézkedéseket.
- (58) Az egyértelműség érdekében a „másik Fél valamely személyének tulajdonában lévő szoftver forráskódja” tartalmazza a termékben található szoftver forráskódját.
- (59) Ezen intézkedések közé tartoznak a biztonságot és a védelmet biztosító intézkedések, például a tanúsítási eljárás keretében.
- (60) E fejezet alkalmazásában „szabadon átváltható valuta”: a nemzetközi devizapiacokon széles körben forgalmazott és a nemzetközi ügyletekben széles körben használt valutákra szabadon átváltható valuta. Az egyértelműség érdekében a nemzetközi devizapiacokon széles körben forgalmazott, és a nemzetközi tranzakciókban széles körben használt valuták közé tartoznak az IMF által a Nemzetközi Valutaalap alapokmányával összhangban megjelölt szabadon felhasználható valuták.
- (61) Az Európai Unió részéről ilyen intézkedéseket az Európai Unió valamely tagállama hozhat az (1) bekezdésben említettektől eltérő olyan helyzetekben, amelyek befolyásolják az adott tagállam gazdaságát.
- (62) A Felek tudomásul veszik, hogy a (2) bekezdés a) pontjában említett, a fizetési mérleggel vagy a külső finanszírozással kapcsolatos súlyos nehézségeket vagy azok veszélyét – több tényező között – a monetáris és árfolyam-politikához kapcsolódó súlyos makrogazdasági nehézségek vagy azok veszélye idézhet elő, a (2) bekezdés b) pontjában említettek szerint.
- (63) Az egyértelműség érdekében az egyes Felek belföldi oktatási rendszerének keretében nyújtott oktatás nem tekintendő gazdasági tevékenységnek.
- (64) Az egyértelműség érdekében a vészhelyzetet úgy kell érteni, hogy az egy adott Fél egész gazdaságát érinti. Az Európai Unió részéről az egyik Fél teljes gazdasága az Európai Unió teljes gazdaságát, vagy legalábbis az Európai Unió egyik tagállamának teljes gazdaságát jelenti.
- (65) E bekezdés alkalmazásában a korábban már bejelentett támogatások esetében az aktualizált értesítésekben megadott információk korlátozhatók a korábbi értesítés esetleges módosításainak – vagy azok hiányának – megjelölésére.
- (66) Az egyértelműség érdekében e cikk egy rendelkezése sem akadályozza a Feleket abban, hogy ideiglenes likviditási támogatás útján támogatást nyújtsanak hitelgarancia formájában, vagy olyan korlátozott összegű kölcsönök útján, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a vállalkozás működőképes maradjon a szerkezetátalakítási vagy likvidációs terv kidolgozásához szükséges ideig.
- (67) Az egyértelműség érdekében egy nonprofit vagy költségmegtérülési alapon működő vállalkozás tevékenysége nem minősül haszonszerzési célzattal végzett tevékenységnek.
- (68) Az egyértelműség érdekében e bekezdés nem alkalmazandó a részvényeknek, részesedéseknek vagy a saját tőke egyéb formáinak állami tulajdonú vállalkozások, különleges jogokkal és kiváltságokkal felruházott vállalkozások, illetve kijelölt monopóliumok általi, egy másik vállalkozásban való tőkerészesedés eszközeként történő megvásárlására vagy értékesítésére.
- (69) Az egyértelműség érdekében a szervnek a szabályozási feladatai gyakorlása során tanúsított pártatlanságát a szerv általános gyakorlatához viszonyítva értékelik.
- (70) Az egyértelműség érdekében azon ágazatok esetében, amelyek tekintetében a Felek a 8. fejezetben szereplő ilyen szervvel kapcsolatos konkrét kötelezettségekben állapodtak meg, a 8. fejezet vonatkozó rendelkezései élveznek elsőbbséget.
- (71) Az egyértelműség érdekében a Párizsi Egyezmény úgy értendő, mint az ipari tulajdon oltalmáról szóló, 1883. március 20-án aláírt, 1900. december 14-én Brüsszelben, 1911. június 2-án Washingtonban, 1925. november 6-án Hágában, 1934. június 2-án Londonban, 1958. október 31-én Lisszabonban, továbbá 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált, és 1979. szeptember 28-án módosított Párizsi Egyezmény.
- (72) Az e bekezdésben említett szellemi tulajdonra vonatkozó nemzetközi megállapodások közé tartoznak azok is, amelyeknek az Európai Unió tagállamai szerződő felei.
- (73) Az egyértelműség érdekében a Berni Egyezmény úgy értendő, mint az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló, 1886. szeptember 9-én aláírt, 1896. május 4-én Párizsban kiegészített, 1908. november 13-án Berlinben felülvizsgált, 1914. március 20-án Bernben kiegészített, 1928. június 2-án Rómában, 1948. június 26-án Brüsszelben, 1967. július 14-én Stockholmban, továbbá 1971. július 24-én Párizsban felülvizsgált és 1979. szeptember 28-án módosított Berni Egyezmény.
- (74) Az egyértelműség érdekében az 1991. évi UPOV-egyezmény úgy értendő, mint az új növényfajták oltalmáról szóló, 1961. december 2-án elfogadott és 1991. március 19-én Genfben felülvizsgált nemzetközi egyezmény.
- (75) Az Európai Unió részéről ez magában foglalja az e bekezdésben említett többoldalú megállapodások tagállamok általi megerősítését vagy azokhoz való csatlakozását.
- (76) E cikk és a 14.5. cikk alkalmazásában az „állampolgárok” fogalommeghatározás ugyanolyan jelentéssel bír, mint a TRIPS-megállapodásban.
- (77) E cikk és a 14.5. cikk alkalmazásában az „oltalom” magában foglalja a szellemitulajdon-jogok hozzáférhetőségét, megszerzését, alkalmazási körét, fenntartását és kikényszeríthetőségét érintő ügyeket, valamint az olyan ügyeket, amelyek a szellemitulajdon-jogoknak e fejezetben különösen tárgyalt használatát érintik.
- (78) Az egyértelműség érdekében az Európai Unió részéről ez a jog olyan helyzetekre korlátozódik, amikor a kérelmet a nyilvánosság egy tagja az általa megválasztott helyen és időben terjeszti elő.
- (79) Az egyértelműség érdekében Japán részéről ez a pont a nyilvánosság számára történő közvetítés olyan formájára vonatkozik, amelyre automatikusan, a nyilvánosság kérésére válaszul kerül sor, kivéve azokat, amelyekre manuálisan kerül sor.
- (80) Mindegyik Fél elfogadhat arra irányuló hatékony intézkedéseket, hogy az 50 év oltalmat követő 20 évben keletkezett hasznot méltányosan osszák el az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók között.
- (81) E cikk alkalmazásában az ilyen megjelölés „használata”: legalább olyan áruk vagy csomagok behozatala és kivitele, amelyeken e megjelölés fel van tüntetve.
- (82) A leíró jellegű kifejezések méltányos használata magában foglalja egy olyan megjelölés használatát, amely az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban feltünteti az áruk és szolgáltatások földrajzi eredetét.
- (83) E cikk alkalmazásában „megjelenítés” kifejezés alatt az Európai Unió piacon való kínálást vagy forgalomba hozatalt, míg Japán engedményezést ért.
- (84) E cikk alkalmazásában Japán részéről a megjelöléssel való „ellátás” a feltüntetést jelenti.
- (85) Ennek az alszakasznak az alkalmazásában a japán földrajzi árujelzők oltalmára tekintettel „alkoholtartalmú italok”: a legalább egy százalék alkoholt tartalmazó italok.
- (86) Ennek az alszakasznak az alkalmazásában a japán földrajzi árujelzők oltalmára tekintettel „mezőgazdasági termékek”: a mezőgazdasági, erdészeti és halászati termékek, valamint – az alkoholtartalmú italok kivételével – az élelmiszerek.
- (87) Ennek az alszakasznak az alkalmazásában a japán földrajzi árujelzők oltalmára tekintettel a „lajstromozás”, illetve a „lajstromoz” kifejezések a vonatkozó jogszabályai és egyéb rendelkezései értelmében vett „eredetmegjelölés” vagy „oltalom megerősítése”, „eredetet megjelöl” vagy „oltalmat megerősít” kifejezések szinonimáinak tekinthetők.
- (88) Ennek az alszakasznak az alkalmazásában a földrajzi árujelzők Japánban történő oltalmával kapcsolatban a „megszüntetés” kifejezés a hatályos jogszabályai és egyéb rendelkezései értelmében vett „oltalom alóli mentesség” kifejezés szinonimájának tekinthető.
- (89) Az (1) bekezdésben említett rendszerre vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, mindegyik Fél biztosítja a földrajzi árujelzők lajstromozásának érvénytelenítéséhez szükséges jogi eszközöket.
- (90) Az (1) bekezdés alkalmazásában és a C. szakasz 2. alszakasza ellenére mindegyik Fél rendelkezhet a közigazgatási intézkedések útján történő jogérvényesítésről.
- (91) E bekezdés, valamint a 14.27. cikk (4) bekezdésének és a 14.29. cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazásában „hasonló áru”: a 14.23. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az érintett Fél rendszere szerint földrajzi árujelzőként oltalom alatt álló áru tekintetében olyan áru, amely ugyanabba az árukategóriába tartozna, mint az az áru, amelyre vonatkozóan a földrajzi árujelzőt lajstromba vették az adott Fél területén.
- (92) Ennek az alszakasznak az alkalmazásában „átírás”: a karaktereknek az érintett földrajzi árujelző eredeti nyelvének vagy nyelveinek fonetikáját követő átalakítása.
- (93) Az egyértelműség érdekében a Felek ezt úgy értelmezik, hogy mindezt eseti alapon értékelik. E rendelkezés nem alkalmazandó olyan esetben, amikor bizonyíték van arra, hogy nem áll fenn kapcsolat az oltalom alá vett név és a lefordított vagy átiratban szereplő kifejezés között.
- (94) Az (1) bekezdés alkalmazásában az e megállapodás hatálybalépésének időpontja, illetve a földrajzi árujelző 14.24. cikkben említett kifogásolási eljárást lehetővé tévő közzétételének időpontja közül a későbbi időpontot követően valamely Fél területén benyújtott védjegybejelentési kérelem vizsgálata figyelembe veszi a földrajzi árujelző kifogásolási eljárást lehetővé tévő közzétételét.
- (95) Az illetékes hatóságok egy már létező védjeggyel ellentétes földrajzi árujelző oltalma tekintetében megkövetelhetnek bizonyos feltételeket.
- (96) Ezen alszakasz alkalmazásában az Európai Unió részéről a „formatervezési minta” lajstromozott mintákat jelent.
- (97) E bekezdés és a (2) bekezdés alkalmazásában a „termék” jelentése: „árucikk”.
- (98) Az a) és b) pontban meghatározott körülmények alternatívájaként valamelyik Fél egy összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékben megtestesülő mintát újnak és eredetinek tekintheti a jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben meghatározott körülmények esetén.
- (99) E bekezdés alkalmazásában „rendeltetésszerű használat”: a végső felhasználó részéről történő használat, amely a karbantartást, szervizelést, illetve a javítást nem foglalja magában.
- (100) E cikk alkalmazásában az egyes Felek a „másolás”, „megjelenések”, „kínálás” és „forgalomba hozatal” kifejezéseket az „utánzat”, „konfiguráció”, „megjelenítés” és „eladás” kifejezések szinonimáinak tekinthetik.
- (101) E bekezdés alkalmazásában az „eladásra való felkínálás” magában foglalhatja az exportálást.
- (102) Az ilyen hasznosítás magában foglalhatja az ún. „szabadalmi szupersztrádán” (Patent Prosecution Highway, a szellemi tulajdonvédelmi hivatalok gyors szabadalmi vizsgálatot biztosító nemzetközi együttműködése) alapuló hasznosítást is.
- (103) Az Európai Unió részéről „gyógyszeripari termékek”: e cikkben a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványáról szóló, 2009. május 6-i 469/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott gyógyszerek.
- (104) Az Európai Unió részéről „mezőgazdasági vegyi termékek”: e cikkben a növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről szóló, 1996. július 23-i 1610/96/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott növényvédő szerek.
- (105) Az Európai Unió részéről ez az időszak további hat hónappal meghosszabbítható olyan gyógyszerek tekintetében, amelyek esetében gyermekgyógyászati tanulmányokat végeztek, és e tanulmányok eredményeit feltüntették a terméktájékoztatóban.
- (106) E cikk alkalmazásában bármelyik Fél értelmezheti úgy a „tudnia kellett” kifejezést, hogy „súlyosan gondatlanul járt el, amiért nem tudta”.
- (107) Az Európai Unió részéről „gyógyszeripari termékek”: e cikkben a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványáról szóló, 2009. május 6-i 469/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott gyógyszerek.
- (108) Az Európai Unió részéről „mezőgazdasági vegyi termékek”: e cikkben a növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről szóló, 1996. július 23-i 1610/96/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott növényvédő szerek.
- (109) Az egyértelműség érdekében a Felek úgy értelmezik, hogy a tisztességtelen versenyt megvalósító cselekmények a Párizsi Egyezmény 10a. cikkének hatálya alá tartoznak a saját jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban történő szolgáltatásnyújtás tekintetében.
- (110) Az egyértelműség érdekében az Európai Unió részéről e bekezdés kizárólag a „.eu” végződésű domainnevekre vonatkozik.
- (111) A Felek egyet értenek abban, hogy ezek a jogorvoslatok magukban foglalhatják többek között a bejegyzett domainnév visszavonását, törlését és átruházását, a bejegyzett domainnevet bejegyeztető vagy birtokló személlyel, illetve a domainnévvel szembeni, jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslatot, illetve a bejegyzett domainnevet bejegyeztető vagy birtokló személlyel szembeni kártérítési igényt.
- (112) Az e fejezetben foglalt polgári és közigazgatási jogi intézkedések, eljárások és jogorvoslatok sérelme nélkül az egyes Felek előírhatnak egyéb megfelelő jogkövetkezményeket a szellemitulajdon-jogok megsértésének eseteire.
- (113) E cikk alkalmazásában a „visszatartó erejű” kifejezést bármelyik Fél a TRIPS-megállapodás 41. cikke szerinti „elrettentő” kifejezés szinonimájának tekintheti.
- (114) Ez az alszakasz vonatkozik a B. szakasz 1–9. alszakaszaiban – a 7. alszakasz kivételével – leírt szellemitulajdon-jogokra.
- (115) Japán részéről a földrajzi árujelzőkre vonatkozó polgári jogi jogérvényesítésről a Párizsi Egyezmény 10a. cikkének és a TRIPS-megállapodás 22. cikkének alkalmazási körében rendelkeznek.
- (116) E cikk alkalmazásában az egyes Felek előírhatják, hogy a „harmadik fél” a közvetítőket is magában foglalja.
- (117) E cikk alkalmazásában az egyes Felek előírhatják, hogy a „harmadik fél” a közvetítőket is magában foglalja.
- (118) Ez magában foglalhatja annak vélelmét, hogy a kár összege:(a) legalább az az összeg, amelyre a jogtulajdonos a szellemitulajdon-jogok gyakorlása fejében jogosult lett volna, beleértve az észszerű jogdíjat is, hogy ily módon kárpótolják a jogtulajdonost a szellemitulajdon-joga jogosulatlan felhasználásáért;(b) a jogsértő által a jogsértés folytán szerzett nyereség; vagy(c) a jogtulajdonos szellemitulajdon-jogát sértő és harmadik személyekre ténylegesen átruházott áruk mennyisége, megszorozva az áruk egységnyi mennyiségére vetített nyereség összegével, amelyet a jogtulajdonos a jogsértés hiányában szerzett volna.
- (119) Az egyértelműség érdekében valamelyik Fél előírhatja, hogy igazságügyi hatóságai valamely üzleti titkot védelmi határozatban bizalmasnak minősíthessenek.
- (120) E cikk alkalmazásában bármelyik Fél értelmezheti úgy a „tudnia kellett” kifejezést, hogy „súlyosan gondatlanul járt el, amiért nem tudta”.
- (121) E cikk alkalmazásában „behozott vagy kivitt áruk”: az Európai Unió részéről olyan vámfelügyelet alatt álló áruk, amelyeket a vámterületére behoztak, onnan kivittek, vagy ott vámraktárba helyeztek, vámeljárás alá vontak, illetve azok újrakivitel tárgyát képezték.
- (122) A földrajzi árujelölők tekintetében Japán az e cikkben meghatározott kötelezettségeket teljesítheti közigazgatási intézkedések megállapítása révén annak érdekében, hogy – a jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban – a megfelelő illetékes hatóságai útján megakadályozza a gyanús áruknak a belföldi piacán történő forgalomba bocsátását.
- (123) E bekezdés alkalmazásában Japán jogsértő áruk vámtranzitja vagy átrakodása esetén rendelkezhet szankciók alkalmazásáról. Ennek alkalmazásában(a) „vámtranzit”: az a vámeljárás, amely során az árut vámfelügyelet alatt egyik vámhivataltól a másikhoz szállítják; valamint(b) „átrakodás”: az a vámeljárás, amely során az árut vámfelügyelet alatt az importáló szállítóeszköztől az exportáló szállítóeszközhöz szállítják egy olyan vámhivatal területén, amely egyszerre a behozatali és a kiviteli vámhivatal.
- (124) A szabályozott piacokon kívül jegyzett társaságok példák lehetnek az olyan vállalatokra, amelyeket az Európai Unió kizárhat egyes vállalatirányítási elvek és szabályok alkalmazásából.
- (125) Az egyértelműség érdekében „az igazgatóság magatartásának felügyelete” nem igényli a részvényesek részéről az igazgatóság működésének napi felügyeletét.
- (126) Mindegyik Fél saját joghatóságában meghatározhatja, hogy minőségi vagy mennyiségi szempontból mi minősül „elegendő számú független igazgatónak”.
- (127) Az Európai Unió esetében az „ILO-tagság” az Európai Unió tagállamainak ILO-tagságát jelenti.
- (128) E fejezet alkalmazásában a „civil társadalom”: független gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi érdekelt feleket jelent, beleértve a munkáltatói és munkavállalói szervezeteket és a környezetvédelmi csoportokat is.
- (129) Az egyértelműség érdekében a 16.17. cikk (4) bekezdése alapján nyújtott tanácsadást figyelembe veszik a bizottság által ennek a pontnak az értelmében végzett munkában.
- (130) Az Európai Unió részéről az ilyen elvek közé tartoznak az EUMSZ-ben, valamint az EUMSZ 289. cikke alapján elfogadott rendeletekben és irányelvekben lefektetett elvek.
- (131) Az egyes Felek szabályozó hatósága meghatározhatja, hogy mi minősül „jelentős” szabályozási intézkedésnek az e szakasz szerinti kötelezettségei tekintetében.
- (132) E fejezet alkalmazásában a „mezőgazdasági termékek” nem foglalják magukba az erdészeti és a halászatitermékeket.
- (133) E fejezet alkalmazásában a földrajzi árujelzők tekintetében a „mezőgazdasági termékekre vonatkozó minőségpolitika” a 14.22. cikk hatálya alá tartozó termékek földrajzi árujelzőit érintő mezőgazdasági termékekre vonatkozó minőségpolitikára vonatkozik.