EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.2.14.
COM(2018) 71 final
2018/0032(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2014. május 21-én lépett hatályba és 2014. január 1-jétől vált alkalmazandóvá 1 .
A Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2014. április 16-i 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2014. május 21-én lépett hatályba és 2014. január 1-jétől vált alkalmazandóvá 2 . Az 515/2014/EU rendelet 19. cikke értelmében az 514/2014/EU rendelet rendelkezései alkalmazandók a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközre (a továbbiakban: a határigazgatást támogató eszköz).
A határigazgatást támogató eszköz célja, hogy olyan szolidaritási mechanizmust hozzon létre, amely a külső határok ellenőrzésére vonatkozó ugyanazon európai szabályok által köti a részt vevő államokat egymás érdekében és egymás nevében. A határigazgatást támogató eszköz a schengeni vívmányok egyik kulcsfontosságú célkitűzésének megvalósítására szolgál, mégpedig arra, hogy megosszák az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 15. cikkében meghatározottak szerint „a külső határokon [...] hatékony, egységes és magas szintű ellenőrzés” biztosítására vonatkozó felelősséget. Ez tehát a schengeni vívmányok fejlesztésének minősül.
Az 515/2014/EU rendelet 5. cikkének (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok e rendelettel összhangban részt vesznek az eszközben, valamint hogy pénzügyi hozzájárulásaikról megállapodásokat kell kötni, és meg kell határozni a részvételhez szükséges kiegészítő szabályokat, beleértve az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és a Számvevőszék ellenőrzési hatáskörét biztosító rendelkezéseket, mivel társulási megállapodásaik nem rendelkeznek ilyen szabályokról.
A Svájccal (a továbbiakban: a társult ország) való megállapodástervezet célja, hogy létrehozza az 515/2014/EU rendelet 5. cikkének (7) bekezdésében említett megállapodást, és hogy a Bizottság végső felelősséget vállalhasson az eszköz költségvetésének ebben a társult országban való végrehajtásáért, valamint hogy meghatározza Svájc uniós költségvetéshez való hozzájárulását ezen eszköz tekintetében.
A költségvetési és pénzügyi kontrollok tekintetében a tagállamokra vagy közvetlenül a Szerződésből, vagy másodlagos uniós jogszabályokból eredő horizontális kötelezettségek (például a Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal [OLAF] hatáskörei) vonatkoznak. Ezek a kötelezettségek közvetlenül alkalmazandók a tagállamokra, és ezért azok nem szerepelnek az 515/2014/EU rendeletben. Az 515/2014/EU rendelet 5. cikke (7) bekezdésének alkalmazásában azonban az említett kötelezettségeket a megállapodástervezet útján ki kell terjeszteni a társult országra.
Az Unió pénzügyi érdekeinek csalás és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelme érdekében az 514/2014/EU rendelet előírja, hogy a bizottsági alkalmazottak, a Számvevőszék és az OLAF részére megfelelő hozzáférést kell biztosítani az ellenőrzések lefolytatásához. Az 514/2014/EU rendelet 5. cikkének (9) bekezdése ezt azzal egészíti ki, hogy harmadik országokkal kötött együttműködési megállapodások kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy lefolytassák az említett ellenőrzéseket, helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat. Következésképpen a megállapodástervezet rendelkezik erről.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Tárgytalan.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Tárgytalan.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Mivel e javaslat célja, hogy megállapodás jöjjön létre az Unió és Svájc között az említett országnak a 2014–2020 közötti időszakra a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközhöz való hozzájárulásáról, valamint az e részvételhez szükséges kiegészítő szabályokról, a megállapodás aláírására irányuló javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 77. cikkének (2) bekezdésén és 218. cikkének (5) bekezdésén alapul.
•A javasolt határozat szükségessége
Az 515/2014/EU rendelet 5. cikkének (7) bekezdése alapján meg kell kötni Svájccal a megállapodást, utóbbinak a 2014–2020 közötti időszakra a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközhöz való hozzájárulásának, valamint az e részvételhez szükséges kiegészítő szabályoknak a megállapítása céljából.
•Arányosság
Tárgytalan.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Tárgytalan.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
Tárgytalan.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Tárgytalan.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
Tárgytalan.
•Hatásvizsgálat
Tárgytalan, mivel a javaslat a programirányításhoz kapcsolódik, és célja olyan nemzetközi megállapodás aláírása, amelyet a Tanács által megállapított tárgyalási irányelvek alapján tárgyaltak meg.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
Tárgytalan.
•Alapjogok
Tárgytalan.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A megállapodástervezet 10. cikke és melléklete ismerteti a társult országnak a határigazgatást támogató eszköz költségvetéséhez való éves pénzügyi hozzájárulásaihoz kapcsolódó rendelkezéseket és azoknak a mellékletben ismertetett helyzethez való lehetséges hozzáigazítását.
5.EGYÉB ELEMEK
•Területi hatály
Az 515/2014/EU rendelet a schengeni vívmányok fejlesztésének minősül. Ebben a tekintetben a Svájccal való e megállapodás szintén a schengeni vívmányokra épül.
Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. A fent említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e javaslat Tanács általi elfogadását követő hat hónapon belül Dánia dönt arról, hogy nemzeti jogában végrehajtja-e ezt az intézkedést.
E javaslat a schengeni vívmányok azon elemei fejlesztésének minősül, amelyekben az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt, ezért azok alkalmazása rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó a 2000/365/EK tanácsi határozatnak 4 , illetve a 2002/192/EK tanácsi határozatnak 5 megfelelően.
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A megállapodás 17. cikke meghatározza az alkalmazandó jelentéstételi és nyomonkövetési rendelkezéseket. Svájc minden év február 15-ig és 2022-ig bezárólag az előző pénzügyi évre vonatkozó éves végrehajtási jelentést küld a Bizottságnak.
•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)
Tárgytalan.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Nem szükséges.
A fenti megfontolásokra tekintettel a Bizottság azt javasolja, hogy a Tanács – az Európai Parlament egyetértését követően – hagyja jóvá a Svájci Államszövetséggel való, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló megállapodást.
2018/0032 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, mivel:
tekintettel az Európai Parlament egyetértésére 6 ,
mivel:
(1)A [...]-i (EU) 2017/XXX tanácsi határozattal összhangban a Bizottság [...]-án/-én aláírta az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló megállapodást, figyelemmel annak megkötésére.
(2)Az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7 úgy rendelkezik, hogy a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országoknak az említett rendelettel összhangban részt kell venniük a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközben, valamint hogy pénzügyi hozzájárulásaikról megállapodásokat kell kötni, és meg kell határozni a részvételhez szükséges kiegészítő szabályokat, beleértve az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és a Számvevőszék ellenőrzési hatáskörét biztosító rendelkezéseket.
(3)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez a határozat a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e határozatról szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.
(4)Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal 8 összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.
(5)Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozatnak 9 megfelelően nem vesz részt; Ennélfogva Írország nem vesz részt a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.
(6)A megállapodást az Európai Unió nevében jóvá kell hagyni,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló megállapodást a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.
A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.
2. cikk
A Tanács elnöke kijelöli a megállapodás 19. cikkének (2) bekezdésében meghatározott értesítést az Európai Unió nevében elvégezni jogosult személy(eke)t, annak kifejezésére, hogy az Európai Unió a megállapodást magára nézve jogilag kötelező erejűnek ismeri el.
3. cikk
Ez a határozat elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel,2018.2.14.
COM(2018) 71 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről
MELLÉKLET
AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió,
valamint
A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG, a továbbiakban: Svájc,
a továbbiakban: a Felek
TEKINTETTEL az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásra 1 (a továbbiakban: a Svájccal kötött társulási megállapodás),
MIVEL:
(1)Az Unió az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 2 létrehozta a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközt.
(2)Az 515/2014/EU rendelet a Svájccal kötött társulási megállapodás értelmében a schengeni vívmányok fejlesztésének minősül.
(3)Mivel az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 közvetlen hatással van az 515/2014/EU rendelet rendelkezéseinek alkalmazására, és így érinti ez utóbbi jogi keretét, és mivel a Svájccal kötött társulási megállapodásban meghatározott eljárásokat alkalmazták az 514/2014/EU rendelet elfogadására vonatkozóan, amely rendeletről értesítették Svájcot, a Felek elismerik, hogy az 514/2014/EU rendelet a Svájccal kötött társulási megállapodás értelmében a schengeni vívmányok fejlesztésének minősül, amennyiben az szükséges az 515/2014/EU rendelet végrehajtásához.
(4)Az 515/2014/EU rendelet 5. cikkének (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok, köztük Svájc, az említett rendelettel összhangban részt vesznek az eszközben, valamint hogy az említett országok pénzügyi hozzájárulásairól megállapodásokat kell kötni és meg kell határozni a részvételhez szükséges kiegészítő szabályokat, beleértve az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és a Számvevőszék ellenőrzési hatáskörét biztosító rendelkezéseket.
(5)A Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz (a továbbiakban: a határigazgatást támogató eszköz) a schengeni vívmányokkal összefüggő külön eszköznek minősül, amelynek célja a tehermegosztás és pénzügyi támogatás biztosítása a külső határok és a vízumpolitika területén a tagállamokban és a társult országokban.
(6)A 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 4 60. cikke rendelkezik a közvetlen irányításra vonatkozó azon szabályokról, amelyek akkor alkalmazandók, amikor harmadik országokra – beleértve a társult országokat – ruháznak át költségvetés-végrehajtási feladatokat.
(7) Az 514/2014/EU rendelet 17. cikkének (4) bekezdése rendelkezik a hivatalosan még nem kijelölt felelős hatóságoknál 2014-ben felmerült kiadások elszámolhatóságáról, ezáltal biztosítva a Külső Határok Alap és a Belső Biztonsági Alap közötti zökkenőmentes átmenetet. Ehhez hasonlóan fontos, hogy ugyanennek vonatkozásait ez a megállapodás is tükrözze. Mivel ez a megállapodás 2014 vége előtt nem lépett hatályba, elengedhetetlen a felelős hatóság hivatalos kijelölését megelőzően és azt követően felmerült kiadások elszámolhatóságának biztosítása, amennyiben a kijelölés előtt alkalmazott irányítási és kontrollrendszerek lényegében megegyeznek a felelős hatóság hivatalos kijelölését követően hatályos rendszerekkel.
(8)A Svájc által a határigazgatást támogató eszközhöz nyújtandó éves hozzájárulás kiszámítását és felhasználását megkönnyítendő, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó hozzájárulását 2016-tól 2020-ig öt éves részletben fizeti be. 2016-tól 2018-ig az éves hozzájárulást rögzített összegek formájában határozzák meg, míg a 2019-ben és 2020-ban esedékes hozzájárulást 2019-ben állapítják meg a határigazgatást támogató eszközben részt vevő valamennyi állam bruttó hazai terméke alapján a ténylegesen teljesített befizetések figyelembevételével,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1. cikk
Alkalmazási kör
Ez a megállapodás az 515/2014/EU rendelettel összhangban megállapítja Svájcnak a határigazgatást támogató eszközben való részvételéhez szükséges kiegészítő szabályokat.
2. cikk
Pénzügyi irányítás és kontroll
(1) Svájc megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek annak biztosításához szükségesek, hogy megfeleljen az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (a továbbiakban: EUMSZ) és az EUMSZ-en alapuló uniós jogban megállapított, a pénzügyi irányításra és kontrollra vonatkozó rendelkezéseknek.
Az EUMSZ és a másodlagos jog első albekezdésben említett rendelkezései az alábbiak:
a)az EUMSZ 287. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése;
b)a 966/2012/EU, Euratom rendelet 30., 32. és 57. cikke, 58. cikke (1) bekezdése (c) pontjának i. alpontja, 60. cikke, 79. cikkének (2) bekezdése és 108. cikkének (2) bekezdése;
c)az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 5 32., 38., 42., 84., 88., 142. és 144. cikke;
d)a Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete 6 ;
e)az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete 7 .
A Felek a fenti felsorolást közös megegyezéssel módosíthatják.
(2) Svájc a területén az (1) bekezdésben felsorolt rendelkezéseket e megállapodásnak megfelelően alkalmazza.
3. cikk
A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartása
A határigazgatást támogató eszköz keretében Svájcnak juttatott pénzeszközöket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kell felhasználni.
4. cikk
Az összeférhetetlenség elvének tiszteletben tartása
A Svájc területén működő, a költségvetés végrehajtásában, irányításában – az ahhoz kapcsolódó előkészítő jogi aktusokat is beleértve –, ellenőrzésében vagy kontrolljában érintett valamennyi pénzügyi szereplő és egyéb személy számára tilos olyan magatartást tanúsítani, amely saját érdekei és az Unió érdekei közötti összeférhetetlenséget eredményezhet.
5. cikk
Végrehajtás
Svájc területén végrehajthatók a Bizottság államoktól eltérő személyekkel szembeni vagyoni kötelezettséget megállapító határozatai.
A végrehajtásra Svájc hatályos polgári eljárásjogi szabályai vonatkoznak. A határozatot az a nemzeti hatóság látja el végrehajtási záradékkal – az okirat valódiságának vizsgálatán kívül minden más alakiságot mellőzve –, amelyet Svájc kormánya e célra kijelöl, és amelyről a Bizottságot tájékoztatja.
Ha a Bizottság kérelme alapján az említett alaki követelmények teljesültek, a Bizottság – a nemzeti jogszabályokkal összhangban – a végrehajtás érdekében közvetlenül az illetékes hatósághoz fordulhat.
A végrehajtást csak az Európai Unió Bíróságának határozata függesztheti fel. Ugyanakkor a végrehajtás szabálytalanságával kapcsolatos valamennyi panasz kivizsgálására Svájc bíróságai rendelkeznek joghatósággal.
6. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalásokkal szemben
(1)Svájc
a)küzd a csalás és az Unió pénzügyi érdekeit sértő minden egyéb jogellenes tevékenység ellen olyan intézkedésekkel, amelyeknek elrettentő hatásuk van és hathatós védelmet nyújtanak Svájcban;
b)az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás leküzdésére megteszi ugyanazokat az intézkedéseket, amelyeket a saját pénzügyi érdekeiket sértő csalás leküzdésére tesz; valamint
c)összehangolja az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét célzó tevékenységét a tagállamokkal és a Bizottsággal.
(2)Svájc olyan intézkedéseket fogad el, amelyek egyenértékűek az Unió által az EUMSZ 325. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott, e megállapodás aláírásakor hatályos intézkedésekkel.
A Felek közös megegyezéssel dönthetnek további olyan intézkedések elfogadásáról, amelyek az Unió által e cikknek megfelelően elfogadott későbbi intézkedésekkel egyenértékűek.
7. cikk
A Bizottság (OLAF) helyszíni ellenőrzései és vizsgálatai
A Bizottság (az Európai Csalás Elleni Hivatal, OLAF) 514/2014/EU rendelet 5. cikkének (8) bekezdésében megállapított jogainak sérelme nélkül jogosult a határigazgatást támogató eszközzel kapcsolatban helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat lefolytatni Svájc területén a 2185/96/EK, Euratom rendeletben előírt feltételekkel összhangban.
Svájc hatóságai elősegítik a helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat, amelyeket az említett hatóságok kérésére ezekkel közösen is lehet folytatni.
8. cikk
Számvevőszék
Az EUMSZ 287. cikkének (3) bekezdésével és a 966/2012/EU, Euratom rendelet első része X. címének 1. fejezetével összhangban a Számvevőszék ellenőrzéseket végezhet minden, Svájc területén a határigazgatást támogató eszközzel kapcsolatban az Unió nevében bevételeket vagy kiadásokat kezelő szerv helyiségeiben, beleértve a költségvetésből kifizetésben részesülő természetes vagy jogi személy helyiségeit is.
Svájcban a Számvevőszéknek az ellenőrzést a nemzeti ellenőrző szervekkel vagy – ha ezek nem rendelkeznek a szükséges hatáskörrel – a hatáskörrel rendelkező tagállami szervezeti egységekkel kapcsolatot tartva kell lefolytatnia. A Számvevőszék, valamint Svájc nemzeti ellenőrző szervei függetlenségük megőrzése mellett a bizalom szellemében működnek együtt egymással. Az említett szervek vagy szervezeti egységek tájékoztatják a Számvevőszéket, hogy részt kívánnak-e venni az ellenőrzésben.
A Számvevőszék legalább ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, mint amelyekkel az 514/2014/EU rendelet 5. cikkének (7) bekezdése és e megállapodás 7. cikke alapján a Bizottság rendelkezik.
9. cikk
Közbeszerzés
Svájc a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályainak rendelkezéseit a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó 1994. április 15-i egyezmény 4. mellékletében (Megállapodás a közbeszerzésről) 8 , valamint az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a közbeszerzések egyes vonatkozásairól szóló megállapodásban 9 meghatározott rendelkezésekkel összhangban alkalmazza.
Svájc benyújtja a Bizottságnak közbeszerzési eljárásainak leírását.
Emellett az 514/2014/EU rendelet 54. cikkében említett éves végrehajtási jelentésekben minden esetben információt nyújt az alkalmazott közbeszerzési eljárásokról.
10. cikk
Pénzügyi hozzájárulások
(1)A 2016-tól 2018-ig tartó évekre vonatkozóan Svájc éves befizetéseket teljesít a határigazgatást támogató eszköz költségvetésébe a következő táblázat szerint:
(valamennyi összeg EUR-ban értendő)
|
(3)2016 |
(4)2017 |
(5)2018 |
|
|
(6)Svájc |
(7)25 106 140 |
(8)25 106 140 |
(9)25 106 140 |
(2)Svájc 2019-re és 2020-ra vonatkozó hozzájárulásait bruttó hazai termékének (GDP) a határigazgatást támogató eszközben részt vevő valamennyi állam GDP-jéhez viszonyított százalékos arányával összhangban – a mellékletben ismertetett képlet szerint – kell kiszámítani.
(3)Az e cikkben említett pénzügyi hozzájárulásokat Svájc az 514/2014/EU rendelet 14. cikkében említett nemzeti program elfogadásának időpontjától függetlenül köteles befizetni.
11. cikk
A pénzügyi hozzájárulások felhasználása
(1)A 2016-os és 2017-es éves befizetések teljes összegét az alábbiak szerint kell felosztani:
a)75 % az 515/2014/EU rendelet 8. cikkében említett félidős felülvizsgálatra;
b)15 % az 515/2014/EU rendelet 15. cikkében említett IT-rendszerek fejlesztésére, figyelemmel a vonatkozó uniós jogalkotási aktusok 2018. december 31-ig történő elfogadására;
c)10 % az 515/2014/EU rendelet 13. cikkében említett uniós intézkedésekre és az 515/2014/EU rendelet 14. cikkében említett sürgősségi segítségnyújtásra.
Amennyiben a b) pontban említett összeget nem allokálják vagy nem használják fel, a Bizottság az 515/2014/EU rendelet 5. cikke (5) bekezdése b) pontjának második albekezdésében meghatározott eljárás szerint átcsoportosítja azt az 515/2014/EU rendelet 7. cikkében említett egyedi intézkedésekre.
Amennyiben ez a megállapodás 2017. június 1-jéig nem lép hatályba, illetve nem alkalmazandó ideiglenesen, úgy Svájc teljes hozzájárulását e cikk (2) bekezdésével összhangban kell felhasználni.
(2)A 2018-as, 2019-es és 2020-as éves befizetések teljes összegét az alábbiak szerint kell felosztani:
a)40 % az 515/2014/EU rendelet 7. cikkében említett egyedi intézkedésekre;
b)50 % az 515/2014/EU rendelet 15. cikkében említett IT-rendszerek fejlesztésére, figyelemmel a vonatkozó uniós jogalkotási aktusok 2018. december 31-ig történő elfogadására;
c)10 % az 515/2014/EU rendelet 13. cikkében említett uniós intézkedésekre és az 515/2014/EU rendelet 14. cikkében említett sürgősségi segítségnyújtásra.
Amennyiben a b) pontban említett összeget nem allokálják vagy nem használják fel, a Bizottság az 515/2014/EU rendelet 5. cikke (5) bekezdése b) pontjának második albekezdésében meghatározott eljárás szerint átcsoportosítja azt az 515/2014/EU rendelet 7. cikkében említett egyedi intézkedésekre.
(3)A félidős felülvizsgálatra, uniós intézkedésekre, egyedi intézkedésekre vagy az IT-rendszerek fejlesztésére vonatkozó programra rendelt további összegeket az alábbi rendelkezések egyikében meghatározott vonatkozó eljárással összhangban kell felhasználni:
a)az 514/2014/EU rendelet 6. cikkének (2) bekezdése;
b)az 515/2014/EU rendelet 8. cikkének (7) bekezdése;
c)az 515/2014/EU rendelet 7. cikkének (3) bekezdése;
d)az 515/2014/EU rendelet 15. cikkének második albekezdése.
4. A Bizottság a Svájc által befizetett összegekből minden évben legfeljebb 181 424 EUR-t fordíthat olyan igazgatási kiadásokra, amelyek az 515/2014/EU rendelet és e megállapodás Svájc által történő végrehajtásának támogatásához szükséges személyzettel vagy külső személyzettel kapcsolatosak.
12. cikk
Titoktartás
Az e megállapodás alapján bármilyen formában közölt vagy szerzett információk szakmai titoktartás tárgyát képezik, és ezek az információk ugyanolyan védelmet élveznek, mint az uniós intézményekre alkalmazandó rendelkezések, illetve Svájc joga által védett hasonló információk. Az ilyen információt az uniós intézményeken belül, a tagállamokban vagy Svájcban csak olyan személyekkel szabad közölni, akiknek feladatkörüknél fogva azt ismerniük kell, továbbá az ilyen információt csak a Felek pénzügyi érdekei hatékony védelmének biztosítása céljából szabad felhasználni.
13. cikk
A felelős hatóság kijelölése
(1) Svájc – a nemzeti program jóváhagyásáról szóló határozat időpontját követően a lehető leghamarabb – értesíti a Bizottságot a határigazgatást támogató eszköz szerinti kiadások irányításáért és kontrolljáért felelős hatóság miniszteri szintű hivatalos kijelöléséről.
(2) Az (1) bekezdésben említett kijelölés feltétele, hogy a kijelölendő szerv megfeleljen a belső környezetre, a kontrolltevékenységekre, az információra és kommunikációra, valamint a monitoringra az 514/2014/EU rendeletben vagy az említett rendelet alapján meghatározott kijelölési feltételeknek.
(3) A felelős hatóság kijelölése egy olyan ellenőrző szerv (auditszervezet) – akár az ellenőrző hatóság (audithatóság) – véleményén alapul, amely értékeli a felelős hatóság kijelölési feltételeknek való megfelelését. Ez a szerv lehet olyan önálló közintézmény is, amely a közigazgatási szervek munkájának monitoringjáért, értékeléséért és ellenőrzéséért felel. Az ellenőrző szerv a felelős hatóságtól függetlenül működik, és munkáját a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokkal összhangban végzi. Svájc a kijelölésre vonatkozó döntését alapozhatja arra is, hogy az irányítási és kontrollrendszerek lényegüket tekintve megegyeznek-e a korábbi időszakban már meglévő rendszerekkel, és hogy azok eredményesen működtek-e. Amennyiben az ellenőrzés és a kontroll már meglévő eredményei szerint a kijelölt szerv már nem felel meg a kijelölési feltételeknek, Svájc meghozza az annak biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket, hogy az e szervre bízott feladatok végrehajtása során tapasztalt hiányosságokat orvosolja, akár a kijelölés megszüntetése révén is.
14. cikk
A pénzügyi év meghatározása
E megállapodás alkalmazásában a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkének (5) bekezdésében említett pénzügyi év az „n-1”. év október 16-ával kezdődő és az „n”. év október 15-ével végződő időszakban a felelős hatóság által elkönyvelt kifizetett kiadásokat és befolyt bevételeket foglalja magában.
15. cikk
A kiadások elszámolhatósága
Az 514/2014/EU rendelet 17. cikke (3) bekezdésének b) pontjától és (4) bekezdésétől eltérően a kifizetett kiadás akkor számolható el, ha azt a felelős hatóság az e megállapodás 13. cikkével összhangban történő hivatalos kijelölését megelőzően fizette ki, amennyiben az előzőleg alkalmazott irányítási és kontrollrendszerek lényegében megegyeznek a felelős hatóság hivatalos kijelölését követően hatályos rendszerekkel.
16. cikk
Az éves egyenleg kifizetése iránti kérelem
(1) A pénzügyi évet követő év február 15-ig Svájc benyújtja a Bizottság részére a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikke (5) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontjában előírt dokumentumokat és információkat.
Az 514/2014/EU rendelet 44. cikkének (1) bekezdésétől eltérve és a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban Svájc a pénzügyi évet követő év március 15-ig benyújtja a Bizottság részére a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikke (5) bekezdésének második albekezdésében említett véleményt.
Az e bekezdésben említett benyújtott dokumentumok az éves egyenleg kifizetése iránti kérelemként szolgálnak.
(2) Az (1) bekezdésben említett dokumentumokat a Bizottság által az 514/2014/EU rendelet 44. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott minták alapján kell elkészíteni.
17. cikk
Végrehajtási jelentés
Az 514/2014/EU rendelet 54. cikkének (1) bekezdésétől eltérve és a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban Svájc minden év február 15-ig és 2022-ig bezárólag a nemzeti program előző pénzügyi évben történt végrehajtásáról szóló éves jelentést nyújt be a Bizottság részére, és a megfelelő szinten közzéteheti ezt az információt.
A nemzeti program végrehajtásáról szóló első éves jelentést az e megállapodás hatálybalépését vagy ideiglenes alkalmazásának kezdetét követő február 15-én kell benyújtani.
Az első jelentés a 2014-től kezdődő és azon pénzügyi évig tartó pénzügyi éveket fedi le, amelyben az első éves jelentés esedékes volt a második albekezdéssel összhangban.
Svájc 2023. december 31-ig benyújtja a nemzeti program végrehajtásáról szóló zárójelentést.
18. cikk
Elektronikus adatcsererendszer
Az 514/2014/EU rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Svájc és a Bizottság közötti hivatalos információcsere a Bizottság által erre a célra biztosított elektronikus adatcsererendszeren keresztül valósul meg.
19. cikk
Hatálybalépés
(1)E megállapodás letéteményese az Unió Tanácsának főtitkára.
(2)Ezt a megállapodást a Felek saját eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá. A Felek értesítik egymást az említett eljárások befejezéséről.
(3)Ez a megállapodás a (2) bekezdésben említett utolsó értesítés megküldésének napját követő hónap első napján lép hatályba.
(4)Az 5. cikk kivételével a Felek – az alkotmányos követelmények sérelme nélkül – ezt a megállapodást az aláírását követő naptól ideiglenes alkalmazzák.
20. cikk
Érvényesség és megszűnés
(1)Ezt a megállapodást akár az Unió, akár Svájc a másik Félnek küldött értesítéssel felmondhatja. A megállapodás az értesítés napjától számított három hónap elteltével szűnik meg. A felmondás időpontjában folyamatban lévő projektek és tevékenységek az e megállapodásban rögzített feltételek mellett folytatódnak. A Felek közös megegyezéssel rendezik a felmondás esetleges egyéb következményeit.
(2)Ez a megállapodás megszűnik, ha a Svájccal kötött társulási megállapodás az említett megállapodás 7. cikkének (4) bekezdése, 10. cikkének (3) bekezdése vagy 17. cikke értelmében megszűnik.
21. cikk
Nyelvek
Ez a megállapodás egy-egy eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, szlovák, szlovén és svéd nyelven készült, és e szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
MELLÉKLET
A 2019-es és 2020-as évre vonatkozó pénzügyi hozzájárulások kiszámításának képlete és a befizetéssel kapcsolatos részletek
(1)Svájcnak a határigazgatást támogató eszközhöz való, az 515/2014/EU rendelet 5. cikke (7) bekezdésének második és harmadik albekezdésében említettek szerinti pénzügyi hozzájárulását a következőképpen kell kiszámítani 2019-re és 2020-ra vonatkozóan:
2013-tól 2017-ig minden egyes év esetében Svájc bruttó hazai termékének (GDP) 2019. március 31-én rendelkezésre álló legfrissebb végleges számadatait el kell osztani a határigazgatást támogató eszközben részt vevő valamennyi állam ugyanazon évre rendelkezésre álló GDP-adatainak összegével. A Svájc által a határigazgatást támogató eszköz végrehajtásának teljes időszaka alatt fizetendő teljes összeg kiszámításához a 2013-tól 2017-ig tartó évekre kapott öt százalékos érték átlagát kell alkalmazni a határigazgatást támogató eszköz 2014-től 2019-ig tartó évekre vonatkozó tényleges éves előirányzatainak és a határigazgatást támogató eszköz 2020-ra vonatkozó, az Európai Uniónak a 2020-as pénzügyi évre a Bizottság által elfogadott általános költségvetési tervezetében foglaltak szerinti éves kötelezettségvállalási előirányzatának az összegére. Ebből az összegből le kell vonni a Svájc által e megállapodás 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban ténylegesen teljesített éves befizetéseket ahhoz, hogy megkapjuk a 2019-re és 2020-ra vonatkozó hozzájárulásának teljes összegét. Ezen összegét egyik felét 2019-ben, másik felét pedig 2020-ban kell befizetni.
(2)A pénzügyi hozzájárulás euróban fizetendő.
(3)Svájc pénzügyi hozzájárulását a terhelési értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb 45 napon belül befizeti. A hozzájárulás késedelmes befizetése a hátralékos összegre vonatkozó, az esedékességi naptól számított késedelmi kamat fizetését vonja maga után. A kamatláb az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, a határidő lejárta szerinti hónap első naptári napján hatályos kamatláb 3,5 százalékponttal megnövelt értéke.