EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.9.12.

COM(2018) 643 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Közlemény a beruházásokra és a munkahelyekre irányuló partnerségünket magasabb szintre emelő, a fenntartható beruházásokra és munkahelyekre irányuló új Afrika–Európa szövetségről

Közlemény a beruházásokra és a munkahelyekre irányuló partnerségünket magasabb szintre emelő, a fenntartható beruházásokra és munkahelyekre irányuló új Afrika–Európa szövetségről

A gyorsan változó globális színtéren Európa és Afrika sokat nyerhet az intenzívebb gazdasági és politikai kapcsolatokból. Ez a dokumentum meghatározza az EU és afrikai partnerei szilárd alapokon álló gazdasági menetrendjének fő cselekvési területeit. Célja, hogy előmozdítsa a magánberuházások jelentős növekedését az afrikaiak és az európaiak részéről, fellendítse a kereskedelmet, fokozza a munkahelyteremtést és hozzájáruljon a fenntartható és inkluzív fejlődéshez, továbbá ösztönözze a modern és fenntartható technológiára vonatkozó szabványokat, a környezetvédelmi és munkavédelmi normákat, valamint a felelősségteljes üzleti magatartást. Ez a cél a fenntartható beruházásokra és munkahelyekre irányuló szövetségben ölt testet az Európai Unió – Afrikai Unió partnerség részeként.

A szövetség nem pusztán egy pénzügyi terv. Radikális elmozdulást jelent afelé, hogy a partnerként folytatott munka az Afrikában rejlő gazdasági potenciálra és a magánszektor mozgósítására összpontosító logikára épüljön. A szövetség célja a magánberuházások felszabadítása és azon óriási lehetőségek feltárása, amelyek az afrikai és európai gazdaságok számára egyaránt előnyökkel járhatnak, különös tekintettel a fiatalok számára való munkahelyteremtésre, Afrika demográfiai mintáinak megfelelően. Ez egy olyan gazdasági stratégia, amely kiaknázza Európa és Afrika erősségeit és a külső beruházási terv 1 célját a következő szintre emeli. Konkrét intézkedésekre támaszkodva a szövetség 10 millió munkahelyet fog teremteni Afrikában a következő 5 évben.

Ez a szövetség nem önálló kezdeményezés. A szövetség az Európát és Afrikát összekötő EU–Afrika kapcsolatok és az olyan stratégiai keretek szélesebb körének része, mint például az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendje és annak 17 fenntartható fejlesztési célja, amelyek iránymutatásul szolgálnak mindkét kontinens számára, csakúgy, mint az Afrikai Unió és az EU vonatkozó szakpolitikai keretei (az Agenda 2063, illetve a globális stratégia 2 és az európai konszenzus a fejlesztési politikáról 3 ). Kulcsfontosságú szerepet játszik az Afrikai Unió–Európai Unió közötti abidjani csúcstalálkozón született nyilatkozatban tett vállalások teljesítésében, és egyben része a Cotonoui Megállapodás utáni keretben előirányzott erős afrikai pillér kiépítésének, továbbá az európai szomszédságpolitika keretében Észak-Afrikában kialakítandó partnerségeknek. A szövetség központi eleme a partnerség, a párbeszéd és a felelősségvállalás elve. Annak érdekében, hogy a szövetség kiaknázhassa a benne rejlő teljes potenciált, Afrikával együtt kell mobilizálnia és koordinálnia az EU és tagállamainak fellépéseit és eszközeit.

Ez a koherens gazdasági stratégia egyrészt a 2018. júniusi Európai Tanács következtetéseire épül, amelyek szerint „lépéseket kell tennünk egy olyan új keretrendszer létrehozása felé, amely lehetővé teszi, hogy jelentős mértékben növekedjenek mind az afrikai, mind az európai forrásokból származó magánberuházások”, másrészt az Európai Bizottság következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslataira és az EU–Afrikai Unió bizottságközi találkozók eredményeire. A stratégia az Afrikai Unió 2018. március 21-én Kigaliban megrendezett 10. rendkívüli csúcstalálkozóján hozott jelentős döntésekre támaszkodik. Összhangban van a 2018. június 19-i Mesebergi Nyilatkozattal 4 , emellett hozzá kíván járulni a G7-ek 2019. évi francia elnökségének napirendjéhez.

A beruházások és a munkahelyek terén az afrikai partnerekkel való intenzív együttműködés döntő fontosságú a mobilitás és a migráció közös kezelése, valamint a származási, tranzit- és célországok koordinált szerepvállalásának előmozdítása tekintetében, a szolidaritás, a partnerség, az elszámoltathatóság és a felelősség megosztásának elve alapján. Ugyanakkor a közös migráció- és mobilitáskezelés javítása hozzájárul a fenntartható beruházásokat támogató általános stabilitáshoz. A szövetség egy olyan stratégia lényeges része, amely koherens és kiegyensúlyozott módon ötvözi a migrációra vonatkozó közös megközelítésünk különböző elemeit: közös felelősség az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak kezelésében, hatékony határigazgatás, a migránsok csempészete és az emberkereskedelem megelőzése és az ellenük való küzdelem, az életmentés és az életvédelem, a legális migrációs lehetőségek biztosítása, valamint az irreguláris migránsok visszatérésével, visszafogadásával és újra-beilleszkedésével kapcsolatos fokozott együttműködés biztosítása, összhangban a már kialakult elvekkel és nemzetközi jogi kötelezettségekkel, valamint a kölcsönösen elfogadott megállapodásokkal.

Ezen átfogó megközelítés részeként bővíteni kell az EU-ba irányuló legális migrációs lehetőségeket annak érdekében, hogy biztonságos és életképes alternatívákat lehessen kínálni a veszélyes útvonalakkal és az irreguláris migrációval szemben. Ennek érdekében a Bizottság az Európába irányuló legális migrációs lehetőségek bővítéséről szóló új közleményében 5 felszólít a továbbfejlesztett uniós kékkártyarendszer megvalósítására, továbbá kiválasztott afrikai országok bevonásával a legális migrációra irányuló kísérleti projektek kidolgozására.

Mivel a növekedés, a foglalkoztatás és az egyenlőtlenségek dinamikája, valamint az instabilitás, a reziliencia, az egészségügy és a kormányzás kihívásai Afrika régiói között és az országok között eltérőek, a szövetség figyelembe fogja venni az afrikai kontinens sokszínűségét és az egyes országok sajátosságait, beleértve az instabil helyzetek jelentette kihívásokat és az észak-afrikai országok sajátos szerződéses kapcsolatait, szem előtt tartva azok társulási megállapodásait, valamint az Európai Unióval folytatott együttműködés terén az európai szomszédságpolitika keretében szerzett tapasztalataikat.

1. A munkahelyteremtést eredményező stratégiai beruházások fellendítése és a magánszektor szerepének erősítése

A magánszektorban rejlik a legtöbb lehetőség a munkahelyek és a növekedés megteremtésére, így Afrikában létfontosságú a társadalmilag felelős – hazai és külföldi – magánberuházások fellendítése.

Az aktuális helyzet

Afrikában a beruházások egyenetlen képet mutatnak, tükrözve a globális bizonytalanságot. Az Afrikába irányuló közvetlen külföldi befektetések beáramlása ingadozó, és nem mutat erős, felfelé mutató trendet, holott erre szükség lenne. Míg Dél-Afrika, Nigéria, Kenya, Egyiptom és Marokkó 2016-ban együttesen az összes közvetlen külföldi befektetés 58 %-át vonzotta, addig a kevésbé fejlett és instabil országok számára rendszerszintű kihívást jelent a magánberuházások vonzása. Míg néhány afrikai ország nyersanyagfüggő marad, másoknak sikerült diverzifikálniuk gazdaságaikat az alacsony nyersanyagárakra reagálva. Emellett megfigyelhető, hogy 2016 óta a közvetlen külföldi befektetések már nemcsak a nyersanyag-kitermelő ágazatra terjednek ki 6 .

Ami az Afrikába irányuló uniós beruházásokat illeti, az EU Afrika legnagyobb beruházója, 2016-ban a tagállamaival együtt a közvetlen külföldi befektetések állományának közel 40 %-át adta 291 milliárd EUR értékben 7 . Afrika elmúlt két évtizedben tapasztalt erőteljes gazdasági fejlődése és a jövőre nézve benne rejlő lehetőségek arra engednek következtetni, hogy komoly lehetőségek kínálkoznak további lépésekre. Az Afrikára vonatkozó népesség-előreszámítások egyértelművé teszik, hogy több millió új munkahely teremtésére van szükség, különösen a munkaerőpiacra belépő fiatalok számára.

Javasolt intézkedés

#1 intézkedés Növekedni fog az Afrikának a beruházások vonzása érdekében nyújtott támogatás, melynek során jelentős mértékben és egyre nagyobb összegű fejlesztési támogatás kerül felhasználásra vegyesfinanszírozás és garanciák révén abból a célból, hogy tőkepiaci forrásokat mozgósítson nemzetközi, európai és nemzeti pénzügyi szervezetekkel, a beruházások kockázatának csökkentése és a finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése érdekében. A prioritás olyan értéktöbbletet teremtő ágazatokon van, amelyekben a legtöbb lehetőség rejlik a fenntartható munkahelyteremtésre, különösen a nők és a fiatalok számára, és amelyek növelik arra irányuló lehetőségeiket, hogy többek között induló vállalkozások révén megvalósíthassák elképzeléseiket. Ennek során különös figyelmet kell fordítani az instabil helyzetekre is. 2014–2017 között az EU vegyesfinanszírozási műveletekkel közel 35 milliárd EUR-t mozgósított. A külső beruházási terv elindítása és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap 8 2017. évi létrehozása óta az EU forrásokat mobilizál, melyekkel a vegyesfinanszírozás keretében várhatóan 15 milliárd EUR összegű, a garancia keretében pedig 16 milliárd EUR összegű beruházást fog mozgósítani. Mostantól 2020-ig jó úton halad afelé, hogy megvalósítsa a globális külső beruházási terv azon célkitűzését, amely Afrikában és a szomszédos országokban 2020-ig 44 milliárd EUR értékű beruházás mozgósítására irányul. Konkrét eredményként 30 millió ember és vállalkozás jut majd villamos energiához, és a megújulóenergia-kapacitás 5 gigawattal fog nőni. 24 000 ember vehet majd igénybe minden évszakban járható utakat a közlekedési infrastruktúrába történő tőkeáttételes beruházások révén. 3,2 millió afrikai munkahely létrejöttére lehet számítani a külső beruházási terv keretében csak a kis- és középvállalkozásokra összpontosító beruházási programok révén. Ezek kitűnően példázzák a javasolt szövetség keretében megvalósítandó intézkedések nagyságrendjét és hatását.

A következő hosszú távú költségvetés (többéves pénzügyi keret) keretében az EU tovább javítja eszközeit azáltal, hogy biztosítja a hatékonyabb végrehajtást és az e célra rendelkezésre álló finanszírozás jelentős növelését.

#2 intézkedés Ahhoz, hogy a magánszektor beruházásainak ugrásszerű növekedése a lehető legnagyobb hatást érje el, meg kell határozni a legígéretesebb nemzeti és regionális szintű értékláncokat. E célból jelenleg a legtöbb afrikai partnerünkkel munkahely-teremtési és növekedési paktumokról folynak egyeztetések a közös erőfeszítések olyan értékláncok köré szervezése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb munkahely-teremtési potenciállal rendelkeznek, megragadják a gyártás és a feldolgozóipar előtt nyíló lehetőségeket, felszabadítják a zöld és a kék gazdaságban rejlő jelentős potenciált, támogatják az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdaságokra való átállást, a gazdaság digitális transzformációjában – elsősorban az e-kereskedelemben és az adatgazdaságban – rejlő teljes potenciál kiaknázását, valamint a reformokat igénylő területek kezelését a vállalkozásokat ösztönző környezet javítása érdekében. A munkahely-teremtési és növekedési paktumokkal kapcsolatos munka szükségessé teszi az európai és afrikai magánszektorral folytatott strukturált párbeszédet is, amelyhez a külső beruházási terv keretében létrehozott, az Afrika számára rendelkezésre álló fenntartható üzleti platform szolgál alapul. Biztosított lesz a kapcsolat a G20-ak Afrika-paktumával.

#3 intézkedés Európának és Afrikának érdeke, hogy szorosabban együttműködjön a stratégiai fejlesztések és érdekek terén. Az Európai Bizottság az idei év vége előtt az afrikai és európai köz-, magán- és pénzügyi szereplőkből, valamint tudományos szakemberekből álló szektorális csoportokat fog kialakítani, melyek segítségével megvizsgálja és támogatja az olyan kritikus gazdasági területeken történő stratégiai fejlesztéseket, mint a digitális megoldások, az energia, a közlekedés és a mezőgazdaság. A cél a hosszú távú kihívásokra és stratégiai érdekekre való összpontosítás, a hatások felgyorsításának, a köz- és magánberuházások fellendítésének, valamint a tudás és a know-how legjobb megosztási módjainak vizsgálata révén. Ez segítené az afrikai országokban az ágazati politika és a szabályozási reform előmozdítását és rangsorolását célzó stratégiák meghatározását, valamint a kapcsolódó uniós köz- és magánberuházásokat. 2018 májusában az EU és az Afrikai Unió már létrehozott egy afrikai és európai szakértőkből álló, a vidéki Afrikával foglalkozó munkacsoportot, amely tanácsokat és ajánlásokat fogalmaz meg a mezőgazdaság területén folytatott együttműködésünk prioritásaira és következő lépéseire vonatkozóan, megvizsgálva többek között azt, hogy miként lehet ösztönözni Afrikában a fenntartható mezőgazdaságba irányuló köz- és magánberuházásokat, hogyan lehet elősegíteni az EU felelősségteljes magánberuházásait, az Afrikán belüli kereskedelem és az afrikai országokból származó export fellendítését, valamint azonosítani a mezőgazdaság, az agrárvállalkozások és az agráripar területén dolgozó afrikai fiatalok támogatását célzó legjobb szakpolitikákat. Az Európai Unió–Afrikai Unió 2018 májusában megrendezett bizottságközi találkozóját követően folyamatban van az Európai Unió–Afrikai Unió digitális gazdasági munkacsoport létrehozása. Folyamatban van továbbá az Afrika és az EU közötti közös szakminiszteri találkozók szervezése és megrendezése. A Bizottság támogatni fogja továbbá az említett szövetség megvalósításához hozzájáruló olyan tagállami kezdeményezéseket is, mint pl. az Ausztria által a tanácsi elnöksége keretében szervezett Afrika–Európa magasszintű fórum, amely az év vége előtt kerül megrendezésre.

2. Befektetés az emberekbe az oktatásba és a készségekbe való beruházások révén

A beruházásokat és a munkahelyteremtést fellendítő gazdasági partnerségnek szem előtt kell tartania, hogy a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő készségek álljanak rendelkezésre. Több beruházásra van szükség egyrészt annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az emberek, elsősorban a lányok és a nők számára az oktatáshoz – nevezetesen a műszaki képzéshez és szakképzéshez – való hozzáférést, valamint a digitális készségek és kompetenciák fejlesztését, másrészt pedig a fiatalok által a közép- és a felsőfokú oktatás szintjén elsajátított készségek és a munkához szükséges készségek közötti eltérés kezeléséhez. Ez segíteni fogja a fiatalokat abban, hogy elsajátíthassák a jövőjük építéséhez szükséges készségeket, és konszolidálni fogja a legális migrációs lehetőségeket is.

Az aktuális helyzet

Afrika népessége a világ régióit tekintve a legfiatalabb és továbbra is erős demográfiai növekedést mutat, de munkaereje a világon a legkevésbé képzett munkaerő 10 . A műszaki képzésbe és szakképzésbe való beiratkozás Afrikában jelenleg csupán 6 %-a a középfokú oktatásba történő összes beiratkozásnak 11 . Bár a készségkereslet és -kínálat közötti eltérés bizonyos mértékben természetes és elkerülhetetlen bármely növekvő és a szerkezetét átalakító gazdaságban, Afrikában a műszaki és szakképzés, valamint az általános oktatás keretében sok diplomás végez olyan területeken, amelyek iránt gyenge a munkaerő-kereslet 12 .

Az EU és Afrika között régóta partneri viszony áll fenn a kora gyermekkori és alapfokú oktatástól a felsőoktatásig terjedő oktatás területén, ideértve a szakképzést, a vállalkozói ismeretek oktatását, valamint a kutatást és innovációt is. 2014 és 2020 között az EU közel 1,34 milliárd EUR-val támogatja az afrikai kétoldalú oktatási programokat. Ebből az összegből közel 230 millió EUR-t (17 %-ot) tesz ki a szakképzés. 2020-ig 35 000 afrikai hallgató és kutató vehet részt az Erasmus+ programban, ami 2027-ig összesen 105 000 résztvevőt eredményez. 2020-ig 750 000 ember vehet részt műszaki képzésben, szakképzésben és készségfejlesztő szakképzésben. Emellett az „Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért” révén az EU nagymértékben támogatja az olyan gazdaságfejlesztési programokat, amelyek célja a készséghiányok kezelése, a foglalkoztathatóság javítása a szakképzés révén, valamint a munkahelyteremtés és az önfoglalkoztatási lehetőségek támogatása. A Száhel-övezetben és Afrika szarván e programok 2015 óta összesen 1,1 milliárd EUR-t tettek ki. Az EU a 2014–2020 közötti időszakban az oktatást az olyan globális kezdeményezések révén is támogatja, mint a globális partnerség az oktatásért program, amelyhez 475 millió EUR-t biztosít.

Az Afrikai Unió Afrikára vonatkozó kontinentális oktatási stratégiájával (2016–2025) összhangban több beruházásra van szükség az EU, a tagállamok és afrikai partnereink részéről egyaránt.

Javasolt intézkedés

#4 intézkedés Az EU támogatni fog egy fontos kezdeményezést, nevezetesen az Afrikai Unió kontinentális szintű afrikai képesítési keretrendszer kialakítását célzó készségfejlesztési kezdeményezését 13 , mely a magánszektor műszaki képzésbe és szakképzésbe való bevonásának előmozdítását, továbbá a munkaerőpiac és a műszaki képzési és szakképzési rendszer elemzését, valamint a diákok és az oktatók mobilitásának irányítását szolgáló eszköz. Támogatni kell a felsőoktatási és kutatási intézmények megfelelő elektronikus infrastruktúrákhoz való hozzáférését 14 . Még könnyebbé kell tenni a diákok, az oktatók és a tudományos dolgozók mobilitását az afrikai kontinensen (afrikai „Erasmus”) 15 . A felsőoktatási programok tartalma és az egyetemi hallgatók által elsajátított készségek jobban fognak illeszkedni a munkaerőpiaci igényekhez, és támogatásban részesül a felsőoktatás kontinenst átfogó harmonizációja a végzettségek Afrikán belüli és az EU-ban való elismerésének biztosítása céljából 16 . Az EU a továbbiakban is támogatni fogja az ösztöndíjakat és a csereprogramokat a felsőfokú oktatási intézmények között, valamint a tudásalkotást az egyetemeken, hogy az Erasmus+ keretében teljes értékű szereplőként vehessenek részt a jövő gazdasági fejlődésének és a munkahelyteremtésnek a zálogát jelentő innováció komplex folyamataiban. A Pánafrikai Program keretében nyújtott uniós támogatás 45 millió EUR-ról (a 2014–2017 közötti időszak) 63 millió EUR-ra fog emelkedni a 2018–2020 közötti időszakban, a teljes összeg így 108 millió EUR-t tesz ki.

#5 intézkedés A nemzeti szinten nyújtott támogatás javítása elő fogja segíteni, hogy a készségek az egyes országok stratégiai fejlesztési döntéseihez igazodjanak 17 , az olyan sikeres észak-afrikai kezdeményezésekből merítve, mint például a Med4Jobs program 18 . A támogatás a lehető legnagyobb mértékben azokhoz az ágazatokhoz fog kapcsolódni, amelyek erős potenciállal rendelkeznek a beruházásokat és a munkahelyteremtést illetően. A támogatás ezért szerepelni fog a munkahelyteremtési és növekedési paktumokkal kapcsolatos megbeszélések napirendjén, valamint tárgyát képezi a magánszektorral, a tudományos körökkel és a pénzügyi szereplőkkel folytatott ágazati stratégiai találkozóknak (lásd a 3. intézkedésben javasoltakat). A következő többéves pénzügyi keretben jelentős erőfeszítéseket kell tenni az EU e területen való szerepvállalásának további erősítése érdekében, teljes mértékben összhangban a magánberuházások munkahelyteremtés érdekében történő mozgósításával, mely a szerepvállalás tervezett növelésére épül. Az EU biztosítani fogja, hogy az említett fokozott beruházási tevékenységek stratégiailag célirányosabbak legyenek, különös tekintettel azokra az ágazatokra, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek a munkahelyteremtés szempontjából, figyelembe véve az informális szektor afrikai gazdaságban betöltött jelentős szerepét a jellemzően alacsony termelékenységi szintek növelése érdekében.

3. Az üzleti környezet és a beruházási környezet erősítése

A magánszektor beruházásai fellendítésének feltétele a béke, a biztonság és a stabilitás, valamint az ösztönző beruházási és üzleti környezet, ideértve a makrogazdasági stabilitást és a nyitott pénzügyi rendszereket a magánszektor hitelállományának növelése érdekében. Magában foglalja továbbá a tágabb értelemben vett olyan kritikus kormányzási kérdések kezelését célzó megfelelő intézkedéseket is, mint például a kormányzati intézmények szilárdsága, a jogállamiság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság, valamint a korrupció és az illegális pénzmozgások.

Az aktuális helyzet

Az afrikai beruházási környezet általánosságban javult, ugyan jelentős nemzeti különbségekkel, de a befektetői felmérések 19 egyértelműen azt mutatják, hogy e területen sokkal többre van szükség annak érdekében, hogy javuljon Afrika világszintű versenyképessége a beruházási tőke vonzása területén. 2009 óta az Afrikába irányuló közvetlen külföldi befektetések a világon eszközölt összes közvetlen külföldi befektetés kevesebb mint 5 %-át tették ki. A jogállamiság, a független igazságszolgáltatás, az adózás kiszámíthatósága, valamint a béke és a stabilitás mind olyan tényezők, amelyek nagyban befolyásolják mind a hazai, mind a külföldi befektetők döntéseit. A vállalkozások alapításának költségét az instabil államokban közel háromszor magasabbnak tekintik, ami jelentősen visszafogja a magánberuházásokat 20 .

Javasolt intézkedés

#6 intézkedés A fenntartható beruházásokra és munkahelyekre irányuló szövetség keretében a Bizottság megerősített párbeszédet és együttműködést javasol az afrikai partnerekkel a beruházási környezetről és adott esetben a beruházásvédelemről. Ehhez társul az üzleti környezet és az afrikai intézmények technikai és intézményi kapacitásainak – többek között digitális megoldásokkal történő – javítását szolgáló szakpolitikai reformok további támogatása, melynek célja a szilárd alapokra épülő államháztartási gazdálkodás biztosítása, ideértve a közbeszerzések és a kiadások átláthatóságát, a korrupció és a csalás elleni küzdelmet, az elszámoltathatóság javítását, a jogállamiság tiszteletben tartását és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. Az EU ikerintézményi együttműködési és technikai segítségnyújtási eszközeinek fokozott igénybevétele, valamint az erőteljesebb információcsere javítani fogják a közigazgatási szervek hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát. Fokozni kell a partnerek számára a hazai erőforrások mozgósításához nyújtandó támogatásra irányuló erőfeszítéseket is, beleértve az illegális pénzmozgások 21 elleni küzdelmet. Az illegális pénzmozgások következtében évente legalább 50 milliárd USD 22 távozik a kontinensről, mely összeg jóval meghaladja az éves hivatalos fejlesztési támogatás teljes összegét. Ezek a kérdések tárgyát képezik az EU és a partnerországok közötti párbeszédnek, nevezetesen a költségvetés-támogatás és a politikai párbeszéd összefüggésében, továbbá megvitatásra kerülnek a magánszektorral a külső beruházási terv keretében folytatott párbeszédek, valamint az EU üzleti fórumai, továbbá a magánszektorral, a tudományos körökkel és a pénzügyi szereplőkkel folytatott ágazati stratégiai eszmecserék keretében. Biztosított lesz a kapcsolat a G20-ak Afrika-paktumával. 2016-ban az EU és az uniós tagállamok által az afrikai üzleti környezet javítására nyújtott támogatás 200 millió EUR-t 23 tett ki, ebből az uniós támogatás 50 millió EUR volt. A 2018–2020 közötti időszakban a külső beruházási terv 3. pillére az afrikai üzleti és beruházási környezetre irányuló reformokhoz nyújtott uniós támogatás jelentős növekedését irányozza elő, mely összeg évente átlagosan 300–350 millió EUR között mozog, az irányítás javítását, valamint a béke és a stabilitás biztosítását célzó fellépések mellett. Ez az összeg a 2021–2027 közötti időszakban tovább emelkedik a következő többéves pénzügyi keretnek megfelelően.

4. A gazdasági integráció és a kereskedelem teljes potenciáljának kiaknázása

Az értéknövelő és munkaerő-igényes ágazatokba történő beruházásokhoz elengedhetetlen a termékek és szolgáltatások piacának megléte. Afrikában a regionális és a kontinentális szintű gazdasági integrációs folyamat előmozdítása és az EU-val való kereskedelmi kapcsolatok fellendítése ezért a koherens gazdasági stratégia alapvető elemei.

Az aktuális helyzet

Az Afrikán belüli kereskedelem továbbra is nagyon alacsony a jelentős növekedési potenciál ellenére; az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája 24 adatai alapján 2000-ben az Afrikán belüli kereskedelem 10 %-ot, 2014-ben 16 %-ot tett ki, Afrika EU-val folytatott kereskedelme viszont jelentős: az EU Afrika legnagyobb kereskedelmi partnere, 2017-ben az afrikai áruexport 37 %-át tette ki 110 milliárd EUR értékben, továbbá az afrikai import 35 %-át 133 milliárd EUR értékben, és az EU továbbra is a legnyitottabb piac és a fő célterület az Afrikában előállított termékek számára. Afrika világviszonylatban az EU kereskedelemösztönző támogatásának legnagyobb kedvezményezettje is, ami 2015-ben 4,8 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalást jelentett. Az EU és Afrika közötti kereskedelem adatai azonban az EU és Svájc közötti kereskedelem adataihoz hasonlóak, ami jól mutatja, hogy az EU és Afrika közötti kereskedelem 25 jelentős növekedési potenciállal rendelkezik mindkét irányban.

Javasolt intézkedés

#7 intézkedés Az afrikai kontinentális szabadkereskedelmi övezet 2018. márciusi elindítása, az egységes afrikai légiközlekedési piac elindítása és a személyek szabad mozgásáról szóló jegyzőkönyv aláírása egyértelműen jelzi Afrika további gazdasági integrációra irányuló törekvéseit. Az EU teljes mértékben támogatni fogja az afrikai kontinentális szabadkereskedelmi övezetet. Az afrikai kontinentális szabadkereskedelmi övezetről szóló tárgyalásokhoz nyújtott támogatás 7 millió EUR-ról (2014–2017) 50 millió EUR-ra (2018–2020) fog emelkedni, és intézményi támogatásra, valamint a (például a kereskedelem technikai akadályairól, az állat- és növényegészségügyi intézkedésekről, a szellemitulajdon-jogról és a földrajzi árujelzőkről, a beruházásokról, a versenyről és az e-kereskedelemről szóló) tárgyalások különböző szakaszainak technikai támogatására, többek között az adatgyűjtés és az adatelemzés támogatására használják fel.

#8 intézkedés Az EU és Afrika közötti kereskedelem megerősítése. Az afrikai kontinentális szabadkereskedelmi övezet megvalósítására építve a hosszú távú perspektíva egy kontinensek közötti átfogó szabadkereskedelmi megállapodás létrehozása lehet az EU és Afrika között. Ennek előkészítése érdekében a gazdasági partnerségi megállapodásokat, a szabadkereskedelmi megállapodásokat, beleértve az észak-afrikai országoknak felkínált mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségeket, valamint az EU-val kialakított egyéb kereskedelmi rendszereket, mint az afrikai kontinentális szabadkereskedelmi övezetet előmozdító építőelemeket, a legnagyobb mértékben ki kell aknázni. A cél az afrikai export további növelése és – többek között a termelő- és a feldolgozóiparba irányuló – beruházások vonzása, valamint a regionális értékláncok kialakításának ösztönzése rugalmas származási szabályok révén. Ennek támogatása érdekében a szövetség tovább erősíti és célzottabbá teszi a kereskedelemösztönző támogatással kapcsolatos intézkedéseket a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése, továbbá a műszaki és minőségi termékszabványok és egyéb szabályozási intézkedések közelítése érdekében.

#9 intézkedés A gazdasági integráció, valamint a regionális, kontinentális és globális rendszerhez kapcsolódó értékláncok fejlesztése szintén megköveteli a konnektivitást, mind Afrikán belül, mind az EU és Afrika közötti stratégiai kapcsolatok tekintetében. Az infrastrukturális beruházások alátámasztják az afrikai országok azon képességét, hogy teljes mértékben kihasználhassák a munkahely-teremtési és növekedési lehetőségeket 26 . A szövetség szakpolitikai keretek és az olyan az alapvető fontosságú infrastruktúrák támogatására fog összpontosítani, mint a széles sávú rendszer és az elektronikus infrastruktúra. Külön figyelmet kell szentelni többek között az olyan ágazatoknak, mint a fenntartható energia, a közlekedés, az adatgazdaság, az infokommunikációs technológiák, a körforgásos gazdaság, a természeti erőforrások fenntartható használata, a hulladék- és vízgazdálkodás, valamint a kék növekedés. Ez kiterjedhet az uniós iparral való partnerségek felkínálásra is, különösen azokban az ágazatokban, amelyekben az EU vezető szerepet tölt be a világban. Ez összekapcsolódik a vegyesfinanszírozás és a garancia révén megvalósuló beruházásokhoz nyújtott támogatással.

5. Módszerek és eszközök

#10 intézkedés A szövetség sikeréhez szükséges az európai és afrikai partnerek közötti folyamatos párbeszéd, a magánszektor fokozottabb bevonása és a civil társadalommal folytatott szoros konzultáció. A szövetséget jelentős nagyságú pénzügyi erőforrásokkal is támogatni kell. Az EU és tagállamai már most Afrika elsőszámú partnerei, 2016-ban az Afrikának nyújtott összes hivatalos fejlesztési támogatás 55 %-át adták, ami 23 milliárd EUR-nak felel meg.

A Bizottság következő többéves pénzügyi keretről szóló javaslata ambiciózus Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközt 27 irányoz elő a 2021–2027 közötti időszakra 89,2 milliárd EUR értékben, melynek prioritási területeit Afrika és a szomszédság jelenti. A Szubszaharai-Afrikának szóló legalább 32 milliárd EUR összegű, és az Észak-Afrikának várhatóan szánt 7,7 milliárd EUR összegű vissza nem térítendő támogatást további források egészítik ki a tematikus pillérből, a gyorsreagálásból és az eszköz „tartalékából”. A külső beruházási tervre és az Európai Fenntartható Fejlődési Alapra építve azt is előirányozza, hogy a vegyesfinanszírozás és a garanciák felhasználása jelentős mértékben növekedjen, ami lehetővé teszi a köz- és a magánszektor jelentős mértékű pénzeszközeinek mozgósítását. A javasolt új külső beruházási struktúra 28 keretében, a 60 milliárd EUR összegű pénzügyi kapacitással még ütőképesebbé tett külső tevékenységi garancia révén Afrika kiemelt régióvá fog válni. A főképviselő a Bizottság támogatásával javaslatot tett egy 10,5 milliárd EUR értékű Európai Békekeret 29 létrehozására is a 2021–2027 közötti időszakra, amely még hatékonyabbá fogja tenni az Afrikával folytatott munkánkat a gazdasági fejlődés szempontjából döntő fontosságú béke, biztonság és stabilitás afrikai kontinensen való biztosítása érdekében.

Az intézkedések összefoglalása

#1	A stratégiai beruházások fellendítése vegyesfinanszírozás és garanciák révén
#2	A nemzeti és regionális szintű termelő- és feldolgozóipari lehetőségek támogatása munkahely-teremtési és növekedési paktumok útján
#3	Szakértelem, tanácsadás és ajánlások nyújtása céljából afrikai és európai köz-, magán- és pénzügyi szereplők és a tudományos körök szektorális csoportjainak kialakítása egy biztos vezetésével
#4	Az oktatás és a készségfejlesztés támogatása kontinentális szinten
#5	A készségfejlesztés támogatása nemzeti szinten, hogy a készségek az egyes országok stratégiai fejlesztési döntéseihez igazodjanak
#6	Megerősített párbeszéd, együttműködés és támogatások kialakítása a beruházási és az üzleti klíma vonatkozásában
#7	Az afrikai kontinentális szabadkereskedelmi övezet támogatása
#8	Az Afrikán belüli és az EU és Afrika közötti kereskedelem megerősítése, hosszú távon egy kontinensközi szabadkereskedelmi megállapodás létrehozásának a céljával
#9	Az Afrikán belüli, illetve az EU és Afrika közötti konnektivitás támogatása
#10	Jelentős nagyságú pénzügyi erőforrások mozgósítása

(1)

   Az európai beruházások megerősítése a munkahelyteremtés és a növekedés érdekében: Az Európai Stratégiai Beruházási Alap második fázisa és az új külső beruházási terv felé, COM(2016)581.

(2)

    Az Európai Unió globális kül- és biztonságpolitikai stratégiája , 2017.

(3)

   Új európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról „a mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk”, HL C 210., 2017.6.30.

(4)

    Mesebergi Nyilatkozat , 2018.

(5)

   Az Európába irányuló legális migrációs lehetőségek bővítése: a kiegyensúlyozott és átfogó migrációs politika elengedhetetlen eleme COM (2018) 635.

(6)

   Az egyik példaértékű eset Etiópia, amely jelenleg a közvetlen külföldi befektetések második legnagyobb célországa Afrikában, 2017-ben 3,6 milliárd USD irányult oda, főként olyan ágazatokba, mint a könnyűipar, a textilipar és a gépjárműipar (UNCTAD, 2018).

(7)

   EUROSTAT, 2018.

(8)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1601 rendelete (2017. szeptember 26.) az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA), az EFFA-garancia és az EFFA-garanciaalap létrehozásáról.

(9)

   A Proparco az Agence Française de Développement (AFD) magánszektor-fejlesztésre összpontosító leányvállalata.

(10)

   Africa Pulse (2017), Világbank.

(11)

   African Union Continental Education Strategy (Az Afrikai Unió Afrikára vonatkozó kontinentális oktatási stratégiája) (2016–2025).

(12)

   Africa Pulse (2017), Világbank.

(13)

   27 millió EUR a Pánafrikai Programból a következők támogatására: i. a „Készségfejlesztési kezdeményezés Afrika számára” elnevezésű finanszírozási mechanizmus a Kreditanstalt für Wiederaufbau közreműködésével, összesen 14 millió EUR, ii. technikai együttműködés a „Készségfejlesztési kezdeményezés Afrika számára” elnevezésű finanszírozási mechanizmus keretében a Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit GmbH közreműködésével, összesen 8 millió EUR, valamint iii. az „EU–Afrikai Unió szakképzési mobilitási projekt” elnevezésű kísérleti projekt, összesen 5 millió EUR.

(14)

   2018–2020 között 30 millió EUR a Pánafrikai Programból, a 2014–2017 közötti időszakban kiosztott 20 millió EUR-n felül.

(15)

   2018–2020 között 20 millió EUR a Pánafrikai Programból, a 2014–2017 közötti időszakban kiosztott 20 millió EUR-n felül.

(16)

   2018–2020 között 13 millió EUR a Pánafrikai Programból, a 2014–2017 közötti időszakban kiosztott 5 millió EUR-n felül.

(17)

   40 millió EUR a 2018–2020 közötti időszakra Botswana, Gabon, Ghána, Bissau-Guinea és Mauritius számára.

(18)

   A program a készségek és a munkaerőpiaci igények közötti eltéréseket kezeli a vállalkozói szellem előmozdításával, a munkaerő-kínálat és a -kereslet közötti közvetítéssel, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások inkubátorházak és coaching programok révén történő támogatásával.

(19)

   Többek között a Világbank 2017. évi Doing Business jelentése.

(20)

   Az Európai Politikai Stratégiai Központ stratégiai feljegyzése (The Makings of an African Century, 2017).

(21)

   A korrupcióból, bűncselekményekből, adócsalásból és tisztára mosott kereskedelmi ügyletekből származó nem dokumentált tőkeáramlás.

(22)

    Report , 2014

(23)

   Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), 2018

(24)

   UNCTAD, Africa Economic Outlook 2017 (Afrika gazdasági kilátásai).

(25)

   Az EU és Afrika közötti összes kereskedelem csupán 7,5 %-a a teljes EU-n kívüli kereskedelemnek, ami nagyjából az EU és Svájc közötti kereskedelem nagyságának felel meg. A Dél-Afrikával és az észak-afrikai országokkal folytatott kereskedelem ennek közel kétharmada (Európai Bizottság, Eurostat, Comext, az EU 28-ak megrendelő és beszállító országainak áruforgalma (%-os érték), 2016, az EU-n belüli kereskedelem nélkül: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/september/tradoc_122530.04.2018.pdf.

(26)

   Africa Economic Outlook 2018 (Afrika gazdasági kilátásai), Afrikai Fejlesztési Bank.

(27)

   COM(2018) 460 final, 2018. június 14.

(28)

   A Bizottság a mai napon elfogadta „Az Európai Unión kívüli beruházások hatékonyabb pénzügyi struktúrájának létrehozása felé vezető út” című közleményt (COM (2018) 644), mely ismerteti a jelenlegi rendszer még hatékonyabbá tételének lehetséges módjait.

(29)

   Lásd az Európai Békekeretről szóló  tájékoztatót .