A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Javaslat az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletre

(2019/C 168/09)

Főelőadó:

Anna MAGYAR (HU/EPP), a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke

Referenciaszöveg:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Határ- és Parti Őrségről és a 98/700/IB együttes tanácsi fellépés, az 1052/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

Az Európai Bizottság hozzájárulása a 2018. szeptember 19–20-i salzburgi vezetői üléshez

COM(2018) 631 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

COM(2018) 631 final, 2. cikk 16. bekezdés

Fogalommeghatározások

A Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

„operatív személyzet”: az „Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatát”alkotó határőrök, visszaküldést végrehajtó hatósági kísérők, visszaküldési szakértők és egyéb releváns személyzet. Az 55. cikk (1) bekezdésében meghatározott három kategóriával összhangban az operatív személyzetet vagy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség alkalmazza (1. kategória), vagy a tagállamok rendelik ki az Ügynökséghez (2. kategória), vagy a tagállamok biztosítják rövid távú bevetéshez (3. kategória). A műveleti személyzet a határigazgatási csapatok, migrációkezelést támogató csapatok vagy végrehajtási hatáskörökkel rendelkező visszaküldési csapatok tagjaként jár el. Az operatív személyzet magában foglalja az ETIAS Központi Egység működtetéséért felelős személyzetet is;

„operatív személyzet”: az „Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatát”alkotó határőrök, visszaküldést végrehajtó hatósági kísérők, visszaküldési szakértők és egyéb releváns személyzet. Az 55. cikk (1) bekezdésében meghatározott négy kategóriával összhangban az operatív személyzetet vagy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség alkalmazza (1. kategória), vagy a tagállamok rendelik ki az Ügynökséghez (2. kategória), vagy a tagállamok biztosítják rövid távú bevetéshez vagy gyorsreagálású intervenciókhoz (3. és 4. kategória). A műveleti személyzet a határigazgatási csapatok, migrációkezelést támogató csapatok vagy visszaküldési csapatok tagjaként jár el. Az 1. kategória, 2. kategória, 3. kategória és 4. kategória személyzete a fogadó tagállam beleegyezésével végrehajtási hatásköröket gyakorolhat. Az operatív személyzet magában foglalja az ETIAS Központi Egység működtetéséért felelős személyzetet is;

Indokolás

—

2. módosítás

COM(2018) 631 final, 3. cikk a) bekezdés:

Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség

A Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

határellenőrzés, beleértve a jogszerű határátlépések elősegítésével és adott esetben a határokon átnyúló bűncselekmények, például a migránsok csempészése, az emberkereskedelem és a terrorizmus megelőzésével és felderítésével kapcsolatos intézkedéseket, valamint a nemzetközi védelemre szoruló vagy azt kérelmezni szándékozó személyek továbbirányításával kapcsolatos intézkedéseket;

határellenőrzés, beleértve a jogszerű határátlépések elősegítésével és adott esetben a határokon átnyúló bűncselekmények, például a migránsok csempészése, az emberkereskedelem és a terrorizmus megelőzésével, felderítésével és felszámolásával kapcsolatos intézkedéseket, valamint a nemzetközi védelemre szoruló vagy azt kérelmezni szándékozó személyek továbbirányításával kapcsolatos intézkedéseket;

Indokolás

A legfontosabb határigazgatási tevékenységeknek egy operatív megoldás lehetőségét is magukban kellene foglalniuk a határokon átnyúló bűncselekmények leküzdésére.

3. módosítás

COM(2018) 631 final, 8. cikk (4), (6) és (7) bekezdés

Az európai integrált határigazgatást célzó többéves stratégiai szakpolitikai ciklus

A Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(4) Az európai integrált határigazgatás a 30. cikk (2) bekezdésében említett stratégiai kockázatelemzése alapján a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 118. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az európai integrált határigazgatás többéves stratégiai szakpolitikájának kidolgozása érdekében. E felhatalmazáson alapuló jogi aktus meghatározza a szakpolitikai prioritásokat, és a 3. cikkben meghatározott összetevőkkel kapcsolatban a következő négy évre vonatkozó stratégiai iránymutatásokat.

(…)

(6) A (4) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus végrehajtása érdekében a tagállamok az integrált határigazgatásra vonatkozó nemzeti stratégiáikat a határok és a visszaküldések igazgatásáért felelős valamennyi nemzeti hatóság közötti szoros együttműködés révén alakítják ki. E nemzeti stratégiáknak összhangban kell lenniük a 3. cikkel, a (4) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal, valamint az (5) bekezdésben említett technikai és működési stratégiával.

(7) Negyvenkét hónappal a (4) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően a Bizottság az Ügynökség támogatásával részletesen értékeli annak végrehajtását. Az értékelés eredményeit figyelembe kell venni a következő ciklus előkészítése során

(4) […]-ig (megerősítendő) a Bizottság az európai integrált határigazgatás 30. cikk (2) bekezdésében említett stratégiai kockázatelemzése alapján többéves stratégiai szakpolitikai tervezetet nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az első többéves stratégiai szakpolitikai ciklusra vonatkozóan . E tervezet Bizottság általi benyújtásától számított […]-n belül (megerősítendő) összehívják az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti ülést, hogy megvitassák a többéves stratégiai szakpolitikai tervezetet. Ezt a vitát követően a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 118. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az európai integrált határigazgatás többéves stratégiai szakpolitikájának kidolgozása érdekében. E felhatalmazáson alapuló jogi aktus meghatározza a szakpolitikai prioritásokat, és a 3. cikkben meghatározott összetevőkkel kapcsolatban a következő négy évre vonatkozó stratégiai iránymutatásokat.

(…)

(6) A (4) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus végrehajtása érdekében a tagállamok az integrált határigazgatásra vonatkozó nemzeti stratégiáikat a határok és a visszaküldések igazgatásáért felelős valamennyi nemzeti hatóság közötti szoros együttműködés révén, valamint az érintett szubnacionális területek illetékes helyi és regionális önkormányzataival folytatott konzultációt követően alakítják ki. E nemzeti stratégiáknak összhangban kell lenniük a 3. cikkel, a (4) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal, valamint az (5) bekezdésben említett technikai és működési stratégiával.

Indokolás

Az integrált határigazgatásra vonatkozó nemzeti stratégiákkal kapcsolatban konzultálni kellene azoknak a területeknek a helyi és regionális önkormányzataival, amelyeket nagymértékben érintenek a jelenlegi, várható vagy lehetséges erős migrációs áramlások, illetve egyéb olyan kihívások, amelyek komoly következményekkel járnak a helyi és regionális szintre nézve. Az Európai Bizottságnak ezenfelül jelentés formájában be kellene számolnia a társjogalkotóknak (LIBE véleménytervezetének 23. módosító indítványa), valamint a helyi és regionális szint uniós szintű politikai képviseletének is.

4. módosítás

COM(2018) 631 final, 21. cikk (1) és (3) bekezdés

Nemzeti koordinációs központ

A Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) Valamennyi tagállam nemzeti koordinációs központot jelöl ki, működtet és tart fenn, amely biztosítja a külső határellenőrzésért felelős valamennyi nemzeti hatóság közötti, valamint a többi nemzeti koordinációs központtal és az Ügynökséggel történő koordinációt és információcserét. Valamennyi tagállam értesíti a Bizottságot a nemzeti koordinációs központja létrehozásáról, amely haladéktalanul tájékoztatja erről a többi tagállamot és az Ügynökséget.

(…)

(3) A nemzeti koordinációs központ az alábbi feladatokat látja el:

a)	biztosítja az időben történő információcserét és együttműködést a külső határellenőrzésért felelős valamennyi nemzeti hatósággal, valamint a többi nemzeti koordinációs központtal és az Ügynökséggel; (…)

(1) Valamennyi tagállam nemzeti koordinációs központot jelöl ki, működtet és tart fenn, amely biztosítja a külső határellenőrzésért felelős valamennyi nemzeti hatóság, illetve adott esetben az érintett helyi és regionális önkormányzatok közötti, valamint a többi nemzeti koordinációs központtal és az Ügynökséggel történő koordinációt és információcserét. Valamennyi tagállam értesíti a Bizottságot a nemzeti koordinációs központja létrehozásáról, amely haladéktalanul tájékoztatja erről a többi tagállamot és az Ügynökséget.

(…)

(3) A nemzeti koordinációs központ az alábbi feladatokat látja el:

a)	biztosítja az időben történő információcserét és együttműködést a külső határellenőrzésért felelős valamennyi nemzeti hatósággal, illetve adott esetben az érintett helyi és regionális önkormányzatokkal , valamint a többi nemzeti koordinációs központtal és az Ügynökséggel; (…)

Indokolás

Az információk cseréjének és terjesztésének biztosítása a helyi és regionális szint felé, amennyiben ez a szint érintett a kérdésben.

5. módosítás

COM(2018) 631 final, 39. cikk (3) bekezdés m) albekezdés

A közös műveletek műveleti terve

A Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

eljárások egy olyan mechanizmus létrehozására, amely valamely közös műveletben vagy gyorsreagálási határvédelmi műveletben közreműködő valamennyi személy, többek között a fogadó tagállam határőrei vagy más releváns személyzete és a csapatok tagjai ellen benyújtott, a közös műveletben vagy a gyorsreagálási határvédelmi műveletben való közreműködésük során bekövetkezett alapjogsértésekre vonatkozó panaszok fogadására és Ügynökségnek történő továbbítására szolgál;

n)	logisztikai intézkedések, ideértve a közös művelet tervezett helyszínéül szolgáló területen jellemző munkafeltételekre és környezetre vonatkozó információkat is.

m)	gyorsított eljárás olyan harmadik országbeli állampolgárok elbírálására, akik jogszerűtlenül lépnek be egy adott tagállam területére ;

o)	logisztikai intézkedések, ideértve a közös művelet tervezett helyszínéül szolgáló területen jellemző munkafeltételekre és környezetre vonatkozó információkat is.

Indokolás

Egy közös művelet során gyorsított eljárás meghatározására is szükség van az olyan harmadik országbeli állampolgárok vonatkozásában, akik jogszerűtlenül lépnek be egy adott tagállam területére, hogy a kiutasítási határozatot minél előbb ki lehessen bocsátani esetükben.

6. módosítás

COM(2018) 631 final, 55. cikk (1) bekezdés

Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulata

A Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) Az Európai Határ- és Parti Őrség 10 000 főnyi operatív személyzetből álló készenléti alakulata az Ügynökség részét képezi. Ez a készenléti alakulat az alábbi három személyzeti kategóriából áll az I. mellékletben meghatározott éves rendelkezésre állási rendszernek megfelelően:

a)	1. kategória: az Ügynökség operatív személyzetének tagjai, akiknek a toborzása a 94. cikk (1) bekezdésével, műveleti területeken való bevetése pedig az 56. cikkel összhangban történik;

b)	2. kategória: a tagállamoktól az Ügynökséghez a készenléti alakulat tagjaként hosszú időre kirendelt operatív személyzet;

c)	3. kategória: a tagállamoktól az Ügynökséghez a készenléti alakulat tagjaként az 58. cikkel összhangban rövid idejű bevetésre kirendelt operatív személyzet;

(1) Az Európai Határ- és Parti Őrség 10 000 főnyi operatív személyzetből álló készenléti alakulata az Ügynökség részét képezi. Ez a készenléti alakulat az alábbi négy személyzeti kategóriából áll az I. mellékletben meghatározott éves rendelkezésre állási rendszernek megfelelően:

a)	1. kategória: az Ügynökség operatív személyzetének tagjai, akiknek a toborzása a 94. cikk (1) bekezdésével, műveleti területeken való bevetése pedig az 56. cikkel összhangban történik;

b)	2. kategória: a tagállamoktól az Ügynökséghez a készenléti alakulat tagjaként hosszú időre kirendelt operatív személyzet;

c)	3. kategória: a tagállamoktól az Ügynökséghez a készenléti alakulat tagjaként az 58. cikkel összhangban rövid idejű bevetésre kirendelt operatív személyzet;

d)	4. kategória: a gyorsreagálású állomány operatív személyzete.

Indokolás

Az operatív személyzet 4. kategóriájának hozzáadása könnyítene a helyi és regionális önkormányzatokra nehezedő esetleges terheken a bevetéseket illetően, egyben kiegészítve a gyorsreagálású határvédelmi intervenciók céljából bevethető készenléti alakulatot (a LIBE-jelentés tervezetének 55. és 64. módosító indítványa).

7. módosítás

COM(2018) 631 final, 64. cikk (6) bekezdés

Műszakieszköz-állomány

A Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

[…]

Ha a műszaki eszközök minimális darabszáma elégtelennek bizonyul az említett tevékenységek tekintetében megállapított műveleti terv teljesítéséhez, akkor azt az Ügynökség az indokolt szükségletek, valamint a tagállamokkal történő megállapodás alapján felülvizsgálja.

[…]

Indokolás

A műveleti tervek végrehajtásának biztosítása érdekében – az egyes műveleti tervek eszközigényeinek vizsgálatát követően – az Ügynökség gondoskodik arról, hogy a műszaki eszközök minimális darabszámban rendelkezésre álljanak.

8. módosítás

COM(2018) 631, 84. cikk (1) bekezdés új e) pont

Akkreditációs igazolvány

A Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

c)	nemrégiben készült digitális fénykép;

d)	azok a feladatok, amelyek ellátására az adott személy a bevetés során jogosult.

c)	nemrégiben készült digitális fénykép;

d)	azok a feladatok, amelyek ellátására az adott személy a bevetés során jogosult, valamint

e)	egy egyedi azonosító szám.

Indokolás

Minden dokumentumnak tartalmaznia kell az igazolvány tulajdonosának egyedi azonosító számát, amelyet a bevetés típusának és a bevetés alatt betöltött szerepének megfelelően határoznak meg. Egy egyedi azonosító szám segíthet a nyilvántartási rendszerben való gyorsabb azonosításban is.

9.módosítás

COM(2018) 631 final, 102. cikk (4–6) bekezdés

Az igazgatótanács ülései

A Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(4) Írországot meg kell hívni az igazgatótanács üléseire.

(5) Az Egyesült Királyságot meg kell hívni az igazgatótanács azon üléseire, amelyekre az Egyesült Királyság Unióból való kilépése előtt kerül sor.

(6) Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének és az EUROPOL képviselőit meg kell hívni az igazgatótanács üléseire. Az igazgatótanács meghívhatja az érintett uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek képviselőjét is.

(4) Írországot megfigyelőként meg kell hívni az igazgatótanács üléseire.

(5) Az Egyesült Királyságot megfigyelőként meg kell hívni az igazgatótanács azon üléseire, amelyekre az Egyesült Királyság Unióból való kilépése előtt kerül sor.

(6) Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének és az EUROPOL képviselőit meg megfigyelőkként kell hívni az igazgatótanács üléseire. Az igazgatótanács megfigyelőként meghívhatja az érintett uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek képviselőjét is.

Indokolás

Kizárólag a tagok rendelkeznek szavazati joggal az igazgatótanács ülésein. Egyéb jogalanyok is meghívhatók az ülésekre, ahol megfigyelőként, szavazati jog nélkül vehetnek részt.

10. módosítás

COM(2018) 631 final, 116. cikk (1) bekezdés

Értékelés

A Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

c)	a parti őrségi feladatok terén folytatott európai együttműködés végrehajtását;

c)	a határ- és parti őrségi feladatok terén folytatott európai együttműködés végrehajtását;

Indokolás

A 4. cikk értelmében az Ügynökség garantálja az Európai Határ- és Parti Őrség működését.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

újfent hangsúlyozza, hogy– meg kell erősíteni az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) támogató szerepét és felhatalmazását, nevezetesen a harmadik országokkal folytatott együttműködés tekintetében, hogy biztosítható legyen az EU külső határainak hatékony védelme, és jelentősen felgyorsuljon az illegális migránsok eredményes visszaküldése. Rámutat ugyanakkor arra is, hogy egy kiterjesztett felhatalmazás esetében erősebb biztosítékokra van szükség annak garantálása érdekében, hogy az Ügynökség valamennyi intézkedése teljes mértékben tiszteletben tartsa az alapvető jogokat, valamint az EU-nak és tagállamainak nemzetközi kötelezettségeit, mégpedig elsősorban a visszaküldés tilalmának (non-refoulement) elvét, és megakadályozzák, hogy az Ügynökség részt vegyen bármely olyan műveletben, ahol az alapvető jogoknak való megfelelés nem biztosítható;

elismeri, hogy az EU külső határainak hatékony ellenőrzése egy átfogó uniós migrációs politika fontos és szerves része, és ebben az összefüggésben szükség lehet az Európai Határ- és Parti Őrség javasolt megerősítésére; hangsúlyozza ugyanakkor, ahogyan azt a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapról szóló, nemrégiben közzétett RB-vélemény is megállapítja, hogy a határvédelem céljaira elkülönített pénzügyi és operatív erőforrások növelésének az uniós migrációs politika egyéb elemeinek ösztönzésére irányuló megfelelő erőfeszítésekkel kell társulnia egy kiegyensúlyozott megközelítés biztosítása érdekében;

hangsúlyozza, hogy az uniós polgárok szabad mozgása az EU egyik legnagyobb vívmánya, és egy belső határok nélküli térségben a dokumentumokkal nem rendelkező migránsok külső határokon át történő migrációja komoly jogi, gazdasági és biztonsági vonatkozású következményekkel jár a Schengeni Rendszer működésére nézve;

rámutat arra, hogy a belső határoknál történő határellenőrzések ideiglenes visszaállítása nagymértékben veszélyezteti a szomszédos régiók együttműködési képességét, ezenkívül mélyreható következményekkel jár a regionális gazdaságokra nézve. Ezért elengedhetetlen a külső határok hatékonyabb ellenőrzése;

kiemeli, hogy a külső határok hatékony védelme hozzájárul az emberkereskedelem elleni küzdelemhez és az embercsempészek üzleti modelljeinek végleges ellehetetlenítéséhez, ily módon megakadályozva a tragikus haláleseteket. A külső határok hatékony ellenőrzése ezenkívül hozzájárulhat a belső biztonságot, a közrendet és a közegészséget érő bizonyos fenyegetések megakadályozáshoz a helyi és regionális önkormányzatoknál, elsősorban azoknál, amelyek az EU külső határai mentén helyezkednek el;

úgy véli, hogy egy megfelelően működő migrációs politikának előfeltétele a migráció egy olyan átfogó megközelítése, amely magában foglalja az EU külső határainak megerősített védelmét, valamint egy működőképes közös európai menekültügyi rendszert, egy közös megközelítést a nemzetközi védelemre szoruló személyek kezelését illetően, a legális migráció módjainak koherens rendszerét és egy sokkal következetesebb politikát abban a tekintetben, hogy miként kezeljük a migráció külső dimenzióját és okait;

hangsúlyozza, hogy egy hatékony visszaküldési politika kulcsfontosságú eleme a migráció átfogó megközelítésének, az Ügynökségnek ezért képesnek kell lennie arra, hogy a tagállamokat támogassa a visszaküldések terén, összhangban a nemzetközi és uniós jogszabályokkal, és biztosítva, hogy a visszaküldés tilalmának elve ne sérüljön;

üdvözli az Ügynökség megerősített felhatalmazását, amelynek célja, hogy átfogó támogatást biztosítson a tagállamoknak és a harmadik országoknak a hatékony és humánus visszaküldési műveletek terén. Ez bizonyos esetekben magában foglalhatja azt a lehetőséget is, hogy felkérés esetén, földrajzi korlátok nélkül operatív támogatást nyújtsanak harmadik országoknak, és hogy megakadályozzák a válsághelyzetek eszkalálódását. Az ilyen esetekben azonban egyértelmű garanciákra és biztosítékokra van szükség az alapvető jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartása érdekében, valamint megfelelő mechanizmusokra, amelyek biztosítják az Ügynökség fellépéseinek elszámoltathatóságát a tagállamok joghatóságán túlmenően is;

hangsúlyozza, hogy a külső határok védelme az EU és a tagállamok közös hatáskörébe tartozik, a javaslatnak biztosítania kellene, hogy az Európai Bizottság felügyelje az Unió külső határainak koordinációját és ellenőrzését;

10.

elismeri annak szükségességét, hogy a tagállamokat kötelezettségek terheljék az Ügynökség közös műveleteihez való hozzájárulást illetően, ugyanakkor aggályait fejezi ki azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy egy legfeljebb 10 000 főnyi operatív személyzetből álló készenléti alakulatot hozzanak létre, mivel a nemzeti határőrök és személyzeti tagok Ügynökség részére történő rendelkezésre bocsátása potenciális elitelvándorláshoz vezethet. Hangsúlyozza, hogy az ilyen új struktúrák létrehozásának különösen a határrégiókban nem szabad további terheket rónia a helyi és regionális önkormányzatokra, vagy veszélyeztetnie a külső határokon a meglévő nemzeti, regionális vagy helyi szervek által ellátott feladatok teljesítését, és ezért azt javasolja, hogy az I. mellékletben a készenléti alakulat létrehozását realisztikusabb, fokozatos formában határozzák meg;

11.

aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a javaslat hatásának számos szempontjáról, ideértve a potenciálisan kifejtett területi hatást, nem készült megfelelő értékelés, és szükségesnek tartja, hogy megvizsgálják azokat a lehetséges módokat, amelyek révén az Ügynökség támogató szerepe a lehető legköltséghatékonyabb módon biztosítható. Egy ilyen hatásvizsgálatnak a normális, illetve válsághelyzetekben jelentkező pénzügyi kihatásokkal is foglalkoznia kell, valamint meg kellene vizsgálnia azokat az összetett jogi kérdéseket, amelyek elsősorban az EU területén kívül végrehajtott műveletekkel kapcsolatban merülhetnek fel;

12.

hangsúlyozza annak a többszereplős keretnek a fontosságát, amelyben a határigazgatás megvalósul, valamint azt a szerepet, amelyet a helyi és regionális szint tölthet be ebben a keretben, a 22. cikkben rögzítetteknek megfelelően. Megjegyzi ennek kapcsán, hogy az érintett helyi és regionális önkormányzatokat (például azokat, amelyek határ- és part menti régiókat igazgatnak) megfelelő mértékben be kell vonni az információcserébe, különösen ami a nemzeti koordinációs központokat illeti (21. cikk), valamint az integrált határigazgatásra vonatkozó nemzeti stratégiák kidolgozásába (8. cikk);

13.

hangsúlyozza, hogy az irreguláris migráció jelentős nyomást gyakorol a helyi és regionális önkormányzatokra, és kihívásokat támaszt abban a tekintetben, hogy korlátozott jellegű közérdekű szolgáltatásokat kell olyan személyek számára nyújtanunk, akikkel szemben nemzetközi kötelezettségünk az oltalom és menedék biztosítása. Ezért rámutat arra, hogy kulcsfontosságú az elutasított menedékkérők mihamarabbi visszaküldése, és annak biztosítása, hogy tiszteletben tartsák a migráció legális csatornáit;

14.

úgy véli, hogy az EU külső határainak védelme közös érdek, és mivel a tagállamok és a regionális önkormányzatok önmagukban nem képesek arra, hogy megfelelően megvalósítsák a javasolt jogszabályok célkitűzéseit, a javaslat megfelel a szubszidiaritás és az arányosság elvének.

Kelt Brüsszelben, 2019. február 6-án.

a Régiók Európai Bizottsága

elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ