—

tekintettel a pénzügyi technológiáról (FinTech) – a technológiának a pénzügyi szektor jövőjére gyakorolt hatásáról szóló 2017. május 17-i európai parlamenti állásfoglalásra,

(4)

A [a hivatkozást naprakésszé kell tenni adott esetben a TOT-okra vonatkozó új döntés szerint: A / /EU tanácsi határozat (53) 88. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(4)

A [a hivatkozást naprakésszé kell tenni adott esetben a TOT-okra vonatkozó új döntés szerint: A / /EU tanácsi határozat (53) 88. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. A tengerentúli országok vagy területek részvételéből eredő korlátokat figyelembe kell venni a program végrehajtása során, a programban való tényleges részvételüket pedig nyomon kell követni és rendszeresen értékelni kell.

(5)

A jobb jogalkotásról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (54) (22) és (23) bekezdése értelmében e programot meghatározott nyomon követésre vonatkozó követelmények alapján begyűjtött információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket . Adott esetben e  követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak , amelyek alapján adatok gyűjthetők a  jogszabály tényleges hatásáról .

(5)

A jobb jogalkotásról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (54) (22) és (23) bekezdése értelmében e programot meghatározott nyomon követésre vonatkozó követelmények alapján begyűjtött , a meglévő szükségletekkel összefüggő és (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek  (54a) megfelelő információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és a kedvezményezettekre háruló adminisztratív terheket, főként a tagállamokra és a kkv-kra nehezedőket . Adott esetben e  követelményeknek mérhető kvantitatív és kvalitatív mutatókat is magukban kell foglalniuk , amelyek alapján értékelni lehet a  programnak a helyszínen kifejtett tényleges hatását .

(5a)

A programnak a lehető legnagyobb mértékű átláthatóságot, elszámoltathatóságot és demokratikus ellenőrzést kell biztosítania az uniós költségvetés támogatásával létrehozott innovatív pénzügyi eszközöket és mechanizmusokat illetően, különös tekintettel ezeknek az uniós célkitűzések eléréséhez való hozzájárulására, mind az eredeti várakozások, mind az elért végeredmények vonatkozásában.

(6)

A 2017 szeptemberében rendezett tallinni digitális csúcstalálkozó (55) és az Európai Tanács 2017. október 19-i következtetései (56) jelezték, hogy Európának be kell fektetnie gazdaságaink digitalizálásába és a szakemberhiány leküzdésébe ahhoz, hogy megőrizze és javítsa versenyképességét, életminőségünket és a társadalmi szerkezetet. Az Európai Tanács arra a következtetésre jutott, hogy a digitális átalakulás hatalmas lehetőségeket tartogat az innováció, a növekedés és a foglalkoztatás tekintetében, hozzájárul globális versenyképességünkhöz és növeli kreatív és kulturális sokszínűségünket. Ahhoz, hogy ezeket a lehetőségeket meg tudjuk ragadni, egyes, a digitális átalakulásból fakadó kihívásokra közösen kell megoldást találnunk, illetve meg kell vizsgálnunk mindazokat a szakpolitikákat , amelyekre a digitális átalakulás hatással van .

(6)

A 2017 szeptemberében rendezett tallinni digitális csúcstalálkozó (55) és az Európai Tanács 2017. október 19-i következtetései (56) jelezték, hogy Európának be kell fektetnie gazdaságaink hatékony digitalizálásába és a szakemberhiány leküzdésébe ahhoz, hogy megőrizze és javítsa versenyképességét és az innovációt , az életminőségünket és a társadalmi szerkezetet. Az Európai Tanács arra a következtetésre jutott, hogy a digitális átalakulás hatalmas lehetőségeket tartogat az innováció, a növekedés és a foglalkoztatás tekintetében, hozzájárul globális versenyképességünkhöz és növeli kreatív és kulturális sokszínűségünket. Ahhoz, hogy ezeket a lehetőségeket meg tudjuk ragadni, a digitális átalakulásból fakadó kihívásokra közösen kell megoldást találnunk, többek között biztosítva azokat az alapvető elemeket , amelyekre az új technológiák támaszkodnak, hatékony és könnyen végrehajtható jogi szabályozást alakítva ki, felülvizsgálva a digitális átalakulás hatásainak kitett szakpolitikákat, valamint olyan környezetet kialakítva, amely ösztöni az innovációt, és ahol teljes körűen védik a felhasználók érdekeit. Optimális esetben az – európai szintű erőfeszítések eredményeként létrejött – program pénzügyi keretét jelentős magánforrásokból származó finanszírozással és tagállami hozzájárulással kell növelni.

(6a)

Az európai társadalom és az európai gazdaság jövője erősen fog függni egy harmonizált és következetes rádióspektrum-politikától és az 5G infrastruktúrától, amely tekintetében egy, a nagyon nagy kapacitású hálózatokkal kapcsolatos infrastrukturális célkitűzést kell majd követni annak érdekében, hogy színvonalas és gyorsabb kommunikációs szolgáltatást lehessen nyújtani; ez a jelen program helyes végrehajtásának előfeltétele. E tekintetben a program számára előnyös lesz az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és különösen a Wif4EU kezdeményezés helyes végrehajtása, amelynek célja, hogy az uniós közterületeken előmozdítsa az összekapcsoltságot a polgárok számára; e két program együttesen maximalizálni fogja az eredményeket és segít majd teljesíteni az arra irányuló uniós célokat, hogy Unió-szerte biztosított legyen a megbízható és konzisztens nagy sebességű hálózati lefedettség.

(7)

Az Európai Tanács különösen azt a következtetést vonta le, hogy az Uniónak sürgősen foglalkoznia kell az új tendenciákkal: ebbe beletartoznak az olyan kérdések, mint a  mesterséges intelligencia és a  megosztott könyvelési technológiák (pl. blokklánc ) , ugyanakkor biztosítani kell az adatvédelem, a digitális jogok és az etikai követelmények magas szintjét is. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2018 elejéig terjesszen elő javaslatot a mesterséges intelligencia európai megközelítésére vonatkozóan, és felszólította a Bizottságot, hogy nyújtsa be a keretfeltételek megerősítéséhez szükséges kezdeményezéseket annak céljából, hogy az EU kockázatalapú radikális innovációk révén új piacokat tárhasson fel és megerősíthesse iparának vezető szerepét.

(7)

Az Európai Tanács különösen azt a következtetést vonta le, hogy az Uniónak sürgősen foglalkoznia kell az új tendenciákkal: ebbe beletartoznak az olyan kérdések, mint a  digitális szakadék és a  mesterséges intelligencia, ugyanakkor biztosítva az (EU ) 2016/679 rendeletnek teljes mértékben megfelelő adatvédelem, a digitális jogok, az alapvető jogok és az etikai követelmények magas szintjét is. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2018 elejéig terjesszen elő javaslatot a mesterséges intelligencia európai megközelítésére vonatkozóan, és felszólította a Bizottságot, hogy nyújtsa be a keretfeltételek megerősítéséhez szükséges kezdeményezéseket annak céljából, hogy az EU kockázatalapú radikális innovációk révén új piacokat tárhasson fel és megerősíthesse iparának vezető szerepét.

(7a)

2018. április 10-én a tagállamok együttműködési megállapodások aláírásával fejezték ki támogatásukat és együttműködési szándékukat a mesterséges intelligenciára és a megosztott könyvelési technológiákra (pl. blokklánc) épülő infrastrukturális szolgáltatásokra vonatkozó kezdeményezések kapcsán.

(7b)

E program sikeres végrehajtásához a tendenciák követésénél többre van szükség. Az autonóm digitális társadalom elősegítése érdekében az Uniónak elkötelezettnek kell lennie a magánélet védelmét lehetővé tevő technológiák (például a kriptográfia és a decentralizált alkalmazások), valamint az időtálló infrastruktúrába (száloptikás hálózat) történő beruházások növelése mellett.

(7c)

Európának döntő beruházásokat kell megvalósítania a jövője érdekében, és stratégiai digitális kapacitásokat kell kiépítenie, hogy élvezhesse a digitális forradalom előnyeit. Jelentős költségvetést (legalább 9,2  milliárd eurót) kell biztosítani uniós szinten erre a célra, amelyet nagy arányú nemzeti és regionális szintű beruházásoknak kell kiegészíteniük, azaz következetes és kiegészítő jellegű kapcsolatot kell biztosítani a strukturális és kohéziós alapokkal.

(8)

A Bizottság közleménye „Az Európai Unió új, korszerű többéves pénzügyi kerete a 2020 utáni prioritások megvalósításának hatékony szolgálatában” (57) a jövőbeli pénzügyi keretek lehetőségei között többek között felvázol egy programot Európa digitális átalakulására, melynek eredményeként „az intelligens növekedés hatékony folyamatai jönnek létre olyan területeken, mint a  csúcsminőségű adatinfrastruktúra, az összekapcsolhatóság és a kiberbiztonság”. Célja Európa vezető szerepének biztosítása a szuper-számítástechnika, a következő generációs internet, a mesterséges intelligencia, a robotika és a nagy adathalmazok terén. Megerősítené az európai ipar és a  kereskedelmi vállalkozások versenyhelyzetét a digitalizált gazdaság egészében és jelentős hatással lenne az Unióban tapasztalható szakemberhiány leküzdésére.

(8)

A Bizottság közleménye „Az Európai Unió új, korszerű többéves pénzügyi kerete a 2020 utáni prioritások megvalósításának hatékony szolgálatában” (57) a jövőbeli pénzügyi keretek lehetőségei között többek között felvázol egy programot Európa digitális átalakulására, amely „erőteljes előrelépést jelentene az intelligens növekedés irányába az olyan területeken, mint a  magas színvonalú adatinfrastruktúra, a konnektivitás és a kiberbiztonság” , valamint a közigazgatás digitalizálása . Célja Európa vezető szerepének biztosítása a szuper-számítástechnika, a következő generációs internet, a mesterséges intelligencia, a robotika és a nagy adathalmazok terén. Megerősítené az európai ipar és a vállalkozások versenyhelyzetét a digitalizált gazdaság egészében és jelentős hatással lenne az Unióban tapasztalható szakemberhiány áthidalására és leküzdésére , biztosítva, hogy az európai polgárok rendelkezzenek a digitális átalakulással való szembenézéshez szükséges készségekkel, kompetenciákkal és tudással .

(8a)

mivel az Unió stratégiai digitális képességeinek fejlesztésében mutatkozó késedelmekre és az ezek orvoslására irányuló erőfeszítésekre való tekintettel a program törekvéseivel arányos, legalább 9,2  milliárd eurós költségvetést kellene biztosítani,

(9)

Az „Egy közös európai adattér felé” című közlemény (57) azzal a kulcsfontosságú lépésként elfogadandó új intézkedéssel foglalkozik, amely az uniós közös adattér – azaz egy egységes digitális terület létrehozására irányul, amelynek nagysága lehetővé teszi új, adatokon alapuló termékek és szolgáltatások kifejlesztését.

(9)

Az „Egy közös európai adattér felé” című közlemény (57) azzal a kulcsfontosságú lépésként elfogadandó új intézkedéssel foglalkozik, amely az uniós közös adattér – azaz egy egységes digitális terület létrehozására irányul, amelynek nagysága lehetővé teszi új, adatokon alapuló termékek és szolgáltatások kifejlesztését és innovációját .

(9a)

Az Európai Bizottság által 2017-ben útjára indított Újgenerációs Internet kezdeményezés egyben a program végrehajtásának alapjául is fog szolgálni, hiszen célja a jobb szolgáltatásokat nyújtó, intelligensebb és nyitottabb internet megteremtése, amely nagyobb beleszólást és részvételt biztosít, valamint foglalkozik a különféle kutatási területeken elért eredményekből fakadó technológiai lehetőségekkel, amelyek az új hálózati architektúráktól és szoftveralapú infrastruktúráktól a szolgáltatásokra és alkalmazásokra vonatkozó új elképzelésekig terjednek.

(10)

A program általános célkitűzése, hogy az Unió egészében támogassa az ipar digitális átalakulását és az üzleti vállalkozások és polgárok érdekében elősegítse az innovációs, kutatási és technológiafejlesztési szakpolitikák ipari felhasználhatóságának jobb kiaknázását . A program öt, kulcsfontosságú szakpolitikai területnek megfelelő egyedi célkitűzés köré szerveződik, nevezetesen: nagy teljesítményű számítástechnika, kiberbiztonság, mesterséges intelligencia, korszerű digitális készségek és a digitális kapacitások telepítése, legjobb felhasználása és interoperabilitása. Mindezen területeken a program célja az uniós, tagállami és regionális szakpolitikák jobb összehangolása, valamint a magánszférabeli és ágazati erőforrások egyesítése a beruházások növelése és szorosabb szinergiák kialakítása céljából .

(10)

A program általános célkitűzése, hogy az Unió egészében támogassa az ipar digitális átalakulását, és az üzleti vállalkozások , különösen a kkv-k és polgárok érdekében elősegítse az innovációs, kutatási és technológiafejlesztési szakpolitikák ipari felhasználhatóságának jobb kiaknázását, valamint hogy korszerűsítsen konkrét közérdekű ágazatokat. Ezen túlmenően a  programnak erősítenie kell az Unió versenyképességét és gazdaságának ellenálló képességét .

(10a)

Prioritást biztosító módon kell támogatni azokat a kkv-ket, amelyek fel akarják használni termelési folyamataikban a digitális átalakulást. A digitális ágazatban folyó kutatás és innováció lehetővé teszi a kkv-k számára, hogy az erőforrások hatékony felhasználásával hozzájáruljanak az európai gazdaság növekedéséhez.

(10b)

A program öt kulcsfontosságú szakpolitikai területet tükröző egyedi célkitűzés köré szerveződik, nevezetesen: a) nagy teljesítményű számítástechnika, b) mesterséges intelligencia és megosztott könyvelési technológiák, c) kiberbiztonság, d) korszerű digitális készségek, valamint e) a digitális kapacitások telepítése, legjobb felhasználása és az interoperabilitás. Mindezen területeken a program célja az uniós, tagállami és regionális szakpolitikák jobb összehangolása, valamint a magánszférabeli és ágazati erőforrások egyesítése a beruházások növelése és szorosabb szinergiák kialakítása céljából.

(10c)

A digitális átalakulás általános célkitűzése mellett a programnak hozzá kell járulnia a hosszú távú stratégiai biztonsági célkitűzések biztosításához is az Unión belüli kapacitások és képességek kiépítése révén, elsőbbséget biztosítva azoknak az intézkedéseknek, amelyek növelik a stratégiai potenciált és korlátozzák a harmadik országbeli szállítóktól és termékektől való függést, ezáltal biztosítva az Unió gazdasági és innovációs versenyképességét.

(11)

A program végrehajtása során központi szerepet játszanak a digitális innovációs központok, melyek feladata a fejlett digitális technológiák széles körű elterjesztése a vállalkozások, állami szervek és a tudományos élet körében. A digitális innovációs központok hálózatának a lehető legnagyobb földrajzi lefedettséget kell elérnie Európában (59). A digitális innovációs központok első csoportja a tagállamok javaslatai alapján kerül kiválasztásra, azután pedig a hálózat bővítése nyílt versenyeljárásban történik. A digitális innovációs központok a legújabb digitális kapacitásokhoz, így a nagy teljesítményű számítógépekhez (HPC), mesterséges intelligenciához, kiberbiztonsághoz, valamint más innovatív technológiákhoz, például a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz való hozzáférési pontokként működnek, melyek a  fablabekben és városi laboratóriumokban (city lab) is elérhetők . Emellett egyablakos hozzáférési pontként is működnek a tesztelt és validált technológiákhoz és támogatják a  nyitott innovációt. Emellett a korszerű digitális készségek területén is támogatást nyújtanak. A digitális innovációs központok hálózatának emellett támogatnia kell a legkülső régiók részvételét a digitális egységes piacban.

(11)

A program végrehajtása során központi szerepet játszanak az európai digitális innovációs központok, melyek feladata a fejlett digitális technológiák széles körű elterjesztése a vállalkozások, többek között a kkv-k, az állami szervek és a tudományos élet körében. Az európai digitális innovációs központok hálózatának a lehető legnagyobb földrajzi lefedettséget kell elérnie Európában (59). Az európai digitális innovációs központok első csoportja a tagállamok javaslatai alapján kerül kiválasztásra, azután pedig a hálózat bővítése nyílt és átlátható versenyeljárásban történik. Az európai digitális innovációs központok a legújabb digitális kapacitásokhoz, így a nagy teljesítményű számítógépekhez (HPC), mesterséges intelligenciához, kiberbiztonsághoz, valamint más innovatív technológiákhoz, például a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz való hozzáférési pontokként működnek, melyek a  fabrikációs műhelyekben (fab lab) és városi műhelyekben (city lab) is elérhetőek . Emellett egyablakos ügyintézőhelyként is működnek a tesztelt és validált technológiákhoz való hozzáférés tekintetében, és támogatják a  nyílt innovációt. Emellett a korszerű digitális készségek területén is támogatást nyújtanak. Az európai digitális innovációs központok hálózatának ezenkívül támogatnia kell a legkülső régiók részvételét a digitális egységes piacban , és a tengerentúli országokban és területeken támogatnia kell a digitális átállást .

(11a)

Annak érdekében, hogy szinergiák jöjjenek létre az e program keretében megvalósuló beruházások és az Unió kutatásra és fejlesztésre irányuló beruházásai, különösen az Európai horizont program beruházásai között, az európai digitális innovációs központoknak olyan platformként kell működniük, amely összehozza az egyik oldalon az új technológiai megoldásokat igénylő iparágakat, vállalkozásokat és adminisztrációt azokkal a vállalatokkal, többek között induló innovatív vállalkozásokkal és kkv-kkel, amelyek a másik oldalon piacérett megoldásokkal rendelkeznek.

(11b)

A program keretében a tervezés, fejlesztés és beszerzés az Unió közép- és hosszú távú kapacitásainak és versenyképességének fokozása céljából történik. Prioritásként kell kezelni azon intézkedéseket, amelyek növelik az Unió stratégiai potenciálját és versenyképességét, annak érdekében, hogy korlátozzák a harmadik országbeli szállítóktól és termékektől való függőséget. A program egyedi célkitűzéseiben a harmadik országok részvételének ezért attól kell függenie, hogy ezek az országok hogyan járulnak hozzá az Unió céljaihoz.

(12)

A programot az alapvető digitális kapacitások és azok széles körű felhasználásának megerősítését szolgáló projektek révén kell megvalósítani. Ebben szerepelni kell a tagállamokkal és szükség esetén a magánszektorral közösen megvalósított beruházásoknak is . Ehhez szükség van különösen arra, hogy a közbeszerzésben kritikus tömeget biztosítsunk, így jobb ár/érték arányt érjünk el és garantálhassuk, hogy az európai beszállítók a technológiai fejlődés élvonalában maradjanak .

(12)

A programot az alapvető digitális kapacitások és az Unió stratégiai autonómiájának megerősítését szolgáló projektek révén kell megvalósítani. Ennek érdekében a programnak legalább 9,2  milliárd eurós uniós költségvetést kell biztosítania, amely a tagállamokkal és /vagy a magánszektorral közösen megvalósított beruházásokkal egészül ki . Ehhez szükség van különösen arra, hogy a közbeszerzésben kritikus tömeget biztosítsunk, így jobb ár/érték arányt érjünk el és garantálhassuk, hogy az európai beszállítók a technológiai fejlődés élvonalába érjenek .

(14)

A program intézkedéseit a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó befektetési helyzetek arányos mértékű kezelésére kell felhasználni, és a fellépések nem kétszerezhetik meg és nem szoríthatják ki a magánfinanszírozást, valamint nem torzíthatják a versenyt a belső piacon .

(14)

A program intézkedéseit az Unió digitális bázisának megerősítésére és kiszélesítésére, a fő társadalmi kihívások kezelésére, az Unió digitális iparági kompetenciáinak további növelésére, valamint a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó befektetési helyzetek arányos mértékű kezelésére kell felhasználni, és a fellépések nem kétszerezhetik meg és nem szoríthatják ki a magánfinanszírozást, valamint egyértelmű európai hozzáadott értékkel kell rendelkezniük .

(15)

Annak érdekében, hogy a program élettartama alatt maximális rugalmasságot biztosítsunk és szinergiákat fejlesszünk ki a komponensek között, minden egyedi célkitűzés megvalósításához felhasználható a költségvetési rendelet szerint rendelkezésre álló valamennyi eszköz. Az alkalmazandó végrehajtási mechanizmusok a közvetlen irányítás és közvetett irányítás, amikor az uniós finanszírozást más finanszírozási forrásokkal kell párosítani, vagy amikor a végrehajtáshoz közösen irányított struktúrák létrehozására van szükség.

(15)

Annak érdekében, hogy a program élettartama alatt maximális rugalmasságot biztosítsunk és szinergiákat fejlesszünk ki a komponensek között, minden egyedi célkitűzés megvalósításához felhasználható a költségvetési rendelet szerint rendelkezésre álló valamennyi eszköz. Az alkalmazandó végrehajtási mechanizmusok a közvetlen irányítás és közvetett irányítás, amikor az uniós finanszírozást más finanszírozási forrásokkal kell párosítani, vagy amikor a végrehajtáshoz közösen irányított struktúrák létrehozására van szükség. Közvetett irányítás esetén a Bizottság feladata annak garantálása, hogy a program közvetlen irányítása során elvárt minőségi és biztonsági szabványok érvényesüljenek és azokat tiszteletben tartsák.

(16)

A nagy teljesítményű számítástechnikának és a kapcsolódó uniós adatfeldolgozási kapacitásoknak biztosítaniuk kell, hogy a nagy teljesítményű számítástechnikát szélesebb körben használja az ipar és általában a közérdekű területek, annak érdekében, hogy kihasználhatók legyenek a szuperszámítógépek által a társadalom számára kínált egyedi lehetőségek az egészségügy, a környezetvédelem és a biztonság, valamint az ipari vállalatok, nevezetesen a kis- és középvállalkozások versenyképessége terén.

(16)

A nagy teljesítményű számítástechnikának és a kapcsolódó uniós adatfeldolgozási és -tárolási kapacitásoknak biztosítaniuk kell, hogy a nagy teljesítményű számítástechnikát szélesebb körben használja az ipar és általában a közérdekű területek, annak érdekében, hogy kihasználhatók legyenek a szuperszámítógépek által a társadalom számára kínált egyedi lehetőségek az egészségügy, a környezetvédelem és a biztonság, valamint az ipari vállalatok, nevezetesen a kis- és középvállalkozások versenyképessége terén. Az Uniónak világszínvonalú szuperszámítógépeket kell beszereznie, biztosítania kell ellátórendszerét, valamint szimulációs, vizualizációs és prototipizálási szolgáltatásokat kell bevezetnie, továbbá biztosítania kell a HPC-rendszert, az uniós értékekkel és elvekkel összhangban.

(17)

Az Unió beavatkozását ezen a területen támogatásáról biztosította a Tanács (60) és az Európai Parlament (61) is. Emellett 2017-ben kilenc tagállam írta alá az EuroHPC Nyilatkozatot (62), egy kormányok közötti megállapodást, melynek keretében a kormányok vállalják, hogy a Bizottsággal együttműködve hoznak létre és telepítenek legmodernebb HPC és adatinfrastruktúrákat Európában, és ezek az egész Unióban elérhetők a tudományos világ, állami és magán partnerek számára.

(17)

Az Unió beavatkozását ezen a területen támogatásáról biztosította a Tanács (60) és az Európai Parlament (61) is. Emellett 2017-ben kilenc tagállam aláírta az EuroHPC Nyilatkozatot (62), egy kormányok közötti megállapodást, melynek keretében a kormányok vállalják, hogy az Európai Bizottsággal együttműködve kiépítik és telepítik a legmodernebb HPC- és adatinfrastruktúrákat Európában, és ezek az egész Unióban elérhetőek lesznek a tudományos világ, az állami és a magán partnerek számára , továbbá növelik az uniós hozzáadott értéket .

(18)

A nagy teljesítményű számítástechnikára vonatkozó egyedi célkitűzés megvalósítására egy közös vállalkozás tekinthető a legalkalmasabb végrehajtási mechanizmusnak, amelynek feladata különösen a nemzeti és európai uniós stratégiák, valamint a nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúra és a kutatás-fejlesztés terén végzett beruházások koordinálása, az állami és magánforrások egyesítése, valamint az Unió gazdasági és stratégiai érdekeinek védelme (63). Továbbá, a tagállamokban lévő nagy teljesítményű számítástechnikai kompetenciaközpontok nagy teljesítményű számítástechnikai szolgáltatásokat kínálnak a vállalkozások, egyetemek és közigazgatási szervek számára.

(18)

A nagy teljesítményű számítástechnikára vonatkozó egyedi célkitűzés megvalósítására egy közös vállalkozás tekinthető a legalkalmasabb végrehajtási mechanizmusnak, amelynek feladata különösen a nemzeti és európai uniós stratégiák, valamint a nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúra és a kutatás-fejlesztés terén végzett beruházások koordinálása, az állami és magánforrások egyesítése, valamint az Unió gazdasági és stratégiai érdekeinek védelme (63). Továbbá, a tagállamokban lévő nagy teljesítményű számítástechnikai kompetenciaközpontok nagy teljesítményű számítástechnikai szolgáltatásokat kínálnak az Unióban letelepedett vállalkozások – ideértve a kkv-kat és az induló innovatív vállalkozásokat is – , egyetemek és közigazgatási szervek számára.

(19)

A mesterséges intelligenciához kapcsolódó kapacitások fejlesztése alapvető hajtóereje az ipar és a közszféra digitális átalakulásának. Egyre önállóbb robotokat használnak a gyárakban, mélytengeri alkalmazásokban, otthonokban, városokban és kórházakban. A kereskedelmi mesterségesintelligencia-platformok a tesztfázisból továbbléptek és valódi alkalmazásokká váltak az egészségügyben és környezetvédelemben; minden jelentős autógyártó önvezető autókat fejleszt, és a gépi tanulási technikák valamennyi fontos webes platform és nagy adathalmazokon alapuló alkalmazás központi elemévé váltak.

(19)

A mesterséges intelligenciához kapcsolódó kapacitások fejlesztése alapvető hajtóereje az ipar és a közszféra digitális átalakulásának. Egyre önállóbb robotokat használnak a gyárakban, mélytengeri alkalmazásokban, otthonokban, városokban és kórházakban. A kereskedelmi mesterségesintelligencia-platformok a tesztfázisból továbbléptek és valódi alkalmazásokká váltak az egészségügyben és környezetvédelemben; minden jelentős autógyártó önvezető autókat fejleszt, és a gépi tanulási technikák valamennyi fontos webes platform és nagy adathalmazokon alapuló alkalmazás központi elemévé váltak. Az ezen új technológiák Európán belüli előmozdításához szükséges legjobb keretfeltételek megteremtése érdekében az Uniónak ki kell egészíteni szakpolitikai döntéshozatali folyamatát az innováció elvével.

(19a)

Az európai ipar digitalizációjára vonatkozó, 2017. június 1-jei állásfoglalásában az Európai Parlament rámutatott a nyelvi korlátok iparra és annak digitalizálójára gyakorolt hatására. Ezzel összefüggésben a mesterséges intelligencián alapuló nagyszabású nyelvi technológiák – például a gépi fordítás, a beszédfelismerés, a nagy adathalmazokon alapuló szövegelemzés, a párbeszédrendszerek és a kérdésmegválaszoló rendszerek – kifejlesztése elengedhetetlen a nyelvi sokszínűség megőrzéséhez, az inkluzivitás biztosításához, valamint az emberek közötti és az emberek és gépek közötti kommunikáció elősegítéséhez.

(19b)

Az önállóan tanuló robotok és a mesterséges intelligencia egyre gyorsabb fejlődése, valamint azon képességük, hogy másodpercek alatt megsokszorozzák a tudást és tananyagot, nehézzé teszi annak megjóslását, hogy fejlődésük a program 2027-es megszűnésekor milyen szakaszban lesz. Következésképp a Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania erre a gyorsan fejlődő digitális trendre, és adott esetben a munkaprogram célkitűzéseit gyorsan ki kell igazítania a fejlődésnek megfelelően.

(19c)

Figyelemmel az európai ipar növekvő keresletére a mesterséges intelligenciát alkalmazó robotikai megoldások iránt, és annak fontosságára, hogy ne alakuljon ki jelentős beruházási hiány ezen a területen, a program mesterséges intelligenciára vonatkozó célkitűzéseinek ki kell terjedniük a mesterséges intelligencia által vezérelt robotikára.

(19d)

A mesterséges intelligencián alapuló termékeknek és szolgáltatásoknak felhasználóbarátnak, alapértelmezés szerint jogszerűeknek kell lenniük, valamint több választási lehetőséget és több információt kell nyújtaniuk a fogyasztók számára, különösen a termékek vagy szolgáltatások minőségéről.

(20)

A széles körű adathalmazok, tesztelési és kísérleti létesítmények rendelkezésre állása nagy jelentőséggel bír a mesterséges intelligencia fejlesztésében.

(20)

A széles körű adathalmazok, tesztelési és kísérleti létesítmények rendelkezésre állása , amelyek a belső piac biztosításához szükségesek, ahol mesterséges intelligenciát használnak, valamint a szöveg- és adatbányászathoz való hozzáférés nagy jelentőséggel bír a mesterséges intelligencia , többek között a nyelvi technológiák fejlesztésében.

(20a)

2018. április 25-én a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy európai megközelítést javasol a mesterséges intelligenciára vonatkozó iránymutatások tervezetének kidolgozására, a mesterséges intelligenciával foglalkozó szövetséghez tartozó érdekelt felekkel, valamint egy szakértői csoporttal való együttműködésben, a mesterséges intelligencián alapuló európai alkalmazások és vállalkozások erősítése érdekében.

(21)

Az európai ipar digitalizációjáról szóló 2017. június 1-jei állásfoglalásában (64) az Európai Parlament kiemelte a közös európai kiberbiztonsági megközelítés jelentőségét , elismerte a tudatosság növelésének szükségességét és a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességet az üzleti vezetők és a nemzeti és európai ipari biztonság szakpolitikai döntéshozóinak alapvető feladatának nyilvánította.

(21)

Az európai ipar digitalizációjáról szóló 2017. június 1-jei állásfoglalásában (64) az Európai Parlament kiemelte a közös európai kiberbiztonsági megközelítés fontosságát , elismerte a tudatosság növelésének szükségességét , továbbá a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességet , valamint az alapértelmezett és beépített biztonság és adatvédelem megvalósítását az üzleti vezetők és a nemzeti és európai ipari biztonság szakpolitikai döntéshozói alapvető feladatának nyilvánította.

(22)

A kiberbiztonság az Unió egésze számára kihívás, amelyet nem lehet továbbra is kizárólag szétaprózott nemzeti kezdeményezések révén kezelni. Európa kiberbiztonsági kapacitásait meg kell erősíteni annak érdekében, hogy Európát felruházzuk a  polgárai és vállalkozásai kibertámadások elleni védelméhez szükséges kapacitásokkal. Emellett a fogyasztókat is védeni kell, amikor olyan hálózatba kapcsolt termékeket használnak, melyek feltörhetők és biztonságukat veszélyeztethetik. Ezt a tagállamokkal és a magánszektorral közösen kell elérni Európa kiberbiztonsági kapacitásait megerősítő projektek kidolgozása és összehangolása révén, valamint azáltal, hogy biztosítjuk a legújabb kiberbiztonsági megoldások széles körű elterjedését a gazdaságban és a kritikus tömeg és a kiválóság biztosítására egyesítjük a területen meglévő kompetenciákat.

(22)

A kiberbiztonság az Unió egésze számára kihívás, amelyet nem lehet továbbra is kizárólag szétaprózott nemzeti kezdeményezések révén kezelni. Európa kiberbiztonsági kapacitásait meg kell erősíteni annak érdekében, hogy Európát felruházzuk a  polgárok, a közigazgatások és a vállalkozások kibertámadások elleni védelméhez szükséges kapacitásokkal. Emellett a fogyasztókat is védeni kell, amikor olyan hálózatba kapcsolt termékeket használnak, melyek feltörhetők és biztonságukat veszélyeztethetik. Ezt a tagállamokkal és a magánszektorral közösen kell elérni Európa kiberbiztonsági kapacitásait megerősítő projektek kidolgozása és összehangolása révén, valamint azáltal, hogy biztosítjuk a legújabb kiberbiztonsági megoldások széles körű elterjedését a gazdaságban és a kritikus tömeg és a kiválóság biztosítására egyesítjük a területen meglévő kompetenciákat.

(23)

2017 szeptemberében a Bizottság egy kezdeményezéscsomagot (65) terjesztett elő, amelyben egy egységes uniós kiberbiztonsági megközelítést vázolt fel azzal a céllal, hogy megerősítse Európa kibertámadások és fenyegetések kezelésére alkalmas kapacitásait és a terület technológiai és ipari kapacitásait.

(23)

2017 szeptemberében a Bizottság egy kezdeményezéscsomagot (65) terjesztett elő, amelyben egy átfogó uniós kiberbiztonsági megközelítést vázolt fel azzal a céllal, hogy megerősítse Európa kibertámadások és fenyegetések kezelésére alkalmas kapacitásait , a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességet, és a terület technológiai és ipari kapacitásait.

(23a)

Főszabályként a kiberbiztonsági megoldásoknak alapvető tervezési paraméterként védelmi és biztonsági előírásokat kell tartalmazniuk a rendelkezésre álló, legmodernebb technológiáknak és a „beépített biztonság”, valamint az „alapértelmezett biztonság” elveinek megfelelően.

(24)

Ez elengedhetetlen a digitális egységes piac működéséhez. A kiberbiztonsági technológiák, mint a digitális azonosító, a kriptográfia vagy a behatolásérzékelés, valamint ezek alkalmazása olyan területeken, min a pénzügyek, az ipar 4.0, az energetika, a közlekedés, az egészségügy vagy az e-kormányzat, alapvető szerepet játszanak a polgárok, a közigazgatási szervek és a vállalkozások online tevékenységének és tranzakcióinak biztonságában és a bizalom fenntartásában.

(24)

Ez elengedhetetlen a digitális egységes piac működéséhez. A kiberbiztonsági technológiák, mint például a megosztott könyvelési technológiák, a digitális azonosító, a kriptográfia , a titkosítás vagy a behatolásérzékelés, valamint ezek alkalmazása olyan területeken, mint a pénzügyek, az ipar 4.0, a logisztika, az energetika, a közlekedés, az idegenforgalom, az egészségügy vagy az e-kormányzat, alapvető szerepet játszanak a polgárok, a közigazgatási szervek és a vállalkozások – többek között az 5G platformokon kifejtett – online tevékenységének és tranzakcióinak biztonságában , átláthatóságában és a bizalom fenntartásában.

(25)

2017. október 19-i következtetéseiben az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy a digitális Európa sikeres létrehozásához az Unióban szükség van különösen olyan munkaerőpiacokra, képzési és oktatási rendszerekre, amelyek felkészültek a digitális korszakra, és be kell fektetni a digitális készségekbe azért, hogy minden európai polgár tudatosságát és felkészültségét növeljük .

(25)

2017. október 19-i következtetéseiben az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy a Digitális Európa sikeres létrehozásához az Unióban szükség van különösen olyan munkaerőpiacokra, valamint képzési és oktatási rendszerekre, amelyek felkészültek a digitális korszakra, és be kell fektetni a digitális készségek fejlesztésébe és a digitális jártasság javításába azért, hogy növeljük minden európai polgár tudatosságát és felkészültségét , egy integrált megközelítés révén .

(26a)

Figyelembe véve a holisztikus megközelítés szükségességét, a programnak tekintetbe kell vennie a befogadás, a képesítés, a képzés és a specializáció azon területeit is, amelyek a haladó digitális kompetenciák mellett a hozzáadott érték létrehozásának meghatározó forrásai a tudásalapú társadalomban.

(27)

Az európai ipar digitalizációjára vonatkozó, 2017. június 1-jei állásfoglalásában (67) az Európai Parlament leszögezte, hogy az oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás a társadalmi kohézió alapkövét képezi a digitális társadalomban.

(27)

Az európai ipar digitalizációjára vonatkozó, 2017. június 1-jei állásfoglalásában (67) az Európai Parlament leszögezte, hogy az oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás a társadalmi kohézió alapkövét képezi a digitális társadalomban. Ezenkívül kérte, hogy a nemi dimenzió kerüljön bele valamennyi digitális kezdeményezésbe, és hangsúlyozta az IKT-ágazaton belül a nemek között tapasztalható jelentős különbségek kezelésének szükségességét, mivel ez alapvetően fontos Európa hosszú távú növekedése és jóléte szempontjából;

(27a)

A nemek közötti egyenlőségről és a nők jogainak erősítéséről a digitális korban című 2016. április 28-i állásfoglalásában az Európai Parlament hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az IKT használatáról a nemek tekintetében alábontott adatokat kell gyűjteni, valamint célokat, mutatókat és referenciamutatókat kell kidolgozni a nők IKT-hoz való hozzáférése fejlődésének nyomon követése és a helyes gyakorlatok vállalkozások körében történő előmozdítása érdekében;

(27b)

A digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósítása felé című 2016. január 19-i állásfoglalásában az Európai Parlament teljes mértékben támogatta és ösztönözte a nők digitális vállalkozási kultúráját, valamint az információs társadalomba való beilleszkedésüket és abban való részvételüket.

(28)

Az e program által finanszírozott korszerű digitális technológiák, például a nagy teljesítményű számítástechnika, kiberbiztonság és mesterséges intelligencia már elég kiforrottak ahhoz, hogy a kutatási szakaszból továbblépjenek az uniós szintű telepítés, bevezetés és bővítés szakaszába. Ahogy e technológiák bevezetése, ugyanúgy a készségek fejlesztése is uniós választ igényel. Szükséges a korszerű digitális készségek terén elérhető képzési lehetőségek bővítése, növelése és elérhetővé tétele az egész Unióban. Ha ez nem történik meg, az hátráltathatja a fejlett digitális technológiák zökkenőmentes bevezetését és alááshatja az uniós gazdaság általános versenyképességét. Az e program keretében támogatott intézkedések kiegészítik az ESZA, az ERFA és a Horizont Európa programok keretében támogatott intézkedéseket.

(28)

Az e program által finanszírozott korszerű digitális technológiák, például a nagy teljesítményű számítástechnika, a kiberbiztonság , a felhőalapú számítástechnika, az adatvédelem és az információkezelés, valamint a mesterséges intelligencia már elég kiforrottak ahhoz, hogy a kutatási szakaszból továbblépjenek az uniós szintű telepítés, bevezetés és bővítés szakaszába. Ahogy e technológiák bevezetése, ugyanúgy a készségek fejlesztése is uniós választ igényel. Szükséges a korszerű digitális készségek terén elérhető tanulási és képzési lehetőségek bővítése, növelése és elérhetővé tétele az egész Unióban. Ha ez nem történik meg, az hátráltathatja a fejlett digitális technológiák zökkenőmentes bevezetését és alááshatja az uniós gazdaság általános versenyképességét. Az e program keretében támogatott intézkedések kiegészítik az ESZA, az ERFA , az Erasmus és a Horizont Európa programok keretében támogatott intézkedéseket.

(29)

A közigazgatás és közszolgáltatások digitális eszközökkel történő modernizálása kulcsfontosságú a  vállalkozások és polgárok adminisztratív terheinek csökkentéséhez, azáltal, hogy az állami hatóságokkal történő érintkezésüket gyorsabbá, kényelmesebbé és olcsóbbá teszi, valamint javítja a polgároknak és üzleti vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások hatékonyságát és minőségét. Mivel több közérdekű szolgáltatás már most is európai dimenzióval rendelkezik, ezek uniós szintű végrehajtásához és telepítéséhez adott támogatás biztosítja, hogy a polgárok és üzleti vállalkozások Európa-szerte kihasználhassák a minőségi digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés előnyeit.

(29)

A közigazgatás és közszolgáltatások digitális eszközökkel történő modernizálása kulcsfontosságú a  polgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentéséhez, azáltal, hogy az állami hatóságokkal történő érintkezésüket gyorsabbá, kényelmesebbé és olcsóbbá teszi, valamint javítja a polgároknak és üzleti vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások hatékonyságát , átláthatóságát és minőségét , egyszersmind fokozva a közkiadások hatékonyságát is . Mivel több közérdekű szolgáltatás már most is európai dimenzióval rendelkezik, az ezek uniós szintű végrehajtásához és telepítéséhez adott támogatás biztosítja, hogy a polgárok és üzleti vállalkozások Európa-szerte kihasználhassák a minőségi , többnyelvű digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés előnyeit. Fontos továbbá, hogy e szolgáltatások a fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhetők legyenek.

(29a)

A digitalizáció megkönnyítheti és javíthatja az akadálymentes hozzáférést mindenki számára, ideértve az időseket, a csökkent mozgásképességű vagy fogyatékossággal élő személyeket, valamint a távoli vagy vidéki területeken élőket.

(30)

Az olyan közérdekű területeken végrehajtott digitális átalakulás, mint az egészségügy (68), a mobilitás, az igazságügy, a Föld/környezetvédelmi megfigyelések, az oktatás és a kultúra, szükségessé teszi a digitális szolgáltatási infrastruktúrák továbbépítését és bővítését, ami lehetővé teszi a határokon átnyúló biztonságos adatcserét és ösztönzi a nemzeti fejlesztéseket. Az e rendelet szerinti koordináció a legalkalmasabb eszköz a szinergiákban rejlő lehetőségek kihasználására.

(30)

Az olyan közérdekű területeken végrehajtott digitális átalakulás, mint az egészségügy (68), a mobilitás, az igazságügy, a Föld/környezetvédelmi megfigyelések, a biztonság, a szén-dioxid-kibocsátások csökkentése, az energiainfrastruktúra, az oktatás és képzés, valamint a kultúra, szükségessé teszi a digitális szolgáltatási infrastruktúrák továbbépítését , fejlesztését és bővítését, ami lehetővé teszi a határokon átnyúló és több nyelven történő biztonságos adat- és információcserét és ösztönzi a nemzeti fejlesztéseket. Az e rendelet szerinti koordináció a legalkalmasabb eszköz a szinergiákban rejlő lehetőségek kihasználására és a kiegészítő jelleg biztosítására. A digitális átalakulásnak mindazonáltal figyelembe kell vennie, hogy egyes polgárok – különböző okok miatt – nem vesznek részt benne, és támogatni kell azokat a hálózatokat, amelyek továbbra is tájékoztatják ezeket a polgárokat, és elősegítik, hogy továbbra is jogaik teljes birtokában legyenek és valamennyi társadalmi és állampolgári kötelességüket teljesíteni tudják.

(30a)

Az ebben az ágazatban végrehajtott digitális átalakulásnak minden körülmények között lehetővé kell tennie az európai polgárok számára, hogy határokon átnyúló módon és biztonságosan hozzáférhessenek személyes adataikhoz, használhassák és kezelhessék azokat, függetlenül attól, hogy fizikailag hol vannak a polgárok, illetve az adatok.

(30b)

A fejlett technológiáknak a közérdeket szolgáló területeken, például az oktatásban történő bevezetése és az ezekhez való hozzáférés biztosítása szintén olyan szakképzést igényel, amellyel megszerezhetők az e technológiák használatához szükséges készségek. Ezért a 8. sz. egyedi célkitűzéshez tartozó céloknak az olyan képzési programokra is ki kell terjedniük, amelyek a fejlett technológiák felhasználóinak szólnak.

(32)

Az európai közigazgatások modernizálása a digitális egységes piac sikeres megvalósításához szükséges egyik fő prioritás. A stratégia félidős értékelése kiemelte, hogy szükség van a közigazgatások átalakulásának erősítésére és biztosítani kell a polgárok egyszerű, bizalmat ébresztő és zökkenőmentes hozzáférését a közszolgáltatásokhoz.

(32)

Az európai közigazgatások modernizálása a digitális egységes piac sikeres megvalósításához szükséges egyik fő prioritás. A stratégia félidős értékelése kiemelte, hogy szükség van a közigazgatások átalakulásának erősítésére és biztosítani kell a polgárok egyszerű, megbízható, biztonságos, zökkenőmentes és inkluzív hozzáférését a közszolgáltatásokhoz.

(33)

A Bizottság 2017. évi éves növekedési jelentése (69) rámutat, hogy az európai közigazgatások működésének színvonala közvetlen hatást gyakorol a gazdasági környezetre, és ezáltal fontos szerepe van a termelékenység, a versenyképesség, a gazdasági együttműködés, a növekedés és a  foglalkoztatás előmozdításában. A hatékony és átlátható közigazgatás, valamint a hatékony igazságügyi rendszer megléte nélkülözhetetlen a gazdasági növekedés fellendítéséhez és a minőségi szolgáltatásnyújtáshoz a vállalkozások és a polgárok számára.

(33)

A Bizottság 2017. évi éves növekedési jelentése (69) rámutat, hogy az európai közigazgatások működésének színvonala közvetlen hatást gyakorol a gazdasági környezetre, és ezáltal fontos szerepe van a termelékenység, a versenyképesség, a gazdasági együttműködés, a  fenntartható növekedés , a foglalkoztatás és a  magas színvonalú munkavégzés előmozdításában. A hatékony és átlátható közigazgatás, valamint a hatékony igazságügyi rendszer megléte nélkülözhetetlen a gazdasági növekedés fellendítéséhez és a minőségi szolgáltatásnyújtáshoz a vállalkozások és a polgárok számára.

(34)

Az európai közszolgáltatások interoperabilitása az igazgatás minden szintjét érinti: az uniós, nemzeti, regionális és helyi szinteket egyaránt. A működőképes egységes piac előtt álló akadályok lebontásán túl az interoperabilitás elősegíti a szakpolitikák sikeres megvalósítását és komoly lehetőségeket kínál a határokon átnyúló elektronikus akadályok felszámolására, tovább erősítve egyrészt új, uniós szintű közös közszolgáltatások létrejöttét, másrészt a meglévők megszilárdítását. Az európai szolgáltatások széttöredezettségének megszüntetése, az alapvető szabadságjogok és az operatív kölcsönös elismerés unión belüli biztosítása érdekében az interoperabilitás holisztikus, ágazatközi és határokon átnyúló megközelítését a leghatékonyabb és a végfelhasználók igényeire legjobban válaszoló módon kell támogatni. Ez azt feltételezi, hogy az interoperabilitást átfogóan kell értelmezni, a műszaki szinttől a jogi szintig és a terület valamennyi szakpolitikai elemére kiterjedően. Ennek megfelelően a tevékenységek köre túlmutat a megoldások szokásos életciklusán és beletartozik minden beavatkozási elem, amely általánosságban támogatja a folyamatos interoperabilitás szükséges keretfeltételeit.

(34)

Az európai közszolgáltatások interoperabilitása az igazgatás minden szintjét érinti: az uniós, nemzeti, regionális és helyi szinteket egyaránt. A működőképes egységes piac előtt álló akadályok lebontásán túl az interoperabilitás elősegíti a  határokon átnyúló együttműködést, a közös előírások összehangolását és a szakpolitikák sikeres megvalósítását, és komoly lehetőségeket kínál a határokon átnyúló elektronikus és nyelvi akadályok felszámolására, valamint a bürokrácia visszaszorítására, tovább erősítve egyrészt az új, uniós szintű közös közszolgáltatások létrejöttét, másrészt a meglévők megszilárdítását és fejlesztését, megelőzve a szükségtelen kettős tárolást . Az európai szolgáltatások széttöredezettségének megszüntetése, az alapvető szabadságjogok és az operatív kölcsönös elismerés unión belüli biztosítása érdekében az interoperabilitás holisztikus, technológiasemleges, ágazatközi és határokon átnyúló megközelítését a leghatékonyabb, a végfelhasználók igényeire legjobban válaszoló módon kell támogatni , biztosítva a magas szintű adatvédelmet . Ez azt feltételezi, hogy az interoperabilitást átfogóan kell értelmezni, a műszaki szinttől a jogi szintig és a terület valamennyi szakpolitikai elemére kiterjedően. Ennek megfelelően a tevékenységek köre túlmutat a megoldások szokásos életciklusán és beletartozik minden beavatkozási elem, amely általánosságban támogatja a folyamatos interoperabilitás szükséges keretfeltételeit.

(34a)

2017. október 6-án az uniós tagállamok miniszterei Tallinnban kijelentették, hogy az európai digitális stratégiának az együttműködésen és az interoperabilitáson kell alapulnia, ideértve a nyílt engedélyek és a nyílt szabványok politikáját is. A programnak ezért ösztönöznie kell a nyílt forráskódú megoldásokat az újrafelhasználás lehetővé tétele, a bizalom növelése és az átláthatóság biztosítása érdekében. Ez pozitív hatással lesz a finanszírozott projektek fenntarthatóságára.

(37)

2016 áprilisában a Bizottság elfogadta az Európai Ipar Digitalizálása kezdeményezést annak érdekében, hogy „Európában minden vállalkozás, legyen nagy vagy kicsi, helyezkedjen el bárhol és működjön bármely ágazatban, teljes mértékben ki tudja használni a digitális innovációk előnyeit” (37).

(37)

2016 áprilisában a Bizottság elfogadta az Európai Ipar Digitalizálása kezdeményezést annak érdekében, hogy „Európában minden vállalkozás, legyen nagy vagy kicsi, helyezkedjen el bárhol és működjön bármely ágazatban, teljes mértékben ki tudja használni a digitális innovációk előnyeit” . Ez különös jelentőséggel bír a kulturális és kreatív ágazatokban működő kis- és középvállalkozások számára.

(39)

A kitűzött célok eléréséhez szükség lehet az egymást kiegészítő technológiák lehetőségeinek kiaknázására a hálózati és számítástechnikai területeken, amint az az európai ipar digitalizálásáról szóló közlemény (73) leszögezi, és a „a világszínvonalú hálózati és felhőalapú infrastruktúra elérhetősége” az ipar digitalizálásának elengedhetetlen feltételének minősül .

(39)

A kitűzött célok eléréséhez szükség lehet az egymást kiegészítő technológiák lehetőségeinek kiaknázására a hálózati és számítástechnikai területeken, amint azt az európai ipar digitalizálásáról szóló közlemény (73) leszögezi, amely elismeri, hogy „a világszínvonalú hálózati és felhőalapú infrastruktúra elérhetősége” az ipar digitalizálásának elengedhetetlen összetevője .

(40)

A 2018 májusától alkalmazandó általános adatvédelmi rendelet a tagállamok jogrendjében közvetlenül alkalmazandó egységes szabályrendszer meghatározása révén garantálja a személyes adatok szabad áramlását a tagállamok között és megerősíti a magánszemélyek bizalmát és biztonságát, amelyek a tényleges digitális egységes piac elengedhetetlen elemei. Ezért az e program keretében végrehajtott fellépéseknek , ha személyes adatok feldolgozásával járnak , támogatniuk kell az adatvédelmi rendelet alkalmazását például a  mesterséges intelligencia és a  blokklánc-technológia területén .

(40)

Az (EU) 2016/679 rendelet a tagállamok jogrendjében közvetlenül alkalmazandó egységes szabályrendszer meghatározása révén garantálja a személyes adatok szabad áramlását a tagállamok között és megerősíti a magánszemélyek bizalmát és biztonságát, amelyek a tényleges digitális egységes piac elengedhetetlen elemei. Ezért az e program keretében végrehajtott valamennyi fellépésnek , amennyiben személyes adatok feldolgozásával jár , teljes mértékben be kell tartania az említett rendeletet. A fellépéseknek támogatniuk kell különösen az olyan digitális technológiák fejlesztését, amelyek megfelelnek a beépített adatvédelemre vonatkozóan az említett rendelet által kötelezően előírt követelményeknek, és amennyiben a  feldolgozás elektronikus hírközlési adatokat tartalmaz, megfelelően be kell tartani a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet  (1a).

(41)

A programot a szellemi tulajdonjogok végelmének és érvényesítésének nemzetközi és uniós kereteinek teljes körű tiszteletben tartásával kell végrehajtani. A szellemi tulajdon hatékony védelme kulcsszerepet játszik az innovációban, tehát szükséges a program hatékony végrehajtásához.

(41)

A programot a szellemi tulajdonjogok védelme és érvényesítése nemzetközi és uniós kereteinek teljes körű tiszteletben tartásával kell végrehajtani. A szellemi tulajdon hatékony védelme kulcsszerepet játszik az innovációban és az európai hozzáadott érték megőrzésében , tehát szükséges a program eredményes végrehajtásához.

(42)

Az e programot végrehajtó szerveknek be kell tartaniuk az uniós intézményekre vonatkozó rendelkezéseket , valamint az információk – különösen a nem minősített bizalmas adatok és az EU-minősített adatok – kezelésére vonatkozó nemzeti jogszabályokat is .

(42)

Amennyiben az e programot végrehajtó szervek nem minősített érzékeny adatokat vagy EU-minősített adatokat kezelnek , be kell tartaniuk az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogszabályokban rögzített adatkezelési rendelkezéseket .

(43)

A klímaváltozás elleni küzdelem fontosságának jelzésére , az Uniónak a Párizsi Megállapodás és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai iránti elkötelezettségével összhangban ez a program hozzájárul a főbb éghajlat-politikai intézkedésekhez és ahhoz , hogy összességében az uniós költségvetési kiadások legalább 25 %-a járuljon hozzá az éghajlat-politikai célkitűzések teljesítéséhez (74). A  vonatkozó fellépések a program előkészítése és végrehajtása során kerülnek meghatározásra és a  megfelelő értékelések és felülvizsgálatok keretében ismételt megvizsgálásra .

(43)

A klímaváltozás elleni küzdelem fontosságának megfelelően , az Uniónak a Párizsi Megállapodás és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeivel összhangban ez a program hozzájárul az éghajlat-politikai intézkedések általános érvényesítéséhez és elősegíti , hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 25 %-a járuljon hozzá az éghajlat-politikai célkitűzések teljesítéséhez (74). A  megfelelő fellépések meghatározása a program előkészítése és végrehajtása során történik, és a  vonatkozó értékelések és felülvizsgálatok keretében újraértékelik őket az említett kötelezettségvállalásoknak való teljes mértékű megfelelés biztosítása érdekében .

(44)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni a munkaprogramok elfogadására, annak érdekében, hogy a program célkitűzései az Unió és a tagállamok prioritásaival összhangban teljesüljenek, ugyanakkor az Unió és a tagállamok közös fellépésének következetessége, átláthatósága és folyamatossága ne csorbuljon. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet  (75) 4. cikkében hivatkozott tanácsadói eljárással összhangban kell gyakorolni.

(45)

A munkaprogramokat elméletben , általában kétévente , többéves munkaprogramként vagy, amennyiben a program végrehajtásához kapcsolódó igények ezt indokolják, éves munkaprogramkén kell elfogadni. Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni a tevékenységek egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen a kontrollok költségeit, az adminisztratív terheket és meg nem felelés várható kockázatát. Ennek részét képezi az egyösszegű átalányok, átalánydíjak és egységköltségek, valamint a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazásának a mérlegelése.

(45)

A munkaprogramokat úgy kell elfogadni , hogy az Unió és a tagállamok prioritásaival összhangban teljesüljenek a program célkitűzései , ugyanakkor az Unió és a tagállamok közös fellépésének következetessége, átláthatósága és folyamatossága ne csorbuljon. A munkaprogramokat elvben kétévente vagy, amennyiben a program végrehajtásához kapcsolódó igények ezt indokolják, évente kell elfogadni. Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni a tevékenységek egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen a kontrollok költségeit, az adminisztratív terheket és a meg nem felelés várható kockázatát. Ennek részét képezi az egyösszegű átalányok, átalánydíjak és egységköltségek, valamint a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazásának a mérlegelése.

(46)

a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(46)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az I. és a II. melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(46a)

A Digitális Európa program hosszú távú finanszírozásának biztosítása, fenntartása és fejlesztése érdekében egyértelmű közös uniós szabályokra van szükség, amelyek a beruházások és az innováció előmozdítása, valamint a megfizethetőség megőrzése érdekében jövőorientáltak és serkentik a versenyt.

(47)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és szem előtt tartja az abban rögzített elveket, nevezetesen a [8], [11], [16], [21], [35], [38] és [47] cikkekben foglalt személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának jogát, a vállalkozás szabadságát, a megkülönböztetés tilalmát, az egészségügyet, fogyasztóvédelmet és a hatékony jogorvoslathoz való jogot és a tisztességes tárgyaláshoz való jogot. A  tagállamoknak e jogok és elvek tiszteletben tartásával kell alkalmazniuk ezt a  rendeletet .

(47)

A program hatálya alá tartozó intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és szem előtt kell tartaniuk az abban rögzített elveket, nevezetesen a [8], [11], [16], [21], [ 22], [ 35], [38] , [41] és [47] cikkekben foglalt , a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának jogát, a vállalkozás szabadságát, a megkülönböztetés tilalmát, a nyelvi sokszínűséget és az uniós nyelvek bármelyikén történő kommunikációhoz való jogot, az egészségügyet, a fogyasztóvédelmet , valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes tárgyaláshoz való jogot. Ezen intézkedéseknek összhangban kell lenniük a  jogszabályi kötelezettségekkel – ideértve a nemzetközi jogi kötelezettségeket is –, a vonatkozó európai bizottsági határozatokkal, valamint az etikai elvekkel, amelyek a  kutatási integritás bárminemű megsértésének elkerülését is magukban foglalják .

(47a)

Az Európai Bizottság 2018. áprilisi közleményében (1a) kötelezettséget vállalt arra, hogy keretrendszert hoz létre az érdekelt felek és a szakértők számára annak érdekében, hogy a tudomány és az új technológiák etikai kérdéseit vizsgáló európai csoporttal együttműködésben kidolgozzák a mesterséges intelligenciára vonatkozó iránymutatások tervezetét. Az Európai Bizottság támogatni fogja a nemzeti és uniós szintű fogyasztói szervezeteket és adatvédelmi felügyeleti hatóságokat, hogy az Európai Fogyasztói Tanácsadó Csoport és az Európai Adatvédelmi Testület bevonásával elősegítsék a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazások megértését.

(48)

Azok a harmadik országok, melyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai, részt vehetnek az uniós programokban az EGT-megállapodás meghatározott együttműködés keretében, amennyiben a megállapodás alapján hozott határozat rendelkezik a programok végrehajtásáról. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

e)

„Digitális innovációs központ”: a program keretében feladatok elvégzésére kijelölt vagy nyílt versenyeljárásban kiválasztott jogi személy, amely az ipar digitális átalakulásának elősegítése érdekében különösen a technológiai szakértelemhez és a kísérleti létesítményekhez – mint például a berendezések és szoftvereszközök – biztosít hozzáférést.

e)

„Európai digitális innovációs központ”: a program keretében feladatok elvégzésére kijelölt vagy nyílt és átlátható versenyeljárásban kiválasztott , meglévő vagy új jogi személy vagy jogi személyek alkotta konzorcium , amely az ipar digitális átalakulásának elősegítése érdekében különösen a technológiai szakértelemhez és a kísérleti létesítményekhez – mint például a berendezések és szoftvereszközök – biztosít hozzáférést , és megkönnyíti a finanszírozáshoz való hozzáférést. Az európai digitális innovációs központoknak nyitottaknak kell lenniük minden vállalkozás előtt, azok formájától és méretétől függetlenül, különösen a kkv-k, a felfutóban lévő innovatív vállalkozások és a közigazgatási szervek előtt az Unió egészében.

fa)

„médiaműveltség”: azoknak az analitikai készségeknek az összessége, amelyek szükségesek a digitális világban való eligazodáshoz.

fb)

„Európai partnerség”: olyan kezdeményezés, amelynek keretében az Unió magán és/vagy közszektorbeli partnerekkel (például ipari szereplőkkel, kutatószervezetekkel, helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű, közfeladatot ellátó szervekkel, illetve civil társadalmi szervezetekkel, köztük alapítványokkal és kkv-k érdekképviseleti szervezeteivel) együtt vállalja a digitális innovációval és a technológiai telepítéssel kapcsolatos tevékenységek – többek között a piaci bevezetéshez, valamint a jogszabályokban vagy a szakpolitikákban való megjelenéshez kapcsolódó tevékenységek – fejlesztésének és végrehajtásának közös támogatását;

fc)

„kis- és középvállalkozás” vagy „kkv”: a 2003/361/EK európai bizottsági ajánlás mellékletének 2. cikkében meghatározottak szerinti kis- és középvállalkozás;

fd)

„konzorcium”: együttműködő vállalkozások olyan csoportja, amely az e program szerinti valamely tevékenység céljára jött létre.

b)

növeli hozzáférhetőségüket és elterjedtségüket a közérdekű területeken és a  magánszektorban.

b)

növeli hozzáférhetőségüket és elterjedtségüket a  magánszektorban és a közérdekű területeken , támogatva a digitális átalakulást és biztosítva a  technológiákhoz való hozzáférést;

a)

integrált , világszínvonalú, exaszintű (77) szuperszámítógépes és adat-infrastruktúra tel epítése, uniós szintű összehangolása és működtetése az Unióban, amely állami és magánfelhasználók számára, valamint állami finanszírozású kutatások céljaira nem kereskedelmi alapon lesz hozzáférhető;

a)

interoperábilis , világszínvonalú, exaszintű (77) szuperszámítógépes és adat-infrastruktúra telepítése, uniós szintű összehangolása és működtetése az Unióban, amely állami és magánfelhasználók számára, valamint állami és magánfinanszírozású kutatások céljaira lesz hozzáférhető;

b)

kutatás és innováció révén előálló, felhasználásra kész/működőképes technológiák telepítése annak érdekében, hogy Uniós szinten integrált nagy teljesítményű számítógépes ökoszisztéma jöjjön létre, amely lefedi a tudományos és ipari értéklánc valamennyi szegmensét, beleértve a hardvert, a szoftvert, az alkalmazásokat, a szolgáltatásokat, az összekapcsolásokat és a digitális készségeket;

b)

kutatás és innováció révén előálló, felhasználásra kész/működőképes technológiák telepítése annak érdekében, hogy Uniós szinten integrált nagy teljesítményű számítógépes ökoszisztéma jöjjön létre, amely lefedi a tudományos és ipari értéklánc valamennyi szegmensét, beleértve a hardvert, a szoftvert, az alkalmazásokat, a szolgáltatásokat, az összekapcsolásokat és a digitális készségeket , és amely ugyanakkor garantálja az adatok nagy fokú biztonságát és védelmét ;

c)

az exa utáni szintű (78) infrastruktúra telepítése és működtetése, ideértve a kvantum-számítástechnikai technológiákkal való integrációt, valamint a számítástechnika számára új kutatási infrastruktúrák kifejlesztése .

c)

az exa utáni szintű (78) infrastruktúra telepítése és működtetése, ideértve a kvantum-számítástechnikai technológiákkal való integrációt, valamint új kutatási infrastruktúrák kifejlesztése; a számítástechnika számára az ilyen telepítéshez szükséges hardverek és szoftverek unióbeli fejlesztések ösztönzése .

a)

a mesterséges intelligencia alapvető kapacitásainak, többek között az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban lévő adatforrásoknak és algoritmuskönyvtáraknak a kiépítése és megerősítése az Unióban;

a)

a mesterséges intelligencia alapvető kapacitásainak, többek között az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban lévő adatforrásoknak és algoritmuskönyvtáraknak a kiépítése és megerősítése az Unióban . Az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően a mesterséges intelligencián alapuló megoldásoknak és rendelkezésre bocsátott forrásoknak be kell tartaniuk a beépített adatvédelem és -biztonság elvét ; valamint garantálniuk kell, hogy továbbra is az emberek állnak majd a mesterséges intelligencia fejlesztésének és telepítésének középpontjában,

b)

az ilyen kapacitásokhoz hozzáférés biztosítása valamennyi üzleti vállalkozás és közigazgatási szerv számára;

b)

az ilyen kapacitásokhoz hozzáférés biztosítása valamennyi üzleti vállalkozás , különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások, valamint a közigazgatási szervek, többek között a nonprofit szervezetek, a kutatóintézetek és az egyetemek számára,

ca)

az ipari alkalmazások és a termelési rendszerek fejlesztése és megerősítése, a technológiák értékláncokba való integrálásának elősegítése, innovatív üzleti modellek kifejlesztése, valamint az innováció és az ipari felhasználás között eltelt idő lerövidítése; továbbá a mesterséges intelligencián alapuló megoldások bevezetésének előmozdítása a közérdekű területeken és a társadalomban;

a)

a tagállamokkal együtt a fejlett kiberbiztonsági berendezések, eszközök és adatinfrastruktúrák beszerzésének támogatása az adatvédelmi jogszabályok teljes körű tiszteletben tartásával;

a)

a tagállamokkal együtt a fejlett kiberbiztonsági berendezések, eszközök és adatinfrastruktúrák beszerzésének támogatása az európai szinten megvalósítandó egységesen magas szintű kiberbiztonság elérése érdekében, az adatvédelmi jogszabályok és az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásával , az Európai Unió stratégiai autonómiájának biztosítása mellett.

b)

a kiberbiztonsághoz kapcsolódó európai ismeretek, kapacitások és készségek legjobb felhasználásának támogatása;

b)

a kiberbiztonsághoz kapcsolódó európai ismeretek, kapacitások és készségek legjobb felhasználásának és fokozásának támogatása; valamint a legjobb gyakorlatok megosztása és elterjesztése;

c)

a legújabb kiberbiztonsági megoldások széles körű bevezetésének támogatása a gazdaságban;

c)

a legújabb kiberbiztonsági megoldások széles körű bevezetésének támogatása a gazdaságban; különös figyelmet fordítva a közszolgáltatásokra és az alapvető gazdasági szereplőkre, például a kkv-kra;

d)

a tagállamok és a magánszektor megerősítése annak érdekében, hogy megfeleljenek a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (79).

d)

a tagállamok és a magánszektor képességeinek megerősítése annak elősegítése érdekében, hogy megfeleljenek a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (79) , többek között a szervezeteken belüli kiberbiztonsági kultúra fejlesztését célzó intézkedések révén .

da)

a kibertámadásokkal szembeni reziliencia erősítése, a kockázattudatosság és az alapvető biztonsági folyamatok ismeretének növelése a felhasználók, különösen a közigazgatási szervek, a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások körében, annak biztosítása, hogy a vállalkozások megfeleljenek az alapvető biztonsági követelményeknek például az adatok és a kommunikáció végponttól végpontig terjedő titkosítása és a szoftverfrissítések tekintetében, valamint az alapvető biztonsági folyamatokkal és a kiberhigiéniával kapcsolatos, a beépített és alapértelmezett biztonságra vonatkozó ismeretek használatának ösztönzése;

a)

hosszú távú képzések és tanfolyamok tervezésének és megtartásának támogatása diákok, informatikai szakemberek és munkavállalók számára;

a)

magas színvonalú hosszú távú képzések – többek között vegyes tanulás – tervezésének és megtartásának támogatása diákok, tanárok, oktatók, informatikai szakemberek , kutatók és munkavállalók – többek között köztisztviselők és közalkalmazottak – számára , iskolákkal, egyetemekkel és kutatóközpontokkal együttműködve ;

b)

rövid távú képzések és tanfolyamok tervezésének és megtartásának támogatása vállalkozók, üzleti vezetők és munkavállalók számára;

b)

magas színvonalú rövid távú képzések és tanfolyamok – többek között vegyes tanulás – tervezésének és megtartásának támogatása , a vállalkozók, a  kisvállalkozások és az induló innovatív vállalkozások vezetői , a munkavállalók – többek között köztisztviselők és közalkalmazottak – és az önfoglalkoztatók számára;

c)

munkahelyi gyakorlati képzés és szakmai gyakorlatok támogatása diákok, fiatal vállalkozók és diplomások számára.

c)

magas színvonalú munkahelyi gyakorlati képzés – többek között vegyes tanulás – és szakmai gyakorlatok támogatása diákok, fiatal vállalkozók és diplomások számára.

a)

annak biztosítása, hogy a közszféra és a közérdekű területek, mint például az egészségügy és a gondozás, az oktatás, az igazságszolgáltatás, a közlekedés, az energia, a kulturális és kreatív ágazatok, a legmodernebb digitális technológiákat tudják telepíteni és elérni, különösen a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság terén;

a)

annak biztosítása, hogy a közszféra és a közérdekű területek – mint például az egészségügy és a gondozás, az oktatás, az igazságszolgáltatás, a közlekedés, a kommunikáció, az energia, a  környezetvédelem, a kulturális és kreatív ágazatok –, valamint az Unióban letelepedett vállalkozások a legmodernebb digitális technológiákat hatékonyan tudják telepíteni , elérni, és hogy az ilyen technológiák használatához szükséges készségeket képzések révén meg tudják szerezni különösen a nagy teljesítményű számítástechnika , a nyelvtechnológia , a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság terén;

b)

nemzeti és regionális fellépésekkel egymást kiegészítve transzeurópai interoperábilis digitális szolgáltatási infrastruktúrák (ideértve a kapcsolódó szolgáltatásokat) telepítése, működtetése és fenntartása;

b)

nemzeti és regionális fellépésekkel egymást kiegészítve a legmodernebb transzeurópai interoperábilis digitális szolgáltatási infrastruktúrák (ideértve a kapcsolódó szolgáltatásokat is ) telepítése, működtetése és fenntartása az Unió egészében ;

c)

megoldások és keretek európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok általi kifejlesztésének, aktualizálásának és felhasználásának támogatása, ideértve az interoperabilitási megoldások és keretek újbóli felhasználását;

c)

megoldások és keretek európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok általi kifejlesztésének, aktualizálásának és felhasználásának támogatása, ideértve a nyílt forráskódú megoldások felhasználását és az interoperabilitási megoldások és keretek újbóli felhasználását;

d)

hozzáférés nyújtása közigazgatási szervek számára a digitális technológiák teszteléséhez és kísérleti üzemeltetéséhez, ideértve ezek határokon átnyúló felhasználását;

d)

hozzáférés nyújtása közigazgatási szervek számára a digitális technológiák teszteléséhez, kísérleti üzemeltetéséhez és kiterjesztéséhez , ideértve ezek határokon átnyúló felhasználását is ;

e)

a fejlett digitális és kapcsolódó technológiák, ideértve különösen a nagy teljesítményű számítástechnikát, a mesterséges intelligenciát, a kiberbiztonságot és a jövőben megjelenő technológiákat, elterjedésének támogatása az uniós vállalkozások, nevezetesen KKV-k körében;

e)

a fejlett digitális és kapcsolódó technológiák – ideértve különösen a nagy teljesítményű számítástechnikát, a mesterséges intelligenciát, a  megosztott könyvelési technológiákat, a kiberbiztonságot , az adatvédelmet, a felhőalapú számítástechnikát és az információkezelést, valamint a jövőben megjelenő technológiákat –, elterjedésének támogatása az uniós vállalkozások, többek között a kkv-k  és az induló innovatív vállalkozások körében;

f)

interoperábilis digitális szolgáltatások tervezésének, tesztelésének, végrehajtásának és telepítésének támogatása az adatvezérelt újrahasznosítható megoldási platformok révén nyújtott uniós szintű közszolgáltatások terén, az innováció előmozdítása és közös keretek létrehozása annak érdekében, hogy az európai polgárok és üzleti vállalkozások számára a közigazgatási szolgáltatások teljes potenciálja rendelkezésre álljon;

f)

interoperábilis digitális szolgáltatások tervezésének, karbantartásának, tesztelésének, végrehajtásának és telepítésének támogatása az adatvezérelt újrahasznosítható megoldási platformok révén nyújtott uniós szintű közszolgáltatások terén, az innováció előmozdítása és közös keretek létrehozása annak érdekében, hogy az európai polgárok és üzleti vállalkozások számára a közigazgatási szolgáltatások teljes potenciálja rendelkezésre álljon;

g)

az Unió szintjén folyamatos kapacitás biztosítása a gyorsan változó digitális trendek megfigyelésére, elemzésére és a hozzájuk történő alkalmazkodásra, valamint a legjobb gyakorlatok megosztása és elterjesztése;

g)

az Unió szintjén folyamatos kapacitás biztosítása, hogy a digitális fejlődés élére állhassunk, továbbá a gyorsan változó digitális trendek megfigyelésére, elemzésére és a hozzájuk történő alkalmazkodásra, valamint a legjobb gyakorlatok megosztása és elterjesztése , továbbá a különböző nemzeti kezdeményezések közötti tapasztalatcsere elősegítése, ami az uniós szinten érintett valamennyi szereplő közötti állandó együttműködésnek köszönhetően a digitális társadalom fejlődéséhez vezet;

h)

az együttműködés támogatása a megbízható infrastruktúrák európai ökoszisztémájának létrehozásában megosztott főkönyvi (pl. blokklánc) szolgáltatások és alkalmazások felhasználásával, ideértve az interoperabilitás és szabványosítás támogatását, valamint a határokon átnyúló uniós alkalmazások telepítésének szorgalmazását;

h)

az együttműködés támogatása többek között a megbízható infrastruktúrák európai ökoszisztémájának létrehozásában megosztott főkönyvi (pl. blokklánc) szolgáltatások és alkalmazások felhasználásával, ideértve az interoperabilitás és szabványosítás támogatását, valamint az adatokvédelmet és a fogyasztók biztonságát garantáló beépített biztonságon és adatvédelmen alapuló, határokon átnyúló uniós alkalmazások telepítésének szorgalmazását;

a)

legfeljebb 2 698 240 000  EUR az 1 sz. egyedi célkitűzésre: nagy teljesítményű számítástechnika

a)

2018. évi árakon legfeljebb 2 404 289 438 EUR (folyó áron 2 698 240 000 EUR) az 1. sz. egyedi célkitűzésre: nagy teljesítményű számítástechnika

b)

legfeljebb 2 498 369 000 EUR a 2. sz. egyedi célkitűzésre: mesterséges intelligencia

b)

2018. évi árakon legfeljebb 2 226 192 703 EUR (folyó áron 2 498 369 000 EUR) a 2. sz. egyedi célkitűzésre: mesterséges intelligencia

c)

legfeljebb 1 998 696 000  EUR a 3. sz. egyedi célkitűzésre: kiberbiztonság és bizalom

c)

2018. évi árakon legfeljebb 1 780 954 875 EUR (folyó áron 1 998 696 000 EUR) a 3. sz. egyedi célkitűzésre: kiberbiztonság és bizalom

d)

legfeljebb 699 543 000  EUR a 4. sz. egyedi célkitűzésre: korszerű digitális készségek

d)

2018. évi árakon legfeljebb 623 333 672 EUR (folyó áron 699 543 000 EUR) a 4. sz. egyedi célkitűzésre: korszerű digitális készségek

e)

legfeljebb 1 299 152 000  EUR az 5. sz. egyedi célkitűzésre: telepítés, a digitális kapacitások legjobb felhasználása és interoperabilitás

e)

2018. évi árakon legfeljebb 1 157 620 312 EUR (folyó áron 1 299 152 000 EUR) az 5. sz. egyedi célkitűzésre: a digitális kapacitások legjobb felhasználása és interoperabilitás

(1)

azon Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz tartozó országok, amelyek az Európai Gazdasági Térség tagjai, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban megállapított feltételeknek megfelelően;

(1)

A program azon Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz tartozó országok számára áll nyitva , amelyek az Európai Gazdasági Térség tagjai, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban megállapított feltételeknek megfelelően;

(2)

Csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel , valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

(2)

A programhoz az (1) bekezdésben nem említett harmadik országok teljes vagy részleges társulásának az egyedi célkitűzések eseti értékelésén kell alapulnia, a harmadik ország bármely uniós programban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően , feltéve, hogy ez az egyedi megállapodás teljes mértékben tiszteletben tartja a következő kritériumokat:

2a.

3.

4.

a)

olyan esetben hozandók létre, amikor hatékonyabban érik el a Digitális Európa Program célkitűzéseit, mint az Unió önmagában;

b)

alapját az uniós hozzáadott érték, az átláthatóság, a nyíltság, a hatás, a multiplikátorhatás, a résztvevő felek hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalása, a rugalmasság, valamint az uniós, helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi kezdeményezésekkel fennálló összhang és kiegészítő jelleg elve képezi;

c)

időben korlátozottak, és tartalmaznak a programból nyújtott finanszírozás fokozatos kivezetésére vonatkozó feltételeket.

a)

megfelelő kompetenciák a digitális innovációs központok feladataihoz kapcsolódóan;

a)

megfelelő kompetenciák az európai digitális innovációs központok feladataihoz kapcsolódóan;

b)

megfelelő irányítási kapacitások, személyi állomány és infrastruktúra ;

b)

megfelelő irányítási kapacitások, személyi állomány , infrastruktúra és készségek ;

da)

az 1–5. sz. egyedi célkitűzés szerinti beavatkozások piaci relevanciájának biztosítása érdekében a magánszférával folytatott bizonyított együttműködés;

db)

kapcsolatok a Horizont 2020 kezdeményezés keretében létrehozott, meglévő ikt-központokkal, az InvestEU Platformmal és az Európai Vállalkozói Hálózattal;

b)

az az igény, hogy az induló hálózat révén biztosítva legyen az ipar szükségleteinek és a közérdekű területeknek a lefedettsége, valamint a teljes körű és kiegyensúlyozott földrajzi lefedettség.

b)

az az igény, hogy az induló hálózat révén biztosítva legyen az ipar szükségleteinek és a közérdekű területeknek a lefedettsége, valamint a teljes körű és kiegyensúlyozott földrajzi lefedettség , javítva a konvergenciát és elősegítve a kohéziós országok és a többi tagállam közötti szakadék áthidalását annak érdekében, hogy a földrajzi értelemben vett digitális szakadékok ne mélyüljenek tovább.

a)

KKV-knak és közepes kapitalizációjú társaságoknak szánt digitális átalakulási szolgáltatások nyújtása, ideértve a tesztelési és kísérleti létesítményeket is, olyan ágazatokban is, ahol lassú a digitális és kapcsolódó technológiák elterjedése;

a)

Induló vállalkozásoknak, kkv-knak és közepes kapitalizációjú társaságoknak szánt digitális átalakulási szolgáltatások és technológiai szakértelem nyújtása, ideértve a tesztelési és kísérleti létesítményeket is, olyan ágazatokban is, ahol lassú a digitális és kapcsolódó technológiák elterjedése;

aa)

vállalkozások, különösen kkv-k és induló vállalkozások, szervezetek és közigazgatások támogatása annak érdekében, hogy a program keretében támogatott új technológiák használata révén versenyképesebbé váljanak, és üzleti modelljüket javítsák;

b)

szakértelem és know-how régiók közötti átadása, különösen az egy régióban letelepedett KKV-k és közepes kapitalizációjú társaságok olyan másik régiókban létrejött digitális innovációs központokkal történő összekapcsolása, melyek a legalkalmasabbak a vonatkozó szolgáltatások nyújtására;

b)

szakértelem és know-how régiók közötti átadása, különösen az egy régióban letelepedett kkv-k , induló vállalkozások és közepes kapitalizációjú társaságok olyan másik régiókban létrejött európai digitális innovációs központokkal történő összekapcsolása, melyek a legalkalmasabbak a vonatkozó szolgáltatások nyújtására; a készségek, a közös kezdeményezések és a bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzése;

c)

tematikus szolgáltatások nyújtása, ideértve a mesterséges intelligenciához, nagy teljesítményű számítástechnikához és kiberbiztonsághoz és bizalomhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, az igazgatási szervek, közszférabeli szervezetek, KKV-k és közepes kapitalizációjú társaságok számára. Az egyes digitális innovációs központok szakosodhatnak konkrét tematikus szolgáltatásokra és nem szükséges az e bekezdésben említett valamennyi tematikus szolgáltatás nyújtaniuk.

c)

tematikus szolgáltatások nyújtása, ideértve a mesterséges intelligenciához, nagy teljesítményű számítástechnikához és kiberbiztonsághoz és bizalomhoz kapcsolódó szolgáltatásokat az igazgatási szervek, közszférabeli szervezetek, KKV-k , induló vállalkozások és közepes kapitalizációjú társaságok számára. Az egyes európai digitális innovációs központok szakosodhatnak konkrét tematikus szolgáltatásokra és nem szükséges az e bekezdésben említett valamennyi tematikus szolgáltatás nyújtaniuk.

ii.

a programhoz társult harmadik országban;

ii.

a 10. és 12. cikkel összhangban a programhoz társult harmadik országban;

e)

a gazdasági, társadalmi , éghajlatváltozási és környezeti hatás, valamint az akadálymentes hozzáférés, amikor alkalmazható;

e)

a gazdasági, éghajlatváltozási , környezeti és társadalmi hatás, különösen az akadálymentes hozzáférés és az egyenlő oktatási és szakmai lehetőségek előmozdítása , amikor alkalmazható;

g)

kiegyensúlyozott földrajzi eloszlás az Unióban, ideértve a legkülső régiókat is, amikor alkalmazható;

g)

kiegyensúlyozott földrajzi eloszlás az Unióban, ideértve a legkülső régiókat is, többek között a tengerentúli országokban és területeken, amikor alkalmazható;

ha)

a projekteredmények újrafelhasználásának és adaptálásának szabadsága, amikor alkalmazható;

hb)

a közérdek, amikor alkalmazható;

hc)

a régiók, polgárok és vállalkozások közötti digitális szakadék csökkentése, amikor alkalmazható;

(1)

Közös közbeszerzési keretrendszer egy világszínvonalú integrált HPC-hálózatra, ideértve az exaszintű képességekkel rendelkező szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúrát. Ez nem gazdasági alapon lesz hozzáférhető állami és magánfelhasználók számára és állami finanszírozású kutatások céljaira.

(1)

Közös közbeszerzési keretrendszer egy világszínvonalú integrált HPC-hálózatra, ideértve az exaszintű képességekkel rendelkező szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúrát. Ez nem gazdasági alapon lesz hozzáférhető valamennyi vállalkozás és közigazgatási szerv, állami és magánfelhasználók számára és állami finanszírozású kutatások céljaira.

(6)

Felhasználásra kész/működő technológia telepítése: a szuper-számítástechnika mint a kutatás-fejlesztésből előálló szolgáltatás egy Uniós szinten integrált nagy teljesítményű számítógépes ökoszisztéma létrehozására, amely lefedi a tudományos és ipari értéklánc valamennyi szegmensét (hardver, szoftver, alkalmazások, szolgáltatások, összeköttetések és korszerű digitális készségek).

(6)

Felhasználásra kész/működő technológia telepítése: a szuper-számítástechnika mint a kutatás-fejlesztésből előálló szolgáltatás – különösen korábban uniós finanszírozásban részesült vagy jelenleg abban részesülő technológiák – egy uniós szinten integrált nagy teljesítményű számítógépes ökoszisztéma létrehozására, amely lefedi a tudományos és ipari értéklánc valamennyi szegmensét (hardver, szoftver, alkalmazások, szolgáltatások, összeköttetések és korszerű digitális készségek).

1.

Hozzáférés munkahelyi képzésekhez a kompetencia-központokban és a magas szintű technológiákat telepítő vállalkozásoknál kínált szakmai gyakorlatok révén.

1.

Hozzáférés munkahelyi képzésekhez és a vegyes tanulási lehetőségekhez a kompetencia-központokban és a magas szintű technológiákat telepítő vállalkozásoknál kínált szakmai gyakorlatok révén.

1.2.

Határokon átnyúló digitális szolgáltatási infrastruktúrák összefüggő ökoszisztémájának tervezéséhez, kísérleti üzemeltetéséhez, telepítéséhez, karbantartásához és népszerűsítéséhez adott támogatás, valamint a közigazgatásban egységes, végpontok közötti, biztonságos, interoperábilis, többnyelvű, határokon és ágazatokon átívelő megoldások és közös keretrendszerek létrehozásának elősegítése. A hatások és az előnyök értékelésére szolgáló módszertanok szintén itt szerepelnek.

1.2.

Határokon átnyúló digitális szolgáltatási infrastruktúrák összefüggő ökoszisztémájának tervezéséhez, kísérleti üzemeltetéséhez, telepítéséhez, karbantartásához , bővítéséhez és népszerűsítéséhez adott támogatás, valamint a közigazgatásban egységes, végpontok közötti, biztonságos, interoperábilis, többnyelvű, határokon és ágazatokon átívelő megoldások és közös keretrendszerek létrehozásának elősegítése. A hatások és az előnyök értékelésére szolgáló módszertanok szintén itt szerepelnek.

2.1.

Az EU polgárai számára biztosítani személyes egészségügyi adataik határokon átnyúló biztonságos hozzáférését, megosztását, használatát és kezelését, függetlenül a polgárok vagy adataik elhelyezkedésétől. Az e-egészségügyi digitális infrastruktúra megvalósítása és kiterjesztése új digitális szolgáltatások révén, az elektronikus egészségügyi nyilvántartások európai adatcsere-formátuma bevezetésének támogatása.