(1)

1967-ben, amikor a Tanács a 67/227/EGK (1) és a 67/228/EGK (2) tanácsi irányelvvel elfogadta a hozzáadottérték-adó (a továbbiakban: héa) közös rendszerét, kötelezettséget vállalt egy olyan, végleges héarendszer létrehozására, amely az Európai Közösség egészén belül ugyanúgy működik, mint egy egyetlen országon belül működő rendszer. Tekintve, hogy sem a politikai, sem a technikai feltételek nem voltak adottak egy ilyen rendszer megalkotásához, a tagállamok közötti fiskális határok 1992 végére végbementő felszámolásakor átmeneti héaszabályozás került elfogadásra. A jelenleg hatályos 2006/112/EK tanácsi irányelv (3) előírja, hogy az átmeneti szabályokat végleges szabályozással kell felváltani.

(1)

1967-ben, amikor a Tanács a 67/227/EGK (4) és a 67/228/EGK (5) tanácsi irányelvvel elfogadta a hozzáadottérték-adó (a továbbiakban: héa) közös rendszerét, kötelezettséget vállalt egy olyan, végleges héarendszer létrehozására, amely az Európai Közösség egészén belül ugyanúgy működik, mint egy egyetlen országon belül működő rendszer. Tekintve, hogy sem a politikai, sem a technikai feltételek nem voltak adottak egy ilyen rendszer megalkotásához, a tagállamok közötti fiskális határok 1992 végére végbemenő felszámolásakor átmeneti héaszabályozás került elfogadásra. A jelenleg hatályos 2006/112/EK tanácsi irányelv (6) előírja, hogy az átmeneti szabályokat végleges szabályozással kell felváltani. E szabályok azonban már évtizedek óta érvényesek, ami egy olyan bonyolult, átmeneti héarendszerhez vezetett, amelyre jellemző az Unión belüli, határokon átnyúló héacsalás. Mivel ezen átmeneti szabályoknak számos hiányossága van, a héarendszer nem teljesen hatékony, és nem egyeztethető össze a valódi egységes piac követelményeivel.

(1a)

A Bizottság „Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése” című, 2015. október 28-i közleményében a jelenlegi héaszabályozás összetettségét az egységes piac kiteljesítése előtt álló egyik fő akadályként határozta meg. Ugyanakkor a ténylegesen beszedett héabevétel és az elméletileg beszedendő összeg különbségeként meghatározott héabevétel-kiesés folyamatosan emelkedik, és 2015-ben a 28 tagú Unióban 151,5 milliárd EUR-t tett ki. Ez is mutatja, hogy a héarendszer sürgős és átfogó átalakítására van szükség egy végleges héarendszer létrehozása céljából, meg kell könnyíteni és egyszerűsíteni kell az Unión belüli határokon átnyúló kereskedelmet, és a rendszert csalásokkal szemben ellenállóbbá kell tenni.

(1b)

A vállalkozások megfelelési költségeinek csökkentéséhez, a határokon átnyúló héacsalások kockázatának csökkentéséhez, valamint a héával kapcsolatos eljárások egyszerűsítéséhez elengedhetetlen az egységes uniós héaövezet kialakítása. A végleges héarendszer megerősíti majd az egységes piacot, és jobb üzleti feltételeket biztosít majd a határokon átnyúló kereskedelem számára. Az új rendszernek tekintettel kell lennie a technológiai fejlemények és a digitalizáció következtében szükségessé váló változásokra, az üzleti modellek változásaira, valamint a gazdaság globalizálódására.

(2)

A Bizottság a héára vonatkozó cselekvési tervében (7) bejelentette, hogy javaslatot kíván előterjeszteni egy olyan, a határokon átnyúló, vállalkozások közötti kereskedelem tagállamok közötti bonyolítására alkalmazandó, végleges héarendszer elveire vonatkozóan, amely a határokon átnyúló termékértékesítésnek a rendeltetési hely szerinti tagállamban történő adóztatásán alapulna.

(2)

Az 1993-ban bevezetett jelenlegi uniós héarendszer hasonlít az európai vámrendszerhez. Hiányoznak azonban a megfelelő ellenőrzések, és ennek következtében a héarendszer a határokon átnyúló csalások célpontjává vált. A jelenlegi héarendszert alapjaiban kellene megváltoztatni oly módon, hogy a termékek egyik tagállamból a másikba történő értékesítését úgy adóztassák meg, mintha a terméket ugyanabban a tagállamban vásárolnák meg, mint ahonnan származik. A Bizottság a héára vonatkozó cselekvési tervében (8) bejelentette, hogy javaslatot kíván előterjeszteni egy olyan, a határokon átnyúló, vállalkozások közötti kereskedelem tagállamok közötti bonyolítására alkalmazandó, végleges héarendszer elveire vonatkozóan, amely a határokon átnyúló termékértékesítésnek a rendeltetési hely szerinti tagállamban történő adóztatásán alapulna. Ez a változtatás évi 40 milliárd euróval csökkentené a héával kapcsolatos, határokon átnyúló csalások mértékét.

(3)

Ez szükségessé tenné a jelenlegi – egy, a termékek indulási helye szerinti tagállamban héamentesen megvalósuló értékesítést és egy, a rendeltetési hely szerinti tagállamban adóztatott Közösségen belüli beszerzést magában foglaló – rendszernek egy olyan rendszerrel történő felváltását, amely egyetlen, a rendeltetési hely szerinti tagállam héamértékének megfelelően adóztatott értékesítésből állna. Főszabályként a héát az eladó fogja elszámolni, akinek módjában áll majd online, egy internetes portálon keresztül ellenőrizni az egyes tagállamokban alkalmazandó héamértéket. Ha azonban a termékeket megvásárló személy minősített adóalany (a tagállamok által megbízhatóként elismert adózó), a fordított adózás mechanizmusa lenne alkalmazandó, és az Unión belüli értékesítésre kivetett héát a minősített adóalanynak kellene megfizetnie. A végleges héarendszer alapját képezi továbbá a vállalkozások egységes nyilvántartási rendszere (egyablakos ügyintézés), amely lehetőséget biztosít a fizetendő héa kifizetésére és levonására.

(3)

Ez szükségessé tenné a jelenlegi – egy, a termékek indulási helye szerinti tagállamban héamentesen megvalósuló értékesítést és egy, a rendeltetési hely szerinti tagállamban adóztatott Közösségen belüli beszerzést magában foglaló – rendszernek egy olyan rendszerrel történő felváltását, amely egyetlen, a rendeltetési hely szerinti tagállam héamértékének megfelelően adóztatott értékesítésből állna. Főszabályként a héát az eladó fogja elszámolni, akinek módjában áll majd online, egy internetes portálon keresztül ellenőrizni az egyes tagállamokban alkalmazandó héamértéket. A végleges héarendszer alapját képezi továbbá a vállalkozások egységes nyilvántartási rendszere (egyablakos ügyintézés), amely lehetőséget biztosít a fizetendő héa kifizetésére és levonására. Az egyablakos ügyintézés az új, rendeltetési hely szerinti adózási rendszer központi eleme, amely nélkül jelentősen nőne a héarendszer összetettsége és az adminisztratív terhek mértéke. Ezért a szűkített egyablakos ügyintézésnek a B2B szolgáltatásokra és a termékeladásokra történő kiterjesztésére a jelenlegi rendszer javasolt tökéletesítésének keretében sort kellene keríteni.

(3a)

Az interoperabilitás, a könnyű használhatóság és a jövőbeli csalásokkal szembeni ellenálló képesség érdekében a vállalkozásoknak szóló egyablakos ügyintézésnek harmonizált, határokon átnyúló informatikai rendszer keretében kell működnie, közös normák alapján, lehetővé téve az adatok automatikus lehívását és bevitelét, például egységes formanyomtatványok alkalmazása révén.

(4)

Ezeket az elveket le kell fektetni az irányelvben, és azoknak fel kell váltaniuk a jelenlegi koncepciót, amely a végleges szabályozás alapjaként a származási tagállamban történő adóztatást írja elő.

(4)

Ezeket az elveket le kell fektetni az irányelvben, és azoknak fel kell váltaniuk a jelenlegi koncepciót, amely a végleges szabályozás alapjaként a származási tagállamban történő adóztatást írja elő, végleges héarendszerrel . Ezek az új elvek lehetővé tennék a tagállamok számára, hogy hatékonyabban küzdjenek a héacsalások, különösen a Közösségen belül eltűnő kereskedő útján elkövetett csalások ellen, melyek legalább évi 50 milliárd euró veszteséget okoznak.

(5)

A Tanács a 2016. november 8-i következtetéseiben (9) felkérte a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a határokon átnyúló ügyletekre vonatkozó uniós héaszabályok tökéletesítésére a héaazonosító számnak a Közösségen belüli értékesítések mentességével összefüggésben betöltött szerepe, a vevői készletekkel kapcsolatos megállapodások, a láncügyletek és a szállításnak a Közösségen belüli ügyletek mentesítése céljából történő bizonyítása tekintetében .

(5)

A Tanács a 2016. november 8-i következtetéseiben (10) felkérte a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a határokon átnyúló ügyletekre vonatkozó uniós héaszabályok tökéletesítésére, az alábbi négy terület vonatkozásában: a héaazonosító számnak a Közösségen belüli értékesítések mentességével összefüggésben betöltött szerepe, a vevői készletekkel kapcsolatos megállapodások, a láncügyletek és a szállításnak a Közösségen belüli ügyletek mentesítése céljából történő bizonyítása.

(6)

Tekintettel e felkérésre, valamint arra, hogy az Unión belüli kereskedelemre vonatkozó végleges héarendszer bevezetése több évet vesz igénybe , helyénvaló elfogadni ezeket az egyes rendelkezéseknek a vállalkozások érdekében történő harmonizálására és egyszerűsítésére irányuló intézkedéseket.

(6)

Tekintettel e felkérésre, valamint arra, hogy az Unión belüli kereskedelemre vonatkozó végleges héarendszert még megfelelően be kell vezetni , ezeket az egyes rendelkezéseknek a vállalkozások érdekében történő harmonizálására és egyszerűsítésére irányuló intézkedéseket csak átmeneti jelleggel helyénvaló elfogadni .

(7)

A minősített jogalany státusz létrehozására egyfelől a határokon átnyúló ügyletekre vonatkozó uniós héaszabályokat tökéletesítő rendelkezések hatékony alkalmazása, másfelől az Unión belüli kereskedelemre vonatkozó végleges rendszerre való fokozatos áttérés érdekében van szükség.

(7)

A minősített jogalany státusz létrehozására egyfelől a határokon átnyúló ügyletekre vonatkozó uniós héaszabályokat tökéletesítő rendelkezések hatékony alkalmazása, másfelől az Unión belüli kereskedelemre vonatkozó végleges rendszerre való fokozatos áttérés érdekében van szükség. Azonban annak megállapítása érdekében, hogy mely vállalkozások élvezhetik a minősített jogalany státusszal járó előnyöket, szigorú és valamennyi tagállamban összehangoltan alkalmazott kritériumokra van szükség, valamint közös szabályokat és rendelkezéseket kell elfogadni, amelyek szankciókat írnak elő az őket be nem tartók számára.

(8)

A jelenleg hatályos rendszer az alkalmazandó héaszabályok tekintetében nem tesz különbséget a megbízható és a kevésbé megbízható adóalanyok között. A minősített adóalany státusz bizonyos objektív kritériumok alapján történő megadása lehetővé tenné a megbízható adóalanyok azonosítását. Az e státusszal rendelkezők élvezhetnék egyes olyan szabályok alkalmazásának előnyeit , amelyek esetében fennállhat a csalás lehetősége , és amelyek más adóalanyokra nem alkalmazandóak.

(8)

A jelenleg hatályos rendszer az alkalmazandó héaszabályok tekintetében nem tesz különbséget a megbízható és a kevésbé megbízható adóalanyok között. A minősített adóalany státusz bizonyos objektív kritériumok alapján történő, a tagállamok által harmonizált módon alkalmazandó megadása lehetővé tenné a megbízható, illetve a kritériumoknak nem teljesen megfelelő adóalanyok azonosítását. Az e státusszal rendelkezők élvezhetnék egyes olyan, egyszerűsített és felhasználóbarát szabályok alkalmazásának előnyeit , amelyek más adóalanyokra nem alkalmazandók.

(9)

A minősített adóalany státusz megszerzését uniós szinten harmonizált kritériumokhoz kell kötni, és ebből következően a tagállamok egyike által kiadott minősítést az Unió egészében érvényesnek kell tekinteni.

(9)

A minősített adóalany státusz megszerzését egyértelműen meghatározott kritériumokhoz kell kötni, és biztosítani kell, hogy a vállalkozások, többek között a kkv-k számára rendelkezésre álljon. E kritériumokat uniós szinten harmonizálni kell, és ebből következően a tagállamok egyike által kiadott minősítést az Unió egészében érvényesnek kell tekinteni. A Bizottságnak ezért végrehajtási jogi aktusokat és átfogó, könnyen használható iránymutatásokat kell előterjesztenie, amelyek megkönnyítik a hatóságok közötti harmonizációt és igazgatási együttműködést, valamint interoperabilitást biztosítanak a tagállamok között, ugyanakkor meg kell győződnie arról, hogy e harmonizált kritériumokat a tagállamok Unió-szerte megfelelően alkalmazzák. Ezeket az iránymutatásokat szorosan össze kell hangolni az engedélyezett gazdálkodó Uniós Vámkódex szerinti kritériumaival az igazgatási terhek csökkentése és a tagállamok általi egységes alkalmazás és megfelelés biztosítása érdekében.

(9a)

A kkv-k magasabb megfelelési költségeire való tekintettel, a Bizottságnak egyszerűsített adminisztratív eljárásokat kell kidolgoznia számukra a minősített adóalany státusz megszerzéséhez.

(9b)

Az arra vonatkozó tájékoztatásnak, hogy egy gazdasági szereplő minősített adóalany-e, a VIES rendszerben hozzáférhetőnek kell lennie.

(10)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy egyes adóalanyok, akikre olyan különleges rendelkezések vonatkoznak, amelyek kizárják őket az általános héaszabályok alkalmazási köréből, illetve akik csupán alkalmi jelleggel folytatnak gazdasági tevékenységet , a szóban forgó különleges rendelkezések vagy alkalmi tevékenységek tekintetében ne kaphassák meg a minősített adóalany státuszt. Máskülönben fennakadások következhetnek be a javasolt módosítások alkalmazásában.

(10)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy egyes adóalanyok, akikre olyan különleges rendelkezések vonatkoznak, amelyek kizárják őket az általános héaszabályok alkalmazási köréből, a szóban forgó különleges rendelkezések vagy alkalmi tevékenységek tekintetében ne kaphassák meg a minősített adóalany státuszt. Máskülönben fennakadások következhetnek be a javasolt módosítások alkalmazásában. Ezenkívül különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy a kkv-k a minősített adóalany státusz megszerzése tekintetében ne kerüljenek versenyhátrányba a nagyvállalkozásokkal szemben.

(13a)

A héaszabályok ütközésével kapcsolatos adóügyi viták megelőzését és a héával kapcsolatos, Unión belüli határokon átnyúló jogviták rendezését célzó, fejlett uniós eszköz alapját a határokon átnyúló vonatkozású feltételes héamegállapítási határozatra irányuló uniós kísérleti projektnek kell képeznie. A héával kapcsolatos, az érintett adózó és a nemzeti adóhatóság közötti, belső adóügyi vitákra továbbra is a nemzeti mechanizmusokat kell majd alkalmazni.

(13b)

Mindaddig, amíg a tagállamok nem fogadnak el végleges rendszert a tagállamok közötti kereskedelem adóztatására vonatkozóan, ez az irányelv átmeneti szabályozást irányoz elő, és ahhoz megfelelő végrehajtási jogi aktusoknak és iránymutatásoknak kell kapcsolódniuk. Ennek az irányelvnek, a végrehajtási jogi aktusoknak és az iránymutatásoknak egyszerre kell hatályba lépniük.

(13c)

Mechanizmust kell létrehozni egy olyan átlátható és közvetlen információs rendszer biztosítása érdekében, amely automatikusan értesíti az adózókat a tagállamok héakulcsainak aktualizálásáról és módosításairól. E mechanizmusnak harmonizált normákon és jelentéstételi nyomtatványokon kell alapulnia, valamennyi tagállamban egységes jelentéstételt és adatlehívást biztosítva. A tagállamokat kötelezni kell annak biztosítására, hogy a nemzeti héakulcsaikra vonatkozó információk helyesek és naprakészek legyenek. A tagállamoknak ezenfelül biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti héakulcsokban bekövetkező bármely változásról az elfogadásától számított észszerű időn belül, de minden esetben a változások hatálybalépése előtt értesítést küldjenek.

(15a)

A polgárok általános érdekeit és az Unió pénzügyi érdekeit szem előtt tartva a visszaélést bejelentő személyeknek hatékony jogi védelemben kell részesülniük annak érdekében, hogy fel lehessen tárni és meg lehessen előzni a csalás minden formáját.

a)

az adószabályok és a vámjogszabályok súlyos vagy ismételt megsértésének, valamint a kérelmező gazdasági tevékenységeihez kapcsolódóan nyilvántartott, súlyos bűncselekményre vonatkozó adatnak a hiánya;

a)

az elmúlt három gazdasági évben az adószabályok és a vámjogszabályok súlyos vagy ismételt megsértésének, az adóhatóságok általi jelentős utólagos adómegállapításnak , valamint a kérelmező gazdasági tevékenységeihez kapcsolódóan nyilvántartott, súlyos bűncselekményre vonatkozó adatnak a hiánya, függetlenül attól, hogy a tevékenységet az Unióban vagy azon kívül folytatták-e ;

aa)

a kérelmező gazdasági tevékenységeihez kapcsolódóan nyilvántartott, többek között az alábbiakban felsorolt súlyos bűncselekményekre vonatkozó adat hiánya:

b)

annak a kérelmező általi igazolása, hogy műveleteit és az áruforgalmat a kereskedelmi és – adott esetben – szállítási nyilvántartások vezetésére szolgáló, a megfelelő adóellenőrzéseket lehetővé tévő rendszeren keresztül vagy megbízható, illetve minősített belső ellenőrzési nyomvonal révén szigorúan ellenőrzése alatt tartja;

b)

annak a kérelmező általi igazolása a Bizottság által elfogadandó végrehajtási jogi aktusokkal és iránymutatásokkal összhangban , hogy műveleteit és az áruforgalmat a kereskedelmi és – adott esetben – szállítási nyilvántartások vezetésére szolgáló, a megfelelő adóellenőrzéseket lehetővé tévő rendszeren keresztül vagy megbízható, illetve minősített belső ellenőrzési nyomvonal révén szigorúan ellenőrzése alatt tartja;

c)

a kérelmező fizetőképességének igazolása; a fizetőképesség akkor tekinthető igazoltnak, ha a kérelmező olyan jó pénzügyi helyzetben van, amely lehetővé teszi számára kötelezettségei teljesítését az érintett üzleti tevékenységtípus jellemzőinek kellő figyelembevétele mellett, vagy ha rendelkezésre állnak biztosítási vagy más pénzügyi intézmények vagy egyéb, gazdaságilag megbízható harmadik felek által nyújtott garanciák.

c)

a kérelmező elmúlt három éven belüli fizetőképességének igazolása; a fizetőképesség akkor tekinthető igazoltnak, ha a kérelmező olyan jó pénzügyi helyzetben van, amely lehetővé teszi számára kötelezettségei teljesítését az érintett üzleti tevékenységtípus jellemzőinek kellő figyelembevétele mellett, vagy ha rendelkezésre állnak biztosítási vagy más pénzügyi intézmények vagy egyéb, gazdaságilag megbízható harmadik felek által nyújtott garanciák. A kérelmezőnek az Unióban letelepedett valamely pénzügyi intézményben bankszámlával kell rendelkeznie.

da)

az érvényes héaazonosítóval nem rendelkező vagy már nem rendelkező adóalanyok;

a)

annak a tagállamnak az adóhatósága, amelyben a kérelmező vállalkozásának székhelye van;

a)

annak a tagállamnak az adóhatósága, amelyben a kérelmező vállalkozásának székhelye van a közös társaságiadó-alapról szóló …-i (EU) …/… tanácsi irányelvben  (*1), a közös összevont társaságiadó-alapról szóló …-i (EU) …/… tanácsi irányelvben  (*2), valamint a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló …-i (EU) …/… tanácsi irányelvben  (*3) és az egyes digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételek után fizetendő digitális szolgáltatási adó közös rendszeréről szóló …-i (EU) …/… tanácsi irányelvben  (*4) foglalt meghatározás szerint ;

c)

annak a tagállamnak az adóhatósága, amelyben a kérelmező állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, amennyiben a kérelmező sem telephellyel, sem állandó üzleti telephellyel nem rendelkezik.

b)

az az adóalany vagy nem adóalany jogi személy, akinek a részére az értékesítés történik, héaazonosító számmal rendelkezik egy, a termékek feladásának vagy szállításának megkezdése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban;

b)

az az adóalany vagy nem adóalany jogi személy, akinek a részére az értékesítés történik, héaazonosító számmal rendelkezik egy, a termékek feladásának vagy szállításának megkezdése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban, és héaazonosító száma a VIES rendszeren keresztül elérhető ;

b)

»közbenső szereplő«: a lánc egyik – az első eladótól eltérő – eladója, aki feladja vagy szállítja a termékeket, vagy akinek a megbízásából valamely harmadik személy ezt elvégzi;

b)

»közbenső szereplő«: a lánc egyik – az első eladótól és az utolsó vevőtől/fogyasztótól eltérő – eladója, aki feladja vagy szállítja a termékeket, vagy akinek a megbízásából valamely harmadik személy ezt elvégzi;

6a.

6b.

9.

A 403. és a 404. cikket el kell hagyni.

9.

A 403. cikket el kell hagyni.

9a.

9b.