Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a 648/2012/EU rendeletnek az elszámolási kötelezettség, az elszámolási kötelezettség felfüggesztése, a jelentéstételi kötelezettségek, a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele és felügyelete, valamint a kereskedési adattárakkal szembeni követelmények tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4)2012. július 27-én került közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és 2012. augusztus 16-án lépett hatályba. A benne foglalt követelmények, nevezetesen a szabványos, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek központi elszámolása; a biztosítéki követelmények; a nem központilag elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos működési kockázat csökkentésére vonatkozó követelmények; a származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek; a központi szerződő felekre vonatkozó követelmények és a kereskedési adattárakra vonatkozó követelmények hozzájárulnak a rendszerszintű kockázat csökkentéséhez azáltal, hogy növelik a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacának átláthatóságát, és csökkentik a partnerkockázatot és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekhez kapcsolódó működési kockázatot.

(2)

A 648/2012/EU rendelet hatálya alá tartozó egyes területek egyszerűsítése és az e területekkel kapcsolatos arányosabb megközelítés összhangban van a Bizottság célravezető és hatásos szabályozás programjával (REFIT), amely kiemeli a költségcsökkentés és az egyszerűsítés szükségességét annak érdekében, hogy az uniós politikák a leghatékonyabb módon érjék el céljaikat, és különösen a szabályozási és adminisztratív terhek csökkentésére irányul, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a rendszerszintű kockázatok csökkentését szolgáló átfogó célkitűzés sérelme nélkül .

(3)	A hatékony és rugalmas, kereskedés utáni rendszerek és a biztosítéki piacok a jól működő tőkepiaci unió lényeges elemei, és elmélyítik a beruházásoknak, a növekedésnek és a foglalkoztatásnak a Bizottság politikai prioritásaival összhangban történő támogatására irányuló erőfeszítéseket.

(4)

A Bizottság két alkalommal, 2015-ben és 2016-ban nyilvános konzultációt folytatott a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásáról. A Bizottság az említett rendelet alkalmazásával kapcsolatban az Európai Értékpapírpiaci Hatóságtól (ESMA), az Európai Rendszerkockázati Testülettől (ERKT) és a Központi Bankok Európai Rendszerétől (KBER) szintén kapott információkat. A nyilvános konzultációkból kiderült, hogy az érdekelt felek támogatják a 648/2012/EU rendelet célkitűzéseit, és hogy nincs szükség a rendelet jelentősebb felülvizsgálatára. A Bizottság 2016. november 23-án a 648/2012/EU rendelet 85. cikkének (1) bekezdésével összhangban felülvizsgálati jelentést fogadott el. Bár a 648/2012/EU rendeletnek még nem minden rendelkezése alkalmazandó teljes mértékben, és ezért a rendelet átfogó értékelésére még nem kerülhetett sor, a jelentés meghatározta azokat a területeket, amelyek tekintetében célzott fellépésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a 648/2012/EU rendelet célkitűzéseit arányosabb, hatékonyabb és eredményesebb módon érjék el.

(5)	A 648/2012/EU rendeletnek valamennyi olyan pénzügyi szerződő félre ki kell terjednie, amely a pénzügyi rendszer tekintetében jelentős rendszerszintű kockázatot jelenthet. A pénzügyi szerződő felek fogalommeghatározását ezért módosítani kell.

(6)

▌ Bizonyos pénzügyi szerződő felek tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacát érintő tevékenysége ▌túl alacsony volumenű ahhoz, hogy komoly rendszerszintű kockázatot jelentsen a pénzügyi rendszerre nézve, valamint ahhoz, hogy a központi elszámolás gazdaságilag életképes legyen ▌. Ezeket az – általában kis pénzügyi szerződő félnek nevezett – szerződő feleket mentesíteni kell az elszámolási kötelezettség alól, ugyanakkor a rendszerszintű kockázat csökkentése érdekében a biztosítékeszközök cseréjére vonatkozó követelmény hatálya alá kell tartozniuk. Az elszámolási értékhatárnak egy kis pénzügyi szerződő fél által a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek legalább egy kategóriája tekintetében történő túllépése ugyanakkor a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek összes kategóriája tekintetében ki kell, hogy váltsa az elszámolási kötelezettséget, tekintettel a pénzügyi szerződő felek összekapcsolódására és a pénzügyi rendszer lehetséges rendszerszintű kockázatára, amely felmerülhet, ha e származtatott ügyleteket nem központilag számolják el.

(7)

A nem pénzügyi szerződő felek összekapcsolódása kisebb mértékű, mint a pénzügyi szerződő feleké. Tevékenységük gyakran a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteknek csupán egy kategóriájára korlátozódik. Tevékenységük ezért kisebb rendszerszintű kockázatot jelent a pénzügyi rendszer számára, mint a pénzügyi szerződő felek tevékenysége. A nem pénzügyi szerződő felek elszámolási kötelezettségének hatályát ezért korlátozni kell annak érdekében, hogy a nem pénzügyi szerződő felekre csak az elszámolási értékhatárt túllépő eszközosztály vagy eszközosztályok tekintetében vonatkozzon az elszámolási kötelezettség ▌.

(7a)	Mivel a pénzügyi szerződő felek és a nem pénzügyi szerződő felek másfajta kockázatokat hordoznak, két különböző elszámolási értékhatárt kell meghatározni. A pénzügyi piacokon végbemenő fejlemények figyelembevétele érdekében az elszámolási értékhatárokat rendszeresen aktualizálni kell.

(8)

Az elszámolási kötelezettség hatályba lépése előtt kötött, egyes tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolásának követelménye – korlátozott haszon mellett – jogbizonytalanságot és működési nehézségeket okoz. A követelmény konkrétan további költségeket és erőfeszítéseket eredményez az említett ügyletek szerződő felei számára, és befolyásolhatja a piac zavartalan működését, anélkül, hogy a 648/2012/EU rendelet egységes és következetes alkalmazásának jelentős javulását eredményezné, vagy a piaci szereplők számára egyenlő versenyfeltételeket teremtene. Ezért ezt a követelményt el kell törölni.

(9)

Azok a szerződő felek, amelyek tevékenysége a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacán korlátozott volumenű, nehézségekbe ütköznek a központi elszámoláshoz – akár klíringtag ügyfeleként, akár közvetett elszámolási megállapodások révén – történő hozzáférés során. A klíringtagok számára előírt, a közvetett elszámolási szolgáltatások észszerű kereskedelmi feltételekkel történő lehetővé tételére vonatkozó követelmény ezért nem hatékony. Ennélfogva a klíringtagokat és a klíringtagok azon ügyfeleit, amelyek elszámolási szolgáltatásokat nyújtanak közvetlenül más szerződő felek részére, vagy közvetett módon azáltal, hogy lehetővé teszik saját ügyfeleik számára ezen szolgáltatások nyújtását más szerződő felek részére, kifejezetten kötelezni kell arra, hogy tisztességes, észszerű, megkülönböztetéstől mentes és átlátható kereskedelmi feltételek mellett tegyék ezt.

(10)

Bizonyos helyzetekben lehetővé kell tenni az elszámolási kötelezettség felfüggesztését. Elsőként, e felfüggesztésnek lehetségesnek kell lennie, ha már nem teljesülnek azok a feltételek, amelyek alapján a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek valamely meghatározott kategóriája az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozik. Ez az eset állhat fenn, ha a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek valamely kategóriája alkalmatlanná válik a kötelező központi elszámolás alá vonásra, vagy amikor a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek meghatározott kategóriája tekintetében lényeges változás történt e feltételek egyikében. Az elszámolási kötelezettség felfüggesztésének lehetségesnek kell lennie abban az esetben is, ha a központi szerződő fél a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriájára vagy a szerződő fél adott típusára vonatkozóan többé már nem kínál elszámolási szolgáltatást, és más központi szerződő felek nem tudják elég gyorsan átvenni a szóban forgó elszámolási szolgáltatásokat. Végül lehetővé kell tenni az elszámolási kötelezettség felfüggesztését akkor is, ha ez az Unió pénzügyi stabilitását fenyegető komoly veszély elkerülése érdekében szükséges.

(11)

A korábbi ügyletekre vonatkozó jelentéstétel nehézkesnek bizonyult a jelentéstételhez jelenleg szükséges bizonyos adatok hiánya miatt, amelyeket a 648/2012/EU rendelet hatályba lépése előtt nem kellett jelenteni. Ennek eredményeként a jelentéstétel terén mutatkozó hiányosságok aránya magas volt, a jelentett adatok minősége pedig gyenge, miközben az ügyletek bejelentése jelentős terhekkel jár. Ezért nagy a valószínűsége annak, hogy a korábbi adatokat nem használják fel. Ezenkívül a korábbi ügyletek bejelentésére vonatkozó határidő hatálybalépésének időpontjáig ezen ügyletek közül több is lejár, és ezekkel együtt a megfelelő kitettségek és kockázatok is megszűnnek. E helyzet orvoslása érdekében meg kell szüntetni a korábbi ügyletek bejelentésére vonatkozó követelményt.

(12)

A nem pénzügyi szerződő feleket magukban foglaló csoporton belüli ügyletek az összes tőzsdén kívüli származtatott ügylet viszonylag kis hányadát képviselik, és elsősorban csoportokon belüli belső fedezeti ügyletek esetében kerülnek alkalmazásra. Ebből következően ezek az ügyletek nem járulnak hozzá számottevően a rendszerszintű kockázathoz és az összekapcsolódáshoz, ugyanakkor az ezen ügyletek bejelentésére vonatkozó kötelezettség jelentős költségeket és terheket ró a nem pénzügyi szerződő felekre. Ezért azokat a csoporton belüli kapcsolt vállalkozások közötti összes olyan ügyletet, amely esetében a szerződő felek legalább egyike nem pénzügyi szerződő fél, mentesíteni kell a jelentéstételi kötelezettség alól, tekintet nélkül arra, hogy hol található a nem pénzügyi szerződő fél székhelye .

(13)

A tőzsdén kereskedett származtatott ügyletek bejelentésére vonatkozó követelmény jelentős terhet ró a szerződő felekre, mivel a tőzsdén kereskedett származtatott ügyletek többsége napi alapon kerül megkötésre. A Bizottság felügyeleti adatszolgáltatás célravezetőségi vizsgálatáról szóló, 2017. december 1-jén közzétett nyilvános konzultációjának célja, hogy bizonyítékokat gyűjtsön a meglévő uniós szintű felügyeleti jelentéstételi követelményeknek való megfelelés költségeire vonatkozóan, valamint ezen kötelezettségek következetességére, koherenciájára, hatékonyságára, eredményességére és uniós hozzáadott értékére vonatkozóan. A konzultáció lehetőséget biztosít a hatóságok számára, hogy holisztikus módon értékeljék a tőzsdén kereskedett származtatott ügyletekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettséget valamennyi meglévő és jövőbeli szabályozói jelentéstételi rendszer mentén, hogy figyelembe vegyék a 600/2014/EU rendelet (5) végrehajtását követő új jelentéstételi környezetet, továbbá hogy javaslatokat tegyenek azon piaci szereplőkre nehezedő terhek hatékony csökkentésére, akik kötelesek bejelenteni a tőzsdén kereskedett származtatott ügyleteket . A Bizottság figyelembe veszi ezeket a megállapításokat annak érdekében, hogy javaslatot tegyen a 9. cikk (1) bekezdése szerinti jelentéstételi követelmények jövőbeli módosításaira a tőzsdén kereskedett származtatott ügyletekről szóló jelentéstétellel kapcsolatban.

(14)

Az elszámolási kötelezettség hatálya alá nem tartozó nem pénzügyi kis szerződő feleket érintő jelentéstételi teher csökkentése érdekében a pénzügyi szerződő fél kizárólagos felelősséggel és jogi felelősséggel tartozik egy egységes adatkészlet bejelentésére vonatkozóan olyan nem pénzügyi szerződő féllel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében, amelyre nem vonatkozik elszámolási kötelezettség, valamint a bejelentett adatok pontosságának biztosításáért. Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi szerződő fél rendelkezzen a jelentéstételi kötelezettségének teljesítéséhez szükséges adatokkal, a nem pénzügyi szerződő félnek meg kell adnia azokat a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos adatokat, amelyek valószínűsíthetően nincsenek a pénzügyi szerződő fél birtokában. A nem pénzügyi szerződő felek számára azonban lehetővé kell tenni, hogy választásuk szerint maguk jelentsék tőzsdén kívüli származtatott ügyleteiket. Ilyen esetekben a nem pénzügyi szerződő fél megfelelően tájékoztatja a pénzügyi szerződő felet, és ő tartozik felelősséggel és jogi felelősséggel az adatok bejelentéséért és pontosságuk biztosításáért.

(15)

Meg kell határozni továbbá az egyéb származtatott ügyletek bejelentésének felelősségét is. Ezért meg kell határozni, hogy az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV) alapkezelő társasága viseli a felelősséget és jogi felelősséget az említett ÁÉKBV nevében az általa kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében történő jelentéstételért, valamint a bejelentett adatok pontosságának biztosításáért. Ehhez hasonlóan, az alternatív befektetési alap (ABA) kezelője viseli a felelősséget és jogi felelősséget az említett alternatív befektetési alap nevében az általa kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében történő jelentéstételért, valamint a bejelentett adatok pontosságának biztosításáért.

(16)

A kockázatcsökkentési technikák Unión belüli következetlen alkalmazásának elkerülése érdekében a felügyeleti hatóságoknak még azok alkalmazását megelőzően engedélyezniük kell a szerződő felek biztosítékainak kellő időben történő, pontos és megfelelően elkülönített cseréjét előíró kockázatkezelési eljárásokat, vagy az említett eljárások bármely jelentős módosítását.

(16a)

A nemzetközi szabályozási eltérések elkerülése érdekében, szem előtt tartva az ilyen származtatott pénzügyi eszközök kereskedelmének különleges jellegét, helyénvaló, hogy a fizikailag teljesítendő, tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek és a fizikailag teljesítendő, külföldi devizapozíció árfolyamkockázatára kötött fedezeti célú határidős ügyletek változó letétjeinek kötelező cseréje csak a legnagyobb rendszerszintű kockázatot hordozó szerződő felek, nevezetesen a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások közötti ügyletekre legyen alkalmazandó.

(16b)

A kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások, például a portfóliótömörítés, csökkenthetik a rendszerszintű kockázatokat. A származtatott termékek meglévő portfóliói kockázatának csökkentésével – a portfólió általános piaci pozíciójának változtatása nélkül – csökkenthetik a szerződő fél kitettségét és a bruttó fennálló pozíciók felhalmozódásához kapcsolódó partnerkockázatot. A „portfóliótömörítés”meghatározását a 600/2014/EU rendelet 2. cikkének (1) bekezdése tartalmazza, és a 600/2014/EU rendelet 28. cikkében rögzített uniós kereskedési kötelezettség nem vonatkozik rá. E rendelet és a 600/2014/EU rendelet szükséges helyeken történő összehangolása érdekében, figyelembe véve a két rendelet közötti különbségeket és az elszámolási kötelezettség megkerülésének lehetőségét, a Bizottságnak az ESMA-val és az ERKT-val együttműködve értékelnie kell, hogy mely kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások mentesülhetnek az elszámolási kötelezettség alól.

(17)

Az alapletét átláthatóságának és kiszámíthatóságának növelése, valamint a központi szerződő felek attól való visszatartása érdekében, hogy olyan módon módosítsák alapletétmodelljüket, amely prociklikusnak tűnhet, a központi szerződő feleknek klíringtagjaik rendelkezésére kell bocsátaniuk az alapletétre vonatkozó követelmények szimulálásához szükséges eszközöket, és az általuk alkalmazott alapletétmodellekről készült részletes áttekintést. Ez összhangban van a Fizetési és Piaci Infrastruktúrabizottság és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének döntéshozó szerve által közzétett nemzetközi standardokkal, különösen a 2012. decemberében nyilvánosságra hozott közzétételi kerettel (6) és a 2015-ben közzétett, a központi szerződő feleket érintő mennyiségi közzétételekre vonatkozó standardokkal (7), amelyek a klíringtagok központi szerződő félben való bármilyen részvételével járó kockázatok és költségek pontos megértésének elősegítése, valamint a központi szerződő felek piaci szereplőkkel szembeni átláthatóságának növelése szempontjából lényegesek.

(18)

Továbbra is vannak bizonytalanságok azzal kapcsolatban, hogy a gyűjtőszámlán vagy egyéni elkülönített számlákon tartott eszközökre milyen mértékben igaz, hogy fizetésképtelenségi eljárásba be nem vonhatók. Ezért nem világos, hogy a központi szerződő felek mely esetekben képesek megfelelő jogbiztonsággal átruházni az ügyfelek pozícióit, amikor a klíringtag nem teljesít, vagy hogy a központi szerződő felek mely esetekben képesek megfelelő jogbiztonság mellett közvetlenül az ügyfeleknek kifizetni a felszámolásból származó bevételt. Az elszámolás ösztönzése és az ahhoz való hozzáférés javítása érdekében tisztázni kell az említett eszközök és pozíciók fizetésképtelenségi eljárásba való be nem vonhatóságára vonatkozó szabályokat.

(19)

Az ESMA által a közvetlen felügyelete alá tartozó kereskedési adattárakra kiszabható pénzbírságoknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük annak érdekében, hogy biztosítsák az ESMA felügyeleti hatásköreinek hatékonyságát, és növeljék a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek pozícióinak és kitettségeinek átláthatóságát. A 648/2012/EU rendeletben eredetileg meghatározott pénzbírságok összegének visszatartó ereje – a kereskedési adattárak jelenlegi árbevételét tekintve – nem bizonyult megfelelőnek, ami adott esetben korlátozhatja az ESMA említett rendelet szerinti felügyeleti hatásköreinek hatékonyságát a kereskedési adattárakkal szemben. A pénzbírságok alapösszegének felső határát ezért növelni kell.

(20)

A harmadik országbeli hatóságoknak hozzáféréssel kell rendelkezniük az uniós kereskedési adattáraknak jelentett adatokhoz, amennyiben a harmadik ország teljesíti az ezen adatok kezelését garantáló bizonyos feltételeket, és amennyiben a harmadik ország jogilag kötelező erejű és érvényesíthető kötelezettséget ír elő, amely biztosítja az uniós hatóságok számára az adott harmadik ország kereskedési adattárainak jelentett adatokhoz való közvetlen hozzáférést.

(21)

Az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) lehetővé teszi azon kereskedési adattárak egyszerűsített nyilvántartásba vételét, amelyeket a 648/2012/EU rendelettel összhangban már nyilvántartásba vettek, és amelyek ezt a nyilvántartásba vételt ki akarják terjeszteni az értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó szolgáltatásokra is. Hasonló egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárást kell életbe léptetni az olyan kereskedési adattárak nyilvántartásba vételére is, amelyeket az (EU) 2015/2365 rendelettel összhangban már nyilvántartásba vettek, és amelyek ezt a nyilvántartásba vételt ki akarják terjeszteni a származtatott ügyletekre vonatkozó szolgáltatásokra is.

(22)

A kereskedési adattárak által előállított adatok nem megfelelő minősége és átláthatósága megnehezíti az ezekhez az adatokhoz hozzáféréssel rendelkező szervezetek számára az ilyen adatok használatát a származtatott ügyletek piaca nyomon követésének céljából, és megakadályozza, hogy a szabályozó és felügyeleti hatóságok kellő időben azonosítsák a pénzügyi stabilitással kapcsolatos kockázatokat. Az adatok minőségének és átláthatóságának javítása, valamint a 648/2012/EU rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségeknek az (EU) 2015/2365 rendeletben és a 600/2014/EU rendeletben foglalt jelentéstételi kötelezettségekhez való hozzáigazítása érdekében szükség van a jelentéstételi szabályok és követelmények további harmonizációjára, és különösen az adatokra vonatkozó standardok, a módszerek és a jelentéstételi megállapodások, valamint azon eljárások további harmonizációjára, amelyeket a kereskedési adattárak a bejelentett adatoknak a teljesség és pontosság tekintetében való érvényesítésére, valamint az adatok más kereskedési adattárak adataival való összevetésére alkalmaznak. Ezenkívül a kereskedési adattáraknak kérésre hozzáférést kell biztosítaniuk a szerződő felek számára a nevükben bejelentett valamennyi adathoz, hogy lehetővé tegyék az érintett szerződő felek számára ezen adatok pontosságának ellenőrzését.

(22a)

Az adminisztratív terhek csökkentése és az ügyletek párosításának fokozása érdekében az ESMÁ-nak közös uniós normákat kell bevezetnie a kereskedelmi adattárak felé történő jelentések vonatkozásában. Mivel a központi szerződő felek és az egyéb pénzügyi szerződő felek átruházott jelentéstételi feladatokat látnak el, az egységes forma valamennyi résztvevő számára fokozná a hatékonyságot.

(23)

A kereskedési adattárak által nyújtott szolgáltatások tekintetében a 648/2012/EU rendelet versenykörnyezetet hozott létre. A szerződő feleknek ezért képeseknek kell lenniük azon kereskedési adattár kiválasztására, amely részére jelentést kívánnak tenni, továbbá képeseknek kell lenniük arra is, hogy kereskedési adattárat váltsanak, amennyiben így döntenek. A váltás megkönnyítése és az adatok folyamatos és ismétlődések nélküli rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a kereskedési adattáraknak megfelelő politikákat kell létrehozniuk, amelyek biztosítják, hogy a jelentett adatok egy, a jelentéstételi kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozás kérése esetén szabályosan átadhatók más kereskedési adattárak részére.

(24)

A 648/2012/EU rendelet megállapítja, hogy az elszámolási kötelezettség nem alkalmazható a nyugdíjkonstrukció-rendszerekre mindaddig, amíg a központi szerződő felek nem dolgoznak ki megfelelő technikai megoldást a nem számlapénzben, változó biztosítékeszközként történő biztosítékeszköz-nyújtásra. Mivel eddig nem került kidolgozásra olyan életképes megoldás, amely lehetővé tenné a nyugdíjkonstrukció-rendszerek számára a központi elszámolást, az említett átmeneti eltérés alkalmazását további két évvel meg kell hosszabbítani a nyugdíjkonstrukció-rendszerek igen nagy többsége számára . A végső cél azonban továbbra is a központi elszámolás marad, figyelembe véve, hogy a jelenlegi szabályozási és piaci fejlemények lehetővé teszik a piaci szereplők számára, hogy az említett időszakon belül megfelelő technikai megoldásokat dolgozzanak ki. A Bizottságnak az ESMA, az EBH, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) és az ERKT támogatásával nyomon kell követnie a központi szerződő felek, a klíringtagok és a nyugdíjkonstrukció-rendszerek által a nyugdíjkonstrukció-rendszerek központi elszámolásban való részvételét elősegítő életképes megoldások felé tett előrelépést, és jelentést kell készítenie erről. A jelentésnek ki kell terjednie a nyugdíjkonstrukció-rendszerekre vonatkozó megoldásokra és kapcsolódó költségekre is, és figyelembe kell vennie az olyan szabályozási és piaci fejleményeket, mint például az elszámolási kötelezettség alá tartozó pénzügyi szerződő fél típusának változásai. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ezt az eltérést további egy évvel meghosszabbítsa, amennyiben úgy véli, hogy az érdekeltek megállapodtak a megoldásról, és további időre van szükség a végrehajtáshoz .

(24a)

A kis nyugdíjkonstrukció-rendszerek – a kis pénzügyi szerződő félként besoroltak mellett – nem azonos kockázatokkal járnak, mint a nagyobb nyugdíjkonstrukció-rendszerek, ezért indokolt lehetővé tenni számukra, hogy az elszámolási kötelezettség alól hosszabb ideig mentesüljenek. E nyugdíjkonstrukció-rendszerek tekintetében a Bizottságnak ki kell terjesztenie a kötelezettség alóli mentességet három évre. Ha ezen időtartam elteltével a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kis nyugdíjkonstrukció-rendszerek megtették a szükséges erőfeszítéseket a megfelelő technikai megoldások kidolgozására a központi elszámolásban való részvételhez, és a származtatott ügyletek központi elszámolásának a nyugdíjasok nyugellátására gyakorolt kedvezőtlen hatása változatlan marad, a Bizottságnak módjában kell állnia az eltérést további két évvel meghosszabbítani. A mentesség lejárta után az e rendelet hatálya alá tartozó más jogalanyokkal azonos módon a kis nyugdíjkonstrukció-rendszerekre is alkalmazni kell e rendeletet. A kis nyugdíjkonstrukció-rendszerek által kötött származtatott ügyletek kisebb volumene miatt valószínűsíthető, hogy ezek a rendszerek nem fogják átlépni az elszámolási kötelezettséget kiváltó küszöbértéket. Ennek eredményeképpen a legtöbb kis nyugdíjkonstrukció-rendszerre a mentesség lejártával sem vonatkozik majd az elszámolási kötelezettség.

(24b)

A mentességet e rendelet hatálybalépésétől kezdve továbbra is alkalmazni kell a kis nyugdíjkonstrukció-rendszerekre, és amennyiben e rendelet 2018. augusztus 16. után lép hatályba, visszamenőleges hatállyal minden e dátum előtt teljesített tőzsdén kívüli származtatott ügyletre is. E rendelkezés visszaható hatályú alkalmazására a meglévő mentesség alkalmazásának vége és az új mentesség alkalmazásának kezdete közötti szünet elkerülése érdekében van szükség, mivel mindkettő ugyanazt a célt szolgálja.

(25)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el egyrészt azon feltételek meghatározására vonatkozóan, amelyek mellett az elszámolási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos kereskedelmi feltételek tisztességesnek, észszerűnek, átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek tekinthetők, másrészről azon időszak meghosszabbítására vonatkozóan, amely során az elszámolási kötelezettség nem alkalmazandó a nyugdíjkonstrukció-rendszerekre.

(26)

E rendelet egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében, különös tekintettel az Unió kereskedési adattáraiban található információknak a harmadik országbeli illetékes hatóságok részére való rendelkezésre bocsátására, a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően kell gyakorolni.

(27)

A kockázatcsökkentési eljárásokra, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vételére és a jelentéstételi követelményekre vonatkozó szabályok következetes harmonizációjának biztosítása érdekében a Bizottságnak az EBH, az EIOPA és az ESMA által kidolgozott szabályozástechnikai standardtervezeteket kell elfogadnia az olyan kockázatkezelési eljárások kezdeti és folyamatos jóváhagyásának biztosítására irányuló felügyeleti eljárások tekintetében, amelyek előírják a szerződő felek biztosítékainak kellő időben történő, pontos és megfelelően elkülönített cseréjét, az (EU) 2015/2365 rendelet alapján már nyilvántartásba vett kereskedési adattárak nyilvántartásba vételének kiterjesztésére irányuló egyszerűsített kérelem részleteinek meghatározása tekintetében, és azon eljárások részletei tekintetében, amelyeket a kereskedési adattár a jelentéstételi követelmények bejelentő szerződő fél vagy benyújtó szervezet általi betartásának, valamint a jelentett információk teljességének és pontosságának ellenőrzésére alkalmaz, valamint az adatoknak a kereskedési adattárak közötti egyeztetésére vonatkozó eljárások részletei tekintetében. A Bizottság ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10), az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 10–14. cikkével összhangban fogadja el.

(28)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok révén és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelően az ESMA által kidolgozott végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el a származtatott ügyletek különböző kategóriái tekintetében bejelentendő információkra vonatkozó adatstandardokról, valamint a jelentéstétel módjáról és az arra vonatkozó szabályokról.

(29)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen a szükségtelen adminisztratív terheket és megfelelési költségeket eredményező szabályok arányosságának a pénzügyi stabilitás kockáztatása nélküli biztosítását, valamint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek pozíciói és kitettségei átláthatóságának növelését – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezek léptékük és hatásaik miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(30)	E rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazását el kell halasztani valamennyi alapvető végrehajtási intézkedés létrehozása, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy a piaci szereplők megtegyék a megfelelés érdekében szükséges lépéseket.

(31)	A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, és […] -án/véleményt nyilvánított.

(32)	A 648/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(32a)

A származtatott ügyletek 648/2012/EU rendeletben rögzített elszámolási kötelezettségét, valamint a származtatott ügyletek 600/2014/EU rendeletben rögzített kereskedési kötelezettségét a szükséges és megfelelő helyeken össze kell hangolni. A Bizottságnak ezért jelentést kell készítenie a származtatott ügyletek elszámolási kötelezettségének e rendelet által bevezetett változásairól, különösen arról, hogy az elszámolási kötelezettség alá tartozó szervezetek köre, valamint a felfüggesztésre vonatkozó mechanizmus tekintetében e rendeletben tett módosításokat a származtatott ügyletekre vonatkozóan a 600/2014/EU (MiFIR) rendeletben előírt kereskedési kötelezettségre is alkalmazni kell-e.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 648/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

(-1)

Az 1. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)	központi bankok és az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő egyéb közintézmények;

b)	a Nemzetközi Fizetések Bankja;

c)	multilaterális fejlesztési bankok az 575/2013/EU rendelet 117. cikkében felsoroltak szerint.”;

(-1a)

Az 1. cikk (5) bekezdésének a) pontját el kell hagyni;

(1)

A 2. cikk 8. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„8.

„pénzügyi szerződő fél”: a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (14) összhangban engedélyezett befektetési vállalkozások, a 2013/36/EU irányelvvel összhangban engedélyezett hitelintézetek, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (15) összhangban engedélyezett biztosítók vagy viszontbiztosítók, a 2009/65/EK irányelvvel összhangban engedélyezett átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV), kivéve, ha az ÁÉKBV-hoz munkavállalói részvényvásárlási program kapcsolódik , a 2003/41/EK irányelv 6. cikkének a) pontja értelmében vett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott alternatív befektetési alapok (ABA), amelyeknek vagy az Unióban található a székhelye, vagy amelyeket a 2011/61/EU irányelvvel összhangban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett alternatívbefektetésialap-kezelő (ABAK) kezel, kivéve, ha az ABA-hoz munkavállalói részvényvásárlási program kapcsolódik, és amelyet kezelő ABAK székhelye adott esetben az Unióban található ; valamint a 909/2014/ európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) összhangban engedélyezett központi értéktárak ▌; .

(2)

A 4. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés a) pontja a következőképpen módosul:

az i–iv. alpontok helyébe a következő szöveg lép:

„i.	két pénzügyi szerződő fél között, .amelyek a 4a. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételek hatálya alá tartoznak;

ii.	egy, a 4a. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételek hatálya alá tartozó pénzügyi szerződő fél, és egy, a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett feltételek hatálya alá tartozó nem pénzügyi szerződő fél között;

iii.	két olyan nem pénzügyi szerződő fél között, amelyek a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett feltételek hatálya alá tartoznak;

iv.

egy, egyfelől a 4a. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételek hatálya alá tartozó pénzügyi szerződő fél vagy egy, a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett feltételek hatálya alá tartozó nem pénzügyi szerződő fél, és másfelől egy harmadik országban székhellyel rendelkező olyan szervezet, amely elszámolási kötelezettség alá esne, ha az Unióban rendelkezne székhellyel;”;

az (1) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b)

amelyek megkötésének vagy megújításának időpontja vagy :

i.	az elszámolási kötelezettség hatálybalépésének napjára vagy az utánra esik; vagy

ii.	azon a napon, vagy azt követően, hogy mindkét szerződő fél teljesíti az a) pontban meghatározott feltételeket”;

a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3a) A közvetlenül vagy közvetetten elszámolási szolgáltatásokat nyújtó klíringtagok és ügyfelek az említett szolgáltatásokat tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes és átlátható kereskedelmi feltételekkel nyújtják. Ezek a klíringtagok és ügyfelek figyelembe veszik az összeférhetetlenségek – különösen a kapcsolt vállalkozások csoportján belüli kereskedési és elszámolási szolgálatok közötti, az elszámolási szolgáltatások tisztességes, észszerű, megkülönböztetésmentes és átlátható nyújtását kedvezőtlenül befolyásoló összeférhetetlenségek – felismerését, megelőzését, kezelését és nyomon követését szolgáló minden ésszerű intézkedést.

A klíringtagok vagy ügyfelek jogosultak ellenőrizni a kínált elszámolási szolgáltatáshoz kapcsolódó kockázatokat.

(3b) E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek alapján az elszámolási szolgáltatások (3a) bekezdésben említett kereskedelmi feltételei tisztességesnek, észszerűnek, megkülönböztetésmentesnek és átláthatónak tekinthetők.

Az ESMA [e módosító rendelet hatálybalépését követő 6 hónap]-ig benyújtja a Bizottságnak az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében meghatározott eljárással összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet. ”;

(3)

A szöveg a következő 4a. cikkel egészül ki :

„4a. cikk

Elszámolási kötelezettség alá tartozó pénzügyi szerződő felek

(1) A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben pozícióval rendelkező pénzügyi szerződő fél kiszámíthatja aggregált hónap végi átlagos pozícióját az elmúlt 12 hónap vonatkozásában a (3) bekezdéssel összhangban.

Amennyiben a szerződő fél nem számítja ki pozícióját, vagy a számítás eredménye meghaladja a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott elszámolási értékhatárt, a nem pénzügyi szerződő fél:

a)	haladéktalanul tájékoztatja az ESMA-t és az érintett illetékes hatóságot;

b)	a 4. cikkben említett elszámolási kötelezettség hatálya alá kerül a jövőbeli tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében, függetlenül azon eszközosztálytól vagy eszközosztályoktól, amelyek vonatkozásában túllépte az elszámolási értékhatárt; valamint

c)	az elszámolási kötelezettség hatálya alá kerülésétől számított négy hónapon belül elszámolja a b) pontban említett ügyleteket.

(2) Az a pénzügyi szerződő fél, amely az (1) bekezdéssel összhangban az elszámolási kötelezettség hatálya alá került, és ezt követően az érintett illetékes hatóság számára bizonyítja, hogy aggregált hónap végi átlagos pozíciója az elmúlt 12 hónap vonatkozásában már nem haladja meg az (1) bekezdésben említett elszámolási értékhatárt, kikerül a 4. cikkben megállapított elszámolási kötelezettség hatálya alól.

(2a) Amennyiben egy korábban mentesített pénzügyi szerződő fél az (1) bekezdéssel összhangban az elszámolási kötelezettség hatálya alá kerül, az elszámolási kötelezettség hatálya alá kerülésétől számított négy hónapon belül elszámolja a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteit.

(3) Az (1) bekezdésben említett pozíciók kiszámításakor a pénzügyi szerződő félnek figyelembe kell vennie valamennyi saját maga vagy a csoportjához tartozó más szervezetek által kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletet.”;

(4)	Az 5. cikk (2) bekezdésének c) pontját el kell hagyni.

(4a)

A 6. cikk a 2. bekezdés d) pontja után a következő ponttal egészül ki:

„a d)

pontban említett minden tőzsdén kívüli származtatottügylet-kategórián belül azon ügylettípusok adatai, amelyek tekintetében engedélyezték az elszámolást az érintett központi szerződő feleknek, és az az időpont, amikor a szóban forgó központi szerződő felek jogosulttá váltak ezen ügyletek elszámolására;”;

(5)	A 6. cikk (2) bekezdésének e) pontját el kell hagyni.

(6)

A szöveg a következő 6b. cikkel egészül ki :

„6b. cikk

Az elszámolási kötelezettség felfüggesztése a szanálástól eltérő helyzetekben

(1) A 6a. cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő körülmények esetén az ESMA kérheti, hogy a Bizottság átmenetileg függessze fel a 4. cikk (1) bekezdésében említett elszámolási kötelezettséget a tőzsdén kívüli származtatott ügylet adott kategóriájára vagy a szerződő fél adott típusára vonatkozóan, amennyiben az alábbi feltételek egyike teljesül:

a)	a tőzsdén kívüli származtatott ügylet kategóriája az 5. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében és az (5) bekezdésében említett kritériumok alapján már nem alkalmas a központi elszámolásra;

b)	a központi szerződő fél valószínűleg megszünteti a tőzsdén kívüli származtatott ügylet adott kategóriájának elszámolását, és egyetlen másik központi szerződő fél sem lesz képes a tőzsdén kívüli származtatott ügylet adott kategóriájának megszakítás nélküli elszámolására;

az Unió pénzügyi stabilitását fenyegető komoly veszély elkerülése vagy kezelése érdekében szükség van a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adott kategóriájára vagy a szerződő fél adott típusára vonatkozó elszámolási kötelezettség felfüggesztésére, és a felfüggesztés arányos ezzel a célkitűzéssel.

Az első albekezdés c) pontja alkalmazásában az ESMA az ott említett kérelmet megelőzően konzultál az ERKT-vel.

Amennyiben az ESMA kéri a Bizottságot, hogy átmenetileg függessze fel a 4. cikk (1) bekezdésében említett elszámolási kötelezettséget, indokolással kell szolgálnia, és bizonyítékot kell szolgáltatnia arra vonatkozóan, hogy az első albekezdésben megállapított feltételek közül legalább az egyik teljesül. A Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az az ESMA kéréséről.

(1a) Az e cikk (1) bekezdésében említett, felfüggesztésre irányuló, ESMA általi kérelmet a 22. cikkel összhangban kijelölt illetékes hatóság kérheti. Amennyiben az illetékes hatóság felkéri az ESMA-t, hogy nyújtson be felfüggesztésre irányuló kérelmet, indokolást kell szolgáltatnia, és bizonyítékot kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy az első albekezdésben megállapított feltételek közül legalább az egyik teljesül.

Az ESMA az illetékes hatóság általi kérelem benyújtásától számított 48 órán belül és az illetékes hatóság által benyújtott indokok és bizonyítékok alapján vagy kéri a Bizottságtól az (1) bekezdésben említett, a tőzsdén kívüli származtatott ügylet adott kategóriájára vagy a szerződő fél adott típusára vonatkozó elszámolási kötelezettség felfüggesztését, vagy elutasítja az illetékes hatóság kérését. Az ESMA határozatáról tájékoztatja az illetékes hatóságot, és részletes indokolást is nyújt.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérelem nem hozható nyilvánosságra.

(3) A Bizottság az (1) bekezdésben említett kérelem benyújtásától számított 48 órán belül és az ESMA által benyújtott indokok és bizonyítékok alapján vagy felfüggeszti az (1) bekezdésben említett, a tőzsdén kívüli származtatott ügylet adott kategóriájára vagy a szerződő fél adott típusára vonatkozó elszámolási kötelezettséget, vagy elutasítja a kért felfüggesztést. A Bizottság határozatáról tájékoztatja az ESMA-t, és részletes indokolást is nyújt.A Bizottság ezután késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(4) A Bizottság az elszámolási kötelezettség felfüggesztéséről szóló határozatát ▌ közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a Bizottság honlapján és a 6. cikkben említett nyilvános jegyzékben.

(5) Az elszámolási kötelezettség e cikk szerinti felfüggesztése a felfüggesztés az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételének napjától számított legfeljebb egy hónapos időszakra érvényes.

(6) Amennyiben a felfüggesztés indokai továbbra is fennállnak , a Bizottság az ESMA-val és az ERKT-val folytatott konzultációt követően egy vagy több egy hónapos időszakkal meghosszabbíthatja az (5) bekezdésben említett felfüggesztést, amelyek együttesen legfeljebb 12 hónappal haladhatják meg a felfüggesztés eredeti időtartamát. A felfüggesztés meghosszabbítását a 4. cikknek megfelelően közzé kell tenni.

Az első albekezdés alkalmazásában a Bizottság értesíti az ESMA-t és tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az elszámolási kötelezettség felfüggesztésének meghosszabbítására irányuló szándékáról. Az ESMA a felfüggesztés meghosszabbításáról az erről szóló értesítést követő 48 órán belül véleményt bocsát ki.”.

(7)

A 9. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A pénzügyi szerződő felek, a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett feltételeket teljesítő nem pénzügyi szerződő felek és a központi szerződő felek – az (1a) bekezdésnek megfelelően – az 55. cikkel összhangban nyilvántartásba vett vagy a 77. cikkel összhangban elismert kereskedési adattárnak bejelentik az általuk megkötött származtatott ügyletek, illetve az ügyletek módosításainak és megszüntetésének adatait. Az adatokat legkésőbb az ügylet megkötését, módosítását vagy lezárását követő munkanapon be kell jelenteni.

A jelentéstételi kötelezettség azokra a származtatott ügyletekre vonatkozik, amelyeket 2014. február 12-én vagy azt követően kötöttek.

A 3. cikktől eltérően , a jelentéstételi kötelezettség nem vonatkozik az ugyanazon csoporton belüli tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre , amennyiben legalább az egyik szerződő fél nem pénzügyi szerződő fél vagy amennyiben nem pénzügyi szerződő félnek minősülne, ha az Unióban rendelkezne székhellyel, feltéve, hogy :

a)	mindkét szerződő fél bevonása teljes körű az egyazon konszolidált éves beszámolóba;

b)	mindkét szerződő félre megfelelő központosított kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások vonatkoznak; valamint

c)	az anyavállalat nem pénzügyi szerződő fél. ”;

A cikk a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben említett származtatott ügyletek adatait a következőképpen kell bejelenteni:

▌

▌a pénzügyi szerződő fél által a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett feltételeknek meg nem felelő nem pénzügyi szerződő féllel kötött, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adatait a következőképpen kell bejelenteni :

a pénzügyi szerződő felek kizárólagosan felelősek és jogilag felelősek az egységes adatkészlet bejelentéséért , valamint a bejelentett adatok pontosságának biztosításáért. Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi szerződő fél rendelkezzen a jelentéstételi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokkal, a nem pénzügyi szerződő félnek meg kell adnia a pénzügyi szerződő félnek azokat a köztük létrejött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos adatokat, amelyek észszerűen elvárhatóan nincsenek a pénzügyi szerződő fél birtokában. A nem pénzügyi szerződő fél felel az adatok pontosságának biztosításáért.

ii.

az i) pont ellenére azok a nem pénzügyi szerződő felek, amelyek már beruháztak abba, hogy jelentéstételi rendszert hozzanak létre, választhatják, hogy maguk jelentik tőzsdén kívüli származtatott ügyleteik adatait valamely kereskedési adattárnak. Ebben az esetben a nem pénzügyi szerződő fél előzetesen tájékoztatja döntéséről azokat a pénzügyi szerződő feleket, amelyekkel tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket köt. Ebben az esetben a jelentéstételért és az adatok pontosságának biztosításáért továbbra is a nem pénzügyi szerződő felek tartoznak felelősséggel és jogi felelősséggel.

ba)

a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett feltételek hatálya alá nem tartozó nem pénzügyi szerződő fél által az olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező szervezettel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében, amely pénzügyi szerződő félnek minősülne, ha az Unióban rendelkezne székhellyel, az említett nem pénzügyi szerződő félnek nem kell jelentést tennie a 9. cikk szerint, és nem tartozik jogilag felelősséggel a jelentéstételért vagy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek pontosságának biztosításáért, amennyiben:

i.	a jelentéstételre vonatkozó harmadik országbeli jogi szabályozás a 13. cikk szerint egyenértékűnek minősül, és a harmadik országbeli pénzügyi szerződő fél a jelentéstételre vonatkozó harmadik országbeli jogi szabályozásnak megfelelően bejelentette az érintett információkat;

ii.

a jelentéstételre vonatkozó harmadik országbeli jogi szabályozás a 13. cikk szerint nem minősül egyenértékűnek, és a harmadik országbeli pénzügyi szerződő fél úgy dönt, hogy aláveti magát e cikk előírásainak, mintha egy Unióban székhellyel rendelkező pénzügyi szerződő fél lenne, és nyilvántartásba veteti magát az ESMÁ-nál.

Az ESMA honlapján közzétesz egy uniós szintű nyilvántartást azon harmadik országbeli pénzügyi szerződő felekről, amelyek úgy döntenek, hogy az ii) pont szerint alávetik magukat e cikk hatályának;

c)	az ÁÉKBV alapkezelő társasága felelős az azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adatainak bejelentéséért, amelyek esetében az ÁÉKBV szerződő fél, valamint a bejelentett adatok pontosságának biztosításáért;

d)	az ABA kezelője felelős az azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adatainak bejelentéséért, amelyek esetében az ABA szerződő fél, valamint a bejelentett adatok pontosságának biztosításáért;

a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket valamely kereskedési adattárnak bejelentő szerződő feleknek és a központi szerződő feleknek gondoskodniuk kell arról, hogy származtatott ügyleteik adatainak bejelentésére megfelelő módon és csak egyszer kerüljön sor.

Az (1) bekezdésben említett jelentéstételi kötelezettség hatálya alá tartozó szerződő felek és központi szerződő felek a jelentéstételi kötelezettséget átruházhatják.

(1b) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben részletesen meghatározza a harmadik országbeli pénzügyi szerződő fél által az (1a) bekezdés első albekezdése ba) pontjának ii) alpontja szerinti, ESMA általi nyilvántartásba vételhez benyújtandó adatokat.

Az ESMA [e módosító rendelet hatálybalépését követő 6 hónap]-ig benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Az (1) és a (3) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA – szorosan együttműködve a KBER-rel – az alábbiakat meghatározó végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki:

a bejelentendő adatokra vonatkozó adatstandardok és formátumok, amelyek legalább a következőket tartalmazzák:

i.	globális jogalany-azonosítók (LEI-k);

ii.	nemzetközi értékpapír-azonosító számok (ISIN-ek);

iii.	egyedi ügyletazonosítók (UTI-k);

b)	a jelentéstételre vonatkozó módszerek és intézkedések;

c)	a jelentések gyakorisága;

d)	a származtatott ügyletek bejelentésének határideje, a jelentéstételi kötelezettség hatálybalépését megelőzően kötött ügyletek esetében alkalmazandó fokozatos bevezetést is beleértve.

E technikaistandard-tervezetek kidolgozása során az ESMA figyelembe veszi a nemzetközi fejleményeket és az uniós vagy globális szinten elfogadott standardokat, valamint azok összhangját az (EU) 2015/2365 rendelet (*1) 4. cikkében és a 600/2014/EU rendelet 26. cikkében meghatározott adatszolgáltatási, illetve ügyjelentési kötelezettségekkel.

Az ESMA az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket [e módosító rendelet hatálybalépését követő 12 hónap]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.;

(8)

A 10. cikk (1)–(4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben pozícióval rendelkező nem pénzügyi szerződő fél kiszámíthatja aggregált hónap végi átlagos pozícióját az elmúlt 12 hónap vonatkozásában a (3) bekezdéssel összhangban.

Amennyiben a nem szerződő fél nem számítja ki pozícióját, vagy az első albekezdésben említett számítás eredménye meghaladja a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott elszámolási értékhatárt, a nem pénzügyi szerződő fél:

a)	erről haladéktalanul tájékoztatja az ESMA-t és az (5) bekezdéssel összhangban kijelölt hatóságot;

b)	amennyiben nincs kiszámított pozíciója, a jövőbeli tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében valamennyi eszközosztályban a 4. cikkben említett elszámolási kötelezettség, valamint a 11. cikk (3) bekezdésben említett előírások vonatkoznak rá;

ba)

amennyiben az első albekezdésben említett számítás eredménye meghaladja a (4) bekezdés b) pontja szerinti elszámolási küszöbértéket , a 4. cikkben említett elszámolási kötelezettség vonatkozik rá a jövőbeli tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében azon eszközosztály vagy eszközosztályok esetében, amelyek vonatkozásában túllépte az elszámolási értékhatárt, és mentesül a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelmények alól a többi olyan eszközosztály vagy eszközosztályok esetében, amelyek vonatkozásában nem lépte túl az elszámolási értékhatárt ;

c)	az elszámolási kötelezettség hatálya alá kerülésétől számított négy hónapon belül elszámolja a b) pontban említett ügyleteket.

(2) Az a nem pénzügyi szerződő fél, amely az (1) bekezdés második albekezdésével összhangban az elszámolási kötelezettség hatálya alá került, és ezt követően az (5) bekezdéssel összhangban kijelölt hatóság számára bizonyítja, hogy aggregált hónap végi átlagos pozíciója az elmúlt 12 hónap vonatkozásában már nem haladja meg az (1) bekezdésben említett elszámolási értékhatárt, kikerül a 4. cikkben megállapított elszámolási kötelezettség hatálya alól.

(3) Az (1) bekezdésben említett pozíciók kiszámításakor az érintett nem pénzügyi szerződő félnek figyelembe kell vennie mindazokat a saját maga vagy a csoportjához tartozó más nem pénzügyi szerződő felek által kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket, amelyekről nem állapítható meg objektíven mérhető adatok alapján, hogy csökkentenék a nem pénzügyi szerződő fél vagy az adott csoport kereskedelmi vagy likviditásfinanszírozási tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat.

(4) E cikk következetes alkalmazása érdekében az EÉPH az ERKT-val és más érintett hatóságokkal folytatott konzultációt követően kidolgozza a következőket meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét:

a)	kritériumok annak megállapítására, hogy mely tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről állapítható meg objektíven mérhető adatok alapján, hogy csökkentik a (3) bekezdésben említett kereskedelmi vagy likviditásfinanszírozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat; valamint

b)	a szerződő fél nettó pozícióinak és kitettségeinek tőzsdén kívüli származtatottügylet-kategóriánkénti összege rendszerszintű jelentőségének figyelembevételével meghatározott, elszámolási kötelezettségre vonatkozó értékhatárok.

Az ESMA kidolgozhat külön értékhatárokat a pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felekre, figyelembe véve a pénzügyi felek közti összekapcsolódást és nagyobb rendszerszintű kockázatukat.

Nyílt nyilvános konzultáció tartását követően az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. szeptember 30-ig benyújtja a Bizottsághoz, és azt rendszeresen aktualizálja .

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

Az ESMA az Európai Rendszerkockázati Testülettel és más érintett hatóságokkal való konzultációt követően rendszeres időközönként felülvizsgálja a b) pontban hivatkozott értékhatárokat, és ha szükséges, – elsősorban a központi elszámolásban való fokozottabb részvétel biztosítása érdekében – módosításukra szabályozástechnikai standardokat javasol.”;

(8a)

A 11. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az e cikk (1) bekezdésében foglalt követelmények nem vonatkoznak a 3. cikkben említett csoporton belüli ügyletekre, amennyiben a szerződő felek egyike a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti elszámolási kötelezettség hatálya alá nem tartozó nem pénzügyi szerződő fél.”;

(8b)

A 11. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

„(3) A pénzügyi szerződő feleknek olyan kockázatkezelési eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek 2012. augusztus 16. vagy azt követően kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében megkövetelik a biztosítékeszközök kellő időben történő, pontos és megfelelően elkülönített cseréjét. A 10. cikkben említett nem pénzügyi szerződő felek nem alkalmazhatnak olyan kockázatkezelési eljárásokat, amelyek megkövetelik a biztosítékeszközök kellő időben történő, pontos és megfelelően elkülönített cseréjét az olyan eszközosztályba vagy eszközosztályokba tartozó származtatott ügyletek tekintetében, amelyek esetében nem lépték át az elszámolási értékhatárt.”;

(9)

A 11. cikk (15) bekezdése a következőképpen módosul:

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)	a (3) bekezdésben említett kockázatkezelési eljárások, ideértve a biztosítékeszközre és az elkülönítésre vonatkozó megállapodások előírt szintjeit és típusát, valamint a kapcsolódó felügyeleti eljárások, e kockázatkezelési eljárások kezdeti és folyamatos érvényesítésének biztosítása érdekében;”;

b)	a második albekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép: Az EBH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [e módosító rendelet hatálybalépését követő 12 hónap]-ig benyújtja a Bizottságnak.”;

(10)

A 38. cikk a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A központi szerződő fél olyan szimulációs eszközt bocsát a klíringtagok rendelkezésére, amely lehetővé teszi számukra azon további alapletét összegének bruttó alapú meghatározását, amelyet a központi szerződő fél egy új ügylet elszámolásakor kérhet. Az eszköz csak biztonságos hozzáféréssel hozzáférhető, és a szimuláció eredményei nem kötelező erejűek.

(7) A központi szerződő fél tájékoztatja a klíringtagokat az általa alkalmazott alapletétmodellekről. E tájékoztatásnak meg kell felelnie az összes következő feltételnek:

a)	világosan ismerteti az alapletétmodell kialakítását és működésének módját;

b)	világosan ismerteti az alapletétmodell főbb feltételezéseit és korlátait, valamint azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén az említett feltevések már nem érvényesek;

c)	dokumentált.”;

(11)

A 39. cikk a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A tagállamok nemzeti fizetésképtelenségi jogszabályai nem akadályozhatják meg, hogy a központi szerződő fél a 48. cikk (5)–(7) bekezdéseinek megfelelően járjon el az e cikk (2)–(5) bekezdéseiben említett számlákon nyilvántartott eszközök és pozíciók tekintetében.”;

(12)

Az 56. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az 55. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a kereskedési adattár benyújtja az ESMA-hoz a következők egyikét:

a)	nyilvántartásba vétel iránti kérelem;

b)	a nyilvántartásba vétel kiterjesztése iránti kérelem, amennyiben a kereskedési adattárat az (EU) 2015/2365 rendelet III. fejezete alapján már nyilvántartásba vették.”;

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) E cikk következetes alkalmazása érdekében az ESMA az alábbiakat meghatározó szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki:

a)	a nyilvántartásba vétel iránti, az (1) bekezdés a) pontjában említett kérelem részletei;

b)	a nyilvántartásba vétel kiterjesztése iránti, az (1) bekezdés b) pontjában említett egyszerűsített kérelem részletei.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [ e módosító rendelet hatálybalépését követő 12 hónap]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”;

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az (1) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA az alábbiakat meghatározó végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki:

a)	a nyilvántartásba vétel iránti, az (1) bekezdés a) pontjában említett kérelem formátuma;

b)	a nyilvántartásba vétel kiterjesztése iránti, az (1) bekezdés b) pontjában említett kérelem formátuma.

Az első albekezdés b) pontjára figyelemmel az ESMA egyszerűsített formátumot dolgoz ki.

Az ESMA az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket [e módosító rendelet hatálybalépését követő 9 hónap]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.”;

(12a)

A 62. cikk (5) bekezdését el kell hagyni.

(12b)

A 63. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az ESMA az e rendelet szerinti feladatai elvégzéséhez szükséges minden helyszíni ellenőrzést elvégezhet a 61. cikk (1) bekezdésében említett jogi személyek üzlethelyiségeiben vagy ingatlanán. Amennyiben az ellenőrzés megfelelő lebonyolítása és eredményessége ezt megköveteli, az ESMA előzetes bejelentés nélkül is elvégezheti a helyszíni ellenőrzést.”;

(12c)

A 63. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az ESMA által helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott tisztviselők és más személyek az ESMA vizsgálati határozatával érintett jogi személyek bármely üzlethelyiségébe és ingatlanára beléphetnek, és rendelkeznek a 62. cikk (1) bekezdése szerinti összes hatáskörrel. Jogukban áll továbbá az ellenőrzés idejére és az ahhoz szükséges mértékben zár alá venni bármely üzlethelységet, üzleti könyvet vagy nyilvántartást.”;

(12 d)

A 63. cikk (8) bekezdését el kell hagyni.

(12e)

A 64. cikk (4) bekezdése a következőképpen módosul:

„(4) Amikor a vizsgálatvezető benyújtja a megállapításait tartalmazó ügyiratot az ESMÁ-nak, erről tájékoztatja a vizsgálat által érintett személyeket. E személyeknek jogukban áll betekinteni az ügyiratba, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelmére irányuló jogos érdekét. Az iratokba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra vagy az ESMA belső előkészítő dokumentumaira.”;

(12f)

A 64. cikk (8) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(8) Az ESMA az ügyet büntetőeljárás megindítása céljából a megfelelő vizsgálati és esetlegesen bűnüldöző hatóságok elé terjeszti, amennyiben az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján tudomása szerint az irányadó jog értelmében felmerül a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja. Emellett az ESMA nem szab ki pénzbírságot vagy időszakos kényszerítő bírságot olyan esetekben, amikor tudomása van arról, hogy azonos vagy lényegében azonos tényállás alapján, a nemzeti jog szerint lefolytatott büntetőeljárás eredményeképpen korábban már jogerős felmentő vagy elmarasztaló ítélet született.”;

(12 g)

A 65. cikk (1) bekezdésében a második albekezdést el kell hagyni.

(13)

A 65. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a)	az a) pontban a „20 000 EUR”szövegrész helyébe a „200 000 EUR”szövegrész lép;

b)	a b) pontban a „10 000 EUR”szövegrész helyébe a „100 000 EUR”szövegrész lép;

a szöveg a következő c) ponttal egészül ki:

„c)	az I. melléklet IV. szakaszában említett jogsértések esetén a pénzbírságok összege legalább 5 000 EUR és legfeljebb 10 000 EUR.”;

(13a)

A 67. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés nem alkalmazandó akkor, ha sürgős intézkedésre van szükség a pénzügyi rendszert fenyegető súlyos és közvetlen veszély, illetve a pénzügyi piacok integritását, átláthatóságát, hatékonyságát és megfelelő működését, többek között a kereskedési adattárnak szolgáltatott adatok stabilitását és pontosságát fenyegető súlyos és közvetlen veszély elhárítása érdekében. Ilyen esetekben az ESMA ideiglenes határozatot fogadhat el, a határozathozatal után pedig a lehető leghamarabb biztosítja a meghallgatási lehetőséget az érintett személyek számára.”;

(14)

A 72. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A kereskedési adattárakra kiszabott díjak összege fedezi az ESMA nyilvántartásba vételi és felügyeleti tevékenységei során felmerült összes indokolt adminisztratív költséget, a díjak pedig arányosak az érintett kereskedési adattár árbevételével, valamint a nyilvántartásba vétel és az ellátott felügyeleti jogkör típusával.”;

(15)

A szöveg a következő 76a. cikkel egészül ki:

„76a. cikk

Kölcsönös közvetlen hozzáférés az adatokhoz

(1) Amennyiben a feladataik ellátásához szükséges, azon harmadik országok érintett hatóságainak, amelyekben egy vagy több kereskedési adattár székhelye található, közvetlenül hozzá kell férniük az Unióban székhellyel rendelkező kereskedési adattárakban lévő információkhoz, feltéve, hogy a Bizottság e célból a (2) bekezdéssel összhangban végrehajtási aktust fogadott el.

(2) Az (1) bekezdésben említett hatóságok kérelmének benyújtásakor a Bizottság a 86. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban végrehajtási aktusokat fogadhat el annak meghatározása érdekében, hogy a megkereső hatóság harmadik országának jogi kerete megfelel-e az alábbi feltételek mindegyikének:

a)	a szóban forgó harmadik országban székhellyel rendelkező kereskedési adattárak megfelelő engedéllyel rendelkeznek;

b)	a szóban forgó harmadik országban folyamatosan biztosított a kereskedési adattárak hatékony felügyelete és a rájuk vonatkozó kötelezettségek hatékony betartatása;

c)	léteznek az e rendeletben meghatározottakkal legalább egyenértékű szakmai titoktartási garanciák, beleértve a hatóságok által harmadik felekkel közölt üzleti titkok védelmét;

d)	a szóban forgó harmadik országban engedélyezett kereskedési adattárakra jogilag kötelező erejű és végrehajtható kötelezettség hárul, melynek értelmében közvetlen és azonnali hozzáférést kell biztosítaniuk az adatokhoz a 81. cikk (3) bekezdésében említett szervezetek számára.”;

(16)

A 78. cikk a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A kereskedési adattár a következő eljárásokat és politikákat dolgozza ki:

(a)	az adatok kereskedési adattárak közötti hatékony összeegyeztetésére vonatkozó eljárások;

(b)	a bejelentett adatok teljességének és pontosságának biztosítására vonatkozó eljárások;

(c)	az adatoknak a 9. cikkben említett szerződő felek vagy központi szerződő felek kérésére vagy egyéb szükséges okból más kereskedési adattárak felé történő szabályos átadására vonatkozó politikák.

(10) E cikk következetes alkalmazása érdekében az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az alábbiak meghatározására:

a)	az adatok kereskedési adattárak közötti összeegyeztetésére vonatkozó eljárások;

b)	a kereskedési adattár által annak ellenőrzése érdekében alkalmazandó eljárások, hogy a bejelentő szerződő fél vagy a benyújtó szervezet megfelel a jelentéstételi követelményeknek, továbbá hogy a 9. cikk értelmében bejelentett információk teljesek és pontosak.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [e módosító rendelet hatálybalépését követő 12 hónap]-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”;

(17)

A 81. cikk a következőképpen módosul:

a (3) bekezdés a következő q) ponttal egészül ki:

„q)	annak a harmadik országnak az érintett hatóságai, amelynek tekintetében a 76a. cikk értelmében végrehajtási jogi aktust fogadtak el;”;

b)	a szöveg a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A kereskedési adattár a 9. cikk (1a) bekezdésének harmadik albekezdésében említett szerződő felek és központi szerződő felek rendelkezésére bocsátja a nevükben bejelentett információkat.”;

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) E cikk következetes alkalmazása érdekében az ESMA a KBER tagjaival folytatott konzultációt követően kidolgozza a szabályozástechnikai standardok tervezetét a következők meghatározására:

a)	az (1) és (3) bekezdéssel összhangban közzéteendő vagy rendelkezésre bocsátandó információk;

b)	az (1) bekezdésben említett információk közzétételének gyakorisága;

c)	az adatok adattárak közötti összesítéséhez és összehasonlításához, valamint a (3) bekezdésben említett szervezetek számára az információkhoz való hozzáféréshez szükséges működési standardok;

d)	a feltételek, a szabályok és a szükséges dokumentumok, amelyek alapján a kereskedési adattárak hozzáférést biztosítanak a (3) bekezdésben említett szervezeteknek.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [ e módosító rendelet hatálybalépését követő 12 hónap]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

Az ESMA az említett technikai standardok kidolgozása során biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett információk közzététele nem tárja fel egyetlen ügylet egyetlen szerződő felének kilétét sem.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”;

(18)

A 82. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság határozatlan időre szóló felhatalmazást kap az 1. cikk (6) bekezdésében, a 4. cikk (3) bekezdésében, a 64. cikk (7) bekezdésében, a 70. cikkben, a 72. cikk (3) bekezdésében, a 76a. cikkben és a 85. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.”;

(19)

A 85. cikk a következőképpen módosul:

a)	az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1) A Bizottság [e módosító rendelet hatálybalépését követő 3 év]-ig értékeli e rendelet alkalmazását és általános jelentést készít. A Bizottság ezt a jelentést a megfelelő javaslatokkal együtt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújtja be.”

aa)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a) [e módosító rendelet hatálybalépését követő 3 év]-ig az ESMA jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, amelyben elemzi az (EU) 2018/... rendelet [e módosító rendelet] által a jelentéstételi rendszer tekintetében bevezetett módosítások piaci szereplőkre gyakorolt hatását. A jelentés különösen a jelentéstétel pénzügyi szerződő felekre történő átruházását lehetővé tevő és a központi szerződő felek számra az ügyletek bejelentését előíró vonatkozó rendelkezések elfogadását és végrehajtását értékeli, és megvizsgálja, hogy az említett új rendelkezések elérték-e a kisebb szerződő felek jelentéstételi terheinek csökkentésére irányuló szándékolt hatást. Megvizsgálja továbbá, hogy az említett új rendelkezések mennyire érintették a kereskedési adattárak közötti versenyt, és ha igen, milyen mértékben csökkentették a versenyt és a választás szabadságát a klíringtagok és ügyfeleik számára.”;

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság [e módosító rendelet hatálybalépését követő egy év]-ig, majd ezt követően [e módosító rendelet hatálybalépésének dátumát követő 2 év]-ig évente jelentést készít, amelyben értékeli, hogy kidolgozásra kerültek-e a nyugdíjkonstrukció-rendszerek általi, számlapénzben és nem számlapénzben, változó biztosítékeszközként történő biztosítékeszköz-nyújtásra vonatkozó technikai megoldások, valamint hogy szükség van-e az említett technikai megoldások megkönnyítését célzó intézkedésekre.

Az ESMA [e módosító rendelet hatálybalépését követő 6 hónap]-ig , majd ezt követően [e módosító rendelet hatálybalépését követő 3 év]-ig évente az EIOPA-val, az EBH-val és az ERKT-val együttműködve jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben értékeli a következőket:

megfelelő erőfeszítéseket tettek-e és kidolgoztak-e a központi szerződő felek, a klíringtagok és a nyugdíjkonstrukció-rendszerek életképes technikai megoldásokat, amelyek elősegítik a nyugdíjkonstrukció-rendszerek részvételét a központi elszámolásban a számlapénzben és nem számlapénzben, változó biztosítékeszközként történő biztosítékeszköz-nyújtás révén, valamint, hogy a megoldások milyen hatással vannak a piaci likviditásra és a prociklikusságra, valamint melyek ezek lehetséges jogi és más következményei ;

b)	a nyugdíjkonstrukció-rendszerek tevékenységének volumene és jellege az elszámolt és el nem számolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacán, eszközosztályonként és a pénzügyi rendszerhez kapcsolódó bármely rendszerszintű kockázat;

c)	az elszámolási kötelezettséget teljesítő nyugdíjkonstrukció-rendszerek befektetési stratégiáját érintő következmények, beleértve a számlapénzben és nem számlapénzben történő eszközallokációjuk eltolódását;

d)	a 10. cikk (4) bekezdésében említett elszámolási értékhatároknak a nyugdíjkonstrukció-rendszerekre gyakorolt hatásai;

egyéb jogi előírásoknak az elszámolt és el nem számolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek közötti költségkülönbözetre gyakorolt hatása, ideértve az el nem számolt származtatott ügyletekre vonatkozó biztosítéki követelményeket, valamint a tőkeáttételi mutatónak az 575/2013/EU rendelet alapján elvégzett számítását;

f)	szükség van-e további intézkedésekre a nyugdíjkonstrukció-rendszerekre vonatkozó elszámolási megoldás elősegítése érdekében.

A Bizottság a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a 89. cikk (1) bekezdésében említett hároméves időszak egyszeri alkalommal, két évvel történő meghosszabbítása céljából, ha arra a következtetésre jut, hogy nem került sor életképes technikai megoldás kidolgozására, és hogy a származtatott ügyletek központi elszámolásának a jövőbeli nyugdíjasok nyugellátására gyakorolt kedvezőtlen hatása változatlan maradt.”;

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság [e módosító rendelet hatálybalépését követő 2 év]-ig :

a)	a nyugdíjkonstrukció-rendszerek elszámolási kötelezettség alóli állandó vagy ideiglenes mentesítésétől eltérő kötelező megoldásra irányuló javaslatot nyújt be, ha úgy ítéli meg, hogy az érdekelt felek nem találtak megoldást; vagy

a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, hogy egyszeri alkalommal, egy évvel meghosszabbítsa a 89. cikk (1) bekezdésében említett kétéves időszakot, ha úgy ítéli meg, hogy az érdekeltek megállapodtak a megoldásban, és hogy annak végrehajtásához további időre van szükség; vagy

c)	engedi, hogy lejárjon a mentesség, miközben arra ösztönzi az érdekelt feleket, hogy még ezt megelőzően hajtsák végre megoldásukat, ha úgy ítéli meg, hogy sikerült megoldást találni.”

▌

ca)

a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„( 3a) A Bizottság [e módosító rendelet hatálybalépését követő 3 év]-ig a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a 89. cikk (1a) bekezdésében említett hároméves időszak egyszeri alkalommal, két évvel történő meghosszabbítása céljából, ha arra a következtetésre jut, hogy a 89. cikk (1a) bekezdésében említett kis nyugdíjkonstrukció-rendszerek megtették a szükséges erőfeszítéseket a megfelelő technikai megoldások kidolgozására, és a származtatott ügyletek központi elszámolásának a nyugdíjasok nyugellátására gyakorolt kedvezőtlen hatása változatlan maradt;

(3b) Az ESMA [e módosító rendelet hatálybalépését követő 12 hónap]-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben értékeli, hogy a magas likviditásúnak és minimális piaci és hitelkockázatúnak tekintett pénzügyi eszközök 47. cikk szerinti listája kibővíthető-e, és hogy ez a lista tartalmazhatja-e a 2017/1131/EU rendeletnek megfelelően engedélyezett egy vagy több pénzpiaci alapot.”;

a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(6) [e módosító rendelet hatálybalépését követő 6 hónap]-ig a Bizottság, az ESMA-val folytatott konzultációt követően, jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 600/2014/EU rendeletben a származtatott ügyletekre vonatkozóan előírt kereskedési kötelezettségek összehangolásáról az (EU) 2018/... [e módosító rendelet] rendelet módosításaival a származtatott ügyletek elszámolási kötelezettsége vonatkozásában, különösen az elszámolási kötelezettség alá tartozó szervezetek köre, valamint a felfüggesztésre vonatkozó mechanizmus tekintetében. Amennyiben az említett összehangolás szükséges és helyénvaló, a jelentést a szükséges módosításokat bevezető jogalkotási javaslat kíséri.

(7) Az ESMA [e módosító rendelet hatálybalépését követő 18 hónap]-ig az EIOPA-val, az EBH-val és az ERKT-vel együttműködésben jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben értékeli, hogy a 4. cikk (3a) bekezdésében említett tisztességes, észszerű, átlátható és megkülönböztetéstől mentes üzleti feltételek elve eredményesen megkönnyítette-e az elszámoláshoz való hozzáférést.

A Bizottság [e módosító rendelet hatálybalépését követő 2 év]-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben értékeli, hogy a tisztességes, észszerű, átlátható és megkülönböztetéstől mentes üzleti feltételek elve eredményesen megkönnyítette-e az elszámoláshoz való hozzáférést, és szükség esetén javaslatot tesz ezen elv javítására. E jelentés figyelembe veszi az első albekezdésben említett jelentés megállapításait, és azt adott esetben jogalkotási javaslat kíséri.

(8) [E módosító rendelet hatálybalépését követő 12 hónap]-ig a Bizottság jelentést készít, amelyben értékeli, hogy a közvetlenül a kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatásokat, köztük portfólió-tömörítést eredményező ügyletek legyenek-e mentesítve a 4. cikk (1) bekezdésében említett elszámolási kötelezettség alól. E jelentésben a Bizottság többek között figyelembe veszi, hogy ezek az ügyletek milyen mértékben csökkentik a kockázatot, különösen a partner-hitelkockázatot és a működési kockázatot, valamint az elszámolási kötelezettség említett ügyleteken keresztül történő kijátszásának és az annak igénybevételétől való esetleges eltántorítás lehetőségét. A Bizottság benyújtja az említett jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, a megfelelő jogalkotási javaslatokkal együtt.

A Bizottságnak az első albekezdésben említett jelentés kidolgozásában való támogatása érdekében [e módosító rendelet hatálybalépését követő 6 hónap]-ig az ESMA az ERKT-val együttműködve jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben értékeli, hogy a közvetlenül a kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatásokat eredményező ügyleteket, többek között a portfólió-tömörítéseket kell-e mentesíteni az elszámolási kötelezettség alól. Ebben a jelentésben megvizsgálja a portfólió-tömörítést és egyéb olyan nem árképző hatású, kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatásokat, amelyek a származtatottügylet-portfóliók nem piaci kockázatát a portfóliók piaci kockázatainak változtatása, például az ügyletek kiegyensúlyozása nélkül csökkentik. Kifejti az említett kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások céljait és működését is, azt, hogy ezek milyen mértékben csökkentik a kockázatokat, különösen a partner-hitelkockázatot és a működési kockázatot, továbbá megvizsgálja, hogy szükséges-e az ilyen ügyletek elszámolása, vagy hogy mentesüljenek-e ezek az elszámolás alól, a rendszerszintű kockázat kezelése érdekében. Azt is értékeli továbbá, hogy az említett szolgáltatások elszámolási kötelezettség alóli mentesítése milyen mértékben eredményezheti a központi elszámolás gyengülését, és azt, hogy a szerződő felek kijátsszák az elszámolási kötelezettséget.

(9) Az Európai Bizottság többek között 2017. december 1-jén közzétett felügyeleti adatszolgáltatás célravezetőségi vizsgálatáról szóló nyilvános konzultációjának megállapításai és az ESMA által a második albekezdésnek megfelelően benyújtott jelentés alapján a Bizottság [e módosító rendelet hatálybalépését követő 12 hónap]-ig felülvizsgálja a 9. cikk (1a) bekezdését és jelentést készít annak alkalmazásáról. A Bizottság benyújtja az említett jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, a megfelelő jogalkotási javaslattal együtt. A 9. cikk (1a) bekezdés felülvizsgálata során a Bizottság értékeli, hogy a 600/2014/EU rendelet 26. cikke szerinti ügyletjelentési kötelezettség a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletek vonatkozásában szükségtelen átfedéseket eredményez-e az ügyletek bejelentését illetően, és hogy a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletek bejelentésére vonatkozó 9. cikk (1a) bekezdés szerinti kötelezettség mérsékelhető-e indokolatlan információvesztés nélkül, a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletek jelentéstételi láncának egyszerűsítése érdekében minden szerződő fél, különösen a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett elszámolási kötelezettség alá nem tartozó nem pénzügyi szerződő felek tekintetében.

Az ESMA továbbá [e módosító rendelet hatálybalépést követő 6 hónap]-ig az ERKT-val együttműködve jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben értékeli a következőket:

következetesség a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó 600/2014/EU rendelet, illetve e rendelet 9. cikke szerinti jelentéstételi kötelezettségek között, mindkettő esetében a bejelentett származtatott ügyletek adatait és az adatokhoz való, érintett szervezetek általi hozzáférést illetően;

lehetséges-e összehangolni a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó 600/2014/EU rendelet, illetve e rendelet 9. cikke szerinti jelentéstételi követelményeket, mindkettő esetében a bejelentett származtatott ügyletek adatait és az adatokhoz való, érintett szervezetek általi hozzáférést illetően; valamint

a jelentéstételi lánc egyszerűsítésének megvalósíthatósága minden szerződő fél vonatkozásában, beleértve az összes közvetett ügyfelet, figyelemmel az időben történő jelentéstétel szükségességére és e rendelet 4. cikkének (4) bekezdése és a 600/2014/EU rendelet 30. cikkének (2) bekezdése értelmében elfogadott jogszabályokra és rendelkezésekre.”

(20)

A 89. cikkben az (1) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 4. cikkben megállapított elszámolási kötelezettség [e módosító rendelet hatálybalépését követő 2 év]-ig nem vonatkozik azokra a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amelyek objektíven mérhető módon csökkentik a nyugdíjkonstrukció-rendszerek és a nyugdíjkonstrukció-rendszerek tagjait a nyugdíjkonstrukció-rendszerek nemteljesítése esetén illető kártérítés nyújtására létrehozott szervezetek fizetőképességéhez közvetlenül kapcsolódó befektetési kockázatokat.

A nyugdíjkonstrukció-rendszerek, a központi szerződő felek és a klíringtagok minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy közreműködjenek az ezen tőzsdén kívüli származtatott ügyletek nyugdíjkonstrukció-rendszerek általi elszámolását megkönnyítő technikai megoldások kidolgozásában.

A Bizottság szakértői csoportot hoz létre, amely a nyugdíjkonstrukció-rendszerek, a központi szerződő felek, klíringtagok és az ezen technikai megoldásokban érintett más felek képviselőiből áll, hogy nyomon kövesse erőfeszítéseiket, és értékelje az ezen tőzsdén kívüli származtatott ügyletek nyugdíjkonstrukció-rendszerek általi elszámolását megkönnyítő technikai megoldások kidolgozása terén elért eredményeket. A szakértői csoport legalább hathavonta összeül. A Bizottság a 85. cikk (2) bekezdésének első albekezdése szerinti jelentésének elkészítésekor figyelembe veszi a nyugdíjkonstrukció-rendszerek, a központi szerződő felek és a klíringtagok által tett erőfeszítéseket.”;

(20a)

A 89. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„( 1a) Az (1) bekezdéstől eltérve a 4. cikkben megállapított elszámolási kötelezettség [e módosító rendelet hatálybalépését követő 3 év]-ig nem vonatkozik azokra a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amelyek objektíven mérhető módon csökkentik a nyugdíjkonstrukció-rendszerek és a nyugdíjkonstrukció-rendszerek tagjait a nyugdíjkonstrukció-rendszerek nemteljesítése esetén illető kártérítés nyújtására létrehozott szervezetek fizetőképességéhez közvetlenül kapcsolódó befektetési kockázatokat.

A Bizottság e rendelet kiegészítésére a 82. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, melyben meghatározza, hogy mely nyugdíjkonstrukció-rendszerek minősülnek kis nyugdíjkonstrukció-rendszernek e bekezdés első albekezdése értelmében, figyelembe véve, hogy a kis nyugdíjkonstrukció-rendszerek kategóriája nem képviselheti a nyugdíjkonstrukció-rendszerek által kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek több mint 5%-át.”;

(21)	Az I. melléklet az e rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [e módosító rendelet hatálybalépését követő 5 hónap]-tól/-től kell alkalmazni.

E cikk második albekezdésének sérelme nélkül az 1. cikk (7) bekezdésének d) pontja, valamint az 1. cikk (8), (10) és (11) bekezdése [e módosító rendelet hatálybalépését követő 6 hónap]-tól/-től, az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontja, az 1. cikk (7) bekezdésének e) pontja, az 1. cikk (9) bekezdése, az 1. cikk (12) bekezdésének b) és c) pontja, valamint az 1. cikk (16) bekezdése [e módosító rendelet hatálybalépését követő 18 hónap]-tól/-től alkalmazandó.

Ha ez a rendelet 2018. augusztus 16-a után lép hatályba, a 89. cikk (1) bekezdése visszamenőleges hatállyal alkalmazandó a nyugdíjkonstrukció-rendszerek által 2018. augusztus 16-a után és e rendelet hatálybalépése előtt végrehajtott valamennyi tőzsdén kívüli származtatott ügyletre.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C […], […], […] o.

(2) HL C […], […], […] o.

(3) Az Európai Parlament …-i álláspontja (HL ...) és a Tanács …-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.)

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(6) http://www.bis.org/cpmi/publ/d106.pdf

(7) http://www.bis.org/cpmi/publ/d125.pdf

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.)

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.)

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve ( 2014. május 15. ) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II.) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.)”

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).”