EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.2.14.
COM(2018) 66 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) félidős értékeléséről
{SWD(2018) 44 final}
Bevezetés
Európa fenntartható növekedése és versenyképessége függ az Európán belüli és a világ többi részével való hatékony összeköttetéstől. A megfelelően összekapcsolt, átjárható és hatékonyan irányított európai közlekedési, energiaipari és digitális infrastruktúrák megvalósításához egy uniós szinten összehangolt, hosszú távú megközelítés megtervezésének és az abba való befektetésnek a képessége szükséges.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 1 (CEF) egy, a közlekedési, energiaipari és távközlési infrastruktúrákat érintő közös, központilag irányított finanszírozási program, 30,4 milliárd EUR rendelkezésre álló költségvetéssel a 2014 és 2020 közötti időszakra. A program az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiájának és az Európai Unió „20-20-20” energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseinek részeként került létrehozásra.
A vonatkozó ágazati iránymutatások 2 alapján a CEF támogatja a transzeurópai hálózatok (TEN) 3 fejlesztését annak érdekében, hogy javítsa a belső piac kohézióját és az EU világpiaci versenyképességét. A CEF általános célkitűzése a TEN megvalósításához hozzájáruló projektek végrehajtásának elősegítése. Ezt tükrözik a közlekedési, energetikai és távközlési ágazatokra vonatkozó iránymutatásokban meghatározott prioritások. A CEF kezeli a piaci hiányosságokat, jelentős uniós hozzáadott értéket teremtő projektekre összpontosít, és segít ösztönözni a magánszektorból érkező további beruházásokat.
Ahogy azt az Európa 2020 stratégia költségvetéséről szóló közlemény 4 felvázolja, a Bizottság úgy véli, hogy „[m]iközben a piac képes a szükséges beruházások nagy hányadának megvalósítására, és ezt meg is kell tennie, vannak kezelendő piaci hiányosságok: meg kell szüntetni a tartósan fennálló réseket, a szűk keresztmetszeteket, és biztosítani kell a megfelelő határon átnyúló kapcsolatokat. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a nemzeti költségvetések sosem fogják kellőképpen kiemelt területként kezelni a több országra kiterjedő, határon átnyúló beruházásokat, amelyek ellátnák az egységes piacot a számára szükséges infrastruktúrával. Ez egy újabb példa az uniós költségvetés hozzáadott értékére. Az uniós költségvetés biztosítani tudja a perifériákat a központtal összekötő, valamennyiünk javát szolgáló összeurópai projektek finanszírozását. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy az uniós szükségleteket kielégítő infrastruktúra-fejlesztések felgyorsítása érdekében javaslatot tesz egy [Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre].”
Mindhárom ágazat beruházási szükségleteit 970 milliárd EUR körüli összegre becsülték, amikor a CEF-re javaslat született 2011-ben. Úgy várták, hogy e beruházások nagy hányadát a magánszektor, nemzeti szintű állami támogatások adják majd, vagy szabályozási intézkedések segítik majd elő. A hatásvizsgálat 5 azonban azt is megállapította, hogy „vannak kezelendő piaci hiányosságok: meg kell szüntetni a tartósan fennálló réseket, a szűk keresztmetszeteket, és biztosítani kell a megfelelő határon átnyúló kapcsolatokat”.
A CEF-rendelet értelmében 6 a Bizottság az érintett tagállamokkal és kedvezményezettekkel együttműködve köteles a CEF félidős értékeléséről szóló jelentést benyújtani az Európai Parlament és a Tanács részére legkésőbb 2017. december 31-ig 7 . Az értékelés felméri a program általános teljesítményét a program általános és ágazati célkitűzéseinek fényében, valamint a nemzeti vagy uniós fellépés révén eddig elért eredményekhez viszonyítva.
A részletes értékelést a jelen közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum tartalmazza. A Bizottság minőségi jogalkotási iránymutatásaival összhangban az értékelésre öt szempontnak megfelelően került sor: eredményesség, hatékonyság, relevancia, koherencia és uniós hozzáadott érték. Míg az e szempontoknak megfelelő részletes értékelés a bizottsági szolgálati munkadokumentumban található, addig a jelen közlemény a folyamat főbb megállapításait emeli ki.
1. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz olyan projekteket támogat, amelyekkel az EU sokat tehet a változásért
1.1. Infrastruktúrafejlesztés az egyesítésért
Az EU infrastruktúra-politikája három fő dimenzióval rendelkezik:
-az infrastruktúra-fejlesztés közös, hosszú távú megtervezése mind annak földrajzi hatályára, mind műszaki jellemzőire vonatkozóan (az egyes ágazatokhoz igazított eltérő megközelítésekkel);
-szabályozási intézkedések a beruházások elősegítésére;
-egy konkrét finanszírozási eszköz, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz.
A CEF-fel kapcsolatban szerzett eddigi tapasztalatok erős pozitív kölcsönhatást mutatnak e három dimenzió között. A hosszú távú tervezés azt jelenti, hogy a tagállamok tervezett projektjeit elő lehet készíteni, míg a kilátás, hogy az egyértelmű európai dimenzióval rendelkező beruházások támogatásban részesülhetnek, lehetővé teszi az integráltabb hálózatok fejlesztését. A közlekedésben például az infrastruktúra kulcsfontosságú, határokon átnyúló szakaszai támogatásának lehetősége elősegíti a folyosóalapú megközelítés fejlesztését a tagállamok között, így vezetve a nemzeti szakaszok koherens megtervezéséhez. Az energetikában a dinamikus folyamat, amelyet a kiemelt jelentőségű folyosókon és tematikus területeken található közös érdekű projektek listájának kétévenkénti létrehozása jelent, biztosítja mind a hosszú távú tervezést, mind a jövőbeli szükségletekhez való alkalmazkodást. A távközlésben a CEF távközlési iránymutatásai felsorolják a támogatható építőelemeket és ágazatspecifikus digitális szolgáltatási infrastruktúrákat.
Három és fél évvel a CEF elindulása után a CEF által társfinanszírozott projektek típusa pontosan megfelel az EU azon célkitűzéseinek, hogy: i. növelje az összeköttetést európai szinten a három ágazatban; és ii. a támogatást az európai dimenziójú közjavakraösszpontosítsa. A CEF hozzájárul a Bizottság munkahelyekre, növekedésre és beruházásra, a belső piacra, az energiaunióra és az éghajlatra, valamint a digitális egységes piacra vonatkozó prioritásaihoz, így erősítve az EU globális versenyképességét. Ezenfelül a CEF nagy hányadát nyújtja az azon közlekedési és energetikai projektekre szánt uniós finanszírozásnak, amelyek jelentősen hozzájárulnak az európai gazdaság dekarbonizációjához, így járulva hozzá ahhoz, hogy az EU megvalósítsa a Párizsi Megállapodásban meghatározott kibocsátáscsökkentési célkitűzéseit.
A közlekedésben prioritást kaptak a határokon átnyúló összeköttetéseket megteremtő vagy fejlesztő, hiányzó kapcsolatokat kialakító és szűk keresztmetszeteket megszüntető projektek. E projektek érinthetik a hálózat fizikai szakaszait, vagy olyan, uniós szintű programok lehetnek, amelyek a különböző közlekedési módok számára fejlesztenek hatékony, átjárható és biztonságosabb forgalomirányító rendszereket. A „CEF közlekedés” finanszírozási célkitűzés, amely a határokon átnyúló közlekedési infrastruktúrára vonatkozik, a jelenleg közlekedésre szánt támogatások (18,35 milliárd EUR) 86 %-át teszi ki. Ide tartozik például a Fehmarnbelt-szoros (egy Dánia és Németország között húzódó multimodális alagút), a Rail Baltica projekt, amely a Lengyelország, Litvánia, Lettország és Észtország közötti kelet-nyugati összeköttetéseket javítja, és a SESAR („Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás) bevezetése. Végső soron a CEF ténylegesen hozzájárul az egységes európai közlekedési térség megvalósításának célkitűzéséhez.
Az energetikában a CEF a határokon átnyúló összeköttetések megerősítésével megoldást kínált azon akadályok leküzdésére, amelyek a jobban integrált uniós energiapiac útjában állnak. A konkrét célok az energetikai elszigeteltség és a szűk keresztmetszetek megszüntetése. Célkitűzéseivel összhangban a „CEF energetika” támogatja a jelentős externáliákat hordozó projekteket. Hozzájárult az ellátásbiztonság javításához azon tagállamokban, ahol ez a probléma a legégetőbb. Ide tartozik például a Lengyelország–Litvánia gáz-rendszerösszekötő, az első gáz-rendszerösszekötő a keleti Balti-tengeri régió és a kontinentális Európa között, valamint a Balticconnector, az első gáz-rendszerösszekötő Finnország és Észtország között. A fenntarthatóság érdekében támogatást nyújtott innovatív villamosenergia-projektek számára fontos tanulmányok és munkálatok társfinanszírozása útján: egy 600 km hosszú tenger alatti kapcsolat Írország és Franciaország között, sűrített levegős energiatároló Észak-Írországban és egy intelligens energiahálózat projekt Szlovénia és Horvátország között.
A távközlésben prioritást kapott a transzeurópai digitális szolgáltatások érett műszaki és szervezeti megoldásokkal való kialakítása, amint ez a távközlési iránymutatásokban is felsorolásra került. Ezek olyan különféle területeket fednek le, mint az elektronikus azonosítás, amely kezeli a nemzeti szinten kibocsátott elektronikus azonosítási mechanizmusok (elektronikus személyazonosítás) határokon átnyúló elismerése által jelentett kihívást, így lehetővé téve az európai polgárok számára az online közszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférést Európa-szerte, és az átjárható egészségügyi szolgáltatások, amelyek elősegítik az ellátás folyamatosságát és a betegbiztonságot a határokon átnyúló egészségügyi ellátást igénybe venni kívánó polgárok számára az egészségügyi adatok nemzeti határokon átnyúló cseréjének lehetővé tétele által. Mivel ezek a határokon átnyúló szolgáltatások segítenek javítani az európai polgárok mindennapi életét a digitális társadalmi befogadás és összeköttetés által, azok alapvető fontosságúak a digitális egységes piac megteremtése szempontjából. Az értékelés azonban megállapította, hogy a távközlési iránymutatások korlátozzák a program azon képességét, hogy teljes mértékben kiaknázza a legújabb technológiai fejlesztéseket, és hogy kezelje a politikai napirend később kialakult új prioritásait. A széles sávú rendszerek vonatkozásában a korlátozott erőforrásokra tekintettel a támogatás eddig az alábbiakra összpontosított: i. technikai segítségnyújtási tevékenységek, amelyek segíthetik a gazdaságilag nehezen megvalósítható projektek megvalósulását; valamint ii. jelentős tőkeáttételi potenciállal rendelkező pénzügyi eszközök.
1.2. Az uniós hozzáadott értékre való összpontosítás
Az összeköttetési célkitűzések eléréséhez szükséges beruházások mértéke nagyon magas mindhárom szektorban, amelyre a program kiterjed. A közlekedésre vonatkozó közelmúltbeli bizottsági becslések 8 alapján, amelyeket megerősített a törzshálózati folyosók koordinátorainak munkaterve, 2030-ra a TEN-T törzshálózatban szükséges beruházások mértéke eléri a 750 milliárd EUR-t, az átfogó hálózatot és más közlekedési beruházásokat (városi közlekedés, digitalizáció, karbantartás) figyelembe véve pedig ennek az összegnek mintegy háromszorosát teszi ki 9 . Az energetikában a közös érdekű projektnek minősíthető projektekhez szükséges beruházás 179 milliárd EUR a 2021 és 2030 közötti időszakban 10 , amelynek messze a legnagyobb hányadáért a villamosenergia-ágazat felelős. A távközlésben a becslések szerint hozzávetőlegesen 500 milliárd EUR értékű beruházás szükséges a gigabites összeköttetéssel kapcsolatos stratégiai célok 2025-ig történő eléréséhez, vagy 155 milliárd EUR-ral több annál, mint ami a jelenlegi beruházási trendek alapján várható 11 . E becslések azonban nem tartalmazzák a határokon átnyúló digitális szolgáltatási infrastruktúrák teljes telepítéséhez szükséges további beruházásokat.
Ezenkívül továbbra is piaci hiányosságok állnak fenn a TEN szakpolitikai célkitűzéseinek elérésére irányuló projektek esetében. Például hiányosságok fordulhatnak elő, ha a költségek nemzeti/helyi szinten jelentkeznek, míg a hasznok európai szinten érvényesülnek, vagy ha egy számos tagállamot magában foglaló projekt költségei és hasznai aszimmetrikusan oszlanak el közöttük. Általában ez a helyzet az olyan határokon átnyúló projekteket és az EU egészére kiterjedő technológiai rendszerek bevezetését illetően, amelyek esetében a megfelelő finanszírozás rendszerint nem a piacon keresztül, vagy nem kizárólag a nemzeti költségvetésből áll rendelkezésre.
Az energetikában azon projektek tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek gazdaságilag nem életképesek, mivel olyan externáliákat valósítanak meg, mint a regionális ellátásbiztonság, vagy rendkívül innovatív megoldásokat alkalmaznak.
Elindítása óta a CEF arra összpontosított, hogy uniós hozzáadott értéket nyújtson 12 a közlekedési, energetikai és távközlési összeköttetés fejlesztéséhez nemcsak az általa lefedett, európai dimenzióval rendelkező közjavak típusa miatt, hanem azért is, mert olyan nemzeti, regionális vagy helyi szintű projektekre összpontosít, amelyek nem valósulhatnának meg uniós támogatás nélkül. Még konkrétabban, a CEF által biztosított uniós hozzáadott érték a CEF alábbi képességeiben rejlik:
-az államháztartási és magánforrásokat uniós szakpolitikai célkitűzések felé tereli;
-lehetővé tesz olyan kulcsberuházásokat, amelyek költségeit nemzeti/helyi szinten viselik, hasznuk mégis európai szinten érzékelhető;
-felgyorsítja az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátású digitális társadalomra való áttérést.
A közlekedésben a CEF egyértelmű hozzáadott értéket teremtett, különösen a TEN-T törzshálózat 2030-ig történő befejezése és az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátású mobilitásra vonatkozó célkitűzés tekintetében. Egyes vasúti és belvízi infrastruktúra-projektek, amelyek hosszú távú beruházások (30-tól 50 évig terjedő életciklussal), nem tudtak volna elindulni a CEF keretén belül elérhető európai költségvetési támogatás útján történő finanszírozás nélkül. Ez a helyzet a Brenner-bázisalagút projekt esetében, amely egy kulcsfontosságú uniós vasúti szűk keresztmetszetet szüntet majd meg Ausztria és Olaszország között. A CEF kötelezettségvállalása biztosítékot ad, és néha további finanszírozási forrásokat is képes bevonni, különösen a banki szektorból és magánbefektetőktől. Továbbá olyan kiemelt európai programokhoz, mint az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS), szükséges volt a beruházások országok és érdekelt felek közötti koordinált végrehajtása annak érdekében, hogy a teljesítmény, átjárhatóság és biztonság által nyújtott előnyök megvalósuljanak. A CEF-támogatás mind vissza nem térítendő támogatásokon alapuló finanszírozáson, mind olyan programtámogatási intézkedéseken keresztül, mint a tagállamok közigazgatásának kapacitásépítése, megteremtette az efféle koordinációhoz szükséges feltételeket.
Az energetikában a CEF egy kulcsfontosságú eszköz a transznacionális együttműködés támogatásában és a méretgazdaságosság megteremtésében. Kulcsszerepet játszik a határokon átnyúló energiaipari infrastruktúra támogatásában is, mivel a közös érdekű projekteknek legalább két tagállam számára haszonnal kell szolgálniuk. A CEF a projektgazdák, nemzeti szabályozó hatóságok és kormányzati képviselők problémamegoldás céljából történő összegyűjtésének egy jelentős katalizátora, hogy így a határokon átnyúló infrastruktúra-projektek megvalósulhassanak. A CEF támogatási komponense változást ér el az olyan energiahálózat-összekapcsolási közös érdekű projektek kidolgozása érdekében folytatott, országok közötti együttműködés ösztönzésének tekintetében, amelyek máskülönben nem valósulnának meg. Különösen igaz ez azokra a határokon átnyúló projektekre, amelyek olyan kisebb népességszámmal rendelkező vagy félreesőbb helyen lévő országokban találhatók, amelyekben a beruházási igények fedezéséhez számottevően meg kellene emelni a díjakat. A Lengyelország–Litvánia gáz-rendszerösszekötő egyik legjellemzőbb példája az olyan projekteknek, amelyeket nem lehetett volna tisztán nemzeti kontextusban megfinanszírozni.
A távközlésben a CEF elősegítette a tagállamok közötti koordinációt a szabványok fejlesztésének és a határokon átnyúló szolgáltatások összekapcsolásának tekintetében. Habár a tagállamok kifejlesztettek olyan megoldásokat, amelyek a közszolgáltatásokat online elérhetővé teszik, az ebből származó haszon nemzeti határok közé van szorítva. A CEF kulcsszerepet játszott abban, hogy e megoldások jobb eredményeket érjenek el, azáltal, hogy átjárhatóvá tette azokat a polgárok, vállalkozások és a közigazgatás hasznára Európa-szerte. Ezenkívül egyes olyan esetekben, mint például a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréje, mivel a tagállamok jogilag kötelesek a nemzeti szociális biztonsági intézmények határokon átnyúló kommunikációját biztosítani, a CEF fontos szerepet játszott a mobilis polgárok társadalombiztosítási jogai védelmének megerősítésében és a tagállamok általi megfelelés felgyorsításának elősegítésében. Más területeken, mint például a kiberbiztonság terén – mely területen a határokon átnyúló átjárhatóságra nem vonatkozik jogi kötelezettség –, a CEF lehetővé tette, hogy bevezetésre kerüljön egy önkéntes együttműködési platform, amely megerősíti a kibertámadásokra való felkészültséget és az azokra adott válaszreakciót egy olyan fenyegetésekre vonatkozó uniós szintű megoldás biztosítása által, amelyek nem tisztelik a nemzeti határokat. Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció eredményei alapján a CEF nélkül néhány digitális szolgáltatási infrastruktúra bevezetése jelentős késedelemmel, vagy egyáltalán nem történt volna meg. Ráadásul a CEF-finanszírozás által támogatott alapvető megoldások (az úgynevezett építőelemek) méretgazdaságosságot teremtenek azáltal, hogy széleskörűen újrafelhasználásra kerülnek az összetettebb digitális szolgáltatásokban, ideértve a CEF körén túlmutató olyan területeket is, mint például a mezőgazdaság, a környezet és az oktatás 13 .
Végezetül, az uniós szintű fellépés (ideértve a szabályozási együttműködést is) lehetővé teszik a CEF számára, hogy felülkerekedjen a tagállamok közötti információs és együttműködési hiányosságokon, amelyek hátráltathatják az ilyen összetett, ám döntő fontosságú projekteket.
2. A Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hatékony és koherens uniós támogatást biztosít
2.1. A támogatások leghatékonyabb módon történő felhasználása
A CEF általi finanszírozásra többnyire támogatások formájában kerül sor (90 %). Egy ilyenfajta megközelítés helyénvaló, mivel a CEF-finanszírozás nagy hányada olyan projektekhez kapcsolódik, amelyek kiterjedtebb regionális és uniós haszonnal járnak, de amelyekhez elégtelen nemzeti vagy piaci alapú finanszírozás áll rendelkezésre.
A közlekedésben ez a helyzet áll fenn a transzeurópai hálózattal kapcsolatos határokon átnyúló projektek többsége esetében és a „horizontális” prioritások, különösen a forgalomirányítási rendszerek, mint a ERTMS a vasúti, a SESAR a légi, illetve az intelligens közlekedési rendszer (ITS) a közúti közlekedés esetében, valamint az alternatív tüzelőanyagok tekintetében. Ez a helyzet áll fenn továbbá azoknál a projekteknél, amelyek esetében a haszon jelenleg nem internalizálható. Ebben az ágazatban a pályázati felhívásokat követő óriási túljelentkezés 14 jelzi a nagyon magas keresletet uniós támogatásokra, miközben a rendelkezésre álló költségvetés folyamatosan nem éri el az ágazati igények szintjét.
Az energetikában még mindig léteznek szűk keresztmetszetek, és további összeköttetések szükségesek a piac teljes integrálásához, az ellátásbiztonság biztosításához és ahhoz, hogy az EU optimálisan használhassa fel megújuló energiaforrásait, és így elkerülhesse a korlátozást. A támogatások számítanak a legmegfelelőbb támogatási eszköznek olyan projektek esetében, amelyek olyan jelentős pozitív externáliákat hordoznak, amelyek túlmennek a nemzetileg meghatározott díjakon: például az ellátásbiztonság, technológiai innováció és a tagállamok közötti szolidaritás.
A távközlésben minden digitális szolgáltatási infrastruktúrának két rétege van: az alapvető szolgáltatási platform, amely az átjárhatóságot lehetővé tevő központi elemként szolgál, és az általános szolgáltatások mint olyan közvetítő szolgáltatások, amelyek a nemzeti szinten kifejlesztett megoldásokat az alapvető szolgáltatási platformhoz kapcsolják. A támogatások az általános szolgáltatások bevezetésének támogatására kerülnek felhasználásra, míg az alapvető szolgáltatási platform fejlesztése és működtetése közbeszerzés útján történik. Ez indokolt, révén szükséges, hogy az átjárható, páneurópai szolgáltatásintegrációt megvalósító megoldásokba tagállami szinten történő elégtelen beruházásokra megoldás szülessen.
A Bizottság CEF-re vonatkozó 2011. évi javaslata 50 milliárd EUR összegű teljes költségvetést tartalmazott (31,7 milliárd közlekedésre, 9,1 milliárd energetikára és 9,2 milliárd távközlésre). A tárgyalási szakasz és az Európai Stratégiai Beruházási Alapra (ESBA) vonatkozó későbbi tárgyalások során bekövetkezett csökkentések az összfinanszírozás összegét 30,44 milliárd EUR-ra apasztották. A távközlési ágazat szenvedte el a legsúlyosabb csökkentést (8 milliárd EUR, így a végső elkülönített költségvetés 1,04 milliárd EUR). A TEN uniós szakpolitikai prioritásokban meghatározott befejezése továbbra is hatalmas beruházásokat kíván meg, amelyek egy része az Unió további támogatásától függ. A CEF mérete jelenleg azt teszi lehetővé, hogy a három ágazatban azonosított piaci hiányosságok közül mindössze néhányra nyújtson megoldást (pl. a finanszírozási rés áthidalása uniós támogatással). A lehetőség meglenne tehát további állami és magánberuházások mozgósítására, ha további uniós költségvetés állna rendelkezésre több piaci hiányosság kezelésére.
A CEF kiválasztási folyamata biztosítja, hogy a támogatásokon alapuló finanszírozás ágazatonként és beruházási kategóriánként módosításra kerüljön az egyes projektek finanszírozási réseinek figyelembevételével. A közlekedés esetében a támogatás mértéke a kohéziós keret tekintetében 85 %-os társfinanszírozási arányoktól 10 % és 50 % közötti maximális társfinanszírozási arányokig terjedt az intézkedés prioritásától és természetétől függően. Az energetika esetében a finanszírozási arányok akár 50 %-ig is módosulhatnak, és – kivételes esetekben – legfeljebb 75 %-ra is növelhetők. Azonban ez csak akkor lehetséges, ha a javasolt intézkedések magas fokú ellátásbiztonságot eredményeznek regionális vagy uniós szinten, erősítik a szolidaritást, vagy pedig rendkívül innovatív megoldásokat alkalmaznak. A távközlés esetében az alapvető szolgáltatási platformok finanszírozására általában közbeszerzés útján került sor, míg az általános szolgáltatások elszámolható költségeit akár 75 %-os társfinanszírozási arány melletti támogatásokból fedezték. A felhívások kompetitív természete és az értékelési és kiválasztási mechanizmus megléte azt jelentik, hogy azok a projektek, amelyek nem képesek bizonyítani a támogatások formájában nyújtott pénzügyi támogatás szükségességét, elvethetőek. Ezek a projektek továbbra is fontolóra vehetik az ESBA, illetve a CEF keretében már létező lehetőségek igénybevételét.
Mivel ez egy szakpolitikai alapú eszköz specifikus ágazati célkitűzésekkel, és figyelembe véve, hogy a CEF összetett, határokon átnyúló vagy uniós átjárhatósági dimenzióval rendelkező projektekkel foglalkozik, a közvetlen igazgatás hatékonynak bizonyult a költségvetés gyors elosztásának biztosításában és a költségvetés rendkívül stabil végrehajtásában. Megvalósításuk során a projekteket közelről nyomon követi az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (INEA), hogy biztosítsa az uniós források megfelelő felhasználását. A CEF költségvetése az INEA azon képességének köszönhetően került optimalizálásra, hogy gyorsan tud alkalmazkodni a bizonyos intézkedések által fel nem használt és átirányított pénz új intézkedések finanszírozására történő felhasználásának igazgatásához. Például hozzávetőlegesen 600 millió EUR került újrafelhasználásra egy 2016-os közlekedési felhívás keretében, miközben 2016-ban javaslat született egy 120 millió EUR értékű beruházásról egy új kiemelt projekt, a WIFI4EU finanszírozására a digitális ágazatban.
2.2. Úttörő munka a pénzügyi eszközök és a támogatásötvözés használatában
A jövedelemtermelő projektek esetében a CEF pénzügyi eszközök formájában nyújthat támogatást. A CEF pénzügyi eszközökre vonatkozó költségvetése felhasználható különféle termékek – például garanciák vagy uniós tőkével fedezett előresorolt adósság – biztosítására. Ezek tehát segítik a közpénzek felhasználásának optimalizálását. Ilyen projekt például a kikötők fogadóképességének bővítése, repterek vasúti kapcsolatainak kiépítése és a közlekedési ágazat alternatív tüzelőanyag infrastruktúrájának fejlesztése, továbbá az alárendelt hitelek vagy garanciák az energetikai ágazat elkülönített költségvetésű átviteli projektjei számára.
Azonban mindhárom ágazatra igaz, hogy a pénzügyi eszközök nem az elvárt mértékben kerültek felhasználásra. A CEF hitelviszonyt megtestesítő eszköz (CEF DI) a transzeurópai közlekedés számára biztosított hitelgarancia-eszközzel (LGTT) kapcsolatban és a projektkötvény-kezdeményezés (PBI) kísérleti szakasza során szerzett tapasztalatokra építve úttörő módon használta fel a pénzügyi eszközöket, de az ESBA létrejöttével helyettesítési hatás keletkezett. A CEF pénzügyi eszközeinek felhasználása várhatóan a program második felében kezdődik majd meg 15 , akkor, amikor biztosítva lett a CEF-specifikus pénzügyi eszközök és az ESBA közötti kiegészítő jelleg a CEF DI irányítóbizottságának specifikus iránymutatási felhívását követően, amely a két kezdeményezés közötti kiegészítő jelleg hatékonyságát hivatott biztosítani.
Az energetikai ágazatban számos tényező hozzájárult a CEF DI kihasználatlanságához. Ezek egyike a hitelképes, CEF-támogatásra jogosult projektek rövid előreláthatósága a CEF DI működésbe lépésének idején. Jelenleg szintén elérhető több adósság- és részvényopció is a projektgazdák részére, köszönhetően a projektjeik finanszírozásra vonatkozó, megbízható szabályozott eszközérték modellnek. Mindazonáltal a projektek Európai Beruházási Bank és Bizottság általi közös ellenőrzése több közös érdekű projekt esetében az előbbin keresztül történő finanszírozásához vezetett.
Ezenkívül egy tulajdonviszonyt megtestesítő eszköz jelenleg fejlesztés alatt áll. A távközlésben a széles sávú hálózat-kiépítési projektek rendkívül változatos képet mutatnak, ami egy sor, helyspecifikus kihívásokkal megbirkózni képes eszközt igényel. Míg a hitelviszonyt megtestesítő eszközök a kereskedelmi alapú, üzleti létjogosultsággal rendelkező, nagy szereplők általi fejlesztéseket szolgálják ki, addig a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök a kockázatosabb, hosszabb távú üzleti modellel rendelkező projektek támogatásával a fennálló finanszírozási rések áthidalásához szükségesek. Ez a szerep várhatóan az Európai Szélessávfejlesztési Alapra (CEBF) hárul majd, amely 2018 első felében kezdi meg működését.
2017 februárjában „támogatásötvözési felhívás” indult a CEF közlekedési ágazatának részére. A felhívás, amely a CEF-támogatásokat piaci alapú finanszírozással ötvözi, különösen tekintettel az ESBA keretében lehívható pénzügyi eszközökre, a két támogatási rendszer közötti kiegészítő jelleg megerősítését célozza meg, miközben más finanszírozási forrásokat is mozgósít, mindenekelőtt az Európai Stratégiai Beruházási Alapot, magánberuházásokat vagy nemzeti fejlesztési bankokat.E megközelítés korábban néhány esetben ad hoc alapon, sikeresen került alkalmazásra a CEF keretében, mint például a dublini és a calais-i kikötők esetében a közlekedési ágazatban. Az erre vonatkozó első tapasztalatok nagyon pozitívak: az 1 milliárd EUR indikatív költségvetéssel rendelkező felhívásra 2,2 milliárd EUR forrás került megigénylésre.
2.3. A szinergiák és a koherencia fokozása, a hozzáférés egyszerűsítése
Szinergiák
A CEF első alkalommal vonta a közlekedési, energetikai és távközlési ágazatot közös támogatási keretrendszerbe, amelyet központilag irányít a Bizottság.
A programok szintjén ez a megközelítés lehetővé teszi a méretgazdaságosságot a támogatások irányításával egy egységes végrehajtó ügynökséget (INEA) megbízva és a három ágazaton átívelő közös folyamatokat létrehozva (összehangolt végrehajtás az ügynökség által, közös munkaprogram a CEF pénzügyi eszközei számára; közös CEF koordinációs bizottság az összes tagállam részvételével, közös modellt követő támogatási megállapodások).
A projektek szintjén a CEF eddig nem járt teljes sikerrel a három ágazat közötti szinergiák megteremtésében, a rendelet preambulumbekezdéseiben említett várakozások dacára. Ez különösen az eredendően eltérő ágazati szakpolitikai célkitűzéseknek és a jogi/költségvetési keretrendszert a projektek támogathatósága és a költségek elszámolhatósága tekintetében jellemző merevségnek tudható be. Egy 2016-ban indított 40 millió EUR összegű, több ágazatot (közlekedés és energetika) érintő kísérleti tanulmányi pályázati felhívás ezért elmaradt a várakozásoktól a kiválasztott projektek száma (7) és a költségvetési allokáció (24 millió EUR) tekintetében.
Mindazonáltal, a három ágazat egyben tartása helyénvalónak tűnik az ágazatok közös céljainak és kihívásainak tükrében. Az értékelés során megkérdezett érdekelt felek szerint e kihívások közé tartoznak az infrastruktúra-hálózatok eltérő nemzeti rendszerek miatti összetettsége, azok összeköttetési igényei, valamint az átjárhatóság biztosításának szükségessége az állandó piaci és technológiai változásokhoz való alkalmazkodás mellett. A CEF által lefedett három ágazatot érintő szinergiákra egyre több példa látható, amit az új innovációs fejlemények és az a tény segítenek elő, hogy a szinergiák természetszerűleg jelen vannak az ágazatok mindegyikében, vagy kapcsolódnak valamely általános prioritáshoz, mint amilyen például a kiberbiztonság. A példák közé tartozik az összekapcsolt, együttműködésen alapuló és automatizált mobilitás, az alternatív tüzelőanyag infrastruktúra autók, buszok és hajók számára, a hálózatok intelligenssé tétele és az 5G bevezetése a közlekedési hálózat mentén. Az ilyen projektek megvalósításának folytatását elősegítő feltételek megteremtése további hatékonysági előnyökkel jár.
Kiegészítő jelleg
A CEF kiegészítő jellegűnek bizonyult a Horizont 2020, az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) és az ESBA mellett.
A Horizont 2020 az innovációs lánc korai szakaszait támogatja, míg a CEF lehetővé teszi a technológiai bevezetést az infrastruktúra egészében.
A CEF és az esb-alapok egyaránt hozzájárulnak a TEN-célkitűzések megvalósításához. Míg az esb-alapok a kevésbé fejlett régiókra és a Kohéziós Alap támogatására jogosult 15 tagállamra összpontosítják a pénzügyi támogatást, addig a CEF az EU integrációjára összpontosít a határokon átnyúló összeköttetéseken és összekapcsolásokon, szűk keresztmetszetek megszüntetésén és átjárhatósági projekteken keresztül. A közlekedésben részleges átfedés található a CEF és az esb-alapok között a TEN-T törzshálózatában található vasúti projektek esetében, miközben az esb-alapok olyan projekteket is finanszíroznak, amelyek nem jogosultak a CEF támogatására (például útépítési projektek és az átfogó hálózattal kapcsolatos projektek). Az energetikában, míg az esb-alapok intelligens elosztóhálózatokra összpontosítanak helyi/regionális szinten, addig a CEF az átviteli infrastruktúrát támogatja. A távközlési ágazatban az esb-alapok a nemzeti digitális szolgáltatások kifejlesztésére irányulnak, míg a CEF lehetővé teszi egyes specifikus és nemzeti szinten kifejlesztett digitális szolgáltatások határokon átnyúló átjárhatóságát.
Első alkalommal történt meg, hogy a kohéziós költségvetés egy hányada (11,3 milliárd EUR – közlekedés) a CEF-keretrendszeren belüli közvetlen irányítás alatt került felhasználásra. Ez rendkívül sikeresnek bizonyult, mivel a keretösszeg 100 %-a elosztásra került a program időszakának első felében, csaknem kizárólag fenntartható közlekedési módokra. E sikerhez hozzájárultak a célzott technikai segítségnyújtás, a tagállamok alacsonyabb adminisztratív költségei és az egyértelmű finanszírozási prioritások.
Az ESBA-t illetően a CEF számos, a CEF DI kontextusában kezdeményezett és az ESBA tervezett projektjeibe illeszkedő projekt során működött katalizátorként. Ez volt a helyzet a strasbourgi nyugati elkerülő út (A355), a wieslochi A6-os autópályára vonatkozó projekt, a Transgaz „BRUA” (Bulgária–Románia–Magyarország–Ausztria) gázhálózati összeköttetési projekt és az Olaszország–Franciaország villamosenergia-hálózati összeköttetés esetében. Ezenfelül a CEF-támogatással előkészített projektek vagy a részben a CEF által kivitelezési munkákhoz nyújtott támogatások segítségével zajló projektek elkezdték az ESBA által nyújtott előnyöket élvezni. Azonban – mint az korábban említést nyert – az ESBA helyettesítő hatást fejtett ki a CEF pénzügyi eszközeire.
Míg korábban a várakozások szerint a CEF bővítette volna ki a széles sávú rendszerekkel kapcsolatos projektek hitelfinanszírozási lehetőségeit, mára az ESBA elegendő forrást biztosít e tekintetben. A cél következésképpen a széles sávú rendszerekkel kapcsolatos projektek tulajdonviszonyt megtestesítő és részben tulajdonviszonyt megtestesítő támogatására való összpontosítás. A fentiek szerint az Európai Szélessávfejlesztési Alap várhatóan kiegészíti a már létező eszközöket (pl. adósságalapú ESBA-támogatás kereskedelmi célú, üzleti létjogosultsággal rendelkező fejlesztések számára és az esb-alapok támogatása főként közcélú fejlesztések számára). A CEF kockázat-semlegesítő tőke-hozzájárulása a tulajdonviszonyt megtestesítő támogatásokhoz kiegészül majd egy alacsonyabb kockázatú ügyletrészsorozattal az esb-alapok részéről, továbbá egy nemzeti fejlesztési banki és magánszektorbeli részvényekből álló piaci ügyletrészsorozattal (több rétegű alap). Egyre nyilvánvalóbbá válik egy további rés, elsősorban (a hosszú távon is) a gazdasági életképesség határán lévő projektek esetében, amire eddig sem az ESBA, sem az Európai Szélessávfejlesztési Alap, sem az esb-alapok nem kínáltak megoldást. A széles sávú rendszerek területén ez a rés befoltozható lenne egy strukturált támogatásötvözési eszköz segítségével, amely egyesíti a költségvetési támogatást és a magánberuházásból érkező pénzügyi támogatást.
Egyszerűsítés
A pályázati eljárás javítása egy egyszerűbb és időtakarékosabb eljáráshoz vezetett a kedvezményezettek és a Bizottság számára. E javítások közé tartozik például az elektronikus eszközök bevezetése a kedvezményezettekkel történő üzenetváltások során és a Bizottság által elfogadott támogatási határozatok támogatási megállapodásokkal való felváltása, amelyek aláírásával az INEA igazgatója lett megbízva. A kedvezményezettek adminisztratív költségeit általánosságban a nyújtott pénzügyi támogatással arányosnak tekintették. Az értékelés eredményei azonban azt jelzik, hogy az intézkedések jóváhagyására és végrehajtására vonatkozó jogi és adminisztratív követelmények aránytalan költségeket róhatnak a kisebb intézkedésekre, amelyekhez így jobban illeszkedne egy leegyszerűsített támogatási forma. Ez kiváltképp igaz a távközlésre, amelynek esetében a támogatás átlagos mértéke épphogy elérte az 1 millió EUR-t. Ezenkívül szintén a távközlési ágazat esetében az éves munkaprogramok elfogadása nem teszi lehetővé az intézkedések hosszú távú finanszírozásának megtervezését, és adminisztratív terhet ró a program irányítására.
3. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz jó úton halad az eredményesség felé
3.1. Hozzájárulás az ágazati szakpolitikai célkitűzésekhez
A CEF az alábbi hosszú távú uniós szakpolitikai célkitűzésekre összpontosít:
ØKözlekedés: a TEN-T törzshálózat befejezése 2030-ig, beleértve a SESAR és az ERTMS telepítését és a tiszta, versenyalapú és összekapcsolt mobilitásra történő átállás, beleértve az alternatív üzemanyagok töltőállomás-infrastruktúrájának uniós gerinchálózatát is 2025-ig; előrehaladás a TEN-T átfogó hálózat 2050-ig történő befejezése felé.
ØEnergetika: a TEN-E kiemelt jelentőségű folyosóinak és tematikus területeinek befejezése 2030-ig, igazodva a „Tiszta energia minden európainak” és a hosszú távú dekarbonizációs célkitűzésekhez, nevezetesen a hálózatok intelligenssé és digitálissá tétele, a 2030-as összekapcsolási célok elérése (beleértve a periférikus tagállamokkal való összekapcsolódást is), hurkolt tengeri hálózatok kialakítása és az ellátásbiztonság biztosítása, szinkronizálás által is.
ØDigitalizálás: az egységes digitális piac előnyeinek maximalizálása minden uniós polgár és vállalkozás számára 2030-ig, a teljes mértékű kiberbiztonság és a gigabitalapú társadalom elérésével 2025-ig, felkészülve a terabites összeköttetésre 2030-ig, és a kulcsfontosságú közérdekű területek – az egészségügytől a mobilitáson át a közigazgatásig – digitális átalakulását támogató uniós adat- és digitális szolgáltatási infrastruktúra kiépítése.
Mivel a program a végrehajtás korai szakaszaiban jár, csak korlátozott mértékben érhetők el adatok a tényleges teljesítményről és eredményekről. Ebből kifolyólag az értékelés során gyakran nem volt lehetséges felmérni az ágazati szakpolitikai célkitűzések felé történt előrehaladás mértékét. Azonban majdnem minden érdekelt fél, aki válaszolt a technikai felmérésre, úgy véli – legalábbis valamilyen mértékben (99 %, 97 % és 96 %, ebből 33 %, 38 % és 21 % ért teljesen egyet az alábbiakkal) –, hogy a CEF hatékony lesz a modern és nagyteljesítményű transzeurópai hálózatok kiépítésében a közlekedés, energetika és távközlés terén.
A CEF közlekedési keretösszegének legnagyobb részét hiányzó kapcsolatok kiépítésére és szűk keresztmetszetek megszüntetésére (új infrastruktúra létesítése vagy meglévő infrastruktúra jelentős felújítása és korszerűsítése által) nyújtották a TEN-T törzshálózat mentén zajló projekteknek.
Az energetikában a CEF-támogatások hatékonyan járulnak hozzá az ellátásbiztonság javításához, az energetikai elszigeteltség felszámolásához, a szűk energetikai keresztmetszetek megszüntetéséhez, a belső energiapiac megteremtéséhez és a megújuló energia hálózatba történő integrálásának fokozásához. Kulcsfontosságú CEF energetikai projektek például a Balticconnector, az első rendszerösszekötő Finnország és Észtország között, valamint a Lengyelország–Litvánia gáz-rendszerösszekötő, amelyek lehetővé fogják tenni e tagállamoknak gázforrásaik és útvonalaik diverzifikációját, védelmet biztosítva így a jövőben az ellátásban esetlegesen fellépő zavarokkal szemben.
A távközlésben bizonyítható, hogy a CEF digitális szolgáltatási infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott támogatása lehetővé teszi a közigazgatások, polgárok és vállalkozások számára, hogy előnyhöz jussanak az átfogóbb és hatékonyabb határokon átnyúló online szolgáltatások révén, így a CEF hozzájárul a köz- és magánszereplők versenyképességének növeléséhez egyaránt. Példaként szolgál erre különösen az együttműködési mechanizmusok létrehozása és a kiberfenyegetésekre való reagálás képességének javítása, a vállalatok más tagállamok nemzeti közbeszerzési eljárásaihoz való hozzáférésének megkönnyítése, az észszerűsített számlázási eljárások és az e-azonosítás és e-aláírás határokon átnyúló elismerése és ellenőrzése. A CEF segíti továbbá azon szűk keresztmetszetek megszüntetését, amelyek hátráltatják az egységes digitális piac megvalósítását, habár a korlátozott költségvetés miatt eddig csak részlegesen volt lehetőség az ágazat szükségleteinek kezelésére.
A három ágazatban, amelyet lefed, a CEF kulcsfontosságú: i. az új uniós forgalomirányítási és -biztonsági rendszerek (pl. a SESAR a légi, az ERTMS a vasúti és az ITS a közúti közlekedés esetében) bevezetésében; ii. a nagyteljesítményű villamosenergia-vezetékek és határokon átnyúló intelligens energiahálózatok kiépítésében; valamint iii. az összekapcsolt digitális szolgáltatások (mint az e-egészségügy, kiberbiztonság, elektronikus közbeszerzés, e-azonosítás és e-aláírás) bevezetésében.
3.2. Hozzájárulás az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez
A CEF támogatja azokba a modern és nagyteljesítményű hálózatokba történő beruházásokat Unió-szerte, amelyek nélkülözhetetlenek a versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtéséhez. A CEF beruházásai 2014 óta 25 milliárd EUR-ra rúgnak, ami összesen mintegy 50 milliárd EUR infrastrukturális beruházást eredményezett az EU-ban.
A CEF közlekedési és energetikai kiadásai nagyban hozzájárulnak az EU azon célkitűzéséhez, hogy a teljes uniós költségvetés legalább 20 %-át az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordítsa 16 . A megfelelően integrált energetikai és közlekedési hálózatok és a karbonszegény közlekedési módok előmozdítása segíti a dekarbonizáció költségeit kordában tartani. Míg a CEF által támogatott intézkedések hozzájárulása a specifikus célok eléréséhez nem pontosan mérhető ebben a félidős értékelési szakaszban, a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős értékelése során készült egy elemzés a CEF hozzájárulásának mértékéről. Az elemzés kimutatta, hogy a CEF hatékonyan és jelentősen hozzájárult az EU célkitűzéséhez, a kötelezettségvállalási előirányzatok részarányát átlagosan az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának több mint 5 %-ára becsülve az EU 2014–2016 közötti időszakra vonatkozó költségvetésének tekintetében. Ez az átlag 35 %-ra emelkedett, amikor figyelembe vették a CEF hozzájárulását az EU költségvetésének „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” fejezetéhez.
A közlekedésben a CEF hozzájárulása az uniós célkitűzéshez 81 %-ot tesz ki az alacsonyabb kibocsátású közlekedési módok számára nyújtott finanszírozás teljes összegének tekintetében, különös tekintettel a vasúti és belvízi közlekedésre, ezáltal egy modális váltást lehetővé téve. Emellett a program a közlekedés dekarbonizációjára irányuló új technológiákat is támogat, különösen az alternatív tüzelőanyagokat, és ezek kiépítését a közlekedési infrastruktúra mentén. Például az LNG Motion projekt a cseppfolyósított földgáz (LNG) elérhetőségét hivatott javítani a TEN-T törzshálózat mentén Franciaországra, Belgiumra, Hollandiára, Németországra, Lengyelországra, Spanyolországra, Olaszországra, Magyarországra és Romániára kiterjedően, főként a közúti közlekedés számára. Ez a projekt 27,8 millió EUR uniós támogatásban részesül a projekt 55,5 millió EUR összegű teljes költségéből (50 %-os társfinanszírozási arány).
Az energetikában becslések szerint a kiosztott CEF-támogatások 40 %-a járul hozzá az éghajlat-politikai szempontok programszintű érvényesítéséhez. A villamosenergia-projektek hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez a hálózat megújuló forrásokból származó energia integrálására való képességének növelésével.
Következtetések
Az értékelés szemléltette, hogy a CEF végrehajtásának első három és fél évét követően a program jó úton halad, habár még nagyon korai az eredmények mérése, révén a program a megvalósítás egy korai szakaszában jár. Ezenfelül a rendeletben meghatározott teljesítménymérési keretből hiányoznak a pontosan meghatározott vagy megalapozott mutatók. E fenntartásokat szem előtt tartva, az értékelés az alábbiakat mutatta ki:
ØA CEF a transzeurópai infrastruktúrába (TEN) való beruházás hatékony és célzott eszköze a közlekedési, energetikai és digitális ágazatban. A CEF beruházásai 2014 óta 25 milliárd EUR-ra rúgnak, ami összesen mintegy 50 milliárd EUR infrastrukturális beruházást eredményezett az EU-ban. A CEF hozzájárul a Bizottság munkahelyekre, növekedésre és beruházásra, a belső piacra, az energiaunióra és az éghajlatra, valamint a digitális egységes piacra vonatkozó prioritásaihoz. Ezáltal erősíti az EU gazdaságának versenyképességét.
ØA CEF jelentős uniós hozzáadott értéket biztosít minden tagállamnak a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező összeköttetési projektek támogatásával. A támogatások többségét olyan projektek kapják, amelyek hiányzó kapcsolatokat hidalnak át és szűk keresztmetszeteket szüntetnek meg, abból a célból, hogy biztosítsák az uniós belső piac megfelelő működését és a területi kohéziót a tagállamok között a közlekedési, energetikai és digitális ágazatban. Az energetikai projektok továbbá biztosítják az ellátásbiztonságot, és kulcsfontosságúak a gazdaság költséghatékony dekarbonizációja szempontjából. A CEF szintén kulcsfontosságú az új uniós forgalomirányítási és -biztonsági rendszerek (pl. a SESAR a légi, az ERTMS a vasúti közlekedés esetében), a nem szénalapú, megújuló forrásokból származó energia gyors felvételéhez elengedhetetlen nagyteljesítményű villamosenergia-vezetékek és intelligens hálózatok telepítésében, valamint a széles sávú és összekapcsolt digitális szolgáltatások (mint a nyílt hozzáférésű adatok, e-egészségügy, elektronikus közbeszerzés, e-azonosítás és e-aláírás) bevezetésében.
ØA CEF-támogatások közvetlen irányítása nagyon hatékonynak bizonyult, minőségi projekttervezetekkel és kompetitív kiválasztási folyamattal, uniós szakpolitikai célkitűzésekre való összpontosítással, összehangolt megvalósítással és a tagállamok teljes bevonásával. Az INEA végrehajtó ügynökség kiváló eredményekkel rendelkezik a CEF pénzügyi irányítását és költségvetésének optimalizálását illetően, részben a bizonyos intézkedések által fel nem használt pénz új intézkedések finanszírozására való gyors átirányításában tanúsított rugalmasságának köszönhetően.
ØElső alkalommal történt meg, hogy a kohéziós költségvetés egy hányada (11,3 milliárd EUR a közlekedésre) a CEF-keretrendszeren belüli közvetlen irányítás alatt került felhasználásra. A keretösszeg 100 %-a elosztásra került a program időszakának első felében, csaknem kizárólag fenntartható közlekedési módokra. A források gyors allokációjához hozzájárultak a célzott technikai segítségnyújtás, a tagállamok alacsonyabb adminisztratív költségei, az egyértelmű finanszírozási prioritások és a stabil projekttervezetek, amelyek a korábban a TEN-T program vagy a kohéziós politikai eszközök által támogatott projektek és tanulmányok folytonosságából származtak.
ØA CEF továbbra is innovatív pénzügyi eszközöket használ és fejleszt. Azonban ezek alkalmazása korlátok közé szorult az ESBA által kínált új lehetőségek miatt. A CEF pénzügyi eszközeinek felhasználása várhatóan a program második felében kezdődik majd meg, ha biztosítva lett a CEF-specifikus pénzügyi eszközök és az ESBA közötti kiegészítő jelleg.
ØTovábbá nagyon pozitív első tapasztalatok származnak a támogatások és pénzügyi eszközök közlekedés területén történt 2017-es ötvözéséből, amelynek során az 1 milliárd EUR indikatív költségvetéssel rendelkező felhívásra 2,2 milliárd EUR forrás került megigénylésre, így lehetővé téve a támogatásoknak a magán- vagy közforrások multiplikátorhatását maximalizálandó felhasználását.
ØA CEF közlekedési és energetikai kiadásai nagyban hozzájárulnak az EU azon célkitűzéséhez, hogy a teljes uniós költségvetés legalább 20 %-át az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordítsa.
ØA távközlési ágazatban a CEF-nek a határokon átnyúló digitális közérdekű szolgáltatásokra, valamint a kommunikációs és számítástechnikai infrastruktúrára helyezett kettős hangsúlya megmutatta, hogy a program fontos hatást gyakorol az uniós egységes digitális piac megvalósításának célkitűzésére, Európa szerte hozzáférhetővé téve a polgárok és vállalkozások számára a magas minőségű digitális szolgáltatásokat. A CEF segített kifejleszteni és megvalósítani társadalmi kihívások kezelésével kapcsolatos közös szakpolitikákat többek között az egészségügy digitális átalakulása, a kiberbiztonság és a kormányzatok digitalizálása vonatkozásában. Azonban mivel a CEF távközlési részére javasolt finanszírozás jelentősen csökkent, a program forrásai csak a legelső lépéseket tették lehetővé a határokon átnyúló teljes közérdekű digitális infrastruktúra megteremtése felé.
ØA CEF tesztelt továbbá bizonyos ágazatközi szinergiákat, de a jelenlegi jogi/költségvetési keretrendszer korlátaiba ütközött. Az ágazati szakpolitikai iránymutatások és a CEF-eszköz rugalmasabbá tételére lenne szükség a szinergiák elősegítéséhez és az új technológiai fejlesztésekre és prioritásokra – például a digitalizációra – való nagyobb fogékonysághoz a dekarbonizáció felgyorsításával és a közös társadalmi kihívások – például a kiberbiztonság – kezelésével egyidejűleg.
ØA TEN uniós szakpolitikai prioritásokban meghatározott befejezése továbbra is hatalmas beruházásokat kíván meg, amelyek egy része az Unió további támogatásától függ. A CEF mérete jelenleg azt teszi lehetővé, hogy a három ágazatban azonosított piaci hiányosságok közül mindössze néhányra nyújtson megoldást. A lehetőség meglenne tehát további állami és magánberuházások mozgósítására, ha további uniós költségvetés állna rendelkezésre a piaci hiányosságok kezelésére.
Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.).
Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról, az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (2013. április 17.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról, valamint az Európai Parlament és a Tanács 283/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 170–174. cikke.
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az Európa 2020 stratégia költségvetése, Európai Bizottság, 2011. június 29.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló rendeletet kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum (COM(2011) 665 végleges) – Hatásvizsgálat.
A 2013. december 11-i 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikke.
További célja e jelentésnek, hogy jelentést tegyen az Európai Parlament és a Tanács számára a 283/2014/EU rendelet (távközlési iránymutatások) végrehajtása terén elért eredményekről, különös tekintettel a rendelet 8. cikkének (7) és (8) bekezdésében meghatározott szempontokra.
Az adatok a törzshálózati folyosókkal foglalkozó tanulmányokból származnak, amelyeket a törzshálózati folyosók koordinátorait támogató külső szerződéses megbízottak készítettek.
A törzshálózati folyosók méretét figyelembe véve a beruházások várhatóan mintegy 4500 milliárd EUR kumulált GDP-t termelnek, vagyis körülbelül 13 000 000 állásévnek felelnek meg, illetve hozzávetőlegesen 7 millió tonnával kevesebb szén-dioxid-kibocsátást eredményeznek 2015 és 2030 között.
„A transzeurópai energiaipari infrastruktúra beruházási szükségletei 2030-ig és azt követően” című 2017. júliusi Ecofys-tanulmány alapján.
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé, COM(2016) 587 final, 8. o.
Az európai finanszírozás hozzáadott értékének vizsgálatára vonatkozó kritériumokat az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről szóló vitaanyag (COM(2017) 358, 2017. június 28.) határozta meg.
Az információ elérhető a CEF távközlési irányítópultján: https://ec.europa.eu/cefdigital/wiki/display/CEFDIGITAL/Reuse+by+domains
A támogatható pályázatok által igényelt teljes finanszírozás a felhívás indikatív költségvetéséhez viszonyítva.
Például az Európai Szélessávfejlesztési Alap által (a CEF 100 millió EUR értékű beruházása).
A távközlés vonatkozásában jelentős hozzájárulások várhatóak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez a digitális megoldásokat megvalósító projektektől. Azonban az efféle kibocsátás-csökkentések mértékének becslésére jelenleg semmilyen módszer nincs használatban a CEF kontextusában.