EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.12.5.
COM(2018) 788 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
A belső piacon és harmadik országokban megvalósított, mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedésekről, és a 3/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. október 22-i 1144/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikkének (1) bekezdése szerinti időközi jelentés
{SWD(2018) 482 final}
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
A belső piacon és harmadik országokban megvalósított, mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedésekről, és a 3/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. október 22-i 1144/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikkének (1) bekezdése szerinti időközi jelentés
1. BEVEZETÉS
Ez a jelentés a mezőgazdasági termékekre az 1144/2014/EU rendelet 1 (a továbbiakban: a rendelet) értelmében vonatkozó tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések végrehajtására vonatkozik.
A rendelet 2. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „A tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések általános célkitűzése, hogy megerősítsék az uniós mezőgazdasági ágazat versenyképességét”. A rendelet 2. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy „A tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések konkrét célkitűzései:
a)az uniós mezőgazdasági termékek értékei és az uniós termelési módszerekre alkalmazandó magas minőségi követelmények ismertségének növelése;
b)az uniós mezőgazdasági termékek és bizonyos élelmiszerek versenyképességének és fogyasztásának növelése, illetve azok ismertségének növelése mind az Unión belül, mind pedig azon kívül;
c)az uniós minőségrendszerek ismertségének és elismertségének növelése;
d)az Unióban előállított mezőgazdasági termékek és élelmiszer termékek piaci részesedésének növelése, figyelmet fordítva a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező harmadik országok piacaira;
e)a rendes piaci feltételek visszaállítása súlyos piaci zavar, a fogyasztói bizalom elvesztése vagy egyéb konkrét problémák esetén.”
A tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések a következő formában valósulnak meg:
a)tájékoztatásnyújtási és promóciós programok (a továbbiakban: programok); és
b)a Bizottság által kezdeményezett intézkedések, beleértve az ágazatnak nyújtandó technikai támogató szolgáltatások fejlesztését.
A rendelet 26. cikke (1) bekezdésének értelmében 2018. december 31-ig időközi jelentést kell benyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet alkalmazásáról. Az időközi jelentés az intézkedések különböző tagállamok általi alkalmazásának mértékét, valamint szükség esetén a megfelelő javaslatokat is tartalmazza.
2. SZAKPOLITIKAI REFORM
A 3/2008/EK rendelet 2 szerinti, az agrár-élelmiszer-ipari termékek promóciójára irányuló általános támogatási program a 2015. december 1. óta hatályos 1144/2014/EU rendelet elfogadásával megreformálásra került.
Az Unió támogatja az agrár-élelmiszer-ipari ágazatot a tájékoztatásnyújtási és promóciós kampányok finanszírozásában. Azáltal, hogy információt nyújtanak a fogyasztók és az importőrök számára az uniós agrár-élelmiszer-ipari termékek magas színvonaláról és minőségéről, az uniós promóciós programok az európai termelőket támogatják az egyre fokozódó globális versenyben. Az „Enjoy, it´s from Europe” (Európai termék, fogyassza egészséggel!) általános üzenettel a politika célja, hogy ösztönözze az új piacok megnyitását, diverzifikálja a kereskedelmi partnereket, valamint felhívja a fogyasztók figyelmét az európai mezőgazdasági termelők erőfeszítéseire.
A reform legfőbb elemei az alábbiak voltak:
·Az új promóciós politika jóval jelentősebb költségvetésből gazdálkodhat: míg 2015-ben 60 millió EUR, 2019-ben már 200 millió EUR áll a rendelkezésére.
·Az uniós társfinanszírozás arány 70 %-ra emelkedett a belső piacokon végrehajtott egyszerű programok esetében, 80 %-ra az összetett programok és a harmadik országokat célzó egyszerű/összetett programok esetében, illetve 85 %-ra azon programok esetében, amelyek célja a rendes piaci feltételek visszaállítása súlyos piaci zavar, a fogyasztói bizalom elvesztése vagy egyéb konkrét problémák esetén. Az arány emellett 5 százalékponttal emelkedett a pénzügyi támogatási programból részesülő tagállamokból származó kedvezményezettek esetében is.
·Az új politika egy valós, uniós szinten kidolgozott stratégián alapul, és éves munkaprogram elfogadásával valósul meg. Meghatározza a promóciós politika stratégiai prioritásait és a kapcsolódó költségvetéseket a megcélzandó közönség, termékek, rendszerek és piacok tekintetében, valamint a közlendő tájékoztató és promóciós üzenetek jellemzőit 3 . Emellett konkrét ideiglenes intézkedéseket ír elő a súlyos piaci zavarokra vagy a fogyasztói bizalom elvesztésének esetére. Az új politika meghatározza továbbá a javaslatok értékelési kritériumait is. Az éves munkaprogramot pályázati felhívások közzététele révén hajtják végre.
·Kibővítették a támogatható kedvezményezettek, valamint termékek körét. A beruházások jobb megtérülése érdekében immár megengedett a származás korlátozott megjelölése és a védjegyek feltüntetése, a promóciós programok általános jellegének veszélyeztetése nélkül.
·A promóciós programoknak hatásukat és tartalmukat tekintve európai dimenzióval kell rendelkezniük, egy fő uniós üzenettel, kiegészítve ezáltal a tagállamok és a magánszektor által végrehajtott intézkedéseket.
·A nyomon követésre szolgáló kimeneti, eredmény- és hatásmutatókat határoztak meg a promóciós tevékenységek hatékonyságának jobb értékelése érdekében.
·A reform egy további fontos aspektusa az eljárások egyszerűsítése:
–költséghatékonysági okokból az Európai Bizottság egyes végrehajtási feladatait átruházták a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökségre (a továbbiakban: CHAFEA) 4 ,
–a közigazgatási eljárásokat egyszerűsítették a kétlépéses kiválasztási eljárás eltörlésével, amely a múltban egy, a tagállamok általi előzetes kiválasztást is magában foglalt,
–az eljárásokat emellett gördülékenyebbé és professzionálisabbá tették. A felhívásokra elektronikus úton kell benyújtani a programjavaslatokat, a CHAFEA pedig az élelmiszerekre és az értékesítésre specializálódott külső értékelő szakértők közreműködésével értékeli azokat,
–a Bizottság a javaslatokat a külső értékelők által végzett értékelés alapján választja ki, és szigorúan követi a javaslatok értékelők által felállított sorrendjét,
–az összetett programokat a CHAFEA kezeli az irányításuk előmozdítása érdekében, míg az egyszerű programokat továbbra is az illetékes nemzeti hatóságok kezelik megosztott irányítás keretében. Az Ügynökség mandátumát a Bizottság által kezdeményezett intézkedések, pl. kommunikációs kampányok, kereskedelmi vásárokon való részvétel, valamint magas szintű küldetések koordinációjával bővítették.
3. A TÁJÉKOZTATÁSNYÚJTÁSI ÉS PROMÓCIÓS INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA
3.1Az éves munkaprogram
Az éves munkaprogram egy végrehajtási határozat 5 , amely kapcsán a Bizottságot a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság segíti.
Az éves munkaprogram hatékony eszköznek bizonyult a dinamikus és célzott promóciós politika megvalósításához; a programot minden évben az ágazat változó igényeihez és lehetőségeihez igazítják, meghatározva a prioritásokat és az azokhoz rendelt indikatív költségvetési összeget.
A bizottsági szolgálatok egy nyitott konzultációs folyamatot dolgoztak ki a stratégiai prioritások meghatározására a földrajzi piacok, a közvetítendő üzenetek és a támogatandó ágazatok tekintetében. A piaci prioritások a rendelet célkitűzésein, nevezetesen a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező harmadik országokat célzó tevékenységek számának növelésén alapulnak. A belső piacon a fő célkitűzés a fogyasztók tájékoztatása az uniós termékek magas színvonaláról, valamint az uniós minőségrendszerekről és a kapcsolódó jelölésekről, azaz az ökológiai termelési módszerről, oltalom alatt álló földrajzi jelzésekről (OFJ), az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekről (OEM), a hagyományos különleges termékről (HKT), a „hegyvidéki termékről” és a legkülső régiók termékeiről. A harmadik országok esetében a bizottsági szolgálatok elvégezik az importok előre jelezett növekedésének makrogazdasági elemzését, emellett elkészítik a szabadkereskedelmi megállapodások és az egészségügyi és növényegészségügyi akadályok várható leépítésének szakpolitikai értékelését. Valójában a promóciós programok még a szabadkereskedelmi megállapodás megkötése vagy hatálybalépése előtt segíthetnek megalapozni a harmadik országok piacaira irányuló potenciális exportokat. A bizottsági szolgálatok továbbá a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottságon keresztül rendszeresen, írásban konzultálnak a tagállamokkal a promóció témájában. Ezenfelül a civil párbeszédben részt vevő csoportokon keresztül rendszeresen konzultálnak az érdekelt felekkel, és számos hozzájárulás érkezik hozzájuk az agrár-élelmiszer-ipari ágazatból és a társadalmi-szakmai ágazatból 6 .
A politika emellett rugalmasan reagált, amikor dedikált ad hoc keretösszegeket allokált a nehézségekkel küszködő ágazatok számára, például a tejtermék- és a sertéshúságazat számára 2016-ban és 2017-ben, illetve a juh-/kecskehúságazat számára 2017-ben. A promóciós programok hasznos eszköznek bizonyultak a mezőgazdasági termelők és az agrár-élelmiszer-ipari ágazat új piacok meghódítására, piaci részesedés szerzésére és az export növelésére irányuló törekvéseinek támogatásához, azzal a középtávú céllal, hogy visszaállítsák a korábbi piaci helyzetet.
Végül, az éves munkaprogramoknak köszönhetően a promóciós támogatási program egyéb, szélesebb körű politikai célkitűzésekhez is hozzájárult, nevezetesen célzott költségvetési tartalékot képzett a fenntartható mezőgazdaságra irányuló programok társfinanszírozására, támogatva ezzel a Bizottság erőfeszítéseit, hogy hozzájáruljon a 2030-as fenntartható fejlesztési célok és a Párizsi Megállapodás teljesítéséhez. Emellett célzott keretösszegeket különített el az egészséges táplálkozási és étkezési szokásokat ösztönző programok társfinanszírozására, összhangban a Bizottság táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó stratégiájával.
3.2A promóciós programok
3.2.1Bevezetés
A promóciós program olyan koherens intézkedések összessége, amely egy termékkel/ágazattal/rendszerrel kapcsolatos tájékoztatást, illetve annak promócióját célozza. Végrehajtására legalább egy, de legfeljebb három év alatt kerül sor. Többek között a következőket foglalhatja magában: reklámkampányok a sajtóban, a televízióban, a rádióban vagy az interneten; az értékesítési helyen megvalósuló promóciók; PR-kampányok; részvétel kiállításokon és vásárokon, valamint egy sor egyéb tevékenység. A kampány lehet B2B (vállalatok közötti) vagy B2C (a vállalat és a fogyasztó közötti).
A promóciós kampányoknak két fajtája létezik. Az egyszerű program egy olyan promóciós program, amelyet ugyanabból a tagállamból egy vagy több javaslattevő szervezet nyújt be. Az összetett program egy olyan program, amelyet legalább két tagállamból legalább két javaslattevő szervezet vagy egy vagy több uniós szintű szervezet nyújt be.
3.2.2. A pályázati felhívásokkal kapcsolatos statisztikák
Az ehhez a jelentéshez csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentum további részletes tájékoztatást tartalmaz a jelentéstételi időszak során odaítélt támogatásokkal kapcsolatban, ideértve különösen az egyes tagállamok sikeres javaslatainak számát. A CHAFEA weboldala szintén tartalmaz részletes statisztikákat a felhívásokról 7 .
A pályázati felhívások 8 közzétételét követően 2016-ban – a megreformált promóciós politika végrehajtásának első évében – a CHAFEA-hoz 226 javaslat érkezett (199 egyszerű, 27 pedig összetett programokra).
Az egyszerű programokra vonatkozó pályázati felhívás keretében a legtöbb javaslat olaszországi és görögországi szervezetekről érkezett. Nem érkezett javaslat Luxemburgból, Máltáról és Svédországból.
A fel nem használt költségvetés éves munkaprogram szerinti átcsoportosítását és a súlyos piaci zavarokra elkülönített költségvetésnek az éves munkaprogramban bejelentett szabályokkal összhangban történő átcsoportosítását követően összesen 60 egyszerű program került kiválasztásra.
16 tagállam javaslatait hagyták jóvá. A kedvezményezettek száma Olaszországban volt a legnagyobb (10), ezt követte 8 kedvezményezett Franciaországból és 8 Görögországból. Nem fogadtak el javaslatot 9 tagállam pályázóitól (Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Magyarország, Románia, Szlovákia, Finnország és az Egyesült Királyság). A költségvetés 25 %-át az Olaszországból kiválasztott programokhoz, 17,4 %-át a görög programokhoz, 9,6 %-át pedig a francia programokhoz rendelték.
14 program népszerűsített „Gyümölcs- és zöldségféléket”, ezek a költségvetés 30,1 %-át tették ki, míg a rendelkezésre álló költségvetés közel negyedét vegyes termékek kapták (13 program). A hús- és húskészítmények (12 program) a költségvetés 17,1 %-át tették azt, ezt követték a tejtermékek a költségvetés 14,8 %-át kitevő 7 javaslattal. Az Egyesült Királyság és Dánia által az ökológiai termelés ösztönzésére javasolt összetett programok vitték el a rendelkezésre álló költségvetés felét.
A 2017. évi pályázati felhívások 9 közzétételét követően 189 javaslat érkezett egyszerű, valamint 35 javaslat összetett programokra.
Az egyszerű programokra a legtöbb javaslatot olaszországi, görögországi és franciaországi szerveztek nyújtották be. Nem érkezett javaslat Észtországból, Luxemburgból, Máltáról, Szlovákiából és Finnországból.
Az éves munkaprogram konkrét témáinak köszönhetően a hús- és a tejágazat erősen képviseltette magát (a teljes igényelt finanszírozás 42,1 %-a); szintén sok volt a „vegyes termékekre” vonatkozó javaslatokból a borra előírt „kosár megközelítésnek” köszönhetően (az igényelt finanszírozás nagyjából 20 %-a).
A súlyos piaci zavarokra vonatkozó intézkedések költségvetésének átcsoportosítását és a fel nem használt költségvetés éves munkaprogram szerinti átcsoportosítását követően 53 10 egyszerű és 10 11 összetett program került kiválasztásra.
A franciaországi szervezetek az egyszerű programok számára odaítélt 53 támogatásból 17-et nyertek el (a benyújtott 23-ból), amely a költségvetésnek összesen 36 %-át tette ki. A költségvetés 29 %-át kitevő 10 támogatást (16 javaslatból) spanyolországi kedvezményezettek nyertek el. Bár Olaszország és Görögország nyújtotta be a legtöbb javaslatot (36, illetve 30 darabot), csupán négy-négy támogatást nyertek el. A kiválasztott összetett programok felének franciaországi kedvezményezettek voltak a koordinátorai.
Az egyszerű programokhoz rendelt költségvetésből legnagyobb arányban (23,1 %) a „termékkosár-megközelítést” előmozdító 10 program részesült. Ezt követték szorosan a tejtermékek 9 programmal, illetve a költségvetés 22,1 %-ával. 3 program irányult az olívaolajra, ezek a költségvetés 16,5 %-át kapták, a gyümölcs- és zöldségfélékre pedig a költségvetés 13,1 %-a jutott (8 program). A költségvetés közel 19 %-át rendelték a gyümölcs- és zöldségfélék összetett programok keretében történő promóciójára, míg a juh- és kecskehúst népszerűsítő összetett program a költségvetés 18 %-át kapta.
a 2018. évi promóciós programok esetében a támogatási megállapodásokat a jelentés készítésének idején még nem írták alá, ezért itt csak a benyújtással kapcsolatos statisztikákat, valamint a kiválasztás eredményeit mutatjuk be.
A CHAFEA-hoz 182 javaslat érkezett (146 egyszerű, 36 pedig összetett programokra) a pályázati felhívás közzétételét követően 12 .
Az egyszerű programokra a legtöbb javaslatot olaszországi, franciaországi és görögországi szerveztek nyújtották be. Nem érkezett be javaslat Észtországból, Horvátországból, Luxemburgból, Magyarországról, Máltáról, Ausztriából, Szlovákiából és Svédországból.
A rendelkezésre álló költségvetési keret 27 %-át igényelték a gyümölcs- és zöldségfélék promóciójára irányuló javaslatok, 17 %-át a hús és húskészítmények, illetve 14 %-át a tejtermékek, ezek összesen az uniós hozzájárulás 58 %-át tették ki. Szintén sok volt a „vegyes termékekre” vonatkozó javaslatokból a borra előírt „kosár megközelítésnek” köszönhetően (a költségvetés 28 %-a).
A súlyos piaci zavarokra vonatkozó intézkedések költségvetésének átcsoportosítását és a fel nem használt költségvetés éves munkaprogram szerinti átcsoportosítását követően 58 egyszerű programot hagytak jóvá.
A támogatási megállapodások aláírásának függvényében az 58 támogatásból várhatóan 18-at olasz szervezetek fognak kapni (az általuk benyújtott 31 javaslatból), amely a költségvetés 35 %-ának felel meg. A franciaországi pályázók 11 támogatást kapnak (20 javaslat), amely a költségvetés közel 14 %-a. A kiválasztott programok száma és az uniós hozzájárulás aránya tekintetében a harmadik helyen a görögországi, negyedik helyen pedig a spanyolországi pályázók állnak. A német, lett, szlovén és finn pályázók nem nyertek el támogatást.
A tervek szerint a gyümölcs- és zöldségágazat 17 javaslata a költségvetés 31,2 %-át kapja meg, a hús- és húskészítmények a 22,7 %-át (12 támogatás), a sajt- és tejtermékek a 19,5 %-át (13 támogatás), a termékkosarak pedig a rendelkezésre álló költségvetés 19,2 %-át (10 támogatás). A négy ágazat teszi ki a támogatást elnyert programok többségét, és ezek teszik ki a rendelkezésre álló költségvetés oroszlánrészét.
A tervek szerint 21, összetett programokra vonatkozó javaslat kap támogatást, ezekből 15 a belső piacra irányul. A franciaországi és olaszországi kedvezményezettek négy-négy programot koordinálnak; belgiumi és görögországi szerveztek a kiválasztott összetett programok közül hármat-hármat fognak koordinálni.
A borra, az almaborra és az ecetre irányuló programok várhatóan a költségvetés 26 %-át fogják kitenni, a sajtok és tejtermékek a 21 %-át, míg a termékkosarak és a gyümölcs- és zöldségfélék a rendelkezésre álló költségvetési keret 18-18 %-át.
3.2.3. A pályázati felhívások áttekintése
A pályázati felhívás közzétételét követően 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban beérkezett javaslatok nagy száma a rendszer iránti valódi érdeklődést jelez. Ezenfelül a résztvevők egyöntetűen üdvözölték a benyújtási eljárás egyszerűsítését, valamint a pályázókat a javaslatok benyújtásában segítő eszközöket.
A javaslatokat 3 független szakértő értékeli a felhívások különböző kritériumai alapján. A támogatható javaslatokat az odaítélt összpontszámuk szerint rangsorolják. A legmagasabb összpontszámot elért javaslat(ok) a rendelkezésre álló pénzügyi keret függvényében társfinanszírozásban részesül(nek). Az Ügynökség nem tér el a bírálóbizottság által kialakított sorrendtől, és a Bizottság is követte azt az egyszerű programok kiválasztása esetében. Sem az éves munkaprogramok, sem a pályázati felhívások nem tartalmazzák a költségvetés tagállamok közötti elosztását az odaítélési kritériumok között.
A javaslatok kiválasztása azok minőségétől függ, azaz attól, hogy mennyire felelnek meg a felhívásokban meghatározott kritériumoknak. A javaslatok sikerét befolyásoló másik fontos tényező, hogy milyen erős a verseny abban a témában, amelyre benyújtották azokat.
A résztvevők típusával kapcsolatos statisztikák azt mutatják, hogy nem kizárólag az ismert szakmaközi szervezetek pályáznak, hanem nagy számban vesznek részt termelői szervezetek vagy termelői szervezetek társulásai, a földrajzi jelzések terén tevékenykedő termelők és feldolgozók csoportjai stb. is.
A végrehajtott programokból beérkező első promóciós anyagok azt mutatják, hogy a kampányoknak valódi fő uniós üzenetük van, ezáltal növelik az EU láthatóságát. Az üzenetek tájékoztatást nyújtanak az európai termelési szabványokról, az európai termékek minőségéről és biztonságosságáról, az EU minőségrendszereiről, ezáltal hozzáadott értéket biztosítanak az EU promóciós politikájához.
A kiválasztott programokkal kapcsolatos adatok (a kedvezményezettek neve, a költségvetés, a termékágazat, a célországok, az üzenetek, a statisztikák) megtalálhatóak a CHAFEA weboldalán 13 . Az oldalon bemutat továbbá néhány kampánypéldát 14 , vizuális elemekkel, a végrehajtott intézkedések képeivel, az első eredményekkel stb.
3.3. A Bizottság által kezdeményezett intézkedések
A Bizottság által kezdeményezett intézkedések között magas szintű küldetések, nemzetközi jelentőségű kereskedelmi vásárokon és kiállításokon standok révén történő részvétel, illetve az uniós termékek megítélésének javítását célzó műveletek, köztük kommunikációs kampányok szerepelnek. Idetartozik még a technikai segítségnyújtási szolgáltatások kifejlesztése is.
3.3.1. Magas szintű küldetések
A magas szintű küldetések az európai agrár-élelmiszeripari termékek piacra jutásának elősegítését célozzák. Az ilyen küldetések jellemzően a Bizottság tagjainak részvételével zajló magas szintű politikai üléseket, valamint az EU exportőrei és az agrár-élelmiszeripar vezető képviselőit célzó, intenzív üzleti programokat foglalnak magukban. A politikai menetrend általánosságban a kereskedelmi megállapodások, a kereskedelemmel és a piacra jutással kapcsolatos kérdések, a kereskedelem egészségügyi és növényegészségügyi, illetve technikai akadályai terén folytatott eszmecseréket, a biogazdálkodással, a földrajzi jelzésekkel kapcsolatos tanácsokozásokat stb., foglal magában. Az üzleti tevékenységek leggyakrabban a piaci információk célzott szemináriumok és munkaértekezletek, valamint kiskereskedelmi látogatások és helyszíni szemlék révén történő javítására összpontosítanak, amelyeket jellemzően vállalkozások közötti találkozók, illetve üzleti fórumok egészítenek ki.
Az ezekben a küldetésekben részt vevőket pályázati felhívások révén választják ki, számos kritérium alapján, különös tekintettel a földrajzi és ágazati egyensúlyra, valamint a kkv-k és a nagyobb vállalatok közötti egyensúlyra; nemzeti és európai ernyőszervezetek is részt vesznek.
A rendelet hatálybalépése óta a Bizottság a következő saját kezdeményezésű promóciós intézkedéseket hajtotta végre:
·magas szintű küldetés Kolumbiába és Mexikóba (14 tagállam 42 üzleti képviselője), 2016. február 7–12.;
·magas szintű küldetés Kínába és Japánba (15 tagállam 45 üzleti képviselője), 2016. április 16–22.;
·magas szintű küldetés Vietnamba (42 résztvevő), Szingapúrba (36 résztvevő) és Indonéziába (38 résztvevő), 2016. november 2–9.;
·magas szintű küldetés Kanadába (60 résztvevő), 2017. április 30-tól május 3-ig;
·magas szintű küldetés Iránba (42 résztvevő) és Szaúd-Arábiába (44 résztvevő), 2017. november 7–13.;
·magas szintű küldetés Kínába (65 üzleti képviselő), 2018. május 14–19.
A bizottsági szolgálatok minden egyes küldetést követően felmérést végeztek a résztvevő körében az eredmények és a hatás értékelése érdekében. Az üzleti képviselők átlagos elégedettségi rátája általában 90 % feletti. Az üzleti képviselők többsége megerősítette, hogy a küldetés alatt létrehozott kapcsolatok segítették vállalkozásukat, és hozzájárultak üzleti céljaik eléréséhez.
3.3.2. Uniós pavilonok a jelentősebb nemzetközi mezőgazdasági élelmiszer-, ital- és vendéglátóipari vásárokon
A Bizottság uniós pavilonokat állít ki a kiválasztott jelentősebb nemzetközi mezőgazdasági élelmiszer-, ital- és vendéglátóipari vásárokon az európai agrár-élelmiszeripari termékek kiválóságának bemutatása céljából.
·Uniós pavilon a kanadai SIAL vásáron, Toronto, 2017. május 2–4.;
·uniós pavilon a közel-keleti SIAL vásáron, 2017. december 12–14.;
·uniós pavilon a kínai SIAL vásáron, 2018. május 16–18.
3.3.3. Egészségügyi és növényegészségügyi tájékoztató szemináriumok
Az egészségügyi és növényegészségügyi tájékoztató szemináriumok célközönségét jellemzően a harmadik országok kormányzati tisztviselői, nagyobb importőrei, kiskereskedői és disztribútorai, valamint a szakmai újságírók alkotják. Ezekre a rendezvényekre a promóciós politika részeként kerül sor, céljuk, hogy elmagyarázzák és terjesszék az EU egészségügyi és növényegészségügyi élelmiszer-biztonsági előírásait az agrár-élelmiszeripari kivitel növelése céljából. Ezeket az egészségügyi és növényegészségügyi promócióval kapcsolatos szemináriumokat termékbemutatók és gasztronómiai bemutatók kísérik, demonstrálandó az EU magas termelési normáit, valamint gazdag konyhaművészeti örökségét. A Bizottság mindeddig egy szemináriumot szervezett Koreában, 2018. március 20–21-én.
3.3.4. Kommunikációs kampányok
A kommunikációs kampányok elsősorban az adott célországban már folyamatban lévő, különböző promóciós tevékenységeket (elsősorban magas szintű küldetéseket) követik, illetve az Unió által vezetett üzleti delegációk által még fel nem keresett országok célközönségeit célozzák. Céljuk az EU agrár-élelmiszereinek népszerűsítése.
3.3.5. A technikai segítségnyújtási szolgáltatások
A technikai támogatás a dedikált portállal kapcsolatos releváns tájékoztatásnyújtásból, valamint rendezvények szervezéséből és egyéb kommunikációs tevékenységekből áll.
A potenciális pályázók számára portált hoztak létre, hogy segítse a promóciós politika, valamint a javaslatbenyújtás különböző aspektusainak megértését. A portálon emellett példák találhatóak a bevált gyakorlatokra, valamint információkat tartalmaz a 2014 óta társfinanszírozott valamennyi programról. Része emellett egy platform, amely segítséget nyújt a potenciális pályázók számára partnert találni a több pályázós javaslatokhoz. A portál második célkitűzése a különböző piacok megismerésének elősegítése az éves munkaprogramokban felsorolt főbb célországokat lefedő, testre szabott tájékoztató jelentések és egyéb releváns információk – például a piacra jutással, az egészségügyi és növényegészségügyi szabályokkal, a szellemitulajdon-jogok védelmével stb. kapcsolatos információk – biztosítása révén.
Jelenleg több mint 1 200 uniós agrár-élelmiszeripari szereplő a portál regisztrált felhasználója, a többségük (közel 1 000) a havi hírlevélre is feliratkozott. A portál látogatottsága viszonylag állandó (2 000 és 4 000 közötti), ami a pályázati felhívások benyújtási időszakában akár 8 000-re is felmehet. Jelenleg nyolc piacra lépési kézikönyv (Market Entry Handbook) érhető el a portálon, amelyek Kanadát, Vietnamot, Indonéziát, Iránt, Kínát, Szaúd-Arábiát, Japánt és Szingapúrt részletezik, és amelyeket évente 40–200 alkalommal töltenek le.
A portálon jelenleg hat webinárium érhető el, amelyek a benyújtással vagy az agrár-élelmiszer-ipari exportokkal kapcsolatos témákat ölelnek fel. Egy-egy webináriumon átlagosan 60 résztvevő vesz részt, azt követően pedig 50–100 alkalommal tekintik meg havonta.
A CHAFEA ügyfélszolgálata minden év januárjától áprilisáig, a pályázatbenyújtási időszak során, megválaszolja az e-mailben a pályázati feltételekkel kapcsolatban feltett kérdéseket. 2018-ban 200 e-mailben 272 kérdés érkezett a CHAFEA-hoz. A válaszadás átlagosan 1,8 munkanapot vett igénybe. A portálon emellett elérhetőek a gyakran ismételt kérdések, amelyet a pályázatbenyújtási időszak során hetente frissítenek.
A pályázati időszakot követően minden évben értékelő kérdőíveket küldtek ki a pályázóknak, hogy felmérjék az esetlegesen fejlesztésre szoruló területeket. 2018-ban a pályázók 22 %-a küldte vissza a kérdőívet. A válaszadók 79 %-a elégedett volt az elektronikus benyújtással, és 76 %-uk gondolta úgy, hogy az értékelési kritériumok világosan voltak kifejtve. A felhíváshoz biztosított dokumentumok nagy többségét (86 %) találták hasznosnak, illetve nagyon hasznosnak.
A CHAFEA aktívan hozzájárult a promóciós politikával kapcsolatos kommunikációhoz: minden évben információs napot szervez Brüsszelben 15 (2016-ban 176, 2017-ben és 2018-ban pedig 230 résztvevővel). A tagállamokban több mint 30 információs napot szerveztek, egyenként 15-70 résztvevővel. 16
4. KÖVETKEZTETÉSEK
A promóciós programokkal kapcsolatos pályázatokról szóló statisztikák, a magas szintű küldetéseken való részvétel 2016 óta, valamint az értékelő kérdőívekre adott visszajelzések fényében megállapítható, hogy igen nagy az érdeklődés a megreformált promóciós politika iránt.
A promóciós programok értékelési eljárásai a benyújtás, az értékelés és az intézkedések végrehajtása tekintetében szintén hatékonynak bizonyultak. Emellett számos érdekelt fél fejezte ki általános elégedettségét a megreformált politikával.
Mivel a megreformált promóciós politikát csak 2016 óta lehet értékelni, egyelőre korai lenne módosításokat javasolni. A rendelet 26. cikkének (2) bekezdése által előírt jelentés összefüggésében egy külső értékelési vizsgálat indul 17 ; kellő időben mérlegelés tárgya lesz, hogy a jelentést kísérjék-e megfelelő javaslatok.