EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.5.3.
COM(2018) 256 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
az űrmegfigyelést és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követését (SST) támogató keret végrehajtásáról (2014–2017)
1.
BEVEZETÉS
Az űreszközök és -szolgáltatások nélkülözhetetlenné váltak gazdaságunk és társadalmunk számára, és hosszú távú rendelkezésre állásuk elengedhetetlen Európa biztonságához és védelméhez. Az európai űreszközök száma és jelentősége folyamatosan nő, ahogyan az űrrel kapcsolatos veszélyek is. Európa 2020-ra várhatóan 40 Galileo és Copernicus műholddal – a világ műholdjainak körülbelül 12%-ával – rendelkezik majd az űrben. Ezért létfontosságú érdeke annak biztosítása, hogy űreszközeit és -szolgáltatásait biztonságosan tudja pályára állítani és működtetni. A Tanács 2008-ban hangsúlyozta, hogy létre kell hozni egy, az űrinfrastruktúra és az űrszemét ellenőrzésére és felügyeletére szolgáló európai képességet.
Az EU első válasza az volt, hogy az űrmegfigyelést és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követését támogató keret létrehozásáról szóló, 2014. április 16-i 541/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal (a továbbiakban: SST-határozat) létrehozta az űrmegfigyelésre és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követésére (uniós SST) szolgáló képességet. E jelentés – mint azt az említett határozat 11. cikkének (2) bekezdése előírja – e képesség megvalósításáról és az általa elért eredményekről nyújt tájékoztatást.
Az SST-határozat elismeri, hogy ahhoz, hogy az SST-tevékenységek végzését illetően megfelelő szintű autonómiát lehessen biztosítani, szükség lenne egy alap-jogiaktus elfogadására, és hogy ezt a lehetőséget a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatának keretében kellene mérlegelni. Így e jelentés következtetései és ajánlásai hozzá fognak járulni az európai űrstratégiában az uniós SST-re vonatkozóan előirányzott munkához.
2.
ELŐZMÉNYEK
A kritikus európai űrinfrastruktúra biztonságát az űrjárművek egymással, valamint űrszeméttel való ütközésének kockázata fenyegeti. Az űrjárművek és az űrszemét Földre való irányítatlan visszatérése úgyszintén veszélyezteti a Föld lakosságának biztonságát. A keret létrehozása előtt nem létezett semmilyen egész Európára kiterjedő SST-szolgáltatás, amely segített volna e veszélyek elhárításában. Jóllehet egyes tagállamok rendelkeztek SST-eszközökkel, ezek nem alkottak európai hálózatot. Nem biztosítottak olyan operatív SST-szolgáltatásokat sem, amelyek az Európában működő összes műhold-üzemeltető rendelkezésére álltak volna.
Mindezekre tekintettel a keretet azzal az általános céllal hozták létre, hogy segítsen az európai és nemzeti űrinfrastruktúrák és szolgáltatások hosszú távú fenntarthatóságának biztosításában, konkrét céljai pedig a következők voltak:
a)az európai űrjárművek Föld körüli pályán végzett műveleteit érintő kockázatok felmérése és csökkentése, és az űrjárművek üzemeltetői számára a kockázatcsökkentő intézkedések hatékonyabb tervezésének és kivitelezésének lehetővé tétele;
b)az európai űrjárművek indításához kapcsolódó kockázatok csökkentése;
c)az űrjárművek vagy az űrszemét földi légkörbe való irányítatlan visszatérésének felügyelete, valamint pontosabb és hatékonyabb korai figyelmeztetések biztosítása; továbbá
d)fellépés az űrszemét elterjedésének megelőzése érdekében.
Tágabb vonatkozásban az SST-határozat azt is előirányozza, hogy a keretnek erősítenie kell a világűr-megfigyelés fő területei (SST, űrmeteorológia és földközeli objektumok) közötti szinergiákat, és ki kell egészítenie az űrszemétre és az űrtevékenységekre irányuló érintett nemzetközi kezdeményezéseket.
A fenti célkitűzések elérése érdekében a keret arra törekszik, hogy egy európai SST-képességet hozzon létre megfelelő mértékű uniós autonómia mellett. Az SST-határozat e célból három intézkedést határoz meg:
a)az űrobjektumok megfigyelése és nyomon követése, illetve egy adatbázis létrehozása céljából egy olyan érzékelőkapacitás létrehozása és működtetése, amely a tagállamok által a földfelszínre és a világűrbe telepített érzékelők hálózatából áll;
b)egy olyan, az SST-adatok nemzeti szintű feldolgozására és elemzésére szolgáló feldolgozó kapacitás létrehozása és működtetése, amelyből az előállított SST-információk és -szolgáltatások azután továbbíthatók az SST-szolgáltató kapacitáshoz; valamint
c)egy, a felhasználók számára polgári jellegű SST-szolgáltatásokat nyújtó kapacitás létrehozása az összeütközések (CA) és az objektumok Föld légkörébe való visszatérése (RE) kockázatának értékelése, valamint az űrjárművek keringési pályán való fragmentációjának (FG) észlelése céljából.
Tekintettel a terület érzékeny voltára, a javasolt keret innovatív irányítási modellen alapult: a részt vevő – konzorciumba tömörülő – tagállamok hozzák létre az érzékelőt, és hajtják végre a feldolgozási és szolgáltatási tevékenységeket az SST-szolgáltatások nyújtása érdekében, és uniós szintű végrehajtó szervként járnak el az Európai Unió Műholdközpontjával (SATCEN) együttműködésben, amely ügyfélszolgálati szerepet tölt be. A Bizottság szerepe elsősorban a keret irányítása és végrehajtásának biztosítása, és olyan hatáskörökkel rendelkezik, amelyek keretében intézkedéseket hozhat a keret célkitűzéseinek elősegítése érdekében.
3.
MÓDSZERTAN
E jelentés a keret tevékenységének első három évét és nyolc hónapját öleli fel (2014. áprilistól 2017. decemberig), amely időszak 18 hónap tényleges működést foglal magában. A jelentés az alábbi dokumentációkból, felmérésekből és az érdekelt felekkel folytatott alábbi megbeszélések során gyűjtött adatok és információk alapján készült:
-az SST-konzorcium által 2016 januárja és 2017 decembere között készített termékek és dokumentumok, köztük a 2015-ös SST-támogatások lezárásáról szóló végleges jelentések és az uniós SST szolgáltatásnyújtó portál tevékenységére vonatkozó, 2017. decemberi statisztikák;
-az uniós SST megvalósításáról és fejlődéséről az SST-bizottságban és az SST szakértői csoportban folytatott konzultációk, valamint az SST-konzorciummal tartott technikai megbeszélések keretében 2017-ben a tagállamoktól kapott visszajelzések;
-a SATCEN és az SST-konzorcium által 2017. május–júniusban a regisztrált uniós SST-felhasználók körében tartott felhasználói visszajelzési kampány;
-az európai űrstratégiáról az érdekelt felek körében tartott nyilvános konzultáció (2016. április–június), amely az SST-re vonatkozó konkrét kérdéseket tartalmazott;
-a Bizottság által megbízott külső és független technikai szakértők elemzése, amellyel az SST-támogatások végrehajtásának értékelését kívánták alátámasztani.
Amint az SST-határozat 11. cikkének (2) bekezdése előírja, a jelentés mind az eredmények, mind pedig a hatások szempontjából értékeli, hogyan halad a keret céljainak megvalósítása, mennyire hatékony a források felhasználása, és milyen európai hozzáadott érték jön létre. A jelentés tájékoztatást nyújt a 2016-os bizottsági végrehajtási rendeletben szereplő 2017–2020-as koordinációs tervben foglalt tevékenységek, outputok és fő teljesítménymutatók alakulásáról.
4.
AZ SST-TÁMOGATÁSI KERET VÉGREHAJTÁSA
4.1
Előkészítő szakasz
Az uniós SST-műveletek 2016. július 1-jei indulásához több tevékenység készítette elő a terepet, köztük az alábbiak:
-2015 márciusában öt tagállamról (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország) megállapították, hogy megfelel az SST-támogatási keretben való részvételre vonatkozóan az SST-határozatban és a 2014-es bizottsági végrehajtási határozatban megállapított kritériumoknak, és e tagállamok kijelölték az SST-konzorciumot alkotó nemzeti szerveket;
-a részt vevő tagállamok 2015. június 16-án aláírták az SST-megállapodást, amellyel hivatalosan létrejött az SST-konzorcium;
-az SST-konzorcium és a SATCEN 2015. szeptember 14-én aláírta az SST végrehajtási megegyezést, amely hivatalosan létrehozta az SST-együttműködést; valamint
-2016. január 1-jén elindították az uniós programok keretében (2015. évi költségvetés) az első vissza nem térítendő támogatásokat az uniós SST létrehozásának és működésének finanszírozása céljából.
|
Az SST-határozat
elfogadása
(2014. április)
|
Az SST-határozat
hatálybalépése
(2014. június)
|
Az SST-konzorcium
létrehozása
(2015. június)
|
Az SST-együttműködés
létrehozása
(2015. szeptember)
|
A kezdeti SST-szolgáltatás biztosítása
(2016. július)
|
A kezdeti SST-szolgáltatás
fejlődése
(2016. július óta)
|
|
Előkészítő szakasz
(2014. április – 2016. június)
|
Működési szakasz
(2016. július óta)
|
4.2
Működési szakasz
Érzékelőkapacitás
Az SST-határozat alapján a tagállamok megtartják az ellenőrzést saját SST-érzékelőik felett, és maguk működtetik ezeket, hálózati rendszerben a nemzeti műveleti központjaikhoz csatlakoztatva. A nemzeti SST-érzékelők az orbitális pályán keringő űrobjektumokra vonatkozó adatokat állítanak elő, amelyek alapvető bemeneti adatok az adat- és információfeldolgozási funkció számára.
A lefedett keringési pályákat, valamint azoknak az adott minimális méretű űrobjektumoknak a számát, amelyek megfigyelhetők, végső soron pedig az uniós SST autonómiáját és képességét az uniós SST-érzékelők típusa, képességei és földrajzi eloszlása határozzák meg.
A működő érzékelők száma a tevékenység 2016. júliusi megkezdése óta fokozatosan nőtt. 2017 decemberéig 33 nemzeti ellenőrzés alatt álló érzékelő (3 megfigyelő radar, 8 nyomon követő radar, 18 teleszkóp és 4 lézeres mérőállomás) működött közre az uniós SST-műveletekben, amelyeket nyomon követésre és/vagy megfigyelésre használtak. Ezek az érzékelők együttesen valamennyi keringési pályát lefedik (LEO, MEO, HEO és GEO), de az általuk lefedett objektumok száma korlátozott, a következők miatt:
-egyes érzékelők nem elégséges rendelkezésre állása az uniós SST számára;
-a meglévő SST-érzékelők földrajzi elhelyezkedése; valamint
-a bizonyos méret alatti objektumok észlelésének hiánya.
E hiányosságok kiküszöböléséhez korszerűsíteni kell a meglévő SST-érzékelőket, valamint új SST-érzékelőket kell használatba venni. Egy 2017-es szimuláció a következő szintű lefedettséget becsülte a különböző méretű objektumok tekintetében, a különböző keringési pályáknak megfelelően, valamint összehasonlította az eredeti 2017-es architektúra teljesítményét a korszerűsítések után 2021-re várható architektúráéval:
|
|
2017
(eredeti architektúra)
|
2021
(várható architektúra)
|
|
Tagállami architektúra (keringési pálya és objektumméret)
|
Összes észlelt (%)*
|
Összes jól észlelt (az összes %-ában)**
|
Összes észlelt (%)*
|
Összes jól észlelt (az összes %-ában)**
|
|
LEO (> 7 cm)
|
19 %
|
14 %
|
35 %
|
19 %
|
|
LEO (> 50 cm)
|
79 %
|
72 %
|
95 %
|
80 %
|
|
LEO (> 1 m)
|
96 %
|
95 %
|
98 %
|
97 %
|
|
MEO (> 40 cm)
|
18 %
|
7 %
|
62 %
|
7 %
|
|
GEO (> 50 cm)
|
40 %
|
30 %
|
66 %
|
42 %
|
*
Az észlelt objektumok azok az objektumok, amelyeket a szimuláció 14 napos időtartama alatt legalább egyszer észleltek.
**
A jól észlelt objektumok azok az észlelt objektumok, amelyeket LEO esetén minden nap, MEO/GEO esetén pedig minden harmadik nap észleltek.
Ami az érzékelési kapacitást illeti, az SST-konzorcium által végzett munka főként a következőket foglalja magában:
·a nemzeti SST-rendszerek részét képező SST-érzékelők hálózatba szervezése;
A legtöbb érzékelő esetében már a tevékenység indulásakor adottak voltak az érzékelőnek a nemzeti műveleti központtal való összekötéséhez szükséges kapcsolatok, a fennmaradó érzékelők tekintetében pedig azóta létrehozták a kapcsolatokat. Az érzékelők felhasználásának az uniós SST igényeihez való hozzáigazítása folyamatban van.
·az európai érzékelők feltérképezése és az architektúrára vonatkozó tanulmányok;
Az uniós SST számára potenciálisan alkalmas európai érzékelők feltérképezése 2017-ben befejeződött. Az európai érzékelőket tartalmazó, eredményül kapott almanach képezte az architektúrára vonatkozó tanulmányok alapját, és megkönnyítette az uniós SST-érzékelők bővítését. Az almanach kilenc tagállam (az SST-konzorcium országai, valamint Ausztria, Lengyelország, Portugália és Románia) 133 potenciális érzékelőjétől gyűjt adatokat. Folyamatos frissítésekre lesz szükség, beleértve a lefedett országok körének bővítését is. Az eredeti uniós SST-architektúrára és az annak teljesítményére vonatkozó tanulmányok 2017-ben elkészültek, és 2018-ra várható az uniós SST jövőbeli architektúrájával kapcsolatos lehetőségek részletes értékelése.
·az érzékelők korszerűsítése;
Az európai érzékelőkre vonatkozó kezdeti tanulmányok eredményei alapján 2016-ban megkezdődött az SST-konzorciumba tartozó valamennyi ország 18 érzékelőjének korszerűsítése (uniós társfinanszírozással). A 2015–2020-as uniós programokban nem tervezik új uniós SST-eszközök fejlesztését.
Feldolgozókapacitás
A feldolgozási funkciót a nemzeti műveleti központok látják el, amelyeket az SST-konzorcium koordinálásával a tagállamok működtetnek. Minden nemzeti műveleti központ belső és külső forrásokból származó adatokat és információkat táplál nemzeti adatbázisába, amelyeket ezután az SST-szolgáltatások nyújtása céljából feldolgoz és elemez. Az egyes nemzeti műveleti központok függetlenek, és eltérő adat- és információformátumot, adatfeldolgozó szoftvereket és algoritmusokat használnak.
Az USA katalógusával összehasonlítva a nemzeti adatbázisok korlátozott számú objektumot tartalmaznak, és egyelőre nincs az űrobjektumoknak közös európai adatbázisa; emiatt a folyamat csaknem teljes egészében az USA adataira támaszkodik. Az USA-ból származó adatok minősége és frissítési gyakorisága a keringési pályának megfelelően változó, és az USA-val nemzeti szinten kötött kétoldalú megállapodásoktól függ. Az adatok gyakran további elemzést, ellenőrzést és finomítást igényelnek. Az alábbi táblázat az uniós SST-érzékelőktől származó adatok felhasználásával előállított összeütközési adatokat tartalmazó üzeneteknek (CDM) az uniós SST-portálra feltöltött CDM-ek teljes számához viszonyított arányát mutatja be.
|
Keringési pálya:
CDM forrása:
|
LEO
|
MEO/GEO
|
|
Uniós SST
|
3 %
|
22 %
|
|
Részben az USA-tól
|
97 %
|
78 %
|
Az uniós SST öt nemzeti műveleti központból áll: ezek az ISOC (Olaszország), az S3TOC (Spanyolország), a COO (Franciaország), a GSSAC (Németország) és az UKSpOC (Egyesült Királyság). A nemzeti műveleti központok között kommunikációs kapcsolatokat hoztak létre, és a központok rendszeres kapcsolatban vannak egymással a tudás és az információk kicserélése érdekében. A konzorciumon belüli jövőbeli együttműködés megkönnyítése érdekében folyamatban van az adat- és információmegosztási politika kidolgozása. A nemzeti műveleti központok folyamataira (adat-és információformátumok, algoritmusok, adatbázisok, külső adatok felhasználása stb.) vonatkozó kezdeti tanulmányok is elkészültek. Mindezek alapján meg lehet majd állapítani az adat- és információcsere formátumait és eljárásait, ami előfeltétele a hálózati működés javításának, az adatok interoperabilitásának, az érzékelők feladatai konzorciumon belüli elosztásának és egy közös európai adatbázis összeállításának.
Szolgáltató kapacitás
A három kezdeti SST-szolgáltatás nyújtása 2016. július 1-jén indult el:
-összeütközések elemzése és az ezekre vonatkozó figyelmeztetés (CA)
-visszatérések elemzése és az ezekről való tájékoztatás (RE)
-fragmentációk elemzése (FG)
A nemzeti műveleti központok az uniós SST szolgáltatási portfóliójának megfelelően nyújtják a szolgáltatásokat, amely a következőkből áll:
-a „közös garantált alapszolgáltatások” (CGB, azaz a valamennyi nemzeti műveleti központ által biztosított minimális uniós SST-szolgáltatások); amelyeket
-többletértéket jelentő szolgáltatások egészítenek ki (az érintett nemzeti műveleti központ meglévő kapacitásai alapján, és e szolgáltatások fokozatosan a CGB részévé válnak).
Jelenleg az összeütközések elkerülését illetően a felhasználói kérelmeket eseti jelleggel egy vagy több nemzeti műveleti központnak osztják ki, ami magában foglalhatja valamely űrjárműflotta közös vagy megosztott kezelését is. A fragmentációs és visszatérési szolgáltatásokat a nemzeti műveleti központok havi rotációs rendszerben nyújtják, átadási eljárások alapján.
Az uniós SST-portált és az uniós SST-ügyfélszolgálatot a SATCEN működteti. A termékeket rendszerint az uniós SST-portálon keresztül szállítják le a regisztrált uniós SST-felhasználóknak. Az összeütközések elkerülését illetően a kérdéses nemzeti műveleti központ adott esetben közvetlenül is elláthatja információkkal a hozzárendelt felhasználókat.
Az uniós SST-tevékenységek kezdete óta 2017. december 1-jéig a következő számú regisztrációkat hagyták jóvá: CA: 27, FG: 30 és RE: 36. Ezek 12 tagállam 27 szervezetétől származnak, az összeütközések elkerülését illetően pedig 79 űrjárművet fednek le, amelyek közül a keringési pályát tekintve 35 LEO, 18 MEO, 26 pedig GEO. Az uniós Galileo és Copernicus műholdak is regisztráltak az uniós SST-szolgáltatásokra.
A tevékenységek 2016. júliusi indulása és 2017 decembere között több mint egymillió eseményt és terméket kezeltek vagy jelentettek; a jelentéseket az uniós SST-portálon keresztül biztosították. A leszállított termékekre vonatkozó statisztikákat a melléklet tartalmazza.
Az interaktív felhasználói mechanizmus létrehozása 2018-ban várható. A felhasználói visszajelzések összegyűjtésére szolgáló első kampányt 2017. május–júniusban bonyolították le. Azok, akik kitöltötték a kérdőívet, általában elégedettek voltak a kezdeti SST-szolgáltatásokkal, de a válaszadási arány mindössze 26% volt. A válaszadók javításokat javasoltak a termékek leszállításának harmonizálását és időzítését illetően, az objektumokra és eseményekre vonatkozóan pedig több tájékoztatást tartottak szükségesnek. A SATCEN és az SST-konzorcium felmérte a felhasználói szükségleteket, és elkészítette a potenciális felhasználók előzetes listáját.
Az SST-támogatások kezelése
Az uniós SST tevékenységeit három fő területen finanszírozták uniós támogatásokkal:
-az uniós SST általi szolgáltatásnyújtás (1SST);
-az eszközök hálózatba szervezése és a fellépések összehangolása (2SST); valamint
-a meglévő SST-eszközök korszerűsítése és új SST-eszközök fejlesztése (3SST).
A 2015–2020-as időszakra a Copernicus, a Galileo és a Horizont 2020 programok keretében nyújtott különféle támogatások révén összesen 167,5 millió EUR összeget irányoztak elő, amelyből körülbelül 70,5 millió EUR az SST-határozat intézkedéseinek végrehajtására (1SST és 2SST támogatások), 97 millió EUR pedig az érzékelők korszerűsítésére (3SST) szolgál.
Az e jelentésben leírt tevékenységeket a 2015-ös támogatásokkal társfinanszírozták, amelyek igazgatási lezárására 2017 decemberében került sor. A 2017 decemberében aláírt 2016–2017-es támogatások célja a tevékenységek folytonosságának, valamint az átfogóbb és eredményesebb uniós SST-szolgáltatásokra való áttérésnek a biztosítása. A Horizont 2020 2018–2020-as pályázati felhívásainak témáit 2017-ben tették közzé.
Az első SST-projektek uniós finanszírozási mechanizmusai bonyolultnak és adminisztratív szempontból terhesnek bizonyultak. A 2015–2017-es időszakban ez ahhoz vezetett, hogy több, viszonylag rövid idejű (18 hónap) támogatást kezeltek egyidejűleg különböző pénzügyi szabályok alapján. A támogatások kezelésére szolgáló mechanizmusok egyszerűsítése érdekében tettek bizonyos erőfeszítéseket.
Irányítás
Az SST-határozat elismeri az SST érzékeny jellegét, és ezért az uniós SST-képesség megvalósítását és irányítását a részt vevő tagállamokra bízza, amellett, hogy az eszközök nemzeti tulajdonban vannak. A Bizottság részvétele 2014–2017-ben főként a tagállami részvételre szolgáló eljárás nyomon követéséhez, a támogatások végrehajtásához, az SST-konzorciummal való informális kommunikációhoz és a 2017–2020-as koordinációs terv elkészítéséhez kapcsolódott.
Az SST-konzorcium irányítási struktúrája az irányító, műszaki és biztonsági bizottságokban végzett munkát, valamint projekt- és pénzügyi koordinációt foglal magában, egyhangú döntéshozatal mellett. A legtöbb döntést, köztük a programok irányításával kapcsolatos döntéseket is, az irányítóbizottságban hozzák meg, amelyben a Bizottság 2017 óta megfigyelőként részt vesz. Az SST-együttműködés (SST-konzorcium és SATCEN) irányításáért a koordinációs bizottság a felelős.
A második végrehajtási határozat 2016-os elfogadásával a Bizottság elindította az SST-konzorciumhoz való csatlakozásra irányuló tagállami kérelmek második fordulóját. A 2017. augusztus 19-i határidőig három tagállam (Lengyelország, Románia és Portugália) nyújtott be hivatalos kérelmet az SST-konzorciumhoz való csatlakozásra vonatkozóan, és az eljárásnak 2018-ban kell lezárulnia. Az új tagállamok részvétele segíthet az uniós SST teljesítményének növelésében.
Nyolc másik tagállam (Ausztria, Horvátország, Finnország, a Cseh Köztársaság, Görögország, Lettország, Szlovákia és Svédország) kinyilvánította, hogy a jövőbeli támogatások végrehajtásában részt vevő szervezetként együtt kíván működni az SST-konzorciummal. A magánszektor főként a technológia és adatok szolgáltatójaként járul hozzá az uniós SST-hez, és nem vesz részt az uniós SST irányításában.
5.
ÉRTÉKELÉS
5.1
Eredmények és hatások
A keret eredményeket hozott az uniós SST kapacitásainak és intézkedéseinek létrehozása és működtetése terén. Tekintve azonban az uniós SST működésének viszonylag rövid időkeretét, a társadalmi-gazdasági hatások felmérése még nem lehetséges.
A keret fő eredményeit a következőképpen lehet összefoglalni:
-az uniós SST-szolgáltatások rendelkezésre állása – az SST-konzorcium 2016. július 1-je óta nyújt szolgáltatásokat az uniós SST-logó alatt, az uniós SST-portálon keresztül. Az összeütközések elkerülésével, a keringési pályán történő fragmentációval és a visszatéréssel kapcsolatos szolgáltatásokat valamennyi európai intézményi felhasználó és űrjármű-tulajdonos számára a hét minden napján, napi 24 órában díjmentesen nyújtják. A felhasználók száma folyamatosan nő;
-a felhasználók megkeresése – azonosították a lehetséges felhasználókat, és dokumentálták az igényeiket. A felhasználók visszajelzései ígéretesek, jóllehet korlátozottak. Az uniós SST segített abban, hogy az érdekelt felekben jobban tudatosuljanak az űrkockázatok és az űrinfrastruktúra védelmének szükségessége;
-együttműködés és a közös know-how összegyűjtése – a nemzeti műveleti központok között rendszeres kommunikáció létesült. A nemzeti szakértők az SST-támogatásokat végrehajtó munkacsoportok révén tudást és munkavégzési gyakorlatokat osztanak meg. Minden nemzeti műveleti központ rendszereit, folyamatait és eljárásait értékelték;
-az európai eszközök feltérképezése és összevonása – a kezdeti uniós SST-műveletekben összesen 33 érzékelő működött közre, amelyek valamennyi keringési pályát lefedtek. Sor került ezek kezdeti architektúrájának és teljesítményének értékelésére. Az uniós SST számára potenciálisan alkalmas érzékelőket azonosították, és megkezdődött a nemzeti érzékelők korszerűsítése;
-kapcsolatfelvétel más tagállamokkal – az uniós SST érdeklődést keltett, és újabb tagállamokat késztetett arra, hogy együttműködjenek az SST-konzorciummal vagy csatlakozzanak ahhoz.
5.2
Eredményesség
A keret megkönnyítette a kezdeti uniós SST-képesség létrehozását az európai űrinfrastruktúra és -szolgáltatások hosszú távú fenntarthatóságának biztosítására irányuló általános cél érdekében. Az SST-határozatban előirányzottak szerint megtörtént mindhárom szolgáltatás létrehozása és működésbe lépése. Amióta megkezdődtek az uniós SST-tevékenységek, a nemzeti műveleti központok figyelmeztetéseket adnak ki az összeütközésekre vonatkozóan, és nem történt semmilyen katasztrofális esemény, amely regisztrált űrjárművet, köztük uniós műholdakat érintett volna. A visszatérési eseményeket nyomon követik és beszámolnak róluk. Az SST-konzorcium bővítése és az SST-támogatások végrehajtása 2017 végén jó úton haladt. A keretet a koordinációs tervnek megfelelően, megfelelő ütemben hajtották végre, tekintve a terület összetettségét és érzékenységét. Az innovatív uniós SST irányítási modell megkönnyítette az előrehaladást e rendkívül érzékeny területen.
Ezen eredmények ellenére az uniós SST-nek még javítania kell teljesítményét és önállóságát. Az uniós SST a nemzeti képességek összegeként működik, különböző nemzeti adatbázisokkal és eltérő szolgáltatási szinttel, és a méretgazdaságosság és a szükségtelen párhuzamosságok elkerülése még megvalósításra vár. Ennek érdekében elvégezték a nemzeti műveleti központok hálózatépítéséhez és az SST-adatok és -információk kicseréléséhez szükséges előkészítő munkát azzal a céllal, hogy közös európai adatbázist hozzanak létre, és optimalizálják az uniós SST-műveleteket. Ezenfelül – mint azt az SST-támogatások keretében készített, architektúrára vonatkozó kezdeti tanulmányok is bizonyítják – az SST autonómiája felé tett további előrelépés az űrobjektumok észlelésére és nyomon követésére szolgáló meglévő és új érzékelőkbe való jelentős beruházásoktól függ. Ehhez uniós szintű útmutatásra van szükség a hosszú távú jövőképet és a stratégiai célkitűzéseket illetően.
Az uniós SST-szolgáltatások nem fedik le az űrjárművek küldetéseinek teljes életciklusa során, az elindítástól az ártalmatlanításig felmerülő veszélyeket, amelyek azonban fenyegetik az európai űrinfrastruktúra és -szolgáltatások hosszú távú fenntarthatóságát. Ezenfelül a keret nem határoz meg intézkedéseket és nem biztosít eszközöket a világűr-megfigyelés más szegmenseivel (űrmeteorológia és földközeli objektumok) való lehetséges szinergiák feltárásának megkönnyítéséhez, és még várat magára a nemzetközi színtéren való hasznosításnak a képesség fejlődésével párhuzamos megteremtése.
5.3
Európai hozzáadott érték
Az SST-támogatási keret ösztönzőt biztosított a tagállamok számára, hogy együttműködjenek e nemzetileg érzékeny területen, és segíti az átláthatóság növelését és a bizalomépítést.
Az európai felhasználók számára hozzáférhető és a kiválóságot elősegítő SST-szolgáltatások
Az uniós SST-szolgáltatás valamennyi érintett európai felhasználó számára ingyenesen hozzáférhető, ami különösen fontos az európai állami és magán műholdtulajdonosok és -üzemeltetők számára, akik nem feltétlenül rendelkeznek az összeütközések elkerülésére szolgáló saját jó minőségű képességgel. Nem uniós országokból is érkeztek az uniós SST-szolgáltatásokhoz való hozzáférésre irányuló kérések; e kérések kezelésére konkrét kritériumokat kell kidolgozni.
A keret platformot hozott létre a nemzeti műveleti központok közötti tanuláshoz és tudásmegosztáshoz, amely elősegíti a többletértéket hordozó szolgáltatások fejlődését, többek között a korábban a nemzeti SST által kiszolgált felhasználók javára is.
A nemzeti SST-képességek széttöredezettségének leküzdése és az európai autonómia növelése
Az európai érzékelők feltérképezésére és architektúrájára vonatkozó kezdeti tanulmányok olyan stratégiai alapanyaggal szolgálnak, amely minden bizonnyal lehetővé teszi az uniós SST-képesség összehangoltabb és költséghatékonyabb jövőbeli fejlesztését. Ezzel pedig valószínűleg lehetővé válik az érzékelők optimalizálása, korszerűsítése és fejlesztése Európában.
Európa nagyon nagy mértékben az USA-ból származó adatokra támaszkodik, amelyeknek változó a minősége és a hozzáférhetősége. Az uniós SST létrehozása alapot biztosít egy bizonyos szintű európai autonómia jövőbeli kialakításához az SST területén, és az első lépést jelenti ennek irányába. A nagy teljesítményű SST-képesség létrehozásával járó nagy költségek miatt semelyik tagállam nem engedheti meg magának, hogy önállóan eszközöljön beruházásokat ezen a területen. Az uniós SST bizonyítja, hogy uniós szinten van készség az e cél érdekében való együttműködésre.
6.
KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK
A keret végrehajtásának viszonylag rövid idejét tekintve a tevékenységek jó úton haladnak a felé, hogy megvalósuljanak a koordinációs tervben a 2014 és 2020 közötti időszakra tervezett eredmények. Az uniós SST az SST-határozatban előirányzott valamennyi intézkedés és három szolgáltatás tekintetében is eredményeket hozott, és uniós hozzáadott értéket teremtett. A következő szakaszban azonban fel kell gyorsítani a végrehajtást, és az uniós SST-nek olyan irányba kell változnia, hogy javuljon az eredményessége.
A következő operatív mérföldkövek megkönnyítenék annak az átfogó célkitűzésnek az elérését, hogy az európai űrinfrastruktúra és -szolgáltatások hosszú távú fenntarthatósága biztosítható legyen:
-egy eredményes jövőbeli uniós SST-architektúra és a szolgáltatások nyújtására szolgáló alkalmas mechanizmusok meghatározása – ez kritikus jelentőségű az optimalizálás és az európai hozzáadott érték szempontjából. A jövőbeli fejlesztésnek biztosítania kell, hogy az uniós SST a nemzeti eszközök közötti kiegészítő jellegre építsen, és optimálissá tegye az uniós SST architektúráját, a kapacitások közötti szükségtelen párhuzamosság elkerülése mellett. Az architektúrára vonatkozó tanulmányok alapján az uniós SST képességeinek és szolgáltatásának javításához a meglévő és új érzékelőkre irányuló beruházásokra van szükség. E célból az egyik következő lépésként ki kell dolgozni egy megalapozott fejlesztési tervet, amely elvezet az uniós SST jövőbeli architektúrájához.
-az orbitális pályán keringő objektumok nemzeti adatokra épülő, közös adatbázisa – ez nélkülözhetetlen Európa jövőbeli SST autonómiájához. E célból a közeljövőben előrelépést kell elérni a nemzeti műveleti központok közötti hálózati kapcsolatok és az SST-adatok és -információk cseréje terén. Ezzel párhuzamosan az Uniónak döntenie kell arról, hogy mennyire ambiciózus törekvések vezéreljék az uniós SST stratégiai fejlesztését. Megfelelő, elfogadható és elérhető mértékű autonómiát kell meghatároznia, és meg kell vizsgálnia, hogy milyen stratégiákkal lehetne biztosítani a fő partnerországokkal való egymást kiegészítő jelleget.
-a potenciális felhasználók tájékoztatása és a velük való aktív együttműködés, az uniós SST-szolgáltatások további fejlesztésével megtámogatva– az uniós SST igyekezett vonzóvá tenni szolgáltatásait a felhasználók számára, valamint felhívni a figyelmet az űrfenyegetésekre, de sok potenciális felhasználót még nem sikerült elérni. E célból a felhasználók igényeinek megfelelően javítani kell az uniós SST-szolgáltatások minőségét és hatékonyságát, többek között a hozzáadott érték és a flotta operatív kezelése terén is. Ezt a következőknek kell segíteniük: intenzívebb tájékoztató kampányok; a felhasználói visszajelzési mechanizmus és az uniós SST szolgáltatásnyújtásra vonatkozó közös működési eljárásainak és standardjainak továbbfejlesztése; valamint többletértéket hordozó szolgáltatások felvétele a közös garantált alapszolgáltatások közé;
-a világűr-megfigyelés más szegmenseivel való szinergiák szükségességének és az ezek elérésére szolgáló lehetséges eszközöknek a megvizsgálása, valamint az űrjárművek teljes küldetésének élettartama során valamennyi űrveszélyt lefedő SST-szolgáltatások szükségességének mérlegelése;
-hosszú távú jövőkép, stratégiai célkitűzések és általános iránymutatások megfogalmazása uniós szinten – ezeket végrehajtási menetrendekkel és többéves tervekkel kell támogatni, figyelembe véve az eddig elvégzett előkészítő munkát;
-az uniós SST támogatáskezelési rendszerének további egyszerűsítése – erre azért van szükség, hogy leküzdhetők legyenek a bonyolult és adminisztratív szempontból nagy terhet jelentő uniós finanszírozási szabályok jelentette kihívások, valamint hogy biztosított legyen a kiszámíthatóság és a stabilitás az uniós SST jövőbeli fejlesztéséhez; valamint
-az irányítást érintő változtatások a költséghatékony gazdálkodás biztosítása érdekében – ez rendkívül fontos a lehetséges szélesebb körű tagállami részvétel megvalósításához és az uniós SST fejlesztéséhez. A Bizottságot jobban be kell vonni az uniós SST-be, hogy több útmutatást és nyomon követést tudjon biztosítani stratégiai, szakpolitikai és szervezeti szinten. Tovább kell vizsgálni, hogy a SATCEN milyen szerepet tölthet be az uniós SST-szolgáltatások nyújtásának megkönnyítésében.