Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

Észtország 2018. évi nemzeti reformprogramjáról,

amelyben véleményezi Észtország 2018. évi stabilitási programját

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására 2 ,

tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira 3 ,

tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,

tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)A Bizottság 2017. november 22-én elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2018. évi európai szemeszterét. A jelentés kellő figyelmet fordított az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillérére. Az Európai Tanács 2018. március 22-én jóváhagyta az éves növekedési jelentés prioritásait. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2017. november 22-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést is, amelyben Észtországot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor. A Bizottság ugyanezen a napon az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást is elfogadott, amelyet az Európai Tanács 2018. március 22-én hagyott jóvá. A Tanács 2018. május 14-én elfogadta az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlást (a továbbiakban: az euróövezetre vonatkozó ajánlás).

(2)Mivel Észtország pénzneme az euró, továbbá tekintettel a gazdasági és monetáris unió gazdaságainak szoros összefonódására, Észtországnak gondoskodnia kell arról, hogy teljeskörűen és megfelelő időben végrehajtsa az euróövezetre vonatkozó ajánlást, melyet különösen az alábbi 1. ajánlás tükröz.

(3)Az Észtországra vonatkozó 2018. évi országjelentést 4 2018. március 7-én tették közzé. Az országjelentés értékelte a Tanács által 2017. július 11-én elfogadott országspecifikus ajánlások és az előző években Észtországnak címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzései kapcsán Észtország által elért eredményeket. Elemzése alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Észtországban nem áll fenn makrogazdasági egyensúlyhiány.

(4)Észtország 2018. április 26-án benyújtotta 2018. évi nemzeti reformprogramját és 2018. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(5)A vonatkozó országspecifikus ajánlásokat figyelembe vették az európai strukturális és beruházási alapok 2014–2020 közötti időszakra szóló programozása során. Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5 23. cikke szerint, amennyiben az a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében szükséges, a Bizottság kérheti egy tagállamtól, hogy vizsgálja felül partnerségi megállapodását és releváns programjait, és javasoljon azokhoz módosításokat. A Bizottság az európai strukturális és beruházási alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásokban további részletekkel szolgált arról, hogyan alkalmazná az említett rendelkezést 6 .

(6)Észtország jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik. A kormány azt vetíti előre, hogy az államháztartási egyenleg a GDP 0,3 %-ának megfelelő 2017. évi hiányról 2018-ban a GDP 0,2 %-ának, 2019-ben pedig a GDP 0,5 %-ának megfelelő többletet fog elérni. Ezt követően kiegyensúlyozott költségvetés irányába történik elmozdulás. A középtávú költségvetési célja a GDP 0,5 %-ának megfelelő strukturális hiány. A 2018. évi stabilitási program szerint az újraszámított 7 strukturális egyenlegnek a GDP arányában kifejezett szintje a becslések szerint a 2018. évi 0,8 %-os hiányról 2019-ben 0,4 %-ra csökken, és ezt követően mérsékelt marad a hiányszint. A GDP-arányos államadósság az előrejelzés szerint 2018-ban és 2019-ben 9 % alatt marad, majd 2022-re 5,3 %-ra csökken. Az említett költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv optimista. A bevételbecsléseket érintő negatív kockázatok elsősorban néhány nem pontosan meghatározott és a programidőszakba tartozó összes évre kiható intézkedéshez kapcsolódnak.

(7)2018-ra vonatkozóan az ajánlás szerint Észtországnak továbbra is teljesítenie kell a középtávú költségvetési célját. Ez alapján a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája 8 legfeljebb 6,1 % lehet, ami azt jelenti, hogy a strukturális egyenlegnek a GDP 0,2 %-ának megfelelő mértékű romlása megengedett. A Bizottság 2018. tavaszi előrejelzése alapján fennáll a kockázata annak, hogy 2018-ban némi eltérés lesz az említett követelménytől. 2019-ben, tekintettel Észtország 2,7 %-os előre vetített kibocsátási résére és a becsült potenciális növekedési ráta alatti előre vetített GDP-növekedésre, a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája nem haladhatja meg a 4,1 %-ot, összhangban a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott követelménymátrix által előírt, a GDP 0,6 %-ának megfelelő strukturális kiigazítással. Változatlan szakpolitikát feltételezve a Bizottság 2018. tavaszi előrejelzése szerint fennáll a kockázata annak, hogy Észtország 2019-ben, illetve együttvéve 2018 és 2019 során némileg eltér az előírt követelménytől. Összességében a Tanács véleménye az, hogy Észtországnak készen kell állnia a további intézkedések meghozatalára, hogy 2018-ban és 2019-ben is biztosítsa a követelményeknek való megfelelést.

(8)A jobb szolgáltatásnyújtással alátámasztott, megfelelőbb szociális biztonsági háló biztosítása továbbra is jelentős kihívás marad Észtország számára. Észtország az európai uniós átlagnál (a GDP közel 28 %-ánál) kevesebbet (a GDP közel 16 %-át) költ a szociális védőhálóra. A szociális transzfereknek a szegénység csökkentésére gyakorolt hatása javul, de még mindig kismértékű és az európai uniós átlag alatti. Észtország szegénységi rátája még mindig magas, különösen a fogyatékkal élők, az aktív kereső nélküli háztartások és az idősebbek, elsősorban az egyedül élők körében. A 2016-ban 5,6 %-os jövedelmi egyenlőtlenség a közelmúltbeli javulás ellenére továbbra is magasabb az európai uniós átlagnál (2016. évi 5,2 %). Újabb lépések megtételére kerül sor a nagyobb családok számára megfelelő családtámogatás biztosítása céljából, ami tovább csökkenti a relatív szegénységet a gyermekek körében. A minimumjövedelem-támogatás szintjét megemelték a munkába való visszatérést ösztönző intézkedések kíséretében. A 115 EUR összegű nyugdíjkiegészítésnek az alacsony összegű nyugdíjjal rendelkező és egyedül élő személyek részére történő kifizetése volt az első lépés e csoport rendkívül magas szegénységi rátájának kezelése terén. A fogyatékkal és a fogyaték nélkül élők között a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitett személyek arányában tapasztalt különbség (2016-ban 20,9 %) szintén magasabb volt az európai uniós átlagnál (10,1 %). A tartós ápolási-gondozási szolgáltatások finanszírozása nem áll összhangban az öregedő népesség szükségleteivel. A folyamatban lévő közigazgatási reformnak a magas színvonalú szolgáltatásnyújtásra gyakorolt hatása még nem látható.

(9)A nemek közötti bérszakadék továbbra is az egyik legmagasabb szintet, 25,3 %-ot itt éri el az Európai Unióban, bár csökkenő tendenciát mutat. A szülői szabadságot és a szociális ellátórendszert érintő közelmúltbeli változások előmozdítják a munka és a magánélet közötti egyensúlyt. E változások várhatóan ösztönzőt jelentenek a nők számára, hogy korábban visszatérjenek a munka világába és ezáltal hozzájáruljanak az Észtországban jellemző, nemek közötti bérkülönbség csökkentéséhez. A változtatásokat 2018 és 2020 között fogják végrehajtani. A szülői szabadságok rendszerére vonatkozó reform második szakaszára vonatkozó javaslat jelenleg tárgyalás alatt áll. Továbbra is lényeges ebben az összefüggésben és azon túl is a szociális partnerekkel való kapcsolattartás és kapacitásuk megerősítése, a rendkívül alacsony tagsági arányok fényében. A nemek közötti egyenlőségről szóló törvénynek a bérek átláthatóságának javítása érdekében tett módosításai még elfogadás előtt állnak, és elfogadásukat követően kizárólag a közszektorbeli intézményekre lesznek alkalmazandók. A nemek közötti bérkülönbségek elemzését célzó eszköz kifejlesztésére várhatóan nem kerül sor 2019 előtt.

(10)Észtország termelékenységének lassú növekedése a kutatás, a technológia és az innováció mérsékelt teljesítményének tudható be. 2016-ban az észt vállalatok kevesebb mint 0,5 %-a számolt be kutatási tevékenységekről, a vállalkozások kutatási és fejlesztési intenzitása pedig a GDP-nek csupán 0,7 %-át teszi ki, ami az 1,3 %-os uniós átlag fele. Ezen túlmenően az elmúlt években számottevő mértékben csökkent az innovációt mérő több mutató is, például az új termékeket és folyamatokat létrehozó vagy a vállalkozáson belül innovációs tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások esetében. Jóllehet a gazdaság magas hozzáadott értéket képviselő és tudásintenzív tevékenységekkel rendelkezik, a vállalkozások kutatási és fejlesztési intenzitása, a tudomány és az üzleti élet kapcsolata, valamint a vállalatok innovációs és technológiai kapacitása továbbra is csekély mértékű. A kutatásra, technológiára és innovációra fordított közkiadások hagyományosan az európai uniós átlag felett álltak. A prioritásoknak az állami kutatás terén nem megfelelő meghatározása azonban problémákat vet fel. Észtország több intézkedést is hozott a gazdaság kutatási és innovációs teljesítményének ösztönzésére, de továbbra is kihívást jelent ezek hatásának maximalizálása.

(11)A 2018. évi európai szemeszter keretében a Bizottság átfogóan elemezte az észt gazdaságpolitikát, és az elemzést közzétette a 2018. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a 2018. évi stabilitási programot és a 2018. évi nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Észtországnak címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. Figyelembe vette nemcsak azoknak Észtország fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a leendő tagállami döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.

(12)A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a 2018. évi stabilitási programot, és arról alkotott véleményét 9 különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

AJÁNLJA, hogy Észtország 2018-ban és 2019-ben tegyen intézkedéseket a következők érdekében:

1.Biztosítsa, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája 2019-ben ne haladja meg a 4,1 %-ot, ami a GDP 0,6 %-ának megfelelő éves strukturális kiigazításnak felel meg. Javítsa a szociális biztonsági háló megfelelőségét, elsősorban az idősebbek és a fogyatékkal élő személyek körében. Tegyen intézkedéseket a nemek közötti bérszakadék csökkentésére, többek között a magánszektorbeli bérek átláthatóságának javítása révén.

2.Mozdítsa elő a kutatást és az innovációt, különösen az innovációs alap kiszélesítését célzó hatékony ösztönzők biztosítása révén.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök