Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv

(COM(2018) 795 final)

(2019/C 240/12)

Előadó: Tellervo KYLÄ-HARAKKA-RUONALA

Felkérés:	Európai Bizottság, 2019.2.18.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás”szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2019.4.2.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2019.5.15.
Plenáris ülés száma:	543.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	210/2/1

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB üdvözli a mesterséges intelligenciáról (AI) szóló összehangolt tervet, és kéri annak sürgős végrehajtását, tekintettel az AI EU-n kívüli fejlesztése és bevezetése terén tapasztalható gyors előrehaladásra. Ahhoz, hogy a globális versenyben sikeres legyen, az EU-nak az élvonalba kell kerülnie az innováció és a beruházások tekintetében, az emberi vezérlés elvét („human-in-command”) és az AI megbízhatóságát tartva szem előtt.

1.2.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az AI fejlesztésének és elterjesztésének inkluzívnak kell lennie a civil társadalom szereplőit – köztük a vállalatokat, munkavállalókat és fogyasztókat – illetően. Ezért a mesterséges intelligenciával kapcsolatos stratégia megvalósításakor kellő figyelmet kell fordítani arra, hogy hogyan tudja a társadalom egésze maximális mértékben kihasználni az AI nyújtotta lehetőséget.

1.3.

Az EGSZB támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek arra irányulnak, hogy az AI-val kapcsolatos innováció, infrastruktúra, oktatás és képzés uniós finanszírozási eszközök révén több forráshoz jusson. Az EGSZB sürgeti továbbá a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a közös célok elérése felé.

1.4.

Az AI magánszektor általi fejlesztésének és felhasználásának fokozása érdekében az EGSZB kedvező üzleti környezet megteremtését szorgalmazza, beleértve az előnyös és stabil szakpolitikai és szabályozási keretet, amely a kkv-k, az induló innovatív vállalkozások és a felfutóban lévő innovatív vállalkozások speciális igényeinek figyelembevételével ösztönzi az AI-val kapcsolatos innovációt és beruházást.

1.5.

Az EGSZB véleménye szerint döntő fontosságú az adatok minőségének, rendelkezésre állásának, hozzáférhetőségének, interoperabilitásának és az egységes piacon belüli akadálytalan áramlásának a biztosítása, az adatvédelemmel és a magánszféra védelmével együtt. Az EGSZB sürgeti a nyilvános adatokhoz való hozzáférés megkönnyítését, és kéri az európai digitális platformok létrehozását támogató feltételek megteremtését.

1.6.

Az EGSZB támogatja az AI-val kapcsolatos innovációt és annak elterjedését előmozdító, határokon átnyúló együttműködés, partnerségek és hálózatok létrehozását célzó kezdeményezéseket, és kiemeli a társadalom különböző szereplői közötti, széles alapokon nyugvó együttműködés jelentőségét.

1.7.

Az EGSZB arra buzdítja a tagállamokat, hogy oktatási rendszereiket igazítsák hozzá az új készségigényekhez, ami reformokat követel meg az általános iskoláktól az egyetemekig. Ezenkívül az egész életen át tartó és folyamatos tanulás szükségszerűség, amely egyre inkább teret fog nyerni a munka világában. A társadalmi párbeszéd kulcsfontosságú szerepet játszik a munkával kapcsolatos változások és igények előrejelzésében.

1.8.

Az AI-val kapcsolatos strukturális változások irányítását illetően, az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap megerősítése egy lépéssel közelebb visz egy olyan önálló Európai Átállási Alap létrehozásához, amely a digitális transzformáció kezelését hivatott segíteni.

1.9.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az AI fejlesztésének és felhasználásának az uniós értékekkel összhangban és a fogyasztói, munkavállalói és társasági joggal kapcsolatos törvények teljes mértékű betartása mellett kell történnie. Az AI-val kapcsolatos politikák és intézkedések előkészítésébe be kell vonni a civil társadalom képviselőit és a szociális partnereket. Az AI-val kapcsolatos tudás terjesztése szintén szükséges az emberek bizalmának növeléséhez.

1.10.

Mivel a mesterséges intelligenciának a társadalom egészét kell szolgálnia, és egyidejűleg kell figyelembe vennie a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontokat, az EGSZB javasolja, hogy az EU az AI-val kapcsolatos jövőbeni fejlesztéseket illetően a fenntartható fejlődés szempontjait tekintse irányadónak. Az EGSZB ezenkívül kéri, hogy az egyes szervezetek fenntartható módon hajtsák végre az AI-val kapcsolatos megoldásokat, a megfelelő információt és a konzultációs eljárásokat is beleértve.

2.   Általános megjegyzések

2.1.

A 2018 áprilisában közzétett „Mesterséges intelligencia Európa számára”című stratégiáját követően, az Európai Bizottság a tagállamokkal együttműködve egy, az AI-val kapcsolatos összehangolt terv előkészítésén fáradozott, melynek célja, hogy maximalizálja az intézkedések, különösen a beruházások összesített hatását uniós és nemzeti szinten, és biztosítsa, hogy az EU helyt tudjon állni a globális versenyben.

2.2.

Az összehangolt terv négy területen javasol közös intézkedéseket: a beruházások fokozása, az adatok rendelkezésre állásának és hozzáférhetőségének javítása, a tehetség és a készségek előmozdítása és a bizalom megteremtése. Az összehangolt terv ezenkívül felkéri a tagállamokat, hogy 2019 közepéig vezessék be nemzeti AI-stratégiáikat.

2.3.

Az EGSZB üdvözli az összehangolt tervet, amely a stratégia végrehajtásának javítása szempontjából fontost lépést jelent. Az EGSZB egy korábbi véleményében fejtette ki a stratégiával kapcsolatos észrevételeit (1). Az EGSZB emellett előterjesztette a Digitális Európa programmal kapcsolatos véleményét (2) is. Továbbá, az EGSZB saját kezdeményezésű véleményeket készített az AI különböző vonatkozásairól (3), valamint az AI-val kapcsolatos több más véleményt is kidolgozott.

2.4.

Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a végrehajtási intézkedések egyaránt érintik az uniós és a tagállami szintet, figyelembe véve, hogy az EU és a tagállamok a különböző szakpolitikai területeken más-más hatáskörökkel rendelkeznek. Az együttműködés és a koordináció szintén szükséges ahhoz, hogy az EU egésze szempontjából maximalizálni lehessen az eredményeket és a hatékonyságot. Az EGSZB valamennyi tagállamot arra buzdítja, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a közös célok felé, ugyanakkor elismeri, hogy a különböző országokban különböző feltételek állnak fenn.

2.5.

A különböző szintek döntéshozói közötti együttműködésen és koordináción felül a társadalom valamennyi szereplőjének együttműködésére van szükség. Ez a tevékenységek során fellépő következetlenségek, átfedések és hiányosságok elkerülése miatt, illetve ezen keresztül az intézkedések hatékonyságának és hatásának növelése érdekében szükséges.

2.6.

Az EGSZB szorgalmazza a stratégia sürgős végrehajtását, mivel az EU-n kívül gyors előrehaladás látható az AI fejlesztése és bevezetése terén. Ugyanakkor az EU-nak és a tagállamoknak szigorúan ki kell tartaniuk a stratégia hosszú távú céljai mellett. Az EGSZB támogatja azt a célt, „hogy Európa váljon a világ vezető régiójává a korszerű, etikus és biztonságos AI fejlesztése és alkalmazása terén, a globális összefüggésben előmozdítva egy emberközpontú megközelítést” (4).

2.7.

Ahhoz, hogy a globális versenyben sikeres legyen, az EU-nak határozottan a saját útját kell követnie, felismerve ugyanakkor a külső fejleményeket és tendenciákat. Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a versenyképességet és a bizalmat együtt vegyük figyelembe. A megbízhatóság az EU számára versenyelőnyt jelenthet, jóllehet a versenyképesség egyéb összetevőivel is rendelkezni kell.

2.8.

Mivel a mesterséges intelligenciának a társadalom egészét kell szolgálnia, az EGSZB javasolja, hogy az EU az AI-val kapcsolatos jövőbeni fejlesztéseket illetően a fenntartható fejlődés szempontjait tekintse irányadónak. A fenntartható fejlődés három dimenziója olyan politikákat és intézkedéseket kíván meg, amelyek megerősítik a gazdaságot, társadalmi jólétet teremtenek, valamint az éghajlatváltozással és környezettel kapcsolatos káros hatások mérsékléséhez is hozzájárulnak.

2.9.

Az EGSZB rámutat, hogy az AI-val kapcsolatos politikákat a civil társadalmi szereplők, köztük a vállalkozások, a munkavállalók és a fogyasztók szempontjából kell megtervezni. Kellő figyelmet kell fordítani arra, hogy az AI nyújtotta lehetőségeket hogyan tudja a társadalom egésze teljes mértékben kihasználni, és hogy hogyan lehet minimálisra csökkenteni a kockázatokat, például a demokratikus folyamatok manipulációjának rizikóját.

2.10.

Az EGSZB kiemeli, hogy az inkluzivitásnak és a „senkit nem hagyunk magára”elvnek fontos szerepet kell játszania az AI fejlesztése és felhasználása során. Ez az adatok és infrastruktúrák hozzáférhetőségére, a felhasználóbarát termékek elérhető voltára, valamint a tudáshoz és készégekhez való hozzáférésre vonatkozik. Az inkluzivitás egyaránt fontos az emberek és a vállalkozások, különösen a kkv-k számára. Annak érdekében, hogy az AI-val kapcsolatos készségek megerősödjenek a nők körében, pozitív intézkedésekre lenne szükség, valamint ösztönözni kellene a nőket, hogy vállaljanak a mesterséges intelligenciához kapcsolódó munkákat és feladatokat, akár az ipar területén is.

2.11.

Tekintettel a hatalmas társadalmi kihívásokra és a technológiák rendkívül gyors fejlődésére, az EU-nak teljes mértékben ki kell használnia a mesterséges intelligenciát az olyan ágazatokra vonatkozó előrejelző elemzésekben, mint az egészségügy és a közlekedés, kitérve a foglalkoztatás kérdésére. Az EU-nak továbbá előre látnia kell a forradalmi technológiákban, mint például a kvantumtechnológiában rejlő lehetőségeket.

3.   Az innováció és a vállalkozásfejlesztés elősegítése

3.1.

Amellett, hogy biztosítja az üzleti műveletek fokozott hatékonyságát és termelékenységét, a mesterséges intelligencia üzleti lehetőségeket nyújt a legkülönbözőbb iparágak és szolgáltatások számára. Ez egyformán igaz a nagyvállalatokra és a kkv-kra, az induló innovatív vállalkozásokra és a felfutóban lévő innovatív vállalkozásokra. Mindemellett teljesen új vállalkozások fognak létrejönni.

3.2.

Figyelembe véve az EU-n kívüli jelentős előrelépéseket az AI fejlesztése és bevezetése terén, az Uniónak versenyképessége javítása érdekében szintén fokozni kell erőfeszítéseit. Ez nem a „nyertesek kiválasztását”jelenti, hanem inkább a megoldandó problémák és kihívások azonosítását, azzal a céllal, hogy létrehozzuk és fenntartsuk a megfelelő feltételeket az AI-ban rejlő lehetőségek kihasználásához és a kockázatok minimalizálásához.

3.3.

Az innovációra és az infrastruktúrára irányuló beruházás és az egységes piac továbbfejlesztése azok a fő tevékenységi területek, amelyekre hangsúlyt kell helyezni. Ezenkívül az EGSZB kiemeli, hogy az általános üzleti környezet – így az adózás, a szabályozás és a termelési tényezők rendelkezésre állása – jelentős hatással van a vállalkozások innovációs tevékenységeire és beruházási döntéseire.

3.4.

Az EGSZB támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek több forrást juttatnának a mesterséges intelligencia fejlesztésére és felhasználására. Az Európai horizont program, a Digitális Európa program, az InvestEU és az Európai Stratégiai Beruházási Alap mind olyan értékes és szükséges eszközök, amelyek előmozdítják a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációt és beruházást.

3.5.

Bár a közszférának a saját AI-beruházásai és közbeszerzései révén jelentős szerepet kell játszania, sok magánberuházásra van szükség ahhoz, hogy a különféle ágazatokban megfelelő előrehaladás történjen az AI fejlesztése és bevezetése terén. A közfinanszírozás ösztönzőleg hat a magánberuházásra, ezért nélkülözhetetlen. A finanszírozási gyakorlatokat azonban felhasználóbarátabbá kellene tenni. A finanszírozási szabályokat szintén úgy kell kidolgozni, hogy ösztönözzék a kockázatvállalást.

3.6.

A különböző méretű és különböző ágazatokhoz, illetve az értéklánc különböző részeihez tartozó vállalatokból álló üzleti ökoszisztémák szükségesek az AI fejlesztéséhez és elterjedéséhez, akárcsak a vállalkozások és a különböző érdekeltek közötti együttműködés. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon terveit, hogy összekapcsolt kutatási kiválósági központok, tesztelési létesítmények és digitális innovációs központok révén elősegítse a határokon átnyúló együttműködést, partnerségeket és hálózatokat. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a kapcsolatokat a kkv-kkal, és kéri a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek bevonását a digitális innovációs központok keretében megvalósuló együttműködésbe.

3.7.

A kompetenciák és készségek az innováció és az AI-val kapcsolatos vállalkozásfejlesztés előmozdítóiként jelentős szerepet játszanak. A kereslet nem csupán a specifikus „AI-készségekre”irányul, hanem a mesterséges intelligencia konkrét vállalkozásokban történő alkalmazásához szükséges készségekre is, beleértve a vállalkozói készségeket. Mivel az üzlet és ipar számára értékes új tehetségek leginkább a kutatási projekteken keresztül tudnak előtérbe kerülni, az EGSZB sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsák az efféle kutatás megfelelő finanszírozását.

3.8.

A gyors ütemű fejlődés következtében gyorsaságra van szükség az AI-innovációk előmozdításakor. Ehhez tesztelési helyszínekre és szabályozási kötöttségek nélküli tesztelési környezetre van szükség, amelyek lehetővé teszik a kísérletezést és az új ötletek kipróbálását. Fontos továbbá biztosítani a teszteredmények megosztását és kölcsönös elismerését.

3.9.

Az EGSZB szorgalmazza a mesterséges intelligenciához és az AI-alapú alkalmazásokhoz szükséges technológiába és infrastruktúrába, többek között nagy teljesítményű számítógépekbe és 5G mobilhálózatokba történő fokozott beruházást, valamint kéri a kiberbiztonság javítását szolgáló intézkedések meghozatalát. Mindezen túl az EU-nak élen kell járnia a kvantumtechnológia, különösen a kvantum-számítástechnika és a kvantumkommunikáció fejlesztésében.

3.10.

Mivel a mesterséges intelligencia elsősorban adatokon alapul, az EGSZB véleménye szerint döntő fontosságú az adatok minőségének, rendelkezésre állásának, hozzáférhetőségének, interoperabilitásának és akadálytalan áramlásának a biztosítása, az adatvédelemmel és a magánszféra védelmével együtt. Az adatok jól működő egységes piaca egyre fontosabb, tekintettel arra, hogy összekapcsolódik az áruk, a tőke és a szolgáltatások egységes piacával.

3.11.

Az EGSZB támogatja a közös európai adattér létrehozására irányuló bizottsági kezdeményezéseket. Az EGSZB sürgeti a közszféra által létrehozott nagy adathalmazok megnyitását és az azokhoz való hozzáférés elősegítését valamennyi felhasználó számára, valamint a felhasználói program interfészek (API) javítását. Az EGSZB ezenkívül kéri az európai adatmegosztási platformok létrehozását támogató feltételek megteremtését. Az adatok hozzáférhetőségének és újrafelhasználásának javítása együtt kell, hogy járjon a tisztességes versennyel, valamint az adatok és a szellemi tulajdon megfelelő védelmével.

3.12.

Az adatokon, platformokon és ökoszisztémákon alapuló üzleti modellek lesznek az „új szokásos”modellek. Míg a B2C platformokat jelenleg főleg Európán kívüli nagyvállalatok uralják, az EU-nak komoly lehetősége van arra, hogy sikeresen versengjen a közszféra és a polgárok, illetve a vállalkozások közötti platformok területén. A külföldi versenytársakkal szembeni egyenlő feltételek minden esetben döntő fontosságúak.

3.13.

Az EGSZB olyan támogató keretet szorgalmaz, amely ösztönzi az innovációt, és nem gátolja a fejlesztést túl részletes szabályokkal és követelményekkel, ugyanakkor biztosítja az AI megbízhatóságát. Az EGSZB ezenkívül arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az iparágakkal és az érintett felekkel együtt vizsgálja meg, hogy a szabályozásnak vannak-e olyan elemei, amelyek esetleg akadályozzák a megbízható AI fejlesztését vagy elterjedését, és ebből a szempontból felül kell vizsgálni a versenyjog területét is.

3.14.

Az EGSZB kéri továbbá a döntéshozókat, hogy a szakpolitikai eszközöket a szóban forgó ágazat szemszögéből vegyék fontolóra. Nincsenek univerzális megoldások: a különböző ágazatoknak megvannak a saját igényeik és leküzdendő kihívásaik. A szabványosítás által biztosított lehetőségeket teljes mértékben ki kell használni például az interoperabilitás előmozdításában, figyelembe véve a változások gyorsaságát és a folyamatos tökéletesítés iránti igényt.

4.   A jövőre való felkészülés lehetővé tétele az emberek számára

4.1.

Nyilvánvaló, hogy az emberek többnyire nem ismerik azokat a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket, amelyek segítik őket, miközben a gép feletti irányítással kapcsolatos aggodalmak vitathatatlanul jelen vannak. Az EGSZB ezért úgy véli, szükséges, hogy az egész társadalmat tájékoztassák az AI nyújtotta lehetőségekről. Annak érdekében, hogy kritikai gondolkodásra épülve növekedjen az emberek AI-ba vetett bizalma, az is szükséges, hogy az emberek jobban megismerjék és megértsék az AI természetét és működését. Az EGSZB ezenkívül jobb statisztikai adatok biztosítását szorgalmazza, és kéri, hogy több kutatás foglalkozzon az AI foglalkoztatásra és munkára gyakorolt hatásával, többek között készüljenek az ágazatspecifikus hatásokkal kapcsolatos tanulmányok.

4.2.

Mivel a mesterséges intelligencia jelentős hatással lehet az emberek – mint fogyasztók – mindennapi életére, valamint a munkahelyek fejlődésére és a jövőbeni munkára, létfontosságú, hogy az embereket ellássuk a változásokra való felkészüléshez szükséges ismeretekkel és készségekkel. A szociális partnereknek kulcsszerepük van a munkával kapcsolatos változások előrejelzésében, továbbá a digitális készségek fejlesztésének támogatásában és a munkavállalók munkaerőpiacon való foglalkoztathatóságának javításában.

4.3.

A mesterséges intelligencia bevezetésével jelentősen módosulnak a készségigények. Mivel az AI fejlődése rendkívül gyors és mélyreható, meg kell határozni az azonnali és a hosszú távú képzési és oktatási igényeket. Az oktatásnak az alapszintű és a magasabb szintű digitális készségek iránti igényeket is ki kell szolgálnia. Az alapvető AI-műveltség biztosításán túl olyan általános készségekkel kell felruházni az embereket, amelyek révén képesek lesznek arra, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásával innovatív megoldásokat hozzanak létre és használjanak mindennapi életükben és munkájukban, például az ember-robot együttműködési rendszerekben hasznosítsák azt.

4.4.

Az EGSZB sürgeti a tagállamokat, hogy oktatási rendszerük kiigazításával reagáljanak az új készségigényekre. Az EGSZB ezenkívül hangsúlyozza, hogy a munkaerőpiacon és általában véve a társadalomban jelentőséggel bíró készségek javítása érdekében fontos a kormányok, az oktatási intézmények, a szociális partnerek, a fogyasztói szervezetek, valamint az új oktatási és képzési programok tervezésében és végrehajtásában érintett más társadalmi szervezetek közötti együttműködés. A mesterséges intelligenciát a készségigények felmérésében, valamint az oktatási és képzési tartalmak megszervezésében és biztosításában is fel kell használni.

4.5.

Az általános iskoláktól egészen az egyetemekig a tantervek átalakítására van szükség. Erős tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai alapismeretekre van szükség, ugyanakkor fel kell ismerni, hogy mind az AI fejlesztéséhez, mind a használatához széles körű kompetenciák szükségesek. E tekintetben többek között nagy jelentősége van a társadalomtudományi és művészeti oktatásnak.

4.6.

Az alapszintű oktatás fejlesztésén kívül nyilvánvalóan szükséges az emberek, többek között a tanárok továbbképzése és átképzése. Mindenkinek egész életen át tartó és folyamatos tanulásra van szüksége ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a jelenlegi és jövőbeni fejleményekkel. A tanulás egyre inkább teret fog nyerni a munka világában, és az egyéni ambíciókon fog alapulni.

4.7.

Az EGSZB úgy véli, hogy az oktatásba és a képzésbe történő beruházásnak a nemzeti AI-stratégiák központi részét kell képeznie, és hogy a nemzeti kezdeményezésekből származó jó gyakorlatokat európai szinten meg kell osztani. Az EGSZB kéri, hogy az oktatás és képzés területén a szükséges reformok és az új kezdeményezések támogatására juttassanak jelentősebb uniós forrásokat.

4.8.

Fontos továbbá a mesterséges intelligenciával összefüggő strukturális változások kezelése azokban a régiókban és ágazatokban, amelyeket az AI bevezetése a leginkább érinti. A tagállamoknak módszereket kell kidolgozniuk arra vonatkozóan, hogy miként lehet mérsékelni a készséghiányt és csökkenteni a negatív társadalmi hatásokat, valamint védelmet nyújtani a nehezen vagy egyáltalán nem foglalkoztatható emberek számára. Ezenkívül a digitális szakadék elkerülése érdekében minden területen biztosítani kell az internet-hozzáférést. Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap megerősítése, amelyet az Európai Bizottság javasolt, egy lépéssel közelebb visz egy olyan önálló Európai Átállási Alap létrehozásához, amely a digitális transzformáció kezelését társadalmi szempontból felelős módon hivatott segíteni.

5.   A mesterséges intelligenciába vetett bizalom erősítése

5.1.

Az EGSZB határozott meggyőződése, hogy a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek sikeres megragadásához az AI iránti szilárd bizalomra van szükség. A megbízhatóságot a fogyasztók és a munkavállalók, valamint a vállalkozások – munkaadók, vállalkozók, befektetők és pénzemberek – is elvárják.

5.2.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggodalmak feltehetően csökkenni fognak, ha bővülnek a felhasználók ismeretei, és ha megértik, hogy mit is jelent az AI, hogyan használható, és miként születnek meg a döntései. Mindez megalapozza majd az AI iránti bizalmat azáltal, hogy az embereket képessé teszi a kritikai gondolkodásra, valamint az olyan alapvető kérdések figyelembevételére, mint az emberi vezérlés elve és az, hogy az emberek továbbra is az életük irányítói maradhatnak. Másfelől a bizalom az olyan nagyon is gyakorlati szempontoktól függ, mint a felhasználóbarátság.

5.3.

A mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű európai szakértői csoport nemrégiben etikai iránymutatásokat fogalmazott meg a megbízható AI-ra vonatkozóan. Az EGSZB tudomásul veszi ezeket az iránymutatásokat, valamint rámutat arra, hogy kulcsfontosságúak a nyílt hozzáférésű, megfelelő és megbízható adatok, az AI által hozott döntések átláthatósága, valamint az AI fejlesztésének és alkalmazásának inkluzivitása. Az EGSZB kéri, hogy széles körben vitassák meg az olyan kérdéseket, mint hogy, mik a következményei az emberekről készült profilalkotásnak, és hogy milyen előfeltételekre van szükség ahhoz, hogy az AI által hozott döntések megkérdőjelezhetők legyenek.

5.4.

A fenntartható fejlődés keretén belül vizsgálva, a szóban forgó etikai aspektusok főleg humán vonatkozásokat jelentenek, így a fenntarthatóság társadalmi dimenziójához tartoznak. A mesterséges intelligenciának ezenkívül figyelembe kell vennie az éghajlatváltozással és a természeti erőforrásokkal kapcsolatos környezeti szempontokat, beleértve többek között az energia és a nyersanyagok fenntartható felhasználását, illetve a termékek idő előtti elavulásának elkerülését. Továbbá, a gazdasági fenntarthatóság megköveteli, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos megoldások gazdaságilag helytállóak, azaz termelékenyek, jövedelmezők és versenyképesek legyenek.

5.5.

Az AI-alkalmazások hatása a bizalom egy további eleme. Ha a mesterséges intelligencia – a fenntartható fejlődés szellemében – a gazdasági fejlődés, a szociális jólét és az egészség előmozdítása, valamint a környezetvédelmi előnyök révén hasznos a társadalom számára, akkor olyan technológiaként könyvelhetik el, amely „jót tesz”.

5.6.

Az EGSZB úgy véli, hogy a polgárokat középpontba helyező közpolitikákkal – amelyek keretében a civil társadalom képviselőit bevonják az AI-val kapcsolatos politikák és intézkedések előkészítésébe – növelhető a mesterséges intelligencia iránti bizalom. A közszféra az AI iránti bizalmat a polgárközpontú közigazgatás segítségével is erősítheti, amelyben a mesterséges intelligencia jelentős szerepet játszhat azáltal, hogy az adminisztratív folyamatokat zökkenőmentesebbé és az igényekre szabottabbá teszi. Továbbá, a megbízható digitális szolgáltatások javítása érdekében figyelembe kell venni például a blokklánc-technológiák által biztosított lehetőségeket.

5.7.

Az AI fejlesztésének és alkalmazásának a törvények teljes mértékű betartása mellett kell történnie, legyenek azok akár a fogyasztói, a munkavállalói vagy a társasági joggal kapcsolatos szabályok. Számos jogszabály vonatkoztatható az AI fejlesztésére és felhasználására. Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy véglegesítse és egészítse ki a relevanciával bíró jogszabályelemek értékelését, például a biztonság és a megbízhatóság terén, figyelembe véve, hogy azok mennyire felelnek meg a célnak, ami a megbízható mesterséges intelligenciát illeti. A releváns ágazati szabályozás megvalósíthatóságát szintén át kell tekinteni.

5.8.

A legfontosabb azonban az, hogy a megbízható AI megközelítését és elveit az egyes szervezetek a kultúrájuk szerves részeként fogadják el és vezessék be, a magán- és az állami szektorban egyaránt. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos etika nem tekintendő az általános etikától elkülönülő vagy különböző dolognak. A szervezeteknek be kell építeniük a mesterséges intelligenciával kapcsolatos etikát átfogó stratégiáikba, általános magatartási kódexeikbe és szokásos irányítási gyakorlataikba, ideértve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt, valamint a nyomonkövetési és auditrendszereket.

5.9.

A megbízható mesterséges intelligencia proaktív elfogadása fokozható az etikai szempontoknak az AI-fejlesztők és -felhasználók oktatásába és képzésébe történő bevezetésével, valamint etikai iránymutatások kidolgozása és végrehajtása révén. Az EGSZB a maga részéről készen áll arra, hogy a civil társadalmi szereplők körében terjessze az etikai vonatkozásokkal kapcsolatos információkat.

---

(1)  HL C 440., 2018.12.6., 51. o.

(2)  HL C 62., 2019.2.15., 292. o.

(3)  HL C 288., 2017.8.31., 43. o.; HL C 440., 2018.12.6., 1. o.; HL C 345., 2017.10.13., 52. o.; HL C 190., 2019.6.5., 17.o.

(4)  COM(2018) 795 final, MELLÉKLET.