A Régiók Európai Bizottsága előretekintő véleménye – Éghajlat-politikai irányítás 2020 után: európai és globális perspektíva – hozzájárulás az UNFCCC részes feleinek 24. konferenciájához

(2018/C 387/08)

Előadó: Andrew Varah COOPER (UK/EA), Kirklees képviselő-testületének tagja Referenciaszöveg: Előretekintő vélemény

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Európai irányítás a 2030-ra kitűzött éghajlatváltozási és energiaügyi célok megvalósítása érdekében

1.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszanak a polgárokhoz legközelebbi szinten történő stratégiai irányításban, a decentralizált energiatermelés irányításában az önellátás, az elosztott termelés és az intelligens hálózatok révén, a megfelelő beruházási feltételek kialakításában, valamint az energia- és éghajlat-politikáknak a lakhatás, az energiaszegénység, a közlekedés és fenntartható mobilitás, a gazdasági fejlődés, a földhasználat és a területrendezés terén hozott intézkedésekkel való összekapcsolásában. A helyi és regionális önkormányzatok emellett erőteljes közösségi vezetői szerepet is betöltenek, és az éghajlatvédelem ügyének szószólóiként léphetnek fel helyi közösségeikben, illetve a vállalkozások és a szélesebb civil társadalom előtt az egyéni fogyasztók bevonásának a fokozásával, továbbá biztosítva, hogy utóbbiak „vevők legyenek” az energiapolitikákra;

2.

hangsúlyozza, hogy az ellenállóképes energiaunió célkitűzéseit és az ambiciózus éghajlat-politikát összehangolt fellépéssel lehet uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten megvalósítani, valamint a kutatás, figyelemfelkeltési célú tevékenységek és a helyi energiaellátó rendszerek támogatása révén, és hogy az EU-t, valamint tagállamait és ezek helyi és regionális önkormányzatait az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai megvalósításának útjára kell terelnünk;

3.

megjegyzi, hogy a megújuló energiák 32 %-os arányának célja az EU energiaszerkezetében, a 32,5 %-os energiahatékonysági célkitűzés, valamint az energiaunió irányításáról szóló rendelet fontos lépést jelentenek Európa fenntartható energiára való átállásának, valamint a helyi és regionális önkormányzatok szélesebb körű részvételének irányába;

4.

megismétli, hogy a tagállamoknak egyértelműen figyelembe kellene venniük a helyi és regionális szinten tett kötelezettségvállalásokat, valamint a Polgármesterek Szövetsége és hasonló kezdeményezések keretében elért eredményeket. A tagállamoknak emellett eljárásokat kellene kialakítaniuk arra vonatkozóan, hogy miként tudják integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikben figyelembe venni az összes érintett kormányzati és közigazgatási szint hozzájárulásait. A megfelelő tervek keretében a tervezés és a nyomon követés folyamatába az adott tagállam alkotmányjogi és politikai rendelkezéseinek megfelelően be kellene vonni a helyi és regionális önkormányzatokat is (1);

5.

ismét kéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy mielőbb hozzák létre a többszintű energiapolitikai párbeszéd állandó platformját, támogatandó a helyi és regionális önkormányzatok, a civil szervezetek, az üzleti szféra és más érintett szereplők aktív bekapcsolódását az energetikai átállás irányításába (2);

6.

tekintettel az Európai Bizottság arra irányuló javaslatára, hogy az EU kiadásainak 25 %-át éghajlatvédelmi intézkedésekre különítsék el a 2021–2027-es időszakra szóló összes uniós programban, ami jó kiindulási pontot jelent, kéri, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet az EU energetikai és éghajlatvédelmi céljainak jobb elérhetőségét szem előtt tartva alakítsák ki, különös figyelmet fordítva az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, az energiahatékonyságra, a tiszta mobilitásra, a megújulóenergia-termelésre, valamint a szénelnyelésre; kéri, hogy megfelelő, könnyen hozzáférhető uniós finanszírozási eszközöket bocsássanak rendelkezésre az ehhez kapcsolódó programokhoz és projektekhez, amelyek a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveivel összhangban a Párizsi Megállapodás hosszú távú célkitűzéseinek megvalósítását szolgálják;

7.

úgy véli, hogy az EU megújuló energiákra és a villamosenergia-piac kialakítására vonatkozó szabályozási politikája keretében fel kell számolni a jogi és adminisztratív akadályokat, és egyszerűsített eljárásokat kell bevezetni a helyi és regionális szintű piaci szereplők, például az energiaközösségek számára a villamos energia tárolása, kereskedelme és saját fogyasztása terén, hogy ily módon teljeskörű hozzáférést nyerjenek a piachoz. Hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak a megújuló energiák támogatási rendszereinek kidolgozása során figyelembe kell venniük a helyi és regionális megújulóenergia-közösségek sajátosságait, lehetővé téve számukra az energiarendszeren belüli működést és megkönnyítve piaci integrációjukat;

A helyi és regionális cselekvés jelentősége a Párizsi Megállapodás végrehajtása szempontjából

8.

emlékeztet arra, hogy a Párizsi Megállapodás elismeri a többszintű kormányzás fontos szerepét az éghajlat-politikák terén, valamint a régiók, a városok és a részes félnek nem minősülő érdekeltek bevonásának szükségességét;

9.

elismeri, hogy a regionális és helyi önkormányzatok jelentik a közigazgatás polgárokhoz legközelebb álló szintjét, és hangsúlyozza, hogy a Párizsi Megállapodás hatálya alá tartozó szakpolitikai területeken a döntéseket nagyrészt ezek az önkormányzatok hozzák meg;

10.

rámutat arra, hogy az önkormányzatok befolyása az üvegházhatásúgáz-kibocsátás visszafogására nagyrészt a vonatkozó szakpolitikák végrehajtásával kapcsolatos képességüktől és hajlandóságuktól függ. Ezért úgy véli, hogy a regionális és helyi önkormányzatokat be kell vonni a politikai kötelezettségvállalások közpolitikává, beruházásokká és végrehajtási intézkedéssé történő átalakításába, és ennek során rendszeresen egyeztetni kell velük;

11.

megállapítja, hogy az Egyesült Államok arra vonatkozó bejelentése, hogy fel kívánja mondani a Párizsi Megállapodást, sajnálatos, mégis új ösztönzőket teremtett az EU-ban, az Egyesült Államokban és máshol a szubnacionális kormányzatok számára arra, hogy a globális éghajlatváltozási kihívásoknak megfelelően cselekedjenek, megmutatva a polgárok és a hozzájuk legközelebbi kormányzati szint elkötelezettségét. Kész bővíteni az Egyesült Államok Polgármesteri Konferenciájával fennálló partnerségét, és készen áll a városok és régiók szövetségeivel az éghajlatváltozási intézkedésekkel kapcsolatban folytatott globális szintű együttműködésre;

12.

határozottan úgy véli, hogy a regionális és helyi szinten megválasztott képviselők, az önkormányzatok és hálózataik az ipar érintett szereplőivel és a civil társadalommal együttműködve kulcsfontosságú szerepet játszhatnak abban, hogy segítsék a nemzeti kormányokat az éghajlattal kapcsolatos szakpolitikák megfogalmazására és végrehajtására irányuló erőfeszítéseikben, ha a nemzeti kormányok nem eléggé ambiciózusak. Ebben az összefüggésben hangsúlyozza a Polgármesterek Szövetségéhez hasonló kezdeményezések támogató szerepét a kapacitásépítési tevékenységek végrehajtására irányuló eszközök és módszerek kidolgozásának és terjesztésének előmozdításában;

13.

úgy véli, hogy a politikai szempontból releváns, demokratikusan megválasztott, részes félnek nem minősülő érdekeltek, például a regionális és helyi önkormányzatok globális éghajlat-politikai irányítási rendszerbe való egyre nagyobb mértékű bekapcsolódása olyan trend, amelyet mindenképpen figyelembe kell vennünk, és ezért lényeges, hogy az UNFCCC keretszabályozása elismerje az alulról építkező irányítás e formáját azáltal, hogy hivatalosan elismeri annak szerepét a döntéshozatali eljárásban;

14.

megjegyzi, hogy a Részes Felek Konferenciájának az ülésszakok között tartott, 2017. májusi és 2018. májusi ülésén a végrehajtást támogató testület előrelépést tett lehetővé az érdekelt felek UNFCCC eljárásba való bevonásának terén, valamint elismerte, hogy tovább kell fokozni a részes félnek nem minősülő érdekeltek hatékony bevonását a globális éghajlat-politikai irányítási rendszerbe;

15.

üdvözli az Európai Parlament arról szóló jelentését, hogy az uniós régiók és városok milyen szerepet töltenek be a COP 21 keretében létrejött, éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás végrehajtásában (3), és kiemeli a Parlamentnek azt a kijelentését, hogy a helyi önkormányzatok felelősek az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedések többségének, valamint a témával kapcsolatos legtöbb uniós jogszabálynak a végrehajtásáért;

A szubnacionális kormányzatok hivatalos bevonása a globális éghajlat-politikai irányítási rendszerbe

16.

méltányolja, hogy a „talanoa” párbeszéd nem korlátozódik a nemzeti kormányok közötti vitákra, hanem lehetővé teszi számos részes félnek nem minősülő érdekelt, többek között a régiók és városok, valamint választott képviselőik számára is, hogy felhívják a nemzeti és globális politikai döntéshozók figyelmét a kulcsfontosságú problémákra az éghajlatváltozásra vonatkozó fellépésekkel kapcsolatban; az e folyamatra adott azonnali globális és proaktív válaszként bejelenti támogatását és szerepvállalását a városok és régiók „talanoa” párbeszédeit illetően, és ösztönzi, hogy növeljék az Európában folytatandó párbeszédek számát;

17.

hangsúlyozza, hogy a párbeszéd nem korlátozódhat arra, illetve nem állhat túlnyomórészt abból, hogy a résztvevők történeteket beszélnek el. A párbeszéd szellemében lényeges, hogy visszajelzést adjanak a részes félnek nem minősülő érdekeltek következő három kulcskérdésre adott válaszaira: „Hol tartunk? Hova akarunk eljutni? Hogyan fogunk eljutni abba az állapotba?” E visszajelzések bizalmat és az eljárás melletti elkötelezettséget alakítanak ki. Kéri ezért a Részes Felek Konferenciájának elnökségeit, az ENSZ éghajlatváltozási titkárságát és az UNFCCC-feleket, tegyék világossá, hogy a párbeszéd eredményeit hogyan fogják feldolgozni és beépíteni a részes felek 24. konferenciáján elfogadásra kerülő tárgyalási szövegbe;

18.

javasolja a „talanoa” párbeszéd folytatását a részes felek 24. konferenciáját követően is, valamint azt, hogy a 2,5 évente tartandó globális állapotfelmérési ciklusok során mindig kerítsenek rá sort. Javasolja, hogy e folyamat során a Párizsi Megállapodás céljainak elérése felé történő előrelépések jobb globális megértése és a sürgősség tudatosítása érdekében egy negyedik kérdést („Mikorra?”) is fűzzenek hozzá a „talanoa” párbeszéd keretéhez;

19.

kéri az UNFCCC elnökségét, hogy 2019-ben készítsen értékelést a párbeszéd eredményeiről, és terjesszen elő javaslatokat egy jövőbeli, strukturáltabb, tárgyalási szempontból releváns eljárásra;

20.

felkéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy használják a „talanoa” párbeszéd folyamatát arra, hogy bevonják a regionális és helyi önkormányzatokat és egyéb érdekelteket a részes felek 24. konferenciájára vonatkozó uniós tárgyalási álláspont és hozzájárulások előkészítésébe;

21.

azt ajánlja, hogy a városok és régiók készítsenek hozzájárulásokat a „talanoa” párbeszéd portáljához, és használják ki a lehetőséget arra, hogy hangot adjanak törekvéseiknek, álláspontjaiknak és szándékaiknak a globális éghajlatügyi tárgyalási folyamatban;

22.

üdvözli a NAZCA-platformot mint a nem részes fél érdekelteknek az UNFCCC döntéshozatali folyamatába történő bevonására szolgáló hasznos eszközt. Felkéri az UNFCCC titkárságát, hogy terjesszen elő javaslatokat arra vonatkozóan, hogy milyen módon lehetne jobban meghatározni a régiók és városok szerepét a nemzetközi irányítási rendszerben, a civil társadalom és a magánszektor szerepe mellett;

23.

emlékeztet a helyi és regionális vezetők által a részes felek 23. konferenciáján elfogadott bonni-fidzsi kötelezettségvállalásra és ennek arra a felhívására, hogy a helyi önkormányzatok és a települési szintű hatóságok UNFCCC-delegációja (LGMA) nagyobb mértékben és aktívabban vegyen részt a hivatalos globális éghajlatügyi szervezetek és részes felek munkájában, tekintettel arra, hogy a bonni-fidzsi kötelezettségvállalást 2018 márciusában az EU Külügyek Tanácsa is üdvözölte. Javasolja, hogy a Régiók Bizottsága alakítson ki szervezett együttműködést az ENSZ éghajlatváltozási titkárságával, a Részes Felek Konferenciájának elnökségeivel és magas szintű bajnokaival („High Level Champions”), valamint a megfelelő UNFCCC egyeztető szervekkel és az UNFCCC javasolt, megújult „Friends of Cities” hálózatával;

Nemzeti, regionális és helyi vállalások

24.

hangsúlyozza, hogy rendszeres decentralizált konzultációkra van szükség a szubnacionális kormányzati szintekkel a nemzeti vállalások meghatározása és felülvizsgálata során, bevonva az érdekelt feleket a kulcsfontosságú tevékenységi ágazatokból, kialakítva ezzel egy részvételi módszert;

25.

kéri, hogy a nemzeti vállalások foglalják magukban összevontan a regionális és helyi vállalásokat annak érdekében, hogy elismerjék a szubnacionális hatóságok szerepét a nemzetközi éghajlatváltozási kötelezettségvállalások elérésében;

26.

úgy véli, hogy annak érdekében, hogy ez az eljárás uniós szinten hatékony legyen, megfelelő rendelkezéseket kell beépíteni az energiaunió irányításáról szóló rendeletbe, mindenekelőtt a regionális és helyi önkormányzatoknak az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek kidolgozásában való részvételével kapcsolatban;

27.

úgy véli, hogy az ilyen irányú rendelkezések erőteljesebb politikai és módszertani alapot biztosítanának az RB-nek a regionális és helyi vállalások megállapítására vonatkozó javaslataihoz (4), amelyek hátterében az az elképzelés áll, hogy lehetővé tegyék a szubnacionális hatóságok számára a mérséklési és alkalmazkodási kötelezettségvállalásaik meghatározását, amint azt a részes felek tették a saját nemzeti vállalásaik révén, hogy szilárd, átlátható hozzájárulásokat biztosítsanak, megbízható nyomonkövetési, jelentéstételi és ellenőrzési eljárásokból kiindulva;

28.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy az RB-vel konzultálva terjesszen elő egy nyomonkövetési és értékelési módszertanról szóló, nem jogalkotási javaslatot annak érdekében, hogy nyomon kövessék a városok előrehaladását a 2050-re vonatkozó jövőképükhöz és a 2030-ra vonatkozó stratégiájukhoz mérten. Ez a módszertan épülhet a Polgármesterek Szövetségének meglévő nyomonkövetési és értékelési keretére;

29.

kéri az Európai Bizottságot, hogy a regionális és helyi önkormányzatokkal konzultálva egyszerűsítse a Polgármesterek Szövetségének jelentéstételi eljárását és a nyomonkövetési rendszert, rövidítse a fenntartható energiáról szóló cselekvési tervek értékeléséhez szükséges időt – felgyorsítva ezzel a kötelezettségvállalások elismerését is –, biztosítsa a nyomonkövetési és értékelési keretek kompatibilitását, és amennyire lehet, csökkentse a városokat és régiókat terhelő jelentéstételi kötelezettségeket;

30.

az RB klímafinanszírozásról szóló véleményének (5) fényében kéri az Európai Bizottságot, hogy – a jelenlegi UNFCCC-meghatározással összhangban– javasoljon egyértelmű, kötelező érvényű meghatározást a „klímafinanszírozás” fogalmára és az ezzel kapcsolatos beruházási kategóriákra; javasolja, hogy a tagállamok készítsenek éghajlati vonatkozású beruházási terveket, amelyek i) meghatározzák a meglévő finanszírozási hiányok orvoslásához szükséges támogatás szintjét és típusát, ii) felmérik az egyes, éghajlattal kapcsolatos lépések további hazai pénzügyi támogatási lehetőségeit, iii) a nemzeti vállalások aktualizálása kapcsán összehangolják az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépéseket, a kapacitásépítést és az érdekeltek további bevonását, továbbá iv) megjelölik, hogy az adott államban milyen módon kell értékelni és kezelni a befektetők számára jelentkező éghajlati kockázatokat;

A Párizsi Megállapodás végrehajtási iránymutatásai

31.

hangsúlyozza, hogy a regionális és helyi vállalások kedvezően járulhatnak hozzá a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez, és felkéri az UNFCCC részes feleit, hogy határozzanak meg iránymutatásokat a nemzeti vállalásokra vonatkozóan, szem előtt tartva azok lehetséges kölcsönhatását egy rugalmas regionális és helyi vállalási rendszerrel;

32.

kéri, hogy az átláthatósági keretszabály foglaljon magában – az eljárás keretében benyújtandó nemzeti nyilvántartási jelentésekben – egy, a szubnacionális kormányzati szinteken végzett mérséklési lépéseknek szentelt részt, segítendő a nemzeti vállalások (valamint a regionális és helyi vállalások) elérése felé történő előrehaladás nyomon követését;

Globális állapotfelmérés

33.

kéri az UNFCCC részes feleit és az Európai Bizottságot, hogy a globális állapotfelmérésre vonatkozó jövőbeli szabályokba illesszenek be egy kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy a részes feleknek konzultálniuk kell a regionális és helyi önkormányzatokkal és be kell vonniuk őket a dokumentumaik megfogalmazási szakaszába;

34.

hangsúlyozza, hogy a globális állapotfelmérésnek a részes felek által (a nemzeti vállalások és egyéb nemzeti jelentések révén) közölt összesített lépések értékelésénél többre kell kiterjednie, és magában kell foglalnia az összes releváns érdekelt fél – mindenekelőtt a helyi és regionális önkormányzatok – által az előrehaladásról közölt adatokat annak érdekében, hogy átfogó képet lehessen kapni a Párizsi Megállapodás 2.1., 4.1. és 7.1. cikkében foglalt hosszú távú célok elérése felé tett általános előrehaladásról;

35.

hangsúlyozza, hogy az RB a helyi önkormányzatok és a települési szintű hatóságok UNFCCC-delegációja (LGMA) részeként, valamint az Európai Unióban a regionális és helyi önkormányzatokat képviselő intézményként készen áll arra, hogy fokozza az UNFCCC-vel és részes feleivel arról folytatott vitákban való részvételét, hogy a városok és régiók miként tudnának hozzájárulni a globális állapotfelmérés keretében a közös erőfeszítések nyílt, inkluzív és átlátható értékeléséhez;

36.

kéri, hogy az UNFCCC által jóváhagyott szervezetek, valamint a részes félnek nem minősülő érdekeltek a globális állapotfelmérés különböző szakaszaiban kérdéseket nyújthassanak be a részes felekhez a benyújtott dokumentumaikkal kapcsolatban, hogy az eljárás során a helyi szintekről érkező, szélesebb körű hozzájárulásokat lehessen figyelembe venni. Kéri, hogy a módszerek és az adatok a teljes átláthatóság és elszámoltathatóság érdekében legyenek hozzáférhetőek a nyilvánosság számára;

37.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a globális állapotfelmérés elmaradhat a Párizsi Megállapodás céljaitól, és kiemeli, hogy a további helyi és regionális hozzájárulások fokozhatják a teljes végrehajtást megcélzó ambíciókat (6);

Alkalmazkodás

38.

javasolja, hogy az EU álljon az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos nemzetközi fellépés élére azzal, hogy minden szinten előmozdítja azt, mindig lépést tart a nemzetközi eredményekkel annak érdekében, hogy felgyorsítsa a regionális és helyi szintű előrelépéseket. Ennek érdekében az RB egy kötelező érvényű jogi keret elfogadását ajánlja az alkalmazkodásra irányuló intézkedések meghozatalára, valamint számszerűsíthető kötelezettségvállalások tételére, hogy mérni lehessen az alkalmazkodás terén elért eredményeket;

39.

kéri, hogy a tiszta fejlesztési mechanizmuson keresztül biztosított finanszírozáson, valamint a fejlett országoktól kapott finanszírozáson felül az egyes országok a helyi és regionális kormányzatokat is ösztönözzék arra, hogy pénzügyi erőforrásokkal hozzájáruljanak az Alkalmazkodási Alaphoz;

40.

kiemeli annak szükségességét, hogy az Alap egyszerűsítse az egyes regionális és helyi önkormányzatok pénzügyi hozzájárulásainak eljárásait;

41.

kéri, hogy azok a regionális és helyi önkormányzatok, amelyek különösen alapos szakértelemmel rendelkeznek az alkalmazkodás terén, jogot kapjanak arra, hogy kapcsolódjanak az Alkalmazkodási Alap végrehajtó szerveihez harmadik országokban annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a programok és projektek végrehajtásához, valamint a regionális/helyi alkalmazkodási politikák és stratégiák kidolgozásához;

42.

kéri, hogy a helyi önkormányzatok és a települési szintű hatóságok UNFCCC-delegációja (LGMA) egy képviselője megfigyelői státuszt kapjon az Alkalmazkodási Alap igazgatótanácsában;

43.

javasolja, hogy bocsássanak a helyi és regionális önkormányzatok rendelkezésére olyan célzott eszközöket, amelyekkel könnyebben hozzáférhetnek az uniós finanszírozási eszközökhöz, és hogy hozzanak létre egy portált, ahol az uniós éghajlat-politikai finanszírozási alapokkal kapcsolatos összes információ megtalálható;

44.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy létesítsen kapcsolatot más felekkel annak érdekében, hogy felgyorsítsa a kockázatcsökkentési, rugalmassági és alkalmazkodási tervek finanszírozását, amelyek az általuk szolgált helyi közösségeknek, illetve regionális és helyi önkormányzatoknak a prioritásaira irányulnak;

Mezőgazdasági ágazat, valamint földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás (LULUCF)

45.

elismeri, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a természeti katasztrófák intenzitása és gyakorisága, és hogy a természeti katasztrófák kérdésköre az éghajlatváltozás következményeivel foglalkozó intézkedések szerves részét képezi. E két területet együtt kell vizsgálni (7). Hangsúlyozza, hogy a városok és régiók katasztrófavédelmi kapacitásainak erősítése érdekében nagyobb szinergiákra van szükség az éghajlatváltozás kezelésére irányuló és a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet vizsgáló olyan hálózatok, projektek és megállapodások között, mint például a 2015–2030-as időszakra vonatkozó sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret (8);

46.

kéri az Európai Bizottságot, hogy ismerje el és vegye igénybe a regionális és helyi önkormányzatokat ahhoz, hogy a mezőgazdasági és a LULUCF ágazatokban meg tudjon felelni az éghajlati és energiaügyi kihívásoknak. Bizonyos régiókban és városokban az éghajlati és energiaügyi stratégiák már támogatják ezeknek az ágazatoknak a dekarbonizációját. Ezért az RB hangsúlyozza az éghajlati és energiaügyi stratégiák szerepét regionális és helyi szinten a mezőgazdasági és földhasználati ágazatok dekarbonizációjának támogatásában;

Veszteség és kár

47.

üdvözli a 2018. áprilisi szakértői párbeszédet, amely feltárta, milyen lehetőségek vannak arra, hogy az éghajlatváltozás áldozatai számára szakértelmet, technológiát és támogatást mozgósítsanak. Hangsúlyozza, hogy a veszteséggel és károkkal kapcsolatos kérdéseket általánosan érvényesíteni kell a vonatkozó nemzeti és UNFCCC eljárásokban, például a kapacitásépítés, a technológiaátadás és a pénzügyi támogatás terén;

48.

kiemeli, hogy mind a fejlett, mind a fejlődő országokban működő regionális és helyi önkormányzatoknak a nemzeti kormányokkal együttműködve, az UNFCCC keretén belül meg kell határozniuk és alkalmazniuk kell a veszteségek és károk kezelésére szolgáló alternatív intézkedéseket. Ennek érdekében a területi és ágazati kockázatértékeléseket ki kell egészíteni az éghajlati kockázatok fogalmával;

Egyéb kérdések

49.

arra biztatja a helyi önkormányzatokat, hogy továbbra is támogassák egymást az azonos szintű szereplők támogatási mechanizmusai révén, és elismeri szerepüket a kapacitásépítésben. Elismeri a Polgármesterek Szövetségének munkáját, valamint a TAIEX REGIO PEER 2 PEER eszközt ebben a vonatkozásban;

50.

várakozással tekint a „Városok és az éghajlatváltozás tudományos megközelítése” témában tartott nemzetközi konferencia eredményeinek közzétételére, amelyet az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) társfinanszíroz, és felkéri az UNFCCC-t, hogy tekintse ezeket az eredményeket a Párizsi Megállapodás folyamatos végrehajtása részének;

51.

hangsúlyozza a helyi termékek előállítását, valamint a kis- és középvállalkozók tevékenységét támogató politikák fontosságát a klímaváltozás negatív következményeinek enyhítése céljából, ennek függvényében pedig javasolja a vidékfejlesztési támogatási rendszerek összehangolását az éghajlatváltozási stratégia célkitűzéseivel.

---

(1)  „Az energiaunió irányítása és a tiszta energia” (CoR 830/2017) című RB-vélemény, előadó: Bruno HRANIĆ (HR/EPP).

(2)  Ugyanott.

(3)  Az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának jelentése: Az uniós régiók és városok szerepe a COP 21 keretében létrejött, éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás végrehajtásában (2017/2006(INI)).

(4)  „Klímafinanszírozás: A Párizsi Megállapodás végrehajtásának alapvető eszköze” (COR-2017-02108) c. vélemény, előadó: Marco DUS (IT/PES).

(5)  Ugyanott.

(6)  Lásd például: „Advancing climate ambition: cities as partners in global climate action”. Jelentés az ENSZ főtitkára számára az ENSZ főtitkárának városokkal és éghajlatváltozással foglalkozó különmegbízottjától, a C40-városok Éghajlatvédelmi Vezetői Csoportjával együttműködve.

(7)  NAT-VI/015.

(8)  NAT-VI/029.