5.10.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 361/37

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az uniós polgári védelmi mechanizmus felülvizsgálata

(2018/C 361/07)

Előadó:

Adam BANASZAK (PL/ECR), Kujávia-Pomeránia vajdaság közgyűlésének alelnöke

Referenciaszöveg:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU határozat módosításáról

COM(2017) 772 final/2

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Régiók Bizottságának – Az EU katasztrófakezelésének megerősítése: rescEU – szolidaritás és felelősségvállalás

COM(2017) 773 final

I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az 1313/2013/EU határozat a következőképpen módosul:

Az 1313/2013/EU határozat a következőképpen módosul:

(1)

A 3. cikk a következőképpen módosul:

(1)

A 3. cikk a következőképpen módosul:

(a)

Az (1) bekezdés a következő, e) ponttal egészül ki:

(a)

Az (1) bekezdés a következő, e) ponttal egészül ki:

 

„e)

a katasztrófákra vonatkozó tudományos ismeretek rendelkezésre állásának és felhasználásának növelése.”

 

„e)

a katasztrófákra vonatkozó tudományos ismeretek rendelkezésre állásának és felhasználásának növelése.”

(b)

A (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

(b)

A (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

 

„a)

a katasztrófamegelőzési keret megvalósítása terén történt előrehaladás: azon tagállamok számával mérik, amelyek a Bizottság rendelkezésére bocsátották a 6. cikkben meghatározottak szerint a kockázatelemzéseiket, a kockázatkezelési képességük értékelését és katasztrófakockázat-kezelési tervezésük összefoglalóját;”

 

„a)

a katasztrófamegelőzési keret megvalósítása terén történt előrehaladás: azon tagállamok számával mérik, amelyek a Bizottság rendelkezésére bocsátották a 6. cikkben meghatározottak szerint a kockázatelemzéseiket, a kockázatkezelési képességük értékelését és katasztrófakockázat-kezelési tervezésük összefoglalóját;”

 

c)

A cikk a (2) bekezdés után az alábbi, (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)     Az uniós mechanizmus alapvetően fontos szerepet szán a katasztrófákkal – többek között az áradásokkal, a földrengésveszéllyel és az erdőtüzekkel – szembeni ellenálló képesség képzések útján történő növelésének helyi elhárító egységek, ezen belül önkéntes csoportok részvételével.”

1. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

az 5. cikkben

 

a)

az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

intézkedéseket hoz a katasztrófakockázatokkal kapcsolatos tudásalap bővítése és az ismeretek, a tudományos kutatások által elért eredmények, a bevált gyakorlatok és az információk – többek között a közös kockázat által érintett tagállamok közötti – megosztásának elősegítése érdekében;”

 

„a)

intézkedéseket hoz a katasztrófakockázatokkal kapcsolatos tudásalap bővítése és az ismeretek, a tudományos kutatások által elért eredmények, a bevált gyakorlatok és az információk – többek között a közös kockázat által érintett tagállamok , valamint a helyi és regionális önkormányzatok közötti – megosztásának elősegítése érdekében;”

 

b)

az (1) bekezdés az f) pont után az alábbi új ponttal egészül ki:

„g)

legkésőbb 2018. december 31-re iránymutatásokat és beavatkozási kritériumokat dolgoz ki a lakóépületek és az infrastruktúrák földrengésbiztossá tételére vonatkozóan.”

 

c)

az (1) bekezdés h) pontja a következőképpen módosul:

„h)

előmozdítja különböző uniós alapoknak a felhasználását, amelyek segíthetik a fenntartható katasztrófamegelőzést, továbbá könnyen hozzáférhető online és nyomtatott információkat biztosít az Európai Bizottság tagállami irodáiban az ilyen finanszírozási lehetőségek elérési módjairól;”

Indokolás

A helyi és regionális önkormányzatok sok esetben nagyobb tudással rendelkeznek a katasztrófakockázatokkal kapcsolatosan, mint a nemzeti hatóságok.

Korszerű és homogén műszaki keretszabályozásra van szükség, amely az Eurocode-okkal együtt meghatározza a földrengésekkel szembeni sérülékenység besorolását és a kiemelt intézkedések kritériumait. A végrehajtási iránymutatások a meglévő épületek földrengésekkel szembeni megerősítését összekötik az energiahatékonyság növelésével.

1. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(4)

A 6. cikk a következőképpen módosul:

(4)

A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)

az a) és b) pont helyébe a következő szöveg lép:

a)

az a), b) és d) pont helyébe a következő szöveg lép:

 

„a)

2018. december 22-ig, azt követően pedig háromévente benyújtják a Bizottságnak nemzeti vagy a megfelelő szubnacionális szintű kockázatelemzéseik releváns elemeinek összefoglalóját ;

 

„a)

az érintett helyi és regionális önkormányzatokkal folytatott konzultációt követően és a sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerettel összehangoltan nemzeti vagy megfelelő szubnacionális szintű kockázatelemzéseket készítenek, és az ezekben szereplő, a mechanizmus megfelelő működéséhez szükséges egyes információkat 2018. december 22-ig, azt követően pedig háromévente benyújtják a Bizottságnak;

 

b)

nemzeti vagy a megfelelő szubnacionális szinten – az a) pontban említett kockázatelemzésekre építve, valamint a c) pontban említett kockázatkezelési képességük értékelését és a kockázatoknak az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett áttekintését figyelembe véve – kialakítják és továbbfejlesztik a katasztrófakockázat-kezelési tervezésüket;”

 

b)

nemzeti vagy a megfelelő szubnacionális szinten – az a) pontban említett kockázatelemzésekre építve, valamint a c) pontban említett kockázatkezelési képességük értékelését és a kockázatoknak az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett áttekintését figyelembe véve – kialakítják és továbbfejlesztik a katasztrófakockázat-kezelési tervezésüket;”

 

 

„d)

önkéntes alapon részt vesznek a kockázatkezelési képesség értékelésének szakmai vizsgálatában, és stresszteszteket szerveznek a válsághelyzetek kezelésére.”

b)

a szöveg a következő második és harmadik albekezdéssel egészül ki:"

b)

a szöveg a következő második és harmadik albekezdéssel egészül ki:

 

„2019. január 31-ig, azt követően pedig háromévente a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani a kockázatkezelési tervezés vonatkozó elemeinek összefoglalását, beleértve a kiválasztott megelőzési és felkészültségi intézkedésekre vonatkozó információkat is. Ezenkívül a Bizottság előírhatja a tagállamok számára , hogy konkrét megelőzési és felkészültségi terveket nyújtsanak be, amelyek kiterjednek mind a rövid, mind a hosszú távú erőfeszítésekre. Az Uniónak a tagállamok által a katasztrófamegelőzés és a felkészültség terén elért előrelépést az európai strukturális és beruházási alapok keretébe tartozó bármely jövőbeni előzetes feltételrendszer részeként kellően figyelembe kell vennie.”

 

„2019. január 31-ig, azt követően pedig háromévente a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani a kockázatkezelési tervezés vonatkozó elemeinek összefoglalását, beleértve a kiválasztott megelőzési és felkészültségi intézkedésekre vonatkozó információkat is. Ezenkívül a Bizottság előírhatja a tagállamok számára , hogy az EUMSZ 346. cikke (1) bekezdésének az alapvető biztonsági érdekekkel kapcsolatos információszolgáltatásról szóló a) pontja által meghatározott korlátokon belül konkrét megelőzési és felkészültségi terveket közöljenek, és iránymutatási keretet biztosít számukra az ilyen tervek kidolgozásához, amely kiterjed mind a rövid, mind a hosszú távú erőfeszítésekre. Az Uniónak a tagállamok által a katasztrófamegelőzés és a felkészültség terén elért előrelépést az európai strukturális és beruházási alapok keretébe tartozó bármely jövőbeni előzetes feltételrendszer részeként kellően figyelembe kell vennie.”

 

„a Bizottság konkrét konzultációs mechanizmusokat is létrehozhat a hasonló típusú katasztrófáknak kitett tagállamok közötti megfelelő megelőzési és felkészültségi tervezés és koordináció fokozása érdekében.”

 

„a Bizottság konkrét konzultációs mechanizmusokat is létrehozhat a hasonló típusú katasztrófáknak kitett tagállamok közötti – továbbá regionális és helyi szinten történő – megfelelő megelőzési és felkészültségi tervezés és koordináció fokozása érdekében.”

Indokolás

A kockázatelemzéseket nem fentről lefelé irányuló módon, azaz nem a helyi/regionális önkormányzatok kikerülésével kell elkészíteni. A szubnacionális hatóságok több információval rendelkezhetnek egy adott terület kockázatairól, képviselőiket pedig aktívan be kell vonni a kockázatelemzések elkészítésébe.

1. cikk (4a) bekezdés – új pont beillesztése

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

—

A 8a. cikk a következőképpen módosul:

„A Bizottság a következő felkészültségi intézkedéseket hajtja végre:

a)

az ERCC irányítása az érintett, meglévő nemzeti hatóságokkal, illetve helyi és regionális önkormányzatokkal egyeztetve;”

Indokolás

Alapvető fontosságú annak biztosítása és előírása, hogy az ERCC-t az érintett nemzeti és regionális szervekkel egyeztetve irányítsák annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a párhuzamos struktúrákat és a tisztázatlan telepítési eljárásokat uniós szinten.

1. cikk (6) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(7)   A tagállamok által az európai polgári védelmi eszköztár céljaira rendelkezésre bocsátott reagálási képességek – az ERCC-n keresztül benyújtott segítségnyújtás iránti kérelem alapján – igénybe vehetők az uniós mechanizmus keretében végzett reagálási műveletekre , kivéve, ha a tagállamok olyan kivételes helyzetbe kerülnek, amely jelentős mértékben befolyásolja a nemzeti feladatok ellátását .

(7)   A tagállamok által az európai polgári védelmi eszköztár céljaira rendelkezésre bocsátott reagálási képességek – az ERCC-n keresztül benyújtott segítségnyújtás iránti kérelem alapján – a küldő tagállam döntésére vehetők igénybe az uniós mechanizmus keretében végzett reagálási műveletekre.

Indokolás

Mivel nem látható előre – sem a küldő, sem a segítséget kérő tagállam számára –, hogy milyen konkrét helyzetben van szükség segítségre, a küldő és a segítséget kérő tagállamra kell bízni annak eldöntését, hogy ténylegesen sor kerüljön-e bevetésre.

1. cikk (9) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(9)

A 13. cikk címe és (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

(9)

A 13. cikk címe és (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

 

„Uniós polgári védelmi tudáshálózat

 

„Uniós polgári védelmi tudáshálózat

 

(1)   A Bizottság létrehozza a megfelelő polgári védelmi és katasztrófavédelmi szereplők és intézmények hálózatát, amely a Bizottsággal együtt uniós polgári védelmi tudáshálózatot képez.

 

(1)   A Bizottság létrehozza a megfelelő polgári védelmi és katasztrófavédelmi szereplők, intézmények , valamint önkéntes és közösségi szektorbeli szervezetek hálózatát, amely a Bizottsággal együtt uniós polgári védelmi tudáshálózatot képez.

 

A tudáshálózat – adott esetben az illetékes tudásközpontokkal szoros együttműködésben – a következő feladatokat látja el a képzés, a gyakorlatok, a tanulságok levonása és az ismeretek terjesztése terén:”

 

A tudáshálózat – adott esetben az illetékes tudásközpontokkal szoros együttműködésben – a következő feladatokat látja el a képzés, a gyakorlatok, a tanulságok levonása és az ismeretek terjesztése terén:”

Indokolás

Katasztrófák után az önkéntes és a közösségi szektor fontos szerepet játszhat a reziliencia biztosításában, azonban szerepét gyakran alábecsülik.

1. cikk (10) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(10)

A 15. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(10)

A 15. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 

„(1)   Ha az Unión belül katasztrófa következik be vagy katasztrófaveszély áll fenn, az érintett tagállamok segítséget kérhetnek az ERCC-n keresztül. A kérelmet a lehető legpontosabban kell megfogalmazni. A segítségnyújtás iránti kérelem legfeljebb 90 nap elteltével jár le, kivéve, ha az ERCC számára a folyamatos vagy további segítségnyújtás szükségességét indokoló új elemeket nyújtanak be.”

 

„(1)   Ha az Unión belül katasztrófa következik be vagy katasztrófaveszély áll fenn, az érintett tagállamok segítséget kérhetnek az ERCC-n keresztül. A kérelmet a lehető legpontosabban kell megfogalmazni , és annak tartalmaznia kell legalább a következőket:

 

 

a)

a súlyos katasztrófa típusa,

b)

a katasztrófa által sújtott terület, illetve az esetlegesen veszélyeztetett területek,

c)

a fenyegető vagy már bekövetkezett katasztrófa következményeinek orvoslásához szükséges pénzügyi eszközök, időbeli ráfordítás és anyagi források .

 

 

A segítségnyújtás iránti kérelem legfeljebb 90 nap elteltével jár le, kivéve, ha az ERCC számára a folyamatos vagy további segítségnyújtás szükségességét indokoló új elemeket nyújtanak be.”

Indokolás

Amennyiben a tagállamok súlyos katasztrófa esetén pontosabb információkat nyújtanak, az hatékonyabb, célzottabb és költségkímélőbb segítségnyújtást tesz lehetővé a mechanizmus keretében, valamint rövidebb idő alatt érhető el a kitűzött cél, aminek katasztrófák esetében kiemelt jelentősége van.

1. cikk (11a) bekezdés – új pont beillesztése

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

—

(11)

A 16. cikk (3b) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„ajánlások haladéktalan adása, lehetőség szerint az érintett országgal és adott esetben a regionális és helyi kapcsolattartó pontokkal együttműködésben, a helyszíni szükségletek és az előre kidolgozott releváns tervek alapján, felkérve a tagállamokat bizonyos meghatározott képességeik bevetésére, és elősegítve a szükséges segítségnyújtás összehangolását;”

Indokolás

A regionális és helyi kapcsolattartó pontokkal való közvetlen kapcsolatnak köszönhetően lerövidülhet az ajánlások adásához szükséges idő és részletesebbek lehetnek az információk. Ez különösen a kiterjedt katasztrófákra érvényes, amelyek során korlátozott a nemzeti hatóságok gyors reagálási képessége.

1. cikk (14) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(14)

A 21. cikk a következőképpen módosul:

(14)

A 21. cikk a következőképpen módosul:

a)

Az (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„j)

a rescEU létrehozása, igazgatása és fenntartása a 12. cikkel összhangban;”

a)

Az (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„j)

a rescEU létrehozása, igazgatása és fenntartása a 12. cikkel összhangban;”

[…]

 

 

b)

A bekezdés a következő n) és o) ponttal egészül ki:

„n)

olyan, helyi és regionális önkormányzatok és egyéb érintett szervezetek számára nyújtott tanácsadás és műhelyfoglalkozások támogatása, amelyek célja azon szakpolitikák/programok integrálása a pénzügyi eszközökkel, amelyek végrehajtása segítheti a meteorológiai jelenségek és a katasztrófák megelőzését és következményeik mérséklését;

o)

stressztesztek és a tagállamok által az európai polgári védelmi eszköztár rendelkezésére bocsátott reagálási képességek tanúsítására szolgáló eljárás támogatása.”

[…]

Indokolás

A katasztrófák megelőzése alacsonyabb költségekkel jár, mint a katasztrófákat követő helyreállítás. Ezért indokolt olyan intézkedések integrálása, amelyek a katasztrófakockázatokat közvetlenül vagy közvetve csökkentő, illetve következményeik mérséklését segítő beruházásokhoz vezethetnek.

II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Általános észrevételek

1.

 egyetért azzal, hogy az utóbbi idők kiterjedt katasztrófái rávilágítottak az uniós polgári védelmi mechanizmus korlátaira; mindazonáltal hangsúlyozza, hogy bár szükséges a mechanizmus reformja, a fő hangsúlynak továbbra is a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség elérésének kell lennie. Ha a katasztrófákra való reagálásra összpontosítunk egy olyan időszakban, amikor a katasztrófák gyakorisága és intenzitása növekszik, azzal nem tudjuk kezelni a probléma gyökerét. Az Európai Unió szintjén a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség és az „építsd vissza jobban” (building back better) elvét minden uniós szakpolitikában és alapban érvényesíteni kell. Megismétli, hogy a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség elvének az EU beruházási politikáiban is központi szerepet kell kapnia, hogy a közpénznek köszönhetően a közösségek ellenállóbbakká váljanak a katasztrófák negatív hatásaival szemben, és biztosítva legyen az emberélet biztonsága (1);

2.

 megjegyzi, hogy – ahogyan azt a 2017. májusi Eurobarométer felmérés eredményei is mutatják – a nyilvánosság támogatja azt az elképzelést, hogy az EU (polgári védelmi szerepköre révén) segítse a tagállamokban bekövetkezett katasztrófákra való reagálás koordinálását;

3.

 megjegyzi, hogy az Európai Bizottság javaslata és közleménye az Európai Bizottság részéről a jogszabályok további egyszerűsítése és észszerűsítése irányába tett előrelépést jelentenek;

4.

 egyetért az Európai Bizottság azon következtetésével, hogy az éghajlatváltozás növeli a természeti katasztrófák kockázatát; arra kéri ezért az EU intézményeit, hogy gondoskodjanak arról, hogy az EU éghajlat-politikai fellépései jobban összpontosítsanak a katasztrófakockázatok mérséklésére és egy katasztrófákkal szemben ellenállóbb Európa helyi irányítású, területi alapú és többszintű kormányzási megközelítés révén történő kiépítésére;

5.

 megjegyzi, hogy az Európai Bizottság javaslata túlnyomórészt a reagálásra koncentrál, és hogy a mechanizmus aktiválása számos esetben ciklikus katasztrófákhoz kapcsolódik. Nyomást kell ezért helyezni a tagállamokra, hogy tegyenek megfelelő megelőző intézkedéseket azáltal, hogy fenntartják a kellő mértékű nemzeti kapacitásokat;

6.

 hangsúlyozza, hogy fontos az Európai Bizottság javaslatainak összehangolása a sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerettel, hogy az erőfeszítések összeadódhassanak, illetve hogy növeljük a kapacitáshoz nyújtott támogatást és elkerüljük az átfedéseket, mindenekelőtt a katasztrófakockázatok csökkentését célzó nemzeti és helyi stratégiák kidolgozása kapcsán;

7.

 megjegyzi, hogy az uniós polgári védelmi mechanizmus fejlesztése az éghajlatváltozás következményeinek kezelését célzó intézkedések szerves részét képezi. Hangsúlyozza, hogy nagyobb szinergiákra van szükség az éghajlatváltozás kezelését célzó hálózatok és a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességgel foglalkozó hálózatok között. Hasonlóképpen erősebb szinergiákat tart szükségesnek a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége, valamint az ENSZ katasztrófakockázat-csökkentési stratégiájának titkársága által indított „Making Cities Resilient” (ellenállóbb városok) elnevezésű kampány között.

A helyi és regionális önkormányzatok szerepe

8.

 egyetért a polgári védelem megerősítésének szükségességével a katasztrófák (részben az időjáráshoz, részben a belső biztonsághoz kapcsolódó) tendenciái fényében; hangsúlyozza azonban, hogy ennek legjobb módja az erősebb területi és a közösség szintjén irányított megközelítés lenne. Az uniós szintű intézkedéseknek a tagállamok, valamint azok helyi és regionális önkormányzatai által hozott intézkedések koordinálására és támogatására kell összpontosítaniuk. Hangsúlyozza, hogy a helyi közösségi fellépés a leggyorsabb és leghatékonyabb módja a katasztrófák okozta károk korlátozásának;

9.

 felkéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat is vonják be a kapcsolódó programok keretében tervezett beruházások átvilágításába, és az esetleges változtatások megvitatásába;

10.

 hangsúlyozza, hogy a polgári védelemről szóló jogszabályokban, illetve az uniós árvízvédelmi irányelvben előírtakhoz hasonló kockázatértékelést és kockázatkezelés tervezésére vonatkozó rendelkezéseket kell kidolgozni a helyi és regionális önkormányzatokkal partnerségben. Megjegyzi, hogy sok esetben a helyi és regionális kormányzati szintek több ismerettel rendelkeznek egy-egy kockázatról, mint a nemzeti kormányzat. Kéri, hogy dolgozzanak ki egy olyan magatartási kódexet, amely a helyi és regionális önkormányzatok e tervek előkészítésébe történő bevonását szabályozza. Hangsúlyozza továbbá, hogy a bevált gyakorlatokat helyi, regionális és nemzeti kormányzati szinten is meg kellene osztani;

11.

 megismétli (2), hogy ki kellene dolgozni egy kockázatkezelési tervekre vonatkozó keretet, amelyet a tagállamok iránymutatásként használhatnának a későbbiekben. Ez a tervek tartalmának összehasonlíthatóságát is elősegítené. Megjegyzi, hogy egy uniós keret összhangban állna a szubszidiaritás elvével. Hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok számára lehetővé kell tenni, hogy saját felelősségi körükben dolgozzanak ki kockázatkezelési terveket, ugyanakkor hasznos lenne egy iránymutatást nyújtó uniós keret;

12.

 javasolja, hogy az Európai Bizottság a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC) irányítását az uniós mechanizmusban részt vevő tagállamok nemzeti és regionális hatóságaival együttműködésben végezze;

13.

 hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat, valamint az önkéntes és közösségi szektor szereplőit is be kell vonni az újonnan létrehozott uniós polgári védelmi tudáshálózatba;

14.

 arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a regionális és helyi önkormányzatokkal partnerségben dolgozzon ki egy katasztrófavédelmi felkészültségi stratégiát, amely magában foglalna egy képzési és gyakorlatprogramot, valamint egyéb elemeket, például az uniós mechanizmushoz kapcsolódó pályázati felhívást, szakértői csereprogramokat és kockázati forgatókönyvek kidolgozását;

15.

 megjegyzi, hogy az uniós mechanizmust jól kell kommunikálni a regionális és helyi szereplők felé, hogy minél jobb legyen a kockázatkezelés mind az országhatáron átnyúló szinten, mind pedig az európai, nemzeti, regionális és helyi hatóságok között;

16.

 hangsúlyozza az uniós mechanizmussal és a releváns helyi és regionális kockázatértékelési dokumentumokban azonosított helyi és regionális kockázatokkal kapcsolatos információkat terjesztő nemzeti és szubnacionális tájékoztató kampányok jelentőségét. Ismételten felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy az ilyen tájékoztató kampányok az iskolákat is célba vegyék;

17.

 támogatja azt a felhívást, hogy az „Erasmus+” elnevezésű program létrehozásáról szóló 1288/2013/EU rendeletben meghatározott szabályokkal és elvekkel összhangban (3) alakítsanak ki egy, a polgári védelemre irányuló új Erasmus programot. Ennek az új Erasmus programnak nemzetközi dimenzióval kell rendelkeznie, és a benne való részvételt nemcsak nemzeti, hanem regionális és helyi szintű képviselők számára is lehetővé kell tenni;

Finanszírozási lehetőségek

18.

 felkéri az Európai Bizottságot, a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy tegyenek több erőfeszítést a katasztrófakockázatok megelőzését és kezelését célzó egyéb uniós eszközökkel való összhang javítására. Ezt nem csupán az uniós mechanizmus és a kohéziós, a vidékfejlesztési, az egészségügyi és a kutatási szakpolitikák közötti kapcsolatok létrehozása, illetve e tevékenységek környezetvédelmi szakpolitikákba való beépítésének ösztönzése révén kell megtenni, hanem annak megvizsgálásával is, hogy miként lehetne megerősíteni ezeket a kapcsolatokat az új többéves pénzügyi keretben és az alapok felhasználására vonatkozó szabályokban;

19.

 tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság fontolóra veszi, hogy a 2020 utáni időszakra mind a kohéziós politika, mind pedig az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében bevezessen egy, a kockázatértékelés és a kockázatkezelés-tervezés alkalmazására vonatkozó előzetes feltételrendszert. Hangsúlyozza, hogy a kizárólag a kockázatértékelésen és a kockázatkezelés-tervezésen alapuló előzetes feltételrendszer nem fogja elősegíteni a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség elérését. A katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet az EU által finanszírozott minden egyes projekt által teljesítendő kritériumként kell meghatározni az alapok felhasználására vonatkozó szabályokban;

20.

 üdvözli azt a célkitűzést, hogy a tudományos ismereteket szélesebb körben elérhetővé tegyék, valamint hogy a megelőzési intézkedések meghozatala és végrehajtása során nagyobb mértékben hagyatkozzanak a tudományos kutatások eredményeire. Hangsúlyozza, hogy a nyíltadat-politika megvalósításához, valamint annak biztosításához, hogy a kereskedelmi érdekek ne élvezhessenek elsőbbséget a közvédelemmel és a jólléttel szemben, fontos a magánszektorral való együttműködés;

21.

 hangsúlyozza, hogy a közösségeket ösztönözni kell a saját maguk megsegítésére vonatkozó tervek kidolgozására, mivel gyakran sok időt vesz igénybe, hogy a külső segítségnyújtás megérkezzen. Kéri ezért, hogy az EU tegyen lépéseket a szakmai képzés terén történő segítségnyújtás érdekében, hogy növelhető legyen a közösségek önsegítő képessége, ezáltal felkészültebbé téve őket a katasztrófákra történő kezdeti reagálásra és azok megfékezésére. A közvédelemért felelős szakemberek – például a közösségi vezetők, a szociális munkások, a mentő- és tűzoltószolgálatok tagjai és az egészségügyi dolgozók – számára tartott célirányos továbbképzések és oktatások révén könnyebben megfékezhetők a katasztrófák, illetve csökkenthető a halálesetek száma a válsághelyzet során és a válság utóhatásaként (4);

22.

 ismét hangsúlyozza a magánszektor szerepének fontosságát a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség elérésében és a katasztrófákat követő hatékony és időben történő helyreállításban. A magánbiztosítás például kulcsfontosságú a kockázatos magatartások kerülésének ösztönzésében, a kockázati tudatosság előmozdításában és a katasztrófát követő helyreállítás elősegítésében (5).

Az uniós eszközök elkülönített tartaléka: a rescEU

23.

 tudomásul veszi a tagállamok nemzeti reagálási képességeit kiegészítő és a katasztrófákra való kollektív reagálási képességet megerősítő elkülönített eszköztartalék – a rescEU – létrehozására irányuló javaslatot. Az Európai Bizottság javaslata szerint a „rescEU” a jövőben a legfontosabb reagálási eszközzé válik majd, különösen a határokon átnyúló végrehajtás tekintetében. Sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy az Európai Bizottság javaslatát nem kíséri hatásvizsgálat, ami ahhoz vezetett, hogy az Európai Bizottság nem terjesztett elő alternatív opciókat. A szubszidiaritásnak való megfelelés érdekében a „rescEU” célját és feladatait oly módon kell meghatározni, hogy a központi felelősség tagállami szinten maradjon, ugyanakkor elősegítsék az érintett tagállamok és a helyi és regionális önkormányzatok közötti együttműködés elmélyítését. Az azonnali és hatékony reagálás érdekében kulcsfontosságúak a jól képzett és jól felszerelt helyi egységek, valamint a közösségi szintű önkéntes csoportok által betöltött szerep. A tagállamoknak megfelelő finanszírozást kell biztosítaniuk a nyilvános reagálási egységek számára. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a katasztrófák kockázatának csökkentése és az általuk okozott kár minimalizálása érdekében továbbra is a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség kialakításának kell a középpontban állnia.

24.

 üdvözli a jelenlegi rendszer egyszerűsítését, amely az egységes társfinanszírozási aránynak (75 %) az európai polgári védelmi eszköztárban található eszközök átalakítási, javítási, valamint szállítási és üzemeltetési költségei tekintetében történő bevezetése révén valósul meg; üdvözli továbbá azt a döntést, hogy az elszámolható költségek növelése és a társfinanszírozás mértékének 75 %-ra emelése révén enyhítik a részt vevő tagállamok pénzügyi terheit, de hangsúlyozza, hogy az új tartaléknak támogatnia kell a tagállamokat, nem pedig megszabadítani őket attól a kötelezettségüktől, hogy kifejlesszék saját mentési potenciáljukat;

25.

 megjegyzi, hogy a rescEU tartalék javasolt konfigurációja olyan forrásokat foglal magában, amelyeket már kellő számban lekötöttek az összevont eszköztárhoz; támogatja ezért, hogy maradjon meg az Európai Bizottságnak az a lehetősége, hogy a tagállamokkal egyetértésben átrendezze a rescEU eszköztárat, amelyet így teljes mértékben hozzáigazíthat a feltárt kapacitáshiányokhoz;

26.

 javasolja, hogy a tagállamok közintézményeinek és a magánszektor vállalatainak rescEU-ban történő részvétele önkéntes alapon történjen;

Szubszidiaritás és arányosság

27.

 hangsúlyozza, hogy a polgári védelem olyan terület, amelyen az EU a tagállami intézkedések támogatása, összehangolása vagy kiegészítése érdekében lép fel. Hangsúlyozza tehát, hogy az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az újonnan létrehozott tartalék a tagállami intézkedések támogatását, összehangolását és kiegészítését célozza, ahelyett, hogy saját forrásokkal látná el az EU-t, vagy új hatásköröket biztosítana az EU számára. Hangsúlyozza, hogy a helyi közösségek reagálási képességének javításához nyújtott támogatás és segítségnyújtás előtérbe helyezése egy olyan módját kínálhatja a katasztrófákra való hatékonyabb reagálás biztosításának, amely megfelel a szubszidiaritás elvének.

Kelt Brüsszelben, 2018. május 16-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

(1)  COR 02646/2014; CDR 5035/2016.

(2)  CDR 740/2012.

(3)  2017/0309(COD) (HL L 347., 2013.12.20, 50. o.).

(4)  CDR 02646/2014.

(5)  CDR 05035/2016; CDR 02646/2014.