AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2018/1404 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2018. április 18.)

az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8-0101/2018),

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (a továbbiakban: a hatóság) 2016. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 39 398 106 EUR volt, ami 2015-höz képest 7,11 %-os növekedést jelent; mivel a hatóságot az Unió (10 203 000 EUR), valamint a tagállamok és megfigyelők nemzeti felügyeleti hatóságainak (16 180 250 EUR) hozzájárulásaiból, valamint díjbefizetésből (10 550 293 EUR) finanszírozzák;

mivel a Számvevőszék az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hatóság éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megállapítja, hogy a 2016. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,97 % volt, ami 2015-höz képest 0,33 %-os növekedést jelent, és a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 87,29 % volt, ami 2015-höz képest 2,75 %-os mértékű növekedést mutat;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a 2016-ra átvitt, 2015- évi költségvetési előirányzatok 92,8 %-át kifizették az adott évben;

megállapítja, hogy az átviteli arány viszonylag alacsony volt – a III. cím (operatív kiadások) kivételével, ahol ez az érték 38,09 %;

kéri a hatóságot, hogy a következő évre történő átvitel összegét tartsa a lehető legalacsonyabban;

rámutat, hogy az átviteleket gyakran – részben vagy teljes egészében – a hatóság operatív programjainak többéves jellege indokolja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen, ha azokat a hatóság előre betervezi, és erről tájékoztatja a Számvevőszéket;

Átcsoportosítások

megelégedéssel állapítja meg, hogy a hatóság éves tevékenységi jelentése szerint a 2016. évi átcsoportosítások szintje és jellege a pénzügyi szabályok keretei között maradt; megállapítja, hogy a hatóság a III. cím (operatív kiadások) alól 553 743,41 EUR, míg a II. cím (infrastrukturális és igazgatási kiadások) alól 182 131,59 EUR összegben átcsoportosításokat hajtott végre az I. cím (személyzeti kiadások) költségvetési szükségleteinek fedezésére;

Személyzeti politika

megállapítja, hogy a hatóság az előző évi 186 munkatárshoz képest 2016-ban 204 munkatársat (az uniós költségvetésben jóváhagyott 140 álláshelyes kereten belül ebből 136 ideiglenes alkalmazottat) foglalkoztatott; megjegyzi, hogy 2016-ban a személyzeti fluktuációs arány 8 % volt, amely nem éri el a hatóság által kitűzött 10 %-os célt;

megállapítja, hogy 2016-ban a hatóságnál 204 főnyi személyzetből 86,3 fő (teljes munkaidős egyenértékű) kirendelt nemzeti szakértő, szerződéses alkalmazott, kölcsönmunkaerő és tanácsadó dolgozott;

megállapítja, hogy a hatóság összes munkatársának 46 %-a nő, 54 %-a pedig férfi; sajnálja azonban, hogy az igazgatótanács összetétele kiegyensúlyozatlan, és a nők, illetve a férfiak aránya 17 %, illetve 83 %;

10.

megállapítja, hogy a hatóság személyzetének tagjai 2016-ban átlagosan hat napot voltak betegszabadságon; megjegyzi, hogy a hatóság csapatépítő alkalmakat és házon kívüli programokat szervezett a személyzet számára, amelyek során a környezeti fenntarthatóság, a helyszíni felügyelet, a nemzetközi jog, a kiégés megelőzése, a személyzet fizikai és mentális jólléte álltak a középpontban – többek között az érzelmi intelligenciáról, az ülőmunka ellensúlyozását célzó tréningről, a mindfulness-ről, a jóga alapjairól és a táplálkozási alapismeretekről szóló workshopok formájában;

11.

megelégedéssel állapítja meg, hogy a hatóság létrehozott egy – bizalmi tanácsadókból álló – hálózatot, és az emberi méltóság védelme, valamint a lelki és a szexuális zaklatás megelőzése témájában figyelemfelkeltő képzéseket tartott a személyzet és a vezetőség számára;

12.

megjegyzi, hogy a hatóság ügyvezető igazgatója 2015 márciusában egy külsős informatikai tanácsadó által a személyzet egyik tagjával kapcsolatban tett, zaklatásra vonatkozó bejelentés nyomán igazgatási vizsgálatot rendelt el, és a vizsgálat 2016 márciusában lezárult; nyugtázza, hogy az összegyűjtött bizonyítékok nem igazolták a zaklatás tényét; megállapítja továbbá, hogy 2016-ban nem jelentettek, vizsgáltak ki vagy terjesztettek bíróság elé további zaklatási ügyet;

13.

megjegyzi, hogy a hatóság nem használ szolgálati gépjárműveket;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, átláthatóság és demokrácia

14.

tudomásul veszi, hogy az igazgatótanács tagjainak érdekeltségi nyilatkozatait és önéletrajzait közzétették a hatóság honlapján;

15.

üdvözli, hogy a hatóság a 2016. év folyamán elkezdte közzétenni a külső érdekelt felekkel tartott személyzeti találkozókról vezetett nyilvántartást;

16.

a hatóság tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy a visszaélések bejelentésére vonatkozó szabályokat a 2017. első félévi terveknek megfelelően sikeresen alkalmazzák;

17.

véleménye szerint megfelelő költségvetési háttérrel létre kell hozni egy közzétételi, tanácsadó és bejelentő szervet, amely segítséget nyújtana a visszaélést bejelentő személyek számára abban, hogy az Unió pénzügyi érdekeit sértő esetleges szabálytalanságokra vonatkozó információk bejelentéséhez – fenntartva a bejelentés bizalmas jellegét – megtalálják a megfelelő csatornákat, és hogy megkapják a szükséges támogatást és tanácsot;

18.

megállapítja, hogy 2016-ban a hatósághoz az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) értelmében hat, dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem érkezett, és négy esetben a hatóság teljes körű hozzáférést engedélyezett, két esetben a magánélet védelme, az egyének személyi sérthetetlensége, valamint a felügyelet, a vizsgálatok és az ellenőrzések céljának védelme érdekében csak részleges hozzáférést biztosított; felkéri a hatóságot, hogy ezeket a kérelmeket az átláthatóság és az elszámoltathatóság szellemében a lehető legnagyobb nyíltsággal kezelje;

19.

kéri a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az etikai szabályok megsértésének állítólagos és megerősített eseteiről – arról, hogy miképpen járt el e szabálysértésekkel kapcsolatban és hogyan fogja elkerülni őket a jövőben;

Főbb eredmények

20.

üdvözli a hatóság által 2016-ban megnevezett három fő eredményt és sikert, nevezetesen, hogy:

—	hozzájárult a befektetők fokozottabb védelméhez a nemzeti szabályozók – lakossági ügyfeleknek Unió-szerte kínált, magas kockázatú, spekulatív termékekkel kapcsolatos – egyes tevékenységeinek összehangolása révén;

—	a burkolt indexeléssel kapcsolatos munkával, valamint az alapok általi hitelnyújtás uniós keretrendszerének fő elveiről szóló, a Parlamentnek és a Tanácsnak címzett vélemény révén hozzájárult a tőkepiaci unióhoz;

—	a központi szerződő felek – világviszonylatban is – első stressztesztjének uniós szintű elvégzésével hozzájárult a pénzügyi stabilitáshoz;

Belső ellenőrzés

21.

megállapítja, hogy a hatóság a Belső Ellenőrzési Szolgálat által – az érdekelt felek kezelésével és a külső kommunikációval kapcsolatban – végzett ellenőrzés nyomán cselekvési tervet hajtott végre; megjegyzi, hogy a hatóság 2016-ban a belső és külső érdekelt felei felé irányuló kommunikációs tevékenységének megtervezésére, irányítására és végrehajtására vonatkozóan integrált megközelítés kidolgozását és végrehajtását kezdte meg, ami számos szinergiát fog eredményezni, többek között az érdekelt felek tevékenységeinek – valamennyi kommunikációs csatornán történő – nagyobb összehangolását hozva magával;

22.

a hatóság tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat által az előző években kiadott, minden kritikai vagy nagyon fontos ajánlás végrehajtásra került;

Teljesítmény

23.

üdvözli, hogy a hatóság az Európai Bankhatósággal és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal együtt tagja annak a vegyes bizottságnak, amelyik azon dolgozik, hogy biztosítsa az ágazatok közötti összhangot, valamint a közös álláspontok kialakítását a pénzügyi konglomerátumok felügyelete és egyéb, több ágazatot érintő kérdések terén; továbbá megjegyzi, hogy a hatóság szintén erőfeszítéseket tett, hogy az egységes felügyeleti mechanizmussal és az Európai Központi Bankkal a közös érdekeltségű területeken – például a piaci infrastruktúrák és a pénzügyi stabilitás vonatkozásában – együttműködés alakuljon ki;

24.

megállapítja, hogy a Számvevőszék teljesítmény-ellenőrzést végzett a hitelminősítő intézetek hatóság által végzett felügyeletére vonatkozóan, és 2016 februárjában közzétette zárójelentését; tudomásul veszi, hogy a hatóság az ellenőrzést követően cselekvési tervet készített a Számvevőszék ajánlásainak végrehajtására; megjegyzi, hogy a hatóság a Számvevőszék által tett nyolc ajánlásból hetet már megvalósított, a nyolcadik ajánlással pedig jelenleg foglalkozik;

Egyéb megjegyzések

25.

hangsúlyozza, hogy a hatóságnak – amellett, hogy biztosítja a Parlament és a Tanács által megállapított keretszabályokból eredő valamennyi feladat teljes körű és határidőn belüli ellátását – szigorúan a Parlament és a Tanács által rábízott feladatokhoz kell ragaszkodnia, nem szabad túllépnie a tőlük kapott megbízatáson, és különös figyelmet kell fordítania az arányosság elvére, hogy optimalizálja az erőforrások felhasználását, és elérje azokat a célokat, amelyekkel a Parlament és a Tanács megbízta;

26.

rámutat a hatóságnak a pénzügyi rendszer hatékonyabb ellenőrzésének biztosításában betöltött központi szerepére a pénzügyi stabilitás, a szükséges átláthatóság és a pénzügyi piac nagyobb biztonságának garantálása érdekében, különösen a felügyelet nemzeti felügyeleti hatóságok közötti összehangolása, szükség esetén a nemzetközi felügyeletért felelős más intézményekkel való együttműködés, valamint az uniós jogszabályok egységes alkalmazásának felügyelete révén; hangsúlyozza, hogy ennek az együttműködésnek bizalmi légkörben kell zajlania; hangsúlyozza a hatóság szerepét abban, hogy hozzájáruljon a magas színvonalú egységes felügyeleti gyakorlatokhoz és előmozdítsa azokat a fogyasztóvédelem területén, továbbá hangsúlyozza, hogy a 2. és 3. szintű intézkedések kidolgozása keretében figyelmet kell fordítani a különböző nemzeti piacok különleges jellemzőire, valamint arra, hogy a piaci szereplőket továbbra is kellő időben bevonják az alkalmazási eljárásba, illetve az egyes tervezési és végrehajtási szakaszokba; megjegyzi, hogy a hatóság munkáját rendszeresen, megfelelően ellenőrizni kell azzal a céllal, hogy erőforrásai hatékonyabb, átláthatóbb és hitelesebb módon kerüljenek elosztásra és felhasználásra;

27.

megállapítja, hogy mivel a hatóság munkaterhelése a szabályozási feladatokról egyre inkább áttevődik az uniós jog érvényesítésére és alkalmazására, ezért végre kell hajtani költségvetése és alkalmazottai belső átcsoportosítását; létfontosságúnak tartja, hogy a hatóság elegendő forrással rendelkezzen feladatainak teljes körű ellátásához, beleértve az e feladatokkal járó esetleges megnövekedett munkateher kezelését, miközben a források elosztása során biztosítani kell a megfelelő szintű prioritások érvényesülését és a költségvetési hatékonyságot; emellett rámutat arra, hogy a hatóság munkaterhének növekedése a költségvetési és az emberi erőforrások belső átcsoportosítása révén is kezelhető lehet, feltéve, hogy ez nem hátráltatja a hatóság megbízatásának teljes körű gyakorlását, és biztosítja a hatóság függetlenségét felügyeleti feladatai ellátása során;

28.

megelégedéssel állapítja meg, hogy a hatóság 2016-ban környezeti lábnyomának csökkentése érdekében különféle tevékenységeket végzett a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer által történő tanúsítás keretein belül;

29.

megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés értelmében az Egyesült Királyság kilépése hatással lehet a hatóság tevékenységeire, mivel számos jelentős felügyelt szervezet jelenleg ott működik; megjegyzi, hogy az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépésre vonatkozó döntése következtében a jövőben csökkenhetnek a hatóság bevételei;

30.

megelégedéssel nyugtázza, hogy a hatóság proaktívan párbeszédet kezdeményez az illetékes nemzeti hatóságokkal annak tudatosítása céljából, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépése milyen hatást fog gyakorolni a pénzügyi piacok felügyeletére, illetve a hatóságra; megjegyzi továbbá, hogy a hatóság e kérdés vonatkozásában folyamatosan kapcsolatban van és egyeztet a Bizottsággal;

31.

a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2018. április 18-i állásfoglalására (3).

(1) HL C 84., 2017.3.17., 192. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.)

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0133. Lásd e Hivatalos Lap 393. oldalát.