EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.4.26.
COM(2018) 244 final
2018/0115(NLE)
Javaslat
A TANÁCS AJÁNLÁSA
a védőoltással megelőzhető betegségek elleni megerősített együttműködésről
{SWD(2018) 149 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.4.26.
COM(2018) 244 final
2018/0115(NLE)
Javaslat
A TANÁCS AJÁNLÁSA
a védőoltással megelőzhető betegségek elleni megerősített együttműködésről
{SWD(2018) 149 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A védőoltás az orvostudomány egyik legnagyobb sikere. A védőoltás életeket ment, védi társadalmunkat, csökkenti a betegségek előfordulását, és hozzájárul a magasabb várható élettartamhoz. A védőoltások létezését megelőzően sok gyermek fiatalon meghalt vagy egész életére rokkanttá vált. A védőoltásokkal sikerült kiirtani a himlőt, illetve majdnem teljes egészében felszámolni a gyermekbénulást, és számtalan esetben több más betegség (például kanyaró, torokgyík és agyhártyagyulladás) halálos kimenetelét is megakadályozták.
A védőoltásoknak köszönhetően világszerte 2,7 millió kanyaró, 2 millió újszülöttkori tetanusz, és 1 millió szamárköhögés előzhető meg minden évben. Európában a szezonális influenza elleni védőoltásnak köszönhetően évente körülbelül 2 millióan nem kapják el az influenzát.
Ennek ellenére, ahogy Juncker elnök az Uniót értékelő 2017. szeptember 13-i beszédében említette, az Európai Unióban napjainkban még mindig gyermekek halnak meg olyan, védőoltással könnyen megelőzhető betegségekben, mint a kanyaró. Ez elfogadhatatlan.
Az oltási programok helyzete egyre bizonytalanabb Európában a védőoltások alacsony szintű igénybevétele, a védőoltásokkal kapcsolatos bizalmatlanság, az új oltóanyagok növekvő költségei, valamint az oltóanyaggyártás és -ellátás terén mutatkozó hiány miatt.
Ez a javaslat együttes fellépésre szólít fel az átoltottság növelése és annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Unióban mindenki hozzáférjen a védőoltásokhoz, megszüntetve ezáltal az immunizáció terén megfigyelhető egyenlőtlenségeket és hiányosságokat. A védőoltásokkal kapcsolatban a polgárok által Európa-szerte feltett valódi kérdések valamint a kételyek azt jelzik, hogy a tagállamoknak és az egészségügyi közösségnek sürgősen tudomásul kell venni ezt a helyzetet, és megfelelően reagálni kell rá. Ez a javaslat összehangolt erőfeszítés az aggályok eloszlatására.
Jelenleg számos uniós tagállam és szomszédos ország a védőoltással megelőzhető betegségek korábban nem látott járványaival néz szembe a nem megfelelő átoltottság miatt. Csak 2017-ben az Európai Unióban több mint 14 000 személy kapta el a kanyarót, vagyis háromszor annyian, mint a jelentések szerint 2016-ban. Az elmúlt két évben ötvenen haltak meg kanyaróban, és ketten torokgyíkban. Európának nem sikerül az elfogadott WHO-célkitűzéseknek megfelelően kiirtania a kanyarót.
Továbbra is fennáll a poliovírus újbóli uniós megjelenésének kockázata, ami veszélybe sodorja az Unió gyermekbénulás-mentes státuszát. A szezonális influenzával kapcsolatos átoltottság aránya jelentősen elmarad a szezonális influenza elleni oltásról szóló 2009. évi tanácsi ajánlásban az idősebb korosztályok esetében kitűzött 75 %-os átoltottsági céltól. A legtöbb uniós tagállamban az elmúlt néhány évben csökkent a szezonális influenzával kapcsolatos átoltottság mértéke az idősebb korosztályokban.
Az egyes tagállamok eltérően tervezik, szervezik és hajtják végre a nemzeti oltási programokat, de valamennyi uniós ország ugyanazokkal a kihívásokkal – az átoltottság csökkenésével, készlethiánnyal és a védőoltásokkal kapcsolatos növekvő bizalmatlansággal – küzd.
Az alacsony átoltottság és a megelőzhető immunizációs szakadék számos okra vezethető vissza.
A védőoltásokkal kapcsolatos egyre fokozódó bizalmatlanság. A védőoltásokkal kapcsolatos téves elképzelések hatására a nagyközönség figyelme a védőoltások előnyei helyett a tudománnyal szembeni bizalmatlanságra és a lehetséges mellékhatásoktól való félelemre irányul. Több tényező is szerepet játszik a növekvő bizalmatlanságban: a megbízható információk hiánya és néhány esetben az elérhető információforrásokkal szembeni bizalmatlanság; az egészséges embereknek (különösen gyermekeknek) beadott védőoltásokkal kapcsolatos lehetséges kockázatok alacsonyabb elfogadottsága; a védőoltások egyéni kontra közösségi előnyeire vonatkozó ismeretek hiánya; és a védőoltások biztonságával kapcsolatban a téves információk által gerjesztett ellentmondások a médiában. Mivel a múltban a rutinszerű védőoltásokkal csökkent a védőoltással megelőzhető betegségek előfordulása, a polgárok nincsenek kellőképpen tisztában azzal, milyen fontos szerepet tölt be a védőoltás az emberéletek megmentésében, illetve milyen kockázatos a védőoltások hiánya.
Az egyes országok oltóanyag-politikái és oltási programjai között jelentős eltérések vannak az oltóanyag-választékot, a használt oltóanyagok típusát, a beadott adagok számát és időzítését illetően. Ezek a tagállamok közötti eltérések gyakran társadalmi, gazdasági vagy történelmi tényezőkre vezethetők vissza, vagy egyszerűen az egyes egészségügyi rendszerek nemzeti szintű szervezésében keresendők az okaik. Ugyanakkor az ilyen országonkénti eltérések hozzájárultak a védőoltásokkal kapcsolatos különböző vélemények kialakulásához, ami viszont szerepet játszik a védőoltásokkal kapcsolatos bizalmatlanság növekedésében. A hamis információknak az online médián keresztül és a védőoltások hangos ellenzői révén történő gyors terjedése szintén hozzájárult a téves elképzelésekhez. Emellett mivel a nemzeti oltási rendek eltérőek, a több uniós tagállamban élő polgárok nehezen tudják eldönteni, melyik védőoltásra van szükségük, és mikor, ami oda vezethet, hogy a gyermekek egyáltalán nem kapják meg a szükséges védőoltásokat.
Több ország továbbá oltóanyaghiánnyal küzd a kereslettel és kínálattal kapcsolatos problémák miatt. A védőoltásokat illetően állítólag az összehangolatlan és részben kiszámíthatatlan kereslet következtében tőkekivonás figyelhető meg az Európai Unióban. Ezenfelül továbbra is jogi nehézségekbe ütközik az oltóanyagok határon átnyúló megosztása válsághelyzetekben. Ugyanakkor a hosszú gyártási idő korlátozza a gyártási kapacitást; a beszerzési folyamatok továbbra is nehézkesek és nem hatékonyak, és az előrejelzésen alapuló tervezés hiányával párosuló eltérő oltási rendek kiszámíthatatlanná teszik a keresletet. A célcsoportnak a migráció és az elöregedés miatt bekövetkező demográfiai változásai további akadályokat gördítenek az előrejelzések pontos tervezése elé.
Ennek eredményeképpen néhány tagállamban problémát jelent a védőoltások elérhetősége vagy az oltóanyagok magas ára, ami viszont azt jelenti, hogy a nemzeti készletek gyakran nem elérhetők vagy korlátozottak. Ebben az összefüggésben, ha egy tagállam nem képes egyedül megfékezni egy járványt, mivel ezen a téren nincs európai együttműködés, akkor az a határokon át valószínűleg más tagállamokra is átterjed, és az egész Unióban veszélyezteti a polgárok egészségét és biztonságát.
Az oltóanyagokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztés is kihívások elé néz. Jelentős pénzügyi befektetésekre és szakértelemre van szükség az új innovatív oltóanyagok kifejlesztéséhez, valamint a meglévő oltóanyagok fejlesztéséhez vagy módosításához (például jobb biztonságossági profil, a különböző korosztályoknak, kockázati csoportoknak vagy patogéneknek megfelelő módosítás), ami jóval összetettebbé, költségesebbé és kockázatosabbá teszi a kutatás-fejlesztést.
Végezetül, ami az erőforrásokat illeti, az államháztartással kapcsolatos korlátozások állnak fenn. A védőoltások jelenleg a megelőzésre fordított költségvetés töredékét képezik az uniós országokban, és az egészségügyi költségvetések legfeljebb 0,5 %-át teszik ki, illetve a jelek szerint tovább csökkennek az ilyen jellegű kiadások. A védőoltásokra fordított kiadásokra a tágabb gazdasági hatásukat és társadalmi értéküket tekintve lényeges és intelligens egészségügyi beruházásként kell tekinteni.
Ez a tanácsi ajánlás az uniós országok, az iparág és az egyéb érdekelt felek közötti fokozott együttműködést és koordinációt tűzte ki céljául, hogy elősegítse az átoltottság növelését, az oltási rendek uniós összehangolásának lehetőségét, a védőoltások elfogadását, támogassa a védőoltásokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztést, illetve megerősítse az oltóanyag-kínálatot, a beszerzést és a készletek kezelését, többek között vészhelyzetekben. Ezeknek a tevékenységeknek végül csökkenteniük kell a védőoltással megelőzhető betegségek előfordulását, valamint javítaniuk kell az uniós polgárok egészségügyi kilátásait és az Európai Unió egészének egészségbiztonságát.
A javaslat ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára, javaslatokat tesz a tagállamok és a Bizottság által végrehajtandó együttes fellépésekre, valamint üdvözli a Bizottság kezdeményezésekre irányuló szándékát, figyelembe véve a folyamatban lévő ENSZ- és egyéb globális egészségügyi kezdeményezéseket.
Az ajánlás felveti a védőoltásokkal kapcsolatos információk megosztására szolgáló európai rendszer kiépítésének lehetőségét a közös uniós oltási rendre vonatkozó iránymutatás kidolgozása, az uniós oltási könyv, valamint a védőoltások előnyeiről és biztonságáról szóló megbízható és naprakész információkat tartalmazó internetes portál létrehozása céljából.
A közös uniós oltási könyv bevezetésével kapcsolatos lehetőségek biztosítanák a immunizáció folyamatosságát, amikor a polgárok, különösen a gyermekek, egyik tagállamból a másikba költöznek. Az oltási rendek és a nyilvántartás terén mutatkozó nagy eltérések jelenleg gyakorlati problémákat vetnek fel az immunizációs előtörténet hatékony nyomon követését, ellenőrzését és dokumentálását, valamint az oltóanyag-szolgáltatók között egyes országokon belül vagy egyes országok között folytatott kommunikációt illetően. A legfontosabb problémák közé tartoznak az alábbiak: az oltási dokumentáció csak nemzeti nyelven érhető el; azzal kapcsolatos problémák, hogy sor került-e védőoltások beadására, illetve ha igen, milyen adagban; a származási országban már megkezdett immunizáció elismerésének és folytatási lehetőségének hiánya, különösen ha a gyermekek folyamatban lévő immunizálása a származási országban része az oltási rendnek, a célországban viszont nem. A minden egyes védőoltás esetében közösen elfogadott alapvető információkat tartalmazó közös uniós oltási könyv lehetővé tehetné az oltási feljegyzések értelmezését, elősegíthetné a polgárok mozgását, és csökkenthetné a védőoltások beadásának akadályait, miközben a polgárok és az egészségügyi szolgáltatók számára is elérhetővé tenné azokat az információkat, amelyek a polgárok védőoltással megelőzhető betegségek elleni immunizálásának biztosításához szükségesek. Az érdekelt felekkel a gyermekkori védőoltásokról folytatott 2009. évi bizottsági konzultáció során a válaszadók 87 %-a pozitívan nyilatkozott a közös uniós oltási kártyáról.
Az ajánlás támogatja továbbá a védőoltásokkal kapcsolatos igények és a készletek virtuális adattárházának létrehozását, ami lehetővé tenné a tagállamok és a Bizottság számára egyrészt az oltóanyagok elérhető készleteinek azonosítását járványok kitörése vagy komoly készlethiány esetén, másrészt a felesleges készletek kölcsönös cseréjét. Az ajánlás emellett azonosítani kívánja az oltóanyagok fizikai készleteinek felhalmozására vonatkozó lehetőségeket súlyos járványok vagy globális hiány esetére. Ezenfelül védőoltásokkal kapcsolatos koalíciót tervez az egészségügyi dolgozók szövetségeinek és a kapcsolódó hallgatói egyesületek képviselőinek részvételével az európai átoltottság növelésére irányuló kötelezettségvállalás jegyében.
Az oltóanyagok lehetséges készleteinek felhalmozására szolgáló lehetőségek javasolt feltérképezése arra vezethető vissza, hogy sok uniós tagállamban hiány van a szokásos oltóanyagokból. Minden tagállamnak készültségi tervvel kell rendelkeznie, ezért az ajánlás hatékonyabb előrejelzési eljárásokra szólít fel. A tagállamoknak nyújtott segítségképpen rendkívül hasznos lenne az összehangolt uniós fellépés például a járványok, a készletek alábecslése, a gyártási fennakadások vagy a migránsok beáramlásához hasonló rendkívüli események miatt fellépő rövid távú hiányok esetében. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak az oltóanyaghiányról szóló 2015. évi kockázatértékelési jelentése megállapította, hogy az Európai Unióban/EGT-ben jelentősebbnek tűnik az oltóanyaghiány, mint korábban, és tanácsos lenne, ha az országok a rutinszerű oltási programok esetében megterveznék a készleteiket az immunizáció félbeszakadásának elkerülése érdekében a jövőbeli hiányok esetére. A tagállamok az uniós egészségbiztonsági bizottságon keresztül már kértek a Bizottságtól oltóanyagot a hiányok leküzdésére. Ugyanakkor a jelenlegi uniós egészségügyi finanszírozási eszközök nem teszik lehetővé az oltóanyagok közbeszerzését. A Bizottság ezért most együttműködést tervez a tagállami szakértőkkel, és párbeszédet kíván folytatni az iparággal, hogy azonosítsák az uniós szintű készletek kialakításának lehetőségeit, figyelembe véve az Európai Parlamentnek a Bizottsághoz és a tagállamokhoz intézett felhívását az oltóanyagkészletek növelésére és az oltóanyagok elérhetőségének javítására irányuló megoldások – többek között az oltóanyagkészletek felhalmozására vonatkozó intézkedések – kidolgozása érdekében.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A védőoltásokról szóló tanácsi ajánlás összhangban van a védőoltásokkal kapcsolatos létező szakpolitikákkal, és azokra épít. Az ajánlás célja a szakpolitikai orientáció meghatározása a meglévő szakpolitikai eszközök tagállami szintű végrehajtása és jobb koordinációja érdekében, beleértve a szezonális influenza elleni oltásról szóló tanácsi ajánlást (2009), a gyermekkori immunizációról szóló tanácsi következtetéseket (2011) és a védőoltásokról mint hatékony közegészségügyi eszközökről szóló tanácsi következtetéseket (2014).
Az ajánlás emellett figyelembe veszi a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló 1082/2013/EU határozat végrehajtásáról szóló jelentést (2015), a szezonális influenza elleni oltásról szóló tanácsi ajánlás végrehajtásáról szóló magas szintű meghallgatásról szóló jelentést (2015), az Európai Számvevőszék 28/2016. számú, „A határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyek kezelése az Unióban” című különjelentését (2016), az „Új partnerségek keresése az EU oltással kapcsolatos tevékenységéhez” elnevezésű magas szintű SANTE műhelytalálkozó végleges jelentését (2017. május), az egészségügyi ellenintézkedésekhez kapcsolódó beszerzésekről szóló közös közbeszerzési megállapodást és a védőoltásokról szóló (2018-ban indult), az egészségügyi program által társfinanszírozott együttes fellépés célkitűzéseit.
Az ajánlás összhangban van a munkahelyi biztonsággal és a foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos uniós fellépésekkel és szakpolitikával, valamint a szociális jogok európai pillérének alapelveivel, különösen a munkahelyi egészségről és biztonságról szóló 10. alapelvvel, illetve a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz való egyetemes hozzáférésről szóló 16. alapelvvel.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Az ajánlás ki fogja aknázni a kapcsolódó uniós fellépésekkel és szakpolitikákkal – például a biztonsági stratégiával, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel, az antimikrobiális rezisztencia elleni egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési tervvel, az egészségügy és az ellátás digitális átalakításáról szóló közleménnyel, az online félretájékoztatásról szóló közleménnyel, a jelenlegi és jövőbeni uniós kutatási és innovációs keretprogramokkal, valamint az európai strukturális és beruházási alapokkal – fennálló szinergiákat.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Az EUMSZ 168. cikke (1) bekezdésének megfelelően valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét. Az Unió fellépése, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, a népegészségügyi helyzet javítására, az emberi megbetegedések és betegségek, valamint az emberek testi és szellemi egészségét fenyegető veszélyek okainak megelőzésére irányul.
Az EUMSZ 168. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Tanács a Bizottság javaslata alapján ajánlásokat fogadhat el az e cikkben meghatározott célok érdekében a népegészségügyi helyzet javítására, különösen a széles körben terjedő súlyos betegségek elleni küzdelem, illetve a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyek nyomon követésének, korai előrejelzésének és leküzdésének vonatkozásában. A védőoltással megelőzhető betegségek széles körben terjedő súlyos betegségnek számítanak. Az Unió e területen végzett tevékenységének tiszteletben kell tartania a tagállamoknak az egészségügyi politikájuk meghatározására, valamint az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezésére és biztosítására vonatkozó hatáskörét.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Az oltási programok a tagállamok felelősségébe tartoznak. A védőoltással megelőzhető betegségek azonban nem korlátozódnak a nemzeti határokon belüli területekre. Az egyik tagállam immunizációs gyengesége Unió-szerte veszélybe sodorja a polgárok egészségét és biztonságát, és valamennyi tagállam a fent említett oltási kihívásokkal küzd. A védőoltással megelőzhető átvihető betegségek határon átnyúló jellege miatt a tagállamok fokozott uniós szintű támogatást kértek, és hangsúlyozták, hogy közös uniós fellépésre és jobban összehangolt megközelítésekre van szükség a védőoltással megelőzhető betegségek határon átnyúló terjedésének korlátozására.
Egyértelmű hozzáadott értéket képvisel az uniós szintű együttműködés megerősítése valamennyi érintett ágazat között, beleértve az egészségügyi hatóságokat, az oltóanyagipart, a kutatást és innovációt, illetve az egészségügyi szereplőket. Egy tanácsi ajánláshoz a tagállamok részvételére, kötelezettségvállalására és támogatására van szükség. A tagállamok továbbá határozottan egyetértenek a védőoltások előnyeivel kapcsolatban, és egy tanácsi ajánlás lehetővé teszi majd egy olyan közös uniós álláspont ismertetését, amely tudományosan megalapozott kockázatértékelésről és kockázatkezelésről tanúskodik, mérsékeli a védőoltásokkal kapcsolatos bizalmatlanság hatását, erősíti a nyilvánosság bizalmát és együttműködését, illetve javítja a védőoltásokkal kapcsolatos uniós kutatás-fejlesztés hatékonyságát. Ugyanakkor tiszteletben tartja a tagállamoknak az egészségügyi politikájuk meghatározására, valamint az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezésére és biztosítására vonatkozó hatáskörét.
•Arányosság
Az ajánlás maradéktalanul tiszteletben tartja az arányosság elvét, mert az előterjesztett ajánlások az európai intézmények és a tagállamok hatálya alá és feladatkörébe tartozó fellépésekre korlátozódnak.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A kezdeményezés céljából megfelelő jogi aktus a tanácsi ajánlás, amely iránymutatást nyújt a tagállamoknak ahhoz, hogyan erősítsék az együttműködést, hogyan növeljék az átoltottságot, és ezek eredményeképpen hogyan csökkentsék a védőoltással megelőzhető betegségek hatását és súlyosságát.
Az ajánlás lehetővé teszi a tagállamok uniós szintű további együttműködését a probléma különböző dimenzióinak megfelelő szintű kezelése érdekében.
Egy ajánlás legfontosabb hozzáadott értéke az, hogy fellépésre szólít fel, és fokozza a politikai támogatást a védőoltásokkal és az immunizációval kapcsolatos szakpolitikák és fellépések újbóli európai előretörésével kapcsolatban. Ez a koncentrált megközelítés biztosítani fogja a szükséges politikai láthatóságot, növeli a tudatosságot, és fokozza a lendületet. Valamennyi tagállam és érintett fél összehangolt erőfeszítései szükségesek az átoltottság növelésére, az immunizációs szakadékok megszüntetésére, valamint a védőoltásokba vetett bizalom erősítésére.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
2017 folyamán és 2018 elején több konzultációra került sor az érdekelt felek részvételével annak érdekében, hogy a kezdeményezés megalapozott legyen. Ennek keretében az egészségpolitikai platformon keresztül nyilvános konzultációra és célzott találkozókra került sor a tagállamok képviselőinek részvételével.
A 2017. december 21. és 2018. március 15. között tartott nyilvános konzultáció 1 során 8984 válasz érkezett.
2018. januárjában és februárjában sor került egy érdekelt felekkel folytatott konzultációra, amelynek során 33 válasz érkezett egy kérdőívre, és hat célzott találkozó zajlott az egészségügyi szakemberek egyesületei, nemzetközi szervezetek, a közegészségügyben dolgozó nem kormányzati szervezetek, a tudományos közösség és az oltóanyagipar képviselőinek részvételével.
A résztvevők egyértelműen felszólítottak általánosságban véve az átláthatóbb és könnyebben elérhető oltási tájékoztatásra, illetve konkrétabban az egyes védőoltások biztonságával és lehetséges mellékhatásaival kapcsolatos tájékoztatásra. A konzultációk és megbeszélések kiemelték az egészségügyi dolgozók fontos szerepét a betegek védőoltásokkal kapcsolatos tájékoztatásában, ugyanakkor említésre került, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a védőoltásokra az orvosi tantervekben és a szakmai továbbképzéseken. Emellett széles egyetértés uralkodott azzal kapcsolatban, hogy a védőoltásokat eltérő körülmények között kell biztosítani, és egyszerűsíteni kell az eljárást.
A konzultációk arról tanúskodtak, hogy a tagállamok erősen érdeklődnek az ebben a kérdésben való fokozott uniós szintű fellépés iránt, ugyanakkor árulkodtak azok aggályainak mértékéről, akik elutasítják a védőoltásokat vagy vonakodnak elfogadni őket, illetve akik néhány társadalmi csoportban ellenzik a kötelező védőoltásokat.
•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása
Az ajánlás erős tudományos alapokon és szakértelmen, a tudományos konszenzus áttekintésén, az összehasonlító adatokból származó jelenlegi oltási tendenciák elemzésén, valamint a nyilvános és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció eredményén alapul.
A nemzetközi szakértői csoportokkal, például az Egészségügyi Világszervezet immunizációval foglalkozó szakértői stratégiai tanácsadó csoportjával (SAGE) és az immunizációs szakértők európai szakmai tanácsadó csoportjával (ETAGE) való együttműködés, valamint a globális egészségbiztonsági kezdeményezés és ütemterv folyamatai is hozzáadtak az uniós szakértői véleményekhez.
•Hatásvizsgálat
E kezdeményezés vonatkozásában nincs szükség hatásvizsgálatra, mert nem fog új szabályozási követelményeket bevezetni a vonatkozó meglévő szakpolitikai eszközök révén már biztosított vagy tervezett követelményeken túl.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
Az ajánlás néhány várható kulcsfontosságú hatása közé tartozik a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti hatékonyabb koordináció, valamint a védőoltásokkal és a védőoltással megelőzhető betegségekkel kapcsolatos egyszerűsített nyomonkövetési és jelentéstételi szempontrendszer.
•Alapjogok
A kezdeményezés megerősíti az uniós polgárok jogosultságát a jó minőségű megelőző és gyógyító egészségügyi ellátásra a szociális jogok európai pillérének megfelelően.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Ennek az ajánlásnak nincsenek közvetlen pénzügyi kihatásai az EU költségvetésére. A Bizottságnak címzett ajánlásokkal kapcsolatos valamennyi feladat elvégzésére a meglévő források felhasználásával fog sor kerülni.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A Bizottság nyomon fogja követni a tagállamok általi végrehajtást, és az érintett érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően, a tagállamokkal együttműködve felülvizsgálja az ajánlást, a teljes körű végrehajtást követően megfelelően hosszú időt hagyva a kezdeményezés hatásainak értékelésére. Az ajánlás eredményessége a meglévő és az új adatok, valamint a tagállami jelentésekből származó információk alapján mérhető.
Ugyanakkor az ilyen betegségek elleni európai védelem összehasonlító értékelésének egyik jelenlegi akadálya a szabványosított nyomonkövetési szempontok hiánya. Szabványosítottabb szempontokra van szükség annak elősegítéséhez, hogy a tagállamok megbízható – és összehasonlítható – statisztikai adatokat gyűjtsenek össze és tegyenek közzé a védőoltások tekintetében.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Az ajánlás 1–9. pontja tagállami megfontolások tárgyát képezi, és arra irányul, hogy felgyorsítsa a nemzeti oltási cselekvési tervek kidolgozását és végrehajtását az Egészségügyi Világszervezet európai védőoltási cselekvési tervében megfogalmazott célok és célkitűzések elérése érdekében. A jelenlegi európai járványra való tekintettel különös hangsúlyt kap a kanyaró elleni védőoltás. A javaslat elismeri, hogy le kell egyszerűsíteni és ki kell szélesíteni a lehetőségeket a védőoltások és a veszélyeztetett csoportok célzott megszólítása érdekében az immunizáció terén tapasztalt hiányosságok megszüntetése céljából. A javaslat felszólítja az oktatási hatóságokat a védőoltásokkal kapcsolatos képzés megerősítésére az orvosi tantervekben és a valamennyi egészségügyi dolgozóra kiterjedő szakmai továbbképzéseken. Továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy fokozott kommunikációra és figyelemfelkeltő tevékenységekre van szükség a védőoltások előnyeivel kapcsolatban. Az e-egészségügyi és digitális technológiákkal fennálló szinergiák kiaknázása az elektronikus oltási dokumentáció valamennyi polgár részére történő létrehozása érdekében szintén a javaslat egyik fontos eleme, amely részét képezné az egészségügyi szolgáltatók határokon átívelő információcseréjének az egészségügyi hálózat munkájával összefüggésben.
A 10–16. pont olyan fellépésekre vonatkozik, amelyeket a Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben kíván végrehajtani, és amelyek többek között arra irányulnak, hogy létrejöjjön a védőoltásokkal kapcsolatos információk megosztására szolgáló európai rendszer, amely elérhetővé tenné a védőoltásokkal kapcsolatos információkat és szakértelmet a nemzeti közegészségügyi hatóságok számára. E rendszer keretében a különböző érdekelt felek együttműködhetnének egy lehetséges uniós oltási alaprendre vonatkozó iránymutatás kidolgozása, az átoltottság nyomon követésére szolgáló gyakori módszerek megosztása, illetve egy olyan internetes portál elindítása érdekében, amely átlátható bizonyítékokkal szolgál a védőoltások előnyeiről és kockázatairól, kitérve a védőoltásokkal kapcsolatos tévhitekre és félretájékoztatásra is. A javaslat emellett kiemeli, hogy fokozni kell a munkahelyi egészségről és biztonságról szóló hatályos irányelv 2 hatékonyságát, amely irányelv garantálja az egészségügyi dolgozók beoltását bizonyos betegségek ellen.
Végezetül, a hiányok kezelése és a készletek növelése érdekében a dokumentum azt javasolja, hogy létre kell hozni az oltóanyagokkal kapcsolatos igények és a készletek európai virtuális adattárházát és az oltóanyagok tagállamok közötti kölcsönös cseréjére szolgáló mechanizmust, azonosítani kell az oltóanyagok fizikai készleteinek felhalmozására vonatkozó lehetőségeket járványok vagy globális hiány esetére, és együtt kell működni az iparággal és más érdekelt felekkel az oltóanyagok uniós gyártási kapacitásának fokozása érdekében.
A 17–25. pont üdvözli a Bizottságnak számos olyan tevékenység elvégzésére vonatkozó szándékát, mint például az oltási előtörténettel kapcsolatos szabványosított információkat tartalmazó közös uniós oltási könyv bevezetésére szolgáló lehetőségek bemutatása; a védőoltásokba vetett bizalom unióbeli helyzetéről szóló jelentés bemutatása a védőoltások akadályainak jobb megértésén, valamint a hátrányos helyzetben lévő és a társadalmilag kirekesztett csoportokban a védőoltásokhoz való jobb hozzáférést célzó fellépéseken túl; és a javaslat további fontos eleme a védőoltásokkal kapcsolatos koalíció összehívása az európai egészségügyi dolgozók szövetségeinek és a releváns hallgatói egyesületeknek a részvételével a védőoltások előmozdítása, illetve a védőoltásokkal kapcsolatban a nemzetközi partnerekkel való partnerségek és együttműködés megerősítése érdekében.
2018/0115 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS AJÁNLÁSA
a védőoltással megelőzhető betegségek elleni megerősített együttműködésről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 168. cikke (6) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 168. cikke szerint valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészség magas szintű védelmét. Az Unió fellépése, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, a népegészségügyi helyzet javítására, az emberi megbetegedések és betegségek, valamint az emberek testi és szellemi egészségét fenyegető veszélyek okainak megelőzésére irányul.
(2)Az EUMSZ 168. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Tanács a Bizottság javaslata alapján ajánlásokat fogadhat el az e cikkben meghatározott célok érdekében a népegészségügyi helyzet javítására, különösen a széles körben terjedő súlyos betegségek elleni küzdelem, illetve a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyek nyomon követésének, korai előrejelzésének és leküzdésének vonatkozásában. A védőoltással megelőzhető betegségek széles körben terjedő súlyos betegségnek számítanak.
(3)A védőoltások alkalmazása a 20. század egyik leghatásosabb és legköltséghatékonyabb közegészségügyi intézkedése, és továbbra is az átvihető betegségek elsődleges megelőzésének fő eszköze.
(4)Bár az oltási programok a tagállamok felelősségi körébe tartoznak, a védőoltással megelőzhető betegségek határon átnyúló jellege és a nemzeti immunizációs programok közös kihívásai miatt hasznos lenne az összehangoltabb uniós fellépés és megközelítés a határon átnyúló járványok és betegségek terjedésének megakadályozása vagy korlátozása érdekében.
(5)A téves információknak a közösségi médián és a védőoltások hangos ellenzőin keresztül történő gyors terjedése hozzájárult a téves elképzelésekhez, amelyek a védőoltások egyéni és kollektív haszna és az átvihető betegségek által jelentett kockázatok helyett a fokozott bizalmatlanságra és a nem bizonyított mellékhatásoktól való félelemre irányítják a figyelmet. Fellépésre van szükség a polgárokkal folytatott párbeszéd megerősítésére és a védőoltásokkal kapcsolatos valódi aggályaik vagy kételyeik megértésére, és ezeknek a polgárok szükségleteinek megfelelő kezelésére.
(6)Az egészségügyi dolgozók nem megfelelő átoltottsági arányát 3 és a védőoltásokkal kapcsolatos képzettségét fokozni kell a saját védelmük – és a betegeik védelme – érdekében a nemzeti ajánlásokkal összhangban.
(7)Az oltási rendek – az ajánlások, a használt oltóanyagok, a beadott adagok és az oltások ütemezése – terén mutatkozó tagállami eltérések 4 fokozzák annak kockázatát, hogy a polgárok, különösen a gyermekek nem kapnak meg védőoltásokat, amikor egyik tagállamból a másikba költöznek.
(8)Szükség van a polgárok és az immunizációs szolgálatok közelítésére, és ennek érdekében külön erőfeszítéseket kell tenni a társadalom legveszélyeztetettebb csoportjainak elérésére, különösen az olyan közösségi alapú szolgáltatók révén, mint a gyógyszertárak és az iskolai egészségügyi programok. Az európai strukturális alapok, különösen az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap, jelentős lehetőségeket kínálnak a tagállamok számára az egészségügyi dolgozók védőoltásokkal kapcsolatos képzésének, illetve a védőoltásokkal kapcsolatos egészségügyi infrastruktúra kapacitásának megerősítésére.
(9)A demográfiai változás, az emberi mobilitás, az éghajlatváltozás és a csökkenő immunitás hozzájárul a védőoltással megelőzhető betegségekkel kapcsolatos járványügyi változásokhoz, amelyek következtében a gyermekkort követően egész életre kiterjedő megközelítésre van szükség az oltási programok terén. Ez a megközelítés az élethosszig tartó megfelelő védelem biztosítását tűzi ki céljául, és hozzájárul az egészséges élethez, az egészséges öregedéshez és az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságához.
(10)Az oltóanyaghiány közvetlen következményekkel jár a nemzeti oltási programok biztosítását és végrehajtását illetően 5 ; a tagállamok az oltóanyag-ellátás terén különböző fennakadásokat tapasztalnak 6 ; az uniós gyártási kapacitás továbbra is korlátozott 7 ; és továbbra is nehézségekbe ütközik az oltóanyagok határon átnyúló megosztása, miközben az előrejelzéseken alapuló összehangolt tervezés hiánya hozzájárul a kereslet bizonytalanságához. Ebben az összefüggésben az Európai Unió és a polgárai veszélyeztetettek maradnak az átvihető betegségek járványainak kitörése esetén.
(11)Az új oltóanyagokra vonatkozó kutatás-fejlesztés gyors elősegítésének és a meglévő oltóanyagok fejlesztésének vagy módosításának szükségessége innovatív partnerségeket és platformokat, magas szintű szakértelmet, a tudományágak és ágazatok közötti szorosabb kapcsolatokat, valamint a társadalmi és viselkedéstudományi kutatásokba való befektetéseket igényel a védőoltásokkal kapcsolatos bizalmatlanságot alátámasztó környezetspecifikus tényezők jobb megértése érdekében.
(12)A védőoltásról mint hatékony közegészségügyi eszközről szóló tanácsi következtetések 8 már azonosítottak néhány alapvető kihívást ezek közül, illetve megoldási lehetőségeket is mutattak, és arra szólítják fel a tagállamokat és a Bizottságot, hogy dolgozzanak ki együttes fellépéseket az oltóanyag-politikákkal kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztására.
(13)A gyermekkori immunizációról szóló tanácsi következtetések 9 kifejezetten az immunizációs nyilvántartások és információs rendszerek finomítására szólítanak fel az oltási programok nyomon követésének fejlesztése és az oltóanyag-szolgáltatók közötti információcsere elősegítése érdekében.
(14)A digitális egységes piaci stratégia végrehajtásáról szóló bizottsági közlemény 10 és a 2012–2020 közötti időszakra vonatkozó elektronikus egészségügyi cselekvési tervről szóló közlemény 11 emlékeztet arra, milyen fontos a digitális egészségügyi menetrend, illetve az e-egészségügyi és a nagy adathalmazokon alapuló megoldások kidolgozásának előnyben részesítése. Ezeket a kezdeményezéseket megerősíti az egészségügy és az ellátás digitális átalakításának a digitális egységes piacon való lehetővé tételéről, a polgárok szerepének erősítéséről és egy egészségesebb társadalom megteremtéséről szóló bizottsági közlemény 12 ; a polgárok szerepének erősítése és egy egészségesebb társadalom megteremtése, a modern és fenntartható egészségügyi ellátási modellek biztosítása, valamint a polgárok és az egészségügyi dolgozók tudatosságának növelése érdekében.
(15)A munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2000/54/EK irányelv 13 minimumkövetelményeket határoz meg a munkavállalók védelme érdekében, többek között azt, hogy fel kell ajánlani az oltások lehetőségét a korábban nem immunizált személyeknek, és a HOSPEEM és az EPSU közötti, a kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzéséről szóló keretmegállapodás végrehajtásáról szóló 2010/32/EU irányelv 14 értelmében, amennyiben a kockázatértékelés kimutatja, hogy a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegető veszély olyan biológiai anyagoknak való expozícióból származik, amelyek ellen hatásos oltóanyag létezik, a munkavállalók számára fel kell ajánlani a védőoltást.
(16)A határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló 1082/2013/EU határozat 15 megalapozza a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel szembeni egészségügyi ellenintézkedésekhez szükséges anyagok előre történő beszerzésére vonatkozó önkéntes mechanizmus kidolgozását.
(17)Az európai uniós egészségügyi rendszerekre jellemző közös értékekről és elvekről szóló tanácsi következtetések 16 támogatják az egyetemesség, a minőségi ellátáshoz való hozzáférés, a méltányosság és a szolidaritás alapelveit és átfogó értékeit, melyek rendkívül fontosak az oltási szolgáltatásokhoz való egyenlő, kortól, társadalmi helyzettől vagy földrajzi helytől független hozzáférés biztosításához a nemzeti és regionális immunizációs programoknak megfelelően.
(18)A 851/2004/EK rendelet 17 megbízza az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot az átvihető betegségek megelőzésének és megfékezésének támogatásával, valamint az oltási programokat illető bevált gyakorlatok és tapasztalat cseréjének elősegítésével. Emellett a Központ koordinálja az adatok gyűjtését, érvényesítését, elemzését és uniós szinten történő terjesztését, beleértve az oltási stratégiákra vonatkozó adatokat is.
(19)Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelv 18 és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló 726/2004/EK rendelet 19 megbízza a szabályozó hatóságokat a közegészségügy elősegítésével és védelmével, és engedélyezi a biztonságos és hatékony oltóanyagok használatát, valamint a forgalombahozatali engedély megadását követően folyamatosan értékeli előnyeiket és kockázati profiljukat.
(20)A Bizottság egységes megközelítésű egészségügyi cselekvési terve 20 támogatja az uniós tagállamokat az antimikrobiális rezisztencia elleni tagállami küzdelemben, és az új antibakteriális szerek egyszerűsített engedélyezésére, valamint az antimikrobiális rezisztenciához kapcsolódó patogének elleni új oltóanyagok kutatás-fejlesztésének fokozására szólít fel.
(21)Az Európai Parlamentnek a védőoltásokkal kapcsolatos bizalmatlanságról és az átoltottság európai csökkenéséről szóló 2018. április 19-i állásfoglalási indítványa 21 felszólítja a tagállamokat az egészségügyi dolgozók megfelelő beoltásának biztosítására, a téves információk elleni hatékony lépések megtételére és a gyógyszerekhez való hozzáférés javítására irányuló intézkedések végrehajtására. Emellett felszólítja a Bizottságot a harmonizáltabb uniós oltási rend elősegítésére.
(22)A Bizottságnak a hamis hírekről és az online félretájékoztatásról szóló cselekvési terve 22 hozzá kíván járulni a félretájékoztatás terjedésének kezelésére vonatkozó uniós szintű stratégia kidolgozásához, a félretájékoztatás felszámolásáról szóló bizottsági közlemény 23 pedig az online platformokkal kapcsolatos, a hamis információk terjesztését illető kihívások kezelését célozza.
(23)A Bizottság támogatja a modern és alapvető oltóanyagokhoz való hozzáférés javítását a 77 legszegényebb országban az Oltóanyag- és Védőoltási Világszövetség révén annak 2000. évi megalapítása óta. A támogatás összege 2015-ig 83 millió EUR volt, és újabb 200 millió EUR nagyságú összegre érkezett kötelezettségvállalás a 2016–2020 közötti időszak vonatkozásában, ami hozzájárult 277 millió gyermek teljes körű immunizációjához 2011–2015 között, és a tervek szerint további 300 millió gyermek immunizálására kerül sor 2016–2020 között.
(24)Az egészségügyi miniszter a 2012. évi Egészségügyi Világközgyűlésen támogatta a globális oltási cselekvési tervet annak biztosítására, hogy 2020-ig mindenki esetében megtörténjen az alapvető immunizáció. 2014-ben az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Bizottsága elfogadta a 2015–2020 közötti időszakra vonatkozó európai oltási cselekvési tervet.
(25)A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend 24 3. célja – Az egészséges élet biztosítása és mindenki jólétének előmozdítása valamennyi életkorban – kiemeli a védőoltások fontosságát a betegségek elleni védelemben. A fejlesztéspolitikáról szóló európai konszenzus – „A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk” 25 – révén az Európai Unió és tagállamai újra megerősítették elkötelezettségüket minden polgár arra vonatkozó jogának védelmére, hogy az elérhető legjobb fizikai és mentális egészségi állapotnak örvendjen, többek között a megfizethető alapvető gyógyszerekhez és védőoltásokhoz való, mindenkire kiterjedő hozzáférés biztosításának elősegítésével.
(26)Az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési program 26 által társfinanszírozott, 2018-ban indult, a védőoltások előmozdítására irányuló együttes fellépés a nemzeti oltóanyag-politikákkal kapcsolatos bevált gyakorlat megosztására, valamint az immunizációval kapcsolatos elektronikus tájékoztató rendszerekre, az oltóanyagokkal kapcsolatos előrejelzésekre, az oltóanyagokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztés előnyben részesítésére, valamint a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság megszüntetésére irányuló kutatásra vonatkozó műszaki követelmények azonosítására összpontosít.
(27)Az ebben az ajánlásban előterjesztett fellépések célja a közegészségügy biztonságának fokozása, a tagállamok közötti egyenlőtlenségek csökkentése, valamint az oltóanyagkészletek biztonságának fokozása a belső piacon. Ezek a fellépések valamennyi tagállamban kiegészítik és megerősítik a nemzeti politikákat és fellépéseket, ugyanakkor figyelembe veszik a tagállamok eltérő kiindulási helyzetét az immunizációs politikák, az intézményi berendezkedés, a regionális különbségek és az egészségügyi kapacitások tekintetében.
(28)Ez az ajánlás megfelel a szubszidiaritás és az arányosság elvének.
AJÁNLJA, HOGY A TAGÁLLAMOK:
1.Dolgozzanak ki és hajtsanak végre nemzeti és/vagy regionális oltási terveket, amelyek célja az átoltottság növelése az Egészségügyi Világszervezet európai oltási cselekvési tervében meghatározott célok és célkitűzések 2020-ig történő megvalósítása érdekében. Ezeknek a terveknek rendelkezéseket kell tartalmazniuk a fenntartható támogatás és az oltóanyag-ellátás, az oltással kapcsolatos, egész életre kiterjedő megközelítés, a vészhelyzetekre való reagálási képesség, valamint a kommunikációs és támogatási tevékenységek vonatkozásában.
2.Biztosítsák, különösen a kanyaró esetében, 2020-ig a 95 %-os átoltottságot két adag oltóanyaggal a célzott gyermekpopuláció vonatkozásában, illetve minden más korosztályban csökkentsék az immunizációs szakadékot a kanyaró uniós kiirtása céljából.
3.Vezessék be az oltási állapot rendszeres ellenőrzését, és rendszeresen tegyék lehetővé az oltásokat a különböző életszakaszokban az elsődleges ellátási rendszer rendszeres felkeresésével és további intézkedésekkel, például az óvodai/iskolai felvételnél, a munkahelyeken és a gondozási létesítményekben.
4.Segítsék elő a nemzeti és/vagy regionális oltási szolgáltatásokhoz való hozzáférést az alábbiak révén:
a)a védőoltások felajánlásával kapcsolatos lehetőségek egyszerűsítése és kiszélesítése; az olyan közösségi alapú szolgáltatókkal való kapcsolat kiaknázása, mint a gyógyszertárak, az ápolók, illetve az iskolai és munkahelyi orvosi szolgálatok;
b)a legveszélyeztetettebb csoportok, beleértve a társadalmilag kirekesztett személyeket és a kisebbségeket, célzott megszólítása az átoltottsági egyenlőtlenségek és szakadékok megszüntetése érdekében.
5.Biztosítsák a felsőoktatási intézményekkel és érdekelt felekkel együttműködve, hogy a nemzeti orvostudományi tantervek és az orvostudományi továbbképzési programok térjenek ki a védőoltással megelőzhető betegségekkel, a vakcinológiával és valamennyi ágazatban az egészségügyi dolgozók immunizációjával kapcsolatos képzésre vagy helyezzenek nagyobb hangsúlyt rá.
6.Fokozzák a védőoltások előnyeiről szóló kommunikációs és figyelemfelkeltő tevékenységeket az alábbiak révén:
a)tudományos bizonyítékok bemutatása a félretájékoztatás terjedésének megakadályozására, többek között digitális eszközök, illetve a civil társadalommal és egyéb releváns érdekelt felekkel való partnerségek révén;
b)az egészségügyi dolgozók, az oktatási érdekelt felek, szociális partnerek és a média mint multiplikátorok bevonása az önelégültség leküzdése és az immunizációba vetett bizalom növelése érdekében.
7.Fokozzák az egészségügyi intézmények arra vonatkozó kapacitását, hogy naprakész elektronikus információkkal rendelkezzenek a polgárok oltási állapotáról olyan információs rendszerek alapján, amelyek emlékeztető funkcióval rendelkeznek, valós időben minden korosztály vonatkozásában rögzítik az átoltottsági adatokat, és lehetővé teszik az adatok összekapcsolását és cseréjét az egészségügyi rendszerekben.
8.Aknázzák ki az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által nyújtott lehetőségeket az egészségügyi dolgozók vakcinológiával, immunizációval és a védőoltással megelőzhető betegségekkel kapcsolatos képzésének és készségfejlesztésének támogatása, továbbá a védőoltások terén a nemzeti és regionális egészségügyi infrastrukturális kapacitások megerősítése érdekében.
9.Fokozottan támogassák az oltóanyagokkal kapcsolatos kutatást és innovációt, hogy elégséges források álljanak rendelkezésre az új vagy hatékonyabb oltóanyagok gyors előmozdítására, valamint segítsék elő az oltóanyag-kutatás eredményeinek gyors alkalmazását a megalapozottabb nemzeti vagy regionális oltási programok és oltóanyag-politikák érdekében.
ÜDVÖZLI A BIZOTTSÁG AZON SZÁNDÉKÁT, HOGY A TAGÁLLAMOKKAL SZOROS EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN VÉGREHAJTSA AZ ALÁBBI FELLÉPÉSEKET:
10.Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által koordinált, a védőoltásokkal kapcsolatos információk megosztására szolgáló európai rendszer (EVIS) létrehozása annak érdekében, hogy:
a)a nemzeti közegészségügyi hatóságokkal együtt
i.megvizsgálják az alapvető uniós oltási rendre vonatkozó iránymutatások 2020-ig történő kidolgozásának lehetőségeit, hogy elősegítsék a nemzeti oltási rendek kompatibilitását, és előmozdítsák a méltányosságot az uniós polgárok egészségének védelme terén, illetve azt követően biztosítsák az alaprend és a közös oltási könyv széles körben történő alkalmazását;
ii.megerősítsék a következetességet, átláthatóságot és módszereket a nemzeti és regionális oltási tervek értékelése terén tudományos bizonyítékok és eszközök megosztásával a nemzeti immunizációs szakmai tanácsadó csoportok támogatásával;
iii.megtervezzék az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) együttműködésben az olyan uniós módszereket és iránymutatást, amelyek a valamennyi korosztályra, beleértve az egészségügyi dolgozókat, vonatkozó átoltottsági arány hatékonyabb nyomon követése érdekében az adatokkal kapcsolatos követelményeket érintik; összegyűjtsék és megosszák az ilyen adatokat uniós szinten;
b)2019-ig az Európai Gyógyszerügynökség támogatásával létrehozzák a védőoltásokkal kapcsolatos európai információs portált, hogy online, tárgyilagos, átlátható és naprakész bizonyítékokat tegyenek elérhetővé az oltóanyagokkal, azok előnyével és biztonságával, valamint a farmakovigilanciai folyamattal kapcsolatban.
c)nyomon kövessék a védőoltásokkal kapcsolatos online félretájékoztatást, és olyan bizonyítékokon alapuló információs eszközöket és iránymutatást dolgozzanak ki, amelyek segítenek a tagállamoknak a védőoltásokkal kapcsolatos bizalmatlanság leküzdésében az online félretájékoztatás kezeléséről szóló bizottsági közleménynek megfelelően.
11.Az Európai Gyógyszerügynökség támogatásával a védőoltások előnyeinek és kockázatainak folyamatos uniós szintű nyomon követése.
12.Közös módszerek kidolgozása, illetve a védőoltások és az oltási programok relatív hatékonyságának értékelésére szolgáló kapacitás megerősítése, többek között az egészségügyi technológiák értékelésére vonatkozó európai együttműködés részeként.
13.A munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, a 2000/54/EK irányelvben és a 2010/32/EU irányelvben szereplő uniós szabályok hatékony alkalmazásának megerősítése, különösen az egészségügyi dolgozók megfelelő képzésének biztosításával, az immunizációs állapotuk nyomon követésével, és szükség esetén a védőoltások lehetőségének felajánlásával a betegek és az egészségügyi dolgozók megfelelő védelme érdekében.
14.Bizonyítékok és adatok szolgáltatása többek között az Európai Iskolahálózat révén a tagállamok arra vonatkozó erőfeszítéseinek támogatása érdekében, hogy megerősítsék a vakcinológiával és immunizációval kapcsolatos szempontokat a nemzeti orvosi tantervekben és a posztgraduális oktatásban.
15.Az oltóanyag-ellátás megerősítése és az oltóanyaghiány kockázatának csökkentése az alábbiakra törekedve:
a)az oltóanyagokkal kapcsolatos igények és a készletek európai virtuális adattárházának létrehozása az elérhető készletekkel, az esetleges felesleggel és az alapvető oltóanyagok globális hiányával kapcsolatos önkéntes információcsere elősegítése érdekében;
b)az oltóanyagkészletek tagállamok közötti cseréjére szolgáló mechanizmus kidolgozása járványok esetére, javítva az oltóanyagok kereslete és kínálata közötti kapcsolatokat;
c)a fizikai készletek felhalmozásával kapcsolatos lehetőségek azonosítása, és párbeszéd folytatása az oltóanyaggyártó vállalatokkal az oltóanyagok készleteinek felhalmozását és az oltóanyagok elérhetőségét lehetővé tévő mechanizmust illetően járványok esetére az alapvető oltóanyagok globális hiányának figyelembevételével;
d)az érdekelt felekkel és az iparággal közösen az uniós gyártási kapacitás fokozása és az ellátás folyamatosságának biztosítása;
e)az oltóanyagok vagy antitoxinok közös közbeszerzésével kapcsolatos lehetőségek kiaknázása világjárványok kitörése, váratlan járványok vagy az oltóanyagok iránti kis kereslet (kis számú eset vagy a népesség nagyon sajátos csoportjai) esetében;
f)a hivatalos gyógyszerellenőrző laboratóriumok uniós hálózatának és annak munkájának támogatása az Unióban forgalomba hozott oltóanyagok magas minőségének biztosítása érdekében.
g)a forgalombahozatali engedély jogosultjaira a gyógyszerek folyamatos készleteinek biztosítása érdekében rótt kötelezettség nyomon követése (a 2001/83/EK irányelv 81. cikke).
16.Az oltóanyagok uniós és nemzeti kutatási-fejlesztési finanszírozási hatékonyságának és eredményességének fokozása az alábbiakra irányuló erőfeszítésekkel:
a)új partnerségek és kutatási infrastruktúrák megerősítése és létrehozása, többek között klinikai kísérletek céljából, az Európai Gyógyszerügynökséggel együtt a fejlesztőkkel, nemzeti döntéshozókkal és szabályozókkal folytatott korai párbeszéd lehetővé tétele az innovatív oltóanyagok engedélyezésének támogatása érdekében, többek között a felmerülő egészségügyi veszélyek vonatkozásában;
b)a népesség ellátatlan igényeiről és az oltóanyagokkal kapcsolatban elfogadott prioritásokról szóló olyan ütemterv kidolgozása, amely nemzeti és uniós szinten tájékoztatásul szolgálhat a jövőbeli oltóanyagkutatás-finanszírozási programok esetében, beleértve a CEPI és a GloPID-R előnyeinek kiaknázását;
c)befektetés a viselkedéstudományi és társadalomtudományi kutatásba a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság okainak meghatározására a népesség különböző csoportjaiban és az egészségügyi dolgozók körében.
ÜDVÖZLI A BIZOTTSÁG AZON SZÁNDÉKÁT, HOGY
17.Megvizsgálja az embereknek az Unión belüli, határon át történő mozgására visszavezethető elégtelen átoltottsággal kapcsolatos problémákat, és megvizsgálja ezek megoldási lehetőségeit, beleértve a közös uniós oltási kártyát/útlevelet, amely kompatibilis az immunizációval kapcsolatos elektronikus információs rendszerekkel és határokon át is használható.
18.Rendszeresen, az Egészségügyi helyzet az Európai Unióban elnevezésű kezdeményezés összefüggésében a védőoltásokba vetett uniós bizalomról szóló jelentést készít a védőoltásokkal kapcsolatos hozzáállás nyomon követésére. E jelentés alapján olyan iránymutatást dolgoz ki, amely támogathatja a tagállamokat a védőoltásokkal kapcsolatos bizalmatlanság leküzdésében.
19.Összehívja a védőoltásokkal kapcsolatos koalíciót, hogy összehozza az egészségügyi dolgozók európai szövetségeit és a releváns hallgatói szervezeteket, és elkötelezze magát a nyilvánosság pontos tájékoztatása, a mítoszok leküzdése és a bevált gyakorlatok cseréje mellett.
20.Megerősíti az éves Európai Immunizációs Hét hatását azzal, hogy uniós tudatosságnövelő kezdeményezést indít és támogatja a tagállamok saját tevékenységeit.
21.Azonosítja a hozzáférés akadályait, és támogatja a védőoltásokhoz való fokozott hozzáférésre irányuló beavatkozásokat a hátrányos helyzetű és társadalmilag kirekesztett csoportok körében, többek között az egészségügyi mediátorok és az alulról szerveződő közösségi hálózatok támogatásával.
22.Iránymutatást dolgoz ki a nemzeti immunizációs információs rendszerek interoperabilitását akadályozó jogi és műszaki akadályok leküzdéséhez az egészségügy és az ellátás digitális átalakításának a digitális egységes piacon való lehetővé tételéről, a polgárok szerepének erősítéséről és egy egészségesebb társadalom megteremtéséről szóló bizottsági közleményben a személyes adatok védelmére vonatkozóan meghatározott szabályok kellő figyelembevételével.
23.Az uniós kutatási és innovációs keretprogramok révén továbbra is támogatja a kutatást és az innovációt a biztonságos és hatékony új oltóanyagok kifejlesztése, valamint a meglévő oltóanyagok optimalizálása céljából.
24.Megerősíti az olyan nemzetközi szereplőkkel és kezdeményezésekkel való partnerségeket és együttműködést, mint az Egészségügyi Világszervezet és annak immunizációval foglalkozó szakértői stratégiai tanácsadó csoportja (SAGE), az immunizációs szakértők európai szakmai szakértői csoportja (ETAGE), a globális egészségbiztonsági kezdeményezés és program folyamatai (globális egészségbiztonsági kezdeményezés, globális egészségbiztonsági program), az UNICEF és olyan finanszírozási és kutatási kezdeményezések, mint a GAVI, vagyis a Védőoltási Világszövetség, a járványokkal kapcsolatos felkészülés és újítások céljából alakult koalíció (CEPI) és a fertőző betegségekre való felkészülés terén megvalósuló globális kutatási együttműködés (GloPID-R).
25.Rendszeresen jelentést készít az ajánlás végrehajtása terén elért haladásról a tagállamok és egyéb releváns források által elérhetővé tett adatok alapján.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök