1.Az európai kiskereskedelmi szektor versenyképességének megerősítése

A dinamikus és versenyképes kiskereskedelmi szektor fontos a fogyasztók, az üzleti élet szereplői, ezáltal pedig az egész uniós gazdaság számára. Az érintett vállalkozások és munkahelyek puszta nagysága, továbbá az uniós hozzáadott értékből származó többlet hozzájárultak ahhoz, hogy a kiskereskedelem váljon a hosszú távú gazdasági növekedés ösztönzésének kulcsává 1 .

A fejlődő fogyasztói igényekre és a technológiai fejlődésre tekintettel a szektor gyorsan átalakult, továbbá katalizátora az innovációnak és a termelékenységnek.

Az uniós háztartások a költségvetésük egy harmadát költik kiskereskedők által értékesített árukra. A kínált termékek árának, választékának, illetve minőségének köszönhetően a kiskereskedelmi szektor jelentős hatással van az unióban élők életminőségére.

A kiskereskedelmi ágazatban (főleg kkv-kben) működő 3,6 millió vállalat kölcsönhatásban áll más gazdasági ágazatokkal, mint például a nagykereskedőkkel és a termékgyártókkal, valamint a szállítási és logisztikai, illetve egyéb üzleti szolgáltatásokkal is. Egy jobban teljesítő kiskereskedelmi ágazat tehát az egész gazdaságra nézve pozitív továbbgyűrűző hatással rendelkezik.

Az egységes piac révén a kiskereskedők közel 500 millió potenciális fogyasztóhoz érhetnek el. Ugyanakkor mindez olyan kedvező üzleti és szabályozási keretrendszert igényel, amely mind az online, mind az offline kiskereskedők igényei számára kielégítő, illetve amely a kiskereskedelmi szektort érintő globális kihívásokra is támogatóan reagál 2 .

A gyorsan növekvő e-kereskedelem fokozatosan átalakítja a szektort. Az e-kereskedelem az uniós állampolgárok nagy részének számára mindennapi realitássá vált. Mindez az ágazatra nézve nemcsak új lehetőségeket, hanem új kihívásokat is jelent. A többcsatornás kiskereskedelem fejlődése, illetve az offline (fizikai helyszínek), illetve online (e-kereskedelem) közötti határ elmosódása erősíti a versenyt és innovációra ösztönöz az ágazatban. A határon átnyúló uniós kereskedelemben azonban még továbbra is jelentős fejlődésre lenne szükség. Emellett nem minden vállalat tud könnyedén lépést tartani az új üzleti modellek előretörésével: a kiskereskedők 80 %-a még nem árusít online. Sok kisebb kereskedő különösen nehéznek tartja az alkalmazkodást.

Az egységes piac megvalósítása érdekében tehát megfelelő intézkedéseket kell hozni nemzeti, regionális és helyi szinten. Az európai szemeszter keretében számos tagállam valósított már meg olyan reformokat, amelyeknek célja a kiskereskedők szabályozási környezetének javítása volt 3 .

Ennek ellenére termelékenységét illetően az uniós kiskereskedelmi ágazat még mindig a többi szektor mögött kullog, és jóval kevésbé dinamikus, mint más összehasonlítható gazdaságokban 4 . A kiskereskedelem továbbá jóval kevésbé volt profitábilis, mint más szektorok. A szabályozás túlburjánzása negatív hatást gyakorol a teljesítményre. A kiskereskedőknek nemzeti, regionális és helyi szintű, változatos és gyakran bonyolult szabályozási keretek tömegének kell megfelelniük. Az ilyen korlátozó jellegű szabályozások kevésbé dinamikus kiskereskedelmi piacokhoz vezetnek, ahol a kiskereskedelemmel foglalkozó üzletek be- és kilépési lehetőségei alacsonyabbak, a munkakilátások pedig korlátozottabbak. 5

Forrás: A Bizottság saját számításai, amelyek a tagállamoktól, az Eurostattól, illetve célzott tanulmányokból származó információkon alapulnak 6

A modern kiskereskedelmi ágazatnak több befektetésre és kedvezőbb üzleti környezetre lenne szüksége. Az európai beruházási terv támogatja az egységes piac további elmélyítését, különösen a beruházások akadályainak felszámolásával, a nagyobb szabályozási kiszámíthatóság előmozdításával, illetve a túlzó szabályozás leépítésével.

A digitális egységes piaci stratégia végrehajtásával 7 a Bizottság lépéseket tett az egységes piac digitális korszakhoz történő alkalmazkodásának elősegítése érdekében. A határon átnyúló e-kereskedelem ösztönzése a fő célkitűzések között szerepelt. A területi alapú tartalomkorlátozással 8 , a határon átnyúló csomagszállítási szolgáltatásokkal 9 , a HÉA-rendszer korszerűsítésével 10 , a digitális szerződésekre vonatkozó szabályokkal 11 és az online platformokra vonatkozó jövőbeni kezdeményezéssel 12 kapcsolatos bizottsági javaslatok segíteni fogják a kiskereskedőket az interneten megvalósuló zökkenőmentes működésükben. A Bizottság továbbá javaslatokat tesz a digitális gazdaság tisztességes és hatékony adóztatására 13 , valamint a bankkártya-kibocsátók és a feldolgozó szervezetek függetlenségének biztosítására. 14

Új lehetőségek nyílnak az ágazatban aktív induló vállalkozásoknak (start-upoknak). Az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezés 15 – a jobb kereskedelmi lehetőségek megteremtése és a finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése révén – kifejezetten az induló vállalkozások fellendülését gátló akadályok felszámolását célozza az egységes piacon.

Az új európai készségfejlesztési program számos cselekvést javasolt az uniós állampolgárok olyan készségek elsajátításában való segítése érdekében, amelyek felvérteznék őket a gyorsan változó világgazdaság kihívásaival szemben 16 . A kiskereskedelem igényli a digitalizálás követelményeit kielégítő készségeket. Ezen túlmenően az Erasmus+ is új lehetőségek nyújt a hosszú távú külföldi gyakornoki tevékenység megvalósításában egy sor gazdasági ágazatban, a kiskereskedelmet is ideértve.

Az egységes árupiac kiemelt jelentőséget képvisel a kiskereskedelmi ágazatban. 2017 decemberében a Bizottság két jogalkotási javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy megkönnyítse a vállalkozások – különösen a kkv-k – számára termékeik uniószerte történő értékesítését 17 , illetve hogy megerősítse az ellenőrzést a nem biztonságos termékek uniós fogyasztóknak történő értékesítésének megelőzése érdekében. 18 Ezenkívül a Bizottság javaslatot nyújtott be a határokon átnyúló kereskedelmet gátló kulcsfontosságú szerződési jogi korlátok megszüntetésére 19 . A Bizottság további kezdeményezéseket is tesz a fogyasztók és a vállalkozások jogi keretének javítása érdekében. 20

A szolgáltatási irányelv lehetővé teszi, hogy a kiskereskedők valamennyi tagállamban könnyebben hozzanak létre üzleteket. A Visser ügyben 21 hozott ítéletében az Európai Unió Bírósága („EB”) megerősítette, hogy a kiskereskedelem szolgáltatásnak minősül, és az a szolgáltatási irányelv hatálya alá tartozik 22 . Az irányelv biztosítja az egyes nagyon korlátozó piacra jutási követelmények tilalmát, illetve azt, hogy ezen túlmenően egyéb korlátok is csak akkor létezhessenek, amennyiben azok megkülönböztetésmentesek, arányosak, illetve a közrendi célkitűzések elérése érdekében indokoltak. E tekintetben az irányelv célja hatékony, objektív, megkülönböztetésmentes, észszerű időn belüli piacra jutási eljárások létrehozása. Hasonló követelményeket támaszt az EU működéséről szóló szerződés olyan helyzetekre – például a működési korlátokra – nézve, amelyek nem esnek a szolgáltatási irányelv hatálya alá.

Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy a meglévő jogszabályok végrehajtása kulcsfontosságú az egységes piac működéséhez 23 . A szolgáltatási irányelv végrehajtása során a tagállamok számos módosítást eszközöltek a szolgáltatások szabályozási keretrendszerében. Az uniós szabályoknak való teljes megfelelés javítaná a kiskereskedelmi szabályozási környezetet, és lehetővé tenné a vállalatoknak, és ezáltal a fogyasztóknak az egységes piac előnyeinek kihasználását.

Az egységes piaci stratégia rámutatott a kiskereskedelem letelepedési korlátozásaira és a napi kiskereskedelmi műveletek korlátaira, amelyek jelentős akadályát képezik egy jobban teljesítő kiskereskedelmi ágazatnak. A Bizottság elkötelezett amellett, hogy „össze kívánja gyűjteni a kiskereskedelmi létesítményekhez és azok működési korlátaihoz kapcsolódó egységes piaci bevált módszereket [...] [ezzel] iránymutatást kíván adni a tagállami reformokhoz, és jelezni kívánja a kiskereskedelmi ágazatban folytatott jogérvényesítési politikájának prioritásait” 24 .

Ennek a közleménynek a célja, hogy a bevált gyakorlatok azonosítása révén hozzájáruljon a kiskereskedelmi ágazatban rejlő lehetőségeknek az EU gazdasága számára történő elérhetővé tételéhez. A bevált gyakorlatok a tagállamok által elérni kívánt közrendi célkitűzések aláaknázása nélkül erősítenék a kiskereskedelmi ágazat versenyképességét. Ahogyan azt az Európai Tanács is hangsúlyozta, az EU-nak tovább kell dolgoznia annak érdekében, hogy olyan időálló egységes piacot hozzon létre, amely képes alkalmazkodni a digitális korszakhoz 25 . A kiskereskedelmi szektor egyre jobban támaszkodik a többcsatornás értékesítési rendszerekre, amely trend a jövőre nézve is tovább folytatódik. Több digitális egységes piaci kezdeményezés célja annak biztosítása, hogy az online kiskereskedők képesek legyenek a hatékony határon átnyúló értékesítésre. A közlemény a főként offline kereskedelemben előforduló korlátokkal foglalkozik.

Az egységes piac 25. évfordulóján, 26 nem csak a már elért eredményeket kellene ünnepelni, hanem előre is kellene tekinteni. A kiskereskedelmi ágazat további figyelemre és elemzésre érdemes. Az uniós intézmények és a tagállamok részéről is az ágazat támogatását szolgáló cselekvésre van szükség ebben az időszakban, amikor a növekvő e-kereskedelem folyamatosan átalakítja azt.

2.A piaci teljesítményre kiható kiskereskedelmi korlátok

A kereskedők számos, különböző szintű korlátozással szembesülnek a boltok létrehozása (pl. a boltok mérete és elhelyezkedése vagy pedig a különleges engedélyek megszerzésével kapcsolatos eljárás) és működtetése (pl. a nyitvatartási idők, leárazások és értékesítési csatornák, adózás és beszerzés) során. Ezen korlátozások jelentős része jogszerű közrendi célkitűzésekkel igazolható, ugyanakkor azok felhalmozódása aránytalan korlátokat állít az új belépők elé, ezáltal negatívan hat az ágazat termelékenységére. A kiskereskedők hangsúlyozzák, hogy a szabályozási környezetnek ki kell állnia a jövő próbáját, és kellően rugalmasnak kell lennie annak érdekében, hogy lehetővé tegye az üzleti szféra szereplőinek gyors alkalmazkodását a változó valósághoz 27 .

A korlátok leépítése pozitív hatással jár a piac működésére nézve 28 . A kevésbé korlátozó szabályozási környezet több céget ösztönöz a piacra lépésre, a piaci lehetőségek megragadásában, illetve az abban történő érvényesülésben. A kiskereskedők rugalmasabbak abban, hogy üzleteik megfelelő helyszínébe és arculatába fektessenek, illetve hogy jobban reagáljanak a helyi fogyasztók igényeire. Mindez a virágzó e-kereskedelemmel együtt növeli a versenyt, továbbá a hatékonyabb és innovatívabb vállalkozások sikeréhez vezet.

Ennek eredményeképpen az ágazat termelékenysége javul, aminek révén a fogyasztók is előnyökhöz jutnak. A fogyasztók élvezhetik a kínált termékek és szolgáltatások nagyobb választékát, a nagyobb innovációt és magasabb minőséget. Valószínű továbbá, hogy alacsonyabb árakat kell fizetniük 29 . Egy erősebb kiskereskedelmi ágazat emellett további munkalehetőségeket is kínál. Több és jobb munkahely jönne létre nemcsak a kiskereskedelemben, hanem a támogató szolgáltatásokban – így a szállítási, raktározási és logisztikai ágazatokban is.

A Bizottság egy olyan kiskereskedelmi korlátindikátort dolgozott ki, amely bemutatja a boltok kereskedelmi létesítésével és mindennapi működésével kapcsolatos különböző korlátokat 30 . Ennek elemei révén lehetővé válik az egyes tagállamokban hatályos szabályozási környezet komplexitásának és sokszerűségének bemutatása. Összességében az indikátor egy tényszerű pillanatképként működik, amely meglehetősen sokszínű képet mutat az Unióban érvényesülő korlátozási politikákat illetően. A tagállamokban a létesítési és működési korlátok egyaránt jelen vannak. A korlátok típusai és a korlátozási szintek azonban jelentősen különböznek egymástól. Ez a szint egyes tagállamokban ötször magasabb lehet mint más tagállamokban. Míg a legkevésbé korlátozó szabályozási rendszerben csak néhány korlát létezik, a leginkább korlátozó rendszerek 12 különböző típusú korlátozást is megvalósíthatnak 31 . Mindez kihatással van a kiskereskedelmi szereplők működési környezetére.

A kiskereskedelmi ágazat szabályozásával kapcsolatos hatáskör elsősorban a tagállamokhoz tartozik. Amennyiben azonban a tagállamok szabályozásokat vezetnek be, azoknak meg kell felelniük az uniós jognak, továbbá nem akadályozhatják indokolatlanul a letelepedés szabadságát és a szabad szolgáltatásnyújtást. Ennek eredményeképpen bizonyos korlátozások tiltottak, bizonyos esetekben pedig olyan mértékben tartható fenn vagy vezethetők be, amíg megkülönböztetésmentesek, jogszerű közrendi célkitűzésekkel igazolhatók, illetve arányosak. A kevésbé korlátozó szabályozási környezet erősítené az ágazat versenyképességét. Ebben a tekintetben figyelemmel kell lenni arra, hogy a létesítési és működési szabályozások jellegüknél fogva elsősorban az offline kereskedőket érintik. Emellett a korlátozások összeadódnak, a tagállamoknak tehát figyelemmel kell lenniük a kumulált hatásokra is.

3.A kiskereskedelmi létesítmények létesítésének megkönnyítése

Az új üzletek létrehozása a kiskereskedők piachoz való hozzáférésének egyik eszköze. A többcsatornás kiskereskedelem fejlődésével fontossá vált, hogy a kereskedők képesek legyenek olyan következetes piacra jutási stratégia követésére, amely az online és offline jelenléttel egyaránt számol. Ezenkívül az ilyen piacra jutásnak észszerű időn belül és indokolatlan vagy aránytalan terhek nélkül is lehetségesnek kell lennie. A kiskereskedők számára elsődleges kérdés az időszerű és gyors piacra jutás. Aggodalmukat fejezik ki az új boltok helyszínével, a termékspecifikus feltételekkel és általában véve a jogbizonytalansággal kapcsolatban. A kiskereskedők kifogásolják, hogy a létesítési eljárások túlságosan hosszúak, összetettek és kiszámíthatatlanok 32 .

A letelepedési korlátozások súlyos piacra lépési akadályt jelentenek, mint ahogyan az többször is említésre került az európai szemeszter során 33 .

Létesítési feltételek

Valamennyi tagállamban létezik kiskereskedelmi üzletek létesítésére vonatkozó szabályozás. A kiskereskedelmi létesítmények létesítése gyakran regionális és/vagy helyi szinten szabályozott, ami miatt még több az olyan szabály, amelynek a kiskereskedőknek meg kell felelniük.

A szolgáltatási irányelv – az EB letelepedési szabadságára vonatkozó joggyakorlatának kodifikálása révén – tilalmakat fogalmaz meg bizonyos követelményekkel, így például a gazdasági szükségességi teszttel kapcsolatban 34 . Az ajánlat értékelésére (pl. a létező üzletek számára, típusára vagy formájára) vagy pedig a piaci kereslet mérésére (pl. az érintett működési terület vásárlóerejére vagy a háztartások fogyasztására) vonatkozó információ követelménye ebbe a kategóriába esik. Az uniós jogalkotó megtiltotta az ilyen követelmények alkalmazását, tekintettel arra, hogy azok vagy kizárólag gazdasági érdekeket szolgálnak, vagy pedig helyettesíthetők kevésbé szigorú eszközökkel. A szolgáltatási irányelv végrehajtása során több tagállam vizsgálta felül a létesítéssel kapcsolatos feltételeit, illetve törölte el a gazdasági hatásvizsgálattal kapcsolatos követelményeket 35 . Ugyanakkor néhány tagállam jogában vagy gyakorlatában a gazdasági információ követelményét még mindig előírják vagy alkalmazzák.

A kiskereskedelmi üzletek létesítésére vonatkozó szabályokat területrendezési megfontolásoknak megfelelően, gyakran a belváros pezsgésének megőrzése vagy pedig a környezet védelmének szem előtt tartásával dolgozzák ki. Ezek a szabályok például korlátozhatják a külvárosokban történő letelepedést. Ezeket a célkitűzéseket a Bizottság is osztja, amely az uniós városfejlesztési menetrend 36 alapján a tagállamokkal, a városokkal és más érdekeltekkel közösen együttműködik a városbarát, hatékonyabb és eredményesebb politikák előmozdítása, valamint a területi kohézió elősegítése érdekében 37 . Ezen célkitűzéseket a tagállamok ugyanakkor csak az arányosság követelményének megfelelően követhetik.

Az EB megerősítette 38 , hogy a szolgáltatási irányelv arra tekintet nélkül alkalmazandó a kiskereskedelmi létesítmények létesítésére is, hogy miként szabályozza a tagállam a kiskereskedelmi létesítményeket: engedélyeztetési rendszer vagy város- illetve területrendezés útján. Az EUB megerősítette, hogy a szolgáltatási irányelv lehetővé teszi közrendi célkitűzések megfelelő figyelembe vételét, illetve hogy a tagállamok mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek a jogszerű közrendi célkitűzések teljesítési módjának meghatározásában. Annak érdekében ugyanakkor, hogy ebben a tekintetben megfeleljen a szolgáltatási irányelvnek, a tagállamnak nemcsak arról kell gondoskodnia, hogy a kiskereskedelmi letelepedéssel kapcsolatos szabályozási követelmények a közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján igazolhatók legyenek, hanem az arányosságukat is biztosítani kell.

Az arányosság az egységes piac szabadságainak egyik fontos jellemvonása. Az arányosság a kiskereskedelemben is alapvető jelentőségű. A szolgáltatási irányelv megköveteli, hogy a kiskereskedőkre ne vonatkozzanak aránytalan korlátozások. Ez a helyzet bizonyos, a szolgáltatási irányelvben kifejezetten említett követelményekkel kapcsolatban, amelyek területi korlátozásokat írnak elő 39 . Erre példa a nagyon részletes térbeli terv, amely meghatározza az értékesítendő áruk típusát. 40 Az EUB a Visser ítéletében hangsúlyozta a tagállamok szolgáltatási irányelv alapján 41 fennálló azon kötelezettségét, hogy vizsgálják át a szabályozásukat és gyakorlataikat a kiskereskedelmi létesítmények létesítésére vonatkozó területi korlátozások arányosságának ellenőrzése érdekében 42 .

A tágabb értelemben vett szolgáltatási ágazatban a Bizottság egy irányelv-tervezetet terjesztett elő a szabályozott szakmák területén alkalmazandó arányossági tesztre vonatkozóan. 43 Ehhez hasonlóan a szolgáltatási irányelv szerinti korlátozásokról szóló értesítési eljárásra vonatkozó bizottsági javaslat szerint 44 az arányosságot illetően strukturált és egységes megközelítés szükséges.

A tagállamok a küszöbértékek meghatározásánál gyakran a tervezett kiskereskedelmi üzlet méretétől függően alkalmaznak különböző szabályokat egyes kiskereskedelmi projektekre 45 . Mindez – a megnyitott üzletek formáját, méretét, végső soron pedig a termelékenységet befolyásolva – a kiskereskedelmi arculat mesterséges kialakítását eredményezheti 46 .

A gazdasági szükségesség vizsgálata

A hatóságoknak a szolgáltatási irányelvnek megfelelően felül kell vizsgálniuk a szabályaikat és gyakorlataikat annak érdekében, hogy letelepedéshez gazdasági adat szolgáltatását ne írják elő és ne alkalmazzák.

Példa: A legtöbb tagállamban a kiskereskedelmi létesítmények létrehozására irányuló eljárások során nem használnak gazdasági adatokat, néhány más tagállamban azonban a gazdasági szükségesség vizsgálatának de jure vagy de facto még mindig helye van.

Helyspecifikus szabályok

Helyspecifikus szabályok alkalmazása esetén – ideértve a szolgáltatási irányelvvel összhangban a városközpontok pezsgésének megőrzésére irányuló célkitűzést is – a hatóságoknak értékelniük kell ezen szabályok arányosságát, különösen annak megállapítása érdekében, hogy a kevésbé korlátozó szabályok nem lennének-e ugyanolyan hatékonyak.

Példa: Franciaországban a kiskereskedelmi letelepedésre vonatkozó szabályok az üzlet formájára és a termékválasztékra vonatkozó korlátozások nélkül teszik lehetővé, hogy a kiskereskedők megválasszák üzleteik optimális helyszínét.

Helyi térzónák

A helyi térzónák meghatározása során bátorítják a hatóságokat, hogy a kereskedelmi zónákban minél többfajta kereskedelmi tevékenységet engedélyezzenek. Emellett a szolgáltatási irányelvnek – illetve az arányosság elvének – megfelelően a közigazgatási hatóságoknak tartózkodniuk kell a túlságosan előíró jellegű szabályoktól.

Példa: A gazdasági tevékenységek széles skáláját megalapozó helyi tervek („kereskedelmi célú felhasználás”) lefektetésével a román hatóságok lehetővé tették, hogy bizonyos területeket rugalmasabban lehessen használni.

Mérethatárok

A kiskereskedelmi létesítményre vonatkozó mérethatárok meghatározása során – a szolgáltatási irányelvnek megfelelően – az állami hatóságoknak az arányosság elvének megfelelően az elérni kívánt közrendi célkitűzésekkel kell összevetniük a mérethatárok szintjének következetességét. Ezenkívül a hatóságokat ösztönözni kell arra, hogy mérlegeljék ezeknek a piac szerkezetére gyakorolt hatását.

Példa: Lettországban nincsen küszöbérték, és az üzlet méretétől függetlenül egyetlen eljárás alkalmazandó a kiskereskedelmi létesítmény létesítésére, amennyiben a projektet „kereskedelmi célra” kijelölt területen tervezik. Dániában és Finnországban a kiskereskedelmi létesítmények reformjának eredményeképpen nagyobb mérethatárokat határoztak meg a boltok számára, és bizonyos korlátozásokat is kivezettek. A reformok célja az ágazat működésének javítása és a termelékenység növelése volt, illetve a fogyasztók számára a nagyobb választék és az alacsonyabb árak biztosítása.

A vibráló városközpontok megtartása a nemzeti, és a regionális vagy helyi hatóságok jogos politikai aggodalma, hiszen az üres üzletek száma egyre növekszik. Ezt ellensúlyozandó, néhány hatóság korlátozásokat alkalmaz a városközpontokon kívüli kiskereskedelmi telephelyek létesítésére vonatkozóan. Amennyiben ilyen korlátozásokat alkalmaznak, azoknak indokoltnak és arányosnak kell lenniük. Ezzel összefüggésben az illetékes nemzeti hatóságoknak érdemes lehet átfogóbb – a kiskereskedelem-specifikus szabályozást meghaladó – jogszabályokat alkotniuk. Figyelembe kell venniük az e-kereskedelmi dimenziót és a fogyasztói vásárlási preferenciák megváltoztatását is, mert mindkettő hatással van a kiskereskedők városközpontokban való jelenlétére.

Új megközelítések a városközpontok pezsgésének előmozdítására

A hatóságokat ösztönözni kell arra, hogy vegyék figyelembe a fogyasztókat a városközpontokba vonzó intézkedések széles körét, és ne csupán a kiskereskedelmi üzletek létesítésének korlátozására fektessenek hangsúlyt.

Példa: Amszterdamban (Hollandiában), a „9 utca” néven ismert terület egy részén a kiskereskedők egy olyan virágzó közösséget hoztak létre, amely a térség identitására és kulturális örökségére épít. Közösségi menedzser segítségével arra ösztönzik a kiskereskedőket, hogy koordinálják az ezen örökséghez kapcsolódó marketing és promóciós tevékenységeiket, amelyek így képesek egy weboldalon keresztül bevonzani a turistákat és egyéb fogyasztókat. Ez az illetékes hatóság által vezetett egyéb kezdeményezésekkel, például egy autómentes övezet bevezetésével együtt növelte a kiskereskedelmi tevékenységet és a „9 utca” iránti keresletet.

Ezzel a közleményével párhuzamosan a Bizottság útmutatót tesz közzé a kiskereskedelmi ágazat újjáélesztésének és korszerűsítésének előmozdítására. Ez az útmutató olyan városok sikertörténeteit tartalmazza, amelyek újra pezsgővé tették városközpontjaikat. Egy ilyen útmutató segítheti az illetékes hatóságokat abban, hogy támogassák a kiskereskedőket a digitális kor új problémáinak leküzdésében.

Letelepedési és létesítési eljárások

Az egyszerű, átlátható és hatékony létesítési eljárások („a bürokrácia csökkentése”) lehetővé teszik a kiskereskedelmi szektor termelékenységének fejlesztését. A nyilvános konzultációban résztvevők hangsúlyozták a létesítési folyamat egyszerűsítésének, az átláthatóbb eljárásoknak, továbbá az online eljárások jobb és rendszerszintű használatának a szükségességét. A hozzáférés megkönnyítése érdekében digitális technológiákat kell használni 47 . Az uniós e-kormányzati cselekvési terv 48 célja a kormányzat digitális átalakításának felgyorsítása, hogy a vállalkozások és közigazgatás közötti kapcsolattartás hatékonyabbá, átláthatóbbá, gyorsabbá és kevésbé költségessé váljon.

A jogszabályi követelmények és eljárások tekintetében a releváns, pontos és könnyen érthető információ megszerzése, valamint az online adminisztratív eljárásokhoz való hozzáférés biztosítása kulcsfontosságú az egységes piac előnyeit kihasználni vágyók, és így különösen a kkv-k számára. Ezen igények kielégítése érdekében a Bizottság jogalkotási javaslatot terjesztett elő, hogy egyetlen digitális átjáró jöjjön létre 49 .

A gyakorlatban a fizikai értékesítési ponttal rendelkező kiskereskedők továbbra is jelentős késedelmekkel szembesülnek számos eljárási akadály miatt 50 . Az ilyen késedelmek kedvezőtlen hatással vannak – sokszor a különleges piaci környezetre tervezett – projekt elindítására és életképességére, továbbá jelentős költségeket okoznak.

A szolgáltatási irányelv teljes körű végrehajtása önmagában lehetővé tenné az adminisztratív egyszerűsítés és együttműködés ambiciózus programját 51 . A Visser ítéletre tekintettel a tagállamoknak értékelniük kell, hogy a kiskereskedelmi szektorban alkalmazott adminisztratív egyszerűsítés kellően markáns volt-e vagy pedig még több munkára van még szükség. Az irányelv alapján a tagállamoknak ki kell jelölniük az egyablakos ügyintézési pontokat, lehetővé kell tenniük az eljárások távoli és elektronikus úton történő lefolytatását, valamint a nemzeti előírásokkal és eljárásokkal kapcsolatos információkat könnyen elérhetővé kell tenniük. A kérelmeket a lehető leggyorsabban kell feldolgozni. Az ágazat és a hatóságok is sokat profitálhatnak a hatékonyabb, átláthatóbb és rövidebb létesítési eljárások révén.

Egyszerűsített eljárások

Az egyszerűsített eljárások kevesebb időt és erőforrást igényelnek. A szolgáltatási irányelvnek megfelelően a hatóságoknak egyszerűsített kiskereskedelmi létesítési eljárások révén meg kell könnyíteniük a fizikai értékesítési ponttal rendelkező kiskereskedők piacra jutását. Ehhez kevesebb engedély kell, amelyek egyetlen online kapcsolattartó ponton keresztül igényelhetők.

Példa: Belgiumban az igazgatási eljárás egyszerűsítése érdekében a régiók integrált eljárásokat és egyablakos ügyintézést vezettek be a kiskereskedelmi létesítmények számára. Ezek a változások lehetővé teszik a kiskereskedők számára, hogy egyetlen helyen igényeljenek egyetlen integrált engedélyt.

Átláthatóság

Az átláthatóság a kiskereskedelmi eljárás minden fázisában kedvező a kiskereskedők számára. A szolgáltatási irányelvvel összhangban a hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a kiskereskedelmi értékesítési eljárásokkal kapcsolatos minden szükséges információ egy erre a célra szolgáló weboldalon a kiskereskedő rendelkezésére álljon. Arra is ösztönzik őket, hogy közzé tegyék a letelepedésre vonatkozó akár pozitív, akár negatív döntésüket.

Példa: Litvániában mind a pozitív, mind a negatív döntések elektronikus úton kerülnek közzétételre.

Az eljárások időtartama

A létesítési eljárások időtartamának lerövidítése segíti a kiskereskedelmi projektek gyors elindítását. Az e-kereskedelem fejlesztése mellett fontos, hogy a fizikai értékesítési ponttal rendelkező kiskereskedők számára rövidebbé váljon a piacra jutás ideje. Ez támogatná a többcsatornás fejlesztést is. A szolgáltatási irányelvvel összhangban a hatóságoknak minden kérelem esetén a lehető leggyorsabban kell eljárniuk 52 . Arra is ösztönzik őket, hogy az összes lehetőséget vegyék figyelembe a kiskereskedelmi tevékenység megkezdéséhez szükséges idő lerövidítésére, beleértve az „opportunista fellebbezések” elkerülését célzó intézkedéseket is.

Példa: Egy új reform Finnországban egyszerűsítette, és ezáltal lerövidítette a kiskereskedelmi létesítmények létrehozását szolgáló eljárásokat.

4.A működési korlátozások enyhítése

A kiskereskedelmi üzletek létesítését érintő jogszabályok mellett a kiskereskedők számos, napi működésükhöz kapcsolódó szabályozással (pl. nyitvatartási idővel, értékesítési akciókkal, forgalmazási csatornákkal és beszerzésekkel) is szembesülnek.

A közrendi célkitűzések – mint például a munkavállalók, a fogyasztók, a környezetvédelem és a közegészség védelme – érdekében gyakran alkalmaznak működési korlátozásokat. Az e-kereskedelem folyamatosan megváltoztatja a fogyasztók vásárlási szokásait (a fogyasztók megszokták, hogy bármikor, bárhonnan vásárolhatnak, akár határokon átnyúlóan is) 53 . Ez megkönnyíti a tagállamok számára, hogy szükség szerint felülvizsgálják és korszerűsítsék szabályozási kereteiket, és adott esetben példát merítsenek a más tagállamokban kifejlesztett, jól működő és kevésbé zavaró megoldásokból.

A működési korlátozások főként a fizikai értékesítési ponttal rendelkező kiskereskedőket érintik 54 . Például, a bolt nyitva tartásának a korlátozása és az értékesítési terület méretén alapuló kiskereskedelem-specifikus adók jellegük miatt nem vonatkoznak az online kiskereskedőkre. A hatóságoknak értékelniük kell a fizikai értékesítési ponttal rendelkező kiskereskedőket érintő működési korlátozások arányosságát és hatékonyságát abból a szempontból, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek ezek és az e-kereskedelem között.

A működési korlátozások a termelékenységet befolyásoló, jelentős terhet jelenthetnek a vállalkozások számára, amit ezek többször jeleztek is az európai szemeszter keretében 55 .

Egyenlő versenyfeltételek biztosítása a kiskereskedelemben

A fizikai értékesítési ponttal rendelkező kiskereskedőknek figyelembe kell venniük az új fogyasztási mintákat, és ennek megfelelően módosítaniuk kell kereskedelmi stratégiájukat 56 . A kisebb kiskereskedők sokszor nehezen tudnak alkalmazkodni a piac digitális fejlődéséhez. Lassabban alkalmazkodnak az új technológiákhoz, és általában kevesebb erőforrással, ismerettel és kapacitással rendelkeznek a strukturális változások megtervezéséhez és végrehajtásához.

A digitális átállás elősegítése a kisebb kiskereskedők számára

A hatóságokat ösztönözni kell arra, hogy megkönnyítsék a kisebb kiskereskedők digitális technológiákra való átállását.

Példa: Belgiumban a kisebb kiskereskedők digitális technológiák használatával kapcsolatos ismereteinek javítása érdekében a vallon digitális ügynökség kidolgozott egy olyan öndiagnosztikai eszközt, amely segíti a kiskereskedőket abban, hogy felmérjék, milyen digitális technológia felel meg eszközeiknek és tapasztalataiknak annak érdekében, hogy megkönnyítsék számukra a digitális technológiák rövid távú elfogadását.

A kiskereskedelmi ágazat újjáélesztésének és korszerűsítésének előmozdításával foglalkozó útmutató bemutatja az illetékes hatóságoknak, hogy miként segítsék a kiskereskedők alkalmazkodását a digitális kor kihívásaihoz.

A promóciókat és a kedvezményeket szigorúan szabályozó tagállamokban a fogyasztók általában élvezhetik a rugalmasabb szabályokkal rendelkező más tagállamokban található online boltokban kínált promóciókat és kedvezményeket (például azok, amelyek nem írnak elő szigorú kiárusítási szabályokat, vagy megengedőek a költség alatti értékesítéssel) 57 .

Az e-kereskedelem lehetővé teszi, hogy a fogyasztók online vásároljanak meg olyan termékeket, amelyeknek offline történő értékesítése esetén egyes tagállamokban sajátos forgalmazási csatornákat írnának elő 58 . Ez eltérő feltételeket teremthet az offline és az online kiskereskedelem számára.

Az elsősorban az offline kiskereskedelemre vonatkozó rendelkezések korlátozzák a kiskereskedők azon képességét, hogy alkalmazkodni és reagálni tudjanak az e-kereskedelem által előidézett változásokra. Ez a helyzet például a boltok nyitvatartási idejére vonatkozó korlátozások esetében. Ezeket a megszorításokat gyakran azért hozták létre, hogy megvédjék azokat a munkavállalókat és a kkv-kat, amelyek nem mindig tudnak megfelelő személyzetet biztosítani a hosszú nyitvatartási időre. Ezekkel az aggodalmakkal foglalkozni kell, miközben az offline kiskereskedőket támogatni kell az új fogyasztási szokásokhoz való alkalmazkodásban.

Az értékesítési terület méretén alapuló, fennálló kiskereskedelem-specifikus adók és díjak csak a fizikai értékesítési ponttal rendelkező kiskereskedőkre vonatkoznak, ami hátrányba hozhatja őket az online üzletekkel és más vállalkozásokkal szemben.

Értékesítési akciók és kedvezmények

Az értékesítési akciók és kedvezmények a kiskereskedő stratégiájának részét képezhetik egy többcsatornás környezetben, vagy új piacra való belépés esetén. A hatóságoknak az értékesítési akciókra és kedvezményekre vonatkozó szabályok meghatározásakor többek között meg kell felelniük a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, az indokoltság és az arányosság elvének; mindez az e-kereskedelemmel szemben is hozzájárulna az egyenlő versenyfeltételek biztosításához.

Példa: Egy Luxemburgban a közelmúltban végrehajtott reform célja a végkiárusítások elősegítése és a költségek alatti értékesítés engedélyezése volt. Görögország 2014-ben meghosszabbította a szezonon kívüli értékesítési időszakokat.

Különleges értékesítési csatornák

A hatóságokat bátorítani kell, hogy egyenlő versenyfeltételeket vezessenek be az e-kereskedelem területén.

Példa: Portugáliában, Olaszországban, Svédországban és Dániában a gyógyszertárakon kívül is lehetővé tették bizonyos, vény nélkül kapható gyógyszerek értékesítését.

Az üzletek nyitvatartási ideje

A bolt nyitvatartási ideje egy olyan fontos tényező, amely nagyban befolyásolja a fogyasztók adott kiskereskedőhöz való hozzáférését. Az e-kereskedelem jelentősen megváltoztatja a fogyasztók vásárlási szokásait, így a fizikai értékesítési ponttal rendelkező kiskereskedők nehezen tudnak lépést tartani az online versenytársakkal. A hatóságokat ösztönözni kell arra, hogy a fogyasztók változó preferenciáihoz történő alkalmazkodás érdekében biztosítsák a rugalmasságot, és hogy az e-kereskedelem területén egyenlő feltételeket teremtsenek.

Példa: Finnországban az üzletek nyitvatartási ideje nemrég teljesen liberalizálódott, aminek hatására jelentősen javult a verseny és a foglalkoztatás.

Kiskereskedelmi különadók

A hatóságoknak törekedniük kell arra, hogy az e-kereskedelemmel, illetve valamennyi üzleti szektorral egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek, biztosítva, hogy valamennyi különadó indokolt legyen, és ne érintse hátrányosan a fizikai értékesítési ponttal rendelkező kiskereskedőket.

Példa: A legtöbb tagállamban az adók nem kiskereskedelmi ágazatspecifikusak, ezért aztán nem diszkriminálják ezt az ágazatot a többivel szemben.

Magyarországon a 2010-ben bevezetett kiskereskedelmi különadót 2014-ben visszavonták, ami javította az egyensúlyt nemcsak a különböző ágazatok, hanem a hazai és a külföldi szereplők között is.

A tisztességes és hatékony ellátási láncok biztosítása

A fogyasztók számára a kiskereskedelem jelenti az egységes piacot. Az EU egységes piaca lehetővé teszi a kiskereskedők számára, hogy az unió területén belül bárhonnan vásároljanak termékeket. Ez növeli a hatékonyságot, erősítheti a termelékenységet, valamint végső soron csökkenti a költségeket a fogyasztók számára. Az egységes piacnak köszönhetően növekedett a rendelkezésre álló termékek választéka. A határokon átnyúló termék-beszerzés lehetőségét korlátozó szabályok széttagolják az egységes piacot, és ellentétesek az áruk szabad mozgásának szerződésekben foglalt elvével.

Uniós és nemzeti szinten is erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a környezeti hatások csökkentése és a fenntartható fogyasztás ösztönzésének érdekében kiegyensúlyozott ellátási láncok jöjjenek létre. Az EU már több lépést tett a műanyaghulladék kérdésének kezelésére 59 . A körforgásos gazdaságban a műanyaggal kapcsolatos 2018 januári stratégiájában a Bizottság további munkát tervez ebben a kérdésben. 60 A Bizottság ezen túl az élelmiszer-hulladék csökkentésére irányuló intézkedéseket is javasol. 61 Számos tagállam bevezetett továbbá olyan rendelkezéseket, amelyek célja a tisztességes kereskedelmi gyakorlatok előmozdítása, különösen az élelmiszer-ellátási láncban. A Bizottság támogatja ezeket az erőfeszítéseket, többek között az élelmiszer-ellátási láncban az üzletek közötti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvre tett javaslatával 62 . Fontos azonban, hogy ne akadályozzák a szállítókat és a kiskereskedőket a kölcsönösen előnyös együttműködéseikben.

A Bizottság tisztában van a magánszolgáltatók területi ellátási korlátaival is, amelyek korlátozhatják a kiskereskedőket annak megválasztásában, hogy kitől és honnan vásároljanak. Mindez káros hatással jár az egységes piacra nézve 63 . Néhány esetben úgy tűnik, hogy valamely tagállamban székhellyel rendelkező multinacionális beszállítóval rendelkező kiskereskedőknek nincsen választási lehetőségük annak eldöntésére, hogy a beszállító melyik nemzeti egységétől szerezzék be termékeiket, és ezáltal inkább az adott nemzeti leányvállalatra hagyatkoznak. A kiskereskedők ugyanezekkel a korlátokkal szembesülnek abban az esetben, ha a beszállító a nemzeti határok mentén történő piaclezárás vagy nemzeti piaci megosztás folytán akadályozza a független nagykereskedőinek hálózatát abban, hogy termékeit a határon túlra szállítsák. Ha a területi ellátási korlátokat meghatározó beszállító erőfölényben van, vagy pedig ha ezeket korlátokat a beszállító és egy független nagykereskedő közötti megállapodás részeként alkalmazzák, akkor azok a versenyjog közbeavatkozása révén bizonyos körülmények között versenykorlátozó magatartásként szankcionálhatók. Nem vonatkozik azonban mindez azokra a helyzetekre, amikor ezeket az utasításokat vertikálisan integrált beszállítók adják nemzeti leányvállalataiknak. Jelenleg néhány beszállító használja ki azt a lehetőséget, hogy a versenyszabályok nem vonatkoznak ilyen helyzetekre. 64

A területi ellátási korlátok piaci szegmentációhoz vezetnek, korlátozzák a versenyt, továbbá a nagykereskedelmi és fogyasztói árak, illetve a fogyasztók számára kínált termékek választékának jelentős eltéréseit eredményezik az EU-ban 65 .

Az ilyen magatartást azért kell megakadályozni, hogy a kiskereskedők párhuzamosan tudjanak behozni minden a terméket, mivel ez hozza még közelebb az egységes piacot az európai fogyasztókhoz. A Bizottság további tényfeltárást végez el a jövőben az ilyen gyakorlatok egységes piacra gyakorolt hatásairól. Amennyiben a beszállítók hozzáállásának önkéntes megváltozása folytán a helyzet nem változik, az további intézkedésekre adhat okot.

A beszerzési korlátozások szabályozása

Az áruk egységes piacával összhangban a kiskereskedőknek képesnek kell lenniük arra, hogy éljenek a saját ellátási láncuk létrehozásának szabadságával, ideértve a határokon átnyúló ellátási láncokat is, annak érdekében, hogy fokozzák a fogyasztók versenyképes árú termékek széles választékához történő hozzáférését.

Példa: A Cseh Köztársaság és Szlovákia megszüntette az egyes kiskereskedőkre vonatkozó szabályozási követelményeket, amelyek szerint jelenteniük kellett a belföldön beszerzett vagy megtermelt élelmiszer értékesítéséből származó forgalom arányát, illetve százalékát.

A modern kiskereskedelem szerződéses gyakorlatai

Amennyiben a hatóságok szabályozzák a gyakorlatot a sérülékeny piaci szereplők védelme érdekében, a letelepedés szabadságával összhangban, úgy nem tilthatják meg azokat a szerződéses gyakorlatokat, amelyek kölcsönösen előnyösek a kiskereskedők és a szállítók között.

Példa: Írországban nem tiltott az a gyakorlat, hogy a beszállító a szerződésben kifejezetten hozzájáruljon a marketingköltségekhez, ha mindeközben tiszteletben tartanak olyan garanciákat, mint például a hozzájárulás objektív és észszerű mértékének követelményét.

Területi ellátási korlátok

A magánszolgáltatók nem akadályozhatják a kiskereskedőket abban, hogy azok teljesen kihasználják az egységes piac lehetőségeit a határokon átnyúló termék-beszerzést illetően. A kiskereskedőknek képesnek kell lenniük arra, hogy a fogyasztók számára termékek – beleértve ugyanazon termék különböző verzióit – széles választékához potenciálisan alacsonyabb árakon hozzáférést biztosítsanak.

Példa: A kiskereskedők dönthetik el, hogy a beszállító melyik nemzeti egységétől származó árut érdemes inkább beszerezni.

5.A megfelelés költségeinek enyhítése

A jogszabályoknak való megfelelés költsége a kiskereskedők éves forgalmának 0,4 % és 6 % közötti részét teszi ki. 66 A mikrovállalkozások számára ez különösen súlyos terhet jelent 67 .

A nyilvános konzultációban részt vevők több olyan területet azonosítottak, ahol javulást lehetne elérni: üzleti információk és a változások bejelentése, ellenőrzések 68 , arányosabb bírságok és szankciók.

A Bizottság mind uniós, mind pedig tagállami szinten határozottan elkötelezte magát a jobb szabályozás elveinek előmozdítása terén az utóbbi években. 69 A tagállamoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a nemzeti jogszabályok helyes célokat szolgálnak, megalapozottak, illetve világosak-e. A kevésbé bonyolult szabályozás, valamint az ágazat sajátosságainak és szakpolitikai támogatásának fokozottabb figyelembe vétele ugyanis elősegítené a kiskereskedelmi ágazat rugalmasságát és innovációját 70 .

A kiskereskedelmi ágazat fejlődésének előmozdítása a fogyasztói érdekek érvényesülése érdekében széleskörű megközelítést igényel: a szabályozási kereteket a többcsatornás környezetnek való megfelelést biztosítva kell egyszerűsíteni, valamint csökkenteni kell a túlzott terhekkel járó és költséges intézkedéseket, továbbá a kereskedők számára az ezen szabályoknak való megfelelés érdekében előírt eljárásokat.

Adminisztratív terhek és szankciók

A szabályozások tervezésénél és alkalmazásánál – különösen az üzletek napi működésére tekintettel –, a hatóságoknak figyelembe kell venniük az adminisztratív feladatok és a szükséges infrastruktúra járulékos költségeit. Ez különösen fontos a kkv-k és az állami hatóságok számára.

Példa: A különböző kérelmek és bejelentések alkalmazásokon vagy online eszközökön keresztüli előterjesztésének egyszerűsítése, valamint az egyszerűsített adminisztratív eljárások és ellenőrzések megkönnyítése révén jelentős megtakarításokat lehet elérni, és különösen a kiskereskedők számára lehetővé teszik, hogy adminisztratív feladatok helyett az üzleti tevékenységükre és az innovációra fokuszáljanak.

6.Következtetések

Egy jól működő egységes piac és egy korszerűsített szabályozási környezet nélkülözhetetlen egy 21. században is jól működő uniós kiskereskedelmi ágazat számára. A jelen közleményben meghatározott jogi útmutatások és bevált gyakorlatok a legitim közrendi célkitűzések veszélyeztetése nélkül segíthetik a tagállamokat egy nyitottabb, integráltabb és versenyképesebb kiskereskedelmi piac felé irányuló reformjaikban.

A kiskereskedelmi korlátozások csökkentése pozitív továbbgyűrűző hatással járna a gazdaság egyéb ágazataiban is, különösen a feldolgozóiparban. A hatékonyabb kiskereskedelmi ágazat és az alacsonyabb fogyasztói árak több keresletet teremtenek és innovatívabb termékek felé irányítják a forgalmazókat.

Miközben az e-kereskedelem növekedése soha nem látott lehetőségeket kínál a kiskereskedelmi szektor és a fogyasztók számára, a fizikai értékesítési ponttal rendelkező kiskereskedőket érintő korlátozások hátráltatják a változó fogyasztói szokásokhoz való alkalmazkodást. Az online fogyasztók hozzá vannak szokva ahhoz, hogy bárhol és bármikor vásárolhatnak. Ezáltal alapvető fontosságú, hogy az érintett szabályozás kidolgozása és végrehajtása során a nemzeti, regionális és helyi hatóságok tekintettel legyenek arra, hogy a többcsatornás kereskedelem marad a következő évek fő kiskereskedelmi trendje.

A Bizottság által kidolgozott jogi útmutató és bevált gyakorlatok segítséget nyújthatnak a hatóságok számára a szabályozási kereteik létrehozása és a legkevésbé korlátozó intézkedések azonosítása során. A tagállamoknak folytatniuk kell a kiskereskedelmi ágazatban létező és javasolt intézkedések értékelését annak érdekében, hogy gondoskodjanak azok megkülönböztetésmentes, megfelelően igazolt és arányos jellegéről. A tagállamokat emellett ösztönözni kell, hogy gondoskodjanak ezeknek az intézkedéseknek a hatékonyságáról az elérni kívánt közrendi célkitűzések szempontjából, hogy arányosan kezeljék a városfejlesztéssel kapcsolatos aggodalmakat, illetve hogy illeszkedjenek a gyorsan változó kiskereskedelmi környezethez. A nemzeti versenyhatóságoknak ugyancsak szerepet kell vállalniuk ebben az értékelésben.

A kiskereskedelmi korlátozásindikátort dinamikus nyomonkövetési eszközként használhatják a tagállamok a kiskereskedelmi korlátozások csökkentésére irányuló erőfeszítések mérése során, egyúttal figyelembe véve az igazolt közrendi célkitűzéseket – például a közegészségügyet –, valamint az ilyen reformok piaci teljesítményre gyakorolt hatását, beleértve a termelékenységre, az árakra, az innovációra, valamint más ágazatokra továbbgyűrűző hatásokat.

A Bizottság továbbra is figyelemmel fogja kísérni a vonatkozó szabályozási keretek fejlődését és a kiskereskedelmi ágazat tendenciáit. Ez a nyomon követés fogja a Bizottság európai szemeszter keretében megvalósuló gazdasági elemzésének alapját képezni. Emellett alapjául szolgál majd a Bizottság kiskereskedelmi ágazatban megvalósuló végrehajtási politikáinál a prioritások meghatározásának.

Az érintett uniós és tagállami szereplőkkel megvalósuló hatékony partneri viszony valamennyi szinten szükséges a kiskereskedelmi ágazat teljes politikai keretrendszerének fejlesztéséhez. A Bizottság tehát folytatni fogja az uniós intézmények, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, továbbá a kiskereskedelmi ágazat képviselői közötti, az ágazat jövőjéről szóló párbeszédet.

(1)

A vállalkozások és az alkalmazottak számát illetően a kiskereskedelem minősül a legnagyobb nem pénzügyi jellegű üzletgazdasági szektornak az EU-ban azáltal, hogy az európai gazdaság hozzáadott értékének 4,5 %-át, illetve az EU munkahelyeinek 8,6 %-át adja; Eurostat, 2014.

(2)

2017-ben az EU-ban a (népesség 81 %-át kitevő) internethasználók 68 %-a vásárolt online. Az online vásárlók 33 %-a vásárolt más tagállam kereskedőitől, 23 %-uk pedig nem uniós országban található eladóktól vásárolt. Forrás: Digitális Gazdasági és Társadalmi Index (DESI) 2018.

(3)

Ilyen reformokra került sor például Belgiumban, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Olaszországban, Luxemburgban és Spanyolországban.

(4)

Például Kanada, Japán, Ausztrália és az Amerikai Egyesült Államok.

(5)

Lásd a jelen közleményhez csatolt szolgálati munkadokumentumban foglalt elemzést, SWD(2018) 236.

(6)

Az RRI adatai a 2017-re vonatkozó jelen állást tükrözik. Bizonyos esetekben, ahol 2017 decemberét követően jelentős változások történtek, az információkat frissítették és a számokban figyelembe vették. A legfrissebb Eurostattól származó adat, amely az elemzés idején elérhető volt, 2015-re vonatkozik.

(7)

Az európai digitális egységes piac stratégia, COM(2015) 192 final.

(8)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/302 rendelete (2018. február 28.) a területi alapú tartalomkorlátozásról.

(9)

A határon átnyúló csomagszállítási szolgáltatásokról szóló rendelet [hatálybalépés 2018. májusában].

(10)

A Tanács (EU) 2017/2455 irányelve (2017. december 5.) a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról.

(11)

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a digitálistartalom-szolgáltatásra irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, COM(2015) 634 final; Módosított javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az áruk internetes és egyéb távértékesítésére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, COM(2017) 637 final.

(12)

A digitális egységes piaci stratégia végrehajtásának félidős értékelése, COM(2017) 228 final.

(13)

Méltányos és hatékony adórendszer kialakítása az Unióban a digitális egységes piac megvalósítása érdekében, COM(2017) 547.

(14)

A Bizottság (EU) 2018/72 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. október 4.) a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól szóló (EU) 2015/751 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek kiegészítéséről.

(15)

Európa jövőbeli éllovasai: az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezés, COM(2016) 733 final.

(16)

Új európai készségfejlesztési program COM(2016) 381 final.

(17)

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről, COM (2017) 796.

(18)

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok betartására és érvényesítésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról, COM(2017) 795.

(19)

Módosított javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az áruk internetes és egyéb távértékesítésére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, COM(2017) 637 final.

(20)

Új megállapodás a fogyasztói érdekekért, COM(2018) 183.

(21)

A nemrégiben hozott 2018. január 30-i Visser ítélet, C-31/16, 97. pont.

(22)

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (szolgáltatási irányelv)

(23)

Az Európai Tanács munkahelyekkel, növekedéssel és versenyképességgel kapcsolatos megállapításai, 2018. március 22.

(24)

Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése; COM(2015) 550 final.

(25)

Az Európai Tanács munkahelyekkel, növekedéssel és versenyképességgel kapcsolatos megállapításai, 2018. március 22.

(26)

Az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnökeinek, valamint a Tanács Elnökségének az egységes piac 25. évfordulója alkalmából tett közös nyilatkozata, 2018. március 20.

(27)

Lásd a Nyilvános konzultáció a következő témában: „A kiskereskedelemre vonatkozó szabályozás egy többcsatornás környezetben” – összefoglaló jelentés című bizottsági szolgálati munkadokumentumot, SWD(2018) 237.

(28)

Lásd a jelen közleményhez csatolt szolgálati munkadokumentumban foglalt elemzést, SWD(2018) 236.

(29)

A Bizottságnak az OECD termékpiaci korlátindikátorán alapuló kutatása alapján az OECD index egy ponttal történő csökkenése 7 %-kal növeli az árak szintjét (Európai Bizottság, Háttérdokumentumok az európai szemeszter számára (2018), Az uniós kiskereskedelmi ágazat).

(30)

Az OECD termékpiaci korlátindikátoránál alkalmazott módszertan alapján a kiskereskedelmi korlátindikátorban a Bizottság meghatározott szempontok alapján rendelt értékeket az egyes tagállami szabályozási szituációkhoz. Az egyes szempontokhoz rendelt értékek 0 és 6 pont közé esnek, ahol a 0 legkevésbé, a 6 pedig a leginkább szigorú szabályozást jelöli. Az eredményeket alátámasztó információkat a tagállamokkal folytatott konzultáció során gyűjtötték össze és értékelték. A kiskereskedelmi korlátindikátort a szolgáltatási irányelv szakértői csoportjában is egyeztették. További információhoz lásd a jelen közleményhez csatolt mellékletet és szolgálati munkadokumentumot, SWD(2018) 236.

(31)

A kiskereskedelmi korlátindikátor első pillére a kiskereskedelmi letelepedéssel kapcsolatos kérdésekre vonatkozik: különleges feltételek (így a küszöbmérték, helyszínspecifikus szabályok, a helyi tervezési követelmények részletességi szintje, illetve a gazdasági adatok szükségessége), és eljárások (a szükséges engedélyek és hatásvizsgálatok száma, a résztvevő szervezetek száma, az eljárás hossza és a létesítési döntések közzététele). A második pillér a működésekkel kapcsolatos korlátokra – így a boltok nyitvatartási idejére, különleges termékek értékesítési csatornáira, árengedményekre, kiskereskedelmi adókra és díjakra, illetve a termékbeszerzésére – vonatkozik. Az indikátor révén lehetővé válik a tagállami korlátozások ténybeli áttekintése. A különleges termékek – így az alkohol, dohány, nem vényköteles gyógyszerek – értékesítési csatornáira vonatkozó szabályokat a korlátozásokkal kapcsolatos kép teljességének kedvéért vették figyelembe. Mindez nem érinti a tagállamok által kitűzött egészségügyi és társadalompolitikai célokat. A Bizottság osztja ezeket a célkitűzéseket, illetve külön politikákat és jogszabályokat dolgozott ki, különösen a dohánytermékek értékesítésének és reklámozásának korlátozása, valamint a gyógyszerek magas minőségi és biztonsági színvonalának garantálása érdekében. Támogatja továbbá az alkoholokkal kapcsolatos károk csökkentésére vonatkozó tagállami politikákat is.

(32)

(33)

A kiskereskedelmi letelepedéssel kapcsolatos korlátozó szabályok a Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Luxemburg és Spanyolország részére címzett országspecifikus ajánlásokban merültek fel.

(34)

A szolgáltatási irányelv 14. cikkének 5. bekezdése tiltja olyan gazdasági vizsgálat eseti alkalmazását, amely az engedély megadását gazdasági szükséglet vagy piaci igény fennállásának igazolásához, vagy a tevékenység lehetséges vagy jelenlegi gazdasági hatásainak felméréséhez köti, vagy annak vizsgálatához, hogy a tevékenység az illetékes hatóság által meghatározott gazdasági tervezés céljainak megfelel-e.

(35)

A gazdasági szükséglettel kapcsolatos teszteket Belgiumban, Franciaországban, Luxemburgban, Olaszországban, Hollandiában, Romániában és Spanyolország érintett régióiban is eltörölték. Lásd a szolgáltatási irányelv végrehajtásáról szóló közleményhez csatolt SWD(2012) 148 final dokumentumot.

(36)

Megkezdve 2016 májusában az amszterdami megállapodással .

(37)

https://ec.europa.eu/futurium/en/urban-agenda-eu/what-urban-agenda-eu

(38)

2018. január 30-i Visser ítélet, C-31/16, 124. pont.

(39)

A szolgáltatási irányelv 15. cikke.

(40)

Az ilyen követelmények csökkentik a változó fogyasztói igények kielégítésének képességét, és korlátozhatják az új kiskereskedéseket szabad értékesítési helyeken történő letelepedésükben, ami ellentétes az üzletek elhelyezkedésére vonatkozó szabályozás indokolásánál gyakran hivatkozott érveléssel.

(41)

A szolgáltatási irányelv 15. cikkének 3. bekezdése.

(42)

2018. január 30-i Visser ítélet, C-31/16, 130. pont.

(43)

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről, COM(2016) 822 final.

(44)

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásáról, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó engedélyezési rendszerekre és követelményekre vonatkozó értesítési eljárás megállapításáról, COM(2016) 821 final.

(45)

Például Franciaországban az 1000 m²-nél nagyobb üzletekhez különleges engedélyre van szükség. Németországban ez a küszöbérték 800 m², Magyarországon pedig 400 m².

(46)

Lásd a jelen közleményhez csatolt szolgálati munkadokumentumot, SWD(2018) 236.

(47)

A szolgáltatási irányelv 8. cikke arra kötelezi a tagállamokat, hogy a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultsággal, valamint a szolgáltatási tevékenység gyakorlásával kapcsolatos minden eljárás és alaki követelmény egyszerűen teljesíthető legyen távolról és elektronikus úton az érintett egyablakos ügyintézési pontoknál és az érintett illetékes hatóságoknál.

(48)

A 2016-2020 időszakra szóló európai elektronikus kormányzati cselekvési terv, COM(2016) 179.

(49)

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális portál létrehozásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról, COM(2017) 256 final.

(50)

(51)

A szolgáltatási irányelv 5-8. cikke, amely az eljárások egyszerűsítéséről, az egyablakos ügyintézési pontok létrehozásáról, az információhoz való jogról és az elektronikus eljárásokról szól.

(52)

A szolgáltatási irányelv 13. cikkének (3) bekezdése.

(53)

(54)

(55)

A kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó korlátozó szabályok szerepelnek Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Luxemburg, Portugália és Spanyolország országjelentésében.

(56)

(57)

A szolgáltatási irányelv 20. cikke megtiltja, hogy a szolgáltatás igénybevevőit állampolgárságuk vagy lakóhelyük alapján hátrányosan megkülönböztessék. A területi alapú tartalomkorlátozásról szóló 2018. február 28-i (EU) 2018/302 rendelet megtiltja a hátrányos megkülönböztetést az árakhoz való hozzáférés, az értékesítés vagy a fizetési feltételek esetében, ha valaki egy másik tagállam honlapján vásárol egy terméket.

(58)

Például néhány tagállamban a vény nélkül kapható gyógyszerek eladását csak gyógyszertárak végezhetik. A tagállamok és az Európai Unió sajátos helyzetükre tekintettel jogszabályokat alkotott az online és offline értékesítésre szánt, vény nélkül kapható gyógyszerek kiskereskedelméről (pl. a gyógyszerészek szerepéről a betegek tanácsadásában, a fogyasztás ellenőrzéséről, a hamisított gyógyszerekről).

(59)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/720 irányelve (2015. április 29.) a 94/62/EK irányelvnek a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése tekintetében történő módosításáról.

(60)

A Bizottsági közleménye – A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia – COM(2018) 28 final.

(61)

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról, COM(2015) 595 final.

(62)

COM(2018) 173.

(63)

A Bizottság szolgálati munkadokumentuma: Nyilvános konzultáció a következő témában: „A kiskereskedelemre vonatkozó szabályozás egy többcsatornás környezetben” – összefoglaló jelentés, SWD(2018) 237. Ezek a korlátok a szolgáltatási irányelv 20. cikkében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmába is ütközhetnek, mert állampolgárságon vagy lakóhelyen alapuló piaci felosztásnak minősülhetnek.

(64)

2022 május 31-én a vertikális megállapodások és összehangolt magatartások egyes csoportjaira vonatkozó mentességekről szóló bizottsági rendelet érvényességi ideje lejár (az EUMSZ 101. cikke (3) bekezdésének alkalmazásáról szóló, 2010. április 20-i 330/2010 rendelet). Megújítása előtt felül kell vizsgálni. A vertikális korlátozásokról szóló bizottsági iránymutatásokat is akkor kell majd felülvizsgálni. A területi alapú tartalomkorlátozás elleni fellépésről szóló rendelet lehetővé teszi a vásárlók számára, hogy ugyanazokat a feltételeket élvezzék, mint az ellátás helyén található ügyfelek, például áruszállítás esetén. Azonban ez kizárja a későbbi viszonteladást, és nem alkalmazandó, ha egy értékesítési szerződést egyénileg tárgyalnak.

(65)

A „kettős élelmiszer-minőségre” vonatkozó helyes gyakorlatokat tartalmazó HLF (magas szintű fórum) dokumentumtervezet, amelyet a 2017. decemberi magas szintű fórum belső piaci alcsoportjának ötletelő ülésén fogalmaztak meg a jobb működésű élelmiszer-ellátási lánccal kapcsolatos következtetésként, arra szólítja fel a Bizottságot, hogy értékelje az úgynevezett „területi ellátási korlátoknak” a fogyasztók választására gyakorolt hatását a különböző tagállamokban. A végleges változatot 2018 decemberében kell jóváhagyni.

(66)

Országok közötti különbségek, LE Europe, Spark Legal Network and Consultancy, VVA Consulting (2018) Működési korlátozások a kiskereskedelmi szektorban, tanulmány az Európai Bizottság számára.

(67)

Az EU-ban átlagosan a mikro-kiskereskedők átlagosan a forgalmuk 3,3 %-át fordítják a szabályozással kapcsolatos adminisztratív feladatokra és berendezésekre, míg a kis-, közép- és nagyvállalatok esetében ez csupán 0,4 %-ot tesz ki.

(68)

A jó ellenőrzési gyakorlatok segíthetnek egy virágzó és növekvő gazdaság kialakításában, míg a rosszul meghatározott ellenőrzések jelentős terhet rónak a gazdasági növekedés korlátozására, J. Monk: Az OECD-országok szabályozási végrehajtásának és ellenőrzésének reformja.

(69)

A Bizottsági közleménye – „Minőségi jogalkotással javítani az eredményeken – uniós program”, COM(2015) 215 final. A kiskereskedelem esetében különösen fontos a kkv-teszt alkalmazása a hatásvizsgálati folyamatban.

(70)

Az Európai Bizottság kiskereskedelmi versenyképességgel foglalkozó magas szintű csoportja (2015), Az innovációval foglalkozó előkészítő munkacsoport jelentése; https://ec.europa.eu/growth/single-market/services/retail_en.