EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.10.19.

COM(2018) 705 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az IFRS Alapítvány, az EFRAG és a PIOB 2017. évi tevékenységéről

1.A jelentés célja és alkalmazási köre

A pénzügyi beszámolás és az audit területén meghatározott tevékenységeket támogató uniós program létrehozásáról szóló, az (EU) 2017/827 rendelettel 1 módosított 258/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 értelmében a Bizottság éves jelentést készít a program kedvezményezettjeinek tevékenységeiről.

Az uniós program célkitűzése a belső piac hatékony működési feltételeinek javítása a magas minőségi színvonalú, nemzetközi pénzügyi beszámolási és könyvvizsgálati standardok átlátható és független kidolgozásának támogatása révén.

Ennek megfelelően ez a jelentés a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (International Financial Reporting Standards – IFRS) Alapítványa, az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (European Financial Reporting Advisory Group – EFRAG) és a Közérdekű Felügyeleti Tanács (Public Interest Oversight Board – PIOB) 2017. évi tevékenységeit tárgyalja. A jelentés azonban a célját illetően hasznosnak ítélt, 2018-ban történt eseményekkel is foglalkozik.

2.IFRS Alapítvány

2.1.Az IFRS tevékenységeinek áttekintése

1.1.1.Standardalkotás

A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) standardalkotási tevékenységeinek – ideértve az IFRS Értelmezési Bizottságának (IFRIC) munkáját is – valamint a folyamatban levő jóváhagyási eljárásoknak az áttekintése a jelentés 1. függelékében található.

1.1.2.Kutatási projektek

A 2015-ben folytatott konzultáció alapján az IASB 2017–2021. évi munkaterve a meglevő standardok javítását és támogatását, a jobb kommunikáció előmozdítását és a végrehajtás támogatását célozza. Az IASB a jobb kommunikációra irányuló projekttel összefüggésben 2017-ben vitaanyagot, nyilvános tervezetet és gyakorlati állásfoglalást adott ki, amelyek célja a lényegességi elemre való összpontosítás révén a közzétételek relevanciájának erősítése. A leszámítolási kamatlábbal és a részvényalapú kifizetésekkel foglalkozó kutatási projektek lezárultak, és nem eredményezték a meglevő standardok jelentős módosítását. Az IASB az általa kidolgozott „Szabályszerű eljárások” című kézikönyv előírásaival összhangban elindította a 2013. január 1-jétől alkalmazandó IFRS 13 Valós értéken történő értékelés standard végrehajtást követő felülvizsgálatát is, amelynek célja a végrehajtási intézkedések mérlegelése és azok nyomon követése volt.

Ezen túlmenően szűk körű módosításokra irányulóan öt nyilvános tervezetet is kiadott. Az Európai Unió által biztosított finanszírozás kiterjed az egységes európai elektronikus formátum alapadatait biztosító IFRS osztályozási rendszer időszerű frissítését célzó projektre is.

1.1.3.A felülvizsgált fogalmi keret

Az IASB 2018 márciusában kiadta a pénzügyi beszámolási tevékenység felülvizsgált fogalmi keretrendszerét. A keretrendszer jelenleg nem tartozik a kizárólag az IFRS standardokra és értelmezésekre vonatkozó jóváhagyási eljárások hatálya alá. A felülvizsgált fogalmi keret kiegészíti a meglevő standardokat, létrehozásának célja az IFRS standardok megértésének és értelmezésének segítése. A felülvizsgált fogalmi keret tisztázza, hogy az általa közölt információk célja a felhasználók támogatása a gazdálkodó szervezetek gazdasági erőforrásaival való vezetői szintű felelős gazdálkodás értékelésében. Meghatározza továbbá, hogy az óvatosság elvének gyakorlati érvényesítése – vagyis bizonytalan körülmények között a helyzet megítélésben elővigyázatosság alkalmazása – támogatja a pénzügyi beszámolási tevékenység megbízhatóságát, de nem eredményezhet az eszközök és a kötelezettségek asszimetrikus kezeléséből származó valótlanságokat.

A felülvizsgált fogalmi keret nem tárgyalja a „megbízhatóság” fogalmát, úgy fogalmaz, hogy kompromisszumra lehet szükség a „relevancia” és a „valósághű bemutatás” között. Következésképpen az eszközök és a kötelezettségek módosított meghatározása az elvárt jövőbeli gazdasági előnyök valószínűségén alapul. Ez a megközelítés bővítheti a relevancia és a bizonytalanság közötti kompromisszum szem előtt tartásával összeállítandó pénzügyi beszámolókban tárgyalt gazdasági tranzakciók körét.

2.2.Az új standardok kidolgozásának alapjául szolgáló általános elvek

1.1.4.Általános elvek

Az IASB szabályszerű eljárásra vonatkozó követelményeit a szabályszerű eljárások kézikönyve ismerteti. A kézikönyvben foglaltak gyakorlati alkalmazását az erre a célra kijelölt bizottság, a szabályszerű eljárásokat felügyelő bizottság (Due Process Oversight Committee – DPOC) felügyeli. A főbb elvek a következők:

•átláthatóság: a technikai megbeszélések nyilvánosak, az értekezletek jegyzőkönyveit és az IASB által figyelembe vett technikai dokumentációt közzéteszik az Alapítvány weboldalán ( https://www.ifrs.org/ );

•teljes körű és tisztességes konzultáció: a javaslatokról minimum egy nyilvános ülés és egy nyilvános konzultáció megtartása kötelező A testületnek a „megfelelés vagy magyarázat elve” alapján további konzultációkat is fontolóra kell vennie, például vitaindító dokumentumok kiadása, tanácsadó csoportok létrehozása, közmeghallgatások szervezése vagy helyszíni munka formájában. Az IASB-hoz érkezett észrevételeket nyilvánosságra hozzák.

•elszámoltathatóság: A testületnek elemeznie kell az általa meghatározott új követelmények hatását, egyrészt az összehasonlíthatóság, relevancia és hasznosság tekintetében a pénzügyi beszámolási tevékenységre gyakorolt kedvező hatások, másrészt a beszámolók készítői és felhasználói számára jelentkező költségek vonatkozásában. Az új standardokat támogatja a következtetések megalapozását szolgáló dokumentum, amely tartalmazza a döntések indoklását és a nyilvános konzultációk során érkezett véleményekre adott válaszokat.

A szabályszerű eljárásokat felügyelő bizottság 2017 novemberében úgy határozott, hogy várhatóan 2020-ig felülvizsgálja a szabályszerű eljárások kézikönyvét. A felülvizsgálat során figyelembe veszik a hatáselemzési folyamatban az IFRS Tanácsadó Tanácsával folytatott konzultációt követően történt változásokat.

Az IFRS Alapítvány 2017-ben külső tanulmányt készíttetett arról, hogy az érintett felek hogyan vélekednek a tevékenységéről. Az eredményekből jól látszik a függetlenség és átláthatóság erőteljesen pozitív fogadtatása, ugyanakkor a szabályszerű eljárások megfelelősége és száma közötti egyensúly vegyes megítélése is.

1.1.5.Szabályszerű eljárás, hatáselemzés és az üzleti modellekre vonatkozó konkrét megfontolások, valamint következmények a gazdasági tranzakciókra, a komplexitásra, a rövid távú érdekek előtérbe helyezésére és a volatilitásra vonatkozóan

A 2017-ben kiadott fő standard az IFRS 17 Biztosítási szerződések. A standardot a 2007-ben kiadott vitaindító dokumentum kezdeményezte, amelyet 2010-ben és 2013-ban egy-egy nyilvános tervezet követett. Az IASB négy tesztelési ciklust is végrehajtott. A 2016-ban elvégzett legutóbbi külső felülvizsgálatba a biztosítási ágazatból tizenkét szereplőt vontak be azzal a céllal, hogy meghatározzák a standard hat konkrét követelményéből eredő értelmezési problémákat és működési nehézségeket.

A Felügyelő Testület 2017 februárjában hangsúlyozta, hogy új standardokat megbízható hatáselemzéssel kell meglapozni. Az IFRS 17 hatáselemzését a végleges standarddal együtt 2017 májusában tették közzé. Bár az Európai Bizottság üdvözli a közzétételt, ugyanakkor megjegyzi, hogy a standardalkotási folyamat végén „ad-hoc” elvégzett hatáselemzés közzétételével szemben előnyösebb lett volna a hatáselemzést szisztematikusan beépíteni az IASB standardalkotási folyamatába, így formálva a standard végleges változatát. A hatáselemzés hangsúlyozta, hogy az aktuális feltételezések alkalmazása és a várt veszteségek időben történő megjelenítése növelné az átláthatóságot, míg az IFRS 17 által biztosított opciók lehetővé tennék, hogy a biztosítók az eszközökről és a kötelezettségekről az üzleti modelljükkel összhangban számoljanak be. A hatáselemzés az eszközök és a kötelezettségek újrabeszerzési értéken történő értékelésének következetes alkalmazását a rövid távú érdekek előtérbe helyezésével és a volatilitással kapcsolatos aggodalmak mérséklését szolgáló eszköznek tekintette. A hatáselemzés szerint a megfelelési költségek jelentősek lesznek, de joghatóságonként nagy mértékű változékonyságot mutatnak, ami a korábban már létező, eltérő nemzeti gyakorlati megoldásokat tükrözi, ideértve azt is, hogy a nemzeti szinten általánosan elfogadott számviteli elvek jelenleg előírják-e a valós érték vagy az újrabeszerzési árak alkalmazását. A komplexitás tekintetében a rövid távú szerződésekre – az üzletmenet könnyítése érdekében – lehetővé vált az egyszerűsített megközelítés alkalmazása. A hatáselemzés az IFRS 17 és a Szolvencia II. keretrendszer kölcsönhatását is mérlegelte. Megállapította továbbá, hogy az IFRS 17 teljesítménnyel kapcsolatos beszámolásra vonatkozó további követelményei miatt a biztosítóknak várhatóan újabb rendszereket kell kifejleszteniük. A biztosítási piacokra gyakorolt hatás tekintetében a hatáselemzés megállapította, hogy a jobb átláthatóság fokozhatja a tájékozottságot, és közvetetten hozzájárulhat az árazás vagy a terméktervezés megváltozásához, de közvetlen hatást nem azonosított.

Összességében megállapítható, hogy a közzététel az IASB szabályszerű eljárásában jelentős javulást jelent. A standard biztosítási piacra gyakorolt hatásainak elemzése azonban még mindig erőteljesen azon a feltételezésen alapul, hogy a számviteli standardok semlegesek, és nincsenek hatással a vállalkozáson belüli mögöttes gazdasági valóságra. Sőt mi több, a biztosítási piacra vonatkozó hatáselemzés minőségi, és nem mennyiségi szemléletű. Következésképpen az uniós gazdasági tranzakciókra gyakorolt tényleges hatás nem biztos, hogy teljesen egyértelmű.

Az Európai Bizottság 2017-ben az IASB hatáselemzési módszertanának általános fejlesztése céljából vitaindító dokumentumot nyújtott be a Felügyelő Testülethez. A hatáselemzés fejlesztéséről szóló további párbeszéd a Felügyelő Testület 2018. évi munkatervében is szerepel.

2.3.Irányítás, integritás és elszámoltathatóság

1.1.6.Áttekintés

Az IFRS Alapítványt egy 22 kurátorból álló 3 Kuratórium irányítja, amelynek tagjai együttesen felelnek az IASB általános felügyeletéért és tagjainak kinevezéséért. A kurátorok 2017-ben három ülést tartottak. A kurátorok kinevezésekor figyelembe kell venni a földrajzi területek szerinti képviselet követelményét, és a kinevezést előzetesen jóvá kell hagynia a Felügyelő Testületnek, amelynek feladata a közigazgatási szervekkel való kapcsolattartás. Az Európai Bizottság a Felügyelő Testület tagja. A Felügyelő Testület 2017-ben egy alkalommal ült össze. Az IASB 14 tagból áll, akiket a kurátorok a földrajzi egyensúly követelményeinek szem előtt tartásával neveztek ki. Az IASB tagjait öt évre nevezik ki, kinevezésük egy alkalommal megújítható. Az IASB felel a standardalkotásért. Az IASB 2017-ben 11 testületi ülést tartott. A kurátorok nevezik ki az IFRS standardok alkalmazásának értelmezését végző, és a pénzügyi beszámolási kérdésekben iránymutatásokat adó IFRS Értelmezési Bizottság (IFRIC) 14 tagját is. Ezen túlmenően az IFRS Tanácsadó Tanács fórumot biztosít a szervezetek és magánszemélyek számára. Tagjait, akikkel az IASB a jelentős projektekkel kapcsolatos döntésekben konzultál, a kurátorok nevezik.

1.1.7.Átláthatósági szabályok

Az IASB és az Értelmezési Bizottság ülései nyilvánosak, a napirendet közzéteszik, és az ülések az interneten nyomon követhetők.

Nem készül hivatalos jegyzőkönyv az IFRS Alapítvány tagjai és az érdekelt felek olyan találkozóiról, amelyeket nem a Szabályszerű eljárások kézikönyve alapján bonyolítanak le.

1.1.8.Az érdekelt felek képviselete

„A struktúra és a hatékonyság kurátori felülvizsgálata” részeként az IFRS Alapítvány ötévente nyilvános konzultációt folytat. Erre legutóbb 2015-ben került sor. A konzultáció keretében meg akarták ismerni a Kuratórium földrajzi szempontokat figyelembe vevő összetételéről alkotott véleményeket. Egyes érdekelt felek – köztük az Európai Bizottság – azon a véleményen voltak, hogy a Kuratórium összetételének tükröznie kellene az IFRS elfogadására irányuló elkötelezettséget, és az Alapítvány finanszírozásához való hozzájárulás arányát. A Kuratórium tagjai azonban megerősítették, hogy a Kuratórium és az IASB összetételének a világ tőkepiacai szerinti reprezentativitást kell felmutatnia, és figyelembe kell vennie a földrajzi egyensúly követelményeit, hogy Ázsia-Óceánia, Európa és Amerika képviselete kiegyensúlyozott legyen.

Következésképpen 2016. decemberében a Kuratórium földrajzi összetételét csak kis mértékben módosították oly módon, hogy az Észak-Amerika és Dél-Amerika kategóriákat egyetlen „Amerika” kategóriába vonták össze, továbbá a földrajzi hovatartozástól függetlenül kinevezett kurátorok számát 2-ről 3-ra növelték. Ezen kívül az IASB tagjainak számát 16-ról 14-re csökkentették.

Az IFRS Tanácsadó Tanács 2017. december 31-én 43 szervezetből és 49 egyéni tagból állt. Munkájában az Európai Bizottság megfigyelőként vesz részt.

A Kuratórium a 2017. novemberében tartott ülésén Michel Prada elnöki megbízatását – az utódjának kinevezésétől függően – legfeljebb egy évvel meghosszabbította. Michel Prada megbízatása egyébként 2017. december 31-én lejárt volna.

1.1.9.Elszámoltathatóság az Európai Parlament felé

A 2017/827 rendelet 4 előírja, hogy az Európai Parlament számára teljes körű átláthatóságot kell biztosítani az IFRS kidolgozása kapcsán. Az Európai Parlament ECON Bizottsága, HANS HOOGERVORST, az IASB elnöke és MICHEL PRADA, az IFRS Alapítvány Kuratóriumának elnöke 2017. január 26-án tartotta éves találkozóját. Az ECON Bizottság is tartott éves megbeszélést 2018. március 19–20-án, amelyen megvitatta, hogy az egyes országok adózással kapcsolatos beszámolási tevékenységében hogyan veszik figyelembe az IASB előírásait. Hans Hoogervorst arról számolt be, hogy az IASB számít a Felügyelő Testület véleményére.

1.1.10.Az összeférhetetlenség megelőzése

Az IFRS Alapítvány Kuratóriumának tagjait 3 éves időszakra nevezik ki, a kinevezés egy alkalommal megújítható, és a kurátoroknak a köz érdekében kell tevékenykedniük. A Felügyelő Testület előírásai alapján kidolgozás alatt áll az összeférhetetlenség kezelését célzó szabályozás, amelynek célja, hogy a kurátorok ne lehessenek egyidejűleg a Felügyelő Testület valamely tagszervezetének tagjai is.

Az IASB-ben csak három tag dolgozhat részmunkaidőben. A testület teljes munkaidőben dolgozó tagjai az IFRS Alapítvány alapszabálya értelmében kötelesek megszüntetni minden olyan foglalkoztatási jogviszonyukat és elkötelezettségüket, amelyek befolyásolhatnák a függetlenségüket. Munkáltató általi delegálás, valamint a korábbi munkáltatónál való ismételt munkavállalásra való jogosultság nem engedélyezett.

1.1.11.A finanszírozás összetétele

Az IFRS Alapítvány 2017-ben 4,6 millió EUR támogatást kapott az Európai Uniótól, amely az Alapítvány teljes finanszírozási összegének 16,5 %-át teszi ki. A Többéves Pénzügyi Keret részeként ez az összeg évente felülvizsgálható.

Bár a különféle finanszírozók által közölt hozzájárulások értéke 2017-ben 4,2 %-kal növekedett, az árfolyam-ingadozások figyelembevételével az említett finanszírozási tételek összege 2 %-kal alacsonyabb volt. Különösen Szaud-Arábia (–100 %), Nigéria (–100 %), Brazília (–34 %) és az Egyesült Államok (–25 %) csökkentették a hozzájárulásukat. Ebből következően, míg „Amerika” a Kuratórium tagságának 27 %-át adta, a teljes finanszírozáshoz csak 6 %-ban járult hozzá.

Az IFRS Alapítvány 8,7 millió GBP nettó nyereségről adott számot. A tőketartalék teljes összege 2017. december 31-én 31,5 millió GBP-t tett ki. Az Alapítvány fő támogatóit a 2. függelék sorolja fel.

3.EFRAG

3.1.Az EFRAG tevékenységeinek áttekintése

1.1.12.Jóváhagyással kapcsolatos szakvélemény és hatásértékelés

Az EFRAG a nemzetközi standardalkotási folyamatban tanácsadással segíti az Európai Bizottságot annak megítélésében, hogy az új vagy a felülvizsgált IFRS standardok összhangban állnak-e az európai érdekekkel. Az európai érdekek magukban foglalják az „óvatosság” elvét, a „megbízható és valós összképre” vonatkozó követelményt, valamint az európai közérdeket. A hatásértékelés jelenleg meghatározó részt képvisel az EFRAG annak megítélésére irányuló jóváhagyási tevékenységében, hogy valamely standard az európai közérdeket szolgálja-e.

Az EFRAG 2017-ben az IFRS 16 Lízingek jóváhagyására vonatkozó szakvéleményezési tevékenysége kapcsán végzett első ízben a közérdek vizsgálatára irányuló, kibővített felhatalmazása részeként olyan teljes körű hatásértékelést (a gazdasági és magatartásbeli hatásra vonatkozóan), amelyet hatékony makrogazdasági hatásértékeléssel támasztott alá. Ez a hatásértékelés az EFRAG hatásértékelési felkészültségének továbbfejlesztésére irányuló kísérlet volt. Az EFRAG az IFRS 9 Pénzügyi Instrumentumok és az IFRS 4 Biztosítási szerződések együttes alkalmazása (az IFRS 4 módosításai) kapcsán is dolgozott ki jóváhagyással kapcsolatos szakvéleményt. Mivel fennállt annak kockázata, hogy a módosítás a szándék ellenére negatív hatással lesz az európai versenyképessége, a Bizottság egy európai „kiegészítés” bevezetését javasolta, amely szélesebb körben tenné lehetővé az IFRS 9 alkalmazásának elhalasztását azon pénzügyi szervezetek számára, amelyek nem felelnek meg az IASB által megfogalmazott meghatározó szerep kritériumnak.

2017 októberében – 2018 végéig szóló határidővel – az Európai Bizottság is felkérte az EFRAG-ot az IFRS 17 Biztosítási szerződések jóváhagyásával kapcsolatos szakvélemény kidolgozására. A Bizottság a felkérésben – a Számviteli Szabályozó Bizottsággal (Accounting Regulatory Committee – ARC) folytatott konzultációt követően – több konkrét problémát is azonosított, többek között az európai közérdek kérdését, amelyet az EFRAG-nak elemeznie kell. A Bizottság különösen a pénzügyi stabilitásra és a versenyképességre gyakorolt potenciális hatások, valamint az európai biztosítási piacon várható hatás értékelését kérte. Az EFRAG a szakvélemény kidolgozását 2017-ben kezdte el, de a munka legnagyobb részének elvégzésére 2018-ban kerül sor.

A hatáselemzés egyik fontos eleme az IFRS 17 -nek az európai biztosítási csoportok mintájára gyakorolt várható hatásáról szóló részletes esettanulmány. A hatáselemzést megalapozza továbbá a felhasználók széles körének bevonása; a biztosítási ágazat aktuális tendenciáinak vizsgálata, és a részletes esettanulmányban részt nem vevő kisebb és közepes kategóriájú biztosítókat megcélzó egyszerűsített esettanulmány készítése. Az EFRAG 2018 szeptemberében nyilvános konzultációra kívánja bocsátani a jóváhagyással kapcsolatos szakvéleményének tervezetét.

2017-ben az EFRAG részt vett az IASB konzultációs eljárásában, és az IASB javaslataival (nyilvános tervezeteivel és vitaindító dokumentumaival) kapcsolatos nyilvános konzultációt követően észrevételeket fogalmazott meg.

1.1.13.Egyéb, technikai szakvéleményre irányuló felkérések

Az Európai Parlamentnek az IFRS 9 elfogadására irányuló állásfoglalását követően a Bizottság 2017 májusában arra vonatkozó technikai szakvéleményt kért az EFRAG-tól, hogy az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok hosszú távú befektetési szempontból milyen követelményeket támaszt a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök számviteli elszámolásával szemben.

Az első szakaszban az EFRAG-ot arra kérték fel, hogy gyűjtsön mennyiségi szempontú adatokat a hosszú távra befektetők által birtokolt, tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök aktuális szintjéről, számviteli besorolásáról, valamint az új követelmények ezen eszközök viselkedésére gyakorolt potenciális hatásáról, annak értékelése céljából, hogy a követelmények lehetnek-e negatív hatással a hosszú távú befektetésekre.

A második szakaszban az EFRAG-nak elemeznie kellett, hogy az IFRS 9-el szemben milyen alternatívák lehetségesek, amelyek nem számolnak az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök visszaforgatásával. Az EFRAG 2017 júliusában mennyiségi szemléletű adatok összegyűjtésére irányuló nyilvános konzultációt indított, és megbízott egy európai szakértői csapatot a tudományos szakirodalom áttekintésére. Az EFRAG a projekt első szakaszáról 2018 januárjában számolt be.

1.1.14.Kutatási tevékenységek

Az EFRAG kutatási tevékenységének témáit a 2015-ben végzett nyilvános konzultáció eredményeit figyelembe véve választották ki. A nyilvános konzultáció részletes áttekintést biztosított az európai támogatók kutatási prioritásairól. Az EFRAG 2018 második negyedévében újabb konzultációt indít a kutatási menetrendről. Az EFRAG nagy mértékben elkötelezett a bizonyíték alapú kutatás terén. Az EFRAG a kutatási tevékenységei részeként 2017-ben „Dinamikus kockázatkezelés – Hogyan kezelik a bankok a kamatlábkockázatot?” címmel tanulmányt, „Az üzleti vagy cégérték értékvesztésének vizsgálata: elérhető-e javulás?” címmel pedig vitaindító dokumentumot tett közzé.

Az EFRAG kutatási projekteket folytat a következő témákban is: az egyenértékek cseréjén kívüli tranzakciók; vegyes nyugdíjalapok számviteli elszámolása; és az aktuális kamatlábkörnyezet hatásai.

3.2.Irányítás, átláthatóság és nyilvános elszámoltathatóság

1.1.15.Irányítási reform a Maystadt-jelentésben foglalt ajánlást követően

Az EFRAG 2014. október 31-én végrehajtott irányítási reformja növelte a szervezet legitimitását és reprezentativitását, valamint azt eredményezte, hogy az Európai Unió egy egységesebb folyamat keretében vett részt az IASB standardalkotási tevékenységében. Az irányítási reform 2016 júliusában fejeződött be azzal, hogy az EFRAG Közgyűlése a Bizottság jelölése alapján, az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyását követően hivatalosan kinevezte Jean-Paul Gauzès-t, korábbi európai parlamenti képviselőt az EFRAG Igazgatótanácsának elnökévé.

Az európai felügyeleti hatóságok és az EKB úgy döntöttek, hogy az EFRAG Igazgatótanácsában hozzászólási joggal rendelkező hivatalos megfigyelőként vesznek részt. Hozzászólásaikat alaposan megfontolták az EFRAG álláspontjának kialakításakor, és jelentős mértékű segítséget nyújtottak az EFRAG hatáselemzéseinek elvégzéséhez, különösen a pénzügyi stabilitás területén.

Az EFRAG Igazgatótanácsa 2017-ben valamennyi megállapítását konszenzusos alapon tette, anélkül, hogy szavazásra lett volna szükség. Az EFRAG Igazgatótanácsa 2017-ben első alkalommal cserélődött, új Igazgatótanács kinevezésére került sor. A Maystadt-jelentés szellemében a magánbefektetőket („végfelhasználók”) képviselő európai szervezetek számára megfigyelői pozíciót biztosítottak.

Az EFRAG Igazgatótanácsa a Közgyűlés felügyelete alatt évente felülvizsgálja a tagjainak teljesítményét és eredményességét. A 2017-ben végzett felülvizsgálat stratégiai, irányítási és operatív kérdésekre terjedt ki. A felülvizsgálat bebizonyította, hogy kiegyensúlyozott körülmények között az új irányítási struktúra jól működik, és növelte a szervezet hitelességét. Számos ajánlást fogadtak el az EFRAG tevékenységének jövőbeli hatékonyabbá tételére.

Az EFRAG éves beszámoló keretében teljes mértékben átláthatóvá teszi irányítási és pénzügyi szervezetét, valamint az adott évben végzett fő tevékenységeit. A 2017. évi beszámoló 5 2018. március 21-én jelent meg.

Az EFRAG belső szabályzata összeférhetetlenséggel kapcsolatos előírásokat állapít meg, és az EFRAG Igazgatótanácsa rendelkezik a tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályozással, amelyet közzétesz az EFRAG weboldalán. A szabályozás célja annak biztosítása, hogy az EFRAG hitelesen jelenhessen meg az európai közérdekért tevékenykedő szervezetként. A szabályozás el kívánja kerülni, hogy összeférhetetlenség vagy összeférhetetlenségként értelmezhető helyzet alakuljon ki, amelynek eredményeként olyan döntésekre vagy lépésekre kerülhetne sor, amelyek nem szolgálják a legjobban és a legnagyobb mértékben az európai közérdeket, illetve arra engednének következtetni, hogy az EFRAG nem megfelelően cselekedett. Az EFRAG Igazgatótanácsának tagjai és az EFRAG személyi állománya évente összeférhetetlenségi nyilatkozatot ír alá.

Végezetül 2017 második félévében független audit keretében vizsgálták az EFRAG láthatóságát és hatékonyságát. A 2018 márciusában közzétett jelentés áttekintette a szervezet aktuális erősségeit és azokat a területeket, amelyeken előrelépés szükséges. Összességében a jelentés megerősítette, hogy az EFRAG kimagasló minőségű munkát végez, ugyanakkor a javaslataiban a láthatóságot az egyik fejlesztendő területként határozta meg, továbbá felvetette a vállalati beszámolásról folyó szélesebb körű vitában való részvétel szükségességét. Az EFRAG kommunikációs stratégiájának végrehajtása, valamint az EFRAG Igazgatótanácsa elnökének vezetése alatt álló kommunikációs csapat tovább javítja az EFRAG láthatóságát és hitelességét.

1.1.16.Átláthatósági szabályok

Létrehozása óta és a fent említett reformot követően az EFRAG átlátható, szabályszerű, nyilvános eljárást vezetett be, amelyet idővel tovább is fejlesztett. E szabályszerű eljárás valamennyi európai támogató számára lehetővé teszi, hogy az EFRAG-hoz megfontolás céljából benyújtsa véleményét, továbbá biztosítja az Európában létező sokféle számviteli és gazdasági modellnek és nézetnek az EFRAG álláspontjának kialakításakor történő figyelembevételét. Ez alapvető volt ahhoz, hogy az új IFRS standardok megfeleljenek az európai igényeknek.

Például az EFRAG a szabályszerű eljárás részeként 1) nyilvános konzultáció céljából állásfoglalás-tervezeteket tett közzé, 2) helyszíni vizsgálatokat és egyéb hatáselemzéseket végzett, 3) tájékoztató rendezvényeket szervezett (amelyek némelyike kifejezetten a pénzügyi kimutatások felhasználóit célozta meg) és 4) külön felméréseket készített.

Az EFRAG részt vett a bizonyíték alapú standardalkotásban is, amelynek keretében olyan mennyiségi szempontú tanulmányokat készített, amelyek az EFRAG észrevételeivel és jóváhagyással kapcsolatos szakvéleményeivel kapcsolatos vitákat 6  ismertették. A mennyiségi szempontú tanulmányok fokozatosan az EFRAG kutatási tevékenységének egyre fontosabb részévé válnak.

Az EFRAG Igazgatótanácsának, az EFRAG technikai szakértői csoportjának (EFRAG TEG) és az EFRAG Standardalkotási konzultációs fórumának (EFRAG CFSS) ülései ma már nyilvánosak, a napirend és az ülések összefoglalója pedig elérhető az EFRAG weboldalán. Továbbá az EFRAG Igazgatótanácsának üléseihez, illetve 2017. januárjától az EFRAG TEG és az EFRAG CFSS üléseihez készített háttéranyagok nyilvánosan hozzáférhetők. Az említett nyilvános ülések 2018 márciusa óta az interneten keresztül nyomon követhetők, ami lehetővé teszi, hogy az érdekelt felek figyelemmel kísérjék a vitákat, nem csak valós időben, hanem az ülések befejezése után is. Az EFRAG TEG vitáinak kiindulási alapja az EFRAG CFSS-től és az EFRAG szakmai munkacsoportjaitól kapott háttéranyag.

1.1.17.Az EFRAG irányító szervezetének széles körű képviselete és nyilvános elszámoltathatósága

Az EFRAG felhasználói paneljétől érkező hozzájárulás nélkülözhetetlen az EFRAG munkájához. A felhasználói panel, valamint az EFRAG Igazgatótanácsának és az EFRAG technikai szakértői csoportjának mind földrajzi szempontból, mind pedig a szakmai háttér szempontjából változatos összetétele biztosítja, hogy az EFRAG kellően figyelembe vegye a különböző nézőpontokat.

Ugyanakkor, bár az említett fellépések átfogó eredményei igen pozitívak voltak, maradtak bizonyos fenntartások abban a tekintetben, hogy sikerül-e teljes mértékben figyelembe venni az európai érdekelt felek szempontjait. Az EFRAG fel fogja tárni annak lehetőségeit, hogy miként tudná proaktívabb módon megismerni az EFRAG tevékenységében kevésbé aktívan részt vevő, de annak hatásait érzékelő felek, illetve az EFRAG közvetlen környezetén kívüli érdekelt csoportok véleményét.

1.1.18.Az Európai Parlament és a Tanács bevonása a munka korai szakaszában

Az EFRAG bővítette kapcsolatait az Európai Parlamenttel is, konkrétan az Európai Parlament ECON IFRS Állandó Csoportjával, amelynek elnöki tisztét Theodor Stolojan parlamenti képviselő tölti be. Az ülések lehetővé teszik, hogy az Európai Parlament hozzászóljon az EFRAG tevékenységeihez, és a standardalkotási folyamat valamennyi szakaszában a legfrissebb információkkal rendelkezzem az EFRAG fő tevékenységeiről.

Az IFRS csoport és az EFRAG a 2017 márciusában tartott megbeszélésükön megvitatták az EFRAG IFRS 16 Lízingek jóváhagyásával kapcsolatos szakvéleményét, valamint az EFRAG IFRS 17 Biztosítási szerződések jóváhagyásának kapcsán küszöbön álló szakvélemény-alkotási munkáját. Az EFRAG bemutatta továbbá az európai szempontok nemzetközi vitákban való megjelenítése terén folytatott tevékenységét is. Az EFRAG-ot az IFRS Csoport 2017. októberi ülésére is meghívták, hogy számoljon be annak a munkának az aktuális helyzetéről, amelyet az IFRS 17 Biztosítási szerződésekjóváhagyásával kapcsolatos szakvélemény-alkotás; a Stolojan jelentés végrehajtása és az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standarddal kapcsolatos, jóváhagyás utáni feladatok terén végez. Ezeken az üléseken az EFRAG arról érdeklődött, hogy az IFRS Csoport miként tudná elősegíteni, hogy az EFRAG IFRS 17 jóváhagyásával kapcsolatos szakvélemény-alkotási tevékenységébe a Parlament a munka korai szakaszában bekapcsolódhasson.

Ezen kívül az Európai Bizottság meghívta az EFRAG-ot a tagállamok képviselőiből álló Számviteli Szabályozó Bizottság (ARC) üléseire, amelyeken az EFRAG bemutatta a jóváhagyásokkal kapcsolatban folyamatban lévő szakvélemény-alkotási tevékenységét és más témákról is beszámolt. Ezáltal a Számviteli Szabályozó Bizottságnak lehetősége nyílt az EFRAG-gal való közvetlen eszmecserére, és a korai szakaszban történő véleménynyilvánításra. Az ARC megvitatta a Bizottság jóváhagyással kapcsolatos szakvélemény-alkotásra irányuló felkérés-tervezeteit annak biztosítása érdekében, hogy azokban szerepeljen a tagállamok szempontjából releváns valamennyi téma.

A Parlamenttől és az ARC-tól a munka korai szakaszában kapott észrevételek lehetővé tették, hogy az EFRAG az észrevétel-tervezeteiben vagy a nyilvános konzultációra bocsátott, jóváhagyással kapcsolatos szakvélemény-tervezeteiben releváns kérdéseket vessen fel.

1.1.19.Az EFRAG finanszírozási struktúrájának diverzifikálása és egyensúlya

Az EFRAG állami és magánforrásokból finanszírozott, az európai közérdekért tevékenykedő szervezet. Az EFRAG jogi formája az AISBL (belga nemzetközi nonprofit szervezet). Az EFRAG tagszervezeteit az európai érdekelt feleket tömörítő nyolc szervezet és kilenc nemzeti szervezet alkotja.

Pénzügyi struktúrájának további erősítése és tagsági bázisának bővítése érdekében az EFRAG 2017 márciusában szándéknyilatkozati felhívást tett közzé. Az Instituto de Contabilidad y Auditoria de Cuentas (ICAC) - a spanyol nemzeti standardalkotó szervezet - 2017 októberében nemzeti szervezetként csatlakozott az EFRAG-hoz, hogy elmélyítse az EFRAG és a spanyol pénzügyi beszámolási rendszer közötti kapcsolatokat. Az EFRAG folytatja a tagsági bázisának bővítésére irányuló tevékenységét, és szélesebb körű földrajzi képviseletre törekszik.

A finanszírozáson túlmenően az EFRAG természetbeni támogatásokat kap az EFRAG TEG tagjaitól, az EFRAG Igazgatótanácsától, a munkacsoportoktól és a tanácsadó testületektől, továbbá önkéntes kiküldetések formájában is.

A pénzügyi hozzájárulások tagszervezetek szerinti bontását a 3. függelék tartalmazza.

4.PIOB

4.1.A tevékenységek áttekintése

A PIOB felelős az auditra, valamint a könyvvizsgálókra vonatkozó etikai és oktatási szabályokra vonatkozó standardalkotás felügyeletéért. A vonatkozó szabványok a nemzetközi audit standardok (ISA-k), a könyvvizsgálókra vonatkozó etikai standardok és a nemzetközi oktatási standardok (IES-ek). A standardalkotási struktúra bevezetésére a tőkepiacokba vetett bizalom megrendülése után került sor, amelyet az Enron-ügy és az Arthur Andersen összeomlása fémjelzett. Különösen jelentősek a nemzetközi audit standardok (ISA-k), amelyeket közvetlenül vagy közvetve a legtöbb bejegyzett könyvvizsgáló alkalmaz.

A PIOB általános feladata annak biztosítása, hogy az említett standardok kidolgozása a közérdek figyelembevételével történjen. A Bizottság a 10 tagú PIOB két tagjának kinevezésére tett javaslatot.

A PIOB jóváhagyja a standardalkotási testületek tagjainak jelölését, valamint e testületek stratégiáját és munkatervét, nyomon követi a standardok kidolgozását, és ellenőrzi, hogy megfelelően figyelembevételre kerültek-e a nyilvános konzultációkban említett szempontok. Szükség esetén a PIOB olyan intézkedésekre tesz javaslatot, amelyek biztosítják, hogy a standardok megfelelő módon szolgálják a közérdeket.

A PIOB 2017-ben rendszeresen párbeszédet folytatott a felügyelete alá tartozó standardalkotó testületekkel (Nemzetközi Könyvvizsgálati és Bizonyossági Standard Testület – IAASB; Nemzetközi Számviteli Oktatási Standard Testület – IAESB; és a Nemzetközi Számviteli Etikai Standard Testület – IESBA), ezek három Konzultatív Tanácsadó Csoportjával, a Megfelelési Tanácsadó Testülettel és a Jelölő Bizottsággal, valamint a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége – IFAC vezetésével.

A PIOB 2017-ben két tájékoztató rendezvényt is lebonyolított. Az elsőre február 9-én az indiai Új-Delhiben került sor az Indiai Bejegyzett Könyvvizsgálók Intézetében (ICAI) „Globális Auditfelügyelet: Az értelmezési hiányosságok megszüntetése” címmel. A másodikat június 30-án Madridban szervezték, tárgya a technológia auditra gyakorolt hatása volt. A PIOB – a Monitoring Csoporttal együtt – részt vett a közérdekre vonatkozó keretrendszer kidolgozásában is, vagyis egy olyan mechanizmus létrehozásában, amelynek segítségével jobban értékelhető, hogy a közérdek miként jelenik meg a standardalkotási folyamatban.

4.2.Irányítás és elszámoltathatóság

A PIOB tagjait a Monitoring Csoport nevezi ki, amely az auditra, a biztosításra, az etikai kérdésekre és az oktatásra vonatkozó nemzetközi standardok terén az átfogó irányítás végső felelőse. A Monitoring Csoport, amelynek az Európai Bizottság is a tagja, figyelemmel kíséri a PIOB közérdeket megjelenítő feladatának teljesítését, különös tekintettel a PIOB standardalkotási folyamatot felügyelő tevékenységére.

A Monitoring Csoport 2017. november 9-én nyilvános konzultációt kezdeményezett „Az audittal kapcsolatos nemzetközi standardalkotó testületek a közérdek érvényesítését szem előtt tartó irányításának és felügyeletének megerősítése” 7 tárgyban. A Monitoring Csoport 179 választ kapott, és 2018. május 31-én az IOSCO weboldalán közzétette a visszajelzések összefoglalóját 8 , amelyből kiderül, hogy az érdekelt felek széles köre támogat olyan reformot, amelynek célja, hogy az auditra irányuló standardalkotásban növekedjen az elszámoltathatóság és az átláthatóság. Az érdekelt felek teljes köre támogatja a közérdekre vonatkozó keretrendszert, amely a standardalkotási folyamat egészében érvényesül. A beérkezett visszajelzések és a további tájékoztató rendezvények alapján a Monitoring Csoport 2018 vége felé a jövőbeli irányítási struktúráról szóló Fehér Könyv kiadását tervezi. Ennek egyik központi eleme lesz közérdekre vonatkozó, a PIOB-bal közösen kidolgozott keretrendszer.

A Fehér Könyvben szerepelnek továbbá a PIOB-nak a jövőbeli irányítási modell szerinti összetételével és szerepével kapcsolatos kérdések is. A válaszadók általában támogatják az erőteljes, független felügyeletet, és arra vonatkozó javaslat is érkezett, hogy a PIOB-ot további feladatokkal (pl. a stratégiai tervek jóváhagyásával) kellene megbízni.

4.3.A finanszírozás diverzifikálása terén 2017-ben történt fejlemények

A PIOB finanszírozása a tényleges és érzékelhető függetlenség megőrzését szolgálja. A stabil finanszírozási forrásoknak a közérdek-érvényesítés célját szolgáló, megfelelő diverzifikálása nem csak azt segíti elő, hogy a közérdek folyamatosan érvényesüljön, hanem a PIOB függetlenségét is garantálja. A finanszírozás diverzifikálásának fontosságát elismerte már a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Accountants – IFAC) 2003. évi reformja is, amely a jelenlegi nemzetközi standardalkotási rendszer – beleértve a PIOB-ot is – kiindulópontja volt.

A PIOB-ot 2005-ös létrehozásától egészen 2010-ig – amikor a 716/2009/EK határozattal létrehozott közösségi finanszírozási program megkezdte működését – néhány spanyolországi természetbeli hozzájárulástól eltekintve (a PIOB székhelye Madridban van) – kizárólag az IFAC finanszírozta.

Az IFAC által egy adott évben rendelkezésre bocsátott finanszírozás a garantált maximális hozzájárulásnak felel meg, amelyet az IFAC további beavatkozás nélkül bocsát a PIOB rendelkezésére. A nem az IFAC-tól származó hozzájárulások célja, hogy kiváltsák, és ily módon csökkentsék az IFAC adott évre fizetett hozzájárulását. Ideális esetben az IFAC által a PIOB éves összkiadásához nyújtott finanszírozás aránya nem éri el az összkiadás felét.

A 2010–2016 közötti időszakra vonatkozó uniós hozzájárulás több támogatót is saját hozzájárulásra ösztönzött. 2016-ban a PIOB bevételei 1 563 565 EUR-t tettek ki. Az IFAC 914 758 EUR-t biztosított, amely a teljes összeg 58,50 %-ának felel meg.

Az Európai Unió 2017-ben 325 000 EUR-t nyújtott, amely a teljes összeg 20,37 %-át teszi ki. Az IFAC 1 059 807 EUR-t biztosított, amely a teljes összeg 66,45 %-ának felel meg. Az egyéb szervezetek pénzügyi hozzájárulásainak bontását a 4. függelék tartalmazza.

A rendelet 9. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy amennyiben egy adott évben az IFAC általi finanszírozás túllépi a PIOB teljes éves finanszírozásának kétharmadát, a Bizottság javaslatot terjeszt elő az adott évre vonatkozó éves hozzájárulásának legfeljebb 300 000 EUR-ra történő korlátozásáról. 2017-ben (akárcsak 2014–2016-ban) ez a helyzet nem állt fenn. Így, mivel az IFAC által nyújtott finanszírozás a rendeletben meghatározott kritikus küszöbérték (66,66 %) alatt maradt, a Bizottságnak nem kell felülvizsgálnia a PIOB-nak nyújtott 2017. évi hozzájárulását.

5.Következtetés

Az uniós finanszírozási program 2017-ben teljes mértékben alátámasztotta a tőkepiaci unió létrehozására és a pénzügyi stabilitás biztosítására irányuló uniós erőfeszítéseket. A három kedvezményezett (az EFRAG, az IFRSF és a PIOB) teljesítette az európai közérdek védelmére szóló küldetését, és meghatározó szerepet játszik a belső piac működésében.

Ugyanakkor, bár az említett fellépések átfogó eredményei a végrehajtási módozatok tekintetében pozitívak voltak, mégis van mit javítani. A Bizottság 2018-ban kapcsolatba lépett a kedvezményezettekkel, hogy biztosítsa az (eddiginél is nagyobb) átláthatóságot, különösen a külső érdekelt felekkel folytatott megbeszélésekre vonatkozó, az átláthatóságot biztosító kötelező nyilvántartások létrehozása tekintetében.

Az EFRAG-ot illetően a Bizottság nagyra értékelte az átfogó hatáselemzést, amely támogatta az EFRAG-nak az új vagy a felülvizsgált IFRS-standardok jóváhagyásával kapcsolatos szakvélemény-alkotási tevékenységét. A Bizottság arra ösztönzi az EFRAG-ot, hogy fejlessze tovább az e területen meglévő felkészültségét, biztosítva ezzel, hogy a jóváhagyott IFRS-standardok megfelelőek legyenek az Európai Unión belüli alkalmazásra.

Az IFRS Alapítvány vonatkozásában a Bizottság – a Felügyelő Testület tagjaként – párbeszédet kezdeményezett a kurátorokkal és az IASB-vel a hatáselemzés módszertanának a hatókör, ütemezés és módszer tekintetében történő fejlesztése érdekében. Ez magában foglalja majd többek között az „IFRS Szabályszerű eljárások” című kézikönyv kurátorok általi felülvizsgálatát, amelynek lezárása 2020-ra várható. Ezen túlmenően a 2015-ben készített, „Az Alapítvány struktúrájának és hatékonyságának kurátori felülvizsgálata” című dokumentum megerősítette, hogy a tőkepiacok jelentősége az érdekelt felek kuratóriumban való képviseletének elsődleges kritériuma. A Kuratórium felel az Alapítvány finanszírozásáért, 9 amely az egyes joghatóságok általi, általában a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb adataiból számított teljes bruttó hazai termék arányában megállapított önkéntes hozzájáruláson alapul. Mindazonáltal a hozzájárulások joghatóságok szerinti, 2017. évi bontása rávilágít a kuratóriumban való képviselet és az „illetékes” joghatóság általi pénzügyi hozzájárulás közötti egyre szélesedő hézagra. Ebből következően a Bizottság szükségesnek ítéli a kurátori kinevezések megfelelőségének és helyénvalóságának a Felügyelő Testület 2018. évi munkatervében előírtak szerinti felülvizsgálatát, amellyel szorosan nyomon követheti azoknak a joghatóságoknak az erőfeszítéseit, amelyek jelenleg nem teljesítik a tőlük elvárt hozzájárulást.

A PIOB alapvető szerepet tölt be a közérdekre vonatkozó keretrendszer kidolgozásában, amelyet bele kell illeszteni a könyvvizsgálati standardok kidolgozásának folyamatába. A Monitoring Csoport által elindított reformfolyamat következtében az elkövetkező években a PIOB összetétele és szerepe várhatóan változni fog. Mindazonáltal a független felügyelet –elkerülhetetlen módon – továbbra is bármely jövőbeli modell alapvető jellemzője lesz. Ezzel egyidejűleg folytatódnak a PIOB finanszírozásának diverzifikálására irányuló erőfeszítések is.

1. függelék – Az IFRS 2017. évi tevékenységeinek összefoglalása

Standard	IASB általi kiadás dátuma	Alkalmazás kezdetének dátuma	Közzététel dátuma a Hivatalos Lapban
IFRS16 - Lízingek	2016/01/13	2019/01/01	2017/11/09
Az IAS 12 módosításai – A nem realizált veszteségre vonatkozó halasztott adókövetelés elszámolása	2016/01/19	2017/01/01	2017/11/09
Az IAS 7 módosításai – Közzétételi kezdeményezés	2016/01/29	2017/01/01	2017/11/09
Az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standard pontosításai	2016/04/12	2018/01/01	2017/11/09
Az IFRS 2 módosításai – A részvényalapú kifizetési ügyletek besorolásának és értékelésének pontosításai	2016/06/20	2018/01/01	2018/02/27
Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok és az IFRS 4 Biztosítási szerződések standard együttes alkalmazása (Az IFRS 4 standard módosításai)	2016/09/12	2018/01/01	2017/11/09
Az IFRS standardok éves javításai 2014–2016	2016/12/08	2017/01/01	2018/02/08
IFRIC 22 Külföldi pénznemben denominált ügyletek és devizaelőlegek	2016/12/08	2018/01/01
Az IAS 40 módosításai: Befektetési célú ingatlanok átsorolása	2016/12/08	2018/01/01	2018/03/15
IFRS 17 – Biztosítási szerződések	2017/05/18	2021/01/01
IFRIC 23 – Nyereségadó kezelésével kapcsolatos bizonytalanság	2017/06/07	2018/01/01
Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard módosításai – Előtörlesztési jellemzők – negatív kompenzáció	2017/10/12	2019/01/01
Az IAS 28 standard módosítása – Hosszú távú érdekeltség társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban	2017/10/12	2019/01/01
Éves javítások 2015–2017	2017/12/12	2019/01/01

A támogatási kérelmekben jelentett projektek	2017	2018	Megjegyzések
Jobb kommunikáció projekt
Közzétételi kezdeményezés – A közzététel elvei	Munkaterv	Vitaindító dokumentum – 2017/03/30	A közzétételi követelmények fejlesztését célzó kutatási projekt.
Közzétételi kezdeményezés – A lényegesség definíciója (Az IAS 1 és IAS 8 módosítása)		Nyilvános tervezet – 2017/09/14	A lényegesség definíciójának pontosítása
Közzétételi kezdeményezés – Gyakorlati állásfoglalás a lényegességről	Munkaterv	Kiadva – 2017/09/14	Lezárt projekt, amelynek végén kiadásra került „A lényegesség megítélése” című dokumentum
Elsődleges pénzügyi kimutatások	Munkaterv	Munkaterv	Az elsődleges pénzügyi kimutatások felépítésének és tartalmának célzott javítása
Kutatási projektek
Közös ellenőrzés alatt álló üzleti kombináció	Munkaterv	Munkaterv	Célja, hogy csökkenjen a közös ellenőrzés alatt álló üzleti kombináció elszámolási módszereinek sokfélesége. Az ilyen tranzakciókat az IFRS standardok nem tárgyalják.
Az IFRS 13 bevezetés utáni felülvizsgálata		Munkaterv	A felülvizsgálat célja az IFRS 13 „Valós értéken történő értékelés” pénzügyi beszámolásra gyakorolt hatásának elemzése. A munka 2017-ben információkéréssel kezdődött.
Leszámítolási kamatláb	Munkaterv	Munkaterv	Kutatási terv a leszámítolási kamatláb IFRS standardokban való alkalmazásáról. A projekt 2017 márciusában befejeződött. A kutatási összefoglaló 2018-ban várható.
Dinamikus kockázatkezelés	Munkaterv	Munkaterv	Makrofedezeti kérdésekkel foglalkozó kutatási terv, amelynek célja a kockázatfedezés és a dinamikus kockázatkezelés hatásairól beszámolást nyújtó számviteli modell kidolgozása. A vitaindító dokumentum 2019-ben várható.
Tőketulajdonságokkal rendelkező pénzügyi instrumentumok	Munkaterv	Munkaterv	Kötelezettség- és tőketulajdonságokkal egyaránt rendelkező pénzügyi instrumentumok prezentálásának pontosítása. Célja az IAS 32 – Pénzügyi instrumentumok standard előírásainak pontosítása. A vitaindító dokumentum 2018-ban várható.
Üzleti vagy cégérték és értékvesztés	Munkaterv	Munkaterv	Kutatási projekt az üzleti vagy cégérték értékvesztése megfelelő időben történő elszámolásának biztosítása céljából. Célja az IAS 36 előírásainak javítása. A vitaindító dokumentum 2018-ban várható.
Részvényalapú kifizetés	Munkaterv	Végrehajtva	A kutatási projekt 2016 májusában fejeződött be, és szűk körű módosításokat eredményezett. A kutatási összefoglaló 2018-ban várható.
Szabályozott díjszabású tevékenységek	Munkaterv	Folyamatban van	A projekt célja a díjszabályozások hatásának számbavétele szabályozott vállalati árazási rendszerekben.
Fogalmi keret	Nyilvános tervezet – 2015/05/28	Folyamatban van	Az új fogalmi keret 2018 márciusára várható
Projektkarbantartás – Szűk körű módosítások
Számviteli politikák és számviteli becslések (Az IAS 8 standard módosításai)		Nyilvános tervezet – 2017/09/12	A számviteli politikák és a számviteli becslések megkülönböztetésének pontosítása.
A számviteli politikák változásai (Az IAS 8 standard módosítása)		Munkaterv	Célja a megvalósíthatatlansági küszöbérték csökkentése a számviteli politikák önkéntes változtatásainak visszamenőleges alkalmazása tekintetében.
A visszatérítés lehetősége (Az IFRIC 14 standard módosításai)		Munkaterv	Azon esetek pontosítása, amikor harmadik felek jogosultak konkrét döntéseket hozni a vállalati meghatározott juttatási programról
A kötelezettségek besorolása (Az IAS 1 standard módosítása)		Nyilvános tervezet – 2015/02/10	A megújítható adósság besorolásának pontosítása. 2018-ban módosítás várható.
Az üzlet definíciója (Az IFRS 3 standard módosítása)		Munkaterv	Az „üzlet” és az „eszközcsoport” definíciója közötti különbség pontosítása
Díjak a 10 százalékos kivezetési kritérium kapcsán (Az IFRS 9 standard módosítása)		Munkaterv	A pénzügyi kötelezettségek kivezetésének értékelésekor figyelembe veendő díjak és költségek pontosítása
Az IFRS 8 Működési szegmensek standard javításai		Nyilvános tervezet – 2017/03/29	A „fő működési döntéshozó” meghatározás pontosítása és a közzétételi követelmények javítása.
Az IAS 19 standard módosítása – Programmódosítás, megszorítás vagy rendezés		Kiadva – 2018/02/08	A programmódosítás, megszorítás vagy rendezés igényének felmerülésekor alkalmazandó számviteli követelmények pontosítása.
IAS 16 – Használat előtti jövedelmek		Nyilvános tervezet – 2017/06/20	Az értékesítési bevételnek az ingatlantétel bekerülési értékéből való levonását tiltó módosítás

2. függelék – Az IFRS Alapítvány 2017. évi finanszírozásának bontása

Az IFRS Alapítvány finanszírozásának bontása
Pénzügyi támogató	Hozzájárulás 2017	Hozzájárulás 2016	A kurátorok száma a 2018. január 1-jei állapot szerint	Változás konstans árfolyamon számolva
Nemzetközi auditcégek	34,7 %	31,3 %		–0,3 %
Európai Bizottság	16,5 %	15,6 %		2,0 %
Uniós tagállamok	15,9 %	15,4 %	7	1 %
Ázsia/Óceánia	25,6 %	29,0 %	8	–2,5 %
Amerika	5,8 %	6,6 %	6	–17,0 %
Afrika	0,5 %	1,2 %	1	–53,3 %
Egyéb	0,9 %	0,9 %	0	–2,4 %
Összesen			22	–2,1 %

Forrás: IFRS Alapítvány

3. függelék – Az EFRAG 2017. évi finanszírozásának bontása

HOZZÁJÁRULÁS 000 EUR
	2017	2016
Az európai érdekelt feleket tömörítő szervezetek
Accountancy Europe	300	300
BUSINESSEUROPE	125	125
INSURANCE EUROPE	75	75
Európai Bankszövetség (EBF)	75	75
Európai Takarékszövetkezeti Csoport (ESBG)	75	75
Takarékszövetkezetek Európai Szövetsége (EACB)	75	75
Kkv-k könyvelését és könyvvizsgálatát végző szervezetek európai szövetsége (EFAA)	25	25
Európai Befektetéselemzők Egyesületeinek Nemzetközi Szövetsége	15	15
Összesen	765	765
Nemzeti szervezetek
Franciaország	350	350
Németország	350	350
UK	350	350
Olaszország	290	290
Svédország	100	100
Dánia	50	50
Hollandia	50	50
Spanyolország	50	0
Luxemburg	15	15
Összesen	1605	1555
Európai Bizottság	2 624	2 432
ÖSSZES HOZZÁJÁRULÁS	4 994	4 752

Forrás: EFRAG

4. függelék

A PIOB költségvetésének diverzifikálása

A PIOB – a Monitoring Csoporttal és az IFAC-vel szoros együttműködésben – 2012-ben tőkebevonást hajtott végre. Ennek következtében 2013-ban, 2014-ben, 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben olyan diverzifikált finanszírozási bázist alakított ki, amelyben az IFAC-on kívüli támogatók forrásai is szerepeltek. A PIOB 2017-ben 1 594 836 EUR hozzájárulást kapott a következő támogatóktól:

·Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége: 1 059 807 EUR

·Európai Bizottság 325 000 EUR

·Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO): 100 000 EUR

·Pénzügyi Beszámolások Tanácsa: 40 000 EUR

·Abu Dzabi Elszámoltathatóságért Felelős Hatósága: 35 000 EUR

·Nemzetközi Fizetések Bankja: 35 000 EUR

·Kamatbevétel: 29 EUR

2017. évi hozzájárulások

(1)

HL L 129., 2017.5.19., 24. o.

(2)

HL L 105., 2014.4.8., 1. o.

(3)

A 2018. január 1-jei állapot szerint.

(4)

7. preambulumbekezdés.

(5)

  http://www.efrag.org/About/AnnualReports

(6)

Például az EFRAG által az IFRS 16-ról készített A számviteli hatások mennyiségi értékelése című titkársági anyagról, a Mennyiségi tanulmány: Mit tudunk valójában az üzlet értékről/cégértékről és az értékvesztésről? című dokumentumról és a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökre vonatkozó kutatási projekt első szakaszának megállapításai: értékvesztés és visszaforgatás című, az EFRAG által készített jelentésről.

(7)

https://www.iosco.org/

(8)

  https://www.iosco.org/about/monitoring_group/pdf/2018-05-31-Monitoring-Group-Summary-of-Feedback.pdf

(9)

Az IFRS Alapítvány Alapszabálya 13. cikkének (a) bekezdése.