Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról és az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

(COM(2018) 390 – 2018/0210 (COD))

(2019/C 110/20)

Előadó:

Brian CURTIS (UK/II)

A Tanács felkérése:	2018.7.12.
Az Európai Parlament felkérése:	2018.7.2.
Jogalap:	az EUMSZ 42. cikke, 43. cikkének (2) bekezdése, 91. cikkének (1) bekezdése, 100. cikkének (2) bekezdése, 173. cikkének (3) bekezdése, 175. és 188. cikke, 192. cikkének (1) bekezdése, 194. cikkének (2) bekezdése, 304. és 349. cikke

Elnökségi határozat:	2018.5.22. (a felkérést megelőzően)

Illetékes szekció:	„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.11.27.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.12.12.
Plenáris ülés száma:	539.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	214/1/3

1. Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, amely stratégiai prioritásaikhoz igazodva rugalmasabb rendszert biztosít a tagállamok számára, és amelynek célja egy fenntartható üzleti modell támogatása a halászok számára, valamint a halászati ágazat versenyképességének megőrzése. Az EGSZB elsősorban gyors elfogadást, könnyebben hozzáférhető finanszírozási módszert, illetve arányosabb és jobban összehangolt szankciórendszert kér. A szervezett civil társadalomnak és az érdekelteket tömörítő regionális platformoknak a folyamat minden lépésében részt kellene venniük – a nemzeti tervek kidolgozásától azok végrehajtásáig és végső értékeléséig.

1.2.

Az EGSZB szerint a jelenlegi szintjén kellene tartani az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) (6,4 milliárd eurós) költségvetését. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a halászat ágazat elvégezhesse azokat a mélyreható változtatásokat és kiigazításokat, amelyeket az Európai Unió kér. Meg kell jegyezni, hogy jelenleg az ETHA költségvetése a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret 0,6 %-át teszi ki, ami azt jelenti, hogy az ETHA-költségvetés bármilyen módosítása elhanyagolható hatással járna az EU összköltségvetésére nézve, ugyanakkor súlyos következményekkel is járhat számos part menti régióban.

1.3.

Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság javaslata nem részletes gazdasági és társadalmi hatásvizsgálaton alapul. Ezt a hiányosságot tovább súlyosbítja az a tény, hogy a halászati ágazat már több mint 20 éve válságban van. Az EGSZB ezért az Európai Bizottság (különösen a Foglalkoztatási Főigazgatóság) mielőbbi szerepvállalását és az ágazati alapú szociális párbeszéd megkezdését szorgalmazza, hogy meg lehessen határozni a gazdasági és társadalmi hatások kompenzálására leginkább megfelelő lépéseket.

1.4.

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy az akvakultúra és a kék gazdaság még mindig közel sem tudják kompenzálni a megszűnt vállalkozásokat és munkahelyeket. Az EGSZB arra biztatja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék a módszert mind az új akvakultúra-projektek, mind a meglévők modernizálása esetén.

1.5.

Az új ETHA-ban kiemelten kellene kezelni a társadalmi dimenziót olyan intézkedések megerősítésével és finanszírozásával, amelyek ösztönzik és támogatják a szociális párbeszédet, javítják a biztonságot, a munkakörülményeket és a kapacitásépítést, illetve fejlesztik a munkavállalók készségeit és elősegítik a generációváltást.

1.6.

Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy határozottabban lépjenek fel az importált áruk teljes nyomon követhetőségének betartása érdekében, ami fontos lenne mind a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat, mind pedig az élelmiszer-biztonság szempontjából. A halászattal és az óceánpolitikai irányítással kapcsolatos új globális uniós stratégiában központi elemként kellene szerepelnie a rabszolgaság minden formája, illetve a fedélzeten vagy a parton, a feldolgozás közben történő kizsákmányolás elleni harcnak.

1.7.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy nyújtsanak finanszírozást a régi hajók lecserélésére szolgáló új hajókhoz feltéve, hogy az érintett flottában nincs kapacitásfelesleg, a célfajokat pedig a maximális fenntartható hozam szintjein halásszák. Ennek az intézkedésnek arra is ki kellene terjednie, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a személyzet nagyobb biztonsága érdekében fenntarthatóbb és hatékonyabb motorokat használjanak.

1.8.

Az EGSZB azt javasolja, hogy maradjanak meg az azzal kapcsolatos jelenlegi kritériumok, hogy a halászati tevékenység ideiglenes vagy végleges megszüntetése esetén nyújtsanak pénzügyi támogatást és kompenzációt. Fontos, hogy a halászok és a hajótulajdonosok is igénybe vehessék ezeket a pénzügyi eszközöket.

1.9.

Az EGSZB támogatja a kisüzemi part menti halászatot támogató különleges intézkedéseket tartalmazó javaslatot, mert ez a fajta halászati tevékenység létfontosságú sok part menti közösség megélhetéséhez és kulturális örökségéhez. Ugyanakkor egy, a kisüzemi halászathoz kapcsolódó fenntartható üzleti modell támogatásához testreszabott (környezet)védelmi és technikai intézkedésekre van szükség azokban a térségekben, ahol az ilyen halászat a leginkább elterjedt (pl. a Földközi-tenger). Az ilyen intézkedéseket hozzá kell igazítani az egyes tengerek különböző halászati formáihoz és biológiai tulajdonságaihoz. Az EGSZB szerint a hatékony adatgyűjtés, ellenőrzés és végrehajtás létfontosságú előfeltételei az olyan felelős halászatkezelésnek, amely növeli a társadalmi és gazdasági előnyöket a halászok és a helyi közösségek számára.

2. Bevezetés és módszertan

2.1.

Az új Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) a 2021–2027-re vonatkozó többéves pénzügyi keret (TPK) részét képezi. Az ETHA alapvető eszköz a közös halászati politika céljainak eléréséhez, az Európai Unió tengerpolitikájának végrehajtásához és a nemzetközi óceánpolitikai irányítás megerősítéséhez, különösen a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel összefüggésben.

2.2.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) úgy véli, hogy az EU új, hosszú távú költségvetése létfontosságú tényező a fenntartható fejlődés, a növekedés és a kohézió, illetve általánosságban Európa jövője szempontjából. Ezért ez a vélemény szorosan kapcsolódik az összes olyan többi véleményhez, amely a 2021–2027-es TPK-ban foglalt speciális alapokat elemzi (1).

3. A javaslat lényegi tartalma

3.1.

Az új, 2021–2027 közötti ETHA az alábbi négy prioritásra fog koncentrálni:

—	a fenntartható halászat és a tengeri biológiai erőforrások védelmének előmozdítása,

—	hozzájárulás az élelmezésbiztonsághoz fenntartható és versenyképes akvakultúra és piacok révén,

—	a fenntartható kék gazdaság növekedésének elősegítése és a virágzó part menti közösségek támogatása,

—	a nemzetközi óceánpolitikai irányítás erősítése, valamint biztonságos, védett, tiszta és fenntarthatóan kezelt tengerek és óceánok biztosítása.

3.2.

Az új ETHA költségvetése 6,14 milliárd EUR lesz a jelenlegi árakon. A források leginkább a megosztott és a közvetlen irányítás között oszlanak meg. 5,31 milliárd EUR kerül a tagállamokhoz megosztott irányítás alá, 0,83 milliárd EUR pedig az Európai Bizottság közvetlen irányítása alá.

3.3.

Az európai bizottsági javaslat túl kíván lépni a 2014–2020 közötti ETHA korlátozásain, és olyan finanszírozási rendszert akar létrehozni, amely a fenntartható fejlesztési célok keretében kezelni tudja az új kihívásokat. Az új ETHA fő elemei a következők:

3.3.1. Egyszerűsítés

A 2014–2020 közötti ETHA a finanszírozási lehetőségek és a támogathatósági szabályok szigorú előírásán alapul, ami megnehezítette a végrehajtást a tagállamok és a kedvezményezettek számára. A 2021–2027 közötti ETHA a lehetőségek szélesebb skáláját nyújtja, amelyekkel a tagállamok stratégiai prioritásaiknak megfelelően irányíthatják a támogatást. A rendelet különböző támogatási területeket ismertet az egyes prioritások alatt, rugalmas keretrendszert biztosítva a végrehajtáshoz. A tagállamok saját programjukat dolgozzák ki, amelyben feltüntetik a prioritások elérésének legmegfelelőbb módszereit. A támogathatósági szabályokat rugalmas módon határozhatják meg.

3.3.2. Összehangolás más uniós alapokkal

Az új TPK szerint a valamennyi alapra vonatkozó szabályokat a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) határozza meg. Külön szem előtt tartják az egyéb alapokkal (ERFA, ESZA stb.) való szinergiák létrehozását.

3.3.3. Feltételrendszer

A fenntartható fejlődéssel foglalkozó ENSZ-konferenciával (Rio+20) és az óceánok megőrzéséről és fenntartható hasznosításáról szóló 14. fenntartható fejlesztési céllal összefüggésben az EU vállalta, hogy elkötelezetten támogatja a fenntartható kék gazdaságot, segíti a biológiai erőforrások megőrzését és a jó környezeti állapot elérését, betiltja a többletkapacitást és túlhalászást előidéző halászati támogatási formákat, felszámolja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot előidéző támogatásokat, valamint tartózkodik az ilyen jellegű új támogatások bevezetésétől. Ennek érdekében a rendelet korlátozásokat és feltételeket („nem támogatható műveleteket”) szab meg, hogy elkerülhetők legyenek a halászati állományvédelem szempontjából káros hatások.

3.3.4. Teljesítményközpontúság

Az ETHA-támogatás által elért eredmények értékelése mutatószámok alapján fog történni. A tagállamok be fognak számolni a megállapított mérföldkövek és célok elérésében elért eredményekről. Az Európai Bizottság pedig a tagállamok teljesítményjelentései alapján el fogja végezni az éves teljesítményértékelést, lehetővé téve a végrehajtással kapcsolatos esetleges problémák korai észlelését és a korrekciós intézkedéseket.

3.3.5. Környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság

A fenntartható halászat és akvakultúra a közös halászati politika egyik fő célja. A fenntarthatóság tágan értelmezett koncepciójának megfelelően a környezetvédelmi célok mellett gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási előnyökre is törekedni kell. Továbbra is a maximális fenntartható hozam (MFH) lesz a fő módszer a fenntartható halászat biztosítására. Támogatást fognak nyújtani a fenntarthatóbb tevékenységekre való átálláshoz. A halászati tevékenység rendkívüli szüneteltetéséhez nyújtott ellentételezés csak akkor adható, ha a körülmények jelentősen befolyásolják a halászokat (2). A kisüzemi part menti halászat, a legkülsőbb régiók, a generációs megújulás, az oktatások és képzések, valamint a munkahelyi egészség és biztonság mind külön figyelmet és támogatást kapnak az új ETHA-ban. A kirakodási kötelezettség kritikus fontosságú maradhat, mivel nagy pénzügyi hatásai vannak. Ezért az ETHA támogatja az olyan innovációkat és beruházásokat, amelyek hozzájárulnak a kirakodási kötelezettség végrehajtásához, például a szelektív halászeszközökbe, a kikötői infrastruktúra fejlesztésébe, valamint a nem szándékos fogások értékesítésébe történő beruházásokat. Végül pedig támogatja a halászokat és a kikötőket az elveszett halászeszközök és a tengeri hulladék modern gyűjtésében és hulladékkezelésében.

3.4.

Az EU-ban fogyasztott hal több mint 60 %-a harmadik országokból származik (3). Ennek az anomáliának a kezeléséhez a halászati tevékenységek mellett az akvakultúrát is támogatni kell, amely szigorú minőségi szabványoknak megfelelő és megfizethető árú halat képes biztosítani. Ennek érdekében az ETHA támogatni fogja az akvakultúra népszerűsítését és fenntartható fejlesztését, beleértve az édesvízi akvakultúrát is.

3.5.

Az óceánok területének 60 %-a a nemzeti joghatóságokon kívül esik. Ez azt jelenti, hogy az EU-nak aktívabb és jelentősebb szerepet kell játszania az óceánpolitika globális kihívásai terén. Az ETHA a közvetlen irányítás keretében támogatni fogja ezt a biztonságos, tiszta és fenntarthatóság szempontjából jól kezelt óceánok iránti kötelezettségvállalást. Végezetül pedig a jobb határvédelem (parti őrségek közötti együttműködés) és tengerfelügyelet olyan új kihívások, amelyek kezelését a 2021-2017-es ETHA keretében fogják finanszírozni.

3.6.

Ezt a támogatást ki fogja egészíteni az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalnak nyújtott célzott finanszírozás, a fenntartható halászati partnerségi megállapodások, valamint a regionális halászati gazdálkodási szervezetekben és egyéb nemzetközi szervezetekben betöltött uniós tagság, ami szintén hozzájárul az Unió halászati és tengerhasznosítási ágazati szakpolitikáinak érvényesítéséhez.

4. Általános megjegyzések

4.1.

—	Késői jóváhagyás és ezt követő késői végrehajtás. A társjogalkotók csak 2014 májusában fogadták el az ETHA-rendeletet, és ezt követően a tagállamoknak további időre volt szükségük a nemzeti programjaik kialakítására és elfogadására.

—

A jelenlegi rendszer túlzottan bonyolult és bürokratikus. Továbbá sok halász habozik, mielőtt finanszírozásért jelentkezik, mert ez aránytalan pénzügyi kockázatot jelenthet. A javaslat 12. cikkének (2) bekezdése szerint (amely fenntartja a meglévő rendelkezéseket), ha a végső fizetést követő ötéves időszakon belül a halász bármilyen komoly jogsértést elkövet (5), akkor visszamenőlegesen jogosulatlanná válik, és köteles visszafizetni az általa kapott teljes összeget. Ezt a rendelkezést el kellene törölni.

4.2.

A fenti okok miatt az EGSZB gyors elfogadást, hozzáférhetőbb finanszírozási módszert, illetve arányosabb és jobban összehangolt szankciórendszert kér. Minden halásznak olyan felhasználóbarát rendszernek kellene vennie az ETHA-t, amelynek célja, hogy javítsa a tevékenységeiket fenntarthatósági és minőségi szempontból. Ez a szempont kiemelt jelentőséggel bír majd az Európai Bizottság által nemrégiben javasolt új halászati ellenőrző rendszer végrehajtása és tiszteletben tartása szempontjából (6). Az EGSZB azt javasolja, hogy a szervezett civil társadalom és az érdekelteket tömörítő regionális platformok a folyamat minden lépésében vegyenek részt, a nemzeti tervek kidolgozásától azok végrehajtásáig és végső értékeléséig.

4.3.

Az új ETHA-költségvetés (6,14 milliárd EUR) csökkent (-4 %-kal) a jelenlegi, 2014–2020-as ETHA-hoz képest (6,4 milliárd EUR). Az EGSZB tudja, hogy a brexit nyomós érv emellett a pénzügyi takarékoskodás mellett. Az EGSZB azonban rámutat arra, hogy az Európai Unió által a halászati ágazattól (amely 150 000 halászt a teljes értékláncban pedig 730 000 embert foglalkoztat, majdnem évi 400 milliárd eurónyi munkabért és nettó hasznot termelve) kért radikális változásokhoz magasabb összeg szükséges, vagy legalább a jelenlegi költségvetés csökkentését el kell kerülni. Meg kell jegyezni, hogy jelenleg az ETHA költségvetése a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret 0,6 %-át teszi ki, ami azt jelenti, hogy az ETHA-költségvetés bármilyen módosítása elhanyagolható hatással járna az EU összköltségvetésére nézve, ugyanakkor súlyos következményekkel is járhat számos part menti régióban.

4.4.

Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság javaslata nem részletes gazdasági és társadalmi hatásvizsgálaton alapul. Ezt a hiányosságot tovább súlyosbítja az, hogy a halászati ágazat már több mint 20 éve válságban van, és a fenntarthatóbb halászat és akvakultúra érdekében tett intézkedések nem voltak képesek megfordítani a trendet (7). Az EGSZB ezért az Európai Bizottság (különösen a Foglalkoztatási Főigazgatóság) mielőbbi szerepvállalását és az ágazati alapú szociális párbeszéd (8) megkezdését szorgalmazza, hogy meg lehessen határozni a gazdasági és társadalmi hatások kompenzálására leginkább megfelelő lépéseket.

4.5.

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy az akvakultúra és a kék gazdaság fejlesztése érdekében tett lépések még mindig nagyon messze vannak a megszűnt vállalkozások és munkahelyek kompenzálásától, ennek elsődleges oka pedig a túlzottan bürokratikus rendszer. Az EGSZB arra biztatja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék a módszert mind az új akvakultúra-projektek, mind a meglévők modernizálása esetén, regionális szinten kiemelt figyelmet szentelve az akvakultúrára kijelölt zónák meghatározásának.

4.6.

A fő cél továbbra is a fenntartható halászat, és ennek eléréséhez segíteni kell a halászati ágazatot. Ugyanakkor ez az Európai Bizottság által a jelenlegi formájában javasolt prioritás nem teszi egyértelművé, hogy a jelenlegi ETHA keretében finanszírozott intézkedések között vannak-e olyanok, amelyek a munka- és biztonsági körülmények javítását célozzák – például továbbképzések, tanácsadás, a humán tőke fejlesztése, a szociális párbeszéd előmozdítása, fiatal halászok támogatása vagy az egészségügy és a biztonság kérdéseinek kezelése. Amint arra az ágazati és a közigazgatási szereplők is rámutattak, a problémát a szakemberhiány jelenti, ami akadályozza a generációváltást. Az EGSZB sürgeti a társjogalkotókat, hogy kezeljék kiemelten a társadalmi dimenziót olyan intézkedések megerősítésével és finanszírozásával, amelyek ösztönzik és támogatják a szociális párbeszédet, javítják a biztonságot, a munkakörülményeket és a kapacitásépítést, illetve fejlesztik a munkavállalók készségeit. Máskülönben az ágazat nem lesz vonzó a fiatal szakemberek számára.

4.7.

A fedélzeti biztonság növelését célzó hajómodernizálások úgy mennek végbe, hogy közben nem nő a halászati kapacitás, nincs generációs megújulás és nincsenek megfelelő munkakörülmények, képzések és fizetések. Mindez jól mutatja az EU gyengeségét, illetve hiányosságait a növekedés terén. Az ETHA-nak szerepvállalásra kell ösztönöznie a halászokat a tengeri biodiverzitás megőrzése terén, többek között a szelektivitást növelő innovatív eszközök támogatásával, hatástanulmányokkal és a halászatokra gyakorolt hatás mérséklésével. Ebben a keretrendszerben az Európai Bizottság által alkalmazott „fékező” megközelítés nem lesz képes a fenntarthatósággal és versenyképességgel kapcsolatos összes problémát megoldani.

4.8.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a harmadik országokból importált halak kihalászása kevésbé fenntarthatóan történik, mint a hasonló uniós halászatok esetén, nem beszélve a fedélzeti vagy a parti feldolgozókban tapasztalható munkakörülményekről. Az ezeknek köszönhető alacsonyabb árak tisztességtelen versenyt jelentenek az EU halászaival szemben, és rontják annak az esélyét, hogy ez utóbbiak „első eladáskor” stabil minimális árakat kérhessenek, ami pedig alapfeltétel a túlélésükhöz. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy határozottabban lépjenek fel az importált áruk teljes nyomon követhetőségének betartása érdekében, ami fontos lenne mind a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat, mind pedig az élelmiszer-biztonság szempontjából. Az EGSZB azt is kéri, hogy szervezzenek olyan figyelemfelkeltő kampányokat, amelyekkel tájékoztatni kehet a fogyasztókat az európai halak minőségéről. Meg kell fékezni az olyan kétes kiskereskedelmi gyakorlatokat is, hogy kiolvasztott halat egyértelmű jelzés nélkül kiraknak a friss halat kínáló pultokra.

5. Részletes megjegyzések

5.1.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság új megközelítését, amelynek célja egy előíró intézkedések nélküli általános keretrendszer létrehozása, amely több rugalmasságot biztosít a tagállamok, a végrehajtó hatóságok és a kedvezményezettek számára. Ez az egyszerűsített rendszer különösen testreszabott nemzeti programok létrehozására biztosít lehetőséget. Ennek azonban úgy kell történnie, hogy a finanszírozások EU-szerte egyenlő feltételek mellett legyenek elérhetőek. A közös rendelkezésekről szóló rendeletnek, amely minden végrehajtási szabályt tartalmaz, elő kell segítenie a különböző uniós finanszírozási programok közös használatát. Egyértelmű mechanizmusokat kell meghatározni annak ellenőrzésére, hogy a közpénzek elköltése a legszükségesebb területeken történjen, és hogy a pénzügyi segélyeket az óceánok fenntartható kezelésére fordítsák.

5.2.

Az EGSZB támogatja a négy fő prioritás kitűzésére szolgáló javaslatot. Korábbi véleményeinek (9) megfelelően az EGSZB kimondottan üdvözli, hogy a fenntartható fejlesztési célok elérése és a kisüzemi halászatok támogatása érdekében nagy hangsúlyt helyeznek az óceánpolitikára és a helyi fejlesztésekre. Az EGSZB azonban rámutat, hogy az utóbbi időben európai hajókon is feltárták rabszolgaság és kizsákmányolás eseteit (10), és az ilyen gyakorlatok (köztük a gyermekrabszolgaság) a harmadik országokban sajnos még gyakoribbak. Az EGSZB szerint az Európai Bizottságnak az emberi kizsákmányolás minden formája elleni küzdelmet új globális stratégiája egyik sarokkövévé kell tennie.

5.3.

Az EGSZB a flotta megújítását kulcsproblémának tartja, mivel az európai halászhajók átlagosan 30 évnél régebbiek, és egy egyszerű fejlesztés gyakran nem elegendő. Az EGSZB ezért ajánlja azt, hogy ösztönözzék a régi hajókat felváltó új hajók finanszírozását, feltéve, hogy az érintett flottának nincs kapacitásfeleslege, a célfajokat pedig a maximális fenntartható hozam szintjein halásszák. Emellett tekintettel a hajók üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésére irányuló IMO-stratégiára, amely 2050-ig legalább 50 %-kal kívánja csökkenteni az összes éves kibocsátást, a nagyobb hajók motorját le kell cserélni, hogy alkalmazkodni tudjanak és teljesíteni tudják e nemzetközi célkitűzést. Ezért a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a személyzet nagyobb biztonsága érdekében nagyon fontos, hogy ez a fenntarthatóbb és hatékonyabb motorok beszerzését is magában foglalja. A FAO megítélése szerint a halászat tulajdonképpen egy potenciálisan veszélyes tevékenység, és megfelelő képzésre van szükség a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén, hogy csökkenjen a halálesetek, sérülések és munkával összefüggő megbetegedések száma (11). Mindezek miatt fontos lenne szétválasztani a halászati kapacitások és a biodiverzitás kérdését a halászati flották és a hajómotorok megújításától.

5.4.

Az ideiglenes szüneteltetés támogatásának alapvető szerepe volt az állományok állapotának javulásában, különösen a tilalmi időszakokat illetően, miközben a halászok bevételkiesését is részben kompenzálták. Az Európai Bizottság megtartja ezt az intézkedést az új pénzügyi keretben, de az előző rendeletben nem szereplő új követelményeket is javasol. Mivel nem érkeztek bejelentések arról, hogy az ideiglenes szüneteltetés indokával visszaéltek volna e forrásokkal, az Európai Bizottságnak meg kellene tartania a korábbi kritériumokat, hogy a lehető legtöbb rászoruló halásznak meg tudják adni ezt a segítséget. Ugyanezt az elvet kellene alkalmazni a végleges beszüntetés esetében is. Mindkét esetben fontos, hogy e pénzügyi támogatásból a halászok is részesüljenek, ne csak a halászhajók tulajdonosai, amint az a jelenlegi ETHA-ban szerepel.

5.5.

A halászat szezonális tevékenység, a fogások pedig kiszámíthatatlanok, időnként meg is haladhatják a piaci keresletet. Ezért fontos, hogy meglegyenek az eszközök a többlettermelés megfelelő kezelésére, elősegítve, hogy piacra dobás előtt stabilizálják a termelés egy részét, különösen a fogások csökkenése esetén. Ennek érdekében az ETHA-nak továbbra is támogatnia kellene azokat a termelői szervezeteket, amelyeknek ideiglenes tárolási mechanizmusra van szükségük az emberi fogyasztásra szánt halászati termékek számára. A zökkenőmentes működés érdekében ezt a támogatást haladéktalanul rendelkezésre kellene bocsátani. Ennek kapcsán az EGSZB támogatja a tárolási költségek ellentételezését szolgáló mechanizmusok fenntartását.

5.6.

A generációs megújulás egy másik kritikus téma az ágazat jövője szempontjából. Egyes új kezdeményezések, amelyek segítik a használt hajók vásárlását, a szakmai képzéseket, és javítják a munkakörülményeket, hasznosak lehetnek, azonban nem oldják meg a fő problémát: a beruházások alacsony megtérülését. Ez különösen a kisüzemi halászatok esetében egyértelmű, ahol a 12 m alatti hajókat családi szinten üzemeltetik. Az EGSZB megjegyzi, hogy a hajók és munkahelyek folyamatos csökkenése ellentmond az Európai Bizottság előrejelzésének, amely szerint a becsült globális növekedéssel összhangban (12) az EU halászati ágazata 2030-ra megduplázza a termelését.

5.7.

Az EGSZB támogatja a kisüzemi part menti halászatot támogató különleges intézkedéseket tartalmazó javaslatot, mert ez a fajta halászati tevékenység létfontosságú sok part menti közösség megélhetéséhez és kulturális örökségéhez. Ez az ágazat az EU-ban lajstromozott összes halászhajó közel 75 %-át és a halászati ágazat által létrehozott összes álláshely csaknem felét képviseli. Az elmúlt évtizedek során a hagyományos és kisüzemi halászatok fizették a legnagyobb árat a válságért, és célzott stratégiára van szükségük ahhoz, hogy visszanyerjék szilárd helyzetüket a piacon. Ez a kezdeményezés pozitív hatásokkal fog bírni a meggyengült helyzetbe került helyi közösségekre is.

5.8.

Az EGSZB úgy véli, hogy innovatív megközelítésmódokra van szükség a kisüzemi halászati jogok kezeléséhez, a további együttműködés pedig létfontosságú az ágazat segítéséhez, hogy kezeljék a tengeri napi kvótáikat, összekapcsolják a termelést az értékesítéssel, és megoldják a blokkoló kvóta hatálya alá tartozó fajokkal kapcsolatos problémákat. A part menti közösségek és tengeri környezet számára lesz leginkább hasznos, ha a halászati lehetőségek kiosztása átlátható környezeti, társadalmi és gazdasági kritériumok alapján történik. A fenntarthatóságot és a részvételen alapuló folyamatokat ösztönző alapok hozzájárulhatnak ezeknek a kihívásoknak a megoldásához, és olyan intézkedéseket tartalmazhatnak, mint workshopok támogatása, illetve részvételen alapuló folyamatok kidolgozása tudósok és egyéb érintett felek bevonása érdekében.

5.9.

A közösségvezérelt helyi fejlesztés nagyon hasznos eszköznek bizonyult a 2014–2020-as programidőszakban. Ez a stratégia fontos szerepet játszott a helyi közösségek gazdasági diverzitásának növelésében. Ezért az EGSZB támogatja azt a javaslatot, amely ennek valamennyi kék gazdasági ágazatra történő kiterjesztésére irányul. A fenntartható kék gazdaságra irányuló finanszírozás elosztásának azonban társadalmi és gazdasági előnyöket kell biztosítania a jelenlegi és jövőbeni generációk számára, vissza kell állítania és meg kell őriznie a tengeri ökoszisztémák diverzitását, termelékenységét, rugalmasságát és értékét; valamint támogatnia kell a tiszta technológiákat, megújuló energiaforrásokat és a körkörös anyagáramlásokat.

5.10.

Az EGSZB az EU lépéseinek sarokköveként tekint a 2017-es „MedFish4Ever” máltai nyilatkozatra. Azonban az EGSZB úgy véli, hogy a speciális környezetvédelmi és technikai intézkedéseket hozzá kell igazítani a Földközi-tenger különböző halászati formáihoz és biológiai tulajdonságaihoz. Az EGSZB meg is jegyezte, hogy az egyfajos halászatokat (pl. a Balti-tengert) érintő többéves terv sikeres modellje kevésbé hatékony vegyes halászat (pl. a Földközi-tenger) esetén (13). Ezenkívül az Észak- és Dél-Európában használt halászati módszerek teljesen különbözőek. A földközi-tengeri halászatot a kisüzemi és hagyományos halászat jellemzi (14). Ezért az EGSZB olyan kutatások támogatását javasolja, amelyek állományfelméréssel és adatgyűjtéssel egy testreszabott, hatékonyabb, a biodiverzitást megvédő rendszer előkészítését segítik. A hatékony adatgyűjtés, ellenőrzés és végrehajtás létfontosságú előfeltételei az olyan felelős halászatkezelésnek, amely növeli a társadalmi és gazdasági előnyöket a halászok és a helyi közösségek számára.

5.11.

Mint azt az EGSZB előre megjósolta (15), a kirakodási kötelezettség az ágazat egyik fő problémája, mind a halásztársaságok, mind pedig a nemzeti hatóságok szempontjából. Ennek oka, hogy összetett kérdésről van szó, és magasak a fenntarthatóbb halászatra való átállás (azaz a speciális, szelektív felszerelések használatának) költségei. A halászati ellenőrzéssel kapcsolatos új európai bizottsági javaslatnak (16) ki kellene terjesztenie a jelenlegi kötelezettségeket a kisüzemi halászhajókra is. A javaslat egyébként általánosságban új feladatokat és kötelezettségeket fog róni az egész ágazatra (ilyen például a kötelező fedélzeti zártláncú kamerarendszer). Az EGSZB szerint egyszerűbb, rugalmasabb és praktikusabb kontrollrendszerre van szükség, és nemzeti szinten megfelelő segítséget kell nyújtani sok hajónak. Emiatt pedig az új ellenőrző rendszer sikeres végrehajtása szorosan összefügg a 2021–2027-es időszakra vonatkozó ETHA gyors és teljeskörű végrehajtásával, hogy így minden halász segítséget kapjon az új rendeletben foglaltak teljesítéséhez (17).

5.12.

Az EGSZB rámutat, hogy a bizonyos műanyag termékek (azaz használt halászeszközök) hatásának csökkentésére irányuló új EU-irányelv (18) a kikötői fogadólétesítményekről szóló új irányelvvel (19) kombinálva új forgatókönyveket és lehetőségeket nyit meg a fenntartható halászat és a körforgásos gazdaság számára. A halászokat ösztönzőkkel a halászeszközök visszavitelére bátorító intézkedést ki kell terjeszteni a halászati tevékenységek közben összegyűjtött minden más szemét és tengeri hulladék visszavitelére is.

5.13.

Ennek a kezdeményezésnek alapvető fontosságúnak kell lennie az ágazat számára, mivel a jelenleg érvényben lévő törvények értelmében a halászoknak kötelező fizetniük ezek kikötőben történő hulladékkezeléséért. Ez azt jelenti, hogy ma a halászok fizetnek azért, hogy megtisztítják az óceánt, és leadják a hulladékot, amit nem ők termeltek, hanem csak összegyűjtöttek. Az EGSZB úgy véli, hogy a halászok fontos hozzáadott értéket nyújthatnának, és megfelelő képzés mellett a tisztítás egy újabb nyereséges gazdasági tevékenység lenne a halászati turizmus mellett (kék gazdaság) (20).

5.14.

Az EGSZB az Európai Bizottság azon ajánlásával összhangban, hogy az EU teljes költségvetésének 25 %-a az éghajlat-változással kapcsolatos intézkedésekre irányuljon, azt javasolja, hogy ennek a pénznek a jelentős hányadát a kikötők felújítására fordítsák annak érdekében, hogy ne legyen akadálya a tengeri hulladék feldolgozásának, és hogy segítsék a körforgásos gazdaságot. Egy, a tengerihulladék-képződés megakadályozását célzó szélesebb stratégia keretében speciális pénzügyi forrásokat kell biztosítani a folyók megtisztításához (21). Az EGSZB úgy véli, hogy az olyan, helyi hatóságokat és a szervezett civil társadalmat helyi szinten bevonó nyitott kormányzási modellek, mint például a „folyószerződések”, strukturált megközelítéssel lemásolhatóak, és segítségükkel határokon átívelő hálózatokat lehet létrehozni (22).

5.15.

Sok érintett kiemelte az egyenlő versenyfeltételek elérésének nehézségeit az olyan területeken, ahol másfajta tengerhasználat is előfordul, különösen azokon a területeken, amelyeken harmadik országok flottáival osztoznak (23). Ezért ha nagyobb lenne az EU szerepe a nemzetközi óceánpolitikai irányításban, akkor az több lehetőséget nyújthatna a környezeti fenntarthatóság és a tisztességes verseny területén.

5.16.

Az EGSZB támogatja a harmadik országokból származó hajókon végzett ellenőrzések végrehajtását. Továbbá az EGSZB rámutat arra, hogy a csalások felszámolása és az élelmiszer-biztonság garantálása érdekében hasznos lenne egy, a harmadik országokból származó halak jobb nyomon követhetőségét biztosító rendszer.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 12-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

LUCA JAHIER

(1) Az EGSZB véleményei: A 2020 utáni többéves pénzügyi keret (HL C 440., 2018.12.6., 106. o.); A közös rendelkezésekről szóló rendelet 2021–2027 (HL C 62., 2019.2.15., 83. o.); A 2021–2027-es Európai Regionális Fejlesztési Alapra és Kohéziós Alapra vonatkozó rendelet (HL C 62., 2019.2.15., 90. o.); A 2021–2027 közötti európai területi együttműködésről szóló rendelet (HL C 440., 2018.12.6., 116. o.); A 2021–2027 közötti határokon átnyúló együttműködésről szóló rendelet (HL C 440., 2018.12.6., 124. o.); Európai Szociális Alap Plusz (HL C 62., 2019.2.15., 165. o.); Javaslat a Horizont Európa programra (a 9. kutatási keretprogram), (HL C 62., 2019.2.15., 33. o.).

(2) Ha az érintett hajó kereskedelmi tevékenységei legalább 90 egymást követő napon szünetelnek, és ha a szüneteltetésből eredő gazdasági veszteségek az érintett vállalkozás egy meghatározott időszakban elért átlagos éves forgalmának több mint a 30 %-át teszik ki.

(3) COM(2018) 390 12. o.

(4) A 2014–2020-as időszakra vonatkozó, jelenlegi ETHA-t csak nagyon korlátozott mértékben hajtották végre. Konkrétan a pénzügyi források 29 %-át különítették el kiválasztott projektekre, amelyekre a teljes költségvetésnek mindössze 8 %-át költötték el. Forrás: Európai Bizottság. https://cohesiondata.ec.europa.eu/funds/emff#.

(5) Egy komoly jogsértés büntetést von maga után. Az ilyen büntetés mértéke a jogsértés súlyosságától függően változhat. Spanyolországban például 601 és 60 000 euro között lehet. Ez azt jelenti, hogy büntetés kifizetésére ítélhetnek egy halászt a jogsértés arányosságának megfelelően például mindössze 601 euróra, azonban a 10. cikk (2) bekezdése értelmében a halász több százezer eurónyi befektetett támogatást veszíthet el, amelynek teljesítése és kifizetése már öt évvel ezelőtt megtörtént. Ez a hatás a kisüzemi halászatok esetén különösen jelentős.

(6) Az EGSZB véleménye: Halászati ellenőrzések (lásd e Hivatalos Lap 118. oldalát).

(7) Olaszországban például – 8000 km partszakaszon – a halászhajók száma körülbelül 33 %-kal esett az elmúlt 30 év során. A hajók átlagosan 34 évesek, és sürgős fejlesztésekre szorulnak, vagy újakra kellene cserélni őket. Ebben az időszakban 18 000 munkahely szűnt meg (az olasz halászati ágazat 25 000 dolgozóval rendelkezik). Adatok: Mipaaf, 2016.

(8) Az EU ágazati párbeszédbizottsága – Tengeri halászatok (EUSSDC).

(9) EGSZB-vélemény: Az adriai-tengeri kisméretű nyílt vízi állományokra és a halászatukra vonatkozó többéves terv ( HL C 288., 2017.8.31., 68. o.).

(10) https://www.theguardian.com/world/2018/may/18/we-thought-slavery-had-gone-away-african-men-exploited-on-irish-boats.

(11) A FAO becslése szerint globális szinten több mint 32 000 haláleset történik évente a halászati ágazatban (https://safety4sea.com/fishers-fatalities-give-impetus-to-fishing-vessel-safety-work/).

(12) OECD, Ocean Economy in 2030 [Óceángazdaság 2030-ban], 2016.

(13) GFCM: The State of Mediterranean and Black Sea Fisheries [A földközi- és fekete-tengeri halászat helyzete], 2016, 26. o. Mint azt a GFCM-FAO kiemeli, egyfajos tengerekben könnyebb megvalósítani a célzott halászatot, mivel ott kevesebb az együttélő halfaj, és könnyebb a fogási korlátozások megállapítása is. Ezzel szemben egy sokfajos tengeren számos halfaj található meg ugyanazon a területen.

(14) EGSZB-vélemény: A közös halászati politika reformja, 1.3. pont (HL C 181., 2012.6.21., 183. o.) és Az adriai-tengeri kisméretű nyílt vízi állományokra és a halászatukra vonatkozó többéves terv ( HL C 288., 2017.8.31., 68. o.).

(15) EGSZB-vélemény A kirakodási kötelezettségről (HL C 311., 2014.9.12., 68. o.) 1.2 pont „Az Európai Bizottság javaslata túl bonyolult, és túlzott és aránytalan többletmunkát fog róni a halászokra a kirakodási kötelezettség alkalmazásakor. Ezért megítélése szerint pragmatikusabb, világosabb, egyszerűbb és rugalmasabb szabályozásra volna szükség, amely valóban lehetővé teszi, hogy a halászoknak egy átmeneti időszak alatt idejük legyen alkalmazkodni anélkül, hogy keményen megbírságolnák őket.”

(16) COM(2018) 368.

(17) Lásd a 6. lábjegyzetet..

(18) COM(2018)340.

(19) COM(2018)33.

(20) Az EGSZB véleménye: Egyszer használatos műanyagok (HL C 62., 2019.2.15., 207. o.).

(21) UNEP-jelentés, 2016. A tengeri hulladék 80 %-a folyókból származik.

(22) Lásd a 20. lábjegyzetet.

(23) MEDAC, kérdések a halászatok és a tengerhasznosítási ágazat 2020 utáni EU-s finanszírozásával kapcsolatban, 2018. február.