Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról

(COM(2018) 353 final – 2018/0178 (COD))

és

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az (EU) 2016/1011 rendeletnek a karbonszegénységi referenciamutatók és a karboncsökkentési referenciamutatók tekintetében történő módosításáról

(COM(2018) 355 final – 2018/0180 (COD))

(2019/C 62/16)

Előadó:

Daniel MAREELS

Felkérés:	az Európai Unió Tanácsa, 2018.7.6. Európai Parlament, 2018.7.5.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke

Illetékes szekció:	„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.10.3.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.10.17.
Plenáris ülés száma:	538.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	182/0/0

1. Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB üdvözli a taxonómiáról szóló javaslatokat, amelyek az első lépést jelentik a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó cselekvési terv megvalósítása felé (1). A javaslatok rögzítik, hogy mikor beszélhetünk „környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekről”, ezzel pedig lehetővé válik a „környezeti szempontból fenntartható befektetések” meghatározása – és ez a legfontosabb feladat.

1.2.

Az új karbonszegénységi referenciamutatók és a karboncsökkentési referenciamutatók megvalósításáról szóló javaslat is üdvözlendő.

1.3.

A cselekvési terv célkitűzéseinek fényében rendkívül fontos, hogy a kezdetektől fogva szilárd támaszt biztosítsunk minden további lépéshez. A taxonómia betölti ezt a szerepet, és az EGSZB teljes mértékben támogatja a kezdeményezést.

1.4.

A szóban forgó támasznak egyébként azokkal a cselekvési tervben említett komoly ambíciókkal is összhangban kell lennie, melyek szerint „Európa [a] helyzeténél fogva alkalmas a globális vezető szerep felvállalására”. Most ennek az ambíciónak megfelelően kell cselekedni, és ezzel összhangban kell megvalósítani a taxonómiát.

1.5.

Rendkívül fontos, hogy ebben az ügyben az egész EU egységesen és ugyanazt a megközelítést követve lépjen fel. Az európai taxonómiának képesnek kell lennie arra, hogy túllépjen a tagállamok jelenlegi egyéni és széttagolt megközelítésein, és felváltsa azokat. Ahol lehetséges, ott a meglévő nemzetközi keretekre kell támaszkodni.

1.6.

Ez a belső piac szempontjából is előnyös lenne, különösen ahhoz, hogy az Unió egész területére bevonjuk a tőkét a fenntartható befektetésekhez. A piaci szereplők valóban kevesebb költséggel szembesülnének, a befektetők pedig nagyobb kínálatból választhatnának.

1.7.

A cselekvési terv és annak végrehajtása komoly kihívást jelent. Nyilvánvalóan egy nagyon dinamikus környezetről van szó, amely állandóan átalakul. Ezért a taxonómiát egy folyamatosan fejlődő eszköznek kell tekinteni, amely rendszeres értékelésre és kiigazításra szorul.

1.8.

A fentiek fényében az EGSZB egyetért azzal, hogy a javaslatokban választott fokozatos és „puha” megközelítést kell előnyben részesíteni. Helyénvaló kezdetben korlátozott számú területet és kevesebb jogi kötelezettséget előírni.

1.9.

Mint ahogy az a fentiekből kitűnik, a jelenlegi javaslatok egy környezeti megközelítésre vonatkoznak. Holisztikus szemszögből nézve azonban az EGSZB továbbra is elvárja, hogy a globális összhangot is szem előtt tartsák. Előremutató, hogy szociális téren és az irányítást illetően tiszteletben kell tartani bizonyos alapvető garanciákat, de további lépésekre is szükség van. Fontos tehát, hogy a jövőben mindent megtegyünk a garanciák szociális fenntarthatósági és irányítási célkitűzések irányába történő kiterjesztése érdekében.

1.10.

Az EGSZB teljes mértékben egyetért azzal a döntéssel, hogy magas szinten kidolgozott uniós taxonómiát kell létrehozni. Elengedhetetlen, hogy világosan és egyértelműen meghatározzuk, melyek a környezeti szempontból valóban fenntartható tevékenységek, és e tekintetben a kétségeket már a legelején el kell oszlatni.

1.11.

Hasonlóan fontos az is, hogy a taxonómia alkalmazható legyen a gyakorlatban. Ez a fogyasztók és a befektetők javát egyaránt szolgálja. Teljességgel támogatandó az a döntés is, hogy a taxonómia használatára csak akkor kerül sor, amikor megbízhatóvá és kiforrottá vált.

1.12.

A taxonómiában számolni kell a vállalkozások általi alkalmazással is. A vállalkozásokra ugyanis nagy felelősség hárul majd a fenntartható gazdaságba történő „valódi” átmenetért. Helyénvaló lenne olyan megközelítést alkalmazni, amelyik figyelembe veszi az ágazatok közötti különbségeket és a vállalkozások méretét. Hasonlóan fontos, hogy a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre irányuló forrásszerzésnél ne torzuljon a verseny.

1.13.

A taxonómiának mind a nagy, nemzetközi, mind pedig a helyi környezetben alkalmazhatónak kell lennie. Az EGSZB számára egyértelmű, hogy nem elég azt megelőzni, hogy a szóban forgó intézkedéseket túlnyomórészt a nagyon nagy jogalanyokra szabják: arról is gondoskodni kell, hogy a kkv-k javát szolgálják.

1.14.

Üdvözlendő, hogy az európai felügyeleti hatóságok kulcsszerepet játszanak az uniós taxonómia létrehozásában. Fontos, hogy a taxonómia minden pénzügyi intézmény által használható és minden pénzügyi termékre alkalmazható legyen, de elérhető is maradjon az érintett gazdasági tevékenységek számára. Emellett szem előtt kell tartani az európai pénzügyi jogszabályokkal való összeegyeztethetőséget. A szabályozási és felügyeleti többletterhet és -költséget minél szűkebb korlátok közé kell szorítani, többek között az arányosság elve alapján.

1.15.

Az EGSZB a tájékoztatást és a kommunikációt is létfontosságúnak tartja. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy célszerű lenne fokozott figyelmet fordítani az érintettek, köztük az operatív üzleti környezet és a nagyközönség tájékoztatására és a velük való kommunikációra. Ki lehetne dolgozni egy tervet az érintett felek és a nagyközönség teljeskörű tájékoztatására és arra, hogy párbeszédet kezdeményezzünk velük, így vonva be őket a folyamatba. E tekintetben a pénzügyi tájékoztatás és képzés is hasznos lenne. Minden rajtunk, embereken múlik!

2. Háttér (2)

2.1.

Nemzetközi szinten az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének (2015) és a Párizsi Megállapodásnak (2016) az elfogadása jelentős változást hozott az éghajlatváltozással és a környezetkárosodással kapcsolatos álláspontok tekintetében. Röviden szólva, az egész világ a fenntarthatóbb környezet irányába mozdult el.

2.2.

Az EU-nak már ezt megelőzően is voltak kezdeményezései, de az ügynek nagy lendületet adtak a fent említett nemzetközi szövegek. A fenntarthatóságra való áttérés mindazonáltal nagy erőfeszítéseket és jelentős beruházásokat igényel. Csak az éghajlatváltozással és az energetikai átállással kapcsolatos kiadások éves szinten 180 milliárd eurós összeget tesznek ki.

2.3.

2016-ban ezért létrehoztak egy magas szintű szakértői csoportot az EU fenntartható finanszírozási stratégiájának kidolgozása érdekében. Ez az európai pénzügyi rendszerrel kapcsolatban egyebek mellett két kezdeményezést javasolt:

2.3.1.

Az elsőnek az a feladata, hogy fokozza a pénzügyi rendszer hozzájárulását a fenntartható és inkluzív növekedéshez.

2.3.2.

A második a pénzügyi stabilitás javítását hivatott biztosítani a környezeti, társadalmi és irányítási szempontok (ESG-szempontok) befektetési döntésekbe való beépítésével.

2.4.

A magas szintű szakértői csoport 8 ajánlást is közzé tett, melyek a fenntartható pénzügyi rendszer fenntartható építőköveiként szolgálnak. Az ajánlások között szerepel, hogy létre kell hozni egy szakmai szempontból megbízható, uniós szintű osztályozási rendszert, azaz egy „taxonómiát”, amely egyértelműsíti, hogy mi a „zöld” és mi a „fenntartható”. Ez lehetővé teszi annak eldöntését, hogy egy gazdasági tevékenység mikor számít „környezeti szempontból fenntarthatónak”.

2.5.

A magas szintű szakértői csoport munkájához kapcsolódva az Európai Bizottság 2018 tavaszán közzétette a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési tervét. Ebben harangozta be egyebek mellett a jelenlegi javaslatokat.

2.6.

Ezek a 2018. május 24-én kelt javaslatok (3) a következőkre irányulnak:

2.6.1.

A taxonómia alapjainak megteremtése a fent említettek szerint. Ez lehetővé teszi annak eldöntését is, hogy mi számít „fenntartható beruházásnak”;

2.6.2.

Világos iránymutatások kidolgozása a befektetők számára. Ezek az iránymutatások – melyek különösen a pénzügyi rendszer egyes szereplőit célozzák – egyértelmű és következetes választ hivatottak adni arra a kérdésre, hogy az ESG-szempontokhoz kapcsolódó kockázatok miként integrálhatók a beruházási döntésekbe és a befektetői tanácsadásba;

2.6.3.

Több átláthatósági kötelezettség a pénzügyi rendszer egyes szereplőire vonatkozóan, többek között azzal kapcsolatban, hogy a 2.6.2. pontban említett iránymutatásokat miként építik be a szóban forgó döntésekbe és tanácsadásba. Arról is számot kell majd adniuk, hogy miként valósították meg fenntarthatósági célkitűzéseiket;

2.6.4.

Új „karbonszegénységi” (low carbon) referenciamutatók és „karboncsökkentési” (positive carbon impact) referenciamutatók bevezetése, amelyeket a mutatók fejlesztőinek kell majd alkalmazniuk a felhasználók megbízható tájékoztatása érdekében.

3. Megjegyzések és észrevételek

3.1.

Az EGSZB üdvözli a benyújtott javaslatokat, amelyek az első lépést jelentik a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó cselekvési terv megvalósítása felé. Ez elsősorban a taxonómia létrehozására vonatkozik. Ennek segítségével definiálható, hogy mikor beszélhetünk „környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekről”. Ezzel pedig lehetővé válik a „környezeti szempontból fenntartható befektetések” meghatározása – és ez a legfontosabb feladat.

3.2.

Egyébként szó sincs arról, hogy kizárólag ezek a javaslatok járulnának hozzá a szóban forgó cél megvalósításához. Éppen ellenkezőleg: rendkívül összetett ügyről van szó, amelyhez számos fellépésre és kezdeményezésre lesz szükség. Egyes intézkedések már bevetésre készek, mások a közeli vagy távolabbi jövőben várhatók.

3.3.

3.4.

A szóban forgó támasznak egyébként a cselekvési tervben említett komoly ambíciókkal is összhangban kell lennie. A cselekvési terv többek között megállapítja, hogy „Európa [a] helyzeténél fogva alkalmas a globális vezető szerep felvállalására”. Most ennek megfelelően kell cselekedni, és ezzel összhangban kell megvalósítani a taxonómiát.

3.5.

Fontos tehát, hogy a taxonómia megfellebbezhetetlen legyen, és minden érintett fél általánosan elfogadja. Ellenkező esetben veszélybe kerülhetnek a jövőbeli előrelépések, sőt a kitűzött célok teljesítése is. Ezt a gyengeséget mindenképpen el kell kerülni.

3.6.

Az európai taxonómiának tehát arra is képesnek kell lennie, hogy túllépjen a tagállamok jelenlegi egyéni és széttagolt megközelítésein, és felváltsa azokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az eddig szerzett jó tapasztalatokat mindenestül el kell vetni. Ha csak lehet, fel kell használni őket. Ebben az összefüggésben az is fontos, hogy a taxonómia kialakításakor már meglévő nemzetközi keretekre támaszkodhassunk.

3.7.

Végső soron rendkívül fontos, hogy ebben az ügyben az egész EU egységesen és ugyanazt a megközelítést követve lépjen fel. Ez a belső piac szempontjából is előnyös lenne, mivel így az Unió egész területére egyszerűbben be tudjuk vonni a tőkét a fenntartható befektetésekhez. A piaci szereplőknek ténylegesen kevesebb költséggel kell szembenézniük, tekintettel arra, hogy nem kell majd különböző szabványoknak megfelelniük az egyes tagállamokban. A befektetők számára pedig szélesebb lesz a választék, és egyszerűbbé válnak a határokon átnyúló befektetések.

3.8.

A cselekvési terv helyesen állapítja meg, hogy „[a] fenntarthatósággal foglalkozó tudomány dinamikus és fejlődik, csakúgy mint a társadalmi elvárások, illetve a befektetői és piaci igények” (4). Ezért a taxonómiát egy folyamatosan fejlődő eszköznek kell tekinteni, amely rendszeres értékelésre és adott esetben kiigazításra, pontosításra szorul. Az a fontos, hogy gyorsan, de ne túl gyorsan haladjunk előre.

3.9.

A fentiek fényében az EGSZB egyetért azzal, hogy egy fokozatos és „puha” megközelítést kell előnyben részesíteni. Ez vonatkozik a cselekvési tervben előirányzott különböző intézkedések és célkitűzések megvalósítására is.

3.10.

Ezért helyénvaló lenne a kezdetben csak korlátozott számú területtel foglalkozni (5) és kevesebb jogi kötelezettséget előírni (6). Ez lehetőséget ad arra, hogy minden szereplő megismerkedjen az új megközelítéssel, és megszerezze a szükséges tapasztalatokat. Mindent egybevetve egy gyorsan változó környezetről van szó, és figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a gazdasági átmenethez mindig időre van szükség. Szintén helyénvaló tehát az elért eredmények és a haladás rendszeres értékelése. Az EGSZB egyetért a javasolt szabályozással, amely szerint ezt az értékelést háromévente kell elvégezni.

3.11.

A fentiekkel összhangban az EGSZB támogatja a jelenlegi javaslatokban szereplő környezeti megközelítést. Holisztikus szemszögből nézve azonban az EGSZB továbbra is elvárja, hogy a globális összhangot is szem előtt tartsák. Ezzel összefüggésben üdvözlendő, hogy a tervezet tartalmazza a szociális jogok európai pillérében rögzített elveket is, melyek megkövetelik, hogy a gazdasági tevékenységet az alapvető nemzetközi társadalmi és munkaügyi garanciákkal, valamint a számviteli standardokkal összhangban végezzék. Ugyanakkor – az elsőként említett normákkal kapcsolatban – fel kell ismerni azt is, hogy ezek csak alapvető garanciák, ezért további lépésekre van szükség. Hasonlóképpen fontos, hogy a jövőben mindent megtegyünk a garanciák szociális fenntarthatósági és irányítási célkitűzések irányába történő kiterjesztése érdekében.

3.12.

Egyidejűleg nagyon fontos, hogy már a kezdetektől minél nagyobb egyértelműségre és biztonságra törekedjünk. Az EGSZB teljes mértékben egyetért azzal a döntéssel, hogy magas szinten kidolgozott uniós taxonómiát kell létrehozni. Így bármikor maximálisan egyértelművé lehet tenni, melyek a környezeti szempontból valóban fenntartható tevékenységek, és e tekintetben valamennyi kétséget már a kezdetektől fogva el lehet oszlatni. Ez egyébként elősegíti majd a környezeti célkitűzésekhez való hozzájárulás jobb mérését és feltérképezését is, ami nemcsak önmagában, hanem a jövőbeli fejlemények szempontjából is fontos.

3.13.

Az egyértelműség és a biztonság mellett alapvető jelentősége van annak is, hogy a taxonómia, illetve az annak alapján elfogadott későbbi határozatok alkalmazhatóak legyenek a gyakorlatban. A taxonómiát ugyanis különböző „érdekelt felek” fogják alkalmazni, akik gyakran nem szakemberek. Meg kell tanítani őket arra, hogy „egy nyelvet beszéljenek”. Azt is látni kell, hogy a vállalkozások és a pénzügyi ágazat szereplői gyakran más-más perspektívát képviselnek.

3.14.

Az jogszabályoknak tehát a vállalkozások igényeihez is igazodniuk kell, figyelembe véve tevékenységüket és azt is, hogy az ellátási lánc végén helyezkednek el. Fontos továbbá, hogy a szabályok mind a nagy, nemzetközi kontextusban, mind pedig kisvállalkozói szinten, helyi környezetben alkalmazhatóak legyenek. Tekintettel a nagy különbségekre, itt mindenképpen a szektororientált megközelítés a helyénvaló. Az EGSZB számára nyilvánvaló, hogy ezeknek az intézkedéseknek a kkv-k számára is előnyöseknek kell lenniük, annál is inkább, mivel ezek a vállalkozások képezik az európai gazdaság gerincét. Ezért elengedhetetlen, hogy a kritériumok méretezhetőek („scalable”) legyenek.

3.15.

A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre irányuló forrásszerzésnél mindenképpen el kell kerülni a vállalkozások közötti verseny torzulását. A szakmai átvilágítási kritériumokat úgy kell összeállítani, hogy egy adott ágazaton belül minden érintett gazdasági tevékenység megkaphassa a „környezeti szempontból fenntartható” minősítést, és egyenlő elbírálásra számíthasson, ha egyenlő mértékben hozzájárul a kitűzött környezeti célokhoz. Ezzel összefüggésben az EGSZB kéri, hogy különös figyelmet fordítsanak azokra a kihívásokra, amelyek a különböző gazdasági (al)ágazatok szakmai átvilágítási kritériumainak és a bizalmas adatkezelésnek a harmonizációja során felmerülnek.

3.16.

A fent említett gyakorlati alkalmazhatósággal összhangban az EGSZB azt is üdvözli, hogy kellően figyelembe vették a Szabályozói Ellenőrzési Testület munkáját. Ezért támogatandó a szöveg azzal a céllal történő kiigazítása is, hogy a taxonómia használatára csak akkor kerüljön sor, amikor megbízhatóvá és kiforrottá vált.

3.17.

Ugyanígy és az európai pénzügyi jogszabályokkal való összeegyeztethetőség érdekében üdvözlendő, hogy az európai felügyeleti hatóságok (ESA (7)) kulcsszerepet fognak játszani az uniós taxonómia megteremtése során. Ez szavatolja, hogy a taxonómia használható a pénzintézetek számára és alkalmazható a pénzügyi termékekre. Itt helyénvaló figyelembe venni az arányosság elvét a kis- és a helyi intézmények javára. Összességében fontos, hogy a szabályozási és felügyeleti többletterhet és -költséget minél szűkebb korlátok közé szorítsuk.

3.18.

A gyakorlati alkalmazhatóságra fordított figyelem nemcsak a vállalkozások és a pénzügyi rendszer szereplői számára fontos, hanem a fogyasztók és a befektetők szempontjából is. Ők is profitálni fognak belőle. Ily módon ugyanis még nagyobb biztonságot és egyértelműséget lehet biztosítani az általuk kezdeményezett, illetve az ő pénzeszközeik segítségével megvalósuló fenntartható beruházások tekintetében.

3.19.

A biztonság, egyértelműség és gyakorlati alkalmazhatóság fent említett alapelveire fordított figyelem globális szempontból is indokolt, hogy minél nagyobb legyen a cselekvési terv sikerének, illetve a tervben kitűzött célok hatékony és teljeskörű megvalósításának az esélye.

3.20.

A karbonszegénységi referenciamutatók és a karboncsökkentési referenciamutatók megvalósítását is kedvezően értékeli az EGSZB. A meglévő széttöredezettség megszüntetésével elősegítik az egységes piac jobb működését, és a szélesebb körű és alaposabb tájékoztatás révén növelik a védelmet és az átláthatóságot a befektetők javára. Ezenkívül a referenciamutatóknak köszönhetően a vállalatok több és jobb tájékoztatást tudnak adni éghajlatügyi kérdésekben, és ezek az információk összehasonlíthatóvá válnak. Jelentős mértékben hozzájárulhatnak továbbá az olyan projektekhez és eszközökhöz, amelyek elősegítik a Párizsi Megállapodás által az éghajlatváltozás területén kitűzött célok megvalósítását.

3.21.

Az EGSZB a tájékoztatást és a kommunikációt is létfontosságúnak tartja. A cselekvési terv célkitűzései és az ennek keretében tett lépések más módon is jelentősen ösztönözhetők. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy célszerű lenne fokozott figyelmet fordítani az érintettek és a nagyközönség tájékoztatására és a velük való kommunikációra. Ki lehetne dolgozni egy tervet az érintett felek és a nagyközönség teljeskörű tájékoztatására és arra, hogy párbeszédet kezdeményezzünk velük, így vonva be őket a folyamatba, hogy mindnyájan partnerek legyünk a célok elérésében. E tekintetben a pénzügyi tájékoztatás és képzés is hasznos lenne. Minden rajtunk, embereken múlik!

Kelt Brüsszelben, 2018. október 17-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Luca JAHIER

(1) COM(2018) 97 final.

(2) A „háttér” felvázolásához nagymértékben támaszkodtunk a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési tervre vonatkozó rendeletjavaslat fejtegetéseire (COM(2018) 97 final).

(3) COM(2018) 353 final és COM(2018) 355 final.

(4) COM(2018) 353 final, 7. o.

(5) A környezeti területtel kellene kezdeni, és csak később kellene foglalkozni más – például a szociális – területtel.

(6) Lásd például a rendelettervezet 4. cikkét.

(7) ESA: az angol European Supervisory Authorities széles körben ismert rövidítése.