EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.3.8.
COM(2018) 112 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
a tagállamok által 2017-ben szolgáltatott költségvetési adatok minőségéről
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.3.8.
COM(2018) 112 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
a tagállamok által 2017-ben szolgáltatott költségvetési adatok minőségéről
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
a tagállamok által 2017-ben szolgáltatott költségvetési adatok minőségéről
TARTALOMJEGYZÉK
1. Háttér
2. Főbb megállapítások a költségvetési hiány és az államadósság szintjére vonatkozó, 2017. évi adatszolgáltatásról
2.1. Időszerűség, megbízhatóság és hiánytalanság
2.1.1. Időszerűség
2.1.2. Megbízhatóság
2.1.3. A táblázatok és a kiegészítő információk hiánytalansága
2.1.4. A pénzügyi intézményektámogatására irányuló kormányzati beavatkozásokhoz kapcsolódó kiegészítő táblázat
2.1.5. Kérdőív a kormányközi hitelnyújtásról
2.2. Az elszámolási szabályoknak való megfelelés és a statisztikai adatok ellentmondás-mentessége
2.2.1. Információcsere és pontosítások
2.2.2. Konzultációs és módszertani látogatások
2.2.3. Az Eurostat konkrét kérdésekre irányuló tanácsadási tevékenysége
2.2.4. Aktuális módszertani kérdések
2.2.5. Az alapul szolgáló kormányzati számlákkal való összhang
2.3. Közzététel
2.3.1. A címsoradatok és a részletes adatszolgáltatási táblázatok közzététele
2.3.2. Fenntartások az adatok minőségével kapcsolatban
2.3.3. A szolgáltatott adatok módosításai
2.3.4. Metaadatok közzététele (módszertani leírások)
3. Következtetések
1.Háttér
A 479/2009/EK tanácsi rendelet 1 8. cikkének (3) bekezdése megköveteli a Bizottságtól (Eurostat), hogy rendszeresen jelentésben tájékoztassa az Európai Parlamentet és a Tanácsot a tagállamok által szolgáltatott tényleges adatok minőségéről. Ez az éves jelentés átfogóan értékeli az adatok időszerűségét, megbízhatóságát, hiánytalanságát és következetességét, csakúgy mint az elszámolási szabályoknak való megfelelőségét. Az előző (a 2016. évi adatokról szóló) jelentést a Bizottság 2017. március 9-én fogadta el 2 .
Az Eurostat – az 549/2013/EU rendeletnek megfelelően 3 – rendszeresen értékeli a tagállamok által szolgáltatott tényadatok és az ezek alapját képező államháztartási szektorszámlák minőségét. Az értékelés azokra a tényezőkre összpontosít, amelyek magyarázattal szolgálnak a költségvetési hiányra/többletre és az államadósság szintjének változásaira. A tagállamok ezeket az információkat évente kétszer küldik meg az Eurostatnak a túlzotthiány-eljárásban benyújtandó adatszolgáltatási táblázatokban, valamint a túlzotthiány-eljárásban benyújtandó adatszolgáltatási táblázatokhoz kapcsolódó kérdőívben, a pénzügyi intézmények támogatására irányuló kormányzati beavatkozásokhoz kapcsolódó kiegészítő táblázatban, illetve kétoldalú pontosítások révén. Az Eurostat továbbá a túlzotthiány-eljárással (EDP) kapcsolatos rendszeres konzultációs látogatások útján folyamatos kapcsolatot tart fenn a tagállamokkal.
Ez a jelentés a tagállamok által 2017-ben a túlzotthiány-eljárásban teljesített adatszolgáltatás főbb megállapításain és eredményein alapul, és a legutóbbi, 2017. októberben benyújtott adatszolgáltatásokra összpontosít, adott esetben összevetve azokat a 2017. áprilisban és 2016-ban küldött adatokkal.
2.Főbb megállapítások a költségvetési hiány és az államadósság szintjére vonatkozó, 2017. évi adatszolgáltatásról
2.1.Időszerűség, megbízhatóság és hiánytalanság
2.1.1.Időszerűség
A tagállamok évente kétszer – az adott év április 1-jét, majd az adott év október 1-jét megelőzően – teljesítenek adatszolgáltatást az Eurostat részére a túlzotthiány-eljárással kapcsolatos terv- és tényadataikról 4 . 2017-ben a túlzotthiány-eljárással kapcsolatos adatszolgáltatás a 2013‑2017-es időszakra terjedt ki. A 2017-es adatok a nemzeti hatóságok tervadatai, míg a 2013‑2016 közötti időszakra vonatkozó adatok tényadatok 5 . A 479/2009/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében az Eurostat értékeli a tagállamok által szolgáltatott tényadatokat, a tervadatokat azonban nem.
Minden tagállam mindkét adatszolgáltatás alkalmával betartotta a tényadatok megküldésének határidejét.
2.1.2.Megbízhatóság
A 2017. októberi adatszolgáltatásban a 2017. áprilisi adatszolgáltatáshoz képest végrehajtott korrekciókra elsősorban a forrásadatok – főként egyenlegek és adókra vonatkozó adatok – frissítése, valamint módszertani változtatások – például az egységek vagy ügyletek átsorolásai – miatt került sor.
Ami a 2016-os adatoknak az áprilisi és az októberi adatszolgáltatások között végrehajtott korrekcióit illeti, nyolc tagállam államháztartási többlete/hiánya (a GDP százalékos arányában) javult, 10-é pedig romlott. A legnagyobb pozitív korrekciót Dánia, Svédország (egyaránt +0,3 százalékpont), a Cseh Köztársaság és Finnország (egyaránt +0,2 százalékpont), a legnagyobb negatív korrekciót pedig Észtország (-0,6 százalékpont), Szlovákia (-0,5 százalékpont) és Görögország (-0,3 százalékpont) érte el. Az államadósság 2016. évi szintjének legnagyobb felfelé irányuló korrekciójára – a GDP korrekciójától eltérő egyéb okok miatt – Svédországban (+0,9 százalékpont), Magyarországon, Cipruson (egyaránt +0,7 százalékpont) és Luxemburgban (+0,3 százalékpont) került sor, Máltán pedig lefelé (-0,4 százalékpont) korrigálták az államadósságszintet.
A GDP korrekciója több tagállam adósságrátáját is érdemben befolyásolta. A GDP korrekciója miatti adósságráta-növekedés mindenekelőtt Görögország (+1,7 százalékpont), Luxemburg, Franciaország (egyaránt +0,4 százalékpont) és Lettország (+0,2 százalékpont) esetében volt megfigyelhető; 24 tagállamban ezzel szemben csökkenést tapasztaltak, a legjelentősebb mértékben Írország (-2,7 százalékpont), Horvátország, Ciprus, Szlovénia (-1,3 százalékpont), az Egyesült Királyság (-1,0 százalékpont), Ausztria, Magyarország (egyaránt -0,9 százalékpont), Olaszország (-0,6 százalékpont), Bulgária, a Cseh Köztársaság, Hollandia és Finnország (egyaránt -0,5 százalékpont) esetében.
2.1.3.A táblázatok és a kiegészítő információk hiánytalansága
Az adatszolgáltatási táblázatok kitöltése jogi kötelezettség, és az Eurostat számára nélkülözhetetlen az adatminőség megfelelő értékeléséhez. A 479/2009/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése kötelezővé teszi, hogy a tagállamok biztosítsák az Eurostat részére a lényeges statisztikai információkat, amelyek „(…) különösen az alábbiak:
a) a nemzeti számlákból származó adatok;
b) a készletek;
c) a túlzott hiány esetén követendő eljárásban jelentett táblázatok;
d) a jelentésre vonatkozó kiegészítő kérdőívek és a jelentések pontosításai.”
Az EDP-notifikációs táblázatoknak négy fő típusa létezik:
-az 1. táblázat a kormányzati többletet/hiányt (összességében és kormányzati szektoronként) és az adósságszinteket (összességében 6 és a pénzügyi eszközök kategóriái szerint) mutatja. Ezenkívül kiterjed az aktuális piaci árakon kifejezett GDP-re, a bruttó állóeszköz-felhalmozásra vonatkozó kormányzati kiadásokra és a kamatokra is;
-a 2A–2D. táblázat a nemzeti definíció szerinti hivatalos költségvetési egyenleg („hivatalos egyenleg” a nemzeti számlákra vonatkozó módszertanban) és a költségvetési hiány/többlet („nettó hitelnyújtás/hitelfelvétel” a nemzeti számlákra vonatkozó módszertanban) közötti átmenetet magyarázza alszektoronként 7 ;
-a 3A–3D. táblázat a költségvetési többlet/hiány és egyéb kapcsolódó tényezők adósságváltozásra gyakorolt hatását és az alszektorok adósságának konszolidációját ismerteti, és
-a 4. táblázat pedig elsősorban a kereskedelmi hitelekre és előlegekre vonatkozó adatokat tartalmazza 8 .
2017-ben az 1. és a 2. adatszolgáltatási táblázat a 2013–2017 9 közötti éveket, a többi táblázat pedig a 2013–2016 közötti éveket fedte le.
Áprilisban és októberben valamennyi tagállam megküldte az Eurostatnak a túlzotthiány-eljárásban benyújtandó adatszolgáltatási táblázatokat 10 . Az októberi adatszolgáltatás során mindannyian teljes mértékben kitöltötték az 1. adatszolgáltatási táblázatot, a 2. adatszolgáltatási táblázatban pedig minden kormányzati alszektor tekintetében részletesen ismertették a költségvetés hivatalos egyenlege és a túlzotthiány-eljárás szerinti többlet/hiány közötti kapcsolatot. Az Egyesült Királyság első alkalommal tett jelentést kiigazítási tételekről a túlzotthiány-eljárásban benyújtandó 2A. és 2C. adatszolgáltatási táblázatokban. Néhány ország nem tett jelentést a sablonban előírt kiigazítási tételekről (Németország, Ausztria), néhány ország (Németország, Olaszország, Hollandia, Finnország és Svédország) pedig fennmaradó kiigazítási tételekről tett jelentést.
A túlzotthiány-eljárásban benyújtandó 3. adatszolgáltatási táblázatban – különösen a helyi önkormányzatok tekintetében – nem minden tagállam adta meg az összes bontást.
A 4. adatszolgáltatási táblázatban az államháztartás kereskedelmi hitelekkel és előlegekkel kapcsolatos kötelezettségállományát kell bejelenteni. Mindazonáltal a tagállamoknak valamivel több mint fele nyújtott be olyan adatszolgáltatást, amely az összes államháztartási alszektort és azok belső egységeit is maradéktalanul lefedte. Belgium, Bulgária, Németország, Írország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország és az Egyesült Királyság ideiglenesként jelölte meg az adatokat, azaz azok a jövőbeni adatszolgáltatások során korrigálhatók.
A túlzotthiány-eljárásban benyújtandó adatszolgáltatási táblázatok hiánytalansága terén további javulás érhető el. Ugyanakkor a fennmaradó kérdések várhatóan csekély hatással bírnak az adatminőség szempontjából.
A túlzotthiány-eljárásban benyújtandó adatszolgáltatási táblázatokhoz kapcsolódó kérdőívre minden tagállam válaszolt 11 . Bár folyamatosan bővült a lefedettség és javult a válaszok minősége, további előrelépés szükséges, mivel egyes országok adatszolgáltatása nem terjedt ki az összes előírt részletre. Ez elsősorban a központi kormányzati követelésekre és az adósságok elengedésére, az egyéb követelések/tartozások részletezésére, az állami garanciavállalás elszámolására (főként a helyi önkormányzatok tekintetében), valamint a tőkeinjekciókkal kapcsolatos adatokra vonatkozik.
2.1.4.A pénzügyi intézményektámogatására irányuló kormányzati beavatkozásokhoz kapcsolódó kiegészítő táblázat
Az Eurostat 2009. július 15. óta egy kiegészítő táblázatban gyűjti a pénzügyi intézmények támogatására irányuló kormányzati beavatkozásokhoz kapcsolódó adatokat. A 2017-ben gyűjtött adatok a 2007–2016 közötti időszakra vonatkoztak. Öt kivételével (Észtország, Lengyelország, Málta, Románia és Szlovákia) valamennyi tagállam beszámolt különböző, az említett időszakban megvalósított kormányzati beavatkozásokról. Finnországban (2008) és a Cseh Köztársaságban (2013–2015) a jelentésben szereplő beavatkozások csak feltételes kötelezettségekhez kapcsolódtak. 2016-ban Szlovénián és Cipruson kívül minden ország a hiányának korlátozott mértékű növekedéséről vagy semleges hatásról számolt be a pénzügyi intézményeket támogató kormányzati beavatkozás hatásából eredően. A túlzotthiány-eljárással kapcsolatos sajtóközlemény mellett az Eurostat egy háttér-információkat tartalmazó kiadványt is megjelentetett, amely részletesebb információkat tartalmaz a kiegészítő táblázat és az adatokkal kapcsolatos megállapítások tartalmáról 12 .
2.1.5.Kérdőív a kormányközi hitelnyújtásról
A tagállamok adatokat szolgáltatnak a kétoldalú kormányközi hitelnyújtásról, amelyre általában pénzügyi támogatási programokkal összefüggésben kerül sor. Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközre vonatkozó egyéb információk mellett ezt az információt is belefoglalták a túlzotthiány-eljárásra vonatkozó sajtóközleménybe. A 2013‑2016-os időszakot illetően az adatok elsősorban a Görögországnak, Írországnak és Portugáliának nyújtott hitelekre vonatkoznak.
A kétoldalú kormányközi hiteleket nem számítják bele az EU-28 és az euróövezet összesített adataiba a maastrichti államadósság tekintetében, mivel mindkettőt konszolidált alapon tüntetik fel.
2.2.Az elszámolási szabályoknak való megfelelés és a statisztikai adatok ellentmondás-mentessége
2.2.1.Információcsere és pontosítások
A tavaszi/őszi adatszolgáltatási határidők és az adatok közzététele közötti háromhetes értesítési időszakban az Eurostat kapcsolatba lépett az összes nemzeti statisztikai hivatallal, hogy további információkat kérjen és pontosítsa az egyes konkrét gazdasági műveletekre alkalmazandó elszámolási szabályokat. Ennek során számos levélváltásra került sor.
A 2017. őszi adatszolgáltatási időszakot példaként véve, az első pontosítás iránti kérelmeket október 6-ig megküldték minden tagállamnak, a másodikat 26, a harmadikat 17, a negyediket pedig egy tagállamnak. Egyes országoktól az Eurostat kérte a túlzotthiány-eljárásban benyújtandó, felülvizsgált adatszolgáltatási táblázatok, az ezek alapjául szolgáló kormányzati számlákat ismertető felülvizsgált táblázatok (azaz éves kiadási és bevételi számlák, valamint negyedéves pénzügyi és nem pénzügyi számlák) és a túlzotthiány-eljárásban benyújtandó adatszolgáltatási táblázatokhoz kapcsolódó felülvizsgált kérdőív benyújtását. A legtöbb esetben a 2017. októberi adatszolgáltatási időszakbeli adatok változása technikai hibák javítására, belső ellentmondásokra, és a túlzotthiány-eljárásban benyújtandó adatszolgáltatási táblázatokban vagy az azokhoz kapcsolódó kérdőívekben szereplő kiigazításokra vonatkozott. Néhány változása a forrásadatok, így a tervezett 2017. évi adatok frissítésével állt kapcsolatban.
2.2.2.Konzultációs és módszertani látogatások
A 479/2009/EK rendelet konzultációs és módszertani látogatásokról rendelkezik. A Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság és az Európai Központi Bank képviselői rendszeresen részt vesznek megfigyelőként a látogatásokon. A rendszeres (legalább kétévente sorra kerülő), a tagállamokba tett konzultációs látogatások során az Eurostat áttekinti a jelentett adatokat, megvizsgálja a módszertani kérdéseket, megvitatja a módszertani leírásokban szereplő statisztikai folyamatokat és forrásokat, és értékeli a vonatkozó (a kormányzati szektor elhatárolásával, a számbavételek időpontjával és a kormányzati gazdasági műveletek és kötelezettségek besorolásával kapcsolatos) elszámolási szabályoknak való megfelelést. Az Eurostat módszertani látogatást csak akkor tesz, ha konkrét ügyekben az adatminőséggel kapcsolatos lényeges kockázatokat vagy lehetséges problémákat azonosít.
Ad hoc vagy technikai látogatások is szervezhetők, amennyiben az Eurostat valamely tagállamra vonatkozóan olyan különösen fontos kérdést vet fel, amely kizárólag az érintett hatóságokkal való találkozó útján oldható meg.
2017-ben az Eurostat túlzotthiány-eljárással kapcsolatos konzultációs látogatást tett Horvátországban, Írországban, Görögországban (kétszer), Olaszországban, Cipruson, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Svédországban, Lettországban, Szlovéniában, Észtországban, Ausztriában, Szlovákiában és Spanyolországban. Ezenfelül ad hoc látogatást tett Lengyelországban, Luxemburgban és Magyarországon.
2017-ben az Eurostat nem tett módszertani látogatást.
Az egyes konzultációs látogatásokból levont végleges következtetéseket – beleértve a közösen kidolgozott intézkedések és a felvetett kérdések leírását – eljuttatják a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsághoz, továbbá közzéteszik az Eurostat honlapján 13 . A konzultációs látogatások és az intézkedések végrehajtása az idővel számottevő mértékben javította az adatok minőségét.
2.2.3.Az Eurostat konkrét kérdésekre irányuló tanácsadási tevékenysége
A tagállamok rendszeresen konzultálnak az Eurostattal, hogy tisztázzanak különböző múltbeli és jövőbeni műveletekkel kapcsolatos nemzeti számviteli kérdéseket. Az Eurostat közzétett iránymutatásának 14 megfelelően ad tanácsot. 2016. július óta az átláthatóság érdekében az Eurostat valamennyi javaslatát közzéteszi 15 anélkül, hogy – a korábbi gyakorlattal ellentétben – először engedélyt kérne erre a szóban forgó tagállamtól. 2017-ben 12 javaslatot tett közzé.
2.2.4.Aktuális módszertani kérdések
Az Eurostat nyomon követi az ESA 2010 szabályainak és módszertani határozatainak alkalmazását a tagállamok által szolgáltatott adatok elemzése révén a túlzotthiány-eljárásban benyújtandó adatszolgáltatási táblázatokhoz kapcsolódó kérdőívben, és a túlzotthiány-eljárással kapcsolatos konzultációs látogatások során a nemzeti statisztikai hivatalokkal folytatott megbeszélések révén.
Az Eurostat az ESA 2010 általános szabályait kiegészítő további módszertani iránymutatásokat biztosít a túlzottdeficit-eljárás és a kormányzati pénzügyi statisztika számviteli szabályaival kapcsolatban. Az iránymutató feljegyzéseket az Eurostat a nemzeti statisztikai hivatalokkal folytatott konzultációkat követően teszi közzé. Az Eurostat emellett az elszámolási szabályokat nagyon konkrét kérdések tekintetében magyarázó pontosításokat is közzétesz.
Az Eurostat 2017-ben a mobiltelefon-engedélyekről, a feltárási jogokról és egyéb engedélyekről (március 27.), valamint a kormányzati számlákban szereplő energiahatékonysági szerződésekről (szeptember 19.) tett közzé iránymutató feljegyzéseket.
Az ESA 2010-nek megfelelően frissítették (március 23.) a túlzotthiány-eljárással kapcsolatos statisztikákat összeállító szervek általi felhasználásra szolgáló, a túlzotthiány-eljárás szerinti hiány- és adósságbejelentés benyújtására vonatkozó tagállami iránymutatásokat is.
A technikai és egyéb munkacsoportokban tovább elemezték és tárgyalták a meglévő kézikönyvek és iránymutatások által lefedett kérdéseket.
Az EDP statisztikai munkacsoport két rendszeres ülése mellett az Eurostat négy (az energiahatékonysági szerződésekkel, a költségvetési hiányra és az adósságra vonatkozó kézikönyvvel, a kormányzati pénzügyi statisztikával és a kormányzati funkciók osztályozásával foglalkozó) munkacsoportot és két célirányos szakértői találkozót szervezett (az állami tulajdonú pénzügyi válságkezelési struktúrák és a toxikus adósság témakörében).
Az Eurostat – a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (statisztikai albizottsága) póttagjaival együttműködve tovább folytatta a Gazdasági és Pénzügyi Tanács statisztikákra vonatkozó 2016. novemberi következtetéseinek nyomon követését. A Tanács kérésének megfelelően időben elkészítette az elért eredményekről szóló jelentést, és benyújtotta azt a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak. Ugyancsak elkészített egy, „A túlzotthiány-eljárásban használt adatok mögöttes módszertanának fejlesztésére és alkalmazására vonatkozó eljárások” 16 részletes ismertetését tartalmazó dokumentumot, amelynek fő célja a túlzotthiány-eljárással és a kormányzati pénzügyi statisztikával kapcsolatos módszertani munkára vonatkozó stabil eljárások megállapítása, az egyértelműségre, az átláthatóságra és az időszerűségre helyezve a hangsúlyt. A dokumentum ismerteti az ESA 2010-en kívüli módszertani iránymutatások különféle típusait, az egyes típusokra vonatkozó konzultációs eljárást és a végrehajtás részleteit.
A Bizottság február 22-én elfogadta a statisztikák Ausztriában történő manipulálásával kapcsolatos vizsgálatról szóló jelentést (a költségvetési felügyelet euroövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló 1173/2011/EU rendeletben és a 2016. május 3-i bizottsági határozatban foglaltak szerint), valamint a Salzburg tartomány adósságadatainak manipulálása miatt az Ausztriát érintő pénzbírság kiszabásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló ajánlást. A 1173/2011/EU rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében a Tanácsnak kell döntenie az ajánlásról.
2.2.5.Az alapul szolgáló kormányzati számlákkal való összhang
A 479/2009/EK rendelet szerinti április 1-jei és október 1-jei adatszolgáltatási határidőket azért vezették be, hogy biztosítsák az összhangot az alapul szolgáló – az Eurostat részére különböző ESA adattovábbítási táblázatokban szolgáltatott – éves és negyedéves kormányzati szektorszámlákkal. A kormányzati kiadás és bevétel összegének például összhangban kell lennie a szolgáltatott hiányadattal.
A túlzotthiány-eljárás keretében szolgáltatott adatok rendszerint összhangban voltak az ESA 2010 szerint bejelentett kormányzati számlákkal, bár a pénzügyi eszközökre és kötelezettségek (állományokra) vonatkozó mérlegek és a negyedéves államháztartási pénzügyi számlák tekintetében kétségek merültek fel (27. ESA-táblázat). Egyes tagállamoknak még további erőfeszítéseket kell tenniük, hogy javítsák a túlzotthiány-eljárásban benyújtandó 3. adatszolgáltatási táblázat és a 27. ESA-táblázat közötti összhangot.
A nettó pénzügyi tranzakciók tekintetében évek óta jelentős ellentmondások mutatkoznak Görögország tekintetében, mivel a Bank of Greece által jelentett pénzügyi tranzakciókat nem hangolják összes az ELSTAT által jelentett, túlzotthiány-eljárásban benyújtandó adatokkal. A Bank of Greece számos kérdés tekintetében nem követte az ESA 2010 számviteli szabályokra vonatkozó Eurostat iránymutatást. 2015. októberben az Eurostat úgy döntött, hogy a problémák megoldásáig nem teszi közzé a Görögországra vonatkozó 27. ESA-táblázatot.
Németország, Spanyolország és Portugália esetében a 2017. októberi adatszolgáltatási táblázatokban szereplő, statisztikai eltérésekre vonatkozó adatszolgáltatás eltér a 27. ESA-táblázatra vonatkozó megállapodástól, és ez minden év esetében jelentős eltérésekhez vezet.
A GDP-adatok minden tagállam esetében következetesek voltak, a Franciaországra (április) és Litvániára (október) vonatkozó csekély eltérések kivételével, ugyanis mindkét ország az éves pénzügyi kimutatás előzetes változatáról szolgáltat adatokat a túlzotthiány-eljárás keretében.
A tagállamok által szolgáltatott többlet-, illetve hiányadatok, a bruttó állóeszköz-felhalmozásra és a kamatkiadásokra vonatkozó adatok teljes mértékben összhangban voltak a kormányzati kiadásra és bevételre vonatkozó éves és negyedéves adatokkal (2. és 25. ESA-táblázat). Az összes tagállam esetében teljes volt az összhang az éves államadósságra és negyedéves államadósságra (28. ESA-táblázat) vonatkozó adatok között.
2.3.Közzététel
2.3.1.A címsoradatok és a részletes adatszolgáltatási táblázatok közzététele
A 479/2009/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése értelmében „a Bizottság (Eurostat) a […] határidő leteltét követő három héten belül rendelkezésre bocsátja a kormányzati hiánynak és államadósságnak a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásához felhasználandó tényadatait. Az adatszolgáltatás közzététel útján történik”.
Az Eurostat a költségvetésihiány- és államadósság-adatokat április 24-én 17 és október 23-án 18 tette közzé honlapján a tagállamok által elküldött összes végleges adatszolgáltatási táblázattal 19 és az alábbiakra vonatkozó megjegyzésekkel együtt:
-SFA-tételek;
-a pénzügyi intézmények támogatására irányuló kormányzati beavatkozások;
-a kereskedelmi hitelekkel és az előlegekkel kapcsolatos kötelezettségek; és
-a kormányzati többletet/hiány felülvizsgálata (ezt első alkalommal áprilisban külön tették közzé).
Az Eurostat sajtóközleményt tett közzé a negyedéves maastrichti adósságról, hozzávetőlegesen t+115 20 napon belül, és a negyedéves államháztartási hiányról.
A 479/2009/EK rendelet értelmében a tagállamoknak közzé kell tenniük a hiányra és az adósságra vonatkozó tényadataikat. A hiányra és az adósságra vonatkozó számadatokat nemzeti szinten valamennyi tagállam közzéteszi. A legtöbb arról számolt be az Eurostatnak, hogy a túlzotthiány-eljárásban benyújtandó valamennyi adatszolgáltatási táblázatukat közzéteszik. Öt tagállam (Bulgária, Olaszország, Luxemburg, Lengyelország és Szlovákia) csak egyes táblázatokat tesz közzé. Franciaország kizárólag a hiányra és az adósságra vonatkozó adatokat teszi közzé, és nemzeti szinten nem hozza nyilvánosságra a túlzotthiány-eljárásban benyújtandó adatszolgáltatási táblázatokat.
2.3.2.Fenntartások az adatok minőségével kapcsolatban
2017. október
Az Eurostat fenntartását fejezte ki a Franciaország által szolgáltatott adatok minőségével kapcsolatban az Agence Française de Développement egyes műveleteinek nyilvántartása tekintetében.
Az Eurostat fenntartotta a Belgium és Magyarország által bejelentett adatok minőségére vonatkozó fenntartását (a Magyarországra vonatkozó fenntartást részlegesen visszavonta).
Az Eurostat visszavonta a Luxemburg által bejelentett adatok minőségéra vonatkozó fenntartását (amit a 2017. április 24-i sajtóközleményében juttatott kifejezésre).
2017. április
Az Eurostat kifejezésre juttatta a Luxemburg által szolgáltatott adatok minőségével kapcsolatos fenntartásait a kórházak ágazati besorolása tekintetében, és több olyan technikai kérdés tekintetében, mint például a követelések és a tartozások nyilvántartása, a túlzotthiány-eljárással kapcsolatos adatszolgáltatási táblák statisztikai eltéréseinek nagysága és a helyi önkormányzati adatok elmaradása.
Az Eurostat fenntartotta a Belgium és Magyarország által bejelentett adatok minőségére vonatkozó fenntartását.
Az Eurostat visszavonta a Ciprus által bejelentett adatok minőségéra vonatkozó fenntartását (amit a 2016. október 21-i sajtóközleményében juttatott kifejezésre).
2.3.3.A szolgáltatott adatok módosításai
Az Eurostat nem módosította a tagállamok által a 2017. áprilisi és októberi túlzotthiány-eljárásban teljesítendő adatszolgáltatások tartalmát.
2.3.4.Metaadatok közzététele (módszertani leírások) 21
A 479/2009/EK rendelet előírja, hogy az EDP módszertani leírásoknak a tagállamok által benyújtandó statisztikai információk részét kell képezniük. A rendelet továbbá előírja a módszertani leírások nemzeti szintű közzétételét.
Az Eurostat módosította az EDP módszertani leírások formátumát: szerkezeti változásokat vezetett be, és részletesebb információk megadását írta elő. Megállapodás született az ESA 2010-nek megfelelő új módszertanileírás-sablonról, és az Eurostat 2017 végéig közzétette 21 tagállam felülvizsgált módszertani leírását. A fennmaradó hét tagállam EDP módszertanileírás-tervezetet szolgáltatott az Eurostat számára. A Görögországra, Írországra és Ausztriára vonatkozó végleges EDP módszertani leírásokat a következő hónapokban fogják közzétenni. Franciaország, Luxemburg, Ciprus és Hollandia esetében további előrelépésre van szükség.
3.Következtetések
Az Eurostat elismeri a szolgáltatott adatok egységességében és hiánytalanságában mutatkozó további általános javulást. Mindazonáltal a költségvetési adatok minősége még további javításra szorul. 2017-ben az Eurostat több kétoldalú pontosításra törekszik a túlzotthiány-eljárásban benyújtandó adatszolgáltatás értékelése során. Ezenkívül fokozta a tagállamokkal folytatott kapcsolattartást és konzultációkat az adatszolgáltatások között. Az Eurostat valamennyi módszertani javaslatának közzététele révén javult a tudás‑megosztás és az átláthatóság. Ugyanez igaz a statisztikák felhasználói és előállítói közötti, módszertani fejlesztésekkel kapcsolatos átfogóbb kommunikációs erőfeszítésekre.
Egyes tagállamok esetében továbbra is gondok vannak a negyedéves pénzügyi számlák ellentmondás-mentességével, különösen Görögország esetében.
Az Eurostat kifejezésre jutatta fenntartásait a Luxemburg által a túlzotthiány-eljárással kapcsolatos áprilisi adatszolgáltatás keretében, és a Franciaország által a túlzotthiány-eljárással kapcsolatos októberi adatszolgáltatás keretében nyújtott adatok minősége tekintetében. Az Eurostat visszavonta a Ciprussal (április) és Luxemburggal (október) kapcsolatos fenntartásait és fenntartotta azokat Belgiummal és Magyarországgal (április és október) szemben.
Az Eurostat összességében arra a következtetésre jutott, hogy a költségvetésiadat-szolgáltatás minőségében további javulás következett be 2017-ben. Általában a tagállamok információnyújtása magasabb minőséget képviselt és teljesebb volt a túlzotthiány-eljárásban benyújtandó adatszolgáltatási táblázatokban és a más lényeges statisztikai adatszolgáltatásokban.
A Tanács 479/2009/EK rendelete az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról (HL L 145., 2009.6.10., 1. o.).
COM(2017) 123 final.
Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (ESA 2010) (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).
A 479/2009/EK rendelet 3. cikkének (1) és (3) bekezdése.
A tényadatok lehetnek véglegesek, részben véglegesítettek vagy becsültek.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződésekhez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv úgy határozza meg az államadósságot, mint a teljes kormányzati szektornak az év végén fennálló konszolidált bruttó adósságát (névértéken). A 479/2009/EK rendelet értelmében az államadósság az ESA 2010 szerint meghatározott készpénzt és betéteket (AF.2), a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (AF.3) és a kölcsönöket (AF.4) tartalmazza.
A 479/2009/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése.
Lásd az 1993. november 22-i tanácsi jegyzőkönyvet kísérő nyilatkozatokat;
https://webgate.ec.europa.eu/fpfis/mwikis/gfs/images/e/e7/Statements_9817.en93.pdf
A 479/2009/EK rendelet a tervadatok tekintetében csak azoknak az 1. és 2A. adatszolgáltatási táblázatban való benyújtását írja elő kifejezetten.
A tagállamok túlzotthiány-eljárásban benyújtandó adatszolgáltatási táblázatai megtalálhatók az Eurostat weboldalán:
http://ec.europa.eu/eurostat/web/government-finance-statistics/excessive-deficit-procedure/edp-notification-tables
.
A kérdőív tizenhárom szakaszból áll, és különféle területekre, pl. az adóhoz és a társadalombiztosítási járulékokhoz, illetve az EU-hoz kapcsolódó műveletekre, a katonai felszerelések beszerzéseire, az állami garanciákra, az adósságok elengedésére, az állami vállalatoknak juttatott kormányzati tőkeinjekciókra, a köz‑ és magánszféra közötti partnerségekre (PPP), a műveletek átsorolására és egyebekre vonatkozóan kér mennyiségi, illetve néhány minőségi információt.
http://ec.europa.eu/eurostat/web/government-finance-statistics/methodology/advice-to-member-states
http://ec.europa.eu/eurostat/documents/2 995 521/7 997 684/2-24 042 017-AP-EN.pdf
http://ec.europa.eu/eurostat/documents/2 995 521/8 338 481/2-23 102 017-AP-EN.pdf
„t”: a jelentés referenciaidőszakának vége.
A költségvetési hiányra és az adósságra vonatkozó tényadatok, illetve az ezek alapjául szolgáló kormányzati számlák összeállításához használt módszerek, eljárások és források leírása.