EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.6.28.
COM(2018) 496 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés időközi értékeléséről
a 2014. év közepétől a 2017. év közepéig tartó időszakra vonatkozóan
{SWD(2018) 353 final}
TARTALOMJEGYZÉK
1. Bevezetés
2. Az értékelés célja és hatóköre
3. Főbb megállapítások
4. Következtetések
5. Az előttünk álló út
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés időközi értékeléséről
a 2014. év közepétől a 2017. év közepéig tartó időszakra vonatkozóan
1. Bevezetés
1. A Lisszaboni Szerződésben 1 előirányzottaknak megfelelően az Európai Unió (EU) 2014-ben létrehozta az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezést (a továbbiakban: kezdeményezés). A kezdeményezést három jogi aktus szabályozza: Az Európai Parlament és a Tanács 375/2014/EU rendelete (2014. április 3.) 2 (a továbbiakban: rendelet), a Bizottság 1244/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. november 20.) 3 és a Bizottság 1398/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 24.) 4 . A kezdeményezés célja, hogy hozzájáruljon az Unió szükségletalapú humanitárius segítségnyújtási kapacitásának megerősítéséhez és fokozza a harmadik országok kiszolgáltatott vagy katasztrófa sújtotta közösségeinek kapacitását és ellenálló képességét, miközben lehetőséget nyújt az európai polgároknak, hogy harmadik országbeli humanitárius tevékenységben vegyenek részt, tanúságot téve a szükséget szenvedők iránti szolidaritásukról.
2. A kezdeményezés finanszírozást nyújt uniós székhelyű és nem uniós székhelyű szervezetek konzorciumainak uniós segítségnyújtási önkéntesek harmadik országokba való kiküldésére és kiküldésre való előkészítésére (gyakornokként is). Finanszíroz továbbá olyan projekteket, amelyek célja uniós székhelyű és nem uniós székhelyű szervezetek kapacitásainak fejlesztése annak érdekében, hogy megfeleljenek a kezdeményezésben való részvételhez szükséges előírásoknak és eljárásoknak, valamint kapacitásépítésük javítása, többek között az önkéntesek irányítása terén. A kezdeményezés továbbá előírásokat, eljárásokat és egy akkreditációs mechanizmust határoz meg, képzési programot hoz létre uniós segítségnyújtási önkéntesek előkészítésére harmadik országokba való kiküldésre, létrehozza az alkalmas uniós segítségnyújtási önkéntesek adatbázisát, létrehoz egy hálózatot, és kidolgoz egy kommunikációs tervet.
3. A kezdeményezés végrehajtására 147 936 000 EUR került elkülönítésre a 2014. január 1-je és 2020. december 31-e közötti időszakra. Miközben egyre több a kezdeményezés keretében elért eredmény, a kezdeményezés végrehajtása jelentősen elmarad a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretben rögzítettektől a költségvetés végrehajtása, valamint a kiképzett és kiküldött önkéntesek száma tekintetében.
4. Ez a jelentés ismerteti az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés időközi értékelésének az eredményeit (a továbbiakban: az értékelés), amit az értékelés részletes megállapításait tartalmazó szolgálati munkadokumentum kísér. Alapját a külső értékelés során benyújtott bizonyítékok, valamint az érdekelt felekkel folytatott megbeszélések és egy nyilvános konzultáció alkalmával kapott visszajelzések képezik. A jelentés kitér továbbá a kezdeményezés továbbfejlesztésének lehetséges területeire, figyelembe véve az ajánlásokat, valamint a kezdeményezés kiterjesztésének a szükségességét.
2. Az értékelés célja és hatóköre
5. A rendelet 27. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírtak szerint a Bizottság időközi értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az időközi értékelés fő célja, hogy független véleményt nyújtson az elért eredményekre és az e rendelet végrehajtásának minőségi és mennyiségi vonatkozásaira – köztük az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés hatékonyságára a humanitárius ágazatban és a program költséghatékonyságára – vonatkozóan a végrehajtás első három évében, a 2014-es létrehozást követően. Az értékelés ezért a 2014 közepétől 2017 közepéig tartó időszak vonatkozásában vizsgálja a kezdeményezés végrehajtását.
6. A külső értékelés elvégzésére 2017 májusa és novembere között került sor 5 . A tényfeltáró szakaszban sor került a dokumentumok átfogó felülvizsgálatára, valamint az érdekelt felekkel folytatott kiterjedt konzultációra (így bizottsági szinten, valamint a tagállami képviselőkkel, a küldő szervezetekkel, a fogadó szervezetekkel, az uniós segítségnyújtási önkéntesekkel és egyéb kulcsfontosságú érdekelt felekkel). Különböző eszközök felhasználására került sor, amelyek magukban foglalták az online felméréseket és a félig strukturált telefonos, illetve személyes beszélgetéseket. Hat célzott felmérés 6 elvégzésére került sor, valamint három helyszíni misszió zajlott Latin-Amerikában és a Karib-térségben, a Közel-Keleten és Délkelet-Ázsiában 7 . Három hónapig tartó nyilvános online konzultációra került sor (2017. augusztus–október), melynek során összesen 30 válasz érkezett. A kezdeményezés keretében végrehajtott különböző projektekre vonatkozó három esettanulmány (akkreditáció, kiküldés és technikai segítségnyújtás, valamint kapacitásépítés) egészítette ki a metodológiai megközelítést.
7. Összességében a felmérések és az interjúkon elhangzott észrevételek hasznos információkkal szolgálnak a kezdeményezés végrehajtásával kapcsolatban. Mivel az értékelés idején még nem állnak rendelkezésre a záró projektjelentések, és az első években korlátozott volt a kihasználtság, az időközi értékelés csak következtetni enged a kezdeményezés által a helyi közösségekre gyakorolt általános hatásra, az érdekelt felek kapacitásainak fejlődésére, a készségek fejlődésére, valamint az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés humanitárius ágazatban gyakorolt lehetséges hatására.
3. Főbb megállapítások
8. A külső értékelő által a különböző érdekelti csoportokkal lebonyolított interjúk során megállapításra került, hogy a kezdeményezés rendeletben meghatározott öt célkitűzése 8 releváns a kezdeményezés kedvezményezettjei, a küldő és a fogadó szervezetek, valamint az önkéntesek számára. A helyi közösségek leginkább azokat a tevékenységeket találják hasznosnak, amelyek a helyi önkéntesmunka-vállalást és a kapacitásépítést ösztönzik a készségek helyi szintű fejlesztése érdekében, hogy fel tudjanak készülni a katasztrófákra. Általában véve a kezdeményezés keretében végrehajtott különböző intézkedések relevánsak a kezdeményezés célkitűzései szempontjából. Ugyanakkor azonban az EU humanitárius segítségnyújtási elveinek kommunikációjára vonatkozó célkitűzést csak kisszámú érdekelt fél tartja relevánsnak (főleg önkéntesek). Ez azt jelenti, hogy erre több figyelmet kell fordítani a kezdeményezés kommunikációs tevékenységei során. A létrejött humanitárius partnerségi keretmegállapodások részes felei továbbra is nagyon csekély érdeklődést tanúsítanak, ami problémát jelent egy olyan kezdeményezés számára, amely a humanitárius segítségnyújtást lenne hivatott szolgálni. A kezdeményezésben részt vevő küldő és fogadó szervezetek viszonylag elégedettek azzal, hogy a kezdeményezés mennyire képes kielégíteni a szükségleteiket, és mennyire képes a fogadó szervezet igényeivel összhangban álló, megfelelő képességekkel rendelkező önkénteseket kiküldeni.
9. A kezdeményezés nem volt eredményes öt célkitűzése elérésében, és a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretben meghatározott célértékek még messze nem teljesültek. Az első három évben a költségvetést nem használták fel teljes mértékben, habár a 2017. évi adatok a kapacitásépítésre /technikai támogatásra rendelkezésre álló pénzeszközök jelentős mértékű felhasználását mutatják. Az önkéntesek száma növekszik ugyan, de még mindig jóval elmarad a célértéktől. Több mint 200 uniós segítségnyújtási önkéntes kiküldésére került sor humanitárius projektekre harmadik országokba. Ez a szám azonban messze elmarad a 2020-ra kitűzött célértéktől, ami 4 000 uniós segítségnyújtási önkéntes. Ennek fő okát olyan, a részvétel útjában álló akadályok jelentik, mint a szervezetek akkreditálása, vagy az, hogy az uniós forrásokra való pályázás érdekében partnerséget kell kialakítani más szervezetekkel. Ezek az akadályok különösen olyan szervezetek számára jelentettek kihívást, amelyek nem kiépített hálózatok keretében működnek. A konzorciumi partnerek keresése és a konzorcium irányításához szükséges adminisztratív eljárások gátolják a hatékonyságot. A felvételi folyamat hatékonysága tovább javítható az eljárások felgyorsítása révén. A kezdeményezés mindezidáig korlátozott mértékben járult hozzá az EU humanitárius segítségnyújtási kapacitásának növeléséhez, tekintve alacsony költségvetését és a lassú felhasználást. Az értékelő felmérésekből származó néhány bizonyíték arra utal, hogy az önkéntesek úgy érzik, a kiküldetés eredményeképp fejlődtek készségeik. A kezdeményezésen keresztül a kezdeti időszakban kínált gyakornoki helyek bővítették a lehetőségeket a humanitárius segítségnyújtásban való részvételre. Egyelőre nincs arra utaló bizonyíték, hogy a kezdeményezésben az önkéntességre vonatkozóan meghatározott előírások kedvező hatást gyakoroltak volna az uniós tagállamok nemzeti előírásaira. Vannak szervezetek, amelyek számára nehézséget jelent konzorciumok létrehozása, különösen akkor, ha nincs kiépített hálózatuk.
10. A kezdeményezés hatékonyságát jelentős mértékben befolyásoló eljárásokat és követelményeket három jogalkotási aktus szabályozza részletesen. Ez ugyan egyrészről adminisztratív terhet jelent a szervezetek számára, másrészről azonban kedvező hatással bír az önkéntesek tapasztalataira, mivel átlátható felvételi eljárást teremt és támogatja tanulásukat és fejlődésüket a kiküldetés során. Az önkéntesek irányítására vonatkozó új európai szabályok és eljárások különösen akkor lehetnek terhesek a szervezetek számára, ha a kezdeményezéssel párhuzamosan működtetik nemzeti önkéntességi programjukat. Vannak szervezetek, amelyek azért riadnak vissza a folyamattól, mert az akár 18 hónapig is eltarthat: a pályázati kiírások közzétételétől a kiválasztási eljáráson, a betöltendő önkéntesi helyekre vonatkozó pályázati felhívásokon és az önkéntesek képzésén keresztül az önkéntesek kiküldéséig. E jogszabályi kereten belül a Bizottság folyamatosan arra törekszik, hogy leegyszerűsítse és felgyorsítsa a folyamatokat annak érdekében, hogy a kezdeményezést vonzóbbá tegye az érdekelt felek számára. A pályázati, kiválasztási és jelentéstételi eljárások különösen azon szervezetek számára terhesek, amelyek elsősorban uniós humanitárius segítségnyújtási (veszélyhelyzet-reagálási) projektekkel foglalkoznak, amelyek eltérő támogatáskezelési eljárások szerint működnek. Hatékony ellenőrzési rendszer bevezetésére került sor, amelyet tovább lehetne fejleszteni annak érdekében, hogy a mennyiségi információkon felül lehetőség legyen minőségi információk és ad hoc jelentések feldolgozására is. Bármilyen költséghatékonysági elemzés csak előzetes értékelést nyújthat, tekintettel arra, hogy ebben a szakaszban még nem állnak rendelkezésre záró projektjelentések vagy kapcsolódó pénzügyi adatok. A külső értékelés költségtudatos magatartást állapított meg a Bizottság részéről a kiképzett és biztosított önkéntesek számán alapuló szolgáltatási szerződéseket illetően. A kezdeményezés egyszerűbb folyamatokat kíván meg, több tájékoztatást és kommunikációt az Unión belüli és kívüli szervezetekre gyakorolt lehetséges kedvező hatásairól és a működésére vonatkozóan, valamint szorosabb kapcsolatokat a kezdeményezés és az uniós humanitárius és fejlesztési célkitűzések és források között.
11. Még koherensebbé kell tenni a kezdeményezést a humanitárius segítségnyújtási, fejlesztési és polgári védelmi eszközökkel. A kezdeményezést nem építették be a meglévő uniós humanitárius segítségnyújtási eszközökbe, hanem önálló eszközként hozták létre. Mivel nem küldhetők önkéntesek olyan régiókba, ahol fegyveres konfliktus zajlik, bizonyos harmadik országok, ahol jelentős humanitárius segítség nyújtására kerül sor, kívül esnek a kezdeményezés hatályán. Az EU fejlesztési együttműködési szakpolitikájával való koherenciát illetően a humanitárius segítségnyújtás fogalmának a rendeletben alkalmazott széles körű definíciója szinergiákat tesz lehetővé, mivel számos különböző projektre lehet önkénteseket kiküldeni, így olyan tevékenységekre is, amelyek a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolására irányulnak, és amelyek támogatják és javítják a helyi közösségek általános ellenálló képességét. A kezdeményezés ugyan nem kapcsolódik hivatalosan a fenntartható fejlesztési célokhoz, a részt vevő fogadó szervezetek többsége mégis azt állítja, hogy a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztés területén is tevékenykedik. A végrehajtott tevékenységek belső konzisztenciája a kezdeményezés jelen szakaszában nem értékelhető teljes mértékben, kivitelezésük azonban azt sugallja, hogy azok összhangban állnak egymással.
12. A kezdeményezés uniós hozzáadott értéket teremt az uniós országokból származó önkéntesek irányítására vonatkozó közös normák, közös képzés, valamint a kapacitásépítésre és technikai segítségnyújtásra nyújtott finanszírozás révén. Lehetővé teszi a különböző háttérrel rendelkező (pl. humanitárius, fejlesztési, polgári védelmi, önkéntes szervezetek) és különböző méretű szervezetek számára, hogy együttműködjenek egymással. Nyitva áll nem csupán a partnerségi keretmegállapodások részes felei számára, de minden olyan, uniós székhellyel rendelkező szervezet számára is, amely a humanitárius segítségnyújtás terén tevékenykedik, illetve kíván tevékenykedni. Például a partnerségi keretmegállapodásokban részes feleknek csupán 3 %-a olyan tagállamokból származó szervezet, amelyek 2004-ben vagy azt követően csatlakoztak az EU-hoz 9 . Ezeknek a szervezeteknek az aránya az összes akkreditált szervezeten belül ennél sokkal magasabb (20 %). E tekintetben a kezdeményezés különböző uniós tagállamokból származó szervezetek széles körét volt képes bevonni.
4. Következtetések
13. Figyelembe véve a külső értékelő jelentés megállapításait, saját tapasztalatait, valamint a kezdeményezés végrehajtásának első időszakában az érdekelt felekkel folytatott párbeszédet, a Bizottság arra az általános következtetésre jutott, hogy a kezdeményezés hozzáadott értéket jelent, és célkitűzései relevánsak az érdekelt felek számára. Ugyanakkor azonban az értékelés felhívja a figyelmet számos kihívásra, amellyel foglalkozni kell a kezdeményezés hatásának további fokozása érdekében, valamint azért, hogy a kezdeményezés vonzóbbá váljon a szervezetek és az önkéntesek számára. A csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentum tovább részletezi ezeket a szempontokat, amelyeket az alábbi bekezdésekben foglalunk össze.
14. A kezdeményezés fellépéseit három jogi aktus szabályozza részletesen. A végrehajtás első három évében az érdekelt felek szervezeti bázisának hosszadalmas kiépítése zajlott. Ehhez elhúzódó eljárások járultak, valamint az uniós finanszírozású kapacitásépítési és technikai segítségnyújtási projektek átalakulása kiküldési projektekké. Elegendő számú szervezet sikeres akkreditációja esetén, és amint ezek a technikai segítségnyújtási és kapacitásépítési támogatást követően megfelelnek a követelményeknek, a szervezetek várhatóan magabiztosabbak lesznek, és nagyobb érdeklődést tanúsítanak majd uniós segítségnyújtási önkéntesek kiküldése iránt.
15. Szükség van a folyamatok és az adminisztratív eljárások egyszerűsítésére a szervezetek kezdeményezésben való részvételének növelése érdekében. A részt vevő szervezetektől és a kezdeményezésben még nem szereplő szervezetektől érkezett visszajelzések egyértelműen azt mutatják, hogy szükség van az eljárások felülvizsgálatára. Például a küldő szervezetek számára nehézséget jelent az akkreditációs folyamat; ezért fontolóra kell venni az akkreditációs folyamat felülvizsgálatát, valamint azt, hogy rövid- és középtávon több támogatást kell nyújtani az érdekelt szervezeteknek. A technikai segítségnyújtási projekteknek, amelyek segítenek a szervezeteknek abban, hogy teljesítsék az elvárt követelményeket az önkéntesek irányítása, a biztonság és a védelem terén, szorosabban kell kapcsolódniuk az uniós székhellyel rendelkező szervezetek akkreditációs folyamatához.
16. Vonzóbbá lehetne tenni a kezdeményezést a kiküldésig tartó idő (a konkrét kiküldésre vonatkozó felhívások közzétételétől) lerövidítésével a jelenlegi másfél évről gyorsabban megvalósuló kiküldésekre. Ez potenciálisan növelné az uniós polgárok számára rendelkezésre álló kiküldési lehetőségek számát, és csökkentené a lemorzsolódók számát.
17. Növelni kell a rendelet szerinti tágabb értelemben vett humanitárius segítségnyújtás területén tevékenykedő szervezetek érdeklődését. Az uniós segítségnyújtási önkénteseket olyan tevékenységekre küldik ki, mint az ellenálló képesség erősítése, a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolása, különböző, humanitárius segítségnyújtáshoz kapcsolódó területek (vízellátás, szennyvízelvezetés és higiénés körülmények, a nemek közötti különbségekkel kapcsolatos kérdések, logisztika), de élelmezésbiztonsággal, szegénységcsökkentéssel és gazdasági ellenálló képességgel foglalkozó fejlesztési projektre is. A meglévő európai bizottsági programokkal és projektekkel való további szinergiák kiaknázása már szerepel a Bizottság 2018-as éves munkaprogramjában meghatározott célkitűzések között.
18. A Bizottság elismeri, hogy javítani kell az összhangot a harmadik országokbeli önkéntes munkával kapcsolatos megközelítés és más uniós önkéntességi programok között. Összhangra és szinergiákra kell törekedni az Európai önkéntes szolgálattal és az Európai Szolidaritási Testülettel. Optimalizálni kell a humanitárius és a fejlesztési ágazat egymást kiegészítő jellegét.
19. A végrehajtás első szakaszában a hangsúly elsősorban a szervezetfejlesztésen volt. A hangsúly fokozatos áthelyezése a finanszírozási folyamatokról (az önkéntesek irányításának vagy a szervezeti adottságok és kapacitás támogatása) a humanitárius hatásra összpontosító tevékenységekre hasznos lenne az érdekelt felek ezzel kapcsolatos elvárásainak kezelése szempontjából.
20. A hatás pontosabb megjelölése vonzóbbá tenné a kezdeményezést a szervezetek és az önkéntesek számára, és segítene annak jobb végrehajtásában. Nyomon követési keret létrehozására került sor a kezdeményezés beavatkozási logikájával összhangban. Jelenleg ez kizárólag mennyiségi adatokat gyűjt; ezt ki kell egészíteni minőségi adatokkal a humanitárius ágazattal kapcsolatos projektek hatásai, a katasztrófakockázat-kezelés, vagy a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolása vonatkozásában. A teljesítménymutatókat felül kell vizsgálni megfelelőség szempontjából, valamint a megbízható, észszerű és összehasonlítható adatok gyűjtésének megvalósíthatósága szempontjából. Az önkéntesek kiküldésére vonatkozó jelenlegi teljesítménymutatókon felül a kezdeményezés költségvetésének a legnagyobb részét felemésztő kapacitásépítés és technikai segítségnyújtás terén elért eredményekkel kapcsolatos teljesítménymutatókat kell kidolgozni. Ezek elősegítenék a kezdeményezés által a helyi közösségekre, a részt vevő szervezetekre és az önkéntesekre gyakorolt hatás mérését, és rávilágítanának az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés projektjei és a humanitárius segítségnyújtási / katasztrófakészültségi projektek közötti kapcsolatokra. Meg kell vizsgálni a helyi humanitárius segítségnyújtási irodák és az Unió küldöttségei – köztük az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés projektjei ellenőrzésével foglalkozó küldöttség – közötti hatékonyabb együttműködés további lehetőségeit.
5. Az előttünk álló út
21. Az értékelés hasznos elemzéseket és információkat tartalmaz a kezdeményezés végrehajtására vonatkozóan, ideértve a meglévő hiányosságokat és a további fejlesztésre szoruló területeket. A Bizottság kétirányú megközelítést alkalmazva viszi tovább az értékelés során tett megállapításokat és ajánlásokat: fontolóra vesz egyrészt olyan fellépéseket, amelyek rövid- és középtávon végrehajthatók a jelenlegi jogi kereten belül, másrészt pedig olyan fellépéseket, amelyekhez az uniós segítségnyújtási önkéntesekre vonatkozó jogszabályok radikálisabb megváltoztatására van szükség.
22. A fellépések első körében az értékelés eredményei azonnal visszacsatolásra kerülnek a programtervezésbe és a forráselosztásba. A Bizottság már dolgozik azokon a fellépéseken, amelyeket mostantól kezdve 2020-ig, a jelenlegi végrehajtási időszak végéig kell végrehajtani a folyamatok felgyorsítása, az adminisztratív eljárások egyszerűsítése, az érdekelt szervezetek hatékonyabb támogatása, a finanszírozási lehetőségek további népszerűsítése és a sikertörténetek megosztása érdekében. Ennek megvalósítására például az akkreditációs folyamat partnerségi keretmegállapodásokkal rendelkező szervezetek számára történő további egyszerűsítése révén kerül sor, elkerülve a párhuzamosságokat a két adminisztratív eljárás során, lerövidítve az akkreditáció során használt elektronikus formanyomtatványokat, felgyorsítva a felhívás közzétételétől az önkéntesek kiküldéséig tartó időszakot, a népszerűsítő tevékenységek fokozásával a helyszíni önkéntesek hatásának bemutatása érdekében. Szintén fontos terület az uniós segítségnyújtási önkéntesek részvételének fokozása a Bizottság humanitárius segítségnyújtási és katasztrófakockázat-csökkentési, valamint fejlesztési együttműködési projektjeiben.
23. A fellépések második köre a következő többéves pénzügyi keret szerinti uniós programok jövőjével kapcsolatos, jelenleg folyamatban lévő bizottsági munkához kapcsolódik. Ezen időközi értékelés megállapításai hatékonyan hozzájárulnak majd a 2020 utáni kiadási programokra vonatkozó bizottsági javaslat kidolgozásához. E tekintetben a Bizottság törekszik az eljárások jelentős mértékű egyszerűsítésére azáltal, hogy eltávolítja azokat az elemeket, amelyek lelassítják az önkéntesek kiküldését és jelentős adminisztratív terhet jelentenek a részt vevő szervezetek számára. Szinergiákra és összhangra kell törekedni más uniós önkéntességi programokkal, legfőképpen az Európai Szolidaritási Testülettel. A Bizottság célja, hogy jobb érthetőséget biztosítson az Unión belül és kívül önkéntességi lehetőségeket kereső uniós polgárok számára. Mérlegeli a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolására, valamint a humanitárius segítségnyújtás fejlesztésére vonatkozó uniós célkitűzésekkel való nagyobb összhang megteremtését a humanitárius és fejlesztési szervezetek részvételének növelése és az önkéntességi lehetőségek fokozása érdekében.
24. Az eddigi tapasztalatokra és a levont tanulságokra építve, valamint az időközi értékelésben foglalt ajánlásokat megvalósítva a Bizottság folytatja a kezdeményezés végrehajtását és fejlesztését, szorosan együttműködve a tagállamokkal, az uniós intézményekkel és szervekkel, a szervezetekkel és a polgárokkal. Az érdekelt felektől érkező visszajelzések továbbra is a fejlesztések legfőbb hajtóerejét jelentik, amelyek a kezdeményezés szélesebb körű hatását eredményezik a végrehajtás következő, 2020-ig tartó szakaszában és azon túl.