Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a csalás elleni uniós program létrehozásáról

(COM(2018) 386 final – 2018/0211 (COD))

(2019/C 62/10)

Előadó:

Giuseppe GUERINI

Felkérés:	Európai Bizottság, 2018.6.18.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás”
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.10.2.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.10.17.
Plenáris ülés száma:	538.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	193/0/4

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság javaslatát, amely létrehozza az EU pénzügyi érdekeinek védelmére és a tagállamok vámhatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásra szolgáló új, csalás elleni programot.

1.2.

Pozitívan értékelhető, hogy a csalás elleni új program a korábbi Herkules III programon alapul, és az időközben szerzett alkalmazási gyakorlat fényében javítani próbál annak hatékonyságán, mindenekelőtt a rendelkezésre álló adatok kiterjedtebb elemzését illetően, valamint a Herkules rendszer, továbbá az AFIS és az IMS rendszer hatékony kombinációja révén.

1.3.

Az EGSZB reméli, hogy az Európai Unió elő fogja mozdítani a csalás elleni nemzetközi együttműködést annak érdekében, hogy hatékonyan és összehangoltan reagálhasson az olyan jelenségekre, amelyek ma már túllépnek az ország-, sőt a kontinentális határokon is; ez hatékony módszerek kidolgozását teszi szükségessé a különböző illetékes hatóságok közötti nemzetközi együttműködés terén.

1.4.

Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság biztosítsa a csalás elleni küzdelemhez kapcsolódó új technológiákba történő, megfelelő szintű beruházást, kezdve a mesterséges intelligenciával. Ez jelentős mértékben javíthatja az illegális tevékenységek elleni küzdelmet.

1.5.

E beruházásokat az állami hatóságoknál alkalmazásban álló, a csalás elleni küzdelemmel foglalkozó személyek megfelelő képzése kell hogy kísérje. Rendkívül fontos, hogy az illegális kereskedelem alakulására való naprakész reagálás az új technológiák használatának, valamint az ezzel a területtel foglalkozó személyek megfelelő képzésének kombinációjában öltsön konkrét formát.

1.6.

A technológiának a csalás elleni küzdelemben játszott stratégiai jelentőségére tekintettel az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság javaslatában meghatározott teljesítménymutatók további mutatókkal egészüljenek ki, melyekkel mérni lehet, hogyan fejlődik az adóhatóságok képessége arra, hogy új digitális technológiákat és mesterséges intelligenciát alkalmazzanak az EU érdekeit sértő csalás elleni küzdelemben.

1.7.

Politikai szempontból az EGSZB úgy véli, hogy az európai intézmények csalás elleni küzdelme hatékonyabbá tehető, ha további erőfeszítések történnek a különböző nemzeti jogrendszerek hatálya alá tartozó jogszabályok és adóügyi szabályok harmonizálása érdekében. Lehetséges ugyanis, hogy a belső piac különböző tagállamai között a jogszabályok és adóügyi szabályok terén fennálló túlzott eltérések jogellenes magatartásokhoz vezetnek a meglévő szabályozási különbségek kihasználása érdekében (ilyen például a héával kapcsolatos körhintacsalás), ami közvetlenül vagy közvetve hátrányos hatással lehet az EU költségvetésére, vagy általánosabban véve az európai egységes piac megszilárdítására.

2.   Az Európai Bizottság javaslata

2.1.

Az EU költségvetését sértő csalások elleni küzdelem jelenlegi rendszere a következő intézkedéseket foglalja magában: i) a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelmet támogató Herkules III kiadási program; ii) a Csalás Elleni Információs Rendszer (AFIS), amely az Európai Bizottság által kezelt vámügyi informatikai alkalmazások egész sorából tevődik össze, az 515/972/EK rendelet értelmében; iii) a szabálytalanságkezelő rendszer (IMS), amely elektronikus kommunikációs eszközként segíti a tagállamokat a felderített szabálytalanságok bejelentésére vonatkozó kötelezettségük teljesítésében.

2.2.

A csalás elleni új uniós program, amely a jelen vélemény tárgyát képezi, nagymértékben a korábbi Herkules III programra épül, de néhány helyen javítja azt, például lehetővé teszi új kezdeményezések (pl. az adatelemzésre vonatkozó új kezdeményezés) finanszírozását, és kombinálja azt az AFIS és az IMS rendszerekkel.

2.3.

A programnak két általános célkitűzése lesz: i) az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme; ii) a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtás, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében az e hatóságok és az Európai Bizottság közötti együttműködés támogatása.

2.4.

A program további három egyedi célkitűzést követ, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az általános célkitűzésekhez: i) a csalás, a korrupció és az EU pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzése és az ezek elleni küzdelem; ii) az uniós költségvetés megosztott irányítás alá tartozó forrásaival és előcsatlakozási támogatási forrásaival kapcsolatos szabálytalanságok – így a csalások – bejelentésének elősegítése; iii) eszközök biztosítása az információcseréhez, továbbá a kölcsönös adminisztratív segítségnyújtási tevékenységek támogatása vámügyi és mezőgazdasági kérdésekben.

2.5.

A programra a 2021–2027 közötti időszakban szánt pénzügyi keretösszeg 181,207 millió EUR, a következő módon elosztva: i) 114,207 millió EUR a csalás, a korrupció és az EU pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzésére és az ezek elleni küzdelemre; ii) 7 millió EUR az uniós költségvetés megosztott irányítás alá tartozó forrásaival és előcsatlakozási támogatási forrásaival kapcsolatos szabálytalanságok – így a csalások – bejelentésének elősegítésére; iii) 60 millió EUR az információcseréhez szükséges eszközök biztosítására, továbbá a kölcsönös adminisztratív segítségnyújtási tevékenységek támogatására vámügyi és mezőgazdasági kérdésekben.

2.6.

Az új program végrehajtására új jogi környezetben kerül sor, amelyet fontos változások jellemeznek, különösen az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozása, mely fontos és remélhetőleg hatékony szerepet tölt majd be, és amelynek a csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló 2017/1371/EU irányelv végrehajtásával együtt biztosítania kellene az Unió és az európai polgárok pénzügyi érdekeinek jobb védelmét.

2.7.

A csalás elleni programról szóló rendeletet az Európai Bizottság az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően dolgozta ki, egy szakértői csoport javaslatait is figyelembe véve, és a rendelet szilárd jogi alapját a Szerződések jelentik (az EUMSZ 325. és 33. cikke).

3.   Általános és részletes megjegyzések

3.1.

Az EGSZB teljes mértékben támogatja az Európai Bizottság javaslatát, amely létrehozza az EU pénzügyi érdekeinek védelmét és a tagállamok vámhatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtást szolgáló új, csalás elleni programot.

3.2.

Alapvető fontosságú, hogy alkalmas eszközök, valamint a nemzeti és az európai hatóságok megfelelő együttműködése révén kell végrehajtani az EUMSZ 325. és 33. cikkét, ahogyan azt az utóbbi években elfogadott intézkedések megmutatták, amelyek segítségével jelentős összegek kerültek vissza az uniós költségvetésbe, bár az Európai Bizottság megjegyzi, hogy nehéz megbecsülni ezen összegek pontos nagyságát.

3.3.

A piacok globalizálódása, az áruk és a személyek növekvő mobilitása, az új kommunikációs technológiák egyre szélesebb körben történő elterjedése kedvez a határokat átlépő tranzakciók, valamint a digitális platformokon zajló kereskedelem exponenciális bővülésének. Mindez a piacokra nézve nagy növekedési és fejlődési lehetőségeket rejt magában, ugyanakkor szükségessé teszi a jogellenes jelenségek ellenőrzési technikáinak, valamint a csalás és a vámellenőrzés elkerülése különböző formái elleni jogszabályoknak a folyamatos frissítését is.

3.4.

Kulcsfontosságú tehát, hogy az állami hatóságok reakciója a csalás egyre rafináltabb formáihoz képest naprakész legyen, mind a jogérvényesítés hatékonyságát illetően, mind pedig a technológiai profil és a különböző nemzeti hatóságok közötti tényleges együttműködés terén, amelynek koordinált és szinergikus módon kell folynia.

3.5.

A csalás határokon átnyúló jellege és az, hogy a technológia segítségével egyre könnyebb gyors ütemben illegális gyakorlatokat kifejleszteni (gondoljunk például arra, milyen könnyű mozgatni az illegális tevékenységekből származó pénzt), a világ minden táján egyre szorosabb együttműködést tesz szükségessé a hatóságok között. Az EGSZB reméli, hogy az Európai Unió elő fogja mozdítani a csalás elleni nemzetközi együttműködést annak érdekében, hogy hatékonyan és összehangoltan reagálhasson az olyan jelenségekre, amelyek ma már túllépnek az ország- és a kontinentális határokon is.

3.6.

Pozitívan értékelhető, hogy a csalás elleni új program a Herkules III programon alapul, ugyanakkor az idők során szerzett alkalmazási gyakorlat fényében törekszik a korábbi rendszer javítására, mindenekelőtt a rendelkezésre álló adatok kiterjedtebb és pontosabb elemzését illetően, valamint a Herkules rendszer, továbbá az AFIS és az IMS rendszer hatékony kombinációja révén.

3.7.

Napjainkra annak köszönhetően, hogy az EUMSZ 3. cikke értelmében a vámunió az EU kizárólagos hatáskörébe került, sikerült fontos eredményeket elérni a jogszabályok harmonizálása, az ellenőrzések hatékonysága, valamint a szankciók elrettentő ereje terén. Fontos, hogy ezeket az eredményeket az EU pénzügyi érdekeinek hatékony védelme egészítse ki, aminek többek között az a feltétele, hogy még nagyobb intenzitással folytatódjon a munka a tagállamok közötti vámügyi együttműködés megerősítése érdekében, az Európai Bizottsággal szoros kapcsolatban.

3.8.

A csalás elleni új program keretében az EU érdekeinek ártó jogellenes jelenségek elleni küzdelmet erősíti majd, hogy a vámtevékenységekkel kapcsolatos új technológiák bevezetésének köszönhetően egyszerűbbé válnak és felgyorsulnak az ellenőrzési eljárások. Ezzel kapcsolatban az EGSZB javasolja, hogy biztosítsák a csalás elleni küzdelemhez kapcsolódó új technológiákba történő, megfelelő szintű beruházást, kezdve a mesterséges intelligenciával, amely az EGSZB szerint jelentős mértékben fejlesztheti az állami hatóságok tevékenységét.

3.9.

E beruházásokat megfelelő képzési tevékenységnek kell kísérnie, amelyben az állami hatóságoknál alkalmazásban álló, a csalások elleni küzdelemmel foglalkozó személyek vennének részt. Rendkívül fontos, hogy az illegális kereskedelem alakulására való naprakész reagálás az új technológiák használatának, valamint a csalás és a jogellenes jelenségek elleni küzdelemben részt vevő személyek megfelelő képzésének kombinációjában öltsön konkrét formát. Ezeket a személyeket folyamatosan be kell vonni különböző oktatási, képzési és továbbképzési tevékenységekbe, ahogyan a jogellenes jelenségek elleni küzdelmet szolgáló technológiák is egyre tovább fejlődnek.

3.10.

Az EGSZB egyetért a csalás elleni új program általános és egyedi célkitűzéseivel, javasolja azonban egy új egyedi célkitűzés bevezetését a vámügyi csalások, a korrupció, valamint olyan jogellenes tevékenységek elleni fellépés érdekében, amelyeket informatikai csatornákon keresztül, új technológiák használatával folytatnak, ezáltal pedig egy vámügyi és a digitális csalások elleni fellépést célzó politika kidolgozását.

3.11.

Fontos hangsúlyozni, hogy az, hogy a vámpolitikát és a csalás elleni politikákat technológiai szempontból ütőképessé kell tenni, nemcsak azt jelenti, hogy az ágazatban működő hatóságok eszközeit ki kell igazítani és számukra megfelelő fizikai feltételeket kell biztosítani, hanem azt is, hogy ennek egy olyan valódi, hosszú távú stratégiában kell kézzelfoghatóvá válnia, amely pontos célkitűzésekből és módszerekből indul ki.

3.12.

Az Európai Bizottság nem tartotta szükségesnek egy előzetes hatásvizsgálat elvégzését, mivel a csalás elleni új program jelentős részben egy korábbi program folytatását jelenti, amely programot illetően sor került utólagos, a programot hatékonynak találó értékelésekre (1). Az EGSZB annak ellenére, hogy megérti azt a döntést, hogy nem végeznek előzetes hatásvizsgálatot, és elvben megfelelőnek tartja az Európai Bizottság által hivatkozott utólagos értékeléseket, fontosnak tartja, hogy a csalások megelőzésére és az azok elleni fellépésre irányuló uniós politikák konkrét és ellenőrizhető adatokon alapuljanak. Előzetes hatásvizsgálat hiányában elengedhetetlen, hogy a csalás elleni új programot folyamatos ellenőrzési, kiértékelési és tájékoztatási tevékenység támogassa, lehetővé téve az aktuális helyzet és az idők során megtett előrehaladás tényleges felmérését.

3.13.

Az EGSZB egyetért annak a három mutatószámnak a bevezetésével, amelyek a csalás elleni új program egyedi célkitűzései elérésének ellenőrzésére szolgálnak, és amelyek a következők: i) a felhasználói elégedettség mértéke, illetve a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzéséhez és az ezek elleni küzdelemhez támogatásban részesülő tagállamok százalékos aránya; ii) a felhasználók elégedettségi szintje a szabálytalanságkezelő rendszer használatával kapcsolatban; iii) a kölcsönös segítségnyújtás keretében rendelkezésre bocsátott információ mennyisége és a támogatott, kölcsönös segítségnyújtással kapcsolatos tevékenységek száma.

3.14.

A fentebb megfogalmazott kéréssel összhangban, amely szerint az egyedi célkitűzéseket ki kellene egészíteni egy negyedik, a digitális gazdasághoz kapcsolódó vámügyi és csalás elleni stratégia kialakításának szükségességére vonatkozó célkitűzéssel, az EGSZB javasolja, hogy vezessenek be mutatószámokat annak mérésére, hogy a vámhatóságok milyen mértékben képesek új digitális technológiákat alkalmazni, és hogy a mesterséges intelligencia milyen teljesítményt nyújt az EU érdekeit sértő csalások elleni küzdelemben.

3.15.

Annak érdekében, hogy a csalás elleni program jól működjön, fontos, hogy a bevezetett intézkedések a pénzügyi finanszírozás terén megfelelő támogatást kapjanak. Az EGSZB ezért egyetért az Európai Bizottságnak azzal a javaslatával, amely szerint a programot közvetlen és közvetett irányítás keretében kell végrehajtani.

3.16.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a tagállamok finanszírozást kaphassanak a közös vámügyi műveletek és más operatív tevékenység koordinálásához szükséges technikai infrastruktúrák, továbbá a hivatalok logisztikai, informatikai és automatizálási eszközei telepítésének és karbantartásának költségeivel kapcsolatban, mivel ez az EGSZB véleménye szerint összhangban van a csalás elleni új programról szóló rendelet általános megközelítésével. Ennek megfelelően az EGSZB egyetért azzal is, hogy finanszírozást lehessen kapni a csalások megelőzését és az azok elleni fellépést szolgáló informatikai infrastruktúrák, szoftverek és specifikus internetkapcsolatok beszerzésével, vizsgálatával, fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatos költségek fedezésére.

3.17.

Az előző pontban foglaltak figyelembevételével az EGSZB bátorítja az Európai Bizottságot, hogy alkalmazzon tényleges, szigorú koordinációs mechanizmusokat, amelyek az Unió pénzügyi támogatásával megszerzett valamennyi berendezés hatékonyságának és interoperabilitásának támogatásához szükségesek, annak érdekében, hogy növelni lehessen a csalások és az EU költségvetését veszélyeztető jogellenes jelenségek elleni küzdelem hatékonyságát és koordináltságát.

3.18.

Politikai szempontból az EGSZB úgy véli, hogy az európai intézmények csalás elleni küzdelme további erőfeszítéseket is magában foglalhatna a belső piacon alkalmazandó jogszabályok és adóügyi szabályok harmonizálása érdekében. Lehetséges ugyanis, hogy a belső piac különböző tagállamai között a jogszabályok és adóügyi szabályok terén fennálló túlzott eltérések jogellenes magatartásokhoz vezetnek a meglévő szabályozási különbségek kihasználása érdekében (ilyen például a héával kapcsolatos körhintacsalás), ami közvetlenül vagy közvetve hátrányos hatással lehet az EU költségvetésére, vagy általánosabban véve az európai egységes piac megszilárdítására.

---

(1)  Vö. a Herkules II program (2007–2013) és a Herkules III program (2014–2017) kiértékelésével.