Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az online terrorista tartalom terjesztésének megelőzéséről

Az Európai Bizottság hozzájárulása a 2018. szeptember 19–20-i salzburgi vezetői üléshez

(COM(2018) 640 final – 2018-0331 (COD))

(2019/C 110/13)

Előadó:

José Antonio MORENO DÍAZ

Felkérés:	Európai Tanács, 2018.10.24. Európai Parlament, 2018.10.22.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkének (1) bekezdése és 304. cikke
Illetékes szekció:	„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
Elnökségi határozat:	2018.12.11.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.12.12.
Plenáris ülés száma:	539.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	126/0/3

1. Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB üdvözli az uniós lakosok nagyobb biztonságát célzó kezdeményezést. Mindazonáltal a biztonság és a szabadság kérdését érintő vitában az EGSZB mindig a szabadságok – többek között a véleménynyilvánítás, az információkhoz és a kommunikációs eszközökhöz való hozzáférés, valamint a kommunikáció titkosságának szabadsága – védelmét javasolta. Végső soron ez a hatékony jogvédelemhez és a tisztességes és késedelem nélküli eljáráshoz való hozzáférést jelenti.

1.2.

Az EU területén a közelmúltban elkövetett terrorista támadások rámutattak, hogy a terroristák miként használják fel a közösségi hálózatokat jogellenesen arra, hogy követőket toborozzanak és készítsenek fel. A terroristák titkosított kommunikációs eszközök segítségével tervelnek ki és segítenek elő terrorista tevékenységeket, és a világhálót használják fel rémtetteik dicsőítésére, valamint arra, hogy másokat követésre buzdítsanak és félelmet keltsenek az emberekben.

1.3.

Az EGSZB kéri, hogy konkrétan és a lehető legpontosabban definiálják az olyan meghatározatlan jogi fogalmak kritériumait, mint a „terrorista információk”, „terrorcselekmények”, „terrorista csoportok” vagy a „terrorizmus dicsőítése”.

1.4.

Az ilyen célokra online megosztott terrorista tartalmat olyan tárhelyszolgáltatókon keresztül terjesztik, amelyek lehetővé teszik a harmadik fél által létrehozott tartalom feltöltését. Számos közelmúltbeli európai terrortámadás során az online terrorista tartalmak lényeges szerepet játszottak a radikalizálódás és az úgynevezett „magányos farkasok” által elkövetett támadások tekintetében.

1.5.

A megelőzést szolgáló technológiai eszközök (automatizált paraméterek, algoritmusok, keresőmotorok stb.) nagyon hasznosak, azonban az ilyen tartalmak megfelelő értékelésében az emberi tényező közvetítőként alapvető szerepet játszik.

1.6.

Az EGSZB megállapítja, hogy küzdeni kell az ellen, hogy a közösségi hálózatokon terrorista információk terjesztése és digitális toborzás folyjon. Ugyanígy küzdeni kell az internetes cenzúra vagy öncenzúra ellen. Az EGSZB emlékeztet arra, hogy az internet területén alapvetően fontos minden európai lakos számára biztosítani a tájékozódáshoz, valamint a véleményalkotás szabadságához való jogot.

1.7.

Az internet védelmének és a radikális csoportok elleni küzdelemnek elő kell segítenie az internet iránti bizalom növekedését és ezáltal az ágazat fejlődésének biztosítását.

1.8.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy meg kell vizsgálni, hogy milyen hatással lenne ennek a javaslatnak a megvalósítása a kis- és közepes vállalkozásokra, illetve hogy lehetne-e azt átmenetileg alkalmazni úgy, hogy a kkv-k könnyebben tudjanak igazodni az új előírásokhoz, és közben ne sérüljön a szabad verseny, előnyösebb helyzetbe hozva a nagyobb szolgáltatókat.

1.9.

Az internet védelme és általában a lakosság és különösen a fiatalok megóvásának biztosítása érdekében javasolt ellenőrzési intézkedéseket jogszabályok révén szigorúan szabályozni kell, és az intézkedéseknek mindenki számára garantálniuk kell a tájékozódáshoz való jogot és a közigazgatási határozatokkal szembeni jogorvoslatot.

1.10.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy szükség van a hozzáférést nyújtó szolgáltatók értékelésére is, és hogy a közösségi hálózatok üzemeltetőinek proaktív intézkedéseket kell tenniük a különböző társulások, nem kormányzati szervezetek és a felhasználók e tartalmakkal szembeni közvetlen fellépésének és az ilyen tartalmak bejelentésének előmozdítása érdekében: ezeket az „ellenérveket” széles körben terjeszteni kell, hogy megelőző hatást fejthessenek ki.

1.11.

A javaslat feltételeinek a kisvállalkozásokra történő alkalmazása kapcsán figyelembe kell venni a digitális platformok nagy számát Európában és e vállalkozások méretbeli különbségeit.

1.12.

Az EGSZB szorgalmazza, hogy a felhasználókat egyértelműen emlékeztessék a terrorista tartalmak felhasználására vagy előállítására vonatkozó nemzeti jogszabályokra. Kéri továbbá, hogy a közigazgatási határozatokkal szembeni fellebbezés joga biztosítható legyen, oly módon, hogy egyértelműen ismertetik ezt a jogot, és rendelkezésre bocsátják az annak gyakorlásához szükséges online eszközöket.

2. A javaslat háttere

2.1.

Az internet elterjedtsége lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kommunikáljanak, dolgozzanak, érintkezzenek egymással, információkat és tartalmakat hozzanak létre, szerezzenek és osszanak meg világszerte több száz millió egyénnel. Ebből kiindulva az Európai Bizottság azt javasolja, hogy dolgozzanak ki mechanizmusokat a terrorista tartalmak közzétételének és terjesztésének megakadályozására (1).

2.2.

Fontos megkülönböztetni a fogalmakat, és az „internet” szó túlságosan általános. Az internet egyszerre jelenti a világhálót, a közösségi hálózatokat és a darknetet. Ezenkívül a dolgok internetét is magában foglalja, amelyek nyilvánvaló biztonsági rést jelentenek egy elektronikus háborúban. Például az ISIS toborzói manapság könnyebben kommunikálnak az online játékkonzolokon keresztül, mint a világhálón keresztül. A „terrorista tevékenység előkészítése és elősegítése” kifejezés nem az internetre és nem is a közösségi hálózatokra, hanem a darknetre utal. Ezenkívül az internet nagyvállalatai (a GAFAM) nem végeznek tevékenységet a darkneten vagy a titkosított hálózatokon.

2.3.

Ugyanakkor az a képesség, hogy egy nagy közönséget minimális költséggel érjenek el, szintén vonzó a bűnözők számára, akik az internetet jogellenes céllal akarják felhasználni. Az Unió területén a közelmúltban elkövetett terrorista támadások rámutattak, hogy a terroristák miként használják fel az internetet a támogatók megkörnyékezésére és kiképzésére, a terrorista tevékenység előkészítésére és megkönnyítésére, az atrocitások dicsőítésére, valamint arra, hogy másokat követésre buzdítsanak és félelmet keltsenek az emberekben.

2.4.

Tény, hogy az uniós internetfórum különböző szereplőket egyesített, azonban nem minden érintett tárhelyszolgáltató vett részt a fórumon, másodszor pedig a tárhelyszolgáltatók által elért eredmények mértéke és üteme összességében sem elegendő ahhoz, hogy megfelelően kezelje ezt a problémát. Különleges erőfeszítést kell tenni a közösségi hálózatok moderátorainak megfelelő képzése érdekében.

2.5.

Az ilyen célokra online megosztott terrorista tartalmat olyan tárhelyszolgáltatókon keresztül terjesztik, amelyek lehetővé teszik a harmadik fél által létrehozott tartalom feltöltését. Számos európai terrortámadás során az online terrorista tartalmak lényeges szerepet játszottak a radikalizálódás és az úgynevezett „magányos farkasok” által elkövetett támadások tekintetében. Az is kiderült, hogy ezek a lakosság fiatalabb tagjaira vannak a legnagyobb hatással.

3. A javasolt rendelet összefoglalása és általános észrevételek a javaslattal kapcsolatban

3.1.

Az EGSZB már kifejtette álláspontját (2) a jogellenes online tartalmakkal kapcsolatban: a szóban forgó új európai bizottsági kezdeményezés kimondottan az interneten előforduló terrorista tartalmakkal foglalkozik.

3.2.

A javaslat személyi hatálya magában foglalja azokat a tárhelyszolgáltatókat, akik szolgáltatásaikat az EU-n belül kínálják, tekintet nélkül letelepedési helyükre vagy méretükre.

3.3.

Úgy véljük, hogy ide kell sorolni az információszolgáltatókat, a keresőmotorokat és a tárhelyszolgáltató webhelyeket és hálózatokat is.

3.4.

Az internetes kis- és középvállalkozások nem rendelkeznek a terrorista tartalmak elleni hatékony fellépéshez szükséges technikai, emberi és pénzügyi kapacitásokkal. Az EGSZB szerint lehetővé kell tenni a határidők és az eljárások hozzáigazítását az ilyen típusú vállalkozásokhoz. A kis- és középvállalkozásoknak külön határidőt lehetne adni a rendelet végrehajtására.

3.5.

Emellett értékelni kell a nem kormányzati szervezetek, a szakszervezetek és általában a civil társadalom megelőző és proaktív intézkedéseit is.

3.6.

A terrorista tartalom eltávolításának biztosítása érdekében a rendelet bevezeti az eltávolítási végzést, amelyet egy tagállam illetékes hatósága közigazgatási vagy bírósági határozatként bocsáthat ki. Ilyen esetekben a tárhelyszolgáltató köteles egy órán belül a tartalmat eltávolítani vagy hozzáférhetetlenné tenni.

3.7.

A terrorista tartalom meghatározása országról országra változhat, ezért fontos azt tisztázni, hogy elkerülhetőek legyenek az önkényes intézkedések és a jogbizonytalanság.

3.8.

Az egyórás határidő nem tűnik reálisnak, mivel például Franciaországban az értesítés és a forrás eltávolítása között jelenleg 16 óra telik el a pedofil oldalak, és 21 óra a terrorista oldalak esetében, a webhelyek osztályozása pedig igen időigényes folyamat. Az EGSZB szerint reálisabb és célravezetőbb határidőt kellene meghatározni.

3.9.

A rendelet előírja a tárhelyszolgáltatók számára, hogy adott esetben a kockázat szintjével arányos proaktív intézkedéseket hozzanak, és a terrorista anyagokat eltávolítsák a szolgáltatásaik köréből, többek között automatizált felderítési eszközök alkalmazásával. Ez alapvetően fontos, ezért szorgalmazni és támogatni kell a technológiai innovációra irányuló erőfeszítéseket, hogy létre lehessen hozni a megfelelő technológiai eszközöket.

3.10.

Az Európai Bizottság javasolja egyebek mellett automatizált felderítési eszközök alkalmazását, és arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy tegyenek jelentős erőfeszítéseket a megfelelő technológiai eszközök kifejlesztését szolgáló kutatások támogatására.

3.11.

A nem terrorista tartalom téves eltávolítással szembeni védelmére irányuló intézkedések részeként a javaslat kötelezettséget ír elő a jogorvoslat és a panasztételi mechanizmusok bevezetésére, annak biztosítása érdekében, hogy a felhasználók megtámadhassák a tartalom eltávolítását. Emellett a rendelet kötelezettségeket vezet be a tárhelyszolgáltatók által a terrorista tartalom ellen hozott intézkedések átláthatóságára vonatkozóan, biztosítva ezáltal a felhasználók, a polgárok és a hatóságok felé történő elszámoltathatóságot.

3.12.

A tartalmak ellenőrzésére és felülvizsgálatára irányuló törekvések mellett hangsúlyt kell helyezni az emberi és a technológiai közvetítésre irányuló erőfeszítésre is. A cenzúra kérdése nagyon aggályos lehet a munkavállalói jogok és a tájékoztatáshoz való jog tiszteletben tartása, valamint a magánélet tiszteletben tartásával kapcsolatos szabályok tekintetében.

3.13.

Az EGSZB úgy véli, hogy a szolgáltatónak tájékoztatnia kell az oldal vagy az információ tulajdonosát arról, hogy melyik webhelyet vagy információt szándékozik cenzúrázni. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az embereknek jogukban áll, hogy tájékoztassák őket a közigazgatási határozatokról.

3.14.

A közigazgatási határozatokról való tájékoztatáshoz való jog biztosítása érdekében az EGSZB arra kéri a hozzáférést nyújtó szolgáltatókat, hogy a tartalomkezelési politikájukban az ügyfelek jogai és kötelezettségei között tüntessék fel azt is, hogyan kell az információk előállítóit tájékoztatni az eltávolítási határozatokról és az ügyfelek rendelkezésére álló jogi lehetőségekről.

4. A javaslat rendelkezéseinek magyarázata

4.1.

A terroristák online propagandája arra törekszik, hogy egyéneket terrorista támadások elkövetésére buzdítson, többek között azáltal, hogy részletes utasításokat ad nekik arra vonatkozóan, hogyan lehet maximális kárt okozni. Az ilyen atrocitások után általában további propagandát osztanak meg, ezáltal dicsőítve e cselekedeteket, másokat pedig arra ösztönöznek, hogy kövessék a példát. Ez a rendelet azáltal járul hozzá a közbiztonság védelméhez, hogy csökkenti az alapvető jogok megsértését előmozdító és ösztönző terrorista tartalmakhoz való hozzáférést.

4.2.

A fogalommeghatározások tekintetében a javaslat meghatározza, hogy e rendelet alkalmazásában:

„tárhelyszolgáltató”: a szolgáltatás igénybe vevője által küldött információknak – a tartalomszolgáltató kérésére történő – tárolásából, valamint a tárolt információk harmadik felek számára történő hozzáférhetővé tételéből álló szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató (3);

„tartalomszolgáltató”: olyan felhasználó, aki olyan információt szolgáltatott, amelyet a felhasználó kérésére egy tárhelyszolgáltató tárol vagy tárolt (4);

Az EGSZB javasolja egy új pont beillesztését, amely a következőt tartalmazza:

—	„információszolgáltatók”: keresőmotorok, amelyek lehetővé teszik a tartalom azonosítását és az ahhoz való hozzáférést.

4.3.

A rendelet a „terrorista tartalmat” úgy határozza meg, mint amely az alábbi információk közül legalább egy:

a)	terrorista bűncselekmények elkövetésére való felbujtás vagy uszítás, ideértve a terrorista bűncselekmények elkövetésének dicsőítését, és ezáltal ilyen bűncselekmény elkövetésének veszélyét vonja maga után;

b)	a terrorista bűncselekményekhez való hozzájárulás ösztönzése;

c)	a terrorista csoport tevékenységeinek előmozdítása, különösen az (EU) 2017/541 irányelv 2. cikkének 3. pontja értelmében vett terrorista csoportban való részvétel vagy annak számára nyújtott támogatás ösztönzése által;

d)	terrorista bűncselekmények elkövetése céljából alkalmazott módszerekre vagy technikákra vonatkozó oktatás (5). Az EGSZB javasolja egy új pont beillesztését, amely a következőt tartalmazza: terrorcselekmények elkövetése vagy támogatása céljából személyek toborzása és képzése.

4.4.

A cenzúrázandó tartalmak meghatározása nagyon rövid, mivel sok olyan szöveg, kép, videó és egyéb tartalom vagy formátum létezik, amely nem konkrét cselekmények elkövetésére buzdítva dicsőíti a terrorizmust, hanem valamilyen erőszakhoz vezető, szélsőséges elméletet méltat és terjeszt.

4.5.

A rendelet ezenkívül hozzájárul az azon vállalkozások elleni küzdelemhez, amelyek tevékenységeik révén támogatnak és méltatnak egy olyan szélsőséges elméletet, amely erőszakhoz vezet. A rendeletnek emellett hozzá kell járulnia a közösségi hálózatokon történő toborzást célzó tevékenységek elleni küzdelemhez.

4.6.

Az 1. cikk meghatározza a tárgykört, jelezve, hogy a rendelet szabályokat állapít meg a tárhelyszolgáltatásokkal az online terrorista tartalom terjesztése céljából történő visszaélések megelőzésére, beleértve a tárhelyszolgáltatók gondossági kötelezettségeit és a tagállamok által bevezetendő intézkedéseket.

4.7.

A „tárhelyszolgáltatásokkal az online terrorista tartalom terjesztése céljából történő visszaélés” kifejezést fel kell váltani a „propagandacélú tartalom, üzenetek vagy eszközök terjesztése” kifejezés kiegészítésével, és be kell illeszteni a terrorista tartalmakhoz vagy üzenetekhez való hozzáférést biztosító URL címek és információk megemlítését is, mivel ez magában foglalja a keresőmotorokat is.

4.8.

Az 5. cikk előírja a tárhelyszolgáltatók számára, hogy olyan intézkedéseket vezessenek be, amelyek a valamely tagállam illetékes hatósága vagy egy uniós szerv által benyújtott értesítésben hivatkozott tartalom gyors értékelésére irányulnak, anélkül azonban, hogy előírnák az említett tartalom eltávolítását, vagy hogy konkrét határidőket állapítanának meg az intézkedéshez.

4.9.

Az EGSZB úgy véli, hogy a hatékony fellépés érdekében el kell kezdeni egy olyan kritériumlista kidolgozását, melynek révén a jogbiztonság érdekében meghatározzuk a tartalmak és üzenetek azon típusait, amelyek terrorista jellegűek vagy terrorizmus dicsőítését jelentik. Ennek az a célja, hogy elkerüljük a tartalmak eltávolítására vonatkozó határozatok önkényességét, valamint védjük a tájékoztatáshoz való jogot és a vélemény szabadságát. E rendelethez mellékelni kell azokat az előírt kritériumokat, amelyek európai szinten lehetővé teszik az olyan tartalmak meghatározását, mint a terrorista csoportokról szóló információ, a terrorizmust dicsőítő vagy a terrorcselekményeket igazoló információ, a támadás kivitelezésére képes fegyverek előállítását elősegítő műszaki vagy módszertani információ, vagy a toborzási célú felhívások.

4.10.

A 14. cikk előírja, hogy mind a tárhelyszolgáltatók, mind a tagállamok hozzanak létre kapcsolattartó pontokat, hogy megkönnyítsék a közöttük folytatott kommunikációt, különösen az értesítések és az eltávolítási végzések tekintetében. Az EGSZB úgy véli, hogy az érintett emberi jogok megóvása érdekében e kapcsolattartási pontokon a problémák azonosítására szakosodott bíráknak kell közreműködniük, akik egyrészt képzettséggel rendelkeznek a terrorista jellegű attitűdök, viselkedések vagy cselekmények terén, másrészt technológiai szakértelemmel is rendelkeznek. Ezeket a képességeket mind a tárhelyszolgáltatóktól, mind a tagállamok által kijelölt szakértőktől meg kell követelni a közöttük folytatott kommunikáció megkönnyítése érdekében, különösen az értesítések és az eltávolítási végzések tekintetében.

4.11.

A rendeletnek meg kell határoznia a tárhelyszolgáltatók azon kötelezettségét, hogy a kapcsolattartó pontok megfelelő működése érdekében mindenki számára hozzáférhető információt nyújtsanak, és meg kell határoznia az e pontok tagjaival való kommunikáció tartalmát és formáját.

4.12.

A 16. cikk előírja, hogy az Unión belüli székhellyel nem rendelkező, de az Unión belül szolgáltatásokat kínáló tárhelyszolgáltatóknak jogi képviselőt kell kijelölniük az Unióban: az EGSZB szerint ezt a követelményt ki kell terjeszteni a hozzáférést nyújtó szolgáltatókra és az internetes iparágakra, hogy az előírás a keresőmotorokra, a közösségi hálózatokra, a telefonokon használt internetes alkalmazásokra és az online játékiparra is vonatkozzon.

4.13.

Az interneten működő tárhelyszolgáltatók alapvető szerepet játszanak a digitális gazdaságban a vállalkozások és a polgárok összekapcsolása, valamint a nyilvános vita, és az információk, vélemények és elképzelések terjesztése és megszerzése révén, jelentősen hozzájárulva az innovációhoz, a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez az Unióban. Az EGSZB úgy véli, hogy ezt ki kellene bővíteni az internetes szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókkal, a tartalom tárolását biztosító szolgáltatókkal, a digitális közösségi hálózatokkal és a digitális telefonszolgáltatást nyújtó vállalkozásokkal.

4.14.

A rendeletjavaslat előirányoz egy sor, a tagállamok által meghozandó intézkedést, amelyek a terrorista tartalmak azonosítására, azok tárhelyszolgáltatók általi gyors eltávolításának lehetővé tételére, valamint a más tagállamok illetékes hatóságaival, a tárhelyszolgáltatókkal és adott esetben az érintett uniós szervekkel való együttműködésre irányulnak; az EGSZB szerint mindennek célja a terrorizmussal összefüggő tartalmak korlátozása, a tárhelyszolgáltatók általi gyors eltávolításuk lehetővé tétele és a terroristák internetes propaganda- és toborzó tevékenységének csökkentése.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 12-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Luca JAHIER

(1) COM(2018) 640 final.

(2) HL C 237., 2018.7.6., 19. o.

(3) COM(2018) 640 final, 2. cikk (1) bekezdés.

(4) COM(2018) 640 final, 2. cikk (2) bekezdés.

(5) COM(2018) 640 final, 2. cikk (5) bekezdés.