EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.3.8.

COM(2018) 118 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

a 2006/112/EK tanácsi irányelv 199a. és 199b. cikkének a csalás elleni küzdelemre gyakorolt hatásairól

1HÁTTÉR

A 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: héairányelv) 199a. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok előírhatják, hogy a szóban forgó cikkben felsorolt termékek és szolgáltatások esetében a héa megfizetéséért felelős személy az az adóalany, akinek a részére azokat értékesítették (fordított adózás). Ez a mechanizmus időben korlátozott, csak 2018. december 31-ig alkalmazható.

A héairányelv 199a. cikkének (3) bekezdése alapján a fordított adózást alkalmazó tagállamok a 199a. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumok alapján legkésőbb 2017. június 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak.

Ezt követően a Bizottság 2018. január 1-jéig átfogó értékelő jelentést nyújt be a héairányelv 199a. cikkének (1) bekezdésében megállapított mechanizmus csalás elleni küzdelemre gyakorolt hatásairól.

A héairányelv 199b. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az adócsalás hirtelen és súlyos, potenciálisan számottevő és helyreállíthatatlan pénzügyi veszteségekhez vezető esetei elleni fellépés céljából hozott, a gyorsreagálási mechanizmus keretében megvalósuló intézkedésként az adóalany vevőre telepítsék az egyes termékek és szolgáltatások utáni héafizetési kötelezettséget. Ez az intézkedés 2018. december 31-ig alkalmazandó 1 .

A héairányelvet módosító 2013/42/EU irányelv 2. cikke szerint a Bizottság 2018. január 1-jéig átfogó értékelő jelentést nyújt be a gyorsreagálási mechanizmus hatásáról.

Ez a jelentés következésképp a héairányelv csalás elleni küzdelemre vonatkozó 199a. cikkében előírt intézkedések hatásaira, valamint a héairányelv 199b. cikkében előírt mechanizmus hatásaira összpontosít.

2A JELENTÉS TÁRGYA

A 199a. és a 199b. cikkben előírt intézkedések célja, hogy lehetővé tegyék a tagállamok számára a csalárd kereskedők által Közösségen belüli kereskedelem során elkövetett adócsalás jelentette problémák gyors kezelését: a 199a. cikkben a fordított adózás felsorolt termékekre és szolgáltatásokra való alkalmazásának lehetőségével, a 199b. cikkben pedig a fordított adózás hirtelen és súlyos adócsalások esetében történő bevezetéséhez kapcsolódó gyorsabb eljárás biztosításával.

A csalárd kereskedők által elkövetett adócsalás akkor következik be, amikor valamely kereskedő héamentes termékeket szerez be egy másik tagállamból, és azokat a számlán szereplő héa felszámításával értékesíti a vevő részére. Amint megkapta a héa összegét a vevőtől, ez a kereskedő eltűnik, mielőtt megfizetné az esedékes héát az adóhatóságoknak. Ugyanakkor a vevő – akár jóhiszeműen jár el, akár nem – a héabevallása elkészítésével levonhatja az értékesítő részére megfizetett héát. A héairányelv 199a. cikkén alapuló választható fordított adózás hasznos eszköznek tűnik a tagállamok számára az ilyen típusú, az előre meghatározott érzékeny területeket érintő, a területükön bekövetkező csalás elleni küzdelemhez. Amint a kereskedő köteles fordított adózást alkalmazni a szóban forgó belföldi termékértékesítésre, nem számíthatja fel a héát az általa kiállított számlán, és nem fogja megkapni a héa összegét a vevőjétől, ennek következtében pedig nem tűnhet el a kapott héa összegével.

A 199b. cikkben foglalt gyorsreagálási mechanizmus olyan eljárási intézkedés, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy mielőbb ideiglenes fordított adózást vezessenek be azokra a termékekre és szolgáltatásokra – többek között a 199a. cikkben fel nem sorolt termékekre és szolgáltatásokra –, amelyek kapcsán hirtelen és súlyos adócsalást észleltek. A tagállamok e mechanizmus igénybevételével áthidalhatják a héairányelv 395. cikke szerinti – egyidejűleg kérelmezendő – rendes eltérés engedélyezéséhez szükséges időszakot.

A Bizottság a közelmúltban két jogalkotási javaslatot terjesztett elő, amelyek várhatóan segíteni fogják a tagállamokat a héacsalás elleni küzdelemben. Az első javaslat a héa területén történő közigazgatási együttműködésre irányul 2 , amely megerősítené a határokon átnyúló csalás elleni hatékony küzdelmet célzó, tagállamok közötti együttműködést. A második javaslat a végleges héarendszerre irányul 3 , amely korlátozná a csalárd kereskedők által elkövetett adócsalás kockázatát, mivel bevezetné a termékfuvarozás befejeződésének helyén történő adóztatást, így eltörölné a Közösségen belüli héamentes termékértékesítést és -beszerzést.

Ez a jelentés – a héairányelv előírásainak megfelelően – az ágazati fordított adózás csalás elleni küzdelem során tapasztalható eredményességével kapcsolatos, a tagállamoktól és az érdekelt felektől érkezett visszajelzéseken alapul.

A jelentés elkészítése során a tagállamok felkérést kaptak arra, hogy osszák meg az intézkedésekkel kapcsolatos tapasztalataikat és értékeljék az intézkedéseket. Annak érdekében, hogy a jelentés a vállalkozási szféra visszajelzéseit is figyelembe vegye, a Bizottság a hozzáadottérték-adóval foglalkozó szakértői csoport 4 útján felkérte a vállalkozási szféra érdekelt feleit az álláspontjuk közlésére.

3AZ INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE

3.1 A héairányelv 199a. cikkének (1) bekezdésében foglalt intézkedés alkalmazása

A héairányelv 199a. cikkének (1) bekezdése nem kötelező jellegű, és lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy különféle termékek és szolgáltatások értékesítésére alkalmazzák a fordított adózást. Egyes tagállamok széles körben alkalmazzák a lehetőségeket, és számos termék és szolgáltatás értékesítésére alkalmazzák a fordított adózást, míg más tagállamok egyáltalán nem veszik igénybe azokat.

A héairányelv 199a. cikkének (1) bekezdésén alapuló fordított adózás tagállamok általi alkalmazásának áttekintése az I. mellékletben található (a tagállamok, illetve az érdekelt felek által közölt módon).

3.2A héairányelv 199a. cikkében foglalt intézkedés

A 199a. cikkben foglalt intézkedés értékelése főként az alábbi öt kérdés köré összpontosult: 1) Az Önök véleménye szerint az alkalmazott intézkedés eredményes és hatékony (volt) a csalás elleni küzdelemben? 2) Az Önök véleménye szerint az intézkedés szükséges volt-e a csalás elleni küzdelemhez? Milyen következmények lettek volna a héacsalás tekintetében, ha az Önök tagállama nem vezette volna be az intézkedést? 3) Az intézkedés bevezetését követően a csalárd tevékenységek áthelyeződtek-e más termékek vagy szolgáltatások értékesítésére? 4) Az intézkedés belföldi bevezetését követően észlelték-e, hogy a héacsalás más országokba helyeződött át? 5) Az intézkedés bevezetéséből fakadóan emelkedtek-e az adóalanyok megfelelési költségei, és ha igen, az Önök véleménye szerint ezek a költségek arányosak voltak-e az intézkedésből származó előnyökkel?

Szinte minden tagállam válaszolt a kérdőívre és értékelte az intézkedést. Az érdekelt felek, például számos nagyvállalkozás, tanácsadó cég, kisebb számviteli vállalkozás és néhány tudományos szakember is állást foglalt.

3.2.1Az intézkedés eredményessége a csalás elleni küzdelemben

3.2.1.1A tagállamok véleménye

A tagállamok általában úgy ítélik meg, hogy az intézkedés az adott ágazatokban igen eredményes és hatékony eszköz a héacsalás elleni küzdelemben, illetve a csalás megjelenésének megakadályozásában.

Több tagállam rámutatott, hogy a fordított adózás bevezetése miatt a csalárd kereskedők által elkövetett adócsalás jelentősen visszaesett, illetve teljesen megszűnt a meghatározott ágazatokban. A fordított adózásmeghatározott ágazatokban történt bevezetése elősegítette, hogy a tagállamok jelentősen csökkentsék a csalárd kereskedők által elkövetett adócsalások miatti bevételkiesést, emellett hatékonyabb héabeszedést eredményezett. A csalárd kereskedők tevékenységének megszüntetése mellett az intézkedés az ún. „feketepiaci” kereskedők számának csökkenéséhez is hozzájárult, és helyreállította az ágazaton belüli tisztességes versenyt.

Egyes tagállamok rámutattak, hogy a fordított adózás nem teljesen csalásbiztos, mivel lehetőséget ad más héakikerülési módszerekre. Ugyanakkor azonban jelezték, hogy eredményes lehet abban, hogy bizonyos területeken minimálisra csökkentse a csalást.

A kibocsátási egységek tekintetében belföldi fordított adózást alkalmazó tagállamok mindegyike azt jelezte, hogy a mechanizmus igen hatékony ennek a különösen agresszív csalástípusnak a megállítása terén. Rámutattak, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátási egységek piaca a kibocsátási egységek jelentős mobilitása és a kockán forgó magas összegek miatt különösen ki van téve csalásnak, de az intézkedésnek köszönhetően a tagállamok képesek megakadályozni az ilyen típusú héacsalásokat. A mechanizmust eredményesnek tartják a közeljövőbeli héabevétel-kiesés korlátozásában is, ezért azt néhány tagállam megelőző intézkedésként vezette be, mivel elegendő jel utalt az adott ágazaton belüli csalási kockázatokra.

3.2.1.2Az érdekelt felek véleménye

Az érdekelt felek úgy ítélik meg, hogy az intézkedés eredményes a héacsalás – különösen a körhintacsalás és a csalárd kereskedők által elkövetett adócsalás – elleni küzdelemben.

Úgy tűnik, hogy az intézkedés számos esetben felszámolta a csalást, csökkentette a vállalatok héát érintő körhintacsalásban való részvételének kockázatát, továbbá megszabadította az ágazatot az indokolatlanul alacsony áraktól, ezáltal újra egyenlő versenyfeltételeket teremtett a tisztességes vállalkozások számára.

Néhány érdekelt fél kiemelte, hogy a fordított adózás csak rövid távú intézkedésként eredményes, hosszú távú megoldásként nem. A fordított adózás olyan, csalás elleni általános intézkedés, amely az ágazaton belül működő, bonyolult megfelelési szabályok betartására köteles összes vállalkozásra alkalmazandó. Ezenfelül mivel a végrehajtás nem egységes uniós szinten, további terhek keletkeznek a különböző tagállamokban tevékenykedő kereskedők számára, ugyanis a számlázási szabályok eltérőek attól függően, hogy az érintett tagállam belföldi fordított adózás bevezetését választotta-e a vállalkozás által értékesített áruk, illetve szolgáltatások tekintetében. Ezek az érdekelt felek ragaszkodnak ahhoz, hogy az uniós héairányelvet egységes és harmonizált módon kell átültetni a nemzeti jogszabályokba, valamint ahhoz, hogy szilárdabb és csalásbiztos uniós héarendszerre van szükség.

Néhány érdekelt fél hangsúlyozta, hogy az intézkedés nagyon eredményes az üvegházhatásúgáz-kibocsátási egységek terén felmerülő csalás elleni küzdelemben.

3.2.2Az intézkedés szükségessége a csalás elleni küzdelemhez

3.2.2.1A tagállamok véleménye

A tagállamok általában úgy ítélik meg, hogy a fordított adózás bevezetése az adott ágazatokban szükséges és elengedhetetlen a csalás elleni küzdelemhez. Ha az intézkedés nem került volna bevezetésre a meghatározott esetekben, számottevő lett volna a csalás kockázata, és az állami költségvetésből jelentős összegek eshettek volna ki.

Több tagállam jelezte, hogy mivel az esetek többségében a standard ellenőrzési intézkedések nem voltak kielégítőek, a fordított adózás szükséges volt ahhoz, hogy a meghatározott ágazatokban küzdhessenek a csalás ellen. Egyes tagállamok rámutattak, hogy a fordított adózás nélkül jelentős mennyiségű működési erőforrásra kellene hagyatkozniuk, így a végeredmény gyakran visszamenőleges és nem garantálja a sikert.

Kifejezetten az üvegházhatásúgáz-kibocsátási egységek értékesítésével kapcsolatban a tagállamok rámutattak, hogy a fordított adózás szükséges a héacsalás elleni küzdelemhez, valamint annak elkerüléséhez, hogy több veszteség érje az állami költségvetést. Valószínű, hogy a belföldi fordított adózás nélkül a csalás folytatódott volna, ugyanis a hagyományos ellenőrzési erőforrások és intézkedések nem lettek volna kielégítőek a csalás kezeléséhez.

Egyes tagállamok rámutattak, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátási egységek terén elkövetett nemzetközi csalás csak közös szabályok szélesebb körű bevezetésével akadályozható meg, a fordított adózás egy vagy néhány tagállambeli bevezetése nem járna ugyanazzal a hatással.

3.2.2.2Az érdekelt felek véleménye

Minden olyan érdekelt fél, amely visszajelzett ezzel a kérdéssel kapcsolatban, úgy ítéli meg, hogy az intézkedés szükséges a héacsalás elleni küzdelemhez.

Az intézkedés hiányában a szóban forgó termékeket és szolgáltatásokat érintő csalárd tevékenységek nagy valószínűséggel folytatódnának. Számos vállalkozás kényszerült volna arra, hogy a továbbiakban ne kössön szerződést olyan vállalkozásokkal, amelyek nem szavatolják kellőképpen a tisztességességüket, ami hatást gyakorolt volna általában véve a vállalkozási tevékenységekre. A vállalkozások számára kereskedelmi szempontból is jelentkezett volna hatás, nemcsak abban a tekintetben, hogy a kereskedelmi munkacsoportok számára hosszadalmas folyamat lenne az üzleti partnerek jóváhagyásának megszerzése, hanem az adóügyi munkacsoport által a tevékenységeik ellenőrzésére fordított idő tekintetében is.

3.2.3A csalás áthelyeződése más ágazatokba

3.2.3.1A tagállamok véleménye

A tagállamok eléggé megosztottak a csalás más ágazatokba való áthelyeződésének kérdésében. Míg az intézkedést alkalmazó tagállamok közül egyesek úgy ítélik meg, hogy a csalás nem helyeződött át más termékekre vagy szolgáltatásokra, ugyanannyi tagállam állítja azt, hogy a csalás áthelyeződött más termékekre vagy szolgáltatásokra.

Azok a tagállamok, amelyek megállapították, hogy a csalás más ágazatokba helyeződött át, azt jelezték, hogy a csalók alkalmazkodnak, és valójában áttérnek más, a fordított adózás hatályán kívül eső termékekre.

Egy tagállam megállapította, hogy a fordított adózás bevezetése kapcsán gyakran megfigyelhető, hogy a csalárd kereskedők által elkövetett adócsalásban érintett vállalatok helyet változtatnak a csalárd ügyletláncolaton belül (például közvetítőből áteresztő társasággá válnak). Egy tagállam kiemelte, hogy a csalók megváltoztatják a működésük módját a fordított adózás bevezetését követően. Például több árut (terméket) kezdenek használni a csalárd láncolatban annak érdekében, hogy megnehezítsék az érintett árunak és a csalás pénzügyi hatásának a meghatározását.

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátási egységekre alkalmazott fordított adózás esetében egy tagállam rámutatott arra, hogy a héacsalás a villamosenergia-ágazatba helyeződött át.

Egyes tagállamok a rendelkezésben szereplő termékek leírásán éppencsak kívül eső termékekkel könnyen helyettesíthető elektronikai cikkek esetében észlelték a csalárd tevékenységek áthelyeződését. Néhány tagállam jelezte, hogy a mobiltelefonok, a mikroprocesszorok, a táblagépek, a PC-k és a laptopok ágazatában a fordított adózás bevezetését követően a csalárd tevékenységek a hasonló termékek körére, például a fényképezőgépekre, a játékkonzolokra, a monitorokra, a nyomtatópatronokra, vagy a szórakoztató elektronikai berendezésekre és a háztartási elektromos készülékekre helyeződtek át.

Egy tagállam a liszt, a takarmánynövények és a növényi olajok ágazatában fedezett fel csalást, ami a fordított adózás gabonaágazatbeli bevezetése miatti áthelyeződés hatása lehet.

Végezetül néhány tagállam arról számolt be, hogy nem áll rendelkezésére más ágazatokba való áthelyeződésre vonatkozó információ.

3.2.3.2Az érdekelt felek véleménye

Ezzel a kérdéssel kapcsolatban meglehetősen kevés visszajelzés érkezett az érdekelt felektől, mivel a többségüknek a jelek szerint nincsenek erre a területre vonatkozó információi. Néhány érdekelt fél szerint természetesnek tűnik, hogy a fordított adózás egy-egy ágazaton belüli bevezetése után a csalók másfelé fordítják figyelmüket.

3.2.4A csalás áthelyeződése más tagállamokba

3.2.4.1A tagállamok véleménye

Az intézkedés bevezetését követően ugyanannyi tagállam állapította meg a csalás más tagállamokba való áthelyeződését, mint amennyi tagállam nem állapított meg áthelyeződést.

Néhány tagállam szerint valószínű, hogy a csalás azokba a tagállamokba helyeződik át, amelyek nem vezették be a fordított adózást, mivel a csalók új csalási lehetőségeket keresnek. Egyes tagállamok rámutattak, hogy a fordított adózás szomszédos tagállambeli bevezetését követően jelentek meg a területükön csalási kockázatok.

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátási egységek esetében néhány tagállam rámutatott a csalás más tagállamokba való áthelyeződésére. Néhány tagállam jelezte, hogy a csalás esetleg részben amiatt nem helyeződött át más tagállamokba, hogy a csalás valamely konkrét ágazatbeli észlelésekor más tagállamok oly módon reagáltak a héacsalásra, hogy megelőző jelleggel bevezették a fordított adózást az érintett ágazatra, ezáltal csökkentették annak lehetőségét, hogy a csalás a területükre tevődjön át.

3.2.4.2Az érdekelt felek véleménye

Ezzel a kérdéssel kapcsolatban kevés visszajelzés érkezett az érdekelt felektől, mivel a többségüknek a jelek szerint nincsenek erre a területre vonatkozó információi. Néhány tagállam arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem észlelte a csalás más tagállamokba való áthelyeződését.

3.2.5Az intézkedésnek a megfelelési költségekre kifejtett hatása és az intézkedés arányossága

3.2.5.1A tagállamok véleménye

A tagállamok többsége úgy ítéli meg, hogy az intézkedés bevezetéséből fakadóan némileg emelkedtek a megfelelési költségek. A járulékos költségek a számviteli rendszerek, a pénztárgépek, a számlázás, a személyzeti képzés stb. módosításaival függnek össze.

Bár néhány tagállam szerint a költségek emelkedése számottevő, valamennyi tagállam úgy ítéli meg, hogy a költségek emelkedése arányos, és azt jórészt ellensúlyozzák az intézkedés bevezetéséből fakadó előnyök, például a héabevétel növekedése, a tisztességtelen verseny visszaszorulása, az ügyletekkel járó potenciális héakockázatok értékelési költségeinek csökkenése, az adóügyi jogviták költségeinek csökkenése és a pénzforgalom növekedése.

Néhány tagállam úgy ítéli meg, hogy nem emelkedtek a megfelelési költségek az intézkedés bevezetéséből fakadóan.

3.2.5.2Az érdekelt felek véleménye

Az érdekelt felek többsége megállapította, hogy a fordított adózás meghatározott ágazatokban történő végrehajtásával összefüggésben némileg emelkedtek a költségek.

A vállalkozások számára az egyik legjelentősebb költséget általában a héát érintő pénzforgalom változása és a végrehajtás (azon belül például a fordított adózás hatálya alá tartozó termékek elemzése) egyszeri költsége jelentette. A fordított adózás megvalósítása továbbá az érdekelt felek megítélése szerint bonyolítja a helyes héamegállapítást, a számlázást és a más termékértékesítőktől vagy szolgáltatóktól kapott inputszámlák felülvizsgálatát. Ezenkívül új kockázatokat keletkeztet a termékértékesítők és a szolgáltatók, valamint a vevők és a szolgáltatások igénybevevői számára, például amikor a termékértékesítő vagy a szolgáltató tévesen alkalmazza a fordított adózást oly módon, hogy nem számít fel héát a számlán, vagy olyan esetekben, amikor a vevő vagy a szolgáltatás igénybevevője elfogadja a tévesen héa felszámításával, nem pedig a fordított adózás alkalmazásának feltüntetésével kiállított számlát, és ennek következtében héát fizet a termékértékesítőnek vagy a szolgáltatónak.

Az érdekelt felek ugyanakkor határozottan úgy vélik, hogy a költségek arányosak az elért előnyökkel. Rámutattak, hogy a jogszerűen működő vállalkozások egyértelműen úgy ítélik meg, hogy a fordított adózás bevezetése egyenlő versenyfeltételek kialakulását eredményezi, ami indokolja a magasabb megfelelési költségeket. Egyes vállalkozások szerint a felmerült költségek szükségesek voltak a piac stabilizálásához.

Több érdekelt fél nem észlelt emelkedést a megfelelési költségek terén. Egyes érdekelt felek azt állítják, hogy a fordított adózás egyszerűsíti a belső eljárásokat és csökkenti a szükségtelen pénzforgalmat az adófizetők és az adóhatóságok esetében.

3.2.6A Bizottság által felvetett egyéb kérdések és észrevételek

Bár a csalás más tagállamokba történő áthelyeződése tekintetében nem derült fény jelentős problémára, több tagállam rámutatott arra, hogy a csalás áthelyeződésének a kockázata növekszik, valamint arra, hogy a fordított adózás megelőző intézkedésként is bevezetésre került, különösen akkor, ha a szomszédos tagállam is bevezette az intézkedést. Így az, hogy nem észleltek más tagállamokba áthelyeződő csalást, részben annak tulajdonítható, hogy a tagállamok a fordított adózás megelőző jelleggel történő bevezetésével csökkentik a csalás áttevődésének lehetőségét.

Ami a csalás más ágazatokba való áthelyeződését illeti, a Bizottsághoz számos kérelem érkezett be azoktól a tagállamoktól, amelyek fordított adózást kívánnak alkalmazni bizonyos, a 199a. cikkben fel nem sorolt, de gyakran az ennek a cikknek a hatálya alá tartozó termékekhez szorosan kapcsolódó áruk belföldi értékesítésére. E kérelmek indokolásában meglehetősen gyakori elem, hogy a csalárd ügyletláncolaton belül az érintett ország döntése szerint a fordított adózás körébe vont termékekről a felsorolásban nem szereplő hasonló termékekre helyeződött át a csalás. Ez arra utal, hogy a belföldi fordított adózás olyan intézkedés, amely rövid időn belül megoldhat bizonyos termékek vagy szolgáltatások értékesítésével kapcsolatos konkrét csalási problémákat, de a csalás más termékekre való áthelyeződéséhez vezet, gyakran ugyanazon kereskedők részvétele mellett. Ez megerősíti azt, amit bizonyos tagállamok jeleztek a válaszukban. Ezért a szóban forgó, eltérés iránti kérelmek elbírálásakor a Bizottság mindig ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok egyidejűleg jelezzék, hogy melyek azok az egyéb intézkedések, amelyeket az érintett ágazatban felmerülő héacsalási probléma megoldása érdekében hoznak vagy meghozni szándékoznak.

Végezetül a vállalkozási szféra számos érdekelt fele általános jellegű észrevételt tett az ágazati fordított adózással kapcsolatban. Általában úgy ítélik meg, hogy a választható fordított adózás bonyolítja a vállalkozási tevékenységet és csökkenti a jogbiztonságot, és hangsúlyozzák a héairányelv egységesített és harmonizált végrehajtásának a szükségességét. Egyes érdekelt felek rámutattak, hogy a választható fordított adózás csupán egy gyors intézkedés, de hosszú távú megoldásként eredménytelen, mivel a héacsalás összességében nem csökkent az évek során. Ezért szerintük szilárdabb és csalásbiztosabb rendszerre van szükség.

3.3A héairányelv 199a. cikkében foglalt intézkedés alkalmazására előírt, legalább kétéves időszak

A héairányelv 199a. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok 2018. december 31-ig, legalább kétéves időszakra alkalmazhatják a fordított adózást.

Az intézkedés legalább két évig történő alkalmazására vonatkozó követelmény akadálynak bizonyult néhány olyan tagállam számára, amely 2017 folyamán be kívánta vezetni a fordított adózást a 199a. cikk szerinti felsorolásban szereplő termékek és/vagy szolgáltatások értékesítése terén újonnan feltárt héacsalási esetek elleni küzdelem érdekében. Az érintett tagállamoknak végül a héairányelv 395. cikkén alapuló eltérés iránti kérelmet kellett benyújtaniuk az említett cikkben foglalt eljárás szerint, ennek következtében a tagállamok késlekedve reagáltak a csalás problémájára. Ebben az összefüggésben felmerül az a kérdés, hogy mennyire hasznos a két évre történő korlátozás.

3.4A héairányelv 199b. cikkében foglalt intézkedés értékelése

A héairányelv 199b. cikke lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az adócsalás hirtelen és súlyos, potenciálisan számottevő és helyreállíthatatlan pénzügyi veszteségekhez vezető esetei elleni fellépés céljából hozott, a gyorsreagálási mechanizmus keretében megvalósuló intézkedésként az adóalany vevőre telepítsék az egyes termékek és szolgáltatások utáni héafizetési kötelezettséget.

A gyorsreagálási mechanizmus alkalmazására egyáltalán nem került sor, mivel a tagállamok számára nehezen teljesíthetőek a feltételek. Az intézkedésre vonatkozó – annak hasznosságára és alkalmazási feltételeire összpontosító – kérdőívet a Bizottság csak a tagállamoknak küldte meg 5 . A tagállamok többsége állást foglalt ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban.

3.4.1A tagállamok véleménye

A válaszadó tagállamok túlnyomó többsége úgy ítéli meg, hogy a gyorsreagálási mechanizmus továbbra is hasznos eszköz az adócsalás hirtelen és súlyos esetei elleni küzdelemhez. Az intézkedés révén a tagállamok nagyobb eséllyel kezelhetik a csalárd rendszereket és nagyobb eséllyel csökkenthetik helyreállíthatatlan héakiesés eshetőségét. Az intézkedés kiegészíti és védi a teljes héarendszert. A tagállamok hangsúlyozták, hogy az intézkedés rendkívüli jellegű, csak végső megoldásként kell szolgálnia.

Egyes tagállamok megítélése szerint az intézkedés nem hasznos, mivel a feltételek rendkívül szigorúak és a gyakorlatban teljesíthetetlenek. Egy tagállam jelezte, hogy a „hirtelen” és „súlyos” feltétel a gyakorlatban kölcsönösen kizárja egymást. Ha a csalás hirtelen következik be, nehezen bizonyítható, hogy súlyos. Ha viszont bizonyítható, hogy a csalás súlyos, a „hirtelen” feltétel nem teljesülhet.

Mindössze egy tagállam vélte úgy, hogy az intézkedés azért nem hasznos, mert a héairányelvben előírt egyéb intézkedések kielégítőek.

4KÖVETKEZTETÉSEK ÉS TOVÁBBI LÉPÉSEK

A tagállamok általában úgy ítélik meg, hogy a héairányelv 199a. cikkének (1) bekezdésében foglalt fordított adózás igen eredményes és hatékony eszköz a héacsalás elleni küzdelemben. A fordított adózás bevezetése miatt a csalás jelentősen visszaesett, illetve megszűnt a meghatározott ágazatokban. Ezt az álláspontot a vállalkozási szféra konzultációra felkért érdekelt feleitől beérkezett válaszok is osztják. Ami a héairányelv 199b. cikkében foglalt gyorsreagálási mechanizmust illeti, bár annak alkalmazására egyáltalán nem került sor, a tagállamok többsége úgy ítéli meg, hogy az továbbra is hasznos eszköz a héacsalás rendkívüli eseteinél.

A héairányelv 199a. és 199b. cikkében foglalt intézkedések időben korlátozottak, 2018. december 31-én lejárnak. A tagállamok és az érdekelt felek ezzel kapcsolatos visszajelzése alapján úgy tűnik, hogy az intézkedések meghosszabbításának hiányában a tagállamok elesnének egy, a héacsalás elleni küzdelmet szolgáló hatékony eszköztől.

Az ágazati fordított adózás némileg bonyolítja az abban részt vevő tagállam héarendszerét, ez a vállalkozások szempontjából a megfelelési költségek emelkedéséhez, az adóhatóságok szempontjából pedig az adminisztratív terhek növekedéséhez vezet. A választható fordított adózás értékeléséről készült közelmúltbeli tanulmány 6 szerint a fordított adózás a vállalkozások számára a megfelelési költségek 43 %-os növekedésével jár. A fordított adózás különösen nagy terhet róhat a kkv-kra, amelyek gyakran nem rendelkeznek fejlett technikai erőforrásokkal a fordított adózás megfelelési követelményeinek kezeléséhez.

Az általános fordított adózási mechanizmus ideiglenes alkalmazására irányuló javaslatot 7 kísérő hatásvizsgálat keretében sor került a belső piaci általános fordított adózási mechanizmus értékelésére (egyúttal az ágazati fordított adózással való összevetésére). Az ágazati fordított adózási mechanizmus eredményes ideiglenes intézkedésnek minősül, és a Bizottságnak nincsenek olyan információi, amelyek szerint a célzott fordított adózási mechanizmus – a szűk hatálya és időbeli korlátozottsága miatt – jelentős káros következményeket vonna maga után.

Amíg a végleges rendszer hatályba nem lép, a 199a. és a 199b. cikkben foglalt lehetőségek igen hasznosak a tagállamok számára ideiglenes és célzott eseti intézkedésekként. Ha az intézkedések anélkül járnak le, hogy alternatív intézkedések kerülnének előírásra, az végső soron a héacsalás terjedéséhez, kevésbé méltányos adózáshoz és állami bevételkieséshez vezethet.

A fentiekre tekintettel, és mivel a végleges héarendszer megoldaná a Közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódó héamentesség okozta problémát, azaz azt, hogy a vevő oly módon jut a termékekhez, hogy nem köteles megfizetni a héát a termékértékesítő részére, mindkét intézkedést – a 199a. cikken és a 199b. cikk szerinti gyorsreagálási mechanizmuson alapuló intézkedést – a végleges rendszer hatálybalépéséig vagy más behatárolt időtartamra kell korlátozni. Ha ez a két intézkedés a szóban forgó időpontban lejárna, az csökkentené a tagállamok bizonyos ágazatokat érintő héacsalás elleni küzdelmet célzó eszközeinek körét.. A Bizottság ezért a hatályos intézkedéseket meghosszabbító, megfelelő jogalkotási javaslatot fog kiadni 2018 második negyedévében.

(1)      A 2006/112/EK irányelvet módosító, 2013. július 22-i 2013/42/EU irányelv 3. cikke.

(2)

COM(2017) 706 final.

(3)

COM(2017) 569 final, COM(2017) 568 final, COM(2017) 567 final.

(4)  A hozzáadottérték-adóval foglalkozó szakértői csoport héával kapcsolatos kérdésekben nyújt segítséget és tanácsadást az Európai Bizottságnak. A csoport a héa területén szükséges szaktudással rendelkező, személyes minőségükben kinevezett tagokból, valamint olyan, elsősorban vállalkozásokat és adószakértőket képviselő szervezetekből áll, amelyek hozzá tudnak járulni a héapolitika kidolgozásához és végrehajtásához.

(5) Mivel az intézkedés alkalmazására egyáltalán nem került sor, a vállalkozásoknak nincsenek tapasztalataik az alkalmazása terén.

(6) EY, 2014.

(7)

 Javaslat – A TANÁCS IRÁNYELVE a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az általános fordított adózási mechanizmusnak termékek és szolgáltatások egy bizonyos határértéket meghaladó értékesítésére vonatkozó ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról COM(2016) 811 final, 2016. december 21.

Ez a javaslat lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén általános (nem pedig konkrét ágazatokra vonatkozó) fordított adózási mechanizmust vezessenek be termékek és szolgáltatások belföldi értékesítésére vonatkozóan. Az általános fordított adózási mechanizmus hatálya és az alkalmazásához szükséges feltételek eltérnek a héairányelv 199a. és 199b. cikkében foglalt feltételektől, így az nem váltaná fel az utóbbi intézkedéseket.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.3.8.

COM(2018) 118 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

a Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek

a 2006/112/EK tanácsi irányelv 199a. és 199b. cikkének a csalás elleni küzdelemre gyakorolt hatásairól

A héairányelv 199a. cikkének (1) bekezdésén alapuló fordított adózás tagállamok általi alkalmazása

		Tagállamok
A héairányelv 199a. cikkének (1) bekezdésében foglalt termékek és szolgáltatások értékesítése, illetve nyújtása	AT	BE	BG	CY	CZ	DK
a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv 3. cikkében meghatározott, üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, az említett irányelv 12. cikke szerint átruházható egységek átruházása;	IGEN (2010.7.1.)	IGEN (2010.1.18.)	NEM	NEM	IGEN (2011.4.1.)	IGEN (2010.4.9.)
b) más, a gazdasági szereplők által az említett irányelvnek való megfelelés céljából felhasználható egységek átruházása;	IGEN (2010.7.1.)	IGEN (2010.1.18.)	NEM	NEM	NEM	IGEN (2010.4.9.)
c) engedélyezett hálózatokhoz kapcsolódó használatra készült vagy erre alkalmassá tett és meghatározott frekvencián üzemeltetett mobiltelefonok értékesítése, függetlenül esetleges egyéb felhasználási lehetőségeiktől;	IGEN (2012.1.1.)	NEM	NEM	NEM	IGEN (2015.4.1.)	IGEN (2014.7.1.)
d) integrált áramkörű eszközök, úgymint mikroprocesszorok és központi feldolgozó egységek értékesítése a végtermékbe történő beépítést megelőző állapotukban;	IGEN (2012.1.1.)	NEM	NEM	NEM	IGEN (2015.4.1.)	IGEN (2014.7.1.)
e) gáz és villamos energia a 38. cikk (2) bekezdésében meghatározott adóköteles viszonteladó részére történő értékesítése;	IGEN (2014.1.1.)	NEM	NEM	NEM	IGEN (2016.2.1.)	IGEN (2015.7.1.)
f) gáz- és villamosenergia-tanúsítványok értékesítése;	IGEN (2014.1.1.)	NEM	NEM	NEM	IGEN (2016.2.1.)	IGEN (2015.7.1.)
g) a 24. cikk (2) bekezdésében meghatározott távközlési szolgáltatások nyújtása;	NEM	NEM	NEM	NEM	IGEN (2016.10.1.)	NEM
h) videojáték-konzolok, tábla PC-k és laptopok értékesítése;	IGEN (2014.1.1.)	NEM	NEM	NEM	IGEN (2015.4.1.)	IGEN (2014.7.1.)
i) gabonafélék és ipari növények – ideértve az olajos magvakat és a cukorrépát – értékesítése, amelyek eredeti állapotukban végső fogyasztásra általában alkalmatlanok;	NEM	NEM	IGEN (2013.12.1.)	NEM	IGEN (2015.4.1. (kibővítve: 2015.7.1. és 2015.9.1.))	NEM
j) nyers és félig feldolgozott fémek értékesítése, ideértve a nemesfémeket, amennyiben azok egyébként nem tartoznak a 199. cikk (1) bekezdés d) pontja, a 311–343. cikk szerinti, használt cikkekre, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó különös szabályozás vagy a 344–356. cikk szerinti, befektetési aranyra vonatkozó különös szabályozás hatálya alá.	IGEN (2014.1.1.)	Tárgytalan	NEM	NEM	IGEN (2015.4.1.)	NEM

A héairányelv 199a. cikkének (1) bekezdésében foglalt termékek és szolgáltatások értékesítése, illetve nyújtása	DE	EE	EL	ES	FI
a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv 3. cikkében meghatározott, üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, az említett irányelv 12. cikke szerint átruházható egységek átruházása;	IGEN (2010.7.1.)	NEM	IGEN (2011.1.1.)	NEM	IGEN (2010.8.1.)
b) más, a gazdasági szereplők által az említett irányelvnek való megfelelés céljából felhasználható egységek átruházása;	NEM	NEM	NEM	NEM	IGEN (2010.8.1.)
c) engedélyezett hálózatokhoz kapcsolódó használatra készült vagy erre alkalmassá tett és meghatározott frekvencián üzemeltetett mobiltelefonok értékesítése, függetlenül esetleges egyéb felhasználási lehetőségeiktől;	IGEN (2011.7.1.)	NEM	NEM	IGEN (2015.4.1.)	NEM
d) integrált áramkörű eszközök, úgymint mikroprocesszorok és központi feldolgozó egységek értékesítése a végtermékbe történő beépítést megelőző állapotukban;	IGEN (2011.7.1.)	NEM	NEM	NEM	NEM
e) gáz és villamos energia a 38. cikk (2) bekezdésében meghatározott adóköteles viszonteladó részére történő értékesítése;	IGEN (2013.9.1.)	NEM	NEM	NEM	NEM
f) gáz- és villamosenergia-tanúsítványok értékesítése;	NEM	NEM	NEM	NEM	NEM
g) a 24. cikk (2) bekezdésében meghatározott távközlési szolgáltatások nyújtása;	NEM	NEM	NEM	NEM	NEM
h) videojáték-konzolok, tábla PC-k és laptopok értékesítése;	IGEN, laptopok nélkül (2014.10.1.)	NEM	NEM	IGEN (2015.4.1.)	NEM
i) gabonafélék és ipari növények – ideértve az olajos magvakat és a cukorrépát – értékesítése, amelyek eredeti állapotukban végső fogyasztásra általában alkalmatlanok;	NEM	NEM	NEM	NEM	NEM
j) nyers és félig feldolgozott fémek értékesítése, ideértve a nemesfémeket, amennyiben azok egyébként nem tartoznak a 199. cikk (1) bekezdés d) pontja, a 311–343. cikk szerinti, használt cikkekre, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó különös szabályozás vagy a 344–356. cikk szerinti, befektetési aranyra vonatkozó különös szabályozás hatálya alá.	IGEN (2014.10.1.)	IGEN (2014.7.1.), a fémekre vonatkozóan 2014.7.1-jén bevezetett fordított adózás a nemesfémtárgyakról szóló törvény szerinti nemesfémekre vonatkozik, kivéve a befektetési célú aranyat, illetve a nemesfémtartalmú fémanyagokat (köztük a nemesfémtartalmú hulladékokat), amennyiben azokat hulladékügyi engedéllyel nem rendelkező adóalanyra ruházzák át; A 2017.1.1-jén bevezetett fordított adózás a következő KN-kódok alá tartozó, fémből készült termékekre vonatkozik: 7208-7220 (a hegesztőhuzal és a hegesztőpálca kivételével), 7222, 7225, 7226, 7228 (a hegesztőpálca kivételével), 73011000, 730300–7306, 73081000, 73082000, 73121061, 73121069, 731420 és 73143900.	NEM	IGEN (2015.4.1.)	NEM

A héairányelv 199a. cikkének (1) bekezdésében foglalt termékek és szolgáltatások értékesítése, illetve nyújtása	FR	HR	HU	IE	IT	LV	LT	LU	MT
a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv 3. cikkében meghatározott, üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, az említett irányelv 12. cikke szerint átruházható egységek átruházása;	IGEN (2011.1.1.)	IGEN (2013.7.1.)	IGEN (2011.1.1.)	IGEN (2010.4.8.)	IGEN (2015.1.1.)	NEM	NEM	IGEN (2010.7.1.)	NEM
b) más, a gazdasági szereplők által az említett irányelvnek való megfelelés céljából felhasználható egységek átruházása;	NEM	NEM	IGEN (2011.1.1.)	IGEN (2010.4.8.)	IGEN (2015.1.1.)	NEM	NEM	IGEN (2010.7.1.)	NEM
c) engedélyezett hálózatokhoz kapcsolódó használatra készült vagy erre alkalmassá tett és meghatározott frekvencián üzemeltetett mobiltelefonok értékesítése, függetlenül esetleges egyéb felhasználási lehetőségeiktől;	NEM	NEM	NEM	NEM	IGEN (2011.1.1.)	IGEN (2016.4.1.)	NEM	NEM	NEM
d) integrált áramkörű eszközök, úgymint mikroprocesszorok és központi feldolgozó egységek értékesítése a végtermékbe történő beépítést megelőző állapotukban;	NEM	NEM	NEM	NEM	IGEN (2011.1.1.)	IGEN (2016.4.1.)	NEM	NEM	NEM
e) gáz és villamos energia a 38. cikk (2) bekezdésében meghatározott adóköteles viszonteladó részére történő értékesítése;	IGEN (2005.1.1.)	NEM	NEM	IGEN (2016.1.1.)	IGEN (2015.1.1.)	NEM	NEM	NEM	NEM
f) gáz- és villamosenergia-tanúsítványok értékesítése;	NEM	NEM	NEM	IGEN (2016.1.1.)	IGEN (2015.1.1.)	NEM	NEM	NEM	NEM
g) a 24. cikk (2) bekezdésében meghatározott távközlési szolgáltatások nyújtása;	IGEN (2012.4.1.)	NEM	NEM	NEM	NEM	NEM	NEM	NEM	NEM
h) videojáték-konzolok, tábla PC-k és laptopok értékesítése;	NEM	NEM	NEM	NEM	IGEN (2016.5.2.)	IGEN (2016.4.1.)	NEM	NEM	NEM
i) gabonafélék és ipari növények – ideértve az olajos magvakat és a cukorrépát – értékesítése, amelyek eredeti állapotukban végső fogyasztásra általában alkalmatlanok;	NEM	NEM	IGEN (2012.1.1., 2014.1.1. előtt derogáció alapján)	NEM	NEM	IGEN (2016.6.1.)	NEM	NEM	NEM
j) nyers és félig feldolgozott fémek értékesítése, ideértve a nemesfémeket, amennyiben azok egyébként nem tartoznak a 199. cikk (1) bekezdés d) pontja, a 311–343. cikk szerinti, használt cikkekre, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó különös szabályozás vagy a 344–356. cikk szerinti, befektetési aranyra vonatkozó különös szabályozás hatálya alá.	NEM	IGEN (2013.7.1., a befektetési aranyra vonatkozó különös szabályozás speciális feltételei alapján a 344–356. cikknek megfelelően)	IGEN (2015.1.1.)	NEM	NEM	IGEN (2017.1.1.)	NEM	NEM	NEM

A héairányelv 199a. cikkének (1) bekezdésében foglalt termékek és szolgáltatások értékesítése, illetve nyújtása	NL	PL	PT	RO	SK	SI	SE	UK
a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv 3. cikkében meghatározott, üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, az említett irányelv 12. cikke szerint átruházható egységek átruházása;	IGEN (2011.1.1.; a 199a. cikk alapján, a 2009.7.14-tól hatályos nemzeti rendelkezés folytatásaként)	IGEN (2011.4.1.)	IGEN	IGEN (2011.1.1.)	IGEN (2011.1.1.)	IGEN (2011.1.1.)	IGEN (2011.1.1.)	IGEN (2010.11.1.)
b) más, a gazdasági szereplők által az említett irányelvnek való megfelelés céljából felhasználható egységek átruházása;	NEM	NEM	NEM	IGEN (2011.1.1.)	NEM	NEM	IGEN (2011.1.1.)	IGEN (2010.11.1.)
c) engedélyezett hálózatokhoz kapcsolódó használatra készült vagy erre alkalmassá tett és meghatározott frekvencián üzemeltetett mobiltelefonok értékesítése, függetlenül esetleges egyéb felhasználási lehetőségeiktől;	IGEN (2013.4.1.; a 199a. cikk alapján, a 2006/112/EK irányelv 395. cikkén alapuló, 2012.6.1-jétől hatályos derogáció folytatásaként)	IGEN (2015.7.1.)	NEM	IGEN (2016.1.1.)	IGEN (2014.1.1.)	NEM	NEM	IGEN (2007.6.1.)
d) integrált áramkörű eszközök, úgymint mikroprocesszorok és központi feldolgozó egységek értékesítése a végtermékbe történő beépítést megelőző állapotukban;	IGEN (2013.4.1.; a 199a. cikk alapján, a 2006/112/EK irányelv 395. cikkén alapuló, 2012.6.1-jétől hatályos derogáció folytatásaként)	IGEN (2017.1.1.)	NEM	IGEN (2016.1.1.)	IGEN (2014.1.1.)	NEM	NEM	IGEN (2007.6.1.)
e) gáz és villamos energia a 38. cikk (2) bekezdésében meghatározott adóköteles viszonteladó részére történő értékesítése;	NEM	NEM	IGEN	a villamos energia esetében IGEN (2013.9.1.)	NEM	NEM	NEM	IGEN (2014.7.1.)
f) gáz- és villamosenergia-tanúsítványok értékesítése;	NEM	NEM	NEM	a villamosenergia-tanúsítványok esetében IGEN (2013.9.1.)	NEM	NEM	NEM	NEM
g) a 24. cikk (2) bekezdésében meghatározott távközlési szolgáltatások nyújtása;	NEM (2017.6.1., a 2006/112/EK irányelv 395. cikke szerinti derogáció alapján)	NEM	NEM	NEM	NEM	NEM	NEM	IGEN (2016.2.1.)
h) videojáték-konzolok, tábla PC-k és laptopok értékesítése;	IGEN (2013.4.1.)	IGEN (2015.7.1.)	NEM	IGEN (2016.1.1.)	NEM	NEM	NEM	NEM
i) gabonafélék és ipari növények – ideértve az olajos magvakat és a cukorrépát – értékesítése, amelyek eredeti állapotukban végső fogyasztásra általában alkalmatlanok;	NEM	NEM	NEM	IGEN (2011.5.31.)	IGEN (2014.1.1.)	NEM	NEM	NEM
j) nyers és félig feldolgozott fémek értékesítése, ideértve a nemesfémeket, amennyiben azok egyébként nem tartoznak a 199. cikk (1) bekezdés d) pontja, a 311–343. cikk szerinti, használt cikkekre, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó különös szabályozás vagy a 344–356. cikk szerinti, befektetési aranyra vonatkozó különös szabályozás hatálya alá.	NEM	IGEN (2013.10.1.)	NEM	NEM	IGEN (2014.1.1.)	NEM	NEM	NEM