A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Bővítési csomag 2018

(2019/C 86/02)

Előadó: Franco IACOP (IT/PES), Friuli-Venezia-Giulia régió regionális közgyűlésének tagja Referenciaszöveg: Az EU bővítési politikájáról szóló 2018. évi közlemény COM(2018) 450 final

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Bevezető megjegyzések

1.

érdeklődéssel figyeli az Európai Bizottság megújult elkötelezettségét az EU bővítése mellett, ami nemcsak a vizsgált COM(2018) 450 final közleményből világlik ki, hanem a Nyugat-Balkánnal foglalkozó, 2018. februári stratégiai dokumentumból (vö. a COR 2018/00065 véleményét), valamint abból a döntésből is, hogy gyorsan el kell indítani Albánia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság jogszabályi átvilágítását, miután a Tanács pozitívan áll hozzá, hogy az Európai Bizottság értékelő jelentése alapján és amennyiben megtörténnek a szükséges előrelépések, döntsön a tárgyalások 2019 júniusában való megkezdéséről;

2.

hangsúlyozza, hogy a bővítési folyamatnak uniós prioritásnak kell maradnia, és egyetért az Európai Bizottsággal azzal az igénnyel kapcsolatban, hogy e folyamat középpontjában a jogállamiságnak, az igazságszolgáltatásnak, az alapvető jogoknak, valamint a kisebbségek tiszteletben tartásának és védelmének kell állnia;

3.

emlékeztet arra, hogy a bővítési folyamat során elengedhetetlen a regionális és helyi önkormányzatok bevonása, továbbá arra ösztönzi a tagjelölt országokat (Albánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Törökország) és a potenciális tagjelölt országokat (Bosznia-Hercegovina és Koszovó (*1)), hogy erősítsék meg a közigazgatás decentralizációjára vonatkozó stratégiákat a tényleges szubszidiaritás megvalósulása érdekében;

4.

nagyra értékeli azt a tényt, hogy a Tanács mindkét 2018-as elnöksége az adott félév prioritásai közé emelte a Nyugat-Balkán témáját; üdvözli a szófiai csúcstalálkozó megszervezését, és reméli, hogy az ebből az alkalomból aláírt nyilatkozat rövid időn belül konkrét kezdeményezéseket eredményez;

5.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Nyugat-Balkánon az uniós csatlakozás irányába mutató reformlépések fokozatosan gyengülnek, és hogy ezt az állampolgárok körében jelentkező gyanakvás és kételkedés kíséri;

6.

csalódottan állapítja meg, hogy a törökországi helyzet alakulása a júniusi választásokig és azt követően a jogállamiságra jellemző értékek és elvek tiszteletben tartásának fokozatos meggyengüléséhez vezetett, így most a nyugat-balkáni országok, illetve Törökország uniós csatlakozási kilátásai nem egyformák;

7.

bízik benne, hogy az a megújult lendület, amelyet az Európai Bizottság új stratégiájának köszönhetően a Nyugat-Balkán (és közvetve Törökország) kaphat, újraindíthatja az egész folyamatot;

8.

reméli, hogy az európai területi együttműködésre vonatkozó, az Európai Bizottság által a kohézió (Interreg) és a bővítés (IPA III) témájában az utóbbi időben tett jogalkotási javaslatok ösztönözhetik a tagállamok, a tagjelölt államok és a potenciális tagjelölt államok regionális és helyi önkormányzatainak szoros együttműködését;

9.

megismétli, hogy az Unióhoz csatlakozni kívánó tagállamok alkalmasságának alapvető paramétere – most és a jövőben is – a koppenhágai kritériumok legtágabb értelemben történő tiszteletben tartása kell, hogy legyen;

10.

kijelenti, hogy a lehető legnagyobb mértékben együttműködik a többi uniós intézménnyel a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok csatlakozási folyamata előkészítésének és csatlakozásának támogatása érdekében;

11.

bízik abban, hogy a 2018. március 27-én Strasbourgban a Régiók Bizottsága és az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által aláírt, újraértelmezett együttműködési szerződés megerősíti a két intézmény közötti együttműködést, továbbá hozzájárul a szinergiák növeléséhez és az átfedések elkerüléséhez;

12.

megjegyzi, hogy a közigazgatási szinten nyújtható segítség leghatékonyabb formái közül kiemelkednek az egyenlő felek közötti cserére irányuló kezdeményezések; megjegyzi továbbá, hogy a tagállamok számos regionális és helyi önkormányzata rendelkezik olyan kompetenciákkal az uniós vívmányok alkalmazása területén, amelyeket hasznos módon meg lehetne osztani a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok megfelelő szerveivel;

13.

felhívja a figyelmet arra, hogy az Unióhoz csatlakozni kívánó országokban a társadalom egészének aktívan részt kell vennie egy mélyreható értékreformban, és hogy e folyamatban a helyi és regionális önkormányzatok szerepe alapvető fontosságú, hiszen a polgárok mindennapjaiban hivatkozási pontként szolgálnak;

14.

megismétli, hogy csak a lakossággal közvetlen kapcsolatban lévő helyi és regionális önkormányzatok tudják hatékonyan kommunikálni az EU-hoz való csatlakozás előnyeit, és tájékoztatni az embereket azokra a juttatásokról és ellátásokról, amelyeket az EU az összes európai polgár számára rendelkezésre bocsát, a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokat is beleértve;

15.

ezért sajnálattal állapítja meg, hogy a bővítési csomag összefoglaló dokumentumában nincs egyértelmű utalás a helyi és regionális önkormányzatok helyzetére, a dokumentum csak mellékesen említi meg, hogy biztosítani kell a központi és a helyi kormányzási szintek megfelelő egyensúlyának elérését;

Remények, javaslatok és ajánlások

16.

reméli, hogy a Nyugat-Balkánon a kormányok újra elindítják az EU-hoz való közeledés folyamatát, és képesek érzékelni azokat a pozitív jeleket, amelyek reális időtartamon belül bekövetkező fontos előrelépésekre utalnak; reméli emellett, hogy a régió polgárai határozottan kiállnak a nacionalizmus, a radikalizálódás és az identitásbeli elzárkózás elutasítása mellett, ehelyett pedig az európai eszmét támogatják;

17.

reméli, hogy Törökország maga mögött hagyja a szükséghelyzeti logikát, és ismét az Unió felé vezető úton halad tovább, felszámolva azokat az intézkedéseket, amelyek a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartását fenyegették, valamint helyreállítva a demokrácia hatalmi ágainak egyensúlyát központi, regionális és helyi szinten egyaránt;

18.

felszólítja az összes tagjelölt és potenciális tagjelölt országot, hogy határozottan haladjanak előre a közigazgatási reform útján, és tartsanak ki az életszerű, ugyanakkor ambiciózus decentralizálási célkitűzések mellett, megfelelő költségvetést rendelve a regionális és helyi önkormányzatokhoz;

19.

rámutat arra, hogy ösztönözni kell a gazdasági növekedést és a tagjelölt, valamint potenciális tagjelölt országokban élő polgárok életszínvonalának javítását, hogy a hatások helyi szinten is érezhetők legyenek;

20.

megjegyzi, hogy a migrációs áramlatok kezeléséhez szükség van az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel való együttműködésre; emlékeztet arra, hogy azoknak a segélyeknek, amelyeket az EU bocsátott a nyugat-balkáni országok és Törökország rendelkezésére az ilyen hullámok kezeléséhez, el kell jutniuk azokhoz a regionális és helyi önkormányzatokhoz is, amelyek napi szinten foglalkoznak a menekültek fogadásával és támogatásával;

21.

megjegyzi, hogy egyik tárgyalási fejezet sem foglalkozik a decentralizáció témájával, sem a közigazgatás és az irányítás reformjával; ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vegye fel ezeket a témákat minden olyan bilaterális találkozó napirendjére, amelyek az uniós vívmányok olyan fejezeteivel foglalkoznak, amelyek szempontjából a közigazgatási decentralizáció releváns lehet, és hogy érje el a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országoknál, hogy a regionális és helyi önkormányzatokat vonják be a csatlakozást előkészítő folyamatba;

22.

kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki ad hoc operatív intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a TAIEX program, továbbá az ikerintézményi program felhasználását a tagállamok helyi és regionális önkormányzatai, valamint a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok közötti együttműködés során;

23.

kéri az Európai Bizottságot, hogy fontolja meg a korábbi bővítések alkalmával használt helyi közigazgatást támogató eszköz és a regionális képzési program visszaállítását;

24.

sürgeti, hogy az Európai Bizottság tesztelje a SIGMA programot a tagjelölt országok helyi és regionális önkormányzatainál, és ilyen módon határozza meg a helyi kormányzásnak az uniós vívmányok alkalmazására irányuló reformjával kapcsolatos modelljeit;

25.

kéri az Európai Bizottságot, hogy indítson kezdeményezéseket a kultúra és a sport területén, amelyek – különösen az etnikailag vegyes területeken – lehetővé teszik az egész helyi lakosság és főként a fiatalok bevonását, ezáltal pedig elősegítik az integrációt és az identitások kölcsönös elismerését;

26.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ellenőrizze, hogy a nyugat-balkáni tagjelölt és potenciális tagjelölt országok közszereplői miként viszonyulnak a nemek közötti egyenlőség kérdéséhez, illetve az etnikai és nyelvi kisebbségek, valamint az LMBI+ közösség jogainak tiszteletben tartásához. Az Európai Unió a tolerancia zászlóshajója a világban, és minden jövőbeli csatlakozás részét kell hogy képezze az, hogy a szabadság és az egyenlőség védelmében komoly politikai támogatást biztosítsanak az emberek tiszteletben tartásával kapcsolatos demokratikus értékekhez;

27.

kéri az Európai Bizottságot, hogy kapcsolódjon be a párbeszédbe és indítson közös kezdeményezéseket – például a berlini folyamat szellemiségében – olyan szervezetekkel, amelyek ismerik a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok regionális és helyi önkormányzatainak valós helyzetét, és amelyek már tesztelték az önkormányzatokkal az együttműködés különböző formáit – ilyen szervezet mindenekelőtt a NALAS (a délnyugat-európai helyi közösségek egyesületeinek hálózata), az ALDA (Európai Szövetség a Helyi Demokráciáért), a CEI (Közép-európai Kezdeményezés) és az RCC (a Regionális Együttműködés Tanácsa);

28.

végül emlékezteti az Európai Bizottságot arra, hogy a csatlakozási folyamat fejleményeiről szóló következő jelentéseiben mindenképpen nagyobb figyelmet kell fordítani a helyi és regionális önkormányzatok helyzetének elemzésére, és ki kell értékelni az előrehaladást és a hiányosságokat a közigazgatási reform terén, ahogyan az a központi hatóságok esetében történt;

Részletes megjegyzések a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokkal kapcsolatban

Montenegró

29.

üdvözli a Montenegró által az euro-atlanti folyamat során elért jelentős eredményeket;

30.

megjegyzi, hogy jelentős erőfeszítésekre van szükség a jogállamiság és a demokratikus intézmények megerősítéséhez, amelyek célja, hogy az összes politikai erő újra teljeskörűen képviselve legyen a parlamentben;

31.

aggodalmát fejezi ki a szólásszabadság helyzetével kapcsolatban, különösen ami az újságírókkal szembeni megfélemlítés és erőszak számos előfordulását illeti;

32.

üdvözli, hogy új intézkedéseket fogadtak el, amelyek célja, hogy érdemalapú toborzási kritériumokat vezessenek be a központi és a periférikus közigazgatásban, és üdvözli azt a tényt, hogy szinte az összes önkormányzat etikai kódexet fogadott el a tisztviselőkre és a megválasztott helyi képviselőkre vonatkozóan;

33.

felszólít annak ellenőrzésére, hogy milyen hatást váltott ki helyi szinten a területrendezésről és a magánépítkezésekről szóló új törvény, amely módosítja a hatáskör átruházását a földhasználat szabályozása tekintetében;

Szerbia

34.

örömének ad hangot amiatt, hogy Montenegróhoz hasonlóan az Európai Bizottság Szerbia számára is a 2025-ös évet jelölte meg az EU-hoz való csatlakozás lehetséges, jóllehet ambiciózus dátumaként;

35.

hangsúlyozza, hogy ennek a célkitűzésnek az elérése rendkívüli elkötelezettséget és erőfeszítéseket tesz szükségessé, különösen ami a jogállamiság megerősítését és a Koszovóval való kapcsolatok normalizálását illeti;

36.

üdvözli, hogy az ország történetében először nőt neveztek ki a kormány élére, megjegyzi azonban, hogy a parlament még nem fogadta el a nemek közötti egyenlőségről szóló törvényt, és hogy még komoly erőfeszítések szükségesek a romák, az LMBTI személyek, a fogyatékkal élők és a szociálisan kiszolgáltatott csoportok helyzetének javítása érdekében;

37.

elismeri Szerbia elkötelezettségét a területén áthaladó migrációs hullámok kezelését illetően;

38.

hangsúlyozza, hogy a korrupció elleni küzdelem továbbra is az ország egyik legfontosabb feladata, valamint hogy a lehető leghamarabb el kell fogadni a korrupcióellenes ügynökségről szóló új törvényt, azonban a regionális és helyi önkormányzatok szintjén is figyelmet kell fordítani a korrupció megelőzésére;

39.

aggodalommal tapasztalja, hogy a regionális és helyi önkormányzatok közigazgatási kapacitásai hiányt szenvednek, és hogy az e szervek rendelkezésére bocsátott emberi és pénzügyi erőforrások nem mindig elégségesek a feladatok végrehajtásához; ezzel szemben üdvözli, hogy 2017 végén elfogadták a regionális és helyi önkormányzatok dolgozóinak bérezéséről szóló törvényt;

40.

sürgeti Szerbiát, hogy hajtsa végre a Vajdaság Autonóm Tartomány finanszírozására vonatkozó alkotmányos követelményeket, és ennek érdekében a lehető leghamarabb fogadja el a vonatkozó jogalkotási rendelkezéseket; ezenkívül sürgeti a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a megválasztott helyi képviselők autonómiáját, politikai hovatartozásuktól függetlenül;

41.

emlékeztet arra, hogy a nem kormányzati szervezetek helyi szinten is fontos szerepet tölthetnek be, és reméli, hogy hamar sor kerül az állami finanszírozáshoz való hozzáférés hatékonyságát és átláthatóságát biztosító kritériumok meghatározására; reméli, hogy mindig garantálni fogják a szólásszabadságot és hogy az újságírókat érő fenyegetéseket és megfélemlítéseket a hatóságok azonnal elítélik és fellépnek azok ellen;

Törökország

42.

elismeri, hogy Törökország az EU fontos partnere, sajnálattal állapítja meg azonban, hogy a személyes szabadságok súlyos korlátozásai, több tízezer ember őrizetbe vétele és letartóztatása, valamint a köztisztviselők tömeges elbocsátása ellentétes azokkal az értékekkel és elvekkel, amelyekre az EU épül, mindenekelőtt az Európai Unió Alapjogi Chartájával;

43.

emlékeztet arra, hogy a Velencei Bizottság kedvezőtlenül ítélte meg a nemrég hatályba lépett, elnöki rendszer bevezetésére irányuló alkotmánymódosításokat, különösen ami a hatalmi ágak szétválasztását illeti; emlékeztet továbbá arra, hogy minden tagjelölt országtól elvárt, hogy tiszteletben tartsa a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető szabadságjogok legmagasabb szintű normáit, valamint biztosítsa az igazságszolgáltatás függetlenségét és működését;

44.

komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy erőszakkal eltávolítottak és néhány esetben le is tartóztattak több mint száz demokratikusan megválasztott polgármestert, akiknek a helyébe önhatalmúlag a kormány által kinevezett megbízható személyeket ültettek, valamint amiatt, hogy számos más város polgármesterére nyomást gyakoroltak, hogy mondjanak le tisztségükről;

45.

reméli, hogy a 2019 márciusában tartandó helyi választásokat a demokratikus elvek teljes tiszteletben tartását garantálva szervezik meg, és hogy a választások lehetőséget adnak a helyi szervek demokratikus képviseletének helyreállítására is;

46.

elismeri Törökország erőfeszítéseit a területén jelen lévő menekültek támogatása érdekében, és hangsúlyozza az EU pénzügyi kötelezettségvállalását, amelynek célja, hogy könnyítsen azon a terhen, amelyet ezek az erőfeszítések jelentenek; reméli, hogy az EU által rendelkezésre bocsátott pénzügyi eszközök megfelelő részét azok a regionális és helyi önkormányzatok kapják meg, amelyek közvetlenül érintettek a menekültkérdés kezelésében;

47.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Törökország továbbra sem tesz eleget az EU-val való társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyve rendelkezéseinek, és nem ismeri el a Ciprusi Köztársaságot; Ciprus ügyének igazságos, átfogó és működőképes rendezését szorgalmazza az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatai és az uniós vívmányok alapján, és felkéri Törökországot, hogy kötelezze el magát a helyzet ilyen rendezése mellett és járuljon ahhoz hozzá; üdvözli a kölcsönösen elfogadható megoldás irányába tett előrelépéseket, valamint az ENSZ által a tárgyalások újraindítása érdekében tett erőfeszítéseket;

48.

felszólítja Törökországot, hogy egyértelműen kötelezze el magát arra, hogy jószomszédi kapcsolatokat alakít ki valamennyi szomszédjával; hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani az összes tagállam ahhoz való jogát, hogy bilaterális megállapodásokat kössenek, valamint természeti erőforrásokat tárjanak fel és aknázzanak ki az uniós vívmányoknak és a nemzetközi jognak megfelelően; hangsúlyozza továbbá, hogy minden tagállam szuverenitását és szuverén jogait tiszteletben kell tartani, kizárólagos gazdasági övezetükben, parti tengereiken és légterükben egyaránt;

49.

felszólítja Törökországot, hogy kezdje meg fegyveres erőinek kivonását Ciprusról, és adja át az ENSZ-nek Famagusta lezárt körzetét az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1984. évi 550. számú határozatának megfelelően; hangsúlyozza, hogy az ilyen bizalomépítő intézkedések révén megnyílhatna az út a béke, valamint a mindkét közösség javát szolgáló gazdasági, társadalmi és regionális növekedés számára; megjegyzi, hogy a helyi közösségek civil társadalma közötti párbeszéd előmozdíthatja a megállapodást;

50.

emlékeztet arra, hogy Törökország 1999 óta tagjelölt ország, és hogy a csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek el; megjegyzi, hogy az utóbbi években az EU-hoz való közeledés folyamata vesztett a dinamizmusából, és hogy a jogállamiság és az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartása terén súlyos visszalépés történt; úgy véli, hogy most Törökországnak kell megfontolnia, hogy tovább akar-e haladni az 1987-ben, a csatlakozási kérelem benyújtásával megkezdett úton, és ha igen, hogyan;

Albánia

51.

üdvözli a 2018. júniusi tanácsi következtetéseket és sürgeti Albániát, hogy fokozza erőfeszítéseit, hogy így biztosítsa a Tanács pozitív döntését a csatlakozási tárgyalások 2019 júniusában való megkezdéséről;

52.

megismétli, hogy az országnak továbbra is erősítenie kell a jogállamiságot, különösen a prioritást jelentő öt területen (közigazgatási reform, igazságszolgáltatás, korrupció elleni harc, a szervezett bűnözés elleni küzdelem, az emberi jogok érvényesítése és tiszteletben tartása a kisebbségekhez tartozó személyek esetében és a tulajdonhoz való jog vonatkozásában is);

53.

elismerését fejezi ki a bírák és az ügyészségek felülvizsgálati folyamatával kapcsolatban, amelynek már vannak kézzel fogható eredményei;

54.

elismeri, hogy a többségi és az ellenzéki politikai erők képesnek bizonyultak a 2017-es választások rendezett lebonyolításának biztosítására; felhívja azonban a figyelmet az EBESZ által feltárt hiányosságokra; reméli, hogy a 2019-es közhatósági választásokig el fogják végezni a választási törvény megfelelő módosítását;

55.

nagyra értékeli a regionális és helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozás reformja terén tett erőfeszítéseket, elítéli azonban, hogy az említett önkormányzatok gyakran még mindig nem érdemalapú kiválasztási módszereket alkalmaznak, és hogy általánosságban véve helyi szinten a közszolgálatról szóló törvényt nem alkalmazzák megfelelően;

56.

az alapvető jogokat illetően elítéli, hogy késik az új ombudsman fő munkatársainak kinevezése, miközben továbbra is van példa a vérbosszúhoz és a szokásjoghoz kapcsolódó magatartásra, és elfogadhatatlanul gyakori a családon belüli erőszak;

57.

bízik benne, hogy az ország tovább halad a reformok útján a prioritást jelentő területeken, és hogy a lehető legnagyobb elkötelezettséggel oldja meg a jövőbeli kihívásokat, kezdve az uniós vívmányok elemző vizsgálatával (átvilágítás);

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság:

58.

üdvözli a 2018. júniusi tanácsi következtetéseket és sürgeti Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot, hogy folytassa erőfeszítéseit, hogy így biztosítsa a Tanács pozitív döntését a csatlakozási tárgyalások 2019 júniusában való megkezdéséről;

59.

üdvözli a pržinói megállapodást és a 2016 végi választásokat követően megalakult új kormány politikai bátorságát, amely lehetővé tette, hogy kompromisszumra jussanak Görögországgal az ország hivatalos elnevezését illetően; reméli, hogy az alkotmányreformhoz szükséges folyamat rövid időn belül lezárul;

60.

hasonlóképpen üdvözli, hogy a régió más országaival, mindenekelőtt Bulgáriával szemben is a párbeszédre való nyitottság szellemisége jellemző;

61.

üdvözli, hogy 2017 októberében megtartották a közhatósági választásokat, és hogy a konzultációk általánosságban véve rendezetten zajlottak le;

62.

emlékeztet arra, hogy a 2001-es ohridi keretmegállapodás decentralizációs folyamatot írt elő, amely azonban a rákövetkező években nem valósult meg teljes mértékben; üdvözli ezért azt a döntést, amely növeli a regionális és helyi önkormányzatok költségvetését a polgároknak nyújtott szolgáltatások javítása érdekében;

63.

megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy a nemzetiségek közötti viszonyok kevésbé feszültek, mint nemrég voltak, teljes mértékben végre kell hajtani mindazt, amit ebben a témában az ohridi keretmegállapodás előír;

64.

bízik benne, hogy az ország tovább halad az EU-hoz való csatlakozást célzó reformok útján, és hogy a lehető legnagyobb elkötelezettséggel oldja meg a jövőbeli kihívásokat, kezdve az uniós vívmányok elemző vizsgálatával (átvilágítás);

Bosznia-Hercegovina

65.

üdvözli, hogy az ország 2018 februárjában végre benyújtotta az Európai Bizottságnak a „kérdőívre” adott válaszait;

66.

megjegyzi ugyanakkor, hogy összességében nem tapasztalható jelentős előrelépés azoknak a reformoknak a megvalósítása terén, amelyekre az ország fejlődésének és uniós kilátásainak elindításához szükség van;

67.

sajnálattal és aggodalommal látja, hogy a politikai vezetők nem voltak képesek egyetértésre jutni egy új választási törvénnyel kapcsolatban az országos választások előtt, illetve hogy Mostar településének régóta megoldatlan ügye továbbra is holtponton áll;

68.

emlékeztet arra, hogy tisztázni kell a hatáskörök megoszlását az intézmények, közigazgatási körzetek és önkormányzatok között a konfliktushelyzetek elkerülése és az együttműködés elősegítése érdekében;

69.

elismeri az ország erőfeszítéseit a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelem terén, és felszólít ennek kitartó folytatására; jelzi, hogy fontos bevonni a helyi hatóságokat a helyzet felügyeletébe, valamint a radikalizálódott egykori harcosok visszaintegrálásának megkönnyítésébe;

Koszovó

70.

megállapítja, hogy a belső és külső eredetű nehézségek ellenére a Szerbiával az EU segítségével folytatott párbeszéd technikai-politikai szinten folytatódik, hangsúlyozza azonban, hogy magabiztosabb és határozottabb kötelezettségvállalásra van szükség;

71.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság teljesítettnek tekintette a vízumliberalizáció összes feltételét;

72.

üdvözli, hogy szabályos módon tartották meg a 2017 végi közhatósági választásokat, és hogy Koszovó teljes területén több mint kétszáz polgármestert neveztek ki;

73.

megjegyzi, hogy a politikai erők közötti viszonyok időnként elfogadhatatlan formában és hangnemben nyilvánultak meg, ezért felszólítja az összes felet, hogy védjék meg a demokratikus intézmények presztízsét, és garantálják azok működését;

74.

sürgeti a hatóságokat, hogy lépjenek fel tevékenyen a stabilizációs és társulási megállapodás konkrét végrehajtása érdekében, amely a polgárok javát és az Unióhoz való közeledési folyamatot szolgálja.

---

(*1)  Ez a megnevezés nem érinti a Koszovó jogállásával kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/99 ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.