(4)A vonatkozó országspecifikus ajánlásokat figyelembe vették az európai strukturális és beruházási alapok 2014–2020 közötti időszakra szóló programozása során. Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5 23. cikke szerint, amennyiben az a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében szükséges, a Bizottság kérheti egy tagállamtól, hogy vizsgálja felül partnerségi megállapodását és releváns programjait, és javasoljon azokhoz módosításokat. A Bizottság az európai strukturális és beruházási alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásokban további részletekkel szolgált arról, hogyan alkalmazná az említett rendelkezést 6 .

(5)Magyarország jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik. 2018. évi konvergenciaprogramjában a kormány azt vetíti előre, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány a 2017-es 2,0 %-ról 2018-ban 2,4 %-ra nő, majd 2022-re fokozatosan 0,5 %-ra javul. A középtávú költségvetési cél – a GDP 1,5 %-ának megfelelő strukturális hiány – a tervek szerint 2020-ra teljesül. Az újraszámított strukturális egyenleg 7 alapján a középtávú költségvetési célt 2022-re érné el Magyarország. A konvergenciaprogram szerint a GDP-arányos államadósság 2022 végére fokozatosan némileg 60 % alá csökken. Az ezeket a költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv optimista, ami a hiánycélok megvalósítása tekintetében figyelemreméltó kockázatot hordoz.

(6)A 2018. évi konvergenciaprogram szerint a biztonsággal kapcsolatos intézkedések 2017-ben jelentős költségvetési hatással bírnak, és megfelelő bizonyítékokkal támasztja alá e költségvetési többletkiadások mértékét és természetét. A Bizottság szerint a biztonsággal kapcsolatos intézkedésekkel összefüggésben figyelembe vehető többletkiadások mértéke 2017-ben a GDP 0,17 %-ának felelt meg. Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében és 6. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezések lehetőséget adnak e többletkiadások figyelembevételére, mivel a terrorfenyegetettség súlyossága kivételes helyzetet jelentenek, ezek jelentős hatással vannak a magyar államháztartásra, és a középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való átmeneti eltérés engedélyezése nem veszélyeztetné a fenntarthatóságot. Ennek megfelelően a Bizottság e többletköltségek figyelembevétele érdekében csökkentette a középtávú költségvetési cél eléréséhez 2017-ben szükséges kiigazítás mértékét.

(7)A Tanács 2016. július 12-i ajánlása szerint Magyarországnak 2017-ben a GDP 0,6 %-ának megfelelő éves költségvetési kiigazítást kellett végrehajtania, amennyiben ennél kisebb kiigazítás nem volt elegendő a középtávú költségvetési célnak való megfeleléshez. A 2017. évi eredményadatok alapján Magyarország jelentősen eltért a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától. Az EUMSZ 121. cikkének (4) bekezdésével és az 1466/97/EK tanácsi rendelet 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság 2018. május 23-án figyelmeztetést adott ki Magyarország számára, mely szerint 2017-ben jelentős eltérés volt megfigyelhető a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától. Ezt követő, június XX-i ajánlásaiban a Tanács megerősítette, hogy Magyarországnak biztosítania kell, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások 8 nominális növekedési rátája 2018-ban ne haladja meg a 2,8 %-ot, ami a GDP 1 %-ának megfelelő éves strukturális kiigazításnak felel meg. A Bizottság 2018. tavaszi előrejelzése alapján fennáll a kockázata annak, hogy Magyarország eltér az ajánlott kiigazítástól.

(8)2019-ben, tekintettel Magyarország 60 % feletti GDP-arányos államadósság-rátájára és a 2,3 %-os előre vetített kibocsátási résre, a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája nem haladhatja meg a 3,9 %-ot, összhangban a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott követelménymátrix által előírt, a GDP 0,75 %-ának megfelelő strukturális kiigazítással. A Bizottság 2018. évi tavaszi előrejelzése alapján fennáll a kockázata annak, hogy 2019-ben jelentős lesz az eltérés ettől a követelménytől. Összességében a Tanács úgy véli, hogy tekintettel a költségvetési kilátások számottevő romlására, 2018-tól jelentős további intézkedésekre lesz szükség a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek való megfelelés érdekében, összhangban a 2018. június XX-án/-én Magyarországnak címzett, a középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való jelentős mértékű eltérés kiigazítását célzó ajánlással.

(9)Az általános foglalkoztatási ráta jelentős mértékben javult, és a kedvező gazdasági konjunktúra lehetőséget biztosít a munkanélküli személyek munkaerőpiaci reintegrációjára. A nemek közötti foglalkoztatottsági szakadék nagy, különösen a 25–39 év közötti korcsoportban, amit részben a minőségi gyermekgondozáshoz való hozzáférés szűkössége magyaráz. A 3 év alatti gyermekek gyermekgondozásban való részvétele tekintetében Magyarország jóval a barcelonai célérték és az uniós átlag alatt van. Bár a közmunkaprogram továbbra is a legfontosabb aktív munkaerőpiaci intézkedés, a résztvevők számának jelentős csökkenése kedvező fejleményt jelent. Ugyanakkor a program továbbra sem eléggé célzott, és a munkaerőpiaci helyzethez képest továbbra is csak korlátozott mértékben segíti elő, hogy résztvevői visszailleszkedjenek a nyílt munkaerőpiacra. A továbbképzést és az átképzést célzó aktív munkaerőpiaci intézkedések kialakulatlanok.

(10)A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 2016-ban 26,3 %-ra csökkent, de még mindig meghaladja az uniós átlagot. A gyermekek általában jobban ki vannak téve a szegénység veszélyének, mint más korcsoportok. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege az egyszemélyes háztartások esetében nem éri el a szegénységi küszöb 50 %-át, ami az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Az álláskeresési járadék megfelelősége igen alacsony: folyósításának három hónapos maximális időtartama a legrövidebb az Unióban, és csak mintegy negyede az elhelyezkedéshez szükséges átlagos időtartamnak. Ezen túlmenően a járadék összege a legalacsonyabbak között van az EU-ban.

(11)A szociális párbeszéd struktúrái és folyamatai továbbra is kialakulatlanok, és nem teszik lehetővé a szociális partnerek érdemi részvételét a szakpolitikák kialakításában és végrehajtásában. Az érdekelt felek bevonása terén tapasztalható hiányosságok és a korlátozott átláthatóság rontja a szakpolitikai döntéshozatal megalapozottságát és minőségét, ami bizonytalanságot teremt a befektetők számára, és lassítja a konvergenciát.

(12)Magyarország több intézkedést hajtott végre az adórendszer fejlesztése érdekében, de néhány probléma továbbra is fennáll. A munka adóéke ugyan csökkent, ám uniós összehasonlításban még mindig magas – különösen egyes alacsony jövedelmű csoportok esetében. Az adórendszer összetettsége, illetve az ágazati különadók fenntartása, továbbra is probléma. Az agresszív adótervezéssel szembeni intézkedések elengedhetetlenek a vállalkozások közötti verseny torzulásának megakadályozásához, az adófizetők méltányos kezeléséhez és az államháztartás védelméhez. Az adófizetők agresszív adótervezési stratégiáinak a tagállamok között átgyűrűző hatásai az uniós jogszabályokat kiegészítő, koordinált fellépést kívánnak meg a nemzeti szakpolitikák részéről. Magyarország és a külföld között meglehetősen nagy tőkeforgalom zajlik különleges célú gazdasági egységeken keresztül, amelyek nem kötődnek a reálgazdasághoz. A Magyarországon működő vállalkozások által külföldre (azaz az Unióban rezidens adóalanyok által harmadik országban rezidens adóalanyok számára) utalt osztalék-, kamat- és jogdíjfizetésekre vonatkozó forrásadó hiánya, miatt e kifizetések teljes mértékben adózatlanok maradhatnak, amennyiben a kedvezményezett joghatóságában nem adókötelesek. A Bizottság tudomásul veszi, hogy Magyarország elismeri, hogy a külföldre történő kifizetések visszaélésszerű alkalmazása agresszív adótervezéshez vezethet. A közelmúltban folytatott eszmecsere alapján a Bizottság továbbra is konstruktív párbeszédet folytat majd az adófizetők agresszív adótervezési stratégiái elleni küzdelem érdekében.

(13)A szolgáltatások – és különösen a kiskereskedelem – területét érintő szabályozási korlátok befolyásolják az ágazat teljesítményét, és gátolják az erőforrások hatékony újraelosztását, a termelékenységet és az innovációt. Állandó tendencia, hogy bizonyos szolgáltatások ellátását kifejezetten e célra létrehozott, állami tulajdonban lévő vállalatokra bízzák, aminek a szabad verseny látja kárát. A jogi keret kiszámíthatatlansága további problémát jelent, különösen a kiskereskedelmi ágazatban, amelynek szabályozását az elmúlt években gyakran módosították. A jogszabályjavaslatok gyakran az árbevételhez vagy az üzletmérethez vannak szabva, így alapvetően a külföldi kiskereskedelmi láncokat érintik. Ez növeli a bizonytalanságot a tulajdonosok körében, és elriaszthatja a befektetéseket. A verseny számára kedvező, stabil szabályozási környezet kialakítására van szükség. A szabályozott szakmákra vonatkozó előírások jelentősen korlátozóak Magyarországon, különösen az olyan kulcsfontosságú szakmák tekintetében, mint például a könyvvitel és a jogi szolgáltatások.

(14)A korrupció megelőzése és büntetőeljárás alá vonása terén hozott intézkedések továbbra sem kielégítőek. Több mutató is azt jelzi, hogy a korrupciónak való kitettség Magyarországon az elmúlt években növekedett, és a korrupció kockázata negatív hatással lehet az ország növekedési potenciáljára. Az ügyészség működése döntő fontosságú a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem szempontjából, és bár úgy tűnik, hogy a hétköznapi korrupció elleni küzdelmet célzó intézkedések bizonyos sikerrel jártak, nem helyeződik kellő hangsúly a magas szintű ügyek kivizsgálásának megkezdésére. Az átláthatóság korlátozottsága és az információkhoz való hozzáférés korlátozása ugyancsak akadályozza a korrupció megelőzését célzó intézkedéseket. Fontos intézkedések történtek a közbeszerzés tekintetében, de még van tér a verseny és a pályáztatási folyamat átláthatóságának javítására.

(15)Az alapkészségekkel kapcsolatos oktatási eredmények jóval az uniós átlag alatt vannak, különösen a hátrányos társadalmi-gazdasági hátterű gyerekek esetében. A tanulókat korai szakaszban irányítják a rendkívül eltérő oktatási eredményeket produkáló és foglalkoztatási pályákat kínáló különböző iskolatípusokba. A hátrányos helyzetű gyermekek, köztük a roma gyerekek, nagy arányban olyan szakközépiskolákba járnak, ahol az alapvető készségeket tipikusan alacsonyabb szinten sajátítják el, magas a lemorzsolódás, és a végzettek átlagosan alacsonyabb béreket kapnak. A korai iskolaelhagyók aránya átlagosan 12,4 %-ra emelkedett, és különösen magas a romák körében. Ezek a kihívások különösen sürgetőek a minőségi és inkluzív oktatás kontextusában. A jelentkezők számának csökkenése és a magas lemorzsolódási arányok tovább korlátozzák a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát egy olyan időszakban, amikor a magasan képzett munkaerő iránti kereslet egyre nő.

(16)Továbbra is rosszak az egészségügyi eredmények, és ezt tovább súlyosbítja az egészségtelen életmód; mindez negatív hatással van a humán tőkére. Az egészségügyi kiadások alacsony szintje és a rossz hatékonyságú forrásallokáció korlátozzák a magyar egészségügyi rendszer teljesítményét. A betegek által közvetlenül fizetett térítések magas arányával együtt ez rontja a kellő időben nyújtott, megfizethető és minőségi megelőzési, illetve gyógyítási célú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés lehetőségét. Az egészségügyi dolgozók hiánya szintén akadályozza az ellátáshoz való hozzáférést, bár a legutóbbi fizetésemelések enyhítették ezt a kihívást. A folyamatban lévő reform-erőfeszítések a kórházi ellátás túlzott igénybevételének csökkentésére irányulnak; utóbbinak elsődleges oka, hogy az alapellátást nyújtók nincsenek megfelelően felszerelve arra, hogy hatékony szűrőként működhessenek. A kórházi erőforrások felhasználásának további racionalizálása és az alapellátás megerősítését célzó beruházások lehetővé tennék az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén fennálló egyenlőtlenségek csökkentését, a hatékonyság növelését és az egészségügyi eredmények tényleges javítását.

(17)A 2018. évi európai szemeszter keretében a Bizottság átfogóan elemezte a magyar gazdaságpolitikát, és az elemzést közzétette a 2018. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a 2018. évi konvergenciaprogramot és a 2018. évi nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Magyarországnak címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. Figyelembe vette nemcsak azoknak Magyarország fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából képviselt jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a leendő tagállami döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.

(18)A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a 2018. évi konvergenciaprogramot, és arról alkotott véleményét 9 különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

AJÁNLJA, hogy Magyarország 2018-ban és 2019-ben tegyen intézkedéseket a következők érdekében:

1.2018-ban biztosítsa a Tanács 2018. június XX-i ajánlásának való megfelelést a középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való jelentős eltérés korrekciója céljából. 2019-ben biztosítsa, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája ne haladja meg a 3,9 %-ot, ami a GDP 0,75 %-ának megfelelő éves strukturális kiigazításnak felel meg.

2.Folytassa az adórendszer egyszerűsítését, különösen az ágazati különadók csökkentése révén. Javítsa a döntéshozatali folyamat minőségét és átláthatóságát hatékony szociális párbeszéd, az egyéb érdekelt felek bevonása, valamint rendszeres és megfelelő hatásvizsgálatok révén. Erősítse meg a korrupcióellenes kereteket és az ügyészségi munkát, valamint fokozza a versenyt és az átláthatóságot a közbeszerzés terén, többek között azáltal, hogy az elektronikus közbeszerzési rendszerben keletkezett adatokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. Erősítse a versenyt, a szabályozás stabilitását és az átláthatóságot a szolgáltatási és különösen a kiskereskedelmi ágazatban.

3.Az aktív munkaerőpiaci intézkedések minőségének javításával szabadítson fel további munkaerő-tartalékokat. Javítsa az oktatási eredményeket, és növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét a minőségi és inkluzív többségi oktatásban. Javítsa a szociális ellátások és az álláskeresési járadékok megfelelőségét és a támogatottak körét.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.