Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat tanácsi határozatra a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló 2007/198/Euratom határozat módosításáról

(COM(2018) 445 final – 2018/0235 (NLE))

(2019/C 110/25)

Előadó:

Ulrich SAMM

Felkérés:	Európai Bizottság, 2018.7.12.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke

Illetékes szekció:	„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.11.20.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.12.12.
Plenáris ülés száma:	539.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	202/0/5

1. Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a tiszta energia elérése kiemelt fontosságú, és ezért a fúziós energiát potenciális hosszú távú megoldásként kell elismerni, és Európának az élen kell járnia az olyan fúziós technológiák kifejlesztésében, amelyek szén-dioxid-mentesek, fenntarthatók és segítik energiaellátásunk szerkezetének biztosítását.

1.2.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az egy fúziós erőmű kifejlesztéséhez szükséges hosszú távú beruházás magas szintje még mindig rejt magában némi ipari kockázatot, ugyanakkor siker esetén egy fúziós erőmű megvalósítása egy olyan újonnan felmerülő tényező lenne, amely diszruptív innovációs jellege miatt jelentősen megváltoztatná a jelenlegi energiaellátás szerkezetét, mivel a fúziós üzemanyag bőségesen elérhető és szinte kimeríthetetlen.

1.3.

A javaslat foglalkozik a következő többéves pénzügyi keret fő kihívásaival az ITER projekt pozitív lendületének fenntartása érdekében. Hét globális partner (az EU, az Egyesült Államok, Oroszország, Japán, Kína, Dél-Korea és India) együttműködésével jelenleg folyik az első 500 MW hőteljesítményű fúziós reaktor (ITER) építése a franciaországi Cadarache-ban. Az üzem kezdete 2025, a teljes teljesítménnyel történő üzemelés (500 MW) pedig a terv szerint 2035-re valósul meg. Az EGSZB nagyra értékeli az elmúlt évek pozitív eredményeit az ITER projekt jelentős átalakításával (új felsővezetés és átdolgozott ITER-alapütemterv) megoldott problémákat követően.

1.4.

Az EGSZB arra biztatja az Európai Bizottságot, hogy fektessen nagyobb hangsúlyt az ITER projekt és az EUROfusion által szervezett európai fúziós kutatás összekapcsolásának szükségességére, mely utóbbit a kutatási és képzési program (EURATOM) keretében finanszírozzák, és amely a Közös Európai Tóruszt (JET), az egyesült királyságbeli Culhamban található fontos kísérleti jellegű létesítményt működteti. Az építés mellett az ITER-hez alapos tervezés is szükséges, és csak egy erős európai kutatóközösség képes fenntartani a kapcsolódó programokat és a vezetést.

1.5.

Az EGSZB elismeri az uniós hozzáadott értéket, amelyet az EUROfusion sikere is jól mutat. Ez Európában a legtöbb tagállam szerepvállalásával (Luxemburg és Málta kivételével) végzett kutatási program, amelynek hozzájárulása olyan kritikus fontosságú projektek, amelyek révén az Európai Unió vezető szerepet tölt be a világon ezen a területen.

1.6.

Az EGSZB üdvözli, hogy az új európai ütemterv az EUROfusion által kifejlesztett fúziós energia megvalósítása kapcsán egy jól meghatározott útvonalat jelöl ki az első fúziós erőmű felé, amelynek alapja az intenzívebb iparági szerepvállalás, a fúziós tudósok és mérnökök Európa-szerte történő képzése, valamint az Európán kívüli erős együttműködés. Az ütemterv elvárásai szerint az ITER 2035-re nagy teljesítménnyel, rutinszerűen fog üzemelni, az eredmények alapján pedig az első, a villamosenergia-hálózatot elektromossággal ellátó fúziós erőmű (DEMO) tervei várhatóan 2040 körülre készülnek el, amikor is megkezdődhet annak építése.

1.7.

Az EGSZB megérti, hogy az ITER fontos problémáit csak a JET keretében lehet kezelni, és ezért az EGSZB-t is aggasztják a Brexit JET folytatására vonatkozó hatásai. Az ITER üzemelésével kapcsolatos kockázatok minimalizálása és a kutatási terv optimalizálása érdekében az EGSZB fontosnak tartja a JET működésének folytatását (uniós létesítményként, vagy az EU és az Egyesült Királyság közös létesítményeként) a 2020 és az ITER első üzeme közötti időszakban, mivel jelenleg nincsenek tartalékmegoldások a JET elvesztésének esetére.

1.8.

Az Európai Bizottság javaslata finanszírozást biztosít az ITER számára, azonban nincs szó benne a kapcsolódó fúziókutatási programhoz szükséges költségvetés megfelelőségéről. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a 2021 és 2025 között az EUROfusion számára fenntartott költségvetésnek kompatibilisnek kell lennie a fúziós ütemterv céljaival, amelyben az ITER-rel kapcsolatos munka létfontosságú.

1.9.

Az EGSZB örömmel látja a fúziós technológiák számára releváns befektetéseket a szektorban és a kkv-kban. A 2008 és 2017 közötti időszakban a „Fusion for Energy” Európa-szerte körülbelül 3,8 milliárd EUR értékben ítélt oda szerződéseket és támogatásokat. Körülbelül 20 különböző EU-tagállamból és Svájcból legalább 500 vállalat, köztük kkv-k, és több mint 70 kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szervezet részesült támogatásban az ITER-tevékenységekkel kapcsolatos befektetésekből. Továbbá az EU-n kívüli ITER-felek is aláírtak szerződéseket az európai ipar szereplőivel, hogy támogassák a saját ITER-alkatrészek gyártását, ami további új munkalehetőségeket és növekedést hoz az európai vállalatok számára. Az EGSZB megjegyzi, hogy az ITER-befektetések nettó hatásához legjobban a járulékos („spin-off”) termékek kifejlesztése és a technológiaátadás járulnak hozzá, amelyek más ágazatokban új üzleti lehetőségeket teremtenek.

1.10.

2. Bevezetés

2.1.

Az ITER (nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor) egy 2005-ben hét globális partner (az ITER-felek: az EU, az Egyesült Államok, Oroszország, Japán, Kína, Dél-Korea, India) által indított nemzetközi, tudományos együttműködésen alapuló projekt. A projekt célja a fúziós energia békés célokra történő felhasználásának tudományos és technológiai megvalósíthatóságának bemutatása az első, 500 MW-os ITER fúziós reaktor megépítésével és működtetésével a franciaországi Cadarache-ban. Az EGSZB ezt a projektet már számos véleményben támogatta (1). Az ITER a következő lépés a fúziós energia felé vezető úton, amely a megújuló energiák kifejlesztése mellett a leginnovatívabb és legígéretesebb fenntartható energiaforrás, amely képes megbirkózni a növekvő energiaigényekkel.

2.2.

2015-ben az ITER projekt jelentős átalakítása az ITER-szervezet (IO) és az F4E új felsővezetésének kijelölésével járt. Az átdolgozott ITER-alapütemtervet az ITER tanácsa 2016. november 19-én hagyta jóvá. Ez az ütemterv az első plazma legkorábbi technikai megvalósításának dátumát 2025 decemberére tűzte ki, a teljes teljesítményű, deutérium-trícium fűtőanyagot használó üzem (500 MW) céldátumát pedig 2035-re. Az ITER elmúlt években tapasztalt pozitív előrehaladását megerősítették független felmérések is, amelyek elismerték a projekt stabilizálódását, és a teljesítésre reális alapot láttak.

2.3.

Az IO-hoz történő európai hozzájárulást az EU „Fusion for energy” (F4E) nevű belső ügynöksége biztosítja, amelynek székhelye a spanyolországi Barcelonában van. Az F4E az Euratom-Szerződés 5. fejezete értelmében létrehozott közös vállalkozás. Alapszabálya értelmében az F4E az Európai Parlament által végzett költségvetés-mentesítési eljárás tárgyát képezi, amely az EU Tanácsának ajánlását követi. 2015-ben az F4E-re vonatkozó költségvetési rendeletet fogadtak el; az ITER, és így az F4E felügyeletének felelőssége a DG RTD-től a DG ENER-hez került.

2.4.

Az ITER megépítése mellett mélyreható és széles körű tudományos támogatást biztosít a fúziós kutatás számára a kutatási és képzési program (2), amely kiegészíti az Európai horizont általános kutatási programját (3). A klasszikus nukleáris kutatási tevékenységek mellett ez a program kiterjed fúziós energiával kapcsolatos alapvető kutatási tevékenységekre is, valamint a fúziós kutatási ütemtervre, amely meghatározza az optimális utat az ITER-en és a demonstrációs célú elektromos erőművön (DEMO) keresztül a fúziós erőművek kereskedelmi felhasználásáig. A fúziós kutatási ütemterv nemcsak a szükséges fő létesítményeket határozza meg, hanem az ITER és a DEMO támogatásához szükséges kutatásokat is.

2.5.

A fúziós kutatási ütemtervet az EUROfusion dolgozta ki, amely az európai fúziós kutatási tevékenységek koordinálásáért felelős. Ez a konzorcium 30 nemzeti kutatóintézetet és 26 európai uniós ország, valamint Svájc és Ukrajna körülbelül 150 egyetemét egyesíti. Az EUROfusion központja a németországi Garchingban van, a fő kísérlete, a Közös Európai Tórusz (JET) pedig az Egyesült Királyságban, Culhamben.

3. A javaslat lényegi tartalma

3.1.

A javaslat (4) foglalkozik a következő többéves pénzügyi keret fő kihívásaival a projekt pozitív lendületének fenntartása, az építkezés és összeszerelés folyamatos előrehaladásának biztosítása, valamint valamennyi ITER-fél elkötelezettségének megőrzése érdekében. Ezeknek a kihívásoknak a megoldásához az EU projektvezetői szerepének folytatása szükséges, amelyet alá kell támasztani az F4E kiváló teljesítményével, valamint azzal, hogy az EU teljes mértékben eleget tesz a finanszírozási kötelezettségeinek és egyéb hozzájárulásainak.

3.2.

Az Euratom által a létesítmény sikeres elkészítéséhez és az üzemi/kísérleti fázis megkezdéséhez igényelt erőforrásokat az Európai Bizottság „Az EU hozzájárulása az ITER projekt reformjához” című közleménye ismerteti, amelyet az Európai Bizottság 2017 júniusában fogadott el.

3.3.

Az Európai Bizottság arra kéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy a 2021–2027-re vonatkozó többéves pénzügyi keretben (folyó értéken) 6 070 000 000 EUR-ban maximalizálja az ITER részére nyújtott Euratom-hozzájárulás összegét. Ezt az ITER-rel kapcsolatos uniós tevékenységek hatékonyságához szükséges finanszírozás kritikus mértékének tartják, az ITER építésének új alapszámai szerint. A javasolt költségvetés az ITER megépítésének műszakilag lehetséges legkorábbi dátumán alapszik, előre nem látható események nélkül, tehát azt feltételezi, hogy valamennyi nagy kockázat csökkenthető.

4. Általános megjegyzések

4.1.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a versenyképesség és az energiaellátásunk biztosítása elsődleges szempont, azonban csak akkor fenntartható, ha ezeket az éghajlatváltozással szembeni küzdelemmel kombináljuk. Ezért a jövőbeni jólétünkhöz elengedhetetlenek az olyan energiaforrások, amelyek szén-dioxid-mentesek és fenntarthatók. A tiszta energia elérése kiemelt fontosságú, és ezért a fúziós energiát potenciális hosszú távú megoldásként kell elismerni, és Európának az élen kell járnia a fúziós technológiák kifejlesztésében.

4.2.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az egy fúziós erőmű kifejlesztéséhez szükséges hosszú távú beruházás magas szintje még mindig rejt magában némi ipari kockázatot, ugyanakkor siker esetén egy fúziós erőmű megvalósítása egy olyan újonnan felmerülő tényező lenne, amely diszruptív innovációs jellege miatt jelentősen megváltoztatná a jelenlegi energiaellátás szerkezetét. A fúziós üzemanyag bőségesen elérhető és szinte kimeríthetetlen: a trícium előállítható lítiumból, amely mindenütt jelen van a földkéregben és a tengervízben, a deutérium pedig megtalálható természetes vízben.

4.3.

Az EGSZB rá kíván mutatni a fúzió egyértelmű biztonságosságára a hagyományos atommaghasadással szemben. Egy fúziós erőmű természeténél fogva biztonságos: mindössze néhány grammnyi üzemanyagból áll a plazma, amely gyorsan kioltja magát bármilyen meghibásodás esetén. A deutérium-trícium reakciói neutronokat szabadítanak fel, amelyek aktiválják a fal anyagait. Az így keletkező radioaktív melléktermékek rövid életűek, ezért az anyagok legtöbbje újrahasznosítható bizonyos bomlási idő után, és nincs szükség új radioaktívhulladék-tárolóra.

4.4.

Az EGSZB arra biztatja az Európai Bizottságot, hogy fektessen nagyobb hangsúlyt az ITER projekt és az EUROfusion által szervezett európai fúziós kutatás összekapcsolásának szükségességére. Az építés mellett az ITER-hez alapos előkészítés és kiegészítő programok szükségesek. Európán belül egy JET-et és egyéb eszközöket felhasználó koordinált program modellezéssel és szimulációkkal kiegészítve segíthet az ITER üzemeltetési forgatókönyveinek tesztelésében és kidolgozásában, valamint az ITER teljesítményének és a DEMO tervezésének előrevetítésében és optimalizálásában. A JET tokamak deutérium-trícium-eleggyel és ITER-szerű fallal történő működtetése kulcsfontosságú az ITER-üzemelésének előkészítéséhez.

4.5.

Az EGSZB elismeri az uniós hozzáadott értéket, amelyet az EUROfusion sikere is jól mutat. Ez Európában a legtöbb tagállam (Luxemburg és Málta kivételével) szerepvállalásával végzett kutatási program, amely olyan kritikus fontosságú projektekkel járul hozzá a szakterülethez, amelyek révén az Európai Unió vezető szerepet tölt be a világon ezen a területen. A befektetések és a kutatásfinanszírozásokból hasznosultak az ipar szereplői, kutatási szervezetek és egyetemek.

4.6.

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy az európai fúziós kutatás általánosságban és különösen az ITER megvalósítása kiváló példaként szolgálhat a közös európai projektek erejének demonstrálására. Fontos, hogy az uniós finanszírozásnak és az európai léptékű közös erőfeszítéseknek köszönhető eredményekről tájékoztatást kapjanak a polgárok. Ez növelni fogja az emberek tudomány és kutatás iránti bizalmát, valamint felhívja a figyelmet az Európai Unió abban játszott fontos szerepére, hogy elérjünk egy olyan távoli és nehéz célt, amely pusztán az egyes országok erőfeszítései és finanszírozása révén nem valósulhatna meg, és amelynek fontos hosszú távú következményei lesznek, nemcsak technológiai és ipari értelemben, hanem a kutatás, az ágazat és a kkv-k tekintetében is, mivel jelentős hatást gyakorol a gazdaságra és a munkahelyteremtésre, akár rövid és középtávon is.

5. Részletes megjegyzések

5.1.

Az EGSZB elismeri, hogy az új európai ütemterv a fúziós energia megvalósítása kapcsán egy jól meghatározott útvonalat jelöl ki az első fúziós erőmű felé, amelynek alapja az intenzívebb iparági szerepvállalás, a fúziós tudósok és mérnökök Európa-szerte történő képzése, valamint az Európán kívüli erős együttműködés. Az ütemterv lefedi az ITER üzemelésének megkezdéséig (2025) tartó rövid távú időszakot, az ITER nagy teljesítményű, rutinszerű üzemeléséig (2035) tartó középtávú időszakot, valamint a hosszú távú időszakot, amelynek célja, hogy az első fúziós erőmű (DEMO) elektromosságot biztosítson a hálózat számára.

5.2.

Az ütemterv fő létesítménye az ITER, amely az elvárás szerint el fogja érni a fúziós erőmű felé vezető út fontos mérföldköveit. Ezért az EUROfusion számára javasolt nagy mennyiségű forrás java része az ITER és ahhoz kapcsolódó kísérletek számára van elkülönítve, például a angliai Culhamban található Közös Európai Tórusz (JET) számára. Az EGSZB elismeri, hogy a Közös Európai Tórusz (JET) bebizonyította, hogy hatékonyan és a tudományos és ipari előnyök maximalizálása mellett valósítható meg a nagyszabású fúziós kutatási létesítmények építése és üzemeltetése.

5.3.

Az EGSZB támogatja, hogy az ITER-szervezet értékes információkat kér a JET eredményeiből az ITER „első plazma” előtti időszakára. A JET egyedi tulajdonságokkal bír – ez az egyetlen tríciummal működni képes tokamak, az első fala az ITER-rel megegyező anyagokból készült, valamint teljeskörű távoli kezelést nyújt –, ezért a működése hozzájárulhat az ITER kutatási tervéhez a kockázatok és költségek csökkentése, valamint az ITER üzemelésének engedélyezése tekintetében. Ez különösen azért fontos, mert az Európai Bizottság által az ITER számára adott költségvetés nem tartalmaz előre nem látható eseményeket, tehát azt feltételezi, hogy valamennyi nagy kockázat csökkenthető.

5.4.

Az EGSZB megérti, hogy az ITER fontos problémáit csak a JET keretében lehet kezelni, és ezért az EGSZB-t is aggasztják a brexit JET folytatására vonatkozó hatásai. Az ITER üzemelésével kapcsolatos kockázatok minimalizálása és a kutatási terv optimalizálása érdekében az EGSZB fontosnak tartja a JET működésének folytatását (uniós létesítményként vagy az EU és az Egyesült Királyság közös létesítményeként) a 2020 és az ITER első üzeme közötti időszakban, mivel jelenleg nincsenek tartalékmegoldások a JET elvesztésének esetére.

5.5.

Az Európai Bizottság javaslata tartalmaz finanszírozást az ITER számára, azonban nincs szó benne a kapcsolódó fúziókutatási programhoz szükséges költségvetés megfelelőségéről. Az utóbbival egy külön javaslat foglalkozik (5), amely azonban nem tér ki az ITER szükségleteire. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a 2021 és 2025 között az EUROfusion számára fenntartott költségvetésnek kompatibilisnek kell lennie a fúziós ütemterv céljaival, amelyben az ITER-rel kapcsolatos munka létfontosságú, a DEMO tervezési tevékenységeit pedig segíteni kell.

5.6.

Az EGSZB örömmel látja a fúziós technológiák számára releváns befektetéseket az iparágban és kkv-kban. Az EU befektetése az ITER megépítésébe fontos előnyökkel jár az európai ipar számára, a kutatóközösség pedig lehetőséget ad a számukra, hogy csúcsmodern kutatás-fejlesztési, technológiai, tervezési és gyártási munkákat végezzenek az ITER alkatrészein. Az így létrejövő új tudás és „spin-off” termékek gazdasági növekedést teremtenek, és segítik a foglalkoztatást. A 2008 és 2017 közötti időszakban a „Fusion for Energy” Európa-szerte 839 szerződést és támogatást ítélt oda körülbelül 3,8 milliárd EUR értékben. Körülbelül 20 különböző EU-tagállamból és Svájcból legalább 500 vállalat, köztük kkv-k, és több mint 70 kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szervezet részesült támogatásban az ITER-tevékenységekkel kapcsolatos befektetésekből. Továbbá az EU-n kívüli ITER-felek is aláírtak szerződéseket az európai ipar szereplőivel, hogy támogassák a saját ITER-alkatrészek gyártását, ami további új munkalehetőségeket és növekedést hoz az európai vállalatok számára.

5.7.

Az EGSZB nyugtázza az Európai Bizottság által nyújtott átfogó tájékoztatást (6), amelyből kiderül, hogy az ITER-befektetések nettó hatásához legjobban a „spin-off” termékek kifejlesztése és a technológiaátadás járulnak hozzá. Az ITER számára kifejlesztett technológiák más ágazatokban is új üzleti lehetőségeket teremtenek, mivel az ITER-en végzett munka növeli az európai vállalatok versenyképességét a globális gazdaságban, lehetőséget ad hagyományos vállalatoknak, hogy belépjenek a csúcstechnológiás piacra, és egyedi lehetőséget ad az európai csúcstechnológiai cégeknek és kkv-knak az innovációra és a magfúzió körén kívül hasznosítható termékek kifejlesztésére.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 12-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Luca JAHIER

(1) HL C 302., 2004.12.7., 27. o., HL C 318., 2011.10.29., 127. o.; HL C 229., 2012.7.31, 60. o.

(2) TEN/678. sz. vélemény: „EURATOM – az Európai Atomenergia-közösség kutatási és képzési programja (2021–2025)”, előadó: Giulia Barbucci (lásd e Hivatalos Lap 132. oldalát).

(3) INT/858. sz. vélemény: „Horizont Európa”, előadó: Gonçalo Lobo Xavier (OJ C 62., 2019.2.15., 33. o.).

(4) COM(2018) 445 final.

(5) COM(2018) 437 final és a TEN/678. sz. vélemény, előadó: Giulia Barbucci (lásd a 2. lábjegyzetet).

(6) „Study on the impact of the ITER project activities in the EU” ENER/D4/2017-458, (2018), Trinomics (Rotterdam) és Cambridge Econometrics.