P8_TA(2018)0054

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele: Svédország EGF/2017/007 SE/Ericsson referenciaszámú kérelme

Az Európai Parlament 2018. március 1-jei állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (Svédország kérelme – EGF/2017/007 SE/Ericsson) (COM(2017)0782 – C8-0010/2018 – 2018/2012(BUD))

(2019/C 129/17)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0782 – C8-0010/2018),

—	tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (EGAA-rendelet),

—	tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 12. cikkére,

—	tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (3) és különösen annak 13. pontjára,

—	tekintettel a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontjában foglalt háromoldalú egyeztető eljárásra,

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság levelére,

—	tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0032/2018),

mivel az Unió létrehozta a jogalkotási és költségvetési eszközöket ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerőpiaci beilleszkedésüket;

mivel az elbocsátott munkavállalók újbóli munkába állásának és munkaerőpiaci újrabeilleszkedésének elősegítése érdekében az Unió által az elbocsátott munkavállalók részére nyújtott pénzügyi támogatásnak dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani;

mivel Svédország „EGF/2017/007 SE/Ericsson” referenciaszámon az EGAA igénybevételére irányuló kérelmet nyújtott be a Stockholm (SE11), Västsverige (SE23) és Östra Mellansverige (SE12) NUTS II. szintű régiókban, valamint Sydsverige (SE22) területén a NACE Rev 2. rendszer alatti 26. ágazat (Számítógépek, valamint elektronikai és optikai termékek gyártása) szerinti gazdasági ágazatban bekövetkezett 2 388 elbocsátás tekintetében;

mivel a kérelem az EGAA-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt beavatkozási kritériumra épül, amely szerint legalább 500 munkavállalót bocsátanak el egy négy hónapos referencia-időszak alatt egy vállalkozáson belül egy tagállamban, ideértve a beszállítók vagy a továbbfeldolgozó vállalatok körében elbocsátott munkavállalókat és a tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozókat is;

E.	mivel az elmúlt években több kérelmet nyújtottak be ugyanezen ágazat, illetve a hozzá kapcsolódó ágazatok vonatkozásában, amelyek nagyvállalatokat is érintettek;

egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EGAA-rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, és hogy ezért Svédország jogosult az említett rendelet értelmében nyújtandó 2 130 400 EUR összegű pénzügyi hozzájárulásra, ami a 3 550 667 EUR-t kitevő összes kiadás 60 %-a;

megállapítja, hogy a svéd hatóságok 2017. augusztus 9-én nyújtották be a kérelmet, és hogy a Svédország által adott kiegészítő információk benyújtását követően annak értékelését a Bizottság 2017. december 18-án fejezte be, majd erről 2018. január 15-én értesítette a Parlamentet;

emlékeztet arra, hogy ez Svédország második olyan kérelme, amely az Ericssontól történő elbocsátásokkal kapcsolatban az EGAA-ból nyújtandó pénzügyi hozzájárulásra irányul, a 2016. márciusi megelőző kérelmet és az arról hozott pozitív döntést követően (4);

sajnálja az Ericssonnál történt elbocsátásokkal kapcsolatban az EGAA igénybevételére irányuló korábbi 2016-os kérelem nyomán megítélt támogatás alacsony mértékű felhasználását, de örömmel veszi tudomásul, hogy levonták a tanulságokat ebből az esetből; nyugtázza, hogy a jelenlegi kérelem által megcélzott korábbi munkavállalók oktatásban és képzésben részesülhetnek majd anélkül, hogy ez hátrányosan befolyásolná végkielégítésüket;

megállapítja, hogy Svédország azzal érvel, hogy az elbocsátások a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változásokhoz, elsősorban pedig az Ericsson által Svédországban a globális verseny miatt a távközlési ágazat hardveralapú üzletágában elért negatív növekedéshez kapcsolódnak; rámutat, hogy az Ericsson fokozatosan csökkentette az alkalmazottak számát Svédországban, de időközben világszerte nőtt;

tudatában van annak, hogy a különböző régiókban magas az igény informatikai készségekkel rendelkező munkavállalókra, miközben az Ericsson által elbocsátott munkavállalók készségei nem esnek egybe a munkaerőpiaci követelményekkel; elismeri, hogy ugyanazon a földrajzi területen sok azonos szaktudással rendelkező embert egyszerre bocsátanak el; úgy ítéli meg, hogy a fizikai dolgozók és az idősebb munkavállalók különösen segítségre szorulnak; megjegyzi, hogy az EGAA megkönnyíthetné azt is, hogy egyes tagállamok zsugorodó ágazataiból a munkavállalók határok átlépésével más tagállamok bővülő ágazataiba vándoroljanak;

emlékeztet arra, hogy sokféle munkavállalót, fizikai és szellemi munkavállalót egyaránt érintenek az elbocsátások; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy néhány munkavállalónak azzal kell szembesülnie, hogy a hagyományos gyártó iparágakban eléggé alacsony a munkaerőpiaci kereslet; elismeri, hogy az e munkavállalók számára az állami vagy a magánszektorban rendelkezésre álló lehetőségek igénybevételéhez hatalmas átképzési erőfeszítésekre lenne szükség;

megjegyzi, hogy a kérelem az Ericsson által elbocsátott 2 388 munkavállalóra vonatkozik, akik közül a javasolt intézkedések 900-at céloznak meg; rámutat, hogy e csoport több mint 30 %-a az 55 és 64 év közötti korcsoporthoz tartozik, és ezek a személyek a távközlési hardverágazatra jellemző olyan készségekkel rendelkeznek, amelyek a jelenlegi munkaerőpiacon elavultak, és hogy ezért hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacra való visszatérés tekintetében, és tartós munkanélküliség fenyegeti őket; ezért üdvözli, hogy a projekt „a hátrányos helyzetű csoportokat érintő intézkedésekre” is összpontosít;

üdvözli azt a döntést, hogy az 50 éves kor feletti elbocsátott munkavállalók, akiknél fennáll annak a veszélye, hogy tartósan munkanélkülivé válnak, illetve akik tanulási vagy testi fogyatékossággal élnek, szakértői segítséget kapnak, tekintettel azokra a megnövekedett kihívásokra, amelyekkel másik munkahely keresése során valószínűleg szembesülnek;

10.

megjegyzi, hogy az elbocsátott munkavállalóknak nyújtott juttatások és ösztönzők költsége majdnem eléri az EGAA-rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti intézkedések tekintetében az összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag teljes költségének 35 %-ában meghatározott korlátot, és hogy ezen intézkedések a munkakereső vagy képzési tevékenységekben részt vevő megcélzott kedvezményezettek tevékeny részvételétől függnek;

11.

megjegyzi, hogy Svédország ötféle intézkedést tervez a kérelem által érintett elbocsátott munkavállalók érdekében: i. pályaorientáció és karriertervezés, ii. a hátrányos helyzetű csoportokat érintő intézkedések, iii. vállalkozói támogatás, iv. oktatás és képzés, v. álláskeresési és mobilitási juttatások; továbbá megjegyzi, hogy a javasolt intézkedések segítenék az elbocsátott munkavállalókat készségeik fejlesztésében, és megkönnyítenék, hogy új munkahelyekre menjenek át, illetve segítenék őket saját vállalkozásaik létrehozásában; hangsúlyozza, hogy a fent ismertetett intézkedések az EGAA-rendelet 7. cikke szerinti támogatható tevékenységek közé tartozó aktív munkaerőpiaci intézkedéseknek minősülnek, és nem helyettesítik a szociális védelmi intézkedéseket; üdvözli a svéd hatóságok azon döntését, hogy 2017. februárban, az EGAA-támogatás iránti kérelmet megelőzően elkezdték a megcélzott kedvezményezettek számára a személyre szabott szolgáltatások biztosítását;

12.

elismeri, hogy a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagja a megcélzott kedvezményezettekkel, azok képviselőivel, valamint a helyi állami szereplőkkel egyeztetve készült el; több konzultációt kér a vállalkozókkal, hogy az új készségeket és az oktatást az igényeikhez lehessen szabni;

13.

emlékeztet arra, hogy az EGAA-rendelet 7. cikkével összhangban a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának kialakítása során előre kell jelezni a jövőbeli munkaerőpiaci kilátásokat és a szükséges készségeket, valamint hogy a csomagnak összeegyeztethetőnek kell lennie az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság felé történő elmozdulással; üdvözli, hogy a svéd állami foglalkoztatási szolgálatnak ajánlattételi felhívásaiban és saját gyakorlatában alkalmaznia kell a környezetvédelmi követelményeket;

14.

hangsúlyozza, hogy a svéd hatóságok által nyújtott megerősítés szerint a támogatható intézkedésekre más uniós pénzügyi eszközből nem folyósítanak támogatást;

15.

ismételten leszögezi, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem helyettesítheti sem azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a vállalatok feladata a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében, sem a vállalatok vagy ágazatok szerkezetátalakítására irányuló intézkedéseket;

16.

felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze arra a nemzeti hatóságokat, hogy a növekedési potenciállal rendelkező és így munkaerőt felvevő ágazatokról szóló jövőbeni javaslataikban jobban térjenek ki a részletekre, valamint megalapozott adatokat gyűjtsenek az EGAA-támogatás hatásáról, amelyet többek között az új állások minőségére, tartósságára és fenntarthatóságára, az önálló vállalkozók és az induló vállalkozások számára és százalékos arányára és a munkaerőpiacra való újbóli beilleszkedésnek az EGAA révén elért arányára gyakorol;

17.

emlékeztet a Bizottsághoz intézett azon kérésére, hogy biztosítson hozzáférést a nyilvánosság számára az összes EGAA-kérelemmel kapcsolatos dokumentumhoz;

18.

jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

19.

utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről;

20.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 855. o.

(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1858 határozata (2016. október 11.) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (Svédország kérelme: EGF/2016/002 SE/Ericsson) (HL L 284., 2016.10.20., 25. o.).