Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A fiatalok bevonása, összekapcsolása és felelősségvállalásának ösztönzése: az EU új ifjúsági stratégiája

[COM(2018) 269 final]

(2019/C 62/24)

Előadó:	Michael McLOUGHLIN
Társelőadó:	Adam ROGALEWSKI

Felkérés:	Európai Bizottság, 2018.6.18.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. cikke
Illetékes szekció:	„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.9.26.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.10.18.
Plenáris ülés száma:	538.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	116/4/2

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB üdvözli a 2019–2027-es időszakra szóló uniós ifjúsági stratégiát (a továbbiakban: a stratégia), és különösen az uniós ifjúságügyi koordinátori funkció ennek részeként való létrehozását.

1.2.

Az EGSZB úgy gondolja, hogy a stratégiát – ágazatokon átívelő jellegénél fogva – jobban össze kell kapcsolni az olyan meglévő uniós programokkal, mint az Erasmus+, az ifjúsági garancia és az Európai Szolidaritási Testület.

1.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy a stratégia sikeressége érdekében annak az alábbi három célkitűzésre kell fókuszálnia: — ágazatokon átívelő megközelítést kell alkalmazni a fiatalok, valamint szükségleteik és jogaik holisztikus megközelítésével, — az új uniós ifjúságügyi koordinátornak elsősorban az ágazatokon átívelő munkában kell vezető szerepet vállalnia és vezető beosztásban kell lennie, — az uniós ifjúságpolitikának az európai szemeszter folyamatának részét kell képeznie, hogy a végrehajtásra helyezhesse a hangsúlyt, különösen az ágazatokon átívelő területeken.

1.4.

Az EGSZB úgy gondolja, hogy a stratégiát ki kellene bővíteni egy, a fiatalok védelmét, támogatását, valamint jogokkal, tudással és olyan képességekkel való felruházását célzó fellépéssel, amelynek köszönhetően szembe tudnak nézni a globális kihívásokkal, így például a digitalizációval, az éghajlatváltozással és a növekvő populizmussal.

1.5.

Az EGSZB szerint más releváns uniós szakpolitikai területeket, köztük a foglalkoztatást, az oktatást, az egészséget, a migrációt és az egyenlőséget illetően a stratégiának törekednie kellene ágazatokon átívelő munkára.

1.6.

Az EGSZB javasolja, hogy a stratégia fordítson nagyobb figyelmet a fiatalokat érintő foglalkoztatási kérdésekre, különösen a munka jövőjével kapcsolatos vita, valamint más olyan társadalmi kérdések kapcsán, mint a mentális egészség, az egyenlőség és az oktatás.

1.7.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a stratégiának elő kell mozdítania a demokráciát, ám úgy véli, hogy egyszersmind elő kell mozdítania a szélesebb körű polgári szerepvállalást, beleértve a szavazást, az önkéntességet, a fiatalok által vezetett nem kormányzati szervezeteket, a munkahelyi demokráciát és a társadalmi párbeszédet is.

1.8.

Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy az alkalmankénti rendezvényeken túlmenően is elő kell mozdítani a fiatalok döntéshozatali folyamatokba való bevonását. Ezenfelül az ifjúsági párbeszéd további fejlesztése során javítani kell az ifjúsági önkéntes szervezetek és az országos ifjúsági tanácsok szerepét, és további lehetőségeket is ki kell használni. E tekintetben az uniós intézményeknek vezető szerepet kell vállalniuk, és az EGSZB-nek az élen kell járnia a fiatalok bevonásának uniós szinten történő fokozásában.

1.9.

Ösztönözni kell az ifjúsági munkára fordított kiadások és a közszolgáltatásokba való hosszú távú beruházások növelését, különösen ott, ahol a közszolgáltatások terén megszorításokat alkalmaztak.

1.10.

A stratégiának egy jogokon alapuló megközelítést kell követnie, például adott esetben az ENSZ gyermekjogi egyezményéből merítve.

1.11.

A stratégia keretein belül több figyelmet kell fordítani a fiatal nőkre és lányokra, az LMBTIQ+ fiatalokra, a fogyatékossággal élő fiatalokra, valamint a fiatal migránsokra és menekültekre.

1.12.

Az ifjúságpolitikával kapcsolatban nagyobb mértékű felfelé irányuló konvergenciát kellene megkövetelni a tagállamok körében, és elő kellene írni, hogy a hasonló területekkel foglalkozó nemzeti tervek könnyítsék ezt meg. Ennek megvalósítása érdekében meg kell erősíteni a mutatók kidolgozását célzó, a legutóbbi stratégiában elindított folyamatot.

1.13.

Az EGSZB javasolja, hogy a fiatalok megszólítása és ösztönzése érdekében az Európai Ifjúsági Portál használjon minél több online eszközt.

1.14.

Habár üdvözli az EU új, specifikus ifjúsági stratégiáját, az EGSZB határozottan javasolja a fiatalok szempontjainak általános érvényesítését az Európai Bizottság különböző főigazgatóságai által végzett munka során.

2.   Háttér

2.1.

A javasolt stratégia az EU által javasolt harmadik keret, amely Európa fiatal népességével foglalkozik. Az új stratégia három cselekvési területre összpontosít: „Bevonni – Összekapcsolni – Felhatalmazni”, szemben az EU 2010–2018-as időszakra vonatkozó ifjúsági stratégiájában meghatározott nyolc cselekvési területtel: foglalkoztatás és vállalkozói készség, társadalmi befogadás, társadalmi részvétel, oktatás és képzés, egészség és jólét, önkéntes tevékenységek, fiatalok a világban, valamint kreativitás és kultúra.

2.2.

A legfontosabb változások az új stratégiában a következők: létrejön az uniós ifjúságügyi koordinátori tisztség, a fiatalokkal folytatott strukturált párbeszédet felváltja az uniós ifjúsági párbeszéd és több korábbi célkitűzésből inkább ágazatokon átívelő trendek lesznek, melyek célja, hogy kommunikációs csatornák jöjjenek létre a fiatalok és a döntéshozók között.

2.3.

A korábbi stratégiákhoz hasonlóan az új stratégia sem foglalja magában az ifjúsági garanciát, amely az Európai Szociális Alap+ része.

2.4.

A stratégia területén mind nemzeti, mind uniós szinten számos kezdeményezés létezik. Jelentős munka folyik az Erasmus+, az ifjúsági garancia, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és az Európai Szociális Alap keretében. Egyéb kapcsolódó területként megemlítésre került még az Új európai készségfejlesztési program és az Európai Szolidaritási Testület. Ugyanakkor jelentős hatást gyakorolnak a fiatalok életére az ágazatokon átívelő területekként említett egyéb szakpolitikák (például a közlekedés, a szociális ügyek, az egészségügy, a külső fellépés és a mezőgazdaság) is. Emellett a tagállamok mindegyike saját megközelítéssel rendelkezik az ifjúságpolitikákra és a fiatalokat érintő egyéb kérdésekre vonatkozóan.

2.5.

Az ifjúsági ügyek részei a szociális jogok európai pillérének, az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének és fenntartható fejlesztési céljainak stb.

2.6.

Az EGSZB már több véleményt fogadott el ifjúságpolitikai kérdésekben, így például az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről (1), az ifjúsági garanciáról (2), az Európai Szolidaritási Testületről (3) vagy legutóbb a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai uniós keretrendszeréről (4) szóló véleményt. Emellett a civil társadalom szemszögéből hat kiválasztott tagállamban vizsgálta az uniós ifjúsági foglalkoztatási politikák és főként az ifjúsági garancia végrehajtását.

2.7.

Az ezzel a véleménnyel kapcsolatban az EGSZB által szervezett, a fiatalokra összpontosító meghallgatáson a fiatalok jelentős bizonytalanságuknak adtak hangot. Azt érzik, hogy nagy rajtuk a nyomás, és nemigen fogadják el azokat, akik más utat választanak, vagy korán elhagyják az iskolát. Egyes fiatalok arról beszéltek, hogy már tizenévesként el kell kezdeniük a nyugdíjról gondolkozni. A munka világába való átmenet továbbra is kihívást jelent, és a fiatalok elégedetlenek amiatt, hogy a fizetés terén – egyszerűen az életkoruk alapján – hátrányosan megkülönböztetik őket, amikor azonos munkát végeznek. A lakhatás és a közlekedés is kritikus kérdések voltak, akárcsak a digitalizáció és a nem formális tanulás révén szerzett készségek elismerésével és validálásával kapcsolatos problémák.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

Az EGSZB üdvözli a stratégiát. Meggyőződése szerint a stratégiának olyan átfogó tervnek kell lennie, amellyel eredményesen megvalósíthatók a várt eredmények, és amely hozzáadott értéket jelent a fiatalok számára, mivel nagyobb hatást ér el, mint pusztán az egyes elemeinek összessége, és eredményesebb, mint a különböző fellépések együttese. Az EGSZB úgy gondolja, hogy a stratégiát jobban össze kell kapcsolni az olyan meglévő uniós programokkal, mint az Erasmus+, az ifjúsági garancia és az Európai Szolidaritási Testület.

3.2.

A szakpolitikai kérdések holisztikus megközelítésének gondolata az utóbbi időben teret nyert és széles körben elterjedt uniós és tagállami szinten. Mindez üdvözlendő fejlemény, mivel elismeri, hogy a társadalmi problémák esetleg nem mindig illenek bele jól meghatározott adminisztratív kategóriákba. A hagyományos szervezeti szerepek, költségvetések és kultúrák felosztása azonban rendkívül nagy kihívást jelent, és biztosítani kell, hogy a „holisztikus megközelítés” ne váljon egyfajta vélt csodaszerré, ha egy kérdés túl nehéznek bizonyul, vagy a politikai döntéshozók egyszerűen más megoldást akarnak választani.

3.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy az uniós ifjúságpolitika végrehajtásának láthatóbbnak és fenntarthatóbbnak kell lennie uniós és tagállami szinten, hogy az megfelelően értékelhetővé váljon, például az európai szemeszter és a szociális eredménytábla keretében.

3.4.

A javasolt stratégiának összességében hangsúlyosabban kellene követnie a jogokon alapuló megközelítést. Ez fontos terület, mivel a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményt (amely természetesen nem fedi le a fiatalok valamennyi kategóriáját) ilyen módon dolgozták ki, és előírja, hogy az államok teljesítményét meghatározott mutatószámok segítségével rendszeresen felül kell vizsgálni. Erőteljesek az ifjúsági munka jellegével és az önkéntes tevékenységek szerepével kapcsolatos javaslatok; ez döntő jelentőségű, mivel nemzetközi szinten teret nyernek a „fiatalokkal végzett munka” új, instrumentálisabb megközelítései.

3.5.

Az EGSZB úgy véli, hogy a stratégiának a tagállamok közötti tényleges, felfelé irányuló konvergencia előmozdítására kell törekednie az ifjúságpolitikák területén. Ez különösen indokolt, mivel valamennyi tagállam jelentős uniós finanszírozásban részesül (pl. Erasmus). Az EU által finanszírozott egyéb területeken társfinanszírozási megközelítést alkalmaznak, ami elősegíti a konvergenciát és a közös uniós megközelítés erősítését. Az EGSZB úgy gondolja, hogy az uniós ifjúsági stratégia e tekintetben jelentős mértékben javítható.

3.6.

Jóllehet az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy az ifjúságsegítők létfontosságú szerepet töltenek be és kivételes előnyöket biztosítanak a fiatalok számára a felnőttkorba való átmenet során, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ifjúsági munka minősége nagymértékben függ a közszektor finanszírozásától. Egyes tagállamokban a közszektort érintő forráscsökkentések és bérbefagyasztások miatt nemcsak romlott az ifjúságsegítők munkájának minősége, hanem sok a betöltetlen álláshely is ebben az ágazatban. Az EGSZB ezért több közszolgáltatásokba irányuló beruházást szorgalmaz.

3.7.

Ennek ellenére az Európai Bizottság helyesen mutat rá, hogy a tagállamoknak saját forrásokat kell fordítaniuk az ifjúságpolitikákra. E tekintetben nagyon biztatók a kiadások nyomon követésére irányuló javaslatok, azonban ezeknek ki kell terjedniük a tagállamok munkájára és az ágazatokon átívelő más szakpolitikai területekre is. Az EGSZB úgy véli, hogy a nyomon követést minden szinten a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek részvételével kell végezni.

3.8.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a tagállamoknak fel kell tárniuk az innovatív és alternatív demokratikus részvételi formákat. Az EGSZB azonban határozottan úgy véli, hogy a társadalmi szerepvállalás meglévő formáinak, így például az önkéntes munkának, az ifjúsági tanácsoknak, a civil társadalmi szervezetekben való részvételnek, a szakszervezeteknek, illetve az üzemi tanácsoknak további támogatásra van szüksége, a pénzügyi támogatást beleértve. A fiatalok jelentik Európa jövőjét, és ezért ösztönözni kell őket a helyi és európai választásokon való részvételre, valamint arra, hogy aktívan részt vegyenek a polgári és politikai szerepvállalás valamennyi formájában.

3.9.

Az EGSZB úgy véli, hogy a „BEVONNI, ÖSSZEKAPCSOLNI, FELHATALMAZNI” három cselekvési területre összpontosító stratégia keretében az utolsó cselekvési területet olyan feladatokkal kellene kibővíteni, amelyek célja a fiatalok védelme és támogatása, és olyan készségekkel való felruházása, amelyek segítségével szembe tudnak nézni az olyan globális kihívásokkal, mint a digitalizáció, az éghajlatváltozás és a növekvő populizmus. Mivel az EU egyik prioritása, hogy „védje” a polgárait, az EGSZB-nek meggyőződése, hogy e prioritásba a felnőtt lakossághoz hasonlóan a fiatalokat is bele kell foglalni. A fiataloknak is részesülniük kell a „digitális igazságosság” EGSZB által is támogatott koncepciójának (5) hasznaiból, amelynek célja az európai polgárok megvédése egyrészt a digitális forradalom negatív vonatkozásaitól, másrészt az ILO által támogatott „igazságos átmenet” tágabb keretében.

A fiatalok és a munka világa

3.10.

Bár a stratégiának egyértelműnek kell lennie, és nem kell sok célkitűzést tartalmaznia, az EGSZB úgy véli, hogy a jelenlegi stratégiának több figyelmet kell szentelnie a fiatalokat érintő társadalmi és foglalkoztatási kérdéseknek, különösen a munka jövőjének a megvitatása szempontjából. E kérdések közé tartozik többek között a digitalizáció, a platformok, a munkaerőpiac széttöredezettsége és az alkalmi munkák terjedése, ami különösen a fiatalokat érinti hátrányosan.

3.11.

A munka és a tanulás sok fiatal számára napi rutinná válik. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy a jövőbeli uniós ifjúságpolitikáknak – többek között a társadalmi párbeszéd erősítése és a fiatalok munkavállalói jogainak védelme révén –elő kell mozdítaniuk a munkahelyi demokráciát. A munkaerőpiacon a fiataloknak ugyanolyan bánásmódban kell részesülniük, mint a felnőtt lakosságnak, különösen a minimálbér (6), a nyugdíjhoz való hozzáférés és a bizonytalan munkaszerződésekkel (nulla órás szerződések, nem fizetett szakmai gyakorlatok vagy színlelt önfoglalkoztatás) szembeni védelem tekintetében. A fiatalok véleményét is meg kell hallgatni a társadalomban és a munkahelyeiken. Ezenkívül határozottabban kellene ösztönözni a fiataloknak a munkahelyi képviseleti szervezetekben (szakszervezetekben és üzemi tanácsokban) való részvételét olyan országhoz hasonlóan, ahol a munkahelyek a fiatalokat képviselő speciális tanácsokkal rendelkeznek.

3.12.

Egyes fiatalok egyben szülők is, és az uniós szakpolitikák – így például a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről szóló új irányelv – lényegesek a munka mellett tanuló és a hozzátartozóikról gondoskodó fiatalok számára. A munkahelyek digitalizációja miatt a fiatalok kétségtelenül más foglalkoztatási helyzetben lesznek, mint a szüleik. Az EGSZB javasolja, hogy a stratégia fordítson több figyelmet a szociál- és a foglalkoztatáspolitikára, tekintve, hogy milyen jelentőséggel bírnak a munkaerőpiaci politikák a fiatal generációk élete szempontjából.

3.13.

A munkaerőpiac különösen fontos, mert sok országban a 2008-as gazdasági válságot követően a fiatalokat sújtotta a leginkább a munkanélküliség. Noha a fiatalok körében csökkent a munkanélküliség, csaknem kétszer akkora volt a munkanélküli fiatalok száma, mint a dolgozóké (7). A közelmúltban létrejött munkahelyek a válság előtt létrejöttekhez viszonyítva sok esetben alacsonyabb színvonalúak, vagy kevesebb lehetőséget adnak az állandó, teljes munkaidős munkaszerződések megkötésére (pl. ideiglenes szerződések, nulla órás szerződések).

A fiatalok oktatása és egészsége

3.14.

Az ifjúsági stratégia célja, hogy a képviselettel nem rendelkező fiatalok hangot adhassanak véleményüknek, és a politikusok meghallgassák azt. E célkitűzés elérése érdekében további fellépésre van szükség ahhoz, hogy a munkaerőpiactól és az oktatási rendszertől eltávolodott fiatalokat integrálni lehessen a társadalomba. Annak ellenére, hogy kismértékben csökkent a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) száma, 2017-ben a 15–24 év közöttiek 10,9 %-a, a 25–29 év közöttieknek pedig 17,7 %-a továbbra is megrekedt ebben a helyzetben. A készségek és kompetenciák fejlesztése kedvező hatással van a fiatalok foglalkoztathatóságára, ez a tényező önmagában mégsem meghatározó a foglalkoztatás növekedése szempontjából. A társadalomtól való elfordulás pedig jelentős hatással van a fiatalok életére és törekvéseire, mivel szegénységhez és társadalmi kirekesztéshez vezethet. Emellett a közigazgatási szervek viselik annak költségét, hogy a NEET-népesség nem áll foglalkoztatásban és nem vesz részt képzésben sem, ami az Eurofound becslése szerint (2012, 2014) a nemzeti GDP 1,2 %-át teszi ki. A NEET-népesség nagyobb valószínűséggel támogat szélsőséges és idegengyűlölő ideológiákat is.

3.15.

Az európai szociális pillér a foglalkoztatás aktív támogatásáról szóló 4. alapelve szerint „A fiataloknak a munkanélkülivé válásukat vagy az oktatásból való kilépésüket követő 4 hónapon belül joguk van további oktatáshoz, tanulószerződéses gyakorlati képzéshez, szakmai gyakorlathoz vagy méltányos állásajánlathoz.” Az ifjúsági stratégiának segítenie kell ennek az elvnek a megvalósulását, különösen azáltal, hogy előmozdítja civil társadalmi és szociális partneri szövetségek kiépítését az ebben az irányban ható különféle szakpolitikák kialakítása és nyomon követése céljával. Különös figyelmet kell fordítani azokra a stratégiákra, amelyek elérik és megszólítják a munkaerőpiacról távol levő fiatalokat, és foglalkoztatást vagy képzést biztosítanak számukra.

3.16.

Az európai ifjúsági stratégiának ezért egy páneurópai stratégiát kell bevezetnie, hogy megszólítsa e csoportokat is. E törekvés sikeréhez kulcsfontosságú a nemzeti hatóságok, az európai szociális partnerek, a nemzeti ifjúsági tanácsok és az ifjúsági szektor közötti szoros együttműködés.

3.17.

A fiatalok általában idejük jelentős részét töltik nappali vagy részidős képzésekben, és ez egy újabb olyan terület, ahol a hatáskörök uniós szinten korlátozottak, annak biztosításán kívül, hogy a szociális jogok európai pillérének első alapelvében megfogalmazottaknak megfelelően „mindenkinek joga van minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy megszerezze, szinten tartsa és fejlessze azokat a készségeket, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vegyen a társadalom életében, és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz”. Ez is egy olyan terület, amellyel a korábbi stratégiának külön pillére foglalkozott.

3.18.

A ifjúsági munkán belül és a fiatalokkal való mindenfajta szakmai érintkezésben központi terület a fiatalok mentális egészsége. Az egészség általában a tagállamok hatásköre, de a mentális egészség közegészségügyi vonatkozással bír, amely területen az EU rendelkezik hatáskörrel, így ennek kiemelten kellene szerepelnie a stratégia keretében előirányzott, ágazatokon átívelő munkában. Ezért különös figyelmet kell fordítani az olyan problémákra, mint a szorongás, a depresszió és az öngyilkossági ráta a fiatalok körében.

3.19.

Egyre több a példa tagállami szinten a fiatalokkal végzett munka bevált gyakorlataira. Hasonlóképpen az ifjúsági munkáról is bebizonyosodott, hogy kedvezően hat a fiatalok mentális egészségére. Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy a stratégiában nagyobb figyelmet kellene fordítani a fiatalok mentális egészségének kérdésére.

3.20.

Hasonlóképpen sok nemzeti szakpolitika irányul a fiatalok testi egészségére. E területen több aggodalomra okot adó probléma áll fenn. Egyre aggasztóbbnak tartják a gyermekkori és fiatalkori elhízást, akárcsak a drogfogyasztást és a legális szerek használatát. Noha a tagállamok még mindig meglehetősen eltérő megközelítéseket alkalmazhatnak, egy, a fiatalok problémáira irányuló ágazatközi megközelítés nem hagyhatja figyelmen kívül e problémákat, és – az EU idevágó hatáskörei alapján – foglalkoznia kell ezekkel. E területek a korábbi stratégia külön pilléreit alkották, és fontos, hogy az ágazokon átívelő munka során továbbra is határozott hangsúlyt helyezzenek e területekre.

Egyenlőség

3.21.

Az ifjúsági munka, az ifjúságpolitika és az egyenlőség között szoros kapcsolat áll fenn. E téren jelentős az uniós fellépés, és valamennyi tagállam bevezetett jogszabályokat. Mindazonáltal a fiatalok mégis sok esetben találkoznak megkülönböztetéssel, például a lakhatás és az olyan szolgáltatások területén, amelyeket másoknál nagyobb mértékben vesznek igénybe (mint például a tömegközeledés). Az egyenlőséggel foglalkozó jogszabályok gyakran inkább az idősebbeket helyezik előtérbe. A tagállamokban kilenc univerzális jogalap tiltja a megkülönböztetést. Gondoskodnunk kell arról, hogy az ilyenfajta megkülönböztetéssel szembesülő fiatalokat az EU ifjúsági stratégiája megfelelően kezelje. Habár több csoport létezik, az alábbiakban azokat emeljük ki, amelyekre a dokumentumban nagyobb figyelmet kell fordítani: — fogyatékossággal élő fiatalok, — fiatal migránsok és menekültek, — fiatal nők és lányok, — LMBTIQ+ fiatalok.

3.22.

A közelmúltban az EU számos, fiatalokkal kapcsolatos szakpolitikája a radikalizálódásra helyezte a hangsúlyt. Az integrációnak azonban a fiatalok számára felkínált intézkedések szélesebb körébe kellene tartoznia, és ezt a stratégiának hangsúlyoznia kell. Az integráció természetesen illeszkedik az ifjúsági foglalkoztatási programokba is.

4.   Részletes megjegyzések

4.1.

Az EGSZB üdvözli az uniós ifjúságügyi koordinátori tisztség létrehozását. A koordinátor feladata, hogy meghallgassa a fiatalok véleményét és befolyásolja az ifjúságpolitika ágazatokon átívelő dimenzióját. A hangsúlyt ez utóbbira kell helyezni. A koordinátornak emellett hasonló folyamatot kell ösztönöznie és elősegítenie tagállami szinten is, és ezért jelen kell lennie az olyan tanácsi üléseken, amelyeken az Európai Bizottság is képviselteti magát.

4.2.

Szintén üdvözlendők az ifjúsággal kapcsolatos nemzeti cselekvési tervekre irányuló javaslatok. A fiatalok támogatása tekintetében egyértelmű célok kitűzésére, nyomon követésre és előrelépésre van szükség. Az EGSZB határozottan támogatja az Európai Bizottság azon véleményét, mely szerint szorosabb kapcsolatra van szükség a finanszírozás és a nemzeti cselekvési tervek között.

4.3.

Különösen üdvözlendő a strukturált párbeszédről a befogadóbb ifjúsági párbeszédre történő áttérés. Ugyanakkor a befogadás fokozására van szükség, ami a részt vevő szervezetek típusának és jellegének kiszélesítésével és további csoportok bevonásával érhető el. Az ifjúsági önkéntes szervezeteknek és az országos ifjúsági tanácsoknak továbbra is központi szerepet kell játszaniuk e munkában, mivel közel állnak a fiatalokhoz, és hatalmas tapasztalattal rendelkeznek.

4.4.

Üdvözlendő, hogy a fiatalok számára fenntartott egységes uniós digitális ügyintézési pontként megerősítik az Európai Ifjúsági Portált, azonban kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a portál elérhető legyen ingyenes internetkapcsolaton keresztül, és hogy az érintettek hozzá tudjanak férni az informatikai eszközökhöz, különösen a tagállamok hátrányos helyzetű ifjúsági csoportjai esetében. Az Európai Bizottságnak nyomon kell követnie a közösségimédia-platformokon a fiatalok körében végbemenő állandó mozgást is.

4.5.

A javaslatok szerint a technológiai változás révén a fiatalok előnyre tesznek szert. Azt is meg kell jegyezni azonban, hogy vannak a digitális társadalomból kirekesztett fiatalok is. A fiatalokkal dolgozóknak ismerniük kell a fiatalok technológiahasználatából származó előnyöket és hátrányokat (például mentális egészségi problémák, az álhírek problémája) is.

4.6.

A mobilitás alapvető európai érték, és az ifjúsági programok központi eleme, ugyanakkor hátrányai is lehetnek, különösen a kivándorlással, népességcsökkenéssel és elitelvándorlással vagy munkaerő-elvándorlással érintett országokban. Azonban ez a probléma esetleg az Európában megjelenő, migránsokból és menekültekből álló új lakosság révén orvosolható.

4.7.

Az EGSZB értékesnek tartja az Európai Bizottságnak a nem formális és az informális tanulás eredményeinek validálására vonatkozó javaslatait. Biztató lenne néhány kidolgozott sablont látni az ifjúságpolitika területén és máshol.

4.8.

Szerencsére ma már több ifjúsági rendezvényt szerveznek uniós intézmények részvételével, olyannyira, hogy mindegyiket érdemes lenne értékelni. Azt is meg kell vizsgálni, hogy megvalósítható-e köztük nagyobb szinergia. A strukturált párbeszéd előnye, hogy nem egyszeri, hanem folyamatos. A fiatalok folyamatos részvételét az őket érintő döntésekben prioritásként kell kezelni, valamint fontos, hogy erre ne csak az ifjúságpolitika területén, hanem valamennyi szakpolitikai területen sor kerüljön. Az alkalmankénti rendezvényeket lebonyolító intézményeknek abba az irányba kellene mozdulniuk, hogy folyamatosan bevonják a munkájukba a fiatalokat.

4.9.

Az EGSZB úgy véli, hogy az álhírek és az online eszközökre való túlzott támaszkodás korában szintén fontos a független ifjúsági tájékoztatás erőteljes szerepe. A fiatalok számára megbízható felnőttekkel való kapcsolatnak továbbra is az ifjúsági munka és az ifjúságpolitika kulcselemének kell maradnia.

4.10.

Az EGSZB nézete szerint a stratégiának – a fiatal generációra irányuló más szakpolitikák mellett – az Európa-ellenes érzelmekkel és a populizmussal való megbirkózás fontos eszközeként kell szolgálnia a fiatal népesség körében.

4.11.

Habár üdvözli az EU új, specifikus ifjúsági stratégiáját, az EGSZB határozottan javasolja a fiatalok szempontjainak általános érvényesítését az Európai Bizottság különböző főigazgatóságai által végzett munka során.

---

(1)  HL C 268., 2015.8.14., 40. o.

(2)  HL C 271., 2013.9.19., 101. o.

(3)  HL C 81., 2018.3.2., 160. o.

(4)  HL C 262., 2018.7.25., 41. o..

(5)  HL C 237., 2018.7.6., 1. o.

(6)  HL C 125., 2017.4.21., 10. o.

(7)  HL C 125., 2017.4.21., 10. o.