28.10.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 363/146


P8_TA(2018)0481

Az Albániáról szóló, 2018. évi jelentés

Az Európai Parlament 2018. november 29-i állásfoglalása a Bizottság Albániáról szóló, 2018. évi jelentéséről (2018/2147(INI))

(2020/C 363/21)

Az Európai Parlament,

tekintettel az EU és Albánia közötti stabilizációs és társulási megállapodásra,

tekintettel az Európai Tanács 2003. június 19–20-i következtetéseire és a Nyugat-Balkánra vonatkozó szaloniki cselekvési programra,

tekintettel az Európai Tanács 2014. június 26–27-i, az uniós tagjelölt státusz Albániának való megadásáról szóló határozatára,

tekintettel az Általános Ügyek Tanácsának 2018. június 26-i következtetéseire,

tekintettel az Európai Tanács 2018. június 28–29-i határozatára,

tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosának az albániai nemzeti kisebbségek védelméről szóló másodlagos jogszabály tervezetére vonatkozó ajánlásaira,

tekintettel a 2018. május 17-i EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra és a kiemelt célkitűzések szófiai menetrendjére,

tekintettel az Albánia és az EU közötti Stabilizációs és Társulási Tanács 2017. november 15-i, 9. ülésére,

tekintettel a „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című, 2018. február 6-i bizottsági közleményre (COM(2018)0065),

tekintettel a „2018. évi közlemény az EU bővítési stratégiájáról” című, 2018. április 17-i bizottsági közleményre (COM(2018)0450) és az azt kísérő, „2018. évi jelentés Albániáról” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2018)0151),

tekintettel az EU–Albánia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság (SAPC) 2018. február 12–13-i 12., tiranai ülésén elfogadott ajánlásokra,

tekintettel a Bizottság által támogatott és a Világbank és az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja által készített, a nyugat-balkáni marginalizált helyzetű romákról szóló 2017. évi felmérés eredményére,

tekintettel „A nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése: a nők és a lányok életének átformálása az uniós külkapcsolatok keretében 2016–2020” című közös szolgálati munkadokumentumra,

tekintettel az Albániáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0334/2018),

A.

mivel az EU bővítése továbbra is stratégiai befektetést jelent az európai béke, demokrácia, jólét, biztonság és stabilitás szempontjából;

B.

mivel Albánia továbbra is folyamatos fejlődést mutat a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges politikai kritériumok és az öt kulcsfontosságú prioritás teljesítése, valamint a demokratikus intézmények és gyakorlat konszolidációja terén;

C.

mivel a Bizottság a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta Albániával, tekintettel az öt kulcsfontosságú prioritás megvalósításában elért megfelelő előrehaladásra; mivel a csatlakozási tárgyalások szorosabb uniós ellenőrzést tesznek lehetővé, és hatékony katalizátorai a további reformok végrehajtásának és a demokratikus intézmények és gyakorlatok megszilárdításának;

D.

mivel 2018. június 28-án az Európai Tanács jóváhagyta azokat a 2018. június 26-i tanácsi következtetéseket, amelyek kijelölik a csatlakozási tárgyalások 2019. júniusi megindítása felé vezető utat;

E.

mivel továbbra is vannak kihívások, és ezeket gyorsan és hatékonyan kell kezelni a párbeszéd és az együttműködés szellemében;

F.

mivel ahhoz, hogy a reformprogramot illetően a polgárok érdekét szolgáló előrelépés szülessen, és az ország közelebb kerüljön az EU-hoz, továbbra is rendkívül fontos, hogy a kormány és az ellenzék konstruktív párbeszédet folytasson az Unióval kapcsolatos reformokról;

G.

mivel Albániában széleskörű támogatottságot élvez az ország uniós csatlakozása;

H.

mivel a jogállamiság az EU sarokkövét jelentő olyan alapvető érték, amely mind a bővítési, mind a stabilizációs és társulási folyamatnak központi elemét képezi; mivel reformokra van szükség az e területen továbbra is fennálló jelentős kihívások kezeléséhez, különösen a független, pártatlan, elszámoltatható és hatékony igazságszolgáltatás biztosítása, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint az alapvető jogok védelme terén;

I.

mivel a vallásszabadság, a kulturális örökség, valamint a kisebbségek jogainak védelme az Európai Unió alapvető értékei;

J.

mivel Albánia a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet valamennyi alapvető egyezményét megerősítette, ideértve különösen az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló, 1948. évi 87. sz. egyezményt és a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról szóló, 1949. évi 98. sz. egyezményt;

K.

mivel minden bővítési országot egyedileg, saját érdemei alapján ítélnek meg, és a csatlakozás menetrendjét a reformok gyorsasága és minősége határozza meg;

L.

mivel a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok elengedhetetlenek Albánia előrehaladásához az uniós csatlakozás felé vezető úton;

1.

üdvözli Albánia e tekintetben tett erőfeszítéseit, folyamatos haladást eredményezve az EU-val kapcsolatos reformok végrehajtása terén, különösen az átfogó igazságügyi reform kapcsán; felszólítja Albániát, hogy szilárdítsa meg az elért reformokat, és folytassa az uniós tagsággal járó kötelezettségeire való felkészülést az összes fejezetet illetően;

2.

teljes mértékben támogatja a Bizottság azon ajánlását, hogy a csatlakozási tárgyalások Albánia reformra irányuló erőfeszítéseinek elismeréseként megkezdődjenek; tudomásul veszi a Tanács azon határozatát, hogy 2019 júniusában újraértékelje a helyzetet; üdvözli a csatlakozási tárgyalások 2019. évi megkezdése üdvözli a csatlakozási tárgyalások megkezdése érdekében felvázolt egyértelmű utat, és üdvözli, hogy megkezdődött az előkészítő átvilágítási folyamat; emlékeztet arra, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó határozat a reformfolyamat további előrehaladásától függ, felhívja a Tanácsot, hogy tárgyilagosan és méltányosan értékelje az ország által elért eredményeket, és hogy az első kormányközi konferenciát az év végéig hívja össze, továbbá arra ösztönzi Albániát, hogy folytassa a reformot; úgy véli, hogy a tárgyalások megkezdése kedvezően járulna hozzá a demokrácia és a jogállamiság megerősítéséhez azáltal, hogy további ösztönzőként szolgálna a reformfolyamat számára, és fokozná annak ellenőrzését;

3.

felszólítja a Bizottságot a 23. fejezet (Igazságszolgáltatás és alapvető jogok) és a 24. fejezet (A jog érvényesülése, szabadság és biztonság) tárgyalása során a megerősített fellépésre;

4.

emlékeztet az albán parlament felügyeleti kapacitásai erősítésének szükségességére, az uniós csatlakozási folyamat során is; szorgalmazza a különböző felügyeleti mechanizmusok és intézmények, köztük a vizsgálóbizottságok hatékonyabb használatát; üdvözli az albán parlament magatartási kódexének elfogadását, amely megerősíti a parlamenti folyamat integritását és átláthatóságát, valamint a közvéleménynek az intézménybe vetett bizalmát; hangsúlyozza, hogy a kódex hatékonyságához kikényszerítő mechanizmusra, többek között szankciókra van szükség; hangsúlyozza az uniós integrációval foglalkozó bizottság központi szerepét és az Európai Integrációs Nemzeti Tanács felelősségét mint a csatlakozási előkészületekről folytatott konzultáció fóruma; a csatlakozó országok parlamentjei számára kialakított támogatási programjának keretében további együttműködésre szólít fel az albán parlamenttel annak érdekében, hogy ezáltal növelje az albán parlamentnek az uniós vívmányokkal összhangban lévő, minőségi jogszabályok megalkotására való képességét és gyakorolja felügyeleti szerepét a reformok végrehajtása terén;

5.

kiemeli az uniós csatlakozási folyamattal és az érintett uniós és albániai intézmények szerepével kapcsolatos lakossági tájékoztatás fontosságát;

6.

cselekvésre szólít fel és jogalkotási és adminisztratív intézkedéseket szorgalmaz az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (EBESZ/ODIHR) függőben lévő ajánlásai kapcsán; hangsúlyozza, hogy inkluzív és időben végrehajtott választási reformra van szükség, a választási folyamat iránti közbizalom növelése céljából; emlékeztet arra, hogy kellő figyelmet kell fordítani a politikai pártok jogellenes és be nem jelentett finanszírozását érintő vádakra; üdvözli az albán parlament választási reformmal foglalkozó ad hoc bizottságának a választási adminisztráció függetlenségével és politikamentességével, a kampányfinanszírozás átláthatóságával, a szavazók regisztrációjával, a szavazatvásárlással, az új szavazási technológiák használatával és a külföldről történő szavazás kérdésével kapcsolatos munkáját, és sürgeti, hogy a 2019-es helyhatósági választások előtt kellő időben alakítsanak ki konszenzust és fogadják el a szükséges reformokat;

7.

üdvözli Albánia pártfinanszírozással kapcsolatos felülvizsgált jogszabályait; ismételten felhívja az ország politikai pártjainak figyelmét arra, hogy eleget tenniük azon kötelezettségüknek, hogy a kormányzat minden ágában és szintjén biztosítsák a bűncselekmények elkövetőinek kizárását a közhivatalból;

8.

ismételten hangsúlyozza, hogy a konstruktív politikai párbeszéd, a kompromisszumkészség, a pártok közötti fenntartható együttműködés és a reformok végrehajtása és megszilárdítása iránti határozott elkötelezettség fenntartása mind az öt kulcsfontosságú prioritás kapcsán elengedhetetlen az uniós csatlakozási folyamat előremozdítása érdekében tett erőfeszítések során, valamint a demokratikus rezsim megfelelő működése szempontjából; üdvözli a fokozódó kétoldalú együttműködést és azt a széles körű pártközi konszenzust, amely bizonyos alapvető reformok kezelése során született; arra ösztönzi a politikai erőket, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a valódi politikai párbeszéd megteremtésére és a konstruktív együttműködés kialakítására, támogatva ezáltal a reformfolyamatot; ismét azon meggyőződésének ad hangot, hogy a politikai párbeszédre a demokratikus intézmények keretében kell sort keríteni; komolyan aggódik amiatt, hogy a 2018. évi nyári szünetet követően az ellenzék de facto bojkottálta a parlamenti folyamatot;

9.

hangsúlyozza azt a tényt, hogy az igazságszolgáltatási reform Albánia polgárainak jelentős követelése, és előfeltétele annak, hogy visszanyerjék a jogállamiságba, közintézményekbe és a politikai képviselőkbe vetett bizalmat; megismétli, hogy az átfogó reformfolyamat hitelessége és hatékonysága – különösen a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc, valamint a tulajdonjogok érvényesítése – az átvilágítási folyamat sikerének és az igazságügyi reform folyamatos és határozott végrehajtásának függvénye;

10.

üdvözli az igazságügyi reform terén elért eredményeket, amelyek célja az ország igazságügyi intézményei függetlenségének, elszámoltathatóságának, professzionalizmusának és hatékonyságának megerősítése, és az emberek igazságügyi intézményekbe vetett bizalmának növelése; sajnálja, hogy az igazságszolgáltatás továbbra is lassú és nem hatékony; megállapítja, hogy a bírók és ügyészek újraértékelési folyamata meghozta az első kézzelfogható eredményeket; üdvözli, hogy a kiemelt ügyiratok többségét már feldolgozták; ugyanakkor felszólítja az albán hatóságokat, hogy gyorsítsák fel az átvilágítási folyamatot, a minőség és a méltányosság megőrzése mellett; hangsúlyozza, hogy az átvilágítási folyamatot a legmagasabb szintű nemzetközi normákkal összhangban kell végrehajtani, továbbá arra ösztönzi Albániát, hogy továbbra is szorosan működjön együtt a nemzetközi ellenőrzési művelettel; tudomásul veszi az első elbocsátásokat és bizonyos jelöltek meghallgatásuk előtti önkéntes lemondását; úgy ítéli meg ennek tükrében, hogy minden eddiginél fontosabb a bírók és ügyészek következő nemzedékének felkészítése, emiatt pedig sajnálja, hogy az albániai politikai pártok egyelőre nem tudtak megállapodásra jutni a bírók és ügyészek jogállásával kapcsolatos jogszabály szükséges módosításáról a felvétel és a képzés 0nagyobb kapacitására tekintettel; szorgalmazza, hogy folyamatosan biztosítsák a megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokat az ellenőrző intézmények számára;

11.

sürgeti az albán hatóságokat, hogy a lehető leghamarabb hozzák létre az új igazságügyi szerveket, és állítsák vissza az alkotmánybíróság és a legfelsőbb bírósághoz működőképességét; hangsúlyozza, hogy megfelelő emberi erőforrásokkal és finanszírozással kell támogatni ezen intézmények hatékony működését;

12.

üdvözli a polgárbarátabb, átláthatóbb, professzionális és politikától mentes közigazgatás létrehozása felé tett folyamatos előrelépést, helyi szinten is; sürgeti a felügyeleti intézmények és az ombudsman ajánlásainak teljes körű végrehajtását; tudomásul veszi a területi reform terén elért eredményeket és az újonnan létrehozott önkormányzatok további közigazgatási és pénzügyi konszolidálását, valamint a központi és helyi önkormányzatok közötti koordináció fejlesztését célzó konzultatív tanács létrehozását is; üdvözli a helyi uniós szolgálatok és uniós koordinátori posztok létrehozását;

13.

felszólít a csatlakozással kapcsolatos reformok végrehajtásáért felelős intézmények és szervek adminisztratív kapacitásának további megerősítésére, az uniós jogszabályok nemzeti jogba történő átültetésére, és az uniós csatlakozási tárgyalásokhoz szükséges előkészületek megtételére;

14.

elismerését fejezi ki a korrupció közintézményekben történő megelőzése és felszámolása érdekében a jogi és intézményi keret kapcsán véghezvitt, jelentős mértékű fejlesztések kapcsán, mivel a korrupció még mindig jelentős probléma; további erőfeszítéseket szorgalmaz annak érdekében, hogy csökkenjen az albán állampolgárok mindennapi életét befolyásoló korrupció mértéke, kedvezőbb befektetési környezet alakuljon ki, valamint garantálható lehessen a befektetések jogbiztonsága; hangsúlyozza, hogy a magas rangú tisztviselők vád alá helyezés esetén nem részesülhetnek az átlagpolgárokhoz lépest kivételezett bánásmódban; felszólítja Albániát, hogy fokozza az erőfeszítéseket a pénzügyi vizsgálatok alkalmazásának növelése, valamint a korrupcióval kapcsolatos bűncselekményekből származó vagyon lefoglalására és elkobzására/visszaszerzésére vonatkozó bűnügyi nyilvántartás létrehozása érdekében, valamint kézzelfogható eredményeket mutasson fel a kábítószer-kereskedelem és a pénzmosás elleni küzdelem terén;

15.

üdvözli az ország korrupcióellenes jogszabályainak közelmúltban végrehajtott módosításait; hangsúlyozza, hogy be kell fejezni a nemzeti nyomozóiroda, a különleges törvényszék és a korrupció és szervezett bűnözés elleni különleges ügyészség létrehozására irányuló munkálatokat; szorgalmazza a rendőrség és az ügyészség közötti intézményközi együttműködés és információcsere továbbfejlesztését; üdvözli a bűnüldöző szervek tagjainak rendőrségi átvilágításról szóló jogszabály szerinti újraértékelését;

16.

felszólít arra, hogy a politikai és a köz- és magánszférában meglévő korrupcióra fordítsanak fokozott figyelmet; felszólít a proaktív nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek nyilvántartásának megerősítésére a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, beleértve a magas szintű ügyeket is;

17.

üdvözli a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén elért eredményeket, különösen a Bajri bűnözői csoport tagjainak nemrégiben történt letartóztatását, és a kannabisztermesztés elleni cselekvési tervek végrehajtása révén további kézzelfogható és fenntartható eredményekre szólít fel, többek között a kábítószerek termesztése és kereskedelme elleni küzdelem terén; üdvözli, hogy az albán rendőrség egyre aktívabbá válik a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, és bíztatónak találja, hogy Albánia megerősítette a nemzetközi rendőrségi együttműködést – többek között a tagállamokkal közös munkacsoportok keretén belül –, amely bűnszövetkezetekkel szembeni hatékony fellépésekhez vezetett; úgy még jobban meg kell erősíteni a rendőrség, az ügyészség és más érintett hivatalok és szervek közötti együttműködést;

18.

sürgeti az albán hatóságokat, hogy tegyenek határozott lépéseket az ember-, fegyver- és kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó bűnszövetkezetek felszámolása érdekében, valamint a nyomozások és büntetőeljárások számának növelésével együtt növeljék a – különösen a bűnszervezetek élén állókat érintő – jogerős ítéletek számát is; kiemeli, hogy fokozni kell az emberkereskedelem megelőzésére irányuló erőfeszítéseket, különös figyelmet fordítva a kísérő nélküli gyermekekre és az emberkereskedelem kiskorú áldozataira, közöttük is főként az utcára került gyermekek sorsára;

19.

ismételten felszólítja az albán hatóságokat, hogy hatékonyan és átlátható módon biztosítsák a tulajdonjogok védelmének érvényesítését és az ebbe az irányba tett előrelépést, egyúttal figyelembe véve a tulajdonok bejegyzését, visszaszolgáltatását és kárpótlását; előrelépéseket szorgalmaz a tulajdon digitalizálása és feltérképezése terén; sürgeti az albán hatóságokat, hogy megfelelően tájékoztassák a polgárokat jogaikról és követeléseik érvényesítésének lehetőségeiről; hangsúlyozza a jogállamiság és a vonzó gazdasági környezet érdekében a tulajdonjogok tényleges védelmének fontosságát;

20.

üdvözli az emberi jogok, a kisebbségi jogok és a megkülönböztetés elleni politikák, többek között a kisebbségekkel szembeni egyenlő bánásmód védelmének megerősítésére tett lépéseket; üdvözli a kisebbségekről szóló kerettörvény elfogadását, amely megszüntette a nemzeti kisebbségek és etnikai-nyelvi közösségek közötti megkülönböztetést, továbbá bevezette az önmeghatározás, a megkülönböztetés tilalma és a kultúrához, hagyományokhoz és anyanyelvhez való jog elvét; felszólít ezek teljeskörű gyakorlati végrehajtására, és ösztönzi Albániát, hogy folytassa erőfeszítéseit azáltal, hogy elfogadja a kerettörvényhez szükséges másodlagos jogszabályokat, az európai normákkal összhangban, biztosítva, hogy a szövegezésben minden fontos érdekelt fél részt vegyen; ragaszkodik ahhoz, hogy intézkedéseket hozzanak a romák, egyiptomiak és más etnikai kisebbségek oktatásának, egészségének, foglalkoztatási rátájának és életkörülményeinek további javítása érdekében;

21.

tudomásul veszi, hogy feszült helyzet alakult ki, miután 2018. október 28-én, a II. világháborúban elesett görög katonákra való megemlékezés során az albán különleges rendőri erők (RENEA) lelőtték Konstantinos Katsifast, a görög nemzeti kisebbségi egyik tagját, kettős (albán és görög) állampolgárt; kéri, hogy a felek mindkét oldalon tanúsítsanak önmérsékletet, és elvárja, hogy az albán hatóságok vizsgálják ki és tisztázzák azokat a körülményeket, amelyek az emberéletet követelő incidens kialakulásához vezettek;

22.

üdvözli a nők részvétele és a politikai képviselet terén – különösen a nemek közötti kvótarendszer bevezetése, valamint a nőknek az új kormányban való egyenlő képviselete révén – elért eredményeket; aggodalmát fejezi ki azonban a hátrányos helyzetű és marginalizálódott csoportokhoz tartozó nőkkel és lányokkal, így a roma (1) nőkkel és a fogyatékossággal élő nőkkel szembeni megkülönböztetés, valamint amiatt, hogy számos törvény még mindig tartalmaz nemi alapon hátrányosan megkülönböztető rendelkezéseket, a nők számára nehéz az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, magas az informális munkaerőpiacon dolgozó nők aránya, magas a nőkkel és gyermekekkel, különösen a kiszolgáltatott csoportokhoz tartozókkal szemben családon belül elkövetett erőszakos cselekmények száma; megfelelő fellépést szorgalmaz e kérdésekkel kapcsolatban, és üdvözli a nemi alapú erőszakkal szembeni küzdelemről szóló állásfoglalás elfogadását és a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó parlamenti albizottság létrehozását;

23.

Aggodalommal állapítja meg, hogy a vidéki területeken, a távol eső területeken élő nők valamint a roma és egyiptomi nők hozzáférése az egészségügyi alapellátáshoz és a szexuális és reproduktív egészségügyi ellátáshoz továbbra is korlátozott, valamint, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak az elérhetőségéről gyakran nincs tudomásuk; ezért felszólítja az albán hatóságokat a fenti szolgáltatásokra vonatkozó hatékonyabb tájékoztatásra illetve azok hozzáférhetővé, megfizethetővé és jó minőségűvé tételére;

24.

üdvözli a gyermekek jogaira vonatkozó jogalkotási keretnek a gyermekek jogainak védelméről szóló törvény, a gyermekekre vonatkozó büntető igazságszolgáltatási törvénykönyv és „a gyermekekről szóló 2020-as menetrend” elfogadása útján történő megerősítését; emlékeztet arra, hogy még mindig van mit javítani a gyermekek jogainak védelmére irányuló intézményi mechanizmusokon; sürgeti a hatóságokat, hogy hajtsanak végre a gyermekek jogainak védelméről és a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatásról szóló másodlagos jogszabályokat; és kéri a gyermekvédelmi rendszernek juttatott finanszírozás jelentős növelését, konkrétan helyi és regionális szintű gyermekvédelmi egységek útján;

25.

elismerését fejezi ki az ország vallási közösségei közti toleráns légkör és együttműködés kapcsán; felszólítja az albán hatóságokat, hogy hatékonyan vegyék fel a küzdelmet a gyűlöletbeszéd és a kisebbségek – többek közt az LMBTI személyek – kirekesztése és a megkülönböztetése ellen; üdvözli az öt albán önkormányzat által nemrég elfogadott, a nemek közötti egyenlőségről szóló cselekvési terveket, amelyek összhangban vannak a nők és a férfiak helyi életben való egyenlőségéről szóló európai chartával;

26.

felszólítja az albán hatóságokat, fokozzák a civil társadalmi szervezetekkel való együttműködést, biztosítva a nyilvánosság hatékony részvételét és a konzultációt a döntéshozatali és a folyamatban lévő integrációs folyamat során, nemzeti és helyi szinten is, ezáltal megerősítve a demokráciát és az átláthatóságot; felhívja a figyelmet arra, hogy meg kell reformálni a civil társadalmi szervezetek jogi és költségvetési keretét, valamint közfinanszírozást kell biztosítani az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal foglalkozó civil társadalmi szervezetek, többek között a megfigyeléssel és tanácsadással foglalkozó, illetve a kis önszerveződő szervezetek számára, mivel a pénzügyi fenntarthatóság továbbra is komoly kihívást jelent számos ilyen szervezet számára, tekintettel arra, hogy a jelenlegi regisztrációs folyamat elhúzódó eljárásokkal és magas költségekkel jár, és a jelenlegi adórendszer jelentős terhet ró a civil társadalmi szervezetekre, és gátolja mind a vállalati, mind az egyedi adományozást; emlékeztet arra, hogy az önrendelkezésre képes civil társadalom a működő demokrácia alapvető eleme, továbbá stratégiailag fontos ahhoz, hogy Albánia uniós tagállammá válhasson;

27.

üdvözli az albán kormány és az Eltűnt Személyekkel Foglalkozó Nemzetközi Bizottság közötti együttműködési megállapodás aláírását, amelynek segítségével az utóbbi könnyebben megállapíthatja a kommunista korszakban eltűnt személyek hollétét és kilétét;

28.

felhívja az albán hatóságokat, hogy erősítsék meg szakpolitikáikat a fogyatékossággal élő személyek védelmében, akik továbbra is nehézségekkel küzdenek az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a döntéshozatalban való részvétel tekintetében;

29.

sajnálatát fejezi ki a tiranai Regionális Ifjúságügyi Együttműködési Hivatal (RYCO) létrehozása során tapasztalt késedelmek miatt; sürgeti a hatóságokat, hogy a RYCO tevékenységeit olyan rugalmas módon támogassák, amely lehetővé teszi, hogy a fiatalok lehető legnagyobb száma hasznosuljon annak munkájából;

30.

ismételten hangsúlyozza a professzionális és független magántulajdonú és közszolgálati média kiemelt jelentőségét; tudomásul veszi az ország audiovizuális médiahatósága és közszolgálati műsorszolgáltatója függetlenségének növelése kapcsán tett részleges előrelépést; felszólít a médiában megjelenő állami hirdetések pénzügyi átláthatóságának javítását célzó intézkedések megtételére; felszólít továbbá az újságírók munkavállalói és szociális jogainak védelmét erősítő intézkedések megtételére is;

31.

üdvözli az albán médiatanács létrehozását, és hangsúlyozza, hogy a tanács fontos szerepet játszik az újságírók és a média magas etikai és szakmai normáinak kialakításában, valamint függetlenségük és szabadságuk elősegítésében; üdvözli a felülvizsgált újságírói etikai kódex, valamint az online média etikai iránymutatásainak elfogadását, és kéri az ezekben foglalt elvek megerősítését a közbizalom, az igazsághoz való ragaszkodás, a tisztességesség, a feddhetetlenség, a függetlenség és az elszámoltathatóság fenntartása érdekében;

32.

sürgeti az albán hatóságokat a versenyképesség növelésére és az informális gazdaság kezelésére irányuló reformok meggyorsítására; hangsúlyozza, hogy a korrupció, a jogállamisággal kapcsolatos hiányosságok és a nehézkes szabályozási eljárások továbbra is hátráltatják a beruházásokat és Albánia fenntartható fejlődését; szorgalmazza az üzleti és beruházási környezet további megerősítését a kiszámítható szabályozási és jogszabályi keret, a jogbiztonság, a jogállamiság, a tulajdonjogok érvényesítése és a szerződésérvényesítés megerősítése, a költségvetési konszolidáció végigvitele, valamint az adóigazgatás megerősítése révén;

33.

hangsúlyozza, hogy szükséges a szociális normák kedvező irányú konvergenciájának biztosítása a csatlakozási folyamat során; üdvözli a kiemelt célkitűzések szófiai menetrendjének elfogadását, különösen annak társadalmi-gazdasági fejlődésre és fiatalokra való összpontosítását; felszólítja az albán hatóságokat, hogy vizsgálják felül a köz-magán társulások szerepét és a közjavakra és a közérdekű javakra, például az autópályákra, az egészségre, a természetre és a kulturális örökségre gyakorolt hatásukat, az UNESCO-kötelezettségekkel összhangban; felszólítja Albániát arra, hogy tegye nyilvánossá a szociális támogatás odaítélésére vonatkozó kritériumokat;

34.

tart attól, hogy a kormányzati átalakítás eredményeként az albán Szociális Jóléti Minisztérium felszámolása milyen esetleges negatív hatásokat gyakorolhat a foglalkoztatás és a szociálpolitika alakítására; felszólítja az albán hatóságokat a szakszervezetekkel való együttműködés előmozdítására és a társadalmi párbeszéd megerősítésére; hatékony lépéseket sürget a – különösen a fiatalok és a nők körében – magas munkanélküliségi ráta kezelése, valamint az oktatás minőségének további javítása érdekében; felszólít az oktatás minőségének további javítására, annak biztosítása mellett, hogy az oktatás továbbra is az egész lakosság számára elérhető maradjon;

35.

üdvözli, hogy az Albániai Statisztikai Intézet (INSTAT) szerint Albániában csökkent a munkanélküliség; hangsúlyozza, hogy fejleszteni kell az oktatási rendszer minőségét, és többek között növelni kell a kapacitását, hogy az emberek több, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő készséget és tudást szerezhessenek; hangsúlyozza, hogy támogatni kell a hosszú távú növekedést, a technológiai befogadás, a kutatás, a fejlesztés és az innováció kapacitásának fejlesztésével;

36.

sürgeti a kormányt, hogy modernizálja az oktatási rendszert annak érdekében, hogy befogadóbb társadalmat alakítson ki, csökkentse az egyenlőtlenségeket és a hátrányos megkülönböztetést, valamint jobban felvértezze a fiatalokat készségekkel és ismeretekkel;

37.

üdvözli Albánia elkötelezettségét a hálózatfejlesztési ütemterv végrehajtása iránt a berlini folyamat keretében, valamint az IPA 2018 csomag elfogadását, amelynek része a durrësi kikötő újjáépítésére irányuló, stratégiai szempontból fontos infrastrukturális projekt, amely megerősíti Albánia összeköttetését Horvátországgal és Olaszországgal, Albánia tengerpart nélküli szomszédai, Koszovó és Macedónia számára pedig hozzáférést biztosít a tengeri közlekedési útvonalakhoz; sürgeti az albán hatóságokat, hogy gyorsítsa meg a transzeurópai hálózatok albán szakaszainak tervezését és megépítését, továbbá folytassa a jogi keretnek az uniós jogszabályokkal való összehangolását; támogatja a nyugat-balkáni barangolási díjak csökkentését célzó javaslatot, hogy biztosítható legyen a digitális gazdaságot célzó piac- és befektetésbarát környezet; megállapítja, hogy Albánia lakosságának 40 %-a vidéki területeken él, azonban csupán 1 %-uk rendelkezik internetkapcsolattal;

38.

ismét hangsúlyozza, hogy fejleszteni kell a nyugat-balkáni országokkal és az uniós tagállamokkal közös közinfrastruktúrát; javasolja a hatóságoknak, hogy gyorsítsák fel a nagyszabású infrastrukturális projektek megvalósítását, például építsék ki a Tirana és Szkopje közötti vasúti összeköttetést és a modern autópályát, amelyek a VIII. folyosó részét képezik;

39.

aggodalmát fejezi ki a védett területeken súlyos környezeti károkat okozó gazdasági tevékenységek, például a nagyméretű üdülőkomplexumok vagy a Vjosa és a Valbona folyók mentén épített vízerőművek miatt; azt javasolja, hogy Albánia vizsgálja felül a megújuló energiával kapcsolatos stratégiáját, és csökkentse a villamosenergia-termelésben a vízenergiától való függését; ezért felhívja a hatóságokat, hogy vizsgálják meg a vízenergiától eltérőmegújulóenergia-projektekbe való beruházási lehetőségeket; sürgeti a hatóságokat, hogy fokozzák a stratégiai környezeti vizsgálatok, a környezeti hatásvizsgálatok és az ilyen projektekről folytatott nyilvános konzultációk minőségét, figyelembe véve a helyi közösségek szempontjait; sürgeti az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) és az Európai Beruházási Bankot (EBB), hogy vizsgálják felül az olyan vízerőműprojekteknek szóló támogatásaikat, amelyek esetében nem végeztek megbízható előzetes stratégiai környezetvizsgálatot és környezeti hatásvizsgálatot; hangsúlyozza, hogy gondoskodni kell róla, hogy a transzadriai gázvezeték projekt (TAP) összhangban legyen a közösségi vívmányok környezetvédelmi és szociális vonatkozásaival; ismételten felhívja Albániát, hogy hajtsa végre a vonatkozó hulladékgazdálkodási intézkedéseket, igazodjon az uniós környezetvédelmi vívmányokhoz;

40.

kifejezi aggodalmát annak kapcsán, hogy a nyugat-balkáni országok közül továbbra is Albánia a tagállamokat érintő legtöbb jogellenes belépés és tartózkodás, illetve megalapozatlan menedékkérelem forrása; felszólít arra, hogy erősítsék meg az elmúlt hónapokban az EU-ban benyújtott megalapozatlan menedékkérelmek, valamint a kísérő nélkül érkező kiskorúak jelenségének, többek között azok kiváltó okainak eredményes kezelése érdekében tett intézkedéseket; a foglalkoztatás fellendítését célzó konkrét intézkedéseket szorgalmaz, különösen a fiatalok, az oktatás, az életkörülmények és az egészségügy terén; kéri az albán hatóságokat, hogy hozzanak létre olyan rendszereket, amelyekkel elősegíthető a családok és a gyermekek eredményes beilleszkedése az országba való visszatérésük után;

41.

üdvözli az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és Albánia közötti operatív együttműködésről szóló megállapodás érdekében tett lépéseket, mivel Albánia volt az első olyan régióbeli ország, amellyel ilyen megállapodást kötöttek, és további operatív együttműködésre ösztönöz;

42.

felszólítja az albán kormányt, hogy tegyen eleget a kiadatásról szóló, az Európa Tanács által kibocsátott európai egyezmény 3. cikkének és az EU Alapjogi Chartája 19. cikkének, továbbá ne engedélyezze a politikai bűncselekményeket elkövető személyek kiadatását, sem pedig olyan személyekét, akik a kiadatást kérő országban kínzás vagy embertelen bánásmód áldozatai lehetnek;

43.

elismerését fejezi ki Albániának a külföldi harcosok kiáramlásának megfékezése terén elért sikereiért; üdvözli a potenciális terrorfenyegetettség elleni küzdelemben elért regionális együttműködést; ismét hangsúlyozza, hogy további intézkedésekre van szükség a terrorizmus finanszírozására irányuló pénzmozgások megakadályozása, a civil társadalmat és a vallási közösségeket bevonó megelőző és ellenőrző mechanizmusok megerősítése és az online radikalizálódás hatékony kezelése érdekében; ismét hangsúlyozza, hogy tovább kell fejleszteni azokat a programokat, amelyek a visszatérők és családjaik újbóli integrálására és a börtönbeli radikalizálódás megakadályozására irányulnak, a civil társadalom és a vallási közösségek bevonásának megerősítése útján is;

44.

nagyobb fokú együttműködést szorgalmaz Albánia és az EU között a kiberbűnözés elleni intézkedések és a kibervédelmi kérdések terén;

45.

üdvözli Albánia aktív részvételét a berlini folyamatban, a Nyugat-balkáni Hatokban és más regionális kezdeményezésekben, valamint hozzájárulását a Regionális Együttműködési Tanács arculatának megerősítéséhez; üdvözli a berlini folyamat keretében a regionális együttműködésről és a jószomszédi kapcsolatokról szóló közös nyilatkozat aláírását; üdvözli, hogy Albánia proaktív szerepet játszik a regionális együttműködés előmozdításában, és jószomszédi kapcsolatokat ápol a csatlakozni kívánó országokkal, valamint a szomszédos tagállamokkal, valamint hangsúlyozza, hogy a jó kapcsolatok a bővítési folyamat alapvető elemét jelentik; üdvözli a Nyugat-balkáni Alap hivatalos létrehozását, mivel ennek célja a közös értékek előmozdítása és a nyugat-balkáni régió polgárai, civil társadalma és intézményei közötti regionális együttműködés kialakítása; üdvözli Albánia és Szerbia Tiranában működő közös kereskedelmi kamarájának létrehozását, és ösztönzi a régióban a kereskedelmi és üzleti együttműködés megerősítését; üdvözli a regionális együttműködés fokozása érdekében különösen a környezetvédelem területén tett folyamatos erőfeszítéseket, az adriai háromoldalú kezdeményezésben foglaltak szerint; emlékeztet arra, hogy minden olyan nyilatkozatot vagy lépést el kell kerülni, amely hátrányosan érintheti a jószomszédi kapcsolatokat;

46.

megismétli, hogy támogatja a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket és az emberi jogok megsértésének más súlyos eseteit vizsgáló regionális tényfeltáró bizottság (RECOM) létrehozására irányuló kezdeményezést; sürgeti az albán kormányt, hogy vállaljon vezető szerepet ennek létrehozásában; hangsúlyozza e folyamat jelentőségét és azt, hogy valamennyi regionális politikai vezetőt aktívan be kell vonni annak érdekében, hogy a bizottság haladéktalanul megkezdhesse munkáját; felhívja a figyelmet a RECOM-koalíció egyértelmű dátumokat és mérföldköveket tartalmazó cselekvési tervre irányuló javaslatára;

47.

határozott elismerését fejezi ki annak kapcsán, hogy Albánia továbbra is teljes mértékben igazodik a közös kül- és biztonságpolitika keretében megfogalmazott valamennyi uniós állásponthoz és nyilatkozathoz; felszólítja Albániát, hogy igazodjon a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának integritásáról szóló közös uniós állásponthoz, és adja fel az Amerikai Egyesült Államokkal kötött kétoldalú mentességi megállapodást; elismeréssel illeti, hogy Albánia aktívan részt vesz a közös biztonság- és védelempolitika szerinti katonai válságkezelő missziókban, valamint hogy az EU számára stratégiai jelentőséggel bíró NATO-missziókhoz is hozzájárul;

48.

sürgeti az albán hatóságokat, hogy biztosítsák az uniós források leghatékonyabb felhasználását az ország valamennyi régiójában; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) forrásainak szigorú feltételrendszerét, és országjelentéseinek részeként értékelje az Albániának nyújtott IPA-támogatás hatékonyságát, különösen a kulcsfontosságú prioritások és a vonatkozó projektek tekintetében;

49.

nyugtázza, hogy konstruktív légkörben zajlott az EU–Albánia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság (SAPC) 2018. február 12–13-i 12., tiranai ülése; tudomásul veszi az SAPC kormánypárti és ellenzéki képviselői közötti javuló együttműködést; hangsúlyozza a további pártközi együttműködés fontosságát az uniós csatlakozás felé vezető reformfolyamat során;

50.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint Albánia kormányának és parlamentjének.

(1)  A „roma” szót gyűjtőfogalomként használják, amely magában foglalja a különböző, egymáshoz kapcsolódó, letelepedett vagy vándor csoportokat, például a romákat, askálikat, egyiptomiakat stb., akiknek kultúrája és életmódja különböző lehet.