EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.4.6.
COM(2018) 170 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
az „Európa a polgárokért” program (2014–2020) végrehajtásának félidős értékeléséről
{SWD(2018) 86 final}
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
az „Európa a polgárokért” program (2014–2020) végrehajtásának félidős értékeléséről
Az Unió helyzetéről szóló 2017. évi beszédében Juncker elnök kiemelte annak szükségességét, hogy a civil társadalmat nemzeti, regionális és helyi szinten is jobban be kell vonni az Európa jövőjével kapcsolatos munkába. Az „Európa a polgárokért” program egyik eszköze annak, hogy az európai polgárokat bevonják az európai projektbe, és ösztönözzék az Európai Unió iránti érdeklődést és az Unióval való azonosulást.
Ez a jelentés az „Európa a polgárokért” program félidős eredményeit tartalmazza, és a 2014. április 14-i 390/2014/EU tanácsi rendelet 1 15. cikke (4) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint kitér a program végrehajtásának minőségi és mennyiségi szempontjaira. A jelentés egy külső, félidős értékelés 2 megállapításain és az Európai Bizottság által kidolgozott szolgálati munkadokumentumon 3 alapul, valamint a program 2017 márciusáig történő végrehajtásáról szóló európai parlamenti jelentésre 4 , továbbá a Bizottság által 2017 januárja és áprilisa között lefolytatott nyilvános konzultációra 5 épül.
1. Bevezetés és háttér
A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” programot a 390/2014/EU tanácsi rendelet hozta létre.
A rendelet általános célkitűzései a következők:
·a polgárok Európai Unióval, annak történelmével és sokszínűségével kapcsolatos ismereteinek javítása; továbbá
·az európai polgárság előmozdítása és az uniós szintű polgári és demokratikus részvétel feltételeinek a javítása.
Konkrét célkitűzései a következők:
·vita, elmélkedés és hálózatok kialakításának ösztönzése révén az ismeretek bővítése a történelmi emlékezet, közös történetünk és értékeink, valamint az EU célja, azaz a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása tekintetében; továbbá
·az uniós szintű demokratikus és polgári részvétel ösztönzése az uniós döntéshozatali folyamattal kapcsolatos polgári ismeretek bővítése, valamint a társadalmi és kultúrák közötti szerepvállalás és az önkéntesség uniós szintű lehetőségeinek előmozdítása révén.
A programot az Európai Bizottság hajtja végre az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) támogatásával.
2. A program kulcsfontosságú elemei és végrehajtása
A program számos olyan tevékenységet és szervezetet támogat, amely a polgárok Európa-szerte történő bevonása révén előmozdítja az aktív európai polgárságot. A program két ágát – az Európai emlékezet, és a Demokratikus szerepvállalás és polgári részvétel – a projektek eredményeinek elemzésére, terjesztésére és felhasználására vonatkozó horizontális intézkedés (horizontális tevékenység: valorizáció) egészíti ki. Amint az a rendeletben szerepel, a program tevékenységi támogatásokat nyújt mindkét tematikus ág projektjei számára, és a program célkitűzésein belül működő szervezeteknek működési támogatást nyújt.
2.1. A program tematikus ágai
·1. tematikus ág: Európai emlékezet
Ez az ág olyan tevékenységeket támogat, amelyek az európai kulturális sokszínűségről és az átfogó értelemben vett közös értékekről való reflexióra szólítanak fel. A modern kori Európa történelme során létrejött önkényuralmi rendszerek kialakulásának okait körbejáró, valamint az e rendszerek által elkövetett bűntettek áldozataira emlékező projekteket kívánja finanszírozni.
Támogatja továbbá a közelmúlt európai történelmének más meghatározó pillanatait és mérföldköveit is érintő tevékenységeket. Előnyben részesülnek a különösen a fiatalabb generáció megszólítására törekvő, a múlt lezárásának és a jövő építésének eszközeként a toleranciát, a kölcsönös megértést, a kultúraközi párbeszédet és a megbékélést ösztönző projektek.
·2. tematikus ág: Demokratikus szerepvállalás és polgári részvétel
Ez a tematikus ág a polgári szerepvállalással kapcsolatos tevékenységeket támogatja, különös tekintettel az uniós szakpolitikákhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekre. Támogatást nyújtanak a program célkitűzéseivel kapcsolatos területeken az EU politikai menetrendjének kialakításában való részvétel növelése céljából. Az ág felölelheti továbbá a kölcsönös megértés, az interkulturális tanulás, a szolidaritás, a társadalmi szerepvállalás és az önkéntesség uniós szintű lehetőségeinek megteremtésére irányuló projekteket és kezdeményezéseket is.
A 2. tematikus ág a következő tevékenységtípusokat támogatja:
- Testvérváros-programok: Ez az intézkedés olyan projekteket támogat, amelyek a testvérvárosok polgárainak széles körét egyesítik a program célkitűzéseivel összhangban álló témák megvitatása céljából. A polgároknak az európai politikai menetrenddel kapcsolatos konkrét kérdések megvitatása céljából helyi és uniós szinten történő mozgósításával ezek a projektek a polgári szerepvállalás előmozdítására és lehetőségeinek fejlesztésére irányulnak.
- Testvérváros-hálózatok: A hosszú távon közös témákkal foglalkozó önkormányzatok, régiók és szövetségek az együttműködésük fenntarthatóbbá tétele és a bevált gyakorlatok cseréje érdekében hálózatot alakíthatnak ki. A program célkitűzéseinek vagy többéves prioritásainak keretében a városok hálózatai közös érdeklődésre számot tartó témákban szerveznek tevékenységeket.
- Civil társadalmi projektek: Ez az intézkedés az olyan transznacionális partnerségek és hálózatok által előmozdított projektek számára nyújt támogatást, amelyek közvetlenül vonják be a polgárokat. Ezek a projektek különböző háttérrel rendelkező polgárokat hoznak közelebb egymáshoz olyan tevékenységek során, amelyek lehetőséget biztosítanak az EU politikai menetrendjének kialakításában való részvételre. A projektek részeként felkérik a polgárokat, hogy helyi és európai szinten működjenek együtt vagy tartsanak vitát többéves kiemelt témákban.
· Horizontális tevékenységek: Valorizáció
Ez az intézkedés magában foglalja a kommunikációs tevékenységeket, a tanulmányokat, a programok eredményeinek terjesztését, valamint a tagállamokban és a részt vevő országokban kijelölt „Európa a polgárokért” kapcsolattartó pontok támogatását. A kapcsolattartó pontok tanácsokkal látják el a pályázókat, támogatják a partnerek keresését és tájékoztatást nyújtanak a programra vonatkozóan.
2.2. Költségvetés
A program teljes költségvetése a 2014–2020 közötti időszakra 187 718 000 EUR 6 . A program ebben a jelentéstételi időszakban az összes kötelezettségvállalást és kifizetési előirányzatot felhasználta. Ezek a következőképpen oszlanak meg a program tematikus ágai és tevékenységei között:
·9,46 millió EUR-t ítéltek oda az európai emlékezettel kapcsolatos projekteknek.
·12,21 millió EUR-t biztosítottak testvérvárosi projektekre.
·12,71 millió EUR-t biztosítottak városok hálózatai számára.
·10,32 millió EUR-t biztosítottak a civil társadalmi projektek számára.
·Az európai emlékezettel foglalkozó szervezeteknek nyújtott strukturális támogatásként összesen 3,64 millió EUR-t ítéltek oda.
·Összesen 16,65 millió EUR-t biztosítottak a polgári szerepvállalás területén tevékenykedő szellemi műhelyek és európai civil társadalmi szervezetek számára.
·A program 2,8 millió EUR összegű finanszírozást is biztosított a több területet érintő tevékenységekhez, többek között a program eredményeinek lehető legjobb kihasználása érdekében.
Táblázat: a 2014-2016 évi program éves kiadásai:
|
Pénzügyi év |
Elköltött összeg (EUR) |
|
2014 |
22 688 003 |
|
2015 |
22 352 785 |
|
2016 |
22 765 895 |
|
2014–2016 összesen |
67 806 683 |
Forrás: az Európai Bizottság jelentései a 2014., 2015. és 2016. évi programtevékenységekről
2.3. A beérkezett kérelmek és a kiválasztott projektek
2014 és 2016 között több mint 7 000 támogatási kérelmet nyújtottak be. Az előző programhoz képest kevesebb projekt kapott támogatást 7 . Ennek oka részben a támogatásban részesült projektek nagyobb mérete, valamint a projektekben részt vevők számának növekedése.
A 2014–2016 között benyújtott projekteknek átlagosan kevesebb mint 10 %-a részesült támogatásban, kivéve a testvérvárosi projekteket. 2016-ban a történelmi emlékezettel kapcsolatos projektek 8 %-át, a testvérvárosi projektek 22 %-át, a városok hálózatának 9 %-át, a civil társadalom projektjeinek pedig 5 %-át finanszírozták 8 . A támogatást kérelmezők által mutatott nagy érdeklődés azt jelzi, hogy további finanszírozásra van igény, többek között a nyomon követés és a terjesztés tekintetében. Kedvező értékelésük ellenére a költségvetési korlátozások miatt jelentős számú olyan projektet nem lehetett finanszírozni, amelyek elősegítették volna, hogy a program szélesebb körű hatást gyakoroljon. Az érdekelt felek hangsúlyozták, hogy ez a helyzet eltántoríthatja a kérelmezőket attól, hogy az elkövetkező években újra kérelmet nyújtsanak be. A program 2014–2020 közötti időszakban történt végrehajtásáról szóló 2017. márciusi jelentésében 9 az Európai Parlament felkérte a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a következő többéves pénzügyi keretbe tartozó utódprogram számára összesen 500 millió EUR költségvetést vegyenek fontolóra 10 . Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság hasonló következtetésre jutott a civil társadalmi szervezetek európai uniós finanszírozásáról szóló, 2017 októberében elfogadott véleményében 11 .
2 táblázat: Az odaítélt projektek és működési támogatások száma a beérkezett kérelmek számához viszonyítva 12
|
Tematikus ág |
A támogatás típusa |
Beérkezett kérelmek száma |
A kiválasztott projektek száma |
Kiválasztottak %-a |
Beérkezett kérelmek száma |
A kiválasztott projektek száma |
Kiválasztottak %-a |
Beérkezett kérelmek száma |
A kiválasztott projektek száma |
kiválasztottak %-a |
|
|
2014 |
2015 |
2016 |
|||||||
|
1. TEMATIKUS ÁG |
Tevékenységi támogatások |
472 |
36 |
8 % |
538 |
33 |
6 % |
468 |
38 |
8 % |
|
Működési támogatások |
22 |
6 |
27 % |
6 |
6 |
100 % 13 |
6 |
6 |
100 % |
|
|
2. TEMATIKUS ÁG |
Testvérváros-programok |
667 |
252 |
38 % |
1404 |
252 |
18 % |
1093 |
237 |
22 % |
|
Városok hálózatai |
224 |
35 |
16 % |
339 |
32 |
9 % |
328 |
30 |
9 % |
|
|
Civil társadalmi projektek |
538 |
29 |
5 % |
440 |
27 |
6 % |
541 |
25 |
5 % |
|
|
Működési támogatások |
139 |
29 |
21 % |
37 |
31 |
84 % |
31 |
30 |
97 % |
|
|
Összesen |
|
2062 |
387 |
|
2764 |
381 |
|
2467 |
366 |
|
Forrás: A program 2017. évi félidős értékelése, Deloitte és Coffey International
2.4. A projektek földrajzi eredete
A program nyitva áll az Európai Unió tagállamai, a tagjelölt országok, a potenciális tagjelölt országok (azaz a nyugat-balkáni országok) és az EGT-megállapodásban részes EFTA-országok előtt, amennyiben ezek a programban való részvételük részleteit meghatározó nemzetközi megállapodást írnak alá. 2017-ben a program 33 részt vevő országban zajlott 14 .
Figyelembe véve a partnerszervezetek részvételét, a programban részt vevő valamennyi ország részesült projekttámogatásban. Magyarország folyamatosan a legtöbb kedvezményezettel rendelkező ország, amely 2014 és 2016 között a projekttámogatások teljes számának mintegy 15 %-t kapta meg. A projektek száma tekintetében Szlovákia és Olaszország szintén közel állnak: a nyújtott támogatások mintegy 13 %-t, illetve 11 %-t kapták meg. Ez elsősorban a testvérvárosi programoknak tudható be, amelyek esetében a beérkezett kérelmek közel fele e három tagállamból származott.
3. táblázat: A 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban beérkezett kérelmek száma országonként
Forrás: A program 2017. évi félidős értékelése, Deloitte és Coffey International
2.5. Résztvevők és partnerek
2014 és 2016 között a 33 résztvevő országban több mint 1 000 projekt részesült támogatásban. A program által támogatott tevékenységekben összesen 3,3 millió polgár vett részt közvetlenül (például a testvérvárosi tevékenységek résztvevői, a civil társadalmi szervezetek által szervezett rendezvények résztvevői stb.), és további 3,9 millióan vettek részt közvetetten (például a program keretében előállított online anyagok felhasználói, a szakértői csoportok által készített tanulmányok olvasói stb.). Az első alkalommal támogatott kedvezményezettekre vonatkozó adatok arra utalnak, hogy a program sikeresen szólítja meg az új közönséget, mind az új kedvezményezettek vonzása, mind a nagyobb, transznacionálisabb partnerségek révén 15 . A program közel 4 500 várost ért el a testvérvárosi projektek és a városok hálózatain keresztül 16 .
Az egyes projektekben részt vevő partnerek száma is jelentősen nőtt. A kérelmezők idővel több tapasztalatot szereztek, és ennek következtében összetettebb, több partnert érintő projekteket nyújtottak be. Összesen több mint 2 500 szervezet – mintegy 700 történelmi emlékezettel foglalkozó szervezet és 1 800 civil társadalmi szervezet – vett részt a programban.
2.6. Projektek minősége
A korábbi éves prioritások helyébe lépő, a többéves tematikus prioritások rendszerének bevezetése rugalmasságot és jelentős javulást eredményezett a projektek szintjén. A program fennmaradó időszakára (2016–2020) vonatkozó többéves prioritásokat azért vezették be, hogy a kérelmezőknek több idejük legyen a projektek megtervezésére és előkészítésére, lehetővé téve számukra, hogy jobban összpontosítsanak a program célkitűzéseire, és nagyobb lehetséges hatásokkal járó, strukturáltabb javaslatokat nyújtsanak be. A program – melynek középpontjában a polgárok állnak – olyan aktuális kérdésekre helyezi a hangsúlyt, mint a migráció, a szolidaritás, a kulturális sokszínűség, a társadalmi befogadás, az európai kulturális örökség és a történelmi emlékezet, és lehetőséget kínált a résztvevőknek arra, hogy a helyi nézőpontokat az európai vita részévé tegyék, ugyanakkor lehetővé teszi az uniós intézmények számára a helyi lakosok közvetlen bevonását.
Mindez elősegítette a testvérvárosi projektek általános minőségének javítását, amit az értékelés során kapott pontszámok is bizonyították. A múltban a testvérvárosi projektek gyakran különböző országokból származó emberek közötti találkozókból álltak, amelyek különböző témák – például a környezetvédelem vagy a sport – megvitatására irányultak. E program eredményeként a Bizottság és a végrehajtó ügynökség célzott intézkedései lehetővé tették, hogy a programokból finanszírozott testvérvárosi kapcsolatok és a városok hálózatai fokozatosan inkluzívabbá és strukturáltabbá váljanak. Ezek a projektek jelenleg rendszerint nagy számú – a testvérvárosi projektek esetében átlagosan 5, a városok hálózatai számára pedig 10 – partnert 17 foglalnak magukban, és olyan kulcsfontosságú kérdésekre helyezik a hangsúlyt, mint a migráció vagy az Európa jövőjéről folytatott vita.
Az európai emlékezettel és a civil társadalommal kapcsolatos projektek esetében a tartalmi követelmények is szigorúbbá váltak, erősebb kapcsolatot teremtve ezzel a program célkitűzéseivel. Ennek következtében egyre több szervezet vezetett be szilárdabb európai dimenzióval rendelkező, innovatívabb projekteket 18 .
2.7. A szervezeteknek nyújtott strukturális támogatás
2014 és 2017 között az európai civil társadalmi szervezetek és szellemi műhelyek működési támogatások révén többéves strukturális támogatásban részesültek 19 . A kiválasztott szervezetek a 2014–2017-re vonatkozó munkaprogramjuk alapján éves működési támogatásban részesültek. A program külső, félidős értékelését követően a több évre szóló működési támogatások lehetővé tették a kedvezményezettek számára, hogy hosszabb távú jövőképet dolgozzanak ki és ezáltal növeljék tevékenységeik hatékonyságát.
3. Mit ért el az „Európa a polgárokért” program?
Amint az a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban is szerepel, a program – a hatásvizsgálatban szereplő hatásmutatók, a rendeletben meghatározott teljesítménymutatók alapján, valamint az érdekelt felek által kifejtett álláspontok alapján – mindkét ág tekintetében általában jól teljesít.
3.1. A program jelentősége és az uniós hozzáadott érték
A kihívást jelentő politikai, társadalmi és gazdasági környezetben a program fontos szerepet játszott a polgárok szerepvállalásának elősegítésében Európa-szerte. Arra ösztönözte az embereket, hogy aktívabban vegyenek részt az EU fejlesztésében, és az alapvető értékeket – mint például a tolerancia, a szolidaritás és a megkülönböztetésmentesség – olyan projekteken és tevékenységeken keresztül mozdítsák elő, amelyeken részt vehetnek és hangot adhatnak véleményüknek. Számos projekt közvetlenül foglalkozik az aktuális politikai és társadalmi kérdésekkel, mint például a migráció és a gazdasági válság. A program támogatta az önkéntességet is, különösen az újonnan létrehozott Európai Szolidaritási Testület tagjai számára biztosított szakmai gyakorlatok révén.
Az euroszkepticizmus növekedése ebben az időszakban kiemelte a program jelentőségét, megerősítve, hogy ösztönözni kell a közös európai identitás kialakítását, és meg kell vizsgálni azokat az okokat, amelyek az Európai Unió vonzerejét és a tagállamok és az európai polgárok felé képviselt hozzáadott értékével kapcsolatban felmerülő kérdések mögött állnak. Mindezek alapján a program olyan nyilvános fórumot kínált, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy egy alulról építkező megközelítés révén kifejezésre juttassák elképzeléseiket Európa jövőjéről.
Az előző programhoz képest a jelenlegi programban az európai történelmi emlékezet előtérbe helyezése alapvető fontosságú volt célkitűzéseinek eléréséhez. A program különösen ösztönözte Európa kulturális sokféleségét és közös értékeit, és kapcsolatot teremtett a közelmúlt európai történeleméből levont tanulságok és az Európa jövőjéről folytatott vita között.
Az „Európa a polgárokért” program keretében finanszírozott valamennyi tevékenységnek vagy határokon átnyúló dimenziója van, amely számos részt vevő ország polgárait és szervezeteit foglalja magában, vagy magához az Európai Unióhoz kapcsolódik. A többek között a történelmi emlékezettel kapcsolatos tevékenységekre, a testvérvárosi kapcsolatokra vagy a páneurópai hálózatokra irányuló tevékenységek célja a nézőpontok kiszélesítése és az európai identitás és összetartozás érzésének kialakítása. A program a résztvevőkre gyakorolt összesített hatása és más uniós kezdeményezésekkel való kiegészítő jellege tekintetében is uniós hozzáadott értéket képvisel, amely valószínűleg nem érhető el más eszközökkel, ha a program nem folytatódik.
3.2. A program célkitűzéseinek megvalósítása
Az európai emlékezet tematikus ága révén a program segített felhívni a figyelmet az európai történelmi emlékezetre és emlékezésre, többek között olyan tevékenységek kialakítása révén, amelyek összekapcsolják a történelmi emlékezetet a polgári részvétellel és a legtágabb értelemben vett demokráciával. A holokauszttal és népirtással kapcsolatos projektek területén ösztönözték a nemzeti határokat átlépő és a történelem európai megközelítését előmozdító eszmecseréket, és ezáltal jelentős értéket jelentettek az érintett viták tekintetében. A külső szakértők által végzett félidős értékelés alapján a résztvevők annak elismerésével hoztak létre európai emlékezettel kapcsolatos projekteket, hogy más részt vevő országok polgáraival közös értékeket vallanak, és hogy a projektek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a résztvevők magatartásában tartós változásokat érjenek el az EU, annak történelme, értékei és kultúrája tekintetében 20 .
A testvérvárosok területén a program az eredményeket ér el a polgárok közötti – helyi szintű – kölcsönös megértés és barátság fokozása és ösztönzése révén. A testvérvárosi kapcsolatok alulról építkező megközelítést kínálnak a polgárság számára azáltal, hogy a helyi közösségek részt vevő polgárai megtapasztalják és felismerjék az EU által nyújtott hozzáadott értéket 21 . Ezek a tapasztalatok ezáltal az EU-hoz való tartozás érzésének növekedéséhez és végül az uniós szintű polgári részvételhez vezetnek.
A városok hálózatai kiegészítették a hagyományos testvérvárosi programot azáltal, hogy a városok és önkormányzatok számára lehetőséget biztosítottak nagyobb léptékű projekteket kidolgozására, hogy növeljék projektjeik hatást és fenntarthatóságát. E lehetővé tette a kedvezményezettek számára, hogy tematikus és politikai vonatkozású projekteket dolgozzanak ki, és tartós kapcsolatokat építsenek a partnerszervezetekkel 22 .
A program a civil társadalmi szervezeteket működési támogatások és civil társadalmi projektek révén célozta meg, amelyek a polgárokat bevonták az uniós szintű polgári és demokratikus részvételbe, és így hozzájárultak a program azon általános célkitűzéséhez, hogy közelebb hozza az EU-t a polgárokhoz.Mindkét ágban a rendelkezésre álló költségvetést minden évben viszonylag egyenletes arányban költötték el. Az „Európa a polgárokért” projekt közvetlen és közvetett résztvevőinek nagy száma azt mutatja, hogy a programok viszonylag alacsony költség mellett voltak eredményesek.
Az érdekelt szervezeteknek a programban való részvétele hatással volt az Európáról alkotott képükre. A legtöbb részt vevő szervezet megjegyezte, hogy pozitív hatást gyakorolt az Európával kapcsolatos ismereteikre, és elkötelezettebbé váltak, hogy tevékenyebb szerepet vállaljanak a civil társadalomban. A programban való részvétel lehetővé tette továbbá a civil társadalmi szervezetek és partnereik számára a kapacitásépítést és a nemzetközi tapasztalatszerzést, az egymástól való tanulást, valamint – egyes esetekben – fenntartható hálózatok kialakítását.
Ami a program eredményeinek fenntarthatóságát illeti, a projektek hosszú távú kapcsolatokat hoztak létre azon partnerek között, akik a projekt végét követően számos esetben tovább folytatták a további polgári tevékenységeket. Ennek eredményeként például városok hálózatait a testvérvárosi projekteket követően hozták létre, és ugyanezen kedvezményezettek számára kapcsolódó rendezvényeket tartottak, hogy az „Európa a polgárokért” programon keresztül kezdetben finanszírozott tevékenységeik és projektjeik folytatódhassanak. Néhány tevékenység ugyanakkor egyszeri esemény – például rendezvény, illetve találkozó – volt, melyek célja az volt, hogy a társadalmi és kulturális szempontokra összpontosítva megerősítse a tapasztalatcserét.
A jelenlegi programban végrehajtott egyszerűsítések egyike a mindössze két tematikus ág és az azokat kísérő horizontális fellépés bevezetése volt. Az új szerkezet a pályázók számára egyértelműbbnek bizonyult, és kielégítően működik, míg a többéves prioritások bevezetése, az átalányalapú rendszerre való áttérés és számos elektronikus intézkedés (jelentési rendszer) további javulást eredményezett.
A nyomonkövetési eljárást azonban megnehezítette, hogy a rendeletben szereplő különböző mutatók és hatásvizsgálatban használt mutatók nem hasonlíthatók össze közvetlenül.
3.3. Valorizációs tevékenységek – a program maradéktalan kiaknázása
Ezen a területen a legfontosabb tevékenység az uniós tagállamok és más részt vevő országok – az „Európa a polgárokért” kapcsolattartó pontok 23 – információs struktúráinak pénzügyi támogatása volt. A külső félidős értékelés megerősíti a kapcsolattartó pontok, mint nemzeti szintű szereplők hatékonyságát a program előmozdításában, a potenciális pályázók támogatásában, valamint a részt vevő országok polgárközeli szervezeteivel és érdekelt feleivel való kapcsolatok kialakításában betöltött szerepét.
Emellett a projektek eredményei 24 terjesztéséhez olyan eszközöket fejlesztettek ki és tartanak fenn, mint például a VALOR platform. Ez az új online adatbázis elősegíti a bevált gyakorlatok cseréjét és az uniós finanszírozási programok közötti szinergiákat az oktatás, a kultúra és az uniós polgárság területén.
Míg a terjesztési tevékenységek általánosságban hozzájárultak a program ismertségének növeléséhez, hasznos lenne, ha a program második felében stratégiaibb megközelítést lehetne kidolgozni a tevékenységek láthatóságának, valamint a projekteredmények átruházhatóságának és fenntarthatóságának további javítása érdekében.
3.4. Szakpolitikai események és találkozók
A program első felében szervezett események hozzájárultak a program ismertségének és általános láthatóságának növeléséhez, valamint az érdekelt felek aktívabb bevonásához. Az Európai Bizottság 2010 óta megszervezi az európai emlékezettel kapcsolatos éves hálózatépítő találkozókat, amelyen az európai emlékezet területén tevékenykedő szervezetek képviselői is részt vesznek. 2012 óta az Európai Bizottság Brüsszelben egy különleges éves eseményt is szervez, hogy január 27-én a Holokauszt Nemzetközi Emléknapja alkalmából megemlékezzenek a holokauszt áldozatairól. A páneurópai emlékezet hálózata fejlesztésének ösztönzése mellett ezek az események javítják a program történelmi emlékezettel kapcsolatos tematikus ága többéves prioritásairól folytatott párbeszédet, és potenciálisan növelhetik a program átfogó profilját.
A polgári részvétellel kapcsolatos terület keretében az érdekelt szervezetekkel együttműködésben két konferenciát szerveztek (2014-ben Rómában és 2016-ban Barcelonában), növelve a program keretében finanszírozott tevékenységek politikai láthatóságát.
Az érdekelt felek a civil párbeszéden keresztül vesznek részt a program politikai döntéshozatali folyamatában, amelynek keretében rendszeres találkozókra kerül sor a Bizottság személyzete és az érdekelt felek – aktívan részt vevő – mintegy 50 szervezete között. A civil párbeszéd csoporton keresztül a program biztosítja a független civil társadalom jelenlétét az uniós vitákban, és fórumot biztosít számukra a Bizottsággal és más intézményekkel folytatott párbeszédhez.
3.5. Komplementaritások és szinergiák más uniós programokkal
Az „Európa a polgárokért” program összhangban van azon más uniós szakpolitikákkal és eszközökkel, amelyek célja az uniós polgárok részvételének növelése az EU civil társadalmában, valamint az önkéntesség, az ifjúság, a kutatás és az innováció területére irányuló egyéb eszközökkel is. Kiegészíti az egyéb uniós finanszírozási programokat, nevezetesen az Erasmus +-t, az Európai Szolidaritási Testületet, a Kreatív Európa kulturális alprogramját és a kulturális örökség európai évét (2018) azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt helyez a részvételre, és az uniós polgárokra és az EU társadalmi aspektusaira.
Bár néhány területen már léteznek szinergiák, például a fent említett VALOR platform létrehozása vagy a nemzeti struktúrák – például az „Európa a polgárokért” kapcsolattartó pontok, a „Kreatív Európa” tájékoztató irodák és az Erasmus + nemzeti ügynökségei – alkalmi együttműködése tekintetében, a félidős értékelés azt mutatja, hogy a jövőben a programnak előnye származhat a többi érintett programmal szorosabban összehangolt megközelítésből.
4. Következtetések és további lépések
Az európai politikai és társadalmi fejlemények az elmúlt évtized során előtérbe helyezték az uniós polgársággal kapcsolatos kérdéseket, és hangsúlyozták annak szükségét, hogy az uniós polgárok nagyobb értéket tulajdonítsanak az európai projektnek.
A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program félidős értékeléséről szóló ezen jelentés megerősíti a program hasznát a polgári részvétel előmozdításában, az összetartozás érzésének megerősítésében és a kölcsönös megértés elősegítésében. A program összességében pozitív szerepet játszik a polgári részvétel és a demokratikus szerepvállalás ösztönzésében, számos olyan polgárt érve el, akik egyébként nem vettek volna részt az európai projektben. A programban való részvétel segít az uniós kérdésekkel kapcsolatos tudatosság erősítésében, valamint az Európával kapcsolatos kölcsönös megértés és az Európával való azonosulás kialakításában, ezáltal segítve az európai integrációs folyamat hosszú távú támogatását. Az „Európa a polgárokért” programot a kezdetektől fogva a következetes uniós stratégia és politika felé tett lépésként ismerték el a polgári részvétel és az európai emlékezet területén. Ezzel összefüggésben a program pozitív hatást gyakorolhat a közelgő európai választások iránti érdeklődésre és az abban való részvételre.
A program jelenlegi szerkezete – amelynek két tematikus ágat és a valorizációra irányuló horizontális intézkedést foglal magában – hozzájárult az EU jövőjéről szóló vitához, amely a múltból levont tanulságokra alapul. Mind a működési, mind a tevékenységi támogatások hozzájárultak a kívánt eredmények eléréséhez.
Míg a legtöbb uniós finanszírozási program közvetlenül kapcsolódik konkrét uniós szakpolitikákhoz, az „Európa a polgárokért” program hiánypótló jelentőségű azáltal, hogy a Bizottság azon általános célkitűzéséhez járul hozzá, hogy a polgárokat közelebb hozza az EU-hoz. A program a polgárokkal való közvetlen együttműködés révén olyan egyedülálló fórumot biztosít, amelyen keresztül az EU-ban élő embereket egy alulról építkező megközelítés révén lehet bevonni. A program a résztvevőkre gyakorolt hatása és más uniós finanszírozási eszközök és politikai kezdeményezések kiegészítéseként betöltött szerepe tekintetében is bizonyította az általa képviselt uniós hozzáadott értéket.
A következő többéves pénzügyi keret és a jövőbeni uniós finanszírozási programok előkészítése keretében a Bizottság értékelni fogja a félidős értékelés megállapításait, és foglalkozik a javítás céljából azonosított valamennyi szemponttal, különösen a program láthatóságának növelésével, a nyomonkövetési mutatók felülvizsgálatával, valamint az egyéb vonatkozó uniós finanszírozási programokkal és kezdeményezésekkel való szinergiák erősítésével.
A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).
Az „Európa a polgárokért” program félidős értékelése, Deloitte és Coffey International, 2017. július.
Az „Európa a polgárokért” program végrehajtásának félidős értékeléséről szóló jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum.
Az Európai Parlament jelentése az „Európa a polgárokért program” létrehozásáról szóló, 2014. április 14-i 390/2014/EU tanácsi rendelet végrehajtásáról (2015/2329(INI)).
A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások eredményét követően ez a költségvetési keret a Bizottság által eredetileg javasolt költségvetéshez képest mintegy 29,5 millió EUR-val csökkent.
Például míg 2013-ban összesen 544 projekt részesült támogatásban, 2016-ban csak 395 projektet választottak ki finanszírozásra. 2013-ban összesen 353 testvérvárosi projektet és 41 városi hálózatot, 2016-ban azonban csak 237 testvérvárosi projektet és 30 hálózatot finanszíroztak.
Az Európai Bizottság jelentései a 2014., 2015. és 2016. évi programtevékenységekről
Lásd a fenti hivatkozást.
Jelképes „polgáronként 1 euró”.
Lásd: Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye: Civil társadalmi szervezetek európai uniós finanszírozása – saját kezdeményezésű vélemény, Jean Marc Roirant, 2017. október 19., EGSZB 2017, 01953.
A százalékos értékek kerekítettek.
2015-ben és 2016-ban csak a program első évére kiírt pályázati felhívás keretében eredetileg kiválasztott szervezetek pályázhattak újra.
28 uniós tagállam, valamint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia.
Lásd az e jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum 3. fejezetét.
A nyomonkövetési programnak az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) által rendelkezésre bocsátott adatai.
Lásd például a francia „Európa Fesztivál” testvérvárosi projektet, amelyet a kísérő szolgálati munkadokumentum 4. melléklete ismertet.
Lásd például a „In Between?” elnevezésű projektet, amelyet a kísérő szolgálati munkadokumentum 4. melléklete ismertet.
Pályázati felhívás az európai közpolitikai kutatási szervezetek (szellemi műhelyek) és a civil társadalmi szervezetek európai szintű strukturális támogatására (COMM-C2/01-2013).
Lásd például a „Women, War and Peace” (Nők, háború, béke) elnevezésű ír projektet, amelyet a kísérő szolgálati munkadokumentum 4. melléklete ismertet.
Lásd például a San Bartolomé de las Abiertas (Spanyolország) és a Lavernose-Lacasse testvérvárosi projektet, amelyet a kísérő szolgálati munkadokumentum 4. melléklete ismertet.
Lásd például a mellékelt bizottsági szolgálati munkadokumentum 4. mellékletében ismertetett „Városok és emberek – a „zéró hulladék” európai kultúrájának építése” elnevezésű holland hálózatot.
2014 és 2016 között az Egyesült Királyságot, Albániát, Bosznia-Hercegovinát és Montenegrót kivételével valamennyi tagállam és részt vevő ország kijelölt ki kapcsolattartó pontot.
Lásd: http://ec.europa.eu/programmes/europe-for-citizens/projects/