EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.9.19.
JOIN(2018) 31 final
KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK
Az Európa és Ázsia közötti összeköttetések - Az uniós stratégia elemei
KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK,
A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK
Az Európa és Ázsia közötti összeköttetések – Az uniós stratégia elemei
1.Bevezetés
Az Európai Unió és Ázsia közötti kapcsolat globális jelentőséggel bír, és az elkövetkező években valószínűleg szorosabbá válik. Ázsia, ahol a világ népességének nagyjából 60 %-a él, az uniós export 35 %-át (618 milliárd EUR), illetve az uniós import 45 %-át (774 milliárd EUR) adja 1 . A növekvő globális egymásrautaltság Európa és Ázsia számára is lehetőséget nyújt a fokozott együttműködésre, a békés politikai együttműködésre, a tisztességes és szorosabb gazdasági kapcsolatokra, az átfogó társadalmi párbeszédre, valamint a nemzetközi és regionális biztonság területén való együttműködésre. Európa és Ázsia együtt vezető szerepet játszhat a világpolitikával, a globális stabilitással és a regionális gazdasági gyarapodással kapcsolatos, nagyobb együttműködésen alapuló megközelítés előmozdításában.
Az ilyen együttműködés felé való újabb előrelépés és a globális gazdaság terén kínálkozó lehetőségek kiaknázása érdekében Európának és Ázsiának biztosítania kell a hatékony és fenntartható összeköttetéseket. Az összeköttetések 2 hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, a globális versenyképességhez és kereskedelemhez, valamint az emberek, áruk és szolgáltatások mozgásához Európában és Ázsiában, illetve Európa és Ázsia között.
Egyes becslések szerint az elkövetkezendő évtizedekben több mint 1,3 billió EUR összegű éves infrastrukturális beruházásokra lesz szükség Ázsiában a mostani növekedési ráta fenntartásához és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz 3 . Összehasonlításképpen az EU-ban a transzeurópai közlekedési hálózat esetében a becslések szerint 1,5 billió EUR összegű beruházásra lesz szükség a 2021–2030 közötti időszakban. Ez azonban nem pusztán beruházási kihívást jelent. Ázsia különböző régiókból áll, ahol a gazdasági modell és a fejlettségi szint tekintetében nagyon eltérő országok találhatók. Egységes és összehangolt szabályokra, előírásokra és gyakorlatokra van szükség a piacra jutás, valamint az áruk, szolgáltatások, tőke és emberek határon átnyúló mozgásának előmozdítása érdekében. Magas szintű környezetvédelmi és társadalmi előírásokra, megfelelő tervezésre és a teljes életciklusra kiterjedő költség-haszon elemzésre van szükség az összeköttetésre irányuló beruházások hosszabb távon történő fenntarthatóságának biztosításához. Az eladósodottság kockázatának elkerülése érdekében biztosítani kell az infrastrukturális projektek költségvetési és pénzügyi fenntarthatóságát.
A Bizottság ezért javaslatot tesz az Európa és Ázsia közötti összeköttetésekre vonatkozó uniós stratégia elemeit illetően, konkrét szakpolitikai javaslatokat és kezdeményezéseket fogalmazva meg az Európa és Ázsia közötti összeköttetések javítása érdekében, többek között az interoperábilis közlekedési, energetikai és digitális hálózatok révén 4 . Ez a közlemény emellett része a 2018 októberében megrendezett 12. Ázsia–Európa találkozóhoz (ASEM) való uniós hozzájárulásnak, és lehetőséget fog teremteni az összeköttetések és az ázsiai partnerekkel való együttműködés előmozdítására.
Ez a közlemény a következő többéves pénzügyi keretre tett bizottsági javaslattal 5 együtt értelmezendő, amely olyan egyértelmű prioritásokat határoz meg, amelyeket a közelmúltban kiadott bizottsági közlemények 6 még inkább egyértelművé tettek, és amelyek lehetővé teszik a magánberuházások globális előmozdítását és támogatását.
2.Az európai megoldás: fenntartható, átfogó és szabályokon alapuló összeköttetések
Az EU az elmúlt évtizedekben vezető szerepet játszott a belső összeköttetések terén. Az EU a belső piac megteremtésével lehetővé tette az emberek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlását. Az egész Unióra kiterjedő szabályok, például az uniós állami támogatások ellenőrzésére és a közbeszerzésre vonatkozó szabályok biztosítják a tisztességes és átlátható versenyt, és emellett az uniós szakpolitikák biztosítják a környezetvédelmet, a biztonságot, a védelmet, valamint a szociális és személyhez fűződő jogokat 7 . Az EU hasonlóképpen támogatja továbbá a körforgásos gazdaságot, az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátást, valamint az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes jövőt a fenntartható fejlesztési célok és a Párizsi Megállapodásban meghatározott célok elérése érdekében. Ezek a szakpolitikák ösztönzőleg hatottak a határon átnyúló összeköttetéseket érintő beruházásokra a jól meghatározott prioritásokkal és előírásokkal párosuló egyértelmű transzeurópai hálózat alapján. A polgárok mint az összeköttetések felhasználói és a vállalkozások számára előnyös, hogy a hatékony pán-európai infrastruktúrára, a szabad és tisztességes versenyre, valamint a közös előírásokra támaszkodhatnak. Az uniós belső piac a termelékenység és a versenyképesség növekedéséhez vezetett, és globálisan inspiráló lehet.
Az összeköttetésekre vonatkozó uniós szakpolitikák célja a hatékonyság előmozdítása az uniós egységes piacon, valamint az összeköttetések globális megerősítése, hangsúlyt fektetve az emberek hasznára és jogaira. Ezeket a célkitűzéseket támogatják a fenntartható fejlődéssel, a dekarbonizációval, a digitalizációval, a beruházásokkal, az innovációval és a globális vezető szereppel foglalkozó szakpolitikák.
Az uniós tapasztalat lehetővé teszi az összeköttetésekre vonatkozó fenntartható, átfogó és szabályokon alapuló megközelítés előmozdítását:
·Fenntartható összeköttetések. A termelékenység fokozása, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében az összeköttetésekbe való beruházásoknak biztosítaniuk kell a piaci hatékonyságot, és pénzügyileg életképesnek kell lenniük. Az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás által jelentett kihívásokra való reagálás érdekében elő kell segíteni a gazdaság dekarbonizációját, és tiszteletben kell tartani a magas szintű előírásokat a környezeti hatásvizsgálatok alapján. A társadalmi haladás előmozdításához magas szintű átláthatósági és jó közigazgatási előírásokat kell követni, és hangot kell adni a projektek által érintett embereknek megfelelő nyilvános konzultációk alapján. Az összeköttetésekkel foglalkozó szakpolitikáknak csökkenteniük kell a negatív externáliákat, például a környezeti hatásokat, a torlódásokat, a zajt, a szennyezést és a baleseteket. Röviden, az összeköttetéseknek hosszú távon fenntarthatónak kell lenniük gazdasági, pénzügyi, környezetvédelmi és társadalmi szempontból.
·Átfogó összeköttetések. Az összeköttetés a hálózatokról, valamint a rajtuk átáramló emberekről, árukról, szolgáltatásokról és tőkéről szól. Ez légi, szárazföldi vagy tengeri közlekedési kapcsolatokat jelent. Digitális hálózatokat jelent, a mobilhálózatoktól a vezetékes hálózatokig, az internetes gerinchálózattól a helyi hurokig, a kábelektől a műholdakig. Továbbá energiahálózatokat és energiaáramlást jelent a gáztól, beleértve a cseppfolyósított földgázt, a villamosenergia-hálózatokig, a megújuló energiaforrásoktól az energiahatékonyságig. Optimalizálni kell a három ágazat közötti szinergiákat, amelyek néha innovatív és új összeköttetési formákat eredményeznek. Az összeköttetések alapvető emberi dimenzióval rendelkeznek, és bármely szakpolitika középpontjában az emberek érdekeinek és jogainak kell állniuk.
·Nemzetközi szabályokon alapuló összeköttetések. Az emberek, áruk, szolgáltatások és tőke hatékony, tisztességes és akadálytalan mozgásához szabályokra és előírásokra van szükség. A nemzetközileg elfogadott gyakorlatok, szabályok, egyezmények és műszaki szabványok, amelyeket a nemzetközi szervezetek és intézmények is támogatnak, lehetővé teszik a hálózatok interoperabilitását és a határon átnyúló kereskedelmet. Belső piacán az EU biztosítja a megkülönböztetésmentességet és az egyenlő versenyfeltételeket a vállalkozások számára, és támogatja a nyílt és átlátható beruházási környezetet, ugyanakkor védi a kritikus eszközeit 8 . Az EU-nak továbbra is elő kell mozdítania a nyílt és átlátható közbeszerzési eljárásokat, amelyek keretében egyenlő versenyfeltételek vonatkoznak a vállalkozásokra.
Ennek alapján az EU három vonalon fog együttműködni szomszédaival és ázsiai partnereivel:
·először, hozzájárul az Európa és Ázsia közötti hatékony kapcsolatokhoz és hálózatokhoz a kiemelt közlekedési folyosók, a digitális kapcsolatok és az energetikai együttműködés révén az emberek és a kapcsolódó gazdaságok szolgálatában;
·másodszor, összeköttetési partnerségeket hoz létre az áruk, emberek, tőke és szolgáltatások áramlásának jobb irányítását lehetővé tévő, közösen elfogadott szabályok és előírások alapján;
·harmadszor, hozzájárul a jelentős beruházási különbségek csökkentéséhez az erőforrások hatékonyabb mozgósításával, az uniós pénzügyi erőforrások megerősített mobilizálásával és a megerősített nemzetközi partnerségekkel.
3.Az Európa és Ázsia közötti hatékony összeköttetések megteremtése
A meglévő és jövőbeli összeköttetések hatékonyságának további megerősítése érdekében az Unió a partnereivel együtt gondoskodik az Európa és Ázsia közötti közlekedési, energetikai és digitális kapcsolatokról, s eközben figyelembe veszi a gyors technológiai változást, amely jelentős hatást gyakorol az összeköttetésekre. Az Európa és Ázsia közötti fizikai összeköttetések mellett az EU-nak és partnereinek a hallgatók, a tudományos dolgozók és a kutatók közötti összeköttetéseket és mobilitást is elő kell mozdítaniuk.
3.1.Szállítás
Az ázsiai partnereknek és az Uniónak is érdekükben áll a hatékony, gazdaságilag életképes és környezeti szempontból fenntartható kereskedelmi útvonalak és folyosók kiépítése Európa és Ázsia között. Napjainkban – az értékét tekintve – a kereskedelem 70 %-a tengeri, illetve több mint 25 %-a légi úton bonyolódik, miközben a vasút szerepe továbbra is viszonylag csekély. Minden ágazatban jelentős a növekedési potenciál.
Az EU-nak a szomszédaival és az ázsiai partnereivel együtt meg kell erősítenie a közlekedési összeköttetéseket. Az EU-nak törekednie kell a jól kiépült transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) és az ázsiai hálózatok összekapcsolására. A TEN-T egyértelmű prioritásokkal és előírásokkal rendelkezik a határon átnyúló és interoperábilis multimodális közlekedés, vagyis a vasúti, tengeri és belvízi megoldásokat egyesítő útvonalak előmozdítása érdekében. E célkitűzés elérése érdekében az EU adott esetben felajánlhatja a technikai segítségnyújtást, hogy segítsen a partnereinek megtervezni a közlekedési rendszereiket, illetve biztosítani az azok közötti összeköttetéseket, és hogy adott esetben hozzájáruljon az infrastruktúra finanszírozásához (lásd a 4. részt). Az összeköttetés mértékének értékelésére szolgáló új módszerek, például az összeköttetési mutatók segíteni fognak a hiányosságok és lehetőségek azonosításában. Az EU-nak emellett hozzá kell járulnia az Ázsiával való közlekedési összeköttetések biztonságosabbá tételéhez.
|
Összeköttetések és biztonság |
|
A világ egyre nagyobb mértékben függ a kifinomult adathálózatoktól és adatátviteltől, az energetikai összeköttetésektől, a tökéletesen időzített értékláncoktól és az emberek mobilitásától. Az ilyen áramlás kezelése azt jelenti, hogy meg kell találni a megfelelő egyensúlyt egyfelől ezek megkönnyítése, másfelől pedig biztonságuk és védelmük biztosítása között. A hibrid fenyegetések és a terrorizmus korában fontos az áramlások biztonsága. A kereskedelmi útvonalakhoz való hozzáférés továbbra is a megfelelő politikai és biztonsági környezettől függ, és olyan kihívásokkal kell megbirkózni hozzá, mint a transznacionális szervezett bűnözés, az illegális csempészet és kereskedelem minden formája, a kiberbiztonság, valamint a szállítás és az energiabiztonság elleni támadások. Ezek a kihívások nem kezelhetők kizárólag az országok vagy gazdálkodó egységek belső vagy külső politikái révén. Az EU-nak együtt kell működnie a partnerországokkal, hogy biztonságosabbá tegyék az Ázsiával való közlekedési összeköttetéseket, különösen a kiberbiztonság terén. |
·Légi közlekedés
A harmadik országokkal kötött uniós légi közlekedési megállapodások új gazdasági lehetőségeket teremtenek a piacok megnyitásával és a beruházási lehetőségek előmozdításával. Az EU jelenleg számos szomszédos európai országgal és több ázsiai országgal folytat tárgyalásokat légi közlekedési megállapodásokról, hogy lehetővé tegye a légi közlekedés bővülését, amely az uniós és a partnerországokból származó polgárok és vállalkozások előnyére válik 9 . Ennek során az EU a légi közlekedés által a környezetre és az éghajlatra gyakorolt hatással, különösen a légi kibocsátások által jelentett problémával is foglalkozik. Az EU továbbra is támogatni fogja Európában és Ázsiában, illetve azon túl a légi közlekedés szükséges hosszú távú dekarbonizációját, többek között a nemzetközi megállapodások 10 hatékony végrehajtásának elősegítésével és a partnerországokban való kapacitásépítésre szolgáló célzott tevékenységekkel.
·Tengeri szállítás
Az EU támogatja a tiszta és fenntartható hajózást az egész EU-ra kiterjedő szakpolitikai intézkedések kidolgozásával és többek között a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) környezetvédelmi erőfeszítéseiben való részvétellel. A szállítás dekarbonizációjára vonatkozó stratégiája részeként a Bizottság tovább fogja támogatni az alternatív tüzelőanyagok használatát az európai és ázsiai kikötőkben. Továbbra is kapcsolatokat épít ki ázsiai harmadik országokkal megfelelő tengeri szállítási megállapodások révén, és ezáltal hozzá fog járulni a tengeri közlekedés szabályozásához és lehetővé tételéhez. A vámalakiságok egyszerűsítése érdekében elő kell mozdítania az ázsiai kikötői adminisztratív követelmények digitalizálására és egyszerűsítésére irányuló uniós kezdeményezéseket 11 . Az EU-nak emellett ösztönöznie kell a rotterdami szabályok szélesebb körű elfogadására, ami megkönnyítené az elektronikus dokumentumok használatát a hajózásban 12 . A tengerbiztonság megerősítése érdekében az EU-nak további intézkedéseket kell javasolnia, és továbbra is támogatnia kell a nemzetközi erőfeszítéseket, többek között az IMO-n keresztül. Az EU-nak folytatnia kell a Fekete-tenger medencéje által játszott áthidaló szerep kidolgozását.
·Szárazföldi szállítás
A vasúti szállítás terén az EU-nak a partnereivel együtt törekednie kell a vasúti összeköttetések versenyképességének fokozására a tranzitidő csökkentésével és a terhelési tényezők hatékonyabbá tételével. Az EU kibővítette a transzeurópai közlekedési hálózatot (TEN-T) a nyugat-balkáni országokra, és nemrégiben megállapodott a TEN-T kibővítéséről hat keleti partnerországgal (Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Ukrajna). Az észak–déli 13 és a kelet–nyugati irányú vasúti összeköttetések 14 is fontos szerepet játszhatnak a jövőben. Különösen az EU és Kína közötti vasúti összeköttetés tekintetében figyelhető meg nagy növekedés. Az említett vasúti összeköttetés hosszú távú gazdasági életképességét és a versenysemlegességét érintő kihívásokat kezelni kellene. Az EU támogatja az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) az egységes vasúti jogszabályokra vonatkozó kezdeményezését, amely egységesíteni kívánja a vasúti áruszállítás jogi kereteit Eurázsiában. Az EU együtt fog működni a releváns vasúti szállítási szervezetekkel az uniós műszaki előírások és a biztonságos üzemeltetésre vonatkozó keretek kiterjesztése érdekében 15 . Az Európa és Ázsia közötti összeköttetések tekintetében a közúti szállításnak általában közepes távolságokon (például Közép-Ázsiába irányulva), illetve másodlagos közlekedési hálózatként más szállítási módokkal kombinálva van értelme. Ezen túlmenően meghatározó szerepet kap az ágazatban dolgozó munkavállalókat érintő megfelelő szociális feltételek, valamint a közúti szállítással foglalkozó vállalkozások közötti tisztességes verseny biztosítása. Az ázsiai országokkal való együttműködés során az EU-nak a közúti közlekedésbiztonság előmozdítására kell összpontosítania a bevált gyakorlatok és a legmegfelelőbb megoldások megosztásával a közúti halálos balesetek és a sérülések gyakoriságának csökkentése érdekében. Az EU emellett segítséget fog nyújtani a váminformációk cseréjének előmozdításához, valamint az árutovábbítási együttműködés fejlesztéséhez mind kétoldalúan, mind a Vámigazgatások Világszervezete révén.
3.2.Digitális összeköttetések
A nagy kapacitású hálózati kapcsolatok alapvető szerepet játszanak a digitális gazdaság támogatásában. Az ázsiai és egyéb harmadik országokkal kiépített gerinchálózati kapcsolatok hozzá fognak járulni egy teljes egészében összekapcsolt hálózat kiépítéséhez, biztosítva a szükséges sávszélességet és egyéb minőségi kritériumokat ezt az egyre inkább kritikus infrastruktúrát illetően. Az internethez való egyetemes és megfizethető hozzáférés bizonyítottan lehetővé teszi a társadalmi-gazdasági fejlődést.
Az ázsiai országokkal való kapcsolatai tekintetében az EU-nak elő kell mozdítania a békés, biztonságos és nyílt ikt-környezetet, eközben kezelnie kell a kiberbiztonsági veszélyeket, és meg kell védenie online az emberi jogokat és szabadságjogokat, beleértve a személyes adatok védelmét. Egységes szabályozási megközelítésre van szükség a „digitális” infrastruktúrába való magán- és állami beruházások 16 , valamint a szakpolitikák és ösztönzők támogatásához a digitális szakadék megszüntetése érdekében, különösen a távoli területeken vagy a tenger nélküli országokban. Az Unió ezért adott esetben követni fogja a Digital4Development stratégiáját 17 Ázsiában, és támogatja a digitális technológiákat és szolgáltatásokat a társadalmi-gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében.
3.3.Energetikai összeköttetések
Az uniós energiapiacnak a megújuló erőforrásokkal és az energiahatékonysággal kapcsolatos, 2020-ra megvalósítandó célkitűzésekkel párosuló liberalizációja és az energiaunióra vonatkozó stratégia a tiszta energiára való, piac által vezérelt áttérésre ösztönzött. Ennek eredményeképpen egy nagyobb mértékben dekarbonizált és jobb összeköttetéssel rendelkező villamosenergia-hálózat jött létre, ami kulcsfontosságú szerepet játszik a versenyben, illetve az ingadozó teljesítményű megújuló energia integrációjának lehetővé tételében. Tapasztalatai alapján az EU-nak támogatnia kell a regionális energetikai összeköttetési platformokat, amelyek a piaci elvekre összpontosítanak, elősegítik az energiarendszer modernizációját, a tiszta (decentralizált) megoldások elfogadását és az energiahatékonyságot, valamint támogatják az energetikai összeköttetéseket az ázsiai partnerek között, illetve az ázsiai partnerekkel.
3.4.Emberek közötti összeköttetések
A hallgatók, tudományos dolgozók és kutatók közötti összeköttetés és mobilitás kulcsfontosságú szerepet játszik a kölcsönös megértésben és a gazdasági növekedésben. 2014 óta különböző programok több mint 18 000 hallgató, kutató és munkatárs mobilitását finanszírozták. Az EU-nak tovább kell erősítenie a hallgatói és tudományos mobilitást az ázsiai országok vonatkozásában az Erasmus program, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések, a diplomák kölcsönös elismerése, valamint a kutatók és innovátorok regionális cseréje révén. Az EU-nak elő kell mozdítania a városok együttműködését, többek között az Európa kulturális fővárosa címet kiérdemelt városok és ázsiai megfelelőik közötti kapcsolatokat, és fokozniuk kell a művészek mobilitását és a sport terén való együttműködést.
|
Fő intézkedések a 3. fejezet vonatkozásában |
|
A Bizottság: ·kidolgozza a fenntartható európai és ázsiai összeköttetések mértékének, valamint az ilyen összeköttetések által az EU-ban és az uniós régiókban kifejtett gazdasági hatás értékelésére szolgáló módszertant; ·előmozdítja a vámfolyosókkal és a digitális szállítási folyosókkal kapcsolatos adatcserét, és értékeli a kockázatokat; ·légi közlekedési megállapodásokra vonatkozó tárgyalásokat folytat a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN), Azerbajdzsánnal, Törökországgal és Katarral, valamint a légi közlekedés biztonságára vonatkozó kétoldalú megállapodást ír alá a Kínai Népköztársasággal (Kína) és Japánnal; ·előmozdítja a szállítás dekarbonizációjáról szóló megállapodásokat a nemzetközi fórumokon, különösen a légi közlekedési és a tengeri ágazatban; ·előmozdítja a tengeri szállítás digitalizálását és adminisztratív egyszerűsítését Ázsiában és a fekete-tengeri országokban, illetve előmozdítja a rotterdami szabályok elfogadását; ·a TEN-T rendelet tervezett, 2023-ig elvégzendő felülvizsgálata keretében megvizsgálja annak lehetőségét, hogy az EU TEN-T folyosó koordinátorának vagy koordinátorainak megbízatása kiterjedjen a bővítési és szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országokra; ·előírásokat dolgoz ki az olyan előremutató technológiák etikus használatára vonatkozóan, mint például a mesterséges intelligencia, és online előmozdítja a felelős állami magatartásnak való teljes körű megfelelést; ·továbbra is előmozdítja az Erasmus programokat és a Marie Skłodowska-Curie-cselekvéseket Ázsiában, valamint a kapcsolódó viszonossági megállapodásokat a csereprogramokkal és a mobilitással kapcsolatos lehetőségek bővítése érdekében. |
4.Fenntartható összeköttetésekre irányuló nemzetközi partnerségek létrehozása
A fenntartható összeköttetések terén való együttműködésben számos különböző szereplő és dinamika alakítja a paramétereket 18 . A hatékony összeköttetések érdekében az EU-nak meg kell erősítenie a meglévő fenntartható, nyitott, inkluzív és szabályokon alapuló kétoldalú, regionális és nemzetközi partnerségeket, illetve további ilyen új partnerségeket kell kialakítania.
4.1.Kétoldalú együttműködés
Az EU jelentős fejlesztési és beruházási együttműködési partner Ázsiában. A fejlesztési párbeszédek kitérnek a beruházásokra és a fenntartható összeköttetésekre is, illetve ki kell térniük a harmadik országokkal való lehetséges együttműködésre. Ebben az összefüggésben az EU és ázsiai partnerei hatékonyabban tudnak együttműködni a szabályozási környezet, az államháztartási gazdálkodás és a hazai erőforrások mozgósításának javítása érdekében. Az EU emellett fel fogja ajánlani, hogy a nemzetközi szabványok és a bevált gyakorlatok alapján – többek között technikai segítségnyújtás révén – segít megerősíteni a tervezési kapacitást a fenntartható összeköttetési projektek, szakpolitikák és szabályozási rendszerek kidolgozása és végrehajtása érdekében.
Az egyes országokkal folytatott kétoldalú együttműködést az országok helyzetéhez kell igazítani. Kína esetében például az EU-nak meg kell erősítenie az infrastrukturális és fejlesztési együttműködési kezdeményezésekre vonatkozó meglévő együttműködést, elő kell mozdítania a piacra jutás és az egyenlő versenyfeltételek elvének alkalmazását, illetve az összeköttetésekkel kapcsolatos kezdeményezések keretében a nemzetközi szabványokra kell támaszkodnia. Japán vonatkozásában az EU-nak szorosan össze kell hangolnia a nemzetközi szabványokat és a regionális együttműködést Ázsiában előmozdító erőfeszítéseket, különösen az EU és Japán közötti közlekedési párbeszéd felélesztésével. Délkelet-Ázsiában az EU-nak folytatnia kell a 2011-ben Szingapúrral megkezdett közlekedési párbeszédet.
Az EU-nak ugyanakkor bővítenie kell a fenntartható összeköttetésekkel kapcsolatos párbeszédet más partnerekkel, többek között Afganisztánnal, Indiával, Indonéziával, Iránnal, Pakisztánnal, Oroszországgal, a Koreai Köztársasággal, Törökországgal és közép-ázsiai országokkal, valamint Ausztráliával és az Egyesült Államokkal.
|
Fenntartható összeköttetések és az uniós bővítési és szomszédságpolitika |
|
Az összeköttetések fontos szempontként jelennek meg az uniós bővítési és szomszédságpolitikában. Az ilyen politikák hatálya alá tartozó országok az uniós megközelítések alapján közelítik vagy harmonizálják a megközelítéseiket, így fokozatosan megjelennek jogszabályaikban a fenntartható összeköttetések. Az EU új nyugat-balkáni politikájának összefüggésében 19 a Bizottság nemrégiben kiemelt kezdeményezéseket indított a nyugat-balkáni összeköttetések megerősítése és a digitális menetrend érdekében. Emellett a 2018. májusi EU–Nyugat-balkáni csúcstalálkozón kiadott Szófiai Nyilatkozat vállalta, hogy valamennyi (közlekedési, energetikai, digitális és emberi) dimenzió vonatkozásában jelentősen megerősíti az összeköttetéseket 20 . Jelenleg folyik a keleti partnerországokat érintő közlekedési beruházásokra vonatkozó cselekvési terv előkészítése, illetve a közelmúltban sor került a digitális gazdaság terén való együttműködés fokozására irányuló fellépésekben való részvételre. Ebben az összefüggésben a Bizottság biztosítani fogja, hogy a fenntartható összeköttetések nagyobb figyelmet kapjanak az uniós bővítési és szomszédságpolitikában, és támogatni fogja a további műszaki és szabályozási konvergenciát ezen a téren. Emellett további segítséget fog nyújtani a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok végrehajtása tekintetében, valamint elő fogja mozdítani az átláthatóságot és a bevált gyakorlatokat. |
4.2.Regionális együttműködés
Az EU tapasztalatokkal rendelkezik a regionális együttműködési struktúrák létrehozása terén, például a Balti-tengeri régióban. A partnerországaival, a nemzetközi szervezetekkel és a pénzügyi intézményekkel együttműködve az EU-nak meg kell vizsgálnia a regionális összeköttetési együttműködésre vonatkozó megközelítések kidolgozásának lehetőségét Ázsia tekintetében, elemezve az összeköttetésekkel kapcsolatos tevékenységeket adott régiókban, az összeköttetések terén megfigyelhető hiányokat, valamint az együttműködési lehetőségeket az EU és Ázsia közötti összeköttetések támogatása érdekében.
Ázsiában számos, az összeköttetésekkel kapcsolatos feladatokkal megbízott nemzetközi szervezet és mechanizmus létezik 21 . Az EU ilyen szervezetekkel való kapcsolatának jellege a tevékenységeiktől és a tevékenységi körüktől függ. Az ASEM a kulcsfontosságú ázsiai partnerekkel való együttműködés fontos platformja. Az EU-nak tovább kell erősítenie a Délkelet-Ázsiában az összeköttetések terén központi szerepet játszó ASEAN-nal való együttműködését, támogatva az ASEAN 2025-ig megvalósítandó összeköttetési főtervét és az abban található előírások konvergenciáját, többek között a folyamatban lévő közlekedési párbeszéd révén 22 . Végezetül, az EU-nak továbbá a közép-ázsiai stratégiája kulcsfontosságú elemeként elő kell mozdítania a fenntartható összeköttetésekkel kapcsolatos regionális együttműködést.
4.3.Nemzetközi együttműködés
A nemzetközi együttműködés központi szerepet játszik az összeköttetések jogi keretének és konkrét formáinak meghatározásában. Fontos szerepe van az ilyen keretek fenntarthatóságának megerősítésében, ahogy arról a nemrégiben indult uniós óceánpolitikai irányítási kezdeményezés is tanúskodik.
|
Óceánpolitikai irányítás |
|
Az EU elkötelezte magát a navigáció szabadsága, valamint az óceánok és tengerek fenntartható irányítása mellett. 2016 novemberében egy közös közlemény 23 a biztonságos, tiszta és fenntartható módon irányított óceánok érdekében világszerte 50 intézkedést javasolt, és „óceáni partnerségek” kialakítására törekszik a kulcsfontosságú szereplőkkel. Az EU a Világbankkal együtt kidolgozta a kék gazdaság megteremtésére szolgáló keretrendszert, amely segít a part menti államoknak, régióknak és közösségeknek átállni a kék gazdaságra a köz- és magánszféra közötti partnerségi beruházások támogatásötvözési mechanizmusának kidolgozásával egy 30 éves időszakban. |
A nemzetközi szervezetek 24 nemzetközi megállapodásokat és előírásokat dolgoznak ki, amelyek végrehajtása és elismerése nélkülözhetetlen az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás elleni küzdelemhez, a piacra jutás, illetve a szabad és tisztességes kereskedelem előmozdításához, valamint a hálózatok interoperabilitásának biztosításához 25 . A közösen elfogadott nemzetközi előírások biztosítják a technikai harmonizációt, amely lehetővé teszi a különböző hálózatok interoperabilitását. A nemzetközi és az európai szabványügyi szervek 26 az EU fontos partnerei, és biztosítják a műszaki harmonizációt Európában és Ázsiában az ágazati szabványok konszenzuson alapuló kidolgozása alapján. A Bizottság együtt fog működni ezekkel a szervezetekkel és az érdekelt ágazatokkal, hogy felülvizsgálja az összeköttetésekkel kapcsolatos szabványok szükségességét. A Bizottság ki fogja bővíteni a technikai segítségnyújtást, és jobban összehangolja tevékenységét a releváns nemzetközi szervezetekkel és külföldi partnerekkel, hogy biztosítsák a kulcsfontosságú harmadik országok elkötelezettségét az ilyen szabványok iránt, illetve a szabványok szélesebb körű elfogadását. Az EU-nak összességében meg kell erősítenie a nemzetközi szervezetekkel való együttműködését, valamint a külső képviseletét, részvételét és koordinációját.
|
Fő intézkedések a 4. fejezet vonatkozásában |
|
A Bizottság: ·fokozza az együttműködést az érintett harmadik országokkal – többek között az EU és Kína közötti összeköttetésekkel foglalkozó platformon – a digitális gazdaság, a hatékony közlekedési összeköttetés, valamint az intelligens, fenntartható és biztonságos mobilitás előmozdítása érdekében a TEN-T hálózat kibővítése alapján, valamint az egyenlő beruházási versenyfeltételek előmozdítása érdekében; ·támogatja a fenntartható összeköttetéseket a harmadik országokkal folytatott szakpolitikai és fejlesztési párbeszédekben; ·megerősíti a releváns ázsiai regionális szervezetekkel való együttműködést és a kísérleti regionális összeköttetési együttműködési megközelítéseket Ázsia vonatkozásában; ·együttműködik európai és nemzetközi szabványügyi szervezetekkel és nemzeti tagjaikkal a szükséges műszaki szabványok hatékony és közös kidolgozása érdekében, többek között célzott technikai segítségnyújtással és technikai együttműködéssel; ·együttműködik az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával (ENSZ EGB) az eurázsiai vasúti áruszállítás jogi keretének egységesítése érdekében, és együttműködik a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezettel (OTIF) és a Vasutak Együttműködési Szervezetével (OSZZSD) az uniós műszaki előírások és a biztonságos üzemeltetésre vonatkozó keretek alkalmazásának kibővítéséről. |
5.Több és hatékonyabb beruházás a fenntartható összeköttetések terén
Globális szinten nem történik meg az összeköttetésekkel kapcsolatos beruházási szükségletek kielégítése. A Világbank számára készült egyik tanulmány szerint arányosan nézve a legszegényebb országoknak a legnagyobbak a szükségletei (átlagosan a GDP 12,5 %-a), és itt a legnagyobb a hiány (a GDP 7,5 %-a) az infrastrukturális kiadásokat illetően. Átfogó pénzügyi megközelítésre van szükség e jelentős beruházási szakadék megszüntetése érdekében. E folyamat a hazai erőforrások hatékonyabb mozgósításával, az infrastruktúra használatával kapcsolatos árképzési modellekkel, valamint a keretszabályozással kezdődik. Ez Ázsiára is igaz, ahol nagyok a regionális különbségek 27 .
5.1.Az összeköttetések új és innovatív uniós finanszírozása
Ez a közlemény nem kíván beruházási tervet kidolgozni, noha az EU jelenlegi és jövőbeli pénzügyi eszközei lehetőséget nyújthatnak az összeköttetésekkel kapcsolatos projektekbe való magánberuházások támogatását illetően.
Az EU már bizonyítottan jó eredményeket tud felmutatni az összeköttetések pénzügyi támogatása terén 28 . A földrajzi beruházási keretek, például a Szomszédsági Beruházási Keret (NIF), a Közép-Ázsiai Beruházási Keret (IFCA) és az Ázsiai Beruházási Keret (AIF) pénzügyi támogatást és technikai segítségnyújtást biztosít az infrastruktúra és az összeköttetések vonatkozásában. Egyedül az Ázsiai Beruházási Keret és a Közép-Ázsiai Beruházási Keret több mint 4,2 milliárd EUR összegű beruházást mozgósított 2010 és 2018 első fele között a vissza nem térítendő támogatások és a kölcsönök ötvözésével 29 . Az európai beruházási terv is konkrét lehetőségeket kínál az európai társberuházásokra.
A következő többéves pénzügyi keret (2021–2027) vonatkozásában a Bizottság számos innovatív intézkedést javasolt, amely az összeköttetésekre irányuló állami és magánberuházásokra ösztönözhet. A bizottsági javaslat mindenekelőtt tartalmazza a külső fellépésre vonatkozó beruházási keretet, a jelenlegi Európai Fenntartható Fejlődési Alapra 30 építve (amely az EU külső beruházási tervének része, és Afrikára és a szomszéd országokra vonatkozik), hogy pénzügyi támogatást nyújtson további állami és magántőke bevonása érdekében. Az elsődleges hangsúly Afrikán és az EU-val szomszédos országokon lesz, de erőforrásai egy részének felhasználására más földrajzi területeken is sor fog kerülni.
A Bizottság továbbá a főbb beruházási kihívásokra adott válasz érdekében támogat minden olyan erőfeszítést, amely még hatékonyabbá és működőképesebbé igyekszik tenni az uniós külső beruházások intézményi és működési kereteit. Egy nemrég kiadott bizottsági közlemény 31 kiemeli a nemzetközi együttműködés szükségességét annak érdekében, hogy igénybe lehessen venni a finanszírozási források kombinációját, különösen a nagyobb mértékű magánberuházások révén, és kihangsúlyozza, hogy a lehető legjobban ki kell használni a meglévő eszközöket, kezdve az Európai Fenntartható Fejlődési Alappal. A közlemény emellett felszólítja a fejlesztés finanszírozásában aktívan részt vevő főbb pénzügyi és fejlesztési intézményeket az együttműködésük megerősítésére.
|
A nemzetközi együttműködés innovatív finanszírozása a következő többéves pénzügyi keretben (2021–2027) |
|
2018 májusában a Bizottság előterjesztette javaslatát 32 a következő többéves uniós pénzügyi keretre, amely intézkedéseket tartalmaz a beruházások, többek között a fenntartható összeköttetésekbe való beruházások támogatását illetően. A Bizottság kibővített globális lefedettségű, Ázsiára is kiterjedő új külső beruházási struktúrát javasol 33 . Elődjéhez hasonlóan ez a struktúra is mozgósítani fogja az állami és magánfinanszírozást a megerősített uniós garancia révén, amelyet vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök egészíthetnek ki. Amennyiben elfogadásra kerül, az új struktúra elősegíti a további beruházásokat, többek között a fenntartható összeköttetések terén. Az uniós kutatási költségvetés tervezett bővítése elő fogja segíteni az összeköttetés fenntarthatóbb formáira való áttérést. |
Az EU-nak meg kell erősítenie az együttműködést az uniós tagállamok állami és magán hitelintézményeivel, beleértve az állami alapokat, és törekednie kell a tevékenységeik jobb egyeztetésére. A fenntartható finanszírozás előmozdítása érdekében az uniós és európai hitelintézményeknek továbbá hatékonyabb párbeszédet kell folytatniuk a harmadik országok állami és magán pénzügyi intézményeivel a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó cselekvési tervvel 34 összhangban. A cselekvési terv a nemzetközi fórumokon folytatott megbeszélésekre vonatkozó tervezet, amelynek célja a pénzügyi rendszer fenntarthatóbb irányítása. A Bizottság ösztönzi a fenntartható finanszírozással kapcsolatos együttműködést és a bevált gyakorlatok cseréjét az európai bankok, többek között az állami bankok és az egyéb nem uniós bankok között. Emellett támogatni fogja a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó kezdeményezéseket az összeköttetésekkel foglalkozó projektek finanszírozására szolgáló nemzetközi előírásoknak való megfelelés érdekében. Az EU támogatnia fogja a G7-ek, a G20-ak és az OECD eljárásait, hogy összhangba hozzák az állami pénzügyi intézmények hitelezési gyakorlatát a fenntartható összeköttetések elveivel.
5.2.Nemzetközi finanszírozási partnerségek
A nemzetközi pénzügyi intézmények és a multilaterális fejlesztési bankok az összeköttetések finanszírozására szolgáló globális rendszer központi elemei. Az Európai Beruházási Bank (EBB) az Európai Unió bankjaként és beruházási partnereként, illetve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is kiterjeszti a kölcsönműveleteit, ami új együttműködési lehetőségeket teremt. Az IMF és a Világbank fontos partnerek az államadósság fenntarthatóságát és az összeköttetéseket érintő együttműködésben. Az EU-nak emellett meg kell erősítenie az együttműködést az Ázsiai Fejlesztési Bankkal (ADB) és az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal (AIIB), s közben biztosítania kell az uniós prioritások maradéktalan tiszteletben tartását ez ilyen kapcsolatok során. A multilaterális fejlesztési bankok támogatása elengedhetetlen a G20-ak infrastruktúrára mint eszközosztályra vonatkozó ütemtervének végrehajtásához, és az infrastruktúra-kezelő platformok szélesebb körű elfogadása segítene hatékonyabbá tenni a projektek végrehajtását 35 . Emellett törekedni kell az uniós tagság fokozott koordinációjára a multilaterális fejlesztési bankokon belül.
5.3.Egyenlő versenyfeltételek a vállalkozások számára
Az EU és Ázsia közötti összeköttetések kidolgozása és előmozdítása érdekében a vállalkozásokat érintő kulcsfontosságú előfeltételek közé tartozik az egyenlő versenyfeltételek biztosítása a piacra jutás és a közvetlen külföldi befektetések vonatkozásában, a tisztességes és átlátható közbeszerzés, a megkülönböztetésmentes piaci gyakorlatok, valamint a szellemi tulajdonjogok védelme 36 . Ezért elengedhetetlenek a szilárd makrogazdasági és pénzügyi stabilitási keretek, a megbízható ágazati szakpolitikák és reformok, az átfogó éves és középtávú pénzügyi és költségvetési keretek, valamint a megbízható államháztartási gazdálkodási rendszerek. Az EU tovább támogatja a vállalkozások számára egyenlő versenyfeltételeket biztosító kezdeményezéseket. A Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzésről szóló megállapodásához való szélesebb körű hozzáférés konkrét előrelépést jelentene. A nemzetközi közbeszerzési eszközre vonatkozó bizottsági javaslat 37 gyors elfogadása csatlakozásra, valamint arra ösztönözné a partnereket, hogy egyértelműbben nyilatkozzanak a piacra jutással kapcsolatos kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. Az EU-nak továbbra is ösztönöznie kell a partnereket a minőségi kritériumok és az életciklus-költségek alkalmazására a közbeszerzési eljárásokban. Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása emellett szükségessé fogja tenni az exporthitel-rendszerek fokozott átláthatóságát. A megkülönböztető gyakorlatokat meg kell szüntetni. Az exporthitelezéssel foglalkozó nemzetközi munkacsoportnak meg kell teremtenie a fegyelmet az egyes országok exportőrei közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében.
Az EU fokozni kívánja gazdasági diplomáciai 38 erőfeszítéseit Ázsiában. Támogatni kívánja az európai és ázsiai vállalkozásokat összehozó platformokat, középpontban a kis- és középvállalkozásokkal, és egy európai és ázsiai összeköttetésekkel foglalkozó üzleti tanácsadó csoport létrehozását tervezi. Az EU-nak továbbra is elő kell mozdítania a Beruházási Projektek Európai Portálját (a jövőbeli InvestEU portál), ami láthatóvá teszi az uniós beruházási lehetőségeket valamennyi érdekelt befektető számára.
|
Fő intézkedések az 5. fejezet vonatkozásában |
|
A Bizottság (és adott esetben a főképviselő): ·megkönnyíti az Európa és Ázsia közötti összeköttetésekbe való beruházásokat a beruházási keretek és garanciák révén, bevonva az európai állami bankokat (EBB, EBRD, valamint a tagállamok nemzeti bankjai és intézményei) és a nemzetközi pénzügyi intézményeket, a nemzetközi előírásoknak és az egyenlő versenyfeltételeknek megfelelően; ·megerősíti az Ázsiai Fejlesztési Bankkal és az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal való uniós beruházási együttműködést; ·létrehoz egy Európa és Ázsia közötti összeköttetésekkel foglalkozó üzleti tanácsadó csoportot; ·szorgalmazza az Európa és Ázsia közötti infrastruktúrát érintő közbeszerzések fokozott átláthatóságát, többek között a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzési megállapodásához való szélesebb körű csatlakozással és a megállapodáshoz kapcsolódó előírások elfogadásával, és támogatja célzott közbeszerzési honlapok létrehozását. |
6.Következtetések
Ez a közös közlemény az Európa és Ázsia közötti összeköttetések megerősítéséről szóló uniós stratégia alapjául szolgál. Ez a stratégia a fenntartható, átfogó és nemzetközi szabályokon alapuló összeköttetések alapelveire épül. Ezzel a megközelítéssel az EU javítani fogja a szabályozás minőségét és az egyenlő versenyfeltételeket az összeköttetések vonatkozásában, ötleteket merítve a belső piacból. A határon átnyúló összeköttetések terén szerzett tapasztalatai alapján hozzá fog járulni a közlekedési, energetikai és digitális hálózatok fejlesztéséhez. Törekedni fog a harmadik országokkal, a régiókkal és a nemzetközi szervezetekkel való partnerségek megerősítésére. Meg fogja erősíteni az együttműködést az oktatás, a kutatás, az innováció, a kultúra, a sport és az idegenforgalom terén, elősegítve a sokszínűség előmozdítását és a gondolatok szabad áramlását. Az ilyen különböző szakpolitikák és fellépések támogatása érdekében az Európai Uniónak a pénzügyi keretei között rendelkezésre álló minden ösztönzőt és eszközt fel kell használnia a fenntartható összeköttetésekre irányuló állami és magánberuházások mozgósítása érdekében. A stratégia sikerében lényeges szerepet fognak kapni az EU és tagállamai által az összeköttetési projektekkel és programokkal kapcsolatos jobb kommunikáció, márkaépítés és marketing terén folytatott közös erőfeszítések az ázsiai partnerek vonatkozásában.
A Bizottság ezért felkéri az Európai Parlamentet, a Tanácsot, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, a Régiók Bizottságát, az Európai Beruházási Bankot, valamint az érdekelt feleket az ebben a közös közleményben szereplő intézkedések megvitatására és támogatására.
Lásd a 2016. évi adatokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2011/january/tradoc_147207.pdf
Az összeköttetés fogalmának meghatározására az ASEM külügyminiszterei 13. találkozójának (november 20–21., Na Pyi Taw, Mianmar) elnöki nyilatkozatában került sor.
Ázsiai Fejlesztési Bank, Ázsia infrastrukturális szükségleteinek kielégítése, 2017.
Az Európai Bizottság tíz prioritása, az uniós kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégia, valamint a fejlesztési politikával kapcsolatos európai konszenzus elismeri, milyen fontosak az összeköttetések a gyarapodáshoz.
Közlemény: Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára – A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (COM(2018) 321).
A következő közlemények: Az afrikai és európai fenntartható beruházások és munkahelyi szövetségek (COM(2018) 643), Az Európai Unión kívüli beruházások hatékonyabb pénzügyi struktúrája (COM(2018) 644).
Az infrastrukturális projektek esetében a kötelező környezeti hatásvizsgálatokról 1985-ben rendelkezett először uniós jogszabály. Alkalmazandó az elővigyázatosság elve, a megelőzés elve, a környezeti károk forrásuknál történő elhárításának elve, illetve a „szennyező fizet” elv. Lásd az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkének (2) bekezdését.
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról (COM(2017) 487).
A tárgyalások Örményországgal már lezárultak, az ASEAN-nal, Azerbajdzsánnal, Törökországgal és Katarral pedig még folyamatban vannak. A Bizottság a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodást parafált Ukrajnával, a légi közlekedés biztonságára vonatkozó kétoldalú megállapodást parafált Kínával, és tárgyalásokat folytat egy ilyen megállapodásról Japánnal.
ICAO-megállapodások.
Közlemény: Javaslatok és stratégiai célkitűzések az Európai Unió tengeri szállítási politikájának vonatkozásában a 2018-ig terjedő időszakra (COM(2009) 8).
A részben vagy egészben tengeri úton történő nemzetközi áruszállításra vonatkozó szerződésekről szóló ENSZ-egyezmény (2008).
Az észak–déli irányú vasúti összeköttetés a Földközi-tenger medencéjét, a Fekete-tengert és az Öböl térségét köti össze az Északi-tengerrel, a Balti-tengerrel és az Északi-sarkvidékkel.
A kelet–nyugati irányú vasúti összeköttetés Kínával és Közép-Ázsiával köti össze az Európai Uniót.
A Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezet (OTIF) és a Vasutak Együttműködési Szervezete.
Lásd a „Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára” című közleményt (COM(2018) 321), amelyben a Bizottság javasolta az ázsiai és egyéb országokkal való digitális összeköttetések előmozdítását az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz révén a 2021–2027 közötti időszak vonatkozásában.
Lásd a „Digital4Development: a digitális technológiák és szolgáltatások általános érvényesítése az uniós fejlesztéspolitikában” című bizottsági szolgálati munkadokumentumot (SWD(2017) 157).
Az EU partnerei által támogatott különböző összeköttetési kezdeményezésekért lásd „Az Európa és Ázsia közötti összeköttetések feltérképezése – Főbb megállapítások” című bizottsági szolgálati munkadokumentumot (SWD(2017) 436).
Közlemény: Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal (COM(2018) 65).
Szófiai Nyilatkozat (2018. május). Elérhető a következő internetes oldalon: http://www.consilium.europa.eu/media/34776/sofia-declaration_en.pdf
Beleértve az alábbiakat: ASEM, ASEAN, a Bengáli-öböl kezdeményezés a több ágazatot átfogó műszaki és gazdasági együttműködésre, a Közép-ázsiai Regionális Gazdasági Együttműködés, a Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Szövetség, a Dél-ázsiai Szubregionális Gazdasági Együttműködés és a Sanghaji Együttműködési Szervezet.
Az EU adott esetben technikai szinten felveheti a kapcsolatot az Eurázsiai Gazdasági Unióval és tagállamaival annak érdekében, hogy műszaki előírásaik és szabványaik jobban közelítsenek a nemzetközi előírásokhoz és szabványokhoz.
Közös közlemény: Nemzetközi óceánpolitikai irányítás (JOIN(2016) 49).
Beleértve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet, az ENSZ EGB-t és a Belső Szállítási Bizottságát, a vasúti szállítás terén az OTIF-et és az OSZZSD-t, illetve az energiaügy terén a Nemzetközi Energia Ügynökséget és Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökséget. A további kulcsfontosságú, globális megbízatással rendelkező szervezetek közé tartozik az IMO, az ICAO, az ITU és az ILO a szociális jogok tekintetében.
Beleértve, de nem kizárólagosan az alábbiakat: a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ EGB egyezmény, valamint az ENSZ EGB-nek a környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espooi Egyezménye és a kapcsolódó stratégiai környezeti vizsgálatról szóló jegyzőkönyv.
A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet és a Nemzetközi Távközlési Egyesület; az Európai Szabványügyi Bizottság, az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet.
Inderst, George (2018), „Infrastructure Investment, Private Finance, and Institutional Investors: Asia from a Global Perspective”, Asian Development Bank Institute.
2014 és 2018 első fele között a Nyugat-balkáni Beruházási Keret körülbelül 2,4 milliárd EUR összegű összeköttetési befektetést mozgósított, míg a Szomszédsági Beruházási Keret körülbelül 2,9 milliárd összegű összeköttetési beruházást mozgósított a keleti partnerországokban.
Például az EBB 70 millió EUR nagyságú összeggel járul hozzá a Közép-ázsiai és dél-ázsiai villamosenergia-átviteli és kereskedelmi projekthez (CASA-1000), amely lehetővé teszi a Kirgizisztán és Tádzsikisztán, valamint Afganisztán és Pakisztán közötti villamosenergia-átvitelt.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1601 rendelete (2017. szeptember 26.) az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA), az EFFA-garancia és az EFFA-garanciaalap létrehozásáról.
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak és az Európai Központi Banknak: Az Európai Unión kívüli beruházások hatékonyabb pénzügyi struktúrája (COM(2018) 644).
Közlemény: Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára – A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (COM(2018) 321). „Az Európai Unión kívüli beruházások hatékonyabb pénzügyi struktúrája” című bizottsági közlemény (COM(2018) 644) meghatározza a tervezett külső beruházási struktúrát.
Lásd a 30. lábjegyzetben említett közleményt.
Közlemény: Cselekvési terv: A fenntartható növekedés finanszírozása (COM(2018) 97).
Például a SOURCE infrastruktúra-kezelő platformmal kapcsolatban lásd a Sustainable Infrastructure Foundation alapítvány honlapját (https://public.sif-source.org/).
A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról, 2016. január 1. – 2016. december 31.
A Bizottság rendeletjavaslata a harmadik országbeli áruknak és szolgáltatásoknak az Unió belső közbeszerzési piacához való hozzáféréséről, valamint az uniós áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról (COM (2016) 34). Az Európai Parlament és a Tanács jelenleg vizsgálja a javaslatot.
Vitaanyag a globalizáció előnyünkre fordításáról, Európai Bizottság (COM(2017) 240).