Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az „Erasmus” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(COM(2018) 367 final – 2018/0191 (COD))

(2019/C 62/32)

Előadó:	Tatjana BABRAUSKIENĖ
Társelőadó:	Imse SPRAGG NILSSON

Felkérés:	Európai Parlament, 2018.6.14. Tanács, 2018.6.21.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. cikkének (4) bekezdése, 166. cikkének (4) bekezdése és 304. cikke
Illetékes szekció:	„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.9.26.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.10.17.
Plenáris ülés száma:	538.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	186/3/1

1.   Következtetések és ajánlások

Az EGSZB:

1.1.

üdvözli a következő Erasmus program célkitűzését, amely fel kívánja vértezni az embereket a társadalmi és gazdasági kihívásokkal való szembenézéshez szükséges ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, és elsődlegesen a fiatal európai polgárokra összpontosít;

1.2.

arra számít, hogy a jövőbeli Erasmus program holisztikus perspektívából fogja szemlélni az oktatást és képzést, ahol a kulcskompetenciák (1) és alapkészségek döntő szerepet játszanak az egész életen át tartó tanulás részét képező folyamatos továbbképzés mellett, külön hangsúlyt helyezve az érvényesítésre és az elismerésre;

1.3.

javasolja, hogy a név maradjon változatlan, és tartsák meg az „Erasmus+” megnevezést, mivel ez utóbbi azt szimbolizálja, hogy az összes program egyazon ernyőprogram alá tartozik;

1.4.

üdvözli a program költségvetésének megkettőzésére vonatkozó javaslatot, de a tényleges inkluzivitás és a mindenki számára való hozzáférhetőség érdekében a költségvetés megháromszorozását szorgalmazza, ami mélyebb elkötelezettséget tanúsítana az emberek oktatási, szakmai és személyes fejlődése iránt az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport terén;

1.5.

úgy véli, hogy a nagyobb költségvetést nemzeti szinten nagyobb fokú rugalmassággal és felelősségvállalással kell összekapcsolni;

1.6.

rámutat arra, hogy korábban az ifjúsági fejezet keretében hozott intézkedések voltak a legsikeresebbek a kevesebb lehetőséggel rendelkezők elérésében, és ennek tükröződnie kell a finanszírozás elosztásában;

1.7.

kéri, hogy a Discover EU tartalmazzon egy erőteljes tanulási elemet, ha az valóban a program részét kell, hogy képezze;

1.8.

hangsúlyozza, hogy a virtuális eszközök nem szoríthatják háttérbe és nem helyettesíthetik a fizikai tapasztalást, hanem továbbra is csak az ilyen eszközök kiegészítéseként szolgálhatnak;

1.9.

egyetért a felnőttoktatásra és a szakmai továbbképzésre vonatkozó célkitűzések számának növelésével, és javasolja, hogy ez a kibővített hatókör tükröződjön a finanszírozás elosztásában;

1.10.

kéri, hogy az „egész életen át tartó tanulás perspektívájában” helyezzenek nagyobb hangsúlyt az ágazatok közötti együttműködésre (KA2), elégséges költségvetést biztosítva a nagyszabású szakpolitikai projektek végrehajtása számára;

1.11.

üdvözli a személyzetre, különösen a tanárok és oktatók mobilitására irányuló költségvetés növelését, alapképzésük és folyamatos szakmai továbbképzésük támogatása érdekében;

1.12.

méltányolja azt a jó szándékot a javaslatban, hogy kis összegű vissza nem térítendő támogatásban részesülhessenek azok, akiknek nincs tapasztalatuk a programban való részvétel kérelmezésében;

1.13.

azt ajánlja, hogy az új program ifjúsági fejezetében az „önkéntesek által irányított” tevékenységeket és szervezeteket részesítsék előnyben, ahelyett, hogy „kisebb” és „nagyobb” szervezetekről beszélnének. Emellett fontolóra kellene venni nagyszabású európai ifjúsági rendezvények támogatását;

1.14.

üdvözli továbbá, hogy a javaslat hangsúlyozza egy független ellenőrző szerv fontosságát a nemzeti irodák teljesítményének értékelésében;

1.15.

úgy véli, hogy a következő programot az oktatási és képzési intézményekben, a foglalkoztatási szolgálatoknál és más szervezeteknél pályaorientációs szolgáltatások keretében kell terjeszteni és népszerűsíteni, hogy szélesebb célcsoportokat érjünk el;

1.16.

úgy véli, hogy a javaslatnak ösztönöznie kell a projekt eredményeinek uniós szintű és egész Unióra kiterjedő terjesztését, valamint azoknak a projekteknek a folytatását, amelyek kiválónak bizonyultak;

1.17.

hangsúlyozza, hogy mindenképpen szükség van egy állandó bizottságra, amely a programot irányítja, hogy minden érintett európai szintű érdekelt fél és szociális partner állandó pozíciót kapjon annak szerkezeti felépítésében;

1.18.

üdvözli az ifjúság részvételére irányuló tevékenységeket. Ezt a formátumot nagyon sikeresnek tekintették a „Fiatalok lendületben” program keretében (korábbi nevén: ifjúsági kezdeményezések), mivel lehetővé tette a szervezetlen ifjúság számára a programban való részvételt.

2.   Bevezetés

2.1.

Az oktatásnak, a képzésnek, az ifjúságnak és a sportnak a jelenlegi (2014–2020-as) Erasmus+ programon keresztül történő támogatására szolgáló uniós pénzügyi program nyomában az Európai Bizottság a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret részeként „Erasmus” néven közzétette a program következő generációját.

2.2.

A korábbi Erasmus+ program nagymértékben segítette az oktatás és képzés európai, nemzeti, regionális és helyi szintű támogatását, az Unióhoz tartozás érzésének erősítését (az „európai identitás” a maga sokszínűségében), valamint a kölcsönös megértés, a demokratikus polgárság, az európai integráció és a társadalmi igazságosság, a munkaerőpiaci beilleszkedés és ezekből adódóan a gazdasági növekedés előmozdítását.

2.3.

A szándék az, hogy a program következő generációját – megkétszerezett költségvetéssel – a nagyobb számú célcsoport elérése érdekében megerősítsék és kiterjesszék, továbbá hogy a program inkluzívabb legyen, támogassa a kis projekteket, és bevonja azokat a szervezeteket, amelyeknek nincs tapasztalatuk a program alkalmazása terén. Továbbra is kiterjed majd az iskolákra, a szakképzésre, a felsőoktatásra és a felnőttoktatásra, beleértve a nem formális és informális tanulást és az önkéntes tevékenységeket, valamint az ifjúság és a sport területét is, azonban sokkal észszerűbb módon, figyelembe véve a félidős értékelést és az érdekelt felekkel folytatott konzultációkat.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

Az EGSZB rámutat arra, hogy a színvonalas oktatás, képzés és tanulási célú mobilitás mindenki számára hozzáférhető kell hogy legyen. Rendkívül fontos az új Erasmus programnak az inkluzivitás és az egyenlőség mint alapvető célok melletti elkötelezettsége. Jelenleg a statisztikák azt mutatják, hogy a mobilis felsőoktatási hallgatók többsége privilegizált társadalmi-gazdasági és tudományos hátterű családokból származik (2). 2016-ban a nem mobilis diákok 63 %-a az egyetemi szintű Erasmus csereprogramokban való részvétel fő akadályaként a külföldön tanuló felsőoktatási hallgatóknak nyújtott Erasmus támogatás elégtelenségét és a másik ország magas megélhetési költségeit jelölte meg (3). A program által nyújtott korlátozott pénzügyi támogatás miatt nagy egyenlőtlenség alakult ki a tekintetben, hogy a különböző társadalmi-gazdasági hátterű diákok hogyan férnek hozzá a programhoz.

3.2.

A következő Erasmus programnak alapvető szerepe van a kölcsönös megértésnek és az Unióhoz tartozás érzésének megerősítésében, valamint a fiatalok készségeinek és kompetenciáinak javításában, lehetővé téve ezzel, hogy demokratikus polgárként lépjenek fel, és jobb lehetőségekkel rendelkezzenek a munkaerőpiacon. Nagyon fontos ahhoz is, hogy a fiatalok demokratikus folyamatokban való részvételén keresztül támogassuk az inkluzivitást és a közös európai értékeket, előmozdítsuk a társadalmi integrációt, javítsuk a kultúrák közötti megértést, és megakadályozzuk a radikalizálódást, amihez támogatást jelent a tanulási célú mobilitás és az európai polgárok, iskolák, szervezetek, érdekelt felek és tagállamok közötti együttműködés, amelyek mindegyike kiemelkedő jelentőségű az Unió jövője szempontjából.

3.3.

Az EGSZB üdvözli a következő Erasmus program célkitűzését, amely fel kívánja vértezni a fiatal európai polgárokat mint jövőbeli kedvezményezetteket az állandóan változó munkaerőpiacon való részvételhez, valamint a társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások kezeléséhez szükséges ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal. Ez megkívánja majd, hogy az oktatási rendszereket korszerűvé, hozzáférhetővé és a digitális korra alkalmassá tegyék, és jobb felkészültséget követel meg a tanulóktól, hogy demokratikusan aktív polgárokká váljanak, és erős jelöltek legyenek, ha minőségi foglalkoztatásról és tisztességes munkahelyekről van szó.

3.4.

AZ EGSZB arra számít, hogy a jövőbeli Erasmus program holisztikus perspektívából fogja szemlélni az oktatást és képzést, ahol a kulcskompetenciák és alapkészségek, különösen a „STEAM” (4) döntő szerepet játszanak az egész életen át tartó tanulás részét képező folyamatos továbbképzés mellett. Elsődlegesen a demokratikus polgárságot és a közös európai értékeket kell támogatnia annak érdekében, hogy biztosítsa a békét, a biztonságot, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot, a szolidaritást és a kölcsönös tiszteletet, továbbá hogy hozzájáruljon a nyitott piacokhoz, a fenntartható növekedéshez, a társadalmi befogadáshoz és a méltányossághoz, miközben tiszteletben tartja és gazdagítja az összetartozás érzését és a kulturális sokszínűséget.

3.5.

A szakpolitikai célkitűzéseket illetően az EGSZB üdvözli, hogy a rendelet a szociális jogok európai pillérén alapul. Az EGSZB úgy véli, hogy a következő Erasmus programnak eszközként kell szolgálnia a pillér első alapelvének megvalósításához annak biztosítása érdekében, hogy mindenkinek joga legyen a színvonalas és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz.

3.6.

Az EGSZB azt is támogatja, hogy a rendelet az egyenlőséghez és a hozzáféréshez való jog mindenki számára való biztosítása érdekében az Európai Unió Alapjogi Chartáján (5) alapul. Az EGSZB azt kéri, hogy a végleges rendelet még jobban világítson rá arra, hogy az egyenlő bánásmód, a méltányosság és a nemek közötti egyensúly érvényes a programra, amely erősíti is ezeket az elveket.

3.7.

Egyértelmű, hogy az új Erasmus program figyelembe vette „a fogyatékossággal élőket és a migránsokat, valamint a távoli területeken élő uniós polgárokat”, de az EGSZB azt kéri, hogy a költségvetési juttatásokban garantálják a fogyatékossággal élő személyeknek nyújtott specifikus személyes segítségnyújtást és pénzügyi támogatást, tiszteletben tartva a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt (CRPD) (6).

3.8.

Több pénzügyi segítséget kell nyújtani minden fiatalnak, hogy támogathassuk a tanulási célú mobilitásukat, illetve több lehetőséget biztosíthassunk a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetűeknek, köztük az újonnan érkezett migránsoknak a színvonalas oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés terén, és előmozdíthassuk a társadalmi beilleszkedésüket.

3.9.

Figyelembe véve, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája nemcsak az uniós polgárok, hanem mindenki számára igazságos bánásmódot ír elő, a migránsoknak, menekülteknek és menedékkérőknek szintén támogatásra van szükségük, hogy elismertessék oktatási és képzési szintjüket, és hogy az Unió oktatási rendszerébe és munkaerőpiacába történő beilleszkedésük céljából továbbképzésben részesüljenek.

3.10.

Az EGSZB üdvözli, hogy a következő Erasmus program a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról szóló párizsi nyilatkozat  (7) végrehajtására fog összpontosítani, hiszen Európában ma minden eddiginél fontosabb a szélsőségesség és a radikalizálódás megakadályozása.

4.   Részletes megjegyzések

4.1.

Az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a program kiegészítse a tagállamok és az Unió szakpolitikai célkitűzéseit és tevékenységeit. A program által végrehajtandó szakpolitikai célkitűzések között kell szerepelnie az európai oktatási térségnek, az EU ifjúsági stratégiájának és a jövőbeli oktatási és képzési stratégiai keretrendszernek, annak ágazati menetrendjeivel együtt, és ki kell fejteni, hogy a program hogyan fogja támogatni a tagállamokat, a szociális partnereket és más érdekelt feleket e jövőbeli stratégiák mutatóinak és referenciaértékeinek elérésében.

4.2.

Az EGSZB szorgalmazza az Erasmus költségvetésének megháromszorozását, ami mélyebb elkötelezettséget tanúsítana a tanulási célú mobilitás iránt és annak irányában, hogy be kell fektetni a társadalmi kohézióba, valamint az európai értékekbe, integrációba és polgárságba. Az új Erasmus programnak a fent említett további szakpolitikai célokat is fel kell ölelnie. A politikai döntéshozóknak gondoskodniuk kell arról, hogy ez ne eredményezze a sikeres jelentkezések elfogadhatatlanul alacsony arányát a program egyes részeiben, ahogy az a korábbi programokban történt.

4.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy a következő Erasmus programnak ki kell egészítenie a többi uniós alapot és programot, különösen a jövőbeli Európai Szociális Alap Pluszt (ESZA+). Ugyanakkor az EGSZB hangsúlyozni kívánja, hogy a nemzeti oktatási, képzési, ifjúsági és sportköltségvetéseknek is fenntarthatónak kell lenniük, és hogy az Erasmus program költségvetését nem szabad a beruházási hiány orvoslására használni. Az európai szemeszter folyamatának továbbra is aktív szerepet kell játszania az oktatással, képzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos méltányos és fenntartható nemzeti beruházások biztosításában.

4.4.

Az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a következő Erasmus program előmozdítsa a tagállamok közötti együttműködést az oktatási és képzési rendszereik javítása érdekében, összhangban azokkal a demokratikusan elfogadott szakpolitikai célkitűzésekkel és tevékenységekkel, amelyekről a Tanács és az Európai Parlament a szociális partnerekkel és az EGSZB-vel egyeztetve vitát folytatott és megegyezett. A nagyobb költségvetést nemzeti szinten nagyobb fokú rugalmassággal és felelősségvállalással kell összekapcsolni. Ez érvényes a tartalommal kapcsolatos célkitűzésekre, így például az ahhoz szükséges módosításokra is, hogy a programot hozzáigazítsuk a jelenlegi és jövőbeli politikai és társadalmi-gazdasági fejleményekhez.

4.5.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság javaslata lehetővé fogja tenni harmadik országok részvételét a programban. Úgy látja, hogy ez esélyt kínál a további nemzetköziesedésre, egyúttal jó eszköz arra, hogy világszerte megerősítsük az együttműködést a különböző oktatási intézmények, valamint ifjúsági és sportszervezetek között, mivel így a partnerországokban élő fiataloknak több lehetőségük lesz arra, hogy Európában tanuljanak és képezzék magukat, ahogy az európai fiataloknak is több lehetőségük nyílik a partnerországban folytatott tanulmányokra. Könnyebb hozzáférést és elégséges adminisztratív, pénzügyi és szociális támogatást kell nyújtani e résztvevők számára annak érdekében, hogy helyet biztosítsunk az európai oktatás számára a globális oktatási színtéren.

4.6.

Az EGSZB elismeri a virtuális együttműködés eszközeinek tulajdonított nagyobb jelentőséget, és egyetért azzal, hogy az olyan eszközök, mint a javaslatban is kiemelt vegyes mobilitás, nagyszerű módszert képeznek a fizikai mobilitás terén különös akadályokkal szembesülő csoportok, például a távoli területeken élők, a családtagot gondozók és a fogyatékossággal élők elérésének megkönnyítésére. Ezek a rendszerek alkalmasak arra, hogy fokozzák a transznacionális együttműködést és kommunikációt, és segítsenek a jövőbeli résztvevők felkészítésében és a nekik nyújtott iránymutatásban. Az EGSZB hangsúlyozza azonban, hogy a virtuális eszközök nem helyettesíthetik a fizikai tapasztalást, ezért továbbra is csak annak kiegészítéseként szolgálhatnak. Elsőbbséget kell adni a fizikai mobilitás színvonalas megvalósítását célzó beruházások számára.

4.7.

Az EGSZB szorgalmazza, hogy a javaslat tegyen említést azokról a bürokratikus akadályokról, amelyek akkor merülhetnek fel, ha különböző állampolgárságú és jogállású tanulói csoportok kívánnak részt venni valamely mobilitási kezdeményezésben, különösen, ha a célország nem uniós ország (pl. különböző vízumkövetelmények vagy hozzáférési korlátozások különböző állampolgárságú személyek számára).

4.8.

Az EGSZB úgy véli, hogy a program neve különösen fontos, továbbá biztosítani kell, hogy a nagyközönség világosan értse, mit támogat a program, és hogy a program az oktatás minden szakaszát és az összes tanulási formát felölelje, ne csak a felsőoktatást, hiszen az Erasmus finanszírozásának fele az oktatás és képzés, a felnőttoktatás, valamint az ifjúság és a sport támogatására irányul, lehetővé téve ezzel, hogy a fiatalok és a fiatal munkavállalók egy ideig külföldön tartózkodjanak. Most azonban, ha eltűnik a névből a „+” jel, amely azt szimbolizálja, hogy minden program egy ernyőprogram alá tartozik, fennáll annak a veszélye, hogy a program „elveszíti” a felsőoktatási szektoron kívüli szereplőket. Az EGSZB ezért az Erasmus+ név megtartását javasolja.

4.9.

Az EGSZB egyetért a felnőttoktatásra és a szakmai továbbképzésre vonatkozó célkitűzések számának növelésével, és javasolja, hogy ez a kibővített hatókör tükröződjön a finanszírozás elosztásában. Az EGSZB rámutat arra, hogy a felnőttképzés célcsoportjába tartoznak a társadalmilag és gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő emberek, köztük a menekültek is. Az EGSZB-t ezért aggasztja, hogy ismét a felnőttoktatáshoz és az alacsonyan képzett felnőttek támogatásához rendelik a költségvetés legkisebb százalékát. Az EGSZB kétli, hogy ez az összeg – a jövőbeli ESZA+ költségvetésével együtt – elég lesz annak a 70 millió alacsonyan képzett felnőttnek a támogatásához, akiket integrálni kell a munkaerőpiacba, akiknek meg kell őrizniük a munkahelyüket, és akiket támogatni kell a foglalkozásváltás során.

4.10.

Miközben az EGSZB nagyra értékeli a szakképzés költségvetésének növelése érdekében tett erőfeszítéseket, meg kell jegyezni, hogy nem helyeztek kilátásba külön intézkedéseket a színvonalasabb, vonzóbb, hozzáférhetőbb és befogadóbb szakképzés biztosítása céljából. Ugyanakkor a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről (EFQEA) szóló tanácsi ajánlással (8), az európai szakképzési kreditrendszerrel (ECVET) és a Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakeretével (EQAVET) összhangban javítani kell a szakképzésben és tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevő tanulók mobilitását (jelenleg a tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevő európai tanulóknak csak 1 %-a választja azt, hogy a képzése során külföldön is tartózkodjon, pedig a 2020-ra kitűzött cél 6 % (9)).

4.11.

Az EGSZB látni szeretné, hogyan ültetik át a gyakorlatba az „egész életen át tartó tanulás perspektíváját”, és úgy véli, hogy jobban előtérbe kellene helyezni az ágazatközi együttműködést (KA2), elégséges költségvetést rendelve a nagyszabású szakpolitikai projektek végrehajtásához, mivel ezekben mind nemzeti, mind uniós szinten nagy lehetőségek rejlenek, ahogy arra az EGSZB az Erasmus+ félidős értékeléséről szóló tájékoztató jelentésében is rámutatott (10).

4.12.

Az EGSZB üdvözli a személyzeti költségvetés növelését is, különösen a tanárok és oktatók mobilitása tekintetében, hogy támogassák alapképzésüket és folyamatos szakmai továbbképzésüket. A tanárok, oktatók és más (pedagógiai) munkatársak mobilitása alapvetően fontos az oktatás és a képzés minőségének javításához. Egyszersmind elősegíti az oktatási intézmények és más szervezetek közötti alapvető nemzetközi együttműködést, valamint ezek nemzetközivé válását. Az EGSZB úgy véli, hogy a javaslat további támogatást nyújthatna azoknak a tanároknak, oktatóknak, egyéb (pedagógiai) munkatársaknak, egyetemi professzoroknak és kutatóknak, akiket helyettesíteni kell a mobilitási programokban való részvételük időszakaiban. Támogatni kell őket a nyelvtanulásban, és a mobilitás céljából kivett szabadságukat munkájuk, valamint elismert, folyamatos személyes és szakmai fejlődésük részének kellene tekinteni.

4.13.

Az EGSZB úgy véli, hogy a következő Erasmus programot az oktatási és képzési intézményekben és a foglalkoztatási szolgálatoknál pályaorientációs szolgáltatások keretében kell terjeszteni és népszerűsíteni, és a szélesebb célcsoportok elérése érdekében több médiakampányt kell folytatni.

4.14.

Az EGSZB javasolja, hogy a rendelet említse meg annak fontosságát, hogy a költségvetési juttatásokat és a konkrét támogatásokat szigorú minőségértékelési eljárásokhoz és a tanulási eredmények ismertetéséhez kössék. A javaslatnak külön hangsúlyt kellene helyeznie a külföldön és online teljesített oktatási és képzési időszakok érvényesítésére és elismerésére. A javaslatnak tehát hivatkoznia kell a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló tanácsi ajánlásra (11), az EFQEA-ra (12), a bolognai folyamatra és annak alapvető értékeire és nemzeti kreditátviteli és -gyűjtési rendszereire, valamint az olyan európai eszközökre is, mint amilyen az európai képesítési keretrendszer (EKKR), az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás (EQAR), az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET) és a Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakerete (EQAVET).

4.15.

Az Erasmus program döntő szerepet játszik az ifjúsági szervezetek erőfeszítéseinek és mindennapi munkájának támogatásában, különösen a nem formális és informális tanulás támogatásában, valamint az ifjúsági munka fejlesztésében. Ezért üdvözlendő az a javaslat, hogy az ifjúsági fejezet továbbra is egy külön egység marad a következő programban. Mindazonáltal annak érdekében, hogy több fiatalt érjenek el, különösen azokat, akik kevesebb lehetőséggel rendelkeznek, az ifjúsági fejezetbe tartozó tevékenységekre döntő szerep hárul e célok elérésének elősegítésében. A jelenlegi program időközi értékelése szerint a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok elérése terén az ifjúsági fejezetbe tartozó intézkedések voltak a legsikeresebbek, amelyek inkluzív és nem formális tanuláson alapuló megközelítéseket alkalmaznak. Ezt figyelembe kell venni a finanszírozás különböző fejezetek közötti felosztása során. Így az ifjúsági fejezetnek jobb finanszírozásban kellene részesülnie. Emellett fontolóra kellene venni a nagyszabású európai ifjúsági rendezvények támogatását („egy főre jutó” támogatás helyett „rendezvényenkénti” támogatást nyújtva), mivel ez jelentősen növelné az Erasmus+ által elért fiatalok számát.

4.16.

Az európai önkéntes szolgálatot, amely a korábbi Erasmus+ programnak fontos része volt, kivették a programból. Mivel a tevékenységek most már az Európai Szolidaritási Testület és nem az Erasmus+ hatókörébe tartoznak, tovább kell fejleszteni és pontosítani a két program közötti kapcsolatokat.

4.17.

Az EGSZB-t aggasztja, hogy a DiscoverEU nem tartalmaz oktatási elemet. Az Erasmus+ program központi eleme a mobilitás, emellett erőteljes tanulási elemmel rendelkezik. Ha ez hiányzik, akkor a program nem tartozik az Erasmus+ körébe. Emellett üdvözlendő, hogy támogatják a fiatalokat az európai kontinens felfedezésében, mivel ez hozzáadott értéket nyújt, amikor a különböző országokról, emberekről, nyelvekről, kultúrákról stb. tanulnak. A DiscoverEU viszont egy olyan kezdeményezés benyomását kelti, amely elsődlegesen a kiváltságos helyzetű fiataloknak kedvez. Csupán az utazási költséget fedezi, és ezért kizárja azokat a hátrányos helyzetű fiatalokat, aki nem tudják megengedni maguknak az utazást. Emellett még jobban ki kell fejteni, hogy az ifjúsági szervezetek milyen szerepet játszanak ennek az intézkedésnek a végrehajtásában. Annak érdekében, hogy ez a kezdeményezés valóban tartalmas és értékes legyen, rendelkeznie kell egy oktatási elemmel, és ténylegesen be kell vonnia az összes fiatalt.

4.18.

Különösen fontos, hogy a következő Erasmus programban egyszerűsítsék és racionalizálják a projektpályázatokat. Az EGSZB által az Erasmus+ félidős értékeléséről készített tájékoztató jelentés (13) és a szociális partnerek kutatásai (14) szerint a program nem vonja be teljeskörűen a különböző méretű és típusú szervezeteket az Unió összes földrajzi területéről és régiójából. Az EGSZB ezért méltányolja azt a jó szándékot a javaslatban, hogy kis összegű vissza nem térítendő támogatásban részesülhessenek azok, akiknek nincs tapasztalatuk a programban való részvétel kérelmezésében. Az egyszerűsítés során azonban biztosítani kell a rossz irányítás elkerülését. Az EGSZB ezért üdvözli, hogy a javaslat hangsúlyozza egy független ellenőrző szerv fontosságát a nemzeti ügynökségek teljesítményének értékelésében.

4.19.

Az ifjúsági fejezetet illetően a javasolt „kisebb”, illetve „nagyobb” szervezetekre való felosztás nem tükrözi a kedvezményezettek valós helyzetét. Ehelyett az EGSZB azt javasolja, hogy az új programban az „önkéntesek által irányított” tevékenységeket és szervezeteket részesítsék előnyben, melyekben a fiataloknak kulcsszerepük van a saját tanulmányi fejlődésük irányításában. Emellett fontos volna, hogy az ifjúsági csoportok az országos jogi személytől függetlenül, önálló ifjúsági csoportként jelentkezhessenek kedvezményezettnek. A helyi ifjúsági csoportoknak meg kell kapniuk a szükséges iránymutatást az illetékes nemzeti irodáktól. Ez elősegítené, hogy a finanszírozás valóban eljusson a fiatalok kezdeményezéseihez, és csökkentené annak kockázatát, hogy a források nagy része a professzionális piaci szereplőkhöz kerüljön, ahogy az sajnálatos módon a jelenlegi program ideje alatt történt, amit az EGSZB által a félidős felülvizsgálatról szervezett konzultációk résztvevői bíráltak.

4.20.

Nagyon fontos a projektek terjesztése és fenntarthatósága is. A javaslatnak ösztönöznie kell a projekt eredményeinek terjesztését, a kiválónak bizonyuló projektek folytatását, valamint a projektek eredményeinek uniós szintű és egész Unióra kiterjedő terjesztését.

4.21.

A formális és a nem formális oktatási szektor számára azonos mértékű működési támogatásokat kellene kínálni. Ez segítené azt, hogy a kettő megfelelően kiegészítse egymást, és lehetőséget adna a nem formális oktatási ágazat számára, hogy színvonalas és vonzó programokat kínáljon. Mindemellett a működési támogatásnak arányosnak kell lennie a program prioritásaihoz kapcsolódóan elérhető hatással és célközönséggel, valamint az európai platformok működési költségeivel.

4.22.

Az EGSZB úgy gondolja továbbá, hogy a következő programnak lehetővé kell tennie, hogy az európai szintű projektek egy központosított struktúrán, ne pedig a nemzeti ügynökségeken keresztül pályázzanak. Ez jobb hozzáférést biztosítana az európai hálózatok és szervezetek számára, és a párhuzamos projektek kettős finanszírozása ellen hatna.

4.23.

Mivel a program költségvetése az uniós polgárok pénzügyi hozzájárulásán alapul, az EGSZB kiemelten fontosnak tartja a jövőbeli program demokratikus irányítását, és hangsúlyozza, hogy mindenképpen szükség van egy állandó bizottságra, amely a programot irányítja, hogy minden érintett európai szintű érdekelt fél és szociális partner állandó pozíciót és ne csupán „eseti megfigyelői státuszt” kapjon annak szerkezeti felépítésében.

---

(1)  Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlás. A kulcskompetenciák meghatározása a következő: írni-olvasni tudás és nyelvtudás; matematika, természet- és műszaki tudományok; digitális kompetencia; személyi, szociális és tanulási kompetencia; állampolgári kompetencia; vállalkozói kompetencia; valamint kulturális tudatosság és kifejezőkészség. Idetartozik a demokratikus társadalmakban való megfelelő részvételhez szükséges értékek, készségek és attitűdök átfogó készlete is.

(2)  Az Erasmus hatásvizsgálat (2014) szerint a hallgatók majdnem kétharmada esetében legalább az egyik szülő vezetőként, szakemberként vagy műszaki szakemberként dolgozik.

(3)  What are the obstacles to student mobility during the decision and planning phase? Intelligence brief No. 02 (2016) http://www.eurostudent.eu/download_files/documents/EV_IB_mobility_obstacles.pdf

(4)  A természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok, a művészetek és a matematika (science, technology, engineering, arts and mathematics – STEAM).

(5)  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A12012P%2FTXT

(6)  http://www.un.org/disabilities/documents/natl/hungary-ez.pdf

(7)  http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/repository/education/news/2015/documents/citizenship-education-declaration_en.pdf

(8)  http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2018/03/15/quality-and-effective-apprenticeships-council-adopts-european-framework/

(9)  http://www.institutdelors.eu/wp-content/uploads/2018/01/extendingerasmus-fernandesbertoncini-june2017.pdf?pdf=ok

(10)  https://www.eesc.europa.eu/en/our-work/opinions-information-reports/information-reports/erasmus-mid-term-evaluation

(11)  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A32012H1222%2801%29

(12)  http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2018/03/15/quality-and-effective-apprenticeships-council-adopts-european-framework/

(13)  https://www.eesc.europa.eu/en/our-work/opinions-information-reports/information-reports/erasmus-mid-term-evaluation

(14)  ETUC – ETUCE – CEEP – EFEE: Investment in Education [Befektetés az oktatásba] (2017), https://www.etuc.org/sites/default/files/publication/files/investment_in_education_and_training_-etuc_-ceep.pdf