AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2018/1330 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2018. április 18.)

az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0097/2018),

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

üdvözli, hogy a Számvevőszék ellenőrzési munkája alapján arra a következtetésre jutott, hogy a 2016. december 31-i fordulónappal záruló évet illetően az intézmények és szervek igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek;

tudomásul veszi, hogy a 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a Számvevőszék megállapította, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (a továbbiakban: az EGSZB) tekintetében az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódóan ellenőrzött területeken nem tártak fel lényeges hiányosságokat;

megjegyzi, hogy a jelenlegi mentesítési eljárás értelmében az EGSZB az éves tevékenységi jelentéseket júniusban nyújtja be a Számvevőszéknek, a Számvevőszék jelentését októberben terjeszti az Európai Parlament elé, majd a mentesítésről a Parlament májusig, a plenáris ülésen szavaz; megállapítja, hogy – amennyiben a mentesítést nem halasztják el – az éves beszámoló lezárása és a mentesítési eljárás lezárása között legalább 17 hónap telik el; rámutat arra, hogy a magánszektorban végzett ellenőrzés ütemterve sokkal rövidebb időszakot fog át; hangsúlyozza, hogy a mentesítési eljárást észszerűsíteni kell, és fel kell gyorsítani; kéri, hogy az EGSZB és a Számvevőszék kövesse a magánszektorban alkalmazott legjobb gyakorlatot; javasolja erre vonatkozóan, hogy az éves tevékenységi jelentések benyújtási határidejét az adott pénzügyi évet követő év március 31-ében, a számvevőszéki jelentések benyújtásának határidejét pedig július 1-jében állapítsák meg; indítványozza továbbá a mentesítési eljárásra vonatkozó, az Európai Parlament eljárási szabályzata IV. mellékletének 5. cikkében rögzített ütemezés felülvizsgálatát, hogy a mentesítésről szóló szavazást a novemberi plenáris ülésen meg lehessen tartani, így a mentesítési eljárást az adott pénzügyi évet követő évben le lehessen zárni;

üdvözli az EGSZB általános hatékony, eredményes és elővigyázatos pénzgazdálkodását a 2016. évi költségvetési időszakban; a Bizottság költségvetési tervezésében támogatja a teljesítményalapú költségvetés-tervezés felé történt sikeres paradigmaváltást, amelyet Kristalina Georgieva alelnök 2015 szeptemberében az eredményközpontú uniós költségvetés részeként vezetett be; arra ösztönzi az EGSZB-t, hogy a módszert alkalmazza saját költségvetés-tervezési eljárására;

megjegyzi, hogy 2016-ban az EGSZB 130 586 475 EUR költségvetéssel rendelkezett (2015-ben ez az összeg 129 100 100 EUR volt), a felhasználási arány pedig 97,55 %-os volt; megjegyzi, hogy 2016-ban a felhasználási arány a 2015. évihez képest nőtt;

megállapítja, hogy az EGSZB költségvetése kizárólag igazgatási jellegű, és jelentős részét az intézménynél dolgozókhoz kapcsolódó kiadások teszik ki, a fennmaradó rész pedig az épületekhez, a berendezésekhez, a felszerelésekhez kapcsolódik és egyéb fenntartási költségekből áll össze; megjegyzi, hogy az EGSZB megerősítette a teljesítményalapú költségvetési elvek alkalmazásának fontosságát mindennapi műveleteiben, és a kulcsfontosságú tevékenységekre és a teljesítményre vonatkozó mutatók (KTTM-ek) 2017-ben bekövetkezett frissítéséről tájékoztatott; kéri az EGSZB-t, hogy továbbra is alkalmazza ezeket az elveket és megfelelően és rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet a megreformált KTTM mutatókról;

tudomásul veszi, hogy az EGBSZ korszerűsítéséről ötletbörze indult; tájékoztatást kér a kezdeményezésről és fejleményeiről; kéri az EGBSZ-t, hogy adjon magyarázatot a mentesítésért felelős hatóság részére az említett korszerűsítéssel kapcsolatos kiadásokról a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság érdekében, továbbá hozza nyilvánosságra a költség-haszon értékelést;

megjegyzi, hogy a tagok utazási költségeire és napidíjaira szolgáló előirányzatok végleges összege 19 561 194 EUR volt; üdvözli a tagok kiadásainak részletes lebontását – különösen ami az 1004. költségvetési jogcímet illeti – amelyet az EGSZB a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elé terjesztett, és kéri az EGSZB-t, hogy következő éves tevékenységi jelentésébe vagy a költségvetési és pénzügyi igazgatási beszámolójába foglalja be a 2017. évi adatokat is ugyanilyen felbontásban; kéri az EGSZB-t, hogy bocsássa a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére a kiküldetések költség-haszon értékelését uniós, illetve a meglátogatott országok szerinti lebontásban, akárcsak a 2016-ban meglátogatott országok listáját; megfelelő intézkedések elfogadására bátorít a takarékosság, illetve a környezetszennyezés csökkentése érdekében; sürgeti az EGSZB tagjait, hogy mérjék fel más eszközök potenciálját, amelyek révén gazdasági megtakarításokat lehet elérni többek között az utazási költségeken;

észrevételezi, hogy az EGSZB kijelentése szerint még tovább fejleszthető az EGSZB és a Parlament közötti együttműködési megállapodás; bízik abban, hogy a további szinergiák kialakítása mindkét intézmény számára kedvező eredményekkel jár; tudomásul veszi az EGSZB és a Parlament közötti együttműködés terén elért fejlődést, különösen ami az EGSZB elnöke, illetve ennek hivatala és a parlamenti Bizottsági Elnökök Értekezlete közötti kapcsolatokat illeti; felhívja az EGSZB-t, hogy erősítse tovább a kapcsolatokat az EGSZB és a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke és előadói között, annak biztosítása érdekében, hogy az uniós jogalkotási folyamathoz való hozzájárulása jobban nyomon követhető legyen;

10.

azon a véleményen van, hogy az EGSZB és a Parlament közötti együttműködésből eredő költségvetési megtakarítások közös értékelése mind az intézmények, mind az uniós polgárok érdekét szolgálja; azt javasolja, hogy ezt a gyakorlatot a Parlamenttel együtt hajtsák végre a két intézmény közötti szálak szorosabbra fűzésének stratégiája keretében; tudomása van arról, hogy az EGSZB éppen kiépíti szakpolitikai értékelő kapacitását, hogy konzultatív testületként játszott szerepét ezzel erősítse a jogalkotási folyamatban; kéri az EGSZB-t, hogy következő éves tevékenységi jelentésében terjesszen a mentesítésért felelős hatóság elé részletes elemzést ezen tevékenységek működéséről;

11.

üdvözli, hogy a belga hatóságok az európai intézmények fenyegetettségi szintjének csökkentéséről szóló határozatát követően ismét megnyitották az RMD és a REM épületek közötti közvetlen átjárót; úgy véli, hogy ez megkönnyíti az EGSZB és a Parlament közötti kommunikációt és együttműködést; felhívja mindkét intézményt, hogy tájékoztassák a képviselőket és az alkalmazottakat az átjáró újbóli megnyitásáról;

12.

üdvözli az EGSZB és a Régiók Bizottsága közötti, 2016-ban hatályba lépett igazgatási együttműködési megállapodást, amely megosztott fordítási és logisztikai igazgatóságok létrehozását írja elő; úgy véli, hogy ez jó alapot teremt potenciális gazdasági megtakarításokhoz mindkét bizottság számára; bízik abban, hogy ez a megállapodás más területeken is ösztönzi az együttműködést; részletes tervet kér és a bizottságok e területeken végzett tevékenységeinek leírását; úgy véli, hogy a megállapodás mindkét bizottság teljesítményét illetően fokozza majd a hatékonyságot;

13.

üdvözli, hogy az EGSZB teljesíti a személyzet öt év alatt 5 %-kal való csökkentésére vonatkozó intézményközi megállapodás szerinti célokat; megjegyzi, hogy az Európai Parlament Kutatószolgálatához való személyzet-áthelyezés eredményeként az EGBSZ 8 %-kal, azaz 2016-ban 43-mal csökkentette a létszámtervében szereplő álláshelyek számát; felhívja a költségvetési hatóságokat, hogy tartsák szem előtt a létszámcsökkentés hosszú távú hatását, különös tekintettel az EGSZB azon képességére, hogy javítson a nemek közötti és a földrajzi egyensúlyon, valamint amikor megtervezik a személyzet számára rendelkezésre álló pénzügyi források jövőbeli elosztását, építsenek a tapasztalt tisztviselők azon képességére, hogy betöltsék a vezetői posztokat;

14.

tudomásul veszi, hogy az EGSZB-nél a betegség miatti távollétek mértéke általánosságban véve nőtt; hangsúlyozza, hogy fontos bevezetni a munkahelyi jólét javítására irányuló intézkedéseket, illetve ugyanakkor a távolléteket is megfelelően ellenőrizni kell; örömmel fogadja az EGSZB olyan kezdeményezéseit a zaklatás elleni fellépésnek és a munkahelyen az emberi méltóság tiszteletben tartásának az előmozdítására, mint például a „bizalmas tanácsadói” szerepkör létrehozása; felszólítja az EGSZB-t, hogy tegyen jelentést a mentesítő hatóságnak a személyzet jólléte tekintetében 2017-ben elért eredményekről;

15.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az EGSZB-nél a középvezetői állások több mint 40 %-át töltik be nők; arra bátorítja az EGSZB-t, hogy a felsővezetői álláshelyek terén érjen el hasonló eredményeket, illetve, hogy tegye meg a földrajzi egyensúlyhiány további helyrebillentéséhez szükséges intézkedéseket;

16.

aggódik amiatt, hogy 2016-ban a 22 ajánlattételi felhívásból 9 esetében a szerződéseket verseny nélkül ítélték oda az egyetlen pályázó társaságnak; kéri az EGSZB-t, hogy hozza meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ajánlattevők között valóban legyen verseny;

17.

üdvözli, hogy 2016-ban az EGSZB hozzávetőleg 30 %-kal többször szerepelt a médiában; észrevételezi az EGSZB megjelenését a közösségi médiában, és várja annak eredményeit;

18.

megjegyzi, hogy a kért, majd igénybe nem vett tolmácsolási szolgáltatások aránya a 2015. évi 3,5 %-ról 4 %-ra nőtt 2016-ban, és kéri az adott szolgáltatások tényleges nyújtásának szorosabb nyomon követését;

19.

megjegyzi, hogy tovább (a 2015. évi 9,74 %-ról 2016-ban 16,61 %-ra) nőtt a fordítások kiszervezési aránya (a kiszervezésről az EGSZB illetve a Régiók Bizottsága közötti együttműködési megállapodás rendelkezik) a fordítandó anyagok nagyobb száma és az igazgatóság személyzeti állományának (2015-höz képest több mint 9 %-os) csökkentése miatt; tudomásul veszi, hogy a fordítások kiszervezése és ennek gyakorlati kivitelezése, illetve korlátozásai belső ellenőrzés tárgyát képezik 2016-ban, és várja a tájékoztatást a belső ellenőr ajánlásairól az EGSZB következő éves tevékenységi jelentésében;

20.

tudomásul veszi az EGSZB-nek az EMAS és annak környezeti eredményei melletti elkötelezettségét, amelyek a gáz, a víz, a villamos energia, a papír, illetve a tisztítószerek és a hulladéktermelés csökkenését mutatják; ösztönzi az EGSZB-t, hogy e tekintetben továbbra is javítsa teljesítményét;

21.

sajnálja, hogy az EGSZB csak most készít iránymutatás-tervezetet a szociális párbeszéd keretében felmerülő összeférhetetlenség megelőzésére; megjegyzi, hogy az iránymutatás-tervezetet éppen jelenleg véglegesítik társadalmi-szakmai érdekcsoportokkal folytatott párbeszéd keretében; kéri az EGSZB-t, hogy gyorsítsa fel a véglegesítési folyamatot, hogy mielőbb fogadja el az iránymutatást az összeférhetetlenség megelőzéséről, és ebben legyen követelmény a más szervezetekben való tagság nyilvántartása, valamint hogy a honlapján hozza nyilvánosságra ezt az iránymutatást;

22.

sajnálja, hogy az EGSZB honlapján sem az elnök, sem az alelnökök, sem a titkárság nem tett közzé pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatot; sürgeti az EGSZB-t, hogy 2018. június végéig közöljék ezeket, feltüntetve a más szervezetekben való tagságot is; sajnálja, hogy a tagok érdekeltségi nyilatkozatait különféle nyelveken és formátumokban tették közzé, ami miatt csökkent az átláthatóság; sürgeti az EGSZB-t, hogy 2018. június végéig egységes formában, és az Unió három leggyakrabban használt fő munkanyelvének egyikén tegyék közzé ezeket;

23.

aggódik amiatt, hogy a személyzeti szabályzat 11. cikke szerint minden egyes újonnan felvett személy köteles az összeférhetetlenségi nyilatkozat helyett az összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozatot tenni; hangsúlyozza, hogy senkinek sem kell az összeférhetetlenség hiányáról nyilatkoznia; megismétli, hogy az összeférhetetlenséget egy semleges szervnek kell felmérnie; ezért sürgeti az EGSZB-t, hogy terjesszen elő egy egységes és teljes formátumú érdekeltségi nyilatkozatot az összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozat helyett;

24.

üdvözli az EGSZB és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) közötti információcserét megkönnyíteni hivatott adminisztratív intézkedéseket;

25.

üdvözli az EGSZB által a hivatali visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályokhoz hozott kiegészítő határozatokat, és hangsúlyozza e kezdeményezés fontosságát;

26.

véleménye szerint megfelelő költségvetési háttérrel létre kell hozni egy közzétételi, tanácsadó és bejelentő szervet, amely segítséget nyújtana a visszaélést bejelentő személyek számára abban, hogy az Unió pénzügyi érdekeit sértő esetleges szabálytalanságokra vonatkozó információk bejelentéséhez – fenntartva a bejelentés bizalmas jellegét – megtalálják a megfelelő csatornákat, és hogy megkapják a szükséges támogatást és tanácsot;

27.

rámutat az EGSZB-ben történt zaklatási esetre, amely az intézménynek 55 772 EUR-jába került; sajnálja, hogy ilyesmi előfordulhatott, de üdvözli azt, hogy kellőképpen nyomon követték az ügyet; tudomásul veszi, hogy további 20 személyzeti alkalmazott fordult az EGSZB bizalmi személyekből álló hálózatához zaklatással kapcsolatosként megélt ügyekkel; felszólítja az EGSZB-t, hogy e tekintetben javítson szakpolitikáján, hogy vegye elejét a pszichológiai és szexuális zaklatás minden formájának; kéri az EGSZB-t, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az adott esetek kezelése érdekében tervezett lépésekről;

28.

sajnálattal veszi tudomásul az Egyesült Királyság azon döntését, hogy kilép az Európai Unióból; megjegyzi, hogy ezen a ponton nem lehet előrejelzést készíteni a kilépés pénzügyi, adminisztratív, emberi és egyéb következményeiről, és kéri az EGSZB-t és a Számvevőszéket, hogy végezzenek hatásvizsgálatot és 2018 végéig tájékoztassák a Parlamentet annak eredményeiről.